L
Aglagtapasztóssal é lethű remintázott embei koponya a palesztinai Jerikóból, az Z. eoezriatat. @ Jerikói Ásatósi Alapí taány í myfupí eloáele.)
rl
i.
e,
II. a)
Né gszögletes Paticsfal,ú házak alapoztisa a bulgdiai Karanooo-kultú róból, i. e, 6. é r:ezredbő I, a tell legalsó ré ugé bő l.(V. Mikoo felaé -
rnagóról Karanozsóról, az tele.) b)
A bulgóiai
karanozlói tell ré tegeinek metszetfala, amely az
telepüIé si ré tegeket mutatja,
(A szerző felzlé ule.)
i. e. 6.
é s 2.
é aezredközötti
;!ry:,..,]]],]]É 9,]a],l,],*
ffi§:1,_':,,".:1.1.l'.,3,;;6;i,,13;§:,1]e,:.$(;
.* .-* - :* --* %
IIL A aonaldí szes kerámia
mű zlelő dé senek lakóhózai, feltórós közben, a cöhplyukakkal alapozási gödrökkel, az i. e. 5. é pezredbő l. a) é s b) Bylany, Csehszloaákia (Ruth Tringham feloé ulei); c) Elsloo, Hollandia. (A felzlé telek a Rijksdienst voor het Oudheidkundig Bodemonderzoektő l szónnaznak.) é s az
ffi ,r,:lw i:i:::} .]§
j§
j§ IV.' Fé rfit é s nő tábrózoló kis agagszobrocskók a romdniai Cernaooda lelő helyenfeltórt sí rból, i. e. 4. é aezred. (A bukaresti Ré gé szeti Inté zetfeloé tele.)
ilffi
V. a) Kő sorok a franciaorsz᧠Bretagte-ban leaő Carnacban, lé gifebé telen, az é aezred elejé rő I(Fotó: Lapie.) b) Megaliikus kamrás sí r a franciaorsz᧠Bretagne-ból, Essé mellen, (Fotó: Daniel,)
i.
i.
e. 2,
e. 2. é vened.
VI. Mé szkő sziklábaz:d.gott h,ő tijrnb a franciaországi
(Fotó: Louis.)
kamrós sí r bejóratónól lótható, stilizólt nő i alakrafaragox Coizard (Mame megle) mellett, az i. e. 2. é zlezred elejé rő I.
VIL Megaliükus kamrds sí rban talált felállí tou kő tömb, rajtaküIönböző beoé sett ábrázolósok, közöttük stilizált lapos kő zlé ső rajzai. k Franciaorszóg, Bretagne, Gao'r Inis mellett, az i. e. 2. é zlezred elejé rő L(Fotó: Le Rouzic.)
7
l
VIII. Szanlas é s bika ré zbő l, aranyból é s eziktbő l ké szí teufigurója az aé ghő l, atiirökorszd.gi Alaca Hí i9ük kirólysí rjaiból. (Fotó: Hirmer.)
i. e. 3.
é zlened
IX.
a) Egletlen darabból faragott kocsikeré k, i. e, 2000 uijdról, a hollandiai Ooerijsel afiományban levő De Eesé bő l.(Fotó: Centrale Photodienst, Groningeni Egetem.) b) Germdókból rakott dmongú t a hollandiai Nieuw Dordrecht-i mocsdrban (Drenu) i. e. 2000 körül. (Fotó: Biologisch-Archaeolo§sch Instituut, Groningen.)
X.
a) Egletlen darabból faragox fakerekekkel ellótou kocsit ábrázoló agagmodell, a maglarorszógi Budakalász mellett talált, a badeni mű z:elő dé sbetartozó temető bő l,az i. e. 3. é zsezred vé gerő l.(F otó : M aglar N emzeti Mú zeum, ) b) Té slalap alaprajzú , paicsszerkezetű é s -falú fuiz alaprajza az i. e, 4. &:ezred közepé rő l,a bulgóiai Gumelnila-mű oelő dé sbő al, karanooói tell VI. szakaszából. (Fotó: V. Mihov.)
}
XI.
a) Sziklába zlógott templom homlokzati ré sze belüIrő l. Mólta, a letti hypogeum (föld alaui saenté b) az i. e. 3, &lezredbő l,
Hal Saflieni
mel-
b) Kő faragaányok a Mólta szigeti HaI Tarxien mellett talólható templomé pí tmé nyben. e. 3. é aezred, (Mindké t fotó a Móltai Nemzeti Mú zeumtól.)
I.
XII.
a) Harang alakú edfuy az
i. e,2,
eaezred elejé rő I,az angliaiWest Kennet
egik
hosszti sí rhalmóból. (Fotó: Malcolm Murray.) b) Né gszögletes alaprajzú , az eglik z:é gen fé lkörös zsé gző dé sű(apsziso) paücsfuiz alapjai
az i. e. 3. é oezred zlé gé rő l,a bulgáiai Karanooo tell VII. szakaszából. (Fotó: V.
Mikoz:.)
XIIL
a) Körórkos (hense) é pí ttnenylezuhant é s leű Itktjaekkel az i. e. 2. nezred elejé rő l, az angliaiDerbyshire grófsógban levő Arbor Low-bóL (Fotó: H. K. StJoseph.) b) Kiirdrkos é pí nnmy a feltórds befejeztnel, az órkokkal é s óldozaü gödrökkel, az i, e. z:é gé rő l.Anglia, Oxonshire grófság, a Dorchester-on-Thames melletti 1:.szómú Ielő hely. (A londoni eg)etern Ré gé szetiInté zeté nek
3. eaezred
febé tele.)
r
XIV. Szakóllas fffiarcot ábrdzoló aranymaszk oldalné zetben. A görögorszó§ Müké né 'A' sí rköré nek V. aknasí rjóban került elő ,é s az i. e, 16. században ké szült. (Fotó: Hirmer,)
XV.
Kő szté lédombonnű oes dí szí té ssel, amely harci kocsis jelenetet óbrózol.
mű zlelő déemlé s ke az i. e. 16. századból, a görögorszógi sí rja fölöu került elő .(Fotó: Hirmer.)
A müké né i
Müké né 'A' sí rköré nek V, akna-
aTu -l--]Luutú
d,,orú ú @,
C§€ fu
a5p ü
+
ú .]J
:mül[ 3E[e* q./Pn
"
XVL a) Az i. e, 2. é aezred közepe tóján ké szült aranytő rdarabja a romdn,i.ai PloesiPersinariból. (A bukaresti Ré gé szeüInté zet felvé ule.) b) AranybóI ké szí tett karperec, tű k,fiilbeoalók é s göng az aunjetitzi (ú né ticei) mű oelő dé s emlé kanyagóból, az i. e. 2. é oezred közepé rő I, az NDK területm fekoő Leubingenben feltórt sí rból. (A hallei Tartomórryi Mú zeum felaé tele.)
Eüüti
rukh ne- [ §üBüí
hn.l,m rr,Eütr}
§pee _"!,
n irpm
;É nel :nnrkm
:üük;],i*
cmő n
j!ú §r rnnryl
fil!í
s,.T|
A.e m
-mdE
Aü
milr l
üí frog
§eEs E;nmfo
"rí ffi!frí
@&
M KÉ í ryrM Jás
eJdbfu 1[Ibmlt mmlr+ i| l
§ § "al
§ §)
\§
\s §
,§
§§ §)
§ \§ §§ §. e§ §§ §: §§ Qo
\§ \3
v§
.e.i!
§x
§p
§i
l§'-
.§§E §t
§t L\t §\!
§.§
E
3§ §{ < §.ü r8
<-§t§ xt oo it
-W-ltFw-
XVIL
a) Az NSZK-ban leoő Fritzdorfban (Bonn mellet) taláIt aratlycsé sze ké t né zetAz i. e. 2. é rsezred közepe. (A bonni Tartományi M,ú zeum feloé tele.) b) Az angliai Rillatonbm (Cornwall sróí sód nldlt aranycsé sze, ké t né zetbm. Eg i, e, 2. é oezred közepé re keltezhető sí rból került elő .(Fotó: Bitish Museum.) ben.
fiI Jl
"'Bú il
&u, ufuu
XVIII.
a) Fajanszszemekbő l é s palagi)ngtökbő l összeóllí tott nyakhinc az i. e. 2. é oezred mósodik í elé bő l,az angliai Viltshire grófsógban leoő UptonLooellné l feltórt sí rból. (Fotó: Malcolm Munay.) b) Csontból ké szüIt, hmger alakú borí tós dí szí té ssel,Az i, e. 2. ,é oezred másoük felé ben ké szült, a csehszloaókiai Bluöinóból. (A prógai Nemzeti Mú zeumfelaé tele.)
,]]::l]]:];ll
XIX,
a) Ooális forrndjtú facsé sze, arneljlet aé kony aranyletnezek dí szí tenek. A tárgl stiliaz 1. é oened elejé rő lszórmazik. é s az i, e. 2, é pezred z:é gé rő oag) l | Yalesben lezlő Caergwrle-ben talóltók. (A walesi Nemzeti Mú zeumfelaé ule,)
zólt csónakot dbrázol,
A
b) Stilizólt csónakokat óbrózoló bezsé sett rajzok egt norz:é giai sziklafelüleun, az é zlenedbő I,Ostfuldból. (Az OsIói Egletemi Ré gé szeti Gyű jumé rryfelzlé tele.)
i.
e. 2.
b
ful
;
XX.
a) Oaólis alakú , kő bő rakott l fahi házak települé se feltórds közben az olaszorszógi Eoli-szigetek egiké n, Filicudin, Capo Graziano mellett rlé gzett dsatósoknál, I. e. 2. é aezred közepe.
(A szerző
felz;é tele,)
b) Keresztirórryú szóntóst, barázdákat megő rzött tábla feltárás után, az i. e. 2. é vezred h,é ső szakaszóból. Anglia, Cornwall, Gwithian mellett. (Fotó: Malcolm Murtay.)
a.
a) Romba dő ltnuraga, más né zlen erő dí tetttororryhóz az i. e. 13. é s 7. szózad idő bő l,a Szardí nia szigeté n lezlő Santa Barbara mellett. kör atakú házak rnaradványai az i, e. 84. szózadból, a Szardí nia szigeb) Kő bő rakott l té n fekvő Barumini mellett talólható, Su Nuraxi neoű nuraga körül. (Mindké t feloé tel:
XXL közötti
Bromofoto, Milano,)
XXII. a) Fé rfit ábrdzoló bronzszobrocska a nuraga-mű z;elő dé shag até káb ól, S zardí nidrólr.az i. e. l. ,é zlezred elejé rő l. b) Olé ben glermeket tartó, ülő
nő bronzfigunija. A nuragq.az i, e. 1.
mű zlelő délelete s
é zlezred elejhő l, Szardí nia szigeté rő l. (Mindké tfebé tel EdwinSmithtő l,)
XXIII.
Rekonstrudlt nő izliselet termé szetes barna glapj,ú ból, az i. e. 2, é oezred mósodik megfelelő en, a dóniai Egtoedben talólt maradv,ányok alapjón. (A koppenhógai felé nek N emz eti M,ú z eum fela
é tel e, )
_4
.!,
f,
:
s,.
]
F J; ű
*! !
d
XXN,
dombormű oes dí szí té ssela jugoszláviai
Bronaból ké szüIt szitula zlagl oödör, Vaé é ból, az i. e. 5. szózad elejé rő l,(A ljubljanai Nemzeti
M,ú zeum felvé tele.)
d
.iiá]::]]l:::]]:]]:]].]]]a]]:]]:,]]]9]:]]]:]]is]
XXV,
a) Zabla fóból faragou oldalpólcója,
ták emlé ke, az
l,
i.
amely taróndszansast óbrózol.
A keleti szkí Paziik
e. 4-3. századból szórmazik, é s az Altaj hegsé gben lezlő
szómú sí rhalmóban talóItlk.
b) Fából faragou kantórdí sz a hozzá tartozó nemezalappal, amely mesebeli madarat óbrázol. Az Altaj hegsé gben lez:ő Paziik 1, szómú sí .rhalmóban taldltók, é s az i. e, 4-3. századba tartozik. (Mindké t feloé tel Ermitázs, Leningrdd.)
ffi§
:lll,,li:;'1;:.lll1.;l:ll;. :,,,
jlll:,::;:;,lJ§
XXVI.
a) Bronz ráté tdí szönmagdba oisszacsaaarodó naglmacska (párduc?) formájá-
ban, Szkí ta lelet az i. e. 6. szózadból. (Magóntulajdonban oan,)
b) Bronzból ké szült szertartdsi kocsimodell, ember- é s óllatalakokkal, A Hallstatt-mű oeIő dé stárgla az i. e. 6. szózadból, é s az ausztiai Graz rnelletti Strettuegben feltórt sí rban h,erült elő .(Fotó:
Fürbock, Graz.)
XXVIII.
a) Bronztdl, tehm é s borj,ú szobrocskdj daal a peremé n. H allstatt-mű oelő dé s,
i. e. 6. szózad, az ausztiai Hallstattbanfeltórt 67l. szóm,ú sí ,rból. b) Bronzedé ny, belül beoé sett óIlatalakokh,al. A Hallstau-mű oelő dé s emlé ke az i. e. 6, századból, az ausztriai Hallstatt mellett felt,drt 682. szd.mú sí r mellé klete aolt. (Mindhé t felz:é tel a bé csi Naturhistoisches MuseumtÓL)
XXVII.
bő rsapkaaz i. e. 6. szdzadból, a) A Hallstatt-mű zselő dé sidejé bő rnegtnaradt l amely az ausztiai Hallstatt melleui, Kilb-Werk nnű sóbónyóból került elő . I, b-c) Faaóz-mereoí té sű bő , rbő ké l szült puttony ké t né zetben. A Hallstau-mű aelő dé sbőaz i. e. 6. szózadból, az ausztiai Hallstatt melleui Appold-Werk nnű sóbóngóból szd.rmazó lelet. (Mindké t felvé tel a bé csi Naturhistorisches Museu?ntól.)
XXIX.
A Hallstatt-mű zlelő déaranycsé s szé je az i. e. 6. századból, az NSZK dé li B ad-C anns tadtb an feltárt ko c sis umetke z é sb ő l, b) A Hallstatt-mű velő dé aranyból s ké szült nyakperece az i. e. 6. szózadból, az NSZK dé li ré szé nleoő Bad-Cannstadtban feltdrt kocsis temetkezé sbő I. (Mindké t felvé tel a stuttgarti Württember§ Tartomórryi Mú zeumtóI. ) a)
r é s z é n leo ő
* ak* eei* ?* i9:t
a
XXX,
a) Hóromlóbon dlló bronzüst. Importólt görög áru az i. e. 6.
századból, amelyet a franciaorszóCóte-d'Or meglé ben lez;ő Ste
gi
C olombe-ban feltárt H alktatt-koi sí rban találtak, (Fotó: Chambon, C hatillon-sur-S eine. )
b) Hóromldbon álló bronzüst. Az urartui civilizácű lelete, ameljl a törökorszógi Alnn rcpe neoű lelő helyen került elő ,é s az i. e, 8. szá-
zadba keltezhető , (Fotó: Barnett.)
R.
D.
-
XXXI. Fent:
sisakos, fegloeres harcos bronzból ké szült szobrocskója, lóndzsóoal é s s az i. e. 6. szózadbóI, a Strettuegben talált szertarPajzzsal. A Hallstatt-mű oelő délelete
tósi kocsira szerelt figurók egike (Iásd a
XXW.
b, ké pet!). Az ausztiai Graz mellett
kerüIt eIő .(A grazi Johanneum Tartomórryi M,ú zeum feloé teb.)
XXilI. Ielete.
a) Görögorszógi
A szlájci
impmtból szórmazó bronz hüdia felső ré sze, az i. e. 6, század
Grtichwilné l feltórt, Hallsnu-koi sí rban talóltók.
(A berni
Törté neü
Mú zeum felaé tele.)
b) A franciaorszdgi Cóte tOr megé ben letső Vix rnellett, a Hallstatt-rnű zlelő dé si. e. 6. szd1gdi sí ljóban tahilt ararrydiadé m z:agl rryakperec dí .szekmt szolgdlt ké t Pegazus-figura egiké t dbrózolja a ké p, (Fotó: Ina Bandy.)
§ § *l
§ l
,.,| &
XXXIII.
Ké t ló szómára ké szí tett,fóból faragou kumet (Ióiga) nyakszorí tója, a dí szí té -
A Hallstatt-mű zlelő dé stórgta, az i. e. 7. szózadbóI, a csehszlozsókiai Loz.losice mellett feltárt kocsis sí rból. (A prógai Ré gé szeti Inté zet sé re szolgóló, s{ í rű n beoertbronzszögekkel,
feloé tele.)
-* :
*fll-i:
:* : "
x-
is{ .ia { n i,]§
§,j.,§
| Y§
*
XXXru, A lenglelorszó§
Biskupinban folymntt ósatások óttekintő ké pe lé gi felaé telrő l. Lóthatók a gerendazsózas hdzak, a germda- z)agt dorongutak é s a gerendákkal erő sí tett az i. e. 6. szózadból. (A varsói Ré gé szeti s oé dmű zlek.Az urnamező smű aelő dékora,
M,ú zeum felaé tele.)
XXXV.
Gerendaz;ózas vé dmű oek,dorongutak é s hózak a biskupini (Lenglelország) i. e. 6. századból. (A aarsói Ré gé szetiM,ú zeumfeloé tele.)
teleprő l, az
XXXVI.
l alapja é s a rajta emelt oólyogté gla fal, az i. e. 6, szóa) Bóstya kő bő rakott zadból, a Hallstatt-mű zlelő dé snekaz NSZK dé li ré szé n,Heuneburg mellett feltárt erő dí tett települé sé rő l.
NSZK dé li ré szé n,Heuneburgnól t feloé tel l, századból szórmazó magaslati erő dsáncmű oé bő (Mindké
alapozása a feltórós után, az b) Bóstya kő bő rakott l
feltart, az
i,,e.6.
a tübingeni Allami Mű emlé kvé delrniHiaataltól. )
XXXVII.
Pasztaberakósos dí szí té sűbronzkancsó. A franciaországi Basse-Yutz közelé ben talált, i. e. 4. szózaü, a korai La Té ne-emlé kanyagba tarű zóké t edé rty eglike. (Fotó: Bitish Museum.)
XXXVIII.
hez bóstya az i, e. 2, szóa) A közé pső La Té ne-rnű oelő dé s erő dí té sé tartozó zadbóI, a F ranciaorszógb an leoő Entremont-ból (Aix-en-Prooence). b) Kő oszlop, ame$let bez;é sett emberi fejek dí szí tenek. Másodlagosan küszöbnek hasznáIták. A La Té ne-mű zlelő dékö szé pső szakaszóból szórmazik, az i, e. 2. századból, é s a franciaországi Entremont-ban (Aix-en-Proaence) dllott. (Mindké t felzlé tel a szerző é .)
XXXIX,
Hatalmas ezüXtól, amelyet dombormű zsesmező k dí szí tenek,A La Töne-mű zlelő dé sközé Pső szakaszónak emlé ke az i. e. 2. szózad elejé rő l,é s a dóniai Jylland teületé n, Gundestrup mellett leoő mocsaras-lópos terüIeten találtók, ahouó fogadalni ajóndé kh,é nt került. q) A tál teljes ké pe; b) a tól belső oldalót dí szí tőegik reliefes mező ré szlete. (A koppenhágai Nemzeti Mú zeum felvé telei.)
XL.
a) Dombormű vesdtszí .té sű aranysisak az i, e. j-2. századból, a romóniai
Poiana-Colofene§tibő l.
(A bukaresü Ré -
gé szeü Inté zet felaé tele. ) b) Dombormű oes dí szí té sű ezüstsisak,dák
manka, az i, e, j-2, szózadból, a Vashapu romóniai ré szé n, a Dundból került eIő .(A detroiti Institute of Arx felz;é tele.)
XLI.
a) Kerek alaprajzú , kő bő rakott l fal,ú ház feltórós közben. Skócia, North Uist, Sollas mellett, az i. e. 2. szózadbóL (Malcolm Murray feloé tele.) b) Kerek alaprajzú , gerendazsózas szerkezetű hóz cölöplyuksorai feltdrós utón, Az i. e, 3. szózadból, Anglia, Dorset, Pimperne mellő l, (Fotó: L M. Blake é s D. W. Harding.)
}
j" ü"i
XLII. Az Altaj
hegtsé gben, Paziriknól feltórt, az i. e. 4-3. szdzadban emelt sí rhalmok közül a 2. halomban talólt keleti szkí ta fffi jobb karján felfedezeu tetooólós. (A lenin-
gr
ódi E rmitá z s felo é tele, )
d ü ú
XLIII. A La
Té ne-mű velő dé snek az ból zlaló pajzsai,
i. e. 3,
é s az
i,
sz. 1, század eleje közöttiidő szak-
a) A franciaországi Mondragonból (Vaucluse) származó, Augustus-koi szobron látható pajzs; b) fapajzs az egiptomi Fajjú m-sioatagból; c) lronzPqz1 az _angliai Lincohshire grófsóg teületé rő I,a tYitham^ folyóból. (Fotók: az azlignoni Caloet Mú zeum, a kairű Ré gé szeti Felüglelő sé gé s a Bitish Murru-.;
§
í.
! l
fi
t }
&
:
F k o
11
u 8
a
XLru. A korai La Té ne-mű
zlelő débevé s seu dí szí té sűbronz boroskancsójónak másolata, Az eredetit az NSZK területé n, Saarbiücken mellett, Reinheimné l, egl olyan nő sí rban találták, amelyet az i. e. 4, szózad elejé re lehet keltezni. (Fotó: Rtjmisch-Germanisches Z entr almus eum, M ainz. )
!
b
,%
XLV.
a) A La Té ne-mű aelő dé saranyozottbronzsisakja, a franciaorszógi Amfreville-bő l (Eure), az i. e. 4-3. századból. (Fotó: Musé e des antiquité s nationales, St Germain-enLaye.) l, b) Bronz rdté tdí szmesebeli-fantasztikus madór alakjóban, a La Té ne-mű oelő dé sbőaz i. e. 3, századból. A csehszlooákiai Malomeí icé ben elő került lelet.(Fotó: Kleibl.)
XLW. Az i. Az
sz. 1. szózad elejé rő lszármazó bronztiikör hótoldala, beoé sett dí szí té ssel. angliai Birdlip mellett (Gloucestershire), egl nő isí ,rban talóltdk. (Fotó: Gloucester
Museum.)
XLVII. A La
Té ne-mű oelő déi.se. 3. századi üstjeirő l szórmazó bronz ráté tek a dóniai
Jylland Brá nevű
lelő helyé rő I. a) Bagolyfej formájú fogantyú ; b) Bikafej alakú dí sz. (Fotók: Jysk Archaeologisk Selskab.)
j
t
, ,l
f
NLVÍ § ,'. A
:ké ső i.Lá:
l" ké snüIt Té ne-mű velő déu:g.sbő s
ú zikutyü, ax
é s í ;' sa'. I ;" sxózad Pi;aő tti id,ő sxakh óI ; e} ' T ű É ib;uwáa'.I{ a inc, me&itti N i ddswüs s elb ől. N SZK. ,V.áiasi Mú zev7nfull:é lsle.} ,, ,,,. ', ], .", ,, _ i',,
!,-":'I".
.
l'
, ,
'b,1.:,:eg;lP"na'ré sz!l:t9;.,'a walesl' Capel'Garyonba;n'
t$:,,w,'1gr''
(
A fr anhí urti
,
rmzé tí "Mú zewtfelaé Ple.)' .
taldlt leletbő l.
I
/
i
XLIX.
Kő relief ré szlete a romóniai Adamclisibő l, a Traianus császár óltal emelteutt glő zelmi emlé kmű rő Elfugox l. dók harcosokat lóthatunk rajta, keltezé se az i, e. 1. század. (A bukaresti Ré gé szeti Inté zet felzlé tele,)
Lí fr§dí Jóü,!
L. Leglő zött bit harcosok: kő relief a skóciai római oé dmű ,az Anton,inus-fal bri,dgenessi ré szé rő szórmazó l ű mbön, az i. sz. 2, század közepé rő l. (A skóciai Nemzeti Ré gé szeti M,ú zeum felaé tele.)
LI.
L sz. 388-ban,
Bizóncban ké szí tett ezüsttóI, amelynek dí szí té seaz
cslszár testő rsé gé benszolgáló barbór katonókat óbrózolja.
jóban talóltók.
I.
A spanyolorszdgi
Theodosius
Almendrale-
&
d
h
& íI e]
é§
A
e3 §6
g
hí
t§
c§
k
FÉ
e!
bí
Iq
fra
m 6 m Tf
fil 3}
kr
8í td
rI
lEl
Bo
1t
k,c
9q snt
al 3!
rní
§é t
IDí
rot
d
lff LII. tele.)
Ré szlet az elő zőké pbő t.(A mainzi Rtjmisch-Germanisches Zentralmuseum feloé -
