Légyszi a középső rétegre tedd a címlapképet! Az majd eltakarja ezt a szöveget is

TétékásNyúz XXXVIII.félévfolyam 1. 4. szám 4. 2009. március február 03.

Az ELTETTKHÖK hetilapja info: [email protected] http://nyuz.elte.hu

Légyszi a középső rétegre tedd a címlapképet! Az majd eltakarja ezt a szöveget is… Ez webes PDF-ek gyors készítéséhez kell, ahol nincs há�ér a többi oldalon, de címlapot azért szeretnénk…

Magyarországi klímacsúcs 7. oldal Műholdépítési projektek 6. oldal Felezőbulik

13. oldal TTKHÖK

2

AA főszerkesztő főszerkesztő nadrágszéle nadrágszéle

Felbolydulva Nagyon nagy örömmel tölt el, hogy az elmúlt hét alatt rengeteg levéllel bombázták a főszerkesztői postafiókot az olvasóink. Először is azért, mert ez egyfajta megbecsülés a szerkesztőség felé – sokan, sok helyen fejtege�ék és fejtegetik ma is, hogy miért írunk ilyen, vagy olyan cikkeket, úgysem olvassa senki, stb. Nos, hétről-hétre bizonyítékot kapunk arra, hogy mind oktatóink, mind hallgatóink igenis fontos és hiteles, szükséges forrásnak tekintik a Tétékás Nyúzt, amit ezúton is köszönök! A rengeteg beérkező levél elsősorban a 3. számunkban megjelent Kreacionizmus című írásra, illetve a legutóbbi számokban a Négyeshatosban futó A bliccelés

alapszabályai című sorozatra reagált. Előbbivel kapcsolatban mindenképp el kell mondani, hogy – ahogy az a Darwin és a Kreacionizmus című cikkek olvasása közben egyértelműen kiderül -, a kreacionizmusról szóló megállapítások a szerző véleményét tükrözik, és nem tények. Mivel az írás igen nagy visszhangot váltott ki, úgy tarto�am korrektnek, ha az ellenvélemény is megjelenik a lap hasábjain, így a leginkább részletes és az említe� cikkre reflektáló olvasói vélemény alább olvasható. A másik nagy felbolydulást a bliccelésről szóló írások keltették. Természetesen én sem értek egyet a törvény, a szabályok megkerülésére buzdító írásokkal, és nem is engednék ilyesmit leközölni. Ám úgy érzem, itt nem teljesen erről volt szó. Aki

régóta olvassa a rovatot, az tisztában van annak, a rovatvezető szavaival élve „anekdotázós, fantáziablokk jellegével. Úgy gondolom, ezek a novella-szerű írások inkább ironikusan tartottak görbe tükröt a mai BKV-állapotok és az ellenőrutas viszony elé, sem minthogy bárkit is bliccelésre, szabálysértésre buzdítsanak. Azonban mivel telefonos és írásbeli reakciókból kiderült, hogy ez nem sikerült, a sorozat nem talált célba, ezért nem folytatjuk annak leközlését. Viszont továbbra is mindenkit kérek és bíztatok arra, írja meg a véleményét, reakcióját a lap egészével, vagy egy-egy cikkével kapcsolatban, hiszen ezen keresztül előrébb jutunk, fejlődünk, és ez nagyon fontos. Boldizsár Márton főszerkesztő foszerkeszto@�khok.elte.hu

Válaszlevél a „sötét oldalról” Világnézetek háborúja Az előző két számban megjelent Darwin és Kreacionizmus című cikkekre szeretnék reagálni a szerzőnek, Áronnak és a hozzá hasonló gondolkodásúaknak, mivel mind tartalmilag, mind formailag nem tartom teljesen helyesnek, és egy érdeklődő egyetemista számára követendőnek az efféle vélekedéseket. Mindenek elő�, úgy gondolom, nem szabad(na) azokat az embereket becsmérlő és lekicsinylő szavakkal illetni, akiknek más véleményünk van. Nem értek egyet az olyan kifejezésekkel, mint „sötét oldal”, „hagymázas agyú hívek”, „bibliafetisiszták” stb. Ha valakivel vitatkozom, tiszteletben tartom a személyiségét: semmiképpen sem akarom megalázó jelzőkkel illetni vagy akár gúny tárgyává tenni, pusztán azért, mert nem értek egyet vele – legalábbis a magam részéről. Ez azok módszere, akik nem képesek racionálisan érvelni (vagy nem veszik a fáradságot, hogy tényeket sorakoztassanak fel) emia� érzelmi szinten próbálnak hatni a hallgatóságra. Ez viszont erőteljesen ellentmond a tudomány módszereinek – noha az érzelmi tényezőt valóban nem lehet teljesen kikapcsolni. Világnézete ugyanis mindenkinek van, s valamerre mindenképpen hajlani fog: ilyen értelemben teljes függetlenség nem is létezik olyan kérdésekben, mint az evolúció és teremtés vitája. Viszont nem korrekt a tudomány álarca mögé bújni, amikor világnézeti kérdésekről van szó. Márpedig sok a teremtést megcáfolni igyekvő buzgó evolucionista – tisztelet a nem kis létszámú kivételnek - ezt teszi, miközben az evolúció melle�, a teremtés, Isten és általában a vallások ellen ateista misszionáriusként hadakozik, felidézve a középkori inkvizíciós hangulatot. Még szerencse, hogy a modern államokban demokrácia van, és a máglyák többé nem éghetnek… Az eredet kérdésére azonban nem is lehet csak a tudomány módszereivel választ adni. Hogy ez pontosan mit jelent? A természe�udomány alapfeltevése, hogy minden a természetben lezajlódó folyamatot természetes eszközökkel próbál magyarázni. Ez azonban csak a folyamat lejátszódásának mikéntjére és nem a valódi okára ad(hat) választ: az igazi miértek továbbra is kérdések maradnak. Hogy egy, a fenti cikkek kedves szerzője által hozo� párhuzamot említsek: a gravitációt valóban le tudjuk írni, de hogy miért van gravitáció, miért olyan a gravitáció, amilyen - a természe�udomány e kérdésekre nemhogy nem tud, de nem is akar választ találni, mert alapvető működési körén kívül esik. A világ, a természet, az életünk stb. eredete is alapvető filozófiai kérdés: lehet szellemi (isteni) vagy fizikai (materiális). Ennek eldöntése csakis rajtunk áll, egyiket sem fogja a tudomány cáfolni vagy igazolni soha, mert nem erre való. Emellett az evolúció, melyről eleve több értelemben szoktak beszélni (úgymint: egy jelenben folyamatosan zajlódó folyamat, az évmilliók során az élőlények kialakulását magyarázó elmélet, vagy akár az egész fizikai világ kialakulását és működését irányító elv), tudományfilozófiai szempontból is problémás, ahogy ez több filozófussal való beszélgetésemből kiderült. Hiszen egyszeri, a múltban megtörtént események tisztán természettudományos módszerekkel nem kutathatók, mivel nem lehet megismételni a „kísérleteket”. Ilyen formán bizony az evolúciót részben akár a történettudományok közé lehetne sorolni. Ezen kívül állításai azért sem ellenőrizhetők, mert sok közülük több millió vagy milliárd évre vonatkozik. Ennek kivárásához tényleg sok türelemre lenne szükség!

38. félévfolyam 4. szám 2009. március 4.

Reakció Reakció

3

Ilyen értelemben tehát akár az evolúciótanban, akár a teremtéstanban hiszünk, a meggyőződésünk alapja mégiscsak a (intellektuális) hit. Ezért nem lehet az Istenben és teremtésben hívőket egy mozdula�al elintézni és idejétmúltnak beállítani. Sem bizonyítani, sem cáfolni nem tudjuk elfogadhatóan egyiket sem. (E helyen nem mennék bele részletesen az evolúció kritikájába, de annyit azért feltétlen érdemes megjegyezni, hogy a számos megválaszolatlan kérdést érdekes módon a vitákon nem szokták emlegetni az evolucionisták, csak egymás közö�.) Egy-két pontatlanságra szeretném még felhívni a figyelmet a fenti cikkekkel kapcsolatosan: Mint az közismert, nem Darwin eredeti ötlete volt az evolúció eszméje: a XIX. században ez ismert gondolat volt, azonban ő érvelt elsőként részletesen és alaposan melle�e. Bár ez személyes vélemény, a kvantummechanika és a relativitáselmélet a modern tudomány átfogóbb és grandiózusabb elméletei az evolúciónál. Darwin betegsége nagy valószínűséggel pszichoszomatikus eredetű volt (tünetei: súlyos szorongás, szívritmuszavarok, légszomj, hányás, hisztérikus sírás, félt a szabadban tartózkodni). A legtöbb forrás megjegyzi, hogy akkor erősödtek fel a tünetei, amikor az evolúciós írásaival foglalkozo�. Élete végén, amikor már csak a botanikával foglalkozo�, e tünetek szinte teljesen eltűntek. A fiatal Föld-kreacionisták egyáltalán nem gondolják, hogy a mikroevolúció és általában a tudomány Isten műve, hogy próbára tegye a hitünket, hanem azt, hogy Isten ado� a fajoknak bizonyos képességeket a környezethez való alkalmazkodáshoz, azonban ilyen változásuk során sem lépik át a fajhatárokat. (Egyébként nemcsak ők hisznek egy könyvben, hanem az evolúciót tanuló egyetemisták is, amikor vizsgára készülnek; csak annak az a címe, hogy „Evolúciógenetika”.) Lehet kinevetni a kreacionistákat és ötéves gyermekhez hasonlítani, de a tudományban tudtommal máig nincs elfogado� elmélet (hipotézis is alig-alig) az abiogenezisre, vagyis az első sejt, az élet létrejö�ére. Végül csak néhány kérdésre hívnám fel a figyelmet, melyre az evolúció nem válasz: miért élünk mi, emberek? Mi a létezésünk célja? Hova tartunk? Van-e élet a halálon túl? Miért van egyáltalán halál? Hogyan lehetünk boldog emberek? A válasz a (bibliai) hit.

Pálfy Gyula ([email protected])

Tartalomjegyzék A főszerkesztő nadrágszéle (Felbolydulva) ....................................................2 Olvasói levél (Válaszlevél a „sötét oldalról”) .............................................. 2-3

Felhívás! A Tétékás Nyúz

HÖK (Biztos, gazdaságos) .................................................................................4

negyedévente megjelenő

Alapítvány (Megújult a Lágymányosi Hallgatói Bolt) .................................5

kulturális melléklete

Kutatás (ESEO, ESMO és a többiek) .................................................................6 Konferencia („Mi lesz velünk?!”)......................................................................7 Lágymányosi portrék (M. M. Microso� Marslakó).................................... 8-9 Faliújság.. ..............................................................................................................9

hirdet versenyt egyperces novellák, versek műfajban!

Tudós-ítás (Az atomoktól a csillagokig) ........................................................12

Műved maximum 1800

Lemaradtál a szoctámról? ................................................................................12

karakter legyen!

Theo Jansen ........................................................................................................14 Helyvektor (Télből a nyárba II.);Főzőcske (Zöldborsó) ...............................15 Cooltér (Sarkvidéki őrület); Négyeshatos (A Láthatatlanok) .....................16 Mozizóna (Véres Valentin – 3D; Oscar) .........................................................17 Belszíni fejtés (Hagyományos) ........................................................................18

A pályázatokat az irkafi[email protected] címre várjuk.

A hét képe...........................................................................................................19

TétékásNyúz, XXXVIII. félévfolyam, 4 szám. Kiadja az ELTE TTK HÖK. Felelős kiadó: Jancsó Tamás, a HÖK elnöke. Főszerkesztő: Boldizsár Márton. Vezetőszerkesztő: Boldizsár Márton . Tördelőszerkesztő: Simó Zsófi. Olvasószerkesztők: Babi és Timi. Rovatvezetők: Tibor (Négyeshatos), Csilla (Külszíni fejtés), Csicseriboró (Cooltér), Ákos (Természet-tudomány-technika), Csanna (Lágymányosi portrék), Marci (Sport), tajmi (Főzőcske), László (Helyvektor), hlk (Mozizóna, Mondok egy…). Honlap: h�p://nyuz.elte.hu. E-mail: [email protected]. Telefon: 372 2654, lapzárta után 209 0555/1819. Fax: 372 2654. Lapzárta: péntek 17.00. Készült a Publicitas nyomdában 1700 példányban. A Nyúz a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület tagja.

TétékásNyúz

4

HÖK HÖK

Biztos, gazdaságos Beszélgetés Kürtösi Szilviával Napjainkban a pénz körül forog a világ, és nem olyan könnyű kezelni egy egész önkormányzat költségvetését... főleg nem a miénket, gondoljatok csak a rendezvényeinkre! A kar legtöbb hallgatója talán nem is tudja, hogy létezik egy olyan tisztség a HÖK-ben, amely ezzel foglalkozik. Mióta vagy gazdasági biztos? Hogyan lehet egy ilyen munkakörre felkészülni? Tavaly március elején választo� meg a TTK HÖK Küldöttgyűlése gazdasági biztosnak. Elő�e voltam már biológia szakterületi koordinátor, Ellenőrző Bizottsági tag, majd EB elnök. 5 éve vagyok már megválaszto� képviselő, ami onnan jött, hogy mindig is öntevékeny emberke voltam. Már a gimnáziumban is DÖK titkár, valamint a Gyermek és I�úsági Önkormányzat alpolgármestere voltam otthon, úgyhogy nem volt ismeretlen számomra a közösségért való munka. Így hát elsős koromban fogtam magam és elindultam a HÖK választásokon. Mindezek melle� nagyon sokat kellett erre a tisztségre készülni. Először is egyetemi és EHÖK-ös szabályzatokat, rektori körleveleket érdemes átnézni, valamint meg kell ismerkedni a munka során használatos formanyomtatványokkal. Az elődömtől is hasznos tanácsokat kaptam a mindennapos adminisztrációk leghatékonyabb elvégzésére. Legtöbbet mégis a mindennapi teendők elintézése közben tapasztaltam. Mit csinál tulajdonképpen egy gazdasági biztos? Milyen tulajdonságok előnyösek? Gazdasági biztosként a HÖK működési keretének adminisztratív nyomonkövetése, és a Küldö�gyűlés, valamint Választmány tájékoztatása a fő feladatom. Az adott gazdasági év költségvetésének elkészítése az elnökkel, valamint az év végi beszámolók megírása is hozzá tartozik. Ezen felül utalványrendeletek sokaságát készítem elő leadásra, segítek a TTK

38. félévfolyam 4. szám 2009. március 4.

HÖK által támogatott rendezvények elszámolásában is. Évente el kell végezni a HÖK eszközeinek leltárát. Delegáltja vagyok az EHÖK Gazdasági Bizottságának, mely egy havonta ülésező testület. A TTK HÖK Választmányának is szavazati jogú tagja vagyok, mely testület általában heti rendszerességgel ül össze. A feladatkör nagy precizitást, pontosságot, határozo�ságot igényel. Az, hogy én vagyok a gazdaságis a HÖK-ben az nem azt jelenti, hogy én döntök az anyagi kiadásokról. Az én feladatom olyan, mint a bankautomatáknál a pénztári bizonylat, figyelmeztet, hogy hogyan állunk. A kiadásokról a TTK HÖK Választmánya és Küldö�gyűlése dönthet. Mit gondolsz, miért lesz előnyös, ha a gazdasági biztosból elnökhelye�es lesz? Az elmúlt időszakban megnövekede� az egyre szigorodó és egyre több adminisztrációt követelő szabályozások mia� a munkám. A TTK HÖK-ben elég sokáig nem volt olyan poszt, amely a gazdasági ügyekért volt felelős. Ilyenkor az elnök lá�a el a feladatot. Az elmúlt több mint 2 év óta, amióta ez a tisztség be van töltve, egyre több és egyre nagyobb felelősséggel jár. Milyen egyéb HÖK-ös munkát szoktál végezni a tisztséged melle�? Mit tudsz tenni a hallgatókért? A Kari Ösztöndíj bizottságnak tagja vagyok, amióta belekezdtem a höközésbe, amit egyébként különösen szeretek csinálni. A mi feladatunk az egyszeri és a rendszeres pályázatok kiírása és elbírálása. Rendezvényeken zenekarkoordinátori feladatkört szoktam ellátni, ami

Kürtösi Szilvia abból áll, hogy én vagyok a zenekarokkal a helyszíni kapcsolattartó. Arról kell gondoskodnom, hogy a koncertekkel minden rendben legyen, időben el tudjanak kezdődni és a zenekar is jól érezze magát. (Soha nem gondoltam volna, hogy valaha is ilyen munkakört fogok végezni. Nagyon érdekes ismert emberekkel találkozni.) A rendezvények gazdasági részét már csak tisztségemből adódóan is felügyelem. Legtöbbet azonban velem az Északi Hallgatói irodában lehet összefutni, hiszen az egyik o� dolgozó irodavezető vagyok szeptember óta. Azért is csináltam már, meg csinálok is egyszerre ennyiféle dolgot, mert először is szeretem, másodszor egy jó gyakorlatnak fogom fel. A jövőben nagyon szívesen dolgoznék majd egy alapítványnak, mely valahogy a gyerekekért dolgozik, és remélhetőleg az i� szerze� tapasztalataimat majd sikerül e téren kamatoztatnom. Hogyan haladsz a tanulmányaiddal? Biológia-környeze�anos hallgató vagyok, és már igencsak a végéhez közeledek a tanulmányaimnak. Igazából pár kötelező tanegységet leszámítva a szakdolgozat megírása, ami még elő�em áll. Mit csinálsz szabadidődben? Eljutsz kari és egyetemi bulikra? Szabadidőm nem nagyon van, főleg így félév elején. De nagyon szeretek kirándulni és traccsolni a haverokkal. Persze eljutok a kari bulikra, hiszen dolgozom rajtuk, de kikapcsolásképpen ott szoktam pörögni az egyetemi rendezvényeken. Lellei Nóri

Alapítvány Alapítvány Megújult aLágymányosi Hallgatói Bolt Nézd meg te is a saját szemeddel! Befejeződö� a Gömb aula galérián működő Lágymányosi Hallgatói Bolt és Ügyfélszolgálat megújulása! Ezen a héten, az utolsó bútor is a helyére került és ezzel a több, mint két éve beindíto� fejlesztési program egyik, leglátványosabb fázisa lezárult! Egy sokkal kényelmesebb és barátságosabb bolt várja immáron a hallgatókat, oktatókat! Az átalakítást 2006 végén határozta el a TTK Hallgatói Alapítvány vezetése. Az engedélyek birtokában 2007 nyarán elkezdődö� a munka, amelynek legfontosabb része most fejeződö� be. Ennek során bővült az eladótér mérete, kicserélődtek a berendezési tárgyak, felköltözö� a déli épület alagsorából az ügyfélszolgálat és az egyetemi jegypénztár is. Így mostantól minden egyetemi polgárt érintő ügyintézést és szolgáltatást kényelmesen, egy helyen lehet elérni. A bővítésnek köszönhetően a tankönyvek, jegyzetek vásárlása melle� teljessé vált az ajándékok listája is! Februártól már a BKV különleges ajándéktárgyai is kaphatóak, sőt, áprilistól a MÁV ajándéktárgyai is fellelhetőek lesznek a boltban. A Hallgatói Boltban működik az egyetemi jegypénztár is, ahol MÁV és BKV jegyek, bérletek kaphatóak,

F���

sorban állás nélkül, illetve március közepétől a VOLÁN társaságok bilétái is bevezetésre kerülnek! A tankönyvek és jegyzetek készlete kibővült, illetve szinte mindegyik termék ára 5-25% közö� csökkent, így érdemes mindenképpen körülnézni, illetve a boltvezetőtől információt kérni. Ugyanis ha éppen nincsen készleten a kerese� kiadvány, megrendelik és néhány napon belül át is vehetőek! Az Eötvös kiadó termékei egységes, 20%-os kedvezménnyel kaphatóak, hiszen a bolt is csatlakozo� az Eötvös-pontok hálózatához, így immáron Lágymányoson is elérhetőek a hálózat szolgáltatásai. A szintén itt helyet kapott Ügyfélszolgálaton lehet jelentkezni többek között az idén immáron 17 éve folyamatosan szerveze� ére�ségi és felvételi előkészítő képzésekre,

5

a magas minőségi képzést garantáló nyelvtanfolyamokra, ECDL képzésekre, autóvezetői tanfolyamra, síelésre, stb. Ugyani� készí�ethető nemzetközi diákilletve tanárigazolvány is, a szokásos áron, mindössze néhány perc ala�. A megújulás apropóján számos könyvet és ajándéktárgyat kínál a bolt akciós áron. Tessék birtokba venni az újdonságot, hiszen értünk van! jonnyb

TétékásNyúz

6

Kutatás Kutatás

ESEO, ESMO és a többiek Műholdépítési projektek a Műegyetemen I. Az SSETI (Student Space Exploration and Technology Initiative) keretében két programot hoztak létre: ESEO (European Student Earth Orbiter)-t, majd később az ESMO (European Student Moon Orbiter)- t, amelyben egyetemi hallgatók terveznek és építenek meg kísérleti mini-műholdakat. A diákok lehetőséget kapnak, hogy szervezett csoportokban részt vegyenek műholdépítési projektekben a tervezési fázistól egészen a befejező fázisig, ezáltal rengeteg tapasztalatra és tudásra tesznek szert. A programban tevékenykedő egyetemisták nem dolgoztak megfelelő ütemben, csak nagyon kevesek érezték a munka fontosságát. Ők megalkották az Express-t, és 2005 októberében Kosmos-3M rakétával elindították Föld körüli pályára. Ez lényegében demonstrációs célokat szolgált, de tervezési hibák miatt hamar megszűnt vele a kapcsolat. Az SSETI-től a további irányítást ekkor visszave�e az ESA Education Office (Európai Űrügynökség Oktatási Osztálya). Nemcsak ezzel foglalkoznak a hallgatók, hanem több külföldi egyetemhez hasonlóan megépítenek egy CubeSat-ot, Magyarország első műholdját a Masat1-et. Elsőként az ESEO-t és az ESMO-t szeretném bemutatni, majd a jövő héten a Masat-1 építéséről adok némi á�ekintést. Az ESEO (European Student Earth Orbiter) megépítésében több európai egyetem diákja vesz részt. Minden megalakult csoportnak megvan a saját

38. félévfolyam 4. szám 2009. március 4.

feladata. A kezdeményezést az SSETI csoport indíto�a, és jelenleg az ESA Education Office irányítja. Valójában azonban az ESA a rendszermérnöki feladatokat rábízta a Carlo Gavazzi elektronikai cégre, valamint 6 millió euroval támoga�a is azt. Ez nem a CubeSat osztályú műholdak közé tartozik, annál nagyobb: 600x600x710 mm és 120 kg a tömege. A tervezést 2000-ben kezdték el, hazánk 2006 februárjában csatlakozo� a progr a m h o z . Tö b b műszer is helyet kap rajta: 3 képkészítő kamera, valamint a plazma- ill. kozmikus sugárzási környezet vizsgálatát szolgáló eszközök. Hazánk egy főmodul és egy tudományos műszer megépítését vállalta: EPS-t (Electrical Power

Systems, Energiaellátó rendszerek) és az LMP-t (Langmuir Probe, plazmadiagnosztikai kísérlet). Az ESEO-ra egy magyar fejlesztésű dozimétert is raknak, a TriTel-t. A diákok interneten tartják a kapcsolatot, valamint Hollandiában szerveze� találkozókon beszélhetik

meg a felmerülő problémákat. Az előzetes tervek alapján elnyúlt átmeneti pályára fogják állítani 2011ben Ariane-5 rakétával, és 28 napig fog üzemelni. Az ESMO (European Student Moon Orbiter) –t az ESEO program után hagyta jóvá az ESA 2006 márciusában. A holdszonda sok hasonlóságot mutat Föld körül keringő társáéval, de más műszereket helyeznek el rajta. A keskeny látószögű kamera (NAC- Narrow Angle Camera) naponta 5 képet fog készíteni a Hold felszínéről 100 kilométeres magasságból, melyet végül oktatási célokra használnak fel. A szondán eddig 2 kísérlet kapott helyet: egy mikrobiológiai (BioLex), aminek során a kozmikus sugárzás hatásait fogják vizsgálni baktériumtenyészeteken, és egy mikrohullámú radiométer (MWR), mely a Hold felszíni hőtérképét készíti el. A magyar csapat a fedélzeti számítógépet (OBDH- On-board Data Handling Computer) készíti el, mely felelős a szondán belüli kommunikáció és adatkezelés vezérléséért. Ha ez nem működne tökéletesen, az egész program kudarcba fulladna, tehát nagy felelősség nehezedik a diákok vállára. A műszerek száma még elbírálás alatt áll, de reméljük, hogy más magyar műszerek is helyet kapnak. Az egység előzetes tervek alapján 2011 körül áll Hold körüli pályára. Az Egyesült Államokban rengeteg egyetem épít saját műholdat, és tervbe van véve egy holdszonda is, az ASMO (Americain Student Moon Orbiter), mellyel talán közös mérést is el fog végezni az ESMO. A következő számban a pikoműholdakról (CubeSat), és kiemelten Magyarország első műholdjáról, a MASAT-1-ről lesz szó. Orgel Csilla

Konferencia Konferencia „Mi lesz velünk?!” Magyarországi Klímacsúcs 2009. február 27., Budapest, Hotel Intercontinental. A téma fontosságához méltó a helyszín és a résztvevők listája. Miniszterek, képviselők, tudósok végeláthatatlan sorának egy közös célja van: a klímaváltozás folyamatának megállítása. Ritka esemény. Két dolog azonban hiányzik: az idő és a civilek. Láng István akadémikus alapítója és elnöke a Klíma Klubnak, amely az éghajlatváltozás hatásainak széleskörű ismertetését, a szemléletváltás fontosságát és a társadalmi szerepvállalás kihangsúlyozását tűzte maga elé célul. Első kezdeményezésük az I. Magyarországi Klímacsúcs, melyet Stavros Dimas, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa nyito� meg, kiemelve a klímavédelem társadalmi támogato�ságának jelentőségét, a „zöld New Deal”, mint lehetséges megoldást, ill. a civil társadalom és az államok közötti párbeszéd megteremtését. Kár, hogy ez utóbbi ellentmondásba keveredett a Csúcs lebonyolításával, de erről kicsit később.

A KIHÍVÁS Dióhéjban, miről is van szó: a Föld éghajlati változásának korai jele a világ hőmérsékletátlagának emelkedő trendvonala, amely a legoptimistább szcénárió szerint is a következő száz évben így is marad. Ennek káros hatásai ismertek; hazánk az öreg kontinens kiemelten veszélyeztetett országa ebből a szempontból. A probléma régóta ismert és többször is tettek kísérletet a megoldásra többek közö� a legmagasabb diplomáciai, nemzetközi szinteken, mégis láthatólag nem juto�unk előrébb. Gondoljunk csak Montreal és Kyoto kudarcként kezelhető „eredményeire”, vagy a legújabb „20-20-20”-as megállapodás túlzott kompromisszumaira [2020ig 20%-os kibocsátás-csökkentés vállalása az EU-ban]. Pedig időnk lényegében már nincs. F���: W���� D����

MINISZTERI SZEMÜVEG Hogyan látják ezt országunk vezetői? Szabó Imre, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium minisztere szerint a gyors változás veszélyét mi magunk idézzük elő. Vázolta a hazai klímapolitika legfontosabb elemeit: 1.: CO2-kibocsátások csökkentése ill. a „nyelőkapacitás” emelése [értsd: erdők], 2.: energiahatékonyság, 3.: megújuló energiaforrások értékelése, 4.: alkalmazkodás [amelybe ma már beletartozik a helyreállítás is!]. Molnár Csaba energiaügyi miniszter rámutato�: hozzá vagyunk szokva a túlzott mértékű energia-fogyasztáshoz, ez pedig ellentétben áll a globális változások elleni törekvéseinkkel. Csökkenteni kell hazánk importfüggőségét [ld. oroszukrán gázvita következményei], ez hazánk esetében a kedvező geológiai adottságok kihasználása [geotermikus energia] ill. Paks II.-es blokkjának megépítése jelenthetné. Kérdés, tényleg van-e a jelenlegi helyzetben 1500 milliárd forintunk erre. Továbbá felszólt Gráf József földművelési- és vidékfejlesztési miniszter és Kovács László, az Európai Bizo�ság adó- és vámügyi biztosa.

TUDÓS SZEMÜVEG A plenáris ülés második részében felszólalt Harnos Zsolt, a Corvinus egyetemi tanára, akadémikus, aki optimistának nevezte a problémák felvázolását. Szerinte fel kell tenni a következő kérdéseket is: Mivel tudjuk ezt megoldani? Milyen a

7

társadalmi fogadtatás? Környezeti hatástanulmányok mit jeleznek, ha vannak ilyenek? Továbbá: az ún. CO2kvótakereskedelem erkölcstelen dolog, mert eszerint „az szennyezhet, akinek van pénze?!” Ezzel az előadók közül nem mindenki érte� egyet. Továbbá felvázolta az ügy meteorológiai há�erét Bozó László, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke, aki kiemelte a szélsőséges időjárási anomáliák gyakoribbá válásával az ultrarövidtávú előrejezés [’nowcasting’] jelentőségét. A későbbi szekcióüléseken jelen volt különböző területekről pl. Zöld András, egyetemi tanár, BME; Jolánkai Márton, egyetemi tanár, Szent István Egyetem - Növénytermesztési Intézet; Antal Z. László, MTA Szociológiai Kutatóintézet és egyetemünk Meteorológiai Tanszékének vezetője, Bartholy Judit is. Antal úr felvetése említésre méltó: arra kérte a szervezőket, számolják ki, hogy ez a rendezvény mennyi CO2-kibocsátással járt.

TÁMADÁSOK Már aznap este előtérbe került a tény, hogy több civilszervezet [pl. a Levegő Munkacsoport és a WWF Magyarország] nem képviseltették magukat a Klímacsúcson, holo� egyik célja éppen az állam és ezen csoportok kommunikációjának erősítése lett volna. A civilek azt állítják, nem kaptak felszólalási lehetőséget (csak egy szekcióban, de „magukkal nem akartak beszélgetni”), a szervezők szerint viszont nem is akartak eljönni. Stavros Dimas, az MTV Az Este c. műsorában úgy reagált: „Csak utólag értesültem a problémáról. De fontos, hogy mondják el a véleményüket, adott esetben kritizáljanak minket a cél érdekében! Jelentős feladatuk a közvélemény tájékoztatása; a lakosság szerepe pedig kiemelkedő lehet.” Reméljük, Láng Istvánnak ez a vita nem szegi kedvét, mert szükség van erre a konferenciára, a szervezés profi volt, nem utolsósorban pedig elgondolkodtató előadások hangoztak el, kivételes környezetben. Én maradok hű a kezdeményezéshez, így ha jövőre is lesz Klímacsúcs, arról is én foglak Titeket tudósítani! Weisz Dávid

TétékásNyúz

8

Lágymányosi Portrék Lágymányosi Portrék

M. M. Microsoft Marslakó Interjú Lőrincz Andrással „ELTE Innovatív Nap” – és egyetemünk első „Innovatív Kutatója”. Megtisztelő cím, annyi bizonyos, de talán az okokat már kevesebben ismerjük. Ezek felkutatására indultam egy hűvös hétfői reggelen a Déli Tömb felé. Aki válaszol: Dr. Lőrincz András, az IK Információs Rendszerek Tanszék tudományos főmunkatársa. A s z á m í t ó g é p e k é s e g yé b elektronikai eszközök mára körbevesznek minket, de vajon jelenthet-e ez nekünk többet is? Manapság szinte mindenki előtt ismert jóslat, jelenség a mesterséges illetve környezeti intelligencia egyre nagyobb térhódítása. Ezt látszik igazolni a területen közzétett viszonylag magas publikációk száma – de hogyan hasznosíthatók ezen eredmények akár a mindennapi életben is? Ez utóbbira adandó kérdésre keresi a választ az innováció.

szabadalmat cserélni, vagy, hogy a vállalkozás perelhessen valaki mást. Ilyen hírhedt történet a BlackBerry esete, ahol megvárták, míg a találmány felfut, majd előálltak azzal, hogy már van ilyen szabadalom. Ennek nyomán a BlackBerry-nek jelentős anyagi áldozatokat kellett hoznia. Ma már a vállalatok keresik a lehetőségeket: hol és mi szabadalmaztatható,

Elsőként gratulálok az elismeréshez. Számíto� rá?

Kutatási területe a környezeti intelligencia. Mit érthetünk ezala�?

Nem tudtam magáról a kezdeményezésről sem, abszolút meglepetésként ért, főleg mivel ez egy új, most alapított díj. Néhány nappal a díjátadás elő� értesíte�ek. Minek köszönhető ez? Érdekes az apropó: most először volt az ELTE-nek bevétele szellemi jogokból. Ez a szabadalmi jogdíjak helyzetére is rámutat. Mi az egyetemen kutatással foglalkozunk, az efféle díjak pedig termékért járnak, terméket viszont nem készítünk. Az utóbbi néhány évben változás állt be a szabadalmaztatásban: nagyon sok helyütt készítenek szabadalmakat biztonsági okokból, tehát nem is feltétlenül értékesítésre, termékre. Azért, hogy ha valaki beperli a vállalkozást, akkor lehessen

38. félévfolyam 4. szám 2009. március 4.

lehetetlen lenne a megfelelő szabadalom elkészítése, ezt csak nagy cégekkel együttműködve tudjuk megvalósítani. Az üzleti tisztesség elvei érvényesülnek – az ELTE és a Johnson&Johnson között is. Ebből annyi következik, hogy a létrehozott termék tulajdonjogában az egyetem is részesül. Érdekes, hogy én, mint kutató nem is vagyok érdekelt (sőt ellenérdekelt vagyok) a szabadalom elkészítésben – ebben a projektben is minimális szerepem volt, legalábbis a szabadalom megírását tekintve; az egy külön szakma. Nekik a mi kutatási eredményeink fontosak, azt akarták szabadalommá érlelni a jövőbeni esetleges érdekvédelem miatt. A kutatás és a termék közti folyamat, azaz a technológia-transzfer megvalósult egy induló amerikai vállalkozásnál: ők megvették az ELTE-s know-how-t, majd azzal indultak el igen kock á z a t o s fejlesztések irányába. Mindkét esetben volt PhD-hallgatók voltak a kezdeményezők.

hogyan védhetik meg jövőbeni érdekeiket. Változik a világ; a h a g yo m á n yo s „ e l j á r á s ” i d e j e – amikor „valaki” feltalálta a telefonközpontot, majd piacra vitte, az már kevéssé időszerű. Az ELTE-nek, így Önöknek is vállalatokhoz kell fordulnia? Jelenleg három benyújtott szabadalmunk van a Johnson&Johnson-nal közösen. U g ya n a k k o r M a g ya r o r s z á g o n

Több mint tíz éve már azt mondták, hogy amelyik szo�ver nem rendelkezik az ezredfordulón a mesterséges intelligencia megfelelő elemeivel az ki fog szorulni a piacról. Mára ez az állítás csak bővült. Azért érdekes ez, mert magát a kifejezést nagyon nehezen lehet definiálni. Röviden olyan algoritmusokat jelent, amelyeknél vagy léteznek szabályok és ezeket kell kombinálni, vagy nincsenek ilyen szabályaink, de legalább vannak példáink, amelyek birtokában példa alapú döntéseket lehet hozni. Utóbbira talán szemléletes szituáció: tegyük fel, hogy marslakó vagyok, aki még soha nem látott sem földi férfit, sem földi nőt. Megkérem Önt, írja le nekem, mi a különbség a férfi F���: W���� D����

Lágymányosi Lágymányosi Portrék Portrék és női arc között. Vajon mit mond majd nekem? Az arc és a nem kapcsolatra nem igazán tudunk szabályt felállítani, ezért jobban járunk mindketten, ha Ön képeket mutat: ez például nő, ezen a képen pedig férfi látható. Ez a példaalapú tanulás esete, mi is így tanulunk, ilyen algoritmusok is léteznek. A fenti példában jobb eredményt adnak, mintha szabályokat használnánk. Viszont a két eljárás közötti különbségtétel is nehéz: a tanulás is és annak eredménye is bitekben jelenik meg, azaz szabályok vannak mögötte. Hol tart most a technológia? A számítógép okosabb lehetne akkor, ha engem, a felhasználót jobban megismerhetne – megfigyelhetné mit teszek, abban kereshetne törvényszerűségeket, előrejelezhetne fontos dolgokat. Pé l d á u l s o k a t s e g í t e n e e g y „arckifejezés-felismerő”. Ha rendelkezik azzal az információval, hogy éppen mivel foglalkozok (ez most is így van, csak a gép nem használja fel ezt az információt), akkor a gép tudna „segíteni”. Például a Microsoft Word „rájönne arra”, hogy „már megint ugyanazt keresi ez a fickó, mint a múltkor, és mégsem találja a megfelelő eljárást!” – ekkor rá tudna kérdezni, hogy „esetleg szeretnéd a képet beletenni a dokumentumba? Múltkor is ez volt a problémád...!” Ha igaza van, akkor úgy gondolnám, hogy ez a gép rólam is és a szoftver működéséről is tud valamit. Az adott esetben ketten tanulnak egyszerre: én is tanulok (keresem az eljárást) és a gép is (mégpedig azt, hogy mire van szükségem, hogyan kell nekem tálalnia az információt). Ez a környezeti intelligencia. Meglepő, hogy a mi mindennapi tevékenységeinkben milyen sok a visszatérő elem. Ilyen a napi ritmusunk is: reggel bejövünk, délután hazamegyünk. Éppen emia� tudna sokat segíteni a gép, ha az más információval is rendelkezik. Veszélyek és hasznosíthatóság?

Veszélyek már vannak, csak nem a Big Brother figyel minket, hanem a Google. A rólunk szerze� információt például a hirdetési helyek eladásán keresztül használja fel. A kérdés második részére: azok a területek, amelyekkel mi foglalkozunk, talán hasznosnak mondhatóak. Fogyatékosok és idősek számára fejlesztünk eszközöket. Szükség van a gépi intelligenciára, ha például egy ágyhoz kötött ember kommunikálni szeretne a külvilággal, problémái olyanok, hogy valakit riasztani kell(ene), miközben erre éppen ő maga képtelen. Az is lehet, hogy egyszerűen csak részt akar venni a társasági életben. A számítógépek segítségével egyre közelebb kerül például az az eset, amikor egy minket figyelő kamera és egy retinára vetítő projektor segítségével virtuális tárlatvezetésen vehetünk részt úgy, hogy a gép a számunkra érdekesebb, minket jobban lekötő információval ismertet meg. A termékfejlesztés erősen függ a „piactól”. Például, az idősek tábora nagy, miközben a halmozottan fogyatékos gyermekek tábora kisebb. Így az prognosztizálható, hogy a környezeti intelligencia előbb az idős emberek számára „készül el”. Pedig mindkettő ugyanolyan fontos lenne. 1997., Bill Gates: „Az elkövetkező 1020 évben a számítógépek képesek lesznek arra, hogy megértsék, amit mondanak nekik.” Messze vagyunk e�ől? Nem tudjuk megmondani, mi az a megértés – amíg ez így van, nem tudok erről véleményt m o n d a n i . B i z t o s m a g á va l i s előfordult, hogy azt mondta egy vizsgára való készüléskor: „Hát ezt most értem.” Egy hétre rá: „Hú, most értem igazán!” Még később: „Hát a csoda vigye el, milyen egyszerű ez!” Elmegy a vizsgára, feltesznek egy kérdést: „Hoppá, lehet, hogy mégsem értem...?!” Bonyolult dolog ez – egyelőre a kérdésére nem tudok választ adni. A számítógép most csak azt tudja, „érti”, amit mi beprogramozunk.

9

Mit jósol az elkövetkezendő időkre, merre haladunk? Mások jósolják, hogy a nanotechnológia, a biotechnológia és az informatika olyan mértékben fejlődnek, hogy húsz év múlva az ún. szingularitáshoz érkezünk – azaz túl sok minden történik egyszerre, és azt már nem tudjuk követni. Én azt mondom, hogy a mostani válsághelyzet lassítja a fejlődést, tehát nem biztos, hogy a szingularitás ennyire közel van. Nem tudom mikor leszünk olyan bölcsek, hogy elkezdjünk azon gondolkozni, mi lenne az optimális fejlődési ütem, irány. Fontos kérdés, de nincsenek válaszok. Érdemes lehet megfontolni Lőrincz Tanár Úr utolsó néhány mondatát. Annak ellenére, hogy a gazdasági, erkölcsi és klímaválság egyértelműen ránk köszöntö�, még mindig többen vannak azok, akik bár ismerik a problémát, de nem látják az összefüggéseket. Pedig ekkor lennénk – interjúalanyom megfogalmazása szerint – bölcsek. Lehet, hogy gépeink megelőznek minket...? Weisz Dávid

Mondok Egy... „Ennél nagyobb öröm nincs, mint amikor deltákat látok!” Gnädig Péter „A lányok megkérnek egy daliás fiút, hogy dugja be.” Hága Péter „Abban az időben Amerikáról minden európai azt gondolta, hogy ott még indiánokra lövöldöznek, ez így is volt, csak már autóból tették mindezt.” Török Zsolt „Azért nő a páva farka, mert a nőstények a nagyobb farkat szeretik.” Kiss János „...és mi történik, ha a nyomást hirtelen 10 fokra emelem?” Horváth Ferenc

TétékásNyúz

FOCIMECCS A VADKELETEN! ELTE-s szervezésű buszos túra indul Albániába március 27-től 29ig az albán-magyar VB selejtezőre! Meccs előtt ismerkedés Tiranával! Az út ára 21.000HUF! Jelentkezés Bosnyák Norbertnél amíg a helyek el nem fogynak a [email protected], vagy a

Felhívás! A Tétékás Nyúz negyedévente megjelenő kulturális melléklete hirdet versenyt egyperces novellák, versek műfajban! Műved maximum 1800 karakter legyen!

A pályázatokat az irkafi[email protected] címre várjuk.

12

Tudós-ítás Tudós-ítás és és Szociális Szociális hírek hírek

Az atomoktól a csillagokig

Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a közlekedés, a térfűtés, az erőgépek működtetése rengeteg energiát igényel, de a mai modern társadalom bonyolult kapcsolatrendszerei sem működnének enélkül. A Föld lakossága 2005-ben 488 EJ energiát használt fel, ami pénzben kifejezve 10 milliárd dollárt jelent óránként! Az energiafogyasztás folyamatosan nő: a Föld egy lakója átlagosan 70 GJ energiát használ évente, de persze az egyes országok között óriási különbségek vannak: a legtöbbet fogyasztó Egyesült Államokban ez az érték kb. ötször ennyi, míg Bangladesben csupán a világátlag 6%-a.Afelsorolt adatok egyértelműen jelzik, mind üzleti, mind politikai szempontból

kulcsfontosságú tényező az energia. Bár az emberek tisztában vannak azzal, milyen fontos lenne takarékoskodni az energiával, ez egyrészt a beruházásigény, másrészt a társadalom lassú változási hajlandósága miatt nehezen valósul meg. A fosszilis energiahordozók készletei végesek, pótlásukat nem lehet kizárólag megújuló energiaforrásokkal biztosítani, mivel ezek energiasűrűsége kicsi. Az egyetlen olyan nagytechnológia, amely

már ipari méretekben is bizonyította, hogy képes átvenni a fosszilisak szerepét

az energiaellátásban az az atomenergia. A világban jelenleg 439 erőművi reaktor üzemel, melyek összesen 372 GW kapacitással bírnak. Az atomerőművek készenléti ideje 81%, ezért igen megbízhatónak nevezhetjük őket. A nukleáris vita legfontosabb elemei: a dúsítás, maga az erőmű, az újrafeldolgozás és a tárolás. Aki ugyanis dúsítani, illetve újrafeldolgozni tud, az atomfegyver előállítására is képes. Az erőművekben keletkező kis- és közepes aktivitású hulladékok elhelyezését ugyan már sikerült megoldani, a nagy aktivitásúak esetében ez a probléma még fennáll. Az ellenzők azt is felhozzák érvként, hogy egy atomerőművi baleset milyen súlyos következményekkel járhat. Mérlegelni kell továbbá azt is, megérie atomerőművet építeni, hiszen az uránkészletek végesek. Az, hogy meddig elegendő még az urán, nagy mértékben függ attól, hogy hogyan gazdálkodunk vele, vagyis milyen reaktorban égetjük el. A hűtőközegként könnyűvizet felhasználó, úgynevezett LWR reaktorok használatával már 2030 körül kimerülnének készleteink, ám gyorsreaktorok telepítésével ez az idő évtizedekkel meghosszabbítható. Jurecska Laura

Lemaradtál a szoctámról?

akik mindent megte�ek azért, hogy ezt a támogatást megítéljük nekik. Ha egy hé�el hosszabbra nyújtjuk a határidőt, akkor senki sem jut hozzá a pénzéhez, és az a körülbelül 1500 hallgató, aki idejében benyújtotta a pályázatot, késedelmet szenvedne és jogosan lehetne felháborodva azon hallgatók mia�, akiknek köszönhetően nem utaltuk ki a segélyt. Mindenhol az életben fontosak a határidők, egy hivatalban sem foglalkoznak veled, ha mondjuk nyitvatartási időn kívül mész. Természetesen mi nem vagyunk g é p e k , á t ve s s z ü k a h i á n yo s pályázatokat, holo� az űrlap hátoldalán az szerepel, hogy ezekkel nem foglalkozunk. A hallgatók többsége az előző félévben már adott le szoctámot, múlt félévben is végigállták a kígyózó sorokat, és most is ezt tették, nem

okulva a múlt tapasztalataiból, de sokan elfelejtettek csatolni dokumentumokat. Többen azt sem értették meg, miért kell minden félévben mindent csatolni az űrlaphoz. Sajnos azt kell mondanom, hogy ezzel azt akarjuk kizárni, hogy valaki jogosulatlan előnyhöz jusson. A támogatás alappillérei évek óta nem változnak, azaz mindig kérünk kereseti kimutatást, iskolalátogatási igazolást és minden olyan igazolást, ami az egyes családtagokra, valamint a családra vonatkozik. Ezek általában olyanok, amelyek beszerzése már hetekkel korábban megtörténhet, Ti mégis mindig az utolsó napokra hagyjátok ezeket. Így a mi dolgunkat nehezítitek meg és persze nem szólva a re�entő sorbanállásról, a folyamatos idegeskedésről, az ellenszenves hangulatról. Pauer Eszter

Az energiaellátás és az atomenergia Az fizika középiskolások körében való népszerűsítésére létrehozo� rendezvénysorozat legutóbbi előadásán Dr. Kiss Ádám, az Atomfizikai Tanszék professzora beszélt az energiakérdéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról és bemuta�a, milyen részt vállalhat az atomenergia az emberiség energiaigényének biztosításában.

Ebben a félévben február 20–án volt a rendszeres szociális támogatás kérvényeinek leadási határideje. Mint minden félévben, nagyon sokan választják az utolsó napokat arra, hogy leadják a kérvényüket, de most különösen sok ilyen hallgató volt. Sokan érdeklődtetek az irodában hogy miért is ilyen rövid a határidő. Erre a kérdésre még egyszerű válaszolni: annak a sok félévre visszamenőleg érvényes „hagyománynak” szere�ünk volna véget vetni a szoros határidővel, miszerint a március hónapi szoctám április elején érkezik meg a számlátokra. A rendszer tehát azért ilyen, hogy azok ne szenvedjenek hátrányt, akiknek minden forintra szükségük van, és

38. félévfolyam 4. szám 2009. március 4.

F���: T������ E���

Itt Itt jártunk jártunk Környtan & Biosz

13

felezőbuli F���: M������ I�����

Földrajzos

felezőbuli F���: S�������� B�����

TétékásNyúz

14

Természet-Tudomány-Technika Természet-Tudomány-Technika

Theo Jansen A sárgaműanyagcső-alapú életformák Felülíro� hatvanegy éves holland úriember idestova húsz éve szenteli az életét új létformák megteremtésének. Nem kell i� hullacafatokból fércelt lényekre meg villámokra gondolni, ő elektromos vezetékek borításául szolgáló műanyag csöveket és PET palackokat használ alapanyagként. Jansen úr a del�i egyetem szorgos fizika szakos hallgatója volt, aztán rájött, hogy mégis inkább festő akar lenni. Nosza, hát mit lehete� tenni, el is festegete� úgy hat-hét évig. Azonban a benne motoszkáló geek csak nem hagyta nyugodni, így beszállt az UFO projektbe. Hasonszőrű pajtásaival addig-addig szorgoskodtak, míg csak megépítettek egy repülő csészealjat, és átrepíte�ék Del� fele� 1980-ban. Volt nagy riadalom, aztán persze kiderült, hogy mégsincs ufótámadás, úgyhogy mindenki visszatette az alufóliasisakokat a gardróbba, és innentől elkezdtek jobban figyelni hősünkre és munkásságára. Szerencsére volt is mire, ugyanis mindenféle, a tudomány és a művészet határát súroló innovatív kütyüt alkoto�. Talán a leghíresebb ezek közül a festőgépe, ami a nyomtatók előtti korban falakra tudott „nyomtatni” hatalmas képeket. Aztán egy szép napon bement a boltba, és a hóna ala� egy köteg sárga műanyag csővel jö� ki. O�hon elkezde� velük játszogatni, úgy gondolta, átmenetileg a segítségükkel modellezi le egy-két elképzelését. Hát ez az átmenetileg azóta is húzódik, sokunk nagy örömére. Eredetileg olyan robotokat kezdett tervezni, amelyek gátat építenek összegyűjtött homokból, védelmet biztosítva az emelkedő vízszint ellen, ami ugye a világnak azon a táján meglehetősen fontos probléma. Munkája közben azonban eljátszott a gondolattal, hogy tervezett lényei szinte már új létformát képviselhetnének, és

38. félévfolyam 4. szám 2009. március 4.

ezzel megszületett a széllel hajtott műanyagállatok lenyűgöző hada. Kedvenc kis állatkáit ypenburgi széllaborjában készíti, és a mellette lévő „óvodában” teszteli, módosítgatja. Amennyiben pedig elég erősnek bizonyulnak, szabadon ereszti őket a tengerparton és figyeli, hogy boldogulnak, majd ennek alapján módosítja a k ö ve t k e z ő generációt. Kifejlesztett egy primitív

számítógépes evolúciószimulátor programot is, így ma már ennek segítségével tud ötleteket szerezni. A túlságosan csetlő-botló próbálkozásokat pedig kihaltnak nyilvánítja és szintén a műhelye melle� elhelyezkedő „csonttemetőben” helyezi el. Állatai kizárólag a szélből nyerik a működésükhöz szükséges energiát, a vitorlás részek mozgását alakítva át lépegetéssé. A tenger és a dűnék közö� elvannak, azonban egyik irányba sem szabad elkalandozniuk, hiszen a víz elsodorja őket, a dűnék száraz homokjában pedig elsüllyednek. Így játszóterük a nedves homokkal boríto� tengerparti sáv. Ahhoz azonban, hogy o� is maradjanak, szükség van ugye

valamilyen primitív érzékelésre. Theo ezt egyszerű csövekkel oldo�a meg, amelyek folyamatosan levegőt szívnak be a talaj közelében, ám ha megérzik a beáramló víz ellenállását, az állat gyorsan elindul a másik irányba. Kis barátainkra veszélyt jelent emelle� a szél hiánya, valamint a túlzo� szél is. Ezért a műanyag palackokban képesek elraktározni nagy nyomású levegőt, amit akkor használnak fel mozgásukhoz, ha eláll a szél, amelynek egyébként képesek érzékelni az irányát, így túlzott viharban áramvonalas orrukat fordítják felé, hogy ne boruljanak fel, végszükség esetén pedig képesek lecövekelni magukat a homokba. Még egyszer mondom, az itt leírt mechanizmusok mind-mind kizárólag levegővel működnek, az állatoknak semmi másra nincs szükségük. Ám most jön csak a java. Manapság Jansen úr azon morfondírozik, hogy miképp szerelhetné fel kedvenceit valamiféle aggyal. Egyelőre egy primitív lépésszámlálót sikerült kifejleszteni az univerzális PET palackokat felhaszn á l va , e g y f a j t a bináris, van nyomásnincs nyomás rendzert létrehozva. Ennek segítségével a lények el tudják helyezni magukat a víz és a dűnék közti szakaszon, és már nem szükséges belegyalogolniuk a vízbe, hogy időben visszaforduljanak. Folyamatban van egy időmérő rendszer fejlesztése, amivel előre be tudják majd lőni a dagály időpontját és biztonságba tudnak húzódni. A határ pedig a csillagos ég. A neten rengeteg képet és videót lehet találni, ami a dolog természetéből adódóan sokkal l e n y ű g ö z ő b b , m i n t a s z a va k , úgyhogy nézzetek utána! Ajánlom a jutúbot, a wikit és a strandbeest. com oldalt. Ha pedig Hollandiában jártok, ugorjatok le a tengerpartra, hátha épp arra kószál egy csőállatka. Áron

Helyvektor Helyvektor && Főzőcske Főzőcske Télből a nyárba II. Aqua-World Budapest Olvastad a múlt heti Nyúzt? Nagyszerű! Akkor már bizonyára nyálcsorgatva várod a folytatást. Brazil szappanopera jelleggel többrészes, folytatásos helyvektort indíto�unk. Ne aggódj, csak két rész, és nem lesz új évad, sőt, olyat sem közlünk le, hogy az előző rész tartalmából. Virtuális sétánkat a káposztásmegyeri Aquaworldben hagytuk félbe, miután éppen lecsúsztunk a hagyma csúszdán. A vízből kikecmeregve a családi csúszdával találjuk szemben magunkat. Aki volt már aquaparkban tudja, hogy vannak ún. kötelező darabok, ez is közéjük tartozik. A családi jelzőt azért kapta az eszköz, mert egyszerre többen is le tudtok csúszni egymás melle�. Akövetkező helyszín az élménypark egyik zászlóshajója, a szörfmedence. Mielő� lelki szemeid elő� megjelenne a Palatinus hullámfürdője, megnyugtatlak, ez nem olyan. Igazi hullámszörffel, ún. bodyboarddal lehet csak bemenni, méghozzá úgy, hogy lefekszel a medence szélére, magadhoz öleled a deszkát, majd oldalra fordulva belebucskázol a vízbe. Ezt követően a harci feladat: megmaradni árral szemben. Ha ez sikerült, és készen állsz egy igazi megmére�etésre, no meg

arra, hogy mindenki téged figyeljen az elkövetkezendő húsz percben, akkor jelentkezhetsz oktatásra. A sarc kétezer forint, cserébe viszont megtanítanak állva szörfözni. Jó móka, egy próbát megér. Olyan alapvető egységekkel, mint uszoda, jacuzzi medencék és hullámfürdő nem szeretném az időtöket rabolni, ezért robogjunk tovább. A komplexumhoz kültéri medencék is tartoznak. A kijutás nagyon trükkösen van megoldva. A központi medencéből egy kis patak…

Zöldborsó

azonnal hozzálát a főzéshez, de – a mélyhűtőből előve� alapanyagokból is bármikor ízletes leves készíthető. Egy kg zöldborsót kifejtünk (vagy eleve fejte� borsót használunk), fél kg

A zöldborsót az emberiség évezredek óta ismeri, nálunk leginkább a zsenge mirelit zöldborsó elterjedt. A leggyakoribb hiba, amit kezdő szakács a borsóval elkövethet, hogy keményre főzi. A zöldborsó viszonylag hamar megfő (attól függően, hogy mennyire volt friss és zsenge a kifejte� borsó lefagyasztás elő�, több-kevesebb idő kell neki, ezért érdemes próbálgatni), kb. negyed óra ala� megpuhul, és ha tovább főzzük egyre keményebb lesz. A finom, puha zöldborsó titka tehát a rövid főzési idő. Mama borsólevese nokedlivel nyáron elkészítve a legfinomabb, amikor a friss hozzávalókat az ember csak leszedi a kertből, és

fiatalka sárgarépát jól megmosunk, és lehúzzuk a gyökerek külső rétegét (a nagyon fiatal, kb kisujjnyi vastag répát

15

kis patak, a hűs vizű kis patak ágazik le, amit egy fotocellás üvegajtó választ el a külvilágtól. A kerti séta után a szauna kötelező. Sajnos ez is fizetős, viszont különböző lehetőségek közül választhatunk: hókamra, finn szauna, Kneip-medence, illatkamra és tepidárium. Akár az összesbe benézhetünk, elszámolás a bent töltö� idő alapján történik. Az igazi nagy dobást szándékosan a végére hagytam. A hat óriás csúszda indító állomását két úton közelíthetjük meg, vagy lépcsőn felsétálunk a torony tetejébe, vagy várunk egy liftet. Javaslom az előbbit, ennyi testmozgásra szükség van. A csúszdák három típusba sorolhatók. Van az ún. testcsúszda, ahová nem kell semmilyen segédeszköz. A második csoportot a szőnyeges pályák jelentik, szőnyeget a torony alján tudsz szerezni. A maradék esetében a gumi használata kötelező. Ebből létezik egy és kétüléses verzió. Ráadásul, ha elfelejtettél magaddal hozni egyet, akkor a gumili�tel tudsz magadnak felküldetni. Ez nem vicc, tényleg létezik ilyen. A komplexum az év 365 napján egységesen délelő� tíz órától, este tízig látogatható, a jó hír pedig, hogy létezik esti diákjegy, melynek ára kétezer huszonöt forint és délután hat órától váltható! Jó csobbanást! DjKalo

elég ennyire megtisztítani, de helye�e használhatunk bébirépát is), egy csokor petrezselyemzöldet cérnával szorosan kis csomóba kötünk össze, és az egészet bő, enyhén sós vízben feltesszük főni. Közben rántást készítünk: két kanál zsiradékon egy kanálnyi lisztet „rózsaszínűre” pirítunk, elzárjuk ala�a a hőforrást, hozzáadunk két kiskanál pirospaprikát és azonnal felendegjük egy nagy pohár vízzel. A nokedlihez három kanál lisztet egy csipet sóval és egy tojással alaposan összekeverünk, ha túl kemény lenne, pici vizet, ha túl lágy, kevés lisztet teszünk hozzá. Egy evőkanál vagy nokedliszaggató segítségével a zubogó levesbe szaggatjuk a tésztát, majd hozzáadjuk a rántást is, és az egészet még egyszer felfőzzük. Tajmi

TétékásNyúz

16

Cooltér Cooltér && Négyeshatos Négyeshatos

Sarkvidéki őrület Gondolatok, érzelmek, ösztönök. Most, hogy a tél kezd elmúlni, és lassan-lassan beköszönt a tavasz, hadd nosztalgiázzak kicsit! Szeretem a telet, a havat, az északi népeket. Aki egyetért, látogasson el a Ludwig múzeumba! Videók, fényképek, rajzok és hanghatások. Megannyi eszköz, amellyel a népükről kialakult sztereotípiákat próbálja elűzni 16 finn művész. Vitatott, összetett és egyéni. Merko Tapio finn regényíró vete� papírra a második világháború után egy irományt, ahol „Sarkvidéki hisztéria” névvel illette a népével kapcsolatos sztereotípiákat, képzelgéseket. Ezek alapja nem volt más, mint a neurotikus viselkedés, ami már-már irracionálisnak hathat azon emberek számára, akik nem tudják, mit jelent a zord éghajlati körülményekhez való alkalmazkodás. Kutatók, és mindenféle sarkvidéki expedíciót vezénylő és abban résztvevő emberek kezdték anno ezt a sarkvidéki őrület dolgot. Első körben nem tudtak mit kezdeni az idegen világképpel, a vallás még élő, törzsi változatával (sámánizmus), a nyelvvel, az időjárással, a szokásokkal. Így, éppen emiatt az európaitól oly távolinak tűnő (ám tegyük hozzá még mindig európai) kultúrát és népet idegenként, különcként kezdték kezelni. Kliséket állíto�ak fel, és hisztérikusnak nevezték a sámánizmus hívő finn őslakosokat, ezzel kialakítva egy komoly társadalmi problémát. A társadalmi problémán felbuzdulva, de ezen kívül a kiállítás egyik témája a természet maga, amelyet fotókon, valamint természetes anyagokból (áfonya, nád…) készült ruhákon, cipőkön tanulmányozhatunk. Feldolgozásra kerültek környezetvédelmi kérdések, de az ember és állat viszonya című témáról is képet kaphatunk a tárlaton. Ám találunk i� megoldást kommunikációs nehézségeinkre is: alapítsunk panaszkórust (nem vicc, Budapesten állítólag alakult), esetleg ordítsuk ki magunkból az agressziót. Ez utóbbi

38. félévfolyam 4. szám 2009. március 4.

egyébként nem rossz megoldás, és az átlag „európai” kultúrában is használják. Gondoljatok csak bele, hányszor kiabált anyukátok egy-egy stresszhelyzet után. Nem elég hogy majdnem meghalsz vagy maradandó sérülést szerzel, még a hajad is lekiabálják az aggódó szülők. Még a nyelvészek is találnak maguknak témát. A finn nyelvben ugyanúgy nincs a szavaknak neme, mint a magyarban. Ebből a gondolatmenetből kiindulva érdekes alkotások szüle�ek nemtelenség kategóriában, különböző groteszk ábrázolásokban. A hisztéria szóról mindenkinek más jut az eszébe. A hisztéria lehet pozitív és negatív értelmű is. Ám egyvalami biztos. A finneknél az érzelmek ilyen mértékű kimutatása és megjelenítése egy olyan jelenség, ami talán tényleg a sok sötétség és zárkózottság miatt alakult ki. Egyfajta őrület ez nekünk, „csendes-gyilkos”- típusú, visszafogott és elfojtott érzelmektől szenvedő kelet-európaiak számára, azonban vitathatatlanul lenne mit tanulnunk tőlük. Egy életfilozófia képei, mozzanatai, lelke. Melankólia és csendes derű, groteszk és mégis reális filozófia, amely a finneket jellemzi, vagy legalábbis mi úgy véljük jellemzi ezt az északi kultúrát. Az azonban rejtély, hogyan lehet egy kitömö� fehér nyúl egy tál vízzel maga elő� az élet értelme, vagy legalábbis ennek a komoly kérdéskörnek a megválaszolója. A kiállítás a Ludwig múzeumban látható, megtekinthetitek április 12-ig. Csicseriborsó

A Láthatatlanok Sokat gondolkodtam, vajon hány ember dolgozhat fővárosunk tömegközlekedési vállalatának kötelékében. A sofőrökkel és az ellenőrökkel mindennapos kapcsolatban állunk, de vajon hány olyan dolgozó van még, akik arról tesznek, hogy napról-napra működhessen a rendszer, a helyes irányba járjanak a villamosok, karban legyenek tartva a trolik és a buszok. Ők a Láthatatlanok. Beszélik, hogy kék kezeslábast és sárga láthatósági mellényt viselnek, ám különös ismertetőjelük mondjuk a vasútnál dolgozó kollégáikkal szemben az, hogy soha, de soha nem láthatjuk az arcukat, a munkájukat. Tevékenységüket, szerepüket mindmáig homály fedi. Titokzatos rend az övéké, akik, azt hallani, nincsenek túl jó viszonyban az Ellenőrök Klánjával. Ők leltározzák, tartják karban a gépparkot, irányítják a forgalmat, kezelik a villamosok váltóit. De mikor, hol? Ahányszor csak garázsmenettel utaztam, mindig a sofőr szállt ki a kereszteződésnél, hogy beállítsa a váltót, és a megfelelő irányba induljon tovább a Nagy Sárga Kígyó. A minap azonban különös dologra le�em figyelmes. A Petőfi híd irányából érkező villamos a Blahánál szépen lelassíto�, és... a sofőr nyugodtan ülve maradt, sőt, hátradőlt, és mosolyogva malmozni kezdett. Ahogy jobban szemügyre ve�em a dolgot, nem hi�em el, amit látok: a Láthatatlanok rendjének két tagja, rikító sárga mellényben babrált a síneknél, a váltóval. Amint észreve�ék, hogy többen bámulnak rájuk, inte�ek, a villamos elindult, és mire elhaladt, a két figura nyomtalanul eltűnt. Hát ez hihetetlen. Tényleg léteznek? Biztosan csak bementek a sarki gyorsétterembe. A dolgok egyszerűbbek, mint gondolnánk, és mindenre van magyarázat. Ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal próbáltam befolyásolni saját magam, de nem hagytak nyugodni. Néha olyan jó dolog hinni a mítoszokban és legendákban. Jan

Mozizóna Mozizóna Véres Valentin – 3D A vérrel töltött bon-bon Szerintem nem vagyok egyedül, ha azt mondom, nem lá�am az eredeti (1981-es) verziót, amiből most egy „háromdésíte�” remake-et klónoztak, hogy a 3D-s filmekkel túlzo�an el nem áraszto� közönség végre a horror műfaját is kipipálhassa az új technika pale�áján. A sok rajzfilm, természetfilm után végre kezd valami körvonalazódni a 3D-s filmek háza táján. Mert EZ igenis valami, amivel harcolni lehet – legalábbis egyelőre – a kalózok ellen. Töltsd le nyugodtan, vedd fel sutyiban, úgysem érsz szemüveg nélkül semmit az egésszel, ráadásul o�hon tvn, vagy monitoron egyszerűen nem jön át az, amiért az ember beül egy 3D-s filmre. És persze az is frankó volt, amikor kb. fél éve Brendan Fraser leereszkedett a Föld Középpontjába, bár o� azért elköve�ék a készítők azt a hibát, hogy valami story-féleséget próbáltak beleerőltetni a

vizualitásba, i� szerencsére Mr. Lussier – aki a Dracula 2000-rel már alkoto� egy csodát – meg sem próbálkozo� ezzel. Különben is, ha lá�ál egy horrorfilmet, lá�ad az összest. És ugyan ki ne lenne kíváncsi milyen élmény, mikor mi ugrálunk a székekből, meg hajolunk félre egy lengedező csákány elől, nehogy kiloccsanjon az agyvelőnk! Hát még arra, mekkorákat ugranak a barátnők, hogy aztán sosem látott vehemenciával csimpaszkodnak kedvesükbe, hogy védjék meg őket. Itt aztán mindenből kijuto�, a rendező úr nem volt szégyenlős, és premier plánban mutatja szinte az összes belezést, full 3D-ben. Egyszerre katartikus, s gyomorforgató élmény.

Oscar A filmajánló betegség mia� elmarad. Úgyhogy most valami teljesen más jön: II. Oscar Hammerstein, vagyis pontosabban Oscar Greeley Clendenning Hammerstein megszülete� 1895. július 12-én New Yorkban, majd meghalt 1960. augusztus 23-án gyomorrákban. A két időpont közö� megírt nagyjából nyolcszázötven dalszöveget, ám mostani szereplésének ebben a cikkben semmi köze ahhoz, hogy az amerikai musical világ egyik legtermékenyebb tollforgatója volt. Továbbá az is teljesen érdektelen információ számunkra, hogy apukája William Hammerstein, I. Oscar Hammerstein fia, anyukája pedig Alice Nimmo, aki skót és angol szülőktől származott. Végképp nem vagyunk kíváncsiak gyermekei nevére (William és Alice az első házasságból, valamint James a másodikból), sem arra, hogy hányszor nősült (kétszer), és melyik egyetemre járt (a Columbiára). Ezek után felmerülhet az olvasóban (ha nem

17

Három klasszikus szóval élve, a Véres Valentin vizualitása Jött, Láto�, Győzö�. 2009-ben ennyi untig elég a kasszasikerhez, és a várható folytatásokhoz, épp úgy, ahogy a Péntek 13 „kimegyek John után egyedül a sötétbe, de ti ne gyertek velem” dramaturgiája is elég volt 1980-ban. Jaaa, hogy a storyról is írnom kelle� volna? Hm, futo�ak, sikíto�ak, kaszaboltak… a többi a néma csend. Tibor My Bloody Valentine �D (����. amerikai; ��� perc) Rendezte: Patrick Lussier Szereplők: Jensen Ackles, Jaime King. Bemtató: ����. február ��. Forgalmazó: Fórum Hungary

borzasztotta el a Hammerstein família részletezése, és eljuto� idáig), a helykitöltésen túl miért is szentelünk majdnem fél oldalt II. Oscar Hammersteinnek. Nos (nem, nem kizárólag az ötlethiány mia�), mert II. Oscar Hammerstein az emberiség történetében eddig egyedülálló dolgot vi� véghez. Nyert két Oscar díjat (legjobb dal kategória, 1941 és 1945). No jó, ez így önmagában nem egyedülálló, hisz rengetegen kaptak már két Oscart, sőt volt, aki még többet is. A színészeknél például Katharine Hepburn a csúcstartó négy szoborral, de egyéb kategóriákban is lehetett jócskán gyűjtögetni. Az abszolút elsőség e téren Walt Disney-t illeti, huszonhatszor kapta meg az Amerikai Filmakadémia díját. Akkor mégis mi a különleges az egyedüli Oscarban és az ő Oscarjaiban? Mivel kezd közeledni a cikk vége, elárulhatom. II. Oscar Hammerstein, azaz Oscar Greeley Clendenning Hammerstein volt eddig a történelem folyamán az egyetlen, aki Oscar névvel Oscart kapo�. hlk

TétékásNyúz

18

Belszíni Belszíni fejtés fejtés

Hagyományos Aheti feladvány egy hagyományos rejtvény, melynek megoldásaként a következő vicc végét várom: Szőke nő egy gyerekkel a karján bemegy a gyerekorvoshoz: - Szeretném megméretni a kisbaba súlyát! - mondja. - Sajnos, a babamérlegünk elromlo�, de van egy másik módszer: az anyuka megfogja a babát, feláll a felnő�mérlegre, majd leteszi a kisbabát és megmérjük az anyuka súlyát külön is, a ke�ő különbsége adja meg a kisbaba súlyát. - Ó, ez nálam sajnos nem fog működni - mondja a szőke. - ...! Vízszintes: 1. Vicc folytatásának 1. része. 12. Nem helyeslő. 13. Menyasszony. 1

2

3

4

5

14. Lát határai! 15. Gyakori vezetéknév. 17. Páratlan here! 19. Mederrész! 20. Szent helyre. 23. Aggrész! 24. Edény. 25. Hibáztat. 26. Magrész! 27. Betű kiejtve. 28. Hit jelzője. 30. Fekvőhely. 31. Női név. 35. Halász eszköze. 36. Idegen férfi. 37. Gyorsan. 41. Páros lyuk! 42. Argon. 44. Ritka férfinév. 45. Állóvíz. 46. Női név. Függőleges: 1 . S z e m é l ye s n é v m á s . 2 . Tagadószó. 3. Páratlan neme! 4. Állatok születésének segítése. 5. Metálrész! 6. Ezüst. 7. Férfi ruha. 8. Író (Isaac..). 9 Yard része! 10. Karmenrész! 11. Érték. 16. Kén, foszfor, kálium. 17. Mely helyen. 18. Vicc folytatásának 2. része. 20. Páratlan telét! 21. Hibás áru. 22. Egyféle ragadozó madarak. 27. Germánium, nitrogén. 29. Véredényben. 30. Azonos betűk. 32. Ritka női név. 33. Mesélrész! 34. Napszak. 35. Hon határai! 38. Ezen 6

7

8

dologé. 39. Páratlan Ernője! 40. Azonos betűk. 43. Ke�ős betű. 45. Betű kiejtve. A megoldást a megjelenés utáni héten szerdán 12 óráig várom emailen ([email protected]). Köszönöm a sok kedves e-mailt a megfejtőktől! A 2. szám rejtvényének megoldása: Doktor úr, egy éve voltam magánál a reumámmal, és maga azt mondta, hogy kerüljem a nedves helyeket. - Így van! - mondja az orvos. - Most azt szeretném kérdezni, hogy megfürödhetek-e már? A helyes megfejtést beküldők közül csokit nyertek: Kis-Csitári Teréz Horváth András Fehér János Gratulálok! Csilla

9

10

12

13 14

18

15

19

23

37 43

26

29

30

33

36

22

25 28

32

17 21

24

42

16

20

27 31

11

34 38

39

35 40

41

44

45 46

Mondok egy... „Kérem szépen, aki még nem sikolto�, azon segítek.” Horváth Zalán „Mondok egy hasszámot..., legyen mondjuk C” Szakács László

38. félévfolyam 4. szám 2009. március 4.

„Ez a csillagászati egység, azaz AU, akkor beszélünk róla, amikor a csillagász lábára lépnek.” Telbisz Tamás „Sajnos nem tudjuk kiszámolni. Azért próbálják meg. Küzdjenek, fontos a kudarcélmény.” Simon Péter

A A hét hét képe képe

19

F���: M������ I�����

A Hét Képe pályázat

Legyél Te a Hét Fotósa! Örökíts meg egy felejthetetlen pillanatot az Egyetem életéből, és küldd el nekünk a [email protected] címre, hogy színesben megjelentethessük! Minden héten kiválasztunk egy szerencsés pályázót (remélhetőleg nem egy induló közül), aki apró meglepetésben részesül. Pályaművednek adj címet, és leveled tárgya ez legyen:

a Hét Képe! TétékásNyúz

20

A A hét hét képe képe

38. félévfolyam 4. szám 2009. március 4.