LÉLEK ÉS ÉLET. WEÖRES SÁNDOR: Kereszt árnykép

LÉLEK ÉS ÉLET Rákoscsaba – Újtelep Árpádházi Szent Erzsébet Plébánia lelkipásztori lapja 2013. február 17. V. évfolyam, 1. szám NAGYBÖJT A nagyböjt keresztény életünk foglalata. Az ember nagysága, istengyermeki méltósága talán éppen akkor mutatkozik meg leginkább, amikor nemet tud mondani egy kísértésre - mert képes nemet mondani rá. Milyen nagyszerű az ember! A bűn viszont halált okoz – mert „a bűn következménye a halál”. Jézus Krisztusnak van hatalma a bűnök bocsánatára! Csodálatos az Isten! Mit jelent leborulni előtte? – Átérezni, megvallani: „én bűnös”. Mert ezen semmilyen orvos nem tud segíteni. Ezt nem lehet megoperálni, a bűneimre nincs gyógyszer. A jóra lehet törekedni, de nem egyedül. Egyedül Jézus az orvos, Ő az orvosság. Gyökössy Bandi bácsi mondja: „A bűnről leszokni nem lehet! Olyan a bűn, mint egy ág. Ha levágod, tíz másik hajtás jön elő helyette. Egyet lehet tenni, rászokni Krisztusra!” Lajos atya

  WEÖRES SÁNDOR: Kereszt‐árnykép  A    kereszt    felső  ága    égre   mutat ,  nagy örömhírt tudat:  "itt van a te utad"  a   kereszt   két   karja   a  légbe  szétszalad,  rajta   sovány   kezek   tört  vért virágzanak:   "vigyázz:  őr  a  lélek,  de  a test megszakad,   kétfelé visz ösvény s te szabad vagy, szabad"  a   keresztnek   alsó  ága   földre   mutat:  "vesződj: itt áss kutat,  lásd benne arcodat." 

Lélek és Élet

2013. február 17.

Lélek és Élet

2013. február 17.

SZENT NEGYVEN NAP (Nagyböjt) „Tarts bűnbánatot, és higgy az

valahol egy dimenziójúvá, valami humanista, jóakaratú erőfeszítéssé válik. Pedig ez az egy dimenzió csak az egyik dimenzió - a harmadik.

evangéliumban” ( vö. Márk 1, 15)

A Hit évében nagyböjti programnak is különösen aktuális, a fenti – kevésbé ismert – hamvazószerdai felszólítás, amikor a pap hamut hint a homlokunkra. Jézus fordult ezekkel a szavakkal az emberekhez nyilvános működése kezdetén. A „Szent negyven napot”, a húsvét előtti nagy lelkigyakorlatot mi sem kezdhetjük másként! „A nagyböjti idő célja húsvét ünneplésének előkészítése. A nagyböjti liturgia a húsvéti misztérium megünneplésére hangolja ugyanis mind a keresztségre készülőket, a keresztény beavatás különféle fokozatai által, mind a hívőket, akik visszaemlékeznek keresztségükre, és bűnbánatot tartanak…” (Direktórium) SZÉKELY JÁNOS PÜSPÖK ÚR JANUÁR 24-ÉN EGYHÁZKÖZSÉGÜNKBEN JÁRT, SZENTBESZÉDÉBEN LELKIPÁSZTORI BUZDÍTÁST ADOTT A HIT ÉVÉHEZ. A püspök a hit „első” tanítója. Ezért a Hit évére adott lelkipásztori eligazítása hangsúlyozottan álljon előttünk a Nagyböjtben. Tanítása – interjú formájában – megtalálható web oldalunkon: www.szenterzsebet.plebania.hu (ha megnyitottuk, Székely János nevére kell kattintani a szövegben). „Hallgassuk meg!” A cikk folytatása a 7. oldalon "Emlékezzél ember, hogy por vagy és porrá leszel!" A hamvazáskor elhangzó mondat az édenkerti történetet idézi, amelynek egyik mondata a Teremtő által „... mert por vagy, és visszatérsz a porba!". Ez a mondatrész nem a bűnre utal, hanem az ember halandóságával van kapcsolatban. Ezt megelőzően olvashatjuk: "Megalkotta tehát az Úr Isten az embert a föld agyagából, az orrába lehelte az élet leheletét, és az ember élőlénnyé lett." E két mondat között játszódik le a dráma, amelyben az ember megpróbál kitörni törékeny, halandó mivoltából és próbál olyanná válni, mint az Isten.

2

3

2013. február 17.

Lélek és Élet

Lélek és Élet

2013. február 17.

A hamvazószerdán elhangzó isteni mondat jelzi számunkra, hogy teremtett mivoltunkból nem tudunk kilépni, ugyanakkor emlékeztető és meghívás arra, hogy ezt ne megalázásként, hanem ajándékként fogadjuk el. Amikor Isten megformálta az embert, lehetővé tette, hogy új élet jöjjön létre a porból, amely személlyé válhat. Isten vég nélkül folytatja ezt a munkát. Létünk por kereteinek elfogadása tehát nem megalázó, lealacsonyító dolog, hanem annak újrafelfedezése, tudatosítása, hogy a föld pora az élet hordozójává és emberré válik. Elismerése ez Isten szabad, ingyenes, nagylelkű ajándékának. Az emberi személy sebezhető, ingatag, minden percben az éltető lélegzet ajándékától függ. Ez a létezés első pillanatától jellemzi az embert. Törékenységünk és sérülékenységünk nem általunk választott, de nem is büntetés, hanem olyan valóság, amely napról napra szorosan kapcsol Istenhez bennünket, akiben ott él - az élet ajándékozásával együtt - irántunk való mély, törődő szeretete. Elismeri szükségünket, és saját magát adja hűségével, együttérzésével, gyógyításával. Hamvazkodásunk mondatának elkerülhetetlenségén, szomorúságán túl halljuk meg tehát a létünk középpontjába, Istennel való személyes kapcsolatunk elmélyítésére szóló meghívást. A hamu a homlokomon ma hideg maradványa egy hatalmas, fényt és meleget, arany ragyogását adó tűznek. Uram, ígérem, hogy láng leszek! Akik a közelembe jönnek, meleget és bátorítást találnak nálam. A hamu a homlokomon ma fekete jele a tűzbe vetett gyomoknak, melyek megakadályozták, hogy kikeljenek a magok. Uram, ígérem, kiirtom a szavaimban és tetteimben növekedő rosszakarat tüskéit, a vetélkedés, és megszólás töviseit!

Mivel a vasárnapokat az Egyház nem számítja böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki. Miért éppen negyven napig tart a nagyböjt? A Szentírásban számos esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz, ami ezeknek a jelentőségét hangsúlyozza. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai-

4

3

Lélek és Élet

2013. február 17. hegyen és Jónás próféta negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében.

A Szentatya nagyböjti üzenete A SZERETETBEN VALÓ HIT SZERETETET ÉBRESZT „Megismertük és hittünk a szeretetben, amellyel Isten van irántunk” (1Jn 4,16) /részletek/ A nagyböjti időszak a Hit évében értékes alkalmat kínál nekünk, hogy a hit és szeretet kapcsolatáról elmélkedjünk: arról, hogy milyen kapcsolat van az Istenben, Jézus Krisztus Istenében való hit és a szeretet között, amely a Szentlélek működésének gyümölcse és amely vezet minket az Istennek és másoknak való odaadás útján. 1. A hit, mint válasz Isten szeretetére A hit és a szeretet szorosan kapcsolódik egymáshoz. A keresztény lét kezdetén nem egy etikai döntés vagy egy eszme áll, hanem a találkozás egy eseménnyel, egy személlyel, aki életünknek új horizontot s ezáltal meghatározott irányt ad. … Ezek után a szeretet, azáltal hogy Isten előbb szeretett minket (vö. 1Jn 4,10), többé már nemcsak egy „parancsolat”, hanem válasz a szeretetnek arra az ajándékára, amellyel Isten közeledik felénk. A hit azt jelenti, hogy minden képességünkkel személyesen ragaszkodunk az ingyenes és „szenvedélyes” szeretet kinyilatkoztatásához, amellyel Isten szeret bennünket, és amely Jézus Krisztusban mutatkozik meg teljesen. A Szeretet-Istennel való találkozás nemcsak a szívünket, hanem az elménket is bevonja ebbe a válaszadásba: „Az élő Isten megismerése út a szeretet felé, s amikor a mi akaratunk igent mond az Ő akaratára, ez az igen egyesíti az értelmet, az akaratot és az érzelmet a szeretet mindent átfogó aktusában. Természetesen ez egy folyamat, állandó úton-lét: a szeretet soha nincs „készen”, nincs befejezve”. Ebből ered, hogy minden kereszténynek és legfőképpen a karitatív tevékenységgel foglalkozóknak szüksége van a hitre, az Istennel való találkozásra Krisztusban. A hit bemutatja nekünk Istent, aki a Fiát adta értünk, és csalhatatlan bizonyosságot ad arról, hogy igaz: Isten szeretet! … A hit Isten szeretetének befogadása, mely szeretet Jézus kereszten átszúrt szívében nyilvánult meg, és szeretetet hoz létre. 2. A szeretet, mint a hitben való élet

4

Lélek és Élet

2013. február 17.

Az egész keresztény élet nem más, mint válaszadás Isten szeretetére. Az első válasz éppen a hit: ahogyan teljes rácsodálkozással és hálával befogadunk egy rendkívüli, isteni kezdeményezést, mely megelőz és buzdít minket. A hit „igenlő” válasza az Úrral való barátság csodálatos történetének kezdetét jelenti, amely megtölti létünket és teljes értelmet ad neki. Isten azonban nem elégszik meg azzal, hogy befogadjuk ingyenes szeretetét. Ő nemcsak szeret minket, hanem magához is akar vonzani és olyan mélyen átformálni, hogy Szent Pállal együtt azt mondhassuk: már nem én élek, hanem Krisztus él bennem (vö. Gal 2,20). Amikor teret engedünk Isten szeretetének, hasonlóvá válunk hozzá, részesei leszünk magának a szeretetének. A szeretetére való megnyílás azt jelenti, hogy hagyjuk, hogy Ő éljen bennünk és vezessen minket, hogy Vele és Benne szeressünk, és úgy szeressünk, mint Ő. Hitünk csak így válik valóban tevékennyé a szeretetben (vö. Gal 5,6), és Ő így fog bennünk maradni (Jn 4,12). A hit azt jelenti, hogy megismerjük az igazságot és ragaszkodunk hozzá (vö. 1Tim 2,4); a szeretet pedig azt, hogy az igazságban „járunk” (vö. Ef 4,15). 3. A hit és a szeretet közötti felbonthatatlan összefonódás Az eddig mondottak fényében világos, hogy sosem választhatjuk el egymástól hitet és a szeretetet, és sosem állíthatjuk őket szembe egymással. A keresztény létünk abban áll, hogy folyamatosan felmegyünk az Istennel való találkozás hegyére, majd onnan leereszkedünk, és magunkkal hozzuk az onnan fakadó szeretetet és erőt, hogy magának Istennek a szeretetével szolgáljuk testvéreinket. A Szentírásban látjuk, hogy az apostolok buzgósága az evangélium hirdetése iránt, amely hitet fakaszt, milyen szorosan kötődik a karitatív gondoskodáshoz, a szegények szolgálatához (vö. ApCsel 6,1-4). A szemlélődésnek és a tevékenységnek – amit valamiképpen Mária és Márta alakja szimbolizál az evangéliumban – az Egyházban egymás mellett kell léteznie és egymást kiegészítenie (vö. Lk 10,38-42). Az elsőbbség mindig az Istennel való kapcsolaté, az igazi evangéliumi megosztásnak pedig a hitben kell gyökereznie. Szent Pál efezusiakhoz írt levelének egyik részlete az, amely talán a legjobban kifejezi a hit és a karitatív tevékenységek kölcsönös viszonyát: „Kegyelemből részesültetek a megváltásban, a hit által, ez tehát nem a magatok érdeme, hanem Isten ajándéka. Nem tetteiteknek köszönhetitek, hogy senki se dicsekedhessék. Az ő alkotása vagyunk: Krisztus Jézusban jótettekre teremtett

7

Lélek és Élet

2013. február 17. hegyen és Jónás próféta negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében.

A Szentatya nagyböjti üzenete A SZERETETBEN VALÓ HIT SZERETETET ÉBRESZT „Megismertük és hittünk a szeretetben, amellyel Isten van irántunk” (1Jn 4,16) /részletek/ A nagyböjti időszak a Hit évében értékes alkalmat kínál nekünk, hogy a hit és szeretet kapcsolatáról elmélkedjünk: arról, hogy milyen kapcsolat van az Istenben, Jézus Krisztus Istenében való hit és a szeretet között, amely a Szentlélek működésének gyümölcse és amely vezet minket az Istennek és másoknak való odaadás útján. 1. A hit, mint válasz Isten szeretetére A hit és a szeretet szorosan kapcsolódik egymáshoz. A keresztény lét kezdetén nem egy etikai döntés vagy egy eszme áll, hanem a találkozás egy eseménnyel, egy személlyel, aki életünknek új horizontot s ezáltal meghatározott irányt ad. … Ezek után a szeretet, azáltal hogy Isten előbb szeretett minket (vö. 1Jn 4,10), többé már nemcsak egy „parancsolat”, hanem válasz a szeretetnek arra az ajándékára, amellyel Isten közeledik felénk. A hit azt jelenti, hogy minden képességünkkel személyesen ragaszkodunk az ingyenes és „szenvedélyes” szeretet kinyilatkoztatásához, amellyel Isten szeret bennünket, és amely Jézus Krisztusban mutatkozik meg teljesen. A Szeretet-Istennel való találkozás nemcsak a szívünket, hanem az elménket is bevonja ebbe a válaszadásba: „Az élő Isten megismerése út a szeretet felé, s amikor a mi akaratunk igent mond az Ő akaratára, ez az igen egyesíti az értelmet, az akaratot és az érzelmet a szeretet mindent átfogó aktusában. Természetesen ez egy folyamat, állandó úton-lét: a szeretet soha nincs „készen”, nincs befejezve”. Ebből ered, hogy minden kereszténynek és legfőképpen a karitatív tevékenységgel foglalkozóknak szüksége van a hitre, az Istennel való találkozásra Krisztusban. A hit bemutatja nekünk Istent, aki a Fiát adta értünk, és csalhatatlan bizonyosságot ad arról, hogy igaz: Isten szeretet! … A hit Isten szeretetének befogadása, mely szeretet Jézus kereszten átszúrt szívében nyilvánult meg, és szeretetet hoz létre. 2. A szeretet, mint a hitben való élet

6

Lélek és Élet

2013. február 17.

Az egész keresztény élet nem más, mint válaszadás Isten szeretetére. Az első válasz éppen a hit: ahogyan teljes rácsodálkozással és hálával befogadunk egy rendkívüli, isteni kezdeményezést, mely megelőz és buzdít minket. A hit „igenlő” válasza az Úrral való barátság csodálatos történetének kezdetét jelenti, amely megtölti létünket és teljes értelmet ad neki. Isten azonban nem elégszik meg azzal, hogy befogadjuk ingyenes szeretetét. Ő nemcsak szeret minket, hanem magához is akar vonzani és olyan mélyen átformálni, hogy Szent Pállal együtt azt mondhassuk: már nem én élek, hanem Krisztus él bennem (vö. Gal 2,20). Amikor teret engedünk Isten szeretetének, hasonlóvá válunk hozzá, részesei leszünk magának a szeretetének. A szeretetére való megnyílás azt jelenti, hogy hagyjuk, hogy Ő éljen bennünk és vezessen minket, hogy Vele és Benne szeressünk, és úgy szeressünk, mint Ő. Hitünk csak így válik valóban tevékennyé a szeretetben (vö. Gal 5,6), és Ő így fog bennünk maradni (Jn 4,12). A hit azt jelenti, hogy megismerjük az igazságot és ragaszkodunk hozzá (vö. 1Tim 2,4); a szeretet pedig azt, hogy az igazságban „járunk” (vö. Ef 4,15). 3. A hit és a szeretet közötti felbonthatatlan összefonódás Az eddig mondottak fényében világos, hogy sosem választhatjuk el egymástól hitet és a szeretetet, és sosem állíthatjuk őket szembe egymással. A keresztény létünk abban áll, hogy folyamatosan felmegyünk az Istennel való találkozás hegyére, majd onnan leereszkedünk, és magunkkal hozzuk az onnan fakadó szeretetet és erőt, hogy magának Istennek a szeretetével szolgáljuk testvéreinket. A Szentírásban látjuk, hogy az apostolok buzgósága az evangélium hirdetése iránt, amely hitet fakaszt, milyen szorosan kötődik a karitatív gondoskodáshoz, a szegények szolgálatához (vö. ApCsel 6,1-4). A szemlélődésnek és a tevékenységnek – amit valamiképpen Mária és Márta alakja szimbolizál az evangéliumban – az Egyházban egymás mellett kell léteznie és egymást kiegészítenie (vö. Lk 10,38-42). Az elsőbbség mindig az Istennel való kapcsolaté, az igazi evangéliumi megosztásnak pedig a hitben kell gyökereznie. Szent Pál efezusiakhoz írt levelének egyik részlete az, amely talán a legjobban kifejezi a hit és a karitatív tevékenységek kölcsönös viszonyát: „Kegyelemből részesültetek a megváltásban, a hit által, ez tehát nem a magatok érdeme, hanem Isten ajándéka. Nem tetteiteknek köszönhetitek, hogy senki se dicsekedhessék. Az ő alkotása vagyunk: Krisztus Jézusban jótettekre teremtett

7

Lélek és Élet

2013. február 17.

minket; ezeket az Isten előre elrendelte, hogy bennük éljünk” (2,8-10). A hit tettek nélkül olyan, mint egy fa gyümölcsök nélkül: ez a két erény kölcsönösen egymást feltételezi. A keresztény életre vonatkozó hagyományos útmutatásokkal a nagyböjt éppen arra hív minket, hogy tápláljuk hitünket Isten igéjének figyelmesebb és kitartóbb hallgatásával, a szentségekhez járulással, ugyanakkor arra is hív, hogy a böjt, a bűnbánat és az alamizsna konkrét gyakorlásával is növekedjünk a szeretetben Isten és a felebarát iránt. 4. A hit elsőbbsége, a szeretet elsősége

Lélek és Élet

2013. február 17.

Folytatás a 2. oldalról

SZÉKELY JÁNOS PÜSPÖK ÚR JANUÁR 24-ÉN EGYHÁZKÖZSÉGÜNKBEN ELHANGZOTT SZENTBESZÉDÉBŐL A HIT ÉVÉHEZ KAPCSOLÓDÓAN Adjuk tovább hitünket – beszéljünk boldogságunkról, arról, miért olyan fontos számunkra Isten ajándéka: a hit. Hogy mekkora jelentősége van a megvallott hitnek,

Mint Istennek minden ajándéka, így a hit és a szeretet is ugyanannak az egyetlen Szentléleknek a működéséhez vezetnek vissza (1Kor 13).

Székely János püspök atya egy történetet mondott el: A sztálini diktatúra alatt Oroszországban – színdarabot vittek színre: Krisztus

A hit, amely ajándék és válasz, úgy ismerteti meg velünk Krisztus igazságát, mint a megtestesült és megfeszített Szeretetet, mint teljes és tökéletesen ragaszkodást az Atya akaratához és mint a felebarát iránti végtelen isteni irgalmat; a hit belevési szívünkbe és elménkbe azt a szilárd meggyőződést, hogy ez a Szeretet az egyetlen valóság, amely győz a rossz és a halál felett. A hit arra hív minket, hogy a remény erényével tekintsünk a jövőre, és bizalommal várjuk, hogy Krisztus szeretetének győzelme eljusson a beteljesedésre. A szeretet (karitász) maga léptet be minket Isten szeretetébe, amely Krisztusban mutatkozott meg; e szeretet által tudunk személyesen és egész létünkkel csatlakozni ahhoz az önajándékozáshoz, ahogyan Jézus teljesen és fenntartások nélkül az Atyának és embertársainak adta önmagát.

szmokingban. A darab első előadására teljesen megtelt a hatalmas színház nézőtere

E két erény között fennálló kapcsolat hasonlít az Egyház két alapvető szentsége közötti kapcsolatra: a keresztség és az eucharisztia kapcsolatára. A keresztség (sacramentum fidei) megelőzi az eucharisztiát (sacramentum caritatis), azonban arra irányul, amely a keresztény út teljességét jelenti. Ehhez hasonlóan a hit megelőzi a szeretetet, de csak akkor bizonyul igazinak, ha a szeretet koronázza meg.

országa. Boldogok, akik sírnak: mert ők megvigasztaltatnak” (Mt 5:3-4), hirtelen

Ebben a nagyböjti időszakban, amikor a kereszt és a feltámadás eseményének ünnepére készülünk, amelyben Isten szeretete megváltotta a világot és bevilágította a történelmet, azt kívánom mindnyájatoknak, hogy éljétek át ezt az értékes időszakot, élesszétek fel hiteteket Jézus Krisztusban, hogy belépjetek szeretetáramába, amellyel szereti az Atyát és minden testvérét, akikkel találkozunk életünk során. Ezért imádkozom Istenhez, és kérem mindnyájatokra külön-külön és minden közösségre az Úr áldását.

játszották. A színésznek örökre nyoma veszett. Rögtön megölték vagy haláltáborban

XVI. Benedek pápa /A teljes szöveg megtalálható szenterzsebet.plebania.hu honlapunkon./

6

a kolhozokból odahozott emberekkel. Az I. felvonásban ortodox papok (pópák), apácák mulatoztak, durva vicceket meséltek. A közönség soraiban az egyszerű parasztok között egyre nagyobb a csönd. A II. felvonásban Jézusnak kellett bejönnie, akit az orosz színházi világ egyik bálványa, Alekszandr Rosztovcev alakított. Szerepe szerint két verset kellett olvasnia a Hegyi beszédből, majd ledobni magáról köntösét, és ezt kiáltani: „Ide a szmokingomat és a cilinderemet!” De amint a színész a Szentírás sorait felolvasta: „Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek

remegni kezdett, és – társai köhintéseit, szólongatásait, lábdobogásait figyelmen kívül hagyva – tovább olvasta a fejezetet. Végül térdre borulva hangosan így imádkozott: „Uram, emlékezzél meg én rólam, mikor eljössz a te országodban!” A függöny legördült, az emberek szó nélkül távoztak a nézőtérről, a darabot soha többé nem

kínozták? Ám biztos, hogy nem tűnt el Isten szeme elől, aki mint irgalmas, jó pásztor az elveszett bárányok nyomába ered.

Lejegyezte: T E

MILYEN HIHETETLEN, hogy Isten öröktől fogva, évmilliárdokon át készült arra, hogy egyszer mi is megszületünk! Szegényebbnek találta volna nélkülünk a teremtést, ezért szeretete galaxisokat teremtett, hogy otthonra leljünk a Földön, s Krisztusba iktatott új Ádámként az isteni jóság képviselői és kinyilvánítói legyünk. Ezzel az útravalóval kezdjük meg a Nagyböjt áldott, szent idejét, ezt a látomást vigyük magunkkal a pusztai magányba, hogy felvértezzen minket a Kísértővel megvívandó harcra. Barsi Balázs

9

Lélek és Élet

2013. február 17.

minket; ezeket az Isten előre elrendelte, hogy bennük éljünk” (2,8-10). A hit tettek nélkül olyan, mint egy fa gyümölcsök nélkül: ez a két erény kölcsönösen egymást feltételezi. A keresztény életre vonatkozó hagyományos útmutatásokkal a nagyböjt éppen arra hív minket, hogy tápláljuk hitünket Isten igéjének figyelmesebb és kitartóbb hallgatásával, a szentségekhez járulással, ugyanakkor arra is hív, hogy a böjt, a bűnbánat és az alamizsna konkrét gyakorlásával is növekedjünk a szeretetben Isten és a felebarát iránt. 4. A hit elsőbbsége, a szeretet elsősége

Lélek és Élet

2013. február 17.

Folytatás a 2. oldalról

SZÉKELY JÁNOS PÜSPÖK ÚR JANUÁR 24-ÉN EGYHÁZKÖZSÉGÜNKBEN ELHANGZOTT SZENTBESZÉDÉBŐL A HIT ÉVÉHEZ KAPCSOLÓDÓAN Adjuk tovább hitünket – beszéljünk boldogságunkról, arról, miért olyan fontos számunkra Isten ajándéka: a hit. Hogy mekkora jelentősége van a megvallott hitnek,

Mint Istennek minden ajándéka, így a hit és a szeretet is ugyanannak az egyetlen Szentléleknek a működéséhez vezetnek vissza (1Kor 13).

Székely János püspök atya egy történetet mondott el: A sztálini diktatúra alatt Oroszországban – színdarabot vittek színre: Krisztus

A hit, amely ajándék és válasz, úgy ismerteti meg velünk Krisztus igazságát, mint a megtestesült és megfeszített Szeretetet, mint teljes és tökéletesen ragaszkodást az Atya akaratához és mint a felebarát iránti végtelen isteni irgalmat; a hit belevési szívünkbe és elménkbe azt a szilárd meggyőződést, hogy ez a Szeretet az egyetlen valóság, amely győz a rossz és a halál felett. A hit arra hív minket, hogy a remény erényével tekintsünk a jövőre, és bizalommal várjuk, hogy Krisztus szeretetének győzelme eljusson a beteljesedésre. A szeretet (karitász) maga léptet be minket Isten szeretetébe, amely Krisztusban mutatkozott meg; e szeretet által tudunk személyesen és egész létünkkel csatlakozni ahhoz az önajándékozáshoz, ahogyan Jézus teljesen és fenntartások nélkül az Atyának és embertársainak adta önmagát.

szmokingban. A darab első előadására teljesen megtelt a hatalmas színház nézőtere

E két erény között fennálló kapcsolat hasonlít az Egyház két alapvető szentsége közötti kapcsolatra: a keresztség és az eucharisztia kapcsolatára. A keresztség (sacramentum fidei) megelőzi az eucharisztiát (sacramentum caritatis), azonban arra irányul, amely a keresztény út teljességét jelenti. Ehhez hasonlóan a hit megelőzi a szeretetet, de csak akkor bizonyul igazinak, ha a szeretet koronázza meg.

országa. Boldogok, akik sírnak: mert ők megvigasztaltatnak” (Mt 5:3-4), hirtelen

Ebben a nagyböjti időszakban, amikor a kereszt és a feltámadás eseményének ünnepére készülünk, amelyben Isten szeretete megváltotta a világot és bevilágította a történelmet, azt kívánom mindnyájatoknak, hogy éljétek át ezt az értékes időszakot, élesszétek fel hiteteket Jézus Krisztusban, hogy belépjetek szeretetáramába, amellyel szereti az Atyát és minden testvérét, akikkel találkozunk életünk során. Ezért imádkozom Istenhez, és kérem mindnyájatokra külön-külön és minden közösségre az Úr áldását.

játszották. A színésznek örökre nyoma veszett. Rögtön megölték vagy haláltáborban

XVI. Benedek pápa /A teljes szöveg megtalálható szenterzsebet.plebania.hu honlapunkon./

8

a kolhozokból odahozott emberekkel. Az I. felvonásban ortodox papok (pópák), apácák mulatoztak, durva vicceket meséltek. A közönség soraiban az egyszerű parasztok között egyre nagyobb a csönd. A II. felvonásban Jézusnak kellett bejönnie, akit az orosz színházi világ egyik bálványa, Alekszandr Rosztovcev alakított. Szerepe szerint két verset kellett olvasnia a Hegyi beszédből, majd ledobni magáról köntösét, és ezt kiáltani: „Ide a szmokingomat és a cilinderemet!” De amint a színész a Szentírás sorait felolvasta: „Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek

remegni kezdett, és – társai köhintéseit, szólongatásait, lábdobogásait figyelmen kívül hagyva – tovább olvasta a fejezetet. Végül térdre borulva hangosan így imádkozott: „Uram, emlékezzél meg én rólam, mikor eljössz a te országodban!” A függöny legördült, az emberek szó nélkül távoztak a nézőtérről, a darabot soha többé nem

kínozták? Ám biztos, hogy nem tűnt el Isten szeme elől, aki mint irgalmas, jó pásztor az elveszett bárányok nyomába ered.

Lejegyezte: T E

MILYEN HIHETETLEN, hogy Isten öröktől fogva, évmilliárdokon át készült arra, hogy egyszer mi is megszületünk! Szegényebbnek találta volna nélkülünk a teremtést, ezért szeretete galaxisokat teremtett, hogy otthonra leljünk a Földön, s Krisztusba iktatott új Ádámként az isteni jóság képviselői és kinyilvánítói legyünk. Ezzel az útravalóval kezdjük meg a Nagyböjt áldott, szent idejét, ezt a látomást vigyük magunkkal a pusztai magányba, hogy felvértezzen minket a Kísértővel megvívandó harcra. Barsi Balázs

7

Lélek és Élet

2013. február 17.

Országos Lelkipásztori – Teológiai Napok Eger, 2013. január 28-31. Az elsősorban katolikus atyák és közvetlen segítőik – hitoktatók, kántorok, szociális nővérek – részére megrendezett 18. lelkipásztori konferencia előadásai és kiscsoportos megbeszélései hitünkkel és annak elmélyítésével, valamint az új evangelizáció lehetőségeivel foglalkoztak. A püspök és érsek előadók a komoly teológiai fejtegetéseket érdekes történetekkel tarkítva, sok esetben humorral, a nagy tudást megható szerénységgel adták át a hallgatóságnak.

Lélek és Élet

2013. február 17.

Rendszeres gyónással szabadulj meg bűneidtől. Főleg a „szokásbűnöktől, hogy a járatlan úton is járatos légy! Az Isten világában csak jelen van! Isten kudarcok árán is érleli hitemet. „Az istenszeretőknek minden a javukra válik.” /Róm 1.28/ Istenben minden történet jól végződik! A hit nem alku! Ne alkudozz Istennel! Hit nélkül nincs gyógyulás. Légy eszköz az Úr kezében és jel az emberek számára. Amikor evangelizálsz, Isten hadserege ott van mögötted.

A reggeli zsolozsma és a napi szentmise lélekemelő volt, a szeminárium épületének légköre pedig pillanatok alatt elszakított a mindennapi problémáktól. A kápolna egész nap nyitva állt, ha félrevonulva el kívántunk csendesedni.

Isten Mózes által csodákat tett, és az Ószövetség embere félte az Istent. A Lélek kiáradásának köszönhetően mi ugyanazt az Istent Édesapánknak szólíthatjuk!

A tavalyi beszámolókból tudtam, hogy nem mindennapi élményben lesz részem. Azon túl, hogy bepillantást nyerhettem a teológia tudományába, megvalósítható ötleteket kaptunk az evangelizációhoz, hitünk megvallásához, még olyan személyes kegyelemben is részesültem, amilyenben ritkán, utoljára a szentlélek szemináriumon volt részem. Köszönöm, hogy részt vehettem.

Az első szó, az első gesztus igen fontos a hit továbbadásában. Sokszor csak két percünk van – nem mulaszthatjuk el a lehetőséget!

********

GYÖNGYFŰZÉS Az előadásokra a szeminárium templomában gyűltünk össze, melynek ajtajára a kiscsoportokban megfogalmazott gyöngyszemeket – tömör gondolatokat, indítást, lelki ajándékokat – gyűjtöttük össze. Hitvallásod legyen számodra olyan, mint a jó tükör! Minden válság és nehézség egy lépcsővel közelebb visz Istenhez. Az Egyház élete – akárcsak az Apostolok Cselekedetei – szakadatlan PÜNKÖSD!

8

Jézusom, segíts olyan emberré válnom, hogy senkit ne gátoljak meg abban, hogy közelebb kerüljön hozzád!

Imádságról „- Nem tudok imádkozni! – panaszkodott az egyszeri hívő egy beszélgetés során az atyának. - Én sem, de próbálkozom! – felelte rá a pap.” Seregély István érsek atya gondolatai mintha nekem szóltak volna. Az utóbbi időben azt figyeltem meg, hogy az imádság addig nehéz, míg le nem ülök, míg el nem határozom, hogy most akkor is imádkozni fogok, bármi is akar éppen közbejönni! Odaadom az időmet Istennek! Az elhatározás után még egy kis erőfeszítés persze szükséges, némi akarat, fegyelem kell, hogy valóban Isten felé forduljak. Ima közben nem a kimondott szavak a lényegesek, mint hallottam püspök atya előadásában. Eddig mindig kicsit irigykedve hallgattam azok imáit, akik szép kerek mondatokban tudták megfogalmazni imáikat, legyen az kérés vagy hálaadás. Én sokszor csak érzéseimet, félig megfogalmazott gondolataimat vittem Isten elé, a befejezést, a pontos kifejezéseket Őrá bíztam – úgy is tudja, 11

Lélek és Élet

2013. február 17.

Országos Lelkipásztori – Teológiai Napok Eger, 2013. január 28-31. Az elsősorban katolikus atyák és közvetlen segítőik – hitoktatók, kántorok, szociális nővérek – részére megrendezett 18. lelkipásztori konferencia előadásai és kiscsoportos megbeszélései hitünkkel és annak elmélyítésével, valamint az új evangelizáció lehetőségeivel foglalkoztak. A püspök és érsek előadók a komoly teológiai fejtegetéseket érdekes történetekkel tarkítva, sok esetben humorral, a nagy tudást megható szerénységgel adták át a hallgatóságnak.

Lélek és Élet

2013. február 17.

Rendszeres gyónással szabadulj meg bűneidtől. Főleg a „szokásbűnöktől, hogy a járatlan úton is járatos légy! Az Isten világában csak jelen van! Isten kudarcok árán is érleli hitemet. „Az istenszeretőknek minden a javukra válik.” /Róm 1.28/ Istenben minden történet jól végződik! A hit nem alku! Ne alkudozz Istennel! Hit nélkül nincs gyógyulás. Légy eszköz az Úr kezében és jel az emberek számára. Amikor evangelizálsz, Isten hadserege ott van mögötted.

A reggeli zsolozsma és a napi szentmise lélekemelő volt, a szeminárium épületének légköre pedig pillanatok alatt elszakított a mindennapi problémáktól. A kápolna egész nap nyitva állt, ha félrevonulva el kívántunk csendesedni.

Isten Mózes által csodákat tett, és az Ószövetség embere félte az Istent. A Lélek kiáradásának köszönhetően mi ugyanazt az Istent Édesapánknak szólíthatjuk!

A tavalyi beszámolókból tudtam, hogy nem mindennapi élményben lesz részem. Azon túl, hogy bepillantást nyerhettem a teológia tudományába, megvalósítható ötleteket kaptunk az evangelizációhoz, hitünk megvallásához, még olyan személyes kegyelemben is részesültem, amilyenben ritkán, utoljára a szentlélek szemináriumon volt részem. Köszönöm, hogy részt vehettem.

Az első szó, az első gesztus igen fontos a hit továbbadásában. Sokszor csak két percünk van – nem mulaszthatjuk el a lehetőséget!

********

GYÖNGYFŰZÉS Az előadásokra a szeminárium templomában gyűltünk össze, melynek ajtajára a kiscsoportokban megfogalmazott gyöngyszemeket – tömör gondolatokat, indítást, lelki ajándékokat – gyűjtöttük össze. Hitvallásod legyen számodra olyan, mint a jó tükör! Minden válság és nehézség egy lépcsővel közelebb visz Istenhez. Az Egyház élete – akárcsak az Apostolok Cselekedetei – szakadatlan PÜNKÖSD!

10

Jézusom, segíts olyan emberré válnom, hogy senkit ne gátoljak meg abban, hogy közelebb kerüljön hozzád!

Imádságról „- Nem tudok imádkozni! – panaszkodott az egyszeri hívő egy beszélgetés során az atyának. - Én sem, de próbálkozom! – felelte rá a pap.” Seregély István érsek atya gondolatai mintha nekem szóltak volna. Az utóbbi időben azt figyeltem meg, hogy az imádság addig nehéz, míg le nem ülök, míg el nem határozom, hogy most akkor is imádkozni fogok, bármi is akar éppen közbejönni! Odaadom az időmet Istennek! Az elhatározás után még egy kis erőfeszítés persze szükséges, némi akarat, fegyelem kell, hogy valóban Isten felé forduljak. Ima közben nem a kimondott szavak a lényegesek, mint hallottam püspök atya előadásában. Eddig mindig kicsit irigykedve hallgattam azok imáit, akik szép kerek mondatokban tudták megfogalmazni imáikat, legyen az kérés vagy hálaadás. Én sokszor csak érzéseimet, félig megfogalmazott gondolataimat vittem Isten elé, a befejezést, a pontos kifejezéseket Őrá bíztam – úgy is tudja, 9

Lélek és Élet

2013. február 17.

mit szeretnék. Néha csak beültem egy templomba, amíg valami különleges béke, nyugalom nem költözött belém. Bár már többször hallottam a paraszt bácsi történetét: arra a kérdésre, hogy „Mit csinál a templomban?” így válaszolt: „Én nézem Őt, Ő néz engem!” csak most tudatosodott bennem igazából, hogy szavak nélkül is lehet imádkozni. Csak rábízom magam Istenre, odaadom rohanó életem egy darabkáját. Ő szavak nélkül is ért! FA

HITVALLÁSUNK A Katolikus Egyház katekizmusának kompendiuma alapján Miben áll az isteni gondviselés? Az isteni gondviselés azoknak az intézkedéseknek a sorozata, melyekkel Isten teremtményeit azon végső tökéletesség felé vezeti, amelyre meghívta őket. Isten e tervének mindenkitől független, szuverén ura, de végrehajtásában teremtményei együttműködését is igénybe veszi. Ugyanakkor megajándékozza teremtményeit azzal a méltósággal, hogy önállóan cselekedjenek és ok és okozati összefüggésbe kerüljenek egymással. Hogyan működik együtt az ember az isteni gondviseléssel?

Lélek és Élet

2013. február 17.

Szentségi gyónás A megbocsátás és a kiengesztelődés a gyónásban valósul meg. A keresztény életben a gyógyulás, az újrakezdés, a felemelés szentségi jele. Krisztussal találkozni a gyónásban: lehetőség és ajándék. Ő hatalmazta fel Egyházát, hogy nevében megbocsássa a bűnöket. Csendben elismerem a tehetetlenségemet, mert egyedül képtelen vagyok rá, hogy az Úrral, önmagammal és az emberekkel megromlott kapcsolataimat helyreállítsam. Bűneim az őszinte bűnbánat s a pap feloldozása után bocsánatot nyernek. Lelkem a kegyelem állapotába kerül. Nem nagy érzelmeket keresek, hanem bizalommal fogadom el Krisztustól az újrakezdést. Az őszinte, jó gyónás jelei lehetnek az öröm, a lendület, a nyugalom, a kölcsönös megbocsátás.

Lépései:

- Kérem a Szentlélek erejét és világosságát - Megvizsgálom a lelkiismeretemet - Megbánom a bűneimet - Meggyónom (a pap jelenlétében istennek elmondom) - Elvégzem az elégtételt - Isten segítségével a jóra törekszem

Lelkiismeret-vizsgálat a szeretet szerint

Isten az embert – fölébresztve benne „az ő jóságos tervei szerinti akarást és cselekvést” (Fil 2,13) – megajándékozza azzal, és szabadságát tiszteletben tartva meghívja arra, hogy cselekedeteivel, imádságaival, sőt szenvedéseivel is működjön együtt Ővele.

Kérd a Szentlélek világosságát, hogy fölismerd bűneidet (nem keresve mentő körülményeket) és hogy igazán meg tudd bánni azokat - a megváltozás szándékával! Nézd végig az életedet és a kapcsolataidat, a szeretetparancs szerint:

Ha Isten mindenható és gondviselő, miért van a rossz?

· mert a szeretet elfogadása és továbbajándékozása személyiséged kibontakozásának kulcsa;

Erre az amennyire fájdalmas, annyira titokzatos kérdésre csak a keresztény hit teljessége tud válaszolni. Isten semmiképpen, sem közvetlenül, sem közvetve nem oka a rossznak. A rossz misztériumát Fiában, Jézus Krisztusban világítja meg, aki meghalt és föltámadott, hogy legyőzze a nagy erkölcsi rosszat: az emberek bűnét, ami gyökere minden további rossznak. Miért engedi meg Isten a rosszat? A hit biztosít bennünket arról, hogy Isten nem engedné meg a rosszat, ha nem tudna jót kihozni belőle. Csodálatosan megmutatta ezt már Krisztus halálában és föltámadásában: a legnagyobb erkölcsi rosszból, Fiának megöléséből fakasztotta a legnagyobb jókat, Krisztus megdicsőülését és a mi megváltásunkat. 10

· mert a szeretet a mi Urunk, Jézus Krisztus főparancsa (Mt 22,37);

· mert a szeretet boldogságod forrása; · mert a tettekben megnyilvánuló szeretet az utolsó ítélet mércéje (Mt 25,31-46). Ha igazán szereted az Istent, vajon figyelsz-e rá napi elfoglaltságaid közben? Szívesen beszélgetsz-e Vele a napi imáidban? Megteszed-e azt, amit kér tőled? Igyekszel-e örömet szerezni Neki? Kéred-e vezetését, tanácsát, segítségét? Mi életed alapvető irányultsága: szeretetből fakadó, folyamatos ajándékozás vagy önzésből fakadó folyamatos szerzésvágy, birtokolni akarás? Tudsz-e jószívű, türelmes, segítőkész lenni a körülötted élő emberek iránt? Tiszteled-e feleséged/férjed, gyermekeid, barátaid személyiségét, szabadságát, vagy szeretnéd rabságban tartani őket, akaratodat érvényesíteni fölöttük? Törekszel-e gyermekeidnek örömet szerezni?

13

Lélek és Élet

2013. február 17.

mit szeretnék. Néha csak beültem egy templomba, amíg valami különleges béke, nyugalom nem költözött belém. Bár már többször hallottam a paraszt bácsi történetét: arra a kérdésre, hogy „Mit csinál a templomban?” így válaszolt: „Én nézem Őt, Ő néz engem!” csak most tudatosodott bennem igazából, hogy szavak nélkül is lehet imádkozni. Csak rábízom magam Istenre, odaadom rohanó életem egy darabkáját. Ő szavak nélkül is ért! FA

HITVALLÁSUNK A Katolikus Egyház katekizmusának kompendiuma alapján Miben áll az isteni gondviselés? Az isteni gondviselés azoknak az intézkedéseknek a sorozata, melyekkel Isten teremtményeit azon végső tökéletesség felé vezeti, amelyre meghívta őket. Isten e tervének mindenkitől független, szuverén ura, de végrehajtásában teremtményei együttműködését is igénybe veszi. Ugyanakkor megajándékozza teremtményeit azzal a méltósággal, hogy önállóan cselekedjenek és ok és okozati összefüggésbe kerüljenek egymással. Hogyan működik együtt az ember az isteni gondviseléssel?

Lélek és Élet

2013. február 17.

Szentségi gyónás A megbocsátás és a kiengesztelődés a gyónásban valósul meg. A keresztény életben a gyógyulás, az újrakezdés, a felemelés szentségi jele. Krisztussal találkozni a gyónásban: lehetőség és ajándék. Ő hatalmazta fel Egyházát, hogy nevében megbocsássa a bűnöket. Csendben elismerem a tehetetlenségemet, mert egyedül képtelen vagyok rá, hogy az Úrral, önmagammal és az emberekkel megromlott kapcsolataimat helyreállítsam. Bűneim az őszinte bűnbánat s a pap feloldozása után bocsánatot nyernek. Lelkem a kegyelem állapotába kerül. Nem nagy érzelmeket keresek, hanem bizalommal fogadom el Krisztustól az újrakezdést. Az őszinte, jó gyónás jelei lehetnek az öröm, a lendület, a nyugalom, a kölcsönös megbocsátás.

Lépései:

- Kérem a Szentlélek erejét és világosságát - Megvizsgálom a lelkiismeretemet - Megbánom a bűneimet - Meggyónom (a pap jelenlétében istennek elmondom) - Elvégzem az elégtételt - Isten segítségével a jóra törekszem

Lelkiismeret-vizsgálat a szeretet szerint

Isten az embert – fölébresztve benne „az ő jóságos tervei szerinti akarást és cselekvést” (Fil 2,13) – megajándékozza azzal, és szabadságát tiszteletben tartva meghívja arra, hogy cselekedeteivel, imádságaival, sőt szenvedéseivel is működjön együtt Ővele.

Kérd a Szentlélek világosságát, hogy fölismerd bűneidet (nem keresve mentő körülményeket) és hogy igazán meg tudd bánni azokat - a megváltozás szándékával! Nézd végig az életedet és a kapcsolataidat, a szeretetparancs szerint:

Ha Isten mindenható és gondviselő, miért van a rossz?

· mert a szeretet elfogadása és továbbajándékozása személyiséged kibontakozásának kulcsa;

Erre az amennyire fájdalmas, annyira titokzatos kérdésre csak a keresztény hit teljessége tud válaszolni. Isten semmiképpen, sem közvetlenül, sem közvetve nem oka a rossznak. A rossz misztériumát Fiában, Jézus Krisztusban világítja meg, aki meghalt és föltámadott, hogy legyőzze a nagy erkölcsi rosszat: az emberek bűnét, ami gyökere minden további rossznak. Miért engedi meg Isten a rosszat? A hit biztosít bennünket arról, hogy Isten nem engedné meg a rosszat, ha nem tudna jót kihozni belőle. Csodálatosan megmutatta ezt már Krisztus halálában és föltámadásában: a legnagyobb erkölcsi rosszból, Fiának megöléséből fakasztotta a legnagyobb jókat, Krisztus megdicsőülését és a mi megváltásunkat. 12

· mert a szeretet a mi Urunk, Jézus Krisztus főparancsa (Mt 22,37);

· mert a szeretet boldogságod forrása; · mert a tettekben megnyilvánuló szeretet az utolsó ítélet mércéje (Mt 25,31-46). Ha igazán szereted az Istent, vajon figyelsz-e rá napi elfoglaltságaid közben? Szívesen beszélgetsz-e Vele a napi imáidban? Megteszed-e azt, amit kér tőled? Igyekszel-e örömet szerezni Neki? Kéred-e vezetését, tanácsát, segítségét? Mi életed alapvető irányultsága: szeretetből fakadó, folyamatos ajándékozás vagy önzésből fakadó folyamatos szerzésvágy, birtokolni akarás? Tudsz-e jószívű, türelmes, segítőkész lenni a körülötted élő emberek iránt? Tiszteled-e feleséged/férjed, gyermekeid, barátaid személyiségét, szabadságát, vagy szeretnéd rabságban tartani őket, akaratodat érvényesíteni fölöttük? Törekszel-e gyermekeidnek örömet szerezni?

11

2013. február 17.

Lélek és Élet

Ha megbetegszik valaki, törődsz-e vele, segíted-e vagy talán elmenekülsz tőle? Elfogadod-e önmagadat? Nem élsz-e vissza testi adottságaiddal és képességeiddel: túlzott szellemi és fizikai megterhelésnek teszed-e ki magad? Nem viszed túlzásba a „fogyasztást” - filmek, újságok, tévé, video, stb., túlzott étel-, ital-, kávéfogyasztás, dohányzás? Szereted-e magadat annyira, hogy megfelelő mértékben pihensz, dolgozol, elkerülöd a lustaságot és a túlzott tévénézést, internetezést? Szereted-e magadat annyira, hogy gondoskodsz képességeid, személyiséged fejlődéséről, egészséged megőrzéséről? Milyen a keresztény értékrended? Törekszel-e magasabb szintre emelkedni a szolgáló szeretet, imádság, alkotás és önmegtagadás által? Hálát adsz-e rendszeresen imádságaidban Istennek azokért az ajándékokért, amelyeket Tőle kaptál? Van-e benned neheztelés, harag, elutasítás családod vagy rokonságod egyes tagjai iránt? Önmagaddal szemben van-e benned harag, elutasítás, önvád, kicsinyhitűség? Figyelsz-e a másik emberre? Elkerülöd-e a csúnya beszédet, hazugságot, megszólást, éles kritikát? Visszaélsz-e mások bizalmával? Féltékenységgel, lopással, veszekedéssel megbántasz-e másokat? Ha igazán szereted a másik embert, keresed-e az alkalmat, hogy szolgáljad, segítsed, vigasztaljad, megerősítsd? Ha lelki problémái vannak, van-e időd meghallgatni őt? Észreveszed-e fájdalmait, örömeit? Van-e benned vendégszeretet? Együttérzel-e vele szomorúságában? Anyagilag segíted-e azt, aki szükséget szenved? Segíted-e, hogy megtalálja Istent, vagy élete igazi célját? Legyőződ-e gőgös elzárkózásodat? Előfordult-e, hogy elutasító, lekezelő, rosszindulatú, irigy, gúnyolódó voltál valakivel szemben? VIZSGÁLD MEG, MELYIK AZ A TERÜLET, AHOL SZERETETVÁGYAD SÉRÜLÉST SZENVEDETT! Lehet, hogy nem kaptál elég figyelmet, megértést, szeretetet szüleidtől, testvéredtől, barátaidtól? Esetleg csalódást okoztak, lenéztek, kigúnyoltak, mellőztek, nem ismerték el értékeidet? Lehetetlen alaknak, csúnyának, bolondnak mondtak, aki nem viszi semmire az életben? Kérd gyógyulásodat ezekre vonatkozóan Jézustól, aki szeret és értékesnek tart téged!

12

Lélek és Élet

2013. február 17.

VIZSGÁLD MEG A GONOSZ LÉLEK HATÁSAIT IS ÉLETEDBEN! Van-e valami, ami megkötözi lelked szabadságát: divat, evés-ivás, szex, pénz, siker, okkult játékok vagy tanfolyamok: reiki, jóslás, szellemidézés, stb.? Vannak-e hosszabb lehangoltságaid, félelmeid, szorongásaid, nyugtalan álmaid? Vannak-e hamis vallási hiedelmek benned: reinkarnáció, stb.? Kérd Jézustól a gyógyulást! MILYEN TERÜLETEN TUDNÁL AZONNALI, KONKRÉT LÉPÉSEKET TENNI LELKI SZABADSÁGOD ÉRDEKÉBEN? Például valakitől bocsánatot kérni, a házasságon kívüli/előtti szexuális kapcsolatot abbahagyni, evést-ivást mérsékelni, tévét, internetet ritkábban nézni, stb.? Helyes értékrendet és napirendet felállítani? Akivel szemben eddig elutasító voltál, irányában az elfogadás első lépéseit megtenni? A nagyböjt bűnbánati fegyelme: Péntekenként 14 éves kortól nem eszünk húst, hamvazószerdán és nagypénteken szigorú böjtöt tartunk. - E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. - A 18 és 60 év közötti hívők csak háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól. Természetesen a betegek fel vannak mentve a testi böjtölés alól. A böjt: Nem öncélú valami. Aranyszájú Szent János szerint azért van szükségünk önmegtagadásra, mert hibázunk a mértékletesség erényében. Emberszerető és megértő Urunk van, nem az ételektől való megtartóztatást és a böjtöt követeli tőlünk, hanem egyszerűen csak annyit, hogy az élet dolgaitól elálljunk, és egész időnket lelki dolgokkal töltsük el.

Ha valamiről lemondunk, akkor azt jó szívvel Istennek adjuk. Ő pedig sokszor felebarátunk képében jelentkezik. Ha kevesebb TV-t nézünk, ha kevesebb újságot olvasunk, ha kevesebbet szórakozunk, akkor az így felszabaduló időnket családunkra fordíthatjuk vagy ismerőseink meglátogatására, meghallgatására. Jobban Istenre akarunk figyelni, jobban akarunk imádkozni. Ez azt is jelenti, hogy egymásra is jobban odafigyelünk.

15

2013. február 17.

Lélek és Élet

Ha megbetegszik valaki, törődsz-e vele, segíted-e vagy talán elmenekülsz tőle? Elfogadod-e önmagadat? Nem élsz-e vissza testi adottságaiddal és képességeiddel: túlzott szellemi és fizikai megterhelésnek teszed-e ki magad? Nem viszed túlzásba a „fogyasztást” - filmek, újságok, tévé, video, stb., túlzott étel-, ital-, kávéfogyasztás, dohányzás? Szereted-e magadat annyira, hogy megfelelő mértékben pihensz, dolgozol, elkerülöd a lustaságot és a túlzott tévénézést, internetezést? Szereted-e magadat annyira, hogy gondoskodsz képességeid, személyiséged fejlődéséről, egészséged megőrzéséről? Milyen a keresztény értékrended? Törekszel-e magasabb szintre emelkedni a szolgáló szeretet, imádság, alkotás és önmegtagadás által? Hálát adsz-e rendszeresen imádságaidban Istennek azokért az ajándékokért, amelyeket Tőle kaptál? Van-e benned neheztelés, harag, elutasítás családod vagy rokonságod egyes tagjai iránt? Önmagaddal szemben van-e benned harag, elutasítás, önvád, kicsinyhitűség? Figyelsz-e a másik emberre? Elkerülöd-e a csúnya beszédet, hazugságot, megszólást, éles kritikát? Visszaélsz-e mások bizalmával? Féltékenységgel, lopással, veszekedéssel megbántasz-e másokat? Ha igazán szereted a másik embert, keresed-e az alkalmat, hogy szolgáljad, segítsed, vigasztaljad, megerősítsd? Ha lelki problémái vannak, van-e időd meghallgatni őt? Észreveszed-e fájdalmait, örömeit? Van-e benned vendégszeretet? Együttérzel-e vele szomorúságában? Anyagilag segíted-e azt, aki szükséget szenved? Segíted-e, hogy megtalálja Istent, vagy élete igazi célját? Legyőződ-e gőgös elzárkózásodat? Előfordult-e, hogy elutasító, lekezelő, rosszindulatú, irigy, gúnyolódó voltál valakivel szemben? VIZSGÁLD MEG, MELYIK AZ A TERÜLET, AHOL SZERETETVÁGYAD SÉRÜLÉST SZENVEDETT! Lehet, hogy nem kaptál elég figyelmet, megértést, szeretetet szüleidtől, testvéredtől, barátaidtól? Esetleg csalódást okoztak, lenéztek, kigúnyoltak, mellőztek, nem ismerték el értékeidet? Lehetetlen alaknak, csúnyának, bolondnak mondtak, aki nem viszi semmire az életben? Kérd gyógyulásodat ezekre vonatkozóan Jézustól, aki szeret és értékesnek tart téged!

14

Lélek és Élet

2013. február 17.

VIZSGÁLD MEG A GONOSZ LÉLEK HATÁSAIT IS ÉLETEDBEN! Van-e valami, ami megkötözi lelked szabadságát: divat, evés-ivás, szex, pénz, siker, okkult játékok vagy tanfolyamok: reiki, jóslás, szellemidézés, stb.? Vannak-e hosszabb lehangoltságaid, félelmeid, szorongásaid, nyugtalan álmaid? Vannak-e hamis vallási hiedelmek benned: reinkarnáció, stb.? Kérd Jézustól a gyógyulást! MILYEN TERÜLETEN TUDNÁL AZONNALI, KONKRÉT LÉPÉSEKET TENNI LELKI SZABADSÁGOD ÉRDEKÉBEN? Például valakitől bocsánatot kérni, a házasságon kívüli/előtti szexuális kapcsolatot abbahagyni, evést-ivást mérsékelni, tévét, internetet ritkábban nézni, stb.? Helyes értékrendet és napirendet felállítani? Akivel szemben eddig elutasító voltál, irányában az elfogadás első lépéseit megtenni? A nagyböjt bűnbánati fegyelme: Péntekenként 14 éves kortól nem eszünk húst, hamvazószerdán és nagypénteken szigorú böjtöt tartunk. - E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. - A 18 és 60 év közötti hívők csak háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól. Természetesen a betegek fel vannak mentve a testi böjtölés alól. A böjt: Nem öncélú valami. Aranyszájú Szent János szerint azért van szükségünk önmegtagadásra, mert hibázunk a mértékletesség erényében. Emberszerető és megértő Urunk van, nem az ételektől való megtartóztatást és a böjtöt követeli tőlünk, hanem egyszerűen csak annyit, hogy az élet dolgaitól elálljunk, és egész időnket lelki dolgokkal töltsük el.

Ha valamiről lemondunk, akkor azt jó szívvel Istennek adjuk. Ő pedig sokszor felebarátunk képében jelentkezik. Ha kevesebb TV-t nézünk, ha kevesebb újságot olvasunk, ha kevesebbet szórakozunk, akkor az így felszabaduló időnket családunkra fordíthatjuk vagy ismerőseink meglátogatására, meghallgatására. Jobban Istenre akarunk figyelni, jobban akarunk imádkozni. Ez azt is jelenti, hogy egymásra is jobban odafigyelünk.

13

2013. február 17.

Lélek és Élet

Lélek és Élet

2013. február 17.

Érdekes, hogy egy ötezres milyen soknak tűnik, ha elviszed a perselybe, és milyen kevés, ha az áruházba mész. hogy milyen soknak tűnik, ha egy órán át Istennek szolgálunk, de milyen rövidnek egy hatvanperces kosármeccs. hogy milyen hosszú pár óra, ha egy plébániai összejövetelen vagyunk, de a moziban mindig olyan gyorsan telik az idő. hogy amikor imádkozunk, semmi sem jut az eszünkbe, de ha egy barátunkkal beszélgetünk, nincs gondunk a szavakkal. hogy egy meccsen hosszabbításnál a közönség lelkesedése határtalan, de ha egy prédikáció hosszabb egy kicsit, a legtöbben panaszkodnak. hogy néha milyen nehéz egy fejezetet elolvasni a Bibliából, egy jó film elől viszont fel sem tud állni az ember. hogy az emberek a koncerteken, meccseken tolonganak az első sorban lévő helyért a templomban viszont a hátsó sorban lévő helyekért megy a versenyfutás. hogy sokszor elfogadjuk azt, ami az újságban áll, és megkérdőjelezzük azt, amit a Biblia mond?

Tíz parancsolat A Sínai-hegyen Istentől adott parancsok a valláserkölcsi élet örök érvényű alaptörvényei (Kiv 20). Érvényessége minden időben megmarad. A Katolikus Egyház Katekizmusa (KEK) Kompendiuma segít „felnőttként” átgondolni az általunk ismert tömör mondatokat. A HATODIK PARANCSOLAT: NE TÖRJ HÁZASSÁGOT! Mi a feladata a személynek nemiségével kapcsolatban? Isten teremtette az embert férfinak és nőnek, egyforma személyi méltósággal, és beléjük írta a szerelem és a közösség hivatását. Mindenkinek egyenként feladata elfogadni a saját nemi identitását, megismerve sajátosságait, komplementaritását és jelentőségét az egész személy számára. Mi a tisztaság (castitas)?

Érdekes? Isten, aki megteremtett téged az akaratod nélkül, nem akar üdvözíteni az akaratod nélkül.

A tisztaság a szexualitás pozitív beépítése a személyiségbe. A szexualitás akkor válik igazán emberivé, amikor a kellő módon épül be a személy és személy kapcsolatába. A tisztaság erkölcsi erény, Isten ajándéka, kegyelem, a Lélek egyik gyümölcse. Mit foglal magában a tisztaság erénye?

Keresztelés templomunkban Köles Márk - 2012. dec. 23-án

Házasságot kötöttek templomunkban Both Zoltán és Petránszki Marianna Éva - 2013. jan. 5-én

Magában foglalja az önuralom megszerzését, mint az ember önmaga odaajándékozására irányuló szabadságának kifejezését. E célból a fejlődés szakaszainak megfelelő, integrális és folyamatos nevelésre van szükség. Mely eszközök segítenek tisztán élni? Számos eszköz áll rendelkezésünkre: Isten kegyelme, a szentségek segítsége, az imádság, az önismeret, a különböző helyzeteknek megfelelő aszkézis gyakorlása, az erkölcsi erények gyakorlása, különösen a mértékletességé, mely a szenvedélyeket az értelem irányítása alá rendezi. Melyek a tisztaság elleni főbb bűnök? Súlyos bűnök a tisztaság ellen, mindegyik saját tárgya természetének megfelelően: a házasságtörés, a maszturbáció, a paráznaság, a pornográfia, a prostitúció, az erőszak, a homoszexuális cselekedetek. Ezek a bűnök mind a bujaság megnyilvánulásai. Amennyiben kiskorúakkal követik el, e cselekmények még súlyosabb merényletek testi és erkölcsi épségük ellen.

Isten áldását kérjük rájuk és családjaikra. 14

17

2013. február 17.

Lélek és Élet

Lélek és Élet

2013. február 17.

Érdekes, hogy egy ötezres milyen soknak tűnik, ha elviszed a perselybe, és milyen kevés, ha az áruházba mész. hogy milyen soknak tűnik, ha egy órán át Istennek szolgálunk, de milyen rövidnek egy hatvanperces kosármeccs. hogy milyen hosszú pár óra, ha egy plébániai összejövetelen vagyunk, de a moziban mindig olyan gyorsan telik az idő. hogy amikor imádkozunk, semmi sem jut az eszünkbe, de ha egy barátunkkal beszélgetünk, nincs gondunk a szavakkal. hogy egy meccsen hosszabbításnál a közönség lelkesedése határtalan, de ha egy prédikáció hosszabb egy kicsit, a legtöbben panaszkodnak. hogy néha milyen nehéz egy fejezetet elolvasni a Bibliából, egy jó film elől viszont fel sem tud állni az ember. hogy az emberek a koncerteken, meccseken tolonganak az első sorban lévő helyért a templomban viszont a hátsó sorban lévő helyekért megy a versenyfutás. hogy sokszor elfogadjuk azt, ami az újságban áll, és megkérdőjelezzük azt, amit a Biblia mond?

Tíz parancsolat A Sínai-hegyen Istentől adott parancsok a valláserkölcsi élet örök érvényű alaptörvényei (Kiv 20). Érvényessége minden időben megmarad. A Katolikus Egyház Katekizmusa (KEK) Kompendiuma segít „felnőttként” átgondolni az általunk ismert tömör mondatokat. A HATODIK PARANCSOLAT: NE TÖRJ HÁZASSÁGOT! Mi a feladata a személynek nemiségével kapcsolatban? Isten teremtette az embert férfinak és nőnek, egyforma személyi méltósággal, és beléjük írta a szerelem és a közösség hivatását. Mindenkinek egyenként feladata elfogadni a saját nemi identitását, megismerve sajátosságait, komplementaritását és jelentőségét az egész személy számára. Mi a tisztaság (castitas)?

Érdekes? Isten, aki megteremtett téged az akaratod nélkül, nem akar üdvözíteni az akaratod nélkül.

A tisztaság a szexualitás pozitív beépítése a személyiségbe. A szexualitás akkor válik igazán emberivé, amikor a kellő módon épül be a személy és személy kapcsolatába. A tisztaság erkölcsi erény, Isten ajándéka, kegyelem, a Lélek egyik gyümölcse. Mit foglal magában a tisztaság erénye?

Keresztelés templomunkban Köles Márk - 2012. dec. 23-án

Házasságot kötöttek templomunkban Both Zoltán és Petránszki Marianna Éva - 2013. jan. 5-én

Magában foglalja az önuralom megszerzését, mint az ember önmaga odaajándékozására irányuló szabadságának kifejezését. E célból a fejlődés szakaszainak megfelelő, integrális és folyamatos nevelésre van szükség. Mely eszközök segítenek tisztán élni? Számos eszköz áll rendelkezésünkre: Isten kegyelme, a szentségek segítsége, az imádság, az önismeret, a különböző helyzeteknek megfelelő aszkézis gyakorlása, az erkölcsi erények gyakorlása, különösen a mértékletességé, mely a szenvedélyeket az értelem irányítása alá rendezi. Melyek a tisztaság elleni főbb bűnök? Súlyos bűnök a tisztaság ellen, mindegyik saját tárgya természetének megfelelően: a házasságtörés, a maszturbáció, a paráznaság, a pornográfia, a prostitúció, az erőszak, a homoszexuális cselekedetek. Ezek a bűnök mind a bujaság megnyilvánulásai. Amennyiben kiskorúakkal követik el, e cselekmények még súlyosabb merényletek testi és erkölcsi épségük ellen.

Isten áldását kérjük rájuk és családjaikra. 16

15

2013. február 17.

Lélek és Élet

Miért tiltja a hatodik parancsolat az összes, tisztaság elleni bűnöket akkor is, ha így fogalmaz: „Ne törj házasságot?” Jóllehet a Tízparancsolat bibliai szövegében azt olvassuk, hogy „Ne törj házasságot” (Kiv 20,14), az Egyház hagyománya átfogóan követi az Ó- és Újszövetség erkölcsi tanítását, és a hatodik parancsolatot az összes tisztaság elleni bűnök összefoglalásaként tekinti. Melyek a házastársi szeretet értékei, melyekre a szexualitás rendeltetett? A házastársi szerelem javai, melyeket a megkereszteltek esetében a Házasság szentsége megszentel, a következők: egység, hűség, fölbonthatatlanság és nyitottság a termékenységre. Mikor erkölcsös a születésszabályozás? A születésszabályozás, mely a felelős atyaság és anyaság egyik szempontja, objektíven akkor egyezik az erkölcsiséggel, amikor a házastársak külső kényszer nélkül, nem önzésből, hanem komoly megfontolással és az erkölcsiség objektív kritériumaival megegyező módszerekkel, azaz periodikus megtartóztatással és a terméketlen periódusok fölhasználásával gyakorolják. Melyek a születésszabályozás erkölcstelen eszközei? Belsőleg erkölcstelen minden cselekedet – mint például a közvetlen sterilizáció vagy a fogamzásgátlás –, amelyet vagy a házastársi aktusra készülve, annak folyamán, vagy annak természetes következményei kibontakozása közben célként vagy eszközként azért végeznek, hogy megakadályozzák az élet továbbadását. Miként kell tekinteni a gyermekre? A gyermek Isten ajándéka, a házasság legnagyobb ajándéka. Nem létezik az a jog, hogy gyermeke legyen valakinek („a gyermek bármi áron kell”). Ellenben létezik a gyermek joga arra, hogy szülei házastársi aktusának legyen a gyümölcse, és az a jog is, hogy fogantatása pillanatától személyként tiszteljék. Mit tehetnek a gyermektelen házastársak? Amikor a házastársak nem kapják meg a gyermek ajándékát, miután kimerítették a törvényes orvosi lehetőségeket, megmutathatják nagylelkűségüket gyámság és örökbefogadás vállalásával vagy a felebaráti szeretet komoly gyakorlásával. Ezáltal lelki termékenységet valósítanak meg. Mely cselekmények sértik a házasság méltóságát? A következők: a házasságtörés, a válás, a többnejűség, a vérfertőzés, a szabad kapcsolatok (együttélés, konkubinátus), a házasságot megelőző vagy azon kívüli nemi aktus.

16

Lélek és Élet

2013. február 17.

Barsi Balázs atya válaszol Miért van az, hogy valaki, aki a földi életben bűnt követ el, örök kárhozattal fizet érte? Hogyan egyeztethető ez össze Isten szeretetével? Egyetlen bűn sincs, amiért Isten kárhozattal büntetne. Le kell számolni azzal a középkori elképzeléssel, hogy Isten kétfajta örökkévalóságot teremtett: a jóknak a mennyországot, ahol minden szép és jó, a rosszaknak pedig a poklot, ami egy nagy kínzókamra, s mi egy életen át retteghetünk amiatt, hogy vajon melyikbe is fogunk kerülni. A megkeresztelt ember predesztinálva van az üdvösségre, de reális választása ennek az üdvösségnek a tudatos elutasítása, eljátszása. Isten nem teremtett poklot; az a szabad akarattal rendelkező teremtmény: az angyal és az ember szabad választása, az Isten nélküli élet folytatása egy örökkévalóságon át. A kárhozat a bűnben való tudatos és szándékos megmaradás, vagyis a bűnbánat teljes hiánya. És mivel nem tudjuk, hogy akár élete utolsó perceiben valaki megbánta-e a bűneit vagy sem, az Egyház senkiről sem állítja, hogy elkárhozott (ellenben a szentekről kijelenti, hogy biztosan üdvözültek.) Ebben a földi életben – látszólag – ellehetünk Isten nélkül: testi-szellemi funkcióink, ösztönvilágunk, akaratunk, értelmünk és érzelmeink működnek az Isten-kérdés kikapcsolásával is (más kérdés, hogy milyen szinten!), eszünk-iszunk, nősülünk és férjhez megyünk, mint Noé napjaiban. Az örök életben azonban ez nem megy tovább, mert a túlvilág nem folytatása a földi életnek. Az a túlvilág, ami ennek a földi életnek lenne a folytatása, félelmetes és elviselhetetlen lenne, maga a pokol. (Sokan így képzelik a mennyországot, és ezért nem is kérnek belőle.) A menny minőségileg más, mint a földi fizikai-biológiai-pszichológiai élet, tökéletesen más dimenzió, mely a keresztséggel már itt a földön kezdetét veszi lelkünkben. Isten maga a túlvilágunk, mert annyira szeret minket, hogy önmagát jelölte ki az emberi élet céljául. Ez a mennyország lényege, s ha valaki ezt elutasítja itt a földön, az nem is részesülhet benne földi élete után.

19

2013. február 17.

Lélek és Élet

Miért tiltja a hatodik parancsolat az összes, tisztaság elleni bűnöket akkor is, ha így fogalmaz: „Ne törj házasságot?” Jóllehet a Tízparancsolat bibliai szövegében azt olvassuk, hogy „Ne törj házasságot” (Kiv 20,14), az Egyház hagyománya átfogóan követi az Ó- és Újszövetség erkölcsi tanítását, és a hatodik parancsolatot az összes tisztaság elleni bűnök összefoglalásaként tekinti. Melyek a házastársi szeretet értékei, melyekre a szexualitás rendeltetett? A házastársi szerelem javai, melyeket a megkereszteltek esetében a Házasság szentsége megszentel, a következők: egység, hűség, fölbonthatatlanság és nyitottság a termékenységre. Mikor erkölcsös a születésszabályozás? A születésszabályozás, mely a felelős atyaság és anyaság egyik szempontja, objektíven akkor egyezik az erkölcsiséggel, amikor a házastársak külső kényszer nélkül, nem önzésből, hanem komoly megfontolással és az erkölcsiség objektív kritériumaival megegyező módszerekkel, azaz periodikus megtartóztatással és a terméketlen periódusok fölhasználásával gyakorolják. Melyek a születésszabályozás erkölcstelen eszközei? Belsőleg erkölcstelen minden cselekedet – mint például a közvetlen sterilizáció vagy a fogamzásgátlás –, amelyet vagy a házastársi aktusra készülve, annak folyamán, vagy annak természetes következményei kibontakozása közben célként vagy eszközként azért végeznek, hogy megakadályozzák az élet továbbadását. Miként kell tekinteni a gyermekre? A gyermek Isten ajándéka, a házasság legnagyobb ajándéka. Nem létezik az a jog, hogy gyermeke legyen valakinek („a gyermek bármi áron kell”). Ellenben létezik a gyermek joga arra, hogy szülei házastársi aktusának legyen a gyümölcse, és az a jog is, hogy fogantatása pillanatától személyként tiszteljék. Mit tehetnek a gyermektelen házastársak? Amikor a házastársak nem kapják meg a gyermek ajándékát, miután kimerítették a törvényes orvosi lehetőségeket, megmutathatják nagylelkűségüket gyámság és örökbefogadás vállalásával vagy a felebaráti szeretet komoly gyakorlásával. Ezáltal lelki termékenységet valósítanak meg. Mely cselekmények sértik a házasság méltóságát? A következők: a házasságtörés, a válás, a többnejűség, a vérfertőzés, a szabad kapcsolatok (együttélés, konkubinátus), a házasságot megelőző vagy azon kívüli nemi aktus.

18

Lélek és Élet

2013. február 17.

Barsi Balázs atya válaszol Miért van az, hogy valaki, aki a földi életben bűnt követ el, örök kárhozattal fizet érte? Hogyan egyeztethető ez össze Isten szeretetével? Egyetlen bűn sincs, amiért Isten kárhozattal büntetne. Le kell számolni azzal a középkori elképzeléssel, hogy Isten kétfajta örökkévalóságot teremtett: a jóknak a mennyországot, ahol minden szép és jó, a rosszaknak pedig a poklot, ami egy nagy kínzókamra, s mi egy életen át retteghetünk amiatt, hogy vajon melyikbe is fogunk kerülni. A megkeresztelt ember predesztinálva van az üdvösségre, de reális választása ennek az üdvösségnek a tudatos elutasítása, eljátszása. Isten nem teremtett poklot; az a szabad akarattal rendelkező teremtmény: az angyal és az ember szabad választása, az Isten nélküli élet folytatása egy örökkévalóságon át. A kárhozat a bűnben való tudatos és szándékos megmaradás, vagyis a bűnbánat teljes hiánya. És mivel nem tudjuk, hogy akár élete utolsó perceiben valaki megbánta-e a bűneit vagy sem, az Egyház senkiről sem állítja, hogy elkárhozott (ellenben a szentekről kijelenti, hogy biztosan üdvözültek.) Ebben a földi életben – látszólag – ellehetünk Isten nélkül: testi-szellemi funkcióink, ösztönvilágunk, akaratunk, értelmünk és érzelmeink működnek az Isten-kérdés kikapcsolásával is (más kérdés, hogy milyen szinten!), eszünk-iszunk, nősülünk és férjhez megyünk, mint Noé napjaiban. Az örök életben azonban ez nem megy tovább, mert a túlvilág nem folytatása a földi életnek. Az a túlvilág, ami ennek a földi életnek lenne a folytatása, félelmetes és elviselhetetlen lenne, maga a pokol. (Sokan így képzelik a mennyországot, és ezért nem is kérnek belőle.) A menny minőségileg más, mint a földi fizikai-biológiai-pszichológiai élet, tökéletesen más dimenzió, mely a keresztséggel már itt a földön kezdetét veszi lelkünkben. Isten maga a túlvilágunk, mert annyira szeret minket, hogy önmagát jelölte ki az emberi élet céljául. Ez a mennyország lényege, s ha valaki ezt elutasítja itt a földön, az nem is részesülhet benne földi élete után.

17

Lélek és Élet

2013. február 17. WEÖRES SÁNDOR: Vonj sugaradba Vonj sugaradba Istenem! mint madár a fészkére, szállnék hozzád, de látod, a rét örömei közt elpattant a szárnyam csontja. Végy kosaradba Istenem! mint hal a horogra, sietnék hozzád, de látod, a gyürüző mélynek, rám-tekeredett ezernyi hínárja. Lelkemet mért áztatod maró-lúgban évek óta, ha sose végzel a mosással ? Kondérodban a tüzes lé

minek fortyog körülöttem, ha sohase puhulok meg? Mit akarsz szőni belőlem, ha mindig szétmállok, mint a szecska; Gonoszaid megtérnek, de hozzám sose jön el a te országod. Szívemet kétféle húzás tépi, egyre lyukasabb, egyre zavartabb – ládd-e, sokszor már azt se tudom, melyik a te horgod zsinegje s melyik a mélység inda-köteléke. Vonj hevesebben! Ön-erőmből nem jutok én soha hozzád.

NAGYBÖJTI ELŐADÁSSOROZAT A HIT ÉVÉBEN helyszín: CREDO-HÁZ, Vác, Kossuth tér 4. febr. 19. kedd 18.00 – Beer Miklós püspök megnyitja a rendezvénysorozatot Kiss László József bőrdíszműves „STÁCIÓIM” c. kiállításával közreműködik: Szűcs Ildikó, Tóth Judit, Balázs Mónika Csilla febr. 26. kedd 18.00 – Székely János püspök: NÉGY JAVASLAT A HIT ÉVÉRE márc. 5. kedd 18.00 – Pálos Frigyes prépost, kanonok: ÉS TE MIBEN HISZEL? márc. 7. csütörtök 18.00 – Hámori József agykutató: A HIT ÉS A TUDOMÁNY márc. 12. kedd 18.00 – Jelenits István piarista szerzetes, tanár, író HÍVŐ EMBER, HÍVŐ KÖZÖSSÉG márc. 19. kedd 18.00 – Beer Miklós püspök: TETTEKBEN MEGNYILVÁNULÓ HIT márc. 27. szerda 18.00 – Hugyecz János katolikus pap: „TUDOM, KINEK HITTEM” (2 Tim 1,12) Az előadások ingyenesek, MINDENKIT szeretettel hívunk, várunk! további információ: Sátori Lászlóné 06-20/974-2458 drótposta: [email protected]

18

Lélek és Élet

2013. február 17. KERESZTÚT

Szeretteim, szeressük egymást! Aki szeret, Istentől van. Isten szeretett minket és Egyszülött Fiát küldte a Földre, hogy Általa éljünk. Leküldte engesztelésül a mi bűneinkért. Csak a szeretet számít. Szeressük Istent, mert Ő előbb szeretett minket! Járjuk a keresztutat szeretetből - a Szűzanyával! I. Elítélik Hogyan viselkedem én, amikor elítélnek? Van-e bennem szeretet? Az Atya így akarja. Ó, örök engedelmesség! II. Fogadja Jézus a keresztet Örömmel, kitárt karral siet felé. S én hogyan fogadom? Jézusom, nézd, itt a Szűzanya, ő mindent szeretetből tesz! III. Elesik Nem bírja a keresztet. Ő viseli a szégyent. Őt lehetett - engem nem lehet megalázni. Odatartom a Szűzanya együtt érző szívét. IV. Anya és Fia együtt a keresztúton Mily fájdalom! Az én keresztutamon is ott lesz a Szűzanya. A keresztutat Isten akarja. Találkoznom kell a szenvedő Jézussal. Találjam meg mindig a keresztúton a Szűzanyát! V. Cirenei Simon De nagy tanulság nekem! Hogyan kell a keresztet hordoznom. Szívesen vigyem! Jézus adja, tehát Jézusé. Áldott legyen érte! Minden keresztet kitüntetésnek tartok. Csak az tehet szentté. VI. Veronika Mily finom figyelem! Hogy hiányzik ez bennem Jézussal, azaz testvéremmel szemben. Jézus Veronika szívébe örökre bevési szívét. VII. Újra elesik! Újra átgondolom az első elesést. VIII. Siratóasszonyok Milyenek az én könnyeim? Magamat siratom. Elég ez? Milyenek Mária könnyei? Ezt ajánlom Jézusnak: tekintsd Anyám könnyeit! IX. Harmadszor is elesik Bűneimet lássam, melyek ezt okozzák. Hibáim végtelen sorozatát. Hallom Jézus panaszát: hová tetted első szeretetedet? X. Levetkőztetik Mi vetkőzteti le Jézust? Az érzékiség. Borítsam be orcámat és rejtőzzem el a Szűzanya mögött: íme a Szeplőtelen! A liliomok lilioma. XI. Keresztre szegezik Három szeg: Három fogadalom. Szeretem-e a szegeket? Áldom Jézust, hogy azokat adta? Őt lehetett, engem nem? XII. Meghal Jézus a célnál van. Szeretett engem, s önmagát adja értem. Az én ambícióm is ez legyen: mindent Neki adni - szeretetből halni érte! XIII. Levétel a keresztről Mint az érett gyümölcs, úgy hullik le a keresztről a Szűzanya ölébe. X.IV. Eltemetik Úgy kell nekem is elrejtőznöm. Naponként meghalni a világnak. Látom a Szűzanya teljes kifosztottságát.

19

Lélek és Élet

2013. február 17. WEÖRES SÁNDOR: Vonj sugaradba Vonj sugaradba Istenem! mint madár a fészkére, szállnék hozzád, de látod, a rét örömei közt elpattant a szárnyam csontja. Végy kosaradba Istenem! mint hal a horogra, sietnék hozzád, de látod, a gyürüző mélynek, rám-tekeredett ezernyi hínárja. Lelkemet mért áztatod maró-lúgban évek óta, ha sose végzel a mosással ? Kondérodban a tüzes lé

minek fortyog körülöttem, ha sohase puhulok meg? Mit akarsz szőni belőlem, ha mindig szétmállok, mint a szecska; Gonoszaid megtérnek, de hozzám sose jön el a te országod. Szívemet kétféle húzás tépi, egyre lyukasabb, egyre zavartabb – ládd-e, sokszor már azt se tudom, melyik a te horgod zsinegje s melyik a mélység inda-köteléke. Vonj hevesebben! Ön-erőmből nem jutok én soha hozzád.

NAGYBÖJTI ELŐADÁSSOROZAT A HIT ÉVÉBEN helyszín: CREDO-HÁZ, Vác, Kossuth tér 4. febr. 19. kedd 18.00 – Beer Miklós püspök megnyitja a rendezvénysorozatot Kiss László József bőrdíszműves „STÁCIÓIM” c. kiállításával közreműködik: Szűcs Ildikó, Tóth Judit, Balázs Mónika Csilla febr. 26. kedd 18.00 – Székely János püspök: NÉGY JAVASLAT A HIT ÉVÉRE márc. 5. kedd 18.00 – Pálos Frigyes prépost, kanonok: ÉS TE MIBEN HISZEL? márc. 7. csütörtök 18.00 – Hámori József agykutató: A HIT ÉS A TUDOMÁNY márc. 12. kedd 18.00 – Jelenits István piarista szerzetes, tanár, író HÍVŐ EMBER, HÍVŐ KÖZÖSSÉG márc. 19. kedd 18.00 – Beer Miklós püspök: TETTEKBEN MEGNYILVÁNULÓ HIT márc. 27. szerda 18.00 – Hugyecz János katolikus pap: „TUDOM, KINEK HITTEM” (2 Tim 1,12) Az előadások ingyenesek, MINDENKIT szeretettel hívunk, várunk! további információ: Sátori Lászlóné 06-20/974-2458 drótposta: [email protected]

20

Lélek és Élet

2013. február 17. KERESZTÚT

Szeretteim, szeressük egymást! Aki szeret, Istentől van. Isten szeretett minket és Egyszülött Fiát küldte a Földre, hogy Általa éljünk. Leküldte engesztelésül a mi bűneinkért. Csak a szeretet számít. Szeressük Istent, mert Ő előbb szeretett minket! Járjuk a keresztutat szeretetből - a Szűzanyával! I. Elítélik Hogyan viselkedem én, amikor elítélnek? Van-e bennem szeretet? Az Atya így akarja. Ó, örök engedelmesség! II. Fogadja Jézus a keresztet Örömmel, kitárt karral siet felé. S én hogyan fogadom? Jézusom, nézd, itt a Szűzanya, ő mindent szeretetből tesz! III. Elesik Nem bírja a keresztet. Ő viseli a szégyent. Őt lehetett - engem nem lehet megalázni. Odatartom a Szűzanya együtt érző szívét. IV. Anya és Fia együtt a keresztúton Mily fájdalom! Az én keresztutamon is ott lesz a Szűzanya. A keresztutat Isten akarja. Találkoznom kell a szenvedő Jézussal. Találjam meg mindig a keresztúton a Szűzanyát! V. Cirenei Simon De nagy tanulság nekem! Hogyan kell a keresztet hordoznom. Szívesen vigyem! Jézus adja, tehát Jézusé. Áldott legyen érte! Minden keresztet kitüntetésnek tartok. Csak az tehet szentté. VI. Veronika Mily finom figyelem! Hogy hiányzik ez bennem Jézussal, azaz testvéremmel szemben. Jézus Veronika szívébe örökre bevési szívét. VII. Újra elesik! Újra átgondolom az első elesést. VIII. Siratóasszonyok Milyenek az én könnyeim? Magamat siratom. Elég ez? Milyenek Mária könnyei? Ezt ajánlom Jézusnak: tekintsd Anyám könnyeit! IX. Harmadszor is elesik Bűneimet lássam, melyek ezt okozzák. Hibáim végtelen sorozatát. Hallom Jézus panaszát: hová tetted első szeretetedet? X. Levetkőztetik Mi vetkőzteti le Jézust? Az érzékiség. Borítsam be orcámat és rejtőzzem el a Szűzanya mögött: íme a Szeplőtelen! A liliomok lilioma. XI. Keresztre szegezik Három szeg: Három fogadalom. Szeretem-e a szegeket? Áldom Jézust, hogy azokat adta? Őt lehetett, engem nem? XII. Meghal Jézus a célnál van. Szeretett engem, s önmagát adja értem. Az én ambícióm is ez legyen: mindent Neki adni - szeretetből halni érte! XIII. Levétel a keresztről Mint az érett gyümölcs, úgy hullik le a keresztről a Szűzanya ölébe. X.IV. Eltemetik Úgy kell nekem is elrejtőznöm. Naponként meghalni a világnak. Látom a Szűzanya teljes kifosztottságát.

19

Lélek és Élet

2013. február 17.

Plébániai programok Febr. 18. Febr. 20. Febr. 22. Márc. 9. Márc. 17. Márc. 23.

10 órától Szent Erzsébet imacsoport - kéthetenként hétfőn 18.45-től Felnőtt hittan 25-én elmarad, utána hetenként hétfőn 11 órától Baba-mama kör - hetenként szerdán 18.45-től Filmklub 16.30-tól Házas hittan - havonként 16 órától Nyugdíjas találkozó - havonként 9.30-tól Cursillo-s találkozó (kéthavonta az utolsó szombaton)

A betegek szentségét nagyböjt 5. vasárnapján (március 17-én) kiszolgáltatjuk a szentmisékben. Keresztutat járunk a nagyböjtben péntekenként az esti szentmise után. Ajánljuk az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye metanoia című blogját. „A fehér ruhás vándor” című, Boldog II. János Pál pápáról szóló film vetítésére a Maros Moziban, információink szerint, áprilisban kerülhet sor; megtekintését tervezzük.

Változatlanul szívesen megyek családlátogatásra előre egyeztetett időpontban. Tel: 258 4074 Lajos atya MISEREND: VASÁRNAP: ½ 9, 10 és 18-órakor HÉTKÖZNAP: 18 órakor; szombaton 8 órakor Szentségimádás: kedden fél óra, csütörtökön 1 óra a szentmise előtt, Illetve szombaton utána fél óra. A szentségimádások alatt gyónási lehetőség van. Gyóntatás : elsősorban a szentségimádások alatt, illetve egyeztetés szerint. A szentmisék előtt csak szükség esetén.

Az újság önköltségi ára 100 Ft, szívesen fogadjuk a hozzájárulást. Nyomdai kivitelezés: Onlineprint Kft.

www.onlineprint.hu