LAO-CE Tao te king [Az Út és az Erény könyve] Függelékben A kuotieni lelet (Tartalom) Első rész 1 Az nem A nem Ha kezdete ha anyja Aki látja a látja Egy csak E g mélység, Kapu homályba nyitó.
ÚT,
ha
mondja örök
az név, az
ha örök neve Égnek, neve a a a
más y
2 Tudod a megvan Tudod a megvan Van és nehéz és hosszú, rövid Magas és hang és előbbi. későbbi A tett szavak a ő Meg meg nem s minden vele marad.
a t
ü
szépet a jót a nincs könnyű mély zene egy nélkül nélkül dolgok nem nem nem félt
egymást egymást egymásnak egymást egymást mást
t
szó: ÚT. mondható: név. nincs: Földnek; van: létezőknek. vágytalan, csodát; vágy burkolatát. gyökér, szó. : titok. -
rút. rossz. kibontja, alkotja, latja. mutatja, befonja, adja. bölcs: cselekszik, tanít; előlépnek, vonakodik. tart, ragad, -
3 Ne engedd s nem ne s nem ne s nem A lelohasztja megtölti gyengíti erősíti A nép s az A bölcs így uralma: rend. 4 Az ÚT M mindenek Az a a por, Titok, s Nem ő az Ősnek őse. 5 Az nem a A nem az Az mint üres, mozog, A mire A mérték a jó. 6 Örök asszony,
kiválni civódik gyűjts rabol fitogtasd forrong bölcs
a
kiválóakat, nép; kincshalmokat, nép; javaidat, nép. uralom: vágyaikat, hasukat; akaratukat, csontjaikat. vágytalan, sürögjenek. cselekszik,
a a a
maradjon okosok
tudatlan, ne nem
üres,
de
nem
é
fogy
l
y
éleket csomót fényt lehull
s
a
milyen tudom,
kinek s
Ég
és
dolgok
Föld szalmakutyák
bölcs emberek Ég
és a
de
szalmakutyák Föld nem
nem sok
a
völgy
soha. , atyja. tompítja, megoldja, fakítja, porba. ó, való! szülötte, ,
érdes, emberi; neki. érdes, emberi; neki. tere fujtató: apad; lohad. szó való?
öle: homály
K a Ég J e sosem-fogyó.
p
u
l
9 A az Arany, őrizni Rang, vesztedet Végezd majd ez az Ég ÚTja. 10 Életed-erőd egy Leheleted gyermek Mélységes bölcs
a
Föld e
n
7 Az Ég Nem azért A háttérben s kívül s Magára s mindent megtalál. 8 A akár Szolgál mint Lakni szeretni adni szólni kormányozni dolgozni tenni Nem aki nem civakodó.
j
s v
és magáért
a
Föld
elöl belül nem
a s
mélybe az
a
Föld szív jóság igazság rend jártasság
a a az a a időben
teli él ki
vonulj
gyöngére tükröd
l
: gyökere. ó ,
nem-múló. van, nem-múló. bölcs: áll, jár; marad, áll. gondol,
legjobb: víz. száll, ÚT. jó, jó, jó, jó; jó, jó, jó. veszít,
kicsordul, kicsorbul. drágakő, tudja? gőg okozza. munkád, magadba:
összefonod: leszel. fogod: leszel. megtisztítod: leszel.
Néped nyugalmas Az Ég asszony A a nem-tudó Életre életre tenni, engedni, ez a mély ERÉNY.
jósággal kapuit
13 Siker, egyként dicsőség, egyként M A
nyitod,
mindent mindent hívni hívni,
és nem nem nem
11 Harminc küllő belül így jó Agyagból belül így jó Ajtót, ablakot ( ü r e s így jó A az üresség hasznot-adó. 12 Az vakítja az tompítja az megrontja verseny, zaklatja a terheli A a nem Nem ezt teszi.
kormányozod: leszel. zárod: leszel. megérted, látod: leszel. táplálni, birtokolni, megmarkolni, uralkodni:
a
kerékagy a az az
vágnak s é
g a
a e
t
dolog
öt
szín szemed, hang füled, íz ínyed, vadászat szíved, kincs életed. bölcs ad, legelteti. azt:
öt öt
ritka bensőre a
i
szemét
é
r siker
körül, üresség: kerék. edény, üresség: edény. falban, ) : ház. használható,
t
kudarc: rettegés; bukás: csapás. ? megaláz:
elnyerni elveszteni V e s z aki nem nem aki nem Aki a birodalomra arra kell bízni aki a birodalomra arra kell hagyni a birodalmat. 14 Nézem, neve: hallgatom, neve: megfognám, neve: E egy Kívül belül formátlan testtelen A Nézem, arca teste árnyak Ős a a az ÚT fonalát. 15 Az finomak r m e Leírom mint mint mint mint mint mint mint Ha tisztul ha
í
t
gondol gondol figyel,
nem a
ügyel,
nem
nem
látom, simuló; hallom, illanó; tudom, finom. nem: titok. világos, sötét, forma, kép. lép. hiába: nincsen, árnya. vezessen át; tudd,
nem nem három nem nem nemlétbe nincsen ÚT jelenbe kezdetet
őskor e g
voltak, t g h
j f
o
ő
a t őket téli folyón szomszédoktól
a a a az
mozdul
mélyre z t l
ő a
árkelűk, rettegők, vendég,
olvadó a a az nyugszik
a
rettegés, csapás. , magával; veszít, magával. magára, birodalmat; magára,
jég, rönk, völgy, örvény, az a
mesterei hatoltak; k , n o k . úgy-ahogy: megfontoltak; óvatosak; illedelmesek; engedelmesek; egyszerűek; tágasak; homályosak. örvény: lassan; nyugvó:
éled Aki megtelni A nem vágyik új után. 16 Az a A s A s Ez elfogadni A a Aki vesztébe aki mindent Aki aki Az az aki ö r Teste ő nem-haló.
az nem réginél
üresség nagy
mélyére nyugalmat dolgok
látom, dolog
amint mind-mind
a
gyökérbe a a elfogadni: tudni: nem
sorsot maradandót
mindent
tér
átfogó: igazságos:
uralkodó Ég az k k
ö
17 A a nép Utódaikat azokéit majd Ha nem Ha munkája dolga A minden természetes. 18 A megjelenik Megszületik megjelenik A
lassan. jár, kíván. megáll,
ÚTon
az az ÚTon é a
v
a
nagy alig
tudta, tisztelte,
hogy
nem bíznak szavai nép
egyre
nagy
UTat jogosság,
a a rokonok
a közt
viszály
érek, őrzöm. előlépnek, visszatérnek. virul, meg. nyugalom: sorsot. maradandóság, világosság. tudja, rohan; tudja, átfogó. igazságos, uralkodó. Égé, ÚTé. jár, l ó . halálé,
uralkodókról vannak. szerette, rettegte, megvetette. bízik, benne. megfontoltak, teljes, sikeres. mondja:
odahagyják: jóság. tudás: képmutatás. támad:
megjelenik a Bajban megjelennek a hű miniszterek.
gyermeki
19 Hagyjátok s a nép Hagyjátok a s visszatér Hagyjátok s tolvaj, E három nem Legyen a az a önzés helyett. 20 Hagyd s „Igen”, van-e Jó van-e Amit félni Ó, örvény Az mint mint Csak j e Mindenki én Ténfergő helyem T zavart Az homályos Az mihaszna Az tétlen Hánykódó kósza én
alázat. ország:
az
az jóléte a
százszoros jóságot, gyermeki
a rabló
nem csak
mérték egyszerűség vágy
a múlik és
a „úgy és mindenki kell? emberek
a
Nagy
én l
é
t
t
vagyok
vagyok, e
mint l
nem o a emberek én emberek én emberek én
e
v
más
okosságot, lesz. jogosságot, szeretet. mesterkedést, fenyeget. külszín, elég. mindenkinek nyíltság, helyett,
tudást, gond van”: különbség? rossz: különbség? fél, zűrzavar, végtelen! boldogok Áldozaton, tavasz-ünnepen. újszülött, n . gazdag, nincstelen. jöttment, lelem. a , szívem. fénylenek, vagyok. éberek, vagyok. tevékenyek, vagytok. hullám, szél: csupán.
De tápláló Anyám.
gyámolít
21 A az Az ködös Homály benne: köd benne: Sötét, benne: Csírája: benne: Őskortól megvan benne mindennek Mindennek Önmagából. 22 Részből teli új sok A ö s s A s Homályba ezért nem ezért nem ezért nem ezért Nem le A az Üres A a kezdethez. 23 A
nagy ÚTon és és
a kezdetét
holnap
lesz a a sok z e bölcs
z
a
v
a
r
az sokaság
a
o d Egyet mértéke
fénylik hívják áll
az harcol, nem régiek
egész
részből szó teljesség
természet
ERÉNY jár. ÚT: homály. köd, képek; homály, dolgok. mély, csírák. igazság, bizonyosság. máig neve, forrás: kezdete. látom?
egész, üresből; régiből, kevésből. pedig i k . őrzi, lesz. vonul, elő; hivalkodik, elő; dicsekszik, dicsérik; élre, követik. ezért győzhetik. mondták: lesz. ez? visszahajol
kevésszavú.
A nem a nem Honnan Az Ég és az Aki az aki az Aki romlásba Ha az Ha az A romlásba Ha senki nem követi.
tart tart
egész
Égből, Föld
a nem ember
alkot
az
ÚTon ÚTtal
az
ERÉNYt ERÉNNYEL
az
ÚTról
az
ÚTtal ÚT
az
ERÉNNYEL ERÉNY nem
24 Aki ágaskodik, aki nagyokat A nem jut a nem a nem a nem Az hiú méltó Nem az ÚT ösvénye. 25 V gomolygó előbb Néma, j e n e Mindenek Nevét ÚTnak
forgószél reggel, vihar nap. ered? Földből. maradandót, sem. jár, egy; bírja, egy. letér, megy. egy, vezeti; egy, átöleli. tévelygés: viszi. bízik,
egész
a
nem lép,
nem
jut
jut veszik hívják ÚThoz a erre
a mint
m
i
Föld
és
nem l m
e -
szilárdan; messze. fényeskedő fénybe, dicsekvő dicsőségre; nagyravágyót észre, hivalkodót élre. mérve: fölösleg, megvetésre. visz
a
l volt,
áll
n v f o Anyjának nem
a g
l y
: teljesség, Ég. változó, ó , ó . mondható. tudom, mondom,
így Nagy, messze érő, távolba v i s s z Az az a a király Négy nagy egyik: Az ember a Föld az Ég az ÚT törvénye: önmaga.
mondom: messze távolba a ÚT Ég Föld
jó jó
é
r
is van a törvénye törvénye törvénye
26 A nehéz: a a nyugalom: a A bölcs, ha terhét nem Bármily csodás őrzi Az könnyelműségre ne Ha elveszti ha elveszti uralmát. 27 A a szárroló a Aki retesz mégsem aki kötél mégsem A az nem a nem Ez A a Aki
t
vándor szónok
a a az az
könnyű mozgás naphosszat tájat adja
nyoma szava nélkül
nem tiszta
jó kapuját nélkül
jól zárja nyitja
jó nélkül
kötést köti oldja emberek
fordul
el dolgok
fordul a jó rossz
a a nem
el mély rossznak jónak tiszteli
nagy. érő, tűnő, tűnő: ő . nagy, nagy, nagy, nagy. világon, király. Föld, Ég, ÚT,
alapja, ura. vándorol, hagyja. lát, nyugalmát. uralkodó magát. könnyelmű: alapját, kapkod:
látható, szó, számol számoló. zárja, senki; köt, senki. bölcs: segítője, senkitől; segítője, semmitől. világosság. mestere, eszköze. mesterét,
nem legyen Ez a nagy titok. 28 Aki nőiségét hegyi Hegyi nem a Aki sötétségét példa Példa nem a Aki rejtettségét völgy Völgy táplálja az A szerszám A vezető A keveset tesz.
becsüli tudós,
bár
tévúton
a
férfiasságot mégis patak a patak a hagyja el az gyermekségbe a fényességet mégis a a veti el az határtalanba a dicsőséget mégis a a az örök egyszerűségbe rönköt
örök
örök
bölcs nagy
29 Aki a világot jól tudom: célhoz nem A világ áldozati é r i n t h e t e t l Aki megérinti: aki megragadja: A elöl járnak vagy hátul erősek vagy gyengék meleget vagy hideget emelkednek vagy A kerüli a kerüli a kerüli a feleslegest. 30 Aki nem
az
ÚTon erővel
járva
szolgálja tart
eszközét, tántorog.
ismeri, őrzi, világon. világom: ERÉNY, visszatér. ismeri, őrzi, világon. világon: ERÉNY, visszatér. ismeri, őrzi, világon. világon: ERÉNY, visszatér. felaprítják: lesz. használja: lesz. uralom
megragadná, ér. edény, e n . összetöri, elveszíti. létezők: haladnak, maradnak, fújnak, lehullnak. bölcs: mértéktelent, túlzást,
urát, rendet.
T u az Tüskebokor éhínség A jó nem Győz, győz, győz, Győz, ha győz, A s Az út Aki utoléri a halál.
d erő terem jár vezér,
32
a a
hódít nem nem nem nem nem dolgok az az
31 A legszebb mindenki Az k e A otthon a hadban a jobb oldalt tiszteli. A nem a ha akkor Béke, a Ha Aki az Aki célját Szerencsében gyászban az a D i a g y á Én A k ö fájdalom.
j ellene
a
: fordulhat. hadsereg nyomán, háború után. ha győz: megáll, mindenáron. dicsekszik; büszkélkedik; kevélykedik. tehet mást hatalmaskodik. virulnak, elhervadnak. erőszak: ÚT ellenében. ÚTtal szembeszáll,
fegyver
is
ÚTon ü nemes bal
r
l
i oldalt
fegyver nemes
lelkű nem
másként él legfőbb győz,
nem
örömmel emberölésnek az emberülésnek nem éri a bal oldalt a jobb oldalt alvezér bal fővezér jobb d a l m e n s z m e n a megölteket n
n
e e y
bajhozó: gyűlöli. járó . lelkű tiszteli, bajhozó, eszköze; tehet, vele. nyugalom neki. örömmel. győz, örül. örül, el. tisztelik, tisztelik: oldalon, oldalon. t : t . gyászolom. győzelem: ,
Az ÚT örök, e g y s z e de ereje Ha megőriznék fejedelmek, meghódolnának a Ég, Föld édes harmat a magától békében A n é v h a t á H a t á tudni kell nyugtot Az mint az oda minden visszatalál. 33 Aki aki Aki aki Aki aki aki Aki nem lát halált. 34 A balra jobbra Minden s Táplál, nem Ápol, s Vágya ezért mindent ezért Éppígy nem úgy alkot nagyot. 35 Ha
másokat magát másokat magát
r
r r
ismer, ismeri: legyőz, legyőzi:
elégedett: előretör, megáll: maradandó:
nagy
árad
belőle ő
mindent
rejtve
a tesz
a
nagy
tudós, bölcs. hatalmas, erős. gazdag, kemény, szilárd. -
él
ÚT
Mintát
névtelen; , végtelen. királyok. világok. összefonódna, hullna, nép volna. rend-faragás: , . : megállni, találni ÚT, óceán ű
folyik, folyik. ered, gyámolít. ruház, hatalmaskodik. ad, marad. nincs, kicsiny; befogad, nagy. bölcs: nagyot,
megőrzik,
a V i bántódás nyugalomban, Megpihen milyen Ám Ránézünk: hallgatjuk: de nem-fogyó.
s
világ z
s
a nem békében
az csábító nincs
é
idegen ételillat, az nem
az íze kicsiny, halk,
visszatér. , éri: él. utazó: az ének! ÚT ízének. látható; hallható használhatjuk:
t
nem
36 Hogy e l e n g hogy e r ő s í Hogy e l k e z hogy e l v e s z Ez a A lágy legyőzi a gyönge legyőzi A hal ne hagyja a nép ne lássa az ország fegyvereit.
e
d
n
t
e
n
d
e
n
t e rejtőző a
r
n az
el
a
víz
37 Az örök ÚT nem elvéhez mindent Ha megőrzik fejedelmek, minden él Nem kapkodnak, nem az egyszerűség megvédi Az egyszerűség a vágytalanság nyugalmat És rend van az Ég alatt.
egybefogjuk: i , gyöngítsük: i . bevégezzük: i , megtaláljuk: i . fény. keményet, erőset. mélyeit,
tevékeny, tétlen. királyok, békességben. sürögnek, őket. vágytalan, ad.
Második rész 38 A ezért A ezért A cél tett a
nagy kis
ERÉNY
nem
ERÉNY nem nagy nélkül nagy
tudja keresi
ERÉNYét, ERÉNY. ERÉNYét, ERÉNY. ERÉNY nélkül, cselekszik; jóság
cél nélkül, tettel cselekszik. Az igazságosság célért, tettel cselekszik; a szertartásosság cselekszik, s ha nem viszonozzák, feltűri ujját, úgy kényszerít. Jól mondják: ha elvész az ÚT itt az ERÉNY, ha elvész az ERÉNY itt a jóság, ha elvész a jóság itt az igazságosság, ha elvész az igazságosság: itt a szertartásosság. A szertartásosság: a hit, a tisztesség külszíne, a zűrzavar kezdete. Az előre-tudás az ÚT meddő virága, a tévelygés kezdete. Ezért a bölcs: a szilárdra ügyel, nem a ruhára; a magra, nem a virágra. Nem azt: ezt teszi. 39 Egységben az hogy a hogy a hogy a hogy a hogy Tisztaság az szilárdság a hatalom a virágzás a méltóság a Alázat alacsony
egy
lett
tiszta
legyen
szilárd
legyen
erejük
legyen
virágzó
legyen uralkodjék Ég Föld
szellem
erőtlen
völgy
kopár trón
az a
erős magas
ősidőkben: Ég, általa; Föld, általa; szellemek, általa; völgy, általa; király, általa. nélkül beszakadna; nélkül megremegne; nélkül lenne; nélkül lenne; nélkül megrendülne. hatalma, alapja.
Az „méltatlan”, I g hisz: alacsony A nem Ne légy, légy szürke, mint a kő. 40 Visszatérés gyöngeség Minden dolog a lét a nemlétből ered.
uralkodó „özvegy”, e a nagy
n magas
mint
az az
jáde,
ÚT ÚT a
létből
neve: „árva”. , alapja. dicsőség dicső. ékes;
iránya, ereje. ered,
41 Ha kiváló ember hall az ÚTtól k ö v e t i ; ha köznapi ember hall az ÚTról, hol követi, hol elhagyja; ha ostoba ember hall az ÚTról, nevet rajta. Ha az ostobák nem nevetnék, ÚTnak nem nevezhetnénk. Régóta mondják: a sima ÚT mintha göröngyös volna, az egyenes ÚT mintha visszafordulna, a világos ÚT mintha homályba hullna. A magas ERÉNY mély völgynek látszik, a tisztaság fakónak látszik, a tág ERÉNY szűknek látszik, a szilárd ERÉNY gyöngének látszik, a természetes kopottnak látszik. A hatalmas tér sarok nélkül való, a hatalmas hang alig hallható, a hatalmas edény lassan alakuló, a hatalmas kép halványodó. Az ÚT rejtőző, névtelen; a j á n d é k o z ó , teljességet adó. 42 Az az a a A keblén a
ÚT egy kettő három létezők
szüli
az a a a
hátán a lélekerő
a
egyet, kettőt, hármat, létezőket. jin, jang; adja
ö s s z h a n g j u k a t . Az emberek mindennél jobban gyűlölik az árvaságot, szegénységet, e l h a g y a t o t t s á g o t . M é g i s : a fejedelmek így nevezik magukat. Gyakran van így: aki veszít, nyer; aki nyer, veszít. Így mondták a régiek, én is így mondom: aki erőszakos, erőszakos halált hal. T a n í t á s o m erre alapozom. 43 A legyőzi az átjárja Ez A a kevesen értik.
lágy
világon keményet, üresség szilárdat. nem-cselekvés. tanítást, hatalmát
a a szótlan nem-cselekvés
44 Hírnév melyik Élet melyik Nyerni, melyik Aki sokat aki sokat Ha nem ha nem A maradandóban él. 45 A de a de Az az
a a
vagy vagy
sokat sokat az
eleget éri
a
határt fenyegeti
tökéletes
hiányosnak hasznossága
teljes egyenes ügyes
üresnek hasznossága mintha mintha
görbe ügyefogyott
élet, becsesebb? kincs, fontosabb? veszteni, kínosabb? halmoz, veszít; gyűjt, elszalaszt. tudja, szégyen, tudja, veszély.
látszik, nem-múló; látszik, nem-fogyó. lenne, lenne,
az ékesszóló A mozgás a nyugalom T i s n y u az Ég alatt rendet teremt. 46 Ha a földet Ha a mezon Nincs mint nagyobb mint nagyobb mint Aki elégedett tud lenni. 47 Nem hogy nem hogy Minél annál A nem mégis nem mégis nem s teljessé tesz. 48 Aki naponta aki naponta Apad, a S elvégez A elnyeri a nem nyeri el.
z
mintha dadogó legyőzi legyőzi t a s g a
világ trágyáznak világ legelnek a
követi a elhagyja a nagyobb vágynak
határt
lenne. a a á l
az az harci
nem szerzésre
az
eléggel
kell az kell
az Ég az a
ajtón ÚTját ablakon világot
messzebb kevesebbet
az
ÚTon fogyatkozik nem-cselekvésbe
a
o
hideget, meleget. g , m
urat, versenylovak. UTat, lovak. bűn, engedni; nyűg, ismerni; hiba, törekedni. megelégszik,
kilépned, elérd; kinézned, megértsd. jutsz, tudsz. bölcs: jár, megtalál; néz, megnevez; cselekszik,
tanul, gyarapszik; jár, fogyatkozik. ér. nem-cselekvéssel mindent. nem-cselekvés világot, cselekvés
49 A bölcsnek nincs a nép szíve az Jó a jó a mert az j ó s á Hisz a hisz a mert az b i z a l A bölcs félénken él szívét együgyűvé Mindenkit gyermekévé s a világ őt követi. 50 Kilépni az belépni a A tizenhárom hely tizenhárom a Tizenhárom hely m i é Az életvágy M o n d akiben egy orrszarvúval, tigrissel fegyvert nem visel, Orrszarvú szarva tigris karma fegyver éle M i é Nincs rajta hol a halál megtalálja. 51 Az az A erejük A az az Ez nem Az az Ápol, védelmez,
örök
o az
az halálra r j
t á az nem úgy nem nem nem
r
ÚT ERÉNY dolgok
alakot UTat ERÉNYt így parancsra ÚT ERÉNY
szíve: ő szíve. jókhoz, hamisakhoz, ERÉNY: g . jóknak, hamisaknak, ERÉNY: m . Ég alatt, teszi. fogad,
t
életbe: halálba. testen életé, halálé. ad: ? miatt. k : életerő, találkozik; hadakozik. találja, találja, találja. ? halál-hely,
szül, táplál. öltenek, kiteljesül. létezők tisztelik, becsülik. természetes, teszik. szül, táplál. segít, óv,
nevel, Életre életre tenni, engedni, ez a mély ERÉNY 52 A a Aki gyermekeit Ha nem Aki kapuját békére Aki kapuját életét Aki aki Aki s nem jut halálra. 53 Ha arra nehogy A ám az Palotáik földjeik csűrjeik ruháik Kardot ételben kincset Erre rablók tolvajuk Az nem erre vezet. 54 A ki amit el
hívni hívni,
kiteljesít. táplálni, birtokolni, megmarkolni, uralkodni:
és nem nem nem
világ világ az
Anyát is
az győz
Anyához felette ajtaját
a
ajtaját herdálja kicsit
a lágyságát a
látja, őrzi, fényt
belül
ÚTon nagy emberek
ÚT mellékösvényre
jó nem jól nem
ragadjak
kezdete: Anyja. megtalálja, megtalálta. visszatalál, halál. becsukja, bezárja, lel. kinyitja, kitárja, el. bölcs; erős. látja, megtalálja:
járok, vigyázok, letérjek. egyenes, térnek. ragyognak, gazosak; üresek, ékesek. viselnek, dúskálnak, gyűjtenek. mondják: tivornyája, tanyája. ÚT
palántát gyomlálják; megfognak, -
örökkön fiak, Ha ERÉNYe ha ERÉNYe ha ERÉNYe ha ERÉNYe ha ERÉNYe Mi mi mi mi mi Mi honnan Önmagából. 55 Aki mint Darázs nem vadállat Gyöngék lágyak fogása Nem mégis oly magjának Egész nem oly Az a Az e r A Az út Aki utoléri a halál. 56 Aki aki
ápolja ápolja ápolja ápolja
az
ápolja
a mindent
az a a az
én: család: falu: ország: világ:
a
a
magamban családomban falumban országomban világban
a
a
teljes újszülött csípi, ragadja
nem
ismeri
hatalmas összhangot maradandót ő dolgok az az
tud, beszél,
áldoznak unokák. magában, való családjában, gazdagodó; falujában, maradandó; országban, gyümölcs-hozó; világban, átfogó látom, látom, látom, látom, látom világ, látom?
ERÉNYt
bírja: gyerek. kígyó nem marja, meg karma. a csontjai, az izmai, mégis erős. férfi-nő egyesülését, föláll vesszeje, hatalmas ereje. nap kiálthat, lesz rekedt, az összhang ereje. tudni: maradandóság, tudni: világosság. erőt erőltetni: s z a k . virulnak, s elhervadnak. erőszak: ÚT ellenében. ÚTtal szembeszáll,
nem nem
beszél, tud.
Az a az a a porba ez Bizalom elutasítás nyereség veszteség dicsőség gyalázat Minden hódol neki.
ajtót kaput éleket csomót fényt a
becsukni, bezárni, tompítani, oldani, fakítani, hullani: azonosulás. érintheti, érintheti; érintheti, érintheti; érintheti, érintheti.
mély nem nem nem nem nem nem
57 A béke követi a a háború megtöri a A nem-cselekvés elvégez Honnan I n n e Ahol a szabályok szegény az ahol fegyverek felfordul az ahol mesterek sok a fölösleges ahol a törvények a nép megy Ezért mondja a nem cselekszem megváltozik nyugton vagyok megjavul nem sürgölődöm gazdagodik vágyam nincs - egyszerű a nép. 58 Közönyös boldog magabiztos alattomos Balsors, egymásra Ki A Igaz Az tévelygésbe A hegyes, éles,
az a az a tudja
a görbe a ember
de de
nem nem
rendet, rendet. mindent. tudom? n : gyarapodnak, ország; villognak, ország; ügyeskednek, holmi; sokasodnak, rabolni. bölcs: a nép, a nép, a nép,
uralom: nép, uralom: nép. szerencse lép. határt? egyenes? hamis? ösvénye visz. bölcs: károsít; sebesít;
egyenes, fénylő, de nem vakít.
de
59 A az legfontosabb A tartalékul Aki ERÉNYe gazdag. Ha l e g ha nincs ha a Ha uralma Ez a Ú mely örök-létet ad.
y
nem
igazít;
Ég a időben időben
ő
z
ERÉNYe h e
kell
t
e
t
nincs birodalom az mély
Anya gyökér, T hosszú
a
kormányzásban, szolgálatában tartalék. gyűjteni. gyűjt, gazdag: l e n ; legyőzhetetlen: határa; határa: övé. övé, megmarad. biztos alap: , életet,
60 Nagy ország mint apró halak Ha az uralom az nincs hatalmak a Nincs hatalmuk nem ártanak az Éppígy a nem árt az Nem ártanak az ERÉNYben eggyé válnak.
vezetése: megsütése. ÚTon jár, szellemeknek. embereknek. bölcs: embereknek. egymásnak;
61 A nagy ország mindent Mint az asszony győz, mert alul Ha a nagy ország a kicsi egy lesz ha a kis ország a nagy egy lesz A nagy ország egyesít a kis ország csatlakozik Mindkettő java ha a nagy marad alul.
folyammeder: befogad. nyugalma: marad. alá terül, vele; alá kerül, vele. és táplál, és szolgál. teljesül,
62 Az ÚT mindenek jók rosszak Hímes viszonzásra nemes figyelmet De a rossz embert sem vetem Mikor az Ég Fia trónra három miniszter elébe jáde jogart, díszszekeret adnak Követnék inkább az ÚT Miért tisztelték a régiek az Mert aki keresi, a bűn bocsánatát A világ ezért tiszteli. 63 Aki sürgés a a a Aki könnyűvel aki kicsinnyel Ezért nem úgy Aki nem nehéz ha A számol így elkerüli. 64 A a a az Gondolj amíg tégy mielőtt
tett
nélkül nélkül
fanyart kicsinyben gyűlöletet
ízesnek a
nagyot ERÉNYre
nehezet nagyra a végez alkot könnyen hisznek a a
nehezet a
nyugvó jeltelen gyönge apró
könnyen könnyen könnyen könnyen nem
is zűrzavar
őre, kincse, védelmezője. szavak lelnek, tettek érdemelnek. én meg. lép, lép: át. nyomát! UTat? elmondhatták: megleli, elnyeri.
cselekszik, munkálkodik: találja, látja, váltja. vállal, kezdje; készül, kezdje. bölcs: nagyot, nagyot. ígér, neki; dolga, feledi. bölcs: nehézséggel,
megfogható, formálható, szétbontható, széthordható. vele, létezik; rendet, keletkezik.
A hatalmas fa kicsiny csírából nő magasra; a kilenc emeletes torony előbb csak egy kis földhalom; az utazásra, ha messze is jutunk, egyetlen lépéssel indulunk. Cselekvésnek kudarc a bére, ragaszkodásnak vesztés a vége. Ezért a bölcs: nem cselekszik, s nem vall kudarcot semmivel; nem ragad meg, s nem veszít semmit el. Az emberek már-már a célnál vannak, mégis kudarcot vallanak. Akkor is ügyelj, ha már közel a cél, s kudarc nem ér. Ezért a bölcs: vágyik vágytalanságra, nem kell neki a ritka, drága, tanul tudatlan lenni, az elhagyotthoz visszamenni. A dolguk önnön rendjét tartja szemmel cselekedni nem mer. 65 Akik hajdan az UTat nem világosították fel a hanem együgyűvé Nehéz a nép ha sok a Aki tudással az ország aki nem-tudással az ország Aki ezt a mértéket A mértéket mély A mély ERÉNY a tágasság, V i s s z a v i az egyszerű-egészbe. 66 A miért A azért A
folyam, a legmélyebb :a
a völgyek a völgyek
követték. népet, tették. kormányzása, tudása. kormányoz, megrablója; kormányoz, boldogítója. tudja, tudja. tudni: ERÉNY. a béke. s z
tenger fejedelme? medre, fejedelme. bölcs:
a nép mert v e mert Nem nem riaszt örömmel meg G y ő z h mert nem küzd senki ellen.
fölött z
e
t
mögötte nyomaszt hatalma nem e
t
e
t
67 M o n d j hatalmas az én de Éppen, mert azért Ha hasznos már elfogyott Három a a s hogy eltel járni Bátor lehet aki bőkezű, aki vezető, aki De szeretet nélkül mérték nélkül alázat nélkül A halálba A szeretet a győzelmet aki vele védi m e g m a r Akit az Ég meg szeretettel védelmezi. 68 A jó a jó a jó a jó Erre nem-küzdő erre irányító erre legmagasabb Éggel egyesülő.
áll, marad; , halad. uralma, követik, elégelik. n ,
alatta
hadvezér harcosban hódító vezető
l
á
k
nem
a akar
nem nem nem
e
kél száll alul
: UTam, haszontalan. hatalmas, haszontalan. volna, volna. kincsem: szeretet, mérték, merek. szeret, mértékletes, kíméletes. ma: mernek, nyernek, vezetnek. mennek. harcban arat; magát, d . menteni,
harcravágyó, harag, csatába, marad. mondják: ERÉNY, mondják: erő, mondják: -
69 Így tartja gazda lenni inkább vendég hüvelyknyit haladni ha ölnyit Erre haladni lépés küzdeni kar védeni harc győzni had Nagy lebecsülni az Ha alábecsülöm elveszítem saját Amikor két a szelídé lesz a győzelem. 70 Szavamat követni Ám nem nem Szavamnak tettemnek ezt azért Kevesen ez A kincset rejteget.
a nem
hadvezér: merek, legyek; merek, visszaléphetek. mondják: nélkül, nélkül, nélkül, nélkül. hiba ellenséget. ellenségem, becsem. összecsap,
nem
had
érteni az
könnyű, könnyű. alatt senki, senki. van, van: értik, értenek. értenek, értékemet. darócruhája
Ég érti követi őse ura nem nem adja bölcs
71 A nemtudás a a tudás s z e n v e d é Aki a szenvedésről tudja: elkerüli a A bölcs elkerüli a szenvedést a szenvedésről tudja: így elkerüli a szenvedést. 72 Ha eljő Lakhelyét életét
a
nép a
nem ne
ne
féli nagy szűkítsd bolygasd
a
tudása legnagyobb; nemtudása s . szenvedés, szenvedést. szenvedés,
félelmetest, félelmetes. meg, meg.
Ha nem A ismeri de becsüli de Nem ezt teszi.
nem bolydul nem
mutatja
nem
dicséri
73 Aki merni aki félni Az egyik a másik Amit gyűlöl ki tudja, Az Ég győz, nem nem szól, nem kiált, l a s de Az Ég hálója szövése de nem jut rajta semmi át. 74 Ha a miért Ha ki H a csak Aki az Aki megvágja magát. 75 A Az azért A Az azért A Az azért Aki
nép
bátor: bátor:
de de s
ú végtelen
fél
a
a halállal á Halál helyette
a ács
l
l Ura
ács
helyett
urak
nép sok
adót
nehéz urak
féken
nehéz nép urak nem
féken nem
féli az
a életben
féli nem
a
helyett
az
népet
meghal, él. hasznos, káros. Ég, miért? ÚTja: harcol; válaszol; egybehív; , beteljesít. tág; ritka,
az hogy
nem halállal
félne merné l
bolygatod, ellened. bölcs: magát, magát; magát, magát. azt:
a félti
haláltól, sújtani? haláltál, sújtani? l sújthat. öl, ácsol. ácsol,
éhezik. szednek, éhezik. tartani. sürgölődnek, tartani. halált. dúskálnak, halált. életét,
megőrzi életét. 76 Mikor az gyenge, Mikor kemény, Mikor a gyengék, Mikor kemények, A kemény, a gyenge, Az erős a kemény az erős, a gyenge, lágy: emelkedik. 77 Az Ég a az a a Az a a Az a a Ki az, Aki A alkot, létrehoz, mások nem magasodik. 78 Nincs mint M a Mert A a mindenki mégsem Így aki
ember
fák,
erős: lágy: fegyver
a az csatát fa
hatalmas
keveset
lenn
mint
az
teljéssé emberek kevésből sokhoz feleslegét
aki az de de
a UTat
világnak
nem nem
engedékenyebb a g
é keményet, a gyenge lágy
az
füvek
ÚTja, magasat alacsonyt sokból keveset Ég sokból
lágyabb,
megszületik: lágy. meghal: erős. sarjadnak: hajlékonyak. elhalnak: szárazak. halálé; életé. veszít, eltörik; marad,
szól ország
az a
az
Ég
i erőset nemlét erőset keményet
s
a szennyét
magára
íjász: lenyomja, fölemeli; elvesz, megnöveli. ÚTja: elvenni, tenni. útja: elvenni, hozzátenni. nyújtja? követi. bölcs: birtokol; ragaszkodik; fölé
alatt, víz. : legyőzi. segíti. legyőzi, legyőzi: tudja, teszi. bölcs: veszi,
az aki az a Az fonákul hangzanak. 79 Nagy nagy de nyoma Jól A felrója de Aki a aki a Az nem a jók pártfogója.
ország
áldozat gondját birodalom igaz
a a
harag, vége: marad. így? bölcs: rovást, jogát. bírja, felírja; elhagyja, behajtja. ÚTja óvja:
béke nincs
van
ez a
nem az
követeli ERÉNYt rovást
az
ERÉNYt rovást Ég rokonait
80 Kicsi legyen az ország, Ha volna ne Féljen a messzire ne Páncélban, ne hajón, kocsin, ha ne Csomóírást Legyen szép ízes az tiszta a békés a S ha két nép hogy egyik a s hallják túlról k u t y a u g úgy érjenek meg hogy nem jártak egymáshoz át. 81 Nem nem Nem nem
ura; veszi, ura. szavak
magára
ékes egyenes bizonygat, jó,
kevés
nép. is szerszám, használja. haláltól, járjon. fegyverrel hadakozzon; volna is, utazzon. bogozzon. az élete, étele, ruhája, lakása. oly közel lakik, másikra lát, a kakaskukorékolást, a t á s t , öregkort, halált,
az
egyenes ékes aki
az aki
a
szó; szó. jó; bizonygató.
A tudós a sokat-tudó: A bölcs Ha másoknak ha másoknak Az óvni, a tenni, nem hántani.
nem nem nem segít, ad, Ég nem bölcs
ő ő
sokat-tudó; tudó. kincshalmozó. gyarapodik; gazdagodik. ÚTja: ártani; ÚTja:
Függelék A kuotieni lelet 1993-ban fontos új anyaggal gyarapodott a régi kínai filozófiával foglalkozó kutatás: Kuotienben, a Hupej tartománybeli Csingmen város közelében megtalálták a Tao te king egy korai, bambusz-csíkokra írt változatát. Az i. e. 300 körülre datálható lelet a hajdani Csu fejedelemség Jing nevű fővárosának temetkező helyén került elő, a „Keleti Palota tanítójának”, vagyis a trónörökös nevelőjének sírjából. A sír számos filozófiai szöveget, egész kis filozófiai kézikönyvtárat tartalmazott. A fellelt szövegek nagy része konfuciánus mű, kettő azonban taoista. Ezek egyike a Tao te king korai változata. A két taoista mű három „kötegben” található (A, B, C). A kötegek bambusz-csíkjait eredetileg zsinór fűzte össze, ez azonban nem maradt fenn, így a széthullott részek kötegen belüli sorrendjét nem ismerjük. Kísérletek történtek az eredeti elrendezés visszaállítására; az alább olvasható magyar fordítás Cuj Zsen-ji megoldási javaslatát k ö v e t i . Ez az „Ős-Tao te king” a későbbi 81 fejezetből harmincegyet tartalmaz - közülük húszat teljes terjedelemben. Ezek közt van egy fejezet (a standard számozás szerinti 64.), amely itt két különálló egységet képez, s két olyan, amelyet ez a korai változat egynek tekint (17+18). A leletben képviselt többi fejezet közül hat néhány sor híján azonos a standard szöveggel, öt viszont lényegesen rövidebb. Három fejezetet (15, 32, 45) leletünkben választó-jellel kettéválasztva találunk, így e részeket önálló, külön fejezeteknek kell tekintenünk - fordításunkban a és b jellel megkülönböztetve külön szerepeltetjük őket. (A Tao te king ma ismert fejezetbeosztása és számozása későbbi eredetű: Liu Hsziang készítette az i. e. 1. században. A korai leletek - a Mavungtujban találtak és ez a mostani nem számozzák az egyes fejezeteket, ugyanakkor a mi szövegünk - ellentétben a mavangtuji szövegekkel - következetesen elkülöníti, elválasztja azokat.) Fontos még tudni, hogy a 64. fejezet második fele kétszer található meg leletünkben (A:6 és C:4), s a két változat valamelyest eltér egymástól. Egyébként pedig szinte minden esetben, a teljes fejezeteknél is, van valami különbség, kisebb-nagyobb eltérés a ma ismert szövegtől. Ez az új Tao te king-lelet körülbelül száz évvel korábbi az 1973-ban fellelt, i. e. 200 tájáról való mavangtuji leleteknél - feltéve, hogy a most megtalált szövegeket a haláleset után írták le. Ám az is lehetséges, hogy a sírba az elhunyt életében használt könyvtárát helyezték, ebben az esetben szövegünk az i. e. 4. század második feléből származhat, így akár százötven évvel is megelőzheti a két mavangtuji változatot. Az i. sz. 3. század közepéről való Vang Pi kommentár szövegénél pedig - a ma elfogadott standard változat nagyrészt ezen alapul - legalább 550 (a fenti második esetben akár 600) évvel korábbi. Milyen tanulságokkal jár a lelet, mond-e valami újat a Tao te king olyannyira problematikus keletkezéséről? Annyit mindenképpen, hogy a szövegek most fellelt
formájukban i. e. 300-ban már léteztek, megvoltak. Ha pedig összevetjük őket a standard, bevett szöveg megfelelő helyeivel, egészében megállapítható, hogy a kisebb-nagyobb eltérések ellenére nincsenek döntő, az alapvető filozófiai tartalmat érintő különbségek. Arra, hogy ez a korai változat, amely terjedelmében kb. egyharmada a ma ismertnek, milyen viszonyban van a - mondjuk így - végleges szöveggel, több elmélet van. Ilyen válaszok hangzottak el a kérdésre: 1. A megtalált három köteg mindegyike egy-egy önálló gyűjtemény, antológia különféle bölcs mondásokból, s e gyűjteményeket később ez Tao te king összeállítója forrásként használta (Cuj Zsen-ji álláspontja). 2. A megtalált szöveg egyike az akkoriban ismert számos Tao te king-változatnak (Li Hszüe-csin álláspontja). 3. A Lao-ce néven emlegetett könyvnek valójában két változata létezett; a most megtalált szöveg ezek egyike: a korábbi, a rövidebbik. Ezt a változatot Li Er vagy Li Tan írta Konfuciusz korában. A későbbit Tan, a Nagy Történész állította össze az i. e. 4. században: ez teljes egészében tartalmazta a korábbi változatot, megtoldva további részekkel, melyeket Tan maga írt (Kuo Ji álláspontja). 4. A kuotieni lelet a Tao te king egyik korai, kevésbé terjedelmes változata, ám nem azonos azzal, amelyet a ma ismert standard szöveg összeállításánál használtak (Hszing Ven álláspontja). 5. Lehetséges, hogy a három köteg anyaga együtt egy egészet képezett, és válogatás volt a Tao te king egyik akkor létezett változatából. A válogatás alapjául szolgáló verzió azonban még nem volt azonos a ma ismert teljes szöveggel - itt-ott hiányoztak belőle sorok, egyes helyeken hosszabb szakaszok is. Azonkívül feltehető, hogy nem egy, hanem legalább három különböző változatot használt a válogatás összeállítója (Robert G. Henricks álláspontja). Úgy látszik tehát, hogy egyelőre minden kérdés nyitva maradt, amennyiben a röviden ismertetett hipotézisek eleve csak valószínűsíthető válaszokat adnak, másrészt ellentmondanak egymásnak. Mégis elmondhatjuk, hogy egyre jobban haladunk, új tényekkel alátámasztva, visszafele az időben; és ha a lelet döntő, az alapvető kérdéseket megválaszoló bizonyítékokkal nem is szolgált, a további kutatást ösztönző fontos adalékokkal igen. Ezek a kutatások, tudományos viták - Keleten és Nyugaton - éppen csak elkezdődtek; a további fejleményeket érdeklődéssel várjuk. Mindenképp örömünkre szolgál, hogy jelen kötetünkben magyarul is bemutathatjuk ezt a figyelemre méltó tudományos újdonságot. Az eredeti szöveget 1998-ban publikálták Kínában (Guodian Chumu zhujian. Beijing, 1998.); a kétnyelvű angol kiadás 2000 nyarán jelent meg (Robert G. Henricks: Lao Tzu's Tao Te Ching. A Translation of the Startling New Documents Found at Guodian. New York, 2000.). Szeretnénk emlékeztetni arra, hogy a lelet fordítása - akárcsak a teljes műé -: irodalmi igényű változat az érdeklődők szélesebb köre számára. Reméljük, hogy előbb-utóbb szó szerinti pontosságra törekvő, tudományos célú magyar fordítás is készül majd. A szövegben itt-ott előforduló zárójelek értelmezési bizonytalanságot vagy szöveghiányt jeleznek - ez utóbbi esetben a hiányzó karakterek száma ismert, s a kiegészítés többnyire a standard változat alapján, ritkábban a mavangtuji leletek nyomán történt. Az egyes darabok tudományos számozását zárójelben követi a megfelelő standard szöveg fejezet-száma. A kuotieni szövegváltozat C:1 A a Utódaikat azokéit majd Ha
nagy nép
alig
tudta, tisztelte, nem
hogy
uralkodókról vannak. szerette, rettegte, megvetette. bízik,
nem Milyen k í De dolga A minden Ám s A megjelenik bajban megjelennek C:1 (27 + 18)
bíznak m
é
l műve
e
nép
e
egyre
a megjelenik rokonok
nagy
UTat jogosság, viszály gyermeki
a közt a az a
C:2 Ha a a V i s bántódás nyugalomban, Megpihen milyen csábító Ám nincs Ránézünk hallgatjuk De s o s e C:2 (35) C:3 A otthon hadban Ezért a (A ha akkor Ha Aki az Aki célját Szerencsében gyászban az a D i a g y á
t
benne. félszeg, s ! teljes, sikeres. mondja: természetes. odahagyják, jóság. támad: alázat; ország: miniszterek.
hű
nagy világ z
s
Mintát a nem békében
az -
f
o
nemes bal jobb
a a
é
idegen ételillat, az nem nem
az íze
m
t
az ÚT
g
y
oldalt oldalt
fegyver nemes másként
nem él
győz,
nem
örömmel emberölésnek (az emberölésnek) nem éri a bal oldalt a jobb oldalt alvezér bal fővezér jobb d a l m e n s z m e n
e e
megőrzik, visszatér r , éri: él. utazó: ének! ízének. látható; hallható. megmarad: ó .
lelkű tiszteli, tiszteli. mondjuk: (bajhozó). lelkű) tehet. vele. örömmel. győz, örül. örül, el. tisztelik, tisztelik: oldalon, oldalon. t : t .
Én A k f C:3 (31)
a
megölteket
ö á
n j
d
n a
y l
o
gyászolom. győzelem: , m .
C:4 Cselekvésnek kudarc a bére, ragaszkodásnak vesztés a vége. A bölcs nem cselekszik, s nem vall kudarcot semmivel; nem ragad meg, s (nem veszít semmit el). Akkor is ügyelj, ha már közel a cél, s kudarc nem ér. Ám az emberek: már-már a célnál vannak, mégis kudarcot vallanak. Ezért a bölcs: vágyik vágytalanságra, nem kell neki a ritka, drága, tanul tudatlan lenni, az elhagyotthoz visszamenni. A dolgok önnön rendjét tartja szemmel cselekedni nem mer. C:4 (64) B:5 Ha k ha hol hol ha nevet Ha ÚTnak Régóta a a az A a a a a A a a
kiváló ö köznapi
ember
hall
az
ÚTról, v e t i ; ember hall az ÚTról, követi, elhagyja; ostoba ember hall az ÚTról, rajta. az ostobák nem nevetnék, nem nevezhetnénk. mondják: világos ÚT mintha (elvesző) volna, sima ÚT mintha göröngyös volna, (egyenes) ÚT mintha visszafordulna. magas ERÉNY (mély) völgynek látszik, tisztaság fakónak látszik, tág ERÉNY szűknek látszik, szilárd ERÉNY (gyöngének) látszik, (természetes) kopottnak látszik. hatalmas tér sarok nélkül való, hatalmas edény lassan alakuló, hatalmas hang (alig hallható),
a Az a j teljességet B:5 (41)
á
hatalmas ÚT n
B:6 Aki kapuját békére Aki kapuját életét B:6 (52) B:7a A de a de A mintha a mintha a mintha B:7a (45) B:7b A a T i n y az B:7b (45) B:8 A ki amit el örökkön fiak, Ha ERÉNYe ha ERÉNYe ha ERÉNYe ha
d
kép (rejtőző, k
é
o
halványuló. névtelen; ó , adó).
z
ajtaját
becsukja, bezárja, lel. várva) kitárja, el.
(javakra veszti
tökéletes
hiányosnak
látszik, nem-múló; látszik, nem-fogyó. ügyesség volna, nyereség volna, egyenesség visszahajolna.
hasznossága teljes
üresnek hasznossága nagy ügyetlen nagy veszteség nagy
mozgás nyugalom s u Ég
legyőzi legyőzi z
t g alatt
a a a
s a
l rendet
jó nem jól nem
ragadják ápolja ápolja ápolja
ápolja
az
á o
hideget, meleget. g , m teremt.
palántát gyomlálják; megfognak, áldoznak unokák. magában, való; családjában, gazdagodó; falujában, maradandó; országban,
ERÉNYe ha (ERÉNYe Mi mi mi mi Mi honnan ( Ö B:8 (54)
ápolja mindent a
család: falu: ország: világ:
a az a
B:3 Hagyd s „Igen”, van-e Jó
(családomban falumban országomban világban
a a
n
m
a
B:1 A az legfontosabb A tartalékot Aki (ERÉNYe Ha l e g y ő z ha nincs ha a Ha az uralma (Ez a mély Ú mely örök-létet B:1 (59) B:2 Aki naponta aki naponta Apad, a S elvégez B:2 (48)
a
g
á
b
Ég a időben időben ERÉNYe h e
t
e
nincs birodalom Anya gyökér, T hosszú
az
a
ÚTon fogyatkozik nem-cselekvésbe
a múlik és
a „úgy és
ó
gyümölcs-hozó; világban, átfogó). látom), látom, látom, látom. világ, látom? l . )
kormányzásban, szolgálatában tartalék. kell gyűjteni. gyűjt, gazdag. gazdag): t l e n , legyőzhetetlen: határa, határa: övé. övé, megmarad. biztos alap): , életet, ad.
tanul, gyarapszik; jár; fogyatkozik. ér. nem-cselekvéssel mindent.
tudást, gond. van”: különbség? rossz:
van-e Ahol ott B:3 (20) B:4 A m Ügyelj, M A ha ha Ezért a (Ügyelj), ( E aki nem (aki Aki nem arra aki nem arra B:4 (13) A:11 (Az gomolygó előbb Néma, j e n e Mindenek Nevét ÚTnak így Nagy, messze távolba v i Az az a a Négy egyik:
különbség? fél, kell.
mindenki félni
siker e
g
k
t
ö
ö
mert i
é
r
siker elnyered elveszted
gúzsba -
siker mert i v
m l
t
é
elveszejthet t s
r
é vesződik
nem a
gondol befele a) bízni befele a hagyni
kell kell
volt, l m
e -
a a
teljesség mint Föld nem n v a f o g Anyjának nem
és l y
mondom: (messze érő), s
s
király nagy
távolba z
a ÚT Ég Föld
t
é
r
is van a
a
kudarc: z . elveszejthet! ? köt: megkötöz, megkötöz. mondom: kudarc. ) ? z , magával; vész, magával. néz, világba, birodalmat; figyel, világra, birodalmat.
ÚT): Ég. változó, ó , ó . mondható. tudom, mondom, nagy. érő, tűnő, tűnő: ő . nagy, nagy, nagy, nagy. világon, király.
Az a az az A:11 (25)
ember Föld Ég ÚT
A:12 Az mint üres, mozog A:12 (5) A:13 Az (a A s A s A:13 (16) A:7 Az Ha minden Nem az Az a És A:7 (37) A:8 Aki sürgés a (kicsinyben Nehéz aki A így A:8 (63) A:9 Tudod megvan Tudod megvan Van
törvénye törvénye törvénye törvénye:
Ég
a az az
és a
Föld
de -
tere fújtató: apad; lohad.
nem nem
üresség
mélyére
érek, térek). előlépnek, visszatérnek. virul, meg.
teljességbe dolgok látom, dolog
amint mind-mind
a
gyökérbe
ÚT megőrzik
tér
örökre fejedelmek,
él kapkodnak, egyszerűség egyszerűség vágytalanság rend van
tett
nem megvédi nyugalmat az
Ég
nélkül nélkül
fanyart
ízesnek nagyot dolga nehezet a
a a a bölcs
számol
a
szépet a a
jót a
és
nincs
egymást
Föld, Ég, ÚT, önmaga.
tétlen. királyok, békességben. sürögnek, őket. vágytalan, ad. alatt.
cselekszik, munkálkodik: találja, látja). annak, feledi. nehézséggel, elkerüli.
rút. rossz. kibontja,
nehéz hosszú, Magas hang előbbi, A tett szavak a ő Nem meg s A:9 (2)
és és és
A:14 A a a az Gondolj amíg tégy rendet, mielőtt A
egymást egymásnak egymást egymást egymást
mély zene későbbi
alkotja, latja. mutatja, befonja, adja. bölcs cselekszik, tanít; előlépnek, vonakodik félt, marad.
nélkül nélkül dolgok nem nem minden
A:10a Az e g de Ha meghódolnák A:10a (32) A:10b Ég édes m i m i A n h H tudni nyugtot Az mint oda A:10b (32)
könnyű rövid
ragad vele
ÚT y
s
örök, e
z
névtelen; ű , végtelen királyok világok.
r
ereje megőriznék
fejedelmek, a
és
Föld harmat d e e n
n n
d
egybefonódik n k
i
é a a
r
v t t
á á
r r
kell az minden
nyugvó jeltelen gyönge apró
r
könnyen könnyen könnyen könnyen nem
is zűrzavar hatalmas
hull e , e . rend-faragás: , . : megállni, találni. ÚT; óceán: visszatalál.
megfogható, formálható; szétbontható, széthordható. vele, létezik; keletkezik. fa
(kicsiny) a nem A ha A: 14 (64)
volt, hegyre
A:15 Aki aki Az a a porba (az a az Bizalom elutasítás nyereség veszteség dicsőség gyalázat Minden A:15 (56)
megérti, beszél,
magasra); torony földhalom. jutunk, indulunk.
kis úgy
nem nem
beszél, meg. becsukni, bezárni, fakítani, hullani, tompítani), oldani: azonosulás. érintheti, érintheti; érintheti, érintheti; érintheti, érintheti. neki.
érti
ajtót kaput fényt éleket csomót a
mély nem nem nem nem nem nem hódol
A:16 A a A Honnan Ahol felfordul ahol felbolydul ahol sok ahol a Ezért nem nem nyugton vágyam A:16 (57) A:1 Hagyjátok s hagyjátok
csírából (nő kilenc emeletes (csak egy fel csak alacsonyról)
béke háború nem-cselekvés
követi megtöri
a a elvégez
a
szabályok az fegyverek az mesterek a fölösleges javak nép megy mondja a sürgölődöm gazdagodik cselekszem megváltozik vagyok megjavul nincs egyszerű
a
a jóléte
nép a
rendet, rendet. mindent. tudom? gyarapodnak, ország; villognak, ország; ügyeskednek, holmi; halmozódnak, rabolni. bölcs: a nép; a nép; a nép; a nép.
százszoros
tudást, lesz; ragaszkodást,
s hagyjátok s E nem Legyen a a önzés A:1 (79) A:2 A miért A azért A a mert fölötte mert Nem nem örömmel meg G y mert A:2 (66)
tolvaj, visszatér
nem
mérték az vágy
nyíltság,
fenyeget; kioktatást), szeretet. elég. mindenkinek: helyett, helyett.
gyermeki hiúság
három:
egyszerűség
folyam, a legmélyebb a
a völgyek a völgyek
nép
előtt mögötte alatta nyomaszt
riaszt
hatalma nem
ő
z nem
A:3 Nincs mint nagyobb mint nagyobb mint Aki elégedett A:3 (46) A:4 Aki nem A ha nem Győz, győz, g nem
rabló (a a
h
e
t küzd
e
t
l senki
nagyobb a
bűn, engedni; nyűg, törekedni; csapás, ismerni. megelégszik, lenni.
vágynak szerzésre
határt az
az
ÚTon erővel
y
nem eléggel tud
járva
szolgálja tart
jó győz: hódít nem nem ő kevélykedik.
e
tenger fejedelme medre, fejedelme. bölcs: jár, halad; áll, marad. uralma, követik, elégelik. n , ellen.
z
urát, rendet. hadvezér; megáll, mindenáron. dicsekszik; büszkélkedik; , -
Nem mégis A A:4 (30) A:5a Az finomak mélyre rejtőzők, D i c ennyit megfontoltak, óvatosak, illedelmesek, engedelmesek, egyszerűek, homályosak, A:5a (15) A:5b Az tisztul A éled Aki megtelni A:5b (15)
őskor
s
nemes
é
mesterei voltak, hatolók; megfoghatatlanok. e t ü k r e mondhatok: téli folyón átkelők; szomszédoktól rettegők; a vendég; az olvadó jég; a rönk; az örvény.
r
mint mint
a a mint mint mint mint
örvény
nyugszik
nyugvó
mozdul
az
lassan. lassan. jár, kíván.
ÚTon nem
A:6 Cselekvésnek kudarc ragaszkodásnak vesztés Ezért a nem s nem vall nem ragad s nem veszít Akkor is ha már közel s kudarc A vágyik nem kell neki tanít az elhagyottat Tett nélkül mindenek A:6 (64) A:17
szorongat, ér él.
célba maradandóban
a a kudarcot semmit a nem a
ritka,
bére, vége. bölcs: cselekszik, semmivel; meg, el. ügyelj, cél, ér. bölcs: vágytalanságra drága, tudatlanságra, megtalálja. cselekszik javára.
Aki a mint Rovar nem nem vadállat Gyöngék lágyak fogása Nem ismeri mégis oly a Egész nem oly hatalmas Összhangba m a r a d a v i l á Az e r ő A s Mert nem A:17 (55) A:18 Hírnév melyik Élet melyik Nyerni, melyik Aki sokat aki sokat Ha nem ha nem A A:18 (44) A:19 Visszatérés gyöngeség Minden (minden A:19 (40)
teljes újszülött csípi, kígyó ragadja
ERÉNYt
bírja: gyerek. nem marja, meg karma. a csontjai, az izmai, mégis erős. férfi-nő egyesülését, (föláll vesszeje), hatalmas teljesség ereje. nap kiálthat, lesz rekedt, az összhang ereje. jutni: a n d ó s á g , maradandót tudni: g o s s á g . erőt erőltetni: s z a k . dolgok virulnak, merevvé válnak. az ÚTon járnak.
vagy
élet, becsesebb? kincs, fontosabb? veszteni, kínosabb? halmoz, veszít; gyűjt, elszalaszt. tudja, szégyen, tudja, veszély. él.
vagy
sokat sokat az
eleget éri
a
határt fenyegeti maradandóban
az az dolog dolog)
ÚT ÚT a a
létből nemlétből
iránya, ereje. ered, ered.
A:20 A (a l e Arany, őrizni Rang, vesztedet Végezd majd ez A:20 (9)
teli o
m
l
i
ki
vonulj az
magadba Ég
k
kiömlik, magas ) . drágakő, tudja? gőg okozza. munkád, ÚTja.
Utószó A Tao te king szerzőjéről, a mű keletkezésének körülményeiről szinte semmi bizonyosat nem mondhatunk, semmit, ami megkérdőjelezhetetlen lenne. Induljunk ki tehát - hogy majd végül ugyanide érkezzünk vissza - Wing-tsit Chan negyven évvel ezelőtt megfogalmazott óvatos összefoglaló szavaiból: „Meglehetős valószínűséggel állítható, hogy a mű Lao-ce legfontosabb tanításait tartalmazza, ám minden bizonnyal több személy állította azt össze a későbbi időkben.” A történetet kezdhetnénk így: Lao-ce az i. e. 6. században működött, Konfuciusz (551-479) idősebb kortársaként. Ám már Sze-ma Csien is - i. e. 100 körül készült históriai munkájában - bizonytalan a tekintetben, ki lehetett valójában ez az így emlegetett bölcs. A név ugyanis csak ennyit mond: öreg mester. Számos vele azonosítható személy merült fel az idők során: Li Er, Lao Tan, Lao Lai-ce, Tai-si Tan (Tan, a Nagy Történész). Ugyanakkor magát a könyvet is ugyanígy emlegették - Lao-ce. „Az Út és az Erény Szent Könyve” megtisztelő megnevezést csak évszázadokkal később kapta. Sze-ma Csien - hagyományokra, legendákra támaszkodva - elmeséli a mester életének néhány epizódját, többek között Kunfuciusszal való találkozását. Elhangzott olyan vélemény is, hogy bölcselőnk személyét csupán azért keresik az i. e. 6. században, hogy ez a legendás találkozás elképzelhető lehessen. Egy dolog azonban bizonyos: fennmaradt egy könyv - ennek fordítását tartja kezében az Olvasó -, mely Kínában két évezreden át, majd a fordítások nyomán Nyugaton is a kínai filozófia legolvasottabb, legnagyobb hatású műve lett. A keletkezésének idejéről, szerzője személyéről forgalomban levő tudományos elképzelések három csoportba sorolhatók. Az első a hagyományos: a mű szerzője Lao-ce, Konfuciusz kortársa. A második: Lao-ce a Hadakozó fejedelemségek korában (i. e. 403-221) élhetett; a mű pedig kompiláció: valaki, valakik utólag, de még ebben a korszakban állították össze. A harmadik elképzelés, vagyis az, hogy a könyv ennél is később, a Han-korszakban keletkezett volna, a két mavangtuji szöveg napfényre kerülése (1973) óta semmiképp sem tartható. Ezek ugyanis i. e. 200 körül készültek, s némi sorrendbeli eltéréssel, de (a szöveghiányoktól eltekintve) csak minimális, a mű egészét lényegében nem érintő különbségekkel a Tao te king ma ismert, standard verzióját t a r t a l m a z z á k . A XX. század tudománya mítosztalanító, legendaromboló kedvében Nyugaton is, Kínában is erősen hajlott a kései datálásra, megkérdőjelezve Lao-ce történetiségét is. Ugyanakkor az utóbbi évtizedben Kínában erősödni látszik a hagyományos felfogás pozíciója: olyan
kiváló tudósok érvelnek mellette, mint Csen Ku-jing, Li Hszüe-csin vagy Zsen Csi-ju. Visszatérhetünk tehát az első bekezdésben mondottakhoz: könyvünkről s szerzőjéről teljes bizonyossággal nem állíthatunk semmit. Ugyanakkor ne engedjük, hogy a sok jogos kétely és bizonytalanság elhomályosítsa azt, ami napnál világosabb: a Tao te king gondolati mélységét, eredetiségét, kiemelkedő fontosságát. A bölcselet világtörténete szegényebb lenne nélküle, s bár nyilvánvaló, hogy szemlélete s valamennyi fogalma elválaszthatatlanul kapcsolódik az előzményekhez, a kínai gondolkodás és szellemiség történeti, vallásos gyökereihez, észre kell vennünk: itt új született, valami, ami nem vezethető le a történeti premisszákból. Mögötte pedig ott az alkotó: a kiemelkedő személyiség, akit jobb híján Lao-ce néven emlegetünk. Bizonyos ugyan egyrészt, hogy a könyv számos régebbi, archaikus elemet tartalmaz, másrészt az, hegy az idők folyamán igencsak viszontagságos volt a sorsa, s az általunk ismert szöveg későbbi redakciók eredménye, helyenként folt-hátán folt benyomását keltve - mégis, mindezek ellenére: teljes, autonóm egész, önálló bölcseleti kozmosz. Vizsgáljuk meg röviden a könyv két kulcsszavát, alapvető fogalmát. A tao, az ÚT: a kezdet, az ősprincípium. A kínai szó egyszerre jelent utat és beszédet; további jelentései: tan, tanítás, igeként pedig: menni, járni, utat mutatni, vezetni, valamint: mondani, beszélni. Már korábban használták ebben az értelemben is: út - valaminek a működési módja megvalósításának sajátos lehetősége. A tanizmus volt az, amely a kimondhatatlan kimondásának metafizikai ősszavává tette. Ez a szó nem valódi megnevezése a titokzatos Kezdetnek (1), nem az örök Név - csupán rejtjelszerű utalás a nevezhetetlenre: annak „kisebbik neve” (25). Ez a névtelen-megnevezett és mindent-megelőző kezdet: a nemlét, az üresség (4, 14, 40), a homályos meghatározatlanság (25), mely ugyanakkor forrása minden meghatározottnak, „a tízezer dolognak” (21); mely nem apad, nem fogy soha (4, 6, 35, 45) s jelen van mindenütt (34), végül pedig befogad, visszafogad magába mindent (16, 32, 34). Amennyiben a dobok természetes rendjük szerint működnek (35), az örök ÚT él-mozog bennük. A te - ERÉNY: nehezen fordítható; kötetünkben a szó sajátos, kiemelt írásmódja is utal arra, hogy legyünk óvatosak: ne a szokott értelemben értsük, hanem a kínai szó tág holdudvarába helyezve. Egyrészt: egy dolog önnön mivolta, másrészt: egy dolog képességeinek telje, önnön mivoltában való kiteljesedése. Személyre vonatkoztatva pedig (ez volt a korábbi, eredeti használata): karakter, jellem - a magyar szó mindkét jelentésében: az egyéni sajátságok összessége és jóra-irányuló szilárdság. Ilyen aspektusában érthetjük így is: erő. Valamelyest a görög aretével rokonítható, ám a görögök erénye nagyon is férfias valami: eredeti értelme szerint hadi kiválóság. Lao-ce ERÉNYe sokkal inkább a gyöngeség ereje, a nem-cselekvésé (vu-vej). Itt még a harcban is „a szelídé lesz a győzelem” (69). Női, asszonyi ERÉNY: nem-küzdő (68) - úgy győz, hogy alul marad (61). Akkor nagy, akkor teljes, ha szinte nem is tud magáról (38). S ez az ERÉNY „mindent átfogó” (54). Vagyis: akárha az ÚTról beszélnénk. Igen, erről van szó: a te nem más, mint az egyes dolgokban benne rejlő tao - az ÚT gomolygó mélyében elkülönülő egyes dolog hozománya a nagy Egészből. Mikrokozmosszá-tevő. Egyben fonál vissza: a kiinduláshoz, a Kezdethez (65). Valamiképp tehát ÚT és ERÉNY egyek - végső eredetükben, a mélység mélyén (1). Továbbá, ne feledjük: a Tao te king egyben államtan is, útmutatás a leendő jó uralkodó számára - ebben a funkciójában szó szerint is megjelenik a kuotieni lelet esetében. Amikor a szöveg bölcsről beszél, írója időnként magáról szól (70), nem titkolva csüggedését, csalódottságát sem (20). Leggyakrabban azonban az emlegetett bölcs a leendő uralkodó (3, 49, 57, 58, 66, 72, 77, 78) - a mű az ő számára készült, kézikönyvül. Az uralkodó Lao-ce tanítása szerint az ÚT analogonja, megtestesítője a tízezer dolog
világában. Mindaz, amit az ÚT mibenlétéről olvasunk, reá is vonatkozik. Neki egész valójában kell olyanná válnia, mint az ÚT, hogy személyének teljessége által tovább sugározza azt a birodalomba, a világba: alázatosnak, mint a víz (8, 39, 78), üresnek, mely épp ezért sosem-fogyó (4, 45, 67), kevésszavúnak (17, 23), rejtőzködőnek (14, 15, 28, 34, 41), a nagy nyugalom őrzőjének (10, 16), a sürgölődést, kapkodást, a dolgok önnön rendjét bolygató „cselekvést” kerülőnek (3, 26, 37, 43, 47, 48, 57, 64), a gyöngeség, a női lágyság ereje által győzedelmeskedőnek (28, 40, 43, 67, 76, 78). * Szóljunk röviden a Tao te king fogadtatásáról, hatásáról is. A tanizmus következő nagy jelentőségű alakja Csuang-ce (i. e. 369-286) volt; személy, mű és tanítás összefüggései az ő esetében szintén vitatottak, bizonytalanok. Csuang-ce tisztelettel emlékezik meg ugyan Lao-céről (pontosabban: Lao Tanról) - halálának kissé ironikus leírását is megtaláljuk nála -, ám ő már az individuumhoz, az egyénhez szól, az ő számára a politikum világa eleve és egyértelműen: út az ÚT ellenében. Az ő ideálja a magányba vonuló remete: úgy láva, ez az egyetlen lehetőség, hogy megmaradjunk az ÚTon, a Természet útján. Sőt: hogy meditációban megvilágosodva a magasba szálljunk, s tovarepüljünk a messzeségbe. Az i. e. 3. században a taoizmus két legfontosabb riválisa a konfucianizmus illetve a legizmus (a törvénykezők iskolája) volt. A konfucianizmus kiegyensúlyozott társadalom-alakító aktivizmusával szemben a logizmus machiavelliánus hatalmi politikát és jutalmazó-büntető keménységet hirdetett. Kína egyesítése a logizmus égisze alatt ment végbe i. e. 221-ben. A konfucianizmus pedig a kínai társadalom alapköve lett, s maradt végig, több mint kétezer éven át - államvallás. Mellette a Lao-ce tanításait többé-kevésbé őrző taoizmus is folyamatosan jelen volt a kínai szellemiségben, súlya azonban a konfucianizmusénál valamivel kisebbnek mondható. Az erkölcsiségre koncentráló konfuciuszi „emberiesség” mellett a taoizmus a misztikum, a lét rejtelmei iránti érdeklődés ébren tartója. Ez a vonása a sámánisztikus-mágikus „népies” tanizmusban nagyon is, túlságosan is megmutatkozik. A tanizmus ezen ágának bemutatása itt most nem feladatunk, fontos azonban megjegyeznünk, hogy nem helyes csupán valamiféle kései fejleménynek tekinteni: egyes vélemények szerint elképzelhető, hogy gyökere, táptalaja volt már a Tao te king gondolatainak is. - A buddhizmus kínai honosításának, asszimilációjának elősegítésében ugyancsak fontos szerep jutott a tanizmusnak. A Tao te king Nyugaton a 19. században vált széles körben ismertté. Orosz fordítása például mély benyomást tett Lev Tolsztojra. Mindmáig a leggyakrabban lefordított klasszikus kínai mű. Angol változatainak száma megközelíti a százat. * A könyv egyik legrejtélyesebb, legproblematikusabb része az indítás, az első sorok. Talán nem frivol így mondanunk: rejtvény, több megoldással. A lehetséges olvasatok mindegyike mellett több-kevesebb érv szól, ám mindegyiknek van valamilyen inkongruenciája, önellentmondása vagy illeszkedési problémája - a következő sorokkal, vagy a mű egészével. Melyiket mondja valójában, szándéka szerint, a szerző? Valamelyiket a lehetségesek közül, vagy talán egyszerre többet is? Netán mindegyiket, tudatosan számolva a többértelműséggel? Mivel a fordítás aligha tehet mást, mint átnyújt egy lehetséges olvasatot, itt, kiegészítésül, szeretnék némi bepillantást nyújtani - részben az eredeti szöveg idézésével - az első három sorpár értelmezésének különböző lehetőségeibe, az azok mellett és ellen szóló érvekbe. Az
első
sor:
tao ko tao fej csang tao tao ko tao = fej csang tao = út
út, =
= -hat, követni, beszéd, = örök, maradandó,
= járni,
-het, tanítás, beszélni, változatlan,
út lehet mondani nem hétköznapi
(1) Az ÚT, amelyről beszélhetünk, amelyet, szavakkal megragadhatunk: nem örök ÚT; nem az örök ÚT (Továbbá implicite, ki nem mondva: Az ÚTról, az örök ÚTról nem beszélhetünk, azt szavakkal nem ragadhatjuk meg.) Azonnal szembetűnik a paradoxon: könyvünk ötezer szava mást sem tesz, mint beszél róla. A misztikus megpróbálja kimondani, szóba foglalni a kimondhatatlant. A szkeptikus azonban a maga részéről teljes joggal mondja: erről tudásunk nem lehet, így beszélni sem beszélhetünk róla. A fenti olvasatban mintha maga a misztikus mondaná ugyanezt. Ha valóban így van, fennáll az altnózis közlésének paradoxonja: amikor valamiről azt állítjuk, hogy nincs róla tudásunk, máris valamit tudni vélünk róla. (Wittgenstein létra-hasonlata segíthet feloldani az ellentmondást: A metafizika a lehetetlen megvalósítására tett kísérlet; olyan közölhetetlent közöl, amely csak így - paradoxon által - ragadható meg valamiképp. Ilyenkor a szó, a kimondhatatlan kimondása: eszköz csupán létra, amelyet elhajíthatunk, ha már felmásztunk rá.) A fenti értelmezés kissé árnyaltabban, más oldalról kibontva: Ha az UTat a szó kimeríteni, rögzíteni akarná: máris nem az örök ÚTról beszélünk, nem róla folyik a szó. Nem kimeríthető, hiszen az örök ÚT üres, és mégis, illetve épp ezért: kifogyhatatlan. Nem rögzíthető, mivel szakadatlanul mozog: áramlik, mint fujtatóban a levegő; folyvást folyik, mint a víz. A fordításokban ez az értelmezés-típus a leggyakoribb. (Magyarul: Ágner, Tőkei-Weöres, Karátson-1.) Kötetünk fordítása is ezt az olvasatot követi. (2) Az ÚT, amelyen járhattunk, amelyet követhetünk: nem örök, nem az örök ÚT. A paradoxon itt is felüti a fejét: a Tao te king (jelen fordításban szó szerint is) újra meg újra az ÚT követéséről, ÚTon-járásról beszél. Pontosítva, árnyaltabban értelmezve: Ha végigmehetnénk rajta, ha végére juthatnánk, akkor nem lehetne örök, nem lehetne az örök ÚT. Ezzel a megoldással meglehetősen ritkán találkozni a fordításokban. Magyarul ezt találjuk Hatvany Bertalannál. (3) Az ÚT; ha valóban az: nem változatlan, stabil, állandó - valami más. (Duyvendak). Ez az olvasat megfordítja a dolgot: az ÚTról - az igaziról - mondja, hogy nem örök, azaz nem állandó, nem változatlan. (4) Az előbbieknek szinte teljes ellentettje: Az ÚT módszerré tehető (vagyis: úttá válhat, amelyen járhatunk), mivel nem valamiféle örök ÚT. (H.-G. Möller mint lehetőséget veti fel; ide sorolható Karátson Gábor második változata is.) (5) Az ÚT? Miféle ÚT? Nem inkább egy közönséges út? (Egy H.-G. Möller által felvetett újabb lehetőség.) Ez színtiszta zen lenne. Vajon a Tao te king valóban ennyire megelőlegezhette a buddhizmust s annak egyik későbbi ágát? Vagy inkább a zen ismerete inspirál olyan olvasatra, amely amúgy eszünkbe se jutna? (Természetesen a taoizmus hatása a kínai buddhizmusra általában, jelesül pedig a csan kialakulására: tagadhatatlan.) (6) Kövesd az UTat, járj az ÚTon - ám az nem a mindennapok útja. (De Groot; félig ide sorolható Ular változata is.)
Nehezen hihető, hogy e kissé lapos gondolattal kívánta volna indítani a művet szerzője, összeállítója. A ming ko ming fej csang ming ming ko ming fej csang ming = név
második
sor:
= =
-hat, =
=
örök,
név lehet nevezni nem hétköznapi
-het, név,
= maradandó,
változatlan,
Itt az első soréval analóg olvasatok lehetségesek - annyiban mindenesetre könnyebb a helyzet, hogy a név (ming) igeként mindenképpen: megnevezni, névvel jelölni. (1) A név, amelyet megnevezhetünk, amit a szó kimondhat, nem az örök Név, nem az örök ÚT neve. (2) A név, amelyről itt szó van: nem valamiféle örök név. Nem örök tehát, hanem f o l y t o n v á l t o z ó . Kibontva, explikálva: Az ÚT örök folyamából határokat kijelölve a név, a megnevezés hívja létre az egyes dolgokat. Továbbá: itt, a nem-örök dolgok változó világában mindig új és új név nevezi meg a folyton keletkező és változó új és új dolgokat. (3) És az első sornál látott (5) olvasat megfelelője: A Név? Miféle Név? Hát nincs meg a név, a közönséges, amelyet mindenki ismer? Rendkívül érdekes Hans-Geurg Möller felvetése az első sorpár értelmezéséről: A két sor verbálisan, retorikailag egymás pontos megfelelője, tulajdonképpen azonban az első épp az ellenkezőjét mondja az ÚTról, mint a második a névről. Az ÚT - az örök, a maradandó - nem ragadható meg (szóban, fogalmakkal), s nem tehető magunkévá (cselekvésben). Az ÚT magától, természetesen van-történik. Ha az uralkodó „megragadná”, ha netán másokra kívánná kényszeríteni: ez olyanfajta „cselekvés” lenne, melynek ellenkezőjét (vu-vej) tanítja az egész könyv. A név viszont természete szerint a nem-örök dolgokat nevezi meg, illetve éppen a megnevezéssel emeli ki őket az Út gomolygó, örök folyamából. Vagyis a név kimondható, hisz feladata éppen ez: kimondani, megnevezni. Tehát: Az örök ÚT nem rögzíthető, nem meghatározható - ha megragadnánk: elveszítenénk. A név viszont, mint nem-örök dolgokat kijelölő-megjelölő nem-örök: kimondható. Ez az értelmezés, ha jól megnézzük, tulajdonképpen az első sor (1)-es típusú olvasatát egyesíti a második (2)-esével: az ÚTról az előbbit, a névről az utóbbit mondja. A vu ming ju ming van vu csi mu vu = ming tien ti csi si = kezdet
második tien nem,
nincs,
ti semmi, név,
= = = =
-nak,
csi senki,
sorpár: si nemlét nevezni ég föld -nek
ju = ming van csi mu = anya
van, vu
valaki, = = =
valami,
lét, név,
„a
lenni, tízezer
-nak,
birtokolni nevezni dolog” -nek
É r t e l m e z é s e i : (1) A névtelen: Ég és Föld eredete, kezdete, ősalapja. A névvel bíró, a megnevezett: a létezők, a „tízezer dolog” anyja, szülője. (2) Ha így nevezzük: a nemlét, a nincs, a semmi, akkor (ebben az aspektusában): az Ég és a Föld eredete, kezdete, ősalapja. Ha így nevezzük: a lét, a van, a valami, akkor (ebben az aspektusában): a dolgok szülőanyja. A harmadik sorpácról röviden: (1) Aki mindig vágytalan, látja, meglát(hat)ja a misztériumot, a rejtett titkot, a titkos lényeget illetve Vang Pi szerint szubtilitást, finomságot. Aki mindig vágyakozik, meglátja, megláthatja határait, külsejét, manifesztációit (csiao: határ, végső pont, széle vminek). Tulajdonképpen itt is fennállnak a második sorpár (2) értelmezésével analóg lehetőségek: (2) Akinek vágya a nemlét - akinek vágya a lét…, sőt még ez is: az örök nemléttel, nemlét által a titkot kívánjuk meglátni…, illetve: legyen akkor mindig nemlét, hogy lássuk, megláthassuk a titkot… - ezeket a lehetőségeket azonban nem kívánjuk tovább követni. Kevéssé meggyőzőek, bár néha találkozni velük a fordításokban. Álljon itt végül az első fejezetnek egy alternatív változata: A járható út nem az örök ÚT, a mondható név nem az örök név. Ha neve nincs: Ég, Föld kezdete; ha neve van: a dolgok szülője. A vágytalan látja a csodát; a vágy: a dolgok sorát. Egy a gyökér, csak más a szó. E g y ü t t : mélység, titok, kapu homályba nyitó. * A mű első sorain túljutva a fordítónak már „csak” a Tao te king amúgy megszokottnak tekinthető nehézségeivel kellett szembenéznie: egy-egy kifejezés többféle, sokszor zavarba ejtően eltérte jelentésével, értelmezésével; továbbá olyan problematikus helyekkel, ahol nyilvánvaló a szövegromlás - mindezekhez különböző helyesbítési és újraértelmezési javaslatokat adnak a régebbi és újabb kiadásuk, fordítások, k o m m e n t á r o k .
„Csak” a megszokott nehézségek - nos ez a „csak” nagyon is megérdemli az idézőjelet. Bárki, aki összehasonlít néhány európai változatot, láthatja a lényeges eltéréseket egy-egy hely különböző fordításai között. S nemcsak a műfordításuknál, ahol az ilyesmit akár a fordítói szabadság számlájára is írhatnánk, hanem a legkiválóbb európai és kínai tudósok nem költői, hanem filológiai hűségre törekvő verziói közt is. Jelen változat fordítója munkáját elsősorban olyan művelt nem-szakember olvasóknak (general reader) szánta. akik a világirodalom, világ-filozófia e klasszikus művével magyarul szeretnének megismerkedni. S mivel aligha vitatható, hogy a mű költői mű, igyekezett azt nyelvileg is méltó, költői formában átnyújtani. A problematikus helyekkel kapcsolatos filológiai kérdésekben szó sem !ehetett önálló, originális véleményről - a tartalmi megértés a legkiválóbb szakemberek megoldásainak összevetésén alapult. Ahol és amennyiben a műfordító végül is eltért forrásaitól, ott és annyiban már neki kell viselnie a felelősséget. Mindenesetre: a szószerinti pontosság és a hűtlen hűség közötti választás dilemmáiban sokszor igencsak nehéz volt a döntés. Munkám során elsősorban a következő művekre támaszkodtam: Wing-tsit Chan: Source Book in Chinese Philosophy. Princeton, 1963. Ellen M. Chen: The Tao Te Ching. A New Translation with Commentary. St. Paul, 1989. Lao-Tse: Tao-Te-King. Übersetzung, Einleitung und Anmerkungen von Günther Debon. Stuttgart, 1961. Laotse: Tao Te King. Die Seidentexte von Mawangdui… Herausgegeben von Hans-Georg Miller. Frankfurt am Main, 1995. Arthur Waley: The Way and its Power. A Study of the Tao Te Ching and Its Place in Chinese Thought. New York, 1958. Laotse: Tao Te King. Das Buch des Alten vom Sinn und Leben. Aus dem Chinesischen verdeutscht und erläutert von Richard Wilhelm. Düsseldorf-Köln, 1957. Esetenként fontos segítséget kaptam még a következő művekből: Lao-Tzu: Te-Tao Ching. Translated from the Ma-wang-tui Texts, with an Introduction and Commentary, by Rohert G. Henricks. New York, 1993. Lao Tzu: Tao Te Ching. Translated with an Introduction by D. C. Lau. Harmondsworth, 1 9 6 3 . The Book of Lao Zi. English Translation by He Guanghu, Gao Shining, Song Lidao and Xu Junyao… based on Ren Jiyu's Book of Lao Zi - a Modern Chinese Translation. Beijing, 1 9 9 3 . Laudse: Daudedsching. Aus dem Chinesischen übersetzt und herausgegeben von Ernst Schwarz. Leipzig, 1970. Lao-Tse: Tao Te King. Aus dem Chinesischen übersetzt und komnentiert von Victor von Strauss. Bearbeitung und Einleitung von W. Y Tonn. Zürich, 1959. Kínai filozófia. Ókor. Második kötet. Válogatta, fordította, a bevezetéseket és jegyzeteket írta Tőkei Ferenc. Budapest, 1964. Tanulsággal szolgáltak továbbá a következők fordításai is (bár egy-két esetben inkább csak negatívval): Stephen Addiss és Stanley Lumbardo, Ágner Lajos, Julius Evola és Franco de Fraxino (Evola olasz fordításának magyarra ültetése), H. Federmann (szép, goethei-klasszicista ihletésű költői verzió terminológiai ballasztokkal - minden jel szerint Weöres is forgatta), Hatvany Bertalan, Francois Huang és Pierre Leyris (nagyon szép francia változat), James Legge, Lin Yutang, Stephen Mitchell, Erwin Rousselle, Stojits Iván, Alexander Ular, J. G.
Weiss, Richard Wilhelm (1923). Külön szeretnék megemlékezni két magyar Tao te king-ről: Weöres Sándoréról és Karátson Gáboréról. Weöres lenyűgöző műfordítói életművének fontos darabja az 1958-ban megjelent Az Út és Erény könyve. Ez évtizedeken át végigkísért; fordításomban szinte lehetetlen volt teljesen függetlenítenem magamat tőle. Karátson Gábor kötete 1990-ben látott napvilágot, majd lényegesen átdolgozott, bővített kiadásban 1997-ben. Kísérő tanulmányának számos gondolata nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó. Különösen a bővített második kiadás segített néhány összefüggés jobb megértésében. Fordításom hangvétele azonban egyértelműen inkább Weöres Sándor költői-fordítói világához áll közelebb. Tartalom: Első rész 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 Második rész 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 Függelék A kuotieni szövegváltozat C1 C2 C3 C4 B5 B6 B7a B7b B8 B1 B2 B3 B4 A11 A12 A13 A7 A8 A9 A1a A10b A14 A15 A16 A1 A2 A3 A4 A5a A5b A6 A17 A18 A19 A20 Utószó
