Lengyel EU-elnökség
Lengyel prioritások: európai integráció - a növekedés forrása biztonságos Európa a nyitottság hasznát élvező Európa
Kedves Olvasók! Nagy örömmel mutatom be Önöknek ezt a Lengyelországról szóló, elsősorban pedig a hamarosan kezdődő, az Európai Unió Tanácsában betöltött lengyel elnökségről beszámoló, speciális mellékletet. Tisztában vagyunk azzal, hogy a soros elnökség, amelyet éppen most veszünk át, óriási presztízs, ugyanakkor hatalmas felelősség is. Az elnökség ideje alatt törekedni fogunk arra, hogy az Európai Unió több mint 490 millió állampolgárának közös érdekét magáénak érző, érett és felelős partnernek bizonyuljunk. Ez nemcsak kiváló alkalom, hogy ismertessük elnökségi terveinket, hanem arra is jó lehetőség, hogy bemutassuk az utóbbi években Lengyelországban elért és bekövetkezett változásokat. E téren valóban van mire büszkének lennünk! Elégedettségre ad okot az is, hogy a lengyel társadalom 83 százaléka támogatja Lengyelország európai uniós tagságát. A Dániával és Ciprussal alkotott elnökségi triónk alatt nem fogunk megfeledkezni a minket megelőző, magyar elnökségről sem. Nemcsak azért, mert nagyon sikeresnek bizonyult, hanem azért is, mert Európa számára fontos problémákat vetett fel, amelyeknek a megoldásán mi is dolgozni fogunk. Ezekről részletesen az európai ügyekért felelős államtitkár, Mikołaj Dowgielewicz cikkében olvashatnak. A globális konjunktúra nem olyan ütemben javul, ahogyan azt szeretnénk, ezért is örülünk annak, hogy a lengyel gazdaság továbbra is egészen jól boldogul. Az uniós tagságunk nyújtotta lehetőségeket, a gazdaságunk előtt álló sikereket és kihívásokat a legkülönfélébb szempontokból mutatják be Waldemar Pawlak miniszterelelnök-helyettes, gazdasági miniszter, valamint a pénzügyi, a mezőgazdasági, az infrastrukturális és a regionális fejlesztésért felelős tárca vezetőinek illetve két, a gazdaság szempontjából kulcsfontosságú intézmény, a lengyel Nemzeti Bank és a Varsói Értéktőzsde elnökeinek cikkei. A lengyelországi befektetéseket a Lengyel Befektetési Ügynökség elnöke is népszerűsíti. Az EU Tanácsában betöltött elnökségünk alatt törekedni fogunk arra, hogy megmutassuk magyar barátainknak történelmünk és kultúránk különböző arcait. Reméljük, ebben segítségünkre lesz az a sok program és kezdeményezés is, amelyekről ebben a mellékletben is beszámolunk, és amelyekre már most szeretettel hívjuk Önöket. Meggyőződésünk, hogy e két visegrádi ország kivételes éve még inkább megerősíti a hagyományos lengyel-magyar kapcsolatokat, és egész Európa javát szolgálja. Tartalmas olvasást kívánok, és szeretettel invitálom Önöket Lengyelországba.
Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete
2
3
A lengyel elnökség nagyra törő célkitűzései
E
urópa óriási kihívások előtt áll, amelyek az Európai Unió soros lengyel elnökségétől teljes politikai és szervezésbeli aktivitást kívánnak. A megmérettetésre való felkészülésben nagy hasznát vesszük a magyar elnökségi tapasztalatoknak, és bár nem ugyanabba az elnökségi trióba tartozunk, mégis együtt dolgozunk számos, országaink, régiónk és Európa számára fontos feladaton. Intenzív konzultációkat tartunk azokról a témákról, amelyeket átveszünk és folytatni kívánunk. A lengyel EU-elnökség a gazdasági növekedés erősítését és a társadalmi bizalom visszanyerését tűzte ki fő céljául. Törekedni fogunk arra, hogy az Európai Uniót a gazdasági fejlődés pályájára állítsuk, és ezzel jólétet biztosítsunk a jövő nemzedékeinek. Európa tanult a válságból! Megreformálta gazdasági pillérét, most pedig itt az idő, hogy határozott lépéseket tegyen a növekedésért és a versenyképességéért. Ennek érdekében a lengyel soros elnökség az egységes belső piac kiterjesztésére és elmélyítésére, valamint a szellemi tőke megerősítésére koncentrál. Ezek az intézkedések alkotják az „európai integráció mint a növekedés forrása” elnevezésű, első prioritási területünket. A most kezdődő, új pénzügyi keretről szóló tárgyalásoknak óriási a jelentősége, hiszen ez lesz a hatékony eszköz a kezünkben a gazdasági növekedés beindítására. Vegyük példaként a régiónkba tartozó országok fejlődését, ahol a siker eredete a kohéziós politika keretein belül rendelkezésre álló források hatékony felhasználása volt. Második prioritásunk a „biztonságos Európa”. Ebbe egyaránt belefér a Lengyelország által évek óta szorgalmazott eneregia- és élelmiszer-biztonság, továbbá az uniós biztonság- és védelempolitika erősítése is. Rendkívül lényeges számunkra, hogy az Európai Unió megalapozza és megszilárdítsa nemzetközi pozícióját. A „nyitottság hasznát élvező Európa” a lengyel uniós elnökség harmadik és legtágabb prioritási területe. Azon leszünk, hogy elnökségünk alatt befejeződjön Horvátország felvétele az Európai Unióba, és támogatni kívánjuk más országok csatlakozási folyamatát. Elmélyítjük a Keleti Partnerséget, kiterjesztve az EU vonzáskörét Ukrajnára, Belaruszra, Moldovára, Azerbajdzsánra, Örményországra és Grúziára. A Keleti Partnerség együttműködésén belül törekedni fogunk társulási megállapodások megkötésére és szabadkereskedelmi övezetek létrehozására. Az EU-elnökség nemcsak a jövő megtervezéséről szól, hanem mindenekelőtt a megfelelő reagálásról az aktuális eseményekre. Ezért nagy figyelemmel kísérjük majd az EU déli szomszédságában zajló fejleményeket, és támogatni fogjuk az Európai Unió, valamint az arab világ közti új kapcsolatok kiépítésének irányába ható lépéseket. Lényegesnek érezzük egy olyan komplex stratégia kidolgozását is, amely segítené a demokratikus átalakulást és egy új államszervezet kiépítését e régió országaiban. Köszönjük magyar barátainknak, hogy hozzáértéssel irányították az Európai Uniót. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy decemberben bátran mondhassuk: „Az idei év valóban Közép-Európa éve volt!” Mikołaj Dowgielewicz európai ügyekért felelős államtitkár, LK Külügyminisztériuma
4
Prioritások és feladatok
Magyar üzenet 2011-ben KözépEurópára figyel az Európai Unió. Ez óriási lehetőség, hogy a térség pozíciói erősödjenek Európában, és ezáltal a világban. Sok kérdésben nyilvánvalóan folyamatosság jellemzi majd a lengyel elnökséget. Magyarország lendületet adott az EU-nak és ebből a dinamizmusból lengyel barátaink is profitálhatnak. A gazdasági kormányzás terén a magyar közreműködéssel kialakított elvi megállapodások átültetése a gyakorlatba, a megvalósítás figyelemmel kísérése a lengyel elnökségre hárul. A közös költségvetést meghatározó, következő többéves pénzügyi keret tárgyalásának megkezdése hatalmas megmérettetés lesz lengyel kollégáinknak. A Keleti Partnerség fejlesztése, az energiapolitikák egységesítése, a belső piac erősítése a magyar elnökség célkitűzései között is szerepelt, és számítunk a sikeres továbblépésre e kérdésekben. A féléves soros elnöki intézmény azért működőképes, mert egyensúlyt jelent a régi és az új folytonosság és a saját kezdeményezések között. Az elnökségi feladatokat a tagállamok úgy adják át egymásnak, mint a futók a stafétabotot. Abban a mozdulatban benne van minden: az addig megszerzett tudás, a bizalom, a dinamika és a közös cél. Lengyelország soros elnöki munkája során természetesen számíthat sokoldalú támogatásunkra, a nagy kérdések közös átgondolását illetően éppen úgy, mint a konkrét ügyekben, így például a Keleti Partnerségi csúcstalálkozó megrendezésénél. De hozzájárulunk a lengyel elnökség vendégeinek hangulatához is, hiszen a lengyelországi rendezvényeken magyar borok kerülnek az asztalra. Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár, KÜM
Az európai integráció mint a növekedés forrása
A
élelmiszer-biztonságot, valamint a mezőgazdaság és a vidék multifunkcionális fejlődését is. A biztonságos Európa a határok biztonságát is jelenti. Elnökségünk alatt törekedni fogunk arra, hogy a végére érjünk a Frontexről (az Európai Unió Tagállamai Külső Határain az Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Ügynökség) szóló rendelet módosítását előkészítő munkának.
lengyel soros elnökség a gazdasági növekedés erősítésén fog dolgozni. Ezt a feladatát úgy kívánja elérni, hogy fejleszti a belső piacot (ezen belül az elektronikus piacot), és az uniós költségvetést a versenyképesség növelésére fordítja. Abban az esetben, ha az Európai Unió globális szintű versenyképességre törekszik, nem koncentrálhat kizárólag az állami kiA lengyel elnökség legfőbb feladata, hogy az Európai adások javítására és a költségvetési hiány korlátozására, hanem Uniót a gyorsabb gazdasági növekedés pályájára állítsa, elengedhetetlenek a további intézkedések. Lengyelország állásés növelje a közösség politikai erejét. Ebből következően pontja szerint az európai szintű tartós gazdasági növekedés biza lengyel elnökség alapvető prioritási területei: tosításának egyik eszköze az Európai Unió új (2013 utánra szóló), többéves költségvetése kell, hogy legyen. A többéves pénzügyi keretről szóló vita formálisan éppen a lengyel elnökség alatt • az európai integráció mint a növekedés forrása, kezdődik. A lengyel elnökség szerint az új költségvetésnek olyan • a biztonságos Európa, befektetési eszköznek kell lennie, amely az Európa 2020 straté• a nyitottság hasznát élvező Európa. gia megvalósítását szolgálja, és azt is igazolnia kell, hogy az EU-n belüli együttműködés növelése a megfelelő válasz a gazdasági A nyitottság hasznát élvező Európa válságra, valamint a kohéziós politika továbbra is az Unió legfőbb szakpolitikájának szerepét tölti be – hiszen minden tagállam proLengyelország elnöksége alatt olyan külpolitikát és biztonfitál belőle. Szintén rendkívül fontos a közös agrárpolitika reformja, mivel ez biztosítja az európai mezőgazdaság korszerűsítését és ságpolitikát fog támogatni, amely megerősíti az EU pozícióját a nemzetközi színtéren. nagyobb versenyképességét. A legutóbbi tunéziai, egyiptomi és líbiai történések, vaA kis és közepes cégek kulcsszerepet játszanak Európa gazdasági fejlődésében. Az egységes piac reformjának részeként a lamint a déli szomszédság más országaiban végbement esemélengyel elnökség foglalkozni kíván a kis- és középvállalatok hely- nyek fényében a lengyel elnökség olyan, partnerségen nyugvó zetének javításával, ezen belül pedig főként a tőkéhez jutásukat együttműködés megteremtésén fáradozik majd, ami támogatja a demokratikus átalakulást, a modern államszeretné segíteni. Lengyelország támogatni kívánja www.pl2011.eu szervezet (alkotmányos reformon alapuló) kiépíaz Európai Bizottság által előterjesztett egysétését, továbbá az igazságszolgáltatási ágazat és ges piaci intézkedéscsomagot (Single Market Act). Országunk az egységes piac fejlesztéséhez kapcsolódva egy fon- a korrupció elleni küzdelem megszilárdítását. A civil társadalom tos eseményt is szervez, az Egységes Piaci Fórumot (Single Mar- építése terén meghatározó lesz az EU alapvető szabadságjogokat erősítő tevékenysége, valamint a kisebbségek (köztük a keresztéket Forum – SIMFO). nyek) üldözését megelőző mechanizmusok támogatása. A lengyel elnökség feladatai közé tartozik, hogy Európa ne Biztonságos Európa – élelmiszer, energia, tévessze szem elől keleti szomszédait. Elnökségünk szeretné elvédelem érni, hogy a Keleti Partnerség keretein belül egyre több társulási A biztonságos Európa a biztonság megerősítését jelenti, több megállapodás és szabadkereskedelmi övezet jöjjön létre. A lenkülönböző területen. Először is, Európának gazdasági és pénz- gyel elnökség törekvései közt szerepel az is, hogy előrelépést érügyi téren meg kell erősítenie makroökonómiai biztonságát, jen el a vízumliberalizációról folytatott tárgyalásokon. A lengyel elnökség haladást kíván elérni a bővítés elvének ezért az elnökség támogatni fogja azokat az intézkedéseket és javaslatokat, amelyek a pénzpiacok szabályozásának és felügye- megvalósításában is, ezért kiemelt cél Horvátország belépési letének javítását, illetve a válságkezelés elveinek kidolgozását folyamatának lezárása. Ezenkívül minden alkalmat megragad, szolgálják. A következő lépés a biztonságos Európa növeléséhez hogy kedvező eredményt érjen el Törökország csatlakozási tárvezető úton az Európai Unió külső energiapolitikája alapjainak ki- gyalásainak folytatásában. Gondoskodunk róla, hogy jelentős alakítása. Lengyelország kormánya úgy véli, hogy ki kell dolgozni előrelépés történjék Izland csatlakozásának ügyében, és támoazokat a megoldásokat, amelyek megerősítik ezt a politikát. gatjuk a nyugat-balkáni államok európai aspirációit. Soros elnökségünk számára a közös kereskedelempolitika Európa biztonságosabbá tételének újabb módja a közös agrárpolitika reformja, az uniós források hatékony kihasználásával. területén a leglényegesebb ügy a WTO-n belüli multilaterális tárA megerősödött KAP-nak meg kell őriznie piacorientáltságát, gyalások jelenlegi fordulójának (úgynevezett Doha-forduló) folyemellett szem előtt kell tartania a közérdeket, ezen belül az tatása.
5
Európa energetikai biztonsága A világ energiapiacának változó helyzete új kihívások elé állítja Európát. Az Uniónak stabil és hosszú távú stratégiára van szüksége az energiaszektor fejlesztése szempontjából. A Lisszaboni Szerződésben meghatározott uniós energiapolitikai célok megvalósítása megköveteli a tagállamok együttműködését.
A
z Európai Unióban július 1-jétől elnökségi tisztet betöltő országként elsődleges feladatunknak tartjuk az európai államok és intézmények törekvéseinek támogatását az EU energiapolitikája terén már elfogadott megoldások teljes bevezetése érdekében. Elnökségünk egyik fő prioritása lesz az EU energetikai külpolitikája. Lengyelország osztja azt az álláspontot, miszerint erős és egységes energetikai külpolitika nélkül az EU nem lesz képes megtartani pozícióját a világpiacon, mint ahogy nem tud majd hatékonyan együttműködni globális partnereivel sem. Szeretnénk, ha a Lengyelország vezette Európai Unió megerősítené pozícióját az energetikai nyersanyagok fő előállítóinál, fogyasztóinál és tranzitországainál. Itt többek között olyan intézkedésekre gondolunk, amelyek tökéletesíteni, koordinálni és javítani fogják e téren az uniós intézmények működésének hatékonyságát. 2011 márciusának elején átadtuk az EB részére az EU energetikai külpolitikájának megerősítését célzó megoldási javaslatainkat. A következő években vitát tervezünk nyitni e politika alakulásának irányairól, valamint azokról a mechanizmusokról, amelyek megerősíthetnék az EU hangját a globálisan folytatott energetikai párbeszédben. A tagországok közötti polémia eredménye végkövetkeztetés-tervezet előkészítéséül szolgálna majd az elnökség részére, amely 2011 novemberében azt elfogadásra felterjesztené a Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanácshoz. A tervezetnek egy világosan meghatározott összeállítást kellene tartalmaznia azon intézkedésekről és eszközökről, amelyek bevonása megerősítené az Unió jelentőségét az energiáról folytatott globális párbeszédben. Véleményünk szerint Európa energetikai biztonságát kitűnően szolgálná az Energiaközösség további bővítése, különösképpen az EU szomszédai irányában. A következő évtizedben főként erre kell fordítani ez erőfeszítéseket. Az Energiaközösségről szóló egyezmény bizonyította hasznosságát és hatékonyságát, ezért továbbra is alapul kell szolgálnia az EU és partnerei energetikai téren folytatott párbeszédéhez. Mindenekelőtt határozottan fel kell gyorsulniuk az EU azon lépéseinek, amelyek Törökország és Grúzia teljes energiaközösségi csatlakozását szolgálnák. Mindezeken túl úgy gondoljuk, hogy az EU-nak párbeszédet kellene kezdeményeznie olyan államokkal is, amelyek energiaközösségi tagsága stabilizáló hatást gyakorolhatna az európai
6
energetikai piacra. Ilyen jellegű meghívást kellene intézni Örményország és Azerbajdzsán, valamint más, az EU energetikai érdekei szempontjából fontos harmadik országokhoz. Stratégiai előkészítésre lenne szükség, hogy az észak-afrikai és a közelkeleti államokat is integrálni lehessen az Energiaközösségbe. Elnökségünk ideje alatt az energetikai infrastruktúra fejlesztésének is jelentős figyelmet szándékozunk szentelni. Teljes mértékben támogatjuk azt a projektet, amely megteremtené a jogi alapokat e struktúra gyors és hatékony megvalósításához az
Védettség a válságban Unió területén. Elnökségünk idejére várható az a javaslatelfogadás, hogy tárgyi rendeletet alkotnak az érdekeltek. Előkészítés alatt áll egy jogi dokumentum, amely magában foglalná a finanszírozási kérdéseket, a projektkiválasztási kritériumokat, rendelkezéseket a beruházók által igényelt engedélyek és tanúsítványok gyorsított ütemű, könnyített megszerzése érdekében, valamint tartalmazza az intelligens hálózatok alkalmazásának kérdéseit is. Véleményünk szerint az energetikai infrastruktúra fő pénzügyi támogatásainak a meglévő közösségi eszközökből kell származniuk, így elsősorban a kohéziós politikából. Ez előnyös lenne a fogyasztók védelme szempontjából, hiszen a felhasznált energia árnövekedésének minimalizálására teremtene lehetőséget. Lengyelország álláspontja szerint megfelelő piaci ösztönző mechanizmusok nélkül egy ilyen nagy pénzügyi hiátus – a bizottság tájékoztatása szerint körülbelül 100 milliárd euróról van szó – kitöltése kizárólag magáneszközökből nehezen kivitelezhető. Az Európai Unió energetikai biztonságának alapkérdése a földgáz belső piaci kiépítését szolgáló beruházások befejezése. A 2009. évi földgázválság tanulságai, valamint későbbi tapasztalataink azt mutatják, hogy a legfontosabb a tagállamok közötti földgáz-szállítási infrastruktúra fejlesztése. Nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy rövid távon az energia-előállításra alkalmas nyersanyagok szerkezete nem fog gyökeresen megváltozni. A közösség energetikai biztonságának alapját továbbra is többek között a szén szolgálja, ezért gondoljuk, hogy az uniós szabályozásnak figyelembe kellene vennie a belső hazai készletekből származó energiaelőállító technológiák fejlesztését is. Elnökségünk alatt folytatni fogjuk a magyar elnökség által megkezdett munkákat az energiapiac kohéziójáról és transzparenciájáról szóló rendelet megalkotásáról. Úgy gondoljuk, csakis úgy lehet biztosítani az energiapiac megfelelő működését és minimalizálni a tagországok energetikai biztonsága szempontjából kulcsfontosságú döntések kockázatát, ha teljes a hozzáférés az energiapiaci tranzakciók információihoz.
Waldemar Pawlak miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter
A legutóbbi pénzügyi válság tapasztalatai azt mutatják, hogy a lengyel gazdaság ellenálló a külső gazdasági megrázkódtatásokkal szemben.
L
engyelország az EU tagállamai közül egyedüliként − és mindössze néhány OECDországhoz hasonlóan − 2009-ben gazdasági növekedést (1,6 százalék) könyvelhetett el. A világkereskedelem megélénkülését és a legfőbb kereskedelmi partnerországokban, köztük Németországban végbemenő konjunktúrajavulást követően Lengyelországban 2010-ben 3,8 százalékra gyorsult a GDP-növekedés. A lengyel gazdaság 2011 évi növekedési ütemét 4 százalékra valószínűsítjük, többek között az infrastruktúraépítésre szánt uniós források tervezett nagyobb kihasználása, valamint a magánszektorban megvalósuló beruházások várt újraindulása alapján. 2012-ben hasonló arányban nőhet a lengyel gazdaság, a növekmény szerkezete azonban megváltozik. A magánberuházások gyorsulása és a háztartások fogyasztási keresletének nagyobb tempójú növekedése – a konszolidációs intézkedések részeként – lehetővé teszik az állami kiadások tervezett korlátozását. A világválság éveiben, más országokkal összehasonlítva a lengyel gazdaság nagyon jó eredményeihez a következő tényezők is hozzájárultak: • •
• •
•
konzervatív pénzügyi rendszer, amelyben a gazdaság finanszírozási szerkezetében viszonylag alacsony a hitel és a derivatív ügyletek aránya; a többi új tagállaméhoz képest aránylag zárt gazdaság, a kereskedelmi forgalom olyan szerkezete mellett, ahol az exportban fontos szerepet játszanak a konjunktúra összeomlására kevéssé érzékeny fogyasztási javak, az import oldalán viszont nagyobb az érzékeny befektetési javak szerepe; a złoty erős leértékelődése, ami jelentősen javította a hazai termelés versenyképességét a saját piacon; erős fiskális élénkítés az adóék jelentős csökkentésével, valamint újabb adókedvezmények (gyereknevelési kedvezmény) bevezetésével, amelyek növelték a háztartások ténylegesen felhasználható bevételeit, és ezzel lehetővé tették a fogyasztási kereslet viszonylag magas szinten tartását; a jórészt uniós forrásokból finanszírozott infrastrukturális beruházások megvalósításának gyorsulása.
Egyrészt a fenti tényezők − erősítve a belső keresletet és korlátozva a külső egyensúlytalanság mértékét − jelentős mértékben segítették a globális gazdasági lassulás hazai következményeinek mérséklését, másrészt viszont a fiskális élénkítés megmutatkozott a strukturális hiány nagyarányú növekedésében (a strukturális deficit 2009 és 2010 között 7% fölötti szinten maradt a GDP százalékában). Lengyelországnak 2012-ig tartósan és hitelt érdemlően csökkentenie kell a túlságosan nagyra nőtt hiányt. Ennek jegyében egy sor, a lengyel államháztartás konszolidációjával összefüggő stabilizációs és javító intézkedést indítottunk el. Az államháztartási törvény 2011-ben elfogadott módosítása olyan
7
• • •
mechanizmusokat tartalmaz, amelyek korlátozzák a kormányzati és önkormányzati túlköltekezést. Az állami kiadások GDPhez viszonyított arányának csökkentését, továbbá e kiadások szerkezetének megváltozását többek között egy, a pénzköltést visszafogó, fegyelmező szabályrendszer fogja keretbe, amely a diszkrecionális költekezésre és a törvényben meghatározott új kiadásokra irányul. A szabályrendszer alapján az e csoportba tartozó kiadások reálértéken legfeljebb 1 százalékkal növekedhetnek. A kiadáscsökkentésnek az is kedvez, hogy néhány állami szervezet számára kötelezően megszabják: helyezzék pénzügyminisztériumi letétbe a szabad pénzeszközöket, ami határt szab
majd a szektor forgóeszköz-kezelési költségeinek. A kormány más, az állami kiadások racionalizálását segítő javaslatokon is dolgozik, például a kiadások felülvizsgálatára törekszik. Az ellenőrzésből levont következtetések hozzásegíthetnek a hatékonyabb gazdálkodáshoz és a költségvetési pénzek átgondoltabb elköltéséhez. Maga a folyamat pedig példa nélküli a lengyel közpénzgazdálkodás történetében, hiszen ez az első ennyire széles körű belső audit.
Jacek Rostowski pénzügyminiszter
KAP: új forrásmegosztást Európai uniós tagállami működésünk első hét éve szemlélteti a közös agrárpolitika reformjával kapcsolatos álláspontunkat. Regionális együttműködésünk jónak mondható. Gyakran találkozunk a különböző uniós fórumokon és a Visegrádi Csoport keretein belül. A folyamatos eszmecsere és szakmai vita közelíti egymáshoz álláspontunkat, és segít egymás jobb megértésében.
L
engyelország és Magyarország egyszerre lépett be az Európai Unióba, ám a két ország mezőgazdasága különböző módon fejlődött. Lengyelország volt az egyetlen a keleti blokk államai közül, amelynek mezőgazdaságában fontos szerepet játszott az egyéni termelőként végzett tevékenység. A 1990-es évek elején a falvakban végbemenő változások nagyon fájdalmasan érintették a termelőket, különösen az ekkor megszüntetett állami gazdaságok dolgozóit. Ugyanakkor a kemény munka és a nehéz helyzetek sok
8
energiát és kezdeményezőkészséget szabadítottak fel, ami − az előcsatlakozási programokkal együtt − lehetővé tette az agrárvállalkozások gyors alkalmazkodását. Senki sem járta be korábban a szocializmusból és a központosított gazdaságból a kapitalizmusba vezető utat. Különösen intenzív változások következtek be a csatlakozást közvetlenül megelőző időszakban. És bár az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételei nem voltak kedvezőek, amikor lehetőség nyílt jelentős átalakítások véghezvitelére – az agrárvállalkozások és a feldolgozó üzemek korszerűsítésére –, sikerült élni vele, méghozzá nagyon sikeresen. Lengyelországnak világos elképzelése van az uniós agrárpolitika mechanizmusainak megváltoztatásáról. Soros elnökségünk alatt három prioritásra szeretnénk összpontosítani:
a közös agrárpolitika (KAP) közvetlen kifizetéseinek reformja 2013 után, átfogó vidékfejlesztési politika 2013 után, az Európai Unió energetikai biztonságának és gazdasági fejlődésének részeként értelmezett biomassza és megújuló erőforrások.
A közös agrárpolitikának áthatónak és reálisnak kell lennie, mivel a mai kihívások különösen megkövetelik az ilyen jellegű fellépést. A környezetvédelemhez, az ökológiához és az állatállomány állapotához fűződő, növekvő terhek az előállítási költségek emelkedésével járnak. Ezen felül a KAP eddigi mechanizmusai is zavarják a piaci verseny feltételeit, hiszen nem beszélhetünk tisztességes konkurenciáról, amikor az országok egy része a források több mint 80 százalékát fordítja közvetlen támogatásra, más államok esetében pedig ez az arány mindössze 20 százalék. Szükségesnek tartjuk a kifizetések rendjének egyszerűsítését és egységesítését. Javaslatunk szerint el kell térni a közvetlen kifizetések Jelenleg a 2007 és 2013 közti időszakra szóló Vidékfejlesztési Program végrehajtása zajlik. A benne foglalt intézkedések nagyrészt a 2004-2006 között, a Vidékfejlesztési Tervben, illetve Az élelmiszerfeldolgozás strukturális átalakítása, korszerűsítése és vidékfejlesztés 2004-2006 operatív programban megvalósultakat, vagyis a közös agrárpolitikát kiegészítő, illetve az Európai Unió kohéziós politikájának céljait teljesítő lépéseket folytatják. A Vidékfejlesztési Programban elnyerhető összes állami támogatás 17,2 milliárd euró, az uniós költségvetésből nyújtott juttatás pedig 13,2 milliárd euró. Ténylegesen 14 milliárd euró áll rendelkezésre, a fennmaradó összeg ugyanis a 2004-2006 közötti Vidékfejlesztési Terv vállalt kifizetési kötelezettségeit fedezi. A 2007 és 2013 közti időszakra szóló Vidékfejlesztési Programból kifizetett támogatások összege alapján Lengyelország élen jár Európában a program megvalósításában. Az Agrárszerkezet-átalakítási és Korszerűsítési Ügynökség 22,3 milliárd eurót meghaladó összeget utalt át a termelők számláira. A múlt évben kiderült, hogy jobban boldogulunk a Vidékfejelsztési Programmal, mint a németek vagy a franciák, vagyis azok az országok, amelyek Lengyelországnál jóval régebben tagjai az Uniónak. történelmileg rögzült rendszerétől, és új, igazságos, mindenkire egyformán vonatkozó elveket szükséges kidolgozni. Indítványozzuk továbbá az I. és a II. pillér közti egyenlő arányú forrásmegosztást: vagyis fordítsuk a források 50 százalékát közvetlen kifizetésekre, másik 50 százalékát pedig vidékfejlesztésre. Az I. pillért teljes egészében közösségi forrásokból
kellene finanszírozni, a II. pillérben pedig korlátozni kellene a hazai támogatást. Egy ilyen szerkezetű, 2013 utáni közös agrárpolitika kedvezően hat az európai mezőgazdaság fejlődésére. Az itt vázolt javaslatokat megfogadva a KAP többé nem a stagnálást, hanem az innovációt és a versenyképességet erősíti. Feltétlenül szükség van változtatásra, hiszen a demográfiai mutatók szerint harminc év alatt megkétszereződik a világ népessége, ezért elengedhetetlen az élelmiszer-termelés növelése, és fontos, hogy az Európai Unió mezőgazdasága is részt vállaljon ebből a növekedésből. Ez pedig csak a versenyképesség javításával és innovációval lehetséges. Az eddigi lengyel tapasztalatok az agrárszektorban kihasznált uniós támogatásokról szóló adatok alapján egyértelműen igazolják, hogy jól bevált a közös agrárpolitikán belül bevezetett rendszer – a források I. és II. pillér közötti, közel azonos arányú megosztásának mechanizmusa. Ezért van valódi súlya állásfoglalásunknak, amelyet ezzel az egyik legrégebbi uniós szakpolitikával és annak reform-
Arab telivér lovasnapok Janów Podlaskiban jával kapcsolatban fogalmaztunk meg. Nincs kétségem afelől, hogy 2013 után a KAP-nak feltétlenül választ kell adnia a jelen kihívásaira. Egyfelől biztosítania kell az élelmiszer-biztonságot, másfelől pedig megoldást kell nyújtania a környezetvédelemmel, az ökológiával és a klímaváltozással kapcsolatos szükségletekre. Ezért kell megszüntetni a versenyfeltételeket zavaró, történelmileg rögzült támogatási jogosultságokat, és helyette új, világos és átlátható, mindenkire vonatkozó elveket meghatározni – mindezt egyszerű és közérthető nyelven. Az új kritériumoknak olyan szempontokat is figyelembe kell venniük, mint például a termőterületek nagysága, a környezetvédelmi követelmények, a foglalkoztatás, valamint a kedvezőtlen adottságú termőterületeken végzett mezőgazdasági tevékenység támogatása. Marek Sawicki mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter
9
A kohéziós politika összeurópai haszna
A
z Európai Uniónak vissza kell térnie a folyamatos gazdasági növekedés pályájára, és tartósan növelnie kell gazdasági versenyképességét is a nemzetközi színtéren. Ezek a kihívások óriási intézményi és anyagi erőforrásokat követelnek, ezért annyira lényeges az uniós szakpolitikákban és eszközökben rejlő lehetőségek maximá-
közepéig a 2007−2013-ra megítélt 67 milliárd euró több mint 60 százalékát vettük igénybe. Lengyelországban e források hatékony felhasználásával pozitívnak mondható a kohéziós politika mérlege. Többek között e szakpolitikának köszönhetően lett országunk a gyorsan és stabilan fejlődő államok mintaképe. Eredményeink igazolják, hogy a kohéziós politika még a gyengülő konjunktúra idején is serkentőleg hat a modernizációs és fejlődési folyamatokra, valamint a tartós strukturális változásokra. Ehelyütt érdemes hangsúlyozni, hogy Lengyelország 2009-ben jegyzett, 1,6 százalékos gazdasági növekedésének több mint felét lis kihasználása. Ezek egyike az Európa gazdasági fejlődésének problé- az Európai Unióból származó forrásoknak köszönhetően sikerült máját átfogó és területi aspektusból megközelítő kohéziós elérni. Ugyanebben az évben a munkavállalók száma 150 ezerrel politika. E szakpolitika eszközrendszere lehetőséget kínál növekedett, annak ellenére, hogy az összes többi tagállam (és az arra, hogy sikerrel birkózzunk meg az EU előtt álló, új kihívásokkal. EU-n kívül is) recesszióba süllyedt. Az uniós pénzügyi forrásokat a természeti környezet hatEzek közé tartozik például a demográfiai változásokhoz igazodó alkalmazkodás, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az energia- hatósabb védelmére, a lengyel tudomány és technika támogahatékonyság javítása vagy a globalizáció negatív következmé- tására fordítjuk, de javítjuk az oktatás körülményeit és a korszerű nyeinek ellensúlyozása. A kohéziós politika keretet ad az Európa információs technológiákhoz való hozzáférést is. A revita2020 stratégiába illeszkedő célok megvalósításához – egy zöld, in- lizációra és a kulturális örökségvédelemre fordított pénzeknek novatív és minden társadalmi erőforrást kihasználó, európai gaz- köszönhetően sok lengyel város nyert új, szebb kinézetet. A Lengyelországba utalt forrásokból (a kohéziós politikán keresztül) több daság létrehozásához. A lengyel soros elnökség egybeesik a 2014 és a 2020 közötti mint 8 ezer kilométer új vagy javított út épült, és mintegy 5 ezer időszakra vonatkozó költségvetési tárgyalások döntő szakaszával, vállalat nyert támogatást, amelyek e juttatásnak köszönhetően ezért lesz elnökségünk egyik legnagyobb kihívása a jelenlegi ko- lettek innovatívabbak és versenyképesebbek. Az uniós források az héziós politika fenntartása. Hiszünk abban, hogy embereket és a humán környezetet is nagyban e szakpolitika jelenlegihez hasonló súlyának www.doyouknowpolska.com segítették: a befektetések nyomán több tízezer megőrzése az EU költségvetésében, a végrehajúj munkahely jött létre, több mint 70 ezer gyetási mechanizmusok egyidejű, az európai támogatással megvaló- reknek helyet biztosító, 2600 vidéki óvoda nyílt, valamint ezer kisuló programok hatékonyságának növelését célzó megreformá- lométert meghaladó hosszúságú túraútvonal is megújult. lásával az egész Európai Unió fejlődését szolgálja, és kihat a stabil Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a kohéziós politika gazdasági növekedésre. hozzájárul az egyesült Európa összes régiójának fejlődéséhez. Lengyelországnak az uniós alapok legnagyobb kedvez- Becsléseink szerint a 2004-től 2015-ig tartó időszakban minden ményezettjeként óriási a felelőssége abban, hogy egész egyes euróból, amit a kohéziós politika lengyelországi megvalóEurópának megmutassa a kohéziós politika egyértelmű sítására befizetünk az uniós költségvetésbe, az EU-15 országok hasznosságát. Ezért szeretnénk nyomatékossá tenni sike- átlagosan 46 centet kapnak, további export formájában. A jövőn rünket, amely nyilvánvalóan a kedvezményezettek érdeme, gondolkodva ezért érdemes hangsúlyozni, hogy a kohéziós polide amihez sokat hozzátett a jól működő adminisztráció is. tikából az egész Európai Unió hasznot húz, így összeurópai fejleszA 2004−2006 közötti időszakban rendelkezésünkre álló keretet tési politikának tekinthető. 100 százalékban felhasználtuk, és a jelenlegi pénzügyi időszak felénél járva is elégedettek lehetünk a végrehajtással: 2011. május Elżbieta Bieńkowska regionális fejlesztési miniszter
Új mérföldkövek a közlekedési infrastruktúrában
A
közeljövő fontos feladata lesz a Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) irányelveinek felülvizsgálata, hiszen ez a garancia, hogy végbemenjen Európa teljes integrációja, és megszülessen valódi egysége. Tisztában vagyunk ezzel a ténnyel, ezért a lengyel soros elnökség célja az egész Európai Unióra kiterjedő, egységes, integrált közlekedési hálózat kialakításának lehetővé tétele lesz. Felismertük az EU és a harmadik országok – különösen az Unió keleti szomszédai – közti közlekedési kapcsolatok bővítésének szükségességét is. Célul tűztük ki a repülőterek befogadóképességének növelését az Európai Unióban. A gyorsan változó helyzet elengedhetetlenné teszi, hogy az aktuális piaci helyzethez igazítsuk a szabályozást, és nagyobb versenylehetőségeket teremtsünk az uniós légikikötők kiszolgálásában. Ezek a témakörök képezik az úgynevezett légi közlekedési szabályozási csomagon belül az elnökségi munka tárgyát. Az elnökség kiemelt figyelmet kíván fordítani az EU repülőtereinek földi kiszolgálásáról szóló irányelv felülvizsgálatára. A lengyel elnökség kezdeményezni fogja a tengeri közlekedés szociális témáinak tárgyalását is. Ez többek között érinti a hajózás versenyképességét, a munkakörülmények, a matrózok képesítésének és képzésének kérdését. A lengyel elnökség az uniós tengeri politika fontos részének tekinti a tengeri közlekedés szociális menetrendjét, különösen annak társadalmi dimenzióját. Folytatjuk a rádiófrekvencia-politikai programmal (RSPP) kapcsolatos munkát is. A spektrumgazdálkodás európai szintű és Európa külső határait érintő összehangolásának javítása kedvezően befolyásolná a vezeték nélküli szélessávú és egyéb frekvenciaalapú szolgáltatások széles körű elterjesztését. Az uniós elektronikus hírközlésről miniszteri szintű konferenciát rendezünk. A lengyel EU-elnökség vitára bocsátja a roaming-rendeletet is. A tagállamok felhasználóinak érdekeit szem előtt tartva elnökségünk lehetővé teszi, hogy a Tanács állást foglaljon e szabályozás esetleges meghosszabbításáról.
Infrastruktúra Lengyelországban A közlekedési infrastruktúra fejlesztését Lengyelországban a gazdaságba és annak fejlesztésébe való beruházásként kezelik. Ezért Lengyelországban, az utóbbi években rekordmennyiségű, több mint 1400 kilométer közút épült. Még soha nem készült enynyi autópálya, autó- és elkerülő út, ahogy soha korábban nem volt példa a meglévő úthálózat ilyen nagyszabású felújítására. E beruházások többek között a 2011 és 2015 közötti években a közútépítési program részeként valósulnak meg. A program autópálya-, autóút- és közúthálózat kiépítését, valamint útfelújítást foglal magában. A technikai paraméterek változtatásával a
10
már meglévő utak minősége és a lengyel úthálózat biztonsága is emelkedik. A modern infrastruktúra megfelelően működő vasúthálózatot is feltételez, ezért 2007-ben 2200 kilométer vasúti pálya felújítására kötöttek szerződéseket. Ezzel egy időben több mint 1400 kilométer új vasúti pályát adtak át, és ugyanilyen hosszúságú szakaszokon folynak korszerűsítési munkálatok. A beruházások a vasútállomások felújítását is magukban foglalják. 2012-ig körülbelül 980 Az uniós infrastruktúra kérdései 2011 júliusa és decembere között több tanácskozáson is szerepelnek. A legfontosabb események ezek közül: az uniós közlekedési miniszterek informális ülése (Sopot, szeptember 5-6.), a „Zöld folyosók – intézkedések a multimodális és fenntartható közlekedési rendszer megteremtéséért” című konferencia (Szczecin, szeptember 21-22.), az „Elektronikus hírközlés fejlesztésének perspektívái az Európai Unióban” című konferencia (Varsó, október 19-20.), valamint a közlekedési miniszterek Keleti Partnerséget érintő találkozója (Krakkó, október 24-25.). millió złotyból 70 állomást modernizálnak Lengyelországban. A lengyel vasúthálózat-fejlesztési munkálatokat korszerű szerelvények vásárlásával hangolják össze. Többek között a PKP Intercity flottája bővül nagysebességű Pendolino vonatokkal, amelyek a Krakkó−Katowice−Varsó−Gdańsk vonalon fognak közlekedni. Ezek a vonatok a 250 km/h sebesség elérésére is képesek. Az első nyolc szerelvény már 2014-ben megérkezik Lengyelországba, addig pedig a már használatban lévő vonatokat fogjuk modernizálni. A Transzeurópai Közlekedési Hálózatba tartozó nyolc lengyelországi légikikötőben, vagyis a varsói, gdański, wrocławi, poznańi, katowicei, krakkói, rzeszówi és a szczecini repülőtéren infrastruktúra-bővítő beruházások valósulnak meg. Összértékük 4726 millió złoty, amelyből 1274 millió złotyt tesznek ki az uniós források. A munkálatok részeként bővítik az utasterminálokat, a kifutópályákat és a gurulóutakat, ami növeli a repülőterek befogadóképességét. Cezary Grabarczyk infrastrukturális miniszter
11
Az euró bevezetése stratégiai cél
12
• •
A részvénypiacokon – szabályozott és alternatív NewConnect-piacokon együttesen – 2011. május 18-i állapot szerint a BÉT-en jegyzett kibocsátók száma összesen 654, ezenkívül a Catalyst-piacon összesen 62 vállalati és önkormányzati kibocsátó 127 szériakötvénye volt forgalomban. Európai IPO-piac* 2010
2011 első negyedév
Tőzsde
Tőzsdei debütálások száma
Érték (millió €)
Tőzsde
Tőzsdei debütálások száma
LSE Group WSE
123
12 650
WSE
45
120
112
3 808
LSE Group
25
1971
Luxemburg
37
797
Luxemburg
7
110
NYSE Euronext
32
417
NYSE Euronext
6
43
OMX
24
2 029
Oslo Børs
4
468
Deutsche Boerse
24
2 413
Deutsche Boerse
4
244
Oslo Børs
16
2 445
Nasdaq OMX
3
3
BME
12
1 562
BME
2
-
SIX Swiss
4
417
Wiener Boerse
1
38
Érték (millió €)
Forrás: PwC, IPO Watch Europe *alternatív és szabályozott piacok összesen WSE kapitalizációja egyes európai részvénypiacok összehasonlításában (milliárd euró)* 150
2011.03.31.
2010.12.31.
120
90
A WSE az alábbi piacokon folytat kereskedést:
•
60
30
Po zs on y
×Ƥ
na lja ub Lj
ka
re
st
st Bu
pe da
ág
a
0 Pr
•
WSE részvényszekciója – részvények, egyéb tulajdoni részesedést megtestesítő eszközök, készpénzpiaci instrumentumok, valamint a származtatott ügyletek forgalma; NewConnect – kis- és középvállalkozások részvény és egyéb tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok forgalma; Catalyst – vállalati, önkormányzati, szövetkezeti,
Bé cs
•
Bu
Marek Belka, a Lengyel Nemzeti Bank elnöke
kincstári és jelzálog kötvények, illetve BondSpot forgalma; Treasury BondSpot Poland – BondSpot általi kincstári kötvények forgalma; POEE WSE Energia piaca –villamosenergia-forgalom.
ó
Az euró lengyelországi bevezetése stratégiai cél, amelyet határozottan el akarunk érni, a jelenlegi helyzetben azonban ezzel nem siethetünk. Az euróövezet most nincs arra felkészülve, hogy egy olyan nagy gazdaságot befogadjon, mint amilyen Lengyelországé, mert először a saját problémáit kell megoldania, különösen Görögországgal kapcsolatban. Ugyanakkor szükséges az intézményeinek új jászervezése és megerősítése is. Mindemellett nekünk is van megoldandó házi feladatunk, de a maastrichti kritériumok teljesítése ennek csak egyik része. A Gazdasági és Monetáris Unióban a gyors fejlődéshez Lengyelországnak dinamikus és elasztikus gazdasággal kell rendelkeznie, nem lehet megterhelni tetemes államadósággal. A pénzügyminiszter feladata, hogy középtávon a GDP 1 százaléka körüli szintre csökkentse az államháztartási hiányt, olyan módon, hogy az államadósság is csökkenjen. Amikor az euróövezet problémái megoldódnak, illetve mi is végrehajtottuk a ránk eső feladatokat, akkor jelentősen felgyorsul Lengyelország csatlakozásának folyamata a Monetáris Unióhoz. Nincs más választásunk – a lengyel gazdaságnak szüksége van az euróra, különösen az exporttal foglalkozó kis- és középvállalatoknak, amelyekre nagymértékben támaszkodik a gazdaságunk.
A
Varsói Értéktőzsde (Warsaw Stock Exchange, WSE) a keletközép-európai régió vezető piaca, egyben a szabályozott és a nem szabályozott piacok sorában Európa egyik leggyorsabban fejlődő tőzsdéje. A WSE a termékek és szolgáltatások széles skáláját kínálja a tőkepiac szereplői számára: részvények, kötvények, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mellett strukturált származékos termékek is elérhetők. A WSE a világ egyik legismertebb lengyel pénzügyi intézete és lengyel márkája. A WSE (varsói regionális pénzügyi központként) kiemelt célja pozíciójának megerősítése, nagyon intenzív promóciós és marketingtevékenységet folytatva a közép-kelet-európai régióban. A tőzsdei szabályozási infrastruktúra kezdeményezései elősegítik a tőkeszerzést a külföldi cégek számára a varsói tőzsdén. Ennek ereményeként a WSE piacán már 38 külföldi céget jegyeznek, amelyből 6 vállalat papirjai a NewConnect alternatív piacán forognak. Eddig két magyar cég részvényei jegyezhetők a Varsói Értéktőzsdén. Az egyik a MOL, amely 2004-ben döntött a párhuzamos kereskedés (dual listing) mellett, a másik, az E-Star 2011 márciusában debütált a WSEen. E két bemutatkozás is bizonyítja, hogy a magyar cégek komolyan értékelik a lengyel tőzsde nagyságát és a tőzsdei kereskedés folytonosságát. Továbbá azt is jelzi, hogy a jól működő lengyel tőkepiac lehetőséget kínál a magyar cégek számára, függetlenül az országhatártól, illetve a lengyel és a magyar gazdaság különbségeitől. Mindezen túl sikerhez vezető utat kínál azoknak a magyar vállalatoknak is, amelyek értékpapírok kibocsátásával tőkeszerzésen gondolkodnak. A WSE „távtagjai” mellett két magyar brókerház is működik (CONCORDE SECURITIES LTD. és az EQUILOR INVESTMENT Ltd.), s e cégek tovább könnyítik az ügyletötéseket a magyar befektetők számára. A Varsói Értéktőzsde kínálata azonban nemcsak a magyar cégek, hanem a magyarországi befektetők szemében is vonzó – Magyarországot közös történelmi sors és hasonló mentalitás köti össze Lengyelországgal.
rs
együttműködés fontosságát, nemcsak az ilyen stratégiai vállalkozás esetében. Véleményem szerint a központi bank – megtartva függetlenségét – partnerként együtt kell működjön a kormányzati oldallal. Ez a nézet a személyes tapasztalataim alapján alakult ki. A világ különböző részein dolgozva – többek között a Nemzetközi Valutaalapnál – láttam, hogy a nehéz időkben, a problémák elkerülése érdekében hogyan dolgozik együtt a kormány a központi bankkal.
Va
A
z Európai Unió Tanácsának elnökségét a történelem során először fogja betölteni Lengyelország. Erre 22 évvel a demokratikus áttörés, az 1989 júniusi választások és a rövid időn belül megalakult, első nem kommunista kormány után kerül sor. Az utóbbi két évtizedben gyökeresen megváltozott a lengyel gazdaság. A csőd szélén álló, őrült mértékű inflációval küszködő, elavult iparral és állandó árucikkhiányban szenvedő országból Lengyelország gazdaságilag stabil, innovatív, a tervgazdaság és a reális szocializmus idejéből fakadó lemaradást gyorsan pótló és felzárkózó országgá vált. A lengyel gazdaság különös erejét megmutatta a 2008-ban bekövetkezett globális gazdasági válság, amikor Lengyelország megakadályozta a GDP csökkenését (amely a legtöbb európai ország gazdaságát sújtotta), sőt 2009-ben − a recesszió ellenére − gazdasági növekedést ért el. Az elmúlt 20 évben nagyon kemény munkát végeztünk a Lengyel Nemzeti Bankban (NBP) is. Először csökkentettük a hiperinflációt, majd stabilizáltuk a lengyel złoty árfolyamát, hozzájárulva a stabil pénzügyi szektor kiépítéséhez, valamint létrehoztuk a bank függetlenségének jogi keretét. Az elmúlt években sikerült stabilizálni és európai szintre csökkenteni az inflációt, valamint megkezdődtek az előkészületek, hogy az ország csatlakozni tudjon az euróövezethez. Jelenleg is az NBP legfontosabb, alkotmányos feladata az infláció csökkentése és stabilizálása, amely Lengyelországban az elmúlt hónapokban – éves szinten számolva – 4 százalék fölé emelkedett. Aggodalomra ad okot a lengyel Monetáris Tanács (RPP) által 2003 óta változatlanul 2,5 százalékban meghatározott inflációs cél feletti szint, ugyanakkor tudjuk, hogy az infláció globális probléma, jelentős részben a külföldről importált és a nemzetközi piacokon uralkodó magas gázolaj- és élelmiszerárak a felelősek érte. Az ár-bér spirál kialakulását megakadályozva az RPP azonban ebben az évben júniusig háromszor emelte meg az alapkamatot, mindhárom alkalommal 0,25 bázisponttal. Mindezek mellett olyan monetáris politikát folytatunk, aminek célja, hogy a kamatlábat ne emeljük „csak a biztonság kedvéért”. A kamatlábak olyan mértékben emelkedhetnek, amennyire az elengedhetetlen, különösen ha a világgazdasági helyzet – főként az európai – bizonytalanná válik. Azt is szoktam emlegetni, ahhoz, hogy a lengyel gazdaság optimális tempóban tudjon fejlődni, a monetáris politikát szikével kell végrehajtani, nem pedig elektromos fúrógéppel. Az NBP stratégiai célja – melynek kapcsán együttműködünk a lengyel kormánnyal – Lengyelország csatlakozása az euróövezethez. Szeretném hangsúlyozni a partneri
A varsói börze – befektető központ a magyaroknak is
*hazai társaságok piaci kapitalizációja Forrás: FESE 2010. év vége, valamint 2011. március vége 13
Szolidaritás, közösség, versenyképesség, nyitottság és összetartozás − ezek azok a jelszavak és értékek, amelyeket a lengyel elnökség a zászlajára tűz, és amiket Jerzy Janiszewski grafikus (a „Szolidaritás”/Solidarność világszerte ismert emblémájának szerzője) által tervezett logó is közvetít.
A forgalom alakulása közép-európai régiós piacok összehasonlításában (milliárd euró)* 60
2011 ݱ
2010
50 40 30 20 10
Po zs on y
×Ƥ
na ub
lja
st Lj
re ka Bu
da
pe
st
a ág
Bu
Pr
Bé cs
Va
rs
ó
0
* kereskedési forgalom Forrás: FESE 2010, valamint 2011. március vége
A WSE közel két évtizedes fejlődése után megszületett a döntés a társaság nyilvánossá válásáról és részvényeinek a saját börzén történő bevezetéséről. 2010. október 9-én a Varsói Értéktőzsde – mely az 1989. év utáni lengyel gazdasági áttörés szimbóluma – maga is csatlakozott a WSE-en jegyzett társaságok csoportjához. A részvényt rekordszámú, 323 ezer befektető jegyezte, de az esemény szimbólumértéke is jelentős: bizonyítja a lengyel tőkepiac érettségét, a lengyelek iránti bizalomnövekedést és a WSE kitűnő befektetői megítélését. Ludwik Sobolewski, a Varsói Értéktőzsde elnöke
Kulturális programok – az elnökség jegyében Páratlanul gazdag kulturális program kíséri a magyar és lengyel EU-elnökségek időszakát. Egy kis ízelítő a két ország együttműködésében megvalósuló rendezvényekből:
A
magyar−lengyel kapcsolatok ezer évét bemutató, Több mint szolidaritás című kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban történelmünk közös fejezeteit, a lengyel és magyar királyi családokat összefűző rokoni szálakat, Nagy Lajos, Báthori István alakját idézi fel. Bemutatja azokat az időket, amikor az orosz és török hódítókkal szemben a két nép vállvetve küzdött, a 20. század tragikus fejezeteit, a második világháborút, amikor a magyarok több tízezer lengyel menekült számára nyitották meg nem csupán hazájuk határait, de szívüket és otthonaikat is. A Művészet a tavon című szabadtéri kiállításon a Városligeti Csónakázótavon két lengyel művész, a világhírű Magdalena Abakanowicz és Krzysztof M. Bednarski is bemutatkozik. Június 25-én a DUNA PARTY keretében a magyar EUelnökség hivatalos záró programján fellépett egy kiváló lengyel zenekar, a Dagadana együttes, 2011. július 1-jén, a lengyel EU-elnökség nyitónapján pedig a Volt Fesztivál nagyszínpadán a lengyel Őszibarack együttes lép fel. Ősszel Magyarország legfontosabb jazzfesztiváljának Lengyelország lesz a díszvendége. A Jazz Forum Budapest részeként, a „Polish Focus” keretében, 2011. szeptember 7-e és 10-e között olyan kiváló előadók lépnek fel, mint Paweł Kaczmarczyk és az Audiofeeling Sextet, Krzysztof Ścierański,
14
Marcin Masecki, Sławek Jaskułke, Grzegorz Karnas, Jacek Kochan, Dominik Wania és az Adam Pierończyk Quartet. A Jazz Forum mellett idén a budapesti Design Hét díszvendége is Lengyelország lesz. Az Unpolished – Young Design from Poland című kiállítást 2011. október 1-jétől november 13-ig az Iparművészeti Múzeumban tekinthetik meg az érdeklődők. Lengyelország és Litvánia a Nobel-díjas költő, Czesław Miłosz születésének 100. évfordulója alkalmából 2011-et Miłosz-évnek nyilvánította. Az UNESCO-évforduló keretében 2011. október 11-én a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum ad helyet annak a nemzetközi konferenciának, mely a középeurópaiság fogalmát járja körül Czesław Miłosz életművének kontextusában. MADE IN THE EU. POWERED BY POLAND. A LENGYEL EUELNÖKSÉG KÜLFÖLDI PROGRAMJAIRÓL: Kulturális programkínálat tekintetében kiemelkedőnek ígérkezik a nemzetközi hatókörű lengyel ciklus. A tíz kiemelt fővárosban (Brüsszel, Párizs, London, Berlin, Madrid, Moszkva, Kijev, Minszk, Peking és Tokió) megvalósuló kulturális programokat az Adam Mickiewicz Intézet koordinálja, együttműködésben a lengyel külügyminisztériummal.
A nemzetközi programok iránt nagy az érdeklődés. Az „I Culture Orchestra” zenészeit Lengyelországból, illetve a Keleti Partnerség országaiból válogatták. 2011 őszén az együttes Európa legrangosabb koncerttermeiben, a Berlini Filharmónia, a brüsszeli Palais des Beaux-Arts, a londoni Royal Festival Hall és a madridi Teatro Real színpadain lép fel. A Nobel-díjas Czesław Miłosz verseit tartalmazó hangoskönyvek olyan világhírű előadóművészek interpretálásában, mint José Luis Gómez, Gérard Depardieu vagy Sophie Rois a vezető európai újságok, a brit The Times, a német Die Zeit a spanyol El País mellékleteként kerülnek a nemzetközi piacra. Stanisław Lem, a világ egyik legolvasottabb sci-fi-írójának műveiből az egyik legnívósabb lengyel társulat, a Teatr Biuro Podróży egy különleges szabadtéri előadást készített. A Lem Bolygót a lengyel elnökség ideje alatt az összes kiemelt fő- születésnapján, Krasnogrudában került megrendezésre az városban bemutatják. A nagy lengyel zeneszerző, Karol Szy- Európai Agora címet viselő UNESCO konferencia. A progmanowski szerzeményei felcsendülnek a világ vezető zenei ramon résztvevő neves filozófusok a lengyel gondolkodó szcénáin, a madridi Teatro Real, a brüsszeli La Monnaie és a életművének égetően aktuális, multikulturalizmus, nemzeti identitás és Európaiság problémájával foglalkozó aspektuMoszkvai Filharmónia színpadán. Az uniós elnökség időszakában ugyancsak fontos kulturá- saira mutattak rá. A lengyel EU-elnökség kezdetét, július 1-jét Varsó egész nalis vállalkozás lesz a Lengyelország életének legkülönfélébb szegmenseit bemutató, Útmutató a lengyelekhez (A Guide to pos, gazdag zenei programsorozattal ünnepli. A főváros négy helyszínén zajlanak a komoly- és könnyűzenei, jazz, folk és the Poles) című kisfilmsorozat. A világ legfontosabb kiállítótereiben három kiemelt tárla- egyéb koncertek. A nap egyik legnagyobb attrakciója Paweł tot rendeznek: Wilhelm Sasnal kortárs lengyel művész kiál- Mykietyn, fiatal lengyel zeneszerző rap és trip-hop műfajok lítását a londoni Whitechapel Galleryben, a Lengyelország− ihlette, Harmadik Szimfónia című művének ősbemutatója Németország: 1000 év című történelmi kiállítást a berlini a varsói Nemzeti Filharmóniában. Aznap este fellép a Manhattan Transfer, Dolores O'Riordan és Angie Martin-Gropius-Bauban, valamint a Köztársaság www.culture.pl Stone, akik rendhagyó módón lengyel slágereket Aranykora című tárlatot a Madridi Királyi Palotáadnak elő angolul. A lengyel zenei élet színe-jaban. Különleges eseménynek ígérkezik Elżbieta Sikora Marie Curie-ről szóló operájának ősbemutatója a Balti va, Janusz Olejniczak, Leszek Możdżer zongoraművészek, a világhírű Sinfonia Varsovia Zenekar, a Tomasz Stańko QuinOpera előadásában, a Párizsi UNESCO termében. tet tolmácsolásában csendülnek fel minden idők legnagyobb FIGYELMET A KULTÚRÁNAK! A LENGYEL EU-ELNÖKSÉG lengyel melódiái. Az estet DJ Tricky szetje zárja. BELFÖLDI PROGRAMJAIRÓL: A népzenei színpadon – mintegy a magyar EU-elnökség átadásának szimbolikus gesztusaként – a Téka Együttes is Lengyelország egy kivételes lehetőségként tekint a kö- fellép. zelgő féléves EU-elnökségi ciklusra, aminek keretében a A lengyel EU-elnökség legfontosabb kulturális eseméNemzeti Audiovizuális Intézet irányításával belföldön is nye az Európai Kulturális Kongresszus lesz (2011. szepmintegy ezer művészeti program kerül megvalósításra, a Kul- tember 8−11. Wrocław). A mintegy 100 interdiszciplináris turális és Nemzeti Örökség Minisztériuma, a városok, uniós programot felvonultató, államfői csúcstalálkozókkal egyforrások és egyéb szponzorpénzek támogatásával. A Kulturá- bekötött rendezvénysorozat háromszáz meghívottja között lis Minisztérium 5 millió euróval járul hozzá az elnökség kul- az egyetemes kultúra legnagyobbjai vesznek részt: Zygmunt turális programjához, a lengyel EU-elnökség nyitóünnepsége Bauman, Amos Oz, Brian Eno, Jan Fabre, Oliviero Toscani, Azra Akšamija, Mirosław Bałka, Krzysztof Penderecki, Jonny pedig több mint 2,5 millió euróba fog kerülni. Egy nappal a lengyel EU-elnökség átvétele előtt, a len- Greenwood (Radiohead), Aphex Twin, Stefan Kaegi, Wilhelm gyel-litván határon, a Nobel-díjas Czesław Miłosz századik Sasnal, Lawrence Mark “Larry” Sanger és Fatos Lubonja.
15
Lengyelország – remek hely az üzlethez Lengyelország számos üzleti lehetőséget kínáló, hatalmas gazdasági potenciállal rendelkező ország, amely a nemzetközi üzleti világ bizalmát élvező partner, és mindemellett a közép-kelet-európai régió megkérdőjelezhetetlen éllovasa.
Varsó stadion
A
kitűnő lengyelországi befektetési feltételek vonzzák a vállalkozókat Nyugat-Európából, az USA-ból és Ázsiából. A külföldi befektetők a lengyel befektetési portfóliót, a humán tőkét és a stratégiai földrajzi fekvést tartják az ország legfontosabb előnyeinek. A nemzetközi intézetek által készített elemzések is magasra értékelik Lengyelország beruházási környezetét, kiemelve stabilitását és a gazdaság kilátásait. Az OECD májusi előrejelzése szerint a lengyel hazai össztermék (GDP) 2011-ben 3,9, 2012-ben pedig 3,8 százalékkal növekedhet, ugyanakkor az Európai Bizottság a februárban nyilvánosságra hozott gazdasági prognózisában 2011-re 4,1 százalékos bővülést jósol. A bizottság jelentése szerint tavaly 3,8 százalékkal nőtt a GDP, ami egyike volt a legmagasabbaknak az Európai Unióban. A bizottság szakértői az ország gazdasági élénkülésére ösztönzően ható belső kereslet dinamikus fejlődését emelik ki. A magánszektor kereslete, az uniós eszközökből finanszírozott számos infrastrukturális projekt, valamint a 2012-évi labdarúgó Európa-bajnokság szervezésével összefüggő beruházások hatékonyan ösztönzik a gazdasági fellendülést. Lengyelország az igényekhez igazított beruházási ösztönző eszközök széles skáláját ajánlja a vállalkozók részére. Az országban 14 különleges gazdasági övezetet hoztak létre (SSE), vagyis olyan speciálisan elkülönített területeket, ahol a beruházók előnyös feltételekkel folytathatnak gazdasági tevékenységet. Lengyelország kedvezményeket kínál a befektetőknek az új beruházási projektek esetében, felmentést ad a társasági és az ingatlanadó alól. Ezeken felül a Lengyelországban projekteket megvalósító, külföldi befektetők számíthatnak a „Lengyel gazdaság számára elsődleges jelentőségű beruházásokat támogató programból” finanszírozott támogatásokra. 2011 és 2020 között 727 millió złoty értékben kívánják támogatni a lengyel gazdaságra pozitív hatást gyakorló beruházásokat. Különösképpen vonatkozik ez a sok munkahelyet teremtő vagy a magas beruházási értékű projektekre az autóipari, elektronikai, repülési, biotechnológiai szektorokban, valamint a modern szolgáltatások és kutatási-fejlesztési ágazatokban. A támogatás felső határa egy munkavállalóra kivetítve elér-
16
heti a 15600 złotyt, vagy a beruházás költségeinek 7,5 százalékát. Az előző programban a tényleges támogatás éves szinten 100−150 millió złotyt tett ki, összeségében pedig elérte az 1 milliárd złotyt. A támogatásban részesülő beruházások összértékét – 2004-től számítva – 13,5 milliárd złotyra becsülik, aminek köszönhetően 34 ezer új munkahelyet hoztak létre. Az EU országai közül Lengyelország az uniós alapok egyik legnagyobb kedvezményezettje. Az uniós programok közül az Innovatív Gazdaság Operációs Program (PO-IG) nyújtja a beruházók részére a legnagyobb lehetőségeket. A PO-IG keretében a beruházók pénzbeli támogatásban részesülhetnek: a 4.4 Magas innovációs potenciálú új beruházások, valamint a 4.5 A nemzetgazdaság számára jelentős beruházások támogatása operatív programokban meghatározott projektekre, amelyekből 2013-ig 6,3 milliárd, illetve 1 milliárd złotyt irányoztak elő a beruházók támogatására. A Lengyelországban megvalósított beruházások száma és sokrétegűsége azt bizonyítja, hogy a külföldi befektetők sikerrel helyezik ki üzleti projektjeiket Lengyelországba, a gazdaság szinte minden szektorába. 2011 első negyedévében a közvetlen külföldi befektetések (BIZ) értéke elérte a 4,5 milliárd eurót. Ez 16 százalékkal több volt, mint az előző év hasonló időszakában, és a 2010-es esztendő folyamán a Lengyelországba beáramló BIZ típusú befektetések 61 százalékát adják. Ezek az adatok illusztrálják a legjobban a lengyel piac aktuális trendjeit. A beruházók szívesen választják Lengyelországot, sőt mi több, gyakran úgy döntenek, hogy hosszabb ideig maradnak az országban, nyereségüket pedig visszaforgatják. A cégek gyárakat építenek vagy vásárolnak, technológiailag fejlett gyártási folyamatokat honosítanak meg, illetve technológia fejlesztési központokat alakítanak ki Lengyelországban. A világ minden részéről érkező befektetők nagyra értékelik az országunk által nyújtott üzleti potenciált. Sławomir Majman, a Lengyel Befektetési Ügynökség elnöke www.paiz.gov.pl
Lengyel−magyar gazdasági együttműködés
ú
jjáépítés jellemezte 2010-ben a lengyel−magyar külkereskedelmet a gazdasági válság után. 2009-ben a Magyarországra irányuló lengyel export 17,9 százalékkal, míg a magyar export Lengyelországba nem kevesebb, mint 20,4 százalékkal csökkent. Egyrészt drasztikusan visszaesett a mély recesszióba süllyedt magyar ipar kereslete a lengyel alkatrészek iránt, másfelől a magyar fogyasztók egyre csökkenő vásárlóereje hátrányosan érintette a fogyasztási cikkek exportját. Tavaly a 2009. évi összeomlás okainak egy része megszűnt, ami lehetővé tette a kétoldalú kereskedelem helyreállítását. A lengyel KSH (GUS) adatai alapján a lengyel export értéke 2010-ben 3272,9 millió eurót tett ki, ami 23,3 százalékkal haladta meg az előző és 1,3 százalékkal a 2008. évit. A Magyarországról származó lengyel import értéke 2010-ben 2255,9 millió euró volt, 12,2 százalékkal több a 2009. évinél, de továbbra is 10,7 százalékkal elmaradt a 2008-as esztendő forgalmától. A külkereskedelmi mérleg rekordméretű, 1017 millió euró lengyel aktívummal zárult a 2009-évi 644,7 millió euróval és a 2008-évi 703,7 millió euróval szemben. Ezzel együtt a lengyel kivitel értéke meghaladta a válság előtti szintet. Lengyelország Magyarország nyolcadik legfontosabb kereskedelmi partnere, a beszállítók sorában, Németország, Oroszország, Kína, Ausztria és Hollandia után pedig a hatodik, olyan országokat megelőzve, mint Olaszország, Szlovákia, Franciaország és a Cseh Köztársaság. Lengyelország ugyanakkor Németországot, Olaszországot, Nagy-Britanniát, Romániát, Szlovákiát, Franciaországot és Ausztriát követően a magyar áruk nyolcadik legnagyobb vásárlója. Ne feledkezzünk meg erről! A kereskedelmi kapcsolatok terén szorosabban kötődünk egymáshoz, mint azt általánosságban gondolnánk. Az elmúlt két év során az áruszerkezet – különösen a lengyel kivitel esetében – jelentősen átalakult. A lengyel kivitelben a gépek és berendezések részesedése 39 százalékra növekedett. Stabil, 14 százalék feletti az élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek részaránya. Lengyelország (Németország után) Magyarország második legnagyobb élelmiszer-beszállítója. A Magyarországról származó behozatalt is a gépek és berendezések uralják (az import több mint egyharmada), és szintén magas a vegyipari termékek, műanyagok, fémek és járművek részesedése. A 2011-es esztendő első negyedévében a lengyel−magyar külkereskedelmet továbbra is gyors növekedési dinamika jellemezte, hozzátéve, hogy a magyar export gyorsabban bővült, ami a lengyel kivitel idei első negyedévi viszonylag magas viszonyítási alapjával magyarázható. Ezen felül a lengyel gazdaság határozottan gyorsabban fejlődött, mint a magyar: az idei első negyedévben a lengyel GDP 4,3 százalékkal növekedett. Pozitív hatást gyakorolt a Magyarországra irányuló lengyel export dinamikájára a magyar
gazdasági helyzet fokozatos, lassú javulása, mivel a nagy mennyiségű lengyel alkatrészt vásárló, magyar ipar 12,2% százalékkal növelte termelését. Ezek eredményeként (a GUS adatai alapján) az idei év első három hónapjában a lengyel kivitel 798,3 millió euró volt, ami 14 százalékkal haladta meg a tavalyi hasonló időszakot. Az import 636,9 millió eurós értékkel 17 százalékos növekedésnek felel meg. Így a kétoldalú forgalom 15 százalékkal bővült. A kölcsönös beruházások összességében nem jelentősek, de a magyar cégek többet, körülbelül 250 millió eurót fektettek be Lengyelországban. A következő hónapokban azonban várhatóan megnövekszik a lengyel üzleti körök érdeklődése a magyarországi cégalapítás iránt. Ilyen folyamatot figyelhettünk meg 2007 elejétől 2008 közepéig, de az a válság következtében hirtelen megszakadt, és Magyarország rendkívül nehéz helyzete 2009-ben elriasztotta a potenciális befektetőket. Most e beruházási folyamat remélhetően ismét beindul. Mára a külkereskedelmi forgalom – különösen a lengyel export − meghaladja a válság előtti szintet, és egy bizonyos exportvolumen mellett a cégeknek érdemesebb saját értékesítési hálózatot kiépíteni. Továbbra is megfigyelhető, hogy lengyel vállalkozások átvesznek magyarokat, bár ennek nagyságrendje még nem jelentős. Természetesen számítunk a magyar befektetőkre is. A közép-európai térség legnagyobb és legdinamikusabb címét magáénak tudó varsói tőzsde likviditásával és a jegyzett cégek változatosságával ugyancsak kiváló befektetési lehetőséget kínál, s ezt egyre több magyar is felismeri. Erről az is híven tanúskodik, hogy 2010. második felében a varsói tőzsde forgalmának 1,5 százalékát magyar tőkebefektetők adták. A lengyel gazdaságról, kereskedelemről, befektetésekről, valamint a lengyel üzleti együttműködés lehetőségeiről további magyar nyelvű információ a www.budapest.trade.gov.pl weboldalon is található. Marcin Sowa, a Lengyel Nagykövetség kereskedelmi tanácsosa
17
Egy lengyel slágertermék, a borostyánkő A borostyán ma a lengyel export egyik legkeresettebb árucikke, míg régebben a római légiók és görög vándorkereskedők áhított portékájának számított. Az ókori idők óta a kutatók csodálatát, megdöbbenését és kíváncsiságát kiváltó borostyánkövet Milétoszi Thalész Elektronnak nevezte. A kezdetektől fogva alkalmazzák díszítésként, amulettként és gyógyszerként, manapság azonban főleg ékszerként, ugyanakkor kezd turisztikai érdeklődést is kiváltó termékké válni.
NAC Amber – a „Natural” kollekcióból származó karperec (ezüst és borostyánkő)
A
borostyánkőrögnek hosszú és távoli utat kellett megtennie, míg eljutott a művészekhez és kézművesekhez, de éppen ez az idő hozta létre azt a szépséget és sokrétűséget, amelyet beavatott kezek képesek felszínre juttatni és hangsúlyozni egy ezüst- vagy aranyfoglalattal. Gdańsk és környéke történelmi idők óta a borostyánkő megmunkálásának fő központja. Alkottak itt pogány szobrocskákat, nyakdíszeket, szoláris amuletteket, keresztény kereszteket, de a gdański mesterek alkotása a Borostyán szoba is, és megannyi nagyméretű skatulya, amelyeket a 16. és 18. századok derekán készítettek a gdański borostyánkő-művesség úgynevezett aranykorában. A Piacgazdasági Kutatóintézet elemzései szerint Észak-Lengyelországban jelenleg több mint ezer cég körülbelül tízezer embert foglalkoztat a borostyánkővel díszített ékszerek gyártásában. Elmondható tehát, hogy a Tengermellék gazdaságának felaprózott, de egyben jelentős ágazatát képezi a borostyánművesség. A hagyományőrzés és a művészi versengés magyarázza, hogy minden egyes cég és az összes művész igyekszik saját és egyedülálló alkotásokat létrehozni. Dominálnak a modern minták, a nagy ezüst, igényesen polírozott felületek, mint ahogy az utóbbi időben divatos szatén és drapírozott szövetek is. A borostyánkövek már régóta megszűntek kizárólag nemesfém foglalatba süllyesztett, apró kerek
18
szemekként létezni, manapság számos cég ajánl fantáziadúsan megtervezett ékszereket a különleges ízlésű érdeklődőknek is. A számos természetes színárnyalatban előforduló balti borostyánkövek között találhatunk átlátszó citromszínű, konyakos és meggyes árnyalatúakat, valamint a természetes borostyánkő tejes és összekevert színeit. A művészek műhelyeiben gyakran párosítják korallal, igazgyöngyökkel és egyre gyakrabban a borostyánkőnek még nagyobb fényt és ragyogást adó gyémánttal. A kereskedők fokozott érdeklődésének örvendenek a mattosított borostyánkőből hagyományosan csiszolt láncok, amelyeknek kiváltképp a sötét változata szokott kompozíciók érdekes elemeként szerepelni. Az ékszertervezők gyakran nem áttetsző, főképpen természetes formájú borostyánkövekből alkotnak újszerű darabokat, sőt előszeretettel kiemelik az úgynevezett borostyánkőtörzs természetes felületét, valamint a borostyánkő növényzárványokat és a növényi szennyeződések titokzatos belsejét. Alkotásaik között ugyanakkor megtalálhatóak gyönyörűen csiszolt, átlátszó borostyánkövek is, amelyek mélysége és természetes elszíneződései igézőek. Az ÉSZAKI ARANY minden egyes darabja külön tanulmányozást és megmunkálást igényel, amely a lehető legjobban kiemeli szépségét. A lengyel borostyánkő az egész világon ismert márkanév. A két szó, a „Polish amber” évek óta tanúsítja értékét, és arról tájékoztatja a vásárlókat, hogy a borostyánkő egy több évszázados hagyományokkal rendelkező központban, rendkívüli igényességgel, a kézműves mesterség kimagasló szakértelmével készül. Érdemes megemlíteni, hogy Amberif néven, Gdańskban, már 19 éve megrendezik a világ legnagyobb borostyánkőés borostyánkőből készített ékszerek vásárát. Ekkor közel félezer cég és ékszerművész mutatja be e gyönyörű kővel kapcsolatos legújabb mintáit és ötleteit, a kereskedők és a borostyánkő szerelmesei pedig a világ minden tájáról eljönnek, hogy gyönyörködjenek a szebbnél szebb műremekekben. Gdańskból a csodálatos ékszerek eljutnak a világ minden országának galériáiba. A vásárhoz számos avantgárd és kézműves jellegű verseny kapcsolódik, a tetőpont pedig a Borostyánkő- és Divat Bemutató Gála, amelyen felvonulnak az együttesen tervezett divatruhák és borostyánkő ékszerek különleges darabjai.
Lengyel Köztársaság
Az elnökség az interneten • Az elnökségi előkészületek honlapja www.prezydencjaue.gov.pl (havi 200 ezer látogató) • Elnökségi Facebook-profil (több mint 160 ezer rajongó) • Fórum a www.goldenline.pl oldalon • Lengyel elnökségi csatorna a YouTube-on • A lengyel elnökség hivatalos honlapja www.pl2011.eu
www.poland.gov.pl Az ország területe:
312,7 ezer km2
Népesség:
38 200 000 fő
Főváros:
Varsó (1 720 000 fő)
Közigazgatási felosztás:
16 vajdaság, 314 járás, 2478 település
Törvényhozó hatalom:
Szejm (460 képviselő), Szenátus (100 képviselő)
Végrehajtó hatalom:
köztársasági elnök (5 éves mandátum, 2010. augusztus 6-tól Bronisław Komorowski), minisztertanács (4 éves mandátum, a minisztertanács elnöke 2007. november 16-tól Donald Tusk)
Bírói hatalom:
legfelsőbb bíróság, bíróságok, közigazgatási bíróságok, katonai bíróságok
Időzóna:
GMT +1
Elnökségi költségvetés és partnerek
Valutanem:
1 złoty (PLN)= 100 groszy – kb. 70 Ft
Többéves program – 429,5 millió zł Partnerek – több tízmillió zł javak és szolgáltatások, valamint a promócióban való részvétel formájában: • Peugeot Polska – az elnökségi flotta 117 gépkocsija, érték: 10 millió zł • Scania Polska – 6 turistabusz • Coca-Cola Poland Services – 100 000 liter Kropla Beskidu ásványvíz és más italok • Microsoft – 400 Windows 7 Ultimate operációs rendszer licenc és 400 MS Office Professional 2010 irodai programcsomag • Contact Center (Orange) – SIM-kártyák, netbookok, hotspotok • Orlen – üzemanyag-kártyák
Az elnökség számokban 184 nap 5 elnökségi város 1200 képzett szakértő Több mint 30 ezer delegált Mintegy 1500 találkozó Brüsszelben és Luxemburgban 50 miniszteri szintű találkozó (tanácsülés és konferencia) Több mint 300 szakértői és kísérő rendezvény, valamint konferencia Közel 200, az elnökség égisze alatt tartandó rendezvény 2800 jelentkező közül kiválasztott 80 liaison officer 200 ezer látogató az elnökségi előkészületek honlapján
Forrás:PAIiIZ
Tagság a nemzetközi szervezetekben
A csatlakozás éve
ENSZ
1945
OECD
1996
NATO
1999
EU
2004
Alapvető makrogazdasági mutatók
A találkozók megszervezése
A lengyel gazdaság az utóbbi húsz évben nagyon dinamikusan fejlődött, és ami ugyanilyen fontos, a hazai össztermék (GDP) viszonylag kiegyensúlyozott ütemben növekedett. Sikerült elkerülni a szélsőséges ingadozásokat – nemcsak a gazdasági túlfűtöttséget, hanem mindenekelőtt a visszaesést is.
Elnökségi helyszínek több régióban – Sopot, Wrocław, Krakkó, Poznań, Varsó
Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet 1075 Budapest, Károly krt. 11. Tel.: +36 1 269 7809 www.lengyelorszag.travel
A gazdasági világválság idején, 2008 és 2010 között Lengyelország Európában egyedüliként GDP-növekedést tudott felmutatni. Fő makrogazdasági mutatók
2001.
2009.
GDP (milliárd zloty)
780
1.342
2010. -
GDP-növekedés (előző év = 100)
101,2
101,6
103,8*
FDI − külföldi közvetlen befektetések (millió euró)
6372
9950
7351*
Munkanélküliség (%)
17,5
11,9
12,3
Export f.o.b. (millió euró)
46 537
100 215
117 382*
Import f.o.b. (millió euró)
55 094
103 398
130 870*
Külkereskedelmi forgalom (millió euró)
101 631
203 613
248 252*
Külkereskedelmi mérleg (millió euró)
-8557
-3183
-13 488*
Fogyasztói árindex/infláció (előző év=100)
105,5
103,5
102,6
*előzetes adat Forrás: Lengyel Központi Statisztikai Hivatal (GUS), Lengyel Nemzeti Bank (NBP), Gazdasági Minisztérium (MG)
Michał Kosior www.amber.org.pl
1996−2009 között a GDP évi átlagban 4,5%-kal növekedett. A legmagasabb értéket 1997-ben (7,1%), a legalacsonyabbat 2001-ben (1,2%) érte el. Várakozásaink szerint a GDP 2011-ben körülbelül 4%-kal nőhet.
19
