Távol-kelet A különc, legfiatalabb keleti hegységkeret
Természeti jellemzők 1. Éghajlat → monszun - Amurtól D-re: valódi kelet-ázsiai monszun - Amurtól É-ra: mérsékeltövi monszun
2. Növényzet → növényzeti övezetek délebbre húzódnak, mint a szomszédos Szibériában - tundra: é.sz. 58°-ig - dél felé: sajátos kelet-ázsiai erdők - sztyep: foltokban - szabályos függőleges övezetesség a hegységekben
Hegységi övezetesség Mongol tölgy (Quercus mongolica)
600 m-ig Nyír (Betula dahurica)
200 m-ig
Amuri hárs (Tilia amurensis)
Hegységi övezetesség
1300 m-ig csendes-óceáni bőrlevél (Bergenia pacifica)
1000 – 1200 m Ajánifenyő (Picea jezoensis)
kúszó nyír (Betula ermani)
Hegységi övezetesség 1500 m-ig: alhavasi bokrok 1500 m felett: hegyi tundra, tundra
Szerkezete 2 hosszanti övezet: - belső övezet (Ázsia ÉK-i pereme) → vastag középidei üledékek (meggyűrődtek, összetöredeztek) - keleti övezet (félszigeteken – Govena, Kamcsatka, szigeteken – Kuril, Szahalin) → középidei rétegeken harmadidőszaki képződmények Ércek → kelet felé „fiatalodnak” - Sn-, Mo-, W-, Au-, Fe-, Pb-, Zn-, Sb-, Hg – ércek Szerkezetét fiatal mozgások alakították ki - szerkezeti vonalak mentén → vulkánok, hévforrások - rög-, gyűrt- és vulkáni hegységek; parti és hegyközi síkságok
Tájai 1.
1. Az Amur-vidék és a Tengermellék
Ősidő: síkságok, alföldek alapzatában; hegységekben → gneisz, csillámpala, gránitbenyomulások
Óidő: tengeri üledékképződés → metamorf palák, kvarcit, fillit, homokkő, mészkő - variszkuszi gyűrődés vulkánossággal járt
Középidő: tengerelöntés - jura: Szihote-Aliny - jura-kréta: regresszió → szénképződés
Harmadidőszak: terület nagy része szárazföld Negyedidőszak: eljegesedés - ma: hóhatár 1450 – 1600 m körül
Szihote-Aliny – lávaplatós középhegység Jankan-TukuringraDzsagdi, Bureja – középés alacsony-hegység Felső-Zeja, Amur-Zeja, Zeja-Bureja, Középső- és Alsó-Amur, HankaUsszuri – hegyközi síkságok, gyűrt szerkezettel
Szihote Aliny
Heves esők okozta áradás
Szihote Aliny élővilága
Fish Owl
Ginseng
Ussuri Mamushi Szibériai tigris
Éghajlata: eltér: - azonos szélességen, nyugatabbra fekvő területektől - szomszédos szibériai területtől Oka: - sarki légtömegek → zord, száraz éghajlat - keleti monszun hatása alatt is áll Jellege: - száraz tavasz, szigorú tél (kevés hó) → szárazföldi jelleg - nedves, ködös nyár → óceáni befolyás
Tél: hőmérséklet: - 10 – - 40 °C tél elején havas burán hótakaró: 10 – 40 cm örökfagy 50 °-tól délre is előfordul folyók vize több hónapra befagy Tavasz: erős köd → hideg tengeráramlatok miatt Nyár: július → csapadék 60-70%-a nagy különbségek az É-i és D-i területek közt (40°C) nyár végén tájfunok pusztítanak Ősz: legkellemesebb évszak
Növényzete: 3 elem fordul elő - kelet-szibériai - ohotszki - mandzsúriai
Zordabb, fiatalabb északi kétharmad
1. Ohotszki-tenger melléke: - Dzsugdzsurhegylánc → Csendesóceáni vulkáni övezethez tartozik - Magadánhegyvidék → vulkáni kőzetekből áll
2. Távol-Északkelet: erős tagoltság, nagyon hideg, zord éghajlat jellemzi - Anadir-felföld → lávatakarók építik fel - Csukcs-fésziget → ősi kristályos alap 500 – 600 m-es fennsíkok
nalegy
Csukcs-félsziget
Gyezsnyev-fok
Elgigitgin-tó (Anadir-felföld)
- Feltöltött alföldek rendszere → legnagyobb: Anadir-alföld
- Korjak-hegyvidék → fiatal gyűrthegység éghajlat- és vízválasztó
Vulkáni TávolKelet
-
Kuril - szigetek: 100 tűzhányó 1200 km-es sorban szigetív Határai: K-en → Kuril-árok (10 382 m!) Ny-on → Kuril-medence (3471 m) Alapja: ó- és középidei tenger alatti hátság Kb 160 vulkán (kb. 40 aktív) → andezit, bazalt, tufa Legmagasabb: Alaid (Atlaszov sziget) – 2339 m 2. legmagasabb: Tyatya (Kunasir sziget) – 1819 m Legnagyobb szigete: Iturup (200 km hosszú) Kis Kuril – szigetek → K-re a Nagy-Kuril-szigetektől kevésbé játszik szerepet a vulkánosság legmagasabb pontja: 412 m Éghajlata: zord, de óceáni jellegű, a monszun nem annyira szabályos magas páratartalom (90%)
Alaid
Tyatya Iturup
Shikotan
Szahalin - É-on Tatár-szoros választja el a szárazföldtől - Félszigetei: É-on: Smidt-fsz D-en: Krilon-, Anyiva-fsz - Ősi magva: prekambriumi és ópaleozóos kristályos palák - Óidei alapja: homokkő, kvarcit, kristályos mészkő - Negyedidőszak során vált el a szárazföldtől - 3 szerkezeti öve: 2 part menti redőboltozat közéjük zárt redőteknő
-Részei:
Ny- és K-Szahalini hegylánc legmagasabb csúcsa: Lopatyin (1609 m) Központi-Szahalini alföld sok apró tó Észak-Szahalini alföld - Ásványkincsek: szén (kréta, harmadidőszaki) kőolaj (újharmadidőszaki rétegekben) ásványvizekben is gazdag - Éghajlata: zord → tél hideg – ÉNy-i szelek hozhatnak csapadékot nyár hűvös
Vaccinium ovalifolium
fogalmak Nalegy – rájegesedés → Periglaciális területeken tél eleji fagyáskor megfagyó felső réteg és az alatta húzódó izoterm örökfagy közé szorult víz kriosztatikai nyomás alá kerül. Az így kialakult túlhűtött víz valamilyen repedésen át, gyakran szökőkútszerűen feltör és hirtelen megfagy. Plusz az előadásokon előforduló fogalmakat is tudni kell!
Köszönöm a figyelmet!
