Látogatás Wolfswinkelben, az Eberhard Trumler kutatóállomáson

Látogatás Wolfswinkelben, az Eberhard Trumler kutatóállomáson A bécsi Németországban él Eberhard Trumler (1923 – 1991), a Nobel-díjas Konrad Lorenz, valamint Irenaus Eibl-Eibesfeldt és Otto König alapították meg 1969-ben a „Társaság a háziállatok kutatásért” „Gesellschaft für Haustierforschung”, közismert rövidítésben GfH) egyesületet. A GfH 1979-ben építette ki a háziállat-biológiai állomását, a Köln és Siegen közötti , és jelenleg Eberhard Trumler Kutatóállomás A névadó özvegye Erika Trumler asszony és az egyik tudományos munkatárs Dirk Roos (Dipl. biológus) egy szép nyári napon vendégül látott és végigvezetett a kutatóállomás területén. Így sikerült megismerkednem az ott folyó kutatómunkával, megfigyelésekkel

A GfH feladata és célja Birkenepülés után, egy völgyben kanyargó erdei úton mutat egy tábla balra fölfelé egy, csak terepjáróval járható meredek köves útra: „Eberhard Trumler-Station”. Az autóból kiszállva - másodpercek alatt az egész völgy idil íti az erre járó idegent, hogy jó helyen jár. A kapu után Trumler közül egyik sem fajtakutya, hanem külö csaholás után - engedelmeskedve a gazdinak Csupán egyetlen border collie német juhászkutya keverék mutatkozott igazán kitartónak. Fáradhatatlanul ismételte mutatványát 10 éves mozdulatlanul 1-2 percet. Ha nem volt semmi reakció, akkor elgurította saját magának és elöl kezdte az egészet. Ha a lányom a labdát eldobta neki, akkor is elöl - csak szemlátomást százszor nagyobb örömmel és kb. tízszeres gyorsasággal. Miközben Dirk Roos úrra vártunk, Trumler asszony tájékoztatott a GfH Az egyesület alapítása óta feladatának tekinti, hogy részére egy olyan fórumot biztosítson, ahol kicserélhetik tapasztalataikat és gondolataikat. A kutatási területek középpontját a háziállataink származásával és viselkedésével kapcsolatos megfigyelések, illetve magának a domesztikáció folyamatának a kutatása teszik ki. A kutyák szociális viselkedésrendszerének további kutatása és a kölyök és fiatal kutyák fe is a céljaik között szerepel. Diplomamunkákhoz, iskolai vagy tudományos szakmai gyakorlatokhoz egyaránt biztosít az egyesület A kutatóállomás rendelkezik egy szakmai könyvtárral, amelyet az ott dolgozók, megfigyelést vé használhatnak. 1

A leg egyesületen belül és a kutatóállomáson végzett munkák eredménye eljuthasson a szakmai berkeken kívülre is, ökhöz. Eberhard Trumler szellemében az egyesület a tevékenységével egy hidat kíván építeni a t háziállattartás gyakorlata között. Ennek en a iumok, réteg ismeretanyagát képezzék. Az egyesület programjában szerepel, hogy tagjainak és minden , szeptemberben az un. „Kutyanapok” öket a középpontba állítva, külföldi is meghíva, „Az ember és a kutya közötti párbeszéd” volt a kiemelt gondolat, az idén „A kutyák tanulása és kommunikációja” lesz a fókuszban. Évente néhány alkalommal hétvégi szemináriumokat is rendeznek. Az idén márciusban „Eredeti kutyák, a mai világunkban”, júniusban pedig - a kutyánk partnerünk lesz” címmel tartottak kétnapos szeminárium „Játék és tanulás - a nevelés részei.” valamint „Agresszió, mint biológiai mechanizmus” . megfigyelhetik a kifutókban él

Az ausztráliai dingók A kutatóállomás épületének közvetlen közelében található kifutóban élnek az ausztráliai dingók, a házi kutyától származó, jellegzetes vöröses színüket évezredek óta megtartó vadkutya faj példányai. Elvadult kutyaként jellegüket, viselkedésrepertoárjukat megtartva rendkívül jól tükrözik a kutyák közvetlen a farkastól megfigyelésekhez, amelyek . Dirk Roos úr terepjárójának hangját azonban hamara , mint mi. Azonnal mindegyik izgatottan fölállt és hajszálpontosan egy irányba nézve, rendkívül figyelmesen várt. A falkavezér természetesen legelöl, példamutató testtartással. Roos úr és a kieli egyetem etológusa Dr. Dorit FeddersenPetersen asszony közösen látják el a GfH és a kutatóállomás tudományos munkájának vezetését. Rövid bemutatkozás és útmutatás után bevezet bennünket a dingók - szavaival élve: a „kutyáink prototípusai”, - közé. területen szemlátomást jól érzi magát a 6 tagú dingófalka. „Christian” a falkavezér kan, két kan testvére „Michael” és „Roland”, „Ute”, valamint a 2006 december 5.-én született alomból itt tartott 2 fiatal kan. A dingó falka 2002 tavaszától élnek az ausztráliai dingók, az „Eberhard Trumler-Station”-on. Ugyanúgy, többi állat részére, a dingóknak is biztosított egy, a természetes életmódhoz közeli életkörülmény. Kétnaponta kapnak ivóvizet és élelmet vágóhídi nyers hússzármazékokat, esetenként vadhúst, különféle gyógynövények is megtalálhatók, melyeket az állatok a megfigyelések szerint több-kevesebb rendszerességgel fogyasztanak. A táplálék biztosításán kívül az állatok nélkülöznek minden más emberi befolyást. Nincsenek nevelve vagy tanítva. Elnevezésük csak a megfigyelési adatfelvételt könnyíti, Nem játszanak velük és semmilyen szoktatásban, szelídítésben vagy valamiféle életviteli korlátozásban nincs részük. Nincsenek oltva és féregtelenítve, állatorvosi ellátásuk csak kifejezetten vészhelyzetre korlátozott. A falka egész évben a szabadban tartózkodik. A deszkából ácsolt, fedett, szalmával aljazott búvóhelyüket csak téli . Egyébként a tetején szívesen tartózkodnak, mert onnan különösen jól figyelemmel tartható a bejárat, ami a kíváncsinak mondható dingóknak nagy érdekességet jelent, mert abból az irányból érkeznek az emberek, akiknek jelenléte mindig különlegességet hoz (új A búvóhelyet egyébként egyetlen alkalommal „Ute” is használta. Ekkor néhány hétig a falka többi tagjai, a falkavezér apaállat példamutatása eredményeként, a nden oldalról nyitott helyet használhatják, nem éppen meleg alvóhelyként. 2

A természetes, szándékos tartási körülmények eredményeként biztosított, hogy eredeti falkaélet valósul meg. Ennek következtében a falkatagok szociális viselkedésrendszere nem alakul át, nem változik meg, tehát a megfigyelésekhez és tudományos munkához ideális alapot nyújtanak. találkozások megszokása ellenére is különös érzés tölt el. A dingók azonnal hozzám sietnek és a két fiatal kivételével, igyekeznek azonnal testi kapcsolatba kerülni velem. Néhány másodperc múlva a falkavezér egyenként ellökdösi, fönntartva a jogot, az „idegennel” való elvételre gy , amikor kifejezi alárendeltségét, és kifejezetten igényli, hogy simogassam.

Közben Roos úr nyugodt hangon folytatja rendkívül informatív tájékoztatóját a dingók - „háziállat vagy vadállat?” - kérdésének . A biológiai besorolás szerint a • gerincesek törzsébe Vertebrata • osztályába Mammalia • alosztályába Placentalia • ragadozók rendjébe Carnivora • hasadt ajkúak alrendjébe Fisspedia • kutyafélék családjába Canidae • farkasok nemzetségébe Canis • dingók fajába Canis dingo tartozó állat. állata. kérdés megválaszolása,

„háziállat vagy vadállat?” – de Roos úr magyarázata után

A farkasból a domesztikáció során kialakult a kutya. -ázsiai egyedek átkerültek Ausztráliába és ott visszavadultak. A példányai elszaporodása során egy új állatfaj jött létre, a dingó. Még egyszer átfut a fejemen, hogy most én ragadozó állatok között vagyok, de ahogy körbepillantok, kevesebb okom van az aggodalomra, mint egy panellakásban tartott, rottweilernél tett házi látogatás alkalmakor. például már „Christian” megengedi a Christian - a falkavezér, többieknek is, hogy 1-1 percre a közelemben tartózkodjanak, megenged egy simogatást megszagoljanak vagy megnyaljanak. De mihelyt úgy véli, hogy a falkatárs már többet foglalkozik velem, áll, energikus, határozott léptekkel közeledve közénk jön és megáll. Ha ez nem elég, fejével ellöki a másikat vagy rámorog számomra, hogy egyetlen esetben sem ellenem fordul, nem engem választ el a dingó társától, hanem mindig a rangsorban alatta , és szándékosan én kezdeményezem a kapcsolatfelvételt egy alacsonyabb rangú állattal, aki minden esetben szívesen is fogadja közeledésemet, de minden esetben „Christian” vet véget a bizalmaskodásnak, elhess társát. Egy, mint falkavezér engedheti meg magának ezt. Ráadásul mindezt rendkívül kifinomult testbeszéddel és imponáló eleganciával teszi. Egyes kutyafajtáknál oly nyomát nem tudom fölfedezni nála. Aranysárga szemével keresi a szemkontaktust velem, figyeli és követi minden mozdulatom. Úgy érzem, nem ellenségnek, nem betolakodónak, nem konkurenciának tekint, í edik velem - s természetesen én is vele. Külön kell szólni a két fiatal, 8 hónapos kanról. Kíváncsiságuk újra és újra a igyekeznének minden hasznos jteni rólam. Szájukba veszik a kamera objektívsapkáj et, bele akarják dugni a fejüket a 3

hátizsákomba. Mindezeket rendkívül gyorsan csinálják, mert tapasztalatuk szerint „Christian” ezeket a cselekvéseket csak nagyon rövid ideig engedi meg nekik, illetve tartanak attól, hogy én bármely pillanatban megmozdulok, vagy rájuk nézek. M hoz, hogy csupán néhány lépésnyi távolságra, de elmeneküljenek kíváncsiskodásukat.

Dirk

Roos

magyarázatként

elmondja,

hogy

ez

egy

rangsorában legalul helyet foglaló állatoknak a falkavezér nem engedi meg, hogy idegenekkel kapcsolatba kerüljenek. Ennek m lassan tudnak tapasztalatok birtokába jutni. Viszont ez egyfajta biztosítékot jelent a falka túlélése érdekében, mert a fiatal állatok túlzott bizalma nem sodorhatja veszélybe a falkát. állatoknak a mozgása. Nem tesznek egy millimétert sem fölöslegesen, és A kiváncsi fiatalok mindig ott tartózkodnak, ahol a számukra a legjobb. Gyorsak, ha arra van szükség, és lassúak, ha fölösleges lenne gyorsnak lenni. Magabiztos, életörömöt sugárzó viselkedésüket sok-sok kutya (és kutyatulajdonos) megirígyelheti. Egy ilyen és értelmetlen tett volt az ember anyagi indíttatásból, presztíz , közel négyszáz kutyafajtát létrehoznia. Nem farkas, nem napjaink b tulajdonságait magába hordozó állat - ez maga a dingó. Világszerte próbálkoztak ugyan különféle tenyésztésével és kutyafajták, vagy magával valamelyik farkasfajtával való keresztezésével, de szerencsére ez több ezer éve Ausztráliában úgy és olyannak élnek ezek az állatok, mint amilyenek valójában. Annak ellenére, hogy a ’60-as évek végén - az emberek téves, vagy nem európai farkasokhoz, - majdnem a tel él mind a : Sztyeppe dingó, Kap York dingó, Hegyi dingó és Északi dingó.

Páriakutyák

Páriáknak nevezi a kynológia azokat a kutyákat, amelyek a domesztikáció során házikutyákká vált adulásuk kimutathatóan valamilyen szintet elért. Tehát a állatok, amely során egy háziasított állatból fokozatosan

ttá alakulnak át. Ezekre a kutyákra

gátolja létüket az ember esetleges jelenléte sem. évszázadok

szpontosító kiválasztásos tenyészettel szemben, a

színét, méretét, formáját és a továbbszaporodás leh Az érde megfigyeléseknek.

A török – iráni páriakutyák Azokban az országokban, ahol túlnyomórészt iszlám vallású emberek élnek, illetve az ország társadalmi és szociális berendezkedését ez a vallás határozza meg, a települések utcáin, falvak környékén Korán a kutyát egy „tisztátalan” állatnak definiálja. Érdekes, de nem egyedüli ellentmondása a Korán tanításainak, hogy tradicionális okokból az agarak fajtájával kivételt tesz. 4

A kutyák nem tiszta állattá

lásának bizonyos fokig megvan az értelme, hiszen az iszlám

betegségeket terjeszthetnek a kutyák. A történelem folyamán az ezeken a vidékeken a korábban használati célra kitenyésztett kutyafajták lakott területeken kívülre kerültek. Természetes túlélési harcot folytatva, emberi befolyás és kapcsolat nélkül tovább éltek és szaporodtak. Erre a kényszerpályára kerülve, csak a legéletképesebb egyedek tudtak megmaradni. Amíg korábban a szaporulatból a kinézetük és az ember által elvárt viselkedésük szerint maga az ember választotta ki azokat az utódokat, amelyeket további szaporításra leginkább alkalmasnak talált, addig a a kutyáknál az évszázadok alatt természetes szelektálódási folyamat indult meg. Az Eberhard Trumler Kutatóállomás olyan páriakutyák, amelyek származási helye Törökország keletegy sem sorolható be az FCI fajtakategóriába, tehát ezek nem fajkutyák. Ennek ellené viselkedésük

Törökország és Irán határvidék vadkutyák

l származó

elemzése

arra

enged

következtetni,

hogy

ól az ember elvárása az lehetett, hogy ugatással jelezzen, illetve az idegen állatot vagy embert ugatással és magával a jelenlétével elrettentse. wolfswinkeli falka létszáma évek óta nem csökken 30 alá és

nagyon gyorsan akklimatizálódtak. Itt Wolfswinkelben az eredeti életterületükhöz képest jóval hidegebb és zordabb klímájú közép-németországi viszonyok között élnek. Minden évszakban, éjjel-nappal szívesen tartózkodnak a szabadban, kölykeiket hóban-fagyban egészségesen hozzák a világra és nevelik föl. sz bekerült vírusok voltak a betegségek okozói. Ezek a páriakutyák nem kapják a házikutyáink szokásos és . Trumler asszony büszkén mesélte el, hogy a kölni egyetem több éve, havonta vizsgálati célra mintákat visz a alkalommal sem találtak parazitákat a mintákban. elvétve találnak kullancsokat.

A nagy falka Amint a kifutóhoz közeledtünk, hangzavar és a falkából kiváló 15jelenet, mintha egy nagy falu összes kutyája egyszerre rohanna az azonban - ellentétben némelyik „civilizált” fajtatiszta rokonukkal – érvényes az a mondás, hogy: „amelyik (pária)kutya ugat, az nem harap”. húzódik, majd föloszlik a csoport, az ugatás is fokozatosan abbamarad. Minden állat felváltva a falkavezért, a rangsorban fölötte álló állatot, illetve minket, a jövevény embereket figyeli. Ugatás, szaladgálás csak elvonná figyelmüket a hagyják. A helyzet kiértékelése, a pillanatnyi viselkedés helyes megválasztása, a folyamatos rizikófelmérés, a csillapító jelzések adása kerül a középpontba. Ezeken a kutyákon jól látszik, hogy a természetben, a mindenkori helyes viselkedésük megválasztásán múlhat az élet vagy halál kérdésé , majd a rangsorban második hím vesz alapos szagmintát a nadrágomról. A többiek 5ellazult testtartással a terü semmibe vett (vagy legalább is ezt színlelte) minket, embereket. „Közömbösítés” - amit olyan beszélgetéseim során: nem ránézni, nem hozzászólni, nem hozzányúlni! Ezt csinálta velünk, emberekkel egy 5

Természetesen nem maradt hatás nélkül az alfa hím viselkedése. A falkába percek alatt visszatért a nyugalom, sorra jöttek - mert jöhettek – ti kontaktus felvételét, és horkolva tovább aludt a napon. létszámú falkában valamit el akar érni, annak minden alkalmat meg kell ragadnia, hogy kimutassa képességeit. Ennek ellenére aligek során. Nem okoznak nagyfokú fájdalmat, sebesülést vagy halált. Semmit sem kockáztatnak fölöslegesen, és rendkívül jól használják a testbeszéd már képtelenné tenyésztett tacskóknak, terriereknek és az un. „társasági kutyaféleség”-eknek jót tenne egy Soha nem született még teljesen fehér vagy teljesen fekete egyed, de van néhány fehér vagy fekete foltos. -e a magatartási formái és jellemei között valamilyen különbség. Ugyanis a történelem során vallási és rituális anak csak a „ritka, mint a fehér holló” mondásra, a fehér

kül

mítoszok, népmesék, mondák világa számlálatlanul sok „pozitív” tulajdonságot tulajdonít a fehér állatoknak, a feketéknek pedig „negatívakat”. egyedek között a világosabbak nagyobb részben mutattak alárendeltségi, félelmi jeleket. Közülük kíváncsiabbaknak, határozottabbaknak mutatkoztak. Közülük kerülnek ki nagyobbrészt a falka rangsorában magasabb helyet elfoglaló állatok. b

, de méretében,

íciókat és rátermettséget mutató kan viszont az összes kutya között az egyik legsötétebb színkombinációjú állat. A szaporo és a kano

lizálták. Szándékosan nem kasztrálták, hogy a tüzelés, mint szexuális jelenség

eléri az ivarérettséget, és a szaporodás továbbra is biztosítottá válik. Azáltal, hogy a falka szaporodá befolyásolja, minden egyes utódgenerációról elmondható, hogy genetikailag, viselkedésileg és kinézetileg egyikéhez, mert a , , többféle kutya is kialakulhatott, figyelembe véve a jelenleg rendelkezésre álló archeológiai ismereteket, és a 10klí megegyezik az E egyikével - tudhattuk meg Dirk Roos biológustól, a kutatóállomás egyik tudományos munkatársától.

Szaúd-arábiai – etiópiai kutyák

Az Eberhard Trumler Kutatóállomáson úd-arábiai sivatagból származik. A -tenger túlpartjáról, a Kelet–afrikai Etiópiából került Wolfswinkelbe. Mind a két országban jelenleg is elég nagyszámú es alkalommal az nt a páriakutyáknál vagy a farkasoknál. Ezen egyedeknek a genetikai komponenseiben kevésbé vannak meg azok a kromoszómák, amelyek az egymásrautaltságot, mint életszükségletet és a túlélés egyedüli formáját szolgáló 6

Ezek a kutyák természetesen szintén nem tartoznak az FCI által nyilvántartott majdnem 400 kutyafajta valamelyikébe. , elég gyakoriak a Vörös-tenger mindkét partja melletti országokban. Trumler úr származási helyükhöz kapcs „sejk”–eknek. Ezzel az elnevezéssel kerültek be az 1993-ban megfilmesített „A kutya éve hordoznak magukban a házi kutyákból, mint a török-iráni páriakutyák. Emberekkel szemben tartózkodóak, félszegebbek. az elvadulás kezdetén járó kóbor kutyáknak mondhatók, mint igazi páriáknak. A kutatóállomáson mért biológusainak, kynológusainak és viselkedéskutatóinak. ,

A 4 tagú páriakutya falka

-

, és nem vonyítanak. A kutatók szerint, csupán kinézetre hasonló kóbor kutyákkal, Románia erdélyi keresztül, dél-keletre haladva egészen Szomáliáig mindenhol lehet találkozni. Ez azért érdekes, mert vallási, gazdasági és klímabeli különbségek vannak a jelzett földrajzi terület kü Viszont a használati funkciót nézve, ezeket a kutyákat évezredek óta ugyanarra a bizonyítja, hogy az ember és a kutya kapcsolatának vonatkozásban nincs különbség az erdélyi, az egyiptomi vagy az etiópiai pásztor között. ugatás, a kutyáknak semmi nyoma nem látható. Nyugodtan beszélgetve zárja be mögöttünk a kaput Dirk Roos úr, csupán arra kér, hogy lassan mozogva haladjunk. A bokrok közvetlen közelébe érve mozgás zaja hallatszik, néhány szökell állat. A többiek a fák közül figyelnek. Jól látjuk maradás mellett döntenek. Mi is - csupán a videó- és fényképfelvételek elkészítésére korlátozzuk mozgásunkat. „Várjanak a felvételekkel!”- tanácsolja Roos úr, - amikor megindulunk a kapu felé, mi ísérnek minket – bokrok közül. Néhány lépés után mind a négy állat kint van a nyílt, füves területen. Amikor teszünk pár Szemlátomást „terelnek” minket a kijárat irányába. Koncentráltan, igazi csapatmunkát bemutatva anélkül, hogy erre v hogy támadó-

n dolgozik bennük, irányítja cselekvésüket Amikor bezáródik mögöttünk a kapu, a falkavezér néhány rövid vakkantással lezártnak nyilvánítja az egész akciót. Hátranézve látom, hogy a többiek már lassan bandukolnak vissza a bokrok közé. A falkavezér utánam néz, megfordul és egy magasabb irányt. A feladat elvégezve, a rang megtartva, a falkaélet megy tovább, is után, a mi életünk is megy tovább.

A pária kutyák között

7

A nyestkutyák Látogatásunk vége felé közeledve még egy kisebb, körbezárt terület mellett haladunk el. Egy 4 tagú, szintén a kutyafélék családjába (Canidae) tartozó nyestkutya -állatcsoport is él a telepen. A nyestkutya (Nyctereutes procyonoides) eredeti hazája Ázsia távoli vidékein található. Értékes bundájáért nagyobb fél évszázaddal elterjedni ezek az állatok. Kiválóan alkalmazkodva az új környezethez és a civilizációs ártalmakhoz, jelenleg a Kelet felé haladva egyre gyakrabban jelennek meg ezek a 4–6 kg súlyú, kinézetre némelyik öleb fajtára hasonlító vadkutyafélék. egerésznek, és nem vetik meg a különféle növényi csemegéket, gyümölcsöket vagy a házi kutyáink száraz és dobozos tápját sem. Fogazatuk megegyezik a kutyáév formájú, mint a házikutyáké. Viselkedésük viszont már megosztottnak mondható. Egyrészt a kutyákéra hasonlít (pl. mozgása, testbeszéd-rendszerének túlnyomó része), némely esetben viszont a macskáéra hasonlít (p , mint egy macska.) Az Eberhard Trumler Kutatóállomáson megfigyelési, kutatási és tenyészeti céllal Wolfswinkelbe. Szándékosan egy sötét (kan) és egy fehér (szuka)

, 2 sötét és 2 fehér. A szoptatás után 1-1 példányt visszavittek az erdészhez, ahol ahol viszont fordított a színkombináció: a kan állat fehér és a , megfigyelve a színbeli alakulását. Az már az eddigi is kiderült, hogy a páriakutyáknál megfigyelt a szín és a viselkedés közötti összefüggés ezeknél az állatoknál még markánsabban jelentkezik. szaporulat Mi vagyunk a kíváncsi nyestkutyák

Gondoljon rá, Ön most a kutyája helyett is olvasott ... az ember és a kutya jobb együttéléséért. Stefan Siman

okl. állatterapeuta, kutyatréner

www.4tappancs.hu [email protected]

© Copyright 2008, 4TAPPANCS – Minden jog fenntartva! A fenti szakmai írás és annak tartalma, vagy részletének mindenféle másolata és fölhasználása, máshol - akár idegen nyelven - való

8