2011.09.16.
Laikus elméletek és a gazdaság Király Gábor PhD BGF PSZFK
2011.09.16.
I. ALAPFOGALMAK
1
2011.09.16.
Mik a laikus elméletek?
Laikus elméletek eredete
• Mindazok a gondolatok, vélemények és hiedelmek, amelyek segítségével az emberek a (társadalmi/természeti) világ jelenségeit értelmezik előrejelzés/befolyásolás igénye – az emberek többsége laikusként vesz részt a társadalmi, gazdasági életben – mindannyian laikusok vagyunk az élet számos területén
2011.09.16.
2
• Sarbin és munkatársai (1960) 4 fontos forrást említ: – – – –
indukció és/vagy tapasztalat következtetés a megfigyelésekből analógia autoritás vagy mások gondolatainak elfogadása
• Társadalmi tapasztalat fontossága – megosztott tapasztalatok, élmények közösen felépített világ 3
2011.09.16.
Berger:
4
1
2011.09.16.
Az attribúció (oktulajdonítás)
Tudományos vs. mindennapi tudás
mint az „elméletalkotó ösztön” működése
• Heider (1958)
Tudományos elmélet
– Miképpen értelmezik az emberek a megfigyelt eseményeket? Naiv tudósok: ok-okozati összefüggések rendszerének felvázolása, a világ kiszámíthatóbbá tétele – külső (környezeti) és belső (szereplők) okok elválasztása
1. 2. 3. 4.
• Motivációs hatások szerepe: – eredmények saját erőfeszítéseknek, míg kudarcok a környezeti tényezőknek tulajdoníthatók – világ igazságosságban való hit 2011.09.16.
5
Explicit, formális Koherens, konzisztens Cáfolhatósága fontos A mélyben rejlő okokat kutatja 5. A tények szisztematikus gyűjtésére épít 6. Igyekszik kiküszöbölni a személyes elfogultságot
Laikus elmélet 1. Implicit, axiómáinak eredete nem tisztázott 2. Ellentmondó elemeket tartalmaz 3. Önigazoló, önerősítő 4. Megelégszik felszínes magyarázatokkal 5. Nem reprezentatív információn alapul 6. Igazolja a meglévő elfogultságokat, normatív elvárásokat
2011.09.16.
6
A munkanélküliség vélt okai • Saját élmény: – munka elvesztésével kapcsolatos gondolkodás lejtője (először külső majd belső okok)
• Eltérő helyzetben lévők szemléletében erős különbségek – munkanélküliek és munkával rendelkezők – társadalmi helyzet, pl. magas munkanélküliség is hatással van a magyarázatok eloszlására
II. TÁRSADALMI JELENSÉGEK LAIKUS MAGYARÁZATAI 2011.09.16.
7
2011.09.16.
8
2
2011.09.16.
A gazdagság vélt okai
A szegénység vélt okai
• Younger és munkatársai (1977)
• Feagin (1975) a szegénység legfőbb okai?
– ausztrál egyetemisták körében végzett felmérés:
– individualista, strukturális és fatalista válasz – szociodemográfiai ismérvek (kor, társadalmi osztály, vallás, lakóhely) erős magyarázó ereje – eltérő válaszok társadalmi, ideológiai szerepe
• 3 kategória: sikeres (gazdag), átlagos, sikertelen (szegény)
– Sikeres a legkevésbé, a sikertelen a leginkább felelős a helyzetéért – énvédelem, pozitív önértékelés megőrzése
• belső okok: status quo fenntartása, külső okok: változások szükségessége
• Lewis (1981), Furnham (1983)
• Kulturális háttér szerepe
– politikai preferenciák és magyarázatok összefüggései
– brit magán és állami iskolába járó fiatalok közötti különbség 2011.09.16.
9
2011.09.16.
10
Kategorizáció, osztályozás, fogalomalkotás • Quine (1969) két kérdése: 1. Milyen a világ, hogy meg tudjuk ismerni? 2. Milyenek vagyunk mi, hogy meg tudjuk ismerni a világot?
• Emberi megismerés világ típusokra van osztva, és a mi felfogóképességünk érzékeny e kategóriákra – emberek természetes hajlama az osztályozás, a hasonlóságok és a különbségek keresése
III. ELMÉLETALKOTÁS – LAIKUS ÉS TUDOMÁNYOS MODELLEK 2011.09.16.
• ‘Természetes’ és tanult kategóriák közötti elmosódó határvonal 11
2011.09.16.
12
3
2011.09.16.
Szűz Mária képe grillezett sajton 28 000 USD-ért adták el az Ebay-en 2004-ben 1,7 milliónyian licitáltak rá mielőtt lezárult volna az online aukció. Forrás: The Invisible Gorilla + http://news.bbc.co.uk/2/hi/4034787.stm 2011.09.16.
2011.09.16.
13
15
2011.09.16.
Lovag (Sir Bedevere): - Csendet! ... - Aztán tudjátok-e, hogy több módja is van annak, hogy megtudjuk, boszorkány-e? Tömeg: - Több is? Mondd el, halljuk, halljuk! Mondd el nekünk is, mi az? Lovag: - Mondjátok meg: mit csinálnak egy boszorkánnyal? Tömeg: - Elégetik... megégetik! Lovag: - És mi egyebet szoktak még elégetni? Tömeg: - Több boszorkányt! - Fát! Lovag: - Helyes. Miért égnek a boszorkányok? Bőrsapkás a tömegből: - Azért, mert fából vannak! Lovag: - Úgy van! És hogyan győződhetünk meg róla, hogy ő fából van-e? A kaszás a tömegből: - Ha hidat építünk belőle! Lovag: - Nono fiam, kőből tán nem lehet hidat építeni?
14
Boszorkányper A kaszás a tömegből: - Ööö... de igen...! Lovag: - Elmerül-e a fa a vízben? Tömeg: - Nem, lebeg rajta... - Dobjuk a mocsárba! A mocsárba! Fogjátok meg! Lovag: - Csendet! És mondjátok meg nekem, mi lebeg még a vízen? Tömeg: - A kenyér! - ...alma is! - Pici szikla! Hulla! - Hasas bankó... Lovag: - Na, na nem.. nem.. Tömeg: - Olaj! - A szöcske, a szöcske! Lovag: - Nem, nem, nem! Arthur: - A kacsa! Lovag: - Ööö ... ez az! - Vonjuk le a logikus következtetést! No? A kaszás a tömegből: - Ha ő... ugyanannyit nyom, mint egy kacsa ... Lovag: - Na?A kaszás a tömegből: - ...akkor fából van... Lovag: - Következésképpen? Tömeg: - Boszorkány! Boszorkány! Mérjük meg! Lovag: - A legszebb vasár- és ünnepnapi mérlegemen
4
2011.09.16.
Dedukció
Indukció,
Általánostól a specifikus felé
azaz szabályelvonatkoztatás
• 1. változat:
• A fogalmakat hasonlóságuk és kapcsolataik alapján rendszerezzük
• 3. változat:
– Minden ember halandó (univerzális állítás) • Róbert Gida ember • Róbert Gida halandó (egyedi állítás)
• 2. változat:
– Minden ember halandó • Micimackó halandó • Minden ember Micimackó
– megfigyelt jelenségekből általánosításokat vonunk le (pl. a fa úszik a vízen – ld. fenti Gyalog galopp idézet)
• 4. változat:
• Indukció: egyes esetek megfigyelése alapján általános szabályokat alkotunk a világra vonatkozóan
– Minden ember halandó
– Minden ember halandó • Micimackó halandó • Micimackó ember
• Micimackó halandó • Minden ember Micimackó
– elméletalkotás általános útja 2011.09.16.
17
Linda esete
18
A kulturális és történeti helyzet hatása
(Thaler & Sunstein: Nudge 2011)
„Linda harmincegy éves, egyedülálló, szókimondó és nagyon okos. Filozófiát hallgatott. Diákként rendkívül foglalkoztatta a diszkrimináció és a társadalmi igazságosság, és antinukleáris tüntetéseken vett részt.” Mi a valószínűbb? 1. Linda bankpénztáros lesz 2. Linda feminista bankpénztáros lesz 2011.09.16.
2011.09.16.
• Fogalomrendszerünket, kategóriáinkat társas környezetünktől is tanuljuk – kultúránkként, koronként változhatnak ezek a rendszerek (ld. alább kínai enciklopédia példáját)
• Köztudat (common sense) – világ természetére vonatkozó feltételezések, amelyeket mindenki elfogad egy adott kultúrában – önkéntelenül alkalmazott gondolkodásmód
• Mérő (1989): tudományos észjárások és köznapi gondolkodás kétirányú kapcsolata 19
2011.09.16.
20
5
2011.09.16.
Ideológia
Foucault: A szavak és a dolgok
cselekvés és elmélet határán
• Borges: kínai enciklopédia h, az ezen osztályozásban foglalt állatok; – állatok osztályozása "a, a Császár birtokát képezők; b, a bebalzsamozottak; c, a megszelídítettek; d, szopós malacok; e, szirének; f, mesebeliek; g, a szabadban futkározó kutyák;
i, amelyek rohangálnak, mintha csak megvesztek volna; j, a megszámlálhatatlanok; k, amelyeket roppant finom teveszőr ecsettel festettek; l, stb.; m, amelyek az imént törték el a korsót; n, amelyek távolról legyeknek látszanak.“
2011.09.16.
21
• Egy csoport/közösség világszemlélete: a társadalomról, a hatalom elosztásáról és gyakorlásáról alkotott elképzelés – útmutatást és igazolást ad cselekvésnek
• társadalomban több ideológia él együtt állandó vitában – ideológiai vita egyben hatalmi harc is a domináns diskurzus meghatározásért
• társadalmi szintű értelmezési keretet szolgáltatnak a gazdasági folyamatok megértéséhez: – pl. antiglobalista, piacbarát, szocialista, iszlamista ideológiák 2011.09.16.
Kognitív modellek
Sztereotípia
a nézetek rendszere és dinamikája
• Attitűdök
• Sztereotipizálás:
– egyes dolgokkal kapcsolatos vélemények, érzelmek és cselekvések együttese – mérhető mentális beállítódások – attitűdrendszerekbe szerveződnek, integrálódnak kognitív modell
– az embereket, mindig csoportok tagjainak látjuk minden csoporthoz tulajdonságokat kapcsolunk – „megszemélyesítés” mechanizmusa: adott csoport tipikus tagjáról készítünk mentális vázlatot – elsősorban társadalmi eredetű tudás
• Jost & Banjani (1994)
• Williamson & Wearing (1996):
– sztereotípiák funkciója a társadalmi rendszer fenntartása is – autosztereotípia jelensége: ha a kisebbségi csoport tagjai is elfogadják a róluk alkotott negatív sztereotípiát
– laikusok gazdasági tudásának vizsgálata kognitív modellként – alapvető tájékozatlanság, elképzelések nem felelnek meg az elemi logikai szabályoknak sem 2011.09.16.
22
23
2011.09.16.
24
6
2011.09.16.
Összeesküvés elméletek - Lakatos (2004) Csak mert paranoiás vagy, még nem biztos, hogy nem akarnak elkapni.
• Felvilágosodás idején kezdték az eseményeket az emberek tetteivel magyarázni – francia forradalom volt az első olyan világtörténelmi esemény, ami mögé valami hátsó tervet képzeltek • először a szabadkőművesek kerültek gyanúba, majd a modernitást képviselő zsidók
• Magyarázó séma:
Csak mert paranoiás vagy, még nem biztos, hogy nem akarnak elkapni.
• a World Trade Center elleni 9/11-ei terrortámadás reflektorfénybe állította a témát – figyelemre méltó esemény: a világ kezdi "magyarázni„
• Egyéni kontroll hiánya + kiszolgáltatottság érzése – áttekinthetetlen, magas komplexitású rendszerek kölcsönhatása: egyén csak elszenvedő „azok” ott fent megdumálták a dolgot
• Kettős hatás:
– van egy csoport, amely igyekszik a terveit megvalósítani – szégyenletesek, ezért titokban kell őket tartani 2011.09.16.
Összeesküvés elméletek - Lakatos (2004)
– butítja az embereket, a társadalmat de – felszabadító ereje van: a világ értelmezésének demokratizálódása 25
2011.09.16.
26
Vallás és gazdaság Max Weber (1905): A Protestáns etika és a kapitalizmus szelleme
• Példa a köztudat és a gazdaság összefüggésére • Tétel: kapitalizmus kialakulásában nagy szerepe volt a puritánok eszméinek és életszemléletének – megváltási szorongás és a predesztináció – új jellemideál kialakulása: fegyelmezettség, rendszeresség, takarékosság új gazdasági rend kialakulásának a feltételeit teremtette meg – választó vonzódás a protestáns tanok és a kispolgárság között
IV. LAIKUS ELMÉLETEK HATÁSAI KÉT PÉLDA: VALLÁS ÉS KOCKÁZAT 2011.09.16.
27
2011.09.16.
28
7
2011.09.16.
Konfucianizmus és iszlám
A kockázat
Hatás-ellenhatás?
A jövő bizonytalanságából adódik
• Kereskedők, tudósok, szerencsejátékosok kezdték el a fogalmat használni
• Konfucianizmus – Jellemzők: engedelmesség, fegyelmezettség, szigorú munkaetika, kollektivizmus, társadalmi bizalom megléte – Kis-tigrisek, Kína?
– bizonytalanságot kiszámíthatóvá, racionálisan kezelhetővé kívánták tenni
Kockázatelemzés: kockázatok objektív vizsgálatával foglalkozik
• Iszlám – Jellemzők: fatalizmus, erős társadalmi törésvonalak, társadalmi bizalom hiánya, – Közel Kelet, Észak-Afrika 2011.09.16.
Kockázatok szubjektív észlelése: pszichológia (szociológia, kulturális antropológia) területe 29
2011.09.16.
Rendezze sorba az alábbiakat veszélyességük szerint • napozás • ételszínezékek használata • nukleáris energia • utcai rablás • otthoni balesetek • ózonréteg elvékonyodása
2011.09.16.
• • • • • • •
30
Kockázatészlelés Pszichometrikus megközelítés
• Marris & Langford (1996) a kockázatészlelés pszichometrikus vizsgálata
vezetés géntechnológia mikrohullámú sütők, AIDS háború terrorizmus alkoholtartalmú italok
– Ismerős és saját felelősségre használt veszélyeket (alkohol, mikrohullámú sütő, ételszínezékek) az emberek nem értékelik kockázatosnak – Katasztrófákkal kapcsolatos veszélyeket (háború, géntechnológia, ózonréteg elvékonyodása) nagyon kockázatosnak ítélték
• Racionális, információ-feldolgozó egyénen alapuló megközelítés 31
2011.09.16.
32
8
2011.09.16.
Kísérlet ‘A’ verzió
Iszik vagy vezet?
Kahneman & Tversky (1981)
De mi van az ittas gyalogosokkal?
Képzelje el, hogy hazánk egy ritka ázsiai járvány kitörésére próbál felkészülni! Ez a betegség várhatóan 600 halálos áldozatot követel. Két lehetséges megoldást dolgoznak ki a betegség leküzdésére. Tegyük fel, hogy sikerült tudományos módszerekkel pontosan megbecsülni az egyes megoldások várható következményeit, amelyek az alábbiak. – Ha az A megoldást fogadják el, 200 embert megmentenek. – Ha a B megoldást fogadják el, 1/3 a valószínűsége annak, hogy mind a 600 ember megmenekül, és 2/3 a valószínűsége hogy senki nem menekül meg. Melyik megoldást választaná? 2011.09.16.
33
34
Kísérlet ‘B’ verzió
Kockázatészlelés
Kahneman & Tversky (1981)
Pszichometrikus megközelítés
Képzelje el, hogy hazánk egy ritka ázsiai járvány kitörésére próbál felkészülni! Ez a betegség várhatóan 600 halálos áldozatot követel. Két lehetséges megoldást dolgoznak ki a betegség leküzdésére. Tegyük fel, hogy sikerült tudományos módszerekkel pontosan megbecsülni az egyes megoldások várható következményeit, amelyek az alábbiak. – Ha az C megoldást fogadják el, 400 ember fog meghalni. – Ha a D megoldást fogadják el, 1/3 a valószínűsége annak, hogy senki nem fog meghalni, és 2/3 a valószínűsége, hogy mind a 600 ember meg fog halni. Melyik megoldást választaná?
• Mentális stratégiák, heurisztikák azonosítása – laikus nézetekre a kockázatészlelés nagy és állandó torzítása jellemző
• Szisztematikus torzítások – kockázat túlbecslése, • • • •
ha van vele kapcsolatban hozzáférhető információ ha könnyű elképzelni, hogy megtörténik velünk ha a veszély ritka, de könnyen felidézhető ha nagy médiafigyelem kíséri
– kockázat alulbecslése • ha hosszú időn keresztül fejti ki hatását, nem egyszerre • ha ismerős és vállalt kockázatról van szó 35
– emberek kockázatkerülők, amikor nyereményekről van szó és kockázatvállalók ha veszteségekről van szó 36
9
2011.09.16.
Kockázat és társadalom
Seattle-i szélvédősérülés rejtély
konstruktivista megközelítések
(Thaler& Sunstein: Nudge, 2011)
• Ulrich Beck (1998) A kockázattársadalom
• 1954 washingtoni Bellingham néhány ember apró lyukakat fedezett fel autója szélvédőjén
– éppen a veszélyek leküzdésére kialakított technológiák teremtenek újabb veszélyeket – kockázatok elsődlegese jellemzőjévé a kalkulálhatatlanság válik – szakértői becslésekkel kapcsolatos társadalmi kétkedés, ambivalencia
– rendőrség: vandálok okozták söréttel
• Két héttel később délebbi városokban is hasonló sérülések – 2000 autó érintett
• Mary Douglas (1982) A kockázatészlelés kulturális elmélete
• Fenyegetés közeledett Seattle-höz
– kockázat észlelése társadalmi szűrőkön keresztül történik, szervesen kapcsolódik a társadalom kultúrájához – felelősség meghatározásának mechanizmusai 2011.09.16.
– újságírók beszámoltak róla rendőrségen 37
2011.09.16.
38
Morális pánik
Morális pánik
Melyek azok az alapvető kritériumok, melyek jelzik számunkra, hogy a társadalmat morális pánik kerítette hatalmába?
Stanley Cohen (1972)
• Egy csoport vagy jelenség az adott társadalom idealizált rendjét fenyegető veszélyként tudatosul a társadalom tagjaiban – Média szenzációkeltő és leegyszerűsítő bemutatása: könnyű azonosíthatóság – autoritatív megoldásokat sürgető közhangulat előidézése – hatóságok erre az igényre törvényi szigorításokkal válaszolnak
• A folyamat során alkotott szimbolikus képzetek beépülnek a társadalmi hiedelemrendszerbe 2011.09.16.
több bejelentés a helyi
39
• Goode és Ben-Yehuda (1994) 5 fontos kritérium 1. Érintettség érzésének növekedése 2. Ellenséges hangulat kialakulása 3. Minimális társadalmi konszenzus a veszélyről és természetéről 4. Aránytalanság 5. Változékonyság 2011.09.16.
40
10
