L ÉLEK ÉS É LET Rákoscsaba – Újtelep Árpádházi Szent Erzsébet Plébánia lelkipásztori lapja 2009. december 20. I. évfolyam, 5. szám Ady Endre: Karácsony (részlet) De jó volna tiszta szívből - Úgy mint régen Fohászkodni, De jó volna megnyugodni. De jó volna mindent, mindent Elfeledni, De jó volna játszadozó Gyermek lenni. Igaz hittel, gyermek szívvel A világgal Kibékülni, Szeretetben üdvözülni. Szenteste családi körben – liturgia Előretekintő Mit ünneplünk karácsonykor? Hitvallásunk I. Bíró László püspök levele - 2009. december A boldogabb családokért - A Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevele 1999. Válság idején - Böjte Csaba gondolatai Imádságos lelkülettel Szeretet himnusz Előretekintő „Találd meg a békét Istennel, bármi legyen az elképzelésed róla és bármilyen munkáid vagy álmaid legyenek, őrizd meg az élet hangos zűrzavarában a csendet a lelkedben.” Baltimori templom-felirat 1692-ből Kiadja: Rákoscsaba-Újtelep Árpádházi Szent Erzsébet Plébánia Cím: 1171 Budapest, Szabadság sugárút 39. Tel:258-4074, www.szenterzsebet.plebania.hu Fogadó órák: hétfő 16-17, szerda 10-11, péntek 10-11.
Lélek és Élet
Szenteste
2009. december 20.
családi
körben
–
liturgia
A közös ünnepi vacsora előtt végezzük Családfő: Könyörögjünk! Istenünk, Te az emberi természet méltóságát csodálatosan megalkottad és még csodálatosabban megújítottad. Add kérünk, hogy részesüljünk Fiad istenségében, aki szeretetből magára vette emberi természetünket! Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Család: „A nép, amely a sötétben jár, nagy fényességet lát. Akik a halál országának árnyékában laknak, azoknak világosság támad. Nagy ujjongással töltöd el őket, kitörő örömet adsz nekik. Mert gyermek születik, Fiú adatik nekünk, s az ő vállára kerül az uralom. És ez lesz az ő neve: Csodálatos, Tanácsadó, Erős Isten, a jövendő korszak Atyja, a Békesség Fejedelme.” /Iz 9,1-5/ Gyújtsuk meg a karácsonyfán a gyertyákat. ÉNEK: Mennyből az angyal Lehetőleg magunk énekeljük. Családfő: Evangélium Szt. Lukács könyvéből Felolvassa Lk 2,1-20 Elhelyezzük a betlehemet a fa alá vagy mellé. ÉNEK: Pásztorok, pásztorok KÖNYÖRGÉSEK, melyekre a felelet: Áraszd ránk fényességed! Családtag: Urunk Jézus, ma, megköszönjük, hogy emberré lettél, …
amikor
Családtag: Urunk Jézus, ma, amikor megköszönjük, hogy szegénységben születtél, … Családtag: Urunk Jézus, ma, amikor megtanítasz arra, hogy nagyobb boldogság adni, mint kapni, … Családtag: Urunk Jézus, ma, amikor megtanítasz a magunkat elfelejtő, önzetlen szeretet titkára, … Családtag: Urunk Jézus, ma, amikor megajándékozol bennünket a szerető szív békességével, … Családtag: Urunk Jézus, ma, amikor megtanítasz arra, minden ajándék arra utal, hogy Te önmagadat adtad ajándékba az első karácsonykor, … Családtag: Urunk Jézus, ma, amikor beteg, szomorú és elhagyatott embertársainkért is fohászkodunk, …
Családfő: Imádkozzunk családunk élő és elhunyt tagjaiért, hogy lélekben ők is velünk legyenek! Család: Mi Atyánk …, Üdvözlégy … Családfő: Adj Uram boldog feltámadást nekik, és az örök világosság fényeskedjen nekik. Nyugodjanak békében! Család: Ámen ÉNEK: Istengyermek A gyerekek: mondhatnak verset, énekelhetnek, zenélhetnek. Családfő: Könyörögjünk! Urunk, Jézus Krisztus! Köszönjük, hogy ebben az örömteli, ünnepi órában együtt és imádságban emlékeztünk meg Fiad születésnapjáról. Add, hogy el ne felejtsük, az igazi Szeretet mindig ajándék és valahol legbelül titok is! Őrizd meg bennünk a karácsony örömét, hogy amikor ránk nehezedik a hétköznapok gondja-baja, erőt tudjunk meríteni megtestesülésed csodálatos eseményéből, aki élsz és uralkodsz, mindörökkön örökké. ÉNEK. Dicsőség, mennyben az Istennek Megajándékozzuk egymást. Elfogyasztjuk az ünnepi vacsorát.
Lélek és Élet
2009.december 20.
Mit ünneplünk karácsonykor?
Olyasmi történt ezzel az ünneppel, mint azzal a
családdal, ahol szokás volt, hogy a családtagok születésnapját bensőséges családi körben ünnepeljék meg. Ilyenkor megemlékeztek az ünnepelt életének elmúlt esztendejéről és együtt hálát adtak Istennek. A kedves vacsorára mindig készült egy kis torta is. A baj ott kezdődött, amikor az egyik rokon egyszer egy hatalmas tortával érkezett, amit azután mindenki megcsodált. Elindult a lavina. Ettől kezdve egyre többen hoztak tortát a családi születésnapokra és elkezdtek versengeni egymással. Így érkezett el a nagyapa 80. születésnapja. Valóságos torta kiállítást rendeztek a gyermekei. Csak amikor feloszlott a vendégsereg, döbbentek rá, hogy az ünnepeltről nem sok szó esett. A nagyapa csöndes, szerető életét senki sem köszönte meg neki és az Istennek. Egész este saját alkotásaikat ünnepelték.
Ugyanígy
tolódott el a hangsúly karácsony eredeti tartalmáról is. Ha megkérdezzük az embereket, leggyakrabban ilyen válaszokat kapunk: a karácsony a szeretet ünnepe, az ajándékozás ünnepe, stb. Persze a mi szeretetünk, a mi ajándékunk ünnepe.
Éppen ezért nézzük meg a Bibliában, honnan ered a karácsony? A Szentírás szerint a karácsony Isten irántunk való szeretetének ünnepe. Nem általában a szeretet ünnepe, mert azt olvassuk az igében, hogy maga az Isten a szeretet. Bár sok kedves, szép vonása van a mi karácsonyi ajándékozásunknak, a karácsony nem az ajándékozás ünnepe, hanem az Isten nekünk készített ajándékának, Jézusnak az ünnepe. Ő az Isten ajándéka. Az emberré született Fiúisten: Jézus Krisztus születése napja a karácsony. Isten egy kisgyermekben hajolt le hozzánk, hogy felemeljen minket magához. Hogy megmutassa: Isten erőtlensége erősebb az emberek erejénél. Ő vállalta emberlétünk minden nyomorúságát, sőt magára vette a világ bűnterhét és meghalt azért, hogy mi élhessünk. „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” /Jn 3,16/ Istennek kellett emberré lennie, hogy megmutassa, szereti azt a világot, amely szembe fordult vele, elszakadt tőle. Az
ember nem tud felemelkedni magától onnan, ahová önhibájából zuhant. Az emberi szeretet arra képes, - ami régi karácsonyi hagyomány – hogy ilyenkor hallgatnak a fegyverek.
Szeretteim,
szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van, és aki szeret, az Istentől született és ismeri az Istent. Aki pedig nem szeret, az nem ismerte meg az Istent, mert az Isten a szeretet.” /1 Jn 4,7-9/
A szíve mélyén mindenki nagyon vágyódik a szeretetre. Nemcsak arra, hogy őt szeressék, hanem arra is, hogy maga is igazán szeressen. Jó lenne a házasságban békességben élni. Olyan jó lenne szüleinknek csak örömet szerezni. Olyan jó lenne gyermekeinket jobban megérteni és türelmesen elfogadni. Olyan jó lenne, ha a szomszéd népek nem ellenségeskednének, nem szegényítenék, hanem gazdagítanák egymás életét. Olyan jó lenne, ha a vetélytársak, talán még az ellenségek is, el tudnák fogadni egymást. És akkor megszólal a józan ész: de erre csak az Isten képes! Erre valóban csak Isten képes: hogy szeretetből egészen közel hajoljon hozzánk és önmagát ossza szét közöttünk. Isten kész arra, hogy – mint ahogy testet öltött az első karácsonykor egy istállóban, az ember Jézus alakjában – ugyanúgy testet öltsön mibennünk és önmagát adja nekünk. Lehetséges az, hogy Isten élni kezdjen bennem, ha beengedem őt az életembe. Akkor Isten szeretetével kezdek szeretni, Isten maga kezd el szeretni bennem. Mi ennek a feltétele? „Ha valaki vallja, hogy Jézus az Isten fia, abban az Isten lakik.” /1Jn 4,15/ Vallod Te azt, hogy Jézus az Isten fia? Ott a betlehemi jászolban is – és ha hittel befogadod – a Te életedben is? Ami saját erőfeszítésünkből lehetetlen volt: hogy igazán mindenkit szeressünk , az lassan valósággá válhat, mert Ő kezd el szeretni bennünk, az Isten lakást vesz bennünk. Amíg Isten szeretete nem kezd élni mibennünk, addig képtelenek vagyunk arra, hogy igazán szeressünk. „Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen.” /Jn 10,10 /
Lélek és Élet
2009.december 20.
HITVALLÁSUNK I. „Jézus Krisztus fogantatott a Szentlélektől, született Szűz Máriától” Miért lett emberré isten Fia? Isten fia értünk, emberekért és a mi üdvösségünkért testesült meg Szűz Mária méhében a Szentlélek erejéből, azért, hogy minket bűnösöket megbékéltessen Istennel, hogy megismertesse velünk az Ő végtelen szeretetét, hogy számunkra az életszentség példája legyen, s hogy az isteni természet részesévé tegyen bennünket. /2Pt 1,4/
Valóságos teste volt Krisztusnak? Krisztus valóságos emberi testet vett magára, mely által a láthatatlan Isten láthatóvá vált. Hogyan működött együtt Mária az üdvözítés isteni tervével? Isten kegyelméből Mária egész életében mentes maradt a személyes bűnöktől. Ő a „kegyelemmel teljes”, az Egészen Szent. Amikor az angyal hírül adta neki, hogy a „Magasságbeli fiát” fogja világra hozni /Lk 1,32/, a „hit engedelmességével” /Róm 1,5/ szabadon adta beleegyezését. Teljesen átadta magát Fia, Jézus személyének és művének, egész lelkével átölelte az üdvözítő isteni akaratot.
Mit jelent a megtestesülés szó? Megtestesülésnek nevezzük az isteni és az emberi természet csodálatos egyesülésének misztériumát az Ige egyetlen isteni személyében. Üdvösségünk megvalósításáért Isten Fia testté lett /Jn 1,14/ azzal, hogy valóságos ember lett. Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember, két természete van, isteni és emberi, melyek nem keverednek egymással, hanem egyesülnek az Ige személyében. Emiatt jézus emberségében mindent – a csodákat, a szenvedést, a halálát – isteni személyének kell tulajdonítanunk, aki a fölvett emberi természet által tevékenykedik.
Mit jelent a „fogantatott Szentlélektől” kifejezés? Szűz Mária az örök Fiút a Szentlélek erejéből foganta méhében, férfi közbejötte nélkül. „A Szentlélek száll tereád” /Lk 1,35/
Jézus születésének és gyermekkorának misztériuma Karácsonykor a mennyei dicsőség egy újszülött gyengeségében nyilvánul meg. Jézus körülmetélése a zsidó néphez való tartozásának jele és keresztségünk előképe. Találkozása a három királyokkal Izrael Messiás királyának megnyilvánulása az össze nemzetek számára. A templomban történt bemutatáskor Simeon egész Izrael várakozását és találkozását jelképezi Üdvözítőjével. A menekülés Egyiptomba és a betlehemi gyilkosságok jelzik, hogy Krisztus egész élete üldöztetés lesz. Az Egyiptomból való hazatérés a kivonulásra emlékeztet, Jézust új Mózesként mutatja be: Ő az igazi és végső szabadító. El Greco: A Szent Család
„A Katolikus Egyház katekizmusának kompendiuma” nyomán
Lélek és Élet
2009. december 20.
„Hívom a családokat”
– Bíró László püspök levele - 2009. december Kedves családok és házaspárok, kedves családokat szerető szerzetes- és paptestvérek, kedves mindnyájan, akik a család és az élet mellett álltok! Nyelvi mesterkedés az élet ellen Korunkban az erkölcsi kötelességek alól való kibújásnak, az igazság tagadásának gyakran alkalmazott módja a fogalmak újraértelmezése, sőt elszakítása eredeti jelentésüktől. A nyelvi mesterkedés célja az emberek elbizonytalanítása, áltudományos és babonás nézetek elterjesztése. Legyen beszédünk világos igen és világos nem: igen az életre és az élet kultúrájára, nem a rosszra és a halál kultúrájára. Minden nyelv, így a magyar nyelv is fejlődik, változik, alakul. Új szavak kerülnek a szótárba, új fogalmak megnevezésére használunk már meglévő szavakat, ezek új jelentéssel gazdagodnak. A szavaknak több jelentése is lehet, az egyes szakterületeken mást és mást jelölnek ugyanazzal a szóval. A „tolerancia” szó alapjelentése például türelmesség, de a közéletben a mások véleménye iránti türelmet, az egészségügyben a szervezet ellenállóképességét, a műszaki életben pedig az adott mértéktől megengedhető eltérést jelenti. Napjainkban azonban a „tolerancia hiányát” vetik azok szemére, akik romboló jelenségekkel, például a család intézményét aláásó intézkedésekkel szemben védekeznek, védik családot, azokat az értékeket, amelyeket a család a társadalomnak nyújt. De mit is tekintünk családnak? A „család” szóval klasszikus értelemben a házaspárt és gyermekeit jelölték, azt a kis közösséget, amelyben egy férfi és egy nő tartós kapcsolatra, kölcsönös szeretetre és az élet továbbadására kötelezték el magukat. A jogszabályok azonban anélkül, hogy a családot meghatároznák, rendelkeznek a családról, és ezzel azt sugallják, hogy felnőttek és gyerekek mindenféle csoportosulása azonos értéket képvisel a társadalomban. Hasonló a helyzet a „házasság” szóval is: akik házasságnak nevezik két ember alkalmi társulását, amelyben az élet továbbadásáról szó sincs, és sokszor nem is lehet, azt akarják elérni, hogy az ilyen kevésbé értékes kapcsolatok részesüljenek ugyanolyan védelemben és támogatásban, mint az életet forrásozó tartós szeretetközösségek. Korunkban az emberek gyakran bocsátkoznak szerelmi kapcsolatokba szilárd kötelék nélkül, nem is gondolva a kapcsolat tartósságára és kizárólagosságára. Eleinte „viszonyról” beszélnek, majd, ha a kapcsolat már bizonyos ideje tart, „partner”-nek nevezik egymást, mintha egy kereskedelmi szerződés részesei lennének. Vannak, akik „barátnőjükkel”, illetve „barátjukkal” élnek együtt, összemosva ezzel a barátság és a házasság fogalmát. A barátok ugyanis egymásnak a legjobbat akarják, a házasságban azonban a felek egymásnak ajándékozzák magukat. A kölcsönös legjobbat akarás még nem kölcsönös és teljes önátadás. A barátság, legyen az bármilyen finom és gazdag, nem ér fel a házassággal, mert a tökéletes önátadásban a másik a felajánlást – fizikailag, pszichikailag és lelkileg – teljesen elfogadja. Tökéletes elfogadásra csak az képes, aki jelentősen „más”, mint a felajánló maga; ez pedig azt jelenti, hogy a teljes odaadás nemi különbözőséget és szexuális beteljesedést követel. Hogyan viszonyuljunk azokhoz, akiknek a családot bomlasztó tevékenységével nem azonosulhatunk? Hogyan tudtok saját családotoknak és a társadalomnak segíteni, hogy felismerjék: házasságotok több, mint társas kapcsolat, szorosabb kötelék, mint a partnerség, értékesebb, mint a barátság? Vannak, akik „diszkriminációról” beszélnek, ha megkülönböztetjük a férfit a nőtől, a gyermeket a felnőttől. Ez esetben is a szó eredeti jelentésétől eltérve akarják bizonyítani, hogy a családhoz nem kell két különnemű ember, a családtagok jogai és kötelességei mindenben azonosak. Könnyű belátni, hogy ez a törekvés a társadalmat összekötő kapcsolatokat bomlasztja, család- és emberellenes. A „diszkrimináció” szó eredeti jelentése hátrányos megkülönböztetés, nem nevezhető tehát diszkriminációnak az, ha a különbözőeket nem kezeljük úgy, mintha azonosak lennének.
2009.december 20.
Lélek és Élet
Korunk nagy vívmánya, hogy világszerte hirdetjük és valljuk: minden ember egyenlő méltósággal bír. Ez azt jelenti, hogy minden ember egyformán értékes, senkit nem szabad úgy kezelni, mintha értékesebb, vagy kevésbé értékes volna, mint a többiek (l. KEK 1934). De az veszélyes támadás az emberi méltóság ellen, ha az embereket nem személyeknek, hanem mindenben egyforma egyedeknek tekintik. Azzal, hogy az emberek egyenlőségét törvényerőre emeljük, a közjót és a közösségben élő emberek akadálytalan fejlődését, az ehhez szükséges eszközök értelmes megválasztását szolgáljuk. A közjónak sokféle személyre van szüksége, akik különböző feladatokat töltenek be, ezért különböző jogaik és kötelességeik vannak. A különböző (nemű, korú, vallású, nemzetiségű, stb.) személyek együttműködése szolgálja a közjót, uniformizálásuk nem. Az egyes személyek méltóságuk vagy alapvető emberi jogaik tekintetében nem különböznek, épp ellenkezőleg: a közjó szolgálata fokozza a szolgáló személy emberi méltóságát és megerősíti alapvető jogait. Mennyiben segíti családotok mindennapi életét az, hogy kinek-kinek megvannak korához, neméhez, állapotához mért különböző „jogai és kötelességei”? Gyakran találkozunk a „szabadság” szóval való visszaéléssel. Azt, aki házasságban, családban él, nem mondják szabadnak, mert nem teheti azt és akkor, amit és amikor akar. A szabadság korlátozásaként emlegetik a társadalmi viselkedési, illendőségre vonatkozó szabályokat, úgy vélik, hogy aki szabad, az kapcsolatait tetszése szerint, „szabadon” alakítja. A szabadság nem azt jelenti, hogy megteszem, amit csak akarok, hanem azt, hogy fölfedezem: a lehetőségek közül melyik a leghelyesebb, azaz erkölcsileg felelős döntéseket hozok. „Az ember azonban csak szabadon fordulhat a jó felé. A szabadságot kortársaink nagyra értékelik és lázasan keresik; méltán. De gyakran visszaélnek vele: úgy tekintik, mint kötetlenséget, hogy mindent megtehessenek, ami élvezetet okoz, még a rosszat is. Az igazi szabadság azonban az istenképiség nagy jele az emberben. Isten ugyanis az embert a saját döntésére akarta bízni.” (GS 17) Csak az igazság alapján lehet igazán szabadnak lenni, az igazi szabadság közelebb visz az igazi boldogsághoz (vö. Veritatis splendor 35 p.). Aki úgy véli, a szabadság csak kényszertől való mentesség, valószínűleg arra törekszik, hogy másokkal olyan kapcsolatokat tartson fenn, amilyenek neki tetszenek, s nem olyanokat, amilyeneket bárki, akár az Egyház vagy az állam elvár. Senki se akadályozhassa az élet továbbadását tudatosan kizáró nemi kapcsolatait, kiskorúakkal való kapcsolatait, fesztelen, esetleg csoportos kapcsolatait. Szerinte a „hagyományos” családfelfogás sérti az ő szabadságát. Az így vélekedők azt állítják, hogy a házasság és a család intézménye emberi, vallási, filozófiai vagy politikai konstrukció, tehát emberi eszközökkel felszámolandó. Valójában az emberi természet lényegéhez tartozik, és minden társadalmi rendszerben megtalálta a maga sajátos formáját. Ahol pedig semmi támogatást nem kap, sőt támadásoknak van kitéve, az egyén is, a társadalom is elveszíti egyensúlyát. „Így minden ország támasza, talpköve / A tiszta erkölcs, melly ha megvész: / Róma ledűl, s rabigába görbed.” (Berzsenyi: A magyarokhoz) Beszéljetek meg olyan eseteket, amelyekben a rosszul értelmezett szabadság rabságba vetett embereket, közösségeket! Milyen védelmet tudtok gyermekeiteknek biztosítani azzal, ha a társadalmi viselkedés, az illem szabályaira megtanítjátok őket? Sokszor kerülünk olyan helyzetbe, hogy úgy látjuk: „apró” engedmények árán helyzetünkön javíthatunk. Talán nem is kell elveinkből feladni, de arra gondolunk, hogy az igazságot meghamisító szóhasználatot átvéve elkerülhetjük a támadást. Ezzel azonban megerősítjük a családellenesen gondolkodókat véleményükben: már a keresztények sem bíznak igazán saját családideáljukban. Gondoljunk ilyenkor Jézus szavára: „Legyen a ti beszédetek: igen, igen, nem, nem; ami ezeknél több, a gonosztól van.” (Mt 5, 37) Mit tehettek azért, hogy gyermekeitek helyére tudják tenni a médiából özönlő információáradat hamis, megtévesztő szóhasználatát? Levelem kiegészítéseként figyelmetekbe ajánlom a MKPK Boldogabb családokért c. körlevele 118. és 134. pontját. Bíró László az MKPK családreferens püspöke a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke
A körlevél említett pontjai a következő oldalon olvashatók.
Lélek és Élet
2009. december 20.
A BOLDOGABB CSALÁDOKÉRT A Magyar Katolikus Püspöki Karkörlevele a hívekhez és minden jóakaratú emberhez a házasságról és a családról Magyarországon Budapest, 1999. 4. TENNIVALÓK A CSALÁDÉRTÉS A HÁZASSÁGÉRT 118. A II. Vatikáni zsinat kötelességünkké tette: "Azok (...), akik hatni tudnak a közösségekre és társadalmi csoportokra, erőteljesen sürgessék a házasság és a család helyzetének javítását. A közhatalom tartsa szent kötelességének, hogy elismeri, óvja és erősíti a házasság és a család igazi természetét, védi a közerkölcsöket és segíti a családok boldogulását". A józan ész fényénél sem juthatunk azonban más következtetésre. A társadalom egyik legfontosabb intézményének, a családnak és vele kapcsolatban a házasságnak megkülönböztetett figyelemre és hatékony segítségre van szüksége a magyar társadalomban. Reméljük, hogy pásztorlevelünk alkalom arra, hogy a katolikusok és általában a hívő emberek, de az egész társadalom, főként pedig annak felelős csoportjai, szervezetei folytassák a családokért tett erőfeszítéseiket, és tevékenységük hatékonyságának fokozása érdekében keressék a párbeszéd és az összefogás lehetőségeit. A társadalom tennivalói 134. Reméljük, hogy újra családbaráttá válik a magyar társadalom. Ennek azonban nem csupán gazdasági és jogi feltételei vannak, hanem kulturálisak is: a közgondolkodásnak kell átalakulnia. Éppen ezért nem valósulhat meg egy csapásra, hanem csak következetes, kitartó munkával lépésről lépésre. Meghívjuk a társadalom vezető csoportjait és személyiségeit: indítsunk közösen olyan nyilvános párbeszédet, amelyben fölvetődhetnek és megoldódhatnak azok a problémák, amelyek jelenleg akadályozzák a családbarát társadalom létrejöttét. Ez a párbeszéd egyidejűleg sokféle fórumon folyhat; az egyházi sajtóban, az egyházközségekben, az egyház szakembereinek bevonásával, nyitottan és érzékenyen értelmezve a társadalomban mutatkozó folyamatokat. 135. A családbarát szemlélet kialakítása társadalmi méretekben inkább a civil szervezetek feladata, mint az állami intézményeké. Hatékony működésük feltételeit azonban az államnak kell biztosítania. Kívánatos volna az is, hogy a hasonló céllal működő állami intézmények és a civil szervezetek között a jövőben szorosabb együttműködés alakuljon ki. 136. A társadalmi szervezetek feladata az önszerveződés elősegítése, az egészséges család értékeinek felmutatása, ezek társadalmi elfogadtatása, a családi életre nevelés és a közösségek összefogása. Az önszerveződés történhet intézményi keretek között (mint az azonos iskolába járók családjait összefogó egyesületek, csoportosulások), a területi elv alapján (kerületi, lakóközösségi vagy például plébániai szinten), vagy különböző rétegeket megszólítva országosan. 137. A családbarát társadalmi felfogás létrejöttével elkerülhetővé válhat a kettős nevelés, amely napjainkban is sok kárt okoz. Számos olyan hatás éri mind a felnövekvő nemzedékeket, mind az idősebb korosztályokat, amelyek a társadalmi környezetből származnak, és ellentétesek a családok életszemléletével. 138. A családi életre nevelés már a gyermek megszületésekor elkezdődik a családban. A növekvő gyermek személyiségét azonban a család csak az iskolával együtt tudja továbbfejleszteni. Mind a tanároknak, mind a szülőknek törekedniük kell arra, hogy szoros kapcsolat alakuljon ki az iskola és család között. Ezt elősegíti az, hogy a szülők szabadon választhatják meg gyermekeik iskoláját, sőt, a szülők kezdeményezhetik iskolák alapítását is. Az utóbbi évtizedben számos példa mutatja, hogy a szülők milyen áldozatokra képesek gyermekeik megfelelő iskoláztatása érdekében. Reméljük, az efféle törekvések a jövőben még nagyobb támogatásban részesülnek. 139. A házasság előtti tanácsadás egyik legfontosabb feladata az, hogy felkészítse a jegyeseket a kapcsolatuk fejlődésével együtt járó konfliktusokra, azok megoldására. A házasságnak felismerhető fejlődési menete van. … Hasznos volna feltérképezni és összehangolni a házasságot és a családot támogató kezdeményezéseket, valamint az ilyen céllal működő szervezetek, intézmények tevékenységét.
2009.december 20.
Lélek és Élet
Válság idején - Böjte Csaba gondolatai (részletek) Az egyszerű életről, a mindennapos, csendes názáreti létről szeretnék beszélni. Döbbenetes, hogy Isten kisbabaként egy istállóban születik meg. Gyakorlatilag semmilyen forrásfelhasználás nélkül, zöldmezős beruházás, önköltség nélkül. Megszületett az Isten közénk. Szeretem csodálni ezt az isteni egyszerűséget. Tudjuk, hogy menekülniük kellett Egyiptomba. Nincs a megtestesülésnek évekre előre pontosan megírt forgatókönyve. Isten csak úgy spontán odaszól, hogy menekülni kell Egyiptomba: nincs hiszti, nincs kiakadás. A Szent Család útra kel, mert ez az, amit éppen tenni kell. A szülőföld iránti szeretetet is meg lehet tanulni a Szent Családtól, mert Egyiptomban a Szűzanya gondolkozhatott volna úgy is, hogy Alexandriában vannak a legjobb iskolák, a Megváltónak mégiscsak jó lenne, ha jó képzést kapna. Józsefnek amúgy is sikerült már egy kis egzisztenciát teremtenie, egyre több a megrendelés, ezért nem lenne jó visszamenni a poros sárfészekbe, Názáretbe. Jól ellesznek a nagyvárosban. Milyen szép, hogy a Szent Család hazamegy! Mi fogadhatta őket otthon? Talán 5-6 évig voltak Egyiptomban menekültként. Gondolom, hogy a vesszőből, sárból épített kis kunyhójukat elmosta az eső. Két kezük munkájával újraépítik a családi fészküket, és elkezdődik az élet. Lélekben mi is próbáljunk odaülni a Szent Család mellé az asztalkához. Egy durva faragott asztal, mely Szent József keze munkáját dicséri. Az asztalon néhány agyagtányér, párolog benne a lencsefőzelék, megfogják egymás kezét, hálát adnak a Mindenhatónak a mindennapiért. Nekiülnek szerényen elkölteni a vacsorát. Milyen egyszerű! Ott nincs se mobiltelefon, se tévé, se légkondicionáló. Én mégis úgy gondolom, hogy ezek az emberek végtelenül boldogok voltak ott. Jó volt nekik együtt lenni. Azt is szeretem magam elé képzelni, hogy kiültek a kispadra a ház elé, fölöttük ragyogtak a csillagok. A kis Jézus odabújt Máriához, és József elkezd egy csodálatos szép ószövetségi zsoltárt, énekelnek. Jó lehetett nekik ott. Egyszerű és szép. Szeretem elképzelni, hogy Jézus egy kicsit nőtt, és az apukájával együtt dolgozik, fűrészelnek. A fűrész egyik végét fogja az Isten, a másikat az ember. Talán bölcsőt készítenek vagy asztalt, vagy talán koporsót, nem tudom… Olyan jó látni azt, hogy Isten együtt dolgozik az emberrel! Egy család. Ha belegondolunk, Jézus Krisztus a hagyomány szerint harminc évig ezt a názáreti csendes életet élte. Abban az időben 28-29 év volt az átlagéletkor. Nagyon fiatalon haltak meg az emberek. Tehát Jézus egy egész emberöltőt egyszerű emberként élt le. Nem csinált semmi rendkívülit. A szentírás szerint az emberek azt mondják: „Nemde ez Mária és József fia, hát nem itt éltek közöttünk a rokonaikkal?” Ha Jézus valami rendkívüli dolgot tett volna mint kisgyerek vagy fiatal, akkor egész biztosan mondták volna, hogy „Ez már gyerekkorában is annyi furcsaságot beszélt, nem is csoda, hogy most ide jutott.” De azt mondják, hogy Jézus olyan volt, mint mi, mint a többiek, élte a hétköznapi életet, és most hirtelen elkezd csodákat tenni. Csodálkoznak rajta. Harminc év názáreti csendes élet. Ez alatt a harminc év alatt a mi hétköznapi, egyszerű életünket Jézus Krisztus megszentelte. Olyan érdekes, hogy a gonosz lélek felviszi Jézust egy templom tetejére és mondja: „Dobd le magad, az angyalok úgyis a tenyerükön hordoznak, te leszel a nagy sztár, mindenki hanyatt esik, hogy milyen ügyes vagy!” Jézus azt mondja: „Távozz tőlem, sátán!” A feltűnő, fényes, csillogó dolgokat kerüli. Nem hiányzik neki, hogy ilyen extra dolgokkal szórakoztassa a közönséget. A hétköznapi emberek életét éli. Jó elképzelni a huszonéves Jézust, ahogy a názáreti barátaival munka után leülnek és beszélgetnek: meghallgatja az emberek gondját-baját, figyel. Nem kapkodja el a választ, még nem érkezett el az ő órája. Milyen jó lenne, ha meglenne bennünk ez a végtelen türelem! Názáreti csendes élet. Megvan-e a szívünkben a vágy ezek iránt a dolgok iránt? Az ember sokszor nézi a televíziót és egyébről se szól, mint gazdasági válságról, hogy milyen nagy a probléma, nincsen pénz, hogy így, hogy úgy, hogy amúgy. Erről eszembe jut egy vicc: A székely bácsi hazafelé menet a sötétben nekimegy a villanypóznának és elkezdi körbe tapogatni. Megy körbe az oszlop körül, és egyszer csak
Lélek és Élet
2009. december 20.
felsikolt: „Jaj, istenem, be vagyok falazva!” Kicsit ilyen ez a gazdasági válság: tényleg van egy akadály, de azon kívül még annyi irányba mehetünk, annyi szép dolog van körülöttünk, amit a Jóisten felkínál! Milyen szép és csodálatos a családi élet! Milyen jó élni itt, Magyarországon a názáreti csendes életet! A Szűzanya és Szent József által kitaposott út mindannyiunk előtt nyitva áll. Hiszem, hogy azt, ami az embert igazán emberré teszi, a gazdasági válság igazán nem érinti. Az, hogy leüljél a feleségeddel és elbeszélgessél, elsétáljál valamerre, azt a gazdasági válság nem érinti. Ahhoz nem kell EU-s finanszírozás… Az, hogy a szomszédból a barátaidat áthívd, és egy pohár sör mellett egyet römizzetek, kártyázzatok, egy jót beszélgessetek, ahhoz sem kell nagy befektetés. Ahogy ahhoz sem, hogy a gyermekedet kézen fogd és elmenj vele virágot szedni és madárfüttyöt hallgatni az erdőbe. Nagyon szegény családból származó, úgymond szociális árvákat nevelünk az Alapítványunkban. Vakációkor a gyerekek – hiába árvák – ők is hazavágynak. Így volt három gyermekünk is egy családból, ahol az apuka, anyuka élt, de tudtam, hogy egy garázsban hajléktalanok, nem erőst akartam hazaengedni őket, de ők mégis kérleltek. Gondoltam, elviszem és este visszahozom őket. Délután 3-4 óra körül elmentem értük, mert korán sötétedik, már félhomály volt. Nem volt bevezetve a garázsba a villany, középen egy szerelőgödör, egy ágy, az ágyban a három gyerek az anyukához bújva, a plafonon a lehelet kicsapódott a hideg betonra, a vízcseppek mint egy-egy gyémánt csillogtak. Nem láttam semmi nyomát annak, hogy karácsonyra vagy szilveszterre készülődtek volna. Hideg és sötét volt. Az apuka állt az ágy mellett, az anyuka nyakában csüngött a három gyerek. Szóltam, hogy „Gyerekek, gyertek, öltözzetek, megyünk vissza Dévára!” Ők persze tudták, hogy várja őket a meleg fürdő, a szép ruha, a kölyökpezsgő, a csillagszórók, minden, ami ilyenkor belefér egy ilyen intézeti karácsonyba. És akkor az egyik kisfiú azt mondta: „Pap bácsi, mi nem ünnepelhetnénk itthon, anyukámékkal?” Éreztem, hogy megáll bennem valami. A gyereknek nem arra van szüksége, hogy egy csomó kütyüt odavigyenek neki talicskában, hanem arra, hogy átölelje a nyakadat, hogy megpusziljad, hogy érezze azt a jóságot, ami egy szülőből árad. Egyfelől egy csomó limlom, másfelől az édesanya meleg nyaka és semmi más. És messzemenően az édesanya volt a nyerő! És akkor én azt gondoltam, hogyha Isten segít, ezt minden szülőnek elmondom… Pár gondolat még a gyereknevelésről: milyen szép, hogy amikor a kis Jézus elveszik, nem esik Mária Józsefnek, „Milyen férfi vagy te, a teremtés nagy koronája, így lehet rád bízni a gyermeket!” És József sem kezdi el, hogy „Mit tudom én, mit kokettáltál a Szentlélekkel vagy kivel, halvány gőzöm sincs, honnan az a gyerek, fújd fel, én elmentem!” Milyen jó, hogy ők nem így civakodnak! Megfogják egymás kezét, baj van, gond van, meg kell oldani. Összetartanak. Együtt indulnak el megkeresni a kis Jézust. Képzeljük csak el, hogy eltelt egy nap, és nincs meg a kis Jézus. Összebújnak egy fa alatt (akkor nem voltak motelek), imádkoznak. Másnap folytatják a keresést, és harmadnap sem adják fel. Nem mondják: „Isten adta, Isten elvette, legyen áldott az Úr neve!” Vagy: „Ha az Úr akarja, akkor megkerül, ha nem, akkor nem”. Keresik a maguk egyszerű eszközeivel, hisz nem volt hangosbemondó, rendőrség. Keresik az Istent a földön. Milyen szép, amikor megtalálják! A végtelen alázat, amivel köszöntik: „Nézd, atyád és én aggódva kerestünk, miért tetted ezt velünk?” A család békéje újból helyreáll. Azt írja a Szentírás, hogy hazamentek, és Jézus növekedett bölcsességben és kedvességben, a szülei és mindannyiunk örömére. Én azt gondolom, hogy még a názáreti csendes életbe is belefér néhány ilyen jeruzsálemi kiruccanás, aggodalom, nehézség, válság... Milyen szép, hogy nem egymásnak esnek ezek az emberek, hanem együtt oldják meg a feladatokat, gondjaikat és bajaikat! Nagy-nagy szeretettel és örömmel állítom mindannyiunk számára példaképül ezt a názáreti csöndes életet. A kétezer év alatt nem került szebb eszme, szebb kihívás élő ember elé, mint a család. Ezt az életformát maga Jézus Krisztus szentelte meg. Adja az Isten, hogy ezen az úton járva a Kárpát-medencei magyar családok önmagukra találjanak! Ne olyan helyen keressék a boldogságot, ahol nincs, a kút mellett ne haljanak szomjan! Merjenek meríteni ebből az ajándékból! Merjétek szeretni egymást, merjétek megfogni a férjetek/feleségetek kezét, merjétek átölelni a gyermekeiteket, merjetek játszani, merjetek kirándulni, beszélgetni! Merjetek örvendeni annak, hogy ajándék vagy te is, és ajándék a melletted lévő családtagod is! Adja az Isten, hogy megújuljanak a Kárpát-medencében a magyar családok közösségei! Ámen.
Lélek és Élet
2009.december 20.
Imádságos lelkülettel Gondolatok az adventi lelkigyakorlaton /Tál Zoltán atya, 2009. dec. 9-10./ „Növekedjünk szeretetben. Kérjük Istentől a bátorságot, az örömöt, a reménységet, hogy ne a saját kívánságunk jelenjen meg életünkben.” „Boldogok akik álmodni mernek, álmaikért kemény pénzzel fizetnek, hogy megvalósuljon az emberek életében.” Karácsonyi olvasásra ajánlott szentírási szakaszok Az Isteni Ige. A világ világossága /Jn 1,1-18/ A megváltás kegyelme /Tituszhoz 2, 11-15/ Jézus születése /Lk 2, 1-7/ A pásztorok hódolata /Lk 2, 8-20/ Karácsonyi ima "Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakaratú embereknek! Így énekeltek a mennyei seregek karácsony éjjelén, amidőn az Üdvözítő született, és mi is velük akarunk énekelni és örvendezni, hálaénekünk szálljon fel a mennyekbe Istenhez! Hála és dicsőség Neked, Istenünk, hogy megváltásunkra elküldted a világ Üdvözítőjét. Békesség legyen a földön! Ezt add meg nekünk, óh, Atyánk, s adj nekünk szeretetet, mely mindent megbocsát és kiegyenlít, add meg nekünk a Te mennyei békességedet, amely megtalálja a jó és helyes utat. Légy üdvözölve ma, édes Jézusom, a Te szegényes jászolodban, és ha valaha kevesellném azt, amit Isten a földi javakból részemre juttatott, a Te szegénységedre és alázatosságodra fogok gondolni, mellyel e világra jöttél. Vajon nem taníthatna meg ez engem arra, hogy kevéssel beérjem? Életem minden körülményei közt, hogy legyen az kedvező vagy kedvezőtlen, teljes szívvel akarom zengeni: „Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség a földön a jóakaratú embereknek!” Ámen. (egy XIX. századi pesti úrhölgy imája) „Krisztus embersége az isteni természettel való szoros egység miatt minden ember számára a megváltó kegyelem forrása. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti püspök
Betlehemi jászol Jézus Krisztus születését a 4. századtól december 25-én ünneplik. Szép szokás, hogy a karácsonyfa alá vagy mellé betlehemet állítunk. A saját készítésű betlehem még meghittebbé teszi az ünneplést. Az első betlehemet Assisi Szent Ferenc állította fel 1223-ban. Karácsonyi szimbólumok A karácsonyfa állítás eredete kb. a 16-17. századba nyúlik vissza: a karácsonyi paradicsomjátékok „kelléke” volt. A karácsonyfa a jó és rossz tudás paradicsomi fáját jelképezte, a papírláncok a kígyóra, a fára felakasztott alma, cukorka, gömb alakú díszek a jó és rossz tudás fájának gyümölcsére emlékeztetnek. A karácsonyfa örökzöldje a lélek megújulását, az üdvösséget, a megváltás derűjét árasztja ránk.
A karácsonyfa örökzöld ágai az élet jelképei, Krisztus születésének szent éjszakájára emlékeztetnek" Az égő gyertyák Jézust, a világ Világosságát jelentik.
Benedek pápa
Lélek és Élet
2009. december 20.
Szeretet himnusz A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, A szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, Nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. A szeretet nem szűnik meg soha. /1 Kor 13/
Ha házamat fenyőágakkal, gyertyákkal, égőkkel és csilingelő harangocskákkal díszítem fel, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint díszletrendező. Ha a konyhában fáradozom, karácsonyi süteményeket sütök kiló számra, ízletes ételeket főzök, és az evéshez csodálatosan megterített asztalt készítek elő, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint szakácsnő. Ha a szegénykonyhán segédkezem, az öregek otthonában karácsonyi énekeket éneklek, és minden vagyonomat segélyként elajándékozom, de a családom felé nincs bennem szeretet, mindez semmit sem használ nekem. Ha a karácsonyfát csillogó angyalkákkal és horgolt hópelyhekkel díszítem fel, ezernyi ünnepen veszek részt, a templomi kórusban énekelek, de Jézus Krisztus szeretete nem él a szívemben, akkor nem értettem meg, hogy miről szól a karácsony. A szeretet félbeszakítja a sütést, hogy a gyermekét megölelje. A szeretet hagyja a lakásdíszítést, és megcsókolja a házastársát. A szeretet barátságos az idő-szűke ellenére is. A szeretet nem irigyel másokat házukért, amiben jól kiválasztott karácsonyi porcelán és odaillő asztalterítő van. A szeretet nem kiált rá a gyerekekre, hogy menjenek már az útból, hanem hálás érte, hogy vannak, és útban tudnak lenni. A szeretet nem csak azoknak ad, akiktől kap is valamit, hanem örömmel ajándékozza meg épp azokat, akik ezt nem tudják viszonozni. A szeretet mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem múlik. A videojátékok tönkremennek, a gyöngysorok elvesznek, a számítógépek elavulnak. De a szeretet ajándéka megmarad.
A kegyelem útkeresése Nem tőlünk függ, hogy kegyelemben részesülünk, de az igenis tőlünk függ, hogy Isten kegyelme mennyire vált meg, mennyire változtat meg bennünket! Isten szeretete gyarapodni akar, utat akar találni életvitelünkhöz. Istentől kapott szeretetünk inspirálja felismerésünket, megértésünket, és motiválja döntéseinket. Amikor Isten szeretete magára vonja figyelmünket, akkor felismerjük az Igazságot, lehetővé válik számunkra a szellemi erőfeszítés a teljes megértés irányába. Isten Szeretete felismerésünk és megértésünk korlátainak feszül. Isten kegyelme, irgalmas szeretete felismerésünket és megértésünket arra ösztönzi, hogy utat adjunk neki, hogy engedjük túláradni. Kerékjártó Mihály
Lélek és Élet
2009.december 20.
Előretekintő Dec. 21. H
Pásztorjáték próbája,
½ 5-kor a darab első felében szereplőknek ½ 6-kor a darab második felében szereplőknek Dec. 22. K 19.00-kor Pásztorjáték (a templomban) Dec. 24. Cs 06.00-kor Utolsó „Rorate” szentmise Éjféli szentmise, előtte templomunk kórusa énekel ¼ 12-től Dec. 25. P URUNK MEGSZÜLETÉSE (KARÁCSONY) Dec. 26. Szo Szt. István első vértanú Dec. 27. V SZENT CSALÁD VASÁRNAPJA - Szentmisék: ¾ 9, 10 és 18 órakor A házaspárok fogadalmának megújítása a délelőtti szentmisékben. (A Testvérek lehetőleg a bűnbocsánat kegyelmével a szívükben jöjjenek.) Dec. 28. H. Aprószentek ünnepe Dec. 31. Cs Hálaadás 17.30-kor, utána fél óra szentségimádás Jan. 1. P SZŰZ MÁRIA ISTEN ANYJA (parancsolt ünnep) Jan. 2. Szo Szt. Vazul és Nazianzi Szt. Gergely püspök és egyháztanító ünnepe Lajos atya ekkor látogatja a betegeket - első péntek helyett. Jan. 3. V VÍZKERESZT (Urunk megjelenése a templomban) - Szentmisék: ¾ 9, 10 és 18 órakor 17.15-től a Rózsafüzér imádkozása, az esti szentmise után titok-csere Jan. 4. H Korábbi felnőtt Alpha csoport: 19.00-kor a plébánián Jan. 10. V URUNK MEGKERESZTELKEDÉSE Febr. 17. Sze Hamvazószerda Febr. 21. V NAGYBŐJT ELSŐ VASÁRNAPJA
ADVENTI MISEREND VASÁRNAP: ¾ 9, 10 és 18 órakor Adventi hétköznapokon: 6 órakor „Rorate” szentmisék / dec. 24-ig Szombatonként: 6 és 17.30-kor Szentségimádás minden hétköznap 18.00-18.30-kor – szombat kivételével. KARÁCSONYI ÉS ÉV VÉGI MISEREND Dec. 24-én: 6 és 24 órakor (Szentségimádás nincs!) Dec 25-én: 10 és 18 órakor Dec. 26-án: 17.30 órakor Dec.27-én: ¾ 9, 10 és 18 órakor Dec. 28-31-ig 17.30 órakor Dec. 31-én Hálaadó szentmise 17.30-kor, szentmise után fél órás szentségimádás 2010. jan. 1-én: 10 és 18 órakor MISEREND 2010. jan. 2-tól VASÁRNAP: ¾ 9, 10 és 18-órakor HÉTKÖZNAP: 17.30 órakor (szombaton 8 és 17.30 órakor) Szentségimádás minden hétköznap, az esti szentmise után – szombat kivételével. F. kiadó: Szőke Lajos plébános; Készült 200 pld-ban. Az újsággal kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat várjuk a szerkesztőség címre:
[email protected] Újságunk darabonkénti önköltségi ára kb.70-80 Ft, amelyet szívesen fogadunk. Nyomdai kivitelezés: Onlineprint Kft. www.onlineprint.hu
