Szentendre, Dózsa György úti laktanya

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT.

Szentendre, Dózsa György úti laktanya

Monitoring jelentés 2011-2012. Témaszám: 7612/44/861101 Budapest, 2012. április ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM

Szentendre Dózsa György úti laktanya

OKKP monitoring jelentés 2011-2012.

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT.

Szentendre, Dózsa György úti laktanya Monitoring jelentés 2011-2012. Témafelelős: Zöldi Irma Közreműködött:

Bagi Márta Nyeső Dóra Maknics Zoltán Susztek Eötvös Zsolt Szabó Károly Greguss Viktor

Témaszám: 7612/44/861101

.....………………………….. osztályvezető Budapest, 2012. április ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM

VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft.

1




2



Tartalomjegyzék 1

Bevezetés ...................................................................................................... 7

2

Alapadatok ................................................................................................... 8

2.1 A szennyezett terület, a szennyezett környezeti elemek pontos térbeli lehatárolása ........................................................................................................ 8 2.1.1

Szennyeződésérzékenység ............................................................ 10

2.1.2

Szennyezettség felszíni metszetének sarokponti koordinátája .... 11

2.1.3

Ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó adatok ................................. 11

2.1.4 Monitoring keretében vizsgált környezeti elemek pontos és részletes felsorolása ....................................................................................... 11 2.1.5 adatai

A szennyezett terület tulajdonosainak, kezelőinek, használóinak 11

2.1.6 A kármentesítési monitoring során érintett egyéb (szomszédos) földrészletek lehatárolása ..............................................................................13 2.1.7

A monitoringozott területek tulajdonosainak, kezelőinek adatai 13

2.1.8

Szolgalmi jogok bemutatása .........................................................13

2.1.9

Kármentesítési monitoringra kötelezett adatai ............................14

2.1.10

Kármentesítési monitoring tervezőjének adatai .......................14

2.1.11

Kármentesítési monitoring kivitelezőjének adatai ...................14

2.1.12

Kármentesítési monitoring jelentés készítő adatai ...................14

2.1.13 A vízjogi engedélyezés alá tartozó monitoring elemek engedélyezettségének bemutatása ................................................................ 15 3

Előzmények ................................................................................................. 15 3.1

Már elvégzett kármentesítési szakaszok .............................................. 15

3.1.1

Szennyezést okozó tevékenység .................................................... 15

3.1.2

Tényfeltárás elrendelésének előzménye .......................................16

3.1.3

Tényfeltárás (1997-1999) ..............................................................16

3.1.4

Részletes tényfeltárás (2002-2003) ............................................. 17

3.1.5

Tényfeltárás (2009-2010) ............................................................. 17

3.2

Kiindulási szennyezettségi állapot rövid bemutatása ......................... 17

3.3

Kármentesítési eljárás során kiadott határozatok.............................. 18

4 Kármentesítés korábbi szakaszaiban kialakított kármentesítési monitoring bemutatása........................................................................................ 18 4.1

Felszín alatti víz megfigyelésére kialakított monitoring .................... 18

4.1.1

A monitoring kútjai ...................................................................... 18


3


4.1.2


A vízbázis kútjai ............................................................................ 21

4.2 Kármentesítés korábbi szakaszaiban kialakított majd megszüntetett monitoring bemutatása, illetve a megszüntetés indokolása ............................ 21 4.2.1

Tényfeltárás (1997-1999) .............................................................. 21

4.2.2

Részletes tényfeltárás (2002-2003) ............................................. 21

4.2.1

Tényfeltárás (2009-2010)............................................................. 21

4.3

A vizsgált paraméterek köre környezeti elemenként ......................... 22

4.3.1

Tényfeltárás során végzett vizsgálatok (1997-1999).................... 22

4.3.1

Rendszeres vizsgálatok során (1999-2001) ................................. 22

4.3.2

Részletes tényfeltárás során végzett vizsgálatok (2002-2003) ... 22

4.3.3

Rendszeres vizsgálatok során (2006-2008)................................ 23

4.3.4

Tényfeltárás során végzett vizsgálatok (2009-2010) .................. 23

4.3.5

Rendszeres monitoring során végzett vizsgálatok (2010-) ......... 24

4.4

Vizsgálati gyakoriság .......................................................................... 24

4.4.1

Tényfeltárás során (1997-1999) ................................................... 24

4.4.2

Rendszeres vizsgálatok során (1999-2001) ................................. 24

4.4.3

Részletes tényfeltárás során (2002-2003) .................................. 25

4.4.4

Rendszeres vizsgálatok során (2006-2008)................................ 25

4.4.5

Tényfeltárás során végzett vizsgálatok (2009-2010) .................. 25

4.4.6

Rendszeres monitoring során (2010-) ........................................ 25

4.5 Mérések, megfigyelések, észlelések, továbbá a mintavételezések módszertana ..................................................................................................... 26 4.6

Mért, észlelt, megfigyelt adatok nyilvántartása és feldolgozási rendje 27

4.7

Értékelés és adatszolgáltatás rendje ....................................................27

4.7.1

Monitoring létesítmények állapota...............................................27

4.7.2

Mintavételek rendszeressége ........................................................ 31

4.7.3

Mintavételek megbízhatósága ...................................................... 31

4.7.4

Helyszíni vizsgálatok megbízhatósága ......................................... 31

4.7.5

Laboratóriumi vizsgálatok megbízhatósága ................................. 31

4.7.6

Adatok viszonyítása a vonatkozó határértékekhez....................... 31

4.7.7

Trendvizsgálatok, tendenciák felismerhetősége .......................... 31

4.7.8

Javaslat az esetleges módosításokra ............................................. 31

4.8 Külön jogszabály szerinti dokumentációk .......................................... 32


4



4.9 Monitoring eredményeinek rövid, összefoglaló bemutatása, külön részletezve, hogy azok térben milyen mértékben határolták le a szennyezettséget ............................................................................................... 32 4.9.1

Tényfeltárás során mért eredmények összefoglalása (1997-1999) 32

4.9.2 Rendszeres vizsgálatok során mért eredmények összefoglalása (1999-2001) .................................................................................................. 32 4.9.3 Részletes tényfeltárás során mért eredmények összefoglalása (2002-2003) ................................................................................................. 34 4.9.4 Rendszeres vizsgálatok során mért eredmények összefoglalása (2006-2008) ................................................................................................. 36 4.9.5

Tényfeltárés során mért eredmények összefoglalása (2009-2010) 39

4.9.6

Rendszeres monitoring eredmények rövid összefoglalása (2010-) 41

5

A monitoring esetleges hiányosságainak bemutatása, rövid indokolással 42

6

Monitoring hiányosságok pótlására vonatkozó tervek ............................. 42

7

Monitoring eredményeinek részletes bemutatása .................................... 42

8 Egyebek ...................................................................................................... 53 8.1

A monitoring jelentést kiegészítő egyéb dokumentációk ................... 53

8.1.1

Függelék ....................................................................................... 53

8.1.2 FAVI-MIR-K adatszolgáltatáshoz szükséges KAJ értékek felsorolása ..................................................................................................... 53 8.2 Összefoglalás, javaslat ......................................................................... 54 9

A Kr. 21. § (10) bekezdés alapján a külön jogszabály szerinti adatlapok .. 56

Ábrajegyzék 1. ábra A szennyezett és monitoringozott terület átnézetes térképe ........................................... 8 2. ábra A vizsgált terület 1:10 000 méretarányú térképe ............................................................. 9 3. ábra A terület érzékenysgi térképe .......................................................................................... 10 4. ábra A monitoring létesítményeinek elhelyezkedése .............................................................20 5. ábra A monitoring létesítményei .............................................................................................30 6. ábra Illékony halogénezett szénhidrogénekkel szennyezett terület kiterjedése 2003-ban és 2010-ben ............................................................................................................................................ 43 7. ábra Dera-pataktól északra lévő kutak DCE-szennyezettsége ............................................... 47 8. ábra Dera-pataktól délre lévő kutak DCE-szennyezettsége .................................................. 47 9. ábra Vinil-klorid koncentrációjának változása (2010, 2011 és 2012) ...................................48 VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft.

5



10. ábra Diklór-etilén koncentrációjának változása (2010, 2011 és 2012) ............................... 49 11. ábra Tetraklór-etilén koncentrációjának változása (2010, 2011 és 2012) ........................... 50 12. ábra Triklór-etilén koncentrációjának változása (2010, 2011 és 2012) ...............................51 13. ábra Cisz-DCE szennyezettség kiterjedése 5, 20 és 50 év múlva a becslések szerint (tényfeltárási záródokumentáció) .................................................................................................... 52

Táblázatok jegyzéke 1. táblázat A szennyezett terület tulajdonosainak, kezelőinek, használóinak adatai ................13 2. táblázat Monitoring vizsgálatot végző, illetve a monitoring jelentést készítő adatai ...........15 3. táblázat Kármentesítés során kiadott határozatok ................................................................ 18 4. táblázat A monitoring kutak műszaki paraméterei ............................................................... 19 5. táblázat Az Ökoproject Eger Kft. által kialakított furatok ..................................................... 22 6. táblázat A 2009-2010-es tényfeltárás során vett talajminták származási helye .................. 23 7. táblázat Monitoring mérés során alkalmazott módszerek .................................................... 27 8. táblázat Felújításra szoruló kutak, és a felújítás indoka .........................................................31 9. táblázat (D) kármentesítési célállapot határértékek (30272-8/2010. számú határozat) .....31 10. táblázat Rendszeres vizsgálatok során mért eredmények, μg/l (2000-2002) ................... 34 11. táblázat Részletes tényfeltárás során mért eredmények, μg/l (2002-2003) ...................... 36 12. táblázat Rendszeres vizsgálatok során mért VOCl eredmények, μg/l (2006-2008) ......... 38 13. táblázat Rendszeres vizsgálatok során mért szulfát eredmények, mg/l (2006-2008) ...... 39 14. táblázat Rendszeres vizsgálatok során mért ÁVK eredmények (2008. május) .................. 39 15. táblázat Tényfeltárás során mért VOCl és redoxpotenciál eredmények, μg/l (2009-2010) ............................................................................................................................................................ 41 16. táblázat Illékony halogénezett szénhidrogénekkel szennyezett terület kiterjedése 2003ban és 2010-ben (m2) ........................................................................................................................ 42 17. táblázat A rendszeres monitoring során mért illékony halogénezett szénhidrogén eredmények (2011-2012) .................................................................................................................. 44 18. táblázat 2012. 03. 26-án kimutatható koncentrációban megjelenő klórozott alfás szénhidrogének ................................................................................................................................. 45 19. táblázat Kimutatási határértékek (µg/l) ............................................................................... 45 20. táblázat Vizsgált komponensek KAJ számai ........................................................................ 54

Mellékletek 1. Melléklet: Szakértői engedély és labor akkreditálási okirat másolata 2. Melléklet: Mintavételi és analitikai jegyzőkönyvek

Függelékek 1. Függelék: Kút adatlapok (csak CD)


6


1


Bevezetés

A monitoring jelentés a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban Kr.) 10. mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek megfelelően készült. A jelentés – több Felügyelőség véleményében foglaltak alapján – a korábbi, nem a VITUKI által készített jelentésekben megküldött dokumentációkat is tartalmazza részben, de a Kr. 10. mellékletének azokat a pontjait, melyek csak monitoring jelentésre vonatkoznak, nem tartalmazza. Közbeszerzési eljárást követően a tényfeltárási megbízás a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet hatályba lépése után történt, de előfordulhat, hogy a tényfeltárási záródokumentáció nem minden pontban biztosítja a jelenlegi előírás szerinti információ tartalmat. A monitoring jelentés a korábban készült dokumentációk információinak függvényében teljesíteni kívánja a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 357. § (15) pontjával módosított elvárásokat, de azon a „hiányosságok” pótlására nincs lehetőség, melyek a megbízás(oka)t követően hatályba lépett, illetve módosított rendeletek írnak elő, és a meglévő dokumentációkból nem olvashatók ki. Az értékelés az alábbi dokumentációk alapján készült:  Szentendre, Dózsa György laktanya területén klórozott szénhidrogén szennyeződés részletes tényfeltárásának záródokumentációja és kármentesítési monitoring terve (Ökoproject Eger Környezetvédelmi szolgáltató és kereskedelmi Kft., 2010. április) Ehhez a következő dokumentumokat használták fel:  Geohidroterv Kft. által készített monitoring kutak vízjogi létesítési engedélyezési terve (2002. szeptember)  A Geohidroterv Kft. által készített tényfeltárás részjelentései Közbenső jelentés (2003. március) Részjelentés a 2003. május 15-ig elvégzett munkákról (2003. május) Geohidroterv Kft. által készített tényfeltárási záródokumentáció (Budapest, 2003. szeptember)  Szentendre város Integrált városfejlesztési stratégiája (2008)  Felszín alatti vízminta vizsgálata (VITUKI Kht. és VITUKI Nonprofit Kft. Budapest, 2005-2011)  2012. évi monitoring vizsgálat analitikai eredménye (WESSLING Hungary Kft.) 


7



2 Alapadatok 2.1 A szennyezett terület, a szennyezett környezeti elemek pontos térbeli lehatárolása A részletes tényfeltárással érintett terület Pest megyében, Szentendre közigazgatási területén helyezkedik el, az ipari zónában, a város D-i részén. A vizsgált területet Ny-i és K-i irányban a 11. főút (Dózsa György út) és a Duna, a Dera pataktól É-i és D-i irányban, a Papírgyár és a Regionális Déli vízműkutak határolják, kb. 100 ha nagyságú területen. A terület légifotója alább látható (1. ábra).

1. ábra A szennyezett és monitoringozott terület átnézetes térképe

A terület 1:10 000-es térképe a 2. ábran látható.


8



2. ábra A vizsgált terület 1:10 000 méretarányú térképe


9



A vizsgált térség a Pilis-hegység DK-i peremén és a hozzá K-ről csatlakozó Duna völgy területén található. Területe 104-130 mBf közötti térszínnel, dombvidéki és folyóvölgyi területekkel jellemezhető. A vízadó réteg feküjét az oligocén-miocén korú, összességében vízzárónak tekinthető homokos agyag, agyag összlet alkotja. A térség öt kistáj (Pilisihegyek, Pilisi-medencék, Visegrádi-Dunakanyar, Visegrádi –hegység, Vác.PestiDuna-völgy) találkozásánál fekszik, ennek megfelelően talajtani adottságai nagyon heterogének. A térség uralkodó talajtípusa az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, valamint nagy területeken található Ramann-féle barna erdőtalaj is. A két közeli patak (Dera, Barát) a vizsgálatok szerint a háttér területen a talajvízre leszívó hatást fejtenek ki, míg az alluviális területen függőmederben folynak, egyes szakaszokon betáplálást okozva. A vízbázis fokozottan érzékeny terület (3. ábra). A szennyezett területen (Ipari Park területe, Dózsa György laktanya) nincs közvetlen felszín alatti vízre, talajvízre települő vízhasználat. Az egyes tevékenységekhez vezetékes vizet használnak. 2.1.1 Szennyeződésérzékenység A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 7. §–a és a 2. számú melléklete alapján a terület felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület (3. ábra).

3. ábra A terület érzékenysgi térképe


10


2.1.2 Szennyezettség koordinátája


felszíni

metszetének

sarokponti

Az érintett terület sarokponti EOV koordinátái az alábbiak: EOVy: 651 500; 652 400 EOVx: 254 900; 256 100 2.1.3 Ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó adatok A Dera pataktól É-ra fekvő területen meghatározó a Szentendrei Papírgyár Zrt., a Hungaropen Zrt, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. Szentendrei Innovációs és Ipari Park, Tüzép telep, a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. szennyvíztisztító telep működése. A Dera pataktól D-re a Dózsa György volt szovjet laktanya, - a Szentendre regionális déli vízbázis védőterülete részeként - a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. területe, a déli regionális vízmű - kutakig. Az érintett helyrajzi számok felsorolása megtörtént a tulajdonosok felsorolásakor (1. táblázat). 2.1.4 Monitoring keretében vizsgált környezeti elemek pontos és részletes felsorolása A monitoring során a felszín alatti víz kerül ellenőrzésre. A vizsgálandó komponenseket a 4.3.5. fejezetben részletezzük. 2.1.5 A szennyezett terület használóinak adatai Cím Szentendre Belterület 2/1 hrsz. Szentendre Belterület 2/2 hrsz. Szentendre Belterület 5 hrsz. Szentendre Belterület 6 hrsz. Szentendre Belterület 7 hrsz. Szentendre Belterület 9 hrsz. Szentendre Belterület 10/1 hrsz. Szentendre Belterület 10/2 hrsz. Szentendre Belterület 11 hrsz. Szentendre Belterület 12/1 hrsz. Szentendre Belterület 12/2 hrsz. Szentendre Belterület 12/3 hrsz.

tulajdonosainak,

Név Szentendre Város Önkormányzata Szentendre Város Önkormányzata Nemzeti Egészségmegőrző- és Rákellenes Központ Alapítvány Nemzeti Egészségmegőrző- és Rákellenes Központ Alapítvány Nemzeti Egészségmegőrző- és Rákellenes Központ Alapítvány Magyar Állam (kezelő: KDV-KÖVIZIG) Szentendre Város Önkormányzata Szentendre Város Önkormányzata Szentendre Város Önkormányzata Holló István Petroff Miklós Petroff Miklós


kezelőinek,

Cím/Székhely 2000 Szentendre, Városház tér 3. 2000 Szentendre, Városház tér 3. 1122 Budapest, Ráth György u. 7-9. 1122 Budapest, Ráth György u. 7-9. 1122 Budapest, Ráth György u. 7-9. 1088 Budapest, Rákóczi út 41. 2000 Szentendre, Városház tér 3. 2000 Szentendre, Városház tér 3. 2000 Szentendre, Városház tér 3. 2000 Szentendre, Cseresznyés u. 152. 2000 Szentendre, Egres u. 61. 2000 Szentendre, Egres u. 61. 11


Cím Szentendre Belterület 12/4 hrsz. Szentendre Belterület 12/6 hrsz. Szentendre Belterület 13 hrsz. Szentendre Belterület 14 hrsz. Szentendre Belterület 15/3 hrsz. Szentendre Belterület 15/4 hrsz. Szentendre Belterület 15/5 hrsz. Szentendre Belterület 15/6 hrsz. Szentendre Belterület 15/7 hrsz. Szentendre Belterület 16 hrsz. Szentendre Belterület 17 hrsz. Szentendre Belterület 18 hrsz. Szentendre Belterület 19 hrsz. Szentendre Belterület 20/2 hrsz.


Név Petroff Miklós Szentendre Város Önkormányzata Szentendre Város Önkormányzata Szentendre Város Önkormányzata Magyar Közút Nonprofit Zrt. Szentendre Város Önkormányzata Szentendre Város Önkormányzata SOBI Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Schoblocher Antal Szentendre Város Önkormányzata PUSCHO Szolgáltató Kft. (2747/9656) Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (6909/9656) Magyar Állam (vagyonkezelő: DMRV Zrt.) Szentendre Város Önkormányzata SzeBeton Szentendrei Betonárugyár Zrt. Magyar TÜV Süd Műszaki Szakértői Kft. (4200+954/118614) HATCOR Ipari és Kereskedelmi Holding Kft. (18240/118614) Gyöngyösi László (6764/118614)

Szentendre Belterület 20/5 hrsz.

Gyöngyösi Lászlóné (6764/118614) PUSCHO Szolgáltató Kft. (9990/118614)

Szentendre Belterület 20/6 hrsz. Szentendre Belterület 21/1 hrsz. Szentendre Belterület 22/1 hrsz. Szentendre Belterület 22/2 hrsz. Szentendre Belterület 84 hrsz. Szentendre Külterület 012/1 hrsz. Szentendre Külterület 012/2 hrsz.

Zöldbeton Építőipari és Kereskedelmi Kft. (8182/118614) Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (63520/118614) Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. Hippopotamus Ingatlanforgalmazó Kft. Szentendrei Papírgyár Zrt. Szentendrei Papírgyár Zrt. Szentendre Város Önkormányzata Nemzeti Egészségmegőrző- és Rákellenes Központ Alapítvány Magyar Állam (vagyonkezelő: DMRV Zrt.)


Cím/Székhely 2000 Szentendre, Egres u. 61. 2000 Szentendre, Városház tér 3. 2000 Szentendre, Városház tér 3. 2000 Szentendre, Városház tér 3. 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13. 2000 Szentendre, Városház tér 3. 2000 Szentendre, Városház tér 3. 2023 Dunabogdány, Petőfi u. 4. 2023 Dunaogdány, Táncsics Mihály u. 57. 2000 Szentendre, Városház tér 3. 2023 Dunaogdány, Táncsics Mihály u. 57. 1113 Budapest, Diószegi u. 37. 2006 Vác, Kodály Zoltán u. 3. 2000 Szentendre, Városház tér 3. 2000 Szentendre, Dózsa György út 20. 2000 Szentendre, Dózsa György út 20. 2000 Szentendre, Sas u. 1. 2000 Szentendre, Kálvária út 19. 2000 Szentendre, Kálvária út 19. 2023 Dunaogdány, Táncsics Mihály u. 57. 2330 Dunaharaszti, Szondi u. 45/A 1113 Budapest, Diószegi u. 37. 1113 Budapest, Diószegi u. 37. 2000 Szentendre, Dózsa György út 24. 2000 Szentendre, Dózsa György út 22. 2000 Szentendre, Dózsa György út 22. 2000 Szentendre, Városház tér 3. 1122 Budapest, Ráth György u. 7-9. 2006 Vác, Kodály Zoltán u. 3. 12


Cím

Név

Szentendre Külterület 013 hrsz.

Szentendre Város Önkormányzata


Szolnoki Dezsőné (589/15540) Szolnoki Dezső (1505/15540) Nagy Ildikó (1458/15540) Kovács József (1619/15540) Gligorescu Lajosné (1110/15540) Gligorescu Lajos (1391/15540) Dr. Mészáros Erszébet(/15540) Szentendre Külterület 014/4 hrsz.

Dr. Holló Gyöngyi (689/15540) Bíró Bertalan (955/15540) Dr. Bogdányi Zsuzsanna (756/15540) Katona Tibor (568/15540) Kiss Sándor (905/15540) Kovách Tamás (742/15540) Szilágyi Miklósné (963/15540) Fábiánfy Ferenc (678/15540)

Cím/Székhely 2000 Szentendre, Városház tér 3. 1029 Budapest, József Attila u. 49. 1029 Budapest, József Attila u. 49. 1031 Budapest, Torma Károly u. 13 1038 Budapest, Szindbád u. 2. 1039 Budapest, Jendrassik Gy. u. 7. 1039 Budapest, Jendrassik Gy. u. 7. 1025 Budapest, Pusztaszeri út 50. 1031 Budapest, Nánási u. 14/B 2000 Szentendre, Füzespark 4. 1031 Budapest, Amfiteátrum u. 20. 2000 Szentendre, Pásztor u. 23. 1031 Budapest, Kadosa u. 52. II. em. 7. 1182 Budapest, Szakolcai u. 5/B 2085 Pilisvörösvár, Nyár u. 3. 200 Szentendre, Szarvashegy 33.

1. táblázat A szennyezett terület tulajdonosainak, kezelőinek, használóinak adatai

2.1.6 A kármentesítési monitoring során (szomszédos) földrészletek lehatárolása

érintett

egyéb

A monitoring során értintett területek megegyeznek a szennyezett területtel (1. táblázat) 2.1.7 A monitoringozott területek tulajdonosainak, kezelőinek adatai A monitoringozott terület tulajdonosainak adatai az 1. táblázatban kerültek bemutatásra. 2.1.8 Szolgalmi jogok bemutatása A 30272-8/2010. számú határozat felhívja „az érintett ingatlanok tulajdonosainak, birtokosainak (használóinak) figyelmét, hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. vi LIII. törvény 101. § (4) bekezdése alapján a kármentesítés munkálatai során tűrési kötelezettségük áll fenn.”


13



2.1.9 Kármentesítési monitoringra kötelezett adatai A kormányzati munkamegosztás következtében nem lehet kizárni, hogy a monitoringra kötelezett változni fog, de a monitoring jelentés időpontjáig erre vonatkozóan nem kaptunk értesítést, így a meglévő határozatban szereplő adatokat ismertetjük. A kármentesítésre kötelezett neve: Rövid név Cégjegyzék száma: Cég székhelye: A cég telephelyei: I.Szakaszmérnökség Hajózási kirendeltség II. Szakaszmérnökség Hatvani kirendeltség III. Szakaszmérnökség A cég tevékenysége:

Kötelezett KÜJ kódja

Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Igazgatóság KDV-KÖVIZIG Alapító okirat nyilvántartási száma 1088 Budapest, Rákóczi út 41.

és

Vízügyi

1211 Budapest, Szabadkikötő út 2. 1138 Budapest, Váci út 208. 2660 Balassagyarmat, Kóvári u. 22. 3000 Hatvan, Bercsényi u.49. 2300 Ráckeve, Kossuth Lajos u. 96. 841226 Vízügy területi igazgatása és szabályozása 842541 Ár-és belvízvédelemmel összefüggő tevékenység

100099209

2.1.10 Kármentesítési monitoring tervezőjének adatai A kármentesítési monitoring rendelkezésünkre adatok.

tervezőjére

vonatkozóan

nem

állnak

2.1.11 Kármentesítési monitoring kivitelezőjének adatai A kármentesítési monitoring kivitelezőjére vonatkozóan nem állnak rendelkezésünkre adatok. 2.1.12 Kármentesítési monitoring jelentés készítő adatai A monitoring jelentést a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. (1095 Bp. Kvassay J. út 1.) készítette. A szakértői engedély, a mintavételre vonatkozó VITUKI akkreditációs okiratának, illetve az analitikai vizsgálatra vonatkozó WESSLING Hungary Kft. akkreditálási okiratának másolata az 1. mellékletben található, az engedélyekre vonatkozó legfontosabb információ a 2. táblázatban kerül összefoglalásra. A vizsgálatot és a jelentést készítő szervezet: Székhelye: Szakértői engedély határozatának száma: Engedélyének nyilvántartási száma: Mintavételt végző szervezet: Székhelye: Akkreditációs száma: Az akkreditáció érvényessége:


VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. 1095 Budapest, Kvassay Jenő út 1. Zöldi Irma; 2558/2009. Bp-i és Pest-megyei mérnöki kamara 01-7932 VITUKI Nonprofit Kft. Talajmechanikai és Műanyagvizsgáló Laboratórium 1095 Budapest, Kvassay Jenő út 1. NAT-1-1081/2010. 2014. november 9.

14


Mintavizsgálatot végző szervezet: Székhelye: Labor akkreditációs száma: Az akkreditáció érvényessége:


WESSLING Hungary Környezetvédelmi, Élelmiszerbiztonsági, Egészségvédelmi és Minőségügyi Szolgáltató Kft. 1047 Budapest, Fóti út 56. NAT-1-1009/2008 2012. április 21.

2. táblázat Monitoring vizsgálatot végző, illetve a monitoring jelentést készítő adatai

2.1.13 A vízjogi engedélyezés alá tartozó monitoring elemek engedélyezettségének bemutatása A monitoring rendszer kútjait három csoportba lehet sorolni vízjogi engedélyeztetés szempontjából. 2.1.13.1

Vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik

A területen a korábbi kármentesítési munkálatok során létesült monitoring kutak: Sze-1/2, Sze-2/2, Sze-3, Sze-5, Sze-7, Sze-8, Sze-9, Sze-10, Sze-11, Sze-12, Sze-13, Sze-14 Vízjogi létesítési engedély száma: H.77.830/2003. Vízikönyvi szám: 6.3/g/77 A 30272-8/2010. számú határozat előírja ezekre a kutakra, hogy kérelmezni kell a vízjogi üzemeltetési engedélyt is. Az engedélykérelem benyújtási határideje 2010. december 31. volt. 2.1.13.2

Vízjogi létesítési engedéllyel nem rendelkezik

A területen a korábbi kármentesítési munkálatok során létesült monitoring kutak: Sze-2/1, Sze-16, Sze-17, Sze-18, Sze-19, Sze-20, T-1, T-2, T-3 A 30272-8/2010. számú határozat előírja ezekre a kutakra, hogy kérelmezni kell a vízjogi létesítési engedélyt. Az engedélykérelem benyújtási határideje 2010. december 31. volt. 2.1.13.3

A DMRV Zrt. által üzemeltetett monitoring kutak

Sz-5, Sz-6, Sz-7, Sz-8, 112, 114, P-6, B-21, D-3, RD-1, RD-3

3 Előzmények 3.1 Már elvégzett kármentesítési szakaszok 3.1.1 Szennyezést okozó tevékenység A korábbi vizsgálatok, dokumentációk, a környezetszennyezés okozójaként két potenciális szennyezőforrást valószínűsítenek. Az egyik a Dózsa György volt szovjet katonai laktanya területén folytatott karbantartási munkálatok által okozott környezetszennyezés.


15



A másik szennyezőforrás feltehetően a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat (a továbbiakban PEVDI) tevékenységéből adódik. A PEVDI (Cg. 01-01002161) állami vállalat 1996. szeptember 9-én végelszámolással megszűnt. A Geohidroterv Kft. által készített tényfeltárási záródokumentációban foglaltak alapján a szennyezőanyagnak a földtani környezetbe jutását egyrészt minden bizonnyal emberi mulasztás, figyelmetlenség, másrészt a szerelvények, az alkalmazott technológiák nem megfelelő volta, elöregedése okozta. A vizsgálatokból arra következtettek, hogy a Hungaropen Kft. területén, az Írószergyár idején a fémfelületek felületkezelési technológiájából származott a szennyeződés jelentős része. Az üzem É-i részén, a galvanizáló-felületkezelő, volt oldószertároló tartály térségében a talaj a tetraklór-etilént (TeCE) és triklóretilént (TriCE) tartalmazott. Ezen a területen az oldószer a felszínre kifolyhatott, illetve a felszín alatti repedezett betonmedencékből a felszín alá infiltrálódva elérte a talajvizet és a talajvíztartóban önálló fázisban és/vagy a talajvíz közvetítésével tovább szivárgott. Az Ipari Zóna K-i részén (a Sze17, Sze18 kutak környezetében) a Henkel Magyarország Kft. raktározási tevékenységet folytatott, mely különféle vegyi anyagok tárolására terjedt ki. A raktározás részben zártan egy raktárépületben, és annak közelében egy kb. 400 m2-es kerítéssel körbevett, betonozott aljzatú, csatornával ellátott veszélyes anyag tárolóban történt. A két raktárhelyiségben vizes bázisú savas, illetve lúgos fém- felületkezelő anyagok tárolása folyt. A tevékenységet 1990-től folytatták. A telephelyen a cég nyilatkozata szerint szénhidrogén alapú oldószereket, illetve felületkezelő anyagokat nem raktároztak. 3.1.2 Tényfeltárás elrendelésének előzménye A Dózsa György volt szovjet katonai laktanya területén folytatott karbantartási munkálatok tekintetében nem kétséges az állami felelősség kérdése. A volt PEVDI területén a mai napig működő Hungaropen Író- és Írószergyártó Kft. (Cg. 13-09-060935) nem jogutódja a PEVDI-nek. Így a feltehetően a PEVDI által okozott környezeti károk kármentesítéséért jelen állás szerint felelősségre nem vonható. Következésképpen a szennyeződés kezelése állami felelősségkörbe tartozik. 3.1.3 Tényfeltárás (1997-1999) A KHVM sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezési programja keretében 1997-1999 években a Geohidroterv Kft. elvégezte a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. kezelésében lévő Szentendre Régi Déli Vízbázis és Szentendre Regionális Déli Vízbázis diagnosztikai vizsgálatát. A vizsgálatok tanúsították, hogy a szentendrei Dózsa György volt szovjet laktanya térségének talajvize klórozott szénhidrogénnel (VOCl) jelentősen szennyezett. A VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft.

16



szennyezőanyag a vízmű Régi kútjaiban már megjelent, ahol a VOCl koncentráció lényegesen meghaladta az ivóvízben megengedett határértékeket. Az érintett hatóságok 1999 őszén a Régi Déli kútcsoport működésének leállítását rendelték el. 2000 - ben négy alkalommal történt az érintett területen talajvíz- mintavétel és vizsgálat, melyekből megállapítást nyert, hogy a VOCl szennyeződés a Derapataktól északra fekvő területrészen nincs lehatárolva. 3.1.4 Részletes tényfeltárás (2002-2003) A Felügyelőség 76914/2001. számú határozatában részletes tényfeltárásra kötelezte a Környezetgazdálkodási Intézet Kármentesítési Területkezelési Egységét. A Közép- Duna- völgyi Felügyelőség részletes tényfeltárásra kötelezte a Környezetgazdálkodási Intézet Kármentesítési Területkezelési Egységét. A részletes tényfeltárást a Geohidroterv Kft. végezte. Az első ütemben 2002.112003.02. között 30 db monitoring kút került kialakításra, 125 mm átmérőjű béléscsővel, -12,0 ÷ -15,0 m közötti vízzáró feküre telepített talpmélységgel. A kutakból egyidejű talajvíz mintavétel történt. Elkészült a talajminták makroszkópos geológiai leírása és talajfizikai vizsgálata. Az első ütem értékelése alapján leszögezhető, hogy a szennyezett talajvízmező súlyponti része döntően az ipari zónában található. Ezért további fúrások kialakítása vált szükségessé, azonban a Hungaropen Kft. a fúrások elkészítését nem engedélyezte. 3.1.5 Tényfeltárás (2009-2010) A részletes tényfeltárást az Ökoprojekt Eger Kft. végezte. Először azonosították a már meglévő 32 db figyelőkutat, és felmérték az állapotukat, mintát vettek belőlük. A talajszennyezettség

feltárásra

és lehatárolására 6

db, a

talajvíz

szennyezettség lehatárolására szintén 6 db, összesen 12 db furat létesült. A furatokból méterenként talajmintavétel, ezt követően talajvíz mintavétel történt. A kijelölt talajminták és vízminták klórozott szénhidrogén tartalomra kerültek bevizsgálásra. A vizsgálatok eredményeiből megállapítást nyert, hogy –elsősorban az ivóvízbázis veszélyeztetése miatt - kármentesítési műszaki beavatkozás javasolt. Ezt követően kidolgozásra kerültek a műszaki beavatkozás lehetséges változatai.

3.2 Kiindulási szennyezettségi állapot rövid bemutatása A kiindulási szennyezettségi állapotot a tényfeltárás során mért eredmények jellemzik. Ezt a 4.9.1. fejezetben mutatjuk be.


17



3.3 Kármentesítési eljárás során kiadott határozatok A rendelkezésünkre álló határozatokat a 2010-2011. évi monitoring jelentés 3. mellékletében csatoltuk. Határozat száma

Kiadó hatóság

Engedélyes (kötelezett)

76914/2001.*

KDV-KTVF

KGI

9523-2/2004.*

KDV-KTVF

248524/2009.*

KDV-KTVF

KDV-KÖVIZIG

41046-1/2009.

KDV-KTVF

Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság

30272-8/2010.

KDV-KTVF

KDV-KÖVIZIG

Határozat, szakhatósági állásfoglalások rövid ismertetése Kötelezés részletes tényfeltárás végzésére Tényfeltárási záródokumentáció elfogadása kötelezés felszín alatti víz és földtani közeg tekintetében részletes tényfeltárás végzésére, valamint kármentesítési monitoring terv készítésére Tényfeltárás utóellenőrzése, figyelőkutak vízjogi üzemeltetési engedélyezéséenk ügyében tényállás tisztázása Kötelezés beavatkozási terv készítésére és kármentesítési monitoring végzésére

*A határozat nem áll rendelkezésünkre 3. táblázat Kármentesítés során kiadott határozatok

4 Kármentesítés korábbi szakaszaiban kármentesítési monitoring bemutatása

kialakított

4.1 Felszín alatti víz megfigyelésére kialakított monitoring 4.1.1 A monitoring kútjai A 30272-8/2010. számú határozat szerint a kármentesítési montoring rendszer elemei:  A területen a korábbi kármentesítési munkálatok során létesült, vízjogi létesítési engedéllyel (H.77.830/2003., vízikönyvi szám:6.3/g/77) rendelkező monitoring kutak: Sze-1/2, Sze-2/2, Sze-3, Sze-5, Sze-7, Sze-8, Sze-9, Sze-10, Sze-11, Sze-12, Sze-13, Sze-14  A területen a korábbi kármentesítési munkálatok során létesült, vízjogi létesítési engedéllyel nem rendelkező monitoring kutak: Sze-2/1, Sze-16, Sze-17, Sze-18, Sze-19, Sze-20, T-1, T-2, T-3  A Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. által üzemeltetett monitoring kutak: Sz-5, Sz-6, Sz-7, Sz-8, 112, 114, P-6, B-21, D-3, RD-1, RD-3 A monitoring kutak műszaki paramétereit a 4. táblázatban foglaltuk össze, elhelyezkedésük alább látható (4. ábra).


18


Kút jele

EOVy

EOVx

Sze 1/2 Sze 2/1 Sze 2/2 Sze 3 Sze 5 Sze 7 Sze 8 Sze 9 Sze 10 Sze 11 Sze 12 Sze 13 Sze 14 Sze 16 Sze 17 Sze 18 Sze 19 Sze 20 T1 T2 T3 Sz 5 Sz 6 Sz 7 Sz 8 112 114 P6 B 21 D-3 RD-1 RD-3

651 658 651 788 651 872 651 824 651 970 652 185 652 077 652 342 651 817 652 008 651 809 651 990 651 959 651 699 651 991 652 057 651 858 652 031 651 757 651 869 651 874 652 089 651 840 652 013 652 359 651 712 651 737 652 224 652 110 651 694 652 456 652 470

255 817 255 871 255 651 255 575 255 485 255 432 255 246 255 282 255 071 255 060 255 246 255 161 255 390 255 951 255 887 255 803 255 765 255 742 255 406 255 176 255 426 255 527 255 123 255 267 254 934 255 755 255 271 255 158 254 972 255 190 254 836 254 806

OKKP monitoring jelentés 2011-2012. Csőperem magasság [mBf] 105,66 107,17 105,75 105,86 104,69 106,07 103,81 105,81 105,40 103,72 106,21 105,00 104,24 106,14 106,11 106,07 106,02 105,39 105,62 104,83 104,96 106,18 104,95 103,86 104,84 106,41 106,28 105,33 104,15 103,18 105,27 105,21

Terepmagasság [mBf] 105,33 106,32 104,91 105,18 104,00 105,26 102,90 104,99 104,67 102,90 105,37 104,12 103,37 105,54 105,42 105,40 105,20 104,73 105,40 104,48 104,77 105,26 104,09 103,07 104,07 105,50 105,45 104,21 103,87 104,59 104,00 104,10

Talpmélység [m] 11,83 12,85 12,54 13,38 13,19 13,81 13,51 14,82 12,73 12,62 14,84 12,98 12,57 13,10 15,69 15,67 13,82 13,16 14,92 15,55 14,89 16,92 13,86 13,79 8,27 14,91 14,83 15,72 9,38 13,09 21,27 20,11

Szűrőzött szakasz [m-m] 9,0 - 11,0 9,5 - 11,5 9,2 - 11,2 10,2 - 12,2 11,0 - 13,0 10,5 - 12,5 10,1 - 12,1 11,5 - 13,5 9,5 - 11,5 9,3 - 11,3 11,5 - 13,5 9,5 - 11,6 9,2 - 11,2 10,0 - 12,0 13,0 - 15,0 12,5 - 14,5 10,5 - 12,5 10,0 - 12,0

2,5 - 16,0 2,5 - 12,0 2,5 - 12,0 2,0 - 7,5 9,5 - 12,5 10,1 - 13,1 5,0 - 11,0 5,0 - 11,5 4,0 - 12,0 4,0 - 12,0

Szűrőcső átmérő [mm] 125 110 125 125 125 125 125 125 125 125 125 125 125 110 125 125 125 125 200 200 200 125 125 125 125 125 125 125 125 125 125 125

4. táblázat A monitoring kutak műszaki paraméterei


19

Kút helye hrsz. 20 / 4 21 / 2 20 / 6 5 12 / 3 10 / 1 012 / 1 5 014 / 4 014 / 4 5 012 / 2 5 21 / 1 20 / 5 20 / 5 20 / 5 20 / 5 5 012 / 1 5 15 / 5 014 / 4 5 010 / 2 84 2/1 010 / 1 014 / 98 1

terület Közterület Hungaropen Kft. ÉMI KHT Laktanya ÉMI KHT Szennyvíztisztító telep Laktanya Laktanya Vízbázis Vízbázis Laktanya Laktanya Laktanya Hungaropen Kft. ÉMI KHT ÉMI KHT ÉMI KHT ÉMI KHT Laktanya Laktanya Laktanya Szennyvíztisztító telep Vízbázis Laktanya Vízbázis Közterület Közterület Vízbázis Vízbázis Közterület Vízbázis Vízbázis



4. ábra A monitoring létesítményeinek elhelyezkedése


20



4.1.2 A vízbázis kútjai Jelenleg a Duna Menti Regionális Vízbázis területén 17 db kavicsolt csőkút és 2 db csápos kút található. A termelő kutak a középvízi partéltől átlag 65 m-re helyezkednek el. A termelő kutak talpmélysége 17-18 m közötti, két kút esetében 13 m és 15 m. A szűrőzött szakasz hossza 6-7m. A szűrőzött szakasz a homokos, kavicsos rétegekben található. A csápos kutak elhelyezkedése a vízmű össztermelésének csaknem 70%-át teszik ki. A vízbázis termelőkútjai közül három szerepel a monitoring kutak között: RD-1, RD-3, D-3

4.2 Kármentesítés korábbi szakaszaiban kialakított majd megszüntetett monitoring bemutatása, illetve a megszüntetés indokolása 4.2.1 Tényfeltárás (1997-1999) A tényfeltárás a KHVM sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezési programja keretében történt, a záródokumentáció nem áll rendelkezésünkre, így nincs információnk azzal kapcsolatban sem, hogy a kármentesítés ezen szakaszában alakítottak-e ki a monitoringhoz kapcsolódóan objektumokat. Azok a mintavételi objektumok, melyekből 2000-ben vettek mintát, lehettek már meglévő kutak, vagy készülhettek a kármentesítés ezen szakaszában. 4.2.2 Részletes tényfeltárás (2002-2003) Az első ütemben 2002.11- 2003.02. között 30 db monitoring kút került kialakításra, 125 mm átmérőjű béléscsővel, -12,0 ÷ -15,0 m közötti vízzáró feküre telepített talpmélységgel. A kutakból egyidejű talajvíz mintavétel történt. Elkészült a talajminták makroszkópos geológiai leírása és talajfizikai vizsgálata. Az első ütem értékelése alapján leszögezhető, hogy a szennyezett talajvízmező súlyponti része döntően az ipari zónában található. Ezért további fúrások kialakítása vált szükségessé, azonban a Hungaropen Kft. a fúrások elkészítését nem engedélyezte. A második ütemben 2002.05. hónapban az ÉMI KHT területén 5 db fúrás került lemélyítésre. Az eredmények alapján a Hungaropen Kft. területén is elengedhetetlen volt furatok kialakítása. 2003 júniusában – a harmadik ütemben – végül ezen a területen is lehetőség nyílt a munkák elvégzésére. 4.2.1 Tényfeltárás (2009-2010) A szennyezett terület lehatárolásához igénybevett létesítmények, melyek az 5. táblázatban részletezésre kerültek:  a vizsgált területen található 32 db figyelőkút  az Ökoproject Eger Kft. által létesített 12 db ideiglenes furat, ebből  talajszennyeződés lehatárolása feltáró furatok: L1, F1, F2 lehatároló furatok: Szent1, Szent2, L2-1 VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft.

21




Furat jele

EOVy

L1

652 062

L2 L3 F1 F2 F3 F4 F5 F6


talajvíz- szennyeződés lehatárolása lehatároló furatok: F3, F4, F5, F6, L2, L3

EOVx

TerepTalpFurat magasság mélység átmérő

Furat helye Helyrajzi Terület szám 20 / 5 ÉMI KHT

[mBf]

[m]

[mm]

255 802

105,40

9,00

200

652 148 652 071 651 862 651 874

2556 25 254 917 255 763 255 431

105,57 103,87 105,20 104,77

7,00 8,00 7,00 7,00

200 200 200 200

20 / 5 014 / 98 20 / 5 5

651 728 651 841 651 909 652 017

255 556 256 029 256 023 256 036

103,87 104,00 104,00 104,00

9,00 9,00 9,00 9,00

200 200 200 200

5 22 / 22 / 2 22 / 2

Laktanya Szentendrei Papírgyár Zrt. Szentendrei Papírgyár Zrt. Szentendrei Papírgyár Zrt.

L 2-1 652 154 Szent 1 652 024 Szent 2 652 071

255 624 255 869 255 803

105,57 105,42 105,40

11,00 9,00 11,00

200 200 200

20 / 5 20 / 5 20 / 5

ÉMI KHT (Tüzép) ÉMI KHT ÉMI KHT

ÉMI KHT (Tüzép) Vízbázis ÉMI KHT Laktanya

5. táblázat Az Ökoproject Eger Kft. által kialakított furatok

4.3 A vizsgált paraméterek köre környezeti elemenként 4.3.1 Tényfeltárás során végzett vizsgálatok (1997-1999) A tényfeltárás a KHVM sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezési programja keretében történt, a záródokumentáció, vagy bármilyen ezzel kapcsolatos információ nem áll rendelkezésünkre. 4.3.1 Rendszeres vizsgálatok során (1999-2001) Ezen időszakról dokumentáció nem áll rendelkezésünkre. A 2009-es tényfeltárás záródokumentációjában található mérési adatok szerint 2000. májusában két alkalommal vettek mintát az egyikben DCE-t és TriCE-t, a másik alkalommal DCE-t és TeCE-t mértek. Mivel 2000-ben négy mintavétel történt, vizsgálhattak több komponenst is, erről azonban nincsenek adataink. A 2001. júliusi mérések alkalmával szintén VOCl komponenseket mértek (DCE, TriCE, TeCE). 4.3.2 Részletes tényfeltárás során végzett vizsgálatok (20022003) A részletes tényfeltárás a KHVM sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezési programja keretében történt, a záródokumentáció nem áll rendelkezésünkre.


22



A 2009-es tényfeltárás záródokumentációjában található mérési adatok szerint ebben az időszakban a négy VOCl komponenst vizsgálták (DCE, TriCE, TeCE és VC), illetve alkalmanként szulfátot. 4.3.3 Rendszeres vizsgálatok során (2006-2008) Ezen időszakról dokumentáció nem áll rendelkezésünkre. A 2009-es tényfeltárás záródokumentációjában található mérési adatok szerint a következő komponenseket mérték:  Halogénezett alifás szénhidrogének: DCE, TriCE, TeCE és VC – minden mintában  szulfát – B-21, Sz-6, Sz-8, Sze-10, Sze-11, Sze-12, Sze-13, T2 4.3.4 Tényfeltárás során végzett vizsgálatok (2009-2010) 4.3.4.1 Furat jele

Talajmintavétel

Talajvíz mv.?

-20 cm; -1,0 m; -2,0 m-; -3,0 m; -4,0 m; -5,0 m; -6,0 m; -7,0 m

nem

Fúrás mélysége

L1

-7,0 m

L2

-7,0 m

L3

-8,0 m

F1

-7,0 m

F2

-70, m

F3

-9,0 m

F4 F5 F6

-9,0 m -9,0 m -9,0 m

L 2-1

Talaj

(L2 folytatása)

-11,0 m

Szent 1

-9,0 m

Szent 2

-11,0 m

-20 cm; -1,0 m; -2,0 m-; -3,0 m; -4,0 m; -5,0 m; -6,0 m; -7,0 m -20 cm; -1,0 m; -2,0 m-; -3,0 m; -4,0 m; -5,0 m; -6,0 m; -7,0 m; -8,0m -20 cm; -1,0 m; -2,0 m-; -3,0 m; -4,0 m; -5,0 m; 6,0 m; -7,0 m -20 cm; -1,0 m; -2,0 m-; -3,0 m; -4,0 m; -5,0 m; -6,0 m; -7,0 m -20 cm; -1,0 m; -2,0 m-; -3,0 m; -4,0 m; -5,0 m; -6,0 m; -7,0 m - 8,0 m; -9,0 m; -10,0 m; -11,0 m -20 cm; -1,0 m; -2,0 m-; -3,0 m; -4,0 m; -5,0 m; -6,0 m; -7,0 m - 8,0 m; -9,0 m; -20 cm; -1,0 m; -2,0 m; -3,0 m; -4,0 m; -5,0 m; -6,0 m; -7,0 m - 8,0 m; -9,0 m; -10,0 m; -11,0 m

igen igen nem nem igen

Bevizsgált talajminta -1,0 m; -3,0 m; -5,0 m; -7,0 m -1,0 m; -3,0 m; -5,0 m; -7,0 m -1,0 m; -3,0 m; -5,0 m; -7,0 m -1,0 m; -3,0 m; -5,0 m; -7,0 m -1,0 m; -3,0 m; -5,0 m; -7,0 m -

igen igen igen

-

nem

- 8,0 m; - 9,0 m; -10,0 m; -11,0 m

nem

-3,0 m; -4,0 m; -5,0 m; -6,0 m; -7,0 m 8,0 m; -9,0 m;

nem

- 8,0 m; - 9,0 m; -10,0 m; -11,0 m

6. táblázat A 2009-2010-es tényfeltárás során vett talajminták származási helye

4.3.4.2

Talajvíz

A tényfeltárás során a következő vizsgálatokat végezték talajvízben: Általános vízkémia  Sze 18, F 5, Sze 11


23



Redoxpotenciál  112, Sze 1/2, Dera-patak, F 4, F 6  Sze 3, T 1, T 2, T 3, Sze 12, Sze 13, Sze 14, Sz 6, Sz 7 , Sze 8, Sze 9, Sze 10, Sze 11, Sz 8, 114, P 6, B 21, D-3, RD-1, RD-3 VOCl  112, Sze 1/2, Sze 2/1, Sze 16, Sze 2/2, Sze 5, Sze 17, Sze 18, Sze 19, Sze 20, Sz 5, Sze 7  Dera-patak  F 4, F 5, F 6, L 2  Sze 3, T 1, T 2, T 3, Sze 12, Sze 13, Sze 14, Sz 6, Sz 7 , Sze 8, Sze 9, Sze 10, Sze 11, Sz 8, 114, P 6, B 21, D-3, RD-1, RD-3  F 3, L 3 4.3.5 Rendszeres monitoring során végzett vizsgálatok (2010-) A 30272-8/2010. számú határozat szerint a következő komponenseket kell vizsgálni a talajvízben:    

tetraklór-etilén (TeCE) triklór-etilén (TriCE) diklór-etilén (DCE) vinil-klorid (VC)

A valóságban vizsgálatok során a következő konmponenseket mértük (ezek közül a „Halogénezett alifás szénhidrogének” csoportja magába foglalja a vonatkozó határozat által előírt fent említett négy komponenst is):    

BTEX Halogénezett alifás szénhidrogének (köztük DCE, TriCE, TeCE és VC) Halogénezett aromás szénhidrogének Naftalin

4.4 Vizsgálati gyakoriság 4.4.1 Tényfeltárás során (1997-1999) A tényfeltárás a KHVM sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezési programja keretében történt, a záródokumentáció nem áll rendelkezésünkre. A más dokumentációkban fellelhető információkból következtethetünk arra, hogy a tényfeltárás során egy alkalommal vettek mintát. A dátum ismeretlen. 4.4.2 Rendszeres vizsgálatok során (1999-2001) Ezen időszakról dokumentáció nem áll rendelkezésünkre. A 2009-es tényfeltárás záródokumentációjából ismert mintavételi időpontok:  2000. május  2000-ben 3 további időpont (2000-ben összesen 4 db)  2001. július


24



 A 2002. 01. 01-re dátumozott méréseket is ehhez az időszakhoz soroljuk, ám hangsúlyozzuk, hogy ez csak feltevés! 4.4.3 Részletes tényfeltárás során (2002-2003) A részletes tényfeltárás a KHVM sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezési programja keretében történt, a záródokumentáció nem áll rendelkezésünkre. A más dokumentációkban fellelhető információkból következtethetünk arra, hogy a részletes tényfeltárás során legalább négy alkalommal vettek mintát, a következő időpontokban:    

2002. 2002. november 01. 2003. május 2003. július

4.4.4 Rendszeres vizsgálatok során (2006-2008) Ezen időszakról dokumentáció nem áll rendelkezésünkre. A 2009-es tényfeltárás záródokumentációjában található mérési eredmények a következő időpontokból valók:       

2006. március 2006. június 2008. január 15. 2008. március 12. 2008. május 14. 2008. június 16. 2008. július 09.

4.4.5 Tényfeltárás során végzett vizsgálatok (2009-2010) A tényfeltárás során minden kijelölt mintavételi helyről egy alkalommal történt mintavételezés, az aktuális talaj-és talajvíz szennyeződés mértékének, kiterjedésének meghatározásához. A tényfeltárási záródokumentációban szerepeltettük a korábbi években évente egy vagy több alkalommal történt mintavételezések vizsgálati eredményeit is. 4.4.6 Rendszeres monitoring során (2010-) A rendszeres monitoring során eddig két alkalommal történt mintavétel:  2010. 11. 17. – féléves mintavétel, 8 db kút (Sze 8, Sze 10, Sze 11, Sz 8, P 6, B 21, RD-1, RD-3)  2011. 02. 15-17. – éves mintavétel, 32 db kút (Sze-1/2,Sze-2/1,Sze2/2,Sze-3,Sze-5,Sze-7,Sze-8,Sze-9,Sze-10,Sze-13,Sze-12,Sze-11,Sze14,Sze-16,Sze-17,Sze-20,Sze-19,Sze-18,T-1,T-2,Sz-7,T-3,Sz-5,Sz-6,Sz8,P-6,114,112,B-21,F-6 (D-3 helyett),RD-3,RD-1) 2012.02.16.-os mintavétel, 8db kút (B-21,P-6,RD-1,RD-3,Sz-8,Sze-8,Sze10,Sze-11) VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft.

25



2012.03.23.-as mintavétel, 32 db kút (112, 114, B-21, F6, P-6, RD-3, D-3 helyett a közelében elhelyezkedő termelőkút, RP-1, SZ-6, SZ-7, SZ-8, SZE-1/2, SZE-2/1, SZE-2/2, SZE-3, SZE-5, SZE-7, SZE-8, SZE-9, SZE-10, SZE-11, SZE12, SZE-13, SZE-14, SZE-16, SZE-17, SZE-18, SZE-19, SZE-20, T-1, T-2, T-3)

4.5 Mérések, megfigyelések, észlelések, mintavételezések módszertana

továbbá

a

A rendszeres monitoringozás során a kutakban a tisztítószivattyúzás előtt nyugalmi vízszint és talpmélység mérés történt. A talpmélység és a nyugalmi vízszint adatai alapján a helyszínen meghatározásra került a kútban lévő víz mennyisége, illetve ennek a háromszorosa (háromszoros kúttérfogat). Ezt követően elvégeztük a tisztító szivattyúzást, mely közben pH, vezetőképesség és vízhőmérséklet mérés történt. A fenti paraméterek állandósulását követően a kutak mintázása során mintavételi jegyzőkönyvben rögzítettük az MSZ 21464/1998 szabvány szerinti helyszíni pH-, vezetőképesség- és hőmérsékletmérési eredményeket. A felszín alatti víz mintavételezése során, a helyszínen elvégeztük a 6/2009. (VI. 14.) KöM-EüMFVM együttes rendelet 4. mellékletben a mintavételekre előírt szűrését, azt követően pedig az MSZ 21464 sz. szabvány előírásainak figyelembevételével légmentesen záródó edénybe mintát vettünk. A laboratóriummal egyeztetett módon a szükséges mintatartósítást elvégeztük. A minták szállítása során a hűtést biztosítottuk A laboratóriumi vizsgálatokat NAT-1-1131/2007. számon akkreditált VITUKI Analitika Laboratórium szakágazat végezte el. Az alkalmazott vizsgálati szabványok az érvényben lévő 6/2009. (IV. 14.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott (B) szennyezettségi határérték biztonságos kimutatásának, valamint értékelhetőségének megfeleltek (7. táblázat), illetve a vizsgáló laboratórium arra akkreditálva van. Komponens neve Diklórmetán Transz-diklór-etilén 1,1-diklóretán Cisz-diklór-etilén Kloroform 1,2-diklóretán Benzol Széntetraklorid Triklór-etilén Brómdiklórmetán Toluol Tetraklór-etilén Dibrómklórmetán 1,1,2-Trifluortriklóretán 2-Klóretanol 1,2-Diklórpropán 2,3-Diklórpropén Epiklórhidrin 2-Klóretil-vinil-éter cisz-1,3-Diklórpropén transz-1,3-Diklórpropén


Mértékegység Vizsgálati módszer µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l EPA Method 8260C:2006 µg/l MSZ 1484-5:1998 µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l

26

Szentendre Dózsa György úti laktanya Komponens neve 1,1,2-Triklóretán 1,2-Dibrómetán 1,1,2,2-Tetraklóretán Összes illékony halogénezett alifás szénhidrogén Hexaklórbutadién Klórbenzol Etilbenzol m+p-xilol o-xilol Bromoform Propilbenzol 1,3-diklórbenzol 1,4-diklórbenzol 1,2-diklórbenzol 1,3,5-triklórbenzol 1,2,4-triklórbenzol Naftalin 1,2,3-triklórbenzol

OKKP monitoring jelentés 2011-2012. Mértékegység µg/l µg/l µg/l

Vizsgálati módszer

µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l

7. táblázat Monitoring mérés során alkalmazott módszerek

4.6 Mért, észlelt, megfigyelt feldolgozási rendje

adatok

nyilvántartása

és

A mintavételezésről a jegyzőkönyv a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Talajmechanikai és Műanyagvizsgáló Laboratórium MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV-ében előírtak szerint készült. Az analitikai vizsgálatról a jegyzőkönyv a Wessling Hungary Kft. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV-ében előírtak szerint készült. Az adatokat a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. melléklet szerinti feldolgozása mellett kutanként Excel táblázatban is feldolgoztuk. A FAVI-MIR adatlapokat elektronikusan át fogjuk adni a KÖVIZIG-nek .

4.7 Értékelés és adatszolgáltatás rendje 4.7.1 Monitoring létesítmények állapota A létesítmények állapota változó, a róluk készült fényképeket az 5. ábra mutatja be.

Sze-1/2


Sze-2/1

Sze-2/2

27



Sze-3

Sze-5

Sze-7

Sze-8

Sze-9

Sze-10

Sze-11

Sze-12

Sze-13

Sze-14

Sze-16

Sze-17


28


Sze-18


Sze-19

Sze-20

T-1

T-2

T-3

Sz-7

Sz-5


Sz-6

Sz-8

29


112


114

P-6

B-21

E (D-3 helyett)

RD-1

RD-3 5. ábra A monitoring létesítményei

A monitoring rendszerbe történő bevonást megelőzően a tényfeltárási munkák során észleltek alapján a 8. táblázatban felsorolt kutak felújítása szükséges. Ezeknek a kutaknak a felújítását a 30272-8/2010. számú határozat is előírja. Kút jele Sze14 Sze 20 Sz6 Sz7

Felújítás oka, felmerült probléma kútfedlap hiányzik a kút terepszint feletti része sérült a kút körül felhalmozott betonhulladékok miatt a kút megközelíthetősége balesetveszélyes a kút félig eltömődött a mellette elhelyezkedő földrakás miatt


30


Kút jele T1 T2 114


Felújítás oka, felmerült probléma a kút terepszint feletti része eldeformálódott kútfedlap hiányzik illegális hulladéklerakó miatt nehezen megközelíthető

8. táblázat Felújításra szoruló kutak, és a felújítás indoka

4.7.2 Mintavételek rendszeressége A 30272-8/2010. számú határozat szerint a mintavételeket fél- illetve egy évente kell elvégezni az egyes kutakból (4.4.6. fejezet). 4.7.3 Mintavételek megbízhatósága A VITUKI-t megelőző mérésekre vonatkozóan nem áll rendelkezésre mintavételi jegyzőkönyv. A VITUKI a mintavételt a MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV-ben foglaltak szerint, az ott meghatározott megbízhatósággal végezte. 4.7.4 Helyszíni vizsgálatok megbízhatósága A VITUKI-t megelőző mérésekre vonatkozóan nem áll rendelkezésre mintavételi jegyzőkönyv, így a helyszíni mérésekre vonatkozóan nem lehet állást foglalni. A VITUKI a helyszíni méréseket az MSZ 21464/1998 szabvány, illetve a MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV-ben foglaltak szerint, az ott meghatározott megbízhatósággal végezte. 4.7.5 Laboratóriumi vizsgálatok megbízhatósága Az analitikai vizsgálatot több labor végezte, melyek rendelkeztek akkreditációval. A rendelkezésre álló dokumentációk alapján a mérések megbízhatósága 90% feletti. 4.7.6 Adatok viszonyítása a vonatkozó határértékekhez Talajvíz (μg/l)

Szennyezőanyag Tetraklór-etilén Triklór-etilén Diklór-etilének Vinil-klorid

(B) 10 10 10 0,5

(D) 25 20 65 0,5

9. táblázat (D) kármentesítési célállapot határértékek (30272-8/2010. számú határozat)

4.7.7 Trendvizsgálatok, tendenciák felismerhetősége A vizsgálati eredményeket a 7. fejezetben ismertetjük, a kevés mintaszám miatt trendvizsgálat nem lehetséges. 4.7.8 Javaslat az esetleges módosításokra Mivel a kutak üzemelő vízbázis védőterületén találhatók, illetve van köztük termelő kút is javasolt felülvizsgálni a vizsgálati kötelezettséget. Az ÁVK VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft.

31



vizsgálatok a vízmű biztonságos üzemeltetéséhez tartoznak, tehát azok elvégzése a vízmű üzemeltetői feladat. OKKP monitoringozás során csak klórozott szénhidrogén vizsgálat indokolt.

4.8 Külön jogszabály szerinti dokumentációk A monitoring során a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, valamint a lévő 6/2009. (IV. 14.) KöM-EüM-FVM együttesrendeletben foglaltakon kívül egyéb jogszabály alá tartozó tevékenység nem folyt. A 18/2007. (V. 10. ) KvVM rendelet 3. §-ban előírt FAVI-MIR adatszolgáltatást később elektronikusan adjuk át a KÖVIZIG-nek.

4.9 Monitoring eredményeinek rövid, összefoglaló bemutatása, külön részletezve, hogy azok térben milyen mértékben határolták le a szennyezettséget 4.9.1 Tényfeltárás során mért eredmények összefoglalása (19971999) A tényfeltárás a KHVM sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezési programja keretében történt, a záródokumentáció nem áll rendelkezésünkre. Az alábbiak a 2009-es tényfeltárás záródokumentációjából ismertek. 4.9.2 Rendszeres vizsgálatok összefoglalása (1999-2001)

során

mért

eredmények

Ezen időszakról dokumentáció nem áll rendelkezésünkre. Az alábbiak a 2009-es tényfeltárás záródokumentációjából ismertek, amiben a szövegesen leírt eredményekhez nem tartoztak táblázatos mérési adatok, illetve a 10. táblázatban szereplő adatokhoz nem trtozott szöveges leírás. 1999. május 15. – 1999. június 12. Az ekkor jelentkezett maximális szennyezőanyag-koncentrációk: cisz-diklóretilén: 560 µg/l; triklór-etilén: 40,4 µg/l; tetraklór-etilén: 95 µg/l. A vizsgálatok kimutatták, hogy a cisz-diklór-etilén szennyeződés a Régi Déli 3-as kút áramlási mezőjében helyezkedik el, a Dera-patakon ÉNY-i irányban túljutva. A laktanya K-i peremén, az RD kutak utánpótlási területén is szennyeződés volt detektálható. 1999. november A Régi Déli kutakból a termelés tovább folytatódott. A kút utánpótlási zónájában szennyeződés nem jelentkezett. A kutak utánpótlódási területén kívül 25,7 µg/l tetraklór etilén tartalom volt mérhető. A Laktanya területén a vizsgálati eredmények 26-252 µg/l koncentrációt mutattak cisz-diklór-etilén tartalom tekintetében. Megállapítást nyert, hogy döntően a Régi Déli 3. jelű kút áramlási mezőjében jelentkező szennyeződés, É-i irányban, a Dera patakon túl nincs lehatárolva. Ezért az érintett hatóságok a Régi Déli kútcsoport termelésből való kivonása mellett döntöttek. 2000. március 21. VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft.

32



A Régi Déli termelőkutak leállításával a talajvíz áramlási viszonyai és a szennyezettségi kép is megváltozott. A szivárgási útvonalak DK-i, parti kútsor irányúvá váltak, melynek következtében a laktanya D-DK peremén emelkedő cisz-1,2-diklór- etilén koncentrációk mutatkoztak (Sz6 jelű kút: 3,4 µg/l-ről 68 µg/l-re emelkedett). A szennyezettségi góc ennek megfelelően a laktanya középső és K-i részére terjedt ki. A góc legnagyobb mértékben növekedett (T3 jelű kút: 252 µg/l-ről 1150 µg/l-re emelkedett a cisz- 1,2- diklór- etilén koncentráció). 2000-ben négy alkalommal történt az érintett területen talajvíz- mintavétel és vizsgálat, melyekből megállapítást nyert, hogy a VOCl szennyeződés a Derapataktól északra fekvő területrészen nincs lehatárolva, és hogy a szennyeződés lehatárolásához, pontosításához további figyelőkutak kialakítása szükséges. Az ebből az időszakból származó, rendelkezésünkre álló mintavételi eredmények összefoglalása a 10. táblázatban található. A 2002. 01. 01-re dátumozott méréseket is ehhez az időszakhoz soroljuk, ám hangsúlyozzuk, hogy ez csak feltevés! Mintavétel dátuma

2000.03.

2000.05.

2001.07.

2002.01.01.

(B) (D) 114 B 21 P6 RD-1 Sz5 Sz6 Sz7 Sz8 T3 114 B 21 P6 RD-1 Sz5 Sz6 Sz7 Sz8 T3 Sz4 Sz5 Sz6 Sz7 Sz8 T3 RD-1 P6 B 21 112 Sze3


TeCE

TriCE

DCE

VC

10 65 3,60 n.d. n.d. n.d. 18,20 15,50 1,40 n.d. n.d. n.d. n.d. 33,00 n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d.

10 20 n.d. n.d. n.d. n.d. 1,10 5,40 0,90 n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d.

10 25 66,00 n.d. 3,10 n.d. 1650,00 68,00 275,00 n.d. 1150,00 27,00 n.d. n.d. n.d. 93,00 130,00 30,00 n.d. 250,00 n.d. 960,00 24,20 19,20 n.d. 940,00 n.d. n.d. 10,60 19,50

0,5 0,5 n.d. 33


Mintavétel dátuma

(B) (D) Sze6 Sze7 Sze8 Sze14 Sze15 Sz4 Sz5 Sz6 Sz7 T1 T2 T3 D-3 Sze 1/2 P6 111 112 114


TeCE

TriCE

DCE

VC

10 65 n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. 0,90 n.d. n.d. 3,50 n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d.

10 20 n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. 1,70 n.d. n.d. 1,30 n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d.

10 25 83,00 51,00 73,00 44,00 16,20 n.d. 92,00 38,00 n.d. 8,20 42,00 260,00 1,00 n.d. n.d. n.d. n.d. 6,30

0,5 0,5 n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. 21,00 n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d.

10. táblázat Rendszeres vizsgálatok során mért eredmények, μg/l (2000-2002)

A 2000-2001 évek eredményei (10. táblázat) közül egyértelműen a DCE értékei a legmagasabbak. A koncentráció két alkalommal is 1000 µg/l felett volt, hat mintában 100 µg/l felett, és további 12, összességében tehát 20 mintában mértek (D) értéket meghaladó koncentrációt. VC-ból egy alkalommal mértek (D) érték felett, 2002. januárjában a T-3 kútban. 4.9.3 Részletes tényfeltárás során összefoglalása (2002-2003)

mért

eredmények

A részletes tényfeltárás a KHVM sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezési programja keretében történt, a záródokumentáció nem áll rendelkezésünkre. Az alábbiak a 2009-es tényfeltárás záródokumentációjából ismertek. 2002. novemberében a Geohidroterv Kft. által kiépített figyelőrendszer, a kutakból vett vízminták vizsgálati eredményei azt mutatták, hogy a laktanya DDK-i részén a cisz-diklór-etilén koncentrációk kismértékben csökkentek, a laktanya ÉK-i és a Dera patakon túli területeken a szennyeződés változatlan maradt. 2003. májusában a fúrások azt mutatták, hogy a szennyeződés súlypontja az ÉMI KHT területén, valamint attól D-re a Dera patak közelében helyezkedett el. 2003. júliusában a Geohidroterv Kft. a Hungaropen Kft. területén lemélyített fúrásokkal és az azokból történt talajvíz vizsgálatokkal a szennyeződést lehatárolta, mely alapján az alábbiak kerültek megállapításra:


34



 A tetraklór etilén súlypontja az Sze17 és Sze18 jelű fúrások környezetében helyezkedett el (min-max koncentráció: 494- 529 µg/l)  A triklór-etilén súlypontja az Sze17 és Sze18 jelű fúrások környezetében helyezkedett el (min- max koncentráció: 26- 142 µg)  A cisz-diklór-etilén súlyponti része az ÉMI KHT középső részén, valamint tőle D-re a laktanya ÉK-i részéig volt megfigyelhető (minmax koncentráció: 200- 360 µg/l)  A vinil-klorid: súlypontja a laktanya ÉK-i részén, a T3 és Sze14 jelű kutak környezetében volt megfigyelhető (min-max koncentráció: 2157µ g/l) A Geohidroterv Kft. a vizsgálati eredmények alapján két szennyező forrást jelölt meg:  Dózsa György volt szovjet katonai laktanya területe, melynek működési idején a katonai eszközök, gépjárművek karbantartási területéről valószínűsíthető a szennyezés eredete  Hungaropen Író-és Irodaszergyártó Kft. területe, ahol a Pest megyei Vegyi-és Divatcikkipari Vállalat (PEVDI) tevékenysége idején fémfelületek kezelése történt. A talajvíz szennyezettség nagy része elhagyta a telephely (PEVDI) területét, súlypontja a területtől K-re, a Duna irányába lévő Szentendre 20/5 hrsz-ú (ÉMI KHT) ingatlanra esett. A részletes tényfeltárás vizsgálati eredményeit a 11. táblázatban foglaljuk össze.

Mértékegység Mintavétel dátuma 2002.11.01

2003.05.

(B) (D) Sze10 Sze11 Sze12 Sze13 Sze3 Sze5 Sze6 Sze7 Sze8 Sze9 Sze10 Sze11 Sze12 Sze13 Sze14 Sze15 Sze17 Sze18 Sze19


TeCE

TriCE

DCE

VC

μg/l

μg/l

μg/l

μg/l

10 65 n.d. 2,30 9,00 0,30 0,90 1,60 n.d. 0,40 1,70 6,90 3,40 12,00 n.d. n.d. 220,00 880,00 13,60

10 20 n.d. 2,90 3,10 0,20 0,20 0,60 0,40 1,60 0,20 0,30 2,90 4,30 2,30 n.d. n.d. 72,00 39,00 0,20

10 25 57,00 47,00 67,00 18,30 200,00 62,00 40,00 51,00 0,40 18,00 25,00 31,00 38,00 16,20 18,00 290,00 89,00 1140,00

0,5 0,5 n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. 0,40 n.d. n.d. 0,30 n.d. 0,50 19,00 2,30 0,30 n.d. n.d.

35


Mértékegység Mintavétel dátuma

2003.07.

(B) (D) Sze20 Sz4 Sz5 Sz6 Sz7 Sz8 T1 T2 T3 D-3 RD-3 RD-1 Sze 1/2 Sze 2/1 P6 B 21 111 112 114 Sze3 Sze5 Sze6 Sze7 Sze8 Sze11 Sze13 Sze14 Sze15 Sze16 Sze17 Sze18 Sze19 Sz4 Sz5 Sz8 T3 RD-3 RD-1 Sze 2/1 P6


TeCE

TriCE

DCE

VC

μg/l

μg/l

μg/l

μg/l

10 65 6,70 n.d. 0,50 6,40 4,90 0,30 0,40 3,50 0,30 0,50 n.d. 0,20 n.d. 2,20 2,30 1,50 n.d. 0,80 0,40 n.d. 0,30 0,90 1,00 0,20 4,90 3,90 n.d. n.d. 5,18 490,00 580,00 7,60 n.d. n.d. 0,20 n.d. n.d. n.d. 5,70 -

10 20 0,20 n.d. 0,30 0,40 0,90 0,30 0,30 2,30 0,40 n.d. n.d. n.d. n.d. 3,70 n.d. 0,20 n.d. n.d. 0,20 n.d. n.d. 0,60 0,20 2,70 1,30 1,10 n.d. n.d. 0,12 142,00 26,00 0,60 n.d. 0,20 0,30 n.d. n.d. n.d. 0,20 n.d.

10 25 36,00 n.d. 171,00 1,60 33,00 1,40 2,70 21,00 195,00 0,30 3,50 0,30 n.d. 32,00 3,00 0,30 n.d. 1,60 2,00 14,00 183,00 44,00 25,00 64,00 22,00 31,00 18,00 37,00 0,10 360,00 108,00 360,00 1,70 170,00 2,50 202,00 0,80 0,90 0,50 6,30

0,5 0,5 n.d. n.d. 0,40 n.d. 1,60 n.d. n.d. 0,30 6,00 n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. 0,20 7,50 0,40 0,50 0,50 0,30 n.d. 57,00 0,70 n.d. 0,30 n.d. 0,40 n.d. 0,60 n.d. 21,00 n.d. n.d. n.d. n.d.

11. táblázat Részletes tényfeltárás során mért eredmények, μg/l (2002-2003)

4.9.4 Rendszeres vizsgálatok során összefoglalása (2006-2008)

mért

eredmények

Ezen időszakról dokumentáció nem áll rendelkezésünkre. A 12. táblázatban szereplő VOCl, a 13. táblázatban összefoglalt szulfát, illetve a


36



14. táblázatban található általános vízkémiai eredmények a 2009-es tényfeltárás záródokumentációjából ismertek.

Mintavétel dátuma

2006.03.

2006.05.

2008.01.

2008.01.15

2008.03.

Mértékegység (B) (D) Sze6 Sze8 Sze11 Sze12 Sze13 Sze15 Sz5 Sz8 T3 RD-3 RD-1 P6 B 21 Sze6 Sze11 Sze12 Sze13 Sze15 Sz5 Sz8 T3 RD-3 RD-1 P6 B 21 Sze6 Sze14 Sze15 T1 T3 D-3 RD-3 RD-1 P6 113 114 Sze10 Sze11 Sze12 Sze13 Sz8 T2 B 21 Sze14 Sze15


TeCE μg/l

TriCE μg/l

DCE μg/l

VC μg/l

10 65 2,20 n.d. 6,80 6,80 7,40 n.d. n.d. 1,50 n.d. 0,40 1,60 2,60 3,80 0,40 2,00 2,60 1,80 0,10 0,60 0,80 7,30 n.d. 0,40 0,40 1,60 1,40 0,10 n.d. 0,10 0,10 0,20 0,40 0,80 1,40 n.d. 0,20 0,20 1,40 5,20 1,50 0,40 2,20 1,10 n.d. n.d.

10 20 3,90 n.d. 5,70 14,00 7,90 n.d. 1,40 2,90 n.d. n.d. n.d. n.d. 1,10 0,40 3,30 7,90 2,00 0,10 0,60 0,60 0,70 0,10 n.d. 0,40 0,70 0,60 0,40 0,10 0,30 0,30 0,20 0,10 0,20 0,40 n.d. 0,30 0,20 1,40 15,00 2,60 0,80 4,60 0,40 0,30 0,10

10 25 n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. 4,60 n.d. n.d. n.d. n.d. 1,50 1,90 24,00 1,00 270,00 0,20 n.d. n.d. 4,70 n.d. 1,10 0,40 2,70 51,00 7,90 0,60 15,00 0,60 1,60 8,10

0,5 0,5 n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. 8,30 n.d. n.d. 36,00 n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. 24,00 n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. 5,60 2,80 n.d. 65,00 n.d. n.d. n.d. 0,10 n.d. n.d. n.d. n.d. 0,10 7,90 n.d. 0,30 n.d. 5,60 2,80

37


Mintavétel dátuma

2008.03.12

2008.05.14

2008.07.09

Mértékegység (B) (D) T1 T3 P6 113 114 Sze10 Sze11 Sze12 Sze13 Sz6 Sz8 T2 B 21 114 Sz6 Sze10 Sze12 Sze13 Sze14 Sze15 T1 T2 T3 112 114 B 21 P6 RD-1 RD-3 Sz6 Sz8 Sze10 Sze11 Sze12 Sze13 Sze14 Sze15 T1 T2 T3


TeCE μg/l

TriCE μg/l

DCE μg/l

VC μg/l

10 65 0,10 n.d. 0,20 0,20 3,30 1,50 1,60 2,10 0,20 1,50 0,30 2,80 1,90 0,40 n.d. n.d. 2,00 n.d. n.d. 0,20 2,00 0,50 0,70 0,70 2,40 0,40 0,90 2,70 2,40 2,00 0,60 n.d. n.d. 3,80 n.d.

10 20 0,20 0,20 0,30 0,10 9,80 2,30 0,40 4,70 n.d. 0,60 n.d. 3,70 1,30 0,20 n.d. n.d. 1,60 n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. 0,80 n.d. n.d. 0,80 3,10 0,90 n.d. n.d. n.d. 1,80 n.d.

10 25 0,90 220,00 1,50 0,20 41,00 7,70 0,90 15,00 1,10 4,30 n.d. 21,00 6,70 2,80 4,50 n.d. 10,00 210,00 n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. 5,00 n.d. n.d. n.d. 21,00 5,20 n.d. 7,70 n.d. 11,00 210,00

0,5 0,5 n.d. 65,00 n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. 0,30 n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. 2,90 n.d. n.d. 62,00 n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. 1,20 4,90 n.d. n.d. 98,00

12. táblázat Rendszeres vizsgálatok során mért VOCl eredmények, μg/l (20062008) Kút jele

2008.01.15.

2008.03.12

2008.05.14

2008.06.16

2008.07.09

Sze10 Sze11 Sze12

371 342 316

382 344 320

378 337 322

379 346 326

390 350 336


38


Sze13 B21 Sz6 Sz8 T2

296 344 308 288 311


294 346 307 278 311

292 347 300 270 316

309 358 318 262 323

303 367 321 307 329

13. táblázat Rendszeres vizsgálatok során mért szulfát eredmények, mg/l (20062008)

pH vezetőképesség hidrogénkarbonát karbonát össz. lúgosság össz. keménység KOIps nitrát nitrit klorid foszfát ammónium vas mangán nátrium kálium magnézium kalcium

sµ/cm mg/l mg/l mmol/l CaOmg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l

F5

Sze11

Sze18

7,01 1310 439 <1 7,2 321 1,33 285 19,6 < 0,01 84 < 0,05 < 0,01 0,78 0,01 71 7,48 54,9

7,67 1503 462 <1 7,6 371 1,45 6,6 < 0,01 136 0,05 < 0,01 0,91 < 0,01 76 7,37 76,1 140

7,15 1130 414 <1 6,8 277 1,17 4,5 < 0,01 78 0,05 < 0,01 0,74 < 0,01 56,5 8,5 54 124

14. táblázat Rendszeres vizsgálatok során mért ÁVK eredmények (2008. május)

A területen végzett összes szulfát-mérés (kevéssel) (B) határérték feletti koncentrációt mutatott (13. táblázat). A (B) szennyezettségi határérték 250 mg/l, a mért értékek pedig 262 és 390 mg/l között váltakoznak. 4.9.5 Tényfeltárés során mért eredmények összefoglalása (20092010) A tényfeltárás során szintén főleg a négy fő szennyező komponenst (TeCE, TriCE, DCE és VC) mérték (15. táblázat). Ezen kívül alkalmanként sor került redoxpotenciál mérésére is, illetve egy alkalommal, az F5 jelű furatban általános vízkémiai komponensek mérésére is.


39


(B) (D)

Furat jele


TeCE

TriCE

DCE

VC

10

10

10

0,5

65

20

25

0,5

Sze11 1,70 5,40 1,00 Sze12 2,40 14,00 n.d. 2009.05. Sze13 1,20 3,40 0,60 Sz8 0,50 n.d. n.d. B 21 0,80 n.d. n.d. Sze8 n.d. 9,90 Sze9 n.d. n.d. Sze10 n.d. n.d. Sze11 1,60 9,90 0,60 Sze12 3,40 22,00 n.d. 2009.11. Sze13 1,10 7,00 1,20 Sz8 0,20 n.d. n.d. T3 180,00 110,00 RD-3 n.d. n.d. P6 n.d. n.d. B 21 0,20 0,80 n.d. Sze3 0,59 7,83 5,93 0,73 Sze5 3,49 0,54 9,39 0,82 Sze6 m.s. m.s. m.s. m.s. Sze7 4,75 1,03 4,18 n.d. Sze8 0,24 2,81 6,22 n.d. Sze9 0,34 0,67 n.d. n.d. Sze10 0,61 0,86 0,39 n.d. Sze11 1,51 1,53 4,56 n.d. Sze12 2,20 4,38 14,90 n.d. Sze13 1,28 2,60 8,53 1,57 Sze14 0,34 1,79 3,41 1,84 Sze15 m.s. m.s. m.s. m.s. Sze16 2,88 1,80 n.d. n.d. Sze17 213,00 147,00 431,00 0,44 Sze18 1710,00 56,30 49,30 n.d. Sze19 0,79 1,43 495,00 1,11 2010.03. Sze20 3,22 1,99 29,10 n.d. 0,41 4,68 3,16 0 F3 0,28 1,12 0 0 F4 0,43 0 0 0 L3 Sz4 m.s. m.s. m.s. m.s. Sz5 5,98 0,94 105,00 n.d. Sz6 1,14 0,23 0,52 n.d. Sz7 1,30 2,08 3,45 n.d. Sz8 0,67 1,09 0,53 n.d. T1 0,37 2,93 0,60 n.d. T2 0,89 2,93 4,37 0,99 T3 14,00 2,24 211,00 282,00 D-3 0,43 1,19 n.d. n.d. RD-3 0,31 n.d. n.d. n.d. RD-1 0,45 n.d. n.d. n.d. Sze 1/2 0,20 1,59 n.d. n.d.


Redoxpotenciál

222,4

210,7 201,8 205,6 200,5 203 210 158,4

222,8

203,6 210 219,4 -12,5 204,8 209,7 221,9 242,2 223,6 208,6

40


(B)


TeCE

TriCE

DCE

VC

10

10

10

0,5

65

20

25

0,5

Sze 2/2

11,20

1,39

17,40

n.d.

L2

2,16

3,5

2,08

0

Sze 2/1

6,41

0,33

n.d.

n.d.

F5 F6

1,05 0

0 0

0 0

0 0

P6 B 21 111 112 113 114

1,01 0,83 n.v. 0,28 n.v. 0,38

0,72 1,04 n.v. 1,62 n.v. 1,08

0,97 2,21 n.v. n.d. n.v. 0,70

n.d. n.d. n.v. n.d. n.v. n.d.

Furat jele

(D)

Redoxpotenciál

215,4 202,1 221,1 202,9 214,2

15. táblázat Tényfeltárás során mért VOCl és redoxpotenciál eredmények, μg/l (2009-2010)

2010. márciusában a szennyezés gócpontjában, az Sze-17, Sze-18 és az Sze-19 jelű kutakban nagyon magas értékeket mértek. TeCE-ből csak az Sze-17 és az sze-18 jelű kútban volt (D) érték feletti a szennyeződés (1710 µg/l és 213 µg/l), ezen kívül a T3 és az Sze-2/2-ben volt (B) érték felett. TriCE-ből ugyanabban a két kútban volt (D) érték feletti koncentráció, mint TeCE-ből. (147 µg/l és 56,3 µg/l). (B) érték feletti koncentrációt nem mértek. A DCE koncentrációja ennél sokkal többször érte el a határértékeket, A T3 jelű kútban 2009. novemberében (180 µg/l) és 2010. márciusában (211 µg/l), a következő kutakban pedig csak 2011. márciusában: Sze-17 (431 µg/l), Sze-18 (49,3 µg/l), Sze-19 (495 µg/l), Sze-20 (29,1 µg/l), Sz5 (105 µg/l). Mindhárom mintavételkor egy ponton volt (B) és (D) érték között a DCE koncentrációja. A VC értékei haladták meg legtöbb alkalommal a (D) értéket, a három mintavétel alatt összesen 13-szor. Ezek között két kiugróan magas értéket találhatunk: 2010. márciusában a T-3 kútban 282 µg/l-t mértek, ami a (D) értéknek több, mint ötszázszorosa! A másik kiugró értéket ezen periódus alatt ugyanebben a kútban mérték 2009. novemberében, 110 µg/l-t. Ez azt jelenti, hogy ebben a kútban a VC koncentrációja négy hónap alatt körülbelül a két és félszeresére nőtt. 4.9.6 Rendszeres monitoring eredmények rövid összefoglalása (2010-) A területen a legjelentősebb az illékony szénhidrogén-szennyezés, ezek közül is a diklór-etilén (DCE), a triklór-etilén (TriCE), a tetraklór-etilén (TeCE) és a vinil-klorid (VC). Bár a vizsgálandó komponensek köre ennél bővebb, a mért értékek a többi komponens esetében kevés kivétellel kimutatási határ alatt vannak, és egyik sem haladta meg a (B) szennyezettség határértéket.


41



A rendszeres monitoring eredményeit részletesen összefoglaltuk a 7. fejezetben.

5 A monitoring esetleges hiányosságainak bemutatása, rövid indokolással A monitoringnak az eredmények alapján nincsenek hiányosságai.

6 Monitoring hiányosságok pótlására vonatkozó tervek Az 5. fejezetben foglaltak alapján nincs pótlási javaslatunk.

7 Monitoring eredményeinek részletes bemutatása (B) szennyezettségi határérték tekintetében

Javasolt (D) kármentesítési határérték tekintetében

2003. május

2010. április

változás

2003. május

2010. április

változás

Tetraklór- etilén Triklór- etilén Diklór- etilén Vinil- klorid

151 004 86 034 498 354 99 443

110 865 80 099 290 791 137 822

-26,58% -6,90% -41,65% +38,59%

111 628 52 197 205 969 99 443

89 121 60 586 120 089 137 822

-20,16% +16,07% -41,70% +38,59%

Teljes szennyezett terület

495 520

293 730

-40,72%

293 696

265 856

-9,48%

Komponensek

16. táblázat Illékony halogénezett szénhidrogénekkel szennyezett terület kiterjedése 2003-ban és 2010-ben (m2)

A 16. táblázatban bemutatjuk, hogyan változott a szennyezett terület kiterjedése. A „változás” oszlopban látható, hogy 2003. májusa és 2010. áprilisa között hány százalékkal csökkent vagy nőtt a szennyezett terület. A változásokat megjelenítettük diagramban is (6. ábra). A „teljes szennyezett terület” a területi átfedések miatt nem az egyes komponensek által szennyezett területek összeadását jelenti. 2010-ben az összes VOCl koncentráció (B) határérték feletti területe kisebb, mint a diklór-etilén szennyeződés (D) határérték felett jelentkező területe (vastagított számokkal), ezért az összes VOCl további tárgyalásának nincs gyakorlati jelentősége. Így lehetséges az is, hogy az egyes komponensek által szennyezett terület változásai átlagosan nem a teljes szennyezett terület változását adják ki. A szennyezett terület a legtöbb esetben csökkent, viszont nőtt a vinil-klorid esetében a (B) és a (D) érték felett, és triklór-etilén esetében a (D) érték felett szennyezett terület. A 6. ábra mutatja a (B) (folytonos vonal) illetve a (D) érték feletti szennyezettség (szaggatott vonal) kiterjedését 2003-ban és 2010-ben. Legjelentősebben a diklór-etilénnel és az összes VOCl-lel (B) érték felett szennyezett terület nagysága csökkent (41,65 % és 40,72 %, 16. táblázat), ezek a diagramon majdnem fedik egymást (piros és kék folytonos vonal). VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft.

42



VOCl-lel szennyezett terület kiterjedése 600 000

500 000 TeCE (B) TeCE (D)

kiterjedés (m2)

400 000

TriCE (B) TriCE (D)

300 000

DCE (B) DCE (D)

200 000

VC (B) VC (D) Összes (B)

100 000

Összes (D)

0 2003. május

2010. április

Dátum 6. ábra Illékony halogénezett szénhidrogénekkel szennyezett terület kiterjedése 2003-ban és 2010-ben

A rendszeres monitorng során eddig négy alkalommal került sor mintavételre (4.4.6. fejezet). A VITUKI 2011-2012. évi felszín alatti vízminta vizsgálati jegyzőkönyvei a mintavételi jegyzőkönyvekkel együtt a 2. mellékletben találhatóak. A monitoring kutak adatlapjait és eddigi összes vizsgálat eredményeit (melyek eredményei a rendelkezésünkre állnak) az 1. függelék tartalmazza. A területen a legjelentősebb az illékony szénhidrogén-szennyezés, ezek közül is a diklór-etilén (DCE), a triklór-etilén (TriCE), a tetraklór-etilén (TeCE) és a vinil-klorid (VC). Bár a vizsgálandó komponensek köre ennél bővebb, a mért értékek a többi komponens esetében kevés kivétellel kimutatási határ alatt vannak, és egyik sem haladta meg a (B) szennyezettség határértéket. A négy fő szennyezőanyag mért értékeit a 17. táblázatban foglaltuk össze.


43

2012.03.23.

2012.02.16

Mintavétel dátuma



μg/l

Diklóretilének*

Triklóretilén

Tetraklóretilén

Vinilklorid

(B) (D)

10 25

10 20

10 65

Sze-8 Sze-9 11.szept RD-1 B-21 P-6 RD-3 Sz-8. 114 Sze-9 Sze-10 Sze-11 B-21 E P-6 RD-1 RD-3 Sz-8 Sze-3 Sze-6 Sze-8 Sze-12 Sze-13 Sze-14 Sze-20 Sz-7 T-1 T-2 T-3 112 Sze-5 Sze-7 Sze-16 Sze-17 Sze-18 Sze-19 Sz-5 Sze-1/2 Sze-2/1 Sze-2/2

<1 <1 <1 <1 <1 <1 <0,05 <0,05 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 4,7 29 <1 2,2 6,9 3 <1 <1 2,4 <1 23,1 2,8 <1 186,6 <1 156 <1 <1 <1 14,2

<1 <1 <1 <1 <1 <1 <0,05 <0,05 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 1,3 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 41,3 1,2 <1 <1 <1 <1 <1

<1 <1 <1 <1 <1 <1 <0,05 0,3 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 1,1 322 569 <1 <1 <1 4,1 <1

0,5 0,5 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 1,9 <0,1 1,3 2,7 <0,1 2,6 <0,1 <0,1 1,8 6 13,5 <0,1 1,2 1,4 <0,1 1,5 <0,1 17,8 <0,1 <0,1 <0,1 2,2

17. táblázat A rendszeres monitoring során mért illékony halogénezett szénhidrogén eredmények (2011-2012)

A 2012-ben mért egyéb illékony halogénezett alifás szénhidrogének kimutatási határ feletti mért értékeit a 18. táblázatban foglaltuk össze. A fel nem tüntetett kutakban és a fel nem tüntetett komponensek nem voltak detektálhatóak, a kimutatási határértékeket a 19. táblázatban találhatóak.


44



Sz-7

Sze2/1

Sze2/2

Sze-3

Sze-5

Sze-7

Sze-8

Sze-12

Cisz-diklór-etilén Transz-diklór-etilén

3 <1

<1 <1

14 <1

<1 <1

23,1 <1

2,8 <1

4,7 <1

29 <1

Triklór-etilén

<1

<1

<1

<1

<1

<1

<1

1,3

Tetraklór-etilén Összes illékony halogénezett alifás szénhidrogén

<1

4,1

<1

<1

<1

<1

<1

<1

3

4,1

14

-

23

2,8

4,7

30

Vinilklorid

<0,1

<0,1

2,2

1,9

1,2

1,4

1,3

2,7

Cisz-diklór-etilén

Sze-14 2,2

Sze-16 <1

Sze-17 185

Sze-18 4,1

Sze-19 155

Sze-20 6,9

T-3 2,4

Transz-diklór-etilén

<1

<1

1,6

<1

1

<1

<1

Triklór-etilén Tetraklór-etilén

<1 <1

<1 1,1

41 322

1,2 569

<1 <1

<1 1,9

<1 <1

2,2

1,1

550

574

156

8,8

2,4

2,6

<0,1

1,5

<0,1

18

<0,1

14

Összes illékony halogénezett alifás szénhidrogén Vinilklorid

18. táblázat 2012. 03. 26-án kimutatható koncentrációban megjelenő klórozott alfás szénhidrogének Komponens neve Diklórmetán Kloroform Széntetraklorid Dibrómklórmetán Brómdiklórmetán 1,1 Diklóretán 1,2 Diklóretán Diklór-etilén Cisz-diklór-etilén Transz-diklór-etilén Triklór-etilén Tetraklór-etilén Vinilklorid 1,1,2-Trifluortriklóretán (Freon 113) 2-Klóretanol 1,2-Diklórpropán 2,3-Diklórpropén Epiklórhidrin 2-Klóretil-vinil-éter cisz-1,3-Diklórpropén transz-1,3-Diklórpropén 1,1,2-Triklóretán 1,2-Dibrómetán 1,1,2,2-Tetraklóretán Hexaklórbutadién

Kimutatási határ <1 <1 <1 <1 <1 <0,5 <0,3 <1 <1 <1 <1 <1 <0,1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <0,1 <1 <0,1

19. táblázat Kimutatási határértékek (µg/l)


45



A 2010. novemberi mérések eredményei közül egyik sem volt (B) határérték felett. A 2011. februári mintavételek alkalmával az Sze-17 és Sze-18 jelű kútban nagyon magas volt a TeCE-tartalom (680 és 460 µg/l), illetve (B) határértéket meghaladó értéket mértek az Sze-2/1 jelűben. Az Sze-19, az Sze-17, és a T-3 jelű kútban a DCE koncentrációja volt magas (rendre 231,2 µg/l; 136,1 µg/l; 64,5 µg/). Az Sz-5 és az Sz-12 jelű kútban a DCE koncentrációja meghaladta a (B) értéket, de a (D)-t nem. TriCE-ből csak az Sze-17 jelű kútban mértek (D) érték feletti koncentrációt (90 µg/l), és ez volt egyben az egyetlen (B) érték feletti is. VC esetében a (B) és a (D) érték megegyezett, és 5 mintában mértek ezek feletti értékeket: Sze-14 (36 µg/l), Sze-19 (13 µg/l), Sz-5 (3,3 µg/l), Sze-14 (1,4 µg/l) és Sze-5 (0,6 µg/l). 2012-ben az első mérés alkalmával kevés kivétellel az értkek kimutatási határ alatt maradtak, ami detektálható volt, az is (B) érték alatt volt. Diklór-etilének két mintában, a triklór-etilén egy, a tetraklór-etilén szintén két mintában haladta meg a (D) határértéket. Vinil-kloridot 10 mintában detektáltak, és ez mind (D) érték felett volt. A DCE esetében külön diagramon mutatjuk be a koncentrációk alakulását. A 7. ábra a Dera-pataktól északra, a 8. ábra pedig az attól délre lévő kutakban mutatja be a változásokat. Nem tüntettük fel az összes mintavételi pontot, csak azokat, amelyekben több mintavétel is történt, és amelyekben viszonylagosan magas eredményeket mértek. A diagramokon látszik, hogy a 2010. márciusi méréshez képest a 2011. februári mérés alkalmával nagymértékű csökkenés figyelhető meg egy kivételével (Sze-12) az összes ábrázolt mintavételi ponton. Ezen kívül az egész időintervallumban lassú csökkenés figyelhető meg.


46



DCE szennyezettség Dera-pataktól É-ra 10000

Sze-15 Sze-17

Koncentráció (μg/l)

1000

Sze-18 100

Sze-19 Sze-20

10 Sz-5 (B) 2012.03.23

2011.02.15

2010.11.18

2010.03.

2009.11.

2009.05.01

2008.07.09

2008.05.14

2008.03.12

2008.01.15

2006.03.

2003.07.

2003.05.

2002.11.01

2002.01.01

2001.07.

2000.05.

2000.03.01

1

(D)

Dátum 7. ábra Dera-pataktól északra lévő kutak DCE-szennyezettsége

DCE szennyezettség Dera-pataktól D-re 10000

Koncentráció (μg/l)

1000

100

10

1

2012.03.23

2011.02.15

2010.11.18

2010.03.

2009.11.

2009.05.01

2008.07.09

2008.05.14

2008.03.12

2008.01.15

2006.03.

2003.07.

2003.05.

2002.11.01

2002.01.01

2001.07.

2000.05.

2000.03.01

0.1

Sze-11 Sze-12 Sze-13 Sze-14 Sz-6 Sz-7 T-2 T-3 (B) (D) Lineáris (Sze-12) Lineáris (Sze-14) Lineáris (Sz-6) Lineáris (T-3)

Dátum 8. ábra Dera-pataktól délre lévő kutak DCE-szennyezettsége

A következő négy ábra (9. ábra-12. ábra) a szennyezettség kiterjedését mutatja 2010 márciusában, 2011 februárjában és 2012 márciusában.


47



9. ábra Vinil-klorid koncentrációjának változása (2010, 2011 és 2012)


48



10. ábra Diklór-etilén koncentrációjának változása (2010, 2011 és 2012)


49



11. ábra Tetraklór-etilén koncentrációjának változása (2010, 2011 és 2012)


50



12. ábra Triklór-etilén koncentrációjának változása (2010, 2011 és 2012)


51



13. ábra Cisz-DCE szennyezettség kiterjedése 5, 20 és 50 év múlva a becslések szerint (tényfeltárási záródokumentáció)


52



A 13. ábra megmutatja a cisz-diklór-etilén (cisz-DCE) példáján, hogy merre fogank elmozdulni valószínűsíthetően a szennyezett területek, és eközben hogyan fog változni (csökkenni) a koncentráció. (A másik három komponensre is készült kockázatelemzés, ezek jósolt mozgása nagyban hasonlít a cisz-DCE mozgására.) Az ábrákon jól látható a Duna folyása, illetve a nagy mennyiségű vízkivétel által kifejtett szívó hatás, mely által a szennyezett terület DK felé fog elmozdulni. Eközben nagy mértékű koncentrációcsökkenést prognosztizálnak. Az első képen (5 év múlva) a legbelső izogörbe a 350,0 μg/l koncentrációt jelez, míg az utolsón (50 év múlva) ez 150 μg/l. A monitoring tapasztalatok a koncentráció csökkenést mutatják, viszont az elmozdulás irányára vonatkozó feltevést nem igazolják. A VITUKI vizsgálatai alapján a szennyeződés a Dera-patak É-i oldalán mutatkozik. Triklór-etilén esetében határérték feletti mérések csak a vizsgálati terület ÉK-i szélén észleltünk. Ugyanitt észlelhető a tetraklór-etilén, de ennek a szennyezésnek a kiterjedése nagyobb, mint a TCE szennyezésnek. Vinil-klorid szennyezettség kiterjedésének a növekedése a legnagyobb. Megközelíti a DMRV Zrt. Szentendre Reg. D-i vízbázis É-i kútjait (9. ábra). Ez alapján javasoljuk a vízmű üzemeltetőjének a gyakoribb vízminőség ellenőrzést.

8 Egyebek 8.1 A monitoring jelentést kiegészítő egyéb dokumentációk 8.1.1 Függelék A monitoring zárójelentéshez csatolásra kerül a monitoring kutakat, valamint a mérési eredményeket kutanként összefoglaló dokumentáció. A dokumentáció 1 db önálló függelékből áll. 8.1.2 FAVI-MIR-K adatszolgáltatáshoz szükséges KAJ értékek felsorolása A vizsgált komponensek KAJ számait a mutatjuk be 20. táblázatban. Mivel a tényfeltárás során készített mintavételekről, valamint laboratóriumi dokumentációkról jelenleg már nem lelhetők fel a jegyzőkönyvek, a FAVIMIR kitöltése erre az időszakra nem lehetséges. A függelékekben felvett archív adatokkal, valamint a KAJ számokkal szeretnénk segítséget nyújtani arra az esetre, ha a FAVI-MIR-be bizonyos adathiányok mellett az archív információk is rögzíthetők lesznek.


53


Megnevezés Vízhőmérséklet pH helyszíni F.el.vezkép 20°C helyszíni Benzol Toluol Etilbenzol o-xilol m+p-xilol Propilbenzol Diklórmetán Kloroform Széntetraklorid Dibrómklórmetán Brómdiklórmetán Bromoform 1,1 Diklóretán 1,2 Diklóretán Cisz-diklór-etilén Transz-diklór-etilén Triklór-etilén Tetraklór-etilén Vinilklorid 1,1,2-Trifluortriklóretán (Freon 113) 2-Klóretanol 1,2-Diklórpropán 2,3-Diklórpropén Epiklórhidrin 2-Klóretil-vinil-éter cisz-1,3-Diklórpropén transz-1,3-Diklórpropén 1,1,2-Triklóretán 1,2-Dibrómetán 1,1,2,2-Tetraklóretán Összes illékony halogénezett alifás szénhidrogén Hexaklórbutadién Klórbenzol 1.3-diklórbenzol 1.4-diklórbenzol 1.2-diklórbenzol 1.3.5-triklórbenzol 1.2.3-triklórbenzol 1.2.4-triklórbenzol Naftalin


KAJ szám 159322 nincs nincs 120764 120773 120782 158613 158604 nincs 121400 121455 121473 121565 121501 158594 121437 121446 1E+06 147714 121510 121583 121611 121419 121464 121482 121491 121529 121538 161875 161884 121556 121574 120592 120602 137753 121208 121226 121235 121217 121271 121271 121253 158622

20. táblázat Vizsgált komponensek KAJ számai

8.2 Összefoglalás, javaslat A KHVM sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezési programja keretében 1997-1999 években a Geohidroterv Kft. elvégezte a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. kezelésében lévő Szentendre Régi Déli Vízbázis és Szentendre Regionális Déli Vízbázis diagnosztikai vizsgálatát. A vizsgálatok VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft.

54



tanúsították, hogy a szentendrei Dózsa György volt szovjet laktanya térségének talajvize klórozott szénhidrogénnel (VOCl) jelentősen szennyezett. A szennyezőanyag a vízmű Régi kútjaiban már megjelent, ahol a VOCl koncentráció lényegesen meghaladta az ivóvízben megengedett határértékeket. Az érintett hatóságok 1999 őszén a Régi Déli kútcsoport működésének leállítását rendelték el. 2000 - ben négy alkalommal történt az érintett területen talajvízmintavétel és -vizsgálat, melyekből megállapítást nyert, hogy a VOCl szennyeződés a Dera-pataktól északra fekvő területrészen nincs lehatárolva. A Geohidroterv Kft. 2002-2003-ban a szennyeződés lehatárolására részletes tényfeltárást végzett. A munkákról 2003 szeptemberében tényfeltárási záródokumentáció készült. Az ezt követő években, további hatósági egyeztetések és belső használatú hatósági problémafeltáró dokumentációk készültek, többek között a felelősségi kör meghatározására. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2009 novemberében részletes tényfeltárásra és kármentesítési monitoring terv készítésére kötelezettséget írt elő a Közép- Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság részére. A Közép- Duna- völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Szentendre, Dózsa György laktanya területére 2009. december 21-én közbeszerzési pályázatot írt ki, melyet 2010 februárjában az Ökoproject Eger Kft. nyerte meg. 2010 áprilisára elkészült a tényfeltárási záródokumentáció és a kármentesítési monitoring terv. A VITUKI Kft. 2010 őszén megkezdte a kármentesítési monitoringozást. Az eredmények szerint folyamatosan, de lassan csökken a szennyezettség koncentrációja. A legtöbb mintavételi helyen a mérési időszakban nem volt szennyezettség, azonban egy-egy gócban igen magas értékeket mutatkoznak. A gócpont az Sze-17, az Sze-18 és az Sze-19 jelű kutak környékén található. (A részletes adatok a 7. fejezetben találhatóak.) A vinil-korid szennyeződés területi kiterjedése megnövekedett, megközelítette a vízbázis É-i kútjait. Javaslatunk szerint a monitoringozás folytatása szükséges. Kiemelten figyelemmel kell tartani az ivóvízbázis szennyezettségét, szükség esetén azonnal beavatkozást kell elvégezni. A monitoringozásra vonatkozó határozat felülvizsgálata szükséges, mivel az általános vízkémiai paraméterek vizsgálata a vízbázis biztonságos üzemeltetéséhez kapcsolható, ezért nem OKKP, hanem üzemeltetői feladat. A DMRV Zrt. OSAP keretében 22 kutat vizsgál rendszeresen a térségben. A vizsgálatok összehangolását a monitoringgal szükségesnek tartjuk.


55



9 A Kr. 21. § (10) bekezdés alapján a külön jogszabály szerinti adatlapok A dokumentációhoz tartozó adatlapok közül a FAVI-MIR adatlapok készülnek a közeljövőben el, más jogszabály alapján [219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelethez].


56

Szentendre, Dózsa György úti laktanya

Recommend Documents