Légyszi a középső rétegre tedd a címlapképet! Az majd eltakarja ezt a szöveget is

TétékásNyúz

Az ELTETTKHÖK hetilapja info: [email protected] http://nyuz.elte.hu

XLII. félévfolyam 10. szám XXXVIII félévfolyam 1. szám 2009.április február 2011. 27. 03.

Légyszi a középső rétegre tedd a címlapképet! Az majd eltakarja ezt a szöveget is…

Lágymányosi Portrék: Dr. Erdei Anna Széchenyi-díjas immunológus

4-5. oldal

! K O T A AVAZZ

SZ

ELTE TTK HÖK Képviselőválasztás 2011 6-11. oldal

TTKHÖK

+-

Elhunyt Horváth Zalán

Plusz-Mínusz Plusz-Mínusz Városklíma 2011 Az MTA Meteorológiai Tudományos Bizottság Éghajlati Munkabizottsága és az International Association for Urban Climate Magyar Tagozata munkaértekezletet tart, amelyen a kutatóegyetemi projekt résztvevői is tartanak előadást. Bartholy Judit, a Meteorológiai Tanszék tanszékvezetője a Regionális éghajlatszimulációk ENSEMBLE típusú klímamodell-együttesekkel kutatócsoportot vezeti a Természettudományi Karon. A tanszékvezető levezető elnökként vesz részt az értekezleten, illetve két előadást is tart a kutatócsoport másik tagjával,  Pongrácz Ritával, a Meteorológiai Tanszék egyetemi adjunktusával közösen. Az ELTE-t képviseli Dezső Zsuzsanna és Lelovics Enikő is. Időpont: 2011. április 28. 10 óra. Helyszíne: Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, Kitaibel Pál u. 1., Földszinti díszterem.

Életének 68. évében meghalt Horváth Zalán fizikus, az ELTE TTK Elméleti Fizikai Tanszék egyetemi tanára, akadémikus. A 2011. április 5-én elhunyt tudós fő kutatási területe az elméleti részecskefizika, a kvantumtérelmélet és a nem-kommutatív tér volt. Munkáiban az axiomatikus kvantumtérelméleteket, az úgynevezett nem-abeli mértékelméleteket vizsgálta. Foglalkozott a mértékelméletek topologikusan stabil megoldásainak meghatározásával, illetve tanulmányozásával is. Munkássága jelentős volt a húr- és szuperhúrelméletek osztályozása, illetve az alacsonydimenziós kvantumtér-elméleti modellek felállítása és tanulmányozása területén. Doktori iskolai vezetőként sokat tett az új fizikusgeneráció képzésében. Pályája alatt közel száz tudományos közlemény szerzője vagy társszerzője volt, munkáit elsősorban magyar és angol nyelven adta közre. Horváth Zalán 1967ben szerzett fizikusdiplomát, 1970-ben védte meg doktori disszertációját. 1971-ben csatlakozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia közös elméleti fizikai tanszéki kutatócsoportjához. 1992-ben egyetemi tanár lett, tanszékvezetőként dolgozott. 1997-ben a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének doktori képviselőjévé, majd 1998-ban az akadémia levelező, 2004-ben pedig rendes tagjává választották. 1999-től a Fizikai Tudományok Osztálya elnökhelyettese, 2002 és 2008 között elnöke volt. Horváth Zalán a Magyar CERN Bizottság tudományos tanácsának elnökeként is dolgozott. Több külföldi intézményben volt vendégkutató, tevékenykedett a Dublini Elméleti Fizikai Intézetben, a Müncheni Egyetemen, a Durhami Egyetemen, valamint a Tours-i Egyetemen is.

Ismét dr. Dezső Tamás a BTK dékánja 2011. április 14-én a Kari Tanács 48 igen, 6 nem, illetve 1 érvénytelen szavazattal ismét dr. Dezső Tamást választotta a Bölcsészettudományi Kar dékánjává. A napirend elfogadása után dr. Szabó Miklós, a dékáni pályázat kiírását és elbírálását előkészítő bizottság elnöke, illetve a professzori tanács részéről dr. Vásáry István véleményezte az egyetlen beérkező pályázatot. Egybehangzó vélemény volt, hogy a beadott anyag minden követelménynek megfelel. Vásáry István sok sikert kívánt a tervek megvalósításához, amelyhez szerinte komoly bátorságra és kitartásra lesz szüksége az új vezetésnek. A szavazás után dr. Mezey Barna, az ELTE rektora köszöntötte az egyetemvezetés részéről a régi-új dékánt, sok sikert kívánva neki az előtte álló kihívásokhoz.

42. félévfolyam 10. szám 2011. április 27.

Az ELTE 2011-ben is a felvételi listák élén

Újabb öt évre Rónay Zoltán az ELTE főtitkára Dr. Rónay Zoltán főtitkári megbízatása 2011 júniusában lejár, ezért az egyetem szenátusa és rektora pályázatot írt ki a tisztség betöltésére. A felhívásra egyetlen pályázó, a jelenlegi főtitkár jelentkezett. Rónay Zoltán programja, amely a Törvényesség, szabályozottság, hatékonyság, szolgáltatás címet viseli, az egyetemi működés törvényességének őrzését és a hatékony, szolgáltató igazgatás megvalósítását állítja célkitűzései középpontjába. 2011. április 11-i ülésén az ELTE Szenátusa 29 szavazattal, ellenszavazat nélkül támogatta a jelenlegi főtitkár pályázatát. Rónay Zoltán 1976. május 9-én született Budapesten, egyetemi tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végezte 1994 és 1999 között. Ezen időszak alatt több más tisztség mellett a kari hallgatói önkormányzat elnöke és az EHÖK alelnöke is volt. Végzését követően 1999-ben került a Rektori Hivatalba, ahol 2000. január 1-jétől osztályvezetőként dolgozott. Első főtitkári megbízatását Klinghammer István akkori rektortól kapta 2006-ban. Egyetemi tisztsége mellett a Magyar Rektori Konferencia Főtitkári Kollégiumának elnöke, valamint a Magyar Jogászegylet Polgári Eljárásjogi Szakosztályának titkára.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemre 2011-ben összesen 26 558-an jelentkeztek (ez az összes jelentkezés 9,8%-a), az intézmény valamelyik képzését 15 109-en jelölték meg első helyen (10,75%). Ezekkel a számokkal az ELTE az országos jelentkezési adatok alapján idén is az első az intézmények rangsorában. A karok szerinti felosztás szerint az ELTE karai közül az összes jelentkező közül legtöbben a BTK-ra (6 944), a PPK-ra (5 517) és a TTK-ra (4 603) jelentkeztek. Az összes jelentkezések rangsorában ezzel 2011-ben ismét az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara áll az első helyen, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar a hetedik helyen szerepel, a Természettudományi Kar pedig éppen kicsúszott a top 10-ből. Az elsőhelyes jelentkezések rangsorában az ELTE BTK a 2., az ELTE PPK pedig a 3. helyen szerepel a BCE GTK mögött. Az összes mester jelentkezések száma alapján felállított rangsorban megfordul a két legnépszerűbb ELTE kar sorrendje: itt a PPK vezeti az országos listát, a BTK a második helyezett, a top 10-es lista utolsó helyére pedig felfért még az ELTE Társadalomtudományi Kara is.

Főszerkesztő nadrágszéle Főszerkesztő nadrágszéle ELTE TTK HÖK KGY 2011. május 3-án 18:00-kor tartjuk következő Küldöttgyűlésünket, ahova szeretettel várunk minden érdeklődőt! A TTK HÖK tagja minden TTK-s hallgató. Ez nem csak azzal jár, hogy szavazhattok a most zajló képviselőválasztáson, hanem hozzászólhattok a Küldöttgyűlésekhez. Minden egyéb információt megtalálsz a KGY-ról a ttkhok.elte.hu honlapon!

Gyere szerkeszteni!

A Tétékás Nyúz lelkes hallgatókat keres szerkesztőségébe. Jelentkezhetsz cikkírónak, olvasószerkesztőnek, tördelőnek, fotósnak. Tapasztalat nem szükséges, mindenre megtanítunk. Jelentkezni lehet a főszerkesztőnél levélben és a fogadóórájában, illetve a [email protected] címen.

Tartalomjegyzék Lágymányosi Portrék ........................4-5 (Dr. Erdei Anna immunológus) Képviselőválasztás ..........................6-11 TTT....................................................12-14 (Diákmunka Pogányvölgy fejlődéséért; 2011 a Kémia Nemzetközi Éve) Cooltér ..................................................15 (Elsüllyedt a Titanic) Négyeshatos ........................................15 (Gondolj, gondolj!) Tudósítás................................................16 (Sötétben látók) Belszíni fejtés........................................18 Mondok egy..........................................18 Mozizóna ..............................................19 (Élve eltemetve, Hopp)

Új vendég mosogat

3 

A Tétékás Nyúz új főszerkesztőjeként, első szerkesztésem lázában égve vetem képernyőre ezen sorokat. A Déli Haliban ülve egyelőre távolinak tűnik a tavaszi szünetnek nevezett pár nap, ugyanis pont most vettem vállamra a főszerkesztés minden feladatát. Mégis örömmel teszem ez, mert régóta célom egy olyan kari újság felépítése, amelyre minden hallgatónk és oktatónk büszke lehet. Pályázatomban hosszan írtam azokról a változásokról, amelyeket a közeljövőben szeretnék véghezvinni, röviden veletek is ismertetném ezeket. A Hallgatói Önkormányzat hetilapjaként kötelességünknek érezzük, hogy a HÖK tisztségviselőit bemutassuk, a küldöttgyűlésekről, programokról, rendszeresen és naprakészen tudósítsunk. Gyakran olvashattok emellett az EHÖK-ről, az Alapítványról, a különböző hallgatói szervezetekről, illetve a legjelentősebb kari és egyetemi eseményről. Mire idáig eljutottatok, az újság egyik legjelentősebb változását már láthattátok: állandó heti rovatként az elmúlt napok jelentősebb történéseiből, eseményeiből szemezgetünk, hiszen a ti legszélesebb körű tájékoztatásotok a legfontosabb küldetésünk. A korábban rendszertelen Lágymányosi Portrék, Tudósítás és Természet-Tudomány-Technika rovatok kiemelt szerepükből adódóan a jövőben minden számban minimum két oldal terjedelemben jelennek meg. A könnyedebb cikkekben változás, hogy a Sport átkerült a HÖK-ös oldalakra, a Booktime-ot és a Gasztromátrixot pedig összevontuk a Cooltér rovattal. Mozizóna és Rejtvény továbbra is minden héten lesz, a Helyvektor azonban a Cooltérrel váltásban kéthetente. Akár komolyabb, akár szórakoztató cikkeket írunk, a legfontosabb alapelvünk a pontosság és alaposság, a cikkeket a korábbinál sokkal nagyobb műgonddal vizsgáljuk át, hogy megfelelnek-e az újságírás alapvető kritériumainak és a helyesírás szabályainak. Természetesen így is előfordulnak hibák, ezért a ti segítségeteket kérem: ha bármi ilyet észleltek, ne késlekedjetek írni a főszerkesztői e-mail címre, hogy legközelebb ne követhessük el ezeket. Ha hosszabb olvasói levelet írtok, szerkesztés és rövidítés után megjelentetjük, ahogy ez a mostani számnál is történt. Bármilyen lelkesen dolgozzon kis csapatunk, sajnos a mi szabadidőnk is véges. Az újság színvonala érdekében a mostaninál jóval több emberre van szükségünk, ezért arra kérlek titeket, hogy gyertek el, és próbáljátok ki, milyen egy lap életében részt venni. Jelentkezettek e-mailben cikkírónak, olvasószerkesztőnek, tördelőnek, fotósnak; illetve ha szeretnétek minket személyesen is megismerni, nézzetek el a péntek-szombati szerkesztésekre, vagy keressetek engem a fogadóórámban, szerdánként 14-16 között a Déli Hallgatói Irodában. Reméljük, hogy a tavaszi szünetben felfrissültetek, a húsvéti locsolkodás fáradalmait kipihentétek, és örömmel veszitek kézbe a tartalmilag megújult Tétékás Nyúzt. Gansperger Gábor Főszerkesztő [email protected]

TétékásNyúz XLII. félévfolyam, X. szám.

Kiadja az ELTE TTK HÖK. Felelős kiadó: Dukán András Ferenc, a HÖK elnöke. Főszerkesztő: Gansperger Gábor. Vezetőszerkesztő: Gansperger Gábor. Tördelőszerkesztők: Gans, Lede. Olvasószerkesztők: Panni, Törceee. Címlap: Lede. Rovatvezetők: Alma (Mondok egy...), B. Andi (Négyeshatos), Gans (Lágymányosi Portrék; Helyvektor), Marci (Sport), Panni (Belszíni fejtés), Spiller Andris (Természet-Tudomány-Technika; Mozizóna), Törceee (Cooltér; Kritika), Weisz Dávid (Tudósítás). Honlap: http://nyuz.elte.hu. E-mail: [email protected]. Telefon: 372 2654, lapzárta után +36-30/806-3000. Fax: 372 2654. Lapzárta: csütörtök 18.00. Készült a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. nyomdájában 1500 példányban. A Nyúz a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület tagja. A főszerkesztő elérhetőségei: [email protected]; személyesen fogadóidőben (szerda 14-16) Déli Hali (00.732).

TétékásNyúz

4

Lágymányosi Portrék Lágymányosi Portrék

Az immunrendszer kétélű kard Interjú dr. Erdei Anna immunológussal

A Tétékás Nyúz szerkesztőségének nevében gratulálok a Széchenyi-díjhoz! Hogyan kezdett biológiával foglalkozni?

Több külföldi egyetemen volt vendégkutató. Mely helyszíneken, milyen kutatásokat végzett?

Köszönöm szépen a gratulációt, de azt azért szeretném hangsúlyozni, hogy az elismerés nemcsak nekem szól. A tudományban a legtöbb eredményt csak csapatmunkában lehet elérni. Mögöttem az Immunológiai Tanszék és az MTA-ELTE Immunológiai Kutatócsoport áll, őket is megilleti a gratuláció. Hogyan lettem immunológus? Biológia-kémia tanári szakon végeztem az ELTE-n, és bár tanítani is nagyon jó dolog, viszonylag korán eldőlt bennem, hogy laboratóriumban is szeretnék dolgozni. Az 1970-es években indult új tantárgyként az immunológia, Magyarországon Gergely János tanár úr oktatta először. Lenyűgözött ez az új tudomány, Tanár Úr magával ragadó előadásai, és ekkor eldöntöttem, hogy immunológus leszek. Gergely tanár úrnál írtam a szakdolgozatom, diploma után a tanszéken maradhattam és elindulhattam az oktatói-kutatói pályán. Nem is változtattam munkahelyet, kezdettől fogva az ELTE-n dolgozom egy-két külföldi tanulmányúttal megszakítva.

Időrendben először az Oxfordi Egyetemen töltöttem két évet EMBO-ösztöndíjjal, itt kiváló kutatóktól sok biokémiai módszert és egyfajta molekuláris szemléletmódot sajátíthattam el. Már ekkor a veleszületett immunelemek foglalkoztattak elsősorban, és az Immunokémiai laboratóriumban a komplementrendszerrel kapcsolatos kutatásokhoz csatlakozhattam. Az évek során több ízben voltam meghívott vendégoktató, illetve kutató a Mainzi, az Innsbrucki Egyetemen és a berlini Robert Koch Intézetben. Az izraeli Weizmann Intézettel régóta dolgozunk közös témán; ez a munka az allergiás reakciókat gátló peptidek tervezésével és fejlesztésével kapcsolatos. Életem jelentős állomása volt az azóta sajnos megszűnt, de akkoriban a világ élvonalába tartozó Bázeli Immunológiai Intézetben eltöltött közel két év. Itt alkalmam volt a világ minden tájáról odasereglő legkiválóbb kutatókkal együtt dolgozni, éjszakákon át beszélgetni, és az immunológiát teljes komplexitásában érzékelni.

Melyek a főbb kutatási területei? Meséljen ezekről! Az immunrendszer működésének megismerésén belül egyrészt az foglalkoztat, hogy az úgynevezett veleszületett immunrendszer hogyan működik, hogyan kooperál az adaptív – vagy szerzett – immunitással, és hogyan vesz részt az immunfolyamatok elindításában és szabályozásában. Célunk a fiziológiás folyamatok megismerése, de emellett azt is kutatjuk, hogy bizonyos kóros esetekben – például allergiás folyamatokban, autoimmun betegségek esetében – milyen szerepük van a veleszületett immunelemeknek a kórkép kialakulásában, lezajlásában.

42. félévfolyam 10. szám 2011. április 27.

Említette, hogy egész pályafutása során az ELTE Immunológiai Tanszékén dolgozott. Nem érezte vonzó munkahelynek például a nagy magyarországi gyógyszergyárakat? Őszintén szólva sosem éreztem azt, hogy valami mást kellene csinálnom. Nagyon szeretem az ELTE-n végzett munkám, mert a kutatást és az oktatást együtt művelhetem. Azt gondolom, hogy a színvonalas oktatásnak elengedhetetlen feltétele az, hogy a „háttérben” színvonalas kutatótevékenység folyjon. Itt, az Immunológiai Tanszéken azt gondolom, sikerült ezt a kettőt párhuzamosan megvalósítani, illetve megtartani. Számos tanítványa szerzett tudományos fokozatot, fontosnak tartja az utánpótlás-nevelést?

Fotók: Jablonszky Ábel

Nemrégiben indult három részes sorozatunkban karunk újdonsült Széchenyi-díjasaival ismerkedhettek meg. Dr. Inzelt György után másodikként dr. Erdei Annával, az Immunológiai Tanszék, tanszékvezető egyetemi tanárával beszélgettünk.

Természetesen, legalább két okból; az egyik az, hogy az immunológia oktatásának és a kutatás színvonalának fenntartása, emelése szempontjából fontos a megfelelően képzett következő nemzedék; a másik, hogy a kiváló fiatalok jelenléte stimulálja az idősebbeket is az új befogadására, és a generációk kölcsönösen hatnak egymásra. És persze fiatalok között mindig jó lenni! A tanszéki társaságnak nagyobb része mindig hallgató; a tanszéki oktatói-kutatói állomány hat fő, az akadémiai kutatócsoport létszáma ugyanennyi, és mindig van 10-12 doktoranduszunk, jónéhány szakdolgozónk, TDK-sunk is. Manapság háttérbe szorulnak az alapkutatások, inkább a specifikus, hasznosítható kutatások vannak előtérben. Mit gondol, miért van ez? Az adófizetők szeretnék minél előbb látni a kutatások hasznát, például egy új gyógyszert vagy egy új módszert, amivel gyógyíthatóvá válik egy betegség. Én azonban meg vagyok arról győződve, hogy alapkutatás nélkül nem lehetséges fejlesztés! Ahhoz, hogy megtaláljuk a lehetséges beavatkozási pontokat, ahol például egy gyógyszer kifejtheti hatását, előbb meg kell ismerni az alapfolyamatokat, azt, hogy hogyan működik a szervezetünk egészséges állapotban. Ez pedig idő- és pénzigényes, a nagyközönség számára nem látványos folyamat. Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk?

Lágymányosi Portrék Lágymányosi Portrék A kétélű kard hasonlat jól jellemzi az immunrendszer működését. Ez azt szemlélteti, hogy ugyanazok a molekuláris és sejtes mechanizmusok, amelyek megvédenek minket a kórokozók támadásai ellen, bizonyos esetekben betegség kialakulásához is vezethetnek. Ez történik például az allergiás reakciók során, amikor az immunrendszer túlzott mértékű válasza okozza a bajt, vagy az autoimmun folyamatok kialakulásakor, amikor az immunrendszer a saját struktúrákat tekinti idegennek, elpusztítandónak. Azok a felismerési és aktiválási funkciók, amelyek jó esetben a kórokozó elpusztításához vezetnek, ilyenkor káros hatásokat közvetítenek, szövetek roncsolódását, gyulladást okoznak. Mi a véleménye az új típusú influenza körüli történésekről? Valóban világjárvány volt, vagy csupán világméretű tömeghisztéria? A világjárványnak konkrét definíciója van, és a H1N1 influenzavírus által több földrészen okozott megbetegedés egyértelműen az volt. Gondolom, arra céloz, hogy sokakban felvetődött, hogy a kampány az oltóanyagot gyártó és forgalmazó cégek érdekeit szolgálta. Én nem hiszem, hogy erről lenne szó. Inkább a jobb félni, mint megijedni esetét láthattuk, és örülhetünk, hogy nem lett katasztrofális következmé-

nye a vírus terjedésének, nem mutálódott a kórokozó, enyhe lefolyású volt a járvány. Sőt, én inkább azt hangsúlyoznám, hogy most is bebizonyosodott, hogy egy hatékony vakcinával járványokat lehet megfékezni, és több százezer ember halálát lehet megakadályozni. Mit gondol a közelmúlt vitájáról a homeopátiás szerek hasznát illetően? Én nem láttam még eddig egyetlen mérvadó szaklapban megjelent tudományos közleményt sem, ami igazolná az ilyen szerek hatékonyságát. Az immunbiológia a biológia egyik legdinamikusabban fejlődő ága, melyek a jelen és a közeljövő legfőbb kutatásai? Az immunrendszer működése nagyon összetett, és még sok-sok részletét nem ismerjük pontosan. Nyilvánvaló cél ezek feltárása, az immunfolyamatokban résztvevő sejtek, molekulák működésének, hálózatának még részletesebb feltérképezése, a genetikai háttérrel való összefüggések még jobb megismerése. Fontos terület az új vakcinák fejlesztése, elsősorban a nagyobb

5 

méretű járványokat kiváltó kórokozók – például a malária vagy a mostanában újra előretörő tuberkulózis, a HIV vagy az influenzavírus újabb változatai – elleni védőoltások előállítása. Szintén fontos terület a különböző specificitású monoklonális ellenanyagok alkalmazása, illetve fejlesztése. Közülük már számosat használnak terápiás céllal – például egyes tumorok ellen, bizonyos autoimmun betegségekben. Mindezek mellett kiemelendő a lakosság egynegyedét érintő allergiás megbetegedések kialakulását gátló szerek fejlesztésével kapcsolatos kutatómunka, illetve az allergiás és asztmás betegek kezelését szolgáló újabb és jobb hatóanyagok előállítása. Gansperger Gábor [email protected]

Kedves Nyúz! Örömmel vettem, hogy a Nyúz rendszeresen ír rövid életrajzot azokról a tudósokról, akikről a lágymányosi épületekben termet neveztek el. Az április 13-i számban is érdeklődéssel olvastam a Rényi Alfrédról szóló cikket. Engedjék meg, hogy egy zavaró tévedésre felhívjam a figyelmet. A cikk szerint Rényi kandidátusi disszertációjában megoldotta a Goldbach-sejtést, miközben az elsős matematika BSc-sek is tanulják, hogy ez a sejtés, miszerint minden 2-nél nagyobb páros szám felírható két prímszám összegeként, ma is megoldatlan. Rényi ennek azt a gyengített változatát oldotta meg, hogy minden elég nagy páros szám felírható két olyan szám összegeként, amelyek közül az egyik prímszám, a másik pedig legfeljebb k darab prímszám szorzata, ahol k egy konkrétan megadott fix érték. Ez a k Rényinél ezres nagyságrendű volt, de az évtizedek során a matematikusoknak ezt k=2-re sikerült csökkenteni, azaz minden elég nagy páros szám egy prímszámnak és egy olyan számnak az összege, amely vagy prím, vagy két prím szorzata. Innen már valóban csak egy lépés a Goldbach-sejtés (amikor k=1), ez azonban nagyon nehéznek ígérkezik. Érdemes megjegyezni, hogy igen jelentős eredményeket ér el ezen a területen (is) Pintz János akadémikus, aki korábban egyetemünk hallgatója volt.

Kedves Freud Róbert!

Üdvözlettel, hűséges olvasójuk Freud Róbert, Algebra es Számelmélet Tanszék

Köszönjük, hogy levelével felhívta figyelmünket pontatlanságunkra és elküldte nekünk helyesbítését. Reméljük, hogy a jövőben is számíthatunk megtisztelő figyelmére! Üdvözlettel: Gansperger Gábor Tétékás Nyúz főszerkesztő

TétékásNyúz

6

ELTE TTK HÖK KÉPVIS

Biológia szakterület (12 jelölt)

Hevesi Zsófia

Biológia BSc Félév: 4 Sziasztok! Az idei évben találkozhattatok velem a szoctám szedésnél és az Erasmus tájékoztatókon. Szeretném jövőre is képviselni a biológia szakot a Küldöttgyűléseken, ezért számítok a szavazatotokra! Köszönöm.

Biológia BSc Félév: 6 Szeretnéd, ha a 45%-os zh-dat felkerekítenék 50%ra? Én is! Sajnos ezt nem tudom megoldani. J Helyette igyekszem, hogy a nektek szervezett programok akadálymentesen működjenek, jól érezzük magunkat az egyetemen belül és kívül, pozitív nyoma legyen a hypocampusban. Bátran találjatok meg az ügyes-bajos dolgaitokkal és a szavazataitokkal!

Szakács Dávid

Fadel Nadin

Darvas Alexandra

Biológus MSc Félév: 4 Az idei évben képviselőként és a biológia szakterület aktív tagjaként dolgoztam a hallgatók problémáinak megoldásán, ezt jövőre is szeretném folytatni. A tavasszal indult Biológus Rendszeres Kirándulások (BReKI) nevű szakmai programsorozat szervezését koordinálom, lelkes társaimmal azon vagyunk, hogy sok érdekes helyre elvigyünk titeket. Ha szeretnéd, hogy a munkám képviselőként is folytassam, kérlek szavazz rám!

Zomborácz Kitti

Biológia BSc Félév: 6 Sziasztok! Ha még nem ismernétek, Kitti vagyok, harmadéves biológushallgató. Eddig mentorkodtam és úgy gondoltam, hogy ideje többet tenni a szakterületért, a hallgatókért. Tényleg szeretnék a HÖK hasznos tagjává válni, akit bármikor meg lehet keresni problémás ügyekkel. Úgy érzem most értem meg erre a feladatra, Ha te is így gondolod, szavazz ám. Ha nem, akkor is! J

Kopcsó Dániel Biológia BSc Félév : 8 Szeretném folytatni továbbra is tevékenységemet a TTK HÖK-ben. És továbbra is dolgozni a kommunikációs csoportban. Kérlek szavazz rám, hogy továbbra is folytathassam munkámat.

Szabó Péter Biológia BSc Félév: 2 Sziasztok! Elsőéves biológus BSc-s vagyok. A Griff koliban élek, ahol KDB-s vagyok és a Klub Griffin alapítója. Következő évben mentor leszek, így aktívan részt veszek az egyetemi közéletben. Képviselőként szeretném összekovácsolni a hallgatói társadalmat. Kérlek, támogass szavazatoddal!

Böszörményi Kinga

Biológia BSc Félév: 4 Sziasztok! Másodéves biológushallgató vagyok, egy évig mentor voltam. Szeretnék a Kari Ösztöndíjbizottságban dolgozni, valamint szakmai programokat szervezni.

42. félévfolyam 10. szám 2011. április 27.

Biológia BSc Félév: 8 Sziasztok! Végzős biológushallgatóként, reményeim szerint MSc-n folytatva tovább tanulmányaimat, szeretnék hozzájárulni a szakterület életének fellendítésében, a BReKI programok további szervezésében. Remélem, mindannyiunk hasznára válnak majd.

Pittner Gabriella Biológia BSc Félév: 4 Sziasztok! Pittner Gabi vagyok, másodéves biológushallgató. Képviselőként még nincs sok tapasztalatom, de ha rám szavaztok, minden erőmmel azon leszek, hogy segítsem a biológia szakterület munkáját.

Huller Zsófia Biológia BSc Félév: 4 Sziasztok! Hirtelen nem jut eszembe semmilyen jónak mondható kampányszöveg, de legjobb képességeim szerint szeretném képviselni a biológus sorstársaim, illetve jelenlegi és jövendőbeli gólyáim érdekeit. Köszönöm, ha rám szavazol! J

Kovács Fanni Biológia BSc Félév: 2 Szeretnék képviselő lenni, hogy a gólyák terelgetésén kívül segíthessek az összes szaktársamnak, nehogy elnyelje őket az egyetemi bürokrácia. Szavazz rám!

Sik Zsuzsanna Brigitta Biológia BSc Félév: 6

Fizika szakterület (6 jelölt) Ferdinandy Bence Fizikus MSc/Biológia BSc Félév: 2 Elsőéves fizikus mesterszakos és körülbelül másodéves biológia alapszakos hallgató vagyok, jelenleg a Mafihe külkapcsolati felelőse és fizika szakterületi koordinátor. Remélem, hogy az elmúlt évben végzett munkámmal elé-

7 

SELŐVÁLASZTÁS 2011 gedettek vagytok, és mivel még bőven van mit csinálni, azt is remélem, hogy bizalmat szavaztok nekem még egy képviselői ciklusra.

Radnai Tamás Fizika BSc Félév: 6 Harmadéves fizikushallgató vagyok matematika minorral, jövőre tervezem kezdeni a tanári MA-t. Harmadik alkalommal jelentkezem képviselőnek, hogy folytathassam a fizika szakterületen végzett munkámat. Ennek szükséges feltétele, hogy bizalmat szavazzatok nekem.

Lakatos Dóra Biofizikus MSc Félév: 2 Az elmúlt években Mafihésként és HÖK-ös képviselőként próbáltam minél többet tenni az aktív fizikushallgatói életért. Ezt a tevékenységet szeretném folytatni jövőre is, végzős biofizikus hallgatóként.

Sándor Máté Csaba Fizikus MSc Félév: 2 Sziasztok! Negyedéves számítógépes fizikus szakirányos hallgató vagyok. Gólyakorom óta tagja vagyok a Mafihének, többen ismerhettek programokról, gólyatáborokból. Ebben a tanévben képviselő és tisztségviselő is voltam a TTK HÖK-ben, és jövőre is szeretném képviselni az érdekeinket. Ha problémád/kérdésed lenne felém, ne félj megkeresni az [email protected] e-mail címen.

Kovács Olivér Fizika BSc Félév: 4 Fizika-kémia tanári szakirányon tanulok. Jelenleg a Tanulmányi Csoportban tevékenykedem szakfelelősként, ezt szeretném jövőre is folytatni. Tavaly mentor voltam a szakomon, és idén is részt veszek a felkészülésben. A fizika szakterületen próbálok aktívkodni, főként a tanulmányi témákban.

Enyingi Vera Atala Fizika BSc Félév: 2 Reménybeli mentorként és gólyatábor-szervezőként, a Mafihe aktív tagjaként szeretném a HÖK által is segíteni hallgatótársaimat, és örülnék, ha az új nemzedék képviselője lehetnék a szakterületen.

Kémia szakterület (7 jelölt) Hegedüs György

Kémia BSc Félév: 4 Immáron egy éve vagyok képviselő és mellette mentor is. Ez alatt az idő alatt a mentorrendszer szakterületi segítője lettem, illetve KÖB póttag. Úgy érzem, ennél többet is tudnék tenni értetek, és ehhez kérném a Ti támogatásotokat, mert együtt erősek vagyunk, mint a hidrogénkötés.

László István Kémia BSc Félév: 4

Most jelentkezem első alkalommal és gondoltam, szerencsét próbálok. Másodéves egyetemistaként szeretnék nagyobb rálátást a képviselői rendszerre és úgy segíteni tanulótársaim egyetemi életét. És ezért kérném támogatásotokat.

Pálfy Gyula

Vegyész MSc Félév: 2 Pálfy Gyula vagyok, elsőéves vegyész MSc hallgató. Már lassan egy éve képviselő vagyok és szeretném folytatni a munkát (főleg a második félévben). Ahogy eddig, ezután is szeretnék tenni az oktatás színvonalának növekedéséért és képviselni a magas szintű tudományos pályára készülő hallgatókat is. Ezenkívül az egyetemi közéletbe illő szakmai programok szervezésével szeretnék tenni azért, hogy egyetemünkről ne csak jó szakemberek, hanem egyszersmind valódi értelmiségiek kerüljenek ki. Kérlek, te is támogass szavazatoddal!

Tischler Orsolya Vegyész MSc Félév: 2 Sziasztok! Tischler Orsolya vagyok, elsőéves MSc-s vegyész szakon, immár másodi ciklusomat töltöm az Önkormányzat képviselőjeként. Jelenleg szociális elnökhelyettesi posztot töltök be, de tisztséget a következő ciklusra már nem szeretnék vállalni, „csupán” aktív képviselőként tapasztalataimmal és ötleteimmel segíteni a HÖK munkáját. Segítsetek ebben, ha gondoljátok! J

Barát Viktor Vegyész MSc Félév: 1 Sziasztok! Barát Viktor (maci) vagyok, elsőéves vegyész MSc hallgató. Egy éve vagyok képviselő, ez idő alatt a külügyi csoportban tevékenykedtem. Harmadik éve veszek részt a kémiás gólyatábor és mindenféle szakos bulik szervezésében. Emellett szeretem a sört.

Emődi Flóra Vegyész MSc Félév: 2 Sziasztok! J Emődi Flóra vagyok, elsőéves vegyész MSc-s hallgató. Eddig kémia szakterületi koordinátorként, mentorként ismerhettetek meg, illetve a Kémia Intézeti Tanácson képviseltem érdekeiteket. Harmadjára indulok kémiás képviselőnek. Amennyiben bizalmat szavaztok nekem, a továbbiakban is szeretném folytatni ezt a munkát, elsősorban tanulmányi területen.

Adorján Gábor Kémia BSc Félév: 4 Adorján Gábor vagyok, másodéves kémia BSc hallgató. Egy éve dolgozom a HÖK-ben tisztségviselőként. Ezen egy év folyamán bőven nyertem rálátást a Hallgatói Önkormányzat működésére, megfelelően tudnám képviselni szakterületemet. Szavazzatok sokan a választásokon!

TétékásNyúz

8

ELTE TTK HÖK KÉPVIS

Doktorandusz (3 jelölt) Török Viktor

Földtudományi Doktori Iskola Félév: 4 Sziasztok! Török Viktor vagyok, 2009-ben végeztem geográfus szakon, évek óta segítem a mindenkori HÖK munkáját (rendezvények lebonyolítása, ideiglenes EHÖK KGY és Kari Tanács tagság). Doktoranduszként szeretném, ha e különleges képzési forma hallgatói is megfelelő érdekképviseletben részesülnének. PhD: Élet és Tudomány! J

tunknak is aktív tagja vagyok. Ősztől képviselőként is szeretnék részt venni a hallgató közéletben, így kérlek Titeket, hogy szavazzatok rám! J

Varga Erna Geográfus MSc Félév: 2 Talán már néhányotoknak ismerős lehet a nevem, akár mint mentor, akár mint a Földrajzos Klub szervezője, akár mint a HÖK-ben aktívan tevékenykedő személy. Ha az elvégzett munkám alapján érdemesnek találtok rá, hogy tovább folytassam a szakterületi képviselői feladatot, kérlek, támogassatok szavazatotokkal!

Jancsó Tamás

Hajdu Vivien

Földtudományi Doktori Iskola Félév: 2 Az eddigi tapasztalataim szeretném most doktoranduszi területen hasznosítani.

Földtudományi BSc Félév: 4 Sziasztok! Vivi vagyok, másodéves földtudós és elsőéves matekos. Szeretek segíteni másoknak és imádom a kihívásokat. Ha rám szavazol, biztos lehetsz abban, hogy mindent meg fogok tenni azért, hogy az itt tanulásod alatt minden könnyebben és zökkenőmentesebben menjen. J

Varga János Biológia Doktori Iskola Félév: 4

Földrajz- és földtudományi szakterület (16 jelölt) Jesch György

Földtudományi BSc Félév: 2 Szeretnék minden erőmmel azon lenni, hogy segítsem a hallgatók mindennapi életét, és tegyek azért, amiben és ahol az időm tetemes részét töltöm. Időt és energiát nem kímélve ez az, amiért szeretnék megtenni mindent. Elsősorban a mentorrendszer fejlesztését érzem feladatomnak, mivel tagja voltam egy hasonló rendszernek, így jól átlátom a feladatát, működését és esetleges hibáit. A másik, amit feladatomnak tartok, a kollégiumi közélet felpörgetése. Úgy érzem, a képességeim megvannak az ezzel járó munkafolyamatok gondos és precíz elvégzéséhez. Könnyen barátkozom és ismerkedem, közvetlen vagyok. Mindezek azért fontosak, mert nem félek odamenni hallgatótársaimhoz és kikérni a véleményüket valamiről, illetve ők is látnak szinte minden nap, így tudják milyen vagyok, ezért bátran fordulhatnak hozzám kérdéseikkel, kéréseikkel, észrevételeikkel. Bátran jelentem ki, hogy megfelelő támogatással alkalmas képviselő lennék, mert könnyen dolgozom együtt másokkal és szeretek is, persze emellett önállóan is megállom a helyem.

Szabó Márton Földtudományi BSc Félév: 2 Sziasztok! Szabó Marci vagyok, földtudományi BSc-s hallgató. Jelenleg a mentorképzésben veszek részt és szeretném a jövőbeli munkámmal segíteni a földrajz- és földtudományi szakterületet és szaktársaimat. Segíts szavazatoddal, hogy mindez sikerüljön!

Kard Anna Földtudományi BSc Félév: 4 Jelenleg a mentorkoordinátori tisztséget töltöm be az ELTE TTK HÖK-ben. Emellett a szakterületi csopor-

42. félévfolyam 10. szám 2011. április 27.

Török Balázs Földrajz BSc Félév: 4 Sziasztok! Török Balázs vagyok. Célom, hogy több tudományos, diákoknak szóló konferenciát szervezzen a HÖK nektek, hogy a szakmai tájékozottságotok jobb legyen, könnyebben találjatok munkát a diploma után, több kapcsolat alakuljon ki a tudományos élet, munkaerőpiac és a mindennapi hallgatók között. Továbbá, hogy egy bizalmibb és közvetlenebb kapcsolat alakuljon ki a HÖK és köztetek, jobban beleláthassatok a HÖK-ben folyó munkákba. Ezért ha valami újat szeretnétek és bíztok bennem, akkor rajta!

Váry Zsolt András Geográfus MSc Félév: 2 Sziasztok! Lassan egy éve foglalkozom „A Szakterületen” a hallgatói érdekképviselettel. Ezalatt rengeteg tapasztalatot szereztem, így a következő célokat jelölném ki magamnak 2011-12-re: - hallgatók és tanárok közti kapcsolatok bővítése, - a szakterületi honlap újragondolása és kidolgozása, - hallgatói tervek (például Földrajzos konyha) fejlesztése és bővítése, - az MSc-s képzések felülvizsgálata, diploma értékének növelése. Ha egyetértesz valamelyik tervvel, szavazz rám!

Tóth Virág Földrajz BSc Félév: 3 Sziasztok! Tóth Virág vagyok, másodéves földrajzos hallgató. Eddig mentorként segítettem a gólyákat, valamint a HÖK munkáját. Ezenkívül aktívan részt veszek sportos és a kulturális ügyekben is. Vívóedzőként és mentorként is sok hallgatóval kerülök kapcsolatba, és igyekszem megoldani az esetleges problémáikat. A jövőben szeretném képviselőként a Ti érdekeiteket képviselni. Remélem megtiszteltek a szavazatotokkal.

SELŐVÁLASZTÁS 2011

9 

Kupó Annamária

Molnár Zsolt

Földrajz BSc Félév: 4 Másodéves földrajzosként tapasztalataimmal és ötleteimmel segíteném a HÖK munkáját a hallgatókkal való kommunikáció javításában, valamint az egyetemi élet színesítésében.

Földrajz BSc Félév: 4 Fotósként az elmúlt két évben sikerült betekintést nyerni az egyetemi élet működésébe, szépségeibe. Az elmúlt egy évben már a bulifotókon kívül mással is hozzájárultam az egyetemi élethez, mentorként segítettem a gólyákat, valamint az évfolyamunk felezőbulijának szervezésében is részt vettem. Terveim között szerepel, hogy ezt a vonalat követve képviselőként is még többet hozzá tudjak adni a közösségi élethez. Köszönöm, ha rám szavazol. J

Lukács Károly Földrajz BSc Félév: 2 Célom a hallgatókkal való kapcsolattartás közhelyének gyakorlatba ültetése, a körlevelek egyoldalúsága mellett a párbeszédes probléma-megismerés meghonosítása. Meggyőződésem, hogy a konstruktív képviselői munka alappillére az aktuális problémák lehető leghamarabbi és legrészletesebb megismerése, valamint a HÖK felől érkező szabályozások és intézkedések megismertetése a hallgatókkal tervezet formájában, és a véglegesítésbe minél szélesebb körben bevonni a felmerülő ötleteket.

Bajnai Dávid Földtudományi BSc Félév: 2 Legyen az egyetem az egyetemieké! Célom elérni, hogy az egyetem a hallgatókért legyen. Ha másképp nem is, de legalább az épületekben legyen meg ennek a látszata. Létesüljön több minőségi közösségi tér, stb. Hogy a hétköznapjaink jobban telhessenek.

Labancz Domonkos

Horváth Dóra

Földrajz BSc Félév: 6 Több közösségépítő programot a szakterületnek! Szeretném, hogy ne csak az egyes évfolyamok ismerjék egymást, hanem erősebb legyen az alsóbbévesek-felsősök közötti kapcsolat.

Geográfus MSc Félév: 2 Sziasztok! Chupi vagyok, elsőéves geográfus MSc-s. Az elmúlt időszakban aktívan részt vettem mind A Szakterület, mind a Külügyi csoport munkájában, ősszel pedig még a mentorokat is megtáncoltattam! J Ha elégedett vagy a munkámmal, köszönöm, hogy rám szavazol.

Finder Balázs Földrajz BSc Félév: 4 Másodéves földrajzosként elhatároztam, hogy HÖKös akarok lenni. Ezentúl nem csak mulatozni szeretnék, hanem valami komoly dolgot is csinálni. Ha megszavaztok és igény van rá, munkámmal segíthetném a szakterületet. Terveim: rendezvények szervezése és lebonyolítása, szociális ügyek intézése, meg amit éppen kell. Magamról annyit, hogy egyetemi rendezvényekről és vendéglátóipari egységekből ismerhettek. Ha szimpatikusnak találtok, tiszteljetek meg X-el! Köszi, Balu.

Romsics Marcell Földrajz BSc Félév: 2 Mik a céljaim HÖK-ösként? Véleményem szerint – ha lehetőségem nyílik – képviselőként egy csapat tagjaként a legjobb tudomásom szerint „szolgálni” a Kart, illetve a hallgatókat. Így például az érdekképviselet teendői, illetve minden egyéb, amivel a hallgatók életét színesebbé tehetem. Úgy érzem, kreativitásommal és ötleteimmel még élvezhetőbbé tehetem az egyetemi életet. Célom, hogy még kreatívabbá, aktívabbá, lelkesebbé tegyem a hallgatókat, és ezt – véleményem szerint – érdekes programokkal, jól szervezett kampánnyal, illetve közvélemény-kutatással lehet elérni. Azért szeretnék még bekerülni a HÖK-be, hogy személyiségemmel, szorgalmammal én is adhassak valamit az egyetemi közösségnek! Ezek azok az évek, amiket soha nem fogunk elfelejteni, ezért úgy gondolom, hogy a lehető legjobban ki kell használni a lehetőségeket! Örülnék, ha támogatás révén meg tudnám mutatni, mire vagyok képes a hallgatói közösségért!

Matematika szakterület (12 jelölt) Szabó Ádám Matematika BSc Félév: 2 Elsősorban továbbra is a rendezvények, gólyatábor és túrák szervezését szeretném aktívan segíteni. (lásd: π-napi túra). Továbbá amennyire szabadidőm engedi, adminisztrációs feladatokat is szívesen vállalok (például össznépi szoctámpapír-leadás).

Hermán Dániel Matematika BSc Félév: 6 Harmadéves matematika alapszakos hallgató vagyok alkalmazott matematikus szakirányon, aszcendensem a rák. Az elmúlt egy évben úgy gondolom, sikerült tennem a hallgatókért, hallgatói képviseletért (például: voltam mentor, tartottam MASZAT-ot, szerveztem Kulturális Teaestet, Szakdolgozati Konferenciát, népszerűsítettem a szakot nyílt napokon, Educatión és középiskolában, tantervi hálókat rajzoltam, és ígéretemhez híven a tanulmányi csoport aktív delegáltja vagyok). Nem csorbult lelkesedéssel folytatnám a ténykedést a jövőben! Szavazz!

Prikoszovich Mihály Matematika BSc Félév: 8 Sziasztok! Prikoszovich Mihály vagyok, negyedéves BSc-s. Voltam már kétszer mentor, illetve két éve foglalkozom aktívabban a HÖK-kel is. Legtöbbször rendezvényeken dolgoztam, ezt a munkát szeretném folytatni továbbra is. Kérlek támogass szavazatoddal!

TétékásNyúz

10

ELTE TTK HÖK KÉPVIS

Dukán András Ferenc

Fórizs Dorottya Csilla

Tanári MA (matematika-történelem) Félév: 2 Képviselőként szeretném folytatni eddigi munkám, hogy jövőre is bizalommal kereshessetek bármilyen kérdéssel, problémával. Célom továbbra is, hogy a HÖK szabályosan és jól működjön, képviselje a TTK-s (ezen belül pedig matekos) hallgatók érdekeit minden fórumon és igyekezzen az összes hallgatói igényt kiszolgálni. Ráadás random ígéret: Ha rám szavaztok, következő tanévben kaptok 4 ajándék órát minden napotokhoz, mert 28 órát mégis könnyebb beosztani, mint 24-et.

Tanári MA (matematika-fizika) Félév: 2 Sziasztok! Fórizs Dorottya (Dotti) vagyok, elsőéves matek-fizika tanári mesterszakos hallgató. 2008 szeptembere óta vagyok képviselő, a Kari Ösztöndíjbizottság (KÖB) munkáját segítem azóta is. Kétszer voltam mentor és ez a második év, hogy én töltöm be a kollégiumi biztosi tisztséget, Szeretnék a következő évben is aktívan részt venni a közéletben, és képviselni az érdekeiteket!

Árendás Ákos Tuzson Biztosítási és pénzügyi matematika MSc Félév: 2 Árendás Ákos Tuzson vagyok, elsőéves MSc-s hallgató. Sok problémát tapasztaltam, amiken a jövőben szeretnék képviselőként lehetőségeimhez mérten változtatni. Szeretnék részt venni a matekos közélet szervezésében, a matekos hallgatói honlap fejlesztésében, és továbbra is szeretnék segíteni érdekvédelmi kérdésekben is. Ha rám szavazol, nyerhetsz egy kétszemélyes belépőt a Margit-szigetre, továbbá kisorsolásra kerül egy Maszatos korrepetálási alkalom is. J Ha tetszenek az elképzeléseim és a nyeremények is, illetve ha mindkettő vagy egyik sem, akkor szavazz rám!

Ivancsó Veronika Tanári MA (matematika-fizika) Félév: 2 Sziasztok! Matematika-fizika tanári MA-n vagyok elsőéves. A Matematika Intézeti Tanács delegált tagja lettem nyáron, és ősztől a TTK HÖK titkári tisztségét töltöm be. Kétszer voltam mentor, és idén is beadtam a jelentkezésem. A Szakterületi Csoport ülésein konstruktív szerepet vállalok. Több rendezvény lebonyolításában segédkeztem. Szeretném képviselőségem további megerősítését kérni, ugyanis a közéletben eddig is aktívan részt vettem és szándékomban áll ezt továbbra is megtenni.

Árendás Péter Matematika BSc Félév: 8 Sziasztok! Árendás Péter vagyok a matematika szakterületről. Korábban mentor és választási bizottsági tag, emellett a szakterületi csoportban is az aktívabb szerepvállalásra törekszem. Március eleje óta a tanulmányi elnökhelyettesi tisztséget töltöm be. Kérlek, támogass szavazatoddal!

Kis Róbert Tanári MA (matematika-fizika) Félév: 2 Sziasztok, Kis Robi vagyok. Immáron negyedik éve sürgök-forgok az egyetemen, s eddig javarészt az ELTE Online újságírójaként tevékenykedtem. Jószerivel bármely sporteseményen megtalálható vagyok. Legfőbb célom, hogy a rendszeres mozgás területén az utóbbi időben elért aktivitást tovább fokozzam társaim segítségével. Szavazz egy X-szel a mozgás mellett! J

42. félévfolyam 10. szám 2011. április 27.

Ota Ayaka Matematika BSc Félév: 4 Szeretnék a HÖK munkájában részt venni, különösen a külügyi biztos posztja érdekelne.

Szellák Zsanett Titanilla Matematika BSc Félév: 2 2010 őszétől vagyok az ELTE TTK matematika BSc szakos halgatója. Gólyaként már belevetettem magam a Matematika Szakterületi Csoport életébe. Fontosnak tartom, hogy egy képviselő felelősségtudatosan végezze munkáját, összegyűjtse a szakján lévő hallgatói problémákat és ezeket a SZACS (Szakterületi Csoport) elé terjessze, illetve ő is tudjon tenni ellenük. Ha megválasztotok képviselőnek, minden energiámmal azon leszek, hogy a felmerülő problémákat minél hatékonyabban tudjuk megoldani.

Németh Péter Matematika BSc Félév: 4 Másodéves hallgató vagyok tanári szakirányon. Nagyon szeretnék segíteni különféle rendezvények szervezésében. Többek között ezért is adtam be jelentkezésem, de barátaim bíztatása is kellett. Úgy gondolom, rám bármikor lehet számítani.

Környezettudományi szakterület (12 jelölt) Berta Márton Környezettudomány MSc Félév: 2 Kedves hallgatók! Eddig Gólyatábor-főszervezőként Bódvarákón és szakterületi képviselőként különféle egyetemi testületekben (például Centrum Tanács) igyekeztem a hallgatókat segíteni, ennek a munkának a folytatásához kérek tőled egy X-et a nevem mellé. Ha bármilyen segítségre van szükséged a [email protected] címen fordulhatsz hozzám.

Grebenár Bettina Környezettan BSc Félév: 2 Mindig is szerettem tenni a közjóért. Motiváltnak érzem magam ezügyben, és úgy érzem, megállnám a helyem. Ha kapok egy lehetőséget, a tőlem telhető legjobbat szeretném nyújtani.

SELŐVÁLASZTÁS 2011 Hamow Kamirán Áron Környezettan BSc Félév: 10 Sokadik éve képviselem a Szakot és Karunkat, szeptembertől terveim szerint, már környezettudomány MSc szakos hallgatóként folytathatom eddigi munkáim, ha ti is alkalmasnak találtok. Terveim között a környezettanos tudományos munkák, szakos hallgatók számára elérhető eszközpark körének bővítése, tanulmányi hálók finomítása, rendezvényszervezés és a Szak nemzetközi és szakmai kapcsolatainak fejlesztése szerepel. Szavazz rám te is! J

Koczúr Szilvia Környezettan BSc Félév: 2 Sziasztok! Bár még csak elsőéves környtanos vagyok, de tudom, hogy a hallgatóknak időnként segítségre van szükségük. Eligazodni a tanulmányi ügyekben, ösztöndíjat kapni, követni a rendezvényeket nem egyszerű feladat. Engedd, hogy segítsek! Szavazz rám! Köszönöm! J

Kolev Ádám Környezettan BSc Félév: 2 Segíts, hogy segíthessek! Szeretném, ha az egyetem nem csak a tanulásról szólna, hanem arról is, hogy minden hallgató megtalálja a maga helyét az egyetemen belül és kívül egyaránt.

Karlik Máté Környezettan BSc Félév: 6 Sziasztok! Harmadéves BSc-s hallgató vagyok. Így saját magamon tapasztaltam a képzésünkkel kapcsolatos problémákat. Szeretném elérni, hogy zökkenőmentesek és átláthatóak legyenek a tanulmányaink. Szavazz rám!

Horváth Anikó Környezettan BSc Félév: 4 Azért szeretnék képviselő lenni, mert mentorként volt alkalmam belelátni a HÖK munkájába. Eddig is sok Küldöttgyűlésen vettem részt és most már szeretnék én is X-et tenni. J

László Dorina Környezettan BSc Félév: 4 Sziasztok! László Dorina vagyok, másodéves környtanos, földrajz minorral. Azt gondolom, hogy képviselőkre mindegyikünknek szüksége van, főleg azért, hogy legyenek, akik értünk vannak, megvalósítják az ötleteinket, és segítenek, ha szükségünk van rá. Idén is szeretnék egy lenni a segítők közül…

László Dávid Környezettan BSc Félév: 8 Sziasztok! Jövőre harmadszor szeretnék képviselő lenni.

11 

Az eddigi munkát folytatnám, amivel remélem, hasonló sikereket érhetnénk el, mint az előző ciklusban. Legfontosabb dolgunk lenne jövőre a BSc tantervek tartalmi felülvizsgálata, valamint az MSc hibáinak kijavítása.

Lőrincz Dalma Veronika Viktória

Környezettan BSc Félév: 2 Szerbusztok! Szeretnék HÖK-ös képviselő lenni. Ha megválasztotok, megígérem, a leglehetetlenebb kérésekre is oda fogok figyelni. Nekem is vannak nagyívű lehetetlen terveim, szóval ezen tervek hű képviselője lennék. A remény hal meg utoljára, szavazz rám! J

Máthé Ágnes Réka Környezettan BSc Félév: 8 Sziasztok! Negyedik éve figyelem távolról a képviselők munkáját. Ez idő alatt többször ki kellett állnom a saját és hallgatótársaim igazáért, most szeretnék még többet tenni azért, hogy az egyetemisták problémáira megoldást találjunk. Köszönöm, hogy adsz egy esélyt a szavazatoddal!

Pozsonyi Alexandra Környezettan BSc Félév: 9 2008 óta vagyok a Hallgatói Önkormányzat és azon belül a Kari Ösztöndíjbizottság tagja. Szeretném ezt a munkát folytatni. Remélem, hogy továbbra is bizalmat szavaztok, amit előre is köszönök!

Bemutatkoznak a jelöltek Az ELTE TTK HÖK képviselői helyeire a jelöltállítás véget ért április 15-én. Eddig az időpontig 68 jelentkezési lap érkezett meg hozzánk. A jelentkezők szakterületi besorolása az érvényes választási rendszer szerint történt, a szavazólapokra szakterületenként és ábécésorrendben kerülnek fel a jelöltek. Szavazni április 28. és május 12. között lehet majd. Szavazz, mert számít!

Szavazz! Hogy hol? Az Északi és a Déli bejáratainál. Hogy mikor? április 28. és május 12. között Hogy mire? A HÖK képviselőjelöltjeire.

TétékásNyúz

12

Természet-Tudomány-Technika Természet-Tudomány-Technika

Diákmunka Pogányvölgy fejlődéséért A Lengyeltóti kistérség és az ELTE együttműködése Az NFÜ és a MITE együttműködésének eredménye az ELTEn 2010 óta lévő kurzussorozat, amelynek célja a térségfejlesztés. A Balatonhoz közel fekvő kistérség az otthona a múlt év legjobb borának, a Krisna-völgynek; ezenkívül gazdag természeti és történelmi értékekben. A LEN-en pedig Ti is közelebbi kapcsolatba kerülhettek vele! Egy nálunk végzett geográfus ötletéből eredt az az országos, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghirdetett, és a Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Egyesület által koordinált program, amelynek célja, hogy felsőoktatási intézmények és elmaradott kistérségek közötti kapcsolatépítést szorgalmazzon és közös szakmai munkákra sarkalljon. Ebben több magyar egyetem, köztük az ELTE TTK Földrajzés Földtudományi Intézete is részt vesz Szabó Pál adjunktus (Regionális Tudományi Tanszék) koordinálásával. Az Intézet a Balatonhoz közeli Pogányvölgyével működik együtt már harmadik féléve, és a közös munkának lassan az eredményei is mutatkoznak. Egy olyan cikket tartotok a kezetekben, amely megpróbál némi betekintést nyújtani nektek a vidékfejlesztés gyakorlati oldalába. Hiszen ezen együttműködések célja a leghátrányosabb helyzetű (LHH) rurális kistérségek felkarolása, amely azonban nem csak az ott élőknek, hanem a gyakorlati szakmai munkavégzés lehetősége révén a Kar hallgatóinak is jó lehetőséget biztosít. A kistérség pedig gazdagabb lesz a diákmunkák gyümölcsével, amelyek nem igazán maradnak el a kemény pénzekért teljesítő szakmai cégek produktumaitól. 2010-ben indult az első kurzus, amely során a hallgatók betekintést nyerhettek Pogányvölgy életébe, mivel a kurzus keretén belül a térség helyzetét, lehetőségeit mérték fel a szakirodalom és statisztikai adatok révén.

42. félévfolyam 10. szám 2011. április 27.

Egy nyári terepgyakorlat során további élményekben és persze munkában részesülhettek. A terepgyakorlat eredménye számtalan interjú, kérdőíves felmérés és adat lett, amelyet az őszi félév során szintén szorgos munkával és szakmai ismeretekkel rendeztek táblázatba, ábrázoltak diagramon, öntöttek térképes formába és elemeztek ki földrajzos hallgatók. Az adatgyűjtés és kiértékelés után most azonban közeledni látszik a cél: kisebb fejlesztési tervek és javaslatok, projektek meghatározása, illetve megvalósítása is megindult.

És hogy miért LHH-kistérség Pogányvölgye? A munkákból kiderül, hogy bár Pogányvölgyének ott az autópálya és a Balaton, de ezekből profitálni nem igazán tud. Ugyanakkor a helyzet

Somogyvámos, Pusztatemplom

másik oldala jól rámutat az LHHkistérségek, a vidék, sőt talán még egész Magyarország problémáira is: nem mindig ismerik fel (vagy nem reálisan mérik fel) a lehetőségeiket.

Kisberényi templom

Így nem tudják, hogy hogyan használják ki azokat, miként éljenek forrásaikkal. Ilyenkor persze mindig jól jön, ha többen gondolkodnak az adott problémán, külső szem is jelen van, és beindul a brainstorming. Persze a szerény anyagi keretek és így a lehetőségek, amelyeken maga az LHHprogram azért némileg változtatott, csak kis manőverezési lehetőséget biztosítanak. Viszont miután beleássuk magunkat a Somogyi-dombság buckái közé, mi is rájövünk, hogy nem is lenne célravezető, ha Pogányvölgy a kereteitől és léptékeitől nagyon elszakadna. Cél talán az lehet, hogy főként helyi adottságaikra építve (endogén fejlődés) képesek legyenek a saját sorsuk javításáért tenni, mi pedig csak eszköz, illetve mankó legyünk ebben. Mert a anyagi támogatás – mint már sokszor bebizonyosodott – nem elég egy térség fejlődéséhez. A felmérésekből, kérdőívekből és interjúkból nagyon sok minden kiderült. Egyrészt az, hogy talán a mezőgazdasági, azon belül is borászati lehetőségeivel kellene élnie Pogányvölgyének. Az utóbbiban igen nagy sikert ért el a múlt évben, hiszen innen került ki az év magyar borásza (Légli Ottó). Az itt meglévő, több tízéves múltra visszatekintő pincék ugyan működnek, azonban a keresletben hiány van. Talán ha együttműködésre lehetne ösztönözni a tulajdonosokat, borászokat, összefogva nagyobb potenciállal tudnának fellépni. Így esetleg bortúrák szervezése is létrejöhetne: a látogatók felkereshetnék egyik pincét a másik után, közben pedig a helyi

Természet-Tudomány-Technika Természet-Tudomány-Technika

S omogyvár , S zt. I stván alapította monostor

látványosságokban gyönyörködhetnének. Erre jó példa a Szent István Pincészet Somogyváron, amely kombinálja a bortermelés, szállásadás és vendéglátás lehetőségeit, így ad teret saját termékeinket, növeli bevételeit. Másrészt, ehhez kapcsolódva a turizmus sem lefutott ügy. A balatoni turistákkal készített interjúkból az derül ki, hogy ők szívesen mennének Pogányvölgyébe, ha tudnának az ottani látnivalókról, azok ki lennének táblázva vagy kapnának információt a Tourinform irodáktól. Ez utóbbiak pedig többször a kistérségnek róják fel, hogy nem kapnak reklámanyagot, amelyek bemutatják a pogányvölgyi látnivalókat, üdülési lehetőségeket (hol lehet aludni). Így sokszor csak megfelelő szervezés vagy összefogás hiányzik, amelyekre a figyelemfelhívás már egy apró lépésünk volt, és így nemsokára, talán már idén megkezdődik a turizmusmarketing a kistérség részéről. A kérdőívekből és interjúkból az is kiderült, hogy ezeknek a prospektusoknak milyen formát kellene ölteniük: legyenek színesek, rövidek és persze legyenek ott a Tourinform irodákban. Harmadrészt ott van a térség leghíresebb eleme, a somogyvámosi Krisna-völgy. Ez a „falusi multikulti” azonban nem idilli: a somogyvámosiak egy része ágált ellene, azonban a vallási és kulturális központ mégis megtelepült és működik. Erről ti is biztosan hallottatok már, hiszen többször is készült riport a faluban. Azóta is megosztja a falut, ám tény, hogy idegenforgalmi látványosság és sok turistát vonz a Völgy, valamint

megélhetést is ad több helyinek. Ebben a témában készült egy OTDKszakdolgozat is, amely a Völgy a somogyvámosiakra gyakorolt hatását elemzi. A dolgozat a kari megmérettetésen már túl van, több szakmai észrevétel is elhangzott a munka kapcsán, a tanszéki kollégák tanácsukkal segítették a dolgozatot készítő hallgatót. A végső megmérettetésre pedig a napokban, április 27-29-én Nyíregyházán kerül sor. És van még bőven „mondanivalója” a térségnek: Magyarország harmadik történelmi emlékhelye van Somogyváron. Ott van a mesébe illő, ám elhanyagolt Pusztatorony, a németekkel megtöltött szocreál Csisztapusztafürdő. Buzsák híres-neves hímzése kedves nénikékkel, a mindig vidám Lengyeltóti Brass Band, a rejtélyes Kék-tó üdülőfalu, Közép-Európa egyik legnagyobb diófa-ültetvénye, a nyári izzasztó vizsgákon felüdítő somogyvári Fonte Verde ásványvíz, no meg a Hóvirág-rét, a vadregényes vizes élőhelyek, a Balatonboglári borút és sorolhatnánk.

És az együttműködés jövője? Az aktuális félévi tervek is gazdagok, lesz még internetes térségfejlesztés, turisztikai leltár összeállítása, iskolalátogatás. Az utóbbi azért is fontos, hogy ösztönözzük a gimnazistákat abban, hogy igenis fontos a diploma megszerzése, valamint az, hogy ezután megszerzett tudásukat lehetőségeik szerint kistérségük előnyére fordítsák. Ez azért is fontos, hiszen a Pogányvölgye településeinek többségében csökken a népesség, a fiatalok tanulmányaik miatt elkerülnek, majd nem térnek vissza, így az elöregedés és elnéptelenedés is komoly gond. Ezek a gondok rontják a terület társadalmi-gazdasági potenciálját, így évek óta romló munkaerőpiaci mutatókkal szembesültek a hallgatóink a terü-

Öreglaki Kápolna

13 

leten. Továbbá fontos még a Guttmannskála, CSR-feltárás (Corporate Social Responsibility, avagy a Vállalatok Társadalmi Felelősségvállalása), helyi termékcsomag megtervezése, esetleges marketinges tanácsok, hogy a térségi termékek szélesebb piacokhoz jussanak el, és minőségükkel ne csak magukra, hanem a kistérség értékeire is felhívják a fogyasztó figyelmét. És hogy ne csak mi menjünk a térségbe, hanem ők is jöjjenek hozzánk: egyrészt tárlat formájában szeretnénk az egyetemisták elé tárni a térség varázsát, másrészt lengyeltóti termékekkel, borokkal

Öreglak, Jankovics kastély

és hangulattal töltenénk meg egy sátrat a májusi LEN-en, hogy így is hírverést biztosítsunk ennek a sok szempontból érdekes és értékes kistérségnek! Te is tehetsz Pogányvölgyéért, ha kedved van becsatlakozni a munkába (Spec.koll.), vagy ha csak egyszerűen arra jársz (új divatos szakszóval: „méltányos turizmus”), s már be is írhatod magad a „Jártam már a Pogányvölgyben” csoportba a Facebookon. Törceee A következő hetekben figyeljétek a Déli tömb első emeletét, ahová új plakátok kerülnek ki a kistérséggel és az ottani fejlesztésekkel, munkával kapcsolatban! Ez azért is fontos, hiszen a LEN-re készülő programjainkon a kistérségből származó minőségi borokat sorsolunk ki azok között, akik a kitöltött kvízt helyesen fejtik meg. Várunk titeket szeretettel a Tudományos sátorban, szerdán pedig önálló sátorral, borokkal a Pogányvölgye sátorban.

TétékásNyúz

14

Természet-Tudomány-Technika Természet-Tudomány-Technika

Kémia mindenhol 2011 a Kémia Nemzetközi Éve Az ENSZ határozata szerint a kémia 2011 nemzetközi éve. A szervezők céljai között szerepel annak közvetítése, hogy a kémia közreműködhet az aktuális globális problémák (vízgazdálkodás, környezetvédelem, táplálkozás és élelmiszerbiztonság, energiaellátás) enyhítésében. A Kémia Nemzetközi Éve programjai ahhoz is hozzá kívánnak járulni, hogy növekedjen a kémia iránti elkötelezettség és lelkesedés, különösen tekintettel a fiatal generációra. Idén van a századik évfordulója annak, hogy Marie Curie megkapta a kémiai Nobel-díjat. A centenárium ráirányítja a figyelmet a nők tudományos életben való szerepvállalására is. Évek óta tapasztalható tendencia, hogy csökken a műszaki-természettudományos felsőoktatásba jelentkezők száma, a Kémia Nemzetközi Évének tehát az is küldetése, hogy az általános és középiskolás korosztály körében népszerűsítse ezt a tudományágat. A legfontosabb feladata pedig talán az, hogy a kémiát egy kicsit közelebb hozza az emberekhez, hiszen számos terület van az életünkben, amely kémia nélkül nem létezne, vagy másképp működne. Ahogyan Inzelt György profes�szor fogalmazott az egyik vele készült interjúban: „Kémia nélkül nem lenne orvosság, műanyag és tinta sem”. Már az ókorban ismert volt egyes élelmiszerek tartósításának módja, számos textilfestési eljárás és a szappan előállításának módszere is; Kínában pedig ismerték a porcelánt és a puskaport. Ezeket nagyrészt persze nem tervezett tudományos kutatás eredményeképpen ismerték meg őseink, hanem spontán megfigyelések révén. Az egyre növekvő népesség élelmiszerellátásának biztosítására növényvédőszereket és műtrágyákat használunk. A műtrágyagyártáshoz közvetve egy Nobel-díj is kapcsolódik: Haber 1918-ban azért nyerte el a rangos elismerést, mert megoldotta az ammónia szintézisét. Az ammónia előállítása révén pedig lehetővé vált az ammónium-nitrát, illetve a karbamid gyártása. Őseink eleinte természetes anyagokat használtak ruházkodási célra, később Carothers felfedezése, a nylon forradalmi változást hozott a textiliparban. A szintetikus vegyipar alapjait Perkin tette le azzal, hogy felfedezte az első anilinfestéket.

42. félévfolyam 10. szám 2011. április 27.

A kémia az orvostudománynak is sokat adott. Az egyik legfontosabb eredmény a penicillin és a többi antibiotikum bevezetése volt, amely nagyot javított a fertőző betegségek elleni küzdelem hatékonyságán. A penicillin és széleskörű gyógyhatásának felfedezéséért Fleming, Chain és Florey 1945-ben orvosi és élettani Nobel-díjat kaptak. Voltak azonban rosszul végződő történetek is: a DDT-t eredetileg a malária leküzdésére kívánták alkalmazni és a betegséget terjesztő szúnyogok kiirtása valóban sokakat megóvott a súlyos betegségtől, a felfedező Paul Müller 1948-ban kémiai Nobel-díjat kapott. Hosszú évek múltán derült ki, hogy a DDT nem bomlik le a természetben, és egyes állatfajtákra igen veszélyes. Az energiatermelésnek is van olyan ága, ahol a kémia fontos szerepet kap: akár a fosszilis tüzelőanyagok erőművi felhasználására, akár az atomerőművekre gondolunk. Utóbbiakkal kapcsolatban rengeteg az indokolatlan félelem, amit a japán atomerőműben zajló események tovább gyarapítottak. A megújuló energiáknál is szerepet kap a vegyész: a napelemek hatásfokának növeléséhez fényérzékeny félvezető anyagok szükségesek. Közlekedésben is ott a kémia: akár az üzemanyagok előállítására, akár az ezek hatásfokának javítására szolgáló anyagokra gondolunk. A benzin hatásfokának növelésére sokáig tetraetil-ólmot használtak, de ezt a környezetbe kikerülő ólomvegyületek miatt betiltották. A televíziók, számítógépek, telefonok nélkül a modern ember élete már

szinte elképzelhetetlen, ezek sem létezhetnének kémiai kutatások, eredmények nélkül. Mindezek működésében a tranzisztorok játsszák a döntő szerepet. A kémiával szemben gyakran hangoztatott vád, hogy a vegyi anyagok károsítják, szennyezik a környezetet, veszélyeztetik az emberi egészséget. Tény, hogy szinte minden emberi tevékenység, legyen szó mezőgazdaságról vagy ipari termelésről, jár valamilyen környezeti hatással. A legjobb környezetvédelem a környezetszennyezés megelőzése, a kémia ebben is fontos szerepet vállal mind a veszélyes anyagok ipari termelésből való kiküszöbölésével, mind a keletkezett hulladékok felhasználása, feldolgozása révén. Koichiro Matsuura, az UNESCO főigazgatója a nemzetközi évet köszöntő beszédében kiemelte: a kémia kiemelkedő jelentőségű szerepet játszik az alternatív energiaforrások fejlesztésében, valamint a Föld rohamosan növekvő népességének ellátásában. A cikk alapjául Beck Mihály: Kémia és társadalom című írása szolgált. Laura [email protected]

Cooltér & Négyeshatos Cooltér & Négyeshatos Elsüllyedt a Titanic Most 18. alkalommal Persze nem a hajóról lesz szó, hanem a Filmfesztiválról, amely két héttel ezelőtt ért véget. Annak ellenére, hogy megszervezése „nehéz szülés volt”, a szervezők idén is elhozták a nemzetközi termés legjavát. Belekukkanthattunk, mi fán terem a film határainkon túl; persze rossz az, aki Hollywoodra gondol. A Titanic Nemzetközi Filmfesztivál évek óta a legnagyobb és a legszínesebb, a most 18. évét taposó filmfeszt idén is kitett magáért. A problémák a mindenki számára ismerős megszorítások, és a magyar filmes szakma körül fel-felbukkanó botrányok és a támogatások megvonása. Ilyen körülmények között jöttek el az év gyöngyszemei az alábbi tematikus blokkokban: Versenyben, Francia zátonyok, Zöld sziget, Északi fények, Extrém Ázsia, A sötét oldal, Best of Raindance, Zene mindenkinek, Filmdokk, Különvetítések. A Versenyben szekció filmjei közül háromtagú zsűri ítélte oda a legjobbnak a Görömbei Luca iparművész által megalkotott Hullámtörők-díjat. Az idei legjobb a Vadember című svéd film lett, csiszolatlan, közvetlen és játékos stílusával, a lehetőségek nélküli élet kilátástalanságának intenzív érzékeltetésével érdemelte ki a rangos elismerést. A diákzsűri A ház című cseh-szlovák filmet díjazta, „a kiemelkedő színészi játékért, illetve az egyetemes problémák jellegzetesen kelet-európai ízű megközelítéséért”. A közönségszavazáson a Submarino, a Fájdalomcsillapító és az Armadillo végzett az első három helyen. Két film, a Hideghal és az Elefántcsonttorony jól reprezentálja a Titanic kavalkádját, amelyben mindenki megtalálta a magának valót. Míg az első az Extrém Ázsia blokkban kapott helyett japán film lévén, úgy az utóbbi a Zene mindenkinekben. A japán filmek azért tartózkodnak a szívem csücskében, mert érdekes az, hogy a sok elfojtott érzelmet hogyan juttatják felszínre: gyilkolással és beteges szexualitással. Itt egy trópusi haltenyésztő kerül szembe lányával, aki gyűlöli apja új feleségét. A családi viszályt egy rivális haltenyésztő használja ki, aki mindhármukat a hatalmába keríti. A másik, az Elefántcsonttorony pedig egy

teljesen más gondolat köré épült, itt a film központi eleme a zene volt. Ma már mindenki jól ismeri a Berlin Callingot, de talán Anton Corbijn Contol-ja is ismerős lehet. Ilyen az Elefántcsonttorony is, ahol két zenész, Thadeus (Tiga) és Hershell (Chilly Gonzales) alakított két sakkozót, akik egy szintén zenész hölgy, Marsha (Peaches) szerelméért sakkoznak. A szadista Hideghallal szemben ez inkább a komikumra helyezte a hangsúlyt. Persze ahogy a Titanic maga, úgy ez a két film sem a NAGY közönségnek készültek – bár erről nem ők tehetnek. Sokkal jobban oda kell rájuk figyelni, mint más cinemákban vetített, gyártósoron készült celluloidtekercsekre. Pláne, hogy a Hideghal például DVD-n érkezett – két lemezen. De éppen ezek az apróságok, a DVD cseréje, az éjszakai vetítések, hogy lehet szavazni, japánul dübörögnek a hangfalak; ezek hozzák meg azt a pikantériáját az egésznek, amely kihagyhatatlanná teszi ezt a kicsivel több mint egy hetet minden évben. Akik pedig esetleg kedvet kaptak egy kis multi-kultihoz, így filmes témában, azokat a mozikba kerülő fesztiválos filmek várják: Eljő a napunk, A gyerekek jól vannak, Hajszál híján úriember, Morgen, Ölelésre ítélve, Paul. Törceee [email protected]

15 

Gondolj, gondolj!

Azt hiszem, mind megegyezhetünk abban, hogy az értelmiségi lét egyik alapköve a gondolkodás. Az élet különböző területeinek vallási, politikai vagy tudományos nézeteinktől mentes, minél objektívebb elemzése, saját ismereteink bővítése és ezen keresztül önnön értékrendünk csiszolása céljából. A minap – másnaposan, teszem hozzá – meglátogattam egy gyorsétteremláncot, tovább rombolva a már nem sokáig fiatalos testem egyelőre megfelelőnek mondható egészségi állapotát. A burgert majszolgatva, s közben nézelődve, figyelmes lettem egy harmincas éveiben járó édesanyára és 10 év körüli, túlsúlyos fiára. Egyből negatívabbnál negatívabb gondolatok jelentek meg a fejemben. Felelős szülőként az amúgy is elhízott gyermeket gyorséttermi kajával etetni számomra nem tűnt morálisan elfogadható cselekedetnek. Itt álljunk is meg egy pillanatra! A már említett „értelmiségi” hozzáállás egy másik fontos pillére a beérkező információk fölötti kritikus szemlélődés. Azaz bármit mondanak nekünk, bármit látunk, lehetőleg próbáljunk mindig a dolgok mögé látni! Slusszpoén: a saját gondolatainkkal szemben is fenn kell tartanunk ezen látásmódot! Itt jön képbe az ítélkezés. Vagyis milyen alapon ítélkezhetünk mi embertársaink felett? Nekem ilyen kevés információ birtokában biztosan nem állt ez jogomban a fenti esetben. Mire a hamburger végére értem, ezt több indokkal is alátámasztottam. Először is, éppen én is rombolom a testem, bár én már saját felelősségemre. Másodszor pedig, miért lenne olyan nehéz elképzelni, hogy az anyuka tényleg felelősségteljesen viselkedik, a gyerek étkezései nagy része immár zöldségekből és gyümölcsökből áll, csak tegyük fel, épp most van a havi egy alkalom, amikor egy kicsit kirúgnak a hámból? Hasonló eset lenne, ha én vennék egy zöld-fehér cipőt, mert tetszik, miközben életemben nem volt közöm a focihoz. Ennek ürügyén pedig megvernének az utcán. Jogos lenne? Vegyük észre, hogy életünk, gondolataink ijesztően nagy százaléka elítélő jellegű, ez nem jó se nekünk, se másoknak. Sok régi nagy bölcsességnek („Ne ítélkezz!”) ténylegesen van és lesz is mindig értékelendő morális üzenete a világ számára, ezért nem árt néha újragondolni a még ifjonti, kamasz, lázadó hévben sokszor bennünk kialakult nézeteket az ilyen unalmas, hülye szabályokról. Bozi

TétékásNyúz

16

Tudósítás Tudósítás

Sötétben látók Fényforrások múltja, jelene és jövője Lámpák. Ha nem lennének, az Alkímia ma e félévi utolsó előadásának is korábban kellett volna kezdődnie. A tűz felfedezésével és később a gyertyák ókori megjelenésével az emberiség legyőzte a sötétséget, és ezzel élete is gyökeresen megváltozott. Honnan indult és hová tart fényforrásaink fejlődése? Riedel Miklós (ELTE Fizikai Kémiai Tanszék) válaszol. Napjainkra a gyertyáktól és petróleumlámpáktól eljutottunk a kompakt fénycsövekig – a világítástechnika fénykorát éli, de még korántsem tökéletes az eredmény. Ha van egy közönséges, az EU által egyébként már betiltott 60W-os izzónk, és megmérjük annak spektrumát, az alábbi függvényt írhatjuk fel: az x tengelyen a kibocsátott fény hullámhossza, az y tengelyen az ezekhez tartozó intenzitás lesz. A kapott ábrából arra következtethetünk, hogy ezt a sárgás fényt nagyon sok vörös, illetve egy kevés zöld alkotja, kék gyakorlatilag nincsen benne. De vajon szempont-e az, hogy milyen a lámpánk fényének színe? A válasz egyértelműen igen, ugyanis a szemünknek sem kellemes egy bizonyos spektrumtól eltérő fényforrások látványa.

tett adaptációnak köszönhető, hiszen az evolúcióban azok az egyedek járnak jól, „akiknek a szeme abban a színképtartományban volt a legérzékenyebb, amelyikben a legtöbb fény is volt”. Ezért az egyik fontos cél az, hogy a Nap fényéhez legjobban közelítő forrást találjunk, elsősorban éjszakai használatra – itt fontos megjegyezni, hogy sötétben az érzékenységi görbe maximuma kicsit alacsonyabb, 507 nm körüli, amely egyébként nyilván az éjszakai hold- és csillagfények kékesebb teljesítmény-eloszlásának felel meg. A törekvés jó, de elődeinknek persze először meg kellett találni azokat az anyagokat, amelyek egyáltalán világításra alkalmasak.

Mire is van szükségünk?

Az első biztonságosan használható forrás a gyertya volt. Itt a láng fényét az izzó koromszemcsék adják. Az éghető anyag krakkolódik, a szemcsék pedig a láng körülbelül 600°C-os (szín)hőmérsékletén világítanak. A továbbiakban a színhőmérséklet – mivel a fény izzásból származik – egészen jól egybeesik az izzó anyag (kanóc, izzószál, stb.) hőmérsékletével. A láng széle világosabb, itt a hőmérséklet körülbelül 1600°C. A koromszemcsék eredete a szén egyes helyeken tökéletlen égéséből adódik, ami után visszamarad a szén – ez fog világítani. A k ö ve t k e z ő lépés a városi közvilágítás kiépítése, amely kezdetben olajlámpák, majd gázégők alkalmazásával valósult meg, jellemzően a XVIIIXIX. századforduló

Valamennyi mesterséges fényforrásunk elektromágneses spektrumának tartománya igen széles, bennünket viszont most csak a szemünk által látható (körülbelül 380 és 780 nm közötti) rész érdekel. Látószervünk évmilliós fejlődésnek köszönhetően alakult ki, és nyilvánvalóan a Naphoz, mint sokáig egyetlen és természetes fényforráshoz adaptálódott (a Holdat és a csillagokat nem számítva). Felszínének hőmérséklete körülbelül 6000 K. Ennek megfelelő a fizikából vagy sugárzástanból ismert Planck-függvény: az abszolút fekete test sugárzásának spektrális eloszlását tekintve megállapítható, hogy ennek a maximuma körülbelül 550 nm-nél van, azaz ebben a tartományban érkezik be a legtöbb fény. (Az összes kisugárzott energia körülbelül 40%-a tartozik a látható intervallumba.) Ez a nagyjából 550 nm-es érték a zöld színnek felel meg. Nem véletlenül van ugyanitt a maximuma a szem érzékenységi görbéjének is, nappali látás esetén. Ez a fentebb emlí-

42. félévfolyam 10. szám 2011. április 27.

Égessünk!

környékén például Párizsban és Anglia városaiban (utóbbiakban William Murdoch révén). E gázégők tulajdonságai, hogy nyílt lánggal égnek, az ehhez szükséges gáz csövön keresztül érkezik, illetve fénykibocsátásuk hasonló a gyertyáéhoz. A gázt szén vagy fa száraz lepárlásával állítják elő. A ma Budapesten már csak hangulatvilágítás célját szolgáló gázlámpák – például a Műegyetem rakparton – már a következő generáció (XIX. sz. vége) hírnökei. A cél ugyanis a hatásfok javítása volt, ennek megoldását az intenzív fehér fény előállításában látták. Közismert példa erre a magnézium égése (2 Mg + O2 = 2 MgO). Eléréséhez úgynevezett gázharisnyákat alkalmaztak, 1885-ben ennek 60%-át még éppen az MgO alkotta, a La2O3 és Y2O3 jelenléte mellett. De 1891ben már volt olyan is, amelynek összetételét 99%-ban a ThO2 alkotta (a maradék 1% a CeO2 volt)! A tórium már akkor is gondot jelenthetett volna, ám Becquerel csak 1896-ban fedezte fel a radioaktivitást. Ennek ellenére a mai gázégőkben is használják kisebb mennyiségben; a főbb komponensek az Y2O3 és a ZrO2. Aggodalomra azonban semmi ok, ugyanis ha egy kempingező egy ilyen „tóriumos” égőt használ, nagyjából 0,005 mSv sugárterhelés éri, de ha lenne annyi „esze” és meg is enné a gázharisnyát, akkor is csak 2 mSv-t kapna. Még ennél is nagyobb az éves természetes háttérsugárzás, amely nagyjából 2,4 mSv.

„Villanyvil” A gázégőkkel a legnagyobb gond a gáz odaszállítása volt, tekintve, hogy robbanásveszélyes. Ezért áttértek a villanyvilágításra, eleinte a Volta-oszlop (1800) segítségével, amely cink, vörösréz és sóoldattal átitatott karton- vagy

17 

Tudósítás Tudósítás bőrkorongokból állt; hátránya, hogy mindig fel kellett tölteni dörzsöléssel. Csak Jedlik Ányos (1861) és Ernst Werner von Siemens (1866, szabadalom) dinamójával sikerült ezt kiküszöbölni. Davy 1808-as ívlámpája 2000 elemből összeállított Volta-oszlop volt: a szénpálcák széthúzása vakító fehér fényt okozott, és ez a fényív hosszú időn át meg is maradt. Ebben az időben a villanyvilágítás bár szép volt, de igen költséges, naponta karbantartást igényelt, ráadásul lakásokban és üzletekben alkalmatlan volt. Következtek tehát az izzólámpák. Az ebben lévő izzószálak anyagának szobahőmérsékleten szilárdnak, tárolhatónak és elektromossággal hevíthetőnek kell lenniük, továbbá nagy ellenállással kell rendelkezniük a lakásban futó vezetékekhez képest. Ilyen a szén, amely 3825°C-on szublimál, illetve a közismert volfrám 3422°C-os olvadásponttal. Fontos, hogy oxigén nem lehet jelen, tehát vákuumban hevíthető csak. Az első szénszálas izzók Edisonnak és Swannek köszönhetők, 1879 szilveszterén mutatták be elszenesedett gyapotból készült izzószálukat. Ezek élettartama körülbelül 1200 óra, színhatásfokuk 1,4 lm/watt; ez azóta sem változott jelentősen! Edison viszont rájött, amire azóta már oly sokan, hogy ha lerövidíti az élettartamot, akkor hamarabb kell újat vennünk, ezáltal neki több pénze lesz – ami mégsem ördögtől való gondolat... A villannyal történő világítás pesti kiépítése az ELTE Kémiai Intézet alapítójához, Than Károlyhoz fűződik, megoldotta többek között a régi, még a Rákóczi út elején álló Nemzeti Színház (1883), vagy a Központi Indóház (1884, ma Keleti pályaudvar) világítását is. Nernst lámpáját elektrokémiai szempontból érdemes vizsgálni. Olyan kerámia rudakat izzított árammal, amelyek hasonlóak voltak a gázharisnyában megtalálhatókhoz. A szilárd rudak elektrolitként viselkednek: fel kell hevíteni őket 1300°C-ra, hogy vezetővé váljanak. A volfrám alkalmazása magyar közvetítéssel lett világhírű, a TUNGSRAM-gyár jóvoltából (1905-től). Annak ellenére is, hogy viszonylag nehézkes volt az előállítás: a CaWO4 (scheelit) > WO3 > redukció H-nal > W-por folyamat végén lévő porral ugyanis nem lehet mit kezdeni, mivel nem olvasztható meg. Ennek kiküszöbölésére szolgált a színtereléses eljárás. A volfrám-

szálas izzók színhatásfoka már 7-14 lm/watt, a szénszálas izzók 1,4 lm/watt értékével szemben. Még mindig a TUNGSRAM-ban maradva, Bródy Imre felismerte, hogy a búrában nem jó, ha vákuum van, mert nagyon párolog az anyag. A nagyobb móltömegű nemesgázok kevésbé vezetik a hőt, így a hevítéssel magasabb hőmérséklet is elérhető, amely szebb, intenzívebb fényt ad – ezzel közelebb vagyunk a napfényhez is és a színhatásfokot is növeltük.

Hol tartunk? Bár a fejlődés üteme jelentős, a 60W-os izzólámpa teljes hatásfoka mindössze 2,1%, a színhatásfok pedig 14,5 lm/watt. A halogénlámpák sem sokkal jobbak a 3,5%-os és 24 lm/wattos értékükkel. Az abszolút fekete testre (ami ugye hasonló a Naphoz) 4000 K-en 7% és 48 lm/watt, 7000K-en már 14% és 95 lm/watt – ettől még igencsak messze vagyunk. Az elméleti, 100%-os hatásfok a monokróm zöld lenne (550 nm), ennek 683 lm/watt lenne a színhatásfoka. De ha ezt meg is tudnánk csinálni, akkor sem járnánk jobban, mert állítólag „ronda”. Az elhíresült „neonlámpák” (aminek semmi köze a neonhoz, kivéve persze a neoncsövet) gázkisülés alapján működnek: a különböző gázokon (amik a csőben vannak) elektromos áramot vezetnek át, ez vezet a kisüléshez. A különböző izzó gázok pedig különböző színnel világítanak. Így például a neon vörös, a nitrogén sárga vagy rózsaszín, az argon kék fényt ad.

A fénycsövek kis nyomáson többek között higanygőzt tartalmaznak, amely a látható és az UV-tartományon is sugároz – azonban ez utóbbit sem hagyják kárba veszni: a cső falán lévő fehér bevonat, az úgynevezett fénypor ionizálja a gázt, ezáltal az UV-tartományba eső EM-sugárzást átalakítja láthatóvá – ezzel már akár 60-70 lm/watt színhatásfok is elérhető.

Higanyos gondok Ezzel pedig el is érkeztünk a hírhedt higanyhoz, amely környezetvédelmi szempontból kissé aggályos. Természetesen addig nincs gond vele, amíg benne van a fénycsőben, azonban ezek hajlamosak eltörni – ahogy a régi, már betiltott higanyos lázmérő is akkor jelentett problémát, ha a kis szürke gömbök már elkezdtek vígan táncolni a padlón. Felmerül a kérdés, hogy ha lázmérőnket az EU betiltotta, akkor a fénycsövet miért nem – főleg, hogy a hagyományos izzókat is többségében ezekre fogjuk leváltani. Fontos érv az energiatakarékosság, azonban figyelembe kell vennünk azt is, hogy egy háztartás energiaigényének mindössze 10%-a megy el a világításra – mindazonáltal ezen a jelentéktelennek tűnő arányon is lehet(ne) spórolni. Tehát ahhoz, hogy lássunk is a sötétben, és mégse kerüljünk ezáltal veszélybe, a technológia már majdnem adott – csak azt kellene eldöntenünk, hogy mi a cél. És azt kellene elkerülnünk, hogy lehetőleg ne kerüljünk ellentmondásba saját magunkkal. Felvilágosodás újra...?! Weisz Dávid [email protected]

TétékásNyúz

18

Belszíni fejtés & Mondok egy... Belszíni fejtés & Mondok egy...

Sudoku

4

Ezen a héten is! Most, hogy ezzel a számmal rovatvezetővé léptem elő, ismét sudoku lesz a népszerűségére való tekintettel. Igyekeztem ínyencségeket hozni nektek a „szokásos” adag mellé, ahogy két héttel ezelőtt is. Na nem kell halálra rémülni, nem csak sudokuk lesznek ezentúl, de úgy gondoltam, mutatok nektek még egy újat a squizzly sudoku mellé, ez esetben a monster sudokut. Ha megijednétek, ne tegyétek, ez is jó játék, csak rá kell érezni.  A szokásos 9 szám mellé el kell helyezni még az A,B,C betűket is a rubrikákba, mintha azok a 10,11,12-es számok lennének. Egyelőre ez csak egy kis ízelítő, nem számít bele a csokiért vívott harcba, csupán a móka kedvéért hoztam. A múlt heti nyerteseink, akik a csokijukat átvehetik az Északi Haliban: Vásárhelyi Bálint és Scherman Eszter. Gratulálunk! Jó fejtegetést az unalmasabb előadásokra és további szép, napsütéses délutánokat! Panni

6

B

C 3

A

5

8

6 5

4 3

1 7

2

4

7

7

B

4 3

7

1

7

3

6

3

3

8

2

8

2

Mondok egy... „A csillagászok keresik az értelmes életet a Földön.” (Kiss János) „Az oroszlánrésze itt van, és mint látjuk, ez egy egész pici oroszlán.” (Hermann Péter) „Egy apró baj van: hogy ez rossz.” (Recski András)

42. félévfolyam 10. szám 2011. április 27.

4

7

5

3

1

2 8

1 8

A

4

5 9

7

2

1 1

9

C

1 4

B 8

A

3 3

9

6

6 3

4

1

1

C

3

C

5

8

6 5

7

5

5 7

8 2

7

6 9

6

5

8

2

6

9 9

5

3

4 B

8

7

1 8

C

8

7 9

A

6

2

5

6 1

9

9

2

7 8

1

3

8

3

9 1

„Nem gonoszságból, csak rosszindulatból.” (Fried Katalin)

„– Sokáig nem láttam. Síelt? – Nem, csak beteg voltam. – Az se rossz...” (Fried Katalin)

„Most már legalább igaz a tétel, de még mindig nincs bebizonyítva.” (Recski András)

„Felveszek egy... üres táblát.” (Mészáros Gábor)

„Elnézést kérek a mai dekoncentrálás... Hogy is mondják ezt? Mindegy, legalább őszinte volt.” (Mészáros Gábor)

Te is hallottál az előadáson egy jó aranyköpést? Akkor ne habozz, kapd elő a mobilod és küldd be SMS-ben (+36-30/35-45-321) vagy e-mailen ([email protected])! 3 db után csokit kapsz!

Mozizóna Mozizóna

Elföldeltük Ryan Reynoldsot Élve eltemetve

Rodrigo Cortés műve igazi spanyol-amerikai dráma, nem egy első randira beülős könnyed film. Elgondolkodtató és megrendítő alkotás az eddig főleg rövidfilmekben utazó Cortéstől. Hab a tortán, hogy Ryan Reynoldsot is sikerült rávennie a főszerepre, akit több sikerfilmben láthattunk már: Mindenképpen talán (2008), X-men kezdetek: Farkas (2009). A film lényege, hogy bemutatja, mennyit ér egy amerikai kisember élete, ha nem politikus, nem szolgál a katonaságnál, egyszóval nem befolyásos ember; és elrabolják. Paul Conroy (Ryan Reynolds) Irakban dolgozó amerikai kisember. Egy nagyvállalatnál teherautósofőr, akinek a konvoját megtámadják, és egy régi fa koporsóban ébred fel a föld alá elásva egy öngyújtó, a laposüvege és egy telefon társaságában. A levegő és a telefon akkuja persze fogytán, az idő sürget. Innentől kezdve folyamatosan próbálja felvenni a kapcsolatot bárkivel, aki segíthet rajta, de folyton az emberek türelmetlenségébe, udvarias, ám oda nem figyelő magatartásába ütközik. Az őt elrabló személy időközben telefonál, váltságdíjat követel életéért. A Túszszabadító csoporttal beszélvén kiderül, hogy bár igyekeznek megtalálni, „az állam terroristákkal nem tárgyal”, sajnálják, mindent megtesznek a felkutatása érdekében. A túszejtője

Húsvéti nyúldonság Végre egy film, amely igazi húsvéti csemege a mozirajongóknak. Szellemes, izgalmas, ugyanakkor komoly mondanivalóval bíró alkotás. Elég édes a kölyköknek, elég cuki a csajoknak, ráadásul a pasik sem másznak annyira falra tőle. Az édes-cukormázas álom azonban mintegy tíz perc után szertefoszlik. A Hoppot a húsvéti ünnepek Télapujaként is aposztrofálhatnánk, ha egyrészt nem hajazna annyira az Alvin és a mókusokra, másrészt valamivel több lenne benne a kreativitás. Szó se róla, az alkotók nagyon igyekezhettek egy remek sztori kikerekítésén, helyenként látni is lehet az erre utaló gyanús nyomokat. A kivitelezésbe viszont több homokszem kerülhetett, mivel az eredmény egy 10 éven felüliek számára csak kiskorú felügyelete mellett ajánlott, félig animációs, félig élőszereplős mozifilm lett.

vérfagyasztó hangon kérdez vissza, amikor ezt vele is közli telefonon, és egy igen-igen érdekes gondolatmenet indul ki ebből: ő nem terrorista, az amerikaiak mit keresnek ott, előttük volt tisztességes munkája, el tudta tartani a családját, így nem maradt semmije, ne csodálkozzanak, ha alternatív módszerekkel próbálja előteremteni az ételre valót. Később az őt kereső egység vezetőjével beszélgetve kiderül: manapság Irakban az emberrablás igen gyakori és elterjedt megélhetési lehetőség. A film nagyon jól bemutatja a nagyvállalatok és az amerikai kormány működését egy hatalmas görbe tükrön keresztül: egy a fontos számukra, hogy minél jobban eltussolhassák az őket ily módon kínos helyzetbe hozó emberrablásos szituációkat. Ez esetben Paul is csak egy „szituáció”, mindenki igyekszik mosni kezeit. A mű végig a fakoporsóban játszódik, egyre nyoA legfőbb gond az, hogy rögtön a kezdet kezdetén lelövik a mű lényegét. Így azonnal megtudhatjuk, hogy Fred O’Hare négy évezredes tradíciót felrúgva első emberi húsvéti nyusziként vonult be a történelembe. Páran már a hajukat téphetnék, hiszen ez olyan, mintha hátralapoznánk a könyv utolsó mondatához, majd kényelmesen hátradőlve elkezdenénk olvasni az első fejezettől. Nem beszélve arról, hogy a folytatás sem kecsegtet túl sok jóval. A csibeszánon való egyéjszakás ajándéktúra finoman szólva is erős koppintásnak minősül. Mint ahogy az is abszurd, hogy a nyulak fejlett civilizációjában tojás alakúnak hiszik a Földet. Nem csoda hát, hogy az ifjú „trónörökös” nem érzi magát valami csodásan ebben a környezetben, illetve nem tartja magát alkalmasnak leendő feladatának betöltésére. Sikeres szökési kísérletét követően Hollywoodban

19 

masztóbbá téve hangulatunkat, mi is szabadulni vágyunk másfél óra után, egyre türelmetlenebbül várjuk, hogy főhősünk kitörjön onnét. Klausztrofóbiásoknak nagyon nem ajánlom. Nekem tetszett, bár az elején eléggé el lett húzva a film, emiatt hajlamos voltam kis híján elaludni, de a kezdeti nehézségek (avagy kezdeti 20 perc) elteltével, teljesen lebilincselt. Egyet garantálhatok, a film után két hétig még nem akarjátok hallani a „Nagyon sajnálom!” kifejezést, úgy tömve lesz vele a film és annyira nem ér semmit. A csattanó hatalmasat üt, mindenkinek ajánlom, aki egy elgondolkodtató filmre vágyik. Panni BURIED (spanyol-amerikai-francia, 2010, 95 perc). Forgalmazza: Budapest Film. Rendezte: Rodrigo Cortés. Forgatókönyv: Chris Sparling. Szereplők: Ryan Reynolds (Paul Conroy), José Luis García Pérez (Jabir), Robert Paterson (Dan Brenner). Pontszám: 6,5/10.

köt ki, ahol aztán összehozza a sors a naplopó Freddel. Ezzel pedig kezdetét veszi a nem mindennapi bonyodalmakkal tarkított kaland. Ami viszont túlnyomó részben a Fülönítmény előli menekülésből, az egymás közötti parázs vitákból, valamint a nyuszi dobtehetségének fitogtatásából áll. Fura módon David Hasselhoff és a szinkron ezúttal emeli a színvonalat. Leszögezhetjük tehát, hogy harmincasként hinni a nyusziban egyáltalán nem menő. Hacsak nem épp te vagy az. Spiller András [email protected] HOP (amerikai, 2011, 101 perc). Forgalmazza: UIP-Duna Film. Rendezte: Tim Hill. Forgatókönyv: Cinco Paul, Ken Daurio, Brian Lynch. Szereplők: James Marsden, Tiffany Espensen, Kaley Cuoco, Chelsea Handler, David Hasselhoff. Pontszám: 6,5/10.

TétékásNyúz