Légyszi a középső rétegre tedd a címlapképet! Az majd eltakarja ezt a szöveget is

TétékásNyúz XL. félévfolyam 6. szám XXXVIII félévfolyam 1. szám 2010. 16. 2009. március február 03.

Az ELTETTKHÖK hetilapja info: [email protected] http://nyuz.elte.hu

Légyszi a középső rétegre tedd a címlapképet! Az majd eltakarja ezt a szöveget is… Nedves Est

Ez webes PDF-ek gyors 7. oldal Interjú Klinghammer Istvánnal készítéséhez kell, ahol nincs 4-5. oldal Dr. Kacskovics há�ér Lágymányosi a többi Portrék oldalon, de Imrével 8-9. oldal címlapot azért szeretnénk… Hulladékból Termék Kiállítás

14. oldal

TTKHÖK

2

A főszerkesztő szoknyaszéle A főszerkesztő szoknyaszéle

Kérdések és válaszok

- Miért buta a fa? - Mert esze ágában sincs! - Miért él tovább az indián a fehér embernél? - Mert rézfejjel határozo�an tartósabb. - Miért zümmög a méhecske? - Hát mert nem tudja a szöveget! - Miért van az ózonlyuk? - Mert átlő�ék a nagy varázslót. - Miért volt olyan furán vékony az előző Nyúz? - Mert a nyomdában elfogyo� a szokásos papír. Hogy ez most vicc-e? Sajnos nem. Szerintem egyáltalán nem vicces, bár az illetékesek szerint nem történt semmi különös baj. „Neeem?” – kérdezem én magamtól, a nyomdától és a szerkesztőségtől.

Miért is nem probléma az, hogy van egy megrendelés, amit nem teljesítenek? Miért is nem probléma az, hogy a kommunikáció nulla? Miért is nem baj az, hogy az Egyetem hallgatóinak munkája – mivel hallgatók írják és szerkesztik a Nyúzt – rosszabbnak tűnik a�ól, hogy egy cégnek nem teljesíte�ék időben a rendelését? Szerintem probléma és ezennel szeretnék is bocsánatot kérni Tőletek, olvasóktól, hogy nem a megszoko� minőségű Nyúzt vehe�étek kezetekbe múlt héten – és most, így szerkesztés közben csak remélni tudom, hogy ez a mostani szám rendben lesz. Remélem, azért el tudtatok vonatkoztatni a külcsíntől és a tartalmi, lényegi részre koncentrálni, főleg, hogy kulturális mellékletet is tartalmazo� az újság. Vidámabb vizekre evezve: még mindig lehet szavazni a fentebb említe�

melléklet közepén lévő írásokra, rajzokra. Eddig nagyon szoros a verseny az alkotások közö�! Annyit elárulhatok azonban, hogy a meghirdete� csoki sem marad el, a szerkesztőknek legjobban tetsze� műveket külön díjazzuk a beígért módon, de majd csak a következő számban hirdetünk eredményt, hogy ezzel véletlenül se befolyásoljunk senkit. Ragadjatok hát telefont és az alábbi hirdetésben leírtak alapján szavazzatok, hiszen Ti is nyerhe�ek ezzel egy izgalmas regényt! Tillné Kiss Andrea Főszerkesztő foszerkeszto@�khok.elte.hu

Tartalomjegyzék Alapítvány (Idén se feledd el!) ............................................................................. 3 Interjú (Klinghammer István)............................................................................4-5 Kar (Kortárs(as)ság a TTK-án) ............................................................................. 6 I� jártunk (Nedves Est, Földrajzos felező) ......................................................... 7 Lágymányosi Portrék (Dr. Kacskovics Imre) ..................................................8-9 Faliújság ............................................................................................................10-11 I� jártunk (ELTE Bolygótudományi Nap, Karbon kerekasztal).................... 12 TTT (MinDigTV) .................................................................................................. 13 Booktime (Gyönyörű szadizmus) ...................................................................... 14 I� jártunk (Hulladékból Termék Kiállítás) ....................................................... 14 Helyvektor (Boom & Brass) ................................................................................ 15 Gasztromátrix (Julie & Julia) .............................................................................. 15 Cooltér (Glenn Brown) ........................................................................................ 16

Március 19-én délig még szavazhattok a +36-30-35-45-321-es telefonszámon az 5. számban megjelent hallgatói írásokra és rajzokra!

Négyeshatos (A közvetítő) .................................................................................. 16 Mozizóna (Sárkányvadászok, Pandorum) ....................................................... 17 Belszíni fejtés (Plusszpoén) ................................................................................. 18 Mondok egy... ....................................................................................................... 18

TétékásNyúz, XL. félévfolyam, VI. szám. Kiadja az ELTE TTK HÖK. Felelős kiadó: Jancsó Tamás, a HÖK elnöke. Főszerkesztő: Tillné Kiss Andrea. Vezetőszerkesztő: Tillné Kiss Andrea. Tördelőszerkesztő: Lede. Olvasószerkesztők: Serephina, Zsu. Rovatvezetők: Tibor (Négyeshatos), Alma (Belszíni fejtés; Mondok egy...), Csicseriborsó (Cooltér), Áron (TTT), Laura (Lágymányosi Portrék), Marci (Sport), Zsu(Gasztromátrix), Felhő (Helyvektor), Torceee (Booktime), hlk (Mozizóna). Honlap: h�p://nyuz.elte.hu. E-mail: [email protected]. Telefon: 372 2654, lapzárta után 06 30 806 3000/1819. Fax: 372 2654. Lapzárta: csütörtök 18.00. Készült a Publicitas Print nyomdában 1500 példányban. A Nyúz a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület tagja.

40. félévfolyam 6. szám 2010. március 16.

Alapítvány

3

Alapítvány Idén se feledd el! Adományokat várunk Ismét eljö�azidő,hogymindenkielgondolkozzonazon,kinekajánlja fel adója 1%-át. Egy nonprofit,civilszervezetszámárarendkívülfontos tényező, hogy milyen forrásokból tudja fenntartani magát és folytatni azt a társadalmi tevékenységet, amelyet célul tűzö� ki magának. A források közül kiemelkedően fontos a munkavállalók adójának 1%-a. Több szempontból is. Egyrészt a befolyt összeg tükörképet mutat a szervezet számára, hogy mennyien támogatják tevékenységét, mennyire van társadalmi létének jogosultsága. Másrészt az ily módon adományozo� összegek megerősítik, bátorítják a szervezetet, hogy igenis jó úton járnak, ne hagyják abba, fontos, amit tesznek a közösség számára. Adójuk 1%-ával az emberek dönthetnek afelől, hogy adójuk egyébként egyenként elenyésző mértékű része hová kerüljön, milyen jó célt szolgáljon társadalmunkban. Ezt természetesen mindenki saját maga dönti el, preferenciái szerint. Mi, az ELTE TTK Hallgatói Alapítvány természetesen szeretnénk, ha minden hallgató és oktató a folyamatosan az egyetemért és a hallgatókért munkálkodó szervezetre gondolna, ha majd arra kerül a sor. Ezért szeretnénk feleleveníteni a következő sorokban, hogy mit is te�ünk a Campuszon, amivel talán kiérdemelhetjük az ELTE TTK-t magukhoz közelállónak érző emberek bizalmát. Fontos, hogy a természe�udományok népszerűségének csökkenését lassítsuk, sőt egyre elhivato�abb fiatalokat ösztönözzünk a természe�udományos pálya felé. Ez a cél vezérelte az Alapítványt, amikor 2009-ben nagy erőfeszítéseket árán, az ELTE TTK-val karöltve elindíto�a az Országos Diákkutatói Programot. Nagy örömünkre szolgált a több mint 200 lelkes, természe�udományokat kedvelő és tehetséges középiskolás jelentkezése, amelyből az első célszámokat túllépve végül több mint 50 kutatódiák került be a programba. A kutatási projekt idén októberig tart folyamatosan, aminek mindennemű adminisztratív költ-

ségét az alapítvány fedezte/fedezi. A teljes költségvetés 5 millió forint fele� van. Ezenkívül a 2008-ban elkezde� TTK Civil program is prioritást élveze� a 2009-es évben, amely most 2010 elejére érkeze� el a megvalósítás harmadik fázisáig. Erről már korábbi Nyúzokban is beszámoltunk. A program célja a természe�udományok területén tevékenykedő civil szervezetek kommunikációjának, együ�működési lehetőségei javítása, azért, hogy a későbbiek folyamán hatékonyabban valósíthassák meg saját és más szervezetekkel együ� kitűzö� céljaikat. A tavalyi évben nagyot sikerült előre lépnünk a pályázati tevékenységünk terén, ami lehetővé te�e két új ember felvételét az Alapítványhoz, ezzel is javítva ezen terület működési hatékonyságát. Kiemelt

célunk, hogy frissen végze�, vagy végzés közelében álló egyetemistákat alkalmazzunk, segítve őket tudásuk csiszolásában és az első évek tapasztalatszerzésében. Mivel nagyon fontos, hogy elért eredményeinket ne csak mi, de az Egyetemre járók is észrevegyék, tudjanak róla, megfelelő kommunikációra is szükség van. Ezért 2009-ben elkészíte�ük kiadványunkat, az Országos Diákkutatói Programnak honlapot hoztunk létre (h�p://kutatodiak.elte.hu), elindult a LágymányosOnLine rendezvényportál és hosszasan lehetne sorolni az elvégze� feladatokat. Ezek melle� 2009-ben is számos TTK-s szabadidős és kulturális rendezvényen közreműködő partnerek voltunk, legyen szó középiskolásoknak szóló környeze�udatos nevelésre buzdító előadásoktól, a különböző hallgatói rendezvényekig. Ha érdekel Benneteket mi mindennel foglalkozunk még, látogassatok el honlapunkra a h�p:// alapitvany.elte.hu címen, ahol összefoglaltunk mindent, amit érdemes tudni Rólunk! Támogassátok adótok 1%-ával az Alapítványt, hogy tovább építhessük a közös jövőt! Adószámunk: 19652595-2-43 Hallgatói Alapítvány

Tudtad-e, hogy a Diákkutató Programban az ország legnagyobb tudású középiskolásai vesznek részt? Tudtad-e, hogy a program sajtótájékoztatóját az MTA főtitkárhelye�ese nyito�a meg? Tudtad-e, hogy 2009-ben több mint 10 millió forintot fordíto� az Alapítvány közhasznú tevékenységekre? Tudtad-e, hogy az Alapítvány 2010 januárjában ünnepelte a 19. születésnapját? Tudtad-e, hogy az Alapítvány üzemelteti a Hallgatói Boltot a Gömb aula galérián, ahol már nem csak könyveket tudsz beszerezni?

TétékásNyúz

4

Interjú Interjú

Bologna Hungarikum Klinghammer István a paradigmaváltásról I� az ideje megszüntetni a hallgatókat kézbesítő csomagküldő-szolgálatot – vélekedik Klinghammer István. Az ELTE hat éven át regnáló rektora a finanszírozás megváltoztatásáért, az oktatói-hallgatói terhelés csökkentéséért és a felvételi rendszer megreformálásáért kardoskodik.

Klinghammer István 2000 és 2006 közö� kormányozta az ELTE-t, 2005ben országos vizekre evezve a Magyar Rektori Konferencia elnöke volt. Jelenleg az Egyetem Gazdasági Tanácsát vezeti, így nap mint nap szembesülhet a felsőoktatás visszásságaival. A közeledő rektorválasztással kapcsolatban – amelynek immár egyetlen jelöltje az ÁJK-s Mezey Barna – a „hovatovábbról” beszélge�ünk. Leköszönésekor úgy nyilatkozo�, hogy egy új rektor csak lassú, az előző évekkel harmonizáló változásokba foghat bele. Most is tartja ezt? Ha akarna, se tudna egy új rektor nagy reformokat véghezvinni?

Én arra gondoltam – és most nem magyarázkodom –, hogy az Egyetem olyan, mint egy ménkű nagy csatahajó. Lehet változtatni az irányon, a sebességen, de nem megy egyik percről a másikra. Hónapokban, években lehet mérni. Másrészt a magyar felsőoktatás az elmúlt húsz évben a permanens forradalom korszakát éli, hiszen egymást érik az oktatási reformok. Mi azért éltünk meg 375 évet, mert az Egyetem a saját törvényei, a tudományok törvényei szerint működik, és a törvényhozási keretnek ezt kellene erősítenie. Ha valamiről tudjuk, hogy jó az egyetemnek, és ezt megerősítik a kari tanácsok, a hallgatói önkormányzatok, akkor nem kell se Istent, se embert nézni, hogy mi van éppen az oktatási törvényben, hanem meg kell csinálni. Majd hozzáigazítják a törvényt. Mert változatlanul vallom, hogy ami jó az ELTE-nek, az jó a magyar felsőoktatásnak. Ilyenre volt már példa? Volt, az én hat és fél évem ala� kétszer is. Előfordult, hogy egy ren-


deletet a mi értelmezésünkhöz igazíto�ak, miután más egyetemek is minket köve�ek. Vagy egy társegyetemekkel szerveze� tudományos ülést követően sikerült jobb belátásra bírnunk a minisztériumot. Sose vártam el, hogy a mindenkori kormány belássa a tévedését, de szép csöndesen többször módosíto�ak a mi közbenjárásunknak köszönhetően. A 375 év rengeteget számít. Ráadásul a nyolc karunkkal az egész pedagógikumot lefedjük, az óvodapedagógustól a tudós tanárig. Ha valamit a közoktatásról mondunk, akkor egy épeszű kormányzat hallgat ránk. A mai helyzetben mi lehet a rektorjelölt legfontosabb feladata? Lenne a rektorjelölt helyében? Áhá, jó kérdés! A rektornak két irányba kell figyelni. Egyrészt belülre, hogy a karok közö� korrekt együ�működés legyen, semmiképp se legyen rivalizálás. Ez nem utópisztikus gondolat? Nem hiszem. Persze kell némi versengés, hiszen az előrevivő, csak ne legyen káros, mert az már nem elegáns. Másrészt egy jelölt a pályázatában azt tudja leírni, hogy mit kell belül megváltoztatni, de nincs szabad keze, hiszen állami egyetem vagyunk. A problémáink nagyjából hetven százalékát kívülről kapjuk, csak harminc jön belülről. Lényegében a feltételeket állandóan mozgatják, ami nagyon megnehezíti a rektor dolgát. Remélem, hogy hamarosan konszolidálódik az oktatási rendszer, mert most nagyon rossz irányba tart. Nem jó a hallgatóknak sem, az egyetemeknek, főiskoláknak sem és az államnak sem. Ezt meg

kell változtatni! Paradigmaváltásra van szüksége a magyar oktatásügynek! Az ELTE ebben partner lesz. Bármilyen furcsa, de ha megnézzük az Egyetem történetét, mi mindig az élen jártunk a jó értelemben ve� modernizációnak. Milyen paradigmaváltásra gondol? Milyen intézkedésekkel lehetne elérni? Egy-egy példát tudok csak kiragadni. Az egyetemre való bekerülést teljesen megváltoztatnám. Jelenleg csomagküldő-szolgálat kézbesíti a hallgatókat. Gőzöm sincs arról, hogy kit veszünk fel. Az egyetemeknek kellene kiválogatniuk a hallgatóikat. Mondhassuk azt, mint a heidelbergi vagy oxfordi egyetem, hogy Te tanulj tovább, mert megérdemled, de ne nálunk, mert ez túl nehéz lenne neked, a hozo� tudásod nem tűnik elégnek. Viszont ez olyan szakoknál, ahol alig jelentkeznek többen a keretszámnál, nem megoldás... Most mondo� egy nagyon érdekes dolgot. Az államnak az a feladata, hogy fenntartson egy egyetemet – mint ahogy egy kórházat, kutatóhelyet –, még akkor is, ha egy darab hallgatója sincs. Ezt természetesen teljes túlzással mondom. Tehát én azt nem tartom jó kormányzati stratégiának, hogy fejpénzt kapunk. Legyen módunk azt mondani, hogy most olyan erős a jelentkezők mezőnye, hogy 30 helye� 35-öt is felveszünk. Viszont a következő évben mondhassuk azt, hogy gyerekek, most csak 24-et veszünk fel, mert csak annyian feleltek meg. Döntsék el! Ha azt mondják, hogy ez egy kutatóegyetem – tele van akadémikusokkal, nagydoktorokkal, kutatási tervekkel, há�érintézménnyel – akkor i� drágább a képzés. Oda a legjobbak menjenek. Ki a legjobb? Ezt nem számítógéppel döntöm el, hanem majd az egyetemi felvételivel. Persze i� nem fülcsavaró írásbelire gondolok, hanem interjúra, beadandó dolgozatra, szóbeli beszélgetésre. Tudom, hogy ez nem egy év, hanem két-három. Mint amikor kivágunk egy fát, ki tudom vágni másfél óra ala� – ezt az elmúlt évek bizonyítják – de négy-öt év ala� újra lehet növeszteni. Ehhez alkalmazkodnának a családok, a társadalom, hiszen

Interjú Interjú az ő érdekük is, hogy a gyermekük a képességeinek, tudásának megfelelő szintű helyre kerüljön. A rektornak el kell érnie, hogy az oktatók ne húzzák a szájukat, hogy ez többletmunka, hiszen ez őket is szolgálja. Van arra esély, hogy ez az elképzelés megvalósul? Én őszintén hiszem, hogy ebbe az irányba indulunk el, hiszen ez az ország érdeke. Józan ésszel be lehet látni, hogy ami most van, az nem jó, ki kell javítani. Ez egy magyar sajátosság: a Bologna Hungarikum. Ilyen nincs sok a világon, ennyi baklövés kevés országnak sikerült. Gondoljon csak bele: tömegesítés, pedig nem voltak meg a feltételei, integrálás nagyon gyors ütemben, és ezt spékelték meg egy felgyorsíto�, átgondolatlan Bologna-folyama�al. Mi sem voltunk rá felkészülve, az ELTE-n is sok hibát elköve�ünk, sok esetben öt évet próbáltunk bezsúfolni háromba.

engedi, többedmagammal mindent elkövetek azért, hogy megváltozzon a tanárképzés. Mit lehetne még megújítani? Az egyetemünk túl van terhelve, ennyi hallgató, ennyi óra még soha nem volt. Nagy része értelmetlen, az oktató felőrlődik, nem tud kutatni, a hallgató pedig nem tudja megvalósítani önmagát. Ha heti 25-30 órája van hétfő reggeltől péntek estéig, akkor nincs ideje tanulni, elmélyülni. Ezt le kellene vinni heti 20 órára. Persze nem csak ennyit kellene az egyetemen lenni, hanem a fennmaradó időben könyvtárban, laborban dolgozhatnának, fel-

Igen, még mindig tart a csoda. Hogy mondjak egy egész gyakorlati példát: nőnapra rendkívüli Gazdasági Tanácsot kelle� összehívnom, mert az éves elszámolásunkkal gondok voltak, a minisztérium pedig inkorrekten, hozzánk méltatlanul járt el velünk. Ezért egy elég morózus hangvételű nyilatkozatot küldtünk a Miniszter Úrhoz. Nyáron pedig azzal szembesülhe�em, hogy a minisztérium nem ad engedélyt a Budaörsi úti kollégium felújításának megpályáztatására. Abból nem volt konfliktus, hogy a Miniszter Úr Draskovics Tibort delegálta a Gazdasági Tanácsba?

Ön szerint a Bologna-rendszernek mi lesz a sorsa? Szűkebben nézve: a tanárképzés marad ebben a rendszerben? A Bologna-rendszer nem azt jelenti eredetileg, mint ami i�hon van, hanem a minőséget és az átjárhatóságot. Az egy téveszme volt, hogy valaki egy „noname” főiskola alapszakjáról majd elmegy Heidelbergbe mesterképzésre. Általában a Celldömölk2 futballcsapatából sem egyből a Real Madridhoz igazolnak, hanem vannak közben stációk. Nem a Bologna ellen kell harcolni, hanem értelmesen kell kezelni. A tanárképzés esetén a régi módon meg kellene hirdetni például biológia-kémia tanári szakot, ahova csak jó eredménnyel érkező diákokat vennénk fel. Lehet, hogy az első évben csak öten jelentkeznének, de ha a tanári pályának lenne vonzereje, akkor később többen. Például, ha az átlag értelmiségi bér négyharmadát kapná egy tanár, ahogy például Németországban. Hiszen a tanárok a jövő letéteményesei. Ameddig erőm

5

2000-ben, rektorsága kezdetén komoly gazdasági vizsgálatok után csodának nevezte, hogy az ELTE anyagilag talpon van. Még mindig ez a csoda tart, vagy stabilizálódo� a helyzet?

adatot oldhatnának meg a hallgatók. Ráadásul az egyetemisták fele teljesen motiválatlan, nem is értem miért jár ide: neki is nyűg, nekem is nyűg. Miért? A csomagküldő-szolgálat mia�. Ez nem az egyetem hibája, hanem a támogatási rendszeré. Éppen ezért egy rektornak nagyon bele kell folynia az állami oktatáspolitikába. Vagy úgy, hogy füstölög, dühöng, veri az asztalt, vagy úgy, hogy biztat, jó példát mutat.

Hát, hogy fogalmazzak? Én finoman szólva nagyon meglepődtem. Ha a papírformát nézzük, akkor minden rendben: az Egyetemünkön végze� jogász, nagy igazgatási tapasztala�al. Én viszont nem tudtam túltenni magam azon, ami öt éve történt. Hozzánk tartozo� a ma Infoparknak neveze� terület. Abban az Egyetemnek 16,6%-os érdekeltsége volt. 2005-ben úgy döntö�ünk az állami tulajdonosokkal (MEH, Gazdasági Minisztérium), hogy eladjuk, és a ránk eső pénzösszeget egyetemfejlesztésre használjuk fel. Szeptemberben kiderült, hogy már augusztusban az Államkincstár eladta egy Cipruson bejegyze� K�-nek. Ezt mi jeleztük a Központi Vagyonigazgatóságnak, ami a pénzügyminiszter hatásköre alá tartozik. Nem történt semmi. Én azért nehezményeztem, mert vagyonvesztés érte az Egyetemet, ezáltal a Magyar Államot. Ezt nehezen dolgozom fel, persze lehet azt mondani, hogy mániákus öregedő professzor vagyok. Mécs Anna

TétékásNyúz

Kar Kar

6

Kortárs(as)ság a TTK-án Egy másodéves egyetemista lány naplójából

„Írnom kéne a beadandót, de semmi ötletem, üres a fejem, vagy inkább máson jár az eszem? Azt hiszem inkább az utóbbi, valahogy mostanában nem o� vagyok lelkileg, fejben, ahol éppen lennem kéne. Elvállaltam ezt is, mint sok mindent az életben, ami érdekel, és amikért hajtok is nap mint nap...”

2009. 11. 10., KEDD

„…Tudom, hogy egyszer majd mindennek meglesz az eredménye, de még olyan hosszúnak látszik az út. Egyedül… már valahogy nem bírom tovább, minden a nyakamba akar szakadni, senki sem ért meg igazán, azt mondják mindig, hogy mindent túlreagálok. Pedig ha átéreznék a helyzetemet biztos kedvesebbek lennének, csak inkább nem is akarom, hogy tudják. Mindenki elfogult, saját magával van inkább elfoglalva és nem elég jó támasz, segítség számomra. Ildi szerint meg zizi vagyok, valami nem stimmel velem. Tök másképp látja a dolgokat, lehet néha fura vagyok, de azért akkora nagy baj csak nem lehet. Pszichológushoz menni? Ildi szerint ezt kéne, nem tudom, azért ennyire csak nem súlyos a helyzetem… Meg amúgy is lehet, hogy meg se értene. Egy pszichológus nem most 20 éves, tök másképp gondolkodik… Nekem meg csak egy olyan ember kéne, aki hasonló élethelyzetben van (volt mostanában), és nem okosakat mond helyettem, csak kicsit jobban figyel, mint Ildi, jobban ért talán a hallgatáshoz… De akkor merre, hogyan tovább?”

2009. 11. 19.,

CSÜTÖRTÖK

„Kortárs. Milyen fura szó. De végülis egész logikus, velem közel egyidősek. Tegnapelőtt vettem észre, hogy van egy ilyen csoport az egyetemen, pedig léteznek már jó pár éve, és mintha pont nekem találták volna ki őket. Mindenki pszichológushallgató, vannak idősebbek, fiatalabbak, de eddig


is jól kijöttünk, meg olyan kedves volt a bemutatkozója is. Elmagyarázta azt is, hogy ez a csoport nem csak egyéni beszélgetős dolgokkal foglalkozik, hanem van saját filmklubjuk is, minden félévben valamilyen témában hetente tartanak filmklubot, és utána lehet beszélgetni az o�ani kortársakkal akár a filmről, akár a bővebb témáról, akármiről, ami jólesik. Foglalkoznak még az ELTE speciális szükségletű diákjaival is, segítenek nekik az infoszerzésben, tájékozódásban, meg bármiben szívesen támogatják őket, ha van rá igény. Lá�a, hogy leginkább a filmklubra csillan fel a szemem, és hívo�, hogy most szerdán is lesz és szívesen látnak. Úgy örültem, hogy végre van valami program, ami nem fizetős, nem kocsmázós és várhatóan a társaság is jó lesz, sőt vihetek magammal, akit csak jól esik. Kicsit hirtelen csöppentem mindenbe, de elmentem tegnap és nagyon jó volt.: klassz volt a film is, meg o� volt Ki�i is, plusz csomó kortárs, utána meg a beszélgetés. Az egészet tökre élveztem, pedig nem vagyok az a nyito� típus, de valahogy megtaláltam a helyem köztük. Azt meg el is felejte�em, hogy van még Identity lehetőség is a Kortársnál, szerintem arra is elmegyek, kipróbálom, veszíteni nem fogok vele semmit. Bár nem nagyon ismerem a játékot, de önismeretes, pszichológiás, így érdekesen hangzik. Talán még Ildit is elhívom, úgy még jobb lenne.” Bognár Vivien

akikkel találkoztam, mindenki jófej volt. Volt egy velem egyidős csajszi, aki már elsőre is tök szimpi volt, ő ügyelt az irodájukban, amikor arra tévedtem, és gondoltam benézek megkérdezni, hogy mi ez itt, eddig is itt volt-e. Megtudtam, hogy igen, ők vannak már egy ideje, mint Kortárs Segítő Csoport, sőt még annyival is okosabb lettem, hogy van az egyetemen Életvezetési- és Diáktanácsadó, és azon belül működnek ők önkéntes, önképző módon. Hogy nem hallottam én még eddig ilyenekről? Pedig hamarabb is jól jött volna az info arról, hogy van ilyesmi a suliban, diákok, akik segítőkészek, programokat is szerveznek és nem csak beülni lehet velük valahova. Szóval visszakanyarodva benéztem az irodába, és bent volt a szimpi lány, Kitti és invitált, hogy kerüljek beljebb. Tök zavarban voltam, de magamhoz képest hamar feloldódtam. Nagyon segítőkész volt, ösztönzött, hogy kérdezzek bátran, amit csak tudni szeretnék. Mesélt arról, hogy lehet Irodáink: jönni hozzájuk beszélgetni akármiről, ha van Lágymányosi Campus, Déli épület, HÖK k e d ve m . S ő t a j á n l o t Iroda ta is, hogy ha tetszik a Ügyeleti időpont: kedd 10:30- 13:30 dolog és akarok a mostanában előforduló rossz Múzeum krt. 4/D, alagsor 119. kedvemről beszélgetni, 1088 Budapest akkor csinálhatunk Ügyeleti időpont: csütörtök 11:00- 17:00 nekem időpontot, ami csak rólam szól majd. Kazinczy utca 23-27. fszt. 1. Tetszett az ötlet, úgyhogy 1075 Budapest beleegyeztem. Javasolta, Ügyeleti időpont: szerda 9:00- 16:00 hogy válasszak a honlapjukról szimpatikus honlap: www.kortars.elte.hu kortársat, én őt válasze-mail: [email protected] tottam, mert már elsőre

Itt jártunk Itt jártunk

Nedves Est

7

Csütörtök van. Az egyetemisták számára ez a nap rendszerint a bulik napja. De vajon hova is kéne menni ma este? Szerencsére Egyetemünk majdnem minden csütörtökre szervez valami jó programot. Ezen a csütörtökön a Nedves Est volt a soros program. Irány a Kispesti Uszoda! A buszmegállóban várakozunk barátaimmal. Engem nagy meglepetésként ér, hogy a busz időben érkezik. Hogyne! Hiszen ez nem akármilyen busz, hanem az ELTE külön busza, ami elvisz ma este minket a Nedves Est helyszínére. A hangulat már a buszon is szuper, én mégis egyre izgato�abb vagyok az este mia�. Fél 10-kor még alig szállingóznak az emberek, így hamar bejutunk. Az előtérből lépcső vezet az öltözőkhöz, aminek a tetején mindenki saját zacskót kap a ruháinak. Az öltöző nem a legnagyobb, mégis sikerül helyet szorítani magunknak az egyik padon. „Mi lesz i�, amikor majd mindenki egyszerre akar kimenni?”– gondolom, de az efféle aggályokat a jó hangulat mia� el is hessegetem. Átöltözés után az első dolgunk, hogy leadjuk a ruhát. A második egy gyors csobbanás a nagymedencébe. A hideg víz kicsit váratlanul ér, fel kéne melegedni. Mi is lehetne erre jobb hely, mint a szauna? Ugyan a két szauna befogadóképessége korlátozo�, de „sok jó ember

kis helyen is elfér”. Így legalább beleheljük a teret, hisz miért is lenne fűtés egy szaunában? Egy idő után a távozás melle� döntünk. A kĳutás örömére lehűtjük magunkat a nagymedencében. Innen veszem szemügyre az embereket. A lányok színesebbnél színesebb bikinit viselnek, a fiúkon félhosszú, hawai-mintás fürdőgatya van. Valahonnan szól a zene. Felfedezek egy lépcsőt. Ez vezet a kismedencéhez. Persze eddigre o� már eluralkodo� a félhomály, és mai slágerek üvöltenek a Dj-pultból. O� a helyünk. Éjfél felé már olyan sokan vagyunk, mint heringek a konzervben. A víz és a levegő i� melegebb, így a szauna helye� i� is lehet melegedni. Az i�eni félhomályban történteknek már csak a fantázia szab határt. Ez a féktelen buli a kismedencében, az ugrándozások, szaltók és fejesugrások tömkelege a nagymedencében és a tömeg a szaunában nagyon jó hangulatot eredményez. Ám sajnos nagyon hamar, 5 órával érkezésünk után, lejátsszák a legszívszorítóbb dalt, amit ilyenkor egy vérbeli egyetemista hallhat. A Tévémaci jó éjszakát kívánó dallamát. Ez jelzi a buli végét. A ruhámra várni kell a ruhatárnál felhalmozódo� kisebb tömeg mia�, átöltözöm, és szomorú búcsút veszek az uszodától. Találkozunk következő félévben is! Szandi

Fele(se)ztek a földrajzosok

amelyben azért segítőink is akadtak, hiszen a hirdető plakátok figyelmeztetése, amely szerint a „buli nyomokban tanárokat tartalmaz”, valóssá vált. Feltűnt köreinkben többek közö� Szabó Pál, Ballabás Tanár Úr, Czirfusz Marci, Ónodi Zsolt, Bradák Balázs, Stárics Roland és Török Viktor is. Olyan TTK-s matuzsálemek is tiszteletüket te�ék, mint Olli Ádám és Mészi, akik szerintem már két kezükön sem tudják megszámolni, mennyi felezőbulin voltak o�. Felsőbbéves kollégáink közül is jó néhányan emelték az est fényét. A versenyt végül fogalmam sincs, hogy melyik csapat nyerte, de ez nem is fontos. Lényegesebb, hogy a felgyülemle� feszültséget volt aki fergeteges csocsópartival oldo�a, de a többség a tánctéren veze�e le, amely ugyan nagyon kicsi volt, mégis elfért rajta mindenki, aki akart. Olyanok is, akik még sohasem buliztak együ�, és olyanok is, akik általában más zenére és másképp buliznak. Így az éjszaka folyamán mindenki táncolt mindenkivel, valóban egy csapat voltunk, mi voltunk „a” földrajzosok. Ezért ajánlom mindenkinek, hogy legalább a saját felezőjén legyen o�, mert ha minden jól megy, ilyen csak egyszer van az életben és ezt át kell élni! Zsolti

Utoljára egy helyen ennyi földrajzos talán még első félév végén, a közgáz UV-n volt. Azóta már egy évnél is több telt el és rengeteg élményben volt részünk külön-külön és kollektíven is. Szinte észre sem ve�ük és máris BSc-s tanulmányaink feléhez értünk. Ennek apropóján gyűltünk össze a Kamrában és jól meg is ünnepeltük, hogy – jobb esetben – másfél év múlva diplomás felnő�ek leszünk. Megpróbálom összefoglalni mi is történt azon az estén, de egyelőre a re�enetes fejfájás mia� csak az ugrik be, hogy szakadó hóesésben sétáltam haza, ami így március idusán nem okozo� túl nagy örömet. Na de most összeszedem magam és koncentrálok! Mint minden valamire való ELTE-s rendezvény, ez a buli is körülbelül 2 órás csúszással kezdődö�, de ez senkinek sem szegte kedvét, hiszen így volt időnk „felkészülni” az előre beharangozo� vetélkedőre. Az italakcióknak köszönhetően a kezdésre már senki sem volt szomjas, sőt sokan gondolták úgy, hogy a sör fogja belőlük kicsalni a versengéshez elengedhetetlen tudást és motivációt. Aztán 5 csapatba szerveződve meg kelle� oldanunk egy, a régi ZH-inkból összeállíto� feladatsort,

TétékásNyúz

8

Lágymányosi Portrék Lágymányosi Portrék

Biotechnológia avagy a kutatás mint életcél Beszélgetés Dr. Kacskovics Imrével

Dr. Kacskovics Imre már gyerekkora óta vonzódik a természe�udományokhoz. Biotechnológiákról, immunglobulinokról és a 2010-es év Innovatív Kutatója címről kérdeztem a Docens Urat, akit az ősz során kirobbanó H1N1 vita kapcsán is ismerhet a hallgatóság. Mi volt az az ok, motiváció, ami mia� a tudományos pálya felé ve�e az irányt?

Egyszóval? Kíváncsiság. Igazából nem a kutatói pálya volt az, ami gyerekként vonzo�. Állatorvosként akartam dolgozni, de nem csak ez a területe érdekelt a biológiának. Kezdetben keresztapámnak segíte�em és más állatorvosoknak is, akik melle� megszere�em az állatokkal való munkát és a biológiát is. A gimnázium után bekerültem az Állatorvosi Egyetemre. Ez volt az a hely, ahol végre úgy éreztem, megtaláltam a helyem. Az eredményeim alapján a második évtől elkezdhettem TDK-zni és demonstrátorként is dolgozha�am, ami azt jelente�e, hogy kisebb-nagyobb kísérleteket és modelleket készíthe�em elő az előadásokra. Az állatorvosi pályáról még ekkor sem mondtam le teljesen, de sajnos mire én végeztem, nagyon kevés lehetőség volt valódi állatorvosi munkát végezni. Ugyanakkor az egyetemen marasztaltak, ami nagyon izgalmasnak tűnt számomra és örömmel maradtam. Az állatorvosi végze�sége melle� két másik, távolabbi tudományterületen is szerze� képesítést. Mesélne erről? A természe�udományok területén sok esetben illetve sok vizsgálat során kell radioaktív izotópokkal dolgozni. Például radioaktív jódot vagy tríciumot használtunk bizonyos vizsgálatoknál, és elengedhetetlen volt, hogy a kísérletet végző kutató rendelkezzen fizikai és kémiai alapismeretekkel. Ezért amikor az Állatorvosi Egyetemen ilyen fajta kísérleteket végeztem, kineveztek sugárvédelmi biztosnak, akinek kötelező volt magas szintű ismeretekkel rendelkeznie ezen a téren.


És végül a jelen, az immunológia? Az Állatorvosi Egyetemen egy immunológiai témával kezdtem foglalkozni, ami nagyon megtetsze�. Ekkoriban indult be Magyarországon a Sorosprogram, aminek köszönhetően 5 hónapot tölthe�em az Egyesült Államokban (University of Iowa), és valójában o� kezdtem el foglalkozni molekuláris

biológiával. Néhány hónappal hazatérésemet követően ugyanaz a professzor, akivel korábban az USA-ban dolgoztam, felhívo� és egy posztdoktori állást kínált. A következő 2 évben molekuláris – és immunbiológiával foglalkoztam. Ezt követően egy újabb posztdoktori meghívást kaptam a svédországi Karolinska Intézetbe, azonban ezt az ajánlatot a családom mia� nem vállaltam el. A továbbiakban viszont sikerült egy nagyon jó baráti együ�működést kialakítani a svéd professzorral, így a technikai szempontból igényesebb munkákat o� végeztem. Az Állatorvostudományi Egyetemen 2006-ig dolgoztam, amikor Erdei Anna és Gergely János professzorok meghívására az ELTE Immunológiai Tanszékére kerültem. Milyen különbségeket láto� a külföldi egyetemek és a hazaiak közö�?

Jelentős különbségeket tapasztaltam. Magyarországon sajnos sok esetben a kutatók nem is igazán törődnek azzal, hogy az általuk művelt tudományterület értékeit szélesebb körben is ismer�é tegyék. Amikor én egyetemista voltam, sok mindent hallo�am, lá�am és tanultam, de arra, hogy valójában milyen kutatások és vizsgálatok zajlanak az egyetemen, nagyon csekély rálátásom volt. Ezt a hiányt a hazai immunológusok egyre inkább igyekeznek kitölteni, így minden tavaszszal Immunológiai Nap-ot rendezünk, amelynek keretében is igyekszünk ezt a szép tudományterületet az emberekkel megosztani. A tudomány művelésével kapcsolatban azt gondolom, hogy egy amerikai egyetem vagy kutatólaboratórium profizmusa, munkatempója és szerveze�sége jelentősen meghaladja a magyar laboratóriumok átlagát. A másik nagy különbség, hogy külföldön a tanárok, kutatók nincsenek ilyen szintű adminisztrációval leterhelve. Az új szabályok, a pályázatok (hazai és európai is) bonyolultsága messze meghaladja az amerikai rendszer sajátosságait. Jó lenne már egy kis stabilitás! Félreértés ne essék, az i�honi légkörben is megvalósítható a színvonalas tudományos munka, azonban a körülmények biztosítása sokkal nagyobb energiájába kerül a kutatóknak és a tanároknak. További problémaként látom, hogy Magyarországon viszonylag kevés cégnél tud frissen végze� PhD-vel rendelkező kutató illetve biológus elhelyezkedni. Talán emia� is kevésbé megbecsült a kutatás, mint életcél a fiatalok számára. Van-e különbség Ön szerint a külföldi és a hazai hallgatói hozzáállás közö�? Igen, mindenképpen. Több diák szemében szeretném látni azt a csillogást, lelkesedést, ami ahhoz segítené őket, hogy minél többet és jobban tudjanak az ado� területről. Ennek talán egyik oka az a fajta fásultság, ami a jelenlegi magyar társadalom nagy részére jellemző. Hadd mondjak egy példát. A tavaly ősszel tomboló influenzajárvány idején teljes volt a fejetlenség, mindenki mindenfélét nyilatkozo�, és pont ebben az időszakban volt egy immunológiai kurzus, amelyen

Lágymányosi Portrék belül én magam is tarto�am egy órát, az Influenzavírusok immunológiája címmel. Úgy gondoltam, mivel i�hon is terjedt a járvány, sok hallgatóval találkozom az órán. Összesen 5-en jelentek meg az előadáson. Tehát ez az a hallgatói hozzáállás, amivel nem tudnak a tanárok mit kezdeni, hiszen hiába tanítanánk meg a tananyagot, ha nincs kinek. Természetesen a tanárok felelőssége az előadások színvonalának, naprakészségének biztosítása. Kutatási témái közö� szerepelt a tej immunológiai hatása is. Van már olyan adat, felfedezés, amit közzétehet? Kutatásunk ötletét az adta, hogy egyes kórokozók, toxinok hatására akár a teljes kiszáradáshoz illetve a keringési sokk kialakulásához vezető hasmenés alakul ki, főként kisgyermekekben. A betegség alapja, hogy ezek a fertőző ágensek a béltraktus hámsejtjeihez specifikusan kapcsolódva okozzák azok gyulladásos megbetegedését (corona-, rotavírus) vagy funkciójuk alapvető megváltozását (koleratoxin). A mi elképzelésünk az volt, hogy a tehéntejbe nagyobb mennyiségű ellenanyagot jutassunk, amely ellenanyagok ezeket a vírusokat, toxinokat közömbösítik. A kórokozók, például a vírusok az évmilliók során úgy adaptálódtak a sejtekhez, hogy azok bizonyos receptoraival kapcsolódjanak, majd ezt követően fertőzzék a sejteket. Tehát ha rendelkezünk egy olyan ellenanyaggal, ami képes specifikusan kapcsolódni a vírus burkán ehhez a struktúrához, ezáltal megakadályozva a sejtekhez való kapcsolódást, akkor az a vírus elveszíti fertőzőképességét. A másik fontos tudnivaló, hogy az emberi szervezetben, ha szájon keresztül történik az állati eredetű immunglobulinok bevitele, akkor semmilyen negatív hatás nem következik be. Ezzel ellentétben, ha ugyanezt vénás úton ju�atjuk egy ember szervezetébe, akkor előbb-utóbb úgyneveze� szérumbetegség alakul ki. Ennek alapja az, hogy az állati eredetű immunglobulin kicsit eltérő az emberi ellenanyagokhoz képest, ezért az ember immunrendszere ellenanyagokat kezd termelni az állati immunglobulinnal szemben. Ez a jelenség azonban a béltraktusba ju�ato� állati eredetű ellenanyagokkal kapcsolatban nem játszódik le, mert azok nem

tudnak felszívódni és a keringésbe kerülni. Tervünk tehát az volt, hogy megtaláljuk azt a mechanizmust, amivel több immunglobulin kerülhet a tehéntejbe. Emia� kezdtünk foglalkozni egy olyan molekulával, amiről azt feltételeztük, hogy a tejmirigy epitélsejtjein (hámsejtjein) keresztül IgG-t (immunglobulin) ju�at a vérből a tejbe (neonatális Fc receptor – FcRn). Kutatásaink egyik irányaként egy kínai-svéd-magyar kollaboráció keretében olyan transzgenikus egereket hoztunk létre, amelyek csak a tejmirigyben fejezték ki a szarvasmarha FcRn-t. Eredményeink szerint a receptor tejmirigyben betöltö� szerepe nem az, hogy a vérből a tejbe ju�assa az immunglobulint, hanem épp ellenkezőleg, visszatartsa azt a tejbe irányuló kiürüléstől. Ezzel egy időben, egy másik transzgenikus egérmodellt is létrehoztunk Dr. Bősze Zsuzsannával és munkatársaival (Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő), amelyben a receptor minden olyan szövetben és sejtben kifejeződö�, amely természetes viszonyok közö� is expresszálja ezt a gént. Munkatársaimmal ezekben az állatokban azt az érdekes megfigyelést te�ük, hogy az immunizálást követően jelentősen megnő� vérükben az ellenanyag koncentráció. Ezek a felismerések ju�a�ak el minket odáig, hogy felismertük, ezzel a módszerrel az ipar is jól jár, hiszen az állatok nagyobb hozammal termelnek ellenanyagokat. Ebben az évben Ön kapta az Év Innovatív Kutatója címet. Mit jelent Önnek a díj? Nemcsak az a lényeg, hogy tettünk egy fontos felismerést, hanem az is, hogy ezt elindíto�uk egy olyan úton, ami ado� esetben gazdasági hasznot is hozhat a jövőben. Ehhez elengedhetetlen volt mind az ELTE, mind az állam támogatása. Sok ember nálunk úgy gondolja, hogy ha valamit feltalált, az gazdasági értelemben is az övé. Ez nem így van. Ha az innovatív felismerést például egy egyetemen te�e az illető, akkor annak tulajdon-

9 Fotó: Turcsán Edit

Lágymányosi Portrék

joga az egyetemé, illetve a felismerés további sorsáról is – szabadalmaztatás, hasznosítás – az egyetem dönt. Az ELTE 2007-ben támoga�a azt az elképzelésünket, hogy mi magunk Bősze Zsuzsannával együ� egy olyan céget alapítsunk, amely ezt a felismerést megpróbálja a hasznosításig eljuttatni. A kérdésére válaszolva, azért kaptam a díjat, mert az ELTE úgy ítélte meg, hogy azon az úton járunk, amely ennek a felismerésnek akár gazdasági, akár tudományos előnyeit is képes feltárni. A haszon ala� nem csak a pénzt kell érteni. Ezzel az újfajta elgondolással az ELTE és a másik kutatóintézet, az MBK is aktívan belép abba a körbe, ami kicsit már a modern idők világát mutatja, azaz egy új technológia bevezetését a gazdaságba. Mi lenne a tanácsa a jelen hallgatóinak, ha az Önéhez hasonló pályához lenne kedvük? Két dolgot tartok fontosnak: az egyik, hogy tanuljon nyelv(ek)et az illető, ha teheti minél fiatalabb korában, és érjen el arra a szintre, hogy szóban is könnyen ki tudja magát fejezni. A második dolog pedig az, hogy ha tud valamit, akkor törekedjen arra, hogy azt Ő tudja a legjobban. Közepes tudással bíró emberekből rengeteg van manapság, de ha valaki egy igen magas szintű tudást képes – akár a tanult idegen nyelven – hasznosítani és használni, akkor úgy gondolom, minden esélye megvan arra, hogy sikeres életpályát fusson be. Sokan gondolják, hogy csak külföldön lehet igazán sikeres valaki, véleményem szerint nem. Lásson világot az ember, utazzon, szerezzen értékeket a világból és azokat hozza haza, az értékteleneket pedig hagyja hátra. Belthazor

TétékásNyúz

i allgató h a i n n ve él részt Szeretn ben? közélet ÖK? inál a H s c t i m ogy oztat, h k k? l a l g o F d vanna i e t e l t K ö Új TTK HÖ E T L E d vár az Csak rá tábora! ó us n o v e B 0.márci 1 0 2 l ő t 14:50. s 19-én u i c r á áckevén R g i 2010.m n á o t élu u/bevon .h 21-én d e t l .e khok u h�p://� : k k.elte.h e t o e h l k � @ Rész deh k! zés: gaz l várun e � e t e r Jelentke t sze deklődő r é n e d Min

Kedvezményes lovaglási lehetőség ELTE-s hallgatóknak! Kedvezményesen vásárolhatnak ELTE-s hallgatók bérletet a XVI. kerület Mókus u. 23. szám alatt található Favorit Lovardában. 5 alkalmas bérlet ára 10.000 Ft, 10 alkalmas bérlet ára 19.000 Ft. Érdeklődni: Urlich György Telefon: 0630/966-99-92 E-mail: [email protected]

Hagyományos matematikus hangverseny Április 28-án, szerdán 19 órakor az ELTE dísztermében kerül megrendezésre (V. kerület, Egyetem tér 1-3.). A magas színvonalú, ingyenes koncertre minden érdeklődőt szeretettel várunk! Fellépni bármilyen zenés, táncos, maximum 7-8 perces produkcióval lehet. A fellépési szándékot a pontos paraméterekkel Újházy Márton főszerkesztőnek kérjük jelezni. Telefon: 06-30-838-8737 E-mail: [email protected] Részletek a www.cs.elte.hu/~muntag honlapon.

Döntéshozási kísérlet Vegyél részt és keress 3000 forint körüli összeget! Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a University College London (UCL) kutatói hallgatókat keresnek, akik szívesen részt vennének döntéshozási kísérletükben. A vizsgálat egy nagyjából 2 órás számítógépes kísérlet, amelyre az ELTE Lovarda számítógép-termében kerül sor. Amellett, hogy részt vehetsz egy igazán izgalmas kísérletben, a feladatok megoldása során lehetőséged van pénzt is keresni. Kísérleti időpontok: Március 22. és 23. Körülbelül 250 résztvevőt keresünk, ezért kérjük, regisztrálj minél hamarabb! További információért és a regisztrációhoz, kérjük, látogasd meg ezt az oldalt:

www.ucl.ac.uk/hungary2010

Nemzeti Parkos Túra Március 31. és április 2. között az Aggteleki Nemzeti Parkba látogatunk. Gyere Te is! További információk és jelentkezés a [email protected] e-mail címen.

A Bo okt könyv imeban a jánlo eket kedv tt 20ezmé 30 % nnyel meg a Ga vehe titek lakt (Met i k ropol a bo ltba is M Kft. n edia 1024 Grou utca Buda p pest, 2. I. /4. 10-16 Fény N yitva óra : közö H-P rende tt) lhet i l l e tve it www .gala ek meg honl a k tikab apon olt.h kere nagy u s ztül obb kedv m ég ezmé nnyel !

12

Itt jár(t)unk Itt jár(t)unk

Bolyongásra várva ELTE Bolygótudományi Nap

Mint tudjuk, az ELTE 375. évébe lépe�. Ennek méltó megünneplésébe természetesen Karunk is bekapcsolódik, méghozzá egy olyan rendezvénnyel, amellyel a résztvevők egy teljes napra elhagyhatják a Földet. Ehhez csak be kell nézni március 19-én, pénteken az Északi -1.75-be, azaz a Konferencia-terembe.

Bizonyára kevesen vannak közöttünk, akiket nem érdekel a csillagászat. Mindenki másnak szól az az országos ismere�erjesztő rendezvény, amelyért érdemes a pénteki hazamenetelt kicsit elhalasztani. Az ELTE FFI Planetológiai Műhely és a Magyar Asztronautikai Társaság szervezésében betekintést nyerhetünk abba a világba, amelyről e tudomány művelői sokat tudnak, eleget mégsem fognak sohasem tudni. Utazásaink pontban 10 órakor kezdőnek a megnyitóval és a Planetológiai Műhely bemutatásával. A közel egy éves szerveződés célja elsősorban az ELTE-n zajló planetológiai kutatás és oktatás szerveze�ségének megteremtése, kutatási terveik kitűzése melle�. Ezután még egy kicsit várni kell a „szökési sebesség” elérésére, ugyanis először azt tudhatjuk meg

Dr. Illés Erzsébe�ől, hogy „Miben és miért olyan különleges a Föld?” Ezután Föld körüli pályára állunk: aki még nem lá�a volna az [origo] „Hét műholdképe” sorozatát, az most megtudhatja, mit is lát az Északi Tömb tetején lévő műholdvevő – persze a végső képek komoly feldolgozási munka eredményei. Dr. Timár Gábor vezényletével szakértői szemüvegen át is megnézhetjük, hogy milyen a Föld felülről. Később átugrunk a szomszédokhoz: Naprendszerbeli egzotikus felszínformákon sétálhatunk, hacsak be nem indul lábunk ala� a lemeztektonika; így érthetjük meg a kint történő eseményeket a „földi tudományban” már kiválóan bevált fogalmakkal. A marslakók által üzemeltete� büfé meglátogatása után érdemes

Karbon kerekasztal

meg az iskolában. Példaként említettek továbbá egy kezdeményezést: ha valakinek évente egyszer van szüksége egy nagyobb teljesítményű autóra, például családi nyaraláshoz, ez legyen bérelhető, ne kelljen megvennie, és ne legyen az év többi részében kihasználatlan. A napenergia szekció a megfelelő kommunikáció hiányát és a pályázati rendszerek nehézségeit emelte ki legfontosabb problémaként. Felhívták a figyelmet a napkollektorok számos előnyére: a melegvíz előállításra, a fűtésrásegítésre, a klímaberendezés energiaigényének részben történő fedezésére. Elemezték az életciklus végén történő felhasználás lehetőségeit is. A fenntartható fogyasztás vitáján szintén az életciklus elemzés elvégzésének fontosságát hangsúlyozták, illetve a fogyasztók termékfejlesztésbe való bevonását sürge�ék.

Március 11-én a budapesti Grundon rendhagyó klímavédelmi találkozóra került sor a British Council klímanagyköveteinek szervezésében. A kerekasztalbeszélgetések során az üzleti élet, a köz- és a civil szféra képviselői együ� keresték a választ a fenntartható fogyasztással és mobilitással, az építe� környezet energiafelhasználásával valamint a napenergiával kapcsolatos legfontosabb problémákra. A fenntartható mobilitás szekció a gyermekek környeze�udatos nevelésére helyezné a hangsúlyt. 12 éves korig ugyanis könnyebben formálható a gyerekek véleménye, és rajtuk keresztül a család többi tagjára is lehet hatni. Habár az általános iskolások 12 éves koruktól részt vehetnek a közúti kerékpáros közlekedésben, az ehhez szükséges KRESZ oktatást nem kapják


egy pillantást vetni a különféle égitest-térképekre és bolygótudományi poszterekre, majd olyan holdkőzeteket és meteoritokat vehetünk mikroszkóp-górcső alá, amelyeket már megtaláltak (tehát a legújabb „rejtélyes meteoritot” még nem!). Visszatérve megtudhatjuk, hogy milyen eredmények szüle�ek a Mars-kutatás területén: a vízjégről és sok más felfedezésről is szó esik majd, de külön blokkot érdemelnek a sziklagleccserek és a barlangok vizsgálata is. Nem lehet elmenni az örök kérdés melle�, hogy van-e máshol is élet: a tudomány jelenlegi álláspontját vázolja Dr. Kereszturi Ákos az asztrobiológiáról. Elöljáróban talán annyit, hogy az eredmények biztatóak (lásd például a mélytengeri metánalapú élőlényeket). Az utolsó szekcióban már főleg a jövőé a főszerep: megnézhetjük, hogyan néznek majd ki a Marsra és holdjára, a Phobos-ra felküldendő új leszállóegységek. Ezek után a Hunveyor egyetemi gyakorló űrszondák bemutatása melle� a magyarok fontos szerepét hangsúlyozzák az olyan projektek ismertetésével, mint az ESEO, a MaSat-1 illetve a „Magyarok a Marson” elnevezésű űrszonda-építő verseny. Weisz Dávid Az építe� környezetről szóló beszélgetésen kiemelték: az üvegházhatású gázok kibocsátásának fele az épületekből származik. Fontosnak tartják ezért az innovációt mind a passzívházak építése, mind a meglévő épületek felújítása terén. A résztvevők aggályosnak tartják azt, hogy az építészképzés során az épületenergetika csupán csak válaszható tárgyként szerepel és azt is, hogy az építészekkel kapcsolatban egyfajta bizalomhiány van, sokan jobban adnak a kőműves véleményére, mint az építészére. Jurecska Laura

13

Természet-Tudomány-Technika Természet-Tudomány-Technika MinDigTV

A DIGITÁLIS (DVB-T) TECHNIKÁRÓL

Állam bácsi ingyentévéje digitális lesz Biztosan te is lá�ad már a tévében a MinDigTV reklámjait a kis kék mosolygós tévével, de szerintem sokan nem tudják mi is ez az egész. Nem igazán egy új szolgáltatóról van szó, amely jó pénzért kismillió csatornát ju�at el hozzánk, ennél többről is, kevesebbről is. Kezdjük egy kis történeti á�ekintéssel. A televíziózás Magyarországon 1957. február 23-án indult a szabadság-hegyi adótoronyból, kísérleti jelleggel. Ez a még csak maximum száz kilométeres körzetben fogható, fekete-fehér adás csak heti két napon volt fogható. 1959-ben helyezték üzembe a pécsi, soproni és miskolci adókat, 1960-ban pedig a szentesit és a Kékes tetején levőt is. 1962-ben kapcsolódo� be Kab-hegy, a dunántúli vétel javítására. 197475-ben tovább javultak a vételi lehetőségek az országban, üzembe állt a tokaji, nagykanizsai és zalaegerszegi torony is. 1980-ra öszszesen 16 nagyés 47 átjátszó adó működö� az országban. 1981-ben a kékesi adóberendezést modernebbre cserélték. További fejlesztés a földfelszíni sugárzásban nem történt, a hangsúly egyre inkább a kábeles és műholdas műsorszórásra tevődö� át. A vétel csak a legelején volt i n g ye n e s , 1 9 5 7 . m á r c i u s 1 - t ő l 50 Ft/hó előfizetési díjat vezettek be. 1970-től háztartásonként csak egy készülék után kell fizetni, hiába van több is a lakásban. 1988-tól 70 év felett ingyenessé vált a televíziózás, 1989-ben a havi előfizetési díjat 100 Ft-ra emelték. 1994-ben már havi 460 Ft-ra emelkedik a műsor ára, egyre nehezebb is behajtani a nézőktől. 1998-tól az előfizetési díj televízió üzembentartási díjjá vált, vagyis adónem lett. A behajtási problémák miatt

2002-től a kormány átvállalta ezt, azóta nem kell fizetni. Innentől tehát örülhetne az, aki csak a szabadon fogható csatornákra kíváncsi, ő elvileg ingyenesen nézhet tévét. De már nem túl sokáig! 2005-ben ugyanis az Európai Parlament elfogadta az Európai Bizottság javaslatát, amely szerint legkésőbb 2012 elejére az EU összes tagállamának át kell állítania a földi műsorszóró rendszerét digitálisra. Vagyis megszűnik a jó öreg antennás vétel, és kénytelenek leszünk előfizetni a legkisebb csomagra valamelyik kábel- vagy műholdszolgáltatónál. A kábeles megoldás nem mindenhol kivitelezhető, a műholdas tányért pedig sokan nem akarják megvenni. I� jön a képbe a MinDigTV! A megoldás lényege az, hogy egy hagyományos, földi vételre alkalmas antennával – ami a régi analóg antenna is lehet – plusz egy kiegészítő, olcsó beltéri egységgel fogható lesz az m1, m2, Duna TV, RTL Klub és a TV2. Nincs havidíj, egyszeri költséggel, ráadásul sokkal jobb minőségben nézhető olyan helyeken is, ahol eddig ezt a földrajzi ado�ságok nem te�ék lehetővé. A digitális földfelszíni sugárz á s ( D V B -T ) M a g ya r o r s z á g o n 1999-ben indult kísérleti jelleggel Budapesten, majd 2000-ben kiegészült a kab-hegyi adóval is. 2006ban a genfi frekvencia-kiosztási konferencián 8 televíziós és 3 rádiós multiplexet kapott hazánk.

A régi analóg rendszerrel szemben, a DVB-T digitális modulációt használ, ennek segítségével kiküszöbölhetőek a többutas terjedés problémái (pl. szellemkép). A digitális továbbítás hibajavításra is lehetőséget ad, ezért lényegesen rosszabb körülmények közö� is lehetséges a minőségi vétel. Kép- és hangtömörítő eljárásokat (MPEG-4) használva, egy régi analóg csatorna helyén akár 6-7 digitális műsor, vagy 1-2 nagy felbontású (HD) adás is átvihető. Ezáltal a régi frekvenciatartománynak csak egy részét foglalja el a televízió, a maradék felhasználható egyéb szolgáltatásokra (pl. szélessávú mobilinternet), tehát többek közö� ez az átállás mozgatórugója. A kép és hang melle� kiegészítő szolgáltatások is elérhetőek, például elektronikus műsorújság (EPG), soknyelvű felirat, többnyelvű hang. A régi tévénk egy nem túl drága (26 900 Ft-tól) dekóder segítségével „digitalizálható”, illetve az új televíziókészülékek nagy része már beépíte� dekóderrel rendelkezik. Antennának tökéletesen megfelel a régi, analóg vételhez használt tető- vagy szobaantenna is. A kereskedelemben kapható dekódereken és tévéken MinDigTV matrica jelzi a biztos kompatibilitást.

2008-ban az állam 5 televíziós és 1 rádiós multiplexre írt ki tendert, ezeket az Antenna Hungária nyerte. Az év végén elindult a MinDigTV szolgáltatás 3 ingyenes és 2 fizetős (kódolt) csatornával. 2009 során került be a csomagba az m1 és az m2 nagy felbontású (HD) verziója és csatlakozott az RTL Klub és a TV2 is, ingyenesen. Októbertől már nem kell egy összegben kifizetni a dekóder árát sem, havi 715 Ftos törlesztőrészlettel is beszerezhető a készülék. Az év végére az ország lefedettsége hagyományos TV-antennával elérte a 88%-ot. To vá b b i i n f o r m á c i ó k : w w w .mindigtv.hu. Dudus

TétékásNyúz

14

Booktime & Itt jár(t)unk Booktime & Itt jár(t)unk

Véres délkörök Cormac McCarthy a Nem vénnek való vidék, Az út és a Vad lovak szerzőjének legpokolibb regénye végre megjelent magyar fordításban is. A Véres délkörök a kortárs tengerentúli irodalom egyik legfontosabb alkotása, az amerikai álmot összezúzó, sokkoló, de letehetetlen olvasmány.

A gyermek 14 évesen szökö� meg tennessee-i o�honából, és pár éven át tartó kóborlása során megtapasztalta az emberi gonoszság minden árnyalatát, de a java csak ezután következik. Még mindig nagyon fiatalon, de már kész felnő�ként a vérszomjas Glantonbandához csapódik, akik legfőbb szórakozása az indiánok módszeres kiirtása Texas és Mexikó határvidékén. Aki útjukba kerül, megsemmisítik. A könyv elejének westernbe olto� road movie-ja innentől kezdve nem más, mint brutális gyilkosságok és más bűncselekmények pontos katalógusa. A Véres délkörök, avagy vörös alkony a nyugati égen mellbevágóan sokkoló történet egy erőszak irányíto�a, utópisztikus Amerikáról, amelyből az irgalom és kegyelem szavak teljesen hiányoznak. Az emberek elhagyato�ak és reménytelenül szenvednek, fájdalmas világuk egyetlen célja a másnap

reggeli ébredés. A szereplők csupán marione�-bábok ebben az őrültségben, bármikor, bárkivel helye�esíthetők. Ezt erősíti az a tény, hogy a főhős nevét nem tudjuk, és a többi figurát is gyakran a rangjával vagy foglalkozásával illetik. A karakterek mégis olyan precíz pontossággal vannak megrajzolva, ami csak a legnagyobb írókra jellemző. A gyerek jellemromlását, fokozatos elembertelenedését McCarthy rendkívüli erővel ábrázolja, a hatalommániás Holden bíró pedig mocskosabb és undorítóbb a világirodalom bármelyik antihősénél. Cormac McCarthy a Nem vénnek való vidék filmadaptációjának négy Oscar-díja után le� igazán felkapo�. Persze csak Magyarországon, hiszen a tengerentúlon William Faulkner melle� a legnagyobb hatású 20. századi íróként tartják számon. Az 1985-ben írt Véres délkörök valószínűleg sosem

Hulladékból Termék Kiállítás Ültél már papírfotelben? Lá�ál már olyan virágot, aminek szirmai bonto� autóalkatrészekből készültek? Érdekel, hogy miként lesz a múzeumok homlokzatára kihelyeze� reklámcélú molinókból ülőgarnitúra? Mit szólnál, ha mostantól a hátadon hordhatnád a biciklid kerekét csinos kis táska formájában? Vagy ha üres joghurtos palackok világítanák be a szobád, a falról pedig egy kupak-portré mosolyogna? Sokan bizonyára már észreve�étek, hogy a Déli tömb Arénája egy kis időre kicsit o�honosabbá, zöldebbé változo�. Nem véletlen: a március 18-ig tartó Hulladékból Termék Kiállítás kapo� benne helyet, ennek kapcsán ideiglenesen akár egy papírból készült bútorra is leülhetünk megpihenni két óra közö�. Persze nem csak a környeze�udatos designt ismerhetjük meg közelebbről,


de találkozhatunk a Fair Trade kereskedelemmel, majd végigkövethetjük azt is, hogy mi történik a fém, az üveg, a műanyag vagy akár az elektronikai termékekkel felhasználás után. Megtudhatjuk, hogy mit lehet kezdeni a patikákban leado� gyógyszerekkel, vagy a kidobo� élelmiszerrel. Persze az újrafelhasználás csak akkor jöhet szóba, ha megtanuljuk szelektíven gyűjteni hulladékainkat. A kiállítás végignézése és olvasása után egészen biztosan nem jövünk majd zavarba egy szelektív kuka elő�, hogy mit hova is dobjunk pontosan. Az újrahasznosítás, a fenntartható fejlődés sokat tárgyalt téma, de ez a kiállítás talán képes még újat mutatni. Hatására talán sikerül kicsit jobban átéreznünk mekkora felelősséggel is tartozunk környezetünkért és önmagunkért. Hogy a

juto� volna el hozzánk a két évvel ezelő�i Oscar-eső nélkül, és a Todd Field rendezésében jövőre elkészülő filmváltozat hasonló utat járhat be. A két mű közö�i párhuzam éppen ezért megkerülhetetlen, mert a központozás nélküli mondatokat, a nyelvezetet, és a nyers stílust látva teljesen helytálló az összehasonlítás. Mindkét történet végtelenül undorító, ugyanakkor van bennük valami megfoghatatlan gyönyörűség, ami mia� képtelenség letenni a könyveket. Gans

jövő nemzedékének ne legyen egészségtelenebb az élete, mint nekünk. Kell, hogy megértsük a szlogent: „Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan”! Zsu

F��: K�� P��

Gyönyörű szadizmus

15

Helyvektor & Gasztromátrix Helyvektor & Gasztromátrix Boom & Brass Néha kell a flanc Igen-igen jól sikerült a legutóbbi Torkos Csütörtök, sokkal jobban, mint az egy évvel ezelő�i, még ha a Vörösmarty téren is kelle� érte asztalt foglalnunk és még ha a végösszeg kedvezmény nélkül 26 000 forintra rúgo� is. Ha valaha voltam tökéletes kivitelezésű helyen, hát a Boom and Brass ilyen. Pedig a neve alapján egy kongás, dzsigges helyet várnék, de már az é�erem honlapja is megkapó, ahol a különféle oldalakon kellemes zenék igazodnak a vizuális élményhez. Az is szimpatikus volt, hogy lustaságomnak köszönhetően az utolsó elő�i napon írtam körülbelül 20 é�eremnek szabad hely reményében, de összesen három ado� kedvező választ, s ebből messze a Boom & Brassé volt a legjobb. Másnap természetesen percre pontosak vagyunk, kell is, mert rengetegen vannak. Az asztalunk tökéletes, a székeink pihe-puhák, és a már jól ismert muzsika szól, de mindez mit sem számít, amikor a pultnál álló kedves hölgy már akkor üdvözöl minket, mikor még be sem léptünk. A kabátokat az egyik pincér máris viszi a ruhatárba, majd hozza az étlapot, a koktéllapot, a borlapot, ami mellé egy sommelier is jár.

A mosdók annyira szépek, hogy akár o� is megteríthetnének. A pincér, akit kaptunk, a maga 190 centĳéveligentekintélyt parancsoló jelenség. Látszik, ő azért van i�, hogy mi maximálisan jól érezzük magunkat. Mindenről lehet kérdezni: ételekről, italokról, mit ajánl, mi a specialitás… Bámulatos. Ezt megünnepelendő gyorsan legurítunk pár koktélt, tovább fokozandó az amúgy is jó hangulatot. Az ételekre sem kell sokat várni. A Budapest bélszín maga a tökély, a szakács pontosan annyi szekundumig hagyta a tűzön, ameddig kell. Zsenge, omlós, mennyei étek korra, nemre, felekezetre való tekintet nélkül. A libamáj vajpuha, a lecsós zöldség ress, még a burgonya is a helyén van. A lazac steak szintúgy isteni, nem fojtós. A hozzáado� rókagomba és a krémes, kapros dĳoni zöldsaláta remekül harmonizál. Egyedül a rákpörkölt okoz kisebb csalódást, de leginkább azért, mert a másik

két ételhez képest meglepően kicsi az adag, és a finom garnélafalatkákból, vagy az esztétikai látványnak sem utolsó túrófelfújtból az ember csak egyre többet szeretne. A desszertként hozo� mogyoróvajas, málnakaviáros fagylaltgömb ötletes, finom, izgalmas és olyan gyönyörű, hogy félve kezdünk hozzá. Aki egy igazán jót akar enni, feltétlenül látogasson el ide, már magáért az élményért megéri. Jelenleg Budapesten a Boom & Brass benne van a tíz legjobb é�eremben, talán csak az árképzésnél szalad el velük a lovacska. Ráadásul 12% szervízdíjat tartalmaz a számla, de a fentiek tükrében ez tökéletesen érthető. A fenti horror ár tanulmányozásakor azért vegyétek hozzá, hogy ezú�al hárman mentünk. magyar tibor

Julie & Julia

töznie egy pizzéria tetőterében levő icipici lakásba, aminek ráadásul a konyhája is pö�ömnyi. Egyetlen tevékenység teszi csak boldoggá: a főzés. Előveszi imádo� szakácskönyvét, a Julia által írt könyvet, és főzni kezd. 365 nap ala� elkészíti az 524 recept mindegyikét, és közben blogot ír az ételekről. A blog népszerűségének hatására egészen megváltozik élete. 2010. márciusa van. Nézem a filmet, a Julie & Julia-t. Bár üres a szám, de nagyokat nyelve figyelem a két csodálatos nőt, ahogy éppen boeuf bourguignon-t, azaz burgundi marharagut készítenek. Érzem a hús és a rozmaring illatát. A lehengerlően harsány Julia – akit Meryl Streep olyan meggyőzően játszik, hogy alakításáért Oscar-díjra jelölték – Párizzsal együ� bűvöl el. Julieval pedig – ahogy minden egyes homár-

tól bocsánatot kér, amikor a forró vízbe dobja őket – tökéletesen együ� tudok érezni. Teljes szívemből szurkolok neki, hogy sikerüljön szakszerűen kicsontoznia azt a fránya nagy kacsát. A könyv mindke�ejük életét teljesen felforgatja. El is határozom, hogy beszerzek egyet, hiszen a mai napig kapható a könyvesboltokban, sajnos csak angolul. A film nem csak annak élvezhető, aki legalább hobbi szinten főz. Nincs az az ember, akit ez a két nő ne lenne képes elbűvölni. Ugyanakkor köteles vagyok mindenkit előre figyelmeztetni: ezt a filmet semmiképp se nézzük éhgyomorral! Zsu

1947-et írunk, Julia Child – a különlegesen magas, negyven év körüli nő – állandóan költöző amerikai diplomatafeleségként megkezdi párizsi életét. Fogalma sincs mihez kezdjen magával, megöli az unalom, újabb és újabb hobbikba kezd bele. Végül rájön, hogy az egyetlen dolog, amit imád: az evés. Miért ne foglalkozna hát ezzel?! Beiratkozik egy szakácsiskolába, megtanul profin főzni és barátnőivel megírja a Francia konyhaművészet a gyakorlatban című könyvét, csak hogy végre az amerikaiak is megtanulhassanak rendes ételeket kotyvasztani. 2002-ben járunk, Julie Powell – a harmincas éveiben járó fiatal feleség – vacak állásától szenvedve üresnek érzi az életét. Ezen az sem segít, hogy épp most kelle� beköl-

Ár: �/�. Étel: �/�. Kiszolgálás: �/�.

JULIE & JULIA (��., amerikai filmdráma, �� perc). Rendező: Nora Ephron. Szereplők: Meryl Streep (Julia Child), Amy Adams (Julie Powell).

TétékásNyúz

16

Cooltér & Négyeshatos Cooltér & Négyeshatos

Glenn Brown

A közvetítő

A fantasy és a sci-fi reneszánsza

Telitalppal állt, egyensúlyozo�. Egyik vállán hátizsák, a másikon táska lógo�. Próbált kapaszkodni, de tömve volt a jármű. Jobb híján a villamos ablakára tenyerelt. Sapkáját egészen a szemöldökéig húzta, óriás napszemüvege a sapkán pihent. E�ől úgy néze� ki, mintha egy légy gubbasztana a fején. Az utas, aki alatta ült, egykedvűen bámulta. Ő meg biccente� csak, és folyta�a a telefonálást. – …természetesen… profi… ez sajnos mindig így van… a minőséget meg kell fizetni. Csak a legjobbakkal, csakis… persze, egyébként én sem csinálnám. Hangja betöltö�e a villamost, tíz lépésre tőle is őt hallga�ák. Sajátos üzletmenet, illik a 21. századhoz; kellően erőszakos és teljesen tiszta – annak, aki hallja. – Az ár 280 ezer plusz áfa… ha sok, tudok olcsóbbat… az ön döntése, az ön pénze… igen, van kupabolt is… egyencuccokat kaphat… azok olcsóbbak, de nincs bennünk semmi egyedi… gondolja át! Igen, a srác iparművész… csakis egyedit, olyan senkinek nincs… hogy mikorra? Három napon belül kézhez kaphatja mind a négyet… rendben… oké… akkor három nap múlva! Elégede�en nyomta ki a készüléket, és már tárcsázo� is. – Szia, i� Tomi. Lenne egy meló. Sürgős… nem, egy hét múlva már késő. Két napod van rá… négy sima, közepes kupa… van még a raktáron… akkor keresd meg! O� kell lennie… rézutánzat, vagy mi… kit érdekel… valami tornára… foci vagy kézi… fél nap ala� rá tudod karcolni a szöveget, meg valami cirádát… a legegyszerűbbet! Átküldöm a szöveget, mit kell ráírni… oké… persze, fizetnek… a szokásos… kupánként húszezer… ennyit adnak, ismered ezeket, sóherek. Oké, Peti, akkor díl, csá! Holnap o� vagyok a cuccért! Elte�e a telefont. Szemére húzta a légyszemét, és kinéze� az ablakon. Mosolygo�. Az autókat, az embereket, a házakat mérege�e az üvegen szé�árt ujjai közö�. F. Tóth Benedek h�p://�oth.s�logs.net

Az angol származású festőművész képeit a LuMú-ban tekinthetitek meg március végéig. Most azonban lássuk, hogy mi az, ami ilyen felkapo�á te�e, milyen stílust képvisel, mitől lesz egyedi annak ellenére, hogy másokról „koppint”.

A modern angol festészet egyik fenegyerekével lehet dolgunk i�, ha átsétálunk a lágymányosi hídon. Képeivel mindannyian találkoztunk a 4-6-os megállóiban. Brown sikerét a horribilis összegekkel biztosíto� magyar kiállításon túl az is jól mutatja, hogy a kiállítás kurátora az olasz Francesco Bonami, a képek forgalmazója pedig a New York-i Larry Gagosian, akik mindke�en nagymenők. A festő képi világa egyedi olyan szempontból, mint vonalvezetés, hangulatvilág, a használt színek és a befogadóra gyakorolt hatás. Azonban témáját tekintve nagyon is ismerős lehet, hiszen festményeinek alapja, tárgya legtöbbször egy korábbi alkotó műve. Sokszor nyúl Salvador Dalí, Caravaggio, Velázquez, Fragonard (a forradalom elő�i Párizs egyik rokokó művésze) vagy akár Székely Bertalan képeihez. Keressünk csak rá a vajas kenyeret majszoló kisgyerek portréjára, amelyet fejjel lefelé, saját stílusában alkoto� újra Glenn Brown, és ami egyike a plakáton szereplő képeknek. Ezen kívül sokat merít az angol sci-fi és fantasy képi világából is (példa erre az 1998-as Böcklin’s Tomb), amelyek reneszánszukat élik a ’90-es évek mélypontja után. Ez a koppintás nem olyan, mint a többi, sokkal mélyebb, inkább újraértelmezésről van szó. Glenn Brown nem veszi el a korábbi képek identitását – igaz újat sem ad nekik valójában –, hanem csokorba gyűjtve elénk tárja az


általa új, vad köntösbe bújtato� darabokat és azt mondja: „Tessék, kezdjetek vele amit akartok!” És erre mi csak azt tudjuk mondani, hogy: „Igen, köszi, ez nagyon frankó!” Valójában persze fogalmunk sincs, hogy mi az, amit el szeretne érni, ezért közelebb lépünk és látjuk, hogy a markáns, szinte a falról lemászó képeknek nincs fizikai mélységük, ellenben más alkotók olajképeivel. Ennek oka a vastagon felvi� alap, amelyre vékony és apró ecsetvonásokkal dolgozik. The love of the shepherds (2000) című képéért Turner díjat kapo�, amelyet a Tate Gallery ítél oda egy honos fiatal festőnek. A kép maga szintén egy már meglévő kép „feldolgozása”, amely Robert A. Heinlein: Double Star című sci-fi novellájának a borítóján díszeleg. Egy graffitistől hallo�am egy interjúban: „Egy vonalhúzáson le lehet mérni, hogy az ember hány vonalat húzo� életében”. Ez szerintem különösen igaz rá, hiszen roppantul egyedi meghúzo� vonalai olyan látványbéli hatást nyújtanak számunkra, amely merőben elüt a mai világ tömegtermelésétől. Azt pedig meg kell bocsájtanunk neki, hogy képeihez az ihletet korábbi nagy festőktől nyeri, úgy ahogy megbocsájto�uk Tarantinonak is, hogy „összelopja” filmjeinek motívumait. Mindke�en egy merőben új identitással bíró alkotást hoznak létre a korábbiakból. Torceee

Mozizóna Mozizóna Kard és kötőtű Sárkányvadászok Repülő hegyek, elhamvadó lovagok és persze sárkányok. Egy mese kellékei. Rég látha�unk már világunktól ennyire elszakadt, mégis ilyen közeli történetet. Az álombélinek tűnő helyeken játszódó, gyerekeknek szóló mű a felnő�ek számára is tanulságos. Varázslatos vidékekre juthatunk el két barát, egy malacorrú, tüzet vizelő kékbundás izé, és egy állandóan fecsegő, lelkes kislány nyomán. A világ éppen a végét járja, kezd széthullani, és egyremásra tűnnek fel a legnagyobb és legrettegettebb sárkány közelgő felébredését jósló jelek. Lian-csu kisgyermekként vesztette el családját, amikor egy tűzokádó felperzselte faluját. Most vadászik a szörnyekre társával, Gwizdóval, aki a tevékenységet üzleti vállalkozássá fejlesztette. Minden szép és jó lehetne, ha Lian-csu hitelesebb figurának tűnne. Szabadidejében kötöget, ami nem pont egy nagy harcos ismérve. Ráadásul hiába győz a harcokban, hiába teríti le például az óriás hernyószerű fenevadat, ezt olyan esetlenséggel teszi, hogy a szemtanúk csak nevetnek rajta. Így pedig a kuncsaftok nem

fizetnek, amitől a két jóbarátnak felkopik az álla. Zoé, az ezüst lovag történeteiért rajongó kislány egy szép, nagy és kietlen palotában él bácsikájával, a vak Arthur királlyal. Az odvasfogú apácákhoz akarják küldeni, így inkább megszökik. Kint persze bajba keveredik, elektromos sárkányoktól menti meg a két arra járó sárkányirtó, akiket rögtön bámulatos lovagoknak lát. Miután a kis szökevény hazakerül, a király felfogadja hőseinket, hogy menjenek a világ végére, és győzzék le minden sárkányok legnagyobbikát. Gwizdo az előleggel szívesen elszelelne, de miután Zoé utánuk szökik, kénytelenek tényleg a világ megmentésére indulni. A fura repülő tájakat kicsit szoknunk kell, de ha átadjuk magunk a mese sodrásának, már természetessé válik, hogy az ég

Pandorum

hosszú éveket, amíg a személyzet váltásokban ügyel. Legalábbis ez lenne a helyzet, ha valami nem siklo� volna nagyon-nagyon félre. A folyosókon ugyanis szörnyek vadásznak a megmaradt emberekre, a reaktor pedig a bedöglés szélén egyensúlyozik, és ha felmondja a szolgálatot, az egész kóceráj elpusztul. Dennis Quaid az egyik legsokarcúbb hollywoodi sztár, nem tűnik úgy, hogy különösebb gondot okozo� volna számára Payton, a magasabb rangú asztronauta karakterének megformálása. Nagyrészt egy helyen egyedül tartózkodik, ez már-már a kamaradarabok hangulatát idézi. Ben Foster a legénység mászkálós tagjának, Bowernek a bőrében bizonyára megte�e a tőle telhetőt, dehát egy horror-sci-fi nem sok teret ad a kifinomult jellemábrázolásnak. Mindazonáltal a műfaj kedvelői kellemes másfél órát

A rémálom kellemetlen egy dolog. Főleg akkor, ha ébredés után tör ránk. Két űrhajós hibernálásból ébred. Nem emlékeznek semmire, nem tudják kicsodák, csak egy biztos, nagy gáz van. Egyikük elindul felfedezni a környéket és szépen lassan kezdenek kiderülni a turpisságok. Egyre több dolog merül fel emlékezetük mélységes bugyraiból és egyre többet tudnak meg arról, hogy hol vannak. A Földről, amikor már eléggé elfajultak a dolgok, egy űrhajót indíto�ak útnak, hogy egy távoli bolygót kolonizáljanak. Ez a hajó egy modern Noé bárkája, ahol a telepesek melle� a földi ökoszisztéma megteremtéséhez szükséges eszközök és alapanyagok is megtalálhatóak. Az utasok hibernálva vészelik át a

17 lent is van, és hogy nincs egy fix támpont, amin támaszkodna az élet. Egymás körül sodródó légi s z i g e t e k b ő l á l l a z u n i ve r z u m , amire a moziból kijövet már némi nosztalgiával lehet visszagondolni. A levegőben úszó egymáshoz kapcsolódó sziklákról, erdőkről az Avatar repülő hegysége juthat rögtön eszünkbe, de a világvége felé sodródó kihalt épületek és településdarabok már Michael Ende Végtelen történetét idézik. hlk DRAGON HUNTERS – Sárkányvadászok (��., francia-német-luxemburgi animációs film, �� perc). Rendező: Guillaume Ivernel, Arthur Qwak.

tölthetnek a moziszékekbe süppedve. Akik ódzkodnak az ĳesztgetős filmektől, azoknak sem kell szívszélütéstől tartani, a feszültségszint nem túl magas és csak ritkán emelkedik hirtelen. Ez persze egy horrornak nem dicséret. Ahogy a film, én is sokáig adós maradtam azzal, mi is a pandorum. Aki a hajó nevére tippel, téved, az ugyanis Elysium, mint az ókori görögök örök vadászmezője. Nos, a pandorum nem más, mint egy tévképzetekkel, paranoiával, hallucinációkkal járó betegség, ami nagy lelki sokk hatására alakulhat ki hosszú hibernálás után az űrhajósokban. hlk PANDORUM (��., amerikai-német Sci-fi, �� perc). Rendező: Christian Alvart. Szereplők: Dennis Quaid, Ben Foster, Cam Gigandet, Antje Traue, Cung Lee.

TétékásNyúz

18

Belszíni fejtés Belszíni fejtés

Plusszpoén

Ezen a héten egy igen egyszerű rejtvényt kaptok, annyi a dolgotok ugyanis, hogy a felsorolt szavakat belepakoljátok az ábrába (vízszintesen és függőlegesen), majd a színnel jelölt oszlopban elolvassátok az alábbi vicc végét! –Miért nem ve� Kleopátra sohasem tejzuhanyt? –Mert nem talált…!

v i r u l

Kétbetűsek: EN, KU, KY, LI, LÓ, NŐ, ÓT, RO, SL, TO. Hárombetűsek: ADÓ, AGG, ALÁ, AMA, ARA, DIA, DOG, EKE, EPE, IDE, IPA, JEL, JER, LED, PÍR, TRI.

Négybetűsek: AKUT, DELI, EDIT, ORDÓ, OVIS, TIED, UTAL, ZEKE. Ötbetűsek: ALATT, DEDÓS, DRÁMA, ÉKELŐ, GERLE, GÓLEM, KOALA, KREÁL, LAKAT, LIGET, TATÁR, TEKER, TÉRÍT, TREND, VIRUL. Hatbetűsek: ÁTOLTÓ, EMERRE, KAKAÓS, KARDAL, NEMZET, ODAKEN, TENISZ, TERHEL. Hétbetűsek: ELÁRADÓ, MIELŐTT. Nyolcbetűsek: ÁTRAGADÓ, ELTERELŐ. Kilencbetűsek: DIPLOMATA, ELRETTENT. A megfejtéseket a megjelenést követő héten szerdán, 12 óráig küldhetitek el a [email protected] e-mail címre, hogy csokit nyerhessetek. Ha már végeztetek a fejtéssel, és van egy kis időtök, akkor megírhatnátok a véleményeteket a rejtvényekről: hogy melyiket szeretitek/nem szeretitek, az eddigiek könnyűek voltak vagy nehezek, mit hiányoltok, miből van túl sok, meg egyéb észrevételeket, hátha legközelebb figyelembe veszem az igényeket. A két hé�el ezelő�i szám nyertesei: Bisztray Tamás, Kulin Júlia, Molnár Viktória. Gratulálunk nekik! Alma


Mondok egy... „Ha 15 000 V feszültséggel hergeljük a katódot, akkor elektronokat fog kibocsátani.” (Székely Ferenc)

„A nomádok vándorolnak a fű után.” (Zábrádi Zsolt) „Aki jár erre az órára, az egy hős.” (Molnár Gábor)

„Hát ez egy nagyon okos javaslat, mi más lenne, tőlem indult.” (Boros László) „…és azt mondja neki, hogy te függvény, add nekem az értékkészletedet, mert megderivállak!” (Kós Géza) „Azt mondja a fogyasztó, hogy ez nekem tíz egység élvezetet okoz.” (Kurtán Lajos)

Ha tetsze� Te se felejtsd el feljegyezni az órákon hallo�akat és beküldeni nekünk a [email protected] címre!

tündibündi tündibündi

Légyszi a középső rétegre tedd a címlapképet! Az majd eltakarja ezt a szöveget is

Recommend Documents