Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Pedagógiai program és helyi tanterv

Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Pedagógiai program és helyi tanterv

A. Pedagógiai program

TARTALOMJEGYZÉK

T ARTALOM PREAMBULUM ................................................................................................................................................. 7 BEVEZETŐ......................................................................................................................................................... 9 1.

AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI, HELYZETELEMZÉS .................................................................... 10 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

TÁRSADALMI KÖRNYEZET-ELŐZMÉNYEK ......................................................................................................... 10 A MŰKÖDÉS TÁRGYI FELTÉTELEI ................................................................................................................... 11 SZEMÉLYI FELTÉTELEK ................................................................................................................................ 13 MOTIVÁLÓ ISKOLAI LÉGKÖR ........................................................................................................................ 14 TANULÓI ÖSSZETÉTEL, PEDAGÓGIAI SZAKASZOK, SPECIALITÁSOK, TÁMOP 3.1.4 /08/ 2. „KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS” BEVEZETÉSE ............................................................................................................................................ 15 1.5.1. Tanulói összetétel ....................................................................................................................... 15 1.5.2. Pedagógiai szakaszok ................................................................................................................. 15 1.5.3. Képzési specialitás, tradíciók, továbblépés ................................................................................. 16 1.5.4. Művészeti nevelés, vizuális kultúra ............................................................................................. 17 1.5.5. Sport, testnevelés ........................................................................................................................ 17 1.5.6. Zsolnai-program .......................................................................................................................... 17 1.5.7. Idegen nyelvek ............................................................................................................................ 17 1.5.8. Informatika-számítástechnika .................................................................................................... 18 1.5.9. Alapfokú táncművészeti oktatás ................................................................................................. 18 1.5.10. TÁMOP 3.1.4 /08/2. „Kompetencia alapú oktatás” bevezetése ................................................. 19 1.6. IRÁNYÍTÁS, SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ................................................................................................................. 21 1.7. HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA .......................................................................................................................... 22 1.7.1. Rendezvényeink, ünnepeink ........................................................................................................ 22 1.8. INFORMÁCIÓS ÉS KAPCSOLATRENDSZERÜNK ................................................................................................... 23 2.

NEVELÉSI PROGRAM .............................................................................................................................. 26 2.1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEK ............................................................................................................................. 26 2.1.1. Pedagógiai alapelveink, céljaink ................................................................................................. 26 2.2. A KULCSKOMPETENCIÁK ............................................................................................................................. 27 2.2.1. Anyanyelvi kommunikáció .......................................................................................................... 28 2.2.2. Idegen nyelvi kommunikáció ....................................................................................................... 28 2.2.3. Matematikai kompetencia .......................................................................................................... 28 2.2.4. Természettudományos kompetencia .......................................................................................... 29 2.2.5. Digitális kompetencia ................................................................................................................. 29 2.2.6. Szociális és állampolgári kompetencia........................................................................................ 29 2.2.7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia .................................................................. 29 2.2.8. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség................................................................. 29 2.2.9. A hatékony, önálló tanulás ......................................................................................................... 30 2.3. PEDAGÓGIAI CÉLOK, FELADATOK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK................................................................................... 30 2.3.1. Kiemelt célok, közös követelmények ........................................................................................... 32 2.3.2. Kiemelt feladatok, a megvalósítás eszközei, eljárásai, módszerei az oktató-nevelő munka valamennyi színterén (tanóra, tanórán kívüli tevékenységek, napközi otthon, tanulószoba) ..................... 33 2.3.3. A kiemelt feladatok megvalósítását segítő innovációk ............................................................... 38 2.3.3.1. 2.3.3.2. 2.3.3.3. 2.3.3.4.

Újszerű tanulásszervezési eljárások........................................................................................................ 38 Új módszerek alkalmazása a jó gyakorlatok megismerésével, adaptációjával ....................................... 38 Egyéb innováció ...................................................................................................................................... 39 Átfogó intézményfejlesztés, a pedagógiai szemléletváltást segítő tevékenységek ................................ 39

3 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

TARTALOMJEGYZÉK 2.4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ................................................................. 40 2.5. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM .......................................................................................................... 42 2.5.1. Az egészségnevelés fogalma, céljai ............................................................................................ 42 2.5.2. Hosszú távú pedagógiai célok ..................................................................................................... 43 2.5.3. A célok megvalósítása érdekében kiemelt feladataink ............................................................... 44 2.5.4. A célok érdekében végzett tevékenységek szervezési és tartalmi keretei ................................... 44 2.5.5. Egészségügyi ellátás az iskolában ............................................................................................... 45 2.5.6. Intézményünk drogstratégiája .................................................................................................... 45 2.5.7. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ........................... 46 2.5.7.1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók .............................. 46 2.5.7.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: ............... 47 2.5.7.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében .................................................................................................................................. 47 2.5.7.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: 47 2.5.7.5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: .......................................... 48 2.6. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................................. 48 2.6.1. A környezeti nevelés fogalma, céljai ........................................................................................... 48 2.6.2. A környezeti nevelés feladatai .................................................................................................... 48 2.6.3. A környezeti nevelés színterei ..................................................................................................... 49 2.7. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ...................................................................................... 51 2.8. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK ............................................................................................................................. 52 2.8.1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási óra. ................................ 52 2.8.1.1.

2.8.2. 2.8.2.1. 2.8.2.2. 2.8.2.3. 2.8.2.4. 2.8.2.5. 2.8.2.6. 2.8.2.7. 2.8.2.8. 2.8.2.9. 2.8.2.10. 2.8.2.11. 2.8.2.12. 2.8.2.13. 2.8.2.14. 2.8.2.15. 2.8.2.16. 2.8.2.17.

Az egységes alapokra épülő differenciálás ............................................................................................. 53

A nevelési és oktatási célok megvalósítását segítő tanórán kívüli tevékenységek ..................... 53 Hagyományőrző tevékenységek ............................................................................................................. 53 Diákönkormányzat.................................................................................................................................. 54 Diákétkeztetés ........................................................................................................................................ 54 Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások .................................................................................. 54 Iskolai sportkör ....................................................................................................................................... 55 Szakkörök, tanfolyamok ......................................................................................................................... 55 Versenyek, vetélkedők, bemutatók ........................................................................................................ 55 Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok) .......................................................................... 55 Tanulmányi kirándulások ........................................................................................................................ 55 Osztálykirándulások ................................................................................................................................ 56 Erdei iskolák, táborozások ...................................................................................................................... 56 Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás................................... 56 Művészetoktatás .................................................................................................................................... 57 Szabadidős foglalkozások ....................................................................................................................... 57 Iskolai könyvtár....................................................................................................................................... 57 Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata .......................................... 57 Hit- és vallásoktatás ................................................................................................................................ 57

2.9. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI .............................................................................................. 57 2.9.1. A pedagógusok alapvető feladatai ............................................................................................. 57 2.9.2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás ........................................ 58 2.9.3. A tehetséges tanulók gondozása ................................................................................................ 58 2.9.4. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése ................................................................................................ 58 2.9.5. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása .................................................................................... 59


TARTALOMJEGYZÉK 2.9.6. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel ........................................... 59 2.9.7. Munkafegyelem, a munkához való viszony ................................................................................ 59 2.9.8. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében .. 59 2.9.9. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés ............................................. 60 2.9.10. Az iskolai munka feltételeinek javítása ....................................................................................... 60 2.9.11. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában 60 2.9.12. Aktív részvétel a tantestület életében ......................................................................................... 60 2.9.13. Az iskola képviselete ................................................................................................................... 60 2.9.14. A vezetői feladatok ellátása ........................................................................................................ 61 2.9.15. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal ............ 61 2.10. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI ............................................................ 61 2.10.1. Az osztályfőnök feladatai ............................................................................................................ 61 2.10.2. Az osztályfőnöki munka tervezése .............................................................................................. 62 2.10.2.1.

2.10.3. 2.10.4. 2.10.4.1. 2.10.4.2. 2.10.4.3.

Az osztályfőnöki munkaterv felépítése ................................................................................................... 63

Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról .......................................... 63 Az osztályfőnöki órák tartalma ................................................................................................... 63 Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin .......... 64 Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák .................................................................. 64 Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként: ............................................................. 64

2.11. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE ....................... 65 2.11.1. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: ......................... 66 2.11.2. Sajátos nevelési igényű tanulók .................................................................................................. 66 2.11.3. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek ........... 67 2.11.4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek 68 2.12. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ...................................................................................................................... 69 2.13. ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ............................................................................................... 69 2.14. AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK.......................................................... 71 2.14.1. Az iskola közösségeinek együttműködése................................................................................... 72 2.14.2. A tanulók részvételi jogának gyakorlása az intézményi döntési folyamatban .......................... 73 2.14.3. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának rendje ............ 74 2.14.4. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel ............................................................................................................................................. 76 3.

HELYI TANTERV ...................................................................................................................................... 79 3.1. .................................................................................................................................................................... 79 Tantervek, a választott kerettanterv ............................................................................................................ 79 Az ütemezésnek megfelelő óratervek ........................................................................................................... 79 Szabadon tervezhető órakeret ..................................................................................................................... 81 Választott kerettanterv ................................................................................................................................ 83 3.2. VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, A TANULÓK TANTÁRGYVÁLASZTÁSA ...................................................... 83 3.2.1. EMELT ÓRASZÁMÚ NYELVOKTATÁS........................................................................................................... 83 3.3. MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA A TÁMOP FENNTARTÁSI IDŐSZAKÁRA ........................ 84 3.4. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ......................................................................... 84 3.5. TANÍTÁSI SZERKEZET .................................................................................................................................. 85 3.6. TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE................................................................................................................. 85 3.6.1. Az iskolába jelentkező tanulók felvétele és átvétel ..................................................................... 85 3.6.2. A magasabb évfolyamra lépés feltételei ..................................................................................... 86 3.6.3. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ...................................................................................... 87 3.7. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE, MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI .................................................................. 89 3.8. JUTALMAZÁS ÉS DICSÉRET FOKOZATAI: .......................................................................................................... 97


TARTALOMJEGYZÉK 3.9. 3.10. 3.11.

A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE .................................................................................................. 98 SZÜLŐI TÁJÉKOZTATÁS ............................................................................................................................. 100 AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI, KORLÁTAI 100 AZ ISKOLAI ÜGYELET ÉS EBÉDELTETÉS RENDJE ............................................................................................................. 101 3.12. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ................................................................................................... 101 3.13. AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI OKTATÁS HELYI TANTERVE ...................................................................................... 111 3. Balett tanszak ........................................................................................................................... 113 4. Modern-kortárstánc tanszak .................................................................................................... 132 5. Társastánc ................................................................................................................................. 161 6. Klasszikus balett ........................................................................................................................ 176 7. Gyermektánc ............................................................................................................................. 184 8. A társastánc tanszak vizsgakövetelményei ............................................................................... 195 4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA, MÓDOSÍTÁSA, NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA, ELJÁRÁSI SZABÁLYOK ................................................................................................................ 198 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE.............................................................................................. 198 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA ............................................................................... 198 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA, ..................................................................................................... 198 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA .................................................................................................................... 199 ELJÁRÁSI SZABÁLYOK ............................................................................................................................... 199

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.


PREAMBULUM

P REAMBULUM 1. Intézmény neve: Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2. Székhelye (pontos címe): Békéscsaba, Szabó Pál tér 1/2. Telephelye: Békéscsaba, Pásztor utca 17. Elérhetőségei: Telefonszámai: 66/ 457-522 és 66/457-839 E-mail címei:

Igazgató: [email protected] Igazgató helyettesek: [email protected] Titkárság: [email protected]

Honlapja:

http://www.lencsesisuli.hu

3. Törzsszáma: 791562 Szakágazati besorolás száma: 852010 4. Alapító és működtető szerv neve és címe: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba, Szent István tér 7. A fenntartó, irányító szerv és felügyeleti szerv neve, címe: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest, Szalay utca 10-14. 5. Jogállása: Önálló jogi személy. Az intézmény a Szabó Pál Téri Általános Iskola (5600 Békéscsaba, Szabó Pál tér 1/2.), valamint a József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (5600 Békéscsaba, Pásztor utca 17.) általános jogutódja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában működő közoktatási intézményhálózat racionalizálása című, 108/2011.(III.25.) számú közgyűlési határozat alapján.


PREAMBULUM 6. Alapító okiratának törzsszáma: 345550 7. Az engedély kiállítója: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba, Szent István tér 7. 8. Az iskola OM azonosítója: 028262 9. Szervezeti egységkód: 033014 10. Típusa:

Többcélú intézmény: összetett iskola  

általános iskola 1-8. évfolyamok alapfokú művészetoktatási intézmény: - előképző: 2 évfolyam - alapfok: 6 évfolyam


BEVEZETŐ

B EVEZETŐ „… jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat!” (József Attila) Az iskola, mint a közoktatás intézménye, megszületése óta az adott társadalom számára fontos műveltségtartalom átadásában, az alapkészségek kialakításában és a társadalmi beilleszkedés képességének elsajátításában játszik meghatározó szerepet. Így volt ez a legősibb civilizációkban, és ez történik a modern kor iskoláiban is. Az iskolai műveltség tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség, a globalizáció kihívásai folyamatosan alakítják. Hiszen az a nemzetgazdaság, melynek közoktatási rendszere a „kiművelt emberfők sokaságát” képezve fel tudja venni a versenyt az új gazdasági környezet kihívásaival, az több lépcsőfokot átugorva fejlődhet és lényegesen előkelőbb pozíciót foglalhat el a világgazdaságban. A napjainkban zajló nagyhorderejű gazdasági-társadalmi változások az élet minden szféráját érintik, így nem kerülhetik el az iskolát sem, melynek alapvető funkciói megmaradnak ugyan, de azok tartalma fokozatosan átalakul, követve és leképezve a nagyvilágban, illetve a szűkebb-tágabb környezetünkben játszódó folyamatokat. Ennek megfelelően az iskolahasználók, tehát a társadalom, valamint annak legkisebb sejtjei a családok és a szülők iskolával kapcsolatban megfogalmazott elvárásai is követik ezeket a változásokat, melyek alkalmazkodást, flexibilitást követelnek meg mindnyájunktól. A magyar közoktatás az útkeresés időszakát éli, állandóan változik, átalakulóban van. Az átalakuláshoz, a belső megújuláshoz vezető utak és új irányok megtalálása közös érdek. Ez a szándék vezérli a törvényhozókat, s ezt a célt szolgálják a törvénymódosítások is. A közelmúlt legfontosabb változása, hogy 2013. január 1-től az óvodák kivételével állami fenntartásba kerültek az oktatási intézmények. Az állami irányítás, fenntartás alapvetően szakmai irányítást jelent, melybe beleértendő a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők bérének, járulékainak központi biztosítása, valamint a taneszköz-ellátás és a külső szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) támogatása. Pedagógiai programunk 2013 tavaszán speciális helyzetben készül, hiszen az elmúlt időszakban kihirdetett meghatározó jelentőségű jogszabályok (A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény; 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról; 202/2012. (VII.27.) Kormányrendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról; 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról; valamint az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről) hatályba lépése mellett egyéb komoly változás is történt az életünkben, a napi munkánkban. Békéscsaba Megyei Jogú Város 108/2011. (III. 25.) számú közgyűlési határozatának I/4. pontja kimondja a József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, valamint a Szabó Pál Téri Általános Iskola összeolvadással történő integrációját. Az új iskola sikeres, eredményes működése közös cél és közös érdek. Az integrációs folyamatban igazi együttműködés indult meg a két intézmény között, melyet városszerte elismernek és példaértékűnek éreznek. Együtt kell meghatározni az új intézmény arculatát, melyek között a szilárd alapkészségek kialakítása, az idegen nyelvi kommunikáció, az informatikai kultúra, a művészeti- és sporttevékenység meghatározó szerepet fog betölteni, s lehetőséget teremt további kapcsolatok kialakítására – akár a határokon túl is. Ezt a munkát a pedagógiában iskolateremtésnek nevezzük, s igen megtisztelő feladatnak érezzük a benne való részvétel lehetőségét, hiszen egyszerre jelenik meg benne a felnövekvő nemzedékek nevelésének felelőssége és a jövő formálásának lehetősége, még akkor is, ha a „ránk testált” társadalmi felelősség és elvárás nincs mindig összhangban a valós lehetőségekkel. Itt is és most is szeretnénk köszönetet mondani Mindenkinek, akik már eddig is komolyan foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel, s megosztották velünk gondolataikat! A Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nevelőtestülete 9 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

1.

A Z I N T É Z M É N Y Á L T A L Á N O S J E L L E M Z Ő I , HE L Y Z E T E L E M Z É S

1. A Z INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI , HELYZETELEMZÉS 1.1. Társadalmi környezet-előzmények Az 1970-es években a Lencsési út két oldalán felépült a város legnagyobb lakótelepe, s ennek a városrésznek viszonylag gyorsan kiépült a ma is komfortérzetet biztosító infrastruktúrája (egészségügyi ellátás, bölcsődék, óvodák, üzletek, utak stb.) Ezt a lakó-övezetet egyik oldalról az Élővíz-csatorna, másik oldalról pedig az Öntözött-rét határolja, s az egészet körbeöleli a sorházi, egyedi kivitelezésű lakások sora, mely a lakótelep kiépülésével párhuzamosan ma is bővül – elsősorban a Gyulai útra kivezető bekötőút mellett (Keleti-kertek) és a Fényesre vezető Magyar utca két oldalán. A lakótelepen jellemző másfél-kétszobás lakásokból amint lehet, igyekeznek nagyobb lakásba vagy kertes házba költözni a családok, így ez a terület ma is mobil városrésznek tekinthető. (A családalapítás előtt álló fiatalok és a Békéscsabára beköltözők leginkább itt tudnak lakást vásárolni, figyelembe véve a lakásárak városi alakulását.) 1979-ben és 1981-ben nyitotta meg kapuit a városrész két új, modern iskolája, s egész osztályok érkezetek a város más intézményeiből az első osztályosok mellett, így „töltve fel” az egyes évfolyamokat. A nyolcvanas évek közepén, a demográfiai robbanás következtében kétezernél is több gyermek tanult a két intézményben, valamint a szomszédos lépcsőházakban működő lakás-napköziben, és voltak osztályok az egykori KISZ tábor területén lévő termekben is. Ezekben az években váltótanítással lehetett megoldani a működést, s ma már csak a kedves történeteket emlegetik alapító kollégáink fiatalabb munkatársaiknak azokról az embert próbáló időkről - egy-egy múltat idéző beszélgetés alkalmával. Az előbb említett demográfiai csúcs idején 1986-ban 2.244 fő volt az együttes tanulólétszám (Szabó Pál Téri Általános Iskola 1.343 fő; József Attila Általános Iskola 931 fő). Tíz év elteltével, az 1996/1997-es tanévben 1.017 gyermek tanult a két intézményben (Szabó Pál Téri Ált. Isk.537 fő; József Attila Isk. 480 fő), s 2006/2007-ben pedig 918 diák (Szabó Pál tér 511 fő; József Attila 407 fő) az aktuális adat. A létszámadatok változásából látható, hogy a kilencvenes évek közepétől megkezdődött az évfolyamonként hat- és öt- párhuzamos osztállyal történő működésről való áttérés a négy-, illetve három- és két- osztályos iskolai munkára. A gyermeklétszám csökkenésével párhuzamosan számolhatta fel mindkét intézmény az addig működő szükségtantermeket, a váltakozó tanítást, és a szabad kapacitások kihasználásával lehetőség nyílt városi feladatok ellátásának felvállalására. Így tudott helyet biztosítani a Szabó Pál Téri Általános Iskola épülete a Nevelési Tanácsadó működéséhez, s felvállalhatta az intézmény a város súlyos nyelvi kommunikációs zavarral küzdő gyermekeinek nevelését-oktatását, illetve a mozgáskorlátozott gyermekek integrált oktatását. A József Attila Általános Iskola a 2002/2003-as tanévtől kezdődően elindította az alapfokú művészetoktatást a balett- és modern-kortárs tánc tanszakon, majd 2007-től bővült a kínálat a társastánc tanszak bevezetésével. Nemrégiben megújult a Lencsési Könyvtár épülete, mely 2010 őszétől a Pásztor utca 17. szám alatt valóban méltó körülmények között fogadhatja a látogatókat. A fenti adatok alapján megállapítható, hogy az elmúlt másfél évtizedet a gyermeklétszám folyamatos csökkenése jellemezte, így várható volt, hogy a város oktatási koncepciójá10 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

1.


ban is megfogalmazódik ez a kérdés. Békéscsaba Megyei jogú Város Önkormányzata Közoktatást Érintő Feladatellátási, Intézményhálózat- Működtetési és Fejlesztési Terve 2007-2013 című dokumentum 18. oldalán a következő megállapítás található: „…Jelenleg a beiskolázásnál gondok mutatkoznak a Lencsési lakótelepen lévő iskolák (József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, illetve a Szabó Pál Téri Általános Iskola), a Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda és a 10. Sz. Általános Iskola esetében. Sajnos a demográfiai mutatók a probléma állandósulását jelzik, így szükséges az intézményszerkezet újbóli átgondolása.” Ezek az előzmények vezettek a 2010 decemberében elfogadott közgyűlési szándéknyilatkozathoz (562/2010. XII. 17. sz. közgyűlési határozat), mely a város intézményhálózatának racionalizálását fogalmazza meg, majd pedig a 108/2011. (III. 25.) számú közgyűlési határozathoz, mely kimondja a József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, valamint a Szabó Pál Téri Általános Iskola összeolvadással történő integrációját. A dokumentumok tartalmáról mindkét intézmény nevelőtestületét, szülői- és tanulói szervezeteit tájékoztattuk, akik véleményezték is az abban foglaltakat. Megkezdődtek az egyeztetések, elkészült az integrációs folyamatra vonatkozó közös intézkedési terv, együtt gondoltuk át a közös beiskolázás feladatait, s készítettük elő a két nevelőtestület alakuló értekezletét, melyen jelen voltak a fenntartó képviselői is. Végiggondoltuk az osztályok Szabó Pál téri székhelyintézményben történő elhelyezésének logikus rendjét, az átalakítások és a várható felújítási munkálatok ütemezését. – Legfontosabb szempont természetesen a megszokott és elfogadott pedagógiai munka folyamatosságának figyelembe vétele volt. Az integrációs folyamat megvalósítása komoly felelősség, következetes és körültekintő magatartást igényel, kitartó munkát feltételez, melyhez sok-sok türelemre van szükség. A két jogelőd intézmény három évtizeden át végzett pedagógiai munkája városszerte elismerést érdemelt ki, és rengeteg értéket teremtett. Ezeket az értékeket meg kell őrizni a jövőben is, s mintegy stabil alapra építkezve tovább kell erősíteni őket, hogy igazi pedagógiai műhelyként működhessen az új intézmény. Mert csak így felelhet meg annak a társadalmi elvárásnak, ami életre hívta egykor, s mert csak így lehet elégedett az iskolai nevelő-oktató munkával a fenntartó, valamint az iskola szolgáltatásait igénybe vevők és a benne dolgozók közössége is. A megkezdett együttműködést folytatni kell, s két, pedagógiai munkáját tekintve figyelemre méltó eredményekkel büszkélkedő intézmény életét kell a jövőben úgy megszervezni, hogy a kialakult szokásrend, a megszokott ritmus, a tanítás-tanulás folyamatának bevált gyakorlata legyen a rendező elv. – Partneri alapon, egyenrangú félként kezelve a pedagógiai folyamat minden résztvevőjét! A lényeges kérdések, a legfontosabb rendező elvek rögzítéséhez nevelőtestületi egyetértés és döntés szükséges. Az iskola helyzeténél és feladatrendszerénél fogva a társadalom szinte valamennyi összetevőjével kapcsolatban áll, melyek egy élő rendszert alkotnak. S végső soron ez az élő rendszer tarja életben, éppen ezért ezeket a kapcsolatokat ápolni, gazdagítani kell, meg kell tölteni tartalommal, mert csak akkor lesznek igazán hatékonyak és működőképesek!

1.2. A működés tárgyi feltételei A két épület életkora között egy-két év különbség van, mára már mindkettő betöltötte 30. évét. Az elmúlt három évtized, s különösen annak első fele erősen igénybe vette az épületeket. Az akkoriban 200% körüli kihasználtsággal működő intézményeken látható nyomot hagyott az idő, s fény derült arra is, hogy az átadást megelőző kivitelezés valószínűleg erő11 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

1.


sen gyorsított menetben történhetett. A két épület állapota között lényeges különbség van. A József Attila iskola épületében az elmúlt évek során megtörtént a nyílászárók cseréje, a belső terek lambériázása, az épület külső-belső festése, több tanterembe és folyosószakaszra került új burkolat. Az elkövetkező években a hibaelhárításon kívül nagyobb felújítás tervezése nem indolkolt a Pásztor utca 17. sz. alatt. A Szabó Pál téri épület lényegesen rosszabb állapotban volt. Ennek megújulását és gazdaságosabb működését teszi lehetővé a 2012 októberében befejeződött felújítás, ami a KEOP – 2009 - 5.3.0/A – 09-2010-0064 azonosító számú épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás korszerűsítése című nyertes pályázat eredményeként valósult meg. A beruházás teljes összege 294.777.600,- Ft, melyből 226.978.818,- Ft a pályázati támogatás, 67.798.782,- Ft pedig a fenntartó által vállalt önrész. A munkálatok a nyílászárók cseréjét, a tetőszerkezet és a külső falak hőszigetelését, valamint a fűtési rendszer és a kazánok rekonstrukcióját érintették. Ezzel a felújítással valóban megszépült az épület és reményeink szerint az üzemelés költségei is jelentősen csökkennek a jövőben. A székhely intézmény kiváló adottságokkal rendelkezik, hiszen a tágas aulát, a megfelelő méretű és padlózatú tornatermet, valamint a tanuszodát nagyon sok oktatási intézmény megirigyelheti. A lift beépítésével és a mozgáskorlátozottak számára kialakított három vizesblokkal a főépület akadálymentessé vált. A több mint kéthektáros udvar a kihelyezett játékokkal kulturált környezetet biztosít a szabadidő hasznos eltöltéséhez, a sportpályák alkalmasak a szabadban tartott testnevelési órák és edzések szervezésére. Ez utóbbiak aszfalt borítása megérett a felújításra, a játszótér és az iskola kerítése korszerűsítésre szorul, csakúgy, mint az ebédlő burkolata és a vizesblokkok egy része. Az épület villamossági rendszerét a közeljövőben célszerű lesz felülvizsgáltatni, s ahol indokolt korszerűsíteni, valamint a tantermek megvilágítását javítani. A felsoroltak megvalósítása tetemes költség, ezeknek a munkálatoknak az ütemezéséhez távlati tervet kell készíteni, melyhez a különböző pályázati lehetőségek felkutatása és a külső források bevonása mellett a fenntartó támogatása is szükséges. Az épület tervei 24 osztállyal működő iskolára készültek, a megfelelő méretű helyiségek tanteremként történő működtetésével az átalakítások után 34 osztály befogadására alkalmas. Az elmúlt időszakban, a tornatermi szárnyban működő Nevelési Tanácsadó foglalkoztatóinak tantermekké való visszaalakítása megtörtént – a gyerekek már birtokba is vették az új tantermeket. A tantermek, szaktantermek bútorzata megfelelő, ezek folyamatos javítása, felújítása és helyenkénti cseréje indokolt, amihez a saját és külső források mellett a szülők segítsége is hozzájárulhat. A könyvtár az iskolai munkát leginkább segítő háttérintézmény. Mindenképpen szükség van rá, hiszen a gyermekek helyben végezhetnek gyűjtő és kutató munkát, felkészülhetnek a tanítási órákra és a különböző versenyekre – szakszerű segítségnyújtás mellett. Vagy egyszerűen csak eltölthetik a szabadidőt! A hagyományos ismerethordozók szerepe az utóbbi években érezhetően átértékelődött, de a könyvtár eredeti funkciója megmaradt. Az állomány folyamatos cseréje és fejlesztése az anyagi lehetőségek függvényében tervezhető. A tárgyi-dologi feltételek számbavételénél külön említést érdemel az eszköz ellátottság. A két jogelőd intézményben az akkor hatályos közoktatási törvény által előírt kötelező eszköz és felszerelési jegyzékben felsoroltak rendelkezésre álltak, így a szertárak felszereltsége napjainkban megfelelőnek mondható, a hiányzó anyagok pótlása folyamatos feladat. Békés12 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

1.


csaba Megyei Jogú Város TIOP 1.1.1 - 07/1 – 2008-1181 azonosító számú nyertes pályázata jelentős előrelépést tett lehetővé az oktatási intézmények informatikai eszközparkjának fejlesztésében. Az elmúlt években érkezett IKT eszközökkel együtt a Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben kb. 100 db megfelelő kapacitású asztali számítógép és 20 db interaktív tábla segíti a nevelő-oktató munkát. Ezzel párhuzamosan megkezdtük a digitális tananyagok beszerzését és gyűjtését, a kollégák közül többen már saját maguk által összeállított anyaggal is dolgoznak a tanítási órákon. A személyi feltételek című részben bemutatjuk a TÁMOP 3.1.4/08/2. „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” című pályázatot, melynek megvalósítása során 127 db tanulói notebookot nyert a Szabó Pál Téri Általános Iskola. Ezek használata, az IKT eszközökkel támogatott tanítási órák mindennapi gyakorlattá válása alapozhatja meg a digitális írástudás elterjedését, ami modern korunk oktatásának egyik prioritása. Ez az a terület, amely a XXI. század első éveinek-évtizedeinek „húzóágazata” lehet, s ennek fejlesztése révén több lépcsőfokot kihagyva, ugrásszerűen növekedhet egy nemzetgazdaság és fejlődhet annak oktatási rendszere.

1.3. Személyi feltételek Az oktató-nevelő munka személyi feltételei a nemzeti köznevelési törvény és a kerettanterv tantárgyi vonatkozásában megfelelnek. A NAT műveltségi területei (részterületei) és a kerettanterv alapján megvalósuló pedagógiai tevékenység megkívánja a már meglevő képzettségek felfrissítését a felsőoktatási intézményekben vagy az intézményesült pedagógus továbbképzés gazdag kínálatából választhatjuk ki az iskola számára (a pedagógus érdeklődésével is szinkronban lévő) szükséges képesítést adó formákat, területeket. Ez a folyamat a következő tanévekben is az iskolai továbbképzési program és beiskolázási terv alapján folytatódik. A nevelők többségében igénylik és részt vesznek a különféle szakmai továbbképzéseken, átképzéseken, szívesen vállalkoznak innovációra. A TÁMOP-3.1.4 pályázat során 41 pedagógus 103 tanúsítványt szerzett, tudásukat továbbadva valamennyi pedagógus megismerkedett az újszerű tanulásszervezéssel, az SNI tanulók speciális fejlesztésével, az IKT alkalmazásának lehetőségeivel, a mérés-értékeléssel, valamint részt vettek + IPR és egyéb módszertani továbbképzésen. A mindenkori tantárgyfelosztás alapján engedélyezett pedagógus létszámot, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak számát a fenntartó határozza meg, figyelembe véve az alábbiakat: 

városi feladatellátás o úszásoktatás – 2 fő úszásoktató,



pedagógiai programunk o emelt óraszámú idegen-nyelv oktatás csoportbontásban, o az informatika és a technika tantárgyak tantárgyi sajátosságai, valamint a tárgyi feltételek (eszközpark) alapján indokolt csoportbontása.


1.


A mozgáskorlátozott tanulók pedagógiai ellátását a szomatopedagógus, gondozásukat gondozónők látják el, akik az Esély Pedagógiai Központ állományába tartozó szakszolgálat munkatársai. A táncművészeti oktatáshoz – előzetes megállapodás alapján – megfelelő bizonyítványnyal, felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembereket alkalmazunk közalkalmazotti jogviszonyban, vagy óraadó tanárként megbízásos formában.

1.4. Motiváló iskolai légkör Az intézmény sikeres és eredményes munkájának alapvető feltétele az az iskolai környezet és légkör, mely ösztönzőleg hat a pedagógiai folyamat szereplőire. A Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény szándékunk és törekvéseink szerint egy valóban gyermekközpontú iskola, amely figyelembe veszi a tanulók évről évre változó, alakuló pszichés szükségleteit, valamint a tanuló személyes jogaként és adottságaként értelmezi az eltérő képességekből is fakadó tanulói teljesítménykülönbségeket, ismeret-elsajátítási tempót. Talán ezek a gondolatok fejezik ki leginkább egy gyermekközpontú iskola „arspedagógicáját”, amit sajátunknak érzünk. Ezért iskolánk, a Lencsésisuli a kisdiákoknak több mesét, játékot, mozgást biztosít, több időt ad arra, hogy a gyerekek megtanuljanak írni, olvasni, számolni – segít abban, hogy lelkileg egészségesebben kezdjenek a komolyabb dolgok tanulásához! Ezekkel az érvekkel nevelőtestületünk egyetért. Az iskolás korba lépő gyermekek szülei is – lelkük, szívük mélyén – igazán ezt várják az iskolától. De évek óta működik gondolkodásukban – és a gyakorlatban is – egy ezzel viaskodó teljesítményorientált nézet. (Gondoljunk csak a különböző magánórákra, a szoros napirend alapján betáblázott heti hatnyolcórás plusz elfoglaltságot „teljesítő” kisdiákokra!) A kisgyermekkort, a korábban játékközpontúságáról ismert életszakaszt egyre inkább a felnőttek életét jellemző elvek hatják át: a céltudatosság, a sikerorientáltság és a versenyszellem. S közben alig marad idejük gyermeknek lenni, eltűnik életükből a játék, nem élik meg a mindennapok egyszerű csodáit. Pedig a játék a kisgyermek számára egyenlő a munkával, és a tanulás természetes útjának tekinthető. Éppen ezért modern korunk teljesítményorientált világában a nagybetűvel értelmezett ISKOLA legfontosabb feladata, hogy találja meg a játék és tanulás közötti helyes arányt, ami a gyermeki személyiség fejlődésének záloga. Ez a harmadik évezred oktatási rendszerének és iskoláinak igazi kihívása! A fent leírt gondolatokkal szeretnénk igazolni, hogy a kisgyermekek és 13-14 éves serdülők aktív közreműködésével kialakított, a többség részéről elfogadott iskolai környezet és légkör, valamint az iskolai lehetőségek együttese teljesítményerősítő tényező, amely a kiemelkedő képességű gyermekek és a kevésbé jó adottságokkal rendelkező tanulók számára is ösztönző, motiváló lehet. Mindannyian tudjuk, hogy gyermek és felnőtt egyaránt ott, abban a környezetben tud teljesíteni, ahol felszabadult, ahol jól érzi magát! Az iskolai élet minden területén ne csak tudja, de tapasztalja, élje is meg a képességei szerint teljesítő tanuló, hogy az iskola érte van nem pedig ellene! A szabályok, melyek véleményének meghallgatásával lettek azzá, betarthatók, s csak azokra nézve tartalmaznak korlátokat, akik társaik és önmaguk lehetőségeit csökkentik azok megszegésével. 14 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

1.


1.5. Tanulói összetétel, pedagógiai szakaszok, specialitások, TÁMOP 3.1.4 /08/ 2. „Kompetencia alapú oktatás” bevezetése 1.5.1. Tanulói összetétel A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő-oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik – tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. Iskolánk egyik jogelőd intézménye, a Szabó Pál Téri Általános Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 20/1996. számú határozatában foglaltak értelmében felvállalta a város súlyos nyelvi kommunikációs zavarral küzdő tanulóinak nevelését-oktatását, illetve a 308/1997. közgyűlési határozat alapján a mozgássérült gyermekek integrált oktatását. A mozgáskorlátozott tanulókat 1. évfolyamtól kezdődően 8. évfolyamig integráltan oktatjuk. A beszédfogyatékos, diszlexiás, diszgráfiás és diszkalkuliás tanulók nevelése-oktatása (Békéscsaba Megyei Jogú Város 108/2011. (III. 25.) számú közgyűlési határozatában foglaltak alapján) felmenő rendszerben történő kifuttatással lokálisan integrált formában történik.

1.5.2. Pedagógiai szakaszok 



Az alsó tagozat (1-4. évfolyam) első két évében történik a felkészítés az iskolai életre, fokozatos átvezetés az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás szervezeti kereteibe. A szabályozás lehetővé teszi az eltérő képességekből és haladási ütemből adódó egyéni különbségek kezelését. A harmadik-negyedik évfolyamon már egyre inkább előtérbe kerülnek a teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A tanulók fejlettségére és fejlesztési szükségleteire figyelve fokozatosan növeli a pedagógus a terhelést, a motiválás és a tanulásszervezés a Nat fejlesztési feladataiban is kifejeződő elvárásokra összpontosít. A felső tagozaton (5-8. évfolyam) az eddig megszerzett készségek, képességek megerősítése és további fejlesztése történik, elsődleges feladat a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. A hetedik-nyolcadik évfolyam alapvető feladata a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése és finomítása, az élethosszig tartó tanulás igényének és képességének a kialakítása, s felkészítés a sikeres továbbtanulásra, pályaválasztásra.


1.


1.5.3. Képzési specialitás, tradíciók, továbblépés A nevelőtestület (figyelembe véve a helyi demográfiai viszonyokat) a „bizalom”, az „eredményesség”, a „sokszínűség”, az „őszinteség” érték-hívó szavakkal és az ezek tartalmát kibontó pedagógiai munkával fordult a klientúra (felhasználók köre) felé. Nyugodt és boldog kisiskolás kort merünk ígérni gyermekeinknek, s a felső tagozaton pedig mindazt az ismeretet, készséget, gyakorlati tudást, mely a sikeres középiskolai továbbtanuláshoz, szakmaszerzéshez szükséges. Pedagógiai programunkban nem kell eltérnünk korábbi értékeinktől, további kínálattal gazdagítjuk azt: A 6-14 éves gyermekek számára kívánunk továbbra is olyan 8 évfolyamos általános képzést és alapfokú táncművészetoktatásban lehetőséget nyújtani: 

amely mindenekfelett a gyermekek alapvető érdekeit szolgálja;



amely figyelembe veszi a tanulók évről évre alakuló, változó fizikai és pszichés szükségleteit;



amely a tanuló személyes jogaként és adottságaként értelmezi az eltérő képességekből is fakadó tanulói teljesítménykülönbséget, ismeret-elsajátítási tempót;



ahol a kiemelkedő képességű, valamint a különböző érdeklődési körű gyermekek számára biztosítva van a tehetséggondozás színtere csoportban, szakkörben és személyes konzultációval;



ahol a deviáns gyermeki megnyilatkozás önmagában nem bűn, mert a társadalom valamely makro-, vagy mikroközösségéből hozta magával az iskola szellemi szférájába, sokszor (kisiskolás korban) naiv őszinteséggel a gyermek. Ellenszere tehát nem a büntetés, hanem a türelmes pedagógusi munka, az adott gyermekközösség pozitív példája, az intellektuális sikerélményhez szoktatás.



ahol az egészséges életmód kialakítására, rögzítésére szakmailag hiteles és pszichés indíttatást kap az a tanuló is, akit primer közösségében más hatások érnek;



ahol a természeti környezet megőrzendő érték; az ápolására, védelmére "hangolás", szoktatás jelen van a tanítás-nevelés teljes folyamatában;



ahol „csak azt” várjuk el gyermektől, ami iskolai képzésünk alapfeladata: tanuljon meg helyesen, tisztán, olvashatóan írni, folyamatosan, kifejezően, értőn olvasni, beszéde legyen kulturált; a köznyelv használatában legyen igényes, ismerje és használja alkalomhoz illően az irodalmi nyelvet és a különböző szaktudományok alapszókincsét. Tudjon és merjen kommunikálni, kapcsolatot teremteni! E képesség, készség birtokában megtanul tanulni, ismeretekhez jutni a különböző tudományágak (műveltségterületek), művészetek széles tartományából, tevékenykedni és alkotni ezekben, és ezt az indíttatást – mint nagyon fontos értéket – megőrzi magában egész élete során.

A mi tanulóközösségeinkben a különböző képességek nem kioltják, erősítik egymást. Iskolára jól előkészített gyermekeket hoznak a szülők az óvodákból hozzánk. Mindkét intézmény az elmúlt években jelentős sikereket ért el a városi, megyei és országos tanulmányi versenyeken. Végzős tanulóink – kevés kivétellel – az első helyen választott 16 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

1.


középiskolába nyertek felvételt, s ott megtartották vagy javították az általános iskolás eredményeiket. A sport és a művészetek területén is kiemelkedően teljesítettek tanulóink. Az iskola érem- és díjgyűjteménye is szemléletesen bizonyítja tanulóink kitűnő sporteredményeit. Minden évben eljutnak legjobbjaink a diákolimpiai versenyek döntőire több sportágban is. A különböző városi, megyei képzőművészeti kiállításokon diákjaink nagyszámú alkotással vesznek részt. Szakköreink munkáját a szakmai zsűrik szép számú díjjal ismerték el az utóbbi tíz évben folyamatosan.

1.5.4. Művészeti nevelés, vizuális kultúra A művészeti nevelés, vizuális kultúra vonatkozásában elért eredmények a képzőművészeti pályázatokon, kiállításokon, a vers-, mese- és prózamondó-versenyeken, szólóénekeseink sikerei, énekkarunk szereplései a folyamatos művészeti nevelőmunka állandó jelenlétét bizonyítják. A művészeti nevelést – a sporthoz hasonlóan – az iskola teljes vertikumában (1-8. osztály) speciális szolgáltatásként kívánjuk meghirdetni. Színterei a minden tanuló számára lehetőséget, alkalmat nyújtó tanítási órák, és a délutáni szabadidősávban szervezett szakkörök (diákkörök), képzőművészeti műhely, énekkar. Az elődiskolánkban eddig is jelenlévő művészeti nevelés eszköztárának bővítését, választékának szélesítését kívánjuk megvalósítani továbbra is a táncművészeti képzéssel.

1.5.5. Sport, testnevelés Kiváló szakemberek, pedagógusok irányításával sok testnevelés foglalkozás (tanítási óra, edzés, versenyek) eredményeként tanulóink fizikai és pszichés terhelhetősége, kondíciója erősödött. Iskolánk a jövőben is speciális szolgáltatásként kívánja a sportot, a testnevelést pedagógiai programjában megtartani. Széles palettával várjuk a sportolni vágyó gyerekeket, melyhez az úszásoktatást mindenki számára elérhető alapszolgáltatásként tekintjük.

1.5.6. Zsolnai-program A Zsolnai-féle nyelvi-irodalmi kommunikációs program városunkban 1985-től megjelent szinte valamennyi általános iskolában. Mára – a jól felépített, pedagógiai kutatásokkal igazolt program az olvasástanítási módszerek közötti szakmai villongások következményeként – szinte eltűnt a békéscsabai kínálatból. Iskolánk az előttünk álló tanévekben is indítani kíván – az iskolahasználói- igény és érdeklődés függvényében – Zsolnai-programmal dolgozó osztályt.

1.5.7. Idegen nyelvek A társadalom elvárásai az idegen nyelvek tudásával szemben érezhetően növekedtek az elmúlt években. A szülők túlnyomó többsége fontosnak tartja, hogy gyermeke minél hamarabb használható és dokumentált idegen nyelvi ismeretekkel rendelkezzen, rendszerint pénzt is áldoz ilyen célra.


1.


Tanulóink többsége is egyre inkább kedvezően áll a nyelvtanuláshoz, jövője fontos érvényesülési eszközének tekinti az idegen nyelvek ismeretét, hiszen naponta tapasztalja meg a nyelvtudás értékét, gyakorlati használhatóságát. Iskolánk az angol és német nyelvet ajánlja meg a tanulóknak (szülőknek) az iskolai idegen nyelv tanításának kezdetén illetve az elsős beiratkozás időszakában. Mára tapasztalati tény, hogy a szülők az angol nyelvet választják. Idegen nyelvet minden gyermek tanul. (Felmentést a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság javaslatára adunk.) Ajánlatokkal, szervezőmunkával segítjük a szülőket, gyermekeket az anyanyelvi környezetben megvalósuló nyelvgyakorlás lehetőségeinek keresésében. A magasabb évfolyamokon választhatóan, képességek szerinti csoportbontásban, emelt óraszámban folytatódik az oktatás. A kialakult csoportok mobilak, átjárhatók. Azonos ismereteket, képességeket, készségeket, jártasságot vizsgáló mérőeszköz alkalmazásával nyert objektív helyzetismeret birtokában (a tanulói teljesítmény ismeretében) válthat csoportot a tanuló. A mérést május utolsó harmadában kell elvégezni. Szükség esetén a következő tanév szeptemberének utolsó harmadában kell megismételni azt.

1.5.8. Informatika-számítástechnika Az informatika-számítástechnikai ismeretek iránt a tanulók érdeklődése az utóbbi években rohamosan növekedett. Intézményünk e terület fontosságát szem előtt tartva 3. osztályban – élve a szabadon válaszható órák adta jogszabályi lehetőséggel – kezdi meg az informatikai-számítástechnikai ismeretek oktatását, mely a felsőbb évfolyamokon önálló tantárgyként jelenik meg a helyi tantervben. Iskolánkban több oktatóbázis (számítástechnikai terem) biztosítja a számítástechnikai oktatás feltételeit. Az informatika órákon megszerzett tudást az IKT eszközök használatával más órákon is kamatoztatják a tanulók.

1.5.9. Alapfokú táncművészeti oktatás Helyi tantervünk külön fejezeteként jelenik meg. Az alapfokú művészetoktatás iránti érdeklődés – örvendetesen – érezhetően megnőtt az utóbbi években. Az igények a képzési formák változatosabb kínálatát is kiváltották. A képzés központi finanszírozásának életbelépésétől kezdődően kialakult helyzetben a művészeti oktatás iskolai rendszerben való megvalósítása, valamint működő iskolában való szervezése szakmailag és pénzügyileg egyaránt átlátható, az érdekeltek számára kedvező megoldás lehet.

Célrendszere és funkciói: 

Tantervi programja lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, ritmusérzéké18 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

1.


nek, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, cselekvés-biztonságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra nevel. Hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. A tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét bontakoztatja ki. 

Biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok, képességek megszerzését, gyakorlását. A tanulók érdeklődésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlődésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket, alakítja készségeiket az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságok figyelembe vételével.



Felkészíti és irányítja a tanulókat az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra, a tehetségeseket a táncművészeti pályára. Táncművészeti kultúra, műveltség megszerzését teszi lehetővé a hagyományok, a múlt és a jelen táncművészeti értékeinek megismertetésével, megszerettetésével.

Osztályokhoz nem köthető csoportokat indítunk, ahová az iskola tanulóin kívüli gyermekek is beiratkozhatnak előképző és alapfokú foglalkozásokra az előírásoknak megfelelően számított térítési díj, illetve tandíj ellenében. A tanulmányi év eredményes befejezéséről minden tanuló bizonyítványt kap. Az alapfokú tanulmányok lezárása vizsgával zárul.

1.5.10.

TÁMOP 3.1.4 /08/2. „Kompetencia alapú oktatás” bevezetése

Iskolánk nyertes pályázóként vett részt a TÁMOP 3.1.4 /08/ 2. „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” című pályázat megvalósításában. (Városunk pályázatának címe: „Kompetenciák fejlesztése az óvodától az érettségiig Békéscsabán” [kódszáma: 2008-0068].) A 2009/2010-es tanévben kezdtük el a megvalósítást, annak érdekében, hogy a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességeket fejlesszük és bevezessük a kompetencia alapú oktatást. Korszerűsödjön a pedagógusok módszertani kultúrája, ami segíti a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével. A fentieket a következők támogatják: 

a kompetencia alapú oktatáshoz szükséges újszerű tanulásszervezi eljárások bevezetése – projektalapú oktatás, kompetenciaalapú tananyagok, taneszközök, egységes oktatási programok alkalmazásának meghonosítása);



a szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása (oktatási integráció, befogadó pedagógiai kultúra támogatása, egyéni fejlesztési tervek, lemorzsolódás csökkentése, differenciálás);



a digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása (a TIOP pályázatok keretében beszerzett eszközök pedagógiai, szakmai használatára való felkészítés, IKT-eszközökkel támogatott tanórák módszertani támogatása).


1.


A 2009/2010-es tanévben megvalósult projekt: ÉRINTETT CSOPORT, TERÜLET (ÉVFOLYAM, OSZTÁLY, MEGVALÓSÍTÓ) 4.c – Szabó Ildikó

2009/2010-es tanév

4.b – Szemancsikné Kovács Edit

2009/2010-es tanév

5.b/1 – Lőrinczy Tünde

2009/2010-es tanév

2009/2010-es tanév

anyanyelv és irodalom:

5.c – Farkasné Kurucsó Júlia, Karakasné Ágoston Anikó 5.a – Farkasné Kurucsó Júlia, Karakasné Ágoston Anikó 5.c – Szabó Lajos 5.a – Szabó Lajos 5.b – Székely Istvánné


6.a – Szlovák Jánosné


7.c – Vámos Erika

angol nyelv:

8/1 – Halasiné Szlovák Diána

angol nyelv:

8/2 – Dr. Kissné Schusztek Szilvia

angol nyelv:

8/3 – Tóth Magdolna

angol nyelv:

8/4 – Lőrinczy Tünde

Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: ember és társadalom anyanyelv és irodalom:

6.c – Nagy Dávid 6.b – Székely Istvánné


6.a – Szlovák Jánosné


7.c – Vámos Erika

Innováció: Három hetet meghaladó projekt „Advent” a szeretet, várakozás

4.c – Szabó Ildikó

TEVÉKENYSÉGEK „Szövegértés-szövegalkotás” kompetencia alapú okt. program „Matematika” kompetencia alapú okt. program „Idegen nyelv (angol)” kompetencia alapú okt. program Tantárgytömbösített oktatás: informatika:

technika:

Témahét: „Víz” Moduláris oktatási program: „Egészségnevelés” További saját innováció megvalósítása:

5.c – Farkasné Kurucsó Júlia 4.b – Szemancsikné Kovács Edit Medgyesiné Seprenyi Erzsébet, Szamancsikné Kovács Edit

IDŐPONT

2009/2010-es tanév II. félév 2009/2010-es tanév 2009/2010-es tanév 2009/2010-es tanév II. félév 2009/2010-es tanév II. félév 2009/2010-es tanév II. félév 2009/2010-es tanév II. félév 2009/2010-es tanév II. félév 2009/2010-es tanév II. félév 2009/2010-es tanév II. félév 2009/2010-es tanév 2009/2010-es tanév II. félév 2009/2010-es tanév II. félév 2009/2010-es tanév II. félév

2009. november 28december 19-ig 2010. március 8-12. 2009. november 16tól 20-ig 2009/2010-es tanév 20


1.


„Egészséges életmód” Kapcsolatfelvétel romániai iskolával Jó gyakorlatok átvétele: „Interaktív tábla használata a matematikatanításban, az 1-4. évfolyamon” „Tanulói laptop program”

Halasiné Szlovák Diána, Lőrinczy Tünde

2009/2010-es tanév

1-4 évfolyamon matematika tantárgyat tanító nevelők

2010. május 17.

1-8 évfolyamon az implementációban részt vevő osztályokban tanítók

2010. május 27.

A tapasztalatok összegzése után határoztuk meg a – pályázati kiírásnak megfelelve – a fenntartási kötelezettség ideje alatti tevékenységeken belül a műveltségterületeket, évfolyamokat.

1.6. Irányítás, szervezeti felépítés Az intézmény irányítását az intézményvezető végzi az intézményvezető-helyettesekkel. A kibővített iskolavezetéshez tartoznak: munkaközösség-vezetők, közművelődési felelősök, szakszervezeti és közalkalmazotti tanács vezetői. A vezetőség részt vesz az intézmény életével kapcsolatos döntések előkészítésében, a szakmai munka tervezésében, ellenőrzésében, értékelésében. A szakmai munkaközösség az azonos szakmai tevékenységet folytató pedagógusok szakmai szervezete. Az iskolában létrehozott munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben segítséget nyújtanak a nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, a pedagógusok továbbképzéséhez és a módszertani feladatok kidolgozásához, végrehajtásuk megszervezéséhez. Működésüket az SZMSZ szabályozza. Iskolaszék megszűnt, amennyiben az igény felmerül, újra megalakul. A hatályos jogszabályok alapján az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére intézményi tanács hozható létre. Az intézményi tanácsot a magasabb jogszabályokban rögzített előírások szerint kell megalakítani és működtetni. A szülői közösség osztályszinten háromtagú vezetőséget választ, az elnök képviseli a vezetőségi üléseken a szülőket, és biztosítják az információáramlást az iskolavezetés és a szülők közt. Munkájukat éves munkatervük szerint végzik. Diákönkormányzat tagjai az osztályok megválasztott képviselői, elnöküket tagjai közül választják, önálló munkaprogram szerint dolgoznak. Munkájukat pedagógus segíti. Szervezeti felépítés: az SZMSZ-ben található.


1.


1.7. Hagyományok ápolása Az iskolai közösségek életét – a tanév rendjében meghatározott napi, heti feladatok mellett – színesítik és tartalmi értékű elemekkel is bővítik a visszatérő események. Ha ezekre az alkalmakra várakozással telve készül a közösség, ha állandó elemek is tetten érhetők az előkészítés és az aktuális megvalósítás időszakában, akkor "teremtődik a hagyomány". A hagyomány értékmegtartó erő. Az értéktelen soha nem válhat hagyománnyá, azt elszórja az idő. Hagyomány az, amit annak éreznek az iskolában fellelhető közösségek. Abból lesz hagyomány, ami sokaknak jelent intellektuális örömöt, cselekvő aktivitást, alkotó részvételt. Az óvodák és iskolák kapcsolatairól nem írtunk az iskola kapcsolatairól szóló fejezetben. Történt ez azért, mert hagyományértéke miatt inkább ide tartozónak érezzük e kapcsolat tartalmát. 

November hónapban meghívjuk első osztályosaink volt vezető óvó nénijét és csoportvezetőjét két tanítási óra megtekintésére és beszélgetésre a gyerekekkel és a tanítókkal. Alkalom ez a gyerekeknek bizalomerősítésre, a két típusú intézmény nevelői részére pedig a tapasztalatcsere értékű, baráti konzultációra.



A környékbeli óvodák nagycsoportosait meghívjuk iskolánk Mikulás napi ünnepségére. Ezen a napon az alsós osztályok kézműves foglalkozásaiba kapcsolódnak be, tánccsoportunk előadását nézik meg, meghódítják a tornatermet.



Az iskolaválasztás előtt a leendő első osztályos gyermekek szülei részére nyílt tanítási napot rendezünk, ahol megismerkedhetnek az alsó tagozaton a következő évben első osztályban tanító nevelőkkel és egyéb választási lehetőségekkel.



Beiratkozás után – az óvodák nyílt napján – a tanítók tekintik meg "munka" közben a már majdnem iskolás gyermekeket.

1.7.1. Rendezvényeink, ünnepeink 

Iskolánk tanévnyitó ünnepélyét mindig az első tanítási napot megelőző napon rendezzük.



Október 6-áról szerkesztett iskolatelevíziós műsorral emlékeznek meg a tanulók.



Nemzeti ünnepeinkre (október 23., március 15.) önálló 25-30 perces irodalmi műsorral készülnek a tanulók.



Egészséghét – tanévenként ütemezhető, általában november végén.



Karácsonyi ünnepvárás rendezvényekkel (december 3. hetében)



Az énekkar, hangszeres tanulóink, táncosaink, versmondóink karácsonyi hangversenyre hívják (2 előadás) iskolatársaikat, szüleiket és az iskola dolgozóit.



Az igény szerint szerveződő iskolai sí táborok január-februárban már-már hagyományértékűek, ennek költségeit a szülők fedezik. 22 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

1.




A farsangi karnevál (február).



Minden tanév folyamán megemlékezést tartunk a magyar kultúra napján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján és a Nemzeti Összetartozás Napján.



Az áprilisi program szerves része a Húsvét előtti játszóház, továbbá a Városi József Attila Szavalóverseny – iskolánk rendezésében városi kulturális programsorozat részeként.



Föld Napja eseménysorozat április közepén.



Májusban nem maradhatnak el az anyák napi rendezvények – műsorral, virággal és soksok érzelemmel. A tanulmányi kirándulások szezonja is megkezdődik ebben a hónapban, s itt említhetjük meg népszerű kezdeményezésünket, a szülői igény és döntés alapján önköltséges formában szerveződő Erdei iskolát. A hónap persze nálunk is a gyermeknappal ér véget.



A táncművészeti képzésben résztvevő tanulók tanévvégi csoportos bemutatója.



Június meghatározó eseménye a ballagás és tanévzáró.



Megrendezésre kerülnek: házi tanulmányi, kulturális és sportversenyek, idegen nyelvi hét, magyar nyelvi és művészeti hét, környezetvédelmi nap, családi nap, nyílt tanítási nap, tanulmányi kirándulások, színházlátogatás, klubdélutánok, nyári táborozás, Lencsési Kupa, különböző témájú kiállítások az aulában. Helyet biztosítunk és társrendezői vagyunk a városi, megyei tanulmányi- és sportversenyeknek

Hagyományápolásnak érezzük az iskola pedagógusai és a más területen dolgozó munkatársaink ünnepi találkozásait. Tantestületünk meggyőződése, hogy a fent leírt célok elérése nem képzelhető el a szülői házzal végzett közös munka nélkül, ezért nagy hangsúlyt fektetünk nevelő munkánk nyitottságára. Iskolánk mindennapi életében és kiemelt ünnepi alkalmaiban is várja és igényli a családok jelenlétét, mely a gyakorlatban élő valóság. Hisszük, hogy a közösségfejlesztés, csak ilyen széles körben és tevékenységi formában lehet sikeres.

1.8. Információs és kapcsolatrendszerünk Az iskola legszorosabban azokhoz a családokhoz kötődik, ahonnan tanítványaink érkeznek hozzánk. A velük kiépült kapcsolat az alsó tagozaton, de még a felsős osztályok esetében is, jóval erősebb és gyakoribb, mint amit a szülői értekezletek, fogadóórák rendszere sejtet. A szülői tájékoztatást az évente 3 - 3 alkalommal kötelezően - ezen kívül igény szerint - megtartott szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt tanítási napok szolgálják. Ezen kívül a nyolcadik osztályosok pályaválasztását segítő pályaválasztási szülői értekezlet, illetve a leendő első osztályos tanulók szülőinek és a beíratás után. A szülők részt 23 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

1.


vesznek ünnepeinken, segítenek előkészíteni a tanulmányi kirándulásokat, az erdei iskolánk munkáját évek óta személyes jelenlétükkel is vonzóbbá teszik. Nevelőink véleményét is öszszegezve: mindig számíthatunk segítségükre. Az iskola és a szülői munkaközösség ezt a pozitív viszonyulásukat megfelelő mennyiségű és minőségű információval erősíti. Jó szakmai és kartársi viszony jellemzi kapcsolatunkat a város többi általános iskolájával. Folyamatos – a pályaválasztást, középiskola választást előkészítő időkben felerősödő – a kapcsolatunk a város középfokú oktatási intézményeivel. A pedagógiai szakmai szolgáltató szervezetek, intézmények természetes szövetségeseink, állandó konzulenseink alaptevékenységünk több részletkérdésében. Kapcsolataink napi gyakoriságúak. A közművelődési, közgyűjteményi intézmények olykor színterei, sokszor katalizátorai az iskolai tevékenységünknek; jelenlétük ösztönzően hat tanulóink teljesítményére. A gyermekvédelemmel összefüggő feladataink végzése során segítséget és gyakorlati tanácsokat kapunk a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattól, a Járási Gyámhivataltól, valamint a Polgármesteri Hivatal szakirodájától, illetve a Megyei- és a Városi Rendőrkapitányságtól is. A működtető önkormányzattal, annak bizottságaival folyamatos az információcsere, a felmerült kérdések korrekt feldolgozása és intézése mutatja a kapcsolat minőségét. Az iskolatelevízió adása heti egy alkalommal tájékoztat a hét eseményeiről, itt hangzanak el a különféle felhívások, megemlékezések. A dolgozók belső kommunikációjának lehetősége az éves programtervben rögzített, illetve a szükség szerinti munkaértekezlet. Évi három alkalommal tartunk értékelő és feladat-meghatározó nevelőtestületi értekezletet: tanévnyitás, tanévzárás és félév. A lakótelep óvodájával (Lencsési Óvoda) szoros kapcsolat alakult ki: kölcsönös nevelői óra illetve foglalkozás-látogatás, nagycsoportos óvodásoknak az iskola-előkészítő foglalkozás, meghívás különféle rendezvényekre, úszásoktatás; tornaterem, aula szükség szerinti igénybevétele; nyílt napon tájékoztató az iskola programjáról. Az Esély Pedagógiai Központtal folyamatos a kapcsolat: beiskolázás előtt szűrés, szakmai konzultációk, a szakértői véleménnyel rendelkező tanulók számára fejlesztő foglalkozás, pszichológus segítségének igénybe vétele. Mindennapi munkakapcsolatban állunk az Pedagógiai Szakszolgálat munkatársaival. A Nevelési Tanácsadóval rendszeres konzultációt folytatunk: segítségnyújtás a tanulási, magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő gyermekeknek és szüleiknek; beiskolázás előtt diszlexia szűrés. A város kulturális intézményeinek látogatása (színház, múzeum, könyvtár stb.) rendszeres. A szomszédságunkban levő Lencsési Közösségi Házzal évek óta jó kapcsolatot ápolunk. Közös pályázatok és rendezvények kötik össze intézményeinket.


1.


A különböző vallási és egyházi felekezetek hitoktatásához tanulói/szülői igény szerint a jogszabályban rögzítetteknek megfelelően tájékoztatást adunk és helyet biztosítunk. Mindennapi munkánkat a polgárőrség és iskolarendőr is segíti.


2.

NEVELÉSI PROGRAM

2. N EVELÉSI PROGRAM 2.1. Pedagógiai alapelvek „ Mondd és elfelejtik, mutasd meg és emlékeznek, vond be őket és megtanulják.” (Confucius) A Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tantestülete továbbra is arra törekszik, hogy nyugodt, folyamatos munkavégzésre motiváló iskolai légkör fogadja minden nap az iskolába érkező gyermekeket. Ez akkor valósul meg, ha 

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk;



a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe;



a tanulók egyéni képességeit a tanítás folyamatában figyelembe vesszük;



tanulóink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, elvárásokat, így tudhatják, mit várunk el tőlük;



minden gyermek számíthat nevelői jóindulatú segítségére a tanulmányi munkájában és életének egyéb kérdéseiben is;



az iskola minőségi emberi kapcsolatokra törekszik a gyermek-nevelő-szülő viszonylatok mindegyikében.

Az iskolában a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése, valamint a tanulók teljes személyiségének fejlesztése történik. Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánunk nevelni a ránk bízott gyermekekből. Mindezek alapján foglaljuk össze alapelv-értékű céljainkat az alábbiakban:

2.1.1. Pedagógiai alapelveink, céljaink Nevelő-oktató munkánk során a harmonikus személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt. Alapelvünk:  

 

Meghatározónak tekintjük a szilárd alapkészségek kialakítását. (Ezzel készítünk fel az önálló ismeretszerzésre és az önművelésre.) Az esélyegyenlőség megteremtése a teljes iskolai tevékenység során. Minden tanuló kapjon esélyt szociokulturális hátrányainak leküzdésére. (Hatékony felzárkóztató munka egyénre szabottan.) A kiemelkedő képességű gyermekek számára a tehetséggondozás lehetőségének biztosítása. (Egyéni, illetve csoportban szervezett foglalkozások keretében.) A kommunikációs képességek és a viselkedéskultúra fejlesztése. 26 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2.

NEVELÉSI PROGRAM   



     

Az életkornak megfelelő ismeretanyag megértése és alkalmazása, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása. Saját, egyéni, hatékony tanulási módszerek kialakítása, az ismeretek előhívásának gyorsítása. Az emberi értékek megismertetése, stabil értékrend kialakítása. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. A szülőföld, a haza kultúrájának, hagyományainak, történelmi emlékeinek megőrzése, tiszteletben tartása. A határokon túl kisebbségben élő magyarság iránt érzett felelősség- és közösségvállalás. Mind több ismeret az európai kultúráról, más népekkel szembeni tolerancia, megértés. Demokratikus magatartásformák kialakítása, az alkotmányosság, a törvényesség, valamint az állampolgári- és az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. A Földre ható káros tényezők felismerése, aktív védekező magatartásra ösztönzés. A különféle kommunikációs csatornákon nyert információk értelmezése, feldolgozása. Az egészséges életmód, egészségvédelem technikájának elsajátítása. A környezetvédelem lehetőségeinek ismerete, gyakorlása.

Legfontosabb pedagógiai alapelveink alapján iskolánk átfogó tartalmi célkitűzése az iskolai tevékenységek valamennyi területén és szintjén egy gyakorlatias, a tanulók önmegvalósítását szolgáló tantervi oktató és személyiségnevelő munka megvalósítása. Ebből következően iskolánk helyi tanterve felépítése szempontjából követelményközpontú, pedagógiai koncepciója szerint pedig tanulóközpontú. Tantervünk társadalomelméleti és pszichológiai alapjait figyelembe véve összhangba hozzuk a személyiségfejlesztés tartalmát azokkal a közvetíteni kívánt ismeretekkel, melyek választ adnak az ezredfordulót követő évek pedagógiai kihívásaira. Így a kerettantervben meghatározott, az iskola egészére kiható közös, általános és az évfolyamonkénti, valamint tanszakonkénti részletes követelményekhez igazodó, a helyi igények és lehetőségek által meghatározott, a tanulói tevékenységeket előtérbe helyező tantervet kívánunk alkalmazni. A tudás (mint az ismeretek és készségek összessége) megszerzése és egész életen át tartó bővítése, annak az életminőséget befolyásoló alkalmazása meghatározza iskolánk átfogó, a nemzeti köznevelési törvény és a nemzeti alaptantervhez igazodó cél-, feladat-, követelményrendszerét.

2.2. A kulcskompetenciák Napjaink modern, tudás alapú, erős gazdasági versenyre, politikai demokráciára, az emberi kapcsolatok humanitására épülő társadalomban az iskolázás során kialakítandó, megerősítendő és fejlesztendő kompetenciák ismeretek, képességek, attitűdök rendszerének leglényegesebb alapvető elemei. A Nemzeti alaptanterv ezekre tételesen épít. Pedagógiai munkánk feltételezi és meg is követeli a tanulói aktivitást, s arra törekszünk, hogy minél hatékonyabb legyen az ismeretek többszintű elsajátítása (ismeret, megértés, alkalmazás, komplex műveleti szintű alkalmazás), ezáltal a tanulói képességeket, minél magasabb szintre fejlesztjük, s a tágabban értelmezett tudáson (készség) túl a megtanultakhoz való viszonyt (attitűd) is formáljuk. Azaz a tanulók értelmi–érzelmi–akarati tulajdonságait, az 27 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2.

NEVELÉSI PROGRAM

önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumaikat és képességeiket is fejlesztjük. A kompetencia tehát az ismeretek alkalmazóképes elsajátításából, a tanultakhoz való viszony (attitűd) formálásából és a lehetséges mértékig kimunkált képességekből építkezik. Az elmúlt időszak oktatáspolitikai törekvéseinek eredményeként egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a kulcskompetenciák fejlesztésére vonatkozó elemek, s megtörtént annak a keretrendszernek a megalkotása, mely a korszerű és versenyképes tudás megszerzéséhez, az élethosszig tartó tanulás igényének és képességének kialakításához, az információs társadalomban való eligazodáshoz, a modern gazdaság világában történő boldoguláshoz, a személyes önmegvalósításhoz, valamint a sikeres életvezetéshez szükséges kompetenciákat tartalmazza. Valamennyi egyformán fontos, több kompetencia részben fedi egymást és egymásba fonódik – az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit.

2.2.1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a munkában, a családi életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában.

2.2.2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció - az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein – az oktatás és képzés, munka, család és társas élet, szabadidős tevékenységek - az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetítő készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint.

2.2.3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevői alkotják azokat a készségeket is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzuk. A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be.


2.

NEVELÉSI PROGRAM

2.2.4. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását.

2.2.5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és –megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül.

2.2.6. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

2.2.7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és a kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében az terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen van szükség.

2.2.8. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, ideértve különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vi-


2.

NEVELÉSI PROGRAM

zuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével.

2.2.9. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele az egységes alapokra épülő differenciálás. A NAT olyan pedagógiai munkát feltételez, melynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, személyiségének fejlesztése áll, figyelembe véve azt, hogy a nevelés-oktatás színtere nemcsak az iskola, hanem az iskolán kívüli tevékenységek számos egyéb területe is. Ezekre a tapasztalatokra pedig építeni kell a mindennapokban! Az a pedagógus, aki jól ismeri tanítványai motivációit, képességeit, érdeklődését és tanulási szokásait, eredményesen tudja megoldani a tanulásszervezéssel kapcsolatos feladatokat. A NAT pedig pontosan ezt várja el tőlünk, hiszen azt a szemléletet képviseli, hogy a tanítás a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. Ehhez természetesen a felkészült, innovatív pedagógusokon kívül elengedhetetlen szükség van a pedagógiai infrastruktúra széles kínálatára: könyvekre, nyomtatott tananyagokra, informatikai programcsomagokra, kísérleti- és más eszközökre.

2.3. Pedagógiai célok, feladatok, eszközök, eljárások Intézményünk pedagógiai cél- és feladatrendszerét elsősorban a Nemzeti köznevelésről szóló törvényben és a Nemzeti alaptantervben rögzítettek, valamint az előző részben ismertetett pedagógiai alapelveink határozzák meg. Ezeket kiegészítjük az iskola pedagógiai programjában is megfogalmazott célokkal, feladatokkal, melyek koherensek az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetésével, elfogadtatásával. Pedagógiai koncepciónkban meghatározzuk az alapelveket, melyek alapján megszervezzük nevelő-oktató munkánkat, és kitűzzük céljainkat, melyek elérése biztosítja pedagógiai tevékenységünk eredményességét. Megfogalmazzuk azokat a feladatokat – a hozzájuk rendelt eszközökkel és eljárásokkal - amelyek megoldása lehetővé teszi a célok megvalósítását. Mindezeket a világnézeti semlegesség biztosításával kívánjuk elérni, tiszteletben tartva a nevelő-oktató munkába bekapcsolódó más személyek világnézeti elkötelezettségét – a kölcsönös tisztelet, megbecsülés és odafigyelés jegyében. Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi-erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, melyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben szűkebb és tágabb környezetük javát is szolgálja. Célunk, 30 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2.

NEVELÉSI PROGRAM

hogy minden tevékenységünket – a nevelés és oktatás terén egyaránt – a gyermekek okos szeretete hassa át. Célunk a szülőkkel olyan szellemben együttműködni, hogy szülői ház és iskola egyaránt érezze: közösek a céljaink és közösek az érdekeink! Ennek szellemében közvetítjük:   

a tudományos ismereteket, az általános emberi értékeket, a helyes magatartási- viselkedési normákat.

Fejlesztjük a tanulók:        

gondolkodását, hogy racionálisak, kreatívak legyenek; érzelmi életét, mások iránti toleranciakészségét; kommunikáció és kapcsolatteremtő, manuális kreatív képességét, hogy „otthon legyenek a világban”; folyamatos igényét a tanulásra, ismeretek szerzésére; döntési, választási készségét; érdeklődését környezete, mások és a világ dolgai iránt; egészséges életmódra törekvését, mozgáskultúráját; akaraterejét, testi-lelki állóképességét.

Mindezzel célunk, hogy:       

tudjanak, akarjanak beilleszkedni mikro- és makro környezetükbe; rendelkezzenek megfelelő önfegyelemmel, szorgalommal; az értelmes rend igénylői legyenek; dönteni tudjanak – mások érveit is feldolgozva – életük egyre szaporodó döntéshelyzeteiben; önértékelésük, éntudatuk mások elfogadásával erősödjön; képesek legyenek az önfegyelemre, kitartó szorgalom, tartást adó tisztesség jellemezze őket; magas és széleskörű műveltség, valamint jó szervezőkészség birtokában legyenek.

Elérendő célkitűzés, hogy a nyolcadik évfolyam végén valamennyi tanuló az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskola helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. Minden tanuló rendelkezzen olyan bővíthető ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártassággal – tanulástechnikával -, amelyek képessé teszik őt arra, hogy gimnáziumban, szakközépiskolában vagy szakképző intézményben eredményesen folytassa tanulmányait. Legyenek képesek felnőtt korukban a változtatásra, pályakorrekcióra, folyamatos önképzésre. Hitvallásunknak megfelelően nevelő-oktató munkánk középpontjában tanítványaink egész személyiségének fejlesztése áll, nagy hangsúlyt fektetve az élethosszig tartó tanulást megalapozó önálló ismeretszerzésre és önművelésre, melynek alapja a szilárd alapkészségek kialakítása.


2.

NEVELÉSI PROGRAM

2.3.1. Kiemelt célok, közös követelmények 



Magas szintű, következetes nevelő-oktató munkánkkal és a szülőkkel közösen elérjük, hogy tanulóink iskolánkat elhagyva: o sokoldalú, nyitott, érdeklődő, kreatív, fiatalok legyenek; o megszerezzék a NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához; o kialakuljon náluk az élethosszig tartó tanulás igénye; o testileg, szellemileg, életmódjukat tekintve egészséges ifjakká váljanak helyes önértékeléssel és megfelelő önbecsüléssel; o legyenek fogékonyak az élő és élettelen természet iránt; o az alapvető erkölcsi értékek meggyőződéssé alakuljanak; o alakuljon ki bennük az egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet, a határainkon túl kisebbségben élő magyarság iránt érzett felelősség- és közösségvállalás. Sikeresen valósuljon meg a kiemelt képességű gyerekekkel végzett tehetséggondozó tevékenység, valamint hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók integrációja, a szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása.

Tanulóink legyenek képesek ismereteik, kommunikációs készségeik birtokában tudatosan és igényesen élő, feladatokat vállaló, azokat teljesítő, egymást is segítő ifjúvá, felnőtté válni, olyanokká, akikre jellemző:      

a színvonalas alapműveltség; a nyitott sokoldalúság; az érzelemgazdag személyiség; a másik ember iránti tisztelet, mások értékeinek megbecsülése; a haza, a nemzet iránti elkötelezettség, társadalmi aktivitás, érdeklődés; az etikus magatartás, az életkornak megfelelő értékrend, döntési képesség.

A meghatározott tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon adekvát módszerekkel végzett pedagógiai tevékenység eredményeként alakuljon ki a tanulókban:          

a megfigyelés-centrikus gondolkodás, cselekvés; a memorizálás, az ismeretek felidézésének képessége, az emlékezet (memoriterek, dalok, idézetek, szabályok, mozgáskombinációk megtanulásával); a komplex látásmód, koordinációs készség; fokozott beszéltetéssel (leírás, elmondás, elbeszélés, párbeszéd, szerepjáték) a helyes kommunikáció, előadásmód, a színvonalas szereplési készség és kedv; az összehasonlítási, ok-okzati, a viszonyítási és bizonyítási-cáfolási képesség; a csoportosítási, rendszerezési képesség; a kiemelés, az általánosítás, az ítéletalkotás és a következtetés képessége; a kreativitás (nyílt cselekvésre való készség, a kísérletezés, elemzések alkalmazása a tanulás folyamatában, improvizációs készség a mozgásban); az együttes tevékenységrendszerben való munkálkodás (teamek, projektek); a tantárgyi kötődés a felnőttekhez (pedagógusokhoz) fűződő bizalom és tisztelet alapján is. 32 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2.

NEVELÉSI PROGRAM

Éljenek az alkotás lehetőségével, mivel a tanulás folyamatában módjuk van az egyedi elgondolások, ötletek, alkotások, „felfedezések” (vers, mese, próza, matematikai elgondolások, fantázia a mozgásformák alkalmazásában… stb.) kivitelezésre! Törekedjenek az iskolai értékrend és normák megismerésére, elsajátítására, megtartására. Legyenek képesek önmaguk és mások munkájának mérlegelő megítélésére, legyen reális véleményük, határozott állásfoglalásuk. Mindezen célok, feladatok megvalósítását segítik a pedagógusok (s velük együtt az adott közösségek), a személyiségfejlesztést szolgáló nevelési módszerek és eljárások következetes alkalmazásával.

2.3.2. Kiemelt feladatok, a megvalósítás eszközei, eljárásai, módszerei az oktatónevelő munka valamennyi színterén (tanóra, tanórán kívüli tevékenységek, napközi otthon, tanulószoba) Feladat: Következetesség és a nevelőtestületi egység érvényesítése a nevelő-oktató munkában. A megvalósítás módja  A törvényi és belső szabályozóinknak, a pedagógiai programunknak megfelelő egységes feladatadás, követelés, ellenőrzés, értékelés. Feladat: A helyes értékrend kialakítása a tanulókban. A megvalósítás módja:  Az erkölcsi értékrend tudatosítása, gyakorlatban történő szemléltetése, gyakoroltatása. Feladat: Az iskola nyitottsága, a szülőkkel megfelelő nevelőtársi kapcsolat kialakítása. A megvalósítás módja:  Nyílt tanítási napok tartása, rendezvényekre szülők meghívása, családlátogatás, szülői értekezletek, fogadóórák.  A tanulók iskolán kívül szerzett tapasztalatainak felhasználása az ismeretszerzésben. Feladat: Az iskolai élet demokratizmusának fejlesztése. A megvalósítás módja:  A tanulók megismertetése életkoruknak megfelelő szinten a gyermeki jogokkal és kötelességekkel, mindezek gyakoroltatása.  A törvény által biztosított jogokkal és kötelességekkel való élés valamennyi nevelőnek.


2.

NEVELÉSI PROGRAM Feladat: A nevelői tekintély megőrzése, visszaállítása. A megvalósítás módja:  Gyermekközpontú, tudatos, magas szintű nevelő-oktató munka, személyes példamutatás.  A továbbképzéseken megszerzett elméleti ismeretek a gyakorlatban történő alkalmazása. Feladat: Az iskola imázsának megtartása. A megvalósítás módja:  A pedagógiai programunkban megfogalmazott alapelvek, kitűzött nevelésioktatási célok maradéktalan megvalósítása.  Az iskola valamennyi nevelőjének pedagógushoz méltó viselkedése, véleménynyilvánítása intézményen belül és kívül.

Feladat: A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű valamint a különböző képességű, érdeklődésű, illetve az eltérő ütemben fejlődő tanulók egyénre szabott fejlesztése, másságuk elfogadtatása. Megvalósítás:  Az első osztályok kialakításánál figyelembe kell venni a szakértői bizottság véleményét: arányos osztályba való besorolás.  A szakértői bizottság és a Nevelési Tanácsadó szakvéleményét figyelembe vevő egyéni fejlesztés, számonkérés.  A tanórai és órán kívüli munkában nélkülözhetetlen módszerként kell alkalmaznunk a differenciálást.  Biztosítani kell a felzárkóztatáshoz a tantárgyi korrepetálást, a fejlesztő pedagógus segítségével az egyéni fejlesztést, a beszédhibák javításához a logopédiai ellátást, az alapozó és a fejlesztő szakaszban a részképesség zavarok korrekciójához illetve a mozgáskorlátozott tanulók ellátásához igénybe kell venni a városi szakszolgálatot.  A mozgáskorlátozott tanulók bevonása a szabadidős programokba.  A tehetséges tanulók sport, kulturális, tanulmányi versenyekre való felkészítése, szakköri, sportköri, illetve tanfolyami lehetőség biztosítása.  Különböző tehetséggondozó programban való részvétel  Az osztályok létszámát és a tanulók összetételét figyelembe véve, - ha szükséges - magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyak képesség szerinti csoportbontása, a csoportok közti átjárhatósággal.  Idegen nyelv (német, angol) emelt, illetve alap óraszámban történő oktatása, a nyelvtanulás lehetőségének biztosítása a 3. évfolyamon.  A tanórákra való felkészülés segítése igény szerint tanulószobai és napközis foglalkozások biztosításával.


2.

NEVELÉSI PROGRAM Feladat: A művészeti kompetencia fejlesztése Megvalósítás:  A tantárgyi koncentráció erősítése, a különböző szervezésű művészeti területeken való versenyekre történő felkészítés és részvétel.

Feladat: Szövegértés – szövegalkotás kulcskompetencia fejlesztése, a kreatív nyelvhasználat kialakítása. Megvalósítás:  Legalább egy tanulócsoportban a „szövegértés- szövegalkotás” kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási programcsomag bevezetése.  A szakrendszerű oktatásban az „Anyanyelv és irodalom” műveltségterületen belül a magyar nyelv és irodalom tantárgyak tantárgytömbösített oktatása legalább egy tanulócsoportban.  A fenntartó által végeztetett, valamint az országos kompetencia mérések (tanulási képességvizsgálat) elemzése, felhasználása a mindennapi nevelő-oktató munkánkban.  Valamennyi tantárgy tanításánál nagy gondot kell fordítani a magyar nyelv helyes használatára (szóban, írásban), a tanultak értelmes megfogalmazására, a szókincsbővítésre.  Az iskolai és a városi könyvtár szolgáltatásainak igénybevétele. Feladat: Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése annak érdekében, hogy nyelvtudásukat egész életükben képesek legyenek önállóan bővíteni, fenntartani, emellett újabb idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen elsajátítani. Megvalósítás:  Az általános iskola első éveiben előtérbe kell helyezni a nyelvtanulási kedv felkeltését, a játékos formákat.  A motiváció fenntartása, a tanulók sikerélményhez juttatása valamennyi évfolyamon.  A nyelvtanulás folyamata a NAT bevezetőjében megfogalmazott kulcskompetenciákra épüljön, amelyek magukban foglalják az alaptanterv ismereteit és a fejlesztendő készségeket, képességeket.  Legalább egy tanulócsoportban az „Élő idegen nyelv” (angol) kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási programcsomag bevezetése.  A felsőbb évfolyamokon az emelt óraszám és a csoportbontás mellett biztosítani kell a szakköri vagy tanfolyami, nyelvvizsga felkészítési lehetőséget.  Angol nyelvet tanuló külföldi iskolával (környékbeli országok) kapcsolat kiépítése. Feladat: A matematikai gondolkodás, és alkalmazás képességének fejlesztése, valamint a mindennapok problémái megoldásának segítése.


2.

NEVELÉSI PROGRAM Megvalósítás:  A NAT műveltségi területek százalékos arányait figyelembe véve a maximális százalékban épül az óratervbe a matematika tantárgy órái.  A fenntartó által végeztetett, valamint az országos kompetencia mérések (tanulási képességvizsgálat) elemzése, felhasználása a mindennapi nevelő-oktató munkánkban.  Legalább egy tanulócsoportban a „Matematika” kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási programcsomag bevezetése.  A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése valamennyi műveltségterületen.

Feladat: Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése. Megvalósítás:  A tanórák 25 %-a IKT- eszközzel támogatott tanóraként valósulnak meg az implementációban érintett tanulócsoportokban .  A tanulói laptop program bevezetése az implementációban részt vevő tanulócsoportokban.  Anyaggyűjtés és kiértékelés az internet segítségével tanórán és otthon.  Órai munka során konstruktív módszerek gyakorlása, a megoldás dokumentálása.  Kompetenciaterületek összekapcsolása: a digitális eszközök használata más műveltségterületekhez tartozó új ismeretek megértésekor, szimulációjakor.  Tanórai kísérletek számítógépes megjelenítése, vezérlése, adatfeldolgozás, értékelés.  Digitális tudásbázis alkalmazása órák anyagának összeállításakor, feladatok kiadásakor.  Linkgyűjtemény (vagy saját tananyagtár) használata szaktárgyanként –s ez megjelenik az iskolai portálon is az otthoni munkához  Feladatkiosztás és teljesítés az iskolai portál segítségével. Feladat: Az önálló tanulási kompetencia fejlesztése. Megvalósítás:  A tanulási órák tervezésénél, és szervezésénél előtérbe kell helyezni a problémahelyzetek megoldását, a kreativitást igénylő érdekes, játékos feladatokat, építeni kell a már megszerzett tudás alkalmazására azoknak a módszereknek és tanulásszervezési formáknak a beiktatásával, melyek a tanulók tevékenykedtetését, állandó aktivitását biztosítják: differenciálás, csoport – és páros munka.  A rendelkezésünkre álló, tananyaghoz kapcsolódó szemléltetési eszközök használata.  Az IKT lehetőségeinek kihasználása. Feladat: A tanulók egészséges életmódjának, az optimális testi-lelki fejlődésük elősegítése.


2.

NEVELÉSI PROGRAM Megvalósítás:  Az osztályfőnöki órák és a napközi keretében kiemelten foglalkozzunk a testi és mentális higiéné kérdésével, a helyes élet- és napirend kialakításával, a káros szenvedélyek egészségkárosító hatásával.  A testnevelés órákon, tömegsport foglalkozásokon és a sportkörökön kívül minden nap biztosítsunk lehetőséget (kihasználva tárgyi feltételeinket: játszó és sportudvar, konduktív terem, tornaterem) a mozgásigény felkeltésére, kielégítésére. A délutáni tanulmányi időn kívüli napközis foglalkozásokon is biztosított a játékos testmozgás.  Az alsó évfolyamokon továbbra is kiemelt a testnevelés órák anyagában az úszásoktatás.  A TÁMOP 3.1.4. pályázat keretén belül kidolgozott egészségnevelési moduláris oktatási program öt éves fenntartása.

Feladat: Az esztétikai-művészeti tudatosság fejlesztése, a környezetvédelem fontosságának tudatosítása. Megvalósítás:  Tantermek, folyosók, aula esztétikus dekorációja, a tanulók által készített ízléses rajzok, tárgyak kiállítása.  A tanórákon kívül is lehetőség biztosítás arra, hogy minél több irodalmi, művészeti alkotást ismerjenek meg: múzeumok, kiállítások, színházlátogatás, könyvtári órák.  Tisztasági őrjárat szervezése az iskola területén a napközis szabadidős foglalkozások keretében a felsőbb évfolyamok bevonásával is.  Az iskola belső helyiségei és az udvar rendjének betartatása, tisztaságának megőriztetése.  Környezetvédelmi kiállítások, vetélkedők szervezése. Feladat: A tanulók egymás és a felnőttek iránti tiszteletre, a család, szülők, nagyszülők megbecsülésére, szeretetére nevelése. Kulturált viselkedési normák kialakítása, a konfliktusok kezelése. Megvalósítás:  Valamennyi nevelő egységesen követelje meg minden tanulótól a házirend betartását.  Kérjük a szülők támogatását, hogy az iskolán kívül is követeljék meg gyermeküktől az udvarias magatartást.  A napközis foglakozások etikai beszélgetései és az osztályfőnöki órák anyagába a magatartáskultúra és a konfliktusok kezelése hatékony módjainak beépítése. Feladat: Egészséges nemzeti önbecsülésre és hazaszeretetre nevelés, a kisebbségben élő magyarsággal közösségvállalás. Más népek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományuk tiszteletben tartása.


2.

NEVELÉSI PROGRAM Megvalósítás:  Lakóhelyünk, megyénk és országunk megismerése olvasás és filmek útján, tanulmányi kirándulások alkalmával.  Nemzeti ünnepeinkre készülés, méltó megünneplés.  Jelképeink megismerése, tiszteletben tartása, ünnepeinken a Himnusz éneklése.  Nemzeti hagyományaink ápolása.  Vetélkedők, kutató-és gyűjtőmunkák, kiállítások más népek életéből.

Feladat: A nemzeti és európai azonosságtudat erősítése, a társadalmi tájékozottság és tájékozódási képesség fejlesztése, önismeret és erkölcsiség alakítása. Megvalósítás:  „Ember és társadalom” műveltségterület tantárgy nélküli bontása az 5-8. évfolyamon legalább egy tanulócsoportban. Feladat: A diákönkormányzat tevékenységének erősítése, a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával. Megvalósítás:  Helyi hagyományok ápolása.  A tanulók öntevékenységének, önállóságának és felelősségérzetének fejlesztése.  Az iskolai ügyeleti munka szervezése.  A szabadidő hasznos eltöltésének segítése.  Segítségnyújtás a tervező, szervező, vezető munkában, a csapatmunkában történő feladatmegoldásban.

2.3.3. A kiemelt feladatok megvalósítását segítő innovációk 2.3.3.1.   

Tanévenként legalább egy három hetet meghaladó projekt megszervezése. Tanévenként legalább egy témahét megszervezése. Tanévenként legalább egy moduláris oktatási program megszervezése.

2.3.3.2.  

Újszerű tanulásszervezési eljárások

Új módszerek alkalmazása a jó gyakorlatok megismerésével, adaptációjával

„Interaktív tábla használata a matematikatanításban, az 1-4. évfolyamon” (Dózsa György Általános Iskola Dunaújváros). „Tanulói laptop program” (HTKT Klauzál Gábor Általános Iskola Hódmezővásárhely).


2.

NEVELÉSI PROGRAM

2.3.3.3. 

Egyéb innováció

Kapcsolatfelvétel romániai iskolával az idegen nyelvi (angol) kompetencia fejlesztése végett.

2.3.3.4.

Átfogó intézményfejlesztés, a pedagógiai szemléletváltást segítő tevékenységek



2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

Szövegértés. matematika teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomagok alkalmazása Idegen nyelvi (angol) teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomagok alkalmazása Ember és társadalom műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Modern pedagógiai módszertan alkalmazása (projekt, témahét, moduláris oktatási program) Digitális tartalmak, taneszközök használata (25 %) A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása Jó gyakorlatok (Interaktív tábla használata a matematikatanításban, az 1-4. évfolyamon; Tanulói laptop program) átvétele és alkalmazása Saját intézményi innováció megvalósítása (Kapcsolatfelvétel romániai iskolával) Átfogó intézményfejlesztés

2010/2011

TÓK

2009/2010

IKT stratégia elkészítés, összhangban a pedagógiai programunkban meghatározottakkal  Az intézmény pedagógiai dokumentációjának módosítása, oly módon, hogy az a TÁMOP 3.1.4. pályázatban vállalt tevékenységek sikeres megvalósítását elősegítse és a pedagógiai innováció fenntarthatóságát öt évig (a program végéig) biztosítsa az alábbi táblázatban foglaltaknak megfelelően: IMPLEMENTÁCIÓ FENNTARTHATÓSÁG TANÉVEI TANÉVE CÉLOK, INDIKÁTORMUTA-

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

25

25

25

25

25

25

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+ 39


2.

NEVELÉSI PROGRAM

A fenntarthatóság éveiben a mindenkori munkaterv tartalmazza a programot, a résztvevő pedagógust, a csoportot, az új feladatokhoz és eszközökhöz kapcsolódó eljárásokat, a projekttel, témahéttel kapcsolatos feladatokat, a tanulói tevékenység korlátait.

2.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok „Sok van mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb…” (Szophoklész) Az ember tettei, kreativitása, tehetsége, érzelmei, alkalmazkodó képessége, toleranciája, a másság elfogadásának képessége, az intelligenciája, a gondolkodási képessége, a szeretet óhajtása teszi, teheti csodálatossá: a személyisége. A kicsi ember, a gyermek személyisége még nem befejezett „mű”. Fejleszthető és fejleszteni is kell! Az anyaméhben mesével, hozzábeszéléssel, s ha „e világon már tanyát üt”, akkor ösztönös vagy tanult „jósággal” a családban, lebegő nyugalommal a bölcsödében, óvodában, példák sorát mutatva kisiskolás korban – már a közösségre is nyitva. Tanítványaink tőlünk kiskamasz korukban búcsúznak. Akkor a legveszélyeztetettebbek, a legsérülékenyebbek. De ekkor a legfogékonyabbak is, ha el tudunk jutni hozzájuk a maguk is emelte falon túlra: a lelkükig, az érzelmükig. Ez különösen felső tagozatos kihívás! Ha hiszünk a személyiség fejleszthetőségében, ha képesek vagyunk használni a tananyag és a közösség kínálta lehetőségeket, akkor teljesíteni tudjuk a ránk bízott gyermekek személyiségfejlesztésével összefüggő feladatainkat, melyek a következők: 











A tanulók erkölcsi nevelése Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Értékkövető magatartás megalapozás és fejlesztése, a közösség szellemi, kulturális és természeti értékeinek védelme. A tanulók értelmi nevelése Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása saját élményű tanuláson keresztül. Az együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és –megvalósítás gyakorlása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése, az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság kialakítása, az empátia, vala40 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2.

NEVELÉSI PROGRAM





















mint egymás kölcsönös elfogadása és a közösség, illetve a mások iránti elkötelezettség érzésének erősítése, szeretetteljes emberi kapcsolatok megteremtése és ápolása. A tanulók családi életre nevelése Felkészítés a családi életre, a felelős párkapcsolatok kialakítására, ismeretek közvetítése a családi életben felmerülő konfliktusok kezelésére. A harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A tanulók hazafias nevelése, nemzeti öntudat kialakítása A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése, nemzeti összetartozás érzésének kialakítása, erősítése. A tanulók állampolgárságra, demokráciára történő nevelése Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók egészséges életmódra nevelése A tanulók testi képességeinek, egészséges lelkületének fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Fenntarthatóság, környezettudatosság Az erőforrások tudatos, takarékos és felelősségteljes használatához szükséges szemlélet- és gondolkodásmód megalapozása. A környezettudatos magatartás kialakítása, a környezetért felelős életvitel elősegítése, a természet és benne az emberi társadalom harmóniájának megőrzése, fenntartása. A természetet, az épített és társadalmi környezetet, valamint az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása, a környezettel kapcsolatos állampolgári jogok gyakorlása. Pályaorientáció A munka világának, a foglalkozásoknak és a pályáknak a bemutatása. A segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok fejlesztése és azok kezelésének segítése. A folyamatos önképzés igényének kialakítása, a változtatásra, pályakorrekcióra való képesség megalapozása. Gazdasági és pénzügyi nevelés Az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás iránti felelősség megismerése. A rövid és hosszú távú célok, az egyéni és közösségi érdekek összefüggésének felismertetése. Az újításra való törekvés és a kockázatvállalás képességének a megalapozása. Médiatudatosságra nevelés Az új és a hagyományos médiumok nyelvének megértése, az értelmező, kritikai beállítódás képességének a kialakítása. A média működésének és hatásmechanizmusának a megismertetése, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és bizalmas érintkezés megkülönböztetése, valamint e különbségek jogi és etikai jelentőségének a megláttatása. A tanítás tanulása Iskolai képzésünk alapfeladata a tanulás tanítása, a folyamatos önképzés igényének és képességének a kialakítása. Ennek érdekében elengedhetetlen, hogy gyermekeink 41 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2.

NEVELÉSI PROGRAM tanuljanak meg helyesen, tisztán, olvashatóan írni, folyamatosan, kifejezően, értőn olvasni, beszédük legyen kulturált; a köznyelv használatában legyenek igényesek, ismerjék és használják alkalomhoz illően az irodalmi nyelvet és a különböző szaktudományok alapszókincsét. Tudjanak és merjenek kommunikálni, kapcsolatot teremteni! E képesség, készség birtokában megtanulnak tanulni, ismeretekhez jutni a különböző tudományágak (műveltségterületek), művészetek széles tartományáról, tevékenykedni és alkotni ezekben, és ezt az indíttatást – mint nagyon fontos értéket – megőrzik magukban egész életük során.

Pedagógiai programunk a Nemzeti köznevelési törvényben rögzített előírások, a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott értékek és a helyi adottságainkból, hagyományainkból következő sajátosságok figyelembe vételével készült. A NAT egy hatékony személyiségfejlesztő tevékenységet helyez az iskolai nevelő-oktató munka középpontjába, mely szemlélettel nevelőtestületünk kezdettől fogva azonosulni tud és akar – amint ezt az előző fejezetekben (tradíciók, törvények, továbblépés; az intézmény sajátos vonásai) már bemutattuk.

2.5. Iskolai egészségnevelési program „Az egészség mindig megejti az embert, akármilyen hétköznapi formában jelenik is meg.” (Déry Tibor)

2.5.1. Az egészségnevelés fogalma, céljai Az testi-lelki egészség megőrzése meghatározó életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Az egészségnek ezek a meghatározásai rendkívül ambiciózusak, és mindenképpen egy kívánatos folyamatot határoznak meg, melyben a társadalom egészére vonatkozóan rövid és hosszú távon feladatok hárulnak mindannyiunkra. Az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében (WHO). A korszerű egészségnevelés cselekvésorientált tevékenység, melynek fontos színtere az iskolai egészségfejlesztés. Tulajdonképpen az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés az egyén képességeit és jártasságát erősítő tevékenység, melyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak annak érdekében, hogy a közösség és az egyén egészségre gyakorolt hatása kedvező legyen. Az iskolai egészségnevelésben kiemelt szerepe van a prevenciónak, mely az elsődleges megelőzés, azaz a betegség első megjelenésének megakadályozására és az egészség megőrzésére irányul. Az elsődleges vagy primer prevenció a betegségeket előidéző tényezők korai felismerését és elkerülését jelenti a leginkább veszélyeztetett személyek esetében.


2.

NEVELÉSI PROGRAM Az egészségfejlesztés és a korszerű egészségnevelés körébe tartoznak:            

az egészséges táplálkozás; az aktív szabadidő eltöltés, az iskola adottságait kihasználva minél több sportág megismertetése; a mindennapos testmozgás; a személyi higiéné; a lelki egyensúly megteremtése; a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása-fenntartása; a családtervezési módszerek; az egészséges és biztonságos környezet kialakítása; az egészségkárosító magatartásformák elkerülése; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre; elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása; az egészségkárosító magatartásformák elkerülése; a járványügyi és élelmiszerbiztonsági ismeretek elsajátítása.

Az egészségnevelés minden pedagógus feladata, illetve valamennyi tanórai és tanórán kívüli foglakozás alapvető követelménye. Mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása:       

mindennapos testnevelés órák (ahol még nincs heti 5 testnevelés óra, mindennapos játékos testmozgás biztosítása); iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások; úszásoktatás a 1-4. évfolyamon; játékos sportversenyek, diákolimpiai versenyeken való részvétel; a sportegyesületek tevékenységének segítése.

Az iskola a szocializáció egyik legfontosabb színtere, ahol a gyermekek és fiatalok hoszszú éveket töltenek el. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásokat, életideálokat, preferenciákat. Az iskola a családi környezet mellett a szocializáció kitüntetett területe, ahol mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Az iskolai egészségnevelés és az egészségesebb életmód kialakítására irányuló feladatok megvalósítását a következő módszerek, lehetőségek segítik:      

hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás; rizikócsoportos megközelítés; érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások; kortársak az egészségfejlesztésben; színtér programok (egészséges iskolák); közösségi alapú komplex egészségfejlesztő programok.

2.5.2. Hosszú távú pedagógiai célok A tanulók ismerjék meg az egészség védelem kiemelt kérdéseit: 43 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2.


   

Az életkorral járó biológiai – pszichohigiénes életmódi tennivalókat; Erősítse és fejlessze az egészséges életvitelhez szükséges képességeket. Ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai - élettani - pszichés összetevőit, alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, drogfogyasztás. Társas kapcsolatok egészségi - etikai kérdéseit. Legyen figyelemfelkeltő, tájékoztató, motiváló, aktivizáló szerepe az egészség - érték tudatosításában. Legyenek tisztában a helyes étkezési szokásokkal és a mozgás szükségességével A tanulóinkban kialakuljon az egészséges életmód iránti igény, ítéljék el a káros szenvedélyeket, egészséges, edzett ifjakká váljanak.

S ezen értékek birtokában képesek legyenek egészségük megőrzése, a betegségek megelőzésére, az egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására.

2.5.3. A célok megvalósítása érdekében kiemelt feladataink        

Egészségnevelési tevékenységünk átfogó integráns részévé váljon az iskolai oktatónevelő munkánknak. Az iskola dolgozói személyes példájukkal járuljanak hozzá az egészséges, harmonikus életvitel megismertetéséhez. Megerősíteni tanítványainkban a káros szenvedélyek egészségkárosító hatását. Tudatosítani diákjainkban, hogy a mindennapos testmozgás a fizikai és a lelki egészséget egyaránt erősíti. Kialakítani tanulóinkban az egészséges táplálkozás szokásait. Felkészíteni tanítványainkat a szexualitás érzelmi fontosságára és a családi élet harmóniájára. Ismerjék fel gyermekeink azt, hogy mennyire fontos az egészség megóvása és az egészségvédelem. Az egészségneveléssel kapcsolatos hagyományaink ápolása, Egészségnevelési hét szervezése.

2.5.4. A célok érdekében végzett tevékenységek szervezési és tartalmi keretei Tanórákon:    

Minden tantárgynál jelen van, kiemelten: környezetismeret, természetismeret, biológia, testnevelés, technika, osztályfőnöki, egészségtan órákon. Osztályfőnöki órák keretében a DADA programhoz és az Életvezetési ismeretek és készségek programhoz kapcsolódó órák. Osztályfőnöki órák keretében egészségügyi felvilágosító órák. Iskolai sportnap szervezése.

Tanórán kívüli lehetőségek:  

Sportfoglalkozások szervezése, mindennapos testnevelés. Osztálykirándulások, erdei iskola, sítábor, nyári táborok, korcsolyázás, gyalog- és kerékpártúrák. 44 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2.

NEVELÉSI PROGRAM  

Iskolai egészségvédelmi vetélkedők. Városi egészségvédelmi verseny és más hasonló témájú programokon való részvétel.

2.5.5. Egészségügyi ellátás az iskolában Az iskola egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, iskolai fogorvos, védőnő) igénybe vétele:    

évenkénti orvosi alkalmassági vizsgálat, testnevelési csoportbesorolás, a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezése, egészségnevelő előadások, rendhagyó órák.

2.5.6. Intézményünk drogstratégiája Mai civilizált világunkban el kell ismernünk, hogy nincs drogmentes társadalom. Meg kell tanulnunk kezelni a különböző szenvedélybetegségek hozadékát. Magyarország az egészségtelen életmódot tekintve élmezőnybe tartozik. A halálozások felét az önpusztító életmód következményeként kialakult betegségek okozzák. A kedvezőtlen halálozási arányokért többek között a szenvedélybetegségek (drog, alkoholizmus, dohányzás) a felelősek. A fiatalkorúak öngyilkossági kísérletei sokszor összefüggnek a drog és alkohol használattal. Magyarországon évente 10 %-kal nő a drogfogyasztók száma. Minden 4.-5. középiskolás próbált már valamilyen drogot illetve rendszeresen használ is. Egyre fiatalabb gyermekek jutnak hozzá a szerhez. Az általános iskolákban is szembe kell nézni ezzel az égető problémával Fel kell készítenünk a gyerekeket arra, hogy jól döntsenek, ha megkínálják őket az „anyaggal”. A „szokás hatalma” igen erős, és ezért kialakulása előtt fel kell lépnünk a káros szokások ellen. Legelső feladat a közösség érzékennyé tétele a megelőzésre, szemléletformálás. Drogprevenció alapelvei:    

életkori sajátosságoknak megfelelő módszerek alkalmazása; őszinteség; más szenvedélybetegségekkel együtt kell foglalkozni vele ((alkohol, dohányzás); hangsúly a problémamegoldó és önismereti készségek fejlesztésén legyen.

Drogprevenciós munkához szükséges állapotfelmérések: 

 

helyi egészségügyi és rendészeti szervek információi (pl. a település drogfertőzöttsége, veszélyes szórakozóhelyek, gyermekkorú bűnelkövetők száma, gyermekkorú áldozatok száma stb.); attitűd vizsgálat (tanár, diák); ismeretszint.

Tevékenységek színterei 

diákoknak: o biológia, egészségtan osztályfőnöki óra- tartalma: egészségre káros szokások megelőzésével kapcsolatos témák, például: alkohol, cigaretta, gyógyszerfüggés, 45 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2.

NEVELÉSI PROGRAM - módszerek: önismereti, személyiségfejlesztő játékok, film alapján beszélgetés stb. o tanórán kívüli tevékenységek - szakkörök, - vetélkedők, - előadások (volt alkoholista, drogos meghívása, szakemberek, rendőr, pszichológus stb.), - aktív részvétel a szenvedélymentes napon, 

szülőknek: o szülői értekezletre szakemberek meghívása, o SZM bevonása, o előadássorozat, o tájékoztatás az alapvető prevenciós intézményekről:



nevelőknek: o előadássorozat szakemberek meghívásával, o problémamegoldó tréningeken való részvétel, o faliújságon aktuális információk, o telefonszámok, o részvétel a városi szintű előadásokon.

Információhordozók: helyi könyvtár prevenciós szakirodalma; internet; tematikus lista, kiadványokról, könyvekről, audiovizuális anyagokról, amelyek segíthetik a tanórai felkészülést. Belső segítők személyi feltételek:  ifjúságvédelmi felelősök,  drogkoordinátor,  minden nevelő,  védőnő,  szülői közösség. Külső segítők:  családsegítő szolgálat;  rendőrség;  civil szervezetek;  Nevelési Tanácsadó.

2.5.7. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 2.5.7.1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók   

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. ismerjék fel a vészhelyzeteket;


2.

NEVELÉSI PROGRAM    

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2.5.7.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:   

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

2.5.7.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében 



az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, a Vöröskereszttel és a Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiummal meglévő kapcsolatot is továbbra is fenntartja. tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;

2.5.7.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: 

a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY

biológia

kémia

fizika testnevelés osztályfőnöki óra

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK              

rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés szituációs helyzetek gyakorlása


2.

NEVELÉSI PROGRAM 

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

2.5.7.5.  



Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára. minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak a Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium bevonásával; évente egy elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

2.6. Környezeti nevelési program „ A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára…” Szent Györgyi Albert Nobel-díjas

2.6.1. A környezeti nevelés fogalma, céljai Értelmezésünkben a környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő élő- és élettelen környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiség formálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására. A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás kialakítása, a környezetért felelős életvitel elősegítése, tulajdonképpen a természet és benne az emberi társadalom harmóniájának megőrzése, fenntartása. Feladata a természetet, az épített és társadalmi környezetet, valamint az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása.

2.6.2. A környezeti nevelés feladatai A környezeti nevelés tartalma – világszerte, így Magyarországon is – kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell fordítani arra, 48 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2.

NEVELÉSI PROGRAM

hogy tanulóink mindennapi életük során képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági, politikai konfliktusokat megérteni és feldolgozni, illetve kezelni, megoldani azokat. Ki kell alakítani tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálni kell alakuló értékrendjüket, együttműködési képességeiket, a személyes és közös felelősségtudat alapjait. E képességek-készségek megszilárdítása segíti a hatékony személyiségfejlesztést, a társas együttműködés és konfliktuskezelés erősítését. Pedagógiai munkánk során harmonikusan ötvöződik a környezettudományi és társadalomtudományi ismeretek köre, az egyén biológiai és társadalmi természetének sajátosságaira épülve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása. Környezettudatos életvitelre azok a személyiségek képesek, akik pontos ismeretekkel és fogalmakkal rendelkeznek a környezetről, az aktuális környezetvédelmi problémákról és tennivalókról, s meggyőződésből, belső indíttatástól vezérelve képesek e célok érdekében felelősen cselekedni. Ennek érdekében a következő kiemelt feladatokat határozzuk meg: 

A tanulókban a környezettudatos magatartás kialakítása, a környezetért felelős életvitel elősegítése, a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;



Tanulóinkkal elsajátíttatjuk (bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük) azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;



Az életkoruknak megfelelő szinten ismerkedjenek meg és foglalkozzanak tanulóink a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: o o o o o o o

a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival.

A környezeti nevelés feladatainak megvalósítása során felértékelődik a tantárgyak közötti integráció, a különböző tudományterületek ismereteit összekapcsoló, szintetizáló és harmonizáló pedagógiai törekvés. A környezeti nevelés tehát minden pedagógus és tantárgy feladata, hiszen az egyes tantárgyak – műveltségterületek ismeretanyaga ugyanarról a világról szól, ezek környezeti vonatkozású ismereteit egészben kell értelmezni és közvetítetni.

2.6.3. A környezeti nevelés színterei A környezeti nevelésnek megvannak tanórai és tanórán-, illetve az iskolán kívüli lehetőségei is. Fontos a közművelődési intézményekkel, múzeumokkal, növény- és állatkertekkel, vadas parkokkal, nemzeti parkokkal, környezetvédelmi oktatóközpontokkal, valamint a természet- és környezetvédő civil szervezetekkel való kapcsolattartás, együttműködés. A tanítási órák tartalmához illeszkedő és a tanórán kívüli nevelési formákban megvalósuló környezteti nevelésnek számos lehetősége van a tanulók szabadidős-, művészeti-, sport- és játéktevékenységei során. Az iskolai környezeti nevelést erősítik a természet- és környezetvédő helyi közösségek rendezvényei, a közös környezetjavító programok, valamint a környezetvédelem jeles napjaihoz kapcsolódó események megrendezése.


2.

NEVELÉSI PROGRAM

A hagyományos órakeretben megvalósuló foglalkozásokon kívül a nyári táborokban és a lassan másfél évtizede működő erdei iskolánkban komplex lehetőség nyílik. Ezek szervezése önköltséges, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. A környezeti nevelés programjának megvalósítása során sem kell eltérnünk korábbi értékeinktől, hiszen iskolánkban eddig is számtalan területen folyt környezeti nevelés. Most tehát egységbe foglaltuk az elmúlt években kialakult ilyen irányú tevékenységeket és módszereket, melyek részben a mindennapi munkánkban, részben pedig visszatérő, a tanév rendjébe illeszkedő akciók, versenyek, rendezvények szervezésében nyilvánulnak meg. Fontos szem előtt tartani, hogy a szemléletformálás nagyon lassú, sok munkát, figyelmet és türelmet igénylő feladat, melyet a legfiatalabb korosztályoknál kell elkezdeni. A folyamat sikerességének alapfeltétele a személyes példamutatás, a hitelesség és a módszertani ismeretek bővülése. Közvetlen környezetünkben is számos jegyzett és talán nem is ismert helyi jellegű természeti érték van, melyeket akár egy tanulmányi séta vagy kirándulás alkalmával fel lehet keresni, melyek a felfedezés és rácsodálkozás élménye mellet konkrét ismeret elsajátítását is lehetővé teszi.

Békéscsaba megyei jogú város védett természeti értékei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

Veszely-csárdai öregtölgyek Fiala Tölgyfa csárda mellett lévő idős kocsányos tölgyes Fényes tanya 1356. idős kocsányos tölgy Nagyrét tanya 2316 sz. idős kocsányos tölgy Élővíz-satorna partján, a Sikonyi dűlővel párhuzamosan, a Sikonyi gátőrházig egyedileg és soraként előforduló 35 db öreg fűz Lencsési-úti tölgyfa-sor Széchenyi liget, a csatlakozó izraelita temetővel együtt A kórház kertjében található faegyedek Deák utcai hársfasor Dr. Becsey Oszkár utcai 50-60 éves nyírfák Gyóni Géza utcai ezüstjuhar fák Árpád-sor, az Árpád ligettel együtt Híd és Vízmű Önkormányzati lakás kertjében található néhány faegyed Élővíz-csatorna két oldala, Veszelytől – Sikonyig, a gerlai Ó-Körös és Élővíz-csatorna találkozási pontjáig I. világháborús hősi temető a Szarvasi Úti híd mellett Kinizsi utcai japánakác fasor Gerlai kastélypark összes idős fája Jaminai belvíztározó IV. kerületi belvíztározó és környéke Parkerdő Fürjesi vadkörtés és ősgyep maradvány Ó-gerlai Kovácsi erdő Gönczi platánsor Gerlai védgát és kubikjai Öntözött rét


2.

NEVELÉSI PROGRAM

2.7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok „Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek Az emberiségért valamit!” (Petőfi Sándor) A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti, fejleszti és könnyíti a kívánt irányú társadalmi szocializáció elérését. E folyamat hat az egyénre, változnak személyiségjegyei és az egyén is változtatja az őt körülvevő közösséget. A sok gyerekből csak együttes cselekvés, közös munka, program megszervezése, közös átélése után lesz közösség, mely értékrendjével hat az egyénekre és viszont. E fejezetben ezért érdemes áttekinteni az iskolában folyó munka ama szeletét, mely a tanulók    

önszerveződésével, rendszeres, hagyományszerű programjaival, táborozással, a közös értékrendet kialakító tevékenységgel foglalkozik.

E munka kulcs személyisége a gyermek, az osztályfőnök, s egyik leglényegesebb színtere az osztályfőnöki óra. Nevelő munkánkat áthatják a pedagógiai alapelvek, melyeket korábban meghatároztunk e dokumentumban. Ezeket az alapelveket gyakorlatban előhívhatják, valóra válthatják a következő tevékenységek, melyek hagyományosan élnek iskolánkban: 

osztálykirándulások, erdei iskola, nyári táborok A gyermekek szervezőkészsége fejlődik már az előzetes feladatok kiosztásánál, az együtt eltöltött idő alatt pedig megtörténik a természetes vezető kiválasztás, a fegyelem és önfegyelem gyakorlása segíti a programok hatékony megvalósulását. Közben a természet, szülőföld megismerésére, megszeretésére, tiszteletben tartására is nevelhetünk.



sí- tábor, angol nyelvi tábor A nemzetközi kapcsolatok, más népek iránti érdeklődést, toleranciát alakíthatja ki.



művészeti és sport tevékenységű diákköreink Szolgálják az együtt munkálkodást, az alkotó együttlétet, a helyes emberi értékek és tulajdonságok személyiségbe való beépülését.



hagyományaink, közös rendezvényeink, ünnepeink Iskolai életünket átfogja közös ünnepeink és rendezvényeink sora, melyek megrendezésének mikéntje talán a legjellemzőbb sajátja egy-egy intézménynek, így az 51 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2.

NEVELÉSI PROGRAM ottani közösség egyik legerősebb megtartó ereje is, mely erősíti az összetartozás érzését. E programok előkészítésében szerepet kap, életkori sajátosságaikat szem előtt tartva, a diákönkormányzat, ill. ott vannak a szervezet képviselői a lebonyolításnál és értékelésnél is, mely folyamat együttesen jelenti az önkormányzás képességének gyakorlati megvalósulását. A közösségfejlesztés fő területein, az alábbi módon segíthetjük a feladatok teljesülését:      

  

a tanulók kezdeményezéseinek segítése; a közvetlen tapasztalatszerzéssel segítsük elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel; elegendő lehetőség biztosítása a közösségi cselekvések, kialakításához, fejlesztéséhez; a szűkebb, tágabb környezet hagyományainak feltárása, ápolása; a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismertetése, képessé tenni a tanulókat az elemi szintű értékelése; a tanulók irányítása arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és – kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában; a tanítási órák során is alkalmazott változatos munkaformák, a projektek, a témahetek erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését; segítségnyújtás a közös cél megfogalmazásában, ezért való összehangolt tevékenységhez és értékeléshez; a szűkebb-tágabb közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

2.8. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 2.8.1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási óra. Az iskolánk pedagógusai a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája lehetőség szerint a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantár52 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2.

NEVELÉSI PROGRAM gyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

2.8.1.1.

Az egységes alapokra épülő differenciálás

Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: 

 

 





Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása. Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani. A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.

2.8.2. A nevelési és oktatási célok megvalósítását segítő tanórán kívüli tevékenységek 2.8.2.1.

Hagyományőrző tevékenységek

Mint ennek a dokumentumnak az előző fejezeteiből (tradíciók, törvények, továbblépés, valamint az intézmény sajátos vonásai) kiderült, nevelőtestületünk a közösség építése, valamint a sokoldalú szemelyiség fejlesztés érdekében végzett tevékenység szempontjából is meghatározónak tekinti a hagyományok őrzését. Hagyomány az, amit annak éreznek az iskolában fellelhető közösségek. Abból 53 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2.

NEVELÉSI PROGRAM lesz hagyomány, ami sokaknak jelent intellektuális örömöt, cselekvő aktivitást, alkotó részvételt. Az élő hagyományokat meg kell őrízni, ápolni, gazdagítani kell azokat, mert ezek a szálak erősítik a közösséghez, az iskolához való kötődést!

2.8.2.2.

Diákönkormányzat

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzat vezetősége irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola intézményvezetője által megbízott pedagógus segíti.

2.8.2.3.

Diákétkeztetés

A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni.

2.8.2.4.

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, a lassabban haladók felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik, a nemzeti köznevelési törvényben meghatározott órakeret terhére. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését speciális fejlesztő foglalkozások segítik a fenntartói támogatás mértékének megfelelően. Beszédsérült gyermekeknek logopédiai, illetve fejlesztő foglalkozásokat, a mozgássérült gyermekeknek speciális fejlesztő foglalkozásokat, úszást biztosítunk. A tehetséggondozó a felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - mindig tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. 

Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk.  A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból.  További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.  A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, o akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, o akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot.


2.

NEVELÉSI PROGRAM

2.8.2.5.

Iskolai sportkör

Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

2.8.2.6.

Szakkörök, tanfolyamok

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészeti, technikai, szaktárgyi szakkörök, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az intézményvezető beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

2.8.2.7.

Versenyek, vetélkedők, bemutatók

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

2.8.2.8.

Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok)

Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, iskolánk névadójával, illetve a honismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg.

2.8.2.9.

Tanulmányi kirándulások

Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros ta55 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2.

NEVELÉSI PROGRAM nulmányi kirándulásokat szervezhetnek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából.

2.8.2.10. Osztálykirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szervezhetnek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

2.8.2.11. Erdei iskolák, táborozások A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik, illetve az iskolai szünidőkben szervezett táborozások. Az erdei iskolai foglalkozásokon és a táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

2.8.2.12. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.


2.

NEVELÉSI PROGRAM

2.8.2.13. Művészetoktatás Az iskolánkban eddig is jelenlévő művészeti nevelés eszköztárának bővítését, választékának szélesítését kívánjuk megvalósítani a táncművészeti képzéssel.

2.8.2.14. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

2.8.2.15. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

2.8.2.16. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

2.8.2.17. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

2.9. A pedagógusok helyi intézményi feladatai 2.9.1. A pedagógusok alapvető feladatai 

 

A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával tölti. Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tart. 57 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2.


      

Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. A tudomására jutott hivatali titok megőrzése. A jogszabályokban meghatározott határidőkre az előírt minősítések megszerzése. Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

2.9.2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás         

Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon. Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon. A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. A helyi tanterv követelményeinek elsajátíttatása a nevelő által tanított tanulók körében.

2.9.3. A tehetséges tanulók gondozása    

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő és felkészítő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli és iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

2.9.4. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel 58 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2.

NEVELÉSI PROGRAM

küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése     

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése. A gyermekvédelmi feladatok ellátása, kiemelten a fenti tanulók esetében. A fenti tanulók tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. A felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a fenti tanulók körében.

2.9.5. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása    

Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás stb.). Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség, egyéb rendezvények). Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

2.9.6. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel   

Az iskolai diákönkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

2.9.7. Munkafegyelem, a munkához való viszony    

A munkaköri kötelességek teljesítése. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

2.9.8. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében    

Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.


2.

NEVELÉSI PROGRAM

2.9.9. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés   

Továbbképzéseken való részvétel. A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.

2.9.10.      

Az iskolai munka feltételeinek javítása

Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. Az iskolai alapítvány működésének segítése. Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

2.9.11. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában   

Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

2.9.12.   

A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.

2.9.13.       

Aktív részvétel a tantestület életében

Az iskola képviselete

A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. A település rendezvényein, eseményein való részvétel. Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben. 60 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2.

NEVELÉSI PROGRAM

2.9.14.   

A vezetői feladatok ellátása

Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

2.9.15. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal    

A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

2.10.Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai 2.10.1. 

             

Az osztályfőnök feladatai

Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. 61 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2.

NEVELÉSI PROGRAM       

   



  

       

A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

2.10.2.

Az osztályfőnöki munka tervezése

Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. 62 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2.

NEVELÉSI PROGRAM

2.10.2.1. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése A tanév elején összeállított munkaterv       

Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. Az osztály diákközösségének vezetői. Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.

Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán   

Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

2.10.3.   

Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról

Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén: o Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). o Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). o A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). o Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. o Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). o A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). o A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). o Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:  Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

2.10.4.

Az osztályfőnöki órák tartalma


2.

NEVELÉSI PROGRAM

2.10.4.1. Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin       

A házirend szabályainak megbeszélése. Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. A kerékpáros közlekedés szabályai, a kerékpárok biztonságos elhelyezése.

2.10.4.2. Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák 





  

Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. Évente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. A nemzeti ünnepeinkről történő megemlékezések és éves munkatervbe szereplő iskolai rendezvények előkészítése és tartalmának megbeszélése. Osztálykirándulás előkészítése.

2.10.4.3. Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként: Az osztályfőnöki órák témái, a részletes tananyag, a követelmények és a választható témák a helyi tanterv mellékletében a tantárgyak tanterveinél találhatók, valamint az osztályfőnöki munkaközösség dokumentumaiban, éves munkatervében szerepelnek.

5. évfolyam:      

Tanuljunk tanulni; Személyiségünk; Test és lélek; Tudni illik; Családi élet; Közlekedés

6. évfolyam:    

Gondolkodás, kommunikáció, tanulás; Személyiségünk; Test és lélek; Tudni illik; 64 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2.

NEVELÉSI PROGRAM

 

Családi élet; Közlekedés

7. évfolyam:     

Személyiségünk; Test és lélek; Tudni illik; Közlekedés Pályaorientáció

8. évfolyam:    

Személyiségünk; Pályaorientáció, pályák megismerése Pályaválasztási dokumentumok; Családi élet

2.11.A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje E dokumentum bevezető gondolataiban már jellemeztük intézményünk szellemiségét, bemutattuk iskolánk pedagógiai hitvallását, szóltunk arról, hogy a nevelőtestület tagjai elkötelezettek amellett a komplex személyiségfejlesztő tevékenység mellett, amely elismeri és figyelembe veszi az eltérő képességekből is fakadó tanulói teljesítménykülönbséget, ismeret-elsajátítási tempót. Ez a megállapítás az átlagtól mindkét irányban való eltérés esetében helytálló. Az iskolai élet minden szakaszában, minden területén megkülönböztetett figyelmet kell, hogy kapjon a tehetség felismerése, gongozása, motiválása. A pedagógusnak is szakmai siker, ha tanítványaival mindazt eléri, amire ők adottságaik, képességeik és szorgalmuk alapján motiválhatók. A siker lehetősége ott van a felzárkóztató foglalkozásokon, a szabadidős foglalkozásokon, a szakkörök óráiban, az iskolai, a városi és minden magasabb szintű tanulmányi, kulturális és bármilyen megmérettetésen. A siker a tehetség iskolaimázs építő elem is. Mindig el kell ismerni – szép szóval, dicsérettel – mely motiváló erejű, és újabb kihívásra ösztönzi a kicsi és nagyobb gyermekeket is. Ahogy nevelési programunk első részében már szóltunk róla, minden évben sok versenyre neveznek tanulóink – és sokan. Országos és megyei szintűre egyaránt. Tantárgyira, kulturálisra, művészire és sport tartalmúra egyaránt. És nagyon tudnak örülni a helyezéseiknek… Mi meg az Ő örömüknek. A feladatunk: folytatni így tovább! Miért szólunk most erről így? Azért, mert a nevelőtestület hiszi, hogy valamely területen minden kisgyermek tehetséges. Azért, mert a nevelőtestület vallja, hogy a tanítási órán oktatunk-nevelünk; kellemes munkazaj van, nevetés is lehet. Az óraközi szünetekben pedig hangos az iskola kinn is benn is. Része a „mindennapos testnevelésnek” is. Azért mert a tantestület örül, hogy délután sem pihennek a számítógépek, hogy szép dallamok omolnak ki az ének teremből, hogy sportoló gyermekek „harci zaja” szűrődik ki a tornateremből, hogy a mozgáskultúra teremből hol klasszikus zene, hol pedig a modern tánc kívánta ritmusok sza65 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2.

NEVELÉSI PROGRAM badulnak ki. Azért mert a tantestület tudja, hogy a gyöngyfűző- szövő és rajzszakkör milyen békében megvan együtt és egy időben hitoktatással az iskola földszintjén. Azért, mert a tantestület ragaszkodik ahhoz, hogy legyen matematika, fizika és kémia szakkör. És legyen a továbbtanulásra felkészítő foglalkozás magyarból, matematikából, és legyenek felkészítők a tanulmányi versenyekre… a vöröskeresztes és csecsemőgondozó versenyekre. Mert így együtt jelenti számunkra az iskolát –felzárkóztatással, tehetség-képesség kibontakoztatással! Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük:    

a kiemelten tehetséges; a sajátos nevelési igényű; a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.

2.11.1. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:             

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése (differenciálás); kompetencia alapú oktatás fejlesztése; kooperatív tanulás napi gyakorlatban történő alkalmazása; emelt óraszámú oktatás (idegen nyelv); a tehetséggondozó, felkészítő foglalkozások; szakköri foglalkozások lehetőségei; egyéni foglalkozások; iskolai sportkör, illetve külső sportegyesületek munkájában való részvétel; iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatókon való részvétel (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a képességeknek és érdeklődésnek megfelelő továbbtanulás segítése.

2.11.2.

Sajátos nevelési igényű tanulók

A sajátos nevelési igényű tanulók estében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell megszervezni:


2.

NEVELÉSI PROGRAM    

 







a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket kell megjelölni ott, ahol erre szükség van; igény szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat, követelményeket kell kialakítani és teljesíteni; szükség esetén a tanuló számára legmegfelelőbb alternatív kommunikációs módszerek és eszközök beépítése a nevelés-oktatás folyamatába; az iskolák segítő megkülönbözetéssel, egyénileg is támogassák meg a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. (NAT 2012) Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: o gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása, o az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének, o a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek, o a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás, o a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása, o speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök, o képességfejlesztő játékok, eszközök, o számítógépek fejlesztő programokkal.

2.11.3. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek Az iskolába lépés időszakában fontos az eredményes beilleszkedés. Fokozott figyelmet fordítva a veszélyeztetett környezetből érkező gyermekek iskolai helyzetének alakulására. A beilleszkedés eredményessége nemcsak a gyermek lehetőségeitől, hanem az iskola elvárásaitól és az elvárások közvetítésének módjától is függ. A közvetítés a pedagógus útján valósul meg. A nevelő egyéni beállítottsága, magatartása enyhítheti a kedvezőtlen és elsősorban veszélyeztetett gyermek iskolai szocializációját nehezítő tendenciákat. A pedagógusok számára elsősorban a támadó, agresszív típusú magatartási zavarok jelentenek nehézséget. Az ilyen gyerekek társaikkal és a felnőttekkel erőszakosak, durvák, ők azok, akik gyakran és azonnal visszafeleselnek. A verekedés és a csúnya beszéd ugyancsak gyakran fordul elő náluk. Fontos felismerni a visszahúzódó viselkedésű gyerekeket, mert komoly pszichikus zavarban szenvedhetnek. A csendes, félénk magatartás sem a pedagógus tekintélyét, sem az 67 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2.

NEVELÉSI PROGRAM

oktatási célok megvalósítását nyíltan nem fenyegeti, ezért gyakran észrevétlen marad. Mivel hosszú ideig nem tűnik fel, a segítségnyújtás késése súlyosbíthatja helyzetüket. A magatartási zavarok gyakran tanulási nehézségekkel járnak együtt, melyek enyhítést az alábbi szervezeti formák iskolai munkába történő beépítése segíti:                

a magatartási problémákhoz, egyéni képességekhez igazodó tanórai foglalkozások megszervezése; szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni, kiscsoportos foglalkozások; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

2.11.4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek              

képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a pedagógiai program mellékletét képező „Intézményi integrációs program” alapján folyik; szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; 68 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2.


családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

2.12.Mindennapos testnevelés A nemzeti köznevelési törvény hatályba lépő eslő rendelkezéseinek egyike megteremtette a mindennappos testnevelés jogszabályi feltételeit. Az intézkedés, valamint nevelőtestületünk eddigi erőfeszítései, törekvései szinkronban vannak egymással. Amint a bevezető gondolatokban is már leírtuk, iskolánkban kiváló szakemberek, pedagógusok irányításával magas szintű sportélet alakult ki, amit az eddig elért eredmények igazolnak. Határozott szándékunk és pedagógiai alapelveinkben is megfogalmazott célunk, hogy egészséges, edzett, testileg és lelkileg terhelhető, kiegyensúlyozott nemzedékeket bocsássunk el az általános iskolából, aki az élet valamennyi területén helytállnak. A mindennapos testnevelés célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor, és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Intézményünk több sportágban eredményes és hatékony együttműködést alakított ki a városban működő sportegyesületekkel, mely kapcsolatokat a jövőben is ápolni, gazdagítani szeretnénk. Iskolánk a mindennapos testnevelés megszervezését a jogszabályban biztosított lehetőségek figyelembe vételével az eddig kialakult gyakorlat alapján kívánja biztosítani a jövőben is. A tanulók fizikai állapotának mérésére szolgáló mérőeszköz iskolánk helyi tantervében található. Az iskolai sport, azon belül az úszás alapozó, meghatározó szerepét e dokumentum keretei között nem szükséges külön indokolni. Intézményünk specialitásai között említjük a tanuszodát, melynek adottságait igyekszünk maximálisan kihasználni, és ezt a lehetőséget a mindennapok munkájának szervezése során a lehető legtöbb alkalommal igénybe venni. A mindenkori tartalom függvényében a mindennapos testnevelést heti 1 óra úszás tanrendbe illszkedő foglalkozással kívánjuk megoldani.

2.13.Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartókkal, a családdal, a gongviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítani a nevelő-oktató munka feltételeit: 69 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2.


  

 

Kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1-8. évfolyamon, folyamatos egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain. A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémáik megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás valamennyi területén. A tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása. A tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása iskolán kívül. Adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása. Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása.

Az esélyegyenlőséget az alábbi tevékenységi formák biztosítják:                  

kompetencia alapú oktatás, differenciált tanulásszervezés tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formák alkalmazása felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése a továbbtanulás irányítása, segítése rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás (iskolaorvos, fogorvos, védőnő) egészségnevelési programok, felvilágosító tevékenység motiválás arra, hogy a gyermek iskolai étkeztetésben, tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön táborok, kirándulások, erdei iskola szervezése felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről (szülői értekezletek, fogadóórák, családlátogatás, értesítés) étkezési térítési díjak csökkentése (helyi szabályozásnak megfelelően) kirándulási, táborozási hozzájárulások (az anyagi lehetőségek függvényében) pályázati lehetőségek kihasználása a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolata a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége kapcsolattartás a társintézményekkel (polgármesteri hivatal, gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, családsegítő központ, rendőrség, kisebbségi önkormányzatok).

2.13.1. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai alapelvek A gyermek- és ifjúságvédelmi munka minden pedagógus kötelessége, e tevékenységért alapvetően az intézmény vezetője felel. Olyan pedagógiai tevékenységet és légkört alakítunk ki, amely kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik tanulónk színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, vagy bármely más ok miatt hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön.


2.

NEVELÉSI PROGRAM

Nevelő - oktató munkánk mindenki számára biztosítja a fejlődéséhez szükséges feltételeket, lehetőségeket annak érdekében, hogy tanulóink kibontakoztathassák képességeiket, tehetségüket, leküzdhessék indulási hátrányaikat. Tevékenységünk elemei  

Folytatjuk hagyományainkat a szülőkkel kialakított kapcsolattartás rendszerében: (családlátogatások, szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt tanítási napok, SZM rendezvények, fórumok).  Diákönkormányzatunkat a törvénynek megfelelően bevonjuk az iskolai munka tervezésébe, döntéshozatalba, egyes döntések végrehajtásának ellenőrzésébe.  Biztosítjuk a tanulói jogok érvényesülését.  Törekszünk a gyermekek veszélyeztetettségének, hátrányos helyzetének mielőbbi feltárására, az egy osztályban tanító nevelők ismereteire alapozva az okok megismerésére. Iskolánkban gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus is dolgozik, aki segíti a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik:      

a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:        

gyermekjóléti szolgálattal, nevelési tanácsadóval, szakértői bizottsággal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, rendőrkapitánysággal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

2.14.Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Iskolánk pedagógus közössége szeretné, ha az eddig leírtakból valamennyi partnerünk azt érezné, hogy az egész folyamat, amiről szól ez a nevelési program, a gyermek, a tanuló és az iskola egészének együttműködési szándékáról, tartalmáról ás formáiról ad alkalmazás értékű-lehetőségű információt. És mindezt, az eddigi gyakorlatból vezeti le. 71 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2.

NEVELÉSI PROGRAM

2.14.1.

Az iskola közösségeinek együttműködése

Az iskolavezetés és a nevelőtestület együttműködése  A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az intézmény vezetője segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg.  Az együttműködés fórumai: o az intézményvezetőség (intézményvezető, intézményvezető-helyettesek) ülései, o a vezetőség ülései, o a különböző értekezletek, o megbeszélések  Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg.  Az iskolavezetés az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.  Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: o az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, o az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetés felé.  A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, a közalkalmazotti tanáccsal, illetve a szülői munkaközösséggel. A szakmai munkaközösségek együttműködése  Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek.  A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: o a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, o iskolán belül szervezett programok, bemutató órák, továbbképzések, o iskolán kívüli továbbképzések, o a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek.  A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. A szülői munkaközösség és az iskola közösségeinek együttműködése  A szülői munkaközösség az iskola közösségeivel a választmányán keresztül tartja egymással a kapcsolatot.  Az szülői munkaközösség tagjai időközönként – évente legalább 2 alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket szülői munkaközösség tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az szülői munkaközösség vezetője, választmánya felé továbbítani.  Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az intézmény vezető – évente legalább egy alkalommal – köteles tájékoztatni a szülői munkaközösséget.


2.

NEVELÉSI PROGRAM

A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése  A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az intézmény vezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: o az intézmény vezetője legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, o a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, o az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.  A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a digitális naplón keresztül írásban) tájékoztatják.  A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskolavezetőséghez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz, illetve a szülői munkaközösséghez fordulhatnak.  A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői munkaközösséggel.

2.14.2. A tanulók részvételi jogának gyakorlása az intézményi döntési folyamatban    



 



A tanulók részvételi jogának gyakorlására, érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: o a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); o tanulói ügyelet; o sportélet; o túrák, kirándulások szervezése; o kulturális, szabadidős programok szervezése; o a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap). Ezekben a kérdésekben a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az intézmény vezetőjének ki kell kérnie. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az intézményvezető felé. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: o az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, o a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, o az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, o a házirend elfogadása előtt. A diákönkormányzatot az intézmény vezetőségével, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításá-


2.

NEVELÉSI PROGRAM



ban) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője vagy a diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli. Az iskolában diákönkormányzati vezetőség működik (munkacsoport vezetők és a segítő pedagógus), mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat segítő pedagógusa.

2.14.3. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának rendje Az iskola mint nevelő-oktató intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség aktív együttműködése. Ezen együttműködés    

alapja: a gyermekek iránt érzett közös nevelési felelősség, megvalósulási formái: a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység, feltétele: az őszinteség, a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán a kedvezően fejlődő gyermeki személyiség.

Az együttműködési formák a fenti feladatokra épülnek, és a belső szabályzatokkal összhangban vannak. A tanulók érdekeit, fejlődését szolgáló, azonos elveken alapuló közös nevelés érdekében fontos a szülők és a pedagógusok együttműködése. A szülők részéről - a nevelőmunka segítéséhez - az alábbi közreműködési formákat kérjük:     

aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, őszinte véleménynyilvánítás, együttműködő magatartás, a nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldása, érdeklődő – segítő hozzáállás.

A pedagógusok a következő együttműködési formákat ajánlják:  nyílt tanításai nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő-oktató munkába, ismerje meg a tanítási órák menetét, tájékozódjon gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.  családlátogatás Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. 74 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2.

NEVELÉSI PROGRAM

 szülői értekezlet Feladata a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása: o o o o o o o o

az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról és változásairól, az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, a pedagógiai programról, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola értékelési rendszeréről, az osztály tanulmányi munkájáról, magatartásáról, neveltségi szintjéről, az osztály közösségi életéről, tervekről, aktuális feladatokról és problémákról. a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetése felé.

 fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, a gyermek egyéni fejlődésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)  egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között.  írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók magatartásával, szorgalmával és tanulmányi munkájával kapcsolatosan, illetve az iskolai vagy osztályszintű eseményekről, programokról. A szülői értekezletek, fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat, kéréseiket szóban vagy írásban, egyénileg illetve választott képviselőik, tisztségviselőik (szülői közösség) útján közölhetik az iskola vezetőivel, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az intézmény vezetőjétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott intézményvezetői fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:     

az intézmény vezetőjénél; az iskola honlapján; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában. 75 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2.

NEVELÉSI PROGRAM

2.14.4. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel. A vezetők, valamint a nevelő- oktató munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai:      

közös értekezletek tartása, szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, közös ünnepélyek rendezése, intézményi rendezvények látogatása, hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon.

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskolavezetésnek állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:       

az intézmény fenntartójával, az intézmény működtetőjével, a megyei pedagógiai intézettel, a helyi nevelési és oktatási intézményekkel, a nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal.

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az intézmény vezetője és helyettesei a felelősek. Az eredményes nevelő- és oktatómunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel:   

az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával, a közművelődési intézményekkel, a történelmi egyházak képviselőivel.

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az intézmény vezetője és helyettesei a felelősek. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskolavezetés rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó egészségügyi szolgáltatóval, társintézményekkel, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A munkakapcsolat megszervezéséért az iskolatitkár és az osztályfőnökök a felelősek. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellá76 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2.

NEVELÉSI PROGRAM

tó pedagógusa rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az intézmény vezetője és helyettesei a felelősek.


B. Helyi tanterv

3. HELYI TANTERV

3. H ELYI TANTERV 3.1. Tantervek, a választott kerettanterv Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: L2013 = a 2013 szeptemberétől érvényes helyi tanterv Iskolánk helyi tantervét úgy állítottuk össze, hogy megfeleljen az alábbi dokumentumoknak:  



a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormányrendelet, valamint az annak mellékletét képező Nemzeti alaptanterv a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára” és 2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”c. fejezetek

HL2012 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII.31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján a 2011-ben elfogadott – jelenleg is használt – helyi tanterv. TANÉV/ÉVFOLYAM 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

L2013 L2013 L2013 L2013

HL2012 L2013 L2013 L2013

HL2012 HL2012 L2013 L2013

HL2012 HL2012 HL2012 L2013

L2013 L2013 L2013 L2013

HL2012 L2013 L2013 L2013

HL2012 HL2012 L2013 L2013

HL2012 HL2012 HL2012 L2013

Az ütemezésnek megfelelő óratervek


HL2012 Évfolyamok Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Irodalom Történelem és állampolgári ism. Ember és Társadalom* Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés Osztályfőnöki Többlet testnevelés óra Fejlesztő foglalkozás Összes óraszám

1.

2.

3. Köt. 7,5 -

4. Reh. 7,5 -

8,5 -

8,5 -

Köt. 7,5 -

Reh. 7,5 -

-

-

-

4,5 1 1 1 1 3 20

4,5 1 1 1 1 3 20

1 4,5 0,5 1,5 1 1 1 3 20

Einy. 7,5 -

-

-

-

-

2

2

2

2

2

2

2

2

1 4,5 0,5 1,5 1 1 1 3 2 22

2 4 1 2 1 1 1 3 -

2 4 1 2 1 1 1 3 2 24,5

4,5 4 1 2 1 1 1 3 25

2,5 4 1 2 1 1,5 1 2,5 1 0,5 23

5 4 1 2 1 1,5 1 2,5 1 0,5 25,5

2,5 4 1 2 1 1,5 1 2,5 1 0,5 23

5 4 1 2 1 1,5 1 2,5 1 0,5 25,5

2 4 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 0,5 0,5 25,5

5 4 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 0,5 0,5 27,7

2 4 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 0,5 0,5 25,5

5 4 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 0,5 0,5 27,7

22,5

5. Köt. Einy. 2 2 2 2

6. Köt. Einy. 2 2 2 2

7. Köt. Einy. 2 2 2 2

8. Köt. Einy. 2 2 2 2

A mozgáskorlátozott tanulók rehabilitációs foglalkozásai a mindenkori létszámtól függően a törvényi szabályozásnak megfelelően alakulnak. Rövidítések:

Köt.: alapóraszámú csoport

Reh.: logopédiai csoport

Einy.: emelt idegen nyelvi csoport

*A TÁMOP-3.1.4. fenntarthatósági ideje alatt érintett tanulócsoportok Világosszürke háttérrel jelölt a csoportbontással tervezett óra


3. HELYI TANTERV

Évfolyam Magyar Angol nyelv Matematika Erkölcstan Történelem és állampolgári ismeretek Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlat Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

1. 8 1 4 1

5

5

5

Rendelkezésre álló órakeret = a tanuló heti óraszáma Szabadon tervezhető órák – beépítve Az osztályok heti időkerete Nkt. 6. melléklet

25

25

2 52

1

2. 8 1 4 1

L2013 3. 7 1 4 1

1

1,5

4. 7 2 4 1

5. 4 3+1 4 1

6. 4 3+1 4 1

7. 4 3+1 4 1

8. 4 3+2 4 1

2

2

2

2

2

3 1,5 1,5 1,5 1,5 1

2

1 1 1 1+1

1

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1 1+1

1 1+1

1 1+1

1

1

1

+1

5

5 1

5 1

5 1

5 1

25

27

28

28

31

31

2

3

3

2

3

3

3

52

52

55

51

51

56

56

2

2

2

2

2

2

1

1

2 0,5 1

2 1 1

Jelmagyarázat: Világos szürke alappal jelölt a csoportbontással tervezett óra +1 óra = A szabadon tervezhető órákból a tanuló számára kötelezően választandó óra. A tantárgyválasztás lehetőségét a helyi tanterv előírásai biztosítják, az angol nyelvi, technika, informatika csoportbontásokat az Nkt. 6. sz. mellékletében szereplő „Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete” terhére szervezzük meg.

Szabadon tervezhető órakeret Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási területet felügyelő miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órakeret óráinak nagyobb részét a tantárgyi rendszerbe beépítve az ismeretek elmélyítésére, gyakorlásra, készségfejlesztésre kívánjuk fordítani. Figyelembe véve az informatika és az idegen nyelvek oktatása iránti megnövekedett érdeklődést 1. évfolyamtól bevezetjük az angol nyelv, 3. évfolyamtól az informatika oktatását.


3. HELYI TANTERV

ÉVFOLYAM 1. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?

Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Környezetismeret Informatika Magyar nyelv és irodalom Környezetismeret Informatika Informatika Emelt óraszámú angol - Informatika Matematika Emelt óraszámú angol - Informatika Természetismeret Magyar nyelv és irodalom Emelt óraszámú angol - Informatika Matematika Matematika Emelt óraszámú angol vagy Informatika és Technika, életvitel és gyakorlat

1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra

Az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítjuk.


3. HELYI TANTERV

Választott kerettanterv Iskolánk az oktatási területet felügyelő miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható „A változat” illetve „B változat” közül az alábbi tanterveket választja:

ÉVFOLYAM 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam

VÁLASZTOTT KERETTANTERV Ének-zene Magyar nyelv és irodalom Biológia – Egészségtan Fizika Kémia Ének-zene Technika, életvitel és gyakorlat

„A változat” „A változat” „A változat” „B változat” „B változat” „A változat” „A változat”

A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a nevelők szakmai munkaközösségeinek feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben:    

2013 augusztusára: az első és az ötödik évfolyamon. 2014 augusztusára: a második és a hatodik évfolyamon. 2015 augusztusára: a harmadik és a hetedik évfolyamon. 2016 augusztusára: a negyedik és a nyolcadik évfolyamon.

A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történő alkalmazásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol nyelvet tanulják, megfelelő számú jelentkező esetén német nyelv tanítására van lehetőség

3.2.Választható tanórai foglalkozások, a tanulók tantárgyválasztása 3.2.1. Emelt óraszámú nyelvoktatás Az elmúlt években jelentősen megnövekedett az igény az idegen nyelv oktatására, ezért igazodva a társadalmi elvárásokhoz a felső tagozaton emelt óraszámú angol nyelvoktatást választhatnak a tanulók, az alábbiaknak megfelelően: 



Az írásbeli jelentkezés után a következő tanévi csoportbeosztásról az intézményvezető dönt az intézményvezető helyettes és a szaktanárok véleménye alapján. Az emelt óraszámú csoportba kerülés feltétele a 4. osztály végén írt szintfelmérő legalább 80%-osra teljesítése. 83 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV 



Az átjárhatóság biztosított, de a tantárgyválasztás legalább egy tanévre szól, a szintnek megfelelő csoportváltás csak a következő tanévben lehetséges. Ettől eltérni egyéni elbírálás alapján az intézményvezető engedélyével lehet. Vitás esetekben a pedagógusoknak és a szülőknek konzultálniuk kell a tanulók érdekében.

Azok a felső tagozatos tanulók, akik nem tanulnak emelt óraszámú angol nyelvet, informatika, illetve 8. osztályban informatika-technika, életvitel és gyakorlat tantárgyakat tanulnak megemelt óraszámban. Erkölcstan vagy hit-és erkölcstan (A 20/2012. EMMI rendelet 182/A-182/B §-a szerint) A pedagógusválasztás a tantárgyválasztással valósul meg. Az igények felmérése után alakítjuk ki a csoportokat, ez alapján készül el a tantárgyfelosztás, amely kijelöli az adott csoporthoz tartozó pedagógust.

3.3. Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása a TÁMOP fenntartási időszakára MŰVELTSÉGTERÜLET Ember és társadalom

TANTÁRGY NEVE Ember és társadalom

ÉVFOLYAM, OSZTÁLY 5-8.évfolyam 1 tanulócsoportja

IDŐPONT 2010-2015-ig

A fenntarthatóság éveiben a mindenkori munkaterv tartalmazza a műveltségterületet, a tantárgy nevét, évfolyamot, osztályt. Törekszünk a felmenő rendszerben történő bevezetésre, és a műveltségterület állandóságára.

3.4. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei A Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a helyi tanterv érvényességi ideje alatt csak olyan tankönyveket, térképeket, munkafüzeteket használ, melyeket a mindenkori oktatási főhatóság hivatalosan nyomtatott taneszközzé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés). A munkaközösségek (pedagógusok) a jelenleg ismert és megismerhető tankönyvek és más nyomtatott taneszközök közül szakmai és praktikus szempontok figyelembevételével választanak. A kiválasztásnál a következő szempontokat kell figyelembe venni:    

törekedni kell az 1.-4. és az 5.-8. évfolyam egymásra épülésére; logopédiai osztályban a betűtanulást segítő tankönyvcsalád használatára; előnyben részesülnek a kompetenciaalapú oktatást segítő tankönyvek, digitális tananyagok; a programcsomagok alkalmazásához szükséges tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásánál figyelembe vesszük, hogy több évfolyamon és több 84 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV

  

műveltségterületen lehessen hasznosítani minél több kompetenciaterület fejlesztéséhez; a sajátos nevelési igényű tanulóknál szükség esetén speciális vonalazású füzet, egyéb segédeszköz (pl.: ceruzafogó, speciális billentyűzet a számítógéphez); a taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján a szülői közösség számára elfogadható árfekvésű. A megrendelt tankönyveken, munkafüzeteken, feladatlapokon kívüli taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége

A tankönyvek áráról és más szükséges taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév utolsó szülői értekezletén) tájékoztatjuk.

3.5. Tanítási szerkezet    

 



Iskolánk az 1.-4. évfolyamokon a nagy- és kisfelmenő rendszert egyaránt preferálja. Igyekszik figyelembe venni a nevelők és a szülők igényeit is. 1- 4. évfolyamon a napközis, az 5- 8. évfolyamon napközis, illetve igény esetén tanulószobai ellátást biztosítunk. Az idegen nyelvet szaktanárok vagy szaktanítók tanítják. Az idegen nyelv oktatásánál 3-8. évfolyamig, a magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyak oktatásánál 5-8. évfolyamig az évfolyamszintű képesség szerinti csoportbontást is alkalmazzuk igény szerint, illetve, a gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete (a 2011. évi CXC. törvény 6. számú melléklete) lehetővé teszi, és nem jár a fenntartó részéről többletfinanszírozással. informatika és technika tantárgynál az osztályokat két csoportra bontjuk. Az 3-4 évfolyamon a beszédfogyatékos, diszlexiás, diszgráfiás diszkalkúliás, gyermekek kis létszámú osztályban tanulnak (lokális integrált forma), az 5-8. évfolyamon integráltan, közgyűlési határozat értelmében kifutó rendszerben. A mozgáskorlátozott tanulók nevelése-oktatása integráltan történik. Egy osztályba maximum két mozgássérült tanuló integrálható.

3.6. Tanulói jogviszony létesítése 3.6.1. Az iskolába jelentkező tanulók felvétele és átvétel Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek elérje az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, és az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:  

a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót; lakcímet igazoló hatósági igazolványt; 85 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV  az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást;  szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. Ha az általános iskola felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. Sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló    

szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy testvére az adott intézmény tanulója, vagy munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.

Az osztályok kialakításánál – a szakmai szempontok elsőbbségét biztosítva - figyelembe vesszük a szülői igényeket is. Az osztályba sorolás az intézményvezető joga és kötelessége. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola intézményvezetője dönt. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:    

a tanuló személyazonosítására alkalmas, a tanuló nevére kiállított személyi azonosítót; lakcímet igazoló hatósági igazolványt; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

3.6.2. A magasabb évfolyamra lépés feltételei A 2-8. évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.


3. HELYI TANTERV Ha a tanuló a 2-8. tanév végén – legfeljebb három tantárgyból - „elégtelen” osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus 15-31-ig terjedő időszakban javító vizsgát tehet. Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytatja. Az intézményvezető a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket teljesítette. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. 2-8. évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:   



az iskola intézményvezetője felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az iskola intézményvezetője engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, valamint mulasztása az adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, hogy a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen, magántanuló volt.

A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők:   

1-4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, idegen nyelv, erkölcstan. 5-6. évfolyamon: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret, idegen nyelv, erkölcstan, hon-és népismeret. 7-8. évfolyamon: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, idegen nyelv, erkölcstan.

Ebben az esetben a tanulók sajátos helyzete miatt az intézményvezető mentesítheti a tanulókat a készségtárgyak tanulása alól, ekkor gyakorlati vizsgát nem kell tenniük. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

3.6.3. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:   

osztályozó vizsga, pótló vizsga, javítóvizsga.


3. HELYI TANTERV Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha   



a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel  

osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.

Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben:    

2013-2014. tanév júniusban: az első és az ötödik évfolyamon. 2014-2015. tanév júniusban: a második és a hatodik évfolyamon. 2015-2016. tanév júniusban: a harmadik és a hetedik évfolyamon. 2016-2017. tanév júniusban: a negyedik és a nyolcadik évfolyamon.

A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:


3. HELYI TANTERV

TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

ÍRÁSBELI

SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI

FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

3.7. A tanulók értékelése, magasabb évfolyamba lépés feltételei Iskolánkban a magasabb évfolyamba lépés feltétele: az előírt tanulmányi követelmények teljesítése. A 2011/2012. TANÉVTŐL TANULÓINKAT A KÖVETKEZŐKÉPPEN ÉRTÉKELJÜK Évfolyam Félévékor Év végén 1. évfolyam szöveges minősítés szöveges minősítés 2. évfolyam szöveges minősítés osztályzat 3. évfolyam osztályzat osztályzat 4. évfolyam osztályzat osztályzat Szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően, gyengén teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul minősítést 89 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV kap, a szülő bevonásával értékeljük a tanuló teljesítményét, feltárjuk a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot teszünk az azok megszűntetéséhez szükséges intézkedésekre. Ha az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget a tanuló az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, tanulmányait az első évfolyamon folytatja. A tanuló az első évfolyamon abban az esetben utasítható osztályismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem teljesítette. Az intézményvezető a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket teljesítette. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. 2-8. évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:   



az intézmény vezetője felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az intézmény vezetője engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, valamint mulasztása az adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, hogy a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen, magántanuló volt.

A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 

1-4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, idegen nyelv, erkölcstan.  5-6. évfolyamon: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, informatika, természetismeret, idegen nyelv, erkölcstan, hon-és népismeret.  7-8. évfolyamon: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, idegen nyelv, erkölcstan. Ebben az esetben a tanulók sajátos helyzete miatt az intézményvezető mentesítheti a tanulókat a készségtárgyak tanulása alól, ekkor gyakorlati vizsgát nem kell tenniük. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. A 2. évfolyamon, év végén és a további évfolyamokon a tanulók értékelése osztályozással történik. A 2010/2011-es tanévtől a 2. évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon szülői beleegyezés nélkül is évfolyamismétlésre utasíthatja a nevelőtestület a diákot.

3.7.1. Az 1. évfolyamon alkalmazott minősítések értékelési szempontjai 90 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJA: TANTÁRGYI TELJESÍTMÉNY Idő

Formatív értékelés (órai munka, felelés)

Típus

Szimbólumok, pontok, stb. Skála

Súly

Félévkor és év végén

Tanév közben

pl.: 5 piros pont = kiváló

Év közben:

  

Félévkor:



Év végén:

 

Minősítő fogalmak: - kiváló - jó - megfelelő - gyenge - „felzárkóztatásra szorul” 1

Szummatív értékelés (témazáró, félévi, év végi felmérés) szaktanári egyez- % pontban, tetés alapján átváltással: százalékban 95% = kiváló 80% = jó 65% = megfelelő 49% = gyenge, 0-48%= felzárkóztatásra szorul” Diagnosztikus értékelés (tanulási szakasz eleje, vége)

3

ÉRTÉKELÉS AZ 1. ÉVFOLYAMON Az értékelés módja, Az értékelés formája rögzítése szimbólumok  tanulói füzet, munkafüzet dicséret  tájékoztató füzet szöveges értékelés  napló  elektronikus napló értékelőlap + minő-  tájékoztató füzet sítés (az 1. osztály napló ban tanítók által ki-  elektronikus napló dolgozott szempontsor alapján) szöveges értékelés  bizonyítvány minősítő fogalmak  törzskönyv  napló  elektronikus napló  iskolalátogatási bizonyítvány

Ellenőrző füzet, illetve bizonyítvány Minősítő fogalmak: - kiváló - jó - megfelelő - gyenge - „felzárkóztatásra szorul”

5

-

Ki értékel? 

a tanítók



a tanítók



a tanítók


3. HELYI TANTERV

3.7.2. A 2. évfolyamon félévekor és év végén alkalmazott minősítések értékelési szempontjai Idő

Típus

Skála

Súly

AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJA: TANTÁRGYI TELJESÍTMÉNY Tanév közben félévkor Szummatív Ellenőrző füDiagnoszértékelés zet, illetve Formatív értékelés tikus érté(témazáró, bizonyítvány (órai munka, fele- kelés (tanufélévi, év lés) lási szakasz végi felméeleje, vége) rés) SzimbóÉrdem- szaktanári % pontban, Minősítő foegyeztetés lumok, jegyek átváltással: galmak: alapján szápontok, (1-5) 92% = 5 4,6 - 5 = kiváló zalékban stb. 80% = 4 3,8 - 4,5= jó 65% = 3 2,9 - 3,7 = megfelelő 45% = 2 2,5-2,8=gyenge 0-44% = 1 -2,4= „felzárkóztatásra szorul” pl.: 5 piros 5 piros pont = pont = kiváló 5 (1. félévben)

év végén Ellenőrző füzet, illetve bizonyítvány

5 (jeles) kitűnő 4 (jó) 3 (közepes) 2 (elégséges) 1(elégtelen)

3.7.3. A 3 - 4. évfolyamon félévekor és év végén alkalmazott minősítések értékelési szempontjai 2011/2012. tanévtől AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJA: TANTÁRGYI TELJESÍTMÉNY Tanév közben

Idő

Típus

Skála

Súly

Formatív értékelés (órai munka, felelés) Szimbólumok, pontok, stb.

Érdemjegyek (1-5)

Diagnosztikus értékelés (tanulási szakasz eleje, vége) szaktanári egyeztetés alapján százalékban

Szummatív értékelés (témazáró, félévi, év végi felmérés) % pontban, átváltással: 92% = 5 80% = 4 65% = 3 45% = 2 0-44% = 1

félévkor Ellenőrző füzet, illetve bizonyítvány

év végén Ellenőrző füzet, illetve bizonyítvány

4,5 - 5 = 5 3,5 - 4,49 = 4 2,5 - 3,49 = 3 1,5 - 2,49 = 2 0-1,49 = 1

5 (jeles) kitűnő 4 (jó) 3 (közepes) 2 (elégséges) 1 (elégtelen)

pl.: 5 piros pont = 5 92 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV A témazáró érdemjegyek hangsúlyosabban szerepelnek az osztályozásnál. A sajátos nevelési igényű tanulóknál figyelembe vesszük a szakértői szakvéleményben megfogalmazott differenciált értékelési és a minősítés alóli felmentési javaslatokat. Amenynyiben a szülő írásban kéri a szakértői véleményben megfogalmazott differenciált értékelés vagy a minősítés alóli felmentés figyelmen kívüli hagyását, úgy ennek a kérésnek eleget téve értékeljük a tanulót.

3.7.4.

Értékelés a 2-4. évfolyamon

Év közben:



   Félévkor:

   

Év végén:



 

3.7.5.

AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA,

AZ ÉRTÉKELÉS RÖG-

FORMÁJA

ZÍTÉSE

érdemjegy (5, 4, 3, 2, 1); legalább 4 jegy tantárgyanként és félévenként dicséret, elmarasztalás szimbólumok havonkénti magatartás és szorgalom értékelése A 2. évfolyamon minősítő fogalmak; 3-4. évfolyamon osztályzat; szaktárgyi és szaktanári dicséret a magatartás, szorgalom betűvel, a minősítés fokozatai: példás, jó, változó, rossz, illetve hanyag 2-4. évfolyam: az osztályzat: kitűnő, jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen magatartás, szorgalom, mint félévkor nevelőtestületi dicséret 4. osztálytól

  





   

KI ÉRTÉKEL?

osztálynapló,  ellenőrző könyv füzetek, munkafüzetek elektronikus napló

a tanítók

ellenőrző könyv, osztálynapló elektronikus napló

 

tanítók az osztályban tanító pedagógusok valamint az osztályozó konferencia

osztálynapló bizonyítvány törzskönyv elektronikus napló

 

a tanítók az osztályozó konferencia, mint félévkor

Értékelés az 5-8. évfolyamon

A felső tagozaton a tanulók értékelése osztályzással történik. A továbbhaladást kizáró értékelés: három tantárgyból elégtelen osztályzat. Az 1-2 tantárgyból elégtelen osztályzatot elért tanulók sikeres javítóvizsga után folytathatják tanulmányaikat az köznevelési törvény idevonatkozó rendelete alapján. 93 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA,

AZ ÉRTÉKELÉS RÖG-

FORMÁJA

Év közben:



  

Félévkor:

  

Év végén:



 

érdemjegy (5, 4, 3, 2, 1); legalább havonta 1 jegy tantárgyanként dicséret, elmarasztalás piros, fekete pont kisjegyek havonkénti magatartás és szorgalom értékelése

ZÍTÉSE

    

  érdemjegy (5, 4, 3, 2, 1)  szaktárgyi dicséret  a magatartás, szorga lom betűvel, a minősí-  tés fokozatai: példás, jó,  változó, rossz, ill. hanyag

az osztályzat: kitűnő, jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen magatartás, szorgalom, mint félévkor nevelőtestületi dicséret

KI ÉRTÉKEL?

      

osztálynapló ellenőrző könyv elektronikus napló ellenőrző könyv füzetek, munkafüzetek, napló osztálynapló ellenőrző könyv ellenőrző könyv osztálynapló ellenőrző könyv osztálynapló elektronikus napló

 

a tanárok az osztályfőnök

 

tanárok Az osztályban tanító pedagógusok, diákok véleményét figyelembe véve az osztályfőnök javaslata alapján az osztályozó konferencia a tanárok

osztálynapló  bizonyítvány törzskönyv elektronikus nap-   ló osztálynapló bizonyítvány törzskönyv

mint félévkor az osztályozó konferencia

Az értékelési rend kialakítása során az alábbi követelményeket határozzuk meg:         

legyen egységes, egyszerű, áttekinthető; sokszínű, serkentő, ösztönző hatású legyen differenciált, személyre szóló; legyen kiszámítható, azonos feltételeket teremtő; biztosítsa a szubjektív értékelés jogát is; jelezze a sikert és a kudarcot (de „skatulyázás” nélkül); jelezze a tanuló számára helyzetét, továbbá szülei és környezete számára is; preferálja a szorgalmat és a tehetséget; legyen kompatibilis a közoktatás egészével.

Az iskolánk pedagógiai elveivel összefüggően bármely értékelhető tanulói teljesítményre megkülönböztetés nélkül alkalmazzuk az értékelési mechanizmust. Az évközi értékelésben a tanítók, tanárok módszertani szabadságuk jegyében szabadon alkalmazhatnak értékelő szimbólumokat, ezt a tantestület nem egységesíti, nem is korlátozza.


3. HELYI TANTERV Nevelőtestületünk az értékelés rendszerességét alapelvként ismeri el, ezért valamennyi tanulónak valamennyi tantárgyban a nevelők négy egymást követő hét után értékelő tájékoztatást adnak, illetve fontosabb témakör lezárásakor érdemjegyet.

3.7.6.     

Az érdemjegyszerzés módjai:

szóbeli felelet (az előző órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján) önálló kiselőadás, gyűjtőmunka írásbeli munka óraközi munka versenyeken való részvétel

A tanulói magatartás és szorgalom értékelése az iskolai házirendben megfogalmazott kötelezettségek teljesítésén és a közösségért végzett munkán alapul. Félévkor és év végén a magatartás és szorgalom minősítéseket az osztályban tanuló gyerekek és a szaktanárok véleményének meghallgatása után az osztályfőnök adja. Az osztályozó értekezleten, vita esetén az osztálytanító nevelők többségi szavazata dönt. Tantárgyi dicséret esetén félévkor 5d kerül a tájékoztató füzetbe (elektronikus naplóba), év végén kitűnő szerepel a bizonyítványban a jeles osztályzat helyett, a naplóban 5d jelölést alkalmazunk. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie és havonta legalább egy érdemjegyet kell kapnia. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti tájékoztató füzeten (elektronikus naplón) keresztül. A tájékoztató füzet (ha van) bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

3.7.7.

Írásbeli beszámoltatás formái, rendje

Törekszünk a szóbeli és az írásbeli számonkérés egyensúlyának megtartására. A sajátos nevelési igényű tanulóknál előnyben részesítjük a szóbeli feleletet, a beszédfogyatékosoknál az írásbeli számonkérést, az időtényező meghosszabbítását, illetve valamenynyi tanulónál a szakvéleményben foglaltakat. A dolgozatok kijavítása a megírástól számított 2 héten belül megtörténik. Minden témazáró dolgozatot, évfolyam szintű felmérőt összeszedünk, és egy évig megőrizzük. Az alábbi írásbeli beszámoltatási formákat alkalmazzuk Év eleji felmérések Célja: az előző tanévben elsajátított ismeretekről tájékozódás.


3. HELYI TANTERV Az elért %-os teljesítményt az év eleji ismétlések tematikájának elkészítéséhez használjuk fel. Érdemjeggyel nem értékeljük. Az év eleji ismétlés utáni dolgozat már osztályozható. Kisdolgozatok Célja a napi felkészülés ellenőrzése vagy rövidebb tematikus egység számonkérése. Témazáró dolgozatok Célja: a témakör utáni ellenőrzés A témazáró dolgozat írásának időpontját legkésőbb a dolgozatot megelőző utolsó órán (összefoglalás) közölni kell a tanulókkal. Egy tanítási napon, az 1-4 évfolyamon egy, az 5-8 évfolyamon két témazáró íratható. A naplóban a jegyzet rovatban jelezzük előre, hogy melyik napon kívánunk témazáró dolgozatot íratni. A nevelői egyeztetés során a kisebb óraszámban oktatott tantárgy részesül előnyben. Azonos évfolyamon a nevelők egyeztetik a témazárók feladattípusait, meghatározzák a ponthatárokat. A témazáró dolgozatok számát a tantárgyi tantervek tartalmazzák. Évfolyam szintű felmérések Célja: egy nagyobb időszak (2 év) alatt elsajátított ismeretek felmérése, készségek, jártasságok szintjének helyzete. Ideje: 2., 4., 6. évfolyamon, év végén; 8. évfolyamon matematika magyar nyelv és irodalom valamint idegen nyelv; logopédiai osztályban 4. évfolyamon matematika valamint magyar nyelv és irodalom. Ezen kívül az éves munkatervben is a kiemelt feladatokból adódóan. Értékelése százalékban történik, de a munkaközösségek dönthetnek az érdemjeggyel való értékelés mellett is.

3.7.8.    

A naplóban történő vezetés:

félévi osztályzatok: kék színű toll; év végi osztályzatok: piros színű toll; témazáró dolgozatok érdemjegyei: piros színű toll; egyéb érdemjegyek beírása történhet kék, zöld, fekete színű tollal

Az osztályozásnál figyelembe veendők: évfolyamszintű félévi vagy év végi tudásszintmérés, témazáró dolgozatok, szóbeli, írásbeli ellenőrzés, órai aktivitás, szorgalmi feladat végzése, írásbeli házi feladat végzése, versenyeken elért eredmények, részvétel a három hetet meghaladó a projektben, témahétben, különböző szintű dicséretek, elmarasztalások.



a teljesítmények egységes értékelése érdekében az évfolyamszintű felmérések értékelésekor az elért teljesítmény érdemjegyre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük: teljesítmény érdemjegy 0 - 45 %

elégtelen (1)

46 - 64 %

elégséges (2)

65 - 79 %

közepes (3)

80 - 89 %

jó (4)

90- 100 %

jeles (5)

A témazárók esetében az érintett nevelők ettől eltérő százalékban is megállapodhatnak. Amennyiben központi feladatlapot használunk, lehetőség van az ott javasolt %-ok szerinti érdemjegy adására is. A kisdolgozatoknál a nevelő dönt a teljesítmény %-ához rendelt érdemjegyről. A minősítés, értékelés alól felmentett tanulók esetében a tantárgy(ak) neve mellé: felmentve bejegyzés kerül. 5-8. évfolyamon a kapott jegyek beszámítása a félévi, év végi osztályzatba:    

témazáró, tananyagrészt lezáró jegy felelet értékű szóbeli, írásbeli jegy röpdolgozat, memoriter jegy gyűjtőmunka, stb. jegy

kétszeres hangsúly egyszeres hangsúly egyszeres hangsúly egyszeres hangsúly

A 2012/13-as tanévtől bevezettük a digitális napló használatát. Az elektronikus naplóban kétszeres és egyszeres hangsúlyú érdemjegyek szerepelnek, a tapasztalatokra építve a félévi és év végi osztályzatok megállapításánál a digitális napló által számított érdemjegyet – mely a tantárgyi jegyek átlagának egészre kerekített értéke - kapja a tanuló.

3.8. Jutalmazás és dicséret fokozatai: 

Tanév közben: o Osztályfőnöki, szaktanári, napközis nevelői írásbeli dicséret o Igazgatói szóbeli dicséret o Igazgatói írásbeli dicséret o Nevelőtestületi dicséret



Tanév végén: o alapítványi jutalom:  végzős diákjainknál: nyolc év – példamutató magatartás mellett végzett kiemelkedő tanulmányi, kulturális, sport és közösségi munkáért jutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. A jutalom odaítéléséről az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület dönt. 97 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV 

a többi évfolyamon: a tanévben kiemelkedő tanulmányi, kulturális, sport és közösségi munkáért.

o

iskolai jutalom:  oklevél és könyv - példamutató magatartásért, szorgalomért, sport, tanulmányi, kulturális és közösségi munkáért.

o

tantárgyi dicséretet kaphat  2-8. évfolyamon az a tanuló, akinek az évközi érdemjegyei 4,8-5, és részt vesz versenyeken, pályázatokon.

o

4. évfolyamtól kimagasló tanulmányi munkáért azok a tanulók kaphatnak nevelőtestületi dicséretet tanév végén, akik a tantárgyak legalább feléből dicséretet kaptak, és legfeljebb egy jó osztályzatuk van;

A nevelőtestületnek különösen indokolt esetben joga van a kritériumrendszertől eltérő döntést hozni.

3.9. A magatartás és szorgalom értékelése 3.9.1. A magatartás értékelésekor figyelembe kell venni:     

a házirendben foglaltak betartását; viselkedést iskolán belül és az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken, az osztály és az iskolaközösséghez való viszonyát; az iskolai szabályok betartását; önkéntes tevékenységet.

Példás A házirendet és a tanulói szabályzatot betartja és figyelmeztet annak betartására. Az iskolai normák szerint él és cselekszik. Önállóan vállal és végez feladatokat. Udvarias hangnemben beszél a felnőttekkel és társaival. A közösségi munkából példamutatóan részt vállal. Jó A házirendet és a tanulói szabályzatot betartja. Az iskolai normák szerint él és cselekszik. A rábízott feladatokat elvégzi. Udvarias hangnemben beszél a felnőttekkel és társaival. Beilleszkedik a közösségbe, állásfoglalásai pozitívak. Változó Tudatosan nem árt a közösségnek. Az iskolai normákat nem tartja be következetesen, negatív irányban is befolyásolható. Nem szívesen vállal közösségi munkát, megbízatásait pontatlanul teljesíti. Viselkedése gyakran kifogásolható. Többször használ durva kifejezéseket. 98 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV Rossz Sorozatosan megszegi a házirendet és a tanulói szabályzatot. Szándékosan árt a közösségnek. Felnőttekkel szemben udvariatlan, társaival durva. Többször használ illetlen kifejezéseket. Közösségi munkát nem vállal. Fegyelmi vétséget követett el.

3.9.2. A szorgalom értékelésénél figyelembe kell venni    

Egyéni képességhez viszonyított teljesítményt. Tanulmányi munkához való viszonyt (kötelességtudat, felszerelések rendje, munkafegyelme, pontossága). Órai aktivitást. A tanulmányi, sport és kulturális munkával kapcsolatos feladatvállalást.

Példás Tanulmányi munkáját és egyéb megbízatását rendszeresen, pontosan, megbízhatóan, önállóan végzi. Felkészülése folyamatos, segíti társait. Az órákon aktív. Képességeihez mérten a maximumot nyújtja. Példát mutat társainak a munkában. Jó Rendszeresen felkészül a tanítási órákra. Megbízhatóan, önállóan dolgozik. Felszerelését elhozza a tanítási órákra, rendben tartja. Kötelességtudó, de órákon nem elég aktív. Változó Képességeihez mérten alul teljesít. Feladatát nem végzi pontosan. Az órai munkában nem vesz részt folyamatosan. Felszerelése többször hiányos, rendetlen. Hanyag Órákon figyelmetlen, feladatait nem végzi el. Hátráltatja a tanóra alatt folyó munkát. Felszerelése gyakran hiányos, rendetlen. Hibáit nem igyekszik javítani. Csak többszöri nevelői figyelmeztetésre dolgozik. Képességei alatt teljesít. Az értékelés megvalósítása


3. HELYI TANTERV     

a magatartás értékelése másodiktól nyolcadik évfolyamig havonta: 5, 4, 3, 2; valamennyi évfolyamon félévkor és év végén: példás, jó, változó, rossz; az első évfolyamon az osztályfőnök minden hónap végén sajátos jelöléssel (csillag, piros pont stb.) értékeli; a szorgalom értékelése másodiktól nyolcadik évfolyamon havonta: 5, 4, 3, 2; valamennyi évfolyamon félévkor és év végén: példás, jó, változó, hanyag; az első évfolyamon az osztályfőnök minden hónap végén sajátos jelöléssel (csillag, piros pont stb.) értékeli, a magatartás, szorgalom félévi és év végi minősítését az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt a minősítésnél

3.9.3. Elmarasztalási, fegyelmi felelősség fokozatai:        

szaktanári, illetve osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés; írásbeli szaktanári, illetve osztályfőnöki figyelmeztetés; osztályfőnöki intés; osztályfőnöki megrovás; igazgatói szóbeli figyelmeztetés; igazgatói intés, írásban; tantestületi szigorú megrovás; fegyelmi eljárás esetén: igazgatói megrovás igazgatói szigorú megrovás

3.10.Szülői tájékoztatás Tájékoztató füzeten és elektronikus naplón keresztül értesítjük a szülőket év közben az alábbi esetekben:     

a tanuló tantárgyankénti érdemjegyei; a félévi osztályzatai; szöveges értékelés; szülőértekezletek, fogadóórák időpontjai; dicséretek, elmarasztalások.

Bizonyítványon keresztül év végén értesítjük a szülőket a tanulók előmeneteléről.

3.11.Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározásának elvei, korlátai Az írásbeli házi feladat funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás, (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása és az, hogy visszajelzést adjon a nevelőnek a tanórai ismeretek megértéséről. Mindezekből következik, hogy a házi feladatot megfelelően elő kell készíteni.


3. HELYI TANTERV Az írásbeli házi feladat mennyisége annyi legyen, hogy a délutáni felkészülés alatt - a napköziben - az elméleti ismeretek alapján megoldható legyen! Az 1-4. évfolyamon a tanulók hétvégére, valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. Szorgalmi feladatot, például gyűjtőmunkát jelölhetünk ki, melynek elvégzése önkéntes. Az 5-8. évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl - nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. Ezeken az évfolyamokon is jelölhetünk ki szorgalmi feladatot, melyek végzése önkéntes. Hét végére akkor kaphatnak írásbeli és/vagy szóbeli házi feladatot, ha heti 2 órás a tantárgy, és pénteken, illetve a következő hét hétfőjén van az adott tanítási óra. Ezek vonatkoznak a projekttel, témahéttel kapcsolatos szóbeli, írásbeli házi feladatokra is.

Az iskolai ügyelet és ebédeltetés rendje    

Reggeli ügyelet: 700 órától 800 óráig Napközis ellátás biztosítása: 1630 óráig Délutáni ügyelet: 1600 órától 1700 óráig Ebédeltetés: 1140-től 1400 óráig

3.12.A tanulók fizikai állapotának mérése 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 101 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV

PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1.

2.

3.

1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.18 1.21 1.24 1.27 1.30 1.33 1.36 1.39 1.42 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.61

1.10 1.13 1.16 1.19 1.22 1.25 1.28 1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.52 1.56 1.58 1.62 1.66 1.70 1.74

1.23 1.26 1.29 1.30 1.34 1.37 1.40 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.72 1.76 1.80 1.84 1.87

4. 5. évfolyam 1.34 1.45 1.37 1.48 1.40 1.51 1.43 1.54 1.46 1.57 1.49 1.60 1.52 1.63 1.55 1.66 1.58 1.69 1.61 1.72 1.64 1.75 1.67 1.78 1.70 1.81 1.73 1.84 1.76 1.87 1.79 1.90 1.82 1.93 1.85 1.97 1.89 2.01 1.94 2.05 1.98 2.09

6.

7.

8.

1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.07 2.11 2.15 2.19

1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28

1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36

6.

7.

8.

1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94

1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99

1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

1.

2.

3.

0.97 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.19 1.22 1.25 1.29 1.32 1.35 1.39 1.41 1.44 1.47 1.50 1.54

1.08 1.11 1.14 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64

1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74

4. 5. évfolyam 1.24 1.31 1.27 1.34 1.30 1.37 1.34 1.40 1.38 1.43 1.41 1.45 1.44 1.48 1.47 1.51 1.50 1.54 1.53 1.57 1.56 1.60 1.59 1.63 1.62 1.66 1.65 1.69 1.68 1.72 1.71 1.76 1.74 1.80 1.77 1.84 1.80 1.88


3. HELYI TANTERV 1.57 1.61

20 21

1.68 1.72

1.78 1.81

1.84 1.88

1.92 1.96

1.98 2.02

2.03 2.07

2.08 2.11

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72

22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74

24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76

4. 5. évfolyam 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60 62 64 66 68 70 72 74 76 78 80

6.

7.

8.

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86

7.

8.

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.


3. HELYI TANTERV

16 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

19 23 27 31 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71

22 24 28 32 36 40 44 48 51 56 60 64 68 74

évfolyam 25 28 29 32 33 36 37 40 41 44 45 48 49 52 53 56 57 60 61 64 65 68 69 72 73 76 77 80

29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna- vagy egyéb puha szőnyegen, a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90

28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93

31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

4. 5. évfolyam 34 36 39 41 44 46 49 51 54 56 59 61 64 66 69 71 74 76 79 81 84 86 89 91 94 96 98 100

6.

7.

8.

38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98 102

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104

42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106


3. HELYI TANTERV Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85

23 28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88

26 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91

4. 5. évfolyam 29 32 34 36 39 41 44 46 49 51 54 56 59 61 64 66 69 71 74 76 79 81 84 86 89 91 94 96

6.

7.

8.

34 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98

36 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100

38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1.

2.

3.

5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 26

7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 28

9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 30

4. 5. évfolyam 11 13 13 15 15 17 17 19 19 21 21 23 23 25 25 27 27 29 29 31 31 33 32 34

6.

7.

8.

15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 36

17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38

19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 105


3. HELYI TANTERV 27 28

13 14

29 30

31 32

33 34

35 36

37 38

39 40

41 42

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

1 1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

4. 5. évfolyam 2 3 3 4 4 5 5 6 6 7 7 8 8 9 9 10 10 11 11 12 12 13 13 14 14 15 15 16

6.

7.

8.

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

5. feladat: A KARDIO-RESPIRATORIKUS ÁLLÓKÉPESSÉG MÉRÉSE (12 perces futás – Cooper-teszt) Maximális időtartam: A gyerekek állórajttal indulva 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítik a futópályán. Megengedhető, hogy amennyiben a próbázók kifáradtak egy időre lelassítsanak vagy gyalogoljanak. Ezt követően kezdjenek újra tovább futni és igyekezzenek minél hosszabb távot megtenni. Felszerelések: Pontosan kimért hosszúságú pálya, vízszintes terepen, vagy szabályos méretű (400m) futópálya. A gyerekeknek adandó utasítások: Álljatok indulásra készen a vonal mögött. Az egyik lábatokat helyezzétek pontosan a vonal mögé. Amikor meghalljátok a "Rajt" szót kezdjetek el futni a kijelölt pályán, amíg nem mondjuk, hogy " Elég". Ha elfáradtatok lassíthattok vagy sétálhattok, majd kezdjetek el újra futni, amíg nem halljátok, hogy "Elég"! Ne kezdjetek el gyorsan futni és versenyezni egymással! Útmutatások a tesztet vezető személynek: A gyerekek által teljesített köröket az indítóhely előtti elhaladásukkor feljegyezzük. A 12 perc leteltével a gyerekeket "Állj" vagy "Elég" utasítással megállítjuk. A teljesített körök számához hozzáadjuk az utolsó nem teljes körben megtett távolságot. Értékelés: A gyerek neve mellé feljegyezzük a megtett méterek számát, illetve a táblázat alapján az ehhez tartozó pontértéket. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: 106 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV Fiúk Pontérték 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44

1. 1180 1190 1200 1220 1240 1260 1280 1300 1320 1340 1360 1380 1400 1430 1450 1470 1490 1510 1530 1550 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050 2070

2. 1260 1280 1300 1320 1340 1360 1380 1400 1430 1450 1470 1490 1510 1530 1550 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2010 2030 2050 2070 2090 2110 2130 2150 2180

3. 1400 1430 1450 1470 1490 1510 1530 1550 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2140 2160 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300

4.

5.

évfolyam 1450 1530 1470 1550 1490 1580 1510 1600 1530 1620 1550 1640 1580 1660 1600 1680 1620 1700 1640 1730 1660 1750 1680 1770 1700 1790 1730 1810 1750 1830 1770 1850 1790 1880 1810 1900 1830 1920 1850 1940 1880 1960 1900 1980 1920 2000 1940 2020 1960 2040 1980 2060 2010 2080 2030 2100 2050 2120 2070 2140 2090 2160 2110 2180 2130 2200 2150 2220 2170 2250 2190 2270 2210 2290 2230 2310 2250 2330 2270 2350 2290 2370 2310 2390 2330 2410 2350 2430

6.

7.

8.

1610 1630 1650 1670 1690 1700 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090 2110 2130 2150 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2470 2490 2510

1670 1690 1700 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090 2110 2130 2150 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2560 2580

1740 1760 1780 1800 1820 1840 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2150 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2460 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2610 2630 2650 107


3. HELYI TANTERV 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77

2090 2110 2130 2150 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2600 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2750 2780

2200 2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2480 2500 2510 2530 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2750 2780 2800 2820 2840 2860 2880

2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2610 2640 2660 2680 2710 2730 2750 2770 2800 2820 2840 2860 2880 2910 2930 2950 2970 2990 3010

2370 2390 2410 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2610 2640 2670 2690 2700 2730 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2890 2920 2940 2960 2980 3000 3020 3040 3070

2460 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2880 2910 2930 2950 2970 2990 3010 3030 3050 3080 3100 3120 3150

2530 2550 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2720 2750 2780 2800 2820 2840 2860 2880 2910 2930 2950 2970 2990 3010 3030 3050 3080 3100 3120 3140 3160 3180 3210 3230

2600 2620 2640 2660 2690 2710 2740 2770 2800 2820 2840 2860 2880 2910 2930 2950 2970 2990 3010 3030 3050 3080 3100 3120 3140 3160 3180 3200 3220 3240 3260 3280 3290

2670 2690 2710 2730 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2880 2910 2930 2950 2970 2990 3010 3030 3050 3080 3100 3120 3140 3160 3180 3210 3230 3250 3270 3290 3310 3330 3360

5.

6.

7.

8.

1320 1340 1360 1380 1410 1430 1450 1470 1490

1330 1350 1370 1390 1420 1440 1460 1480 1500

1340 1360 1380 1400 1430 1450 1470 1490 1510

Lányok Pontérték 1 2 3 4 5 6 7 8 9

1. 1140 1160 1180 1200 1220 1240 1260 1280 1310

2. 1180 1200 1220 1240 1260 1280 1310 1330 1350

3. 1210 1230 1250 1270 1290 1320 1340 1360 1380

4.

évfolyam 1280 1300 1310 1320 1330 1340 1350 1360 1370 1390 1390 1410 1410 1430 1430 1450 1460 1470


3. HELYI TANTERV 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58

1330 1350 1370 1390 1420 1440 1460 1480 1500 1520 1540 1570 1590 1610 1630 1650 1670 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2150 2180 2210 2240 2260 2280 2300 2320 2340 2360

1370 1390 1420 1440 1460 1480 1500 1520 1540 1570 1590 1610 1630 1650 1670 1690 1710 1730 1760 1780 1800 1820 1840 1860 1880 1910 1930 1950 1970 1990 2010 2030 2060 2080 2100 2120 2140 2160 2180 2210 2230 2250 2270 2290 2320 2340 2360 2380 2400

1410 1430 1450 1470 1490 1510 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1720 1740 1760 1780 1800 1820 1850 1870 1900 1920 1940 1970 1990 2010 2030 2050 2070 2090 2110 2130 2160 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2430

1480 1500 1520 1540 1560 1590 1610 1630 1650 1670 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1860 1880 1900 1920 1950 1970 1990 2010 2030 2050 2070 2090 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2260 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2480 2500

1490 1510 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1840 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1990 2010 2030 2050 2070 2090 2120 2140 2160 2180 2200 2220 2240 2270 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2420 2430 2460 2480 2500 2520

1510 1530 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2010 2030 2050 2070 2090 2110 2140 2160 2180 2200 2220 2240 2260 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2410 2440 2450 2480 2500 2520 2540

1520 1540 1570 1590 1610 1630 1650 1670 1690 1720 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1870 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2270 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2450 2460 2490 2510 2530 2550

1530 1550 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090 2110 2130 2160 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2310 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2460 2470 2500 2520 2540 2560 109


3. HELYI TANTERV 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77

2380 2410 2440 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2750 2770

2420 2440 2460 2490 2510 2540 2560 2580 2600 2620 2640 2660 2680 2700 2730 2750 2770 2790 2810

2450 2470 2490 2520 2540 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2740 2760 2780 2800 2820 2840

2520 2540 2560 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2880 2900

2540 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2720 2740 2760 2780 2800 2820 2840 2870 2890 2910 2930

2560 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2740 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2890 2910 2930 2950

2570 2600 2620 2640 2660 2680 2700 2720 2750 2770 2790 2810 2830 2850 2870 2900 2920 2940 2960

2580 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2880 2910 2930 2950 2970

4. A tanulók minősítése az öt feladatban elért összes pontszám alapján: AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ-KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE 1-3. ÉVFOLYAM Igen gyenge = 0-7 pontig Gyenge = 8-14 pontig Elfogadható = 15-21 pontig Az általános fizikai teherbíró-képesség Közepes = 22-28 pontig minősítése fittségi kategóriák szerint Jó = 29-35 pontig Kiváló = 36-42 pontig Extra = 43-49 pontig 10%-os = 0-5 pontig 20%-os = 6-10 pontig 30%-os = 11-15 pontig 40%-os = 16-20 pontig 50%-os = 21-25 pontig Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése százalékban kifejezve 60%-os = 26-29 pontig 70%-os = 30-34 pontig 80%-os = 35-39 pontig 90%-os = 40-44 pontig 100%-os = 45-49 pontig


3. HELYI TANTERV AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ-KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE 4-8. ÉVFOLYAM Igen gyenge = 0-20 pontig Gyenge = 21-40 pontig Az általános fizikai Kardiórespiratórikus Elfogadható = 41-60 pontig teherbíró-képesség álló-képesség, és az Közepes = 61-80 pontig minősítése fittségi kaáltalános izomerő – Jó = 81-100 pontig tegóriák szerint erő-állóképesség Kiváló = 101-120 pontig Extra = 121-140 pontig 10%-os = 0-14 pontig 20%-os = 15-28 pontig 30%-os = 29-42 pontig 40%-os = 43-56 pontig Az általános fizikai Kardiórespiratórikus 50%-os = 57-70 pontig teherbíró-képesség álló-képesség, és az minősítése százalékban általános izomerő – 60%-os = 71-84 pontig kifejezve erő-állóképesség 70%-os = 85-98 pontig 80%-os = 99-112 pontig 90%-os = 113-126 pontig 100%-os = 127-140 pontig

3.13.Az alapfokú művészeti oktatás helyi tanterve Az intézményünkben folyó alapfokú táncművészeti oktatás helyi tanterve az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján készült. Általános fejlesztési követelmények Fejlessze   

a gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját, testi-lelki állóképességét, kapcsolatteremtő képességét.

Neveljen   

egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat, a táncművészetet értő közönséget, táncot szerető fiatalokat.

Készítsen fel 

A szakirányú továbbtanulásra.

Az alapfokú táncképzésnek nem célja a hivatásos és versenytáncos képzés, de célja a tehetséges tanulók pályára irányítása, valamint az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra ösztönzése. Az iskolai képzés tanszakai 111 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV   

Balett tanszak Modern-kortárstánc Társastánc

A részletes óratervek és tantárgyak az adott tanszaknál találhatók. A képzés mindenki számára nyitott. A csoportok összeállításakor nem az életkor, hanem a tanulók tánctechnikai és fizikai fejlettsége a meghatározó. Az iskolatípus nem vállalkozhat korrekciós, terápiás feladatok ellátására. Értékelés Javasolt a szóbeli és írásbeli értékelés is. Az előképző 1. és 2. évfolyamán célszerű a szöveges értékelést választani.   

kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt,

A 3-6. évfolyamon pedig tanév közben a tanulók teljesítményét a pedagógus öt jeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti vizsga alapján. A tanulók minden évfolyamon és mindegyik tanszakon félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot, a bizottság szótöbbséggel dönt. Az értékelés általános szempontjai – minimum-követelmények.           

a tananyag-elsajátítási mechanizmus fejlődése, technikai biztonság, pontos kivitelezés (mozdulatok, irányok, ritmus, dinamika9, esztétikus megjelenítés, a tantárgy elvárásainak megfelelő stílusú előadásmód, a zene és a tánc összhangja, a tudatos testhasználat, saját mozgásanyag gazdagodása, mozgáshatárok fejlődése, kapcsolatteremtés, kifejezőkészség, erőnlét.

A magasabb évfolyamba lépés feltételei   

Beiratkozás után felvételi vizsga, amelynek célja a szintfelmérés és a csoportbeosztás elkészítése. Következő évfolyamba a minimum-követelmények teljesítésével léphet a tanuló. Amennyiben a minimum-követelményeket nem teljesíti, évfolyamot ismételhet. Az alapfokú tanulmányok befejezése után – jogszabályokban meghatározott szabályok szerint szervezett – művészeti alapvizsga tehető, amely sikeres letétele jogosulttá teszi a tanulót a továbbképző évfolyamra lépésre. 112 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV Tanulói jogviszonya azon a napon szűnik meg a tanulónak, amelyiken a szülő bejelenti, hogy kimarad a tanuló a képzésből. A taneszközök és tanulmányi segédletek kiválasztása Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjában meghatározott, a tanszakra vonatkozó tárgyi feltétek felsorolásának megfelelően. Az osztályhoz kapcsolódó 2-2 csoport (1csoport balett, 1 csoport moderntánc) óraszámainak felfutása TANÉV

1. 4+4 4+4 4+4 4+4 4+4 4+4

2002/2003. 2003/2004. 2004/2005. 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008.

ÉVFOLYAM 3. 4.

2. 4+4 4+4 4+4 4+4 4+4

4+4 4+4 4+4 4+4

4+4 4+4 4+4

5.

4+4 4+4

6.

4+4

ÓRASZÁM 8 16 24 32 40 48

Az előképző évfolyamra járó tanulók közül az első évfolyamra járó tényleges tanulólétszám 120%-ának megfelelő tanulónak jár normatív támogatás. Ezeken kívül – igény szerint indulnak az előképző és a délutáni csoportok. Térítési díj ellenében tervezhető foglalkoztatásukat a közoktatási törvény 115.§. (1) pontja határozza meg.

3. Balett tanszak Cél: A tanuló sajátítsa el a klasszikus balett speciális harmóniát igénylő, fegyelmezett, tudatos mozgásnyelvét, tánctechnikáját. A BALETT TANSZAK FELADATA: Ismertesse meg a tanulóval      

mozgásszerveinek a funkcióját, a különböző mozgásformák összekötését, a klasszikus balett lépés anyagát, a táncstílusok sokféleségét, a különböző tánctechnikák mozgásformáit, a tánc történetét.

Fejlessze a tanuló      

technikai adottságait, mozgásemlékezetét, testi-lelki teherbírását, tér- és formaérzékét, hallását, ritmusérzékét, 113 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola


koordinációs készségét, dinamikai különbségek iránti érzékét, előadási készségét, a mozgás pontos zenei kivitelezését, magabiztos fellépését.

Alakítsa ki a tanulóban       

a tánc iránti szeretetet, az interpretáláshoz szükséges önfegyelmet, az önkontrollt és annak tudatos használatát, a rendszeres munka igényét, a munkában való részvételhez szükséges megfelelő magatartásformát, a gondolkodás szükségességének tudatát, a művészetek iránti nyitottságot.

Ösztönözze a tanulót      

az igényes munkára, a színházi táncesemények látogatására, alkalmi eseményeken való szereplésre, az érzelmi nyitottságra, az egészséges életmódra, külső megjelenésének (testtartás, ápoltság, öltözködés) igényességére.

Adjon teret a tanuló   

fantáziájának kibontakozás ára, a kreativitás megnyilvánulására, az improvizációs készség kibontására.

Tudatosítsa a tanulóban, hogy a tánc tanulásán keresztül fejleszti saját   

akaratát, ízlését, személyiségét, alkalmazkodóképességét.

Irányítsa a tanulót   

szakirányú továbbtanulásra, a továbbképző folytatására, az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra.


3. HELYI TANTERV Óraterv ÉVFOLYAMOK ELŐKÉPZŐ Tantárgy Klasszikus balett Balett-előkészítő gimnasztika Népi gyermekjáték Tánctörténet Kötelezően választható Szabadon választható Összesen

1.

2.

1. 2

2. 2

3

3

2

2

1

1

4

4

4

4

ALAPFOK 3. 4. 3-4 3-4

5. 3-4

6. 3-4

1 1 4-6

1 1 4-6

1 1 4-6

1 1 4-6

A tanszak tantárgyai Kötelező tantárgyak Klasszikus balett Balett-előkészítő gimnasztika Népi gyermekjáték Tánctörténet

Kötelezően választható tantárgyak Néptánc Társastánc Modern-kortárstánc

Szabadon választható tantárgy A tanszak bármely az életkori sajátosságoknak megfelelő gyakorlati tantárgya Általános követelmények: A tanuló – életkori sajátosságainak, az adott csoport összetételének és a helyi körülményeknek megfelelően – a tantárgyi tantervben megfogalmazott feladatokat teljesítse. A TANTÁRGYAK HELYE A TANSZAK PROGRAMJÁBAN A klasszikus balett mellett tanított tantárgyak részben szorosan kapcsolódnak a balett oktatáshoz, részben kiegészítik, feloldják a kötött, nagy fegyelmet igénylő munkát. E tantárgyak oktatásának célja, hogy kiegészítsék a tanulók ismereteit, közös mozgásélményt nyújtsanak, fejlesszék a testi ügyességet. A balett-előkészítő gimnasztika célja, hogy az előképzős tanulók testét a helyes testtartás elsajátításával, izomfejlesztő és erősítő gyakorlatokkal tegye alkalmassá a balett oktatás megkezdésére. Lelkileg és fizikailag egyaránt hangolja rá a nehéz, figyelmes munkára, készítse fel az izmokat a nehezedő gyakorlatok elvégzésére. Az alapfok első és második évfolyamában a tantárgy elsősorban bemelegítésre szolgál, valamint a rugalmasság, tágság megőrzésére, fejlesztésére. A balett oktatásban itt még csak az alapozás történik, azonban fokozatosan nehezebb gyakorlatokkal terheljük a különböző testrészeket Népi gyermekjáték: a néptánc kutatás eredményei alapján összegyűjtött gyermektáncokból, egyszerű, könnyen elsajátítható lépésekből, motívumokból álló gyermektáncokat foglal magába. A tanulók így ismerkednek meg a néptánc fogalmával, stílusával. 115 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV Modern-kortárstánc: nélkülözhetetlen a XX. században a klasszikus balett egyeduralmával szemben kialakult új táncstílusok ismerete. A tanulók megismerhetik a különböző modem és kortárstánc-technikákat, a test használatának újabb lehetőségeit, a lazítás-feszítés módozatait. Tánctörténet: célja, hogy minden táncai foglalkozó tanuló ismereteket szerezzen a tánc kialakulásáról, fejlődéséről, múltjáról, jelenérő1 KÖVETELMÉNYEK Általános követelmény, hogy a tanuló - életkori sajátosságainak, az adott csoport összetételének és a helyi körülményeknek megfelelően - a megfogalmazott feladatokat teljesítse

Követelmények az előképző elvégzése után BALETT-ELŐKÉSZÍTŐ GIMNASZTIKA A tanuló ismerje     

a testrészeit, testrészeinek irányított mozgás lehetőségeit, a különböző izomcsoportokat, az izomcsoportok egymással összefüggő kapcsolatát, a járás- és futásformákat.

Legyen képes   

a térben való tájékozódásra, izmainak tudatos használatára, a tanult tananyag csoportos bemutatására.

Népi gyermekjáték A tanuló ismerje:   

az énekes, táncos gyermekjátékokat, a népi sport játékokat, a játékokhoz fűződő néptánc alaplépéseit.

Legyen képes:  

a játékokat és a néptánc alaplépéseket megfelelően előadni, egyszerű ritmusképleteket visszatapsolni, dobogni.

Követelmények az alapfok elvégzése után Klasszikus balett A tanuló ismerje  

a kar és láb pozíciókat, a klasszikus balett alapelemeit, 116 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV  

a tanult tananyag szakkifejezéseit, a szakkifejezések jelentését.

Legyen képes    

a tanult gyakorlatok pontos kivitelezésére, a kombinációk használatára, a zene és a tánc összhangjának betartására, a csoportos munkában való fegyelmezett együttműködésre.

TANANYAG A tanulók a Balett tanszakon főtárgyként klasszikus balettet tanulnak az Alapfok 1. évétől a Továbbképző 10. évfolyamáig. Az óraszám lépcsőzetesen emelkedik a tananyag nehézségi fokának, bonyolultságának, kivitelezhetőségének megfelelően. Alapfok 1.év    

Helyes testtartás Rúdfogás technikája Lábhelyzetek:I. II. III. V. pozíciók Karpozíciók: I. II. III. pozíciók

Rúdgyakorlat 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Pozíció váltás rúddal szemben és rúd mellett. Demi plié I. II. V. pozíciókban. Battement tendu I. pozícióban rúddal szemben. Battement tendu I. pozícióban rúd mellett. Battement tendu passé par terre. Battement tendu jeté rúddal szemben oldalra és hátra, rúdnak háttal állva előre. Demi rond en dehors és en dedans. Rond de jambe par terre en dehors és en dedans. Plié soutenu. Relevé lent 45°. ll. Sur le cou-de-pied helyzetek: alacsony, rendkívüli, passé. Relevé I. II. pozícióban. Hajlások rúddal szemben hátra.

Közép-gyakorlat 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Irányok - térbeosztás. Karpozíciók I. II. III. 1/2 port de bras. I port de bras. Pozíció váltás. Demi plié I. II. pozícióban. Demi plié V. pozícióban. Battement tendu I. pozícióban.

Allegro 117 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV 1. 2. 3. 4. 5.

Temps levé saute I. II. Petit échappé I. pozícióból II. pozícióba ugorva. Pas marché lépések. Galopp lépés. Pas de bourrée suivi párhuzamos lábbal előre haladva féltalpon.

Megjegyzés A kezdő évfolyam feladata a pontos kartartás- és lábpozíciók elsajátítása, a helyes testtartás elérése, kimunkálása és gyakoroltatása. A gyakorlatokat rúddal szemben kezdjük el tanítani, lassú tempóban. Gondot kell fordítani az ugrástechnika megalapozására. Minimumkövetelmények:   

Az évfolyam tananyagának ismerete A klasszikus balettben használatos törzs-, láb-, kar- és fejtartás elsajátítására szolgáló alapgyakorlatok minél jobb kivitelezése Ugrástechnika megalapozása 2. év

 

Pozíciós munkák kezdete Gyakorlatok bővítése

Rúdgyakorlat 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

IV. pozíció megtanítása. Grand plié I. II. V. pozíciókban. Battement tendu V. pozícióban. Battement tendu jeté rúd mellett. Rond de jambe par terre demi plié-vel. Fondu 450-on rúddal szemben állva oldalra és hátra, rúdnak háttal állva előre. Átfont sur le cou-de-pied III. pozícióból indítva. Relevé lent 45° fölé. Frappé lábujjheggyel a földet érintve. Grand battement jeté rúddal szemben állva oldalra és hátra, rúdnak háttal állva előre. 11. Relevé V. pozícióban. 12. Dőlés előre rúdnak háttal állva. 13. Hajlás oldalra rúddal szemben állva. Középgyakorlat 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Battement tendu V. pozícióban. Demi rond lábujjheggyel földet érintve en dehors és en dedans. Rond de jambe par terre en dehors és en dedans. Plié soutenu. Croisé és éffacé irányok V. pozícióban nagy kartartással. II. Port de bras. Relevé I. II. pozícióban.

Allegro 118 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV 1. 2. 3. 4.

Temps levé sauté V. pozícióban. Petit échappé. Petit changement de piéd. Sissonne simple rúddal szemben.

Megjegyzés Ebben az évfolyamban új elemeket tanítunk. A már rúddal szemben megtanultakat rúd mellett gyakoroltatjuk. A tanult elemekből egyszerű kombinációkat készítünk. Fontos a megismert irányok - croisé, éffacé - helyes elsajátítása és begyakoroltatása. A gyakorlatok tempója még mindig mérsékelt. Minimumkövetelmények:   

Az évfolyam tananyagának elsajátítása A croisé, éffacé pózok elsajátítása Egyszerű ugráskombinációk előadása 3. év

   

Fej- és karkíséretek Középgyakorlatok növelése Nagy pózok lábujjheggyel érintve a földet Tempók gyorsítása

Rúdgyakorlat 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Demi plié és Grand plié IV. pozícióban. Battement tendu demi plié-vel. Battement tendu jeté demi plié-vel. Battement tendu jeté passé par terre. Battement tendu jeté pointé előre, oldalra, hátra. Preparáció a rond de jambe par terre-hez. Soutenu 450-on előre, oldalra, hátra. Frappé 350-on előre, oldalra, hátra. Double frappé 350-on, előre, oldalra, hátra. Relevé lent 900-on előre, oldalra, hátra. Developpé 900-on előre, oldalra, hátra. Előkészítő a rond de jambe en l' air-hez. Petits battements sur le cou-de-pied. Grand battementjeté előre, oldalra, hátra. Hajlások rúd mellett. Félfordulat V. pozícióból V. pozícióba rúd felé és rúdtói elfordulva. Balance féltalpon pozíciókban. Pas de bourrée lábváltással.

Középgyakorlat 1. Grand plié I. II. pozícióban. 2. Battement tendu demi plié-vel. 3. Battement tendu marché. 119 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Battement tendu jeté. Battement tendu jeté demi plié-vel. Rond de jambe par terre demi plié-vel. Relevé lent 45°-on. Frappé lábujjheggyel érintve a földet. Pózok lábujjheggyel érintve a földet, nagy kartartással croisé, éffacée előre, hátra, valamint I. II. III. arabesque-ben. Temps lié par terre tagoltan. III. Port de bras.

Allegro 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Petit echappé egy lábra érkezve. Assemblé oldalra. Glissade oldalra. Sissonne simple en face. Changement 1/4 és 1/2 fordulattal. Pas chassé előre és oldalra. Petit jeté oldalra a rúdnál. Polkalépés.

Megjegyzés A gyakorlatokat fej- és karkísérettel tanítjuk, így hangsúlyt kap a mozgások koordináltsága. Elsőrendű a battement-ok tendu, jeté, pliés formáinak szabadláb, súlyláb nyújtásának helyes kiviteleztetése. Középen több új elemet tanítunk. Az előző évek gyakorlatainak tempóját gyorsíthatjuk. Minimumkövetelmények:    

Az évfolyam tananyagának ismerete Féltapra emelkedés és a balance féltalpon való technikai biztonsága rúd mellett En tournant legegyszerűbb formája. A félfordulat rúd mellett I. II. III. arabesque pontos kivitelezése 4. év

  

Egyes gyakorlatok féltalpra emelése Pózok a rúdnál nagy kartartással Tour preparációk

Rúdgyakorlat 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Battement double-tendu oldalra, nyújtott lábbal és demi-plié-vel. Battement tendu pózokban nagy kartartással. Battement tendu jeté pózokban nagy kartartással. Grand mnd de jambe par terre en dehors és en dedans. Fondu 45°-on lábujjhegyre emelkedéssel. Double fondu 45°-on talpon. Demi rond 45°on talpon en dehors és en dedans. Grand ronde 45°on talpon en dehors és en dedans. 120 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Frappé lábujjhegyen állva. Double frappé lábujjhegyen állva. Rond de jambe en l'air talpon. Relevé lent pózokban. Developpé pózokban. Developpé passé, en face és pózból pózba. Petits battement sur le cou-de-pied lábujjhegyen állva. Attitude helyzetek. Relevé egy lábon. Coupé-piqué V. pozícióban talp on és lábujjhegyen. Balance lábujjhegyen rendkívüli sur le cou-de-pied-ben tartott szabadlábbal.

Középgyakorlat 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Grand plié IV. és V. pozícióban. Battement tendu pózokban nagy kartartással. Battement double-tendu oldalra, nyújtott lábbal és demi-plié-vel. 4. Battement tendu jeté pointé. Battement tendu jeté marché. Fondu 45 °-on en face. Soutenu 45°on en face. Frappé 35°on en face. Double frappé 35°on en face. Écarté előre és hátra pózok nagy kartartással. Relevé lent 45°on pózokban. Relevé lent 90°on en face. Developpé 90°on en face. Temps lié par terre folyamatosan és hajlással. 3/4 fordulat V. pozícióból V. pozícióba. Pas balancé en face és 1/4 fordulattal.

Tour-ok 1. Preparáció a tour sur le cou-de-pied-hez II. IV. V. pozícióból en dehors és en .dedans V. pozícióba zárva. 2. Tour sur place. Allegro 1. 2. 3. 4. 5.

Temps levé sauté volé V. pozícióban előre haladva. Petit jeté. Echappé 1/4 és 1/2 fordulattal. Double assemblé oldalra. Sissonne fermé oldalra.

Megjegyzés Ebben az évben a tanulónak már három lábmagasságot kell megkülönböztetnie: 35° jeté, frappé, 45° fondu, soutenu, 90° relevé lent és Developpé. A rúdnál egyes gyakorlatokat féltalpra emelkedéssel végeztetünk. Elkezdjük a fordulatok tanítását rúdnál és középen.


3. HELYI TANTERV Fontos feladat a tour-ok előkészítése és néhány ugrás negyed és félfordulattal történő kidolgoztatása. Minimumkövetelmények:    

Az évfolyam tananyagának ismerete Az egyensúly és tartás megerősítése lábujjhegyen A felsőtest és karok plasztikusságának fejlesztése Tour preparációk és tour sur place megfelelő kivitelezése 5.év

  

Pózok használata - kis pózok megtanítása En tournant gyakorlatok Tourok kezdete

Rúdgyakorlat 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Battement double-tendu előre, hátra, nyújtott lábbal és demi-plié-vel. Battement tendu jeté pointé pózokban nagy kartartással. Battement tendu jeté-developpé előre, oldalra, hátra. Double fondu 45°-on féltalpra emelkedéssel. Soutenu 45°on féltalpra emelkedéssel. Demi rond 45°on féltalpon. Grand ronde 45°on féltalpon. Rond de jambe en l air féltalpon. Grand battement jeté pointé előre, oldalra, hátra. Mély hajlások előre és hátra. Fouetté talpon 1/2 fordulattal.

Középgyakorlat 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Battement tendu en tournant 1/8 és 1/4 fordulatokkal. Battement double-tendu előre és hátra, nyújtott lábbal és demi plié-vel. 3. Battement tendu jeté en tournant 1/8 és 1/4 fordulatokkal. Grand rond de jambe par terre. Fondu 45°on pózokban kis kartartással. Soutenu 45°on pózokban kis kartartással. Relevé lent 90°on pózokban. Developpé 90°on pózokban. Grand battement jeté. IV. port de bras.

Tour-ok 1. Egy tour sur le cou-de-pied n. IV. V. pozícióból. 2. Tour pas de bourrée diagonálban. Allegro 1. Changement egy fordulattal. 2. Assemblé előre és hátra. 122 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV 3. Glissade előre és hátra. Megjegyzés Elérendő feladat a tanulók fizikai terhelésének fokozása, figyelembe véve a fizikai és szellemi képességeiket. Ezen túlmenően: kis és nagypózok használata a gyakorlatokban, az en tournant gyakorlatok koordinált - váll, csípő, sarok - kivitelezése, tour sur le cou-de-pied egy fordulattal stabil állólábbal és fejkapással. Minimumkövetelmények:    

Az évfolyam tananyagának ismerete Az állóképesség és izomerő fejlesztése Tourok helyes kivitelezése fejkapással Ugrások fordulattal 6.év

 

A korábbi évfolyamokon tanultak összegzése A kivitelezés szépítése

Ebben az évfolyamban új gyakorlatokat nem tanítunk. Az első öt évfolyamban elsajátított tananyag elmélyítése a feladat. A törzs, a fej, a végtagok harmonikus, koordinált mozgásának fejlesztése, az izomzat teherbíró-képességének és az ízü1etek mozgáshatárának fokozása biztosítson megfelelő alapot a továbbképző négy évfolyamának munkájához. Ebben az évfolyamban lehetőség nyílik arra, hogy az esetleges hiányosságokat úgy a tananyag elsajátításában, mint a mozgás szépítésében, a kivitelezés precizitásában pótolni lehessen. Megjegyzés Feladat a csoport technikai tudásának és tánckészségének továbbfejlesztése. Végeztessünk rúdnál és középen, valamint az ugrásoknál gazdagabb, összetettebb kombinációkat, fokozzuk a gyakorlatok mennyiségét. Fontos a test harmonikus és koordinált mozgásának elérése. Minimumkövetelmények:   

Előző évek tananyagának összegzése Gyakorlatok mennyiségének fokozása A tanulók előadói képességének fejlesztése

Az alapfok 6. évfolyam befejezésével a tanév rendjében meghatározott időpontban alapvizsgát kell szervezni, csak a sikeres vizsgát követően folytathatja a tanulmányait a tanuló a továbbképző évfolyamain. A számonkérés formája A tanulók minden évfolyamban félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot, a bizottság szótöbbséggel dönt. 123 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV Az értékelés szempontjai – minimumkövetelmények     

az adott évfolyam tananyagának ismerete a bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága harmonikus, koordinált bemutatása a zene és a tánc összhangjára való törekvés a klasszikus balett stílusának megfelelő előadásmód

Irodalom: Klasszikus balett módszertana (Magyar Táncművészeti Főiskola metodika könyve) BALETT-ELŐKÉSZÍTÓ GIMNASZTIKA A Balett tanszakon, az Előképző 1-2. évfolyamában Balett-előkészítő gimnasztika a tananyag. Célja, hogy a tanulókat előkészítse a klasszikus balett speciális követelményeinek megfelelően. 1-2. év Lábfejgyakorlatok állva Rúddal szemben, párhuzamos lábbal állva külön a jobb és a bal lábbal   

rüszt - spicc - rüszt - talp, spicc - rüszt - talp - a sarokra támaszkodva a talp megemelése – vissza talpra, relevé 2 lábon - visszaereszkedés, egyik láb rüsztön - spicc - rüszt – talp

Mindkét lábbal egyszerre 

relevé - áttör a rüszt - visszanyújt relevébe - leereszkedés talpra - plié nyújt a térd relevé - visszaereszkedés talpra.

Ajánlás: Az alapfokú balettképzés I-II. évfolyamában a gyakorlatokat célszerű I. majd n. és V. pozícióban is végeztetni. Ezekben az évfolyamokban ajánlott még: I. pozícióból:   

tendu - pipa - spicc zár, tendu - áttör a rüszt (térd hajlít) - térd, spicc nyújt - zár, plié soutenu - elemel a láb - elenged a rúd, tart a láb – letesz spiccre - nyújt a térd (visszafog a kéz a rúdra) – zár.

A gyakorlat á la quatrieme végeztethető. Követelmény A csípő és a váll ne mozduljon el a kapaszkodás nélküli egyensúlyi helyzetben sem. Lábfejgyakorlatok ülve   

a lábujjak mozgatása ("vakar") 2 lábbal egyszerre, majd külön a jobb és bal lábbal, pipa - spicc, spicc - rüszt - pipa - spicc, 124 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola


pipa, hajlít a térd - kinyújt a térd, lábfej-körzés bokából kifordítva 1. pozícióig bentről kifelé és kintről befelé.

Megjegyzés: ennél a gyakorlatnál nagyon fontos a lefeszített lábfejek megfelelő tartása, alakuljon ki a "fecske" tartás, amit eleinte szemmel is lehet ellenőrizni, majd megtanulva a megfelelő izom érzetet, a láb oldalra és hátra irányuló mozgásánál is a helyes tartás kerüljön alkalmazásra. Spicc helyzetnél a vádli ugorjon fel, a combizmokat végig fent kell tartani. A gyakorlat végrehajtása alatt a hát egyenes. Hátgyakorlatok a gerinc hajlékonyságának fejlesztése céljából Ülésben 

előre dől - egyenes - gömbölyít - egyenes.

Fekvésből      

felül - ráhajol a lábra - visszaül - legördül fekvésbe (fent tartott kéz), felvisz a láb a függőlegesbe - hátra egészen a fej mögé - leenged a medence, láb viszsza a függőlegesbe - leenged fekvésbe, felső hát megemelés alkarra támaszkodva (lapocka), medence megemelés alkarral alátámasztva behúzott lábakkal - lábnyújtás, visszafekvésbe, híd gömbölyű (kéz - láb közel egymáshoz) - fej megemelés - a nyakat tartva hátra hajlítás - jobbra-balra fordítás - visszaereszkedés, híd nyújtott kézzel-lábbal (a fejmunka azonos a gömbölyű hídéval).

Hátgyakorlatok a hátizmok megerősítése céljából Hason fekvésből   



megemel a derék - kéz oldalt, visszaereszkedik, megemel a derék - kéz oldalt helyzeten keresztül vált jobb – bal II. arabesque-be visszaereszkedik, megemel a derék - hátrahajlás - hajlásban feljön a kéz m. pozícióba visszaemel a derék egyenesbe - kéz lejön 1. pozícióba - kéz megnyújt előre - visszaereszkedés fekvésbe, behajIít a láb - kéz megfogja a bokát - térd nyújt, felhúzza a felsőtestet, kéz elengedi a lábat - derék visszaemel a függőlegesig Ill. pozícióba kézzel, - legördül fekvésbe.

Térdelésből kiindulva 

  

kezek fent az indulásnál, felsőtest elfordul, az egyik kéz egy félkörön át vezetve, hátul érinti a padlót, a két lábszár között - medencét kicsit előretolja - vissza, ugyanez megismételve a másik oldalra, gömbölyítés, leülés a lábszárakra, kéz hátul felmegy - visszaemelkedés a kiindulási helyzetbe, hátrahajlás - kezek a test mellett, fej oldalra fordítva, tartott nyak - visszaemelkedés gömbölyítés, cica – térdelésből letesz a kéz, felsőtest közel a térdhez - kicsúszás hasra.

Ajánlás 125 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV A túlzott megterhelés elkerülése érdekében célszerű e gyakorlatok közé más jellegű gyakorlatokat iktatni. A derékból való felemelkedés megtanulása külső segítséggel kezdhető, először a feltett kezek megfogásával, később a lábak földhöz szorításával, végül önállóan. Követelmény A gyakorlatok végzése közben a vállak maradjanak lehúzva, a gerinc szabadon hajlik a két váll között. Gyakorlatok az en dehors fejlesztésére Háton fekve      

lábfejek kiforgatva, térd hajlít - mint demi plié - kinyújt - hajlít - nyújt, lábak a levegőben 90° felett szétnyitva, kézzel - később kéz nélkül meghúzogat, lazít, ugyanez lejjebb - 90°-on vagy alatta kicsit, 2 láb hajlít - szétnyit - spiccek a földön fecskében, (béka) két térd a föld felé húzogat, az egyik láb kivezet oldalra, vissza, másik láb. A csípő az ellentétes láb oldalán nem fordulhat a nyitó láb irányába, ugyanez ülve, a két kézre támaszkodva, a hát kiemelt.

Ülve   

a lábak angol spárgaszerűen nyitva, a medence mögött letett kezekre támaszkodva előre nyomva megemel a medence - a lábak kiforgatva - vissza, a lábakat kiforgatva, lábfej pipa helyzetben kiforgatva, egyenes háttal előre hajlás, az előző helyzetből átmászás hasra.

Hason fekve 



homlok a földön - kezek elöl fönt, lábak terpeszben nyitva, kifelé forgatva, lábfej fecsketartásban - (sarok a földön, ujjak a levegőben), hajlít az egyik térd passé-ba visszanyújt - másik láb, ugyanez, alkar támasszal.

Követelmény Mindkét csípőcsont végig maradjon a földön. Gyakorlatok az előre irányú lábemelés, tágítás fejlesztésére Háton fekve     

két láb nyújtva - hajlított térddel felhúz az egyik (en dedans) passé-ba feljebb húz a hashoz (medence a földön marad) meghúzogat, lazít, viszszanyújt, ugyanez: a passé után feljebb húz, kinyújt, fent vissza passé-ba, kinyújt a földre, kiforgatott lábbal relevé lent - pipa - spicc meghúzogat, levisz, en dehors passé - developpé előre - vissza passé-ba - lecsúsztat, grand battement jeté.

Követelmény


3. HELYI TANTERV A medence végig maradjon a földön, nyújtott lábnál a combizom és a vádli legyen felhúzva, a lábfej fecskében lefeszítve. Ajánlás A relevé lent - developpé - grand battement jeté gyakorlatok a padlón fent kézzel is gyakorolhatók Gyakorlatok az oldalirányú lábemelés, tágítás fejlesztésére Ülve Terpeszben (angol spárga) hajlás a lábra lent tartott kézzel indulva, a hajlás irányának megfelelő kéz csúsztat a lábon, a másik felvisz félkörrel a fej fölé. Oldalt fekve   

passé developpé - pipa - spicc - vissza passé-ba, ugyanez alkar támasszal, fekve grand battement jeté.

Követelmény A test legyen teljesen egyenes, a medence nem billenhet hátra. Háton fekve 

Relevé lent oldalra - először az irány kézzel, majd a földön a fej mögött, átnyúlva az ellentétes kéz segítségével a láb a törzshöz húz.

Követelmény A gerinc a lehető legegyenesebb maradjon, a csípő ne mozduljon el. Gyakorlatok a hátra irányú lábemelés fejlesztésére Hason fekve  

relevé lent - homlok a földön, kezek elöl, relevé lent - alkar támasszal, vállak lehúzva.

Követelmény A csípőcsont végig maradjon a földön – térd átnyújtva – combizom és vádli fölhúzva lábfej fecskében, a lábemelés a hátsó combizomból történik Négykézlábról indulva   

a láb kicsúszik hátra - relevé lent, fej is megemel - letesz nyújtva a spiccre - behúzgömbölyít - fej lent, a láb kicsúszik hátra - relevé lent - hajlít a térd (attitude en dedans) visszanyújt az eredetinél magasabbra - letesz, behúz, grand battement jeté - behúzásnál gömbölyítés. 127 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV Követelmény A dobásnál a vállak és csípő végig maradjon párhuzamos, ne forduljon ki. Gyakorlatok az oldalizmok megdolgoztatására, valamint a csípő-váll viszonyának tudatos kontrollálására Háton fekve 



csípő elfordítás - vállak rögzítve, a lábszárak párhuzamosan összeszorítva, felhúznak a hashoz - majd jobbra - balra az izmok elengedése nélkül lehelyeznek a padlóra, ugyanez a gyakorlat úgy, hogy a spiccek a földre vannak helyezve,

Ülésben 



derék - váll elfordítás - medence rögzítve a lábak hajlításba behúzva, a felső láb az alsó láb combja elé spiccre helyezve, a karok nyújtva, előre fordított tenyérrel fent, a törzs a vállakkal egy felet elfordul a felül lévő láb irányába - letesz a kéz a földre hát gömbölyít - visszaegyenesedik, kezek visszaemelnek - visszafordul szembe, ugyanez a másik irányba - majd újra a felül lévő láb felé.

Hasizomgyakorlat Földön ülve 

lábak behúzva a hashoz, spiccek a föld felett, karok oldalt vízszintesen, nyújtanak a lábak a föld felett, törzs hátra dől - visszahúz a láb, visszagömbölyít a hát - felfelé nyújtanak a lábak, hát kiemel, homorít - visszahúz a láb, hát visszagömbölyít.

Spárga illetve attitude előkészítő Földön ülve 

kezek oldalt, vízszintesen, lábak oldalra, a lehető legszélesebben szétnyitva, behúz az egyik láb előre - a medence megemel - a nyújtott láb tovább csúsztat oldalra, medence letesz, a hajlított lábszár elé, a törzs felet elfordul a nyújtott láb irányába, miközben az előre kerülő láb behajlít, lábszár vízszintesig, a hátra kerülő láb kinyújt, kezek a földön hátul a láb hajlí attitude-be - kinyújt; térd oldalra néz - hajlít, - nyújt törzs a végén előrehajol - hátra hajol.

Követelmény Hajlításkor a comb csak lefelé ereszkedhet, kifelé ne mozduljon el.   

spárga gyertya gyertyából spárga - angol spárgán keresztül vált másik lábra

Követelmény A medence nem fordulhat ki. 128 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV Ajánlás Javasolt fél térdelésből elindítani - csípő-váll maradjon párhuzamos. Gyakorlatok álló helyzetben 

 





párhuzamos lábbal - leguggolás, kezek közben előre nyújtanak - megfog a boka, térdek kinyújtanak, a has együtt marad a combbal, a törzs teljesen összecsukódik a lábakkal - vissza guggolásba - felállás (guggolásnál sarkak a földön maradnak), párhuzamos láb, nyújtott térd - előrehajlás a vízszintesig - tovább a teljes összecsukódásig vissza a vízszintesig, felegyenesedés, Kis demi plié-ből, II. pozícióba kiforgatott lábfejekkel indítva - leereszkedés vízszintes combig, kezek előre nyújtva, - térdek kinyúlnak, miközben a kezek letesznek a földre - visszahajlít a térd, - feljön a felsőtest, kezek előrenyúlnak - kinyújt a térd, kezek leeresztenek, párhuzamos nyújtott lábbal indítva, - plié, hát gömbölyít medence előretol, a karok a test elé emelnek egy kicsit - nyújt a térd a kezek függőlegesbe emelkednek, a törzs kiegyenesedik - a karok folytatják a kört hátra, hát homorít - befejezve a karok körzését a hát kiegyenesedik, párhuzamos nyújtott lábbal indítva - a karok hátulról indítják a körzést - a függőlegeshez érve plié, hát gömbölyít - a karok előre felé folytatják a kört, miközben a test kiegyenesedik.

Járások Diagonálban - vagy körben   

spicc nyújtáson keresztül talpon, spicc nyújtáson keresztül féltalpon, kombinálva, pl.: 2 talp - 2 féltalp 2 plié 2 talp.

Ajánlás A gyakorlatok különböző karkíséretekkel is végezhetők  

8 lépés alatt egy teljes 1. port de bras - vagy kintről indítva a körzést, 4 lépés alatt oldalt felvezetve - 4 lépés alatt levezetve a kart.

Allegro     

sauté párhuzamos lábbal, kéz csípőn, relevé-vel indítva: relevé kéz oldalt 45°-on - plié - karlendítés (alap I.-IlI.pozíció) sauté - nyújt a térd, sauté 2 lábra érkezve - sauté 1 lábra érkezve a másik elől felhúz lefeszített lábfejjel, chassé, sauté, kilépéssel indítva.

Szökdelés  

helyben, elöl felhúzott lábbal, helyben, hátul felhúzott lábbal.


3. HELYI TANTERV Futás   

elöl felhúzott lábbal, hátul felhúzott lábbal, kombinálva.

Követelmény A felhúzott láb lábfeje legyen lefeszítve. Ajánlás A szökdeléseknél és futásoknál a karok eleinte csípőn vannak, később különböző kartartásokkal végezhetők. Megjegyzések: nagyon fontos a növendékek állandó ellenőrzése, javítása. Az egyes gyakorlatokat - bár tempójuk nem változik - ne végeztessük egész évben azonos zenére, nehogy a mozgás mechanikussá váljon. A megadott tananyag természetesen bővíthető. Fontos, hogy a tanár a tanulót a helyes önértékelésre nevelje. Ha hosszabb távon kiderül, hogy a balettben nélkülözhetetlen en dehors nem tud létrejönni megfelelően, a már megszerzett tudás birtokában bátran forduljon más, az adottságainak inkább megfelelő tánc vagy sport felé. A gyakorlatokat zenére kell megtanulni, és kevés elemet összekötve, a minőségre koncentrálni. Az Előképző 2. évfolyamában már nagyobb mennyiséget végeztetünk egy-egy gyakorlatból, a kivitelezés már izomképzésre is szolgál. Az Alapfok 1. és 2. évfolyamában a gyakorlatok már folyamatosan, szinte megállás nélkül végezhetők, már a test bemelegítését szolgálják a balett óra előtt. A még kellően el nem sajátított tágságot, hajlékonyságot tartja kondícióban illetve fejleszti tovább. Minimumkövetelmények:  

A balettelőkészítő gimnasztika előírt tananyagának ismerete Helyes testtartás A számonkérés formája

A tanulók az Előképző 1-2. évfolyamában félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot, a bizottság szótöbbséggel dönt. Az értékelés szempontjai – minimumkövetelmények    

a tananyag elsajátítása megfelelő kivitelezése a célgyakorlatok eredményességére való törekvés a fizikai képességek fejlődése

NÉPI GYERMEKJÁTÉK 130 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV 1-2. év Népi játékok  

énekes - táncos gyermekjáték. népi sport játék

Megjegyzés A népi játékok alkalmazásánál körültekintően járjunk el, vegyük figyelembe a gyerekek nemét, korát, érdeklődési körét, a helyet, ahol a játékot tanítjuk. Eredeti énekes - táncos gyermekjátékok       

altatók kiolvasók:

Csicsíja babája..., Beli beli, kucu beli Mese, mese, mátka..., Kiugrott a gombóc, Héja, héja lakatos..., fogócska: Ha én cica..., Katica szállj el., Tüzet viszek... szerepjátszók: Lipem-lopom a szőlőt..., Festékes, A csengeri piacon párválasztó: Három csillag Hajlik a meggyfa..., Elvesztettem zsebkendőmet..., fogyó-gyarapodó: Járok egyedüL., Itt ül egy kis kosárban... vonulós-kapuzó: Új a csizmám..., Mért küldött az...,

Népi sport játékok Kiválóan alkalmasak jellembeli tulajdonságok (ügyesség, bátorság, önuralom, önzetlenség, gyors felfogóképesség, versenyszellem) fejlesztésére.     

küzdő Adj király katonát..., nemzetes fogó: fekete-fehér, fészekfogó, Itt a kettő..., pásztorjátékok csülközés, kanászozás, tréfás versengések bakugrás, sótörés.

Néptánc alaplépések A játékokhoz fűződő lépések: szép, egyenletes járás, futás, egyes-kettes csárdás, szökellő, galopp, sarkazó, szökdelés páros lábon, stb. A számonkérés formája A tanulók az Előképző 1-2. évfolyamában félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot. A bizottság szótöbbséggel dönt. Az értékelés szempontjai - minimumkövetelmények:   

az adott évfolyam gyermekjátékainak ismerete a tanult tananyag csoportos bemutatása a megtanult néptánc alaplépések stílusos előadása


3. HELYI TANTERV

4. Modern-kortárstánc tanszak Cél: A tanuló ismerje meg a modern- és kortárstánc technikákat és az előírt tananyag elsajátítása mellett fejlődjön személyisége, az önálló, kapcsolatteremtő improvizáció, kreativitás alakuljon ki. A MODERN-KORTÁRSTÁNC TANSZAK FELADATA: Ismertesse meg a tanulóval:     

a modern táncművészet főbb irányzatait; az irányzatok technikai alapelemeit; a különböző technikák jellegzetes koordinációját és variációs lehetőségeit, a mozgáselemek végrehajtásának meghatározott szabályait; a harmonikus, esztétikus kivitelezés módjait;

Fejlessze a tanuló:         

technikai adottságait, mozgásmemóriáját, koncentrálóképességét, muzikalitását, kreativitását, tér- és formaérzékét, előadói készségét, személyiségét, kapcsolatteremtő képességét.

Alakítsa ki a tanulóban:      

a modern táncművészet iránti nyitottságot, a dinamika és érzelmi váltások felismerésének fontosságát, a munkában való részvételhez szükséges megfelelő magatartásformát, a rendszeres munka igényét, az önálló gondolkodás igényét, az improvizáció és a kompozíció tudatos használatát.

Ösztönözze a tanulót:    

az igényes munkára, a tánc- és színházi események látogatására, az érzelmi nyitottságra, az egészséges életmódra.

Adjon teret a tanuló:   

fantáziájának kibontakozására, a kreativitás megnyilvánulására, az improvizációs készség kibontakoztatására.

Irányítsa a tanulót: 132 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola


szakirányú továbbtanulásra, a továbbképző folytatására, az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra.


3. HELYI TANTERV Óraterv ÉVFOLYAMOK ELŐKÉPZŐ Moderntánc Tantárgy Táncelőkészítő gimnasztika Esztétikus testképzés Jazz-technika Összesen

ALAPFOK 1.

2.

4

4

4

4

1.

2.

4

4

4

4

3.

4.

5.

6.

4 4

4 4

4 4

4 4

A tanszak tantárgyai A modern-kortárstánc tanszakon az intézmény a moderntánc oktatását választja lehetőségeinek figyelembevételével és a tanterv által megadott választhatóság alapján. A tantárgyszerkezet felépítése, az évfolyamok szerinti előírásokat követi. Az évfolyamok hármas képzési szakaszolásban kerülnek elosztásra, a következők szerint: 1. ELŐKÉPZŐ

1-2. oszt.

- TÁNCELŐKÉSZÍTŐ GIMNASZTIKA

2. ALAPFOK

1-2. oszt.

- ESZTÉTIKUS TESTKÉPZÉS - A JAZZ TECHNIKA ALAPJAI

3. ALAPFOK

3-6. oszt.

- JAZZ TECHNIKA

A HASZNÁLT TANTERVEK, SZERZŐK SZERINTI MEGJELÖLÉSE: Táncelőkészítő gimnasztika

Szalay Tamás

(Előképző évfolyamok)

Esztétikus testképzés

Szalay Tamás

(Alapfokú évfolyamok)

Jazz technika

Jeszenszky Endre

(Alapfokú évfolyamok)

Táncelőkészítő gimnasztika a tanulók korosztályi sajátosságainak figyelembevételével az izomzat fokozatos fejlesztése, az esztétikus mozgás alapfogalmainak gyakorlati elsajátítása, a tudatos izommunkára nevelés. A technika felkészíti a tanulókat a képzés fizikai követelményeinek megfelelően (tágság, hajlékonyság, rugalmasság.) Esztétikus testképzés olyan gimnasztikai alapkövetelményi mozgásanyag, amely magában foglalja a szükséges és egészséges természetes mozgásfajtákat. A testképzés által olyan előkészítést kap a test, amelyre később bármely más tánctechnika felépíthető. Jazz-technika által a tanulók megismerhetik a jazztánc alaplépéseit, elsajátításának és előadásának stílusbeli kötöttségeit, megtanulják a kontrakció-relase tudatos használatát, és az izolációs testmozgás alapvető technikáját. A TANÍTÁSI ÓRÁK IDŐTARTAMA 

Az iskolában a tanítási órák, minden tantárgy estében csoportos formában történnek; 134 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola


Az időtartamukat tekintve a tanítási órák 2 x 45 perc hosszúságúak.

A TANANYAG Táncelőkészítő gimnasztika A tantárgy előkészíti a tanulókat a modern technikák speciális követelményeihez. A tananyag kidolgozása heti 2x90 perc időtartamra történt. Előképző 1. évfolyam Járások Az egyszerűbb lábgyakorlatok, melyek a helyzetváltoztatás közbeni helyes testtartás elsajátítására, a koordinációs kezdő gyakorlatok elsajátítására, és a térérzék kezdődő kialakítására szolgálnak. A járásformák lehetnek:       

alapjárás, lefeszített lábfővel (spiccen), sarkon, külső és belső élen, csúsztató járás, előre törzshajlítással, bokafogással, kis térdhajlítással, illetve guggolásban.

Futások Könnyedségre, állóképességre nevelnek, általános bemelegítő hatásúak. Ebben az évfolyamban lehetséges játékos formában is végeztetni a gyakorlatokat. A futásformák lehetnek:     

alapfutás, előre nyújtott lábbal, 90 fokban kifele fordított (en de hors), lábhelyzetben, magas térdemeléssel (paralelben és en de hors lábhelyzetben), sarokemeléssel (paralelben és en de hors lábhelyzetben),

Szökdelések Célja a dinamikus lábmunka elsajátítása és a helyes testtartás megtartása a pillanatnyi levegőbe emelkedés alatt. A formái lehetnek:    

páros lábon-tramplin ugrás (egy helyben, haladásban), egy lábon (nyújtva, hajlítva), galoppszökdelésben, terpeszben (nyitva-tárva-haránt) 135 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV Nyakgyakorlatok Célja a fejmozgások megismerése és az egyéb testrészektől függetlenített végrehajtása. Nagy szerepük van a jó testtartás kialakításában. A formái lehetnek:   

nyakhajlítás, (előre, hátra, jobbra, balra), fejfordítás (jobbra, balra), fejkörzés (fél és egész körben).

Vállgyakorlatok Célja a vállöv izomzatának megerősítése, a helyes izomérzet kialakítása a helyes testtartás érdekében. Ezek lehetnek:   

vállhúzás (előre, hátra, föl és le), vállejtés (föl és le), vállkörzés (előre, hátra, párosan és felváltva).

Törzsgyakorlatok Célja a has-, és hátizmok harmonikus megerősítése, a hajlékonyság kidolgozása, az izmok nyújtása valamennyi irányban. Törzsgyakorlatok ülésben, fekvésben:           

törzshajlítás törökülésben, hanyatt fekvésből törzshajlítás előre, hanyatt fekvésben lábemelések (egy láb, páros, terpesz), hason fekvésben törzshajlítás kéztámasszal, hason fekvésben mellkas emelés, hason fekvésben lábemelések hátra és oldalt (egy láb, páros, terpesz), bölcső, nyújtott ülésben törzsfordítás térdfelhúzással (balra, jobbra), hanyatt fekvésben mellkas emelés, hanyatt fekvésben csípőemelés (mellkas emeléssel is!), híd.

Törzsgyakorlatok állásban:     

törzshajlítás (előre, hátra, oldalt), törzsdöntés (előre, hátra, oldalt), törzsfordítás, jobbra, balra), törzskörzés jobbra, balra), törzskörzés hajlással jobbra, balra).

Törzsgyakorlatok rúdnál: 

törzsdöntés rúdnak háttal (zárva, terpeszben), 136 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV    

törzsdöntés nyújtással rúdnak háttal (zárva, terpeszben), törzshajlítás rúdra (bal, jobb), hajlás hátra, rúddal szemben, hajlás hátra, rúdnak háttal.

Lábfejgyakorlatok Célja a lábfő és a boka megerősítése, ugyanakkor a rüszt nyújtásának kidolgozása. Állások:        

alapáIlások (parallel, 45°, 90°, 80°), harántterpeszállás, kilépő állás (előre, hátra, oldalt), lépő állás (előre, oldalt, hátra), támadó állás (előre, oldalt, hátra), védő állás (előre, oldalt, hátra), hajlított állás - demi plié (zárt- és nyitott térdekkel), guggoló állás - grand plié (zárt- és nyitott térdekkel).

Lábfejhelyzetek:    

lefeszített lábfej (spicc), visszaszorított lábujjak, visszaszorított lábfő (pipa), lefeszített lábujjak ("macskakarom"), gördülés.

Lábgyakorlatok Célja a láb izomzatának kidolgozása, erősítése és az ízületek (boka, térd, és csípőízületek) mozgékonyságának fejlesztése. Lábgyakorlatok állásban:        

lábemelés, láblendítés, láblengetés, térdhajlítás, térdnyújtás, térdrugózás, lábfordítás, lábkörzés.

Lábgyakorlatok fekvésben:    

hanyattfekvésben 900-os lábemelés (nyit-zár, olló, lengetés), hanyattfekvésben 450-os lábemelés (nyit-zár, olló, lengetés), hanyattfekvésben csípőfordítással lábemelés ellentétes kézhez, (egy láb, páros láb), hason fekvésben csípőfordítással lábemelés ellentétes kézhez (csak egy láb!).

Kargyakorlatok 137 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV Célja a vállízület mozgékonyságának növelése, a kar izomzatának megerősítése. A felkar és a kézfő tudatos és egymástól, valamint más testrészek munkájától független mozgatás ok beidegzése, a későbbi jó és plasztikus kartartások érdekében. Kartartások:           

mély tartás, mellső középtartás, oldalsó középtartás, magas tartás, mellső rézsútos mélytartás, mellső rézsútos magas tartás, hátsó rézsútos mély tartás, oldalsó rézsútos mély tartás, oldalsó rézsútos magas tartás, hajlított tartások: csípőn, combtőn, mellhez, tarkóra, keresztezett tartás ok: mell előtt, test előtt, test mögött.

Gyakorlatok:        

karemelés és leengedés, karvezetés, karlendítés, karlengetés, karhajlítás, karnyújtás, karfordítás, karforgatás, karkörzés.

Tágító gyakorlatok Célja elsősorban a csípőízület tágítása a 180o-ra kifordított lábhelyzet és a magas lábemelések érdekében. Támaszhelyzetek, ülőpozíciók:           

törökülés, nyújtott ülés, nyújtott terpeszülés, hajlított ülés, hajlított nyitott ülés (béka), zsugorülés, hajlított terpeszülés, lebegő ülés, gátülés, sarkon ülés, hajlított oldalülés.

Fekvőpozíciók:



hason fekvés, hanyatt fekvés, oldalfekvés.

Tágító gyakorlatok ülőpozíciókban:     

törzshajlítgatás gátülésben, törzsdöntés nyújtott terpeszülésben, törzsdöntés nyitott, hajlított ülésben, hason fekvésben "béka", spárga (haránt, oldalt).

Tágító gyakorlatok rúdnál:      

I. pozícióban croisé előre, ráhajlással, I. pozícióban 1/4 elfordulásokkal oldalhajlással, I. pozícióban croisé, hátrahajlással, I. pozícióban éffacé előre, előrehajlással, I. pozícióban éffacé hátra, hátrahajlással, I. pozícióban tendu-n keresztül hátracsúsztatás spárgába,

Páros gyakorlatok:     

páros lábemelés hanyatt fekvésből, kapaszkodással, hanyatt fekvésből hajlás hátra, bokafogással, törzshajlítás hátra, csípő fogással, törzshajlítás előre, hát nyomkodással, törzshajlítás előre terpeszülésben, húzással.

Légző gyakorlatok Célja a mozgás fajtáknak megfelelő szabályos, esztétikus és takarékos légzés technikák elsajátítása. A légző gyakorlatok, járás gyakorlatok, ki- és belégzéssel, kar gyakorlatokkal kombinálva. A belégzés orron, a kilégzés orron és szájon át történjék meg. A hiperventilláció elkerülése végett a légző gyakorlatokat ajánlatos közepes intenzitású terhelés után végeztetni. A légzés szaporaságának, a levegővétel mélységének helye: kialakítása kedvező hatással van az idegrendszerre, a szervezetre és a közérzetre egyaránt. Gyakorlatok:    

alapjárás folyamatos karemelésseI (oldalsó középtartáson keresztül), gördülés tenyér-tolással mellső középtartásban, hanyatt fekvésben hasi légzés, törökülésben bordalégzés.

Egyensúly-gyakorlatok Célja a forgás ok és a pózok tengelyének kialakításához szükséges balance begyakorlása, megtanítása. 139 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV Gyakorlatok:    

járás vonalon, vonalak között, különböző testhelyzetekben és kartartásokkal, járás térdhajlítással, térdrugózással, láblendítéssel, fordulatokkal, hely- és helyzetváltoztatások bizonytalan egyensúlyi helyzetekben, szoborjáték.

Ritmusérzék-fejlesztő gyakorlatok Tapsra, hangszerekre, mondókákra végzett ritmizált járások, reakciógyakorlatok segítik elő a zenekíséretre való koncentrálást. Klasszikus balett lábpozíciói Célja, hogy a tanulók adottságaihoz mérten elsajátítsák a klasszikus balett lábpozícióit.  I. pozíció, 1800,  II. pozíció 1800,  III. pozíció,  IV. pozíció,  V. pozíció, A számonkérés formája A tanulók az Előképző 1. évfolyamán félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot, a bizottság szótöbbséggel dönt. Az értékelés szempontjai - minimumkövetelmények:     

az elsajátított tananyag tudásának szintje, a tanult mozgásformák önálló, tudatos, plasztikus végrehajtása, a képzéshez megfelelő tágság és hajlékonyság, a kialakult tudatos izomtevékenység, izommunka, izomérzékelés, a kreatív, önálló feladatmegoldás. Előképző 2. évfolyam

A tantárgy tanítása során továbbra is törekedni kell az előképző első évfolyamán alkalmazott metodika szerinti gyakorlatokkal és azok egyszerűbb kombinációival előkészíteni a tanulókat a modern technikák speciális követelményeihez. A tananyag kidolgozása heti 2x90 perc időtartamra történt. A gyakorlatok metodikai sorrendjei:     

talajon végeztetett gyakorlatok, állásban végeztetett gyakorlatok, rúdnál végeztetett gyakorlatok, mozgásban végeztetett gyakorlatok, egyszerűbb kombinációk, etűdök,


3. HELYI TANTERV A talajon végeztetett gyakorlatok       

Nyakgyakorlatok, vállgyakorlatok, Fejgyakorlatok, Törzsgyakorlatok, Kargyakorlatok, Láb- és lábfejgyakorlatok, Lazító- és tágító gyakorlatok, Légző gyakorlatok.

Ülő- és fekvőpozícióban történhet és a mindenkori csoport tudásszintjéhez mérten kombinálhatjuk is ezeket. Az állásban végzett gyakorlatok Rúdnál végzett gyakorlatok:    

Fej-, nyak-, váll- és törzsgyakorlatok és ezek kombinációi, Kar-, lábfej-, lábgyakorlatok és ezek kombinációi, Légző gyakorlatok, Tágító-és egyensúlyi gyakorlatok.

Középgyakorlatok a táncteremben, vonalközökbe állítva a tanulókat:      

Fej-, nyak-, váll- és törzsgyakorlatok és ezek kombinációi, Gördülések le és fel, szakaszosan és teljes törzsvonalban, Kar-, lábfej-, lábgyakorlatok és ezek kombinációi, Légző gyakorlatok, Tágító-és egyensúlyi gyakorlatok, Párban végzett gyakorlatok.

A mozgásban végzett gyakorlatok          

Járások, Futások, Szökdelések, Kar-, láb-, és törzsgyakorlatok és kombinációi, Egyensúlyi gyakorlatok Légző gyakorlatok, Tágító gyakorlatok, Ritmikai és dinamikai gyakorlatok, Alakzatok és térformációk váltásai, Egyszerűbb táncos kombinációk, esetleges kisebb etűdök.

Megjegyzések: Az izomfejlesztő, az ízületeket tágító gyakorlatok mellett fontos a tágító és a rugalmasságot fejlesztő ugrás-gyakorlatok végeztetése is. A tanulók túlterhelésének elkerülése végett célszerű a helyzetek (fekvés, ülés, térdelés, állás) gyakori váltása, valamint a bevezető gyakorlatok járás, futás) lazításkénti többszöri alkalmazása.


3. HELYI TANTERV Későbbiekben a tanult gyakorlatok és motívumok alapján etűdöt állítunk össze. A feladat lehetőséget ad a térlépcsők és térirányok gyakorlati alkalmazására, egyben fejleszti a muzikalitást és a páros összmunkára való képességet. A tanulóknak – itt - játékos-táncos formában, táncélményekben van részük. Kiélhetik fantáziájukat, utánzókészségüket, fejlődik ügyességük, fürgeségük, térérzékük, mozgás- és emlékező tehetségük. A tananyagban leírt gyakorlatokat természetesen nem a közlés sorrendjében tanítjuk. A fejlesztés irányának és céljának megfelelően a növendékekre szabottan állítjuk össze a kombinációkat, és a feladatsorokat. A tananyag elsajátítása során a nehézségi fokot és a mennyiséget fokozatosan növeljük.

A számonkérés formája A tanulók az Előképző 2. évfolyamán az előbbi évfolyam szerint félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot, a bizottság szótöbbséggel dönt. Az értékelés szempontjai - minimumkövetelmények:     

az elsajátított tananyag tudásának szintje, a tanult mozgásformák önálló, tudatos, plasztikus végrehajtása, a képzéshez megfelelő tágság és hajlékonyság, a kialakult tudatos izomtevékenység, izommunka, izomérzékelés, a kreatív, önálló feladatmegoldás, kombináció készség. ESZTÉTIKUS TESTKÉPZÉS (A Berczik Sára-technika)

Az esztétikus testképzés olyan gimnasztikai alapkövetelményű mozgásanyag, amely magában foglalja a mindenki számára szükséges egészséges, természetes mozgásfajtákat. A tananyag kidolgozása heti 2x90 perces órára történt. Alapfok 1. évfolyam A mozgás esztétikai törvényszerűségei A Tér:   

a mozdulat iránya, a magasság és mélység fokai, hajlítások szögei.

Az Idő:   

metrum, ritmus, tempó,


3. HELYI TANTERV Az Erő:   

a feszülő skála erőváltozatai: vezetett, ellenálló, fékezett, hangsúlyozott, rögzítő stb. a lazító skála erőváltozatai: ernyesztés, rázás, ejtés, esés, stb. ezek kombinációja: lendítés, ruganyozás, stb.

A természetes testtartás  

alapállás, pihenj állás.

A törzs szakaszai    

nyaki szakasz, háti szakasz, központi szakasz, keresztcsonti szakasz.

A törzs helyzete ülőpozícióban  

tartott helyzet, lazított helyzet.

A légzés  

hasi légzés, bordalégzés.

Lábgyakorlatok Lábgyakorlatok, súlytalanított helyzetben:    

„macskakarom” lábfej gyakorlat, „macskakarom” gyakorlat lábfejkörzéssel, „macskakarom” egy lábemelés, hason fekvésben lábfő kifordítás.

Lábgyakorlatok álló helyzetben rúd mellett:           

gördülés, gördülés egy lábra, ruganyozva, lábfejkifordítások, „macskakarom”gyakorlat állásban, elől-hátul lábemeléssel, mélyguggolás, fél guggolás és gördülés kombinációja, mélyguggolás csípőlazítással, fordulattal keresztező mélyguggolás, csípő gyakorlat, lábemelés fogás segítségével, láblendítés előre, támadóállásból, láblendítés hátra, támadóállásból.

Nyakgyakorlatok 143 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola


nyakhajlítás, nyakfordítás és hajlítás kötése, nyakkörzés fej fordítással, függőleges irányú nyakkörzés, előre-hátra.

Törzsgyakorlatok               

I., II., III. fokú egyenes törzsdöntéssel, I., II. fokú egyenes "Z" ülőpozícióban, "Z" ülésben íves tartás előre, törzsdöntés és íves tartás kötése előre, törzsdöntés és íves tartás kötése oldalra, íves tartás előre-hátra, dőlés hátra, dőlés és íves tartás kötése hátra, ülőhelyzetben, törzsfordításban törzsdöntés előre, felső indítással végzett szakaszonkénti, törzshajlítás előre, lábemelések oldalfekvésben, hason fekvésben hátra lábemelés, alátámasztással, oldalt és hátul lábemelés, alátámasztással törzsdöntés és hajlás, kéztámasz változatokkal lazítás oldalhajlásban.

Hasizom gyakorlatok     

keresztcsont és központi szakaszának nyújtása és lazítása, ellentétes törzsív, vízszintes helyzetben, központemelés és mélyítés, hason fekvésben, ellentétes törzsív kéz, lábtámasszal, hanyattfekvésben hullám, karemeléssel.

Kargyakorlatok    

egyenes és íves tartás, rögzített tenyérrel, könyökfordítás, könyökkörzés és fordítás, rögzített tenyérrel, derékszögű kartartások.

Kiegészítő gyakorlatok és feladatok 1. Improvizáció Vezessük rá a növendéket arra, hogy legyen képes teste önálló "gondolatait", érzéseit a külső szemlélő által észlelhető módon is kifejezni. Próbálja meg az addig tanult motívumok, gyakorlatok, stb. alapján saját, egyéni mozgásrendszere és mozgáskulcsai segítségével a zene által benne keltett és számára fontos gondolatokat táncban kifejezni. 2. Etűdkészítés Az improvizáció lassú bevezetése és "begyakorlása" után a tanulók próbálkozzanak meg az etűdkészítéssel 144 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV Számolásra szólóban, párban készített egyszerű "etűdök" készítése a tanult módon rövidebb, egyszerűbb zenei egységre készített "koreográfia" szólóban, majd párban csoportos etűd készítése "központilag adott" és szabadon választott zenére. Fontos, hogy a zeneválasztással kövessük a tantárgyra alkalmazható zenei stílust, és a tanulók részére segítséget nyújtson a ritmus jól halhatósága. Nem elhanyagolható szempont, hogy a tanulók szívesen táncoljanak a megadott zenére. A számonkérés formája A tanulók minden évfolyamon félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot. A bizottság szótöbbséggel dönt. Az értékelés szempontjai - minimumkövetelmények:      

az adott évfolyam tananyagának ismerete, a tanult mozgásformák önálló, tudatos plasztikus végrehajtása, a tudatos izomtevékenység, izommunka, izomérzékelés, kialakulása, a mozgás esztétikai törvényszerűségeinek ismerete és használata, kreativitás a spontán, önálló feladatmegoldásokban, kreativitás az improvizációban és etűdkészítésben. Alapfok 2. évfolyam

Lábgyakorlatok álló helyzetben, rúd mellett         

gördülés, gördülés egy lábra, gördülés lábfejemeléssel, "macskakarom" gyakorlat elől-hátul lábemeléssel kifelé fordítással (nehezített változat), mélyguggolás, mélyguggolás és gördülés kombinációja, gördülés és átgördülés rúd mellett, lábemelések hajlítási szögei és magassági fokai, támadóállásból.

Törzsgyakorlatok Fekvő pozícióban:        

törzsdöntés és íves tartás kötése előre, törzsdöntés és íves tartás kötése oldalra, oldaldőlés és hajlás kombinációja térden, lazítás oldalhajlásban, törzshullám, oldalfekvésben, oldal törzshullám, láblendítés oldalfekvésben, váll-lazítás és nyújtó gyakorlat egyenes és íves tartással. 145 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV Rúd mellett:     

felső indítással végzett szakaszonkénti törzshajlítás előre, előrehajlásból, egy lábon guggolás kéztámasszal, előrehajlásból, törzs- és erőteljes váll-lazítás, törzsdőlés és hajlás oldalra, oldalív és oldaldöntés, rúd mellett,

Hasizom gyakorlatok      

ellentétes törzsív, vízszintes helyzetben, ellentétes törzsív, kéz-, lábtámasszal, hanyatt fekvésben törzshullám, karforgatással, hanyatt fekvésben törzshullám, karemeléssel, hasizom gyakorlat lábtartás változatokkal, ülőhelyzetben, törzsfordítással kötött biciklizés.

Kargyakorlatok     

derékszögű kartartások, testsúly áthelyezéssel, malomkörzés, lábcserével, malomkörzés, támadóállással, ellenálló erővel végzett karhajlítás és nyújtás, ellenálló erővel végzett karhajlítás, ülőhelyzet, változatokkal.

Kombinált gyakorlatok     

csípőgyakorlat, oldalt nyújtott lábemelés kapcsolással rúd mellett, keresztező guggolás és lábemelések kombinációi rúd mellett, törzshullám és lábemelés kombinációi, hát - has - oldalív kombinációk láb alátámasztással, döntés és dőlés kombinációi.

Kiegészítő gyakorlatok és feladatok Az improvizáció és etűdkészítés fogalmaival és gyakorlatával az elmúlt esztendőben ismerkedtek meg a tanulók. Tanulása, tanítása elő kell, hogy segítse a többi tánctechnika elsajátítását, megtanulását. Az elmúlt év rövidebb etűdjei után megpróbálkozhatnak hosszabb, 3-5 perces, az életkornak megfelelő zeneszámokra való koreográfiák elkészítésével is. Megjegyzések: Az Esztétikus testképzés első évében a tanulók az alapgyakorlatokkal ismerkedtek meg. A képzést a technika elméleti tudnivalói egészítették ki. Ez idővel olyan izomérzékelést fejleszt ki, amely később megfelelő önkontrollt biztosít, és fokozott plaszticitáshoz vezet. A második évben főként a rúdgyakorlatok dominálnak. A fekvő, ülőhelyzetekben pontosan megtanult gyakorlatokat a tanulók állásban, nehezített, kombinált változatokban tanulják. A gyakorlatoknak nemcsak nehézségi szintje változik, hanem tempójuk, dinamikájuk is egyre fokozódik. 146 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV Ugyanakkor nagyobb szerepet kap az a gondolat, hogy a tanulók az év végére önálló feladatmegoldásként a tanult elemekből, kombinációkból legyenek képesek egy saját etűdöt összeállítani. A számonkérés formája A tanulók minden évfolyamon félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot. A bizottság szótöbbséggel dönt. Az értékelés szempontjai - minimumkövetelmények:      

az adott évfolyam tananyagának ismerete, a tanult mozgásformák önálló, tudatos plasztikus végrehajtása, a tudatos izomtevékenység, izommunka, izomérzékelés, kialakulása, a mozgás esztétikai törvényszerűségeinek ismerete és használata, kreativitás a spontán, önálló feladatmegoldásokban, kreativitás az improvizációban és etűdkészítésben. JAZZTECHNIKA ( Jeszenszky Endre Jazztechnikája alapján )

A tantárgy egy izolációs tréning fokozatos évenkénti felépítésén keresztül megismerteti a tanulókat a Jazz tánc alapjaival. A tananyag kidolgozása heti 2x90 perces órákra történt. Alapfok 3. évfolyam Jazz-tréning A tréning célja egyértelműen a test tudatos használatának elsajátítása az izolációs jazz technikai gyakorlatok segítségével, támaszkodva az eddig elsajátított tudatos mozgások öszszességére. Az egyik legjobb metodika a Jeszenszky Endre által kialakított tréning rendszer, amelyből a következő gyakorlatot részletezve is követhetőnek tekintjük Izolációs gyakorlat a gerincoszlop szakaszain, felülről lefelé" haladva ("bólogatós" néven ismert tréning) - ütemszámokkal megadva. Az izolációs gyakorlatok célja, a törzs izomzatának és ízületeinek egyenletes, felülről történő megmozgatása, bemelegítése. A mozdulatok precíz és hatékony kivitelezése érdekében minden héten új részletek kerülnek megtanításra a már meglévő folytatásaként. Kiindulási helyzet: paralelle II. pozíció, kar a törzs mellett 1- fej döntés előre - egyidejű térdhajlítás (demi-plié) 2- fejemelés – egyidejű térdnyújtás (tendue) 3- fej döntés hátra - fenti térdhajlítás-nyújtás folyamatosan ismétlődik 4- fejemelés 147 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV 1-16-ig, összesen 4 x. 17- fej döntés jobbra - térdhajlítás-nyújtás folyamatosan, mint 1-16-ig 18- fejemelés 19- fejdöntés balra 20- fejemelés 17-től 32-ig, összesen 4 x fejkörzés jobbra 33- elöl – térdhajlítás-nyújtás folyamatosan, mint 1-től l6-ig. 34-jobb 35- hátul 36- bal - 33-tói 48-ig összesen 4 x fejkörzés balra 49- hátul- térdhajlítás-nyújtás folyamatosan, mint 1-tőI 16-ig 50- jobb 51-bal -49-től 63-ig összesen 4x. 64- fejemelés 65- válltolás előre - térdhajlítás-nyújtás folyamatosan, mint 1-16-ig 66- visszahúzás - kiindulási helyzet 67 - válltolás hátra 68- visszahúzás - kiindulási helyzet - 65-től 80-ig összesen 4x. 81- vállemelés fel - térdhajlítás-nyújtás folyamatosan, mint 1-16-ig 82- váll-leengedés - kiindulási helyzet - 8l-től 88-ig összesen 4x 89- vállkörzés hátra, elöl térdhajlítás-nyújtás folyamatosan 90- fent - mint 1-től 16-ig 91- hátul 92- lent 89-tőI 104-ig összesen 4x. a váll tolás és a gerinc háti szakaszának együttes működtetésével 121- mellkas kontrakció-- térdnyújtás-hajlítás folyamatosan 122- felsőtörzs nyújtás - kiindulási helyzet - mint l-től 16-ig 123- mellkas release 124- felsőtörzs-nyújtás - kiindulási helyzet - 121-től 136-ig összesen 4x 137- törzshajlítás jobbra - térdhajlítás-nyújtás 138- törzsnyújtás folyamatosan, mint l-től 16-ig 139- törzshajlítás balra /nyaki és háti szakasz együtt/ 140- törzsnyújtás - 137-tőI152-ig összesen 4x. felsőtörzs-körzés jobbra 153- törzshajlítás előre - térdhajlítás 154- jobbra - térdnyújtás folyamatosan, 155- hátra - mint l-tőI16-ig 156- balra - 153-tóI168-ig összesen 4x 168- törzsnyújtás felsőtörzs-körzés balra 169- törzshajlítás hátra - térdhajlítás 170- jobbra - térdnyújtás folyamatosan 171- előre - mint l-től l6-ig 172- balra. - 169-től 184-ig 4x, 184- törzsnyújtás 185- hajlás előre - térdhajlítás-nyújtás 148 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV 186- törzsnyújtás - mint l-től l6-ig 187- hajlás hátra 188- törzsnyújtás - 185-től 200-ig összesen 4x 201- hajlás jobbra - térdhajlítás-nyújtás folyamatosan, 202- törzsnyújtás - mint l-től 16-ig 203- hajlás balra 204- törzsnyújtás - 20l-tőI 216-ig összesen 4x törzskörzés jobbra 217- hajlás előre - térdhajlítás-nyújtás folyamatosan 218- jobbra - mint l-tőI16-ig 219- hátra 220- balra - 217-tőI 232-ig összesen 4x törzskörzés balra 233- hajlás hátra - térdhajlítás-nyújtás folyamatosan 234- jobbra - mint l-től 16-ig 235- előre 236- balra 233-tóI 248-ig összesen 4x 248- törzsnyújtás 249- törzsdöntés előre - térdnyújtás marad 250- törzsemelés - egyidejű térdhajlítással 251- törzsdöntés hátra - térdnyújtás-hajlítás folyamatosan 252- törzsemelés - 249-től 264-ig összesen 4x 265- törzsdöntés jobbra - térdnyújtás-hajlítás folyamatosan 266 törzsemelés térdhajlítással 267-törzsdöntés balra 268- törzsemelés térdhajlítással 265-tőI280-ig összesen 4x. törzskörzés jobbra, törzsdöntésekkel, végig nyújtott térddel 281- törzsdöntés előre - végig nyújtott térddel 282- jobbra283- hátra 284- balra - 281-től 296-ig összesen 4x. törzskörzés balra 297- törzsdöntés hátra - nyújtott térddel 298 - jobbra 299- előre 300- balra 297-től 311-ig összesen 4x 312- törzsemelés egyidejű térdhajlítással. törzsdöntés-hajlítás, térdnyújtás-hajlítással 313- törzsdöntés előre - térdnyújtás 314- előre törzsdöntésben törzshajlítás előre - térdhajlítás 315- törzsnyújtás - térdnyújtás 316- törzshajlítás hátra - hajlítás folyamatosan 317- törzsnyújtás 318- törzshajlítás előre 319- térdnyújtással alulról indított törzsnyújtás törzsemelésseI 320- térdhajlítás- térdnyújtás 321- törzsdöntés hátra - térdnyújtás 149 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV 322- hátra törzsdöntés ben törzshajlítás előre- térdhajlítás 323- törzsnyújtás -: térdnyújtás 324- törzshajlítás hátra - térdhajlítás 325- törzsnyújtás - térdnyújtás 326- törzshajlítás előre - térdhajlítás 327- térdnyújtással alulról indított törzsnyújtás törzsemelésseI 328- térdhajlítás 313-tóI 376-ig összesen 4x 377- törzsdöntés jobbra - térdnyújtás 378 - jobbra törzsdöntésben törzshajlítás jobbra - térdhajlítás 379- törzsnyújtás - térdnyújtás-hajlítás 380- törzshajlítás balra - folyamatosan 381- törzsnyújtás 382- törzshajlítás jobbra 383- térdnyújtással alulról indított törzsnyújtás törzsemeléssel 384- térdhajlítás 385- -től 392-ig a 377-tőI384-ig terjedő rész ismétlése ellenkező oldalra, 377-től 439-ig, összesen 4x 440- térdhajlítással hajlás jobbra, balkar 3. pozícióban, jobb kar előkészítő pozícióban alulról indított törzshullám oldalra 441- csípőtolás jobbra - térdhajlításban folyamatosan 442- felsőtörzs tolás balra, fej marad jobbra döntve - testsúlyáthelyezés ballábról- jobb lábra 443- hajlás balra, fej marad jobbra döntve 444- nyakhajlítás balra, kartartás csere 445- csípőtolás balra - térdhajlításban folyamatosan 446- felsőtörzs tolás jobbra, fej marad balra döntve - testsúlyáthelyezés ballábról- jobb lábra 447- hajlás jobbra, fej marad balra döntve 448- nyakhajlítás jobbra, kartartás csere 441-től 471-ig összesen 4x 472- bal kar leenged, kéz csípőn felülről indított törzshullám oldalra - kiindulási helyzet 473- fej emelés 474- nyak és felsőtörzshajlítás balra - térdhajlításban folyamatosan 475- csípőtolás jobbra - testsúlyáthelyezés jobb lábról bal lábra 476- hajlás balra 477- fej emelés 478- nyak és felsőtörzshajlítás jobbra - térdhajlításban folyamatosan 479- csípőtolás balra - testsúlyáthelyezés ballábról - jobb lábra 480- hajlás jobbra, jobb kar előkészítő, bal 3. pozícióban 473-tóI 503-ig összesen 4 x 504- törzsnyújtással törzsemelés, 2. parallel pozíció térdhajlítás, kar V pozíció fent, alulról indított törzshullám előre-hátra (body roll) 505- törzsdöntés előre - térdnyújtás 506- törzsemelés - térdhajlítás, grand-plié 507- kontrakció - térdhajlítás, plié-relevé 508- hátrahajlás - térdnyújtás, 505-től 520-ig összesen 4 x felülről indított törzshullám előre hátra 521- hátrahajlásban fejemelés előre és folyamatosan, kontrakció plié-relevé, térdhajlítás 522- hajlás előre 523- fejemeléssel indított szakaszonkénti homorítás 524- csípő előretolással hátrahajlás, karvezetés hátra a comb mellett, kiindulási helyzet, 521től 535-ig összesen 4x. 536- ra térdnyújtás és törzsemelés, kéz le 150 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV 537- fejfordítás jobbra - nyújtott térd 538- kiindulási helyzet - nyújtott térd 539- fej fordítás balra - nyújtott térd 540- kiindulási helyzet - 537-től 552-ig összesen 4x. 553- törzsfordítás jobbra 2. karpozíció - térdhajlítás 554- vissza kiindulási helyzetbe 2. karpozíció - térdnyújtás 555- törzsfordítás balra - 2. karpozíció - térdhajlítás 556- vissza kiindulási helyzetbe 2. karpozíció - térdnyújtás 553-tóI 568-ig összesen 4 x 569- előre törzsdöntésben törzsfordítás jobbra - térdhajlítás 570- előre törzsdöntésben visszafordulás - térdnyújtás 571- előre törzsdöntésben törzsfordítás balra - térdhajlítás 572- előre törzsdöntésben visszafordulás - térdnyújtás 569-től 584-ig összesen 4x 585- hátradőlésben törzsfordítás jobbra, tenyér a talajon 586- vissza hátradőlésbe, kar 2. pozíció 587- hátradőlésben törzsfordítás balra, tenyér a talajon 588- vissza hátradőlésbe, kar 2. pozíció, 585-től 599-ig összesen 4x 600- törzsemelés kontrakcióval 601- törzsfordítás jobbra felsőtörzs homorítással (release) térdnyújtás, térdhajlítás 602- vissza kiindulási helyzetbe (kontrakció) törzs előtt hajlított kar 603- törzsfordítás balra felsőtörzs homorítással, kar 2. pozíció _ térdnyújtás, térdhajlítás 604- vissza kiindulási helyzetbe (kontrakció) törzs előtt hajlított kar 601-tőI616-ig összesen 4x 617- től632-ig előre törzsdöntésben törzsforgatás, mint 601-től 616-ig, összesen 4x 632- re törzsemelés kontrakcióval 633- tói 648-ig hátra törzsdöntésben törzsforgatás, mint 601-től 616-ig A jazztechnika további gyakorlatainak felépítése:    

talajon végzett gyakorlatok, állva végzett gyakorlatok, mozgásban végzett gyakorlatok, kombinációk.

A talajon végzett gyakorlatok     

légző gyakorlatok, izolációs gyakorlatok, nyújtógyakorlatok, törzs-, kar-, láb-, kombinációk, hasizom gyakorlatok.

Állógyakorlatok, középgyakorlatok       

plié- releve gyakorlat, body roll gyakorlat, tandue gyakorlat, round de jambes gyakorlat, pour de brah kargyakorlat, rotációs gyakorlat. forgásiskola


3. HELYI TANTERV Mozgásban végzett gyakorlatok A technika alaplépései:       

jazz járás kar nélkül és karral, előre és hátra fordulások járás közben jazz oldalazás jazz keresztlépés, előre, hátra, fordulókkal, matróz járás, előre, hátra, négyszög járás stb. sasszék, előre, oldalra, hátra, karral és kar nélkül.

Izomfejlesztő és kondicionális gyakorlatok:    

sotték, jetek, grand jetek, előre oldalt és hátra, ugrás alapok, „óriás és béka”, „gombaszedés” a talajról stb.

Lazító gyakorlatok:  

tombé gyakorlat előre oldalt és hátra, szintező gyakorlatok, oldalt és előre, stb.

Forgás technikai gyakorlatok:   

söné alapok, oldalazással, karral és kar nélkül, tourok, lépések közben. kombinációk.

Kombinációk, kisebb etűdök: A gyakorlatoknak tartalmaznia kell a mindenkori évfolyamra jellemző technikai elemeket, és a tudásszintjüknek megfelelő nehézségi fokú kell, hogy legyen. Minden órán új kombináció készítése a tananyag felhasználásával önálló etűdkészítés feladatként szólóban, majd párban. A számonkérés formája A tanulók minden évfolyamon félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot, a bizottság szótöbbséggel dönt. Az értékelés szempontjai - minimumkövetelmények:    

az adott évfolyam tananyagának ismerete, a bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága, a jazztánc sajátosságainak megfelelő bemutatása, a kontrakció és release tudatos használata. Alapfok 4. évfolyam 152 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV Az ebben az évfolyamban tanítandó anyagrésznek is követni kell a fokozatosság elvét. Az előző év tananyagát követve további cél a testtudat teljes elsajátítása és az önálló tudatos, mozgás kialakítása, az improvizációs készség fejlesztése. A technikai virtuozitás bővítése. A gyakorlatok metodikája követi az előző évben kialakított rendszert, a kombinációk nehézségi foka az évfolyam összetételének és tudásszintjének megfelelő kell, hogy legyen. Ajánlott Jazz tréning gyakorlatok: Plié gyakorlat törzsmunkával és karvezetéssel (Jeszenszky-tréning) - ütemszámokkal megadva. Kiindulási helyzet: Paralalle I. pozícióban, karok paralelle magas tartásban, tenyér előre néz. 123-45-67-891011-1213 -19 2021-2223-24 2526272829-30 31-32 3334353637-38 39-40 414243444546-

jobb karemelés függőlegesen bal karemelés függőlegesen az 1-2 ismétlése térdhajlítás (demi plié) karleengedés elöl, fölfelé fordított tenyérrel térdnyújtás (tendu) karemelés oldal magas V pozícióig törzs döntése előre, kar V pozíci6ran a fej fölött törzshajlítás előre, tenyér a földön) alulról indított törzsnyújtás, ujjhegyek a combon, törzsön végighúzva, magas tartásig az l-től 7-ig ismétlése mellkas emelés, felsőtörzs homorítás térd- és törzshajlítás előre, karleengedés sarokemelés, térd-, medence-, mellkas előretolással, törzsnyújtás törzshajlítás jobbra törzsnyújtás törzshajlítás balra törzsnyújtás, felsőtörzs homorítás térd- és törzshajlítás előre sarokemelés, térd-, medence-, mellkas előretolással törzsnyújtás törzshajlítás balra törzsnyújtás... törzshajlítás jobbra törzsnyújtás felsőtörzs homorítás térd- és törzshajlítás előre alulról indított törzsnyújtás karemeléssel magas tartásba lábujjra emelkedés (releve) sarokletevés lábujj en-dehors sarok paralelle lábujj en-dehors sarok paralelle medenceszéles első pozícióban

Giordano - tréning ütemszámokkal megadva, ajánlott gyakorlatok Homorítás, kontrakció, body roll fekvésben a talajon: A kiindulási helyzet nyújtott törzshelyzet fekvésben, II. karpozíció tenyér a talajon. 153 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV A gerinc végig érinti a talaj vonalát, nincs Lorddózis. 1-4 homorítás vállra, majd fejtetőre 5-6 belégzés 7-8 kilégzés 1-4 leereszkedés hanyattfekvésbe 5-8 kontrakció hanyattfekvésben 1kontrakció jazz kézzel," flex ;, - visszafeszített lábfej 2-4 megtartás 5-6 nyújtás, (nem homorítás), kar nyújtott II. pozícióban 7-8 leengedés a kiinduló helyzetbe. 1 - 72 a gyakorlat ismétlése 3x Semleges lüktetés fekvőpozícióban, a medence-combcsont ízület lazítása: Kiindulási helyzet: nyújtott törzshelyzet fekvésben, II. karpozíció, tenyér a földön. 1-2 3-4 1-8 1-8 1-8 1-8 l -16 1-8 1 -16

jobb lábemelés 90 fokban térdhajlítás vízszintes lábszárig mellhez húzogat semleges tartásban kifelé fordított térddel ( en de hors) mellhez húzogat semleges tartásban ( paralelle ) befelé fordított térddel ( en de dan ) 4 lüktetéssel a fenti irányokban 2 lüktetéssel a fenti irányokban 4 x l-l lüktetéssel

Lazító gyakorlat fekvő pozícióban: Kiindulási helyzet: nyújtott törzshelyzet fekvésben, II. karpozíció, tenyér a földön. 123-4 1-8 1 - 16 1-4 5-8 1 - 44

lábemelés térdhajlítás térdnyújtás rugózás spiccelve 1 - 8 rugózás pipálva az előző két mozzanat ismétlése megtartás (mozgásszünet) leengedés a gyakorlat ismétlése

Törzsi kontrakció különböző irányokba, váltott ülőpozíciókban: Kiindulási helyzet: 1-2 3-4 5-8 1-2 3-4 5-6 7-8 1–4

kontrakció jazz kézzel nyújtott ülés karnyújtással ruganyozás előre, kar túlnyúlik a lábon felülés alámerítéssel, V karpozícióval egyenes ülés II. kp. hosszúkar nyitással kontrakció leengedés hanyattfekvésbe felülés mellkas emeléssel 154 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV 5 - 16 1 - 32 1-4 5-6 7-8 1 - 16

a fenti gyakorlat ismétlése a fenti két gyakorlat ismétlése kontrakció egyenes ülésig előre törzs alámerítés felülés diagonál kartartással még egyszer

Törzsív-hidalás gyakorlat fekvésben: 1-4 1–8 1–8 1–4 5–8 1–4 1–4 5–8 1–4 5–8 1 – 16 1–4 5–8 1–8

törzsív tarkóra lüktetés kontrakcióval leereszkedés a talajra törzsív ismét tarkóra törzsív fejre szünet leereszkedés tarkóra kontrakcióval leereszkedés a talajra törzsív ismét tarkóra törzsív fejre emelkedés hídba és szünet leereszkedés fejre leereszkedés tarkóra kontrakcióval leereszkedés a talajra

Törzslazítás fejfölé húzott páros lábakkal: Kiindulási helyzet: "V" pozíció karral fej fölött, tenyér fölfelé. 1-4 4-8 1 - 16 1-8 1-8

függőleges lábemelés lábemelés fej fölött a talajra boka visszafeszítés és releve-k lábemelés vízszintesig-függőlegesig 1 - 4 lábemelés fej fölé a talajra még kétszer hátra

Nyújtó gyakorlat II. ülőpozícióban, különböző irányokban: Kiindulási helyzet: terpeszülés, II. karpozíció, hosszúkar. 1-8 1-2 3-4 1-8 1-2 3-4 1 - 12 1-8

döntés előre V -karral merítés (scoupe) felülés, kar leengedés II.karpoz.-ba döntés jobb lábra merítés felülés, kar leengedés II.karpoz.-ba ismétlés bal lábra döntés előre V -kar, asztal-tetőből "V" pozícióba

Kontrakciós gyakorlat ülőpozícióban: Kiindulási helyzet: terpeszülés, II. karpozíció hosszú kar. 1-4

kontrakció asztaltetőbe, II. pozíciós jazz kar, majd hosszú kar 155 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV 4-8 1-4 5-8 l-4 5-8 l - 72

lábemelés V-karral asztaltető kontrakcióval hanyattfekvés páros lábemelés láb leengedés a gyakorlat ismétlése 3-szor

3. Kombináció-etűd A tanulók felkészültségének és kombinációs készségének javítása céljából célszerű minden órán új kombináció készítése az elsajátított tananyag felhasználásával. Az önálló etűdkészítési feladatok, szólóban, párban, kisebb csoportokban. Kisebb koreográfiák készítésével a tanulók színpadi készségét lehet növelni. A számonkérés formája A tanulók minden évfolyamon félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot, a bizottság szótöbbséggel dönt. Az értékelés szempontjai - minimumkövetelmények:    

az adott évfolyam tananyagának ismerete, a bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága, a jazztánc sajátosságainak megfelelő bemutatása, a kontrakció és release tudatos használata. Alapfok 5. évfolyam

Ebben az évfolyamban már a korosztálynak megfelelően kialakított és nehézségi fokú jazz-tréninget kell elsajátítani, amely a kombinatív gyakorlatsorok kialakítására és elsajátítására törekszik. A követendő metodika hasonló az előző évfolyamokéhoz. Fekvő helyzetben végzett gyakorlatok       

fejjel és lábbal indított felgördülések, gerinc szakaszos megmozdítása, láb ízületek terhelés nélküli megmozgatása, oldalt és hason fekvö helyzetek, spirál elfordulások a földön kar, láb, medencevezetéssel, kar-láb izoláció terhelésmentes helyzetben, egyenletes tempóban, folyamatos mozgással, változó pontokon beiktatott nyújtó szünetekkel. 56-os tempó, 32-64 lüktetés, négyenként, kettőnként indított mozgáshangsúlyokkal.

Testpozíciókat bejáró gyakorlatok  

fekvésből felülés, guggolás, 156 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola


térdelés, négykézláb támasz, 72-es tempó, 48-96 lüktetés, négyenként indított hangsúlyokkal.

Gerincszakaszokat különböző tónusokban megmozgató gyakorlat (dinamikus mozgásokat még kerülve) 

69-es tempó, irányonként 32-64 lüktetés, négyenként indított hangsúlyokkal.

Boka-, térd-, csípőízületeket álló helyzetben bejárató gyakorlatok     

paralelle helyzetekben, természetes helyzetekben, en de hors helyzetekben, különböző ritmikai és dinamikai változatokban, főként előre és oldalt. 69-es tempó, irányonként 16-32 lüktetés, egy-kettőnként indított hangsúlyokkal.

Gerinc és lábmozgásokat álló helyzetben kombináló gyakorlatok   

balance helyzetek beiktatásával, karvezetési Kombinációkkal, egyszerű irányváltásokkal (nyolcad, negyed fordulatokkal, diagonál irányokban ).

Haladásban végzett gyakorlatok    

az eddigiek összefoglalása; a koncentráció irányának változtatása érdekében: lépések, esetleg szintváltoztatásokkal, a Giordano féle járáskombinációs gyakorlat diagonál irányokban, a mozgásgyakorlatokban egyszerű kombinációk, a talajtechnikával kombinálva.

Hajlított láblengetős gyakorlat     

baIance helyzetekkel, plié variációkkal, (eleinte rúdnál a térd kímélése érdekében), egyszerű lengetés irányokban, haladó formában, 69-es tempó.

Törzs íves és egyenes mozgásai dinamikus helyzetekben    

lengetések, döntések, lábmozgásokkal, balance helyzetekkel kombinálva (A helyváltoztatás nélküli mozgások összefoglaló gyakorlata.), 106-os tempó, majdnem minden lüktetésre új mozdulat, 24-32 lüktetés.

Az eddigi mozgások felhasználása kombinációkban 

kilépésekkel, 157 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV      

ellépésekkel, szintváltásokkal, balance helyzetekkel, forgásokkal, ugrásokkal, irány és ritmikai váltásokkal.

Diagonál gyakorlatok    

lépés, futás, haladó forgás, irányváltás.

Kis ugrások helyben   

sotte-k, jete-k, sainseman-k, stb.

Diagonál kombináció Az eddigi anyag kiegészítése biztonságosan végrehajtható ugrásokkal, szökkenésekkel, talajra történő lemenetellel kombinálva (gördülésekkel, gurulásokkal). Erősítő, tágító gyakorlatok. Levezető gyakorlatok Közép tempójú vagy lassú, az egész testet mozgató, légzés tempójú gyakorlatok, a test eredeti, normál állapotának visszaállítására. Kreatív munka Kombinációk, improvizációk egyénileg, párban és csoportosan Megjegyzés: az egyes gyakorlat típusokat össze lehet vonni, vagy váltogatni óráról órára. A gyakorlatok végeztethetők páros, vagy más csoportos helyzetekbe állítva, a partnerkooperációra is ügyelve. A tréningeket kreatív munka követi. A számonkérés formája A tanulók minden évfolyamon félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. Az alapfok hatodik évfolyam végén az alapfokú képzés anyagából összeállított központi vizsgakövetelményeknek megfelelően a tanév végén bizottság előtt kell alapvizsgát tenni a tanulóknak. A kötelező vizsgaanyag bemutatása párban, illetve a koreográfiák bemutatása csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot, a bizottság szótöbbséggel dönt. Az értéke lés szempontjai – minimum követelmények: 158 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola


az adott évfolyam tréningjeinek ismerete, az elsajátított gyakorlatok stílusos bemutatása, a gerinc, a lábmozgás lehetőségeinek megtapasztalása, az improvizáció és kompozíció tudatos használata, a személyiség és kapcsolatteremtés megfelelő fejlődése. Alapfok 6. évfolyam

Ebben az évfolyamban a tréningek célja egyértelműen az eddig elsajátított technikai anyag még tudatosabbá tétele illetve a tanév végi alapfokú vizsgára történő felkészítés, - bizottság előtti vizsga- tételeinek elsajátítása, megtanulása. Fekvő helyzetben végzett gyakorlatok       

fejjel és lábbal indított felgördülések, gerinc szakaszos megmozdítása láb ízületek terhelés nélküli megmozgatása, oldalt és hason fekvő helyzetek, spirál elfordulások a földön kar, láb, medencevezetéssel, kar-láb izolációterhelés mentes helyzetben, egyenletes tempóban, folyamatos mozgással, változó pontokon beiktatott nyújtó szünetekkel. 56-os tempó, 32-64 lüktetés, négyenként, kettőnként indított mozgáshangsúlyokkal.

Testpozíciókat bejáró gyakorlatok     

fekvésből felülés, guggolás, térdelés, négykézláb támasz, 72-es tempó, 48-96 lüktetés, négyenként indított hangsúlyokkal.

Gerincszakaszokat különböző tónusokban megmozgató gyakorlat (dinamikus mozgásokat még kerülve) 

69-es tempó, irányonként 32-64 lüktetés, négyenként indított hangsúlyokkal

Boka-, térd-, csípőízületeket álló helyzetben bejárató gyakorlatok     

parallel helyzetekben, természetes helyzetekben en de hors helyzetekben, különböző ritmikai és dinamikai változatokban, főként előre és oldalt, 69-es tempó, irányonként 16-32 lüktetés, egy-kettőnként indított hangsúlyokkal.

Gerinc és lábmozgásokat álló helyzetben kombináló gyakorlatok   

balance helyzetek beiktatásával, karvezetési kombinációkkal, egyszerű irányváltásokkal (nyolcad, negyed fordulatokkal, diagonál irányokban)

Adagio jellegű mozgássor 159 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola


erőnlét, kitartás, pontos irányok, tágság fejlesztése tempó: 60.

Mozgásban végzett gyakorlatok  

eddigiek összefoglalása, a koncentráció irányának változtatása érdekében: lépések, esetleg szintváltoztatásokkal.

Hajlított és nyújtott láblengetős gyakorlat, irányváltásokkal, ellépésekkel    

balance helyzetekkel, plié variációkkal, (eleinte rúdnál a térd kímélése érdekében), haladó formában 69-es tempó.

Törzslengetések, forgásokkal kombinálva    

lengetések, döntések, lábmozgásokkal, balance helyzetekkel kombinálva, (A helyváltoztatás nélküli mozgások összefoglaló gyakorlata.) 106-os tempó, majdnem minden lüktetésre új mozdulat, 24-32 lüktetés.

Kis ugrások irányváltásokkal Haladó forgásgyakorlat Összetett diagonál gyakorlat Haladó ugrásgyakorlat Erősítő, tágító gyakorlatok. Levezető gyakorlatok Közép tempójú vagy lassú, az egész testet mozgató, légzés tempójú gyakorlatok - ha nem kreatív munkával folytatódik a tréning. Kreatív munka Kombinációk, improvizációk egyénileg, párban és csoportosan (lásd az Improvizáció tantárgy tan terve) . Megjegyzések: A tréningben a gyakorlatokat egyre továbbfej1esztettebb formában, nehezebb fizikai, ritmikai, összetettségi, gyakorlatfűzési kombinációkban végzik a tanulók az évek során. Évente maximum 2-3 tréning anyag összeállítását javasoljuk. Az egyes gyakorlattípusokat össze lehet vonni, vagy váltogatni óráról-órára. A gyakorlatok végeztethetők páros, vagy más csoportos helyzetekben állítva, a partner kooperációra is ügyelve. Egyazon mozgássort különböző tempókban, más beosztású dinamikával, más-más légzéssel is végeztethetünk. 160 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV Az utolsó évben nem a gyakorlat maga jelent technikai újdonságot, hanem a kivitel tökéletesítése. A számonkérés formája A tanulók minden évfolyamon félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. Az alapfok hatodik évfolyam végén az alapfokú képzés anyagából összeállított központi vizsgakövetelményeknek megfelelően a tanév végén bizottság előtt kell alapvizsgát tenni a tanulóknak. A kötelező vizsgaanyag bemutatása párban, illetve a koreográfiák bemutatása csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot, a bizottság szótöbbséggel dönt. Az értéke lés szempontjai – minimum követelmények:     

az adott évfolyam tréningjeinek ismerete, az elsajátított gyakorlatok stílusos bemutatása, a gerinc, a lábmozgás lehetőségeinek megtapasztalása, az improvizáció és kompozíció tudatos használata, a személyiség és kapcsolatteremtés megfelelő fejlődése.

5. Társastánc A tánc ágak közül - akárcsak egész Európában - Magyarországon is a társastánc oktatásának vannak a legrégebbi hagyományai. A reneszánsz korától kezdve találunk adatokat arra vonatkozóan, hogy egy-egy olasz, francia később főleg német táncmester elvetődött a magyar királyi és nemesi udvarokban, a kialakuló városokba. Magyar táncmesterekről a 19. sz. első felétől kezdve beszélhetünk. Az 1950-es évek végétől érződik a társastánc támogatottsága. A versenytánc esztétikus formáival, kis közösségekben folyó művészi nevelő hatásával jól illeszkedett be a hazai amatőr művészeti tevékenységformák közé. Az 1970-es évek elejétől a csoportos nevelés és a művészi megnyilatkozás segítése érdekében a formációs táncokkal való foglalkozás is előtérbe került. A művészi munka eljuttatja a tanulót az alkotó munkához, amely hozzájárul a harmonikus, érzelmileg gazdag személyiség kialakításához.

Az alapfokú táncművészeti oktatás követelményei A Társastánc tanszak célja, hogy:      

törekedjen a táncművészet, azon belül a társastánc minél teljesebb megismerésére, fejlessze a tanuló ízlés világát, érdeklődését a társ művészetek iránt, egészséges életmódra, magabiztosságra, érzelmi nyitottságra neveljen játékos, örömorientált foglalkozásaival segítse a tehetséggondozást, felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve ösztönözze az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra, összetett érzelmi és értelmi ráhatásával sokoldalú személyiséget, művészetet kedvelő, művészetet értő közönséget formáljon.

A tanszak feladata: Ismertesse meg a tanulóval: 161 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola


a társastánc alapjait, technikai elemeit, a mozgás kapcsolatát a zenével, a kombinációk és etűdök, koreográfiák megfelelő, igényes kivitelezését

Alakítsa ki a tanulóban:    

a rendszeres munka természetes igényét, a megfelelő munkafegyelmet, az esztétikai érzéket, az önkontroll alkalmazását

Fejlessze a növendék:            

mozgáskultúráját, mozgás műveltségét, koordinációs készségét fizikai állóképességét, tánc iránti szeretetét, hallását, ritmusérzékét, technikai tudását, koncentrálóképességét, tér-és formaérzékét, dinamikai különbségek iránti érzékét stílus érzékét, előadói készségét

Ösztönözze a tanulót:    

a társastánccal kapcsolatos események, bemutatók megtekintésére, elemzésére, a viselkedéskultúra alapszabályainak és magatartásformáinak alkalmazására a mindennapi életben és a társas érintkezésben, táncművészeti előadások látogatására, a televízió táncos műsorainak figyelemmel kísérésére

Tudatosítsa a tanulóban, hogy a tánctanulás fejleszti:      

akaratát, ízlését, állóképességét, mozgáskoordinációját, alkalmazkodóképességét, személyiségét.

A tanszak kötelező tantárgyai és azok óraszámai TANTÁRGY Társastánc Gyermektánc

ELŐKÉPZŐ 1. 2. 4

1. 4

ÉVFOLYAMOK ALAPFOK 2. 3. 4. 3 3 3

5. 2

6. 3

4 162


3. HELYI TANTERV Klasszikus balett Viselkedéskultúra Szabadon választott Összesen

4

4

2 4

1

1

1

2 4

2 4

2 4

1 1 1 4

1 2 4

A képzés csoportos jellegű, heti óraszám 4x45 perc.

A tanszak tárgyai Főtárgy Társastánc (előképző évfolyamokon a gyermektánc) Kötelező tantárgyak   

Klasszikus balett Történelmi társastánc Viselkedéskultúra

A tantárgyak helye a tanszak programjában Gyermektánc Az Előképző 1-2. évfolyamában Gyermektánc tantárggyal a társastáncot megalapozó tudásra tesz szert a tanuló a tantárgyon belüli ritmikai, gimnasztikai gyakorlatokkal, játékos táncokkal. Így a tanulóban fejlődik a rendszeres munka természetes igénye, fizikai állóképessége, ritmusérzéke, egymásra figyelő magatartása. Klasszikus balett A cél a feladat a tanulók izomzatának erősítése, fizikai teherbírásának fokozása, térérzékének, formaérzékének kibontakoztatása, mozgáskultúrájának fejlesztése, plasztikusabbá tétele. Történelmi társastánc Célja, hogy a tanulók megismerjék a különböző korok táncait. Oktatása azért szükséges, mert a historikus táncokon keresztül jobban megismerik a főtantárgy (társastánc) kialakulásának előzményeit. Viselkedéskultúra Célja, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a mindennapi élet és a társ érintkezés viselkedéskultúrájának alapszabályait és magatartásformáit. Szabadon választható tantárgy A tanszak bármely tantárgyából választható. Célja hogy a tehetséges tanulóknak módon adjon a további fejlődésre. Követelmények

Követelmények az előképző elvégzése után 163 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV Gyermektánc A tanuló ismerje  

a társastánc alapfogalmait, alapmozdulatait, a magyar és más népek táncainak alaplépéseit

Legyen képes  

zenére, énekre ritmikus mozgást végezni, a tanult játékos táncok csoportos bemutatására

Követelmények az alapfok elvégzése után Társastánc A tanuló ismerje  

a standard táncok (angol keringő, tangó, bécsi keringő, slow fox, quickstep) alapmotívumait, a latin-amerikai táncok (samba, cha-cha-cha, rumba, paso doble, jive) alapmotívumait


a tanult táncok pontos, stílusos eltáncolására, páros és csoportos feladatok végrehajtására

Klasszikus balett A tanuló ismerje  

a klasszikus balett tanult alapelemeit, a harmonikus, esztétikus kivitelezés módját


a tanult gyakorlatok pontos kivitelezésére, a zene és a tánc összhangjának betartására

Viselkedéskultúra A tanuló ismerje 

a mindennapi élet és a társas érintkezés alapszabályait, magatartási formáit,

Legyen képes 

az elsajátított viselkedéskultúra gyakori alkalmazására

Követelmények a továbbképző elvégzése után Társastánc 164 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV A tanuló ismerje: 

a nemzetközileg elfogadott angol stílus szerint a standard és latin-amerikai táncok összetettebb motívumait és az alaplépések variációit

Legyen képes:   

a standard és a latin-amerikai táncok önálló és páros bemutatására, a csoportos bemutatási formában figyelmes együttműködésre, a tanult társastáncok valamelyikéből vagy azok mixeléséből önálló csoportos bemutatására

Történelmi Társastánc A tanuló ismerje: 

a történelmi társastáncok alaplépéseit

Legyen képes: 

a tanult történelmi társastáncok stílusos, önálló és csoportos bemutatására

Tananyag TÁRSASTÁNC A két év előképző után a Társastánc tantárgy az előképző 1. évfolyamától az alapfok 6. évfolyamáig tart. Az egymásra épülő, folyamatosan nehezedő táncok és motívumok juttatják el a tanulót az egyre magasabb színvonalú tánctudáshoz. Az évfolyamok táncismerete a minimum anyagot jelöli meg. A tanulók képessége és a szaktanár belátása alapján bővíthető. Alapfok 1. évfolyam évi 36 hét (heti 4 óra) összesen 144 óra Az évfolyam célja: A társastáncok alapjainak megismerése, a tanulók személyiségének formálása, érdeklődésének felkeltése a táncművészet iránt. Az évfolyam feladata: Fejlessze a növendék tánc iránti szeretetét, ritmusérzékét, koncentráló képességét, koordinációs készségét, tér és forma érzékét, előadó készségét, technikai tudását, fizikai állóképességét. Követelmény


3. HELYI TANTERV Az adott évfolyam tananyagában meghatározott táncok: Angol keringő, Tango, Quicstep, Slow fox, Bécsi keringő - Cha-cha-cha, Szamba, Rumba és Jive alaplépéseinek ismerete. A tanuló legyen képes azok pontos kivitelezésére, az egyes táncsorozatok páros és csoportos előadására, a zene és a tánc összhangjának megtartására. TANANYAG Tánctechnika Izolált (függetlenített) testrész gyakorlatok       

fej váll mellkas medence törzs kéz lábfő

Ritmikai gyakorlatok Ritmusgyakorlatok  

ritmusjárás, taps az adott tánc motívumainak ritmusképlete tapssal, járással

Tempógyakorlatok  

visszhang accelerando - ritardando

Alaplépések és táncok Társastáncok kezdőknek         

Quickstep Angol keringő Tangó Bécsi keringő Slow fox Samba Cha-cha-cha Rumba Jive

Minimumkövetelmény Az adott évfolyam tananyagában meghatározott táncok: Angol keringő, Tango, Quickstep, Slow fox, Bécsi keringő - Cha-cha-cha, Szamba, Rumba és Jive alaplépéseinek ismerete. A tanuló legyen képes azok pontos kivitelezésére, az egyes táncsorozatok páros és csoportos előadására, a zene és a tánc összhangjának megtartására.


3. HELYI TANTERV 2. évfolyam évi 36 hét (heti 3 óra) összesen 108 óra Az évfolyam célja: A társastáncok alapjainak megismerése, a tanulók személyiségének formálása, érdeklődésének felkeltése a táncművészet iránt. Az évfolyam feladata: Fejlessze a növendék tánc iránti szeretetét, ritmusérzékét, koncentráló képességét, koordinációs készségét, tér és forma érzékét, előadó készségét, technikai tudását, fizikai állóképességét. Követelmény Az adott évfolyam tananyagában meghatározott táncok: Angol keringő, Tango, Quicstep, Cha-cha-cha, Szamba, Rumba, és Jive alaplépéseinek ismerete. A tanuló legyen képes azok pontos kivitelezésére, az egyes táncsorozatok páros és csoportos előadására, a zene és a tánc összhangjának megtartására. TANANYAG Alaplépések és táncok Angol keringő:   

Natural Turn Reverse Turn Closed Change

Tangó:   

Walk on Left Foot, Right Foot Progressive Link Closed Promenade

Quickstep:  

Quarter Turn Progressive Chasse

Slow fox: 

az Alapfok 1-ben tanult sorozat

Bécsi keringő: 


Cha-cha-cha:


3. HELYI TANTERV         

Closed Basic Open Basic Check from Open CPP (New York) Check from Open CPP (New York) Under Arm Turn L, R Hand to Hand Forward Lock Backward Lock Spot Turn

Szamba:      

Natural Basic Movement Reverse Basic Movement Side Basic Movement Simple Volta L to R Volta Spot Turn L, R for Lady Wisk

Rumba:      

Basic Movement Hand to Hand Fan Alamana Spot Turns Under Arm Turn L, R

Jive:  

Basic in Place Basic in Fallaway

Megjegyzés Az Alapfok 2. évfolyamától kezdve öt éven keresztül a táncos mozgásának fejlesztéséhez a klasszikus balett tantárgy nyújt segítséget. Szakmailag indokolt, ha a társastánc órákat megelőzi a balett óra. Minimumkövetelmény Az adott évfolyam tananyagában meghatározott táncok: Angol keringő, Tango, Quickstep, - Cha-cha-cha, Szamba, Rumba, és Jive alaplépéseinek ismerete. A tanuló legyen képes azok pontos kivitelezésére, az egyes táncsorozatok páros és csoportos előadására, a zene és a tánc összhangjának megtartására. 3. évfolyam évi 36 hét (heti 3 óra) összesen 108 óra Az évfolyam célja: 168 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV A társastáncok alapjainak megismerése, a tanulók személyiségének formálása, érdeklődésének felkeltése a táncművészet iránt. Az évfolyam feladata: Fejlessze a növendék tánc iránti szeretetét, ritmusérzékét, koncentráló képességét, koordinációs készségét, tér és forma érzékét, előadó készségét, technikai tudását, fizikai állóképességét. Követelménye Az adott évfolyam tananyagában meghatározott táncok: Angol keringő, Tango, Quicstep, Bécsi keringő; - Cha-cha-cha, Szamba, Rumba, és Jive alaplépéseinek ismerete. A tanuló legyen képes azok pontos, stílusos kivitelezésére, az egyes táncsorozatok páros és csoportos előadására, a zene és a tánc összhangjának betartására, + Angol keringő formáció; + Cha-cha-cha formáció előadásakor legyen képes a lépésanyag pontos, stílusos eltáncolására, csoportos bemutatásra, a térfegyelem megtartására. Tananyag Alaplépések és táncok Angol keringő:   

Natural Spin Turn Chassé from PP Outside Change

Tangó:    

Rock Turn Left Foot Rock Turn Right Foot Open Promenade Contra check

Quickstep:  

Forward Lock Forward Lock

Slow fox: 


Bécsi keringő:  Natural Turn  Forward Changes + Angol keringő formáció Cha-cha-cha: 

Fan, 169 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola


Alamana Finish A Hand to Hand with Three Cha-cha's Time Step Turkish Towel

Rumba:   

Check from Open CPP (New York) Check from Open CPP (New York) Sholder to Sholder

Samba:      

Samba Walks in PP Whisk, nő szóló fordulat (Whisk to R. and L. Solo Spot Volta Shadow Botatfogos Stationari Samba Walks Samba Lock in OCPP Samba Lock in OPP

Jive:  Change of Places Right to Left  Change of Places Left to Right  Change of Hands behind back  Link rock and Link + Cha-cha-cha formáció Minimumkövetelmény Az adott évfolyam tananyagában meghatározott táncok: Angol keringő, Tango, Quickstep, Bécsi keringő; - Cha-cha-cha, Szamba, Rumba, és Jive alaplépéseinek ismerete. A tanuló legyen képes azok pontos, stílusos kivitelezésére, az egyes táncsorozatok páros és csoportos előadására, a zene és a tánc összhangjának betartására, + Angol keringő formáció; + Cha-cha-cha formáció előadásakor legyen képes a lépésanyag pontos, stílusos eltáncolására, csoportos bemutatásra, a térfegyelem megtartására. 4. évfolyam évi 36 hét (heti 3 óra) összesen 108 óra Az évfolyam célja: A társastáncok alapjainak megismerése, a tanulók személyiségének formálása, érdeklődésének felkeltése a táncművészet iránt. Az évfolyam feladata: Fejlessze a növendék tánc iránti szeretetét, ritmusérzékét, koncentráló képességét, koordinációs készségét, tér és forma érzékét, előadó készségét, technikai tudását, fizikai állóképességét.


3. HELYI TANTERV Követelmény Az adott évfolyam tananyagában meghatározott táncok: Angol keringő, Tango, Quicstep, Slow fox, Bécsi keringő; - Cha-cha-cha, Szamba, Rumba és Jive alaplépéseinek ismerete. A tanuló egyen képes azok pontos, stílusos kivitelezésére, az egyes táncsorozatok páros és csoportos előadására, a zene és a tánc összhangjának betartására, + Bécsi keringő formáció; + Szamba formáció előadásakor legyen képes a lépésanyag pontos, stílusos eltáncolására, csoportos bemutatásra, a térfegyelem megtartására. Tananyag Alaplépések és táncok Angol keringő:   

Weave from PP Whisk Progressive Chasse

Tangó:    

Open Reverse Turn with Closed Finish Lady Outside Open Reverse Turn with Open Finish Lady Outside Outside Swivel Outside Swivel to L

Quickstep:  

Natural Spin Turn Running Finish

Slow fox:  Feather Step  Three Step + Bécsi keringő formáció Cha-cha-cha:     

Hockey Stick finish A, B Three Cha-cha-cha Forward, Backward, Side Split Cuban Break in Open CPP Split Cuban Break from Open CPP and PP Three Cha-cha's from PP

Rumba:   

Hockey Stick finish A, B Closed Hip Twist Open Hip Twist

Jive: 171 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola


American Spin Stop and Go Change of Place duble Spin

Samba:  Criss Cross Volta  Promenad Run  Corta Jaca  Volta Spot Turn R, L for Lady  Travelling Voltas to R, L + Samba formáció Minimumkövetelmény Az adott évfolyam tananyagában meghatározott táncok: Angol keringő, Tango, Quickstep, Slow fox, Bécsi keringő; - Cha-cha-cha, Szamba, Rumba és Jive alaplépéseinek ismerete. A tanuló egyen képes azok pontos, stílusos kivitelezésére, az egyes táncsorozatok páros és csoportos előadására, a zene és a tánc összhangjának betartására, + Bécsi keringő formáció; + Szamba formáció előadásakor legyen képes a lépésanyag pontos, stílusos eltáncolására, csoportos bemutatásra, a térfegyelem megtartására. 5. évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra) összesen 72 óra Az évfolyam célja: A társastáncok alapjainak megismerése, a tanulók személyiségének formálása, érdeklődésének felkeltése a táncművészet iránt. Az évfolyam feladata: Fejlessze a növendék tánc iránti szeretetét, ritmusérzékét, koncentráló képességét, koordinációs készségét, tér és forma érzékét, előadó készségét, technikai tudását, fizikai állóképességét. Követelmény Az adott évfolyam tananyagában meghatározott táncok: Angol keringő, Tango, Quicstep, Slow fox,, Bécsi keringő; - Cha-cha-cha, Szamba, Rumba, Paso doble és Jive alaplépéseinek ismerete. A tanuló legyen képes azok pontos, stílusos kivitelezésére, az egyes táncsorozatok páros és csoportos előadására, a zene és a tánc összhangjának betartására, + Quickstep formáció előadásakor legyen képes a lépésanyag pontos, stílusos eltáncolására, csoportos bemutatásra, a térfegyelem megtartására. Tananyag Alaplépések és táncok Angol keringő: 

Hesitation Change 172 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola


Closed Impetus Open Impetus

Tangó:    

Four Step Five Step Basic Reverse Turn Back Rock on Right Foot and Left Foot

Quickstep:    

Chasse Reverse Turn Double Locks Natural Turn Natural Turn with Hesitation

Slow fox:   

Natural Turn Reverse Turn Closed Impetus

Bécsi keringő:  Reverse Turn  Forward Changes + Quickstep formáció Cha-cha-cha:     

Cuban Breaks in Shadow Position on Same Foot Split Cuban Breaks in Shadow Position on Same Foot Aida Spiral Alamana Open Position finish A

Rumba:    

Rope Spinning Fallaway (Aida) Cuban Rocks ( Forward, Backward, Side) Cucarachas

Samba:      

Maypole Side Samba Walk, Promenad Samba Walks Contra Botafogos Continuous Volta Spot turn to R and L Metods of Changing Feet 173 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV Paso doble:      

Baic Movement Appel, Sur Place, Deplacement Promenade Link Separation

Jive:   

The Whip Fallaway ThrowawayFlick Ball Change

Minimumkövetelmény Az adott évfolyam tananyagában meghatározott táncok: Angol keringő, Tango, Quickstep, Slow fox, Bécsi keringő; - Cha-cha-cha, Szamba, Rumba, Paso doble és Jive alaplépéseinek ismerete. A tanuló legyen képes azok pontos, stílusos kivitelezésére, az egyes táncsorozatok páros és csoportos előadására, a zene és a tánc összhangjának betartására, + Quickstep formáció előadásakor legyen képes a lépésanyag pontos, stílusos eltáncolására, csoportos bemutatásra, a térfegyelem megtartására. 6. évfolyam évi 36 hét (heti 3 óra) összesen 108 óra Az alapfok végére a táncosnak ismerni kell az öt standard (angol keringő, tangó, bécsi keringő, slow fox) és az öt latin-amerikai (samba, cha-cha-cha, rumba, paso doble, jive) táncból a nemzetközileg elfogadott angol táncstílus alaplépéseit, alapfogalmait. Az évfolyam célja: A társastáncok alapjainak megismerése, a tanulók személyiségének formálása, érdeklődésének felkeltése a táncművészet iránt. Az évfolyam feladata: Fejlessze a növendék tánc iránti szeretetét, ritmusérzékét, koncentráló képességét, koordinációs készségét, tér és forma érzékét, előadó készségét, technikai tudását, fizikai állóképességét. Követelmény Az adott évfolyam tananyagában meghatározott táncok: Angol keringő, Tango, Quicstep, Slow fox,; - Cha-cha-cha, Szamba, Rumba, Paso doble és Jive alaplépéseinek ismerete. A tanuló legyen képes azok pontos, stílusos kivitelezésére, az egyes táncsorozatok páros és csoportos előadására, a zene és a tánc összhangjának betartására, + Latin mix formáció előadásakor legyen képes a különböző táncok technikailag pontos, stílusos eltáncolására, csoportos bemutatásra, a térfegyelem megtartására. Törekedjen a táncok karakterének visszaadására, hogy azok egymástól jól megkülönböztethetőek legyenek. 174 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV Tananyag Alaplépések és táncok Angol keringő:   

Double Reverse Spin, The Back Whisk Backward Lock

Tangó:      

Progressive Side Step, Progressive Side Step Reverse Turn, Back Open Promenade Natural Promenade Turn Natural Twist Turn

Quickstep:    

Natural Pivot Turn, Tipple Chasse to Right, Double Reverse Spin Natural Turn + Backward Lock

Slow fox:  Change of direction,  Reverse Wave,  Closed  Basic Weave  Open Impetus  Open Telemark  Closed Telemark Bécsi keringő: Alapfok 5-ben tanult sorozat Cha-cha-cha:   

Natural Top, Natural Opening Out to R Closed Hip Twist,

Rumba:    

Progressive Walks Forward and Backward Naturan Top, Natural Opening Out to R Side Step

Samba: 175 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola


Progressive Basic Movement, Outside Basic Movement, Travelling Botafogos, Reverse Turn, Promenade Botafogos

Paso doble:     

Chasses of Right and Left Separation,with Fallaway Ending Huit Sixteen Attack

Jive:  Promenade Walks (Slow and Quick ritmusban)  Curly Whip + Latin mix formáció Minimumkövetelmény Az adott évfolyam tananyagában meghatározott táncok: Angol keringő, Tango, Quickstep, Slow fox,; - Cha-cha-cha, Szamba, Rumba, Paso doble és Jive alaplépéseinek ismerete. A tanuló legyen képes azok pontos, stílusos kivitelezésére, az egyes táncsorozatok páros és csoportos előadására, a zene és a tánc összhangjának betartására, + Latin mix formáció előadásakor legyen képes a különböző táncok technikailag pontos, stílusos eltáncolására, csoportos bemutatásra, a térfegyelem megtartására. Törekedjen a táncok karakterének visszaadására, hogy azok egymástól jól megkülönböztethetőek legyenek. A számonkérés formája A tanulók minden évfolyamon félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot, a bizottság szótöbbséggel dönt. Az értékelés szempontjai     

az adott évfolyam társastánc tananyagának ismerete, párral való táncolás technikájának biztonságos elsajátítása, stílusnak megfelelő előadásmód, a táncban alkalmazott térformák helyes, pontos bemutatása, alkalmazkodás a csoportos munkában

6. Klasszikus balett Alapfok 2. évfolyam évi 36 hét (heti 1 óra) összesen 36 óra 176 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV Az évfolyam célja: A klasszikus balett alapjainak megismerése, a speciális harmóniát igénylő, fegyelmezett, tudatos mozgás nyelvének, tánctechnikájának elsajátítása, a tanulók személyiségének formálása, érdeklődésének felkeltése a táncművészet iránt. Az évfolyam feladata: Fejlessze a növendék tánc iránti szeretetét, hallását, ritmusérzékét, koncentráló képességét, koordinációs készségét, tér és forma érzékét, mozgás emlékezetét, előadó készségét, fizikai állóképességét. Követelmény Az adott évfolyam tananyagának pontos ismerete, a tanult mozgásformák, balett gyakorlatok önálló, tudatos, plasztikus végrehajtása, tudatos izommunka, izomérzékelés. Tananyag Gyakorlatok a rúdnál        

Lábhelyzetek és pozícióváltás 90 fokos és 180 fokos lábtartásban, I., II., III., V. pozícióban, Demi plié I., II., III. pozícióban 90 fokon, majd 180 fokra nyitott lábbal, rúddal szemben állva, Hátrahajlás rúddal szemben, Relevé és plié relevé párhuzamos és 90 fokra nyitott állásban, Plié soutenu rúddal szemben és rúdnak háttal, Degagé rúddal szemben II. pozícióban, Térdhajlítás és féltalpra emelkedés párhuzamos lábbal (demi plié - féltalp térdnyújtás - talpra ereszkedés), Hátizom gyakorlat (asztalállás)

Gyakorlatok középen                

Hátegyenesítés előző és törökülésben, Hátegyenesítés álló helyzetben (asztalka) Törzsfordítás és törzshajlítás oldalra Lábfeszítő és lazító gyakorlatok (pipa-ceruza-spicc) Háton fekvésben lábemelés Térdelésből térd mellé ülés jobbra és balra Háton fekvésben mellkas emelés Háton fekvésben csípő emelés Hason fekvésben mellkas emelés Hason fekvésben hátra lábemelés Lábdobás nyújtott ülésbol indítva Lábdobás hastámaszból indítva Nyújtógyakorlat (hernyómozgás, nyújtott térdekkel) Nyújtógyakorlat (béka) Nyújtógyakorlat (ülésben) Térbeosztás (1.2.3.4.5.6.7.8-as irányok) 177 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola


Karvezetések (gimnasztika karhelyzetei) Klasszikus balett karpozíciók (I. II. III.) Port de bras-k 1/2, I.II. Relevék mint a rúdnál

Járások   

Járás különböző zene értékekre (1/6, 1/4, 1/2, stb.) Járás féltalpon Járás tapssal

Futások   

Futás hátul felkapott lábbal Futás elől felkapott lábbal Futás előre nyújtott lábbal

Szökdelések (ugrások)    

Szökdelés két lábon zárt lábtartással egyenletes és ritmizált tempóban Szökdelés páros lábbal haladva Szökdelés váltott lábbal haladva (indián szökdelés) Szökdelés párhuzamos lábbal 1/4 és 1/2 fordulattal

Minimumkövetelmény Az adott évfolyam tananyagának pontos ismerete, a tanult mozgásformák, balett gyakorlatok önálló, tudatos, plasztikus végrehajtása, tudatos izommunka, izomérzékelés. 3. évfolyam évi 36 hét (heti 1 óra) összesen 36 óra Az évfolyam célja: A klasszikus balett alapjainak megismerése, a speciális harmóniát igénylő, fegyelmezett, tudatos mozgás nyelvének, tánctechnikájának elsajátítása, a tanulók személyiségének formálása, érdeklődésének felkeltése a táncművészet iránt. Az évfolyam feladata: Fejlessze a növendék tánc iránti szeretetét, hallását, ritmusérzékét, koncentráló képességét, koordinációs készségét, tér és forma érzékét, mozgás emlékezetét, előadó készségét, fizikai állóképességét. Követelmény Az adott évfolyam tananyagának pontos ismerete, a tanult balett gyakorlatok önálló, harmonikus, koordinált bemutatása, a tanult anyag szakkifejezéseinek ismerete, a zene és a mozdulatok összhangjának betartása. Tananyag 178 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV Egyszerű balett elemek a rúdnál és középen (Port de bras-k) Rúdgyakorlatok           

Pozícióváltás rúddal szemben és rúd mellett Demi plié I. II. V. pozícióban rúd mellett Battement tendu I. és V. pozícióban rúddal szemben és háttal Battement tendu I. pozícióban rúd mellett előre, oldalra és hátra Battemenete tendu passé par terre Battement tendu jeté rúddal szemben és rúdnak háttal állva, hátra, oldalt, előre, oldalt Demi rond en dehors és en dedans Rond de jambe par terre en dehors és en dedans Plié soutenu rúd mellett Relevé lent 45 fokra Relevék I. II. pozícióban plié-vel és plié nélkül

Középgyakorlatok      

Pozícióváltás Demi plié I. II. pozícióban Battemenet tendu I. pozícióban előre, oldalra, hátra Battement tendu passé par terre en face Pas de bourrée suivi párhuzamos lábbal előre haladva féltalpon Port de bras I. II.

Allegro   

Temps levé sauté Petit échappé I. pozícióból II. pozícióba ugorva Galopplépés

Minimumkövetelmény Az adott évfolyam tananyagának pontos ismerete, a tanult balett gyakorlatok önálló, harmonikus, koordinált bemutatása, a tanult anyag szakkifejezéseinek ismerete, a zene és a mozdulatok összhangjának betartása. 4. évfolyam évi 36 hét (heti 1 óra) összesen 36 óra Az évfolyam célja: A klasszikus balett alapjainak megismerése, a speciális harmóniát igénylő, fegyelmezett, tudatos mozgás nyelvének, tánctechnikájának elsajátítása, a tanulók személyiségének formálása, érdeklődésének felkeltése a táncművészet iránt. Az évfolyam feladata:


3. HELYI TANTERV Fejlessze a növendék tánc iránti szeretetét, hallását, ritmusérzékét, koncentráló képességét, koordinációs készségét, tér és forma érzékét, mozgás emlékezetét, előadó készségét, fizikai állóképességét. Követelmény Az adott évfolyam tananyagának pontos ismerete, a tanult balett gyakorlatok önálló, harmonikus, koordinált bemutatása, a tanult anyag szakkifejezéseinek ismerete, a zene és a mozdulatok összhangjának betartása, a csoportos munkában való fegyelmezett együttműködés. Klasszikus balett pozíciók használata rúdnál és középen. Pózok fogalma. Rúdgyakorlatok          

Pozíció megtanítása Demi plié IV. pozícióban Grand plié I. II. V. pozícióban Battement tendu V. pozícióban előre, oldalra, hátra Sar le cou-de-pied helyzetek alacsony, rendkívüli, passé-ban Relevé lent 45 fok fölé Frappé lábujjheggyel a földet érintve Grand battement jeté rúddal szemben hátra és oldalra, rúdnak háttal előre Relevék V. pozícióban nyújtva és plié-vel Hajlás oldalra rúddal szemben állva

Középgyakorlatok        

Grand plié I. II. pozícióban Battemenet tendu V. pozícióban Demi rond lábbujjheggyel a földet érintve en de hors és en dedans Rond de jambe par terre en de hors és en de dans Plié soutenu V. pozícióból Pózok, croisé és éffacée irányok V. pozícióban nagy kartartással Port de bras Relevék I. II. pozícióban nyújtva és plié-vel

Allegró    

Temp levé sauté V. pozícióban Petit échappé formák Petit changement de pied Chassé előre és oldalra V. pozícióban

Minimumkövetelmény Az adott évfolyam tananyagának pontos ismerete, a tanult balett gyakorlatok önálló, harmonikus, koordinált bemutatása, a tanult anyag szakkifejezéseinek ismerete, a zene és a mozdulatok összhangjának betartása, a csoportos munkában való fegyelmezett együttműködés. 5. évfolyam 180 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV évi 36 hét (heti 1 óra) összesen 36 óra Az évfolyam célja: A klasszikus balett alapjainak megismerése, a speciális harmóniát igénylő, fegyelmezett, tudatos mozgás nyelvének, tánctechnikájának elsajátítása, a tanulók személyiségének formálása, érdeklődésének felkeltése a táncművészet iránt. Az évfolyam feladata: Fejlessze a növendék tánc iránti szeretetét, hallását, ritmusérzékét, koncentráló képességét, koordinációs készségét, tér és forma érzékét, mozgás emlékezetét, előadó készségét, fizikai állóképességét. Követelmény Az adott évfolyam tananyagának pontos ismerete, a tanult balett gyakorlatok önálló, harmonikus, koordinált bemutatása, technikai biztonság, a tanult anyag szakkifejezéseinek ismerete, a zene és a mozdulatok összhangjának betartása, a csoportos munkában való fegyelmezett együttműködés. Tananyag Battement-ok plié-vel és nyújtva. Balance gyakorlatok. Fordulatok, forgások. Rúdgyakorlatok              

Grand plié IV. pozícióban Battement tendu demi plié-vel Battement tendu jeté demi plié-vel Battement tendu jeté passé par terre Preparáció a rond de jambe par terre-hez Fondu 45 fokon rúddal szemben állva hátra és oldalra, rúdnak háttal állva előre Frappé 35 fokon előre, oldalra, hátra Flick-flack előre, oldalra, hátra nyitni Relevé lent 90 fokon Petit battement sur le cou-de-pied Grand battemenet előre, oldalra, hátra Félfordulat V. pozícióból, V. pozícióban rúd felé és rúdtól elfordulva Balance talpon, egy lábon állva és féltalpon, két lábon állva pozíciókban Pas de bourrée lábváltással rúddal szemben en de hors és en dedans

Középgyakorlatok       

Demi plié IV. pozícióban Grand plié V. pozícióban Battemenet tendu demi plié-vel Battement tendu marché Battement tendu jeté Relevé lent 45 fok Frappé lábujjheggyel a földet érintve 181 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola


Pózok lábujjheggyel a földet érintve nagy kartartással croisé, éffacé előre és hátra, I. II. III. arabesque Tem lié par terre tagoltan előre és hátra Port de bras Preparáció a tour sur le cou-de-pied-hez IV. V. pozícióból V. pozícióba zárva en dehors és en dedans

Allegró    

Assemblé oldalra (előre és hátra haladva) Glissade oldalra, váltva és nem váltva Changement 1/4 és 1/2 fordulattal Petit jeté oldalra a rúdnál

Fordulatok, forgások  

Fordulat a rúdnál V. pozícióban Fordulat középen V. pozícióban tour sur place

Minimumkövetelmény Az adott évfolyam tananyagának pontos ismerete, a tanult balett gyakorlatok önálló, harmonikus, koordinált bemutatása, technikai biztonság, a tanult anyag szakkifejezéseinek ismerete, a zene és a mozdulatok összhangjának betartása, a csoportos munkában való fegyelmezett együttműködés. 6. évfolyam évi 36 hét (heti 1 óra) összesen 36 óra Az évfolyam célja: A klasszikus balett alapjainak megismerése, a speciális harmóniát igénylő, fegyelmezett, tudatos mozgás nyelvének, tánctechnikájának elsajátítása, a tanulók személyiségének formálása, érdeklődésének felkeltése a táncművészet iránt. Az évfolyam feladata: Fejlessze a növendék tánc iránti szeretetét, hallását, ritmusérzékét, koncentráló képességét, koordinációs készségét, tér és forma érzékét, mozgás emlékezetét, előadó készségét, fizikai állóképességét. Követelmény Az adott évfolyam tananyagának pontos ismerete, a tanult balett gyakorlatok önálló, harmonikus, koordinált bemutatása, technikai biztonság, a tanult anyag szakkifejezéseinek ismerete, a zene és a mozdulatok összhangjának betartása, a csoportos munkában való fegyelmezett együttműködés. Néhány gyakorlat féltalpon. Demi és grand rond-ok 45 fokon. Ugrások fordulva. Forgások par terre és diagonálban. Tananyag 182 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV Rúdgyakorlatok                

Battement double-tendu degagé-val előre, oldalra, hátra Battement tendu degagé-val előre, oldalra, hátra Rond de jambe par terre demi plié-vel, en dehors és en dedans Grand rond de jambe par terre en dehors és en dedans Double fondu 45 fokon Soutenu 45 fokon Demi és grand rond 45 fokon talpon en dehors, en dedans Frappé féltalpon Double frappé talpon Rond de jambe en l’air rúddal szemben, nyújtva és plié-vel Petit battement féltalpon Developpé Attitude helyzetek Relevék egy lábon Balance féltalpon rendkívüli sur le cou-de-pied-ben Grand battement jeté passé par terre

Középgyakorlatok             

Grand plié IV. pozícióban Battemenet tendu degagé-val előre, oldalra, hátra Battement tendu pózokban, nagy kartartással Battement tendu jeté marché Fondu 45 fokon en face Soutenu 45 fokon en face Frappé 35 fokon en face Double frappé 35 fokon en face Petit battement talpon Flick-flack előre, oldalra, hátra Relevé lent 90 fokon a tanult pózokban Pas balancée en face VI. part de bras

Allegró       

Petit jeté oldalra Echappé 1/4 és 1/2 fordulattal Sissonne simple elől és hátul felhúzott sur le cou-de-pied-vel, rúdnál és középen Sissonne fermé oldalra Glissade előre és hátra Assemblé előre és hátra Changement egy fordulattal

Nagyobb és nehezebb ugrásokat, ha azt a főtárgy megkívánja, az évfolyam fizikai állapotának és balett tudásának figyelembevételével taníthatunk. Fordulatok, forgások



Egy tour sur le cou-de-pied IV. és V. pozícióban Tour posé en dehors, en dedans Tour pas de bourrée diagonálban Tour chainé diagonálban Tour piqué diagonálban

Minimumkövetelmény Az adott évfolyam tananyagának pontos ismerete, a tanult balett gyakorlatok önálló, harmonikus, koordinált bemutatása, technikai biztonság, a tanult anyag szakkifejezéseinek ismerete, a zene és a mozdulatok összhangjának betartása, a csoportos munkában való fegyelmezett együttműködés. A számonkérés formája A tanulók az Alapfok 2-6. évfolyamába félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot, a bizottság szótöbbséggel dönt. Az értékelés szempontjai   

az adott évfolyam tananyagának ismerete, a klasszikus balett stílusának megfelelő előadásmód a bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága, megfelelő kivitelezése

7. Gyermektánc Előképző 1. évfolyam évi 36 hét (heti 4 óra) összesen 144 óra Az évfolyam célja: A társastáncok alapjainak játékos formában történő megismerése, a tanulók személyiségének formálása, érdeklődésének felkeltése a táncművészet iránt. Az évfolyam feladata: Fejlessze a növendék tánc iránti szeretetét, ritmusérzékét, koncentráló képességét, koordinációs készségét, tér és forma érzékét, előadó készségét, fizikai állóképességét. Követelmény Az adott évfolyam tananyagában meghatározott táncok: Country I.; Country IV,; Disco séta, Angol keringő, ,"Mexikói keringő" "Kerek a káposzta", "Táncolj kismadár" Petronella, Olálá, Cha-cha-cha, Hacke-spitze és Mambo alaplépéseinek ismerete. A tanuló legyen képes a lépések, egyszerű koreográfiák csoportos bemutatására, az alapvető magatartásformák betartására, az alapvető ritmikai szabályok alkalmazására. Tananyag 184 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV Tánctechnika Természetes gyakorlatok, rávezető gyakorlat        

helyes testtartás megtanítása, járások talpon, féltalpon, hajlított térddel, futások (hátul és elől felkapott lábbal, előre nyújtott lábbal) szökdelések és ugrások (páros-zárt lábbal, galopp, szökdelés oldalra) testsúly áthelyezés súlyos, súlytalan lépés helyzet térformák tudatos használata o jobbra fordulat (1(8 - 1/4 - 1/2 - 1/1) o balra fordulat (1/8 - 1/4 - 1/2 - 1/1)

Ritmikai gyakorlatok 

hangjegyérték gyakorlatok, o hangjegyérték megtanulása o visszhang o staféta

Alaplépések és táncok             

Kerek és káposzta Táncolj kismadár Petronella Hacke-spitze Olálá Country tánc I. Country tánc IV. Letkiss Disco séta Mexikói keringő Angol keringő Cha-Cha-Cha Gyermektáncok: szabadon kitalált egyszerű koreográfia divatos, vagy kedvenc zenére

Megjegyzés Ezek a gyermektáncok nem kötelezőek, hasonló táncokkal helyettesíthetők. A javasolt táncok leírása a “Gyermektáncok” címszó alatt található. Az anyag alapul szolgál a 2/4-es, 3/4-es, 4/4-es ütemű társastáncok tanításához. Minimumkövetelmény Az adott évfolyam tananyagában meghatározott táncok: Country I.; Country IV,; Disco séta, Angol keringő, ,"Mexikói keringő" "Kerek a káposzta", "Táncolj kismadár" Petronella, Olálá, Cha-cha-cha, Hacke-spitze és Mambo alaplépéseinek ismerete. A tanuló legyen képes a lépések,


3. HELYI TANTERV egyszerű koreográfiák csoportos bemutatására, az alapvető magatartásformák betartására, az alapvető ritmikai szabályok alkalmazására. 2. évfolyam évi 36 hét (heti 4 óra) összesen 144 óra Az évfolyam célja: A társastáncok alapjainak játékos formában történő megismerése, a tanulók személyiségének formálása, érdeklődésének felkeltése a táncművészet iránt. Az évfolyam feladata: Fejlessze a növendék tánc iránti szeretetét, ritmusérzékét, koncentráló képességét, koordinációs készségét, tér és forma érzékét, előadó készségét, fizikai állóképességét. Követelmény Az adott évfolyam tananyagában meghatározott táncok: Country II.; Country III.; Disco (Stomp), Angol keringő, Polka, Csárdás, Disco Cha-cha, Boogie-woogie, és Mambo alaplépéseinek ismerete. A tanuló legyen képes a lépések, koreográfiák csoportos bemutatására, az alapvető magatartásformák betartására, az alapvető ritmikai szabályok alkalmazására. Tananyag Tánctechnika Az 1. évfolyam természetes gyakorlatai Előkészítő szabadgyakorlatok, tartásos gyakorlatok Mozgásos (dinamikus) gyakorlatok zenére       

lendítések emelések hajlítások, nyújtások (törzs, térd) döntések és dőlések fordítások és forgások körzések forgások

Ritmikai gyakorlatok    

ütemgyakorlatok ütemfajták ütem-felismerés ütemszünet

Alaplépések és táncok  

Man - mixer (Country tánc II.) Yankee - mixer (Country tánc III.) 186 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV         

Stomp (disco) Polka motívumok (előre, hátra, oldalt, kreuzpolka, galopp) Csárdás (egylépéses és kétlépéses csárdás, nyílt rida) Disco cha-cha (kezdő anyag) Boogie-woogie (rock and roll) (kezdő anyag) Tampet (német tánc) Striegel-Wendt Leonóra koreográfiája Gyermektáncok: szabadon kitalált koreográfia divatos, vagy kedvenc zenére Mambo Angolkeringő

Megjegyzés A tampet koreográfia megtanítása nem kötelező, sétakombinációkkal vagy a tanult táncokból összeállított etűdökkel helyettesíthető. Minimumkövetelmény Az adott évfolyam tananyagában meghatározott táncok: Country II.; Country III,; Disco (Stomp), Angol keringő, Polka, Csárdás, Disco Cha-cha, Boogie-woogie, és Mambo alaplépéseinek ismerete. A tanuló legyen képes a lépések, koreográfiák csoportos bemutatására, az alapvető magatartásformák betartására, az alapvető ritmikai szabályok alkalmazására. A számonkérés formája A tanulók az Előképző 1-2. évfolyamába félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot, a bizottság szótöbbséggel dönt. Az értékelés szempontjai   

az adott évfolyam tananyagának ismerete, a csoportos táncolás magatartásformáinak betartása alapvető ritmikai szabályok alkalmazása

Gyermektánc koreográfiák Játékos tánc a Kerek a káposzta... című dalra Rábai Miklós: Farkasjáték címmel ismert összeállítása másik párcserével. Az eredeti változatban a kör közepén egy legény áll, akinek nincs párja, és szabadon táncol. A dallam végén mindegyik lány elhagyja a régi párját és egy másik legényhez szalad. A közepén álló legénynek egyet a lányok közül el kell kapnia. Az, akinek nem jutott pár, beáll középre és ő indítja a játékot. Motívumok 1. Csárdáslépés előre sarokkoppantással Jobb lábbal előre lépünk + bal lábbal előre lépünk + jobb lábbal előre lépünk + bal lábunkat könnyű sarokkoppantással előre tesszük. A lépést ellenkező lábbal kezdve hátrahaladva ismételjük.


3. HELYI TANTERV 2. Kacsintós A legény jobbra fordítja a lányt + a legény balra fordítja a lányt. A forgatásnál a párok egymásra néznek. 3. Kéz alatt forgás A lány lépése: jobb lábbal helyben lépünk + bal lábbal helyben lépünk + jobb lábbal helyben lépünk + bal lábbal helyben lépünk. A négy lépéssel egy egészet fordulnak jobbra. 4. Csárdáslépés Jobb lábbal oldalt lépünk + bal lábbal a jobb mellé lépünk + jobb lábbal oldalt lépünk + bal lábbal a jobb mellé lépünk súlytalanul. Ismétlés ellenkező lábbal. Játékos tánc a “Táncolj kismadár” című zeneszámra Motívumok 1. Játék Kiindulás alapállás, karok könyökbe behajlítva. Kacsaszáj játék mindkét kézzel. Az ujjakat a hüvelykujjhoz érintjük 4x. Kacsaszárny (könyökjáték). A könyököt a felsőtest felé közelítjük 4x. A kacsa farához hasonlóan hátratartott csípő, lazított térd. Balra - vissza, balra - vissza twist 4x. Nyújtott térddel a test előtt tapsolunk 4x. 2. Séta Jobb lábbal kezdve 4x8 számolásra séta egymás között jobb - jobb karolással, bal - bal karolással. Ugyanez még egyszer. A sétát szökdelővel helyettesíthetjük. Amennyiben a párcserélős változatban tanítjuk, úgy csak 2x8 számolásra sétálunk a saját párunkkal. A következő 2x8 számolásra a fiúk az ellenmenetirány, a lányok a menetirány felé váltanak partnert és velük sétálnak. Petronella (polka zenére) Motívumok 1. Szökdelő előre: jobb lábbal kezdve 4 szökdelő előre, ütemelőzőben felugrunk a bal lábon + jobb lábbal előre lépünk, a végén felugrunk + ellenkező lábbal megismételjük + ugyanaz még egyszer. 2. Szökdelő hátra: jobb lábbal kezdve 4 szökdelő hátra 3. Lány szóló: jobb lábbal kezdve 4 szökdelő előre, a végén taps. Jobb lábbal kezdve 4 szökdelő hátra, a végén taps.


3. HELYI TANTERV 4. Fiú szóló: jobb lábbal kezdve 4 szökdelő előre, a végén balra 3/8 fordulat. Jobb lábbal kezdve jobb rézsút előre irányban 4 szökdelő, a végén jobb-jobb kézadás (párcsere). 5. Szökdelő jobbra fordulattal: Egymás között 8 szökdelővel megfordulunk egy egészet jobbra. A 6. szökdelő után a fiú a körrel szemben érkezik és az utolsó két szökdelővel a lányt a jobbjára fordítja. Hacke-spitze polka (polka zenére) Motívumok 1. Dupla polka A jobb lábon felugrunk, mialatt a bal láb sarkát kitesszük rézsút előre + megismételjük a jobb lábon a felugrást, mialatt a bal lábat spiccérintkezéssel a jobb láb elé keresztbe tesszük + ugyanezt azonosan megismételjük + galoppszökdelő oldalra 4x (ütem előzőben a jobb lábon felugrunk + bal lábbal oldalt lépünk + a jobb lábbal a bal mellé ugrunk + ismétlés háromszor azonosan) + ismétlés ellenkezőleg. A lány ellenkező lábbal kezd. 2. Tapsos ti-ti-tá ritmusban Jobb-jobb kézzel, bal-bal kézzel, kissé behajlított térddel a combtőn, páros kézzel. 3. Szökdelő jobbra fordulással 8 szökdelővel jobb-jobb a karolással egymás között megfordulunk két egészet A párcserélős változatban csak négy szökdelőt járunk jobb-jobb karolással, majd bal-bal karolással a fiúk ellenmenetirány felé, a lányok menetirány felé eső partnerrel járják a további négy szökdelőt. Olálá (gyorsabb tempójú angol keringő zenére) Motívumok 1. Toppantó Bal lábbal oldalt lépünk + jobb lábbal kétszer toppantunk a bal láb mellett + ez alatt mindkét karunkkal rumbatökszerű mozgást végzünk. Az első negyedre megemeljük a kart a derékszög fölé, a második és harmadik negyedre kétszer az alkart derékszögig rázzuk. Ismétlés ellenkező lábbal. 2. Tapsos Bal lábbal előre lépünk + jobb lábat a bal láb mellé visszük súlytalanul (pontoz) + szünet. Jobb lábbal hátra lépünk + bal lábat a jobb mellé visszük súlytalanul (pontoz) + szünet. A lépést taps kíséri. Az első negyedre megemeljük a kar magunk elé és 2-3-ra tapsolunk. 3. Helycsere Bal lábbal előre lépünk egymás bal válla mellett, a végén balra fordulunk 1/4-et + jobb lábbal oldalt lépünk, a végén tovább balra fordulunk 1/4-et + bal lábbal a jobb láb mellé lépünk. 4. Párcsere 189 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV Jobb lábbal kezdve egymás válla mellett három előre lépéssel az ellenmenetirány felé partnert váltunk. A lány 2 séta táncol előre, a végén 1/2 jobbra fordulat + jobb lábbal a bal mellé lép. 3/4-es etűd a Kis kacsa fürdik című dalra Amennyiben a dal 4/4-es változatát ismerik a gyerekek, úgy lassabb tempójú bécsi keringő zenére tanítható. Az etűd rondó felépítésű. A visszatérő “A” rész az össze-széjjel motívumfűzés, e közé iktatódik a “B” rész, a tapsos motívum, majd a “C” rész, a kar alatt forgó alapmotívuma az előre-hátra hármaslépés, amely forgással, fordulással variálódik. Motívumok Össze-széjjel (mp, allegretto): végig előre-hátra hármas lépést járunk (jobb kezd előre, bal hátra). Felállás 4-es körökben az I. a t. szerint, kézfogással. Előre hármas lépés karlendülettel a magasba (a t., érkezés b t.) hátra hármas lépés (b t.), a két helyben lépésnél a c t. szerint a fogást elengedve és egymás felé fordulva + a d t. szerint előre hármas lépés egymás jobbjára, a karok vízszintesben, a bal erősen behajlítva (e t.) + a hátra hármas lépéssel az e. t. szerint visszafordulás a körbe, és a belső oldalon a fogás elengedése, majd az a t. szerint érkezve körben forgás ez a négy hármas lépés az 1-4. ütemig tart. Ez után elölről megismételjük ezt a 4 hármas lépést és csak annyi lesz a különbség, hogy az f t. szerint fordulnak most egymás felé a párok, és a g és h t. szerint lépnek egymás jobbjára (a szimmetrikus forgás ellenére változatlanul egymás jobbjára kell érkezni!), majd a h t. szerint lépnek a hátralépéssel vissza a körbe. Az utóbbi hármas lépést az 5-8 ütemre táncoljuk. Megjegyzés Igen lendületes motívumfűzés. A körben lendületesen vigyük a kart a magasba, majd lendületesen tárjuk oldalra, messzire hátra lépve. Az egymáshoz lépésnél szépen vezessük a kart a kézfogáshoz (végig a vízszintesben) és az elválásnál szépen nyissuk a kart az újbóli körfogáshoz. 1. Tapsos (mp, allegretto): Az „1”-esek motívumát írjuk le. A „2”-esek ezt sorrend cserével táncolják. Szoknya fölött tartott kézzel, jobb lábbal kezdve másfél helyben forgó ridát táncolunk egy egész jobbra forgással a II. a t. szerint; az érkezéskor a bal láb marad hátul magas féltalp érintésben (V. pozícióban!) + a test előtt hármat tapsolunk, a harmadik taps végén levisszük a kart szoknya fölé; szimmetrikus ismétlés. 2. Kar alatt forgó (m, allegretto): Kiindulásnál a III. a t. szerint állunk jobb kézfogással. Egy előre hármas lépést járunk, közben az összefogott kezeket a magasba emeljük. Az „1”esek az előre lépés közben már kezdenek jobbra forogni, így a két helyben lépés előtt a B t. szerint érkeznek, majd folytatják a hármas lépést, kar alatt átfordulva A „2”-esek fej fölött körző kézmozgással segítség az „1”-esek forgását + a c t. szerint hátra hármas lépést járnak úgy, hogy a hátralépés előtt 1/8-ot balra fordulnak (tehát rézsút hátra fognak lépni). A bal kart messzire oldalra tárják, derékkal is bal karjuk felé ívelnek, és tekintetüket bal kezük felé fordítják. (a d t. szerint érkeznek) + megismétlik a motívumot szerepcserével a d. és e.t. szerint; az előre lépés előtt fordulnak vissza, egymással szembe. Megjegyzés 190 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV Ezt a motívumot is igen lendületesen kell táncolni. A forgók szerepét a fenti leírásban elnagyoltan írunk le. Részletesen a következőképpen kell a kar alatt forgást táncolni. Ütemelőzőben bal lábon féltalpra emelkedve, testtel 1/4-et fordulunk jobbra és kezdünk felsőtesttel enyhén balra ívelni. Jobb lábbal így nem előre, hanem a bal előtt balra lépünk a felemelt kar alá, majd mindjárt tovább fordulunk testtel 1/4-et jobbra + bal lábon, lábujjon elől V. pozícióba lépve, 1/2-et perdülünk jobbra, ezzel befejeződik a kar alatt forgás, a jobb lábbal azonban nem helyben lépünk, hanem szintén elől V. pozícióba. A felsőtest ívelését a perdülő forgás közben egyenesítjük ki. A „2”-esek egészen közel lépjenek előre az „1”-esekhez, mert csak így tudják szépen vezetni azok kar alatt forgását. Az előre hármas lépésnél a szabad kart mélyen oldalra tartjuk és csak a hátra, illetve rézsút hátra lépésnél tárjuk a vízszintig. Country tánc I. (4/4-es country zenére) Motívumok 1. Séta előre (minden negyedre a fiúk bal lábbal, a lányok jobb lábbal kezdve előre sétálnak 8x, a végén egymás felé fordulnak. 1/4-ed fordulat a fiúknak jobbra, a lányoknak balra). 2. Séta hátra (váltás). Minden 1/4-re a fiúk bal lábbal, a lányok jobb lábbal kezdve hátra sétálnak 4x. 3. Párcsere. Minden 1/4-re a fiúk bal lábbal, a lányok jobb lábbal kezdve jobb rézsút előre sétálnak az új partnerhez. 4. Tapsos játék ti-ti-tá ritmusban. (“Ti-ti” saját kéz, “tá” partner keze) Jobb-jobb kézzel, bal-bal kézzel, kissé hajlított térddel, a combtőn páros kézzel. 5. Galoppszökdelő oldalra. 8x (két kézfogással). Az ütemelőzőben a jobb lábon felugrunk. Bal lábbal oldalt lépünk, felugrunk + jobb lábbal a bal mellé lépünk. Ismétlés azonosan. A lány ellenkezőleg kezd. Country tánc IV. (4/4-es country zenére) A számozás a megkülönböztetés miatt szükséges Motívumok 1. Séta előre: valamennyien jobb lábbal kezdve 4 lépést egymás felé előre lépünk, 4. lépés alatt fejet hajtunk. 2. Séta hátra: valamennyien jobb lábbal kezdve 4 lépéssel egymástól hátra lépünk. 3. Kerülés: 8 előre sétával jobbról balra megkerülik a táncosok egymást. (4 séta a jobb vállig, majd a hát mögött vissza a bal váll mellett). 4. Karolás: jobb-jobbkarolással 8 előre szökdelő egymás között. Bal-bal karolással 8 előre szökdelő egymás között. 5. Galoppszökdelő két kézfogással jobbra 4x és balra 4x, a két sor között. 6. Szökdelő: a fiú balra, a lány jobbra fordul 1/4-et és az oszlopsor mellett haladva az első pár az utolsó helyén kaput emel. 7. Kapuzás: a párok a lányokat előre engedve, szökdelve átbújnak a kapun. Az első pár a végén marad és most a másik pár áll az élen. A végén szembefordulnak egymással. Letkiss Motívumok 191 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV 1. Lengető: bal lábbal igen kis távolságra előre ugrunk, mialatt a jobb lábat sarkon rézsút előre tesszük + bal lábbal igen kis távolságra előre ugrunk, mialatt a jobb lábat kis térdhajlítással féltalpon a bal mellé tesszük + a két ugrást a lengetővel megismételjük + elölről ellenkező lábbal kezdve (jobb lábon ugrunk és a balt lengetve) megismételjük + páros lábbal, térdhajlítással dobbantva előre ugrunk + páros lábbal térdhajlítással dobbantva kicsit hátra ugrunk + páros lábbal térdhajlítással dobbantva előre ugrunk. A lengető lépés 1-2. üteme negyedekre történik, az ugrás ritmusképlete: tá-tá-ti-ti-tá. 2. Szóló fordulat: a lengető lépés 1-3 üteme + jobb lábbal előre futunk + bal lábbal előre futunk + jobb láb a bal láb mellé zár. Az utolsó három fázissal hátkörön egy egészet fordulunk jobbra, mindkét kéz a csípőn. 3. Páros fordulat: két kézfogással a lengető lépés 1-3 üteme + jobb lábbal előre futunk + bal lábbal előre futunk + jobb láb a bal láb mellé zár. Az utolsó három fázissal egymás körül balra 1/2-et fordulunk. A csigás változatban a vezető áll előre, s a többiek mögéjük sorakozva úgy csatlakoznak, hogy mindenki az előtte lévő vállát fogja. A vezető után haladva tetszőleges irányba kígyózva táncolják. Disco séta (4/4-es disco zenére) Motívumok 1. Séta előre és hátra: jobb lábbal előre lépünk + bal lábbal előre lépünk + jobb lábbal előre lépünk + bal láb sarkát érintő helyzetbe előre tesszük. Bal lábbal hátra lépünk + jobb lábbal hátra lépünk + bal lábbal hátra lépünk + jobb láb spiccét érintő helyzetbe hátra teszszük. A lányok bal lábbal, hátra kezdenek. 2. Promenád - ellenpromenád séta: promenád irányba jobb lábbal kezdve 3 séta előre, a végén 1/4 fordulat balra + a bal láb sarkát érintő helyzetbe rézsút előre tesszük. 3. Ellenpromenádban bal lábbal kezdve 3 séta előre, a végén 1/4 fordulat jobbra + a jobb láb sarkát érintő helyzetbe rézsút előre tesszük. A lányok ellenkező lábbal kezdenek. 4. Szólófordulat jobbra és balra: a promenád - ellenpromenád lépésével szólóban jobbra és balra egy egészet fordulunk. A lányok bal lábbal kezdenek és balra fordulnak. Country tánc II. (4/4-es country zenére) Man-mixer Motívumok 1. Séta előre: minden negyedre a fiúk bal lábbal, a lányok jobbal kezdve előre sétálnak 8x a végén egymás felé fordulnak (1/4 fordulat a fiúknak jobbra, a lányoknak balra). 2. Séta hátra: (válás) minden negyedre a fiúk a bal lábbal, a lányok jobb lábbal kezdve hátra sétálnak 4x. 3. Dobogó, taps: a. Ti-ti-tá ritmusban dobolunk. Kiindulás: párhuzamos láb, csípőre tett kéz. ütemelőzőben a jobb lábon térdhajlítás. Bal lábbal, hajlított térddel a jobb láb mellett dobban192 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV tunk + jobb lábbal, behajlított térddel a bal láb mellett dobbantunk, nyújt a térd. A lány ellenkező lábbal kezd.

a

végén

b. Ti-ti-tá ritmusban tapsolunk. (mindenki saját tenyerével üti a ritmust) 1. Kerülés: 8 sétával jobbról - balra megkerülik a táncosok egymást. (Fiú: bal lábbal kezdve 3 séta előre a jobb vállig + jobb lábbal a lány háta mögött, oldalt lépünk. Ezzel átkerülünk a lány bal vállához + 4 hátra sétával visszakerülünk a helyünkre. 2. Párcsere: a fiúk bal, a lányok jobb lábbal kezdve 4 előre sétával jobb rézsút előre irányba táncolnak, a végén jobb - jobb kézadás. 3. Forgás: a fiúk bal, a lányok jobb lábbal kezdve 4 előre sétával egymás körül jobbra fordulnak 1 + 1/4-et, a végén a lány még 1/2-et fordul jobbra. Érkezés: menetirányba a lány a fiú jobbján. Country tánc III. (4/4-es country zenére) Yankee - mixer Motívumok 1. Dupla polka: jobb lábon felugrunk, mialatt a bal láb sarkát kitesszük rézsút előre + megismételjük a felugrást, mialatt a bal lábat spiccérintkezéssel a jobb láb elé keresztbe teszszük + ugyanazt azonosan megismételjük + galoppszökdelő oldalra 4x. (Ütemelőzőben a jobb lábon felugrunk. Bal lábbal oldalt lépünk, felugrunk + jobb lábbal a bal láb mellé lépünk felugrunk + ismétlés háromszor azonosan) ismétlés ellenkezőleg. A lány ellenkező lábon kezd. 2. Páros csusszanás hátra: ütemelőzőben páros lábon térdhajlítás + páros lábon hátra csuszszanunk, mialatt a térd nyújt + páros lábon térdhajlítás, mialatt magunk előtt tapsolunk. Háromszor azonosan ismételünk. 3. Párcsere: minden negyedre a fiúk bal lábbal, a lányok jobb lábbal kezdve 4 szökdelőt járnak jobb rézsút előre az új partnerhez, a végén jobb-jobbkarolás. 4. Karolás: minden negyedre a fiúk bal lábbal, a lányok jobb lábbal kezdve 4 előre szökdelővel egymás között egy egészet jobbra fordulnak. Érkezés: egymással szemben, könyökben behajlított karral két kézfogás. Disco tánc II. (sortánc 4/4 disco zenére) Stomp Motívumok 1. Séta hátra: jobb lábbal kezdve negyedekre 3 séta + negyedik negyedre a bal láb spiccét hátra érintő helyzetbe tesszük. 2. Séta előre: bal lábbal kezdve negyedekre 3 séta előre + a negyedik negyedre a jobb láb sarkát elől érintő helyzetbe tesszük.


3. HELYI TANTERV 3. Szólófordulat jobbra és balra: jobb lábbal kezdve 3 sétával egy egészet fordulunk jobbra + a bal lábat sarokérintéssel jobb rézsút előre tesszük. 4. Dupla érintő: jobb lábbal oldalt lépünk + a bal lábat súlytalanul a jobb láb elé tesszük, a bal lábat oldalt érintő helyzetbe visszük + megismételve a második fázist, a bal lábat talpon súlytalanul a jobb láb elé tesszük. Ismétlés ellenkező lábbal. 5. Szimpla érintő: jobb lábbal oldalt lépünk + a bal lábat féltalpon súlytalanul a jobb láb elé tesszük. Ismétlés ellenkező lábbal. 6. Twist + taps: zárt lábbal és hajlított térddel balra, jobbra, balra csípőcsavar + felegyenesedünk és magunk előtt tapsolunk. Disco cha-cha-cha Motívumok 1. Kerülő. bevezető lépés jobb rézsút előre + bal lábbal és jobb lábbal kezdve 2 séta előre a partner bal válla felé + sasszé lépés balra (oldalt + mellé + oldalt) hát a hátnak + jobb és bal lábbal kezdve 2 séta hátra a partner jobb válla mellett + sasszé lépés jobbra, amellyel, egymással szemben megérkezünk. Ritmusa: negyed, negyed, negyed, nyolcad, nyolcad. 2. Váll a vállhoz: ütemelőzőben 1/8-ot fordulunk. Bal lábbal előre lépünk + jobb lábbal hátra lépünk + sasszé lépés balra egymással szemben, a végén 1/8-ot balra fordulunk + jobb lábbal előre lépünk + bal lábbal hátra lépünk + sasszé lépés egymással szemben. 3. Lépő fordulat jobbra és balra: bal lábbal kezdve két előre séta + sasszé lépés balra, amelylyel egy egészet fordulunk jobbra. Jobb lábbal kezdve két előre séta + sasszé lépés jobbra, amellyel egy egészet fordulunk balra. Koreográfiák: "Vuk" c. dalra készített játékos tánckoreográfia Mexikói keringő tánckoreográfia, stb.

Viselkedéskultúra Alapfok 5. évfolyam évi 36 hét (heti 1 óra) összesen 36 óra A növendék ebben a korban (14 év) igényli a legjobban a segítséget a mindennapok gyakorlatához. A különböző témaköröket a tanár által irányított beszélgetés formájában ajánlott feldolgozni. Az évfolyam célja: megismertetni a tanulót a különböző viselkedési formákkal, illemszabályokkal, hogy azokat tudatosan, és helyesen alkalmazza a mindennapi életben és a társas érintkezés különböző szituációiban, itthon és külföldön egyaránt. 194 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV Az évfolyam feladata: a tanulók személyiségének ízlésének formálása, érdeklődésének felkeltése a kultúrált, illemtudó viselkedés iránt. Követelmény Az adott évfolyam tananyagának ismerete, különböző viselkedési formák, illemszabályok tudatos alkalmazása a mindennapi életben és a társas érintkezésben egyaránt. Tananyag Témakörök                   

Viselkedés általános szabályai Köszönés, megszólítás, tegezés, magázás Bemutatkozás, bemutatás, kézfogás, kézcsók A bocsánatkérés formái, a pontosság Viselkedés táncos alkalmakkor (felkérés, lekérés, leköszönés) Társalgás Öltözködés, divat Testápolás, kozmetika, ékszerek Kirándulás Megjelenés, viselkedés étteremben Megjelenés, viselkedés színházban, moziban, hangversenyen Étkezés, helyes tartás ülés közben Mit, mivel, hogyan eszünk? Vendégségben, vendéglátás, ünnepi alkalmak A rágógumi Utazás Telefonálás, levelezés Ajándékozás Nemzeti sajátosságok

Minimumkövetelmény Az adott évfolyam tananyagának ismerete, különböző viselkedési formák, illemszabályok tudatos alkalmazása. A számonkérés formája A tanulók az Alapfok 5. évfolyamában félévkor az órai munka alapján, év végén vizsgateszt kitöltése során adnak számot tudásukról. A teszt anyagát a szaktanár állítja össze, s az elért eredmény szerint osztályoz 1-5-ig terjedő érdemjeggyel. Az értékelés szempontjai  

a táncos alkalmakkor való viselkedés szabályainak ismerete tájékozottság a köznapi élet illemtanában

8. A társastánc tanszak vizsgakövetelményei 195 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV

MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A VIZSGA RÉSZEI A vizsga gyakorlati és írásbeli vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartalma:  TÁRSASTÁNC 6 perc Írásbeli vizsga tárgya: 

VISELKEDÉSKULTÚRA

2. A VIZSGA TARTALMA A szóbeli vizsga tartalma. A vizsga anyaga a 6. év anyagának kivonatából a helyi tanterv alapján a szaktanár által összeállított tánctörténeti témakörökből áll. A diákok egy tétel kihúzása után önállóan számolnak be tudásukról. A gyakorlati vizsga tartalma: A táncosnak ismernie kell az öt standard (angol keringő, tangó, bécsi keringő, slow fox) és az öt latin-amerikai (szamba, cha-cha, rumba paso doble, jive) táncból a nemzetközileg elfogadott angol táncstílus alaplépéseit, alapfogalmait. Ezekből a vizsgázó választ egyet, egyet pedig a tanár, amely két tánc, előadásra kerül. Az írásbeli vizsga tartalma: Teszt kitöltése: viselkedés általános szabályai. 3. A VIZSGA ÉRTÉKELÉSE A gyakorlati vizsga értékelésének szempontjai:      

adott évfolyamok tananyagának ismerete, bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága harmonikus és koordinált bemutatás, zene és tánc összhangjára való törekvés a klasszikus balett stílusának megfelelő előadásmód táncos tartás, színpadi viselkedés

A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltétele: A gyakorlati vizsga alól felmentést kap az a vizsgázó, aki az országos tanulmányi versenyen a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Írásbeli vizsga értékelése: Adott válaszok helyessége alapján.

ALAPFOKÚ VIZSGA 196 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

3. HELYI TANTERV I. A GYAKORLATI VIZSGA TARTALMA: A tanult anyagot párban 3-3 percben bemutatják. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Angol keringő Tangó Quick step Slow fox Samba Cha-cha-cha Rumba Paso doble Jive

II. ÍRÁSBELI VIZSGA: A teszt főbb kérdései az alábbi témakörökből kerülnek ki:        

viselkedés általános szabályairól, köszönés, bemutatkozás, bocsánatkérés szabályai, viselkedés táncos alkalmakkor, társalgás, megjelenés, viselkedés étteremben, megjelenés, viselkedés színházban, moziban, hangversenyen

A TANSZAK TÁRGYI FELTÉTELEI TÁRGYI FELTÉTELEK            

parkettás táncterem mozgatható vagy rögzített balett rúd mozgatható vagy rögzített tükör pianínó öltöző, zuhany erősítő magnetofon CD lejátszó videó lejátszó audio kazetták, CD lemezek, videó kazetták, kották paraffin minimum 8 rend leány- és 8 rend fiúruha a társastánc formációkhoz


4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA, MÓDOSÍTÁSA, NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA, ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE , FELÜLVIZSGÁLATA , MÓDOSÍTÁSA , NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA , ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 4.1.

A pedagógiai program érvényességi ideje   

4.2.

Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata   

 

4.3.

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulást a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A szakmai munkaközösségek minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programon alapuló éves munkaterv megvalósulását. A helyi tanterv értékelése során vizsgáljuk a célok és feladatok, a tanulói tevékenységek és követelmények, a tartalom és a taneszközök megfelelő kapcsolatát, összhangját. Ha az értékelések többsége megfelel koncepciónknak, pedagógiai programunkat teljesítettnek tekintjük. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén e pedagógiai programot módosítania kell.

A pedagógiai program módosítása, 



A módosítás módja, lehetséges indokai: o A módosítás az önvizsgálat alapján történik, szükség esetén külső szakértőt is igénybe kívánunk venni. o A módosítás után is befejezhetik a tanulók az elkezdett programot. o A lényegi változtatást igénylő javaslat elbírálásának határideje a bejelentéstől számított fél év, hogy kellően megalapozott legyen. A módosítást kezdeményezhetik: az iskola intézményvezetője a tantestület egyszerű többsége a szülői szervezet vezetősége a fenntartó 198 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA, MÓDOSÍTÁSA, NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA, ELJÁRÁSI SZABÁLYOK A módosítást a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyással válik érvényessé. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni. A módosítás eljárási szabályai ugyanazok, mint a pedagógiai program jóváhagyásáé.

4.4.

Nyilvánosságra hozatala A pedagógiai program nyilvános, az alábbi helyen tekinthető meg:     

4.5.

az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola fenntartójánál; az iskola honlapján.

Eljárási szabályok

A pedagógiai program jóváhagyásának eljárási szabályait a köznevelési törvény tartalmazza.


Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Pedagógiai program és helyi tanterv

Recommend Documents