Leg... Az Alacsony-Tátra (Nízke Tatry) Szlovákia második leglátogatottabb

A Ďumbier északi oldala

Leg...  Területét tekintve az Alacsony-Tátra Szlovákia

A Déményfalvi-cseppkőbarlang (Demänovská jaskyňa slobody) A Chopok északi oldalán a Jasná - Luková síközpont

legnagyobb hegysége  Legmagasabb csúcsa a Gyömbér (Ďumbier), amelynek tengerszint feletti magassága 2043 méter  Leghosszabb völgye a Vajszkói-völgy (Vajskovská dolina), amely a hegység déli oldalán húzódik  Leglátogatottabb barlangja a Déményvölgyben (Demänovská dolina) fekvő Déményfalvicseppkőbarlang (Demänovská jaskyňa slobody)  Az Alacsony-Tátrai Nemzeti Park területének 70 százalékát erdők borítják

A

z Alacsony-Tátra (Nízke Tatry) Szlovákia második leglátoga-

tottabb hegysége. Gazdag erdőségeinek és érclelőhelyeinek köszönhetően már nagyon régóta keresett kerületnek számít. Korabeli híradásokból tudjuk, hogy ezen a területen már a középkorban nemesfém- és színesfém-bányászat folyt. A 11. században ezüstérc fejtése során olyan gazdag rézérclelőhelyre bukkantak itt, hogy az ezüst értékét vesztette. A nagyarányú ásványi nyersanyagtermelés főként Ó-hegy (Staré Hory) és Úr-völgy (Špania Dolina) környékén, Magurkában és Dúbravában, valamint Királybocán (Vyšná Boca) és Szentivánbocán (Nižná Boca) összpontosult. Elsősorban rezet, antimont, aranyat, ezüstöt és ólmot bányásztak. Magurkában, ahol a magas aranytartalmú szilíciumtelérekben az arany rögöcskék és erezések formájában fordult elő, 1917-ben egy 7,5 kilogrammos aranyrögre bukkantak. A környék híres bányászati múltjára ma már www.nizketatry.sk

2–3 oldal

Óhegy község (Špania Dolina)

csupán a német telepesek jellegzetes faházai emlékeztetnek, valamint az erdei utak, amelyeken az ércet a hámorokba és hutákba szállították. Az Úr-völgyben máig megtalálhatók a maradványai annak a vízvezetéknek, amely a Prašivá hegy aljáról, 15 kilométer távolságból vezette a vizet erre a területre. Az idegenforgalom érdeklődése a vidék iránt a Déményfalvi barlangok (Demänovské jaskyne) felfedezésével és azok nagyközönség előtti megnyitásával függ össze. Az Alacsony-Tátra természeti szépségeit a turisták tömeges arányban csak a 20. század második felében kezdték felfedezni, amikor a Chopok északi és déli lejtőjén drótkötélpálya épült. A hegycsúcs lábánál fekvő völgyekben épült fel a nemzeti park két legnagyobb síközpontja – északon a Demänovská dolina – Jasná, a déli oldalon pedig a Trangoška –Srdiečko–Kosodrevina.

Bratislava

A Brankói vízesés 55 méter szintkülönbségű

ALACSONY-TÁTRA

Hegycsúcsok A

z Alacsony-Tátra vonulata Szlovákia középső részén, nyugatkeleti irányban húzódik. Főgerince csaknem 100 kilométer hosszúságú, ormai 1500-2000 méteres magasságig emelkednek. Három alacsony-tátrai csúcs magasodik túl ezen a felső határon – a Gyömbér (Ďumbier – 2043 m), a Štiavnica (2025 m) és a Chopok (2023 m), további 18 hegycsúcs meghaladja az 1800 méteres magasságot, 27 pedig az 1700 méteres magasságot. A hegységet völgyek szegélyezik, és két bő vizű folyó, a Vág (Váh) és a Garam (Hron) vize mossa. Északon az Alacsony-Tátra a széles Tátraalji katlanban (Podtatranská kotlina), délen a Felsőgarami-völgyben (Horehronské podolie) folytatódik. Nyugaton a Nagy-Fátra (Veľká Fatra) hegységgel szomszédos, keleten pedig a Szlovák Paradicsom (Slovenský raj) karsztos fennsíkjaival. Az Alacsony-Tátra területének háromnegyed részét erdők borítják. Az alacsonyabban fekvő vegetációs övezetekben az erdők

Záhradky síközpont a Chopok északi részén

vegyesek, a magasabb övezetekben erdei és törpefenyők nőnek, és alpesi jellegű ormokban csúcsosodnak ki. Az Alacsony-Tátra legmagasabb csúcsa a Gyömbér (Ďumbier – 2043 m), ez a hatalmas, alpesi jellegű masszívum, amelyről a hegyvonulat északi része is a nevét kapta: a Gyömbér-Tátra (Ďumbierske Tatry) az Alacsony-Tátra magasabb és tagoltabb részét képezi. A méltóségteljes Király-hegy (Kráľova hoľa – 1946 m) uralja a keleti részt, a Király-hegyi-Tátrát (Kráľovohoľské Tatry). A határt az Ördöglakodalma-hágó (Čertovica – 1233 m) alkotja közöttük. A környező tájra több hegycsúcsról nyílik gyönyörű, varázslatos kilátás. A Gyömbér csúcsáról Közép- és Észak-Szlovákia valamennyi hegysége belátható. Falai 500 méter magasak, szakadékai a Bisztravölgy (Bystrá dolina) és a Ludár-völgy (Ludárova dolina) gleccserkat-

A Kosodrevina hegyi szálló a Chopok déli részén

4–5 oldal

lanaiba torkollnak. Enyhébb déli lejtőjét gránittömbök alkotják. A Gyömbér alatt húzódó völgyekben hajdan színesfém- és nemesfémlelőhelyek voltak. Lejtőin, a Gyömbér és a Kralicska (Kralička) közötti hegynyeregben a II. világháború idején, 1944-ben harcok folytak. Erre a történelmi eseményre emlékeztet az elesett partizánok emlékére állított emlékmű a Milan Rastislav Štefánik menedékház közelében.

A Király-hegy (Kráľova hoľa) az Alacsony-Tátra keleti bérce

A menedékház 1924-ben épült a Gyömbér csúcsának közelében, 1728 méteres magasságban, s az év valamennyi napján szállás- és étkezési lehetőséget kínál. Az Alacsony-Tátra harmadik legmagasabb orma a Chopok

Királyboca (Vyšná Boca) az Ördöglakodalma-hágó alatt

(2023 m). Lejtői főként a síelők körében közkedveltek, de elegendő sportolási lehetőséget nyújt a nyári hónapokban is. Északról Lukóból (Luková) közelíthető meg, ahová a Déményfalvi-völgyből a Koliesko menedékháztól kötélpálya vezet. Délről a Kosodrevina menedékháztól érhető el, amelyhez a Bisztra-völgyből (Bystrá dolina) a Srdiečko szálló elől indul ülőlift. A Chopok csúcsának megerőltető megmászása után jutalomként a környék csodálatos panorámája tárul a túrázók elé. Frissítővel az egész évben működő, a csúcs közelében épült Kőmenedékház (Kamenná chata) szolgál, ahol szükség esetén szálláslehetőséget is biztosítanak. Ez Szlovákia legmagasabban fekvő menedékháza, 2000 méteres tengerszint feletti magasságban áll. A Déményfalvi-völgyből, Lukóból a drótkötélpálya felső állomásától közelíthető meg. A Kő-menedékház (Kamenná chata pod Chopkom) jó szolgálatot tesz azoknak, akik hegyi túrára indulnak az AlacsonyTátrában. A Chopok csúcsának közelében meteorológiai állomás és adóvevő-állomás működik. A legendákkal, mondákkal övezett, népdalokban megénekelt Királyhegy (Kráľova hoľa – 1946 m) a Chopok után a hegység második leglátogatottabb, gyephavas csúcsa. Azok elé, akik felküzdik magukat az ormára, a Murányi-fennsík (Muránska planina) és a Szlovák Paradicsom (Slovenský raj) csodálatos panorámája tárul, észak felé pillantva pedig a Magas-Tátra (Vysoké Tatry) és a Nyugati-Tátra (Západné Tatry) hegyeiben gyönyörködhetnek. Ez az óriási, kiterjedt gyephavas az Alacsony-Tátra ún. Király-hegyi részének a legmagasabb csúcsa. Déli lejtőjét kis völgyek tagolják, míg az északi oldalán hosszú, erdő borította gerincek húzódnak. A magas-tátrai Krivánnal (Kriváň) együtt a szlovákság nemzeti szimbólumai közé tartozik. Hegyormának évente több száz turista vág neki. 1960-ban a csúcson televízió-adóállomást építettek, ennek épületében székel az AlacsonyTátrai Hegyi Mentőszolgálat is.

ALACSONY-TÁTRA

Éghajlati

A Király-hegy orma (Kráľova hoľa) jó startolási lehetőséget kínál

viszonyok A

nemzeti park területe, tekintettel a nagy szintkülönbségekre, öt vegetációs övezetre osztódik. A hegygerincek klímája zord, az átlaghőmérséklet januárban -9 C, júliusban 7-11,5 C. Az alacsonyabban fekvő hegyi völgyek átlaghőmérséklete nyáron eléri a 16 C-fokot. A téli sportok szempontjából a leghosszabb ideig a Chopok lejtői használhatók, ahol átlagosan az év 130 napján van hótakaró. Nagy veszélyt jelentenek azonban a csúcsok meredekebb lejtőiről lezúduló lavinák. A hótakaró áprilisban és májusban már megállapodottabb, ebben az időszakban élményszámba menő síelést nyújtanak a Chopok lejtői. Az Alacsony-Tátrában nyáron változékony az időjárás. Gyakran fordulnak elő helyi viharok, amelyek azonban olyan gyorsan elvonulnak, amilyen gyorsan érkeznek. Gyalogtúrára augusztus és szeptember a legalkalmasabb, ilyenkor az időjárás állandóbb, szárazabb. A sport- és turisztikai lehetőségek közül az Alacsony-Tátra lejtői és völgyei főként a lesikláshoz, a sífutáshoz, a gyalogtúrához, a kerékpártúrához, a hegymászáshoz, a sziklamászáshoz és a siklóernyőzéshez (paragliding) nyújtanak kiváló feltételeket. Leglátogatottabb síközpontjai Jasná és Donovaly.

6-7 oldal

A szlovákiai folyók

forrásánál z Alacsony-Tátra területén pótolhatatlan vízforrások erednek. A Király-hegy lejtőjén négy nagy folyó forrása ered: a Fekete-Vág (Čierny Váh), a Garam (Hron), a Hernád (Hornád) és a Gölnic

A

Gyógyforrásai 850 méteres tengerszint feletti magasságban fakadnak. Gipsz-, vas- és széndioxid-tartalmú gyógyvizét a csehországi Karlovy Vary és a franciaországi

(Hnilec), ezért a Király-hegyet „Szlovákia fedelének“ is nevezik. Az erek, csermelyek, patakok vizét két folyó gyűjti össze, a hegység északi oldalán Szlovákia leghosszabb folyója, a Vág, a déli oldalon a Garam, keleten pedig a Gölnic „segít be“. A folyó forrásvidékén,

Vichy vizéhez hasonlítják. Ivókúraként és ülőfürdőként hatásos a gyomor-, bél- és májbetegségek gyógyításában. Koritnyicafürdő gyógyvize már 1873-ban aranyérmet nyert a bécsi világkiállításon, 1904-ben pedig ezüstérmet az

a Király-hegy lejtőjén zúdul le a Martalúska lépcsőzetes vízesés. Hasonló egyedülálló természeti jelenség, 30 méter magas lépcsőzetes vízesés dübörög az Alacsony-Tátra déli lejtőinek egyik leghosszabb völgyében, a Vajszkói-völgyben (Vajskovská dolina). A Vajszkói-patakon felújították a faúsztatásra szolgáló eredeti szerkezetet is. Jó néhány folyó a földfelszín alatt folytatja útját a karsztvidéken

USA-beli Saint Louisban. A jellegzetes, savanykás ízű koritnyicafürdői gyógyvizet a mai napig palackozzák és kereskedelmi hálózatban árusítják.

A Verbici-tó (Vrbické pleso)

keresztül, majd főként a Déményfalvi- és a Szentiváni-völgyben (Jánska dolina) bukkannak fel újra. Az ivóvízforrásokon kívül számos ásványvízforrás is fakad a környéken. Koritnyicafürdőn (Korytnica) és Szentivánban (Liptovský Ján) gyógyfürdők is létesültek. Jóízű és frissítő források fakadnak Mosód (Moštenica), Hédel (Hiadel), Jecenye (Jasenie), Vámos (Mýto pod Ďumbierom), Jarabó (Jarabá), Benesháza (Beňuš), Vacok (Bacúch), Lúzsna (Liptovská Lužná), Nemesludrova (Ludrová), Nagyselmec (Liptovská Štiavnica), Liptovské Sliače, Királyboca (Vyšná Boca) és Maluzsina (Malužiná) közelében is. A Magas-Tátrával ellentétben az Alacsony-Tátra természetes tavakban nem túl gazdag. Kivételt képez a Déményfalvivölgyben, 1113 méter tengerszint feletti magasságban fekvő Verbicitó (Vrbické pleso), amelynek területe 6,2 hektár. A fenyőerdők övezte Koritnyicafürdő, amely Oszada (Liptovská Osada) község része, a legmagasabban fekvő szlovákiai gyógyfürdő (825 m). www.nizketatry.sk, www.airports.sk, www.airportsliac.sk

ALACSONY-TÁTRA

Mély

völgyekben

A

z Alacsony-Tátra leglátogatottabb völgye a 15 km hosszú

Golfpálya Tálén

Déményfalvi-völgy (Demänovská dolina). Alsó részét mészkőbe vájt kanyon képezi, felső részét gránitkő, számos kisebb völggyel. Hajdan favágók és pásztorok éltek itt, akik a 18. és 19. században pásztorszállást (salaš), pásztorkalyibákat és fakunyhókat építettek. Az idegenforgalom számára a völgy a Déményfalvicseppkőbarlang felfedezése után, illetve a Jasnáról a Chopokra vezető kötélpálya felépítése után vált vonzóvá. A turisták egész évben szívesen látogatják a Déményfalvi-völgyet. Szállóinak, panzióinak, menedékházainak szálláskapacitása együttesen több mint 2000 fő. Nyáron ideális feltételeket kínál a gyalogtúrázóknak. A völgyben különböző nehézségi fokú, jelzett turistaösvényeken lehet túrázni (teljes hosszuk az Alacsony-Tátra északi lejtőin eléri az 515 kilométert). Az extrém sportok kedvelői a Jasná síközpontban (1102 m), a Déményfalvi-völgy felső részében a a siklóernyőzésnek hódolhatnak, a Machnatá hegynyereg (1450 m) környékén meghódíthatják a 20-40 méter magas mészkősziklafalakat, a Vág 12 km hosszú szakaszán kipróbálhatják a vadvízi evezést (rafting), vagy a víziszlalomot a Liptószentmiklóson felépített mesterséges csatornán. Csaknem 140 kilométert lehet hegyi kerékpáron kerekezni akár a Liptói-víztároló (Liptovská Mara) körül, akár a vidék dombos terepének jó minőségű aszfaltútjain és hegyi útjain. A Liptószentmiklóstól (Liptovský Mikuláš) 5 km-re fekvő Jalovecben lovarda működik. A tapasztalt lovasok akadálypályán lovagolhatnak, vagy akár a szabad természetbe kirándulhatnak nyeregháton, egészen 2000 méter magasba. A kevésbé rátermettek valamennyi sportágban tapasztalt oktatók segítségét vehetik igénybe.

Télen Jasná a leglátogatottabb szlovákiai síközpontok közé tartozik. Kiváló feltételek vannak itt a kezdő és haladó síelők számára egyaránt. A sípályák hosszúsága együttesen 28 km, 18 lesiklópálya rendszeresen karbantartott, 11 km-es szakaszon hóágyúkkal tartják karban, és 1,5 km-es szakasza kivilágított, így éjszakai síelésre is alkalmas. A síközpont több lesiklópályáját élsport használatára is lehetővé tették. Folytak itt a Világkupa, az Európa Kupa és a Téli

Vízitúra a Vág folyón

www.jasna.sk www.tatralandia.sk

8–9 oldal

www.aquacity.sk www.besenova.sk

Az Aquapark Tatralandia Liptovský Mikuláš mellett

Universiade versenyei is. Hasonlóan karbantartottak a sífutópályák és a sziklamászásra kijelölt terepek. A snowboardozók és a freestyle síelők számára újonnan megnyitott snowpark a legmodernebbek közé tartozik 12 fémakadályával, közepes nagyságú ugrósáncaival, sífelvonójával és kabinos kötélpályájával. Záhradky

nyári gyógyfürdő medencéibe vezetik. A környék gazdag föld alatti gyógyforrástartalékait bizonyítja, hogy Szentivántól csupán néhány kilométerre épült fel Szlovákia három legkorszerűbb aquaparkja – a besenyőfalvi (Bešeňová) Termálpark, a poprádi Aquacity és a

üdülőközpontban telente 7,5 méter magas jégtornyot építenek. Az Alacsony-Tátrai Hegyi Mentőszolgálat északi részlegével és

liptószentmiklósi Tatralandia, melyeket egész év folyamán gyógyforrások vizével üzemeltetnek. A szabadidő kellemes

szakképzett hegyi oktatókkal együttműködve a Jasná üdülőközpont lavina-, sziklamászó és hegymászótanfolyamokat is szervez az érdeklődők számára.

és aktív eltöltéséhez a környék további lehetőségeket is kínál a gyalogtúrázóknak, a kerékpárosoknak és a gépjárművön érkezők számára egyaránt. A Rózsahegy (Ružomberok) közelében fekvő Vlkolínec községben hagyományos parasztházak egyedülálló együttese maradt fenn. 1993-ban Vlkolínec mintegy 40 parasztházából álló,

   

Chopok észak – Záhradky (1025 m) 6 személyes és 2 személyes ülőfelvonó, négy sífelvonó Chopok észak – Jasná Luková (1234 m) 4 személyes ülőfelvonó, két sífelvonó Chopok észak – Otupné (1142 m) egy fülkés kötélpálya, 4 személyes ülőfelvonó, öt sífelvonó Chopok észak – Luková (1670 m) két ülőfelvonó, egy sífelvonó

A karsztos Szentiváni-völgyben (Jánska dolina) fekszik Szentiván (Liptovský Ján – 634 m) gyógyfürdő. A falut már a 13. században említik okiratok. Keresztelő Szent Jánosról elnevezett gótikus temploma 1380-ból származik, emellett a régebbi időkből több mint 20 nemesi kúria és kastély, valamint számos fából épült, hagyományos parasztház is fennmaradt. Szállodák, panziók és üdülők állnak a vendégek rendelkezésére. 2000-ben Szentivánt Szlovákia klímafürdői közé sorolták be. Gipsz-, kén- és széndioxidtartalmú termálvizét már nagyon régóta használják ideg-, mozgásszervi és női betegségek gyógyítására. Az újabb vizsgálatok további két forrás gyógyhatását is bebizonyították, ezek vizét a Máj üdülő fedett medencéjébe, valamint a falu feletti erdő szélén épült • Déményfalvi Hegyi Mentőszolgálat (Horská záchranná služba Demänovská dolina), Jasná üdülőközpont, tel.: 00421/44/5591678, 00421/903/624070

műemlékké nyilvánított települését felvették az UNESCO Világörökség-listájára. A Vág (Váh) folyón épült 45 méter magas gát felépítésével jött létre a 21,6 négyzetkilométer alapterületű Liptói-víztároló (Liptovská Mara). Víztükre alatt 8 liptói falu tűnt el. Több régi parasztházat és értékesebb építményt a falvak elárasztása előtt szétszedtek, majd újból felépítettek a közelben fekvő Pribylina községben kialakított falumúzeumban (Múzeum liptovskej dediny). Az 1774-ből származó, 5000 evangélikus hívőnek készült értékes templomot, amely a később elárasztott Paludza községben állt, Liptószentkeresztre (Svätý Kríž) szállították, ahol újra eredeti küldetését tölti be. A Liptói-víztároló közelében található Havránok szabadtéri régészeti múzeumában egykori kelta erődítmény maradványait szemlélhetik meg a látogatók. Keleti irányba folytatva az utat, a tátrai nemzeti parkok gyűrűjében érdemes megállni Liptóújvárban (Liptovský Hrádok). A település 1796-ban alapított erdészeti iskolájával írta be a nevét az évkönyvekbe, ez volt a történelmi Magyarország első ilyen jellegű oktatási intézménye. A város büszkeségei közé tartozik 200 éves, védett hársfasora, valamint arborétuma, melyben www.nizketatry.sk, www.airports.sk, www.airportsliac.sk

ALACSONY-TÁTRA

Kutyafogathajtó világbajnokság Donovalyn

719 különleges fafajta nő. Akik nyáron látogatnak Szlovákiába, ne mulasszák el a Király-hegy alatt fekvő jellegzetes szlovák községben, Teplicska-Királyhegyfaluban (Liptovská Teplička) augusztus elején zajló folklórfesztivált. A hegyi falu érdekességei közé tartoznak burgonyatárolásra használt földpincéi, valamint a környékét tarkító mezők és legelők keskeny sávjai. Az Alacsony-Tátra déli völgyei közül idegenforgalmi szempontból a Bisztra-völgy (Bystrá dolina) jelentős. Kiindulópontja a Sebesér (Bystrá) nevű hegyifalu. Hajdan bányászközség volt, mára üdülőhellyé vált. Sebesérből eljuthatunk a Bisztra-barlanghoz (Bystrianska jaskyňa), továbbá a népszerű turistaközpontba, Táléba és a Bisztra-völgybe. Tále (700 m) a nevét a rétek széles sávjáról kapta, amelyek a mai turistaközpont felett húzódnak. Földrajzi fekvése a téli és nyári sportoknak egyaránt kedvez. A közelben 18 lyukú

Régi szánkók versenye Turecká hegyifaluban

golfpálya, teniszpályák, ló- és pónifarm, valamint strand található. Tále remek kiindulópont azoknak, akik a Chopok vagy a Gyömbér csúcsát akarják megmászni. A két hegycsúcs a Trangoška (1120 m) menedékház vagy a Srdiečko (1216 m) hegyiszállótól közelíthető meg, ez utóbbi a Bisztra-völgy végében áll, innen indul a Chopokra vezető libegő. A Srdiečko-Kosodrevina útvonalon közlekedő libegő felső állomásánál ellátogathatnak a szezon jelleggel működő Kosodrevina szállóba (1500 m). A Táléból nyugati irányba tartó turistaút egy természetes tóhoz és Krpáčovo (730 m) üdülőfaluba vezeti a túrázókat.    

10-11 oldal

Tále (700 m) síközpont – 5 sífelvonó Chopok dél – Kosodrevina (1489 m) – 3 sífelvonó Chopok dél – Srdiečko (1216 m) – 1 ülőfelvonó, 1 sífelvonó Csupán 5 kilométerre Tálétól további síközpont található Vámos (Mýto pod Ďumbierom) hegyifalu mellett, 630 méteres tengerszint feletti magasságban, az innen induló turistautak a Mlynná völgybe vezetnek. 5 sífelvonó, éjszakai síelési lehetőség, hóágyúkkal karbantartott sípályák, síléc- és snowboard-kölcsönzés, síoktatás

Az ülőfelvonó végállomása Nová hoľa hegycsúcsán

Az Alacsony-Tátra Gyömbéri- és Király-hegyi-Tátra nevű részeit az Ördöglakodalma-hágó (Čertovica) választja el egymástól. Ez a hágó képez átjárót a Felső-Garam-völgy és Liptó között. A hágó aljában, a Bocai-völgyben (Bocianska dolina) fekszik Királyboca (Vyšná Boca, 951 m) és Szentivánboca (Nižná Boca, 851 m), két egykori bányásztelepülés, amelyek határában régen gazdag vas-, arany- és antimonlelőhelyek voltak. A bányák kimerülése után a falvak lakói erdei munkával, állattenyésztéssel, posztókészítéssel ruhým najnavšetvovanejším pohorím Nízke foglalkoztak. A hajdani dicsőséget már csak aSlovenska fából épült,súerkélyes Tatry. Svojím bohatstvom lesov a štedrými náleziskami rúd bányászházak idézik, amelyeket ma idenegforgalmi célokra boli odpradávna vyhľadávanou oblasťou.emelkedik Z dobových správ használnak. Az Ördöglakodalma-hágóban az azonos

D

vieme,menedékház že už v stredoveku tu dobývali drahéésaétkezési farebnélehetőséget kovy. V XI. nevű (1238 m), amely szállásstoročíA pri ťažbe striebornej rudy sakiváló odkryli také bohaté ložiská kínál. Bocai-völgy füves északi lejtői síterepként szolgálnak. • Központi Hegyi Mentőszolgálat, Poprád (Horská záchranná služba, Poprad) tel.: 00421/18300 (valamennyi szolgáltató hálózatából) • Hegyi Mentőszolgálat, Tále központ (Horská záchranná služba, stredisko Tále) tel.: 00421/48/6195326, 00421/903/624078 • Hegyi Mentőszolgálat, Donovaly központ (Horská záchranná služba, stredisko Donovaly) tel.: 00421/48/4199724, 00421/903/624049

nó, és 2500 méter összhosszúságú, hóágyúval karbantartott sípályák várják a turistákat. Turecká (610 m) községben rendszeresen juhtúrósgaluskafőző világbajnokságot rendeznek. 960 méter magasságban fekszik Donovaly, a 300 éves múltra visszatekintő hegyi falu, amely az egyik legkedveltebb üdülő- és sportközponttá vált az idők folyamán. A haladó síelők számára a Nová hoľa (1370 m) alatti lejtőkön húzódó, 2 km hosszúságú lesiklópályákat kínálja 3 személyes ülőfelvonóval és 3 sífelvonóval, az üdülőközpont Záhradište részében családi, 4 személyes ülőfelvonó, 11 sífelvonó, snowboardpálya, valamint 25 km hosszú sífutópálya várja a turistákat. 1999-ben az üdülőközpont a kutyafogathajtó világbajnokság színhelye volt, többször rendeztek itt Európa-bajnokságot is. A Donovaly környéki nem túl megerőltető terep családi gyalogtúrákra és kerékpártúrákra is alkalmas, a Nová hoľa csúcsáról a siklóernyőzők és a skialpinisták a környező lejtők felé vehetik az irányt. A barátságos szállók, panziók, teljes ellátású apartmanházak, a szlovák és nemzetközi gasztronómiai specialitások kínálata, a medencék, fitnessközpontok, szaunák és masszázs a legigényesebb vendégek igényeit is kielégítik.

medenej rudy, že Nemzeti striebro stratilo svoju hodnotu. Intenzívna ťažba Az Alacsony-Tátrai Park igazgatása alá tartozik az Óhegyinerastných surovín sa sústreďovala oblastí Starých a Špavölgy (Starohorská dolina), noha azdo Alacsony-Tátra és aHôr Nagy-Fátra nej Doliny, v Magurke a Dúbrave, vo Vyšnej a Nižnej Boci. Ťaži(Veľká Fatra) határán húzódik. A völgy – Besztercebányától (Banská li najmäa meď, železo, antimón, zlato, striebro a olovo. Bystrica) Donovaly hegynyergén át Rózsahegyig – látnivalóban V Magurke, kdevisz sa keresztül, vysoko rýdze v kremenných žilách gazdag vidéken vonzó zlato tájakkal és hegyi falvakkal. nachádzalo v podobenyilvánított drobnýchŠpania zrniek Dolina a drôtikov, našlimúltjával v roku A természeti emléknek bányász 1917 aj zlatú hrudu vážiacu 7,5 kg. Slávnu banícku minulosť prikínál érdekességeket, emellett csipkekészítő hagyománya is öregbíti už lenHory charakteristické drevené domy nemeckých banícapomínajú nevét. Staré (470 m) község búcsújáróhely, a Szűz Máriakych kolonistov lesné cesty, po ktorýchgótikus sa zvážala ruda forráson kívül a afaluban egy eredetileg templom is do áll, hámrov a1990-ben hút. V Španej doline sa zachovali pozostatky vodovoamelynek a pápa a „Basilica minor“ címet adományozta. A du, ktorý sem spod vrchu Prašivej, z 15 km vzdialenosti privádzal községből eljuthatunk a Turecká – Krížna síközpontba, ahol 4 sífelvowww.nizketatry.sk, www.airports.sk, www.airportsliac.sk www.parksnow.sk/donovaly

ALACSONY-TÁTRA

Varázslatos föld

alatti

A Déményfalvi-cseppkőbarlang (Demänovská jaskyňa slobody) cseppkődíszítése

A

z évezredek során az Alacsony-Tátra vad vizei varázslatos föld alatti világot vájtak és alakítottak ki, amely most a látogatók előtt megnyitott barlangokban csodálható meg. A legjelentősebb a hegység északi részén húzódó Demänovský kras, ahol a Déményfalvivölgyben a barlangászok hatalmas, szövevényes barlangrendszert fedeztek fel, több mint 170 folyóvizes eredetű barlanggal. A leghosszabb barlangrendszer 9 szintjével és 173 méteres szintkülönbségével 30 kilométer hosszú. Kilenc összefüggő barlang alkotja, melyek közül kettő, a Déményfalvi-cseppkőbarlang (Demänovská jaskyňa slobody) és a Déményfalvi jégbarlang (Demänovská ľadová jaskyňa) a nagyközönség előtt is nyitva áll. A Déményfalvi-cseppkőbarlang hatalmas cseppkővízeséseivel és sztalagnátjaival (álló és függő cseppkövek összenövéséből keletkezett oszlop), egyedülálló cseppkővirágaival és további változatos, bizarr alakzataival Európa egyik legszebb cseppkőbarlangja. Folyosói, amelyek hossza 8126 méter, számos helyen teremszerűvé szélesednek. Ezek közül a legnagyobb a gyönyőrű cseppkődíszítésű, ún. Nagy Dóm (Veľký dóm). A barlangséta két útvonalon tehető meg (egyik 1200, a másik 1800 méter hosszú), mindkettő barlangtavak mellett vezet el. A barlangot 1921-ben fedezték, fel és 1933-ban nyitották meg a nyilvánosság előtt. A 7 C-fok körüli állandó hőmérséklet és az aránylag magas nedvességtartalom folytán klímája alkalmas a légúti megbetegedések és allergiák kezelésére. A Déményfalvijégbarlang már a középkorban ismert volt. A többi szlovákiai

A Déményfalvi-jégbarlang (Demänovská ľadová jaskyňa) jégvázái

12-13 oldal

barlanghoz hasonlóan ez is gerincesek és barlangi medve csontjainak lelőhelye. Írásos emlékek először 1719-ben említik a barlangot. Jégoszlopai és jégvízesései 400 évvel ezelőtt alakultak ki. 1880-tól, illetve 1950-től 650 méteres szakaszát nyitották meg a nyilvánosság előtt.

világ

Szpeleoterápia a Bisztrai-barlangban (Bystrianska jaskyňa)

A Vázseci Karsztban (Važecký kras), Važec község nyugati végében a Vázseci-cseppkőbarlang (Važecká jaskyňa) várja a látogatókat. 1922-ben fedezték fel. A nyilvánosság számára 1934-ben nyitották meg, és 20 évvel később állították helyre. 530 méter hosszú föld alatti járatai jelentős paleontológiai lelőhelynek számítanak. A látogatók 235 méter hosszú szakaszon tekinthetik meg. Bisztra község határában, az Alacsony-Tátra déli részén fedezték fel 1923-ban a Bisztra-barlangot (Bystrianska jaskyňa). Jelenlegi állapotában 1960 óta nyitott a nagyközönség előtt 490 méter hosszú szakaszon. Cseppkődíszítései érdekes függönyöket alkotnak, helyenként aragonit is előfordul a barlangban. Számos barlang évtizedek óta fogad látogatókat. Egyre nagyobb azonban az érdeklődés az újonnan felfedezett, azelőtt nem túl ismert és nem látogatható barlangok iránt, amelyek megtekintése adrenalinszint-emelő kaland. E barlangok között nagyon népszerű az 1981-ben felfedezett Holt denevérek barlangja (Jaskyňa mŕtvych netopierov) a Kecskehát hegyeken (Kozie chrbty). Bejárata a Trangoška és a M. R. Štefánik menedékház között vezető, jelzett turistaösvény közelében van. Nevét az ott talált, több ezer éves denevércsontokról kapta. A barlangnak 14 km hosszú járata van, ezek egy része barlangász kíséretében, speciális öltözékben, védősisakban és elemlámpával felszerelve tekinthető meg. A szlovákiai barlangokról még több információt kaphatnak az érdeklődők, ha ellátogatnak a liptószentmiklósi Szlovák Természetvédelmi és Barlangászati Múzeumba (Slovenské múzeum ochrany prírody a jaskyniarstva).

A Déményfalvi-jégbarlang (Demänovská ľadová jaskyňa)

www.smopaj.sk

ALACSONY-TÁTRA

Alacsony-Tátrai A Rovná hoľa (1723 m) csúcsa jól megközelíthető a Bocianske hágó felől

Nemzeti Park NAPANT

A

z Alacsony-Tátra teljes körű védelmére irányuló első kísérletek az 1918–21-es évekből származnak. Konkrét formát azonban csak 1963 után öltöttek. Az Alacsony-Tátrai Nemzeti Park 1978-ban jött létre 81 095 hektár területű központi résszel és 123 990 hektár területű védőövezettel. Mai területe 72 842 hektár, melyet 110 162 hektárnyi védőövezet vesz körül. Szlovákia kilenc nemzeti parkja közül ez a legnagyobb. A NAPANT területén 10 nemzeti természeti rezervátum, 12 tájvédelmi körzet, 3 természetvédelmi terület, 2 nemzeti természeti emlék és 6 természeti emlék található, melyeken a NAPANT folyamatos tevékenységet fejt ki a táj, az élőlények, a növények, ásványok, kőzetek megőrzése és védelme érdekében. A NAPANT központi igazgatóságának székhelye Besztercebányán van. A nemzeti park címerébe nem véletlenül került a barnamedve (Ursus arctos) A jelkép azt sugallja, hogy nagy számban fordul elő a nemzeti park területén. Az utóbbi években rendkívül elszaporodtak, és ezek a félénk állatok a lakott területek állandó látogatóivá váltak. Ma már nem számít ritkaságnak medvecsaláddal találkozni az erdei kirándulások során, vagy a hegyi falvak környékén, ahol nagy élvezettel fogyasztják az ételhulladékot, vagy a gyümölcsfák termését. A magasabban fekvő övezetekben zerge, farkas, hiúz és egyéb kis testű ragadozó él, továbbá szarvas-, őz- és vadkancsordák. Élvezet figyelemmel kísérni a sas és más ragadozó madarak méltóságteljes röptét, hallgatni a süketfajd, az örvös rigó (Turdus torquatus), a háromujjú harkály (Picoides tridactylus) és a havasi szürkebegy (Prunella collaris) énekét. A gránit kőzetű hegygerinceken a tavasz első hírnöke a kökörcsin (Pulsatilla alba), de virágzik itt a tetszetős havasi gyopár (Leontopodium www.nizketatry.sk, www.airports.sk, www.airportsliac.sk

14-15 oldal

alpinum) és a pettyes tárnics (Gentiana punctata) is. A völgyek lejtői és az alacsonyabban fekvő rétek gyógynövényekben gazdagok, az erdők alján erdei eper, málna, áfonya és szeder, és természetesen jó néhány finom, ehető gombafajta terem. Az év bármely szakában ideérkező látogatókat érintetlen, varázslatos természet, tiszta levegő, a pihenési és sportolási lehetőségek széles skálája fogadja. A természeti szépségeken kívül megismerkedhetnek a környék történelmi emlékeivel, az élő népszokásokkal, és mindehhez ráadásként finom ételek és nyugodt, zavartalan alvás járul. Reméljük, hogy a felejthetetlen élmények, amelyekkel szlovákiai kirándulásuk során gazdagodnak, hamarosan újabb látogatásra csábítják önöket. Az Alacsony-Tátra jó minőségű, I. és II. osztályú műutakon és vasúti közlekedéssel érhető el. A falvakba, valamint néhány természeti rezervátum területére a főútvonalakról letérve III. osztályú mellékutak vezetnek. A hegység közvetlen közelében két, egész évben működő repülőtér található, a Besztercebánya (Banská Bystrica) melletti Sliač, északkeleten pedig Poprad – Tatry.

A Vajszkói vízesés (Vajskovský vodopád)

www.napant.sk, www.airportsliac.sk

ALACSONY-TÁTRA

A Szlovák Idegenforgalmi Hivatal kirendeltségei küföldön

© Szlovák Idegenforgalmi Hivatal

Slovenská agentura pro cestovní ruch Jilská 16, 110 00 Praha 1, Česká republika tel.: +420 2 249 46 082, fax: +420 2 249 46 082 e-mail: [email protected]

Slovenská agentúra pre cestovný ruch Nám. Ľ. Štúra 1, P. O. Box 35 974 05 Banská Bystrica, Slovenská republika tel.: +421 48 413 61 46-8, fax: +421 48 413 61 49 e-mail: [email protected], www.slovakiatourism.sk

Narodowe Centrum Turystyki Słowackiej ul. Krakowskie Przedmieście 13 pok.17 00-071 Warszawa, Polska tel.: +48 22 827 00 09, fax: +48 22 827 00 09 e-mail: [email protected]

Kirendeltség Bratislava Záhradnícka 153, P.O. Box 97 820 05 Bratislava 25, Slovenská republika tel.: +421 2 507 00 801, fax:+421 2 555 71 649 e-mail: [email protected], www.slovakiatourism.sk

Slowaaks Verkeersbureau WTC Amsterdam, Strawinskylaan 623 1077 XX Amsterdam, Nederland tel.:+31 20 575 2181, fax:+31 20 575 2182 e-mail: [email protected] www.slowaaks-verkeersbureau.nl

Szerkesztőbizottság: Roman Žatko (elnök) Kamila Hanáková Daniel Kollár Viera Dvořáková Gabriela Užovičová Robert Bunča

ëÎÓ‚‡ˆÍÓ ÛÔ‡‚ÎÂÌË ÔÓ ÚÛËÁÏÛ èÓÒÓθÒÚ‚Ó ëÎÓ‚‡ˆÍÓÈ PÂÒÔÛ·ÎËÍË ÛÎ. îÛ˜Ë͇ 17/19, 123 056 åÓÒÍ‚‡ teÎ.: 007/095/251-76-31, î‡Íc: 007/095/251-76-45 e-mail: [email protected]

Slowakische Zentrale für Tourismus Vertretung Österreich Fillgradergasse 7, 4. Stock A - 1060 Wien, Österreich tel.: +43 1 5139569, fax: +43 1 5139763 e-mail: [email protected] Slowakische Zentrale für Tourismus Vertretung Deutschland Zimmerstrasse 27, 10969 Berlin, Deutschland tel.: +49 30 25 94 26 40, fax: +49 30 25 94 26 41 e-mail: [email protected] e-mail: [email protected]

Vezető szerkesztő: Bedrich Schreiber Fotók: M. Barlok, K. Demuth, M. Eliáš, A. Jiroušek, L. Khandl, Z. Vlach, A. Vojček Grafikai dizajn és realizáció: REMARK/CMA s.r.o. Rozmarínová 31, 821 04 Bratislava tel.: +421 2 434 153 60-62, fax: +421 2 434 153 59 www.remark.sk Fordító: Mislay Edit Címlap: A Garam (Hron) folyó forrásánál

Gazdasági Minisztérium Az Ágazati Operációs Program irányító szerve Ipar és a Szolgáltatások Mierová 19, 827 15 Bratislava Slovenská republika (Szlovákia) e-mail: [email protected] www.economy.gov.sk

Ez a kiadvány az Európai Únió támogatásával jelent meg