Légyszi a középső rétegre tedd a címlapképet! Az majd eltakarja ezt a szöveget is

TétékásNyúz

Az ELTETTKHÖK hetilapja info: [email protected] http://nyuz.elte.hu

XLII. félévfolyam 7. szám XXXVIII félévfolyam 1. szám 2009.március február30. 03. 2011.

Légyszi a középső rétegre tedd a címlapképet! Az majd eltakarja ezt a szöveget is…

Interjú Árendás Péter új tanulmáni elnökhelyettessel Lágymányosi portré: Kereszturi Ákos Mentornap fotóriport

19. oldal

3. oldal

8-9. oldal TTKHÖK

2

Főszerkesztő szoknyaszéle Főszerkesztő szoknyaszéle

Arckönyv Többek észrevették, hogy a Nyúznak már nem csak sima honlapja van (nyuz.elte.hu), ahova folyamatosan töltjük fel hétről hétre az új cikkeket, hanem már fenn vagyunk a Facebookon is. Te tudtad ezt? És csatlakoztál már? Ha még nem vagy a Tétékás Nyúz ismerőse ezen a közösségi oldalon, akkor itt a nagyszerű alakalom! Csatlakozz Te is az ismerőseink, olvasóink köréhez! Legyél Te is eleme a Nyúz rajongók halmazának! Most duplán megéri, mert azok között, akik április 18-ig lájkolják oldalunkat és gazdagítják ismerőseink táborát kisorsolunk egy értékes, új, magyar társasjátékot: a Piszkos Fredet a Gém Klub felajánlásával! A társasról már korábban olvashattatok a Játékos című cikksoroza-

tunkban: nyuz.elte.hu/jatekos/jatszanijottuenk-foldre. Ez egy nagyon szuper, izgalmas játék, ne szalaszd el a lehetőséget, hogy megnyerd! Természetesen, akik már eddig is ismerőseink voltak, azok is részt vesznek a sorsoláson, aminek eredményét a tavaszi szünet utáni első számban illetve a Facebookon is olvashatjátok majd április 27-én. Befejezés képen pedig még egy jó hírt szeretnék veletek megosztani: a nyuz.elte.hu oldalra mostantól folyamatosan kerül fel az újság pdf-ben letölthető formában is, így amellett, hogy óvjuk környezetünket és nem emeljük a lapszámot, mégis elérhető az újság bárhol, bármikor mindenki számára az Interneten. Tillné Kiss Andrea Főszerkesztő [email protected]

Tartalomjegyzék HÖK (Új tanulmányi elnökhelyettes)....................................................................... 3 HÖK (Parkolás, TTK HÖK levlista-reform)............................................................ 4 Koli-körkép (A két torony)........................................................................................ 5 Tudósítás (CSI: Budapest?)........................................................................................ 6 Tudósítás (Talpunk alatt is folyik?)........................................................................... 7 Lágymányosi portrék (Kereszturi Ákos)..............................................................8-9 Faliújság.................................................................................................................10-11 TTT (Sándor, József, Benedek)................................................................................ 12 Sport (Hol sportoljak VII)........................................................................................ 13 Booktime (Hamis gyönyör)..................................................................................... 14 Arcok (0-206 Hantken Miksa)................................................................................. 14 Helyvektor (Szeráj)................................................................................................... 15 Gasztromátrix (Larousse)........................................................................................ 15 Négyeshatos............................................................................................................... 16 Cooltér (Esőember)................................................................................................... 16 Mozizóna (Elhajlási engedély, Ébredj velünk!) ................................................... 17 Belszíni fejtés.............................................................................................................. 18 Mondok egy............................................................................................................... 18 Itt jártunk (Mentornap-fotóriport).......................................................................... 19

TétékásNyúz XLII. félévfolyam, VII. szám.

TÉGED KERESÜNK

!

Szeretsz új emberekkel megismerkedni? Nem jössz zavarba, ha híres-neves tudósokkal, tanárokkal kell beszélned? Úgy érzed, mindig megtalálod a megfelelő kérdést? Interjúkat kellene írnod! A barátaid szerint szőrszálhasogató vagy? Olyasmit is észreveszel, ami fölött mások elsiklanak? Bosszant, ha egy irományban nyelvtani és tartalmi hibát találsz? Te vagy az ideális olvasószerkesztő! Gyakran kattogtatod a fényképezőgépedet? Olyasmit is meglátsz, amiket más nem? Az ismerőseid folyton a képeidért kuncsorognak? Legyél a fotósunk! Szoktál közéleti és/vagy tudományos témákról társalogni? Szeretsz kiállításra, moziba, kávézóba, koncertre... járni, könyveket olvasni? Szívesen megosztanád élményeidet, felhívnád mások figyelmét egy jó programra, helyre vagy épp egy tudományos felfedezésre? Jelentkezz cikkírónak! Ha össze tudsz rakni egy oldalnyi szöveget úgy, hogy az érthető és élvezhető legyen… Ha megosztanád gondolataidat a kar hallgatóival és oktatóival… Ha szívesen olvasnád irományodat 1500 példányos hetilapban…

A Tétékás Nyúz RÁD vár!

Kiadja az ELTE TTK HÖK. Felelős kiadó: Dukán András Ferenc, a HÖK elnöke. Főszerkesztő: Tillné Kiss Andrea. Vezetőszerkesztő: Simó Zsófia. Tördelőszerkesztő: tajmi. Olvasószerkesztők: Zsu, Törceee. Rovatvezetők: Alma (Belszíni fejtés, Mondok egy...), Csicseriborsó (Cooltér), B. Andi (Négyeshatos), Spiller Andris (Természet-Tudomány-Technika), Marci (Sport), tibbi (Mozizóna), Törceee (Booktime), Weisz Dávid (Tudósítás), Zsu (Gasztromátrix), Zsolt (Helyvektor). Honlap: http://nyuz.elte.hu. E-mail: [email protected]. Telefon: 372 2654, lapzárta után +36-30/806-3000. Fax: 372 2654. Lapzárta: csütörtök 18.00. Készült a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. nyomdájában 1500 példányban. A Nyúz a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület tagja.

42. félévfolyam 7. szám 2011. március 30.

HÖK HÖK Új tanulmányi elnökhelyettes Interjú Árendás Péterrel A múlt héten az új HÖK elnökkel és terveivel ismerkedhettünk meg itt a Nyúzban, most pedig az új tanulmányi elnökhelyettessel beszélgetünk irányelvekről, a munkájáról és terveiről. A Küldöttgyűlési tudósításban is olvashattátok, hogy új ember tölti be ezt a fontos tisztséget, mégpedig Árendás Péter, matematika BSc szakos hallgató. Korábban is részt vettél a hallgatói közéletben. Kérlek, mondd el, mivel foglalkoztál a HÖK-ben a tanulmányi elnökhelyettessé választásod előtt! A Hallgatói Önkormányzathoz először a mentorrendszernek köszönhetően kerültem közel. A matematika szakterület egyik mentoraként jó alkalmam nyílt megismerni a HÖK működését, a szervezet felépítését, a képviselők és tisztségviselők munkáját, feladatait. Ezt a folyamatot színesítette a tagságom a HÖK Választási Bizottságában is. Matekos hallgatóként a Matematika Szakterületi Csoportban törekedtem az aktívabb szerepvállalásra. Az ősz folyamán a szakterületi honlapot fejlesztettem, átgondoltuk a Maszat – a matekos hallgatók által szervezett matematikakorrepetálás – koncepcióját, kisebb rendezvényeket szerveztünk. A Tanulmányi Csoport tagjaként a szakos tantervi hálók egységes formátumra hozásában segítettem, emellett a Hallgatói Követelményrendszer Kari Különös részét néztük át. Egyetemi szinten helyettesítettem elődömet az EHÖK Tanulmányi Bizottságában, illetve a TB kredittúlfutási munkacsoportjának TTK-s delegáltja vagyok. Mi ösztönzött arra, hogy beadd a pályázatodat erre a tisztségre? Az egyetemi élet tanulmányi és oktatási kérdéseivel már a gimnázium előtt is találkoztam szüleim révén, akik egy másik hazai felsőoktatási intézmény dolgozói. Már itt felkeltette az érdeklődésemet egyegy tanegység létrehozása, egy képzési terv módosítása, egy szak akkreditációja. Első egyetemi éveim alatt ismét felkeltette a figyelmemet a témakör, gyakran segítettem évfolyamtársaimnak a felmerülő kérdésekben. Később, a Tanulmányi Csoportnak köszönhetően beleláthattam a tanulmányi elnökhelyettes feladataiba, mindennapjaiba is.

Amikor év elején felmerült a kérdés, hogy kit érdekelne komolyabban a tanulmányi érdekképviselet, hallgatva többek biztató szavaira úgy döntöttem, hogy megpályázom a tisztséget. Milyen irányelveket tartasz a munkád során kiemelten fontosnak? Tanulmányi elnökhelyettesként azért kell dolgoznom, hogy elősegítsem és biztosítsam a Kar hallgatói számára, hogy tanulmányi téren minden gördülékenyen és precízen működjön – tekintve például az általános körű tájékoztatást és a folyamatos problémamegoldást. Úgy gondolom, hogy a hallgatóioktatói-dolgozói közösségnek a kölcsönös tiszteleten kell alapulnia, hisz célunk és érdekünk, a minőségi felsőoktatás, közös. Melyek azok a dolgok, projektek, területei a munkádnak, amelyekben változtatásokat, újításokat tervezel, és mik lesznek ezek? Az egyik legfontosabb változás a tanulmányi elnökhelyettest segítő Tanulmányi Csoport aktivizálása. Nem látványos fejlesztés, azonban nagyban segítheti a belső munkát, és reményeim szerint ez tovább növeli majd a HÖK teherbírását. Fejlesztés alatt áll egy internetes űrlap a dékánhelyettesi kérvények kitöltésére, mely könnyen átlátható és kezelhető dokumentumokat biztosítana. Ez felgyorsítaná a feldolgozást, ami pedig a kérvények nagy száma miatt elengedhetetlen. A Hallgatói Iroda melletti tanulmányi faliújságot az utóbbi időben nem használtuk ki, ennek bevetése ugyanúgy a tervek között szerepel, mint a kari HÖK honlap tanulmányi részének frissítése és átszervezése. Tavaszi újdonság a tanulmányi karriertanácsadás beindítása is. Itt olyan hallgatóknak szeretnénk segíteni, akik például több szak elvégzését tervezik,

3 

vagy egy megszerzett diploma után ki akarják aknázni az egyetem nyújtotta további képzési lehetőségeket. Te milyennek látod jelenleg a HÖK és a TO kapcsolatát?

Véleményem szerint a Tanulmányi Osztállyal való viszonyunk dinamikusan fejlődik. Jó példa erre, hogy idén februárban a leckekönyvek leadását segítettük: nem csak a TO-n lehetett leadni az indexeket, hanem a Hallgatói Ügyfélfogadó Térben is, de említhetném a félévre vonatkozó tanulmányi határidők összefoglalását és hirdetését is. A precíz és hatékony kapcsolat a TO és a HÖK között nélkülözhetetlen, ennek biztosításáért pedig részünkről a tanulmányi elnökhelyettes tud tenni a legtöbbet. A pályázatodban említetted, hogy tervezel tanulmányi cikkeket a Nyúzba. Pontosan mire gondoltál? Inkább kari aktualitásokra, a szokásos félévkezdő/záró hírekre vagy egyetemi, akár országos oktatáspolitikáról is írnál?

A koncepció szerint az ismeretterjesztő cikkek fő célja a hallgatók tájékoztatása az aktuális tanulmányi tudnivalókról, például a vizsgázással kapcsolatos szabályozásokról vagy a gyakorlati jegyek megszerzésének rendszeréről. A cikksorozattal azt szeretném elérni, hogy a Kar hallgatói könnyebben eligazodjanak a HKR paragrafusai között. Ennek következtében nagyobb rálátással lehetnek a felmerülő problémákra, illetve szélesebb látókörre tehetnek szert az egyetemi ügyek terén. Karon túlmutató írások elképzelhetőek, azonban inkább példaként vagy hivatkozásként, mintsem önálló témaként. Meddig tervezed a tisztség betöltését? A jelenlegi és az előző HÖK elnök is betöltötte a tanulmányi elnökhelyettesi tisztséget. Neked is vannak ilyen ambícióid? Amennyiben továbbra is számíthatok a hallgatók bizalmára, tervezem az újraindulást a következő ciklusra is. A tisztség betöltését jelenleg a következő télig képzelem el. Úgy gondolom, hogy a tanulmányi érdekképviselet biztosítja számomra a megfelelő kihívást, emellett sokkal közelebb érzem magamhoz az elnökhelyettesi, mint az elnöki feladatkört. Felhő

TétékásNyúz

4

HÖK HÖK

Parkolás

TTK HÖK levlista-reform

Gondolatok, tudnivalók autósoknak és nem autósoknak

Remélhetőleg te is kapsz olyan leveleket, amiknek a [TTK-Info] védjegy szerepel a tárgyában. (Ha nem, de e cikk elolvasása után szeretnél rá felkerülni, kérlek, írj a [email protected] e-mail címre egy levelet arról a címedről, amivel fel szeretnél kerülni. A levélben legyen benne jelenlegi szakod és kezdésed éve.) Régóta gondolkozunk a HÖK-ben, hogy mit lehetne kezdeni ezzel a kari levelezőlistával. A sok ötletelés során a TTK Hallgatói Alapítvány felajánlotta, hogy az általa kezelt lol.elte.hu szerkesztősége is üzemeltethetne levlistát. A technikai kivitelezés meg is kezdődött. Nem sokkal megválasztásom után került sor arra, hogy a technikai háttér elkészülésével, megtörténjenek az egyeztetések a levelezőlisták koncepciójáról. Én úgy látom, hogy erre nagy szükség van. A szakos hírek szokás szerint kimentek ugyan az évfolyamlistákra, de a kari illetőségű határidők, programok rengeteg levéllel árasztották el a hallgatói postafiókokat. Ez önmagában nem baj, hiszen örülünk, hogy sok programmal szolgálhatunk nektek. Ugyanakkor egy-egy fontos, esetleg sürgős információ könnyen olvasatlan maradhat egy ilyen rendszerben. Az új [TTK-Info] levlistára olyan leveleket szánunk a továbbiakban, amiről úgy ítéljük meg, hogy feltétlenül minden hallgatónak olvasnia kell. Ilyenek például a tanulmányi határidők, szociális és egyéb kari ösztöndíj pályázatokkal kapcsolatok információk, a legfontosabb kari közéleti hírek. Ezért kiküldése továbbra is eseti lesz, az aktualitásokhoz fog igazodni. Ezzel szemben a [LOL-Hírek] levelezőlistát rendszeresen, minden hétfőn olvashatjátok majd. Természetesen az ide kiérkező információk is válogatáson esnek át, a felesleges levélszemetektől mindenképpen tartózkodni szeretnénk. Elsősorban a kulturális, sport- és tudományos rendezvények, bulik, felhívások, külső pályázatok (pl. külföldi egyetemek felhívásai) fognak e lista hírei közt szerepelni. Az információáramlás optimalizálása érdekében titeket is kérünk, hogy írjátok meg fejlesztéssel, tökéletesítéssel kapcsolatos ötleteiteket az elnok@ttkhok. elte.hu címre! A változás részleteiről e-mailt küldtünk a [TTK-Info] minden jelenleg feliratkozott tagjának. Reméljük, hogy az új rendszer elnyeri a lista régi és leendő tagjainak tetszését. Dukán András Ferenc ELTE TTK HÖK elnök

Ebben az írásban igyekszem összeszedni az elmúlt időszak legfontosabb parkolással kapcsolatos, „HÖK-ös” eseményeit, gondolataimat, illetve a jelenlegi tudnivalókat. A cikk második fele pedig oktató jelleggel íródott. Remélem sikerült mindenhol pontosan, érthetően fogalmaznom, ha mégse, akkor nézzétek el nekem, jogosítvány nélkülinek. Helyzet van. Sorompó helyzet. A sorompó bevezetésekor elválasztotta autóval járó hallgatótársainkat a Lágymányosi Campus parkolójától. Hallgatók? Autóval? Miért nem járnak a hallgatók inkább tömegközlekedéssel? Merül fel a kérdés sokakban. Ezen én is elgondolkoztam. Vajon tényleg feladatunk egy szűk autós rétegért küzdeni, mint Hallgatói Önkormányzat? Végül arra jutottam, hogy igenis egy európai egyetemen a hallgató nem másodlagos résztvevője az egyetemi életnek, az intézmény teljes jogú polgára. Ráadásul arról nem is beszélve, hogy számos olyan hallgatónk van, aki dolgozik egyetem mellett, nehezen megközelíthető helyről jár be vagy akár más okból nem engedheti meg magának azt, hogy tömegközlekedés használjon. Nem hinném, hogy minden esetben igaz az a sztereotípia, hogy ha egy egyetemistának kocsija van, akkor ő szórja a pénzt vagy nem saját érdeme alapján szerezte. És egyébként se hinném, hogy ezt tisztünk megítélni. Mindenesetre mostanra rendeződött a helyzet, azok a hallgatók, akik igényüket eddig jelezték felénk, már be tudnak hajtani a parkolóba. Ennek pontos módjáról az érintettek e-mailben kaptak tájékoztatást. Egy megkötés azért maradt, egyszerre 100 hallgató tartózkodhat benn. Aki még nem tud bejönni, de szeretne, annak természetesen továbbra is

42. félévfolyam 7. szám 2011. március 30.

nyitva áll a lehetőség, hogy a hoktitkar@ ttkhok.elte.hu e-mailen jelezze szándékát. Kérését továbbítjuk a Lágymányosi Főmérnökség felé, ehhez viszont meg kell írnia a nevét, EHA-kódját, e-mailjét (ha ez egyezik a feladóval, akkor persze nem olyan fontos), telefonszámát, autójának rendszámát és típusát. Bármilyen kérdés, probléma esetén forduljatok hozzám bizalommal, az elnok@ttkhok. elte.hu címre küldött levélben! Eddigi türelmét mindenkinek köszönjük!

DE! Nem hiszem, hogy akár az átmeneti kellemetlenségek, akár más probléma mentesíthet bennünket vagy bárki mást a KRESZ és a józanész szabályai alól. Egyik olvasónk küldte az itt látható fotót. Ezen is jól látszik, hogy sokan úgy gondolják, hogy kimondottan jó, hogy bizonyos helyeken tilos parkolni, mert így ott legalább jut neki hely. A Campusz környékén számos helyen tilos megállni, ennek oka jórészt a tűzoltó felvonulási útvonalának biztosítása. Ha már a KRESZ-szel nem foglalkozik valaki, akkor legalább ezt figyelembe vehetné. Miért fontosabb az átlagosnál is jobban a megfelelő tűzvédelmi terv Karunkon? Bár matematikus vagyok, de gimnáziumi kémia tanulmányaimból arra emlékszem, hogy bizonyos anyagok könnyebben gyulladnak, márpedig vegyészeink és laboratóriumaink vannak szép számmal. Erre kérlek Ti is hívjátok fel azok figyelmét, akik tilosban parkolnak. Úgy gondolom, hogy ők nagyrészt nem hallgatók vagy oktatók, hiszen talán belátnák maguktól is, de ennek ellenére vigyázzunk egymásra, illetve, ha valaki mégse gondolt bele közületek ezekbe a dolgokba, most tegye meg! Dukán András Ferenc ELTE TTK HÖK elnök

Koli-körkép Koli-körkép A két torony Nagytétényi koli Most nem az egyik közkedvelt Tolkien regényről lesz szó a következő néhány hasábon, hanem a Nagytétényi úti kollégiumról, közismertebb nevén NUK-ról. Bár, mint itt lakó, jobban szeretem a sima TTNy (ejtsd: tétény) megszólítást. Mivel már hatodik éve lakom itt, szívesen körbevezetem az érdeklődőket. Kezdjük is az utazással. Megközelíthető majdnem mindenhonnan, legközelebb azonban az ELTE-TTK vagy a BME esik hozzá. Igen a BME, merthogy ez egy vegyes-koli. Lakik itt mindenféle, fajta, forma arc, kicsi és nagy is, kerek és szögletes, bölcsész is, infós is, de jogász és kutató hallgató is akad szép számmal. Tehát a közlekedés: anno egyszer régesrég, mikor még a Campona pláza is csak épült, járt erre a mesebeszéd szerint (mesebeszéd megerősítve, én utaztam rajta) egy varázslatos járat, nevezett „ttny-busz”. Ez az unikornis egy olyan járat volt, ami villámtempóval az összes egyetemet egy körben érintette, de legalábbis azokat az intézményeket mindenképp, amelyek hallgatóinak számára ez a koli lakhelyül és bástyául szolgált. Mára már álmodni sem merünk ilyenről, de volt rá példa, hogy az Astorián voltunk ajtótól-ajtóig 25 perc alatt! Tehát mint már mondottam, a tornyok megközelítésének lehetősége igen széles skálán mozog, ezzel nem untatnám a tisztelt publikumot. Azonban, ha már ideértél, és tegyük föl, hogy vendégségbe/buliba jöttél, ám nem jutott időd a nagy tanulásban arra, hogy ne üres kézzel állíts be, kezdhetsz egyből az út túloldalán. Ott terpeszkedik a fent már említett Campona nevű monstrum, ami a vásárlási lehetőségek egész tárházát vonultatja fel. Egyszóval öt percen belül van hipermarket, posta, gyógyszertár és a pláza többi szokásos részei. Ha letudtad a vásárlást, be is masírozhatsz a koliba. De csak óvatosan, igen jó a biztonsági rendszerünk! Éber portásnénik/úriember (bácsinak még nem nevezném) vigyáz ránk és értékeinkre. Belépéshez jelenléti ívet kell kitölteni, és csak belsős személ�lyel mehetsz föl, aki felelősséget vállal érted. Á, hogy ez elvileg mindenhol így van? Az lehet, de itt tényleg működik, sőt, még mágneskártyánk és villáska-

punk is van, hogy nehezítsük a kas�szafúrók dolgát. Ha átjutottál a biztonsági rendszeren (ami egyénként maximum három perces procedúra, amennyiben tudsz írni és olvasni, de ezt azért a jövő értelmiségéről nyugodtan feltételezhetjük, remélem), máris az aulában találod magad. Itt van biliárd- és csocsóasztal, ha elunnád magad a szobában illetve néhány számítógép, ha neked épp nincs keret egyre, vagy halaszthatatlan ügyek miatt foglalt a szobatársadé is, aki egyébként mindig szó nélkül megengedi, hogy használd, épp az otthoni legjobb barátnőjével dumálná a múlt havi eseményeket és/vagy hálón csézik/wowozik a többi buckalakóval. Van itt csoki-, kávé- és tejautomata, (az utóbbiból a legolcsóbb tejet szerezni, és a minősége is kiváló, csak ne felejtsd el felforralni) és egy mindenes szükségautomata, aminek random kínálata random időközönként random változik. Jobbra fordulva üdv az A épületben! Ezt az épületet tíz emeleten az ELTE-sek uralják, egy szobában négy hely van (megosztása eredetileg nem koedukált, de a népvándorlás és a kivételek mindig erősítik a szabályt), zuhanyzó, mosdó, konyha a folyosó végén. Jó lenne, ha ezeket a közös helyeket mindenki tiszteletben tartaná, és vigyázna a rendre és tisztaságra, de sajnos erre még igen sok esetben várni kell. Ezen kívül minden szinthez tartozik egy TV-szoba a folyosó elején, és egy tanulószoba a végén. Ezekhez, ha zárva vannak, a belépőkártyádért – mint ellenszolgáltatás – kaphatsz kulcsot a felelős szint képviselőjétől. Merthogy nekünk, jól szervezett kis társadalmunkban ilyenünk is van. A B épületben (aulából bal kéz fele) ugyanez a helyzet, csak ott 3-6-ig BME-s szintek vannak, illetve 9-10-ig a Bánkié. Mosá-

5 

si lehetőség mindkét épület aljában van, ha éjjel mosol, még csak sorba se nagyon kell állnod. A mosás érkezési/jelentkezési alapon történik, a portán kell jelentkezni (belépőkártya ellenében) és 160 jó magyar forint egy mosózseton. Ha nincs se szárítód, se köteled, van szárítógép is. Ezen felül van egy egész jó könyvtárunk, egy központi nagy tanulószoba íróasztalokkal és légkondival illetve egy „Parkettás” elnevezésű multifunkciós terem. Vizsgaidőszakban tanulhatsz benne, egyébként lefoglalhatod bármikor máskor, a köz érdekeit nem zavaró tevékenység céljából, lásd torna, tanítás, nyelvtanulás, akármi. Tartozik a kollégiumhoz továbbá egy konditerem, amelynek használata lányoknak ingyenes, illetve egy magánkézben levő büfé. Utóbbi szolgál helyszínül a szerdai buliknak, ad meleg ebédet az éhes kollégistáknak, de kávé és melegszendvics is kapható a készlet erejéig. A konditerem mellett van egy beton focipályánk is illetve nagy füves-fás udvarunk, ha a természetbe vágynál. Környezetvédő recycling-tricycling lakók számára biciklitároló is van, sőt, tudatunk és szándékunk is van tenni a nemes cél érdekében, amelynek megvalósításában élen jár a Zöld Kör nevű nem titkos, nem terroristákból álló akciócsoport, amelynek tagjai igen szorgosan segédkeznek a folyosók végén megoldott szelektív hulladékgyűjtésben. Ha már a köröknél tartunk, az utóbbi időben igen felkapott lett ezek szervezgetése. Elvileg nem öncélúak és nem a felvételi pluszpontokért jöttek létre, nektek van és értetek, tessék tehát lelkesen csatlakozni! Mehettek korrepetálásra, nyelvet tanulni, tornázni vagy táncolni, fúrni-faragni vagy épp társasozni, ki-ki vérmérséklete és igénye szerint. Sőt, ha összejön a létszám, akár KRESZ oktatást is szerveznek a lelkes körvezetők. És ha már egymás segítéséről van szó, akkor ne menjünk el szó nélkül a kollégiumban megalakult mentor-rendszer mellett sem, de erről már olvashattatok egy korábbi cikkben. Egyszóval kulturális és szellemi programokban illetve ilyen irányú tevékenységekhez partnerben nincs hiány, csupa móka-kacagás. Ja, és net is van! Csicseriborsó

TétékásNyúz

6

Tudósítás Tudósítás

CSI: Budapest? Bűnüldözési szaktanácsadó kurzus indul Március 22-én a Dékáni Hivatal díszterme megtelt neves hazai és külhoni egyetemek rektoraival, dékánjaival és professzoraival illetve a magyar sajtó szerény képviselőivel. A sajtótájékoztató célja egy szeptembertől induló képzés népszerűsítése volt – remélni lehet, hogy nem akármilyen eredménnyel! Az új, posztgraduális képzés az EU több tagországában már kipróbált és bevált, tematikáját az ELTE és a Rendőrtiszti Főiskola szakemberei ültették át a magyar gyakorlatba. Mint Dr. Détári László, az ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszékének vezetője bevezetőjében elmondta, az ELTE-nek nemcsak meg kell őriznie vezető pozícióját a hazai egyetemek között, de nemzetközi megbecsülést is ki kell vívnia. Versenyre kelni a neves és kedvezőbb anyagi háttérrel rendelkező külföldi egyetemekkel nem könnyű, de vannak területek, ahol sikereket érhetünk el. Ilyen lehet a most beindítandó kurzus is, amelynek közvetett célja lehet a természettudományos és műszaki területek iránti érdeklődés felkeltése és megbecsültségének kivívása, növelése. Dr. Sárkány István, a Rendőrtiszti Főiskola rektora arra hívta fel a figyelmet, hogy manapság egyre inkább az interdiszciplináris tudományok kerülnek előtérbe. Húsz éve például a kriminál antropológus, mint foglalkozás, ismeretlen volt. Hasonlóképpen az utóbbi 1015 év megváltozott műszaki, társadalmi viszonyainak (és sajnos bűnelkövetési gyakorlatának) „köszönhetően” alakult ki a számítógépes bűnüldözés fogalma. A rendőrök, jogászok és a bizonyítékokat vizsgáló természettudományos és/vagy műszaki szakemberek együttműködése tehát egyre inkább szükségessé válik. Azaz egy olyan szakértői réteg kell – hívta fel a figyelmet Vígh András, a Rendőrtiszti Főiskola Kriminalisztika tanszékének oktatója –, amely érti mindkét terület szakzsargonját, tisztában van a nyomozói munka jogi és természettudományos/műszaki hátterével is. Hazánkban egyedül a szeptembertől indítandó kurzus adja meg a fenti ismereteket. Ahhoz, hogy egy bűncselekmény nyomait értelmezni tudjuk és a bíróság előtt bizonyítékként elfogadtassuk, mindenhez érteni kellene: egyaránt szükség van igen alapos krimináljogi és fizikai, kémiai, biológiai, geológiai stb. ismeretekre. Hiszen szakismeret nélkül egy

42. félévfolyam 7. szám 2011. március 30.

szakszöveg nem értelmezhető, márpedig az ítélethozatalhoz egyértelmű értelmezésre van szükség – a bizonytalanság, többféle megközelítési lehetőség nem megengedett. Ahelyett, hogy azt várnánk el valakitől, hogy mindenhez értsen, szaktanácsadókat célszerű alkalmazni, akik összekapcsolják a jogászok, rendőrök és a műszaki/természettudós szakemberek munkáját. A képzés célja egy eurokompatibilis tudás átadása, amely sikeresen adaptálja a természettudományos ismereteket a bűnüldözés gyakorlatába. Dr. Záray Gyula, az ELTE Kémiai Intézetének vezetője a projekt kidolgozásának folyamatáról és a képzés pontos részleteiről számolt be. Az olasz Pármai Egyetem mintegy 10 éves bűnügyi szakértő képzésének tapasztalatai alapján 2008ban kezdődött az EU-s projekt elindítása, amelynek hazai képviselői (az ELTE és a Rendőrtiszti Főiskola) három európai egyetemmel működtek együtt egy közös tematika kidolgozásában. A sajtótájékoztatón mindhárom egyetem részéről jelent meg képviselő, akik beszámoltak a tavaly tavasszal lezajlott, hathetes kísérleti képzés tapasztalatairól, amelyen 21 résztvevő térítésmentesen vehetett részt. Mint Eike Albrecht, a Brandenburgi Egyetem professzora elmondta, a kurzust elvégzők nem csak a rendőrség kötelékében, hanem más területeken is elhelyezkedhetnek, hiszen tudásuk a bűnügyi eseteken kívül más jogi területeken (például biztosítási ügyek esetén, családjogi vitákban) is alkalmazható. A részletekről: mint elmondtuk, a képzés – előreláthatólag – 2011 szeptemberében indul, amennyiben összejön a minimális 10 fős létszám. Időtartama két félév, nyelve valószínűleg az angol lesz – ha a résztvevők nem jól beszé-

lik, elképzelhető, hogy magyarul tartják majd. Mivel posztgraduális képzésről van szó, jelentkezni kizárólag MSc-s vagy MA-s jogi vagy műszaki/természettudományos diplomával lehet. Ám mielőtt elkezdenétek kitölteni a jelentkezési lapot, beszéljünk az anyagi vonatkozásokról. A tandíj ugyanis a két szemeszterre összesen 5000 euro, körülbelül 1 400 000 forint(!), amelyhez további költségek (utazás, szállás, étkezés) is járulhatnak! Minden államban ugyanez az igencsak borsos ár várható, hiszen nem lenne ésszerű, ha ugyanazért a képzésért az egyes egyetemek más-más összeget kérnének. Viszont az is megoldható, hogy egy hallgató például Budapesten végzi el az első szemesztert – és ezt az ELTE-nek fizeti –, míg a második félévet szakmai okokból kifolyólag a Messinai Egyetemen teljesíti, s a végén a két egyetem által közösen kiállított oklevelet kap. Az első félévben alapozó tárgyakat hallgat a leendő résztvevő, úgy mint bűnügyi eljárásjog, kriminológia, igazságügyi szakértőválasztás, a rendőrség szerepe illetve kémia, biológia, fizika és orvoslástan alapjai, továbbá a klasszikusés Bayes-statisztika illetve a minőségbiztosítás tárgyakat is el kell végezniük. A jogi diplomával rendelkezőknek a műszaki és természettudományos tárgyak alapjainak elsajátítása lesz a fő feladat, és fordítva. A második szemeszterben kerül sor a gyakorlati(asabb) képzésre: kémiai, ásványtani, fizikai, biológiai technikai ismeretek, kriminalisztika, kriminál antropológia, adatbázis-kezelés, a népszerű törvényszéki helyszínelői vizsgálatok és 4-4 kreditértékben kiegészítő tárgyak (illegális migráció, számítógépes és környezeti károkat okozó bűnözés) és végül a szakdolgozat vár a résztvevőkre. A tárgyakat az ELTE-n és a Rendőrtiszti Főiskolán kívül a Pécsi Tudományegyetem és a SOTE oktatói illetve a Belügyminisztérium és egy megyei rendőr-főkapitányság szakemberei fogják tartani. A képzés végére összesen 60 kreditet kell megszerezni, ekkor az ember „európai bűnüldözési szaktanácsadónak” mondhatja magát. Reméljük, összejön legalább tíz jelentkező és egy év múlva már a képzés sikeréről beszélgethetünk! Kosárkó Tímea

Tudósítás Tudósítás Talpunk alatt is folyik? Víz a felszín alatt Ritkán gondolunk bele, hogy a levegő, a víz nem magától „van”. A „természet szolgáltatásainak” is nevezett létfontosságú elemeket bár nem kell előállítani, megőrzésük szó szerint életbe vágó. A felszín alatti vizekről, a korszerű hidrogeológia tudományáról Mádlné Szőnyi Judit, egyetemünk tanára adott elő a Mindentudás Egyeteme 2.0 keretei között. A hidrogeológia egyik feladata kideríteni „a vízmolekulák múltját”, azaz: honnan jön a víz, mennyi ideig tartózkodott a felszín alatt és milyen anyagokat tartalmazhat. Elődeinknek ennyi információ elég is lehetett, hiszen szinte kizárólag a vízkinyerés érdekelte őket.

Válság Az ipari technológiák fejlődése révén kezdett megnőni a vízigény: a lakosságon túl óriási mennyiségben kezdte felhasználni az ipar illetve a mezőgazdaság a létesítmények vízellátására, öntözésre, állattartásra stb. Ez pedig mára globális vízválsághoz vezetett – és itt nem csak a száraz, sivatagos területekről van szó! A Föld vízkészlete 1400 millió km3, ennek legnagyobb része azonban – számunkra – nem hasznosítható: az összes víz 97,2%-a sós tengervíz, a fennmaradó 2,8%-ból pedig mindössze 0,66% mobilizálható, azaz alkalmas céljainkra. A maradék 2,14% fogságban van a sarkok és a gleccserek jegében. A hidrogeológia egyik fő jelentőségét az adja, hogy ennek a relatíve „kevés” víznek 98%-a a felszín alatt található. Az éves 4000 km3 vízfelhasználásban világszinten ennek a víznek körülbelül 18%-a hasznosul, de az arány egyre nő, a XX. században megötszöröződött.

Áldás vagy átok? A víz életet ad, de ugyanígy el is veheti azt, gondoljunk csak a belvízhelyzetre, árvizekre, jelentős földmozgásokra (Kulcs, Mátraszele). Hollandia szinte létezése óta küzd a vízzel, az ország területének egyharmada ugyanis a tengerszint alatt található mélyföld. Megoldásuk lényege a felszín és felszín alatti vizek komplex, a természeti viszonyokhoz alkalmazkodó kezelése – azaz belátták, hogy a tengertől, a folyótól és a felszín alatti vizektől nem várható el, hogy az alkalmazkodjon hozzájuk (lásd még az olasz Velence esetét!).

Hazánkban az jelenti a gondot, hogy a mai emberek mintha elfelejtették volna őseink tudását. Ők ugyanis ismerték – bár nem tudtak róla – az úgynevezett ki- és beáramlási területeket, amelyek között a felszín alatti áramlási rendszerek teremtenek kapcsolatot. Ennek lényege, hogy a „be” oldalon (utánpótlódás) a vízmentesség biztosított, a „ki” oldalon (megcsapolódás) azonban állandóan magasan van a talajvízszint. Ide elvileg nem lenne szabad építkezni, az épületkárok jelentős része mégis ennek köszönhető. (Ilyenek a folyóvölgyek is, például Felsőzsolca.)

Kételkedem, tehát...? A XIX. század közepéig az artézi szemlélet jelentette a hidrogeológiában érvényes paradigmát. Ehhez a korszakhoz köthető Zsigmondy Vilmos (1821-1888) világhírű műve a Hősök terén. A Hősi emlékmű mögött található 970 méter mély artézi kútjából a mai napig körülbelül 70°C-os termálvíz hozható a felszínre. Az artézi szemlélet lényege, hogy a rétegvíz két teljesen (!) vízzáró réteg között helyezkedik el, a felszínnel pedig csak a hegylábaknál van kapcsolatban. A vízvételezés a közlekedő edények elve alapján történik a rétegvízből . A talajvíznek pedig nincs is az egészhez semmi köze, hiszen az mindenhol a felszínnel áll csak kapcsolatban. Az 1856-ban kimondott Darcy-törvény szerint a felszín alatt az áramlás intenzitása egyenesen arányos a mozgató erő és a kőzet vízáteresztő képességének szorzatával. De az artézi szemlélet majdnem statikus, csak a rétegvíztartón és a talajvíztartón belüli vízmozgást enged meg. A tudomány egyik fő mozgatórugója a kétkedés – ezt tette az 1800-as évek végén Chamberlin is az artézi szemlélettel szemben. Ő úgy gondolta (helyesen), hogy az agyagrétegek sem teljesen impermeábilisak (szigetelők), azaz valamilyen mértékben minden anyag átereszti a vizet.

7 

Később Hubbert 1940-ben mondta ki, hogy a felszín alatt is működnek a fizika törvényei. A vízmozgás szempontjából itt is az energiamező a meghatározó. A legfontosabb mozgató erő a felszíni vizekhez hasonlóan itt is a gravitáció, csakhogy ez a vízmozgás a kőzetpórusokon át zajlik. Az artézi szemléletet ennek ellenére csak 1962-63-ban sikerült megtörni Tóth József Kanadában élő magyar professzor (20062008 között karunk címzetes tanára) kutatásai jóvoltából. Ő volt az, aki a Darcy-törvényt és a tömegmegmaradási egyenletet (hiszen az áramló víz tömege állandó) összekapcsolva levezette a mai hidrogeológia alapegyenletének számító áramlási egyenletet. Ebből kiindulva matematikai alapon kiszámolta, hogy a felszín alatt a térfelszín magasságkülönbségei hatására lokális, intermedier és regionális áramlások alakulnak ki. Megállapításai nyomán kiderült, hogy nincsen külön talaj- és rétegvíz. A felszín alatt összefüggő áramlási rendszerek működnek. Ezek a vízáramlások geológiai időskálán az agyagrétegeken is áthatolnak. Ezért fontos minden gyakorlati feladat megoldása előtt tisztázni a vizsgálati helyet és az időtartamot – az agyag például építkezési szempontból nyugodtan tekinthető teljesen szigetelőnek.

Hatások és következmények Természetesen felszín alatti vizeink minőségének egyik fő előidézője a folyamatos víz-kőzet kölcsönhatás. A kőzetből származik ugyanis a víz oldott ásványi anyag tartalma. Ahol az áramlások lelassulnak, energiájuk lecsökken, ott ezek az anyagok felhalmozódhatnak, érctelepeket vagy akár szénhidrogén-telepeket létrehozva. A vízminőséget azonban befolyásolja a mesterséges vagy természetes eredetű (lásd arzén probléma) szennyezés is. E szempontból különösen fontos a felszín alatti vizek és a vízkörforgalom kapcsolata. A felszínről származó szen�nyezők ugyanis szinte bárhová eljuthatnak és lekerülhetnek a „talpunk alá is”, ahonnan előbb-utóbb „visszakapjuk” a kutak, források révén. Végül fogadjuk meg Benjamin Franklin XVIII. sz-i figyelmeztetését: „A kút csak akkor hiányzik, amikor kiszárad.” Az előadás megtekinthető: http:// mindentudas.hu/elodasok-cikkek/item/ 2521.html. Weisz Dávid [email protected]

TétékásNyúz

8

Lágymányosi portrék Lágymányosi portrék

A földlakó marsjáró Interjú Kereszturi Ákos planetológussal Első magyarként Kereszturi Ákos tölthetett el 2004-ben néhány hetet a Devon-szigeti Mars-bázison. A Collegium Budapest Mars Asztrobiológiai Kutatócsoportjának munkatársával, az ELTE TTK Természetföldrajzi, illetve Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékének külső óraadó tanárával erről és a Mars-kutatás jelenlegi helyzetéről beszélgettünk. Hogyan kezdett csillagászattal foglalkozni? Nehéz kérdés, mert már annyira régen történt, hogy nem emlékszem rá. Már általános iskola második osztályában tudtam olyan dolgokat, amikről a tanárnő sem értette, hogy mit jelent. Valószínűleg azelőtt nem sokkal kezdődhetett a csillagászati érdeklődésem. Hogyan került az ELTE-re? Először a csillagászat kezdett érdekelni, aztán a gimnázium alatt jött ehhez a földtudomány, és e kettő egyvelege kezdett bennem kialakulni, mint érdeklődési kör. Előbb a földrajz, majd a geológus szakra jelentkeztem, de eközben végig megmaradt a csillagászat iránti szeretetem. Aztán időközben kialakult, hogy ahhoz, amit én akarok, inkább a földtudományi munkamódszerek állnak legközelebb. Melyek a fontosabb kutatási területei? Bolygótudománnyal foglalkozom, de mivel geológus végzettségű vagyok, így legfőbb témám is ezzel, azaz a felszíni alakzatok vizsgálatával kapcsolatos. Ezek közül is elsősorban a marsi képződményekkel, a vízzel kapcsolatos erózióval és akkumulációval, illetve a víz mai előfordulásával kapcsolatban végzek kutatásokat. Ezenkívül sok egyéb dolog is érdekel, például a különböző tektonikus alakzatok – a Jupiter egyik holdjának, az Európának a tektonikájáról írtam az egyik szakdolgozatomat –, az éghajlattal összefüggő folyamatok, azaz a klimatikus planetomorfológia, illetve az asztrobiológia, vagyis a földön kívüli élet lehetőségének kutatása. Utóbbi esetében elég sok terület érdekel, kezdve a csillagközi molekulák kombinálódási lehetőségeitől, a szerves anyag stabilitásán át, a vizes környezetben történő reakciókig.

42. félévfolyam 7. szám 2011. március 30.

Ezen sok téma közül kutatóként csak szűk tárgykörökkel foglalkozom, a többi megmarad az érdeklődés szintjén. 2004-ben előbb az egyesült államokbeli MDRS-bázison, majd a Devon-szigeti kutatóállomáson dolgozott geológusként. Meséljen ezekről! Nagyon jó kaland volt mindkettő, hiszen összekapcsolódott a tudomány és az élvezet, egy kicsit extrém sport jellege volt az egésznek. A két terület marsi analógia vidék, hasonló folyamatok jellemzők a felszínre és olyan a táj, mint a Marson. Amikor az állomáson dolgoztunk, be kellett öltözni szkafanderbe, figyelni, hogy meddig elég az oxigén, terepjárózni a marsbéli tájon. A Devon-sziget az északi sarkvidéken található, előfordult, hogy odafele menet egy napig várt a repülőgép, mert annyira rossz volt az idő. Sok apró kalandot éltünk át, gyakorlatilag a leghétköznapibb dolgok is furcsának bizonyultak. Például az élelmiszerrel kapcsolatban állandó problémáink adódtak, sajnos egy konténernyi étel az egyik eszkimó repülőtéren elveszett. Egy hétig még tudtuk enni, amink volt, de a hátralévő két hétben mindennap paradicsomszószos tésztát kellett ebédelni és vacsorázni, ezekből valami oknál fogva évekre elegendő adagot raktároztak a bázison. A terepi kutatás hangulata tetszett igazán, hogy az ember szkafanderben járkál egy nagy becsapódásos kráter peremvidékén, és nézi, hogy hol lehetnek például a becsapódás utáni felszín alatti oldatok áramlásával kapcsolatos hidrotermális kürtőkitöltések. Kicsit olyan érzésem volt, mintha tényleg a Marson járnék. Az USA területén lévő MDRS-bázis környékéről kaptunk ugyan térképet és GPS-t, de fogalmunk sem volt, hogy pontosan hol található, amit keresünk, gyakorlatilag úgy fedeztük fel az egész vidéket. Akadt néhány kőzetminta, amit hazahoztunk a „Földre”, és a kollégák vizsgálata nyo-

mán kiderült, hogy extrém körülményeket is túlélő cianobaktériumok találhatók a kőzet belsejében, 2-3 mm-rel a felszín alatt. Hasonló talán a Marson is lehetséges, de erről szinte semmit nem tudunk még – persze nem szabad túl messzire menni egy ilyen analógia alapján, a Mars azért nagyon más égitest, mint a Föld. Hogyan képzeljünk el egy átlagos hétköznapot ilyen extrém körülmények között? Ennek volt egy elvi módja, meg ami a gyakorlatban sikerült. Menetrend szerint mindig ugyanakkor volt ébresztő, hogy egyszerre keljen fel az egész csoport. Együtt reggeliztünk, ami az egyik legjobb étkezés volt, mert legalább akkor nem paradicsomszószos tésztát ettünk. Ezután egy rövid megbeszélés következett, ami igazából már csak egyeztetés volt, mert mindig előző este találtuk ki, hogy másnap mit csináljunk. Az első csoport kiment terepre, és innentől kezdve az egész nap abból állt, hogy vagy egy hosszabb vagy kettő rövidebb úgynevezett EVA, azaz űreszközön kívüli munka folyt. A csapat ezalatt kettéoszlott, egyik fele terepen dolgozott, a többiek a bázison maradtak és labormunkát végeztek, vagy rádióztak, takarítottak. A napi munkának volt egy sajnálatos része, ami valószínűleg a Marson is így lesz, azaz hogy több órát kellett javítani, szerelni a bázison. Ebédre mindenki akkor és azt evett, amit tudott, legközelebb a vacsoránál, illetve előtte a közös főzés során volt újra mindenki együtt. Ekkor beszéltük meg a tapasztalatokat és a másnapi teendőket. Hogy nézett ki a különleges lakóegység? Kétszintes, nyolc méter átmérőjű henger volt, két olyan légzsilipes bejárattal, amin keresztül lehetett szimulálni a Marsról visszatérést és oda kilépést. Az alsó szinten laboratóriumok, szerelőegységek és a szkafanderek voltak, felül pedig a lakótér. A henger egyik fele itt kicsi, egyszemélyes hálószobákat tartalmazott, ahova félre tudtunk húzódni, a másik részét egy közösségi terület foglalta el, ahol tulajdonképpen az élet zajlott, ott ettünk, beszélgettünk, és ott voltak a számítógépek is. A lakóegység külső, kiegészítő részén aggregátor termelte benzinről az áramot, ott volt a víztartály és egy külső üvegházszerű egység, ahol biológiai úton tisztítottuk a vizet, amit később mosakodásra, mosogatásra, kísérletekhez újra tudtunk hasznosítani.

Lágymányosi portrék Lágymányosi portrék Mennyivel nehezebb és időigényesebb a szkafanderes munka, mint a földi terepi kutatómunka? Sokkal kényelmetlenebb, hiszen az embert zavarja, amikor benne van, emellett sokat lassít. Ha elő akarunk venni vagy fel akarunk írni valamit, az sokkal körülményesebb, mintha puszta kézzel csinálnánk. A gyaloglást is megérezni, főleg emelkedőn fölfelé, mert a háti életfenntartó egységet is állandóan cipelni kell. Nincs tapintás, nehezebben tudunk egy kőzetmintát vizsgálni, a sisak pedig korlátozza a látást, meg még a páraelszívó is gyakran elromlik. A nehézségek ellenére a geológiai munkák többségét el tudtam végezni ugyanolyan eredményesen, mintha szkafander nélkül csináltam volna, csak lassabban és körülményesebben. A Mars kutatása manapság egyre inkább felkapott téma, mik a planetológia legújabb eredményei ezzel kapcsolatban? Nagyon sok új eredmény van, ezeket nehéz röviden összefoglalni. Minden évben van egy ötnapos bolygótudományi konferencia Houstonban, ahol három napig csak a Marsról van szó. A legfrissebb eredmény, hogy speciális körülmények között lehetséges nagyon sós folyékony víz megjelenése a Marson. Egyre több aktív folyamatot figyelnek meg, például vándorolnak a dűnék, illetve talán vulkáni eredetű metán ma is szivárog a felszín alól. Nem túl idős, néhány millió éves vulkáni alakzatok találhatók a bolygón, és az egyre jobb adatok alapján egyre pontosabban lehet rekonstruálni az egykori környezetet. Adott területen meg lehet becsülni, hogy egykor milyen állapotok uralkodtak, milyen üledékek találhatók, honnan került oda víz, illetve milyen környezetben képződtek az ásványok. Sok új eredményt lehetne még felsorolni, talán még azt említeném, hogy a Marson az éghajlat sokkal aktívabban változik, mint azt korábban gondoltuk, néhány millió éves időskálán erősebb klimatikus kilengések vannak, mint a Földön. Egyre több helyen találnak jeget, vannak olyan gleccserek, amelyekben a jég ma is néhány méterrel a felszín alatt megtalálható. Valószínűleg nedvesebb időszakban ezek aktívak és mozognak, de most éppen egy szárazabb periódus van. Hogy nézne ki egy ideális Mars-utazás? Mennyi időt, pénzt és energiát igényelne?

Pénzből rettentő sokat, az idejét általában két és fél évre becsülik. Kétfajta Mars-utazás lehetséges, az egyik, hogy fél év az odaút, és egy-két hét kutatás után már vissza kell indulni; a másik lehetőség, hogy ha nem egy egy-két hetet maradnak, akkor már több mint egy évet kell, mert a Föld közben a Nap túloldalára megy. Mind a két esetre vannak már forgatókönyvek, az ideális a hosszabb időtáv lenne, ehhez azonban nagyon sok fejlesztésre van még szükség. A mostani irányvonal szerint, amit a Marson elő lehet állítani, azt felesleges a Földről cipelni, például az üzemanyagot a légköri szén-dioxid, napfény és radioaktív energia segítségével lehetne helyben termelni. Nagyon oda kell figyelni arra, hogy a marsi környezet mérgező az emberi szervezet számára, ezért meg kell oldani, hogy az űrhajósok semmilyen anyagot ne vigyenek be a szkafanderükön. A bolygón nincs olyan vastag légkör és mágneses tér, ami védene a Napból jövő sugárzások ellen, ezért időnként sugáróvó helyre kellene húzódni. Nem tudni pontosan, hogy a földinél kétharmadával gyengébb gravitációs tér milyen következményekkel járna, de ez valószínűleg nem olyan veszélyes, mert súlytalanságban is töltöttek már hosszú időt. Tehát elég sok bizonytalanság van még az emberes Mars-utazással kapcsolatban. Mostanában úgy tűnik, mintha a Hold kutatása háttérbe szorult volna. Miért van ez? Több kutatási tendencia van, amelyek közül a NASA-é a legfeltűnőbb. Az amerikaiak korábban emberes Holdutazást terveztek, de ezt pénzügyi okok miatt törölték. Ugyanakkor a Hold egyre érdekesebb célpont, mert sorra derülnek ki érdekes dolgok róla, mint például a sarki kráterek jégtartalma. A feltörekvő távol-keleti országok, Kína, Japán és India egyértelműen a Holdat próbálja megcélozni, Kína embereket is küldene oda. Ennek az a fő oka, hogy közel van, ezért elérhető más országok számára, és amikor egy államnak bizonyítania kell, hogy mire képes technológiailag, akkor ideális választás. Említette, hogy a Marson elképzelhetőek recens vízfolyások, illetve nemrégiben a Cassini űrszonda oxigént talált a Szaturnusz második legnagyobb holdján, a Rheán. Ön szerint lehet élet Naprendszerünkben a Földön kívül?

9 

Ha a földön kívüli élet nyomában járunk, akkor egy nagy mozaiknak rendkívül érdekes, de mégiscsak nagyon apró részleteit látjuk. Megfigyeléseink alapján a marsi körülmények a leginkább ideálisak a Földön kívül, de ez a legjobb helyzet is éppen a határán van annak, amit az élőlények vagy pont kibírnak, vagy pont nem. Azért nehéz ezt megállapítani, mert a földin kívül egyetlen más életformát sem ismerünk, és ha a Marson kialakult egykor az élet, akkor az várhatóan jóval extrémebb körülmények között fejlődött. Egyre valószínűbb, hogy a Naprendszerben több helyen volt víz, és a szerves anyag is jóval gyakoribb volt, mint azt korábban gondoltuk. De igazából arra a kérdésre, hogy van-e élet, arra nem tudnék és nem mernék biztosat válaszolni. Tudományos publikációin túl számos ismeretterjesztő cikket ír. Fontosnak tartja, hogy a témában nem járatosak is bővítsék, elmélyítsék planetológiai ismereteiket? Nagyon fontosnak tartom, hogy az emberek megismerjék ezeket a dolgokat, mert szerintem nagyon érdekesek, és másként nem biztos, hogy eljutnának hozzájuk. Tulajdonképpen régi hobbim, sok téma érdekel csillagászati, bolygótudományi és geológiai területeken, de ennyi mindennel nem lehet kutatóként foglalkozni. Viszont legalább ismeretterjesztő szinten foglalkozom vele, és valljuk be, hogy nem rossz érzés a Mars felszínének vizsgálatával foglalkozni, és eközben a szabadidőben cikkeket írni vagy előadásokat tartani például arról, hogy milyen Naprendszeren kívüli bolygókat fedeztek fel nemrégiben. Az origo.hu tudományos rovatának állandó cikkírója és szerkesztője. Hogyan jött ez a lehetőség? Egyik ismerősöm, a szintén a bolygótudománnyal és a földön kívüli élet lehetőségeivel is foglalkozó Simon Tamás a tudomány rovat vezetője. Miután éveken át cikkeket írtam a Magyar Csillagászati Egyesület ma is létező Meteor című újságjába, jött a lehetőség, hogy az origo.hu világűr rovata számára hasznos lenne egy stabil munkatárs, aki rendszeresen dolgozik. Nehéz visszatartani magam, hogy ne olvassak sok olyan cikket, amelyek nem tartoznak közvetlenül a kutatásaimhoz, és ha már így történt, akkor érdemes megosztani a nagyközönséggel, hallgatókkal. Gansperger Gábor [email protected]

TétékásNyúz

Biológus Programsorozat! Mindig is érdekelt az emberi test felépítése? Szeretnél emberboncolást látni?

Jelenleg

Akkor itt a lehetőség! Április 13-án 11 órakor biológushallgatók számára szervezett boncolásra megyünk a SOTE-ra!

Ez azt j

Jelentkezés és további információ: http://[email protected], illetve Szakács Dávidnál a szakacsdavid@cerberus. elte.hu e-mail címen.

ELTE TTK HÖK Képviselőválasztás Az ELTE TTK HÖK Választási Bizottsága képviselőválasztást ír ki a 2011-2012-es választási ciklusra vonatkozóan, amelynek során az ELTE TTK HÖK Küldöttgyűlésének tagjai kerülnek megválasztásra. Képviselőnek indulhat az ELTE TTK minden hallgatója. (A Kar hallgatójának számít a Karon minor szakirányon illetve tanári modulon tanulmányokat folytató hallgató is.) Felhívjuk a képviselőjelöltek figyelmét, hogy a 2011. tavaszi félévében BSc/BA, MSc/ MA vagy korábbi rendszerű képzésbeli tanulmányaikat lezáró, de a Karon tovább tanulni szándékozó hallgatók – függetlenül attól, hogy a Kar mely képzésében kívánják folytatni tanulmányaikat – azon a szakterületen jelentkezzenek képviselőnek, ahol BSc/BA, MSc/MA vagy korábbi rendszerű képzésbeli tanulmányaikat végzik. Jelöltállítási időszak: 2011. március 28. – 2011. április 15. Szavazási időszak: 2011. április 28. – 2011. május 12., 9-16 óra között. A szavazás helyszínei: Északi épület Kémia porta, Déli épület Nyugati porta. Az állandó helyszínek mellett mozgóurnás szavazásra is lehetőség lesz, amelynek pontos helyét és idejét a Választási Bizottság legkésőbb 2011. április 25-ig kihirdeti. A képviselőjelöltek jelentkezési lapot az Északi Hallgatói Irodában (É 0.75) tudnak kérni, vagy a http://ttkhok.elte.hu/ weboldalról tudják letölteni. A jelentkezési lapokat az Északi Hallgatói Irodában lehet leadni az iroda nyitvatartási idejében. A leadás végső határideje 2011. április 15. 14 óra. Szükség esetén – a szavazási időszak után – a Választási Bizottság pótválasztásokat ír ki. A képviselőválasztás eredménye ellen a kihirdetéstől számított három munkanapon belül fellebbezésnek van helye, amelyet az „ELTE TTK HÖK Ellenőrző Bizottsága részére” megjelölés mellett, az Ellenőrző Bizottság elnökének és az ELTE TTK HÖK székhelyére címezve (ELTE TTK Hallgatói Iroda; 1117 Budapest, Pázmány sétány 1/A., Északi tömb 0.75), névvel, értesítési címmel és elektronikus levélcímmel ellátva, ajánlott levélként, postai úton kell benyújtani. Budapest, 2011. március 22. Jánosi Attila A Választási Bizottság elnöke

Kedves Hallgatók!

g elég sok (kb. 100 vagy több) üres helyünk van a kollégiumokban.

jelenti, hogy aki most jelentkezik várólistára, az fel lesz véve szinte egyből (néhány nap az átfutási idő). Tehát ne késlekedjetek, hanem jelentkezzetek!

K

T Négyes etszenek a h tó nove atosban olvash llá aténnek k? Veled is tör hasonló vicces, bájos va teszk, e gy épp grol dolgok, gondolkodtató rovatba amikről ebben n a igen, írd olvashatsz? H a negyesh meg nekünk a atos@ny uz.e címre! F áradság lte.hu termész odat zsebpén etesen némi meglep zzel és egy kis ivel hon oráljuk.

é K

o

Kémiás Korrepetálás Ha úgy érzed, indokolatlanul horribilis mennyiségű mostanság az életedben az egyenletrendezés, a pH-számítás, az oldhatósági szorzat, a sztereoizoméria meg a többiek, és ráadásul ZH is lesz belőle, akkor itt a megoldás! „Lelkes-türelmes-szakmailagilletékes” csapatunk tagjai általános-, szervetlen-, fizikai-, analitikai-, elméleti- és szerves kémiából, valamint kémiás matekból nyújtanak bérmentve segítséget. Az órákat kémiás hallgatók a veletek megbeszélt időpontban tartják, elérhetőségeiket a szakterületi honlapon (kemia.elte.hu) találjátok: a periódusos rendszerben a kék „O”-ra kattintva. Forduljatok hozzánk bizalommal, szívesen segítünk!

12

Természet-tudomány-technika Természet-tudomány-technika

Sándor, József, Benedek Zsákban hozzák a polleneket „Itt a tavasz, itt van újra” – idézhetnénk a gyönyörű szófordulatot. Zöldellnek a fák, nyílnak a virágok és lassan, de biztosan a gólyák is hazaérkeznek hosszú, téli vakációjukról. Ám a sok varázslatos dolog mellett nem árt, ha néhány lehetséges problémára is idejében felkészülünk. Mint például a pollenveszélyre. Az allergiás megbetegedések száma nem csak Magyarországon, hanem világszerte is évről évre növekszik. Hazánk azonban különösen rossz helyzetben van, mivel a parlagfűre érzékenyek aránya 10-15 százalékkal nagyobb, mint a kevésbé érintett nemzeteknél. Magyarán szólva itthon a pollenallergiások több mint fele kínlódik a parlagfű okozta allergiától, ami azért is aggasztó, mert az immunterápia jelenleg nincs benne az államilag támogatott kezelések körében. Szemben több más uniós országgal, ahol a kezelések költségeit jórészt az egészségbiztosítás finanszírozza. A parlagfű Magyarországon mintegy ötmillió hektár területen fordul elő, ebből 700 ezer hektár erősen fertőzöttnek számít. A fészkesek családjába sorolható növény pollenszórása elsősorban július-augusztus táján tapasztalható, de kisebb mennyiségben egészen a fagyok beálltáig folyamatosan tarthat. Pollenje

42. félévfolyam 7. szám 2011. március 30.

a légutakon keresztül juthat kapcsolatba a szervezetünkkel. Ennek megfelelően az általa okozott allergia legfőképp szénanáthás és asztmás tüneteket okoz (például a szem begyulladását, folyamatos köhögést és könnyezést). A parlagfű egyébként alapvetően egy Észak-Amerikában őshonos növény, mindössze az 1920-as években jött be Magyarországra egy gabonaszállítmánnyal együtt. A növény rövid idő alatt megszokta az éghajlatot és hamarosan elterjedtté vált az egész kontinensen. Ez annak köszönhető, hogy a szél akár 100 kilométeres távolságba is képes eljuttatni virágporukat. És persze annak is, hogy a mélyebb rétegekbe kerülő magok évtizedek múlva is csíraképesek lehetnek még. Továbbá, hogy a gyom megbolygatott (nem természetes borítású) területeken könnyen megtelepedik. Robbanásszerű terjeszkedése viszont nem csak a körülményekhez való gyors alkalmazkodásának illetve nagy ellenálló képességének köszönhető, emberi tényezők is bőven közrejátszottak térhódításában. A parlagfű ugyanis a hetvenes évekig szinte semmilyen gondot nem okozott, irtását így hosszú esztendőkön át senki nem kezdeményezte. Pollenkoncentrációja azonban olyannyira megugrott az elmúlt négy évtizedben, hogy mára a teljes földrészen népegészségügyi problémák okozójának vallhatja magát. A helyzet odáig fajult, hogy a folyamatos küzdelmek és gyomlálások ellenére a parlagfű csaknem akadálytalanul tud terjedni. Magyarországon elsősorban parlagfű irtó kampányokkal és széles körű társadalmi felvilágosítással próbálnak tenni ezen ügy érdekében. Csakhogy nagy mértékben bonyolítja a védekezést az a tény, hogy igazából egyetlen védekezési módszer sem mondható hatékonynak. Számos forrásból lehet hallani, hogy a lehető legbiztosabb dolog a megelőzés, ezen belül is a parlagon heverő területek

gyepesítése, valamint erdősítése. Ám ez a növény csírázási képessége miatt pusztán ideiglenes, átmeneti megoldást szolgáltathat. A parlagfű elleni defenzió másik hatékony módszere lehet az, ha virágzás előtt tőből kitépik a növényt a földből, kaszáláskor és kapáláskor pedig elvágják a gyökereit, hogy azok ne tudjanak újra kihajtani. A baj csak az, hogy ez is a talaj felforgatásához vezet, ami kedvezhet a mélyben nyugvó magoknak. Ezenfelül mindkét esetben inkább lokális problémamegoldásról beszélhetünk. Hogy mi minden jöhet még szóba? Elsősorban a vegyszeres kezelés, habár ezt is csak olyan területeken szabad végezni, ahol ez nem veszélyezteti az embereket és főként a kisgyermekeket. Az eljárás a korai növekedési fázisban, a növény hatleveles állapotáig lehet csak hatásos. A továbbiakban nem kifejezetten, hiszen a parlagfű a gyomirtó szerekkel szemben is igen ellenállónak bizonyul. Szakértők továbbá nem egyszer ajánlják a virágzó rétek és mezők messziről való elkerülését. Ezt azonban valljuk be, könnyebb mondani, mint lelkiismeretesen betartani, és nem csak abból kifolyólag, hogy nehéz feladat itthon pollenmentes övezetre lelni. Néhány dolog biztos: az átlagos parlagfű irtók ára 1500 Ft, míg egy hétköznapi kasza ennek duplájába is kerülhet. Ettől függetlenül az élmény, amit egy allergiás beteg érez a pollenszezon lezárultával, felbecsülhetetlen. Olybá tűnik tehát, hogy az ember parlagfű ellen vívott harca nem más, mint egy hamisítatlan macska-egér játék, ami emlékeztet a kengyelfutó gyalogkakukk és a prérifarkas esetére is. Az ádáz harc, a parlagfű megfékezésére tett lehetetlen küldetés feltehetően a végtelenségig fog tartani. Minden hasonló dologra pedig ott vannak az allergia elleni készítmények. Spiller András [email protected]

Sport Sport Hol sportoljak VII. Vissza a csapatsportokhoz Sorozatunk hetedik részében visszatérünk a csapatsportokhoz, mégpedig ahhoz, amelyben 6+1, azaz 7 játékos található egyszerre egy csapatban a pályán. Bizonyára mindenki sejti, hogy a kézilabdáról van szó, konkrétabban a férfi kézilabdáról. Pollák Bence kézilabda sportösztöndíjassal beszélgettem. Mit tanulsz a TTK-n? Kémia BSc-re járok, idén nyáron fogok végezni. Milyen sportokat űztél eddig? Kézilabdáztam NB I ifiben, hobbiszinten fociztam és lovagoltam, de minden sportot szeretek. Mióta vagy sportösztöndíjas, és mi motivált, hogy az legyél? Szeptember óta vagyok sportösztöndíjas és leginkább az motivált, hogy sportszervezővé váljak. Amikor gólya voltam, elég gyér volt a kézilabda körüli hírverés, például a csapathoz öt e-mailen és két telefonon keresztül tudtam csak eljutni. A kézisek színvonala és szervezettsége is elég gyenge volt, és nem igazán voltak nyitottak új emberekre. Remélem, hogy ez mára megváltozott. Mesélj az általad tartott edzésekről! Hetente három edzés van a BEACon, kedden, csütörtökön és szombaton. Az edzések szintje változó, mert van, aki nemrég kezdte, de vannak, akik régebb óta játszanak. Sokan vagyunk, nem csak ELTE-sek, jár néhány külsős, és olyanok is, akik már végeztek. A társaság elég sokszínű, vannak például jogászok, PPK-sok, kémiások és biológusok egyaránt. Jártok versenyekre? Van két olyan csapatunk, amelyik a Budapest Bajnokság I. osztályában indul. Ők kizárólag teremben, normálméretű pályán játszanak meccseket; minden hétvégén játéknap van a tavaszi-őszi lebonyolítású szezonban. Ezen kívül az egyetemi

csapattal elindulunk az Universitas Bajnokságon, a legutóbbi második helyezésünk a legjobb eddigi eredményünk, a döntőben sajnos kikaptunk a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem csapatától. Ki a bajnokság nagy riválisa? Tököl a legnagyobb riválisunk; tapasztalt és idősebb kéziseik lassú játékstílusukkal meg tudnak minket verni. Jelenleg egy ponttal vagyunk lemaradva az első helyről, bár a góarányunk jobb. A bajnokságokon kívül van még lehetőségetek játszani? Augusztus végén és szeptember elején Kunszentmiklóson edzőtáboroztunk. Kibéreltünk egy csarnokot péntekre, szombatra és vasárnapra, napi három edzést tartottunk. A közelben volt egy strand, ahol lazítani is tudtunk. Ezenkívül rendeztünk felkészülési tornát három csapat részvételével. Sőt, tavaly Párizsban egy horvát és két francia csapat ellen játszottunk egy tornát, amelyet mi is és a lányok is megnyertünk. Legközelebb mikor lesz meccsetek? Most hétvégén lesz az Universitas Budaörsön, arra készülünk az ELTE-s csapattal, és szólunk olyanoknak, akik nem itt edzenek, viszont olyan csapatban játszanak, ahol sokkal képzettebbek és tapasztaltabbak lettek. Ebbe az egyetemi csapatba nagyon kéne egy jó kapus, aki a nehéz helyzetekben is tud segíteni. Mi lehet az oka annak, hogy nehéz egyetemi csapatot összehozni? Azért nem lehet csak ELTE-s csapatot csinálni, főleg amióta BSc/MSc

13 

rendszer van, mert nem tudni, hány gólya fog jönni, miközben már szeptember végén elkezdődik a bajnokság. Az elsős hallgató még alig iratkozott be, szinte azt se tudja, hol van, és már játszani kéne. Aztán harmadév után lehet, hogy azt mondja, „sziasztok, én végeztem”. Az ELTE-sek közül ráadásul sajnos sokan vannak, akik lejönnek edzésre és azt gondolják, „hű itt milyen magas szinten megy az edzés”, és ezért inkább legközelebb nem jönnek. Erre azt tudnám mondani, hogy sokat kell gyakorolni. Legtöbben azért úgy jönnek le, hogy régebben játszottak iskolában vagy vidéki klubban, de éveket hagytak ki. Nagyon kevés az a gólya, aki úgy jön hozzánk, hogy például tavaly még játszott egy NB II-es ificsapatban, viszont most Budapestre költözik, és szeretne nálunk edzeni. Volt már olyan, aki még soha nem kézilabdázott, és úgy ment edzésre? Van egy srác, aki kicsit több mint fél éve kezdte, most a második csapatban játszik nagyon jól. A barátnője kézilabdázott, és ő is kedvet kapott hozzá. Eleinte ügyetlen volt, de mindenki kedvesen fogadta, és most már gólokat lő, jó passzokat ad.

Egy kis aktualitás, mi véleményed a nemrég véget ért férfi kézilabda világbajnokságról? G r a t u l á l o k a m a g ya r o k n a k , főleg a két meglepetés győzelmünk miatt. A németek legyőzése nagyon jelentős diadal, a norvégoké kevésbé, de az is nagydolog. Komoly siker, hogy a lengyelek megverésével kijutottunk az olimpiai kvalifikációs tornára. Mit adott neked, mire tanított meg a sport? Szerintem az alázat, amire a sport megtanított, tudni kell néha befogni a szád, és tudni kell, ki a feljebbvaló, kire kell felnézni, például az edzőre, tanárra, illetve a szüleidre. A csapatsportban az összekovácsolódás és az ismerkedés is nagyon nagy előny. Sportbiztos [email protected]

TétékásNyúz

14

Booktime & Arcok Booktime & Arcok

Hamis a baba

likus Egyetemre járt, előbb magyarfilozófia szakos tanár, majd újságíró lett. Ő is magasra tette a lécet, a Magyarországra érkezett legnagyobb sztárokkal készített interjút. Jelenleg a Bors napilap sztárrovatának szerkesztője. A könyvet számos kritika érheti, hiszen egy általános tabut hág át, pedig a prostitúció manapság is ugyanannyira a mindennapok része, mint ahogy korábban évszázadokig volt. Dobálhatunk sarat a könyvre, hogy ilyet ne, hogy ezek a könyvek és

tévésorozatok rossz hatással vannak csemetéinkre és a saját lelkivilágunkra is. Ez jogos, de persze az is, hogy ha nem beszélünk valamiről, attól az még nem szűnik meg létezni. Lehámozva a szőrmét a prostiról, és elolvasva a könyvet, mi is kicsit közelebb kerülünk ehhez a világhoz. Rájövünk, hogy ezek a lányok is emberek, és csakúgy mint más, ők is az álmaikat kergetik. Teszik ezt úgy, hogy ott fogják meg a pasikat, ahol azokat a leginkább lehet, és így fizetik ki nem csak a számláikat, hanem mindazokat a divatos ruhákat és sminkhegyeket, amelyektől mi átlagemberek szépnek mondjuk őket. Mert – mint régóta tudjuk – a ruha teszi az embert – és akkor ki az anyagias? Szerintem erről az előítéletről szól a könyv. Még mindig nem jöttünk rá, hogy nem külső alapján kell ítélni. De hogy is tudnánk nem a külcsínre figyelni, amikor nap mint nap ezt látjuk, ezt nyomják le a torkunkon, és ez sugárzik a képernyőkből a retinánkra. Törceee [email protected]

geiben. Az eocén rétegsorok szép számmal és igen nagy változatosságban tartalmaznak foraminiferákat (likacsosházú egysejtűeket). Ezek rétegtani szerepét, valamint felépítésüket és morfológiájukat tanulmányozta elsősorban. Eredményeiről először 1863-ban egy pesti vándorgyűlésen számolt be. Főbb eredményei közé tartozik a foraminiferák agglutinált vázának pórusainak megfigyelése, valamint hogy felismerte az eocénre talán leginkább jellemző nagyforaminiferák, a Nummulitesek nemzetségének dimorfizmusát. Utóbbi felismeréséért 1864-ben a MTA tagjai sorába választotta őt. 1866-tól kutatóként dolgozhatott a Magyar Nemzeti Múzeum Növény- és Ásványtárában. Őt nevezték ki elsőként az 1869-ben alapított Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatójának. Az 1873-as bécsi világkiállításon és az 1881es bolognai geológiai világkongresszuson egyaránt nagy sikert aratott gyűjtemé-

nyeivel, amelyeket a különböző rétegtani szintekből származó Nummulites-fajok megcsiszolt és meghatározott példányaiból állított össze. Több nagyszabású művet írt és jelentetett meg, amíg a Földtani Intézet vezetői posztját töltötte be. Először egy monográfiát írt a dorogi barnakőszén-előfordulásokról. Három évvel később jelent meg talán legnagyobb alkotása, amely az eocén és oligocén foraminiferákról szól. Művében 213 fajt írt le, ebből 93 a tudomány számára addig ismeretlen volt. 1878-ban megjelent egy áttekintő könyve a magyarországi széntelepekről és szénbányászatról. 1882-ben a budapesti Tudományegyetemen akkor megalapított Őslénytani Tanszék első professzorává nevezték ki, majd tanszékvezetőként létrehozta az azóta is gyarapodó őslénytani gyűjteményt és könyvtárat. Emlékét számos róla elnevezett őslénytani faj és nemzetségnév is őrzi. csicseriborsó

Magyar céda Dubajban! Szalai Vivien tavaly megjelent első kötete nem hagy sok lehetőséget, hogy szárnyaljon a képzeletünk, hiszen mindent elénk tár. Persze nem pornóról van szó, hanem egy olyan világról számol be nekünk az írónő, amit csak nagyon kevesen tudnak megfizetni. Egy perverz, luxus életformát mutat be nekünk, amely sokszor tele van bohókás üdeséggel, néha viszont megtört testekkel találkozunk. A könyv egy luxus prostituált legfényesebb éveit mutatja be. A főszereplő, Szofi nem az a kis fruska, akit elsőre elképzelnénk. Látszólag céltudatos és határozott nő, nem ismer lehetetlent, és ura saját életének. Ez mindaddig igaz is, amíg a szexről van szó, hiszen ő sem különbözik más nőktől, neki is vannak érzései, ám ezeket jól titkolja. A főszereplő, az írónő, a könyv és a mondanivalója is ellentmondásos, megosztó. Szofi élete nem volt egyszerű, és most sem az. Lehetett volna bolti eladó, panellakó, majd egy (jó esetben) józan férfi felesége és két csemete anyja, de ő „többre” vágyott. Mohóságáért nem (csak) ő hibáztatható, hanem a társadalom is, amelyben él. Így prosti lett belőle, ám nem az egyszerű utat választotta ott sem, hanem magasra tette a lécet. Az írónő is hasonlóan ellentmondásos számomra, hiszen kitűnő iskolákat végzett, a Pázmány Péter Kato-

A mikropaleontológia úttörője A következőkben a 0-206-os labor névadójáról, Hantken Miksáról lesz szó. Fiatalkoráról sajnos igen kevés információnk van, de egy kutató esetében talán nem is az a lényeg, hanem hogy mit tett le az asztalra. Osztrák területen született 1821. szeptember 26-án. Egyetemi tanulmányait is ott végezte, 1840-42 között Bécsben. Ezt követően beiratkozott a selmeci Bányászati Akadémiára, ahol 1846-ban bányamérnöki végzettséget szerzett, majd visszatért Bécsbe tanulni. Tudományos eredményei közül az egyik legkiemelkedőbb a dorogi kőszénbányákkal kapcsolatos megfigyelése. Felismerte, hogy a kőszénkutatás akkori módszerei igen nagy bizonytalanságot rejtenek magukban, ellenben elég komoly összegekbe kerülnek. A kutatássikeresebbé tegyételére őslénytani vizsgálatokba kezdett a Dorogi-medence kőszenet rejtő réte-

42. félévfolyam 7. szám 2011. március 30.

Helyvektor & Gasztromátrix Helyvektor & Gasztromátrix Kebabsztárok Incredible Turkey Egy hely, ahol az ínycsiklandó húsok és mennyei gyrosok azonnal rabul ejtenek. Egy hely, ahol a csábító fűszeres illatok hatására azt gondolhatod: ide muszáj még egyszer eljönni. Egy hely, ahol igazán otthon érezheted magad. Egy hely, amit csak úgy hívnak: Szeráj. Pár éve Pesten, az Oktogonon is túl, a Nyugati pályaudvaron is túl, ahol esténként a Morrison’s 2 pezsgő élete dúl, megnyitotta kapuit egy kiváló, viszonylag nagy választékkal és fantasztikus ízvilággal büszkélkedő török–kínai gyorsétterem. Ugyan a kínai már kikopott a kínálatból, a helyen még mindig sokféle ételt és italt megtalálunk, aminek csak köze lehet a török konyhakultúrához, a dönertől a török pizzán át egészen a különféle desszertekig. A Szent István körút sarkán tanyázó kétszintes gyorsbüfében sokszor tumultus fogad minket. Ne ijedjünk meg, hiszen a belső tér remek kialakításának köszönhetően szinte mindig akad néhány ülőhely vagy szabad szék. A kiszolgálás nem rossz, ám tömeg esetén a sorban állás emlékeztet az általános iskolai menzás délutánokra. Cserébe korrekt árak jellemzőek. Szűkebb

Végre itt a Larousse! Egy igazi gasztronómiai rovat nem mehet el említés nélkül 2010 egyik legnagyobb hazai gasztro-eseménye mellett. Évtizedekig tartó várakozás után végre magyar nyelven is megjelent a Larousse gasztronómiai lexikon. 4000 szócikk, 2500 recept, 1700 illusztráció, mindez 1000 oldalon egy öt kilós kötetben. Csak hogy érezzük, a francia konyhának súlya van. Az először 1938-ban megjelent lexikon a kulináris ismeretek elérhető legbővebb tárházát jelenti. Klasszikus és modern receptek, régi és új technológiák és főzési eljárások, különböző alapanyagok, főzőeszközök, híres szakácsok és ételtörténetek gyűjteménye ez. Nem tudunk olyan gasztronómiai kérdést feltenni, amelyre ne találnánk meg a választ a vaskos kötetben. Az információtenger óriásinak tűnik, de a kiváló szerkesztés,

15 

pénztárcájúaknak érdemes kipróbálni a török pizzákat, amelyekből a gombás-tojásos kifejezetten a felsőbb kategóriát képviseli – ugyanolyan áron. Desszertekből a tejberizs, valamint a baklava kényeztetik leginkább édesen az ízlelőbimbókat, és ideális élvezetet nyújtanak egy barátokkal eltöltött kellemes estéhez, összejövetelhez. Az étlapon az említetteken kívül is találunk jó dolgokat, akár még török joghurtitalt is fogyaszthatunk. Ez leginkább egy frissen bontott kaukázusi kefirre emlékeztet – külsőre és belsőre is. Külön előnye a helynek, hogy a környék pubjaival és hasonló éttermeivel szemben jól légkondicionált, részben nemdohányzó vendégteret alakítottak ki, emellett igen kulturált és tiszta mellékhelyiséggel is rendelkezik. Nyáron néhány asztalos kerti terasz is fogadja az ide látogatókat, ami a kisgyermekes családok számára

is megfelelő helyet biztosíthat. Fizetést követően pedig akár a török zene bódító hangulatát is élvezhetjük. Nem is beszélve a kebab és a köretfélék gazdag választékáról, vagy a vegetáriánusoknak kifejezetten mennyei zamatú salátákról. Ráadásul a Szeráj majdhogynem non-stop várja a falatozni vágyó vendégeket, ugyanis reggel 9 és hajnali 4 óra között megállás nélkül tárt karokkal és ajtókkal fogadják az idetévedőket. Nagy kár, hogy az emeleti kilátás nem a Vígszínházra és pompás környezetére, hanem a szomszéd sarok épületeire és a belső utcára néz. De ez már csak hab lenne a tortán, mivel hátrányként csak ezt róhatjuk fel az amúgy elismerésre méltó gyorsétteremnek. Ha valaki nagy rajongója a török gasztronómiának és biztosra akar menni, annak mindenképpen erre a helyre kell letennie a voksát. Spiller András

az ételek betűrendes gyűjteménye, a szócikkek kereszthivatkozásai valamint a név- és tárgymutató segít az eligazodásban. Ez az a könyv, ami nem hiányozhat a Michelin-csillagos szakácsok, a feltörekvő kukták, a gasztronómiai bloggerek és cikkírók, vagy egy főztjére felettébb igényes háziasszony polcáról sem. A tudásnak persze ára van, ez az ár 20 ezer forint körül van a könyvesboltokban, de ahogy egy jó steakre, úgy erre is érdemes áldozni annak, aki a főzést tényleg komolyan gondolja. A franciák kulináris teljesítménye előtt amúgy is meg kell emelnünk kalapunkat, hiszen az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) nemrégiben felvette a francia konyhaművészetet a veszélyeztetett szellemi kulturális örökségek listájára, így a történelem folyamán ez az első nemzet, amelyiknek konyhaművészete a Világörökség részévé válhatott.

A Larousse gasztronómiai lexikont 72 évvel ezelőtt Prosper Montagné szerkesztette, azóta hazájában már többször kiadták frissített tartalommal. A magyar verzió a 2007-es hatodik kiadás alapján készült, nem kisebb gasztronómiai alak, mint Joël Robuchon szerkesztőbizottsági elnökletével. Zsu [email protected]

TétékásNyúz

16

Cooltér & Négyeshatos Cooltér & Négyeshatos

Nézze meg, hogy épül a 4-es metró! Nézem én, de nem látom. Illetve látom, de nem nagyon akarom elhinni. Pontosabban pár másodperc múlva már elhiszem, mert nálunk minden megtörténhet. Nem, a Nyúzban nem akarok politizálni. Távol álljon tőlem. Ez csak egy személyes tapasztalat, vélemény. Nem tegnap kerültem föl Budapestre tanulni. Már akkor is építették, szépítették a dolgot. Most 2011 tavaszát írjuk. Egyik nap a Keleti pályaudvar felé volt dolgom. Jegyet vettem, nem nagy ügy. Visszafelé, amíg a 7-es buszra várakoztam, a 4-es metró elbarikádozott építési területe mellett haladtam el. Zölddel, nagy betűkkel ki van írva: „Nézze meg, hogy épül a 4es metró!”. Még ilyen kis trendin kivágott jópofa fejek is vannak, ahova behelyezheted a saját kis buksidat, sőt apuka, anyuka, kisgyerek, egyszóval az egész család leskelődhet, ha épp jobb dolga nem akad. Csak éppen nincsen semmi értelme, mert úgysem látsz semmit. Vagyis csak a nagy semmit látod. De azt igen. Benéztem hát nagy naivan, hátha, hátha… de az elém táruló látvány lesújtó volt: sehol senki, minden felásva, nagy földkupacok, mély árkok, néhány rossz pulóver, dzseki, sapka, sál, egyszóval ruha bedobálva. Az üdítős- és sörösüvegekről ne is beszéljünk. Most hirtelen nem tudom, hogy volt-e daru, mert ugye nyáron a tévében láttuk, hogy egy ott parkoló autóra ráesett egy, és szétlapította. Irtó nagy szerencse, hogy személyi sérülés nem történt. De fura azért ez a magyar nyelv is, azt meg kell hagyni. Egyáltalán nem mindegy, hova teszed a hangsúlyt. „NÉZZE MEG, hogy épül a 4-es metró!”, tehát azt, hogy milyen módon), vagy „Nézze meg, HOGY épül a 4-es metró!”, itt a hogy egyenlő a valóban szóval. Bár ez utóbbiban kicsit kételkednék. Olvastam egy cikket, hogy a 4-es metró építési ötlete már 1972-ben megvolt. Most úgy néz ki, hogy 2018-ra kész is lesz. Hurrá! Kész lesz? Hát, azt nem tudom, de ezek után el tudom képzelni, hogy 2018ban is még – akkor már 31 évesen – talán a gyerekeimmel nézem a Kálvin téren vagy a Keleti pályaudvaron (a lényegen nem változtat, hogy hol…) a nagy semmit. Mert ha más nem is, a családi leskelődő még akkor is meglesz, a következő felirattal: „Nézze meg, hogy épül a 4-es metró!” B. Andi [email protected]

42. félévfolyam 7. szám 2011. március 30.

Naná, hogy a Belvárosi Színházban! Az 1988-as Esőember (Rainman) című filmet nincs olyan, aki ne látta volna legalább egyszer. Évente közvetíti valamelyik televízió, nem véletlenül. A filmdráma azon kívül, hogy bezsebelte a legjobb filmnek, a legjobb rendezőnek és a legjobb forgatókönyvnek járó díjat, meghozta Dustin Hoffman rég megérdemelt második Oscarját is. Nem mellesleg Tom Cruise is ennek köszönhetően vált világhírűvé. Sikeres filmet színpadra adaptálni mindig nehéz feladat. Ha a néző annak reményében tér be a színházba, hogy kedvenc filmjét végre három dimenzióban láthassa, gyakran csalódik. Nyilvánvaló, hogy a színház eszközkészlete egy forgatáshoz viszonyítva elég szegényes, így egyes jelenetek nehezen vagy másképp, esetleg egyáltalán nem valósíthatók meg ebben a közegben. Az Esőember színpadi forgatókönyve mégis jól sikerült. Először a londoni West-Enden mutatták be 2008 szeptemberében, és A Fekete Dália valamint A Sólyom végveszélyben című filmek sztárja, Josh Hartnett nyerte meg benne Charlie Babbit, az önző yuppie szerepét. A Belvárosi Színházban hasonlóan parádés szereposztással fut a nagy sikerű darab: az említett aranyifjú szerepében a népszerű Nagy Ervin aratja a babérokat, míg az autista

báty megformálásáért Kulka Jánost illeti dicséret. Az ifjú színész néhol már túlságosan hitelesen alakítja a modern kor jól menő, örökségétől megfosztott üzletemberét, azonban Kulka játékára lehetetlen bármi ros�szat mondani. Raymond figurája pillanatok alatt belopja magát a szívünkbe esetlenségével, szerethetőségével és komikumával. Ráadásként régi kedvencünket, Garas Dezsőt is láthatjuk néhány pillanatig a rezignált orvos, dr. Bruener szerepében. Mint már említettem, a film bizonyos jelenetei - mint például a hosszú autóutak az apai Buick Roadmasterrel – nyilvánvalóan kimaradtak a színpadi változatból, de ezek valahogy nem is hiányoznak, a darab így is egységet alkot. Természetesen Raymond itt is kívülről fújja a telefonkönyvet, megszámolja a gyufaszálakat, csak bizonyos típusú alsónadrágot hord és naná, hogy kéri a juharszirupot a palacsintához. A film szinte elsőként hívta fel a figyelmet az alig ismert idegi-fejlődési rendellenességre, az autizmusra. A Belvárosi Színház darabja bebizonyítja, hogy az autista emberek egyek közülünk, hogy a kommunikációs nehézségeiket igenis lehet és kell tolerálni, és minden nehézség ellenére néha ők tanítanak meg minket szeretni. Zsu

Mozizóna Mozizóna Elhajlási engedély „Zsír karaj, na csőzet!” Owen Wilson fenti mondatával összefoglalható a Farrelly-tesók legújabb alkotása, vagyis visszataláltak a Keresd a Nőt! színvonalához. Létezik egy elmélet: „Ami tiltott, azért mindent megadnánk, sokszor nagy őrültségekre is képesek lennénk érte, viszont ami szabad abban nincs semmi kihívás, így értéktelen.” Amerikai filmről lévén szó, természetes a pszichológus jelenléte, aki nem is rest, gyorsan megosztja az elméletét a film két született feleségével, Maggie-vel (Jenna Fischer) és Graceszel (Christina Applegate). A filmben megismerhetünk több házaspárt is, de igazán a két jó barát, Rick (Owen Wilson) és Fred (Jason Sudeikis) életébe pillanthatunk be. A házaspárok összeállítása során egy ismertebb színész és egy nem olyan ismert színésznő került egy háztartásba. A filmben fontos tények kerülnek megvitatásra, minthogy az elvált nők jobban szeretik a szexet, illetve ha házas vagy, attól még nem garantált a szex. Ha házasságban élsz és pasi vagy, attól még nem vesztetted el a látásod, így főhőseink is előszeretettel megnézik a többi nőt. A hölgyek mindettől besokallva egy hét kimenőt adnak férjeiknek, hogy azok kiélhessék mindennemű vágyukat.

Ébredj velünk! Talán még nem sokan gondoltunk bele abba, hogy mi várhat egy díjakkal teleszórt, világhírű tudósítóra az országos televíziózás leginkább lesajnált bulvárbandájában. Pláne ha a csapat élén egy túl lelkes, túl kevés rutinnal bíró és túl sokat fecsegő vezérpalánta osztja az észt. Az illető nem más, mint Becky Fuller TV-producer (Rachel McAdams), akit ráadásul frissen rúgtak ki páros lábbal a helyi híradó stábjából. Karakterét az Így jártam anyátokkal Robin Scherbatsky-jának segítségével jellemezhetjük. Aki nem ismerné, vagy értené: hasonló munka, ugyanolyan kínos szerelmi élet, továbbá ugyanolyan elképesztő hajlam az oltári nagy baklövésekre. Mondani sem kell, hogy ilyen főnökkel a volánnál rohamosan esik a

A film érdekessége, hogy amíg ezt az engedélyt nem kapják meg a fiúk, addig jobbnál jobb nőkkel találkoznak, amikortól viszont már szabadon elmehetnének bárkivel, valahogy nem akad az útjukba egy jó nő sem. Egy messzi vidékről visszatérő barátjuk ekkor a segítségükre siet, és ellátja őket pár jó tanáccsal, a nézőket pedig vicces jelenetekkel. Vajon valóra válik a fiúk álma? A filmben pozitívum, hogy nem kiszámítható a vége. Nem egy tucatvígjáték, a Farrelly testvérek értik a dolgukat. Bár kicsit keserédes humorral azért közli a film ve l ü n k , h o g y igen, egyszer mi is megházasodunk és lesznek nálunk fiatalabbak, akik még facérok. műsor nézettsége, aminek megmentésén már csak egyetlen ember segíthet. Mike Pomeroy (Harrison Ford) viszont fittyet hány a reggeli adás válságos helyzetére valamint komolytalan témáira, mogorva stílusával pedig kollégáit is az őrületbe kergeti. Így a gárdának szép lassan rajta kell átrágnia magát a sikerhez vezető úton. Roger Michell rendező kiválóan ötvözte az érzelmeket a humorral, és a Sztárom a párom után végre újra jelentkezett egy élvezhető romantikus vígjátékkal. Diane Keaton és Harrison Ford híradói pedig üde színfoltként szolgálnak az egész film alatt. A páros nem éppen az Erős-Szellő duó által megszokott nyugodt légkört mutatja, de pont emiatt igazán parázsló, mindemellett szórakoztató jeleneteket produkálnak a vásznon. És ha már romantikus alkotás, nem maradhat el a szerelmi szál sem. Becky Fuller Adam Bennett

17 

Wilson jól játsza a már-már középkorú, de szívében fiatal pasit. Bár azért az a megereszkedett sörhas nem valami szexis. Többek között a Flört a fellegekből ismert (akkor még 32 éves) Applegate-nek 40 évesen 38 évest játszani nem kis teljesítmény, főleg, hogy a filmben beveti a trükköt, hogy még csak 32 éves. Mindazoknak ajánlom, akik egy jó vígjátékot akarnak végre látni. Azt meg kell jegyezzem, ez nem egy családi film. A 16-os karika nem véletlenül van kinn! Ennek ellenére nem egy gyereket is láttam a nézők között. Nem tudom otthon a papa vagy a mama fogja elmagyarázni a kicsinek, mi is az a kamunyalás. Nickhole HALL PASS (amerikai, 2011, 105 perc). Forgalmazza: Intercom. Rendezte: Peter Farrelly, Bobby Farrelly. Forgatókönyv: Pete Jones, Peter Farrelly. Szereplők: Owen Wilson, Christina Applegate, Jason Sudeikis, Jenna Fischer. Pontszám: 10/10.

társproducerrel való románca amolyan második szálként kíséri végig a filmet szinte az elejétől fogva. Nagy pozitívum, hogy majd’ két óra leforgása alatt csak elvétve találkozunk erőltetett poénokkal (például 50 Cent vendégszereplésekor), azonban ezeket is gyorsan feledteti a produkció gyors, pörgős menete. Az pedig, hogy az alkotás olyan kérdéseket vet fel, mint a család és a munka illetőleg a bulvár és a hír közötti egyensúly, igen tiszteletreméltó, ráadásul már-már hab a tortán. Spiller András MORNING GLORY (amerikai, 2010, 107 perc). Forgalmazza: UIP-Duna Film. Rendezte: Roger Michell. Forgatókönyv: Aline Brosh McKenna. Szereplők: Rachel McAdams, Harrison Ford, Diane Keaton, Jeff Goldblum. Pontszám: 8/10.

TétékásNyúz

18

Belszíni fejtés & Mondok egy... Belszíni fejtés & Mondok egy...

Kevert szókereső

A vicc: Szederné két hónapra Amerikába utazik a rokonaihoz. Előtte gondosan elzárja ékszereit, de – biztos, ami biztos! – még egy levelet is tesz a gyűjtemény mellé: „Ezek a gyöngyök nem valódiak. Az igazi ékszerek egy bank széfjében vannak!” Amikor hazaér, rémülten tapasztalja, hogy ékszereit elrabolták. Helyükön egy levélkét hagyott a betörő ezzel a szöveggel: „ ... ” Miután megvan a megfejtés, számoljátok össze benne az „ö” betűket (mindegy, hogy rövid vagy hosszú) és a plusz egy szóval együtt küldjétek el nekem a [email protected] e-mail címre, vagy

Ezen héten, mint a címből is láthatjátok, egy szókereső rejtvényt kaptok tőlem, fogadjátok szeretettel, úgyis rég volt már ilyen... Az alább felsorolt szavakat bármilyen irányban (nyolc féle van, úgy mellesleg) kereshetitek, remélhetőleg meg is találjátok majd őket, mivel elvileg az a rejtvény lényege, hogy a szavakat kihúzzátok az ábrán, és a megmaradt betűkből összeolvassatok valami értelmeset. Ez esetben egy vicc csattanóját. Annyi még, hogy véletlen beleírtam egy plusz szót a listába, de mivel nem emlékszem, hogy melyiket, ezért így is hagytam.

B

Ű

K

A

K

I

I

N

D

Ö

T

A

K

Í

R

Ö

E

P

Ő

Á

E

B

E

E

S

M

I

N

T

Á

Z

R

Á

E

K

T

R

L

Ö

S

R

G

T

S

C

S

A

E

L

Y

R

K

T

A

Z

M

O

Ű

K

Z

T

E

D

G

L

G

É

E

H

E

K

F

É

L

R

E

H

Ú

Z

A

Í

V

T

E

S

O

I

Z

L

Ő

K

K

E

E

B

N

T

R

A

Z

E

Y

R

T

S

N

Ö

É

L

L

L

Y

É

R

I

Ő

N

A

V

T

I

Á

A

R

B

L

O

A

L

D

S

Á

N

É

V

M

O

Ó

D

R

Ű

U

K

F

F

E

L

D

U

Z

Z

A

D

B

G

Ú

V

S

O

E

G

É

S

Ő

B

U

R

Á

S

I

Á

D

Ö

K

P

L

I

K

O

H

G

É

J

O

T

Z

R

G

L

A

L

C

L

I

Ö

R

U

M

I

T

T

É

T

B

Y

E

É

S

L

A

N

L

O

T

I

T

H

K

Ö

A

R

Ő

B

Í

E

J

E

L

E

K

E

E

N

L

O

E

G

G

B

P

M

Ö

R

T

E

S

F

Ö

N

B

E

D

N

V

A

N

Matematikus hangverseny Az idei Matematikus hangverseny

a +36-30-3545-321telefonszámra sms-ben REJTVENY jeligére, és ha szerencsések vagytok, akkor nyerhettek egy csokit.

Szavak: ÁRUBŐSÉG, ÁSZKARÁK, ASZTAG, BEÁLLÍT, BÉLPOKOL, DOKTOR, ELBŰVÖL, ELLUSKA, ÉRTETLEN, AZTEC, FEHÉR, FELCSÍP, FELDUZZAD, FÉLREHÚZ, GITTIKE, GYEPŰ, HORTOBÁGY, ILLEM, JÉGHOKI, KŐKRÉTA, KÖLES, MINKET, MINTÁZ, NYIFOG, ÖREGANYA, ÖSSZESZID, RÍKAT, SZEKÉRRÚD, TIMUR, TOLNA, VÉNÁS, Alma [email protected]

Mondok egy... „Hoppá! Leesett egy kabát! Ez kié? A magáé? Ez esőkabát, nem? Nem?! Hát akkor miért esik?” (Szabó Csaba) “Ezek mind-mind meghaladják; nem csak a mi kurzusunk, hanem még egy átlagos kurzus szintjét is.” (Faragó István) “Most minden triviálisnak tűnik, de majd ha itt remegve oldogatjátok a feladatokat...” (Fullér Róbert) “Remélem, csak elvileg alkotunk szaporodási közösséget, bár a hátsó sorokban sok minden megtörténhet!” (Szabó Mária) “Kezdem érezni a lincshangulatot. Ez addig jó, amíg csak érzem. Azért mindenesetre az ajtó mellé helyezkedem...” (Mincsovics Miklós) “Alkoholkultúrák találkozásánál fekszünk. Áldozatai vagyunk földrajzi helyzetünknek.” (Szabó Pál)

19 órakor lesz az ELTE dísztermében (Egyetem tér 1-3).

április 6-an (szerdán)

“Ameddig a szem ellát, ringó búzamezők. Én ezt csak így mondtam: monokulturális gabonatermesztés.” (Szabó Pál)

A magas színvonalú, ingyenes amatőr hangversenyre minden érdeklődőt szeretettel varunk.

“Tulajdonképpen miért tartok maguknak órát?” (Bartholy Judit)

Részletek a www.cs.elte.hu/~muntag honlapon.

42. félévfolyam 7. szám 2011. március 30.

Alma

Mentornap

Fotó: Komlósi S. SZilárd

A MOL-CSOPORT TAGJAI www.facebook.com/growww

www.mol.hu