K.
Budapest iüOO. (Jeczember hó 8
folyam
97 $55.)
szánt
KÖZTELEK KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I
LAP.
AZ O R S Z Á G O S MAGYAR G A Z D A S Á G I E G Y E S Ü L E T H I V A T A L O S K Ö Z L Ö N Y E . M e g j e l e n i k m i n d e n szerdán és szombatén. Áx országos magyar gazdasági •gyasülat tagjai Ingyi kapják. Ken tagoknak •16flz*tésl fiij: Bgtss ÍTTI N korona, félévrs 10 korona, negyedévre
Az Országos Hagy. Gazdasági Egyesület tulajdona. A* egyesületi t m i o felügyelet* alatt: F6ezerke.zt6 ii klad&sért felelSe: F o r a t e r G é z a az OMQE. Igazgatója Felelős szerke.ztG: Szllasay ZoltAn ai OMGX. ezerke«zt6-titkira. Tir.ezerke.nt8: B n d a y B a r n a az OMOI. titkira.
AZ OMGB. KÖZLEMÉNYEI. 1900. évre:
Ülésnapok a Köztelken. 1900. deczember 14-én d. u. 4 órakor. Kodifikáczionális bizottság ülése. „ deczember 19-én d. u. 4 órakor. Állattenyésztési és állategészségügyi szakosztály ülése. ,, deczember 20-án d. u. 4 órakor. Igazgató-választmány ülése.
Meghívó. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület szőlőszeti és folyó hó 15-én, a
Köztelek
borászati bizottságának azaz szombaton
nagytermében
d. u. 4 órakor
tartandó
ülésére.
Az ülés tárgya: 1. Állásfoglalás a r o m á n szőlő behozatalnál tapasztalható visszaélések ellenében. Előadó : Baross Károly. 2. Az orosz borvám emelése. Bernáth Béla, a bizottság elnöke.
1900. évi november hóban befizetett alapítványi kamatok és tagsági dijak nyilvános nyugtázása. Alapítványi kamatot fizettek: 1900. évre: Dr. Siklóssy Gyula 20 kor.
Hátralékra: Mailáth István 21 kor.
Tagsági dijat fizettek: 1901. évre: Dáni József, Frideczky Árpád 20—20, dr. Friedmann Bernát 10, Fogarasmegyei gazdasági egyesület, Grünfeld Ignácz, Hankiss János 20-20, Szécsi Gyula 10,
Abaffy Edmund, Altorjay László, Albisi Béla, Andaházy Pál, Andreae Emil, Antal , Sándor, Apt Ödön, Ábel Ármin, Abeles Zsigmond, Ágoston József, Baár József 20—20, dr. Baiersdorf Emil 10, Baitz Lipót, Baksay Zoltán, Balázsovich Ernő, Balázsovits Oszkár, Barcza Adolf, Basch Béni, Basilides János, Bay Géza, Bányay Döme, Bátorkeszi olvasókör, Bede Károly, Bedő Albert, Beke Imre, Beleznai urad. bérnökség, Berger Zsigmond, Berzeviczy József, Beteg Imre, Bezerédj Adorján, Bezerédj Lajos, Bezerédj László, Békássy István, Békeffy István, Binder Frigyes, Biró István, Boér Endre, Bolgár János, Bornemissza Gábor br., Borsche Károly, Botka Lehel, Böhm Miklós, Braun Sándor 20—20, Brauner Győző 10, Brunner Béla, Bucsányi Kálmán, Budapestkőbányai kör, Clement Lipót, dr. Chorin Ferencz, Csapkovits György, Csetke Béla, Csiky Sándor 20—20, Csomóss Miklós 10, Darvas Gábor, Debreczeni Endre, Deutsch József, Dubrovszky Róbert, Ebers Károly, Edelsheim Gyulai Lipót, Ehrlich Henrik, Ehrlich Salamon, Elek István, Emperl Ernő, Engel Hermann, Eördögh János, irányi Ármin 20—20, Fahn László 10, Farkas Ábrahám, Farkas Ferencz, Farkas Gyula, Farkas Zoltán, Fáy Gyula, Fechtig Imre br., Fehér Sándor 20—20, Fekete Mihály 10, Ferenczy Kálmán, Fiseher Károly, Fokányi László, Földváry Tamás, Fördős Dezső, Förster Aurél 20—20, Frenkel Dezső, Friedmann Bernát dr. 10—10, Fiilöp Gábor, Für Géza, Gajzágó Samyl, Garay Sándor, Gazdasági egyesület Magyar-Óvár, Gazdasági egyesület abaujmegyei, Gazdasági tanintézet Keszthely, Gazdák te^csarnoka, Geist Gáspár, Gerlóczy Géza, Grünfeld Jakab, Grünfeld Jenő, Godán Sándor, Gutzjahr Mihály, Gurtler Károly, Gyene Károly, Györffy Kálmán, Hagara Viktor dr., Hainrikffy Pál 20—20, Hankus Gábor 10, Hanvay József, Harsányi József, Hámos Aladár, Hányi Gyula,' Hein Gyula, Hercz Zsigmond, Herczegh Mihály, Hertelendy József 20—20, Hochstadter Lajos 10, Honig Izidor, Honi Izidor, Horváth László, H°sszufalusi Andor, Höhn Vilmos, Hrabovszky Guidó, Hreblay Emil, Hricsovinyi János, Huber Lajos, Huszár Béla, Igonda Péter, Jablonszky György, Jeney Géza, Jeney József, Jeszenszky József, Juhi Miksa, Kacskovits Zoltán, Kardeván Ernő, Kasztl László 20—20, Kaufmann Ignácz 10, Kauser Dezső, Kálmán Andor, Kálmán Rudolf ifj., Károly Rezső, Keglevich Gyula gr., Keller Gyula, Kenessey Lajos, Kenyeres K., Kherndl Imre, ivánkai, Kiss Iván, Kiss József, Kiszely Sándor, Klár Gusztáv, Klobusitzky János, Kohn László és Tsa, Koksa Kálmán, Kollmann Gyula, Koritsánszky János, Kováts Antal, Kovács Imre, Kozma Andor, König Károly, Köri József, Körmendy László, Krausz Gyula, Krón Dénes, Króner Küffaer Ernő, Kropf Ignácz, Kvaszinger Ödön, Lakits István dr., Lakner László, Laszkáry Pál, La,ufer Antal, Lányi József, Láczay Szabó László, Lencz Ödön, Len-
UuAAvUx/ i /wvi/ykíitw /Wvíva v
M a i s z á m u n k 30 oldal.
Szerkesztőség is kiadóhivatal: Budapest (Köztelet), f llöl-nt 25. szám. Kéziratokat a szerkesztlség nam küld viasza.
gyel Márton dr., Lengyel Sándor dr., Leitgeb Imre Lédig Dezső, Lippich Gusztáv, Liptay Béla, Lipthay Frigyes br., Lőwy Mór 20—20, Lővy Sándor 10, Maier Emil, Mandel Mór 20—20, Márcsány K. 10, MarosTordamegyei gazd. egy., Mathiasz Ernő, Matolcsy Károly, Mayerffy György, Mándy Lajos, Mechwarth Ernő, Mesterházy Ernő, Meszéna Lajos, Meszlényi Pál, Mező Károly, 20—20, Mihályi Imre 10, Miklóssy Ferencz, Milhoffer Sándor, Móck Ferencz 20—20, Munkácsy Béla 10, Naeff Vilmos 20, Nagy Aladár, Nagy Géza, K. Nagy István, Nagyváradi műtrágyagyár, Naláczy Géza, Nauratyill Oszkár, Nándory Pál, Návay Emil, Néppel Ferencz, Neuszidler Ernő 20—20, Nóvák Dániel 10, id. Ocskay Rudolf, ifj. Ocskay Rudolf, dr. Ofner Márk Oszkár, Ottlik Péter, l'allaghy Jánoí, Papp Elek, Papp Imre, Papp Jenő, Papp Miklós, Pappszász Lajos, Paray Sándor, ifj. Pataky László, Pencz József, Perényi Antal, Pesty Béla, Petrovay György, Péchy Zsigmond, Piacsek István, Piróth István, Pletnits Ferencz dr., Polatschek M., Pongrácz Géza, Pótsa Bertalan, Prág Lajos, Prenoszií Ödön, Pfeiffer Mátyás, Purgly Zsigmond, Püspöki Géza, Raáb Kálmán, Rajasich Gy. br., Rapcsák Gyula, Rapcsány István, Reitmann Győző, Réthi Béla, Rélhy Pál, Révész István, Richter Oszkár, Rohrer Ferencz, Rónay Aladár, Rosztóczi Ferencz, Rothnagel János, Roxer Jenő, Rögler Mihály, Ruston József Viktor, Rüll Nándor, Safári János, Samarjay János, Sárközy István, . Scheftsik I. ifj., Schell Gyula br., Schifter Kornél, Schlichter Izidor, Schoellsr Gusztáv 20—20, Schreiner Jenő 10,Schuster Márton, Sehwarcz Gyula 20—20, Schweiger Lajos 10, Sermann László, Sidlauer Aladár, Skublics József, Skublics Károly, Snázel Ferencz, Spilka Sándor, Strasser Vilmos, Steiner Leó dr. 20—20, Sterk ZsigmoDd, Stern Zsigmond 10—10, Sternthal Artúr, Szabó Arnold, Szabó Gyula, Szabó Vilmos, Szakraida Jsnos, Szalai Simon, Szalai János, Szántó Elek, Szemere Fmil, Szemere Géza, Szemere József, Szentmiklóssy István, Szécsey István, Székely Miksa, Szilassy István, Szilágyi János, Szilárd Imre, Szitányi Géza, Szily Tamis, Szlavik Géza, Szobotka Henrik, Szőllősy Samu, Sztandeisky Oszwald, Sztankovits János, Sztankovich János, Sztranyovszky Géza, Tamássy József, Tarnai Vilmos, Tarnovszky Géza, Tí>ub Gyula, Teleki Gyula gr. mező-pagocsi gazdasági hivatala, Teleki László gr. magyar-nádasi urad., Thomka Gyula, Timár János, Tischler Mór, Tóby József, Toldi Szabó László, Tolvaly Ferencz, Tóth Lőrincz, Török Géza. Udvarhelymegyei gazdasági egyesület, Uhl Antal, Újhelyi Jakab, UUmann László, Ungár Géza, Varga István, Vaska Gyula, Vay Dénes báró, Vámoscher Károly, Velics Antal dr., Vécsei Pál, Voigt Ede ifj., Vucskics Béla, Vuits Vazul, Weiler Géza, Weiner Jakab, Weisz Adolf, Weisz Géza, Weisz Manó, Weisz Ödön, Weiner Adolf, Wolf testvérek, Wüest de Velberg Jenő, Zathureczky Albert, Zborói uradalom, Zmeskál István, Zsótér Andor, dr. Ybl Félix 20—20 kor.
KÖZTELEK, 1900. DECZEMBKR HÖ Hátralékra fizettek: Andaházy Pál 20, Baitz Lipót 5, Baksay Zoltán, Basch Béni, Beke Imre, Berzeviezy József, Bezerédj László, Biró István 20—20, Boer Sándor 10, Bolgár János, Daryas Gábor, Eördögh János> Farkas Zoltán, Fáy Gyula, Ferenczy Kálmán, Földváry Tamás, Forster Aurél, Fülöp Gábor, Für Géza, Gajzágó Samyl, Gutzjahr Mihály, Gürtler Károly, Hámos Aladár, Hérics M. 20 - 20, , Hoehsladter Lajos 10, Höhn Vilmos, Hrabovszky Guidő, Hricsovinyi János, Jeney József, Király Sándor, Kiszely Sándor, Korltsánszky János, Körmendy Lászlő, Maiina Lajos, Marostordamegyei gazd. egyesület, Meszlényi Pál 20—50, Mező Károly 10, Munkácsy Béla, Nagy Gyula, Neuszidler Ernő 20-20, Nándory Pál 40, Pongrácz Géza, Pataky László irj., Bajasieh Gy. br., Reitmann Győző, Révész István, Rohrer Ferencz, Roxer Jenő, Rögler Mihály, Serfőző Géza, Snázel Ferencz, Szabó Vilmos, Szilágyi János, Szobotka Henrik, Szőllősy S mu, Tarnai Vilmos, Taub Gyula, Timár János, Tischler Mór, Tóby József 20—20, Uhl Antal 1, Zathureezky Albert 20 kor.
Osztó nigazság. Az állami jövedelem közvagyon. Hogy ez a közvagyon, mely a közmegterheltetés árán támadt, a közszükséglet legnagyobb réseinek betömésére legyen használva: ez az osztó igazság. A magyar állam ezer millió boronát költ el évente. Vannak, akik azt mondják, hogy ez sok. Vannak, akik azt állitják, hogy aránytalan közmegterheltetésböl ily nagy költséget kisajtolni: ez a hibák kútforrása. Azt állitjuk ezzel szemben, hogy nem itt van az igazi veszedelem. Az aránytalan közterhek ugyan segítenek agyonnyomni azokat a gyengéket, akik a közterheket viselik. De csak segítenek, mert az élet métermázsás súlyait ezek csupán grammokkal szaporítják. Vegyük el a grammokat, s vájjon visszanyeri-e rugékonyságát az elnyomott egyén? De segítsünk a métermázsás terheken és bizonyosan talpra áll. Lám, az államnak a legnagyobb megerőltetés árán adja meg az ország azt az anyagi hatalmat, amelylyel a hatalmas létküzdelem: a gazdasági ver-
TÍRCZA. Sötét történet. — Irta: Bársony István. — Sokunk előtt mondta el egy honatya ezt a t ö r t é n e t e t ; mint olyat, ami igaz az utolsó betűig. Én nem teszek hozzá semmitsem, nem is veszek el belőle egy szót sem. Csak jegyzője vagyok a más elbeszélésének. De még igy is megborzongok tőle. Azt g o n d o l o m : bárcsak ne lett volna mindez i g a z ! — Bárcsak az sülhetne ki, hogy kegyetlen, gonosz tréfát csinált valaki, aki terjesztette. Pedig n e m megy a dolog a mi bőrünkre, igazi „magyarokéra"; ám h a nem is voltak magyarok, akik: elkövették, emberek voltak s igy mindnyájunkra esik valami az ember bűnének a szégyenéből. Egy derék, becsületes uradalmi gazdatisztnek a fia, mártirkinokat állott ki hét önkéntes társa miatt, akik vele együtt szolgáltak a közös hadseregben. Egyetlenegy sem volt „magyar" a hét kolléga közül. Pedig itt születtek, ebben az országban. Hanem azért a katonaságnál jobbnak látták azt vallani, hogy ki szász, ki oláh, ki horvát, ki tót közülök. Nemzetiségiek voltak, nyíltan. Ez akkor többet használt nekik, mintha magyaroknak mondták volna magokat. Abban az időben valóságos veszedelem volt az, ba az önkéntes azt merte hangoztatni, hogy ő magyar. Svábnak, rácznak, csehnek, íranyevácznak mindnek elég
seny szülte aránytalanságok kiegyenlítésére siethet. Görnyedve fizetünk, de legalább a hátunk mögött áll az állam, mint legfőbb biztosító intézet, amely az óriási díjbefizetésekből a letörőiteket segítheti, amely ezélszerübeavatkozásaival, hasznos befektetéseivel sokszorosan visszatérítheti az adófilléreket azoknak, akiknek erre legnagyobb szükségük van. Tegyen az állam a viszontszolgáltatás kötelezettségének eleget, igazságosan megosztott figyelemmel és mindjárt elmúlik a veszedelem. Ma azonban benne vagyunk a veszedelemben nyakunkig. Mert az állam közvagyona nem odajut vissza, ahonnan eredt és ahol arra a legnagyobb szükség volna. Az osztó igazság, mintha csak itt laknék a fővárosban, önmaga felé görbíti kezét és messze nyúlni nem szeret. Távolról sem akarjuk a magyar államhatalomnak mai végrehajtó szervevezetét felelősségre vonni azért, hogy a viszontszolgáltatásban nem részesített magyar vidékek egy része sorvadásnak indult. Ez a mai kormány átvette az ezermilliós tárczát a rája nehezedő aspirácziók összes súlyaival együtt. A nagy örökséghez kapta az örökösök nagy rajának szokás által szentesített jogigényeit. Ez a kormány halad az állam gazdálkodás évtizedes utján, korlátozva és irányítva az évtizedes kötelességek nehezen lerázható nyűgeitől. Ez a mai kormány legjobb indulatában volna méltatlanul megtámadva, ha bünéül rónánk fel azt, hogy évtizedek óta a magyar vidékek egy jó részének adófizetői mit sem kaptak azzal szemben, hogy a közmegterheltetés viselése révén az állam gazdasági erejét fent ártották és fejlesztették. Nem egy ma-holnapi végrehajtó hatalom mulasztásáról van itt szó, hanem egy olyan hagyományos hibáról, amely öreg idők óta állami és községi tűrhetően ment a sora. De a mi fiainknak, a kiknek a nevét sem tudta a czopfos magyargyülölet k i m o n d a n i : ugyancsak izzadniok kellett minden czimen, százféle okból, semmiért is. Az a szegény magyar önkéntes, aki a magyar pusztákról vonult be egy sereg idegen közé, holta napjáig megemlegeti ezt. Kivált minthogy egy árva szót sem tudott németül az istenadta. Hisz' az alföld szántóvető népe közt cseperedett f e l ; az a p j a mellett, a gazdaságban töltötte a vakáczióit és segített az öregének, mint aki maga is a mezei gazdálkodásban leli legnagyobb örömét. Már pedig a magyar pacsirtáktól nehéz lett volna neki odakint németül megtanulnia. De hadd térjek most m á r a dologra. A kaszárnya udvarán „abrichtolták" a katonákat. A komiszbakával összekeveredtek az önkéntesek. Mondom, egyetlenegy volt köztük bevallott magyar. Azt az egyet gyűlölte a többi, a „nemzetiségi". A káplárok hajtották a „zug"-ot, az „abtheiiung'-ct. Járta a „herstellt", a „laufschritt". Egy főhadnagy ur, egy igazi „mordskerl", ügyelt a rendre. Egyre kurgatta, szidta a gyakorló csapatokat; — káromkodott a maga morva nyelvén, menázseriát csinált a bakákból, ugy elnevezte mindegyiket sorban valami állatnak. Az egyik szakasz fegyverfogást csinált a kaszárnya fala mellett, ahol épp akkor árnyék volt. A haragos főhadnagy odahúzódott, hogy kifújja magát, mielőtt ú j r a belekezd a „donner-
97. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. _
gazdálkodási rendszerünk minden izébe befészkelte magát. Ez a nagyzási hóbort hibája. Nagyzolnak községeink és városaink, mint a hiu asszonyok, akik selyembe öltözködnek, míg családjuknak koplalni kell. Budapest 35 milliót fordít öltözködésére. Örvendetes jele volna ez a gazdagságnak, de szomorú szatíra akkor, ha tudjuk azt, hogy míg ez a mesterségesen felcziczomázott, 600,000 főt számláló főváros, polgárainak borzasztó megerőltetése árán milliókat fordit luxuriöz kiadásokra, az alatt a felvidéknek 40,000 lakója sirva búcsúzik hazájától, mert itt már megélni nem tudnak. Paloták, hidak, szobrok mind lelkesítő jelei a nemzet erökifejtö képességeinek, de mikor e fényes építkezések árnyékában pangó kereskedelmet, tengődő ipart, nyomorgó tisztviselői kart látunk, mikor a munkásközvetitő hivatal egy hét alatt 6300 munkanélküli egyént mutat ki a főváros selyemviganója alatt, akkor ennek a fővárosnak az erőlködése, puczolbodása és cziczomája csak visszariaszt, de nem lelkesít. Pedig ez a főváros csak egy tenyérnyi hely az országban, amely saját gondoskodásán kívül az állam gondviselését is oroszlánrészben élvezi. És az adófillérekböl, a közmegterheltetésböl öszszegyült közvagyon a kiegyenlítés feladatát végezni, az osztóigazságot b e i r t a n i még itt sem tudja. Ha ez az édes, ez az elkényeztetett gyermek is nyomorgó exisztencziákat rejteget kipántlikázott kosárkájában, mit szóljunk akkor a vidékről? Vájjon felállitotta-e már valaki az arányt, hogy mit ad a vidék gazdasági erejéből, és mit kap vissza gazdasági erejének pótlására? Óh, ezzel a kérdéssel egyszer már wetterbe". Egy boldogtalan parasztfiú mellé vitte az isten haragja. Amugyis ügyetlen volt a szerencsétlen gyerek, de amikor ezt a szakramentovicsot a nyakán é r e z t e : éppen m e g bolondult. „Links" helyett mindig , r e c h t s a - r e fordult, nem látott, n e m hallott, amíg végül a krudélis „abriglajdinand" szörnyen le nem hurrogta. Elkezdte szidni szegénynek az anyját, — becstelenül. A magyar önkéntesnek földije volt a legény, ott volt kisbéres abban az alföldi gazdaságban. Egy századba, egy szakaszba kerültek; a nagy elhagyatottságban elfelejtették, hogy czivilben nem igen illenek egymáshoz ; e g j ü t t busultak, együtt epekedtek, együtt vágytak h a z a ; oda, ahol ha szidja is a parasztot valaki, legalább magyarul cselekszi. Az önkéntesnek a durva sértésre, amivel a földijét illette a tiszt ur, megrándult a szája. A főhadnagy észrevette s rögtön odatoppant. Mit? ordította, magának nem tetszik, amit mondtam ? Nahát magának is m o n d o m ! . . . T a n ú j a volt a vérlázító sértésnek az egész szakasz, amelybe akkor éppen valamennyi önkéntes — a hét nemzetiségi — be volt osztva. A magyar önkéntes halálsápadt lett, de hallgatott. Okosan tette. Az a vadállat még börtönbe juttatta volna. Ebugatás amúgy sem hallik a mennyországig. Aztán meg van a katonának szolgálati útja, amikor panaszkodni akar. A magyar önkéntes erre az útra lépett s ezrearapportra vitette magát. Keménynyakú gran'csár-ezredes volt itélő-
97. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM.
1 853
KÖZTELEK, 1900. DECZEMBER HO 8.
foglalkozni akarunk, mert semmi sem kivándorlottat csalt vissza az oczeánon áll közelebb ennél egész országrészek keresztül. Ezer mértföldekről visszajön gazdasági visszamaradottságának okaihoz a szegény felvidéki ember abban a szeés semmi sincs szorosabb összefüggés- rény reményben, hogy munkát kap. De ben a kivándorlás szomorú jelenségé- munka nincs. Hogy munka legyen, ehez vel sem. életerős gazdasági és ipari szervezetek Tizennyolcz vármegyéből folyik a szükségesek, ezeket pedig ki kell épíkivándorlás feltűnő mértékben és szaka- teni. Az a dohánygyár nagy öröm ott datlanul. Ennek a tizenyolcz vármegyé- Szepes-Bélán. Pedig ez nem ajándék, nek a kiterjedése 175,000 • kilométer, hanem hasznos befektetés. Ilyen hasztöbb, mint fele az egész országnak. nos befektetésekkel lehet és kell visszaKiváncsiak leszünk megtudni hogy mit adni az elvont anyagi erőket, kivált ott, adott vissza az állam a maga gyűjtött ahol a természet is mostoha. gazdasági erejéből ennek a félországot Egy vidéki lapból nagy és régi pabefoglaló vidéknek gazdasági életszerve- nasz tör elő. Azt mondják, hogy Budazetébe ? pesten a Dunát öt czifra hid szeli át, Egyáltalában nem fog ártani, ha az Szegedtől Szolnokig pedig csak egyetlen állami viszontszolgáltatásban az osztó- egy. Ugy vélem, érdemes volna már egyszer ilyen ügyekről is beszélgetni. igazságot keressük. A „Köztelek" legközelebbi számában Csongrád és Szentes, Baja és Báttaszék olvastuk, hogy a dohányjövedék 30 régen ott lettek volna már azok között, milliós évi jövedelme mellett a dohány- akik azt vitatják, hogy ezermiliió korotermelök nem egészen 18 frtos átlagár nából sokkal több joggal követelhet egymellett voltak kénytelenek kijönni. Aki a egy egyszerű vashidat országrészek fordohányt nem csak pipálni tudja, hanem galmi érdeke, mint amily joggal a repa termeléséhez is ért, az belátja, hogy rezentálási vágy milliós palotákat és ebben a 18 frtos átlagban nincs meg a szobrokat teremt. Igenis ki kell már viszontszolgáltatás elve, ebben a fejős egyszer mondani azt a bátor szót, hogy tehén koplaltatásának elve nyilvánul meg, nem kell nekünk semmiféle pompázás, amely csakis a tej kiapadásával végződ- semmiféle faragvány gazdasági sorvadás árán. hetik. Éppen ma olvasom, hogy SzepesAz Isten jó kedvéből természeti Bélán egy dohánygyár építéséhez kezd- kincsekkel megáldott Székelyföld lakója tek hozzá. Ennek érdekes története van. panaszkodik amiatt, hogy megélni nem Provizórius dohánygyárakkal három he- tud. Csizmájával pedig ott tapos végtelen lyen tettek kísérletet; Munkácson, Sze- gazdaságú arany-, réz-, vas-, mész-, geden és Szepes-Bélán. A két első helyen aszfalt-, czement-, gipsz-, márvány- és ötven megfelelő munkás sem akadt, alabástrom-bányák fölött és bozontos Szepes-Bélán akadt egyszerre kétszáz. üstökében ott hordja az ipari képességEz harmadéve történt, amikor Sz.-Béla nek isteni adományait. De át kell adni 5000 lakos a kivándorlás következtében fortélyának és élelmességének nagy tafelire apadt. És ime, a provizórius do- lentumait idegen ipar, idegen kereskehánygyár füstje már az első évben száz delem szolgálatába, mert a hazai erő-
forrásokat számára kiaknázni s munkásságuk felhasználásával értékesíteni elmulasztottuk. Mirevaló ez a mi nagy központi erőnk, ha a holt kincseket a földből kiásni, az eleven kincseket az emberek munkaképességéből kiválasztani nem tudja! Beszélnünk kell mindezekről a kivándorlás nagy kérdésének keretében, ki kell kutatnunk az elhanyagolt pontokat, összhangzatba kell hoznunk az egyének és vidékek közteherviselési képességeit az állam viszontszolgáltatási képességeivel jobban, mint eddig tettük; jobb működésre kell bírnunk az osztó igazságot, amelynek múltja a gondatlanság és könnyelműség vádjaival üli meg a magyar államhatalom és a magyar társadalom lelkiismeretét. B. B.
birája. Azt mondta neki: Amivel ön a főhadnagy urat vádolja, súlyos dolog; gondolja meg, mi történik, ha be nem tudja bizonyítani. — Bebizonyítom, ezredes ur! —. Talán rosszal hallotta ? Ha visszalép, elnézem merészségét. — Egy szót sem vonok vissza, ezredes u r ! — Gondolja meg, hogy még a tanukkal bizonyítás sem elég, hisz össze is beszélhettek. A főhadnagy urnák magának is be kell ösmernie azt, amivel vádolják. — Kardbojtja van, ezredes u r ; — be fogja ösmerni. — Hát akkor meglátjuk, — most: „kehrt euch!" . . . A , mars eh" már ugy zúgott az önkéntes fülében, mint a távoli mennydörgés. Aki katona volt, talán rázza a fejőt, hogy 'iszen nem igy beszélnek katonáék egy szegény önkéntessel. Majd egy olyan esipricseprő bakát az ezredes még kapaczitálgat, ugy-e! Pedig ez egyszer kivételesen mégis igy volt bizony. Kisül a végén az is, hogy miért. Elővették a legénységet. Az ezredes előbb kihallgatta a századparancsnok azt a bizonyos szakaszt, de előbb magát a főhadnagyot. A főhadnagy tagadott. Ö azt sosem mondta. A szakasz állott mint a czövek s a főhadnagy mellett vallott végig. Persze bolond az olyan szegény baka, hogy egy ringy-rongy önkéntes miatt haragítsa meg a mindenható főhadnagy urat. Az a fehérpofáju uríi egy esztendő alatt
Az ezredes odalépett a sor elő s megkérdezte : Mondta-e azt a főhadnagy ur ? — Dehogy mondta. Nem mondott az semmit. Odafordult a másikhoz. Mondta-e hát ? — Nem. A harmadikhoz: nem! — Igy ment negyedszer, ötödször, hatodszor, hetedszer. Mindvégig — „nem!" — volt a felelet. A nemzetiségiek kiadták társukat, a magyar fiut. Azzal, hogy minő bajba döntik, egyiksem törődött. A panaszos önkéntes, az alföldi gazdatiszt fia ugy állott sápadtan, mint aki már az élettel is leszámolt. Zokogott a szive fenekén, de összeszorította a fogát, hogy elfojtsa az indulat kitörni készülő hangját. — Hát csakugyan nem mondta ? — kérdezte még egyszer az ezredes? A judások egyszerre mondták: nem! — Jól van! — A többi „abtreten", — az önkéntesek jöjjenek utánam. S a magas, szélesvállu, katonás alak végig ment. a folyosón s bevezette az „abtheilungot" a saját privát lakásába. Ott letette a kardját s igy szólt: „Le a csákót urak; — itt most nincsenek szolgálatban, hanem mindannyian a vendégeim; — üljenek le. A hét bűntárs engedelmeskedett. — És most hallgassanak ide, szólt aa ezredes újra. Én ezt az egész dolgot sehogy sem értem. Hihetetlen, hogy egy intelligens ember, aminő az önök panaszos kollégája, csak ugy hübele Balázs, a levegőből eszeljen ki ilyen ocsmányságot egy katonatisztre, aki
szabadul, de ő neki három annyi ideig kell ezípelni a borjut. Senki sem vallott a főhadnagy ellen. Inkább azt mondta mind, amit a bezuppált őrmestertől hallott, hogy nincs olyan jó ember több, mint a főhadnagy ur. (Mekkora szivarvégeket dug a szegény baka képébe, mikor a gyakorlatnak vége!) Az őrmester volt az utolsó, aki vallott. Megállott az ezredes előtt, ahogy katonához illik: „stramm, und doch ungezwungen", — s elrikkantotta magát: „Kein Wort wahr, Herr Obers*, kein Wort!" — Egyetlen szó sem igaz!":. . . Az ezredes csak állott, mint a szobor. Meglátszott kemény vonásain, hogy a megtestesült szigor az egész ember, de nagy nyugalma mégis megnyugtathatta azt, akinek tiszta volt a lelkiismerete. Volt valami lényében, ami azt sejtette, hogy tisztán akar Iáni s ha akar, akkor lát is előbb utóbb. Kiadta a parancsot: — No most jöjjenek külön az önkéntesek ! Jött a hét .nemzetiségi", sorban, egymás után szép, katonás tartással, parádéban, fényes rózsáju csákóval. Ezeket az ezredes szándékosan hagyta utoljára. Hisz' az ő szavuk legkevesebbet nyom a latban, mert úgyis tudni lehet, hogy a pajtásukat fogják védelmezni. Hazudnak majd, leesküszik a csillagot az égről, hanem a társukat nem hagyják. Erre mérget lehet venni. De azért kihallgatni mégis muszáj volt őket.
NÖVÉNYTERMESZTÉS. Rovatvezető : Kerpely Kálmán.
Néhány szó a dohánykertészek kérdéséhez. Ö A dohányosok és a gazdák közti jogviszonyt szabályozó törvény hathatós eszköz lesz a dohány minőségének emelésére. Sokszor hallani, hogy a dohánytermesztés javításának legnagyobb akadálya a kertész, hogy a kertész csak szükséges rossz. Tagadhatatlan, hogy ezen állitásnak van némi alapja, bizonyos azonban az is, hogy a jő kertész szükséges jó tényezője a dohánytermesztésnek. Mert mit tudnánk mi, különösen nagytermesztők, csinálni a dohánynyal jeles kertész nélkül ? Igaz, hogy egyes termesztők tettek már próbát a dohányt fogadott cselédséggel kezelni, épen azon ok miatt, mert a kertész akadálya a minőségi termesztésnek, kétlem azonban, hogy valami különös előnyt lehetne ezen kezelési mód által elérni — nagyban. Mert mégis csak nagyátlagban van a kertészben annyi ügyszeretet, mint a fizetett cseléd-
KÖZTELEK., 1900. DECZEMBER HO 8. ben, akit a jobb eredmény utáni törekvésre tisztességérzetnél egyéb nem ösztönöz, ezen erkölcsi rugóra pedig semmiesetre sem lehet többet épiteni, mint egy középszerű kertész munkálkodására. Aztán meg állandó fizetés mellett tartott cselédség nagy nyűge lehet a gazdaságnak akkor, amikor a kedvezőtlen tartós időjárás nem engedi sem a dohányban való foglalatosságot, sem más érdemes munkát végeztetni nem lehet. Éppen ezen körülmény miatt alig lehet eltérni a feles rendszertől. Arra kell tehát törekedni, hogy a kertészség soraiból az az elem, mely akadálya a minőségi termesztésnek, eltávolíttassák. A minőségi termesztés szempontjából nagyon kívánatos lesz a törvény, mely módot fog nyújtani a gazdának a gyenge kertészt könyve alapján felfogadása előtt felösmerni. De viszont biztosítva lesz a jó kertész afelől is, hogy szorgalma nem fog meddő maradni amiatt, hogy gazdája hiányos beruházása vagy talán indolencziája az akadály a jobb eredmény elérhetésben. A gazdák maguk is jobban fognak iparkodni, a termesztésre nézve minden lehetőt elkövetni, mert máskülönben a jó kertész nem állana be hozzája, hiszen jő bizonyítványa alapján kapna jó termesztési viszonyok mellett is szolgálatot. A jelenlegi állapotok mellett kertészfogadásnál nincs a gazda kezében semmi, ami felvilágosítást adhatna arra nézve, hogy a kínálkozó kertész milyen ember az ő szakmájában. Legnagyobb ajánlat az, ha a kertész nagycsaládu. Közönségesen azonban ezen körülmény tévútra vezeti a gazdát, mert hanyag kertésznek családja is csak olyan szokott lenni, legfeljebb teher a gazdára nézve a nagy család, mert többen vannak, akikre az előlegadáskor számítani kell. Ha lesz kertészkönyv, melybe hivatalból be van jegyezve a kertész által évről-évre bemázsált dohány osztályzata, rögtön tisztába lesz a gazda az ajánlkozó értéke felől. Ily módon a jó gazdának módjában lesz a kertészeket megválogatni és ezáltal más eredményekkel is fog mázsál áskor beszámolni. Tudjuk a gyakorlatból nagyon jól, hogy ugyanazon körülmények közt munkálkodó kertészeink anyaga közt mily nagy a külömbség, a beváltási átlagár mily nagy ingadozásoknak van kitéve. A beváltási átlagár a neki elöljárója. Attól tartok, hogy önök megvannak ijedve s nem mernek vallani. Nos, hát én szolgálaton kivül kérem önöket, legyenek őszinték. Szavamat adom, hogy bármit mondanak is, abból önökre soha semmi kellemetlenség hárulni nem fog. Lelkiösmeretökre, — utoljára kérdem — mondta-e azt a főhadnagy ur ? ! Mind a hetten összenéztek s egyszerré felelték: nem mondta. Az ezredes ekkor erős lépésekkel menta sarokig, ahol a kardja volt s ezt a becsületes fegyvert felkötötte. Aztán nekifordult a csodálkozó rajnak s a kitörésben levő tűzhányó haragjával kiáltotta : „antreten !" Egy pillanat alatt megvolt a „gléda". — Most pedig azt mondom nektek, ti gyávák, ti semmirekellők, hogy egyitek sem fogja viselni közületek soha a tiszti kardboj'tof! . . . Mert én ott voltam akkor az első emelet egyik ablakában és hallottam, amikór a főhadnagy a sértést elkövette!!... Kehrt euch! A főhadnagy ur egy pár hét múlva már dijnok volt valami kis hivatalban. Nem is annyira talán a sértésért — mint inkább azért — mert katonatiszthez méltatlanul, gyáván hazudott és hazugságra kényszeritette a századát is. Az a szegény magyar önkéntes ma egyike az ország legkiválóbb magyar gazdáinak. A hét nemzetiségi közül ellenben soha sem lett semmi.
hanyag, selejtes kertész miatt nem emelkedhetik oda, ahova a gazdaság viszonyai megkívánhatnák azt. De azért ha csak elkerülhetjük, nem szívesen változtatjuk a kertészeket mert nincs semmi alapunk ahhoz, hogy jobb kertészekre számithassunk. A dohánytermesztés érdeke határozottan megkívánja azt, hogy a kertész cselédi viszonyban álljon gazdájával szemben. De nem is lehet ez másképpen, mert hiszen a gazdának hasonl thatatlanul nagyobb koczkázata van, nagyobb érdeke a termesztést minden tekintetben emelni mint a kertésznek, akinek legfőbb törekvése nem ritkán a minél több előleg kizsarolása és ha egyszer sikerült neki ez, a dohány körüli munkát már csak robotnak veszi, mert tisztában van azzal, hogy leszámoláskor mi kapni valója sincsen. A dohányosnak a cselédi viszony alóli felszabadítása meglazítaná a fegyelmet, mit a kertészszel szemben mindenkor szigorúan kell venni, dohánytermesztésünknek hátrányára válnék az és bizony akadnának termelők, kik a gazdaság ezen ágával felhagynának. Ha a dohánytermesztés érdeke megkívánja azt, hogy a kertész cselédi viszonyban álljon munkaadójával szemben, viszont fontos dolog annak eldöntése is, hogy a kertész a dohányon kivül mily más gazdasági munkák teljesítésére legyen kötelezhető. Semmiképpen sem helyeselhetem némely gazdaság azon szokását, hogy a kertészt más munkákra is kötelezi, a dohányon kivül. így az aratásnál, ujabban a czukorrépatermesztésnél vannak szerződésileg kötelezve a dohányosok. Nem volna ez baj az esetben, ha a dohány töltögetése, kacsozása nem esnék legtöbbször össze az aratással, ám de nagyon gyakran éppen az aratás miatt marad el a dohány harmadszori kapálása. Arasson a dohányos akkor, ha már dohánya rendben van és ne hanyagolja vagy ne nagyolja el a dohánykezelést az aratás miatt. így áll a dolog a czukorrépával is, ezen növénynek egyezése, kapálása összeesik a dohányültetéssel, kapálással, foltozással, egy és ugyanazon kéz által alig végezhető e két munka kifogástalanul. Legyen a dohányos első sorban dohányos és csak akkor más mezei munkás, ha a tulajdonképpeni foglalatossági köre megengedi azt. Szóval a dohányos más mezei munkák végzésére szerződésileg ne legyen kötelezhető. Méltánytalan lenne a munkaadóval szemben az is, ha megengedtatnék a dohányosnak idegen gazdánál munkát vállalni, napszámba eljárni akkor, amikor a gazda maga is rá van szorítva minden munkáskezet igénybe venni. Köteleztessék a kertész gazdájánál dolgozni akkor, amikor dohánya megengedi azt, oly bérért, mely azon vidéken vagy gazdaságban más idegen munkásoknak is fizettetik. Üres idejében dolgozzék a dohányos gazdájánál és nem idegennél, aki őtet sem lakással, sem doktorral, sem előleggel nem segíti. Minthogy a dohánytermesztés, oly gazdasági ág, mely után egy évben csak egyszer lát a termelő pénzt, okvetlenül kell, hogy a gazda részéről a kertész előlegekkel láttassék el. Fontos dolog azonban az elölegnyujtás mérvének szabályozása ugy a gazda, mint a dohányos részéről. Kívánatos lenne azon holdszámszerinti maximális összeg fixirozása, melyet a törvény esetleg a gazda részére, ba követelései lennének a kertészen, meg is ítélne, de több előleget már letiltani nem lehetne. Ezáltal megkíméltetnék a gazda kertészeinek előlegeket zsaroló zaklatásaitól, mert a kertészek legtöbbjének fő-fő törekvése a tulsok' előlegvétel s ha egyszer sikerült néki adósságba kerülni, dohány körüli munkáját már csak robotnak tekinti és elhanyagolja, más kereset után néz, hogy mindennapi kenyere meglegyen. Kertészeink legtöbbje czigány természetű és pazarló. Szeretik a vándor életet, amint ők mondják : próbálnak máshol is szelencsét. Ha adósságot csinálhat, csinálja azt,
97. SZÁM. lÖ-ik ÉVFOLYAM, mert jövő évben már másik vármegyében te lepszik le és ott csinálja az adósságokat. Ha van mit ennie, innia, bővelkedik abban, nem törődve azzal, hogy a holnap már a bőjtölések hosszú Iánczolatát hozza. Ilyenkor aztán a gazda nyakán nyűglődik, vegzálja az előleget és a gazda mit tegyen? kénytelen megadni azt, mert dohányát munkálni kell. A dohányosoknak ezen könnyüvérü pazarló természetét a falusi boltosok és a lelketlen gazdák ki is zsákmányolják. Silány, sokszor alig piaczképes terményüket nagy árban számítják föl, úgyhogy a dohányos amellett hogy rosszul él, még drágán is, így természetesen az uzsoráskodó gazdának mindig csak adósságokban sínylődő kertésze lesz, a kinek dohánykezelési munkájában köszönet nincsen. Ez okból kell az előlegezések maximumát megállapítani, mert ezáltal az ilyen uzsoráskodó gazda vagy nem tukmálja kertésze nyakára a silány terményeket, vagy mérsékelt árban kénytelen számítani azt, máskülönben kertészével szemben meg nem ítélhető követelései támadnak. Meggyőződésem, hogy e kérdés helyes megoldása nagy segítő eszköze lesz a gazdának azon törekvése elérésében, mely a dohány minőségének javítását tűzi ki czélul. Csikós Mihály.
ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Kovácsy Béla.
A lovak ápolása ó'szszel és tavaszszal. Nagyon kellemetlenül tapasztalja ilyen őszi nedves időben sok gazda, hogy ]ovai egyre másra betegülnek. Kutatja, keresi az okot s végtére is abban nyugszik meg, hogy ilyen esős, sáros időben ez másként nem is lehet. S nagyon is igaza van, mert hűvös és nedves időben csak különös gondozással óvhatjuk meg a lovat a betegülésektől. S mert ezt a legtöbb esetben nem teszszük, mindég akkor betegülnek meg lovaink nagyobb számban, ha esős, havas időjárás uralkodik. Házi állataink közül a ló az, amely megázással szemben a legérzékenyebb. Tehát nem a hideg időjárás az, amely nála gyakrabban betegülést okoz, hanem a nedves időjárás. Azért pedig, mert száradás közben, azáltal, hogy a viz elpárolog, óriási mennyiségű hő vonatik el testétől, a bőr véredényei összehúzódnak s így a vér nem áramlik oda olyan szabadon, mint a hogy áramolnia kellene. A legtöbb esetben ehez az a körülmény is hozzá járul, hogy a nemesebb lovak egyrésze nem is igen van hozzá szokva a megázáshoz, amennyiben esős időben csak végszükségben lesznek befogva, továbbá az, hogy az őszszel növő tömöttebb és hosszabb szőrzet nehezebben szárad ki s még több hőt von el a testtől, már csak azért is, mert a levegő hőmérséklete is többnyire igen alacsony. Ezen bajok elkerülése czéljából mindenekelőtt hozzá kell edzeni a lovat az időjárás viszontagságaihoz. Bármilyen legyen is az időjárás, naponta több óra hosszat is szabadban kell a lónak tartózkodni, ha mindjárt megázik is. Csak persze sokan azért óvják a lovat hidegtől, esőtől, mert a gyakori szabadbani tartózkodás által veszít szépségéből. Csak akkor marad szőrzete rövid, sima és fénylő, ha meleg istállóban, ott is pokró ez alatt áll s minél többet ázik és fázik, annál többet veszít szőrének fényéből, simaságából, annál hosszabb, annál bozontosabb lesz szőrzete. Különösen a kupeczek tudják nagyon jól, hogy a szőrzet simaságára és fényére a melegben való tartás van legnagyobb befolyással s ezért is az olyan lovat, amelyet őszszel, vagy télen bocsát eladásra, nemcsak hizlalják, de a
97. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. melég istállóból heteken keresztül ki sem vezetik s ott is állandóan két-három pokróczczal takargatják. Feltételezni sem lehet azután az ilyen lóról, hogy meg ne hűljön az első hűvös őszi napon ha megázik. Mennél nemesebb, finomabb a ló, annál nagyobb gondot kell arra fordítani, hogy megázás után szárazra esutakoltassék, mert csak ezáltal kerülhető el megbetegülése. A lónak lecsutakolása azonban nem egyszerű munka, mert a csutakolásnak az a módja, amelyet a kocsisok széltében-hosszában alkalmaznak, hogy t. i. egy lónak lecsutakolását 3—4 perez alatt elvégzik, semmit sem ér, azzal a lovat leszárítani még nem lehet Hogy a ló tökéletesen leszáradjon egy fél óráig kell azt két embernek csutakolni és pedig két kézzel, ugy hogy a balkéz folytonosan szőr ellen, a jobb kéz ellenben szőr mentén dolgozzon. Ha bármely oknál fogva a lecsutakoiást ilyen mértékben alkalmazni nem volna lehetséges, akkor kifogás után egy fél óra hosszat jártassa lovait a kocsis, s csak azután kösse be azokat az istállóba, s pokróezozza le azokat. Csakhogy persze ez csupán akkor lehetséges és eredményes, ha az eső nem esik s csupán az izzadástól nedvesek a lovak. Különben a pokróezozás sem helyettesíti a csutakolást, csupán a rohamos kiszáradást akadályozza meg, ezt azonban olyan módon, hogy némely hosszabb szőrzettel bíró ló egyáltalán megse szárad alatta. Ellenben nem izgatja a bőrt olyan jótékonyan, mint a csutakolás nem eredményezi nagyobb mennyiségű vérnek odatódulását s igy általa teljes czélt nem is érünk el. Különös gondot kell azonban sáros, lucskos időben a végtagok gondozására fordítani, mert ilyenkor szokott a ló lába megsömörösödni s különösen a csüdhajlásban megbetegedni. A végtagok, főleg pedig a csüdhajlás bőre, illetőleg faggyumirigyei igen nagymennyiségű faggyút választanak a bőr puhántartása czéljából. Ez a zsiradék tudvalevőleg könnyen avasodik különösen akkor, ha piszokkal jön érintkezésbe. Ha tehát a sárréteget nagyon alaposan le nem tisztogatja a kocsis a végtagokról, akkor ez nemcsak, hogy állandó érintkezésbe van az elválasztott faggyúval, de valóságos réteget is képez, amely réteg megakadályozza a faggyú eltávolodását s így az avasodásnak indul. A megavasodott faggyú pedig csípős, maró hatású, mely különösen a csüdhajlás finomabb bőrét izgatja, meglobbositja s igy jön létre az u. n. csüdsömör, amely hetekre, sőt nem ritkán hónapokra hasznavehetetlenné teszi a lovat. Nem lehet tehát eléggé ajánlani, hogy a ló végtagjai általában is, de különösen sáros időben, nagyon gondosan tisztogattassanak, hogy ezáltal a csüdsömör elkerültessék. Sokhelyt szokásos, faolajjal, vagy egyéb zsiradékkal bekenni térden s csánkon alul a végtagokat, hogy azok megóvassanak a locs pocs káros hatásától, megteszik ezt a kocsisok többnyire a tulajdonos tudta nélkül is. Ezen eljárásnak azonban megvannak néha a maga szomorú következményei. Volt alkalmam egy izben látni és tapasztalni az ország egyik igen hires uradalmában, hogy a 40 drb igásló közül harmincz egynéhány darab egy lucskos őszi napon sántítani kezdett s csak hamar szolgálatképtelenné lett. Kutattuk, kerestük az okot miglen nagy későre rájöttünk, hogy a kocsisok avas faolajjal kenték be a lovak lábait s ennek lett következménye a a csüdsömör. Az a tanulság tehát ebből, hogy ha be is kenetjük lovaink lábait zsiradékkal, csak tisztá vaselint használjunk erre a czélra s ennek is a gyakori eltávolitásáról, a lábaknak melegvizzeli lemosásáról gondoskodjunk. Horváth Lajos.
KÖZTELEK, 1900. DECZEMBER HO 8.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 509. kérdés. Melyek a baromfikolera okai és melyek e kór ismertető jelei ? B. J. 510. kérdés. Házi használatra való tenyésztés czéljából szőke mangalicza koczára Berkshire, vagy Polandchina kant czélszerübb-e használni? Melyik állja jobban a hideget? Hol kapható? Hogy keletkezett a Polandchina sertés? B. B. 511. kérdés. Egy csikóm lábán csontkinövés támadt (überbein). Szeretném eltávoli tani. Kérem velem tudatni milyen módon történhetnék az meg? F. I. 512. kérdés. Hol vannak, mely vármegyék körzetében, állattenyésztési kerületi felügyelőségek? H. J.
Felelet. Baromfikolera. {Félelet az 509. kérdésre.) A baromfikolera rendszerint oly udvarokban szokott fellépni, hol a tisztaságra keveset vagy semmit sem adnak, de felléphet közvetlen vagy közvetett fertőzés utján is. Nagyon ragályos és fertőző betegség ez s lefolyása néha oly gyors, hogy néhány nap alatt az összes baromfiak elhullhatnak. E kór külső jelei: a baromfiak hirtelen rosszul lesznek s közülök néhány rövid idő alatt hápogva földre bukik s csakhamar kiszenved. A betegség, illetve kór lefolyása oly gyors, hogy sokszor a gyógykezeléshez sem foghatunk. Nincs is tulajdonképen czél, a már előrehaladott állapotú betegeknek gyógyításában, hanem igenis igen ajánlható a még meg nem betegedetteknek elkülönönitése a betegektől. Az egészségesnek látszókat külön kell elhelyezni, a csőrüket és lábaikat 5 % karbolsavoldattal, — mely a kolera ellen hathatós védőszer — kell megmosni. Az elkülönítetteket legalább négy hétig tartsuk attól a helytől távol, hol a kolera kiütött. Ezeknek adjunk lágytakarmányt, mely forrázott darából, korpából vagy főtt burgonyából állhat. Naponta meleg időben különösen, többször adjunk nekik friss vizet, melybe azonban literenkint 2 gramm vasgálicz legyen feloldva. Szükségesnek tartom még fölemlíteni azt, hogy a helyiség, hol a kolerás baromfiak voltak, alaposan kitiszt tandó, nemkülömben minden bennelevő eszköz és tárgy erős forró lúggal megmosandó és az Aschenbrandt-féle bordói lével fertőtelenitendő. A trágyaalom s minden faalkatrész pedig tüzveszélymentes helyen elégetendő. A kolerás baromfiak felbonczolásánál tipikus elváltozásokat fogunk találni, melyek épugy biztos jelei a baromfikolerának, miként pl. a sertésvésznél a sertés belsőrészén található elváltozások. A kolerás baromfinak tüdején, máján, belein apró gombostüfejnagyságtól egész lencsenagyságig változó igen sok s tömegesen elszórt gümőcskéket találunk, melyeket .azelőtt tuberkolótikus elváltozásnak tekintettek s az ilyen elhullott állatra azt mondták, hogy gümőkóros volt, de kolerában hullott el. A legtöbb gumó található a májban. A beleken ós az emésztő szerveken a gumócskák nagyobbak és ugy néznek ki, mintha elmeszesedett tokocskák volnának. Sticker és ujabban Willach tanárok érdeme az, hogy ezen ujabb megfigyelés által a tenyésztőknek módot nyújtottak a kolera biztosabb felismerésőre. Egyúttal az is konstatáltatott, hogy a kolerabetegség időtartama néha 4 hétig is tart. A kolera gyógyítására és az ez ellen való védekezésre vonatkozó tudnivalókat a Köztelek 1900. évi 90. számában a 465. számú feleletben tárgyaltuk.
1 853 Ugy ezen, mint minden más fertőző betegség egyik leghatalmasabb ellenszere a tisztaság, tartsuk tehát óljainkat tisztán, meszeljük azokat rendesen és fertőtelenitsük időnkint, ha ezt tesszük sokkal inkább meg leszünk kiméivé a csapástól, mely nemcsak hogy érzékeny anyagi kárt okoz de azonkívül megfoszt több évi fáradságunk gyümölcsétől is. —bl. Pollandchina vagy Berkshirei. (Félelet az 510. számú kérdésre) Mangaliczával való keresztezésre a kettő közül egy harmadikat ajánlok : a yorkshireit. Én részemről a tarka malaczokat nem szeretem s tudom bizonyosar, hogy ezzel igen sokan vannak igy. Ha tehát félvér állatokat akar tenyészteni, ugy yorkshirei után igen szép szőke malaczokat fog nyerni, amelyek mindenesetre elég erőteljesek lesznek arra, hogy a mi hidegünket elbírják s a legelőt is jól járják. A mangalicza különben a berkshireivel igen kitűnő utódokat ad, amelyek igen szaporak, koczáik kétszer malaczoznak mindenkor 7—10 malaczot vetve, ezek gyorsan fejlődnek, jól hiznak, a külterjes kezelést ép ugy birják mint a mangalicza — de tarkák. Hogy ezen keresztezés milyen jól bevált, bizonyítja a báznai serlés, amely Kis - és Nagy-Küküllő megyékben van elterjedve s napról-napra nagyobb területet hódit. Előnye a berkshireinek az is hogy máris e a g y o n el van terjedve s igy könnyen beszerezhető. Teszem azt beszerezhető Kisbéren, a magyaróvari akadémiánál, a felvidéken a kassai gazdasági intézetnél s Erdélyben Kovácsy Sándor ádámosi gazdaságában. A Pollandchina sertés Amerikából került hozzánk, itt ezelőtt 10—15 évvel nagy port vert, ma azonban meglehetősen letűnt. Ezen sertés külömböző amerikai sertések keresztezéséből származott, túlnyomó azonban benne a chinai vér, miért is 1845 tői kezdve — ekkor kezdték tisztavérben tenyészteni — 1872-ig egyszerűen chinai név alatt volt ösmeretes s csak 1872-ben adták rá a Polland nevet, Mr. Asternek e sertésfajta megjavitójának s tulajdonképeni létesítőjének Polland nevű kiváló tenyészkanja után. —c*y. Csontkinövés lovak lábán. (Felelet az 511. sz. kérdésre.) Lovak szárcsontjain jelenlevő régi keletű csontkinövések csak igen ritka esetekben szívódnak föl teljesen, csikók lábain a csontdaganat idővel eltűnik, mert a csontok fejlődése közben a daganat határai, mennyiben annak helyén további vastagodás nem történik, elmosódnak. A friss daganatok az azt előidéző ok távoltartása mellett nyomó kötés alkalmazásara és masszálásra kisebbedhetnek, sőt nem litkán teljesen felszívódhatnak, idült daganatok azonban mindenkorra megmaradnak. A csontkinövés lefürészelése és levétele tekinthető egyedül olyan gyógyeljárásnak, melynek segélyével a daganat eltávolítható, erre nézve azonban csak egy tapasztalat áll rendelkezésünkre: ezen esetbea a ludtojásnagyságu csontdaganat levésés utján teljesen eltávolítható, s a daganat helyén később az állbt használata közben sem fejlődött újból a csontkinövés. A nyomókötés vattsgomoly segélyével alkalmazható olyan módon,, hogy a körülbelől ökölnyi vattadarabot vizbe mártjuk, azután kinyomjuk és a daganatra helyezzük s pólya segélyével a lábon pólyázzuk. A következő napon a megkeményedő vattagomoly teljesen felvette a daganat alakját s miután azt vizbe mártottuk ismét ugy helyezzük a daganatra, mint azt azon a csontdaganat lenyomata mutatja. A kötés változtatása közben a csontdaganat masszáiható, e czélból a daganatra vizben felpuhított pergament papirost helyezünk s a masszálást bezsírozott kézzel alulról fölfelé a papirossal borított daganat r i naponta 5—10 perczig végezzük. Dr. P. B. Állattenyésztési kerületi felügyelőségek. (Felelet az 512. sz. kérdésre.) Állattenyésztési
1844 kerületi felügyelőségek a vármegyék körzete szerint s azok vezetésének székhelyén az uj beosztásban. I. kerület működési területe: Pest-PilisSolt-Kis-Kun és Jász-Nagy-Kan Szolnok vármegyék. Vezető: Berzeviezy Zsigmond állattenyésztési felügyelő, lakik : Budapest, II. ker., Fő-uteza 72. II. kerület működési területe : Pozsony, .Moson, Nyitra és Trencsén vármegyék. Vezető: Tóig Gyula állatteny. m. kir. felügyelő, lakik: Pozsonyban. III. kerület működési területe: Sopron, Vas, Zala és Vet-zprém vármegyék. Vezető: Balhauser Ottó, állattenyésztési m. kir. felügyelő. Lakik: Szombathelyen. IV. kerület működési területe: Baranya, Tolna és Somogy vármegyék. Vezető ; Jakábffy Imre állattenyésztési m. kir. felügye lő. Lakik : Pécsett. V. kerület működé n terülele : Komárom, Győr, Fejér és Esztergom vármegyék. Vezető: Rluqe Ferencz, állattony. m. kir. felügyelő. Lakik: Komáromban. VI. kerület működési területe: Nógrád, Bars és Hont vármegyék. Vezető: Oláh Dezső, állatt ny. m. kir. felügyelő. Lakik: BalassaGyarmaton. VII. kerület működési területe: Zólyom, L;ptó, Turócz és Árva vármegyék. Vezető : Ébner Jenő, állatteny. m. kir. felügyelő. Lakik : Beszterczebányán. VIII. kerület működési területe : Borsod, Heves, Gömör és Kis-Hont vármegyék. Vezető: Póha Sándor, állattenyésztési m. kir. felügyelő. Lakik: Miskolczon. IX. kerület mükf ési te-üiete: AbaujTorna, £\ros, Szepes és Zemplén vármegyék. V e z f ' ő : BeTce Imre. Lakik: Kassán. X. kerület r,,üködési területe: Hajdú, Szabolcs és Szatmár vármegyék. Vezető: B.artha István, állattenyésztési m. kir. felügyelő. La.ik: Debreczenben. XI. terület működési területe: Máramaros, üng, Bareg és Ugocsa vármegyék. Vezető: Brezovay István, állatteny. m. kii1, felügyelő. Lakik: Mármaros-Szigeten. XII. kerület működési területe: Bihar, Arad és Békés vármegyék. Vezető: Pólay Dezsó, állatteny. m. kir. felügyelő. Lakik : Nagy-Váradon. XIII. kerület működési területe : Csanád, Csongrád és Bács vármegyék. Vezető : Bagáry Kálmán. Lakik: Szegeden. XIV. kerület működési területe: Temes, Torontál és Krassó-Szörény vármegyék. Vezető: Halász Gyula, állatteny. m. kir. telügyelő. Lakik: Temesváron. XV. kerület működési területe: Kolozs, . Alsó-Fejér, Aranyos-Torda és Maros-Torda vármegyék.Vezető: Tulogdy Soma,állattenyésztési m. kir. felügyelő. Lakik : Kolozsvárott. XVI. kerület működési területe : SzolnokDoboka, Besztercze-Naszód és Szilágy vármegyék, Vezető : Csiky Elek, állattenyésztés m. kir. felügyelő. Lakik: Deésen. XVII. kerület működési területe: NagyKüküllf, Kis-Küküllő, Udvarhely, Csik és Háromszék vármegyék. Vezető: Szász István, á' attenyésztési m. kir. felügyelő. Lakik: Segesvarott. XVIII. kerület működési területe: Szeben, Brassó, Fogaras és Hunyad vármegyék. Vezető : i.ikl Károly, állattenyésztési m. kir. felügyelő. Lakik: Nagy-Szebenben. Országos működési körrel birnak tejgazdasági ügyben: Sierlán János, tejg. m.kir. felügyelü és Szily Tamás, állattenyésztési m. kir. felügyelő. Laknak: Budapesten. Baromfitenyésztési ügyben: Hrellay Emil, állattenyésztési felügyelő: Lakik Gödöllőn. A felsorolt felügyelőségeknek főfelügyelője Plrkner János, ki egyúttal a földmivslésügyi minisztériumban az állattenyésztési és tejgazdasági ügyosztálynak a vezetője. Lakik Bpestc, Héderváry-utcza 25.
KÖZTELEK, 1900. DECZEMBER HO 8 Minden állategészségügyben, ha az illetJkes vármegyei kerületi' felügyelőséghez tetszik fordulni, onnan ügyére azonnal választ kap.
A magyar vaj kivitelének kilátásai. Ujabb időben a tejszövetkezetek folytonos szaporodásával és a vajtermelő központok létesítésével ügyköröm legfontosabb teendője és feladata, hogy az országban termelt és ezután még nagyobb mérvben termelendő tejtermékek, de kivált a vajnak minél jobb értékesítését mozdítsam elő. Hogy azonban ezen feladatomnak megfelelhessek, feltétlenül szükségesnek láttam, hogy .az európai nagyobb vajfogyasztó piaezok igényeit megösmerjem és egyúttal közvetlenül lássam a más országok által termelt árut, annak csomagolását és szállítási valamint értékesít ési viszonyait, mert meggyőződésem szerint csakis akkor vehetjük fel a világpiaezon a versenyt, ha versenytársaink képességeit megösm érjük. Az elmúlt esztendőben e czélból beutaztam Németország egy részét, Drezda, Berlin, Hamburg, Bréma, Rokstokés Hannover városok érintősével. Egész Dániát és Svédországnak nagyobb részét. Továbbá Romániát, Törökországot, Bulgáriát és Szerbiát. A folyó évben Németország észak-keleti részét utaztam be Mainz és Köln érintésével. Belgiumban Brüsszelt, Angliában Londont, Francziaországban Párist, Svájczban Bern, Luczern, Zürichet, Innen az Emmenthal völgyén át Bajorországban Münchent és Ausztriában Salzburgot szemléltem meg. Jelzett utamon kizárólag az állati termékek főleg pedig a tejtermékek értékesítését kisértem figyelemmel és nagyobb kereskedőkkel érintkezve, tejtermékeink, különösen pedig a nagyobb mérvben termelendő vajnak mikénti értekesitése tekintetében iparkodtam tájékozást szerezni. Németországban most másodízben is arról győződtem meg, hogy ott nem képesek annyi vajat termelni, hogy a mindinkább növekedő fogyasztást fedezzék és igy feltétlenül importálásra vannak utalva. A német birodalomban rohamosan szaporodik a népesség és ujabb időben óriási mérvben fellendült ipara folytán az általános jólét folytonosan emelkedőben van. Ezzel kapcsolatosan természetesen a táplálkozás iránti igények is fokozódnak. Napról-napra kevesbedik a zsirfogyasztók és szaporodik a vajat fogyasztók száma. Ha ugyanis a jólét fokozódik, az a német családoknál első sorban abban nyilvánul, hogy zsír vagy margarin helyett természetes vajjal főznek és több, egyúttal pedig jobb minőségű vajat is fogyasztanak. Németország még nem oly régen annyi vajat termelt, hogy e czikkből jelentékeny! volt a kivitele. Különösen Angliába. Ma a kivitel csökken, a bevitel pedig rohamosan növekedik és nemcsak Berlinben, de a birodalom egyéb nagyobb városaiban is a jó vajnak mindig biztos és jő piacza van. A keresletet, daczára a fokozódó bevitelnek, még sem képesek kielégíteni, amit leginkább azon körülmény igazol élénken, hogy a müvaj- és margaringyárak naprólnapra szaporodnak. Mindenesetre nagy befolyással volt a vaj nagyobb mennyiségben való fogyasztására azon körülmény is, hogy hazánkból és a Balkánállamokból az évek óta pusztító sertésvész következtében megcsökkent a zsirsertések nagyobb mennyiségben való kivitele. Az amerikai zsírbevitel elé pedig szigorúbb szabályok életbeléptetésével akadályokat gördítettek. Jellemző a Németországban mutatkozó vajszükséglet mértékére azon körülmény, hogy a folyó évben, a midőn egész télen át szilárdak
97. SZAM. 10-1K ÉVFOLYAM. és tartotta voltak a vaj árak, a nyári időszak alatt nemhogy mint eddig évtizedek óta juniusban a pünkösdi ünnepek után a vajnak leszállott volna az ára, hanem ellenkezőleg Hamburgban és Berlinben jelentékenyen emelkedett s az ősz folyamán Hamburgban 50 kgonkint I-ső rendű vajat 122 márkával, Berlinben pedig, ahol a jegyzésen fölül 10—12 márkával értékesitik a vajat, 50 kgonkint 111- márkát jegyeznek. A folyó évben a vajkereskedőknek nem volt alkalmuk a nyári időben a vajat raktározni és igy nincsenek is készletetek, minnélfogva kilátás van rá, hogy az árak tartósak lesznek. Németország tehát mint vajkiviteli piacz már a kedvező közlekedési viszonyoknál fogva is nekünk igen kedvező és mivel a jelenlegi viszonyok közt, de minden valószínűség szerint a jövőben is, nagy mennyiségek könnyen helyezhetők ott el, gond nélkül fokozhatjuk a túltermelés veszélye nélkül vajtermelésünket és annak egy részét a német birodalomba irányithatjuk. ügy Mainzban, valamint Kölnben is találtam külföldi, leginkább Oroszországból és Galicziából származó vajat, melynek minősége azonban meg sem közelíti a mi vajtermelő központjainkban előállított vajnak minőségét. Azonban daczára ezen kedvező körülményeknek, nézetem szerint, vajtermelésünket nem irányíthatjuk kizárólag Németországba, mert nem lehetetlen, hogy a legközelebbi vamszerződés megkötése alkalmával oly magas beviteli vámmal terheltetik meg a vaj, hogy a kivitel oda lehetetlenné válik és kifejlesztett tejgazdaságunkat, mely leginkább a vajtermelésre van alapítva, ezen körülmény könnyen válságba sodorhatná. A német gazdák már is panaszkodnak, hogy a külföldről importált rosszabb minőségű vaj által károsodnak és követelik a legközelebbi kereskedelmi szerződések alkalmával, hogy a vaj vámja a mainak kétszeresére emeltessék. Németországban a vajbevitel az imént említett okoknál fogva folyton növekedik. A folyó év első hét hónapjában bevitetett 8 millió 98,700 kg., míg 1899 ik év hasonló időszakában a bevitel nem volt több mint 5 millió 165.500 kg. Legtöbb va j importálta tik Hollandiából, Ausztria-Magyarországból, Oroszországból és Dániából. Ausztria-Magyarországból a bevitel a fent jelzett idő alatt 2 millió 476,300 kg. tett ki, mig Oroszországból csak 1 millió 685,900 kg. volt a bevitel. Az Ausztria-Magyarországból jelzett bevitel nagyobbrésze hazánkból származik és sajnos csak egy része felel meg a jó vajhoz fűzött követelményeknek. Szükségesnek láttam tehát az angol fogyasztó piacz felvehető képességét és az ottani igényeket, szállítási, vásárlási és eladási módozatokat tanulmányozni és megösmerni, hogy kivitelünk egy részét Angliába és annak főfogyasztó piaczára a követelményeknek megfelelően elkészítve irányithassuk és ott is megalapítsuk a jó magyar vaj hírnevét, megkedveltetvén azt a fogyasztó közönséggel. Belgiumban is nagy a vajfogyasztás, de a szükséglet legnagyobb részét a belföldi termelés, részben pedig a francziaországi import fedezvén, egyelőre reánk mint vajkiviteli piacz fontossággal nem bir. De annál hatalmasabb és annál jobb értékesítő és fogyasztó piacz London. Sierbán János.
IRODALOM. A husértékesités szervezése. Dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi m. kir. miniszter megbízásából: Ausztria, Németország és Dániában tett tanulmányútja alapján irta
97. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. Jeszenszky Pál, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkárja. 8-adr. 93 1. Budapest 1900. — Ára 2 korona. Az OMGE. érdemes titkára, kit a földmivelésügyi miniszter a hus értékesítése kérdésének külföldön való tanulmányozásával bizott meg, tapasztalatairól és tett tanulmányairól uti jelentés alakjában számol be, mely nemcsak azt igazolja, hogy a jelentésttevő komolyan törekedett megbízatásának megfelelni, hanem a benne foglalt adatok és a nálunk ma aktuális kérdésre vonatkozó konkrét javaslatok folytán a gazdakörök különös figyelmére méltán tarthat igényt. A kérdés fontosságát és mai állását röviden vázoló bevezetés után a szerző Magyarországnak Ausztriához és a külföldhöz fennálló viszonyáról szól és felveti a kérdést, hogy „az Ausztriába irányuló élőállatkivitel helyett ne térjünk-e át a húskivitelre", mely utóbbi módon az állatok értékesítése tekintetében függetleníthetnénk magunkat Ausztria vexatorius eljárása alól? Közli az Ausztria felé irányuló állat- és húskivitelre vonatkozó adatokat az 1898. évig bezárólag, melyekből kitűnik, hogy a kivitel az utóbbi időben emelkedő irányzatot követ (a mult és a jelen év folyamán a kivitel még nagyobb arányokban emelkedett az egyezményes megállapodások hatása alatt és az osztrák gazdakörök minden ellenzése daczára!) Az adatokból a szerző azt következteti, hogy Ausztria igen nagy beviteli szükségletét állatokban és húsban természetszerűen Magyarországból kénytelen födözni. (ezen kényszerűség alapfeltétele természetesen a vámszövetség további fennállása, illetőleg a határzár Románia és Oroszország felé.) Németország állatforgalmi politikájáról szólva terjedelmes statisztikai adatok kapcsán, melyek szerint oda az állatbevitel 1894 óta fokozatosan és igen jelentékenyen csökken azon forgalmi korlátozások következtében, melyekkel Németország magát a külföldtől a húsellátás tekintetében lehetőleg függetlenné tenni törekszik. Az élőállatok bevitelének ezen tetemes csökkenésével szemben a hus és húskészítmények bevitele nagy arányokban emelkedik: 1893-tól 1898-ig 144,700 mm.-ról 822.400 mm.-ra, mely bevitelben AusztriaMagyarország elenyészően csekély részt vesz, jóval csekélyebbel mint pl. Németalföld és Dánia. A szerző Boysen, német szakiró számításait részletesen ismerteti, a melyek szerint Németország az 1892—1897. évig terjedő idő alatt képes volt állat- és husbevitelét 65%-al csökkenteni (?), az összes husbeviteli többlet azonban 1897-ben még mindig több mint kilenczszázezer mm.-t tett ki, a miből minden egyes lakosra 1'75 kgrm esik. Legújabban Németország megalkotta a husszemletörvényt azzal a bár nyíltan be nem vallott czélzattal, hogy a husbevitelt is lehetőleg korlátozza (nézetünk szerint a törvény inkább az elkészített husáruk, mint a friss hus behozatalára fogja a hatását éreztetni.) Ez az erélyes védekezés a szerző szerint sem fog teljes eredményre vezetni, mert azt mondja, hogy .Németország husszükségletét sem most nem képes fedezni, a jövőben pedig még kevésbé lesz erre képes." Ezek után azzal a kérdéssel foglalkozik, vájjon Magyarországon indokolt-e a berendezkedés a húskivitelre ? Megelégedve az élő szarvasmarhák ezidőszerinti kivitelének nagyságával és lebonyolításának aránylag kedvező módjával s legfeljebb a szerb szarvasmarhák behozatalának betiltását óhajtva, melynek hatását azonbaD túlbecsüli, „szarvasmarhakiviteli vágóhidak létesítését ab ovo holtan született vállalkozásnak tekinti, mely az állam támogatását semmi esetre sem igényelheti." A sertéshús kivitelét illetőleg, az a véleménye, hogy czélszerü volna szövetkezeti alapon sertésközvágóhidat létesíteni, melyek a vám-
KÖZTELEK, 1900. DECZEMBER HO 8. külföld teljesen figyelmen kívül hagyásával, Ausztria fogyasztásán ik ellátását volnának hivatva szolgálni, egyúttal pedig a hozzánk behozott sertéshusgyártmányokat kiszorítani. Arra, hogy a sertéshús és szalonna mennyiben volna esetleg a vámliülföldre kivihető, a munka nem terjeszkedik ki. A szövetkezeti sertésközvágóhidak számára a szerző a dániai kiviteli közvágóhidakat állítja oda mintául, melyekről a mult évben 257 millió értékű sertéshúst (főleg Angliába) és Németországba körülbelül százezer mm. marhahúst exportáltak. Ilyen sertésközvágóhidaknak szövetkezeti alapon való létesítését nálunk is lehetőnek és kívánatosnak tartván, ugy a dániai közvágóhidak berendezését, ..íint a szövetkezetek szervezését, ez utóbbit szószerint közölt alapszabályok és mérlegek kapcsán is behatóan ismerteti. A teendők sorában egyébiránt még a vasúti szállítás czélszerübb berendezését, a Németországgal kötendő kereskedelmi szerződésben az állatforgalmi kérdés megfelelő méltatását, a szerb sertések és a külföldi zsir behozatalának nehezítését emliti röviden. A komoly tanulmányokról tanúskodó érdekes munka rövid ismertetése keretében nem foglalkozhatunk érdemileg és behatóan annak gazdag tartalmával, hanem ezúttal csak egy rövid megjegyzésre szorítkozunk. Részünkről nem találjuk kellőképen indokolva a szerzőnek azt az álláspor' ját, hogy csaJcis az Ausztria felé való sertéshuskivitelre való berendezkedés ajánlatos. Pontos és megfelelően részletezett számításokat, melyekből kitűnnék, hogy a magyar szarvasmarha- és sertéshús mennyiben versenyképes egyfelől Ausztriában, másfelől a vámkülföldön, esetleg itt minő vámtételek tehetnék azt versenyképessé, a munkanem közöl, ezek nélkül s általában a forgalmi és kereskedelmi viszonyok beható mérlegelése nélkül pedig, nézetünk szerint, nem lehet a husértékesitést bizonyos irányokban már eleve kizárni. Ha a szerző ellenzi a szarvasmarhahus kivitelére való berendezkedést abból az okból, mert Németország^s főleg Ausztria nem gördít élő szarvasmarháinkéivitele elé r.agyobb akadályokat, akkor nem látjuk megokoltnak azt a javaslatot, hogy: rendezkedjünk be sertéshuskivitelre Ausztria felé, a hova pedig az élő sertésekkivitele ez időszerint rendkívül élénk, viszont tekintsünk el egészen vámkülföldtől, holott oda élő sertéseket egyáltalában nem lehet kivinni. A husértékesités módjainak helyes elbírálására egyébiránt csak az uj kereskedelmi szerződések fogják megadni a biztos alapot, addig pedig, mindig az élőállatok kivitelére fektetve a fősúlyt, ajánlatos lesz a kérdést tovább is minden oldalról alaposan tanulmányozni és ez uton minden eshetőségre jó eleve elkészülni. A dánok alkalmazkodása, szívóssága és gyakorlatiassága valóban követendő például szolgálhat ebben a tekintetben! Rövid megjegyzésünk egyébiránt nem von le a munkának tényleges értékéből, melyet ugy változatos tartalmánál, mint könnyed irályánál fogva bizonyára mindenki, a ki a kérdés iránt érdeklődik, élvezettel fog elolvasni. — y —
Még egyszer a Gerlóczy „Jogisméje." Bár az utolsó idők gazdasági szakirodalmunknak örvendetes föllendülését mutatják, amennyiben egész sorozata jelent meg a nem csupán irodalmi becsű, de gyakorlati értékű szakkönyveknek: mégis vannak ágazatok, a melyekben a modern igényeknek megfelelő szakmunkának hiányát érezzük. így, a többi között, nagyon éreztük egy, a jogi ismereteket a mezőgazda szempontjából tárgyaló műnek a hiányát, mert egyrészt általános miveltségünk megkívánja, másrész a gyakorlati szük-
1 853 ség ránk kénysroriti a jogélet megismerését. E hiányt pótolni hivatott Gerlóczy Gézának a közelmúltban „Jogisme" czim alatt megjelent könyve, amelyet a .Köztelek" f. évi 86. számában B. B. a lapnak ezen élénktollu, népszerű czikkirója ismertet és különösen melegséggel ajánl. Ezen ismertetSs hatása alatt a könyvet én is meghozattam és áttanulmányozván, mondatom, hogy B. B. dicsérete erre m&.'ó munkát ért és hogy ez, az érzett hiányt valóban pótolja. Várakozásaimban nem csalódtam és mint az erre régen áhítozó gazda valóban megtaláltam: »a gyakorlati élet számára megirt nélkülözhetlen könyvet". Czikkiró azonban ismertetésében a mii méltatása mellett irodalompártolásunkat illető keserű rekriminácziókra is fakad, amelyek, amily jogosultak, éppen oly szomorú jelei irodalmi viszonyainknak, különösen, ha azokat a külföld irodalmi viszonyaival is összehasonlítjuk, ahol az olvasóközönségnek fejlett irodalmi érzéke ezt oly fokra emelte, hogy ott egy-egy részletkérdésnek is külön irodalma van! Ez, az ügy iránti érdeklődésem és szeretetem adta a kezembe a tollat és a bátorságot ahhoz, hogy én, a tollforgatásban járatlan gyakorlati gazda is felszólaljak. Nem, hogy szintén kritikát irjak, mert hisz B. -B.-nek . alapos és hivatott kritikájához szó nem férhet, hanem, hogy mint egyike azoknak, akikhez a könyv czimezve van, a munka megjelenéseért köszönetet tolmácsoljak és hogy az érdemes ügy iránt a B. B. által oly sikerülten fölébresztett érdeklődést fentartsam és ezzel az irodalompártolás reális alakja: a könyv kelendőségének hasznára váljak. Hogy azonban a mai incompatibilitásokra vadászó korszakban félre ne értessem, szükségesnek tartom kijelenteni, hogy a szerzővel sem rokonságban, érdekközösségben vagy bármiféle összeköttetésben nem állok. Még csak személyeden sincs őt szerencsém ismerni, csupán híi éböl, jó híréből ismerem : mint a kassai tanintézetnek érdemes tanárát és a hazai szakirodalomnak egyik szorgalmas munkását. És most meghajtom szerző előtt az elismerésnek zászlóját, ami az általa végezett, őt az első szakírók sorába emelő munkának bár csekély, de jól megérdemelt jutalma. Müvében tárgyának, a gyakorlati élet szükségleteinek alapos ismerőjének bizonyult, aki a jogi tudományok óriási anyagából a nekünk szükségeseket helyes érzékkel, röviden, de éppen elegendően adja elénk és világos, szép stylusával az elvont dolgokat is érthetővé tudja tenni. Teljes jogi készültséget nagyon természetesen nem ad, mert az nem czélja, nem is lehet feladata egy könyvnek, azonban ügyesen elvezet, a jogélet szövevényes utjain és ennek a nekünk szükséges minden reszletében kellő tájákoztatást nyújt, sőt a minket érdeklő ujabb törvényhozási és közkormányzati intézményeket és intézkedéseket is megismerteti. Őszinte meggyőződésem egész melegével ajánlhatom tehát és ajánlom a müvet tisztelt gazdatársaim becses figyelmébe.. Vegyük meg minnél többen: első sorban a magunk okulására és hasznára; másodsorban azért, hogy ezzel is megmutassuk, miként a magyar gazdának tudományszomja nem csupán a szaklapok „kérdés és feleletei" rovatának, böngészéséig terjed! Szemes Árpád.
Gazdasági egyesületek mozgalma. A Vasmegyei Gazdasági Egyesület ; llattenyésztési szakosztálya nov. 6-án ülést tartott Chernél Antal elnöklete alatt. Az ülés először is örvendetes tudomásul vette igazgató-titkárnak ez évben tartott állattenyésztés előmozditás.íra rendezett kiállítások és díjazásokra vonatkozó jelentését s előterjesztésre elhatároztatott, hogy jövő évben ugyancsak az eddigi
1844 föltételek és díjtételek alapján állatdijazásokat tart az egyesület Körmenden, Kőszegen és Hegyfaluban. E ezélra az egyesület 1000 kor. szavaz meg és ugyanekkora összeget kér az államtól. Továbbá elhatározta az állattenyésztési szakosztály, hogy az állattenyésztés emelésere, az állatállomány javítására 40 darab tenyészbikát szerez be, melynek bevásárlására négy bizottsági tagot küldött ki. Azután több apró ügy következett, melyek elintézése után a szakosztály ülése véget ért. A Z e m p l é n m e g y e i Gazdasági E g y e s ü l e t szőlőszeti szakosztálya nov. 15-én Sátoraljaújhelyen Molnár István elnöklete alatt ülést tartott, melyből a következőket említjük fel. A szakosztály az eladásra szánt hegyaljai borok mennyiségének összeírása végett kérdőíveket bocsájtott ki, azon czélból, hogy az igy egybegyűjtött adatokat ugy belföldi, mint külföldi lapokban közzé téve a borértékesítést lehetőségig megkönnyítse és a vevőt az eladóhoz közelebb hozza. A beérkezett jelentőiveket a földmivelési miniszterhez felterjeszteni elhatározta a szakosztály és a gazdasági egyesülethez evégből áttette. Elnök indítványa, melyszerint jövő év szeptember havában Sátoraljaújhelyen egy szőlőszeti és gyümölcsészeti kiállítás tartassák, helyeslőleg tudomásul vétetett. Ugyancsak az elnök jelentette, hogy Sátoraljaújhelyen egy gyümölcsojtványtelep létesítése iránt a kezdeményező lépések megtétettek. A borértékesítés körül felmerült nehézségek leküzdése, főleg pedig az utóbbi időben beállott nehézségek orvoslása tárgyában Egey Szilárd indítványára egy u j a b b gyűlés összehívását deczember hóban elhatározták, mely gyűlés indítványaira nézve egy tárgyilagos prospektus kidolgozására indítványozót kérték fel. A magyar óvári szarvasmarha-tenyésztési e g y l e t folyó évi szeptember végén záródó negyedik évi működéséről szóló jelentése most adatott ki H a j ó s István gazd. akad. tanársegéd és Újhelyi Imre gazd. akad. t a n á r összeállításában 9*/4 iv tartalommal. Az elmúlt évi működésről irt részletes jelentésből az alábbiakat említjük meg e h e l y e n : Közgyűlés sorsolással. Érdekes újítás által jutott az egylet azon czéljához, hogy az ismeretes nemtörődömségeket legyőzve, közgyűlését népessé tegye. Az egylet az idei közgyűlését sorsolással egybekötve tartotta meg. Kisorsoltatott e czélb ó l : 1 drb üsző, 1 szecskavágó, 1 répavágó, 3 tejmérő edény, 10 fejő edény, 10 vasvilla, 10 kasza, 10 marhaláncz, 5 vakaró és kefe, oly beosztással, hogy minden községre legalább egy nyeremény esett. Ez a követésre való eszme egy teljesen népes nagygyűlést idézett elő s mivel sorsolásban csak azok részesültek, kiknek évi tagdijuk be volt fizetve, ezáltal az egylet pénztár bevétele is javul. Üszöárverés. Az egylet 20 d a r a b üszőt vásárolt össze, hogy ezáltal a megyei szarva smarhatenyésztésben beállott sokféleséget ellensúlyozza és az egyöntetűséget előmozdítsa, melynek üdvös voltát csak akkor fogják érezni, h a vásárra kerülnek ez állatok. Bikaárverések és bikaközvetitések. Az egylet az első évben 10, a másodikban 30, a harmadikb a n 40 és a negyedik évben 62 bikát adott
KÖZTELEK, 1900. DECZEMBER HO 8 ki és ezen a téren a folytonos és örvendetes haladást eléggé bizonyítják a növekedő számok. Az egylet fejlesztése és szervezése. A fejlesztés és szervezkedésben igen élénk munka folyt, miről legszebben tanúskodik az a kellemes körülmény, hogy az elmúlt évben négyszáznál több tag jelentkezett. Ezzel a számgyarapodással a mosonymegyeigazd.egyesület az ország első gazdasági egyesületei között méltán foglalhat helyet. Szarvasmarhadij ázások. Az elmúlt évben Nezsideren fődijazást, Darnón üszödijazást és Illmiczen tej elő versenyt rendezett, melyek méltatásáról m á r annak idején megemlékeztünk e lap hasábjain. Korpaközvetités. Az okszerű takarmányozás előmozdítására az egylet a korpaközvetitésével is foglalkozott. Takarmánymagvak közvetítése. A szarvasmarhaállomány fejlődésével annak takarmányáról is keilett gondoskodni, mit az egylet kitűnő t a karmánymagvak beszerzése által vélt elérhetni és e czélból elvállalta a jó magvak közvetítését. 1898-ban kiadatott 32 kat. holdra, 1899 ben 370 és 1900-ban 1200 kat. holdra szükséges takarmánymag. Topábbá foglalkozott az egylet gépek közvetítésével, ami csekély eredményre vezetett. Gazdasági előadások. Az egylet az elmúlt évben 35 előadást tervezett, de 76 ot tartott és kiváló gondot fordított a népoktatásra, melyet a földmivelési miniszter 1600 koronával segélyezett. Tejszövetkezetek felállításán is sikeresen fáradozott az egylet. Bécs közeifekvése igen előayös a megyében alakított és alakítandó tejszövetkezetek termékeinek értékesítésére. Három tejszövetkezetet szerveztek az elmúlt évben és pedig Illmicz, Tótfalu és Tárcsán, melyek számadásai szép ered ményt tüntetnek fel. Közli áz egylet jelentése végül tagjainak névsorát helységek szerint csoportosítva, a pénztári kimutatást, mely szerint az elmúlt évben bevétel 13,505*55 K., kiadás 10 333'55 korona. Jövő évi költség-előirányzat 12,000 korona. A S z a t m á r m e g y e i gazdasági egyesület mult hó 20 án igazgatósági, f. hó 21-én közgyűlést tartott, melyeknek fontosabb határozatai voltak a következők: A vásárügy r e n d e zése czéljából a törvényhatóságokhoz begyűjtött adatokat felülvizsgáló-bizottságokba az egyesület képviseletében 2—2 tag kijelölése. Vállalkozók által létesítendő kenderfeldolgozótelep támogatása. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének végrehajtó-bizottságába u j a b b 3 évre kiküldettek: báró Vécsey József, Domahidy Sándor és Szentiványi Gyula. A községi faiskolák szervezetének szabályozása érdekében és a kezdetleges selyemtenyésztés felkarolása érdekében tétettek intézkedések. A földmivelésügyi miniszter úrhoz teendő felterjesztés a gabona fedezetlen határidőüzlet megszüntetése végett. Megállapít! atott az 1901. évi működési tervezet és az 1901. évi költségelőirányzat. Az egyesület szőlötelepén képzett szőlőmunkás-tanonczok, a ker. szőlőszeti és borászati felügyelő előtt mult hó 15-én délelőtt tettek vizsgát gyakorlati és elméleti ismereteikről, amiről a tanonczok bizonyítványt is kaptak. A gazdasági egyesület a szőlőmunkás képzésrt, tekintve a szőlősgazdák érdekeit, továbbra is fentartja s ezáltal oly állandó
97. SZAM. 10-1K É V F O L Y A M . m u n k á s o k a t nyernek a szőlőmivelés körében, akik a helyes kezelés, ojtás, metszés, telepítés körül megkívánandó szakképzettséggel bírnak.
VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Az 0MGE. közleményei. Osztó igazság. A magyar vaj kivitelének kilátásai Gazdasági egyesületek mozgalma Tárcaa. Sötét történet Növénytermesztés. Néhány szó a dohánykertószek kérdéséhez. Állattenyésztés. A lovak ápolása őszszel és tavaszszal. Levélszekrény. Irodalom. A husértékesités szervezése. ... — Még egyszer a Gerlóczy „Jogisméje." Vegyesek. Kereskedelem, tőzsde Szerkesztői üzenetek.
Oldal - 1839 - .1840 1844 - 1845 1840 1841 1842 1843 1844 1845 — 1846 1849 1850
A magyar kir. földtani intézet múzeuma a közönségnek díjtalanul nyitva áll minden vasárnap és csütörtökön, délelőtt 10—l-ig. Más napokon, hétfő és péntek kivételével, délelőtt 10--l-ig, egy korona személyenkénti belépő dij lefizetése után tekinthető meg. A m. kir. mezőgazdasági mnzenm gyűjteménye a VII, ker., Kerepesiét 72. stám alatti házban megtekinthetők a hétfői és az ünnepeket követS napon ítivéielévei: naponkint d. e. 9 órától d. n. 1 óráig. Hétfői és az ünnepeket követő napokon a mv.zev.rn A muzeum látogatása ingyenes. A legközelebbi villamos-kocsi megállóhely a Kerepesi-uton : a városból jöret VII. ker., Alsó-erdősor utcza sarkán, a városba menet VIII. ker., a Kenyérmezöutcza sarkán van.
Kitüntetés. Ö Felsége a király Cserháti Sándor, magyar-óvári gazdasági akadémiai renndes tanárnak, a gazdasági szakoktatás és kisérleti-ügy, valamint a gazdasági szakirodalom terén szerzett érdemei elismerésed!, a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta. Ezen kitüntetés nekünk nemcsak azért szerez örömet, mert a gazdasági szakoktatás terén egy érdemes egyént ért, hanem azért is, hogy akitüntetett lapunknak évek hosszú sora ó'a kiváló és buzgó munkatársa s az ö kitüntetéséből lapunkra is esik egy fénysugár. B u d a p e s t i Levelező czim alatt naponként megjelenő kőnyomatos újság indult meg a fővárosban, a Jancsó Dezső szerkesztésében aki, mint agrárpolitikai iró, évek hosszú sora óta buzgó tevékenységet fejt ki zsurnalisztikái téren. A kőnyomatos lap czélja az, hogy a fővárosi napilapoknak hírekkel szolgáljon a gazdasági egyesületek mozgalmairól, az összes aktuális agrár kérdéseket felszínen tartsa s ekként a mezőgazdasági ügyekre a közfigyelmet felhívni igyekezzék. Ezen elismerésre méltó s a magyar gazdák érdekében történt vállalkozásnak a
9 7 . SZAM. 10-IK
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1 853
1900. DECZEMBER HO 8.
kezdet sok nehézségével kell megküzdenie érdekében sikert kívánunk. A kérdést tárgyaló ugy anyagi téren, mint különösen a gazda- szövetkezettől pedig elvárjuk, hogy a hathatós mozgalmakra •vonatkozó hirek beszerzésénél. támogatását teljesen a czél érdekében fogja Felkérjük tehát e helyen is a gazdasági egye- felhasználni. Szorgalmas működésével pedig sületi' titkár urakat, hogy egyesületük körében szebb értékesítési jövőt fog biztosítani a mafelmerülő érdekesebb híreket Jancső Dezső gyar komlónak. Különösen ügyelni kell a ki(Budapest, Baross-uteza 10.) beküldeni szíves- küldendő személyek megválogatásában, mert a kedjenek. nagy forgalmon kivül (évenként 80,000—100,000 frt forgalomról v a n szó) különösen főkelléke a F e l s ő - v i d é k i g a z d á k és a bécsi m r o s « k . A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület kereskedelmi szakképzettség, mondhatni a szemelnöksége hirét vévén anriak, hogy a bécsi fülesség. Ugy halljuk, hogy a küldöttek e hó 10-ike t á j á n indulnak. Ajánlatos tehát, hogy mészárosok összebeszéltek s a deczei hó 3 iki bécsi vásáron semmit sem vásároltak azok a termelők, kik még n e m adták el koms ezáltal marháikat e n a p o n értékesíteni akaró lójukat, kék papirba puhán csomagolt (150—200 magyar hizlalóknak óriási anyagi kárt okoztak, grammnyi) árumintát küldjenek említet szövettáviratilag kérte föl a földmivelésügyi m. kir. kezett czimére Segesvárra. Az expozitura működési helyéről is fogunk pár n a p múlva tuminisztert, hogy a bécsi mészárosok terroriz/ musának megtörése végett, sürgősen tenné meg dósítást hozni. a pozsonyi kiviteli hizott marhavásár létesíA m a g y a r h i z ó m a r h a és sertéstése érdekében szükséges lépéseket. A miniszértékesitési viszonyai javításának megterhez intézett távirat a következő: .Nagyméltóságú dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi beszélése czéljából a földmivelésügyi miminiszter urnák, Budapest. A bécsi mészárosok, niszter folyó hő 10-ére szaktanácskozhogy keresztülvihessék a fogyasztási adónak a mányt hivott egybe, amelyre több hizlalót hizlalókra való áthárítását a tegnapi bécsi is meghívott oly czélből, hogy a piaczvásáron szövetkeztek a hizlalók ellen és viszonyokat közvetlen üzleti összeköttesemmit sem vásároltak. A legnagyobb részben magyarországi hizlalók most kénytelenek mar- téseik révén ismerő termelök kívánságait megismerje és a teendő intézkeeésekben háikat Bécsben drága takarmányon etetni tehetetlenül nézni, hogy mint soványodik drága azokat lehetőleg figyelembe vehesse. Az pénzen fölhizlat marhájuk s várni, mig a m é - értekezleten az Orsz. Magyar Gazdasági szárosok könyörületből talán m a j d potom áron Egyesület és a pozsonyi kiviteli marhamegveszik marháikat. Hogy a magyar hizlalók érdekelt felvidéki vármegyék a bécsi mészárosok terrorizmusának, nagy va- vásáron gyont képviselő marháik értékesítésénél, to- gazdasági egyesületei is képviselve lesznek. vábbra is kitéve ne legyenek, tisztelettel D u n á n t u l i K ö z g a z d a s á g i Szemle. E cziesedezünk, kegyeskedjék a pozsonyi kiviteli men egy közgazdasági folyóirat indult Veszhizottmarhavásár létesítése érdekében szüksé- prémben, mely a Dunántul köz- és mezőgazdages lépéseket, az egész ország által hálásan sági érdekeit felkarolva, hivatva van a dunántuli emlegetett erélyével sürgősen megtenni, ke- gazdatársadalmat fölébreszteni és tömörülésre gyeskedjék különösen, ha becses nézetével serkenteni. A gondosan összeállított lap Paur nem ellenkezik, a szakférfiak bevonásával., Ödön szerkesztésében és kiadásában hetenként mielőbb egy országos értekezletet tartani. egyszer jelenik meg Tartalmas rovatokat hoz Nyitramegyei gazdasági egyesület elnöksége: a mezőgazdaság, közlekedésügy, ipar és k e r e s - ' Emőny elnök, MesTtó titkár." kedelem, szőlészet és borászatról, de mégis az egyesületi élet mozgalmait felkaroló részét A pozsonymegyei gazdasági egyesület szintén távirati uton fordult ez ügyben a föld- illeti az elismerés, melyben az OMGE. közmivelési miniszterhez, távirata a következő : gyűlésének ismertetése után a veszprém.- győr,fejér,tolna,- esztergom,- vas- és mosonvár,Dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter Ő exczellencziájának Budapest. Bécsi megyei gazdasági egyesületek működését sorolja m a r h a v á s á r o n legújabban történt mozgalmak- föl. Mindenesetre hiányt pótol e lap, amenyból kifolyólag tisztelettel kérjük Exczellen- nyiben összevonva a dunántuli megyék közcziádat, miszerint ezen marhakivitelünket tönkre- gazdasági érdekeit, a n n a k a vidéknek specziátétellel fenyegető, a magyar hizlalót megkáro- lis szószólója, védelmezője lehet, hasábjain sító üzelmek meggátlása végett teendő intéz- tárgyilagosabban, behatóbban foglalkozhat a kedések megbeszélése tárgyában sürgősen dunántuli rész gazdasági ügyeivel, s ezért értekezletet összehívni méltóztassék. „Pozsonym. méltó az érdeklődésre, a t á m o g a t á s r a . Előfizetési ára egész évre 12 korona. g. e." nevében gróf Pálffy István.* K o m l ó é r t é k e s í t é s e . A magyar komló Sertésforgalmi korlátozások módosítása. eddigi n e h é z értékesítési viszonyaiban u j a b b A földmivelésügyi miniszter értesítése szerint fordulat következett he. Régebben jeleztük, a cs. kir. osztrák belügyminiszter a sertésvészhogy mintegy 260—300 mm. komló (különö- nek Ausztriába történt lehurczolása miatt sen erdélyrészi) még eladatlanul hever a ter- azonnal kezdődő érvényességgel a sertéseknek melőnél, részint mivel az árkonjunkturákat a Ausztriába való bevitelét u j a b b a n a következő szeptemberi segesvári komlóvásáron n e m tud- területekről tiltotta meg : Pest-Pilis-Solt-Kiskun ták kihasználni, részint pedig, mivel az itt vármegye monori és nagykátai járásaiból, j á r ó külföldi ügynökök árlenyomó kartellje az valamint Gzegléd r. t. városból. Egyidejűleg a idén is sikerült. Különösen az erdélyi nagy- sertésorbáncz uralgása miatt azonnal kezdődő termelők körében merült fel az az eszme, érvényességgel a sertéseknek Ausztriába való hogy megkisérlendő az erdélyi komlónak a bevitelét az Ausztriával határos következő külföldi piaczon való közvetlen eladása, még területekről tiltotta meg. Nyitra vármegye pedig egy magyar bizományos iroda u t j á n . Br. miavai és szakolczai járásaiból, valamint SzaKemény Géza nagybirtokos orsz. képviselő kolcza r. t. városból, Vas vármegye kőszegi ezirányu előterjesztése után Darányi miniszter járásából és Kőszeg r. t. városból. Viszont a felszólította a segesvári komlótermelő szövet- sertésvésznek Ausztriába történt behurczolása kezetet, állítana fel a m a g a hatáskörében va- miatt Zala vármegye csáktornyai és perlaki lumely külföldi komlópiaczon a magyar kom- járásai, valamint a horvát-szlavonországi Varasd lót kináló expoziturát, az vigyen ki magával önálló város ellen, végül sertésvésznek uralkomló-mintákat, kössön üzleteket és a jövő- gása miatt Sáros vármegye Ausztriával határos ben való alapos szervezkedés okából m á r most makoviczai j á r á s a ellen érvényben volt sertéstanulmányozza ezt a kérdést. A költségek febeviteli tilalmakat hatályon kivül helyezte. dezését a miniszter t á r c z á j a terhére vállalta. Mézértékesités. Egy külföldi czég 30— E tárgyban emiitett szövetkezet e hó 5 én 35,000 kiló mézet keres megvételre, mely mézestart gyűlést a segesvári vármegyeházán. Midőn kalács gyártásához szükséges. Német, franczia, üdvözöljük ugy a minisztert, mint a n e m e s vagy angol nyelven irt ajánlatok az ár megjebárót k e z d e m é n y e z é s ü k é r t : a magyar komló lölésével a következő czimre küldendők : Herren
Sieber & Co., Agentuur en Comissiehandel in Amsterdam, Holland. „ Ú t m u t a t á s a m u s t és b o r e k s z e r ü kez e l é s é r e " czimü kézikönyvet 50 fillér beküldése ellenében portómentesen szállítja az OMGE. Utánvételezések, minthogy többe kerülnek és megnehezítik a kezelést, n e m fogadtatnak el. „Kathreiner Hölgy Naptár 1901.' A Kathreiner czég még minden évben, ugy ez uj évre szintén egy oly elragadóan bájos kökényszemü gyermek fejecskével kedveskedik, amilyennél szebbet elképzelni sem lehet. Ezúttal azonban Kathreiner még egy másik,, egészen különleges, rendkicül tetszetős, előkelő irodaimi újévi ajándékkal lép vevői elé. „Kathreiner HölgyNaptár 1901 évre" czim a att egy csinosan kiállított,, kedves kis almanach jelent meg, amely élénken emlékeztet nagymamáinknál annyira kedvelt gyémánt kiadású lyrai költemény kötetkékre. Ez a teljes joggal .Hölgy Naptár"-nak czimzett müvecske, a naptári részen kivül, ismert íróink igen érdekes és irodalmi becscsel biró közleményeinek egész sorozatát hozza. A „Kathreinar Hölgy Naptárt 1901-re minden kereskedőnél, a mig annak készlete tart, ingyen kaphatják.
NYILTTÉR.*) Szuperfoszfátot, kénsavas-kálit,
kénsaras-ammont,
Kovasavas-kálit, (dohánytrágyázásra)
Chilisalétromot, Kainitot, 4Q°[0-os kálitrág-yasót és
egyéb
mütrágyaféléket
elismert
kitilnő minőségben legolcsóbban szállít
„HUNGÁRIA" műtrágya, kénsav és vegyi ipar részvénytársaság V . k e r .B , U F üD r dA ő -Pu tEc zSa T8,.
É
szám.
1899. éri forgalom: 26,480 bál.
Felhívjuk m t. c z . g a z d a k ő z ö n t é g
melyek az év folyamán több sorozatban,
julius és szeptember hónapokban Az aukcziókra felküldött és „Gyapjuárveréal vállalat Budapest, Dunaparti teherpályaudvar" czimzett_ gyapjuküldemények a M. Á. V. összes vonalain tetemes díjkedvezményben, valamint i n g y e n raktározásban részesülnek.
Gyapjnárverési
vállalat
HELLERM.s TÁRSA, BUDAPEST, Y„ EmíM-tér 13. <
1848
KÖZTELEK, i900. DECZEMBER BO 8
szervezése Dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi m. klr. miniszter megbízásából: Ausztria, Németország és Dániában tett tanulmányútja alapján IRTA
Jeszenszky Pál az O. M. G. E. titkára. Ái> a :
2 k o r o n a . Megrendelhető
az O. M . G . E . t i t k á r i Eüost j e l e n t
hivatalában. meg
M i n e k Gyula é s Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. titkárjai t
Kőztelek Zsebnaptár 1901-ve.
A „Köztelek Zsebnaptár" ezen h e t e d i f c évf o l y a m a régi köntösében, javított és tetemesen bővített tartalommal bír. A „Köztelek Zsebnaptár* minden más zsebnaptárt teljesen nélkülözhetővé tesz. A „Köztelek Zsebnaptár" á r a az 0. M. G. E. tagok és a .Köztelek* előfizetői részére bérmentes küldéssel együtt ~
3 k o r o n a 50 fillér. Megrendelhető
= —
a „Köztelek" kiadóhivatalában, B u d a p e s t ,
IX., Üllöi-ut 25. (Köztelek).
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Guttmann
és Wahl
budapesti
termény-
bizományi czég jelentése.) Napi jelentés
a gafoouaüzietről.
mindig élénk vételkedv folytán a kinált tételek szilárd áron találtak vevőre és fix árban 40-50 koronáig kellek el. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 4242-50 korona. Bécsi jegyzés 42-40—42-60 korona kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés 112112-50 korona adózott és 3939-25 korona adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 20•— korona kiviteli szeszért, 90°/o hektoliterje. Kivitelre e héten néhány kocsirakomány finomított szeszt vásároltak, mely Dél-Törökország és Üszkübb felé lett szállítva. Vidéki szeszgyárak változatlanul jegyeznek, Győr. N.-Tapolcsány, Losoncz 50 fillérrel olcsóbban. Budapesti zárlatárak e héten: Nagyban: Finomított szesz 116117*— K., élesztőszesz 116" 117-— K., nyersszesz adózva 114115-— korona, nyersszesz adózatlan (exkontingens) —• •— korona, denaturált szesz 3636-80 korona. Kontingens nyersszesz —• —•— korona. Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bérmentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz fizetés mellett értendők. fetomagvak. (Mauthner Ödön tudósítása. Vörös lóhere, A lefolyt héten kissé gyöngébb volt a kínálat. Amerikából hanyatló árakat jeleznek, melyek azonban nem gyakoroltak hatást az európai piaczra. A kivitel tartózkodóan viselkedik és a czégek, melyek máskor hanyatló irányzatot látva, mint aminő a jelenlegi, kedvet éreztek a vásárláshoz, ezúttal kevés érdeklődést mutatnak készletek beszerzésére. A külföldi tudósítások még mindig ellentmondók, mert mig egyfelől azt jelentik, hogy Németország néhány vidékének heremagtermése után fölöslege is lesz, addig más tudósítások azt jelzik, hogy ezen vidékek is behozatalra fognak szorulni. A belföldi forgalom normális hatások közt mozgott és gazdák részéről szintén érkeznek már be kérdezősködések és rendelések. Luczerna. Francziaország ujabb ajánlatokkal állított be, melyeket már jobban megfelelő minták kisértek, oly tételeket is ajánlottak, melyeknek szine elég tetszetős volt. Olaszország eddigi tartózkodó álláspontját feladja, több nagyobb tételt ajánlott hanyatló árak mellett, de mivel még mindig magasak voltak a követelt árak, e tételek nem leltek vevőt. Magyar luczerna forgalma csak néhány tételre szorítkozott, melyek a mult hetieknél olcsóbb árakon adattak el. Baltaczim forgalma aránylag élénk, ép ugy a bükkönyé is, mind e két czikk jó árak mellett kelt. Muharmag fentartotta árfolyamát. Jegyzéseink 50 klgrmmonként Budapesten: Vörös lóhere elsőrendű öregszemü 70—72 korona Vörös lóhere középminőségü ... 66—68 , Vörös lóhere gyengébb minőségű 62—64 Luczerna magyar elsőrendű ... 40—42 „ Luczerna magyar középminőségü 38—40 „ Muharmag 7—7-50 , Baltaczim 12-50-14 „ Bükköny _ 77-50 , A Mauthner Ödön czég e lap gazdaelőfizetőit kívánatra akár levélben, akár sürgönyileg teljesen költségmentesen értesiti az összes magfélék napi árairól.
1900. deezember 1. A néhány napig tartó kellemesebb irányzatot ma ismét lanyha hangulat váltotta fel, ami főleg az általános üzlettelenségne k tudható be. Készáru ma mérsékelt kínálat és korlátolt v^telkedv mellett lanyha irányzatú volt; elkelt kb. 13,000 mm. tíz fillérrel olcsóbb árakon. Rozs korlátolt forgalom mellett tartott maradt. Helyben és helybeli paritásra 13-20—14 K.-ig cassa jegyzünk prompt szállítással. Takarmányárpában gyenge a kínálat, a hangulat nyugodt. Helyben 11 20—11-60 K.-ig, Kőbányán jobb áruért 11-80 K.-ig fizetnek. Zabban az irányzat mérsékelt forgalom mellett változatlan. Minőség szerint helyben 10-40—11 K.-ig jegyzünk. Tengeri szintén változatlan : Kőbányán 9-10 K.-ig deczemberre 9 K.-ig, januárra 9 20 K.-ig érhető el budapesti paritásra.
Szeszüzlet. Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári képviselő tudósítása.) A szeszüzletben e héten az üzletmenet változatlanul élénk volt és jobb vételkedv folytán a szeszárak változatlanul a multheti zárlatjegyzés szerint záródnak. Elkelt finomított szesz nagyban adózva helybeli finomitógyáraktól 116—117 K, adózatlanul 46—47 K.-ig azonnali, valamint deczemberi szállításra. Vidéki finomítógyárak e héten finomított szeszt 1 koronával olcsóbban ajánlottak a helybeli gyárak árjegyzése szerint és jó vételkedv mellett több tétel zárulva is kelt. Élesztőszesz változatlanul adózva 117 K, adózatlanul 46—47 K. kelt, felsőmagyarországi vevők által vásárolva. A denaturált szesz és adózott nyersszesz ára változatlan. Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens yersszesz e héten gyéren volt ajánlva és a még
Ár : Kor. 22.80 22.— 21.20 20.80 :19 40 17.40 14.40 Köleskása: Szám 0 1 2 3 4 Ár: Kor. 25.— 24.— 23.— 22.— 20.50 Rizstakarmányliszt Árpadercze Takarmánydara 11—.— K. 10.— K. 10.20 K. Rozskorpa Araink 100 kgonként, helyben, elegy súlyt tisztasulynak véve, zsákkal együtt értendők. As Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudós: íása a .Köztelek* részére. Budapest, 1900. decz. 6-án, Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta súlynak értve, zsákostul, a budapesti vasúti vagy hajóállomáshoz szállítva: a fi 5 7 V/% Ár K.: 25.20 24.— 22.80 21.80 21.40 20.—18.8015.2013.81 buzakorpa 8-its takarmányliszt finom goromba
Lujza Gőzmalom Készvény-Társaság üzleti tudósítása a ,Köztelek' részére. Budapest, 1900. decz. 6. Netto-árak 100 kgként, Budapesten, elegysuly tisztasulyként, zsákostul. Kötelezettség nélkül.
97. SZAM. 10-IK EVFOLYAffl
Ar K : 25.— 23.80 22.60 22.— 21.40 20.40 18.80 lí Takarmányliszt Korpa Ar: kor.:
1420
11.10
8.60
8.80
A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezet üzleti jelentése. 1900, decz. 5. Üzletmenetünk a beállott hideg időjárás, valamint a hó elejével beállani szokott kedvezőbb pénzviszonyok hatása alatt nagyban fellendült. Kérjük beküldőinket, bennünket nagyobb mennyiségű vajjal ellátni. A hangulat vágott ludnál nagyon szilárd, az árak 20—20 fillérrel javultak kilónként, ezen czikknek beküldését szinte nagyon ajánljuk. Tojás változatlan szilárd, sajnos, hogy príma áru még mindig kevés érkezik a piaczra, ezért 3—4 K.-val többet fizetnek a rendes rnpi árnál. Eladásaink : Vidéki husnemüek : borjú hosszan mérire 80-92, birkahús 40—44, süldők 72—80, malaczok 1.20—1.40, füstölthus 100—140 filléren kelt nagyban kilónként. Vadak: Szarvastehén 60—70, bika 50—60, őz 110—120 fillér nagyban, egészben s kilónként. Fáczán 600, fogoly 240 -280 filléren helyeztetett el páronként. Nyul nagyon keresett 2.50—3. .0 fillért szívesen fizettek darabjáért. Tejtermékek: Friss teavaj 2.00—2.30 K, másodrendű 1.95—2.00 K. Főzővaj 1.60—1.80 K. Turó ismét elhanyagolt, 14—20 fillér mellett sem fogynak a készletek. Tojás prima alföldi 96 -98, erdélyi 96—98 kor. eredeti ládánként. Vágott baromfi: Lud elsőrendű 100—112, pulyka 100—112 filléren gyorsan talált elhelyezést. Zöldségfélék : Fejes káposzta 4-40—5-00, rózsaburgonya 3-00— 3-20 korona, teljes kocsirakományokban 100 kgként, kifli burgonya 6—8 korona 100 kgként. Gyümölcsnemüek: Prima faj almák 40—80, körték 50—80 koronás áron helyeztettek el mázsánkint. Csemegeszőlő 80—100 fillér kgként. Dió papirhéju 56—60, kemény 44—50 korona nagyban mm.-kint. Beküldésre sürgősen ajánlunk ötkilós darabokban teavajat, vágott ludat s prima tojást ezen czikkeknek jó árakat biztosithatunk. Hideghusvásár az Orczy-uti élelmi piaczon. 1900. deezember hó 7-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a »Köztelek' részére). Felhozott Budapestről 79 árus 346 db sertést, 2 árus 7 db süldőt, 4000 kg. friss tast, 1600 kg. füstölt hust, 3000 kg. szalonnát, 2000 kg. hájat. Vidékről és pedig: Nagy-Székelyről 3 árus 79 drb sertést, Czeczéről 2 árus 24 drb sertést, NémetKérről 2 árus 16 drb sertést, Gyönkről 1 árus 14 drb sertést, Soltról 4 árus 44 drb sertést, Dunapatajról 7 árus 39 darab sertést, | Duna-vecséről 2 árus 14 drb sertést, Ráczkevéről 1 árus 8 darab sertést, összesen 22 árus 235 drb sertést, helybeli árus 346 drb sertést, mindössze 584 drb sertést. Forgalom élénk, árak a következők: Friss sertéshús 1 kg. 84—100 tillér, l q K., süldőhus 1 kg. 112—128 fillér, 1 q K„ füstölt sertéshús í kg. 112—128 fii. 1 tj korona, szalonna zsírnak 1 kg. 88—104 lill., 1 q K., füstölt szalonna 1 kg. 104—112, 1 q fillér, háj 1 kg. 108—112, 1 q — — fillér, disznózsír fillér, kocsonyahús 1 kg. 112—120, 1 q 1 kg. 48-64, l kg. fillér, füstölt sonka 1 kjj. 128—144 fillér, t q korona, kolbász 1 kg. fillér, disznósajt 1 kg. fillér. ffiüegfaasvásár a Gara y-téri élelmi piaczon 1900. deezember 7-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" részére.^ Felhozott Budapestről 63 árus 144 db sertést, 0 árus 20 db süldőt, 3500 kg. friss hust, 1000 kg. füstölt hust, 700 kg. szalonnát, 300 kg. hájat, — kg. zsirt, — kg. kolbászt, — kg. aurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonyahúst, — kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát, — kg. töpörtőt. Vidékről és pedig: N.-Kőrösről ll"árus 137 drb sertést, Czeglédről 9 árus 120 darab sertést, Monorról 6 árus 10 drb sertést és 150 drb süldőt, Madocsáról 10 árus 88 drb sertést, Duna-Földvárról 3 árus 23 drb sertést, Pinczehelyről 1 árus 10 drb sertést, NagyKérről 2 árus 19 drb sertést, Dunapatajról 5 árus 32 drb sertést, Varsadról 1 árus 20 dxb sertést, KisTormásról 1 árus 11 drb sertést, Bölcskéről 1 árus 2 drb sertést, Szent-Lőrinczről 1 árus 13 drb sertést, Alberti-Irsáról 1 árus 8 drb sertést, Nagy-Doroghról 1 árus 15 drb sertést, Nagy-Székelyről 1 árus 88 drb sertést, összesen 54 árus 603 drb sertést és 150 drb süldőt. Forgalom élénk. Árak a kővetkezők: Friss sertéshús 1 kg. 90 -100 fillér, 1 q 70—80 korona, süldőhus 1 kg. 104—120 fillér, 1 q 80—84 korona, füstölt sertéshús 1 kg. 128—136 fillér, 1 q 112-116 korona, szalonna zsírnak 1 kg. 100—104 fillér, 1 q korona,
97. SZAM. 1Ü-1K ÉVFOLYAM. füstölt szalonna 1 kg. 128—136 fillér, 1 q korona, háj 1 kg. 100—112 fillér, 1 q korona, disznózsír 1 kg. 116—120 fillér, 1 q korona, kocsonyahús 1 kg. 60—64 fillér, 1 q korona, füstölt sonka 1 kg. 136—140 fillér, 1 q korona, kolbász 1 kg. , Disznósajt 1 kg. hurka —. 1 drb , töpörtő 1 kg. fii lér. Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, Mesterutcza. 1900. deczember 7-én. A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a ,RözteUk" részére.) Felhozatott a szokott községekből 97 szekér réti széna, 56 szekér muhar, 23 szekér zsupszalma 3 szekér alomszalma, — szekér takarmányszalma, l szekér tengeriszár. 7 szekér egyéb takarmány {zabosbükköny, sarjú stb.) 200 zsák szecska. A forgalom közepes. Árak fillérekben, q-ként, a következők : réti széna 480—520, muhar 480—520, zsupszalma 280—320, alomszalma 260—260, egyéb takarmány , lóhere , takarmányszalma , 100 kéve tengeriszár 700—700, luczerna , sarjú 480— 520, szalmaszecska 280—300, széna , uj , , zabosbükköny 450—480. Összes kocsiszám 189, suly 245,700 kg.
iiOZTi£L£K, 1900. DECZEMBER HO 8 rendelt minőségű magyar ökör 4852-—, jobb minőségű magyar és tarka tehén 40—64-—, kivételesen tarka tehén —•—•—, magyar tehén középmin. 40—64 — (•—) alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 4064'—, szerbiai ökör jobb minőségű 50' 61-—, kiv. —•—, szerbiai ökör középminőségü 40—48 —, szerbiai ökör alárendelt minőségű —• •—, szerbiai bika 44—66 —, kivételesen —.—, szerbiai bivaly 30 —44 —, kiv. ——, magyar legelőmarha I. rendű 40—58, II. rendű koronáig métermázsánkint élősúlyban.
Decz. 22
kir. tvszék Szabadkai kir. tvszék
Decz. 22 Decz. 22 Decz. 22
lóvásár. Budapest, 1900. decz. 6-án. ( 4 budapesti vásárigazgatóság jelentése » .Köztelek" részére). A forgalom gyenge volt. Felhajtatott összesen 483 db. Kiadatott 264 dbJobb minőségű lovakból hátas 6 drb, eladatott 1 db, 400 K.-ért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) — db, eladatott — db, K.-ért, nehezebb kocsüó (hintós) — db, eladatott — db K.-ért, igás kocsiló (nehéz nyugoti íaj) 25 db, eladatott 10 db 200— 300 K.-ért, ponny — db, eladatott 0 db | K.-ért; közép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 60 db, eladatott 24 db 100-220 K.-ért, könnyebb félék (parasztló stb.) 300 db, eladatott 180 db 60—140 K.-ért; alárendelt minőségű lovakból 92 db, eladatott 49 db 18—40 K.-ért. Bécsi vágóra vásároltatott 76 db, az állatkert részére vásároltatott 12 darab, tulllatvásárok. lajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos beBadapesti SHarómarliavágár. 1900. decz. hó 6-án. tegségre gyanús ló lefoglalíatott — db, takonykór miatt A székesfővárosi közvágóhíd, és marhavásár igazgatósá- a gyepmesterhez küldetett — <3b. gának • jelintése. Felhajtatott: belföldi 242 db, eladatott db, Kőbányai sertésvásár. 1900 évi decz. hó 7-én. galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, el(Klsó magyar sertéshizlaió-részvénytársaság telefon jeadatott — drb, növendék élő borjú 17 db, eladatott lentése Köztelek" részére.) Az üzlet csendes — drb, élő bárány — db, eladatott — drb; ölött belföldi volt. Keti átlag-árak : Magyar válogatott 320— 4 drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — 380 kgros nehéz 97—98 fii-, 280—300 kgrammos nehéz drb, tiroli 16 drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, 96-97 fii., öreg 300 kg. tuli fii., vidéki sertés eladatott — drb, növendék borin — drb, eladatott könnyű f. Szerb 84—92 f. Román drb, ölött bárány 4 drb, eladatott — drb, élö kecske — drb, eladatott — drb. Borjuvásár hangulata lanyha volt. — korona, árpa uj 12-40 kor. Kőbányán átvéve. Helyi állomány: november 30 án maradi 36151 darab. FelÁrak a következők: Élő borjuk: belföldi koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint. 70'—84 — hajtás ; Belföldről 1918 darab, Szerbiából 2189 darab, Romániából drb, egyéb államokból darab. koronáig, kivételesen 88 koronáig súlyra, galicziai , kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, Összesen 4107 db. F ő ö s s z e g 42058 db. Állomány drb. Elhajtat: budapesti fokiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig és felhajtás együtt gyasztásra (I—X. kerület) 901 drb, belföldre Budapest kiv. koronáig drbonkint, koronáig környékére 670 drb, Bécsbe 71 drb, osztrák tarkiv. — koronáig súlyra, növendék borjú , koronáig, kiv. koronáig drbkint, 38—42 tományokba 1303 drb, Ausztriába — db. Német birodalomba — darab egyéb országokba — darab, összesen koronáig, kiv. koronáig súlyra. Olött borjú: belföldi 88 — koronáig, kiv. — koronáig súlyra, 2970 db. A szappangyárakban feldolgoztatott: szállágalicziai koronáig, kiv. koronáig sokban elhullott! 2 darab, vaggonokból kirakott hulla súlyra, tiroli 88— koronáig, kiv. 92—— koronáig 10 darab, borsókásnak találtatott 13 darab, összesen drbonkint, bécsi — koronáig, kiv. — koronáig 25 db. Maradt: állomány 372188 drb. A részvény-szálláaokban 13839 drb van elhelyezve. Az egészségi és íransúlyra, növendék koronáig, kiv. koronáig drbonkint, élő bárány —• •— koronáig zitószállásokban maradt XI/30. 6527 db. Felhajtás; Szerdrb, összesen -8716 drb. páronkint, ölött bárány —• —•— koronáig párja. biából 2189 db, Romániából Mlkajtás: 1132 drb, maradt állomány 7584 drb éí pedig — drb szerb és 7584 db román. Az egészségügyi szemlénél jan. 1-től máig 302 drb a fogyasztás alól kiBudapesti gazdasági és teayégzmartavá»ár. 1900 vonatott és technikai czélokra feldolgoztatott ávi deczember hó 6-án. (A budapesti közvágóhíd és markavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek' riszére. Felhajtatott: 174 db, úgymint: jármos ökör elsőmin. — db, közép — db, alárendelt — db. Fejőstehén: fehér Ingatlanok árverései (40000 korona iiees— db, tarka 66 db, tenyészbika 0 drb, tarka tinó —, eFíékesa felül.) fehér — db, jármosbivaly — db, bonyhádi 108 db, (Kivonat a hivatalos lapból.) hizlalni való ökör — db,üsző fehér — db. Jármos ökör nem volt, fejőstehenekre az üzlet Decz. 10. atkviha- Susa 159419 lanyha volt. tóság Manóné Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos a tkvi ha- Prohászka 402296 ökör : , középmin. jármos ökör pár,, Decz 10. alárendelt minőségű jármos ökör , Jármos tóság Ferencz bivaly — é. s. mm,, K-.ig páronkint. atkviha- Fekete 317821 jobb minőségű jármos ökör — nan.-kint é. s., tarka Decz. 12. tóság Vilmost kir. tvszék bekötni való ökör K.-ig. Fejőstehenekért él a tkvi ha- Szmetana 63529 pedig: Fehérszőrű magyar tehén , tarka Decz. 12. Perlaszi tóság Antal jbiróság kevert származású tehén 130—220 koronáig darabontot, bonyhádi tehén 230—330, kiv. koronáig Decz. 13. Budapesti a tkvi ha- Van Royen 217843 darabonkint. kir. tvszék tóság Heinrich Mária Decz. 13. Bpesti I—III. kor. a tkvi ha- Szél 150649 kir. jbiróság tóság Samu Budapesti vágómarhavásár. 1900. évi deez. hó 6-án. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság Decz. 13. atkviha- Benesch 114646 jelentése a „Köztelek" részére.) Felhajtatott: 2447 db kir. tvszék tóság Ferencz és neje nagy vágómarha, nevezetesen : 889 db magyar és tarka atkviha- Vascsik 147805 ökör, 436 db magyar és tarka tehén, 854 db szerbiai Decz. 14. kir. tvszék tóság Pál és neje ökör, 79 db szerbiai tehén, 26 db boszniai ökör, 13 db bojiniai tehén, 97 db bika és 53 db bivaly. Deoz. 15. tkvi ha- Vigassy 59471 tóság János István Minőség szerint: 13 darab elsőrendű hizott 72 db középminőségű és 12 db alárendelt min. bika Decz. 17. atkviha- Szikszay 56724 130 db elsőrendű hizott ökör, 1617 db középtóság Gyula minőségű ökör és 58 db alárendelt min. ökör; 66 db i atkviha- Detrich 267068 filsőrendü hizott tehén, 402 db középminőségü tehén, Decz. 19. tóság Gyula 77 db alárendelt minőségű tehén. A vágómarha felhajtás 580 darabbal kevesebb Decz. 19. atkviha- Müller 62743 titafo Artnlf volt, mint a múlt héten s minthogy konzervgyári czélokra ismét vettek mintegy 200 drbot, a vásár lefo- Decz. 20. a tkvi ha- Lichtenstein 42413 lyása élénkebb volt. Az árak jobb minőségeknél 1 koronával métermázsánként javultak. Kővetkező árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb minőségű 6066"—, kivételesen —• , hizott magyar ökör középminőségü 5458—, alá-
1849 Decz. 21
Decz. 21.
a tkvi ha- id. Men- 162342 tóság delssohn J. Gyula
Decz. 52 Decz. 24 Decz. 27 Decz. 28 Decz. 28 Decz. 28 Decz. 28
kir. jbiróság Budapesti kir. tvszék
Decz. 31 Decz. 31 Decz. 31
a tkvi ha- N tóság T atkviha- M tóság Jl atkviha- J tóság K a tkvi ha- S tóság M atkviha- F tóság IV a tkvi ha- Palocsay 42784 Gyula tóság a tkvi ha- Feledi 654791 Miksáné tóság a tkvi hatóság a tkvi ha- Krell 288077 tóság István a tkvi ha- Perich 290009 tóság Károly a tkvi ha- Kroó 45728 tóság a tkvi hatóság a tkvi hatóság . a tkvi halóság a tkvi haEgri keres- 60000 tóság kedelmi és iparhitelintézet atkviha- SSchmidt 46963S Ödönné tóság a tkvi ha- dr. Hamary 146234 tóság Béla atkviha- Wodianer 192897 tóság Arlhur atkviba- Melenczei 40327 tóság gör. kel. szerb egyházközség atkviha- Wallisch 220020 tóság Antal és Wallisch Ágoston
Szerkesztői üzenetek.
- HezőgazdáK ügyeimébe! -
Elismert kitűnő hazai gyártmány!
1600 gözcséplökészlet üzemben 1
ELSŐ MAGYAR gazdasági
gépgyár
RÉSZVÉNYTÁRSULAT BUDAPESTEN, K Ü L S Ő V Á C Z I - U T 7. S Z Á M .
2Vi, 31/1, 4, 41/1, 6, 8, 10, 12 lóerejűek.
Magánjárók (uti mozdonyok.) KérjOkmlnden sztkbavágó kérdé««el bizalommal hozzánk fordulni, készséggel adunk kimerítő é« felvilágosító választ.
ÁriHyzék kívántra dllntotMM küldetik.
K Ö Z T E L E K , 1900. DECZEMBER HO 8
1844
V
9 7 . SZAM.
^Praktikus, leg-olcsófb és
10-1K É V F O L Y A M .
lég-pontosat"b
z s i r m e g h a t á p o z ó
a tej- és t e j termények részére a
d r . N.
Gerber
mr ACID-BUTYNOMETERE.
«a
Több mint 7 0 0 0 drb használatban. — 25 elsőrendű kitüntetés. A világ leghíresebb és legnagyobb tehenészetei dolgoznak veie.
Eladási-hely: Alfa Separator részvény-társaság tapartált
sredetl
angol Mosok PICK
OSWALD-Bál BUDAPEST,
HU., Kli/ső-Kerepasi-ut
É
lelmi szerek értékesttését eszközlik az előirt °/o mellett. Felvilágosítást és csomagolási utasítást ingyen nyújt tagok és nem tagoknak.
1.
tz.
g T Magyar Gazdák ^ Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete
HATÓSÁGI KÖZVETÍTŐ BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOKABAN. Síirgönyczim: Aurora—Budapest.
Gazdák
Biztosító
Budapest, V . , Báthory-uteza 4 . szám. Képes árjegyzékeket ingyen küld D r . N . G e r b e r ' s M o l k e p e i Zürich ( S o h w e i z ) . Óvakodjunk az utánzatoktól, nak ellenőrizve, a __ , törvényileg védve, melyeknek a nyaka s ^ y , ' rovátkolt s az itt látható felírással vannak ellátva. Utánzások törvényileg üldöztetnek. Ismételadók,1 kik egyszerre több 100 drbot vesznek, külön engedményben '"
Husnemüket, füstölt húst, vadakat, szárnyasokat—élő és leölt állapotban, tojást, vajat, halat burgonyát, káposztát, zöldségféléket, gyümölcsöt stb.
Hud- és pózna: Acetylen-lámpák valamint kézi-, kert-, istálló-, kocsi-, oldal-, Spritzbogen, vállalkozóknak é j j e l i m u n k á r a .való .
Acetylen-Mmpák kaphatók L
BUDAPEST, V I , Gyár-u. 48.
Szövetkezete
B u d a p e s t , V., M á r i a Y a l é r i a - u t c z a 1©. (Thonet udvar)
az Országos Magyar Gazdasági Egyesület úgyis mint a
Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége erkölcsi támogatásával. Biztosítéki
Földbirtokosai ég Bérlői"
Alakult: 1900. alap:
(„Grundbesitzer und Gutspáchter Ungarns 1 ') czimü munkában 3U.OOO gazdálkodó pontos czime található.
1,600,-000 kor. Biztosításokat elfogad tüz- és jégkár ellen. Az üzlet eredményében biztosított tagok a dijarányában részülnek. Biztosítási ajánlatokat elfogad közvetlenül a központ vagy a képviselők közvetítésével és felvilágosítással és nyomtatványokkal minden irányban készséggel szolgál 1898 a« igazgatóság.
Ára
15 k o r o n a . Kapható a „KÖZTELEK" kiadóhivatalában, Budapest, IX. ker. Üllői-ut 25. sz.
S A C K R U D O L F egyedüli- képviselője Magyarországon
P
R
Ö
P
P
E
K
HAMU
B u d a p e s t , V á c z i - k ö r u t 53. szám. Előre bocsátva, hogy Sack Budolf világhírű gyártmányai eredeti minőségben csak nálam kaphatók: ajánlom közkedveltségü egyetemes és többvasu ekéimen kivül sik és dombos talajra egyaránt kitűnően alkalmas sorba- és szórva vetőgépeimet
A j á n l j á k nagy raktárukat minden p a t k o l á s i c z i k k b ő l és ezen f szakmáiba vágó k ü l ö n l e g e s s é - I gekből. — Továbbá ajánlják szaba- I dalmazott, kiváló szakférfiak által H legjobbaic a j á n l o t t p a t k ó i k a t " igás lovak és p a r i p á k , úgyszintén
szecskavágó-, répavágó gépeimet. Kézi, járgány- és gőzhajtásra
takarmánypároló 'készülékeimet s minden egyéb gazdasági gépeket és eszközöket. Mindenről kimerítő árjegyzék és készséges felvilágosítások.
ökrök vasalására.
i í i o i o i o s e n kiemeljük czégünknek legújabban szabadalmazott rudvasal&sait és kengyeleit.
ffl.
I I V W
*
S Ö H N E
cs. és kir. udvari patkolási eszköz-szállitók W I E N , II., R E N N G A S S E 6. S Z Á M .
97. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. Téli idény.
KÖZTELEK, 1900. DECZEMBER HO 8. • Téli idény.
1900. P á r i s i v i l á g k i á l l í t á s j u r y t a g j a .
Magyarország: l e g r é g i b b g a z d . g é p g y á r a M o s o n b a n ( 1 8 5 6 . ) A beálló téli idényre ajánlja legjobb rendszerű é s leggondosabb kivitelű:
Répavúgóit,
S i e o s k a v á g ó l í
1851
..HAMPHSIRE DOWN" JUHOK. Kitűnő hus, jó gyapjú, nagy suly Ezen kiválóan értékes
angol juh-fajta bámulatosan b o r a i
minden nagyságban, E r e d e t i a n g o l , R a p i d kukoricza morzsolok, Gyökmosók
d a r á l ó k
ezenkívül pedig oly erős szervezetüek, hogy minden
Ventzky-féle takarmány füllesztök. Burgonya zúzok, „ ., ... a czég ajánlkozik: Burgonya valasztok.
=
teljes takarmánykamra berendezések
=
Részletes árjegyzékek rendelkezésre állanak.
JAMES l RAWLENCE, SAL1SBURY, England.
'
S T A H E L é . LER8NCR
H O T T E R F . J . R . gyógyszertár a sz. Józsefhez BÉCS, Xfl/2., Schönbrunnerstrasse 182. HOTTEB-FÉLE TBAI1M8-FHJII) Hotter-fóle Absorbinol 1 palaozk 1 frt 20 kr. l/l paJaczk frt 6.—, V« palaozk frt 3.50. Az inakat és izmokat a magas öreg korig Eltávolít mindennemű kinövést és zsíros állandó erőben és frissen fenntartja, az testtapadékot, a nélkül, hogy a szőrt tönkre tenné. Erősitl a megtámadott és gyenge inakat, eltávolítás tönkre tesz minden csoerőltetés következményeinél, bénulás, szagmót az Izmokon és megdv minden gyulladástól ; különösen bevált epebajnál, csülökdaganatnál, patabütyköknél, vastag térdnél, ogomőknál az inakon, vastag bokánál, daganatoknál, a hol ilyenek fellépnek. A térdek aoTTEB :. ES n. sz. DISZHOFOBA remegését ^megszünteti és meggyógyítja a 1 kilő 1 frt 10 kr. Legjobb étrendi szer a disznók étvágyáÁIIIIATGYÓ GYKESZITMÉNYEI nak és az azzal járó emésztésnek előmozdíKotter-féle Agrll táppora lovak és szarvasmarháknak, 1 csomag 80 kr. a jelenkor legkitűnőbbjei, melyek szá- tására ; kitűnően bevált orbánoznál. A II. bizonylat szerint semmi más haKitűnő pótlék a takarmányhoz az állat ereje mos sonló szerek által hatásukban el nem és egészségének fentartására ; minden vese-, érettek. Raktárak a gyógyszertárak- ~ máj-, hólyag- és idegbajnál alkalmazandó. HOTTEB-FÉLE ZOLIKA ELLENI SZU 1 üveg 1 frt 60 kr. Főraktár: BUDAPESTEN: Dr. BUDAI EMIL, HOTTEB-FÉLE HOLTTETEMKENŐCS és hugy fell/l tégely ára 2 frt, i/j tégely 1 frt 20 kr. vároji gyómj. VárosMítér, dr. Eggw Loó és Lovaknál mindennemű kolika pedig puffadtság Felülmúlhatatlan holttetem eltávolítására régi Egga I. SidorCTÓgTSi. VI., Vácri-törat 17. éi akadás, szarvasmarháknál ellen alkalmazandó. TOBOK JÓZSEF gyígysíurtin Kllály-íten IS.
(BAH KI * Bt 9 UK A umi.
itmém-^i
Mechwart-féle g ő z e k é k é s petroleumekék. Hengerszékek, kftjáratok ét teljes malomberendezések.
speciális t r i e m r t készitfiHk.
és mezőgazdák
s
tárnára!
Mayfarth Ph. és társa-féle ö n m ű k ö d ő
„SYPHONIA" M a y f a r t h P h . é s t á r s a . és kir. kiz. szabadalmazott mezőgazdaági gépgyári BÉCS, II., T a b o r s t r a s s e 71. merítő árjegyzéke k. Képvis
T u r b i m á k . — V i l l n M r i l á f i t á w l 4m erőátviteli t w e i d n é N k .
SZIVATTYÚK MÉRLEGEK, -
Ajánljuk
trieurjeiiket
ezZa °vértetük valaminTl^gyü-
Petróleummal és adómentes benzinnel hajtott meterek gazdaság czéijakm
...igyon éa bérmentve.
TRIEURGYÁR,K?i»^.n&8.
Szőlőm ivelök
G A N Z és T Á R S A
minden neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra. • Lagjabb gnmmi- é s k e n d e r tömltfk. M i n d e n f é l e csöyefc. |
alkalmasak,
a Hampshire Down juhtenyésztök szövetségének titkárja.
Budapest, VI., Váczi-körut 57;a. •
Részletes árjegyzékeinket kívánatra megküldjük.
éghajlathoz
és a hus minőségére nézve egyedül állanak. Közelebbi felvilágosítást nyújt
tervezésére és eszközlésére.
Főraktár:
fejlettségénél fogva utolérhetetlen
legújabb javított rendszerű tizedes, százados és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, baremmérlegek. Commandit-társasAg szivattyú- és mérleggyártásra.
W .GARVENS,
Dr. FABINYI v. kórházi orvos, specialista. Meglepő eredmény gyengeségi állapotoknál. R e n d e l é s 9—3-ig; e s t e 6—8-ig.
Wien,
BUDAPESTEN, SchwarienbergatrMM §.
V I I . ker., E r z s é b e t - k ö r ű t 13. szám. Levelekre díjtalanul válasz, kívánatra gyógyszerek.
Kiadja az Országos Magyar Gazdasági Egyesület.
Á r a p o r t o m e n t e s küldéssel e g y k o r o n a 8 0 fillér ( 9 0 k r a j c z á r ) . •4T Egy diszesen s teljesen vászonba kötött\ naptár részszel és gazdasági tudnivalókkal ellátott nagy alakú egyszerű számviteli könyv, a melyet minden gazda számvitelének bejegyzésére az egész éven át használhat. Megrendelések
a „Köztelek"
kiadóhivatalába
BUDAPEST,
IX.3 Üllői-ut 25.
intézendök.
97. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1900. DECZEMBER HO 8.
1 853
Hazai Ipar f t c i í l
í r j e
a
S3 Hí i z a i I p a r i FUÖHS ÉS SCHLICHTER
pártoljuk.
Budapest, TI., Jász-u, 7.
a kik a Kathreiner-féle Kneipp maláta kávét még nem használják, noha ez egy ízletes és egészséges kávéital? Mert nem tudja még mindenki, hogy mily nagy előnyökkel bir a Kathreiner kávé, a mely a kávénövény egy kivonata által a babkávé-ízét és zamatját nyeri, ö ezáltal felülmúlhatatlan módon magában egyesíti a honi malátakészítmény értékes egészségi tulajdonságait a babkávé kedvelt ízingeré vei. A Kathreiner Kneipp maláta kávé nagyobbrészt mint pótkávé szolgál a babkávéhoz, azonban tisztán élvezve is kitűnően ízlik. Mindenütt kapható, de nyitva soha sem lesz árusítva, s csakis az ismert eredeti csomagokban valódi, a melyek Kneipp páter arczképét viselik és a nevet: •Káth'rBinor*.
Csüdsömör - kenőcs.
K w i z d a F e r e n c János
tiztos hatású szer, csüdsömör, hám és nyeregtörés ellen. Faragó-féle
i. éi kir. o«rt.-magy., romín kir. és bolgár fejed. udv. szAllití kerületi gyógyszerész Kormeuburs Bécs mellel
Versenyfluid.
S «r«»|^^,^/^elWmerí-oífíetJét.
zom, izület-rándulás, valamint rokkantság esetében kitűnőnek bizonyult. 1258 Mindkét szer, több nagyobb uradalomnál, valamint <ísebb gazdáknál kipróbálva; már több év óta igen jó eredménynyel használtatik. Kapható a feltaláló és készítőnél
FARAGÓ
ÖDÖN
gyógyszerésznél
Tőt-Komlős Békés-megye. 1 nagy tégely Csüdsömörkenöcs
2 korona. . ... I
1 üveg Versenyfluid 3 deciliter
A sertés iavitásaés hizlalás?
BESI g a z d á k é s h i z l a l ó k h a s z n á l a t á r a . s n Irta K. Ruffy Fái. Ara portómentes küldéssel I f a r i n t 18 k r a j o z é r .
> legtöbb istál: sztésnél, vala_ , , U]el6k«pes»ég fokozisa eéljí«)«IU Kgy „M doboz 70 flll. Valódi osak » fö'cti védjegygyei és kapbatő Ktndu gytfgyasertárban és dro guwfcereskedésben. Főraktár : TSrlk Józtaf gyógyszertára Budapest, VI. Király-
RENDSZERES
MALOM-berendezések és agy*s
termény-tisztító - művek
GG É EP PEEKK, , W I ALLOOI M
gabonaraktárak (silos)
réssére.
GraepelJIugó gép- és rostalemezgyár, n a ) omépitésset
Marshall, Sons & Co.
Lmtd
angolországi gépgyár vezérf í^ynöks
BUDAPESTEN, V. ker., Külső váczi-it 41.
KÖZTELEK, 1900. DECZEMBERHO8
1844
97. SZAM. 10-1K ÉVFOLYAM.
Gazdaságok, iparosok és malmok részére aj&nlja a
Actiengesellschaft Stahlwerke Weissenfels
DREZDAI 9 0 T O E 3 G Y A R
m
gSFS2gh
' ^ m í r t * gáz-, benzin-, petrolenm- és acetylen-motorait Nagyszerfl
és iocomobiljalt
Mlná>n klfclUtfcion
njitáso^
ezelőtt Goeppinger & Co.
Weissenfels, Oberkrain. Szab. aczélhordók. A hordóban levő folyadék nem vészit súlyából kiszivárgás, felszívódás és apadék által. Nincs tűzveszély. kir. hadseregnél és » m. kir. honvédségnél, mint nyaklógadT».6
\JÍL>
AmeriKai szabadalmazott
aczéllánczok forrasztás nélkül. Árjegyzéket ingyen és bérmentve.
eladó. Bővebb értesítéssel szolgál ]>XiliííIyi F e r e n e z
Eladó. 6 db hasas tehén 4 évtől 7 évig 3 db 2 éves és 5 db egy éves üsző; ezek magyar fajuak a; pzifra gulyából, továbbá
5 d a r a b másfél éves törzskönyvezett telívéij
simmenthali tenyész bika. Tudakozódhatrii. az f
uradalom íntézőségénél.
Hirdetmény. (Uj személy- és podgyászdijszabás életbeléptetése a Kecskemét—Fülöpszállási h. é. .." - .' _ f . ! . : - vasúton). Ezen.h. é. vasúton 1901. évi január hó 1-én uj személy-és podgyászdijszabás lép életbe, melylyel az 190Ó. évi május hó 1-én életbelépett díjszabás érvényen kivül helyeztetik. Az uj díjszabás, a melyben a menetárak egyes viszonylatokban felemeltetnek a magyar kir. államvasutak díjszabás-elárusító irodájában (Budapest, Csengery-^cza 33. sz.) 20 fillérért kapható. Budapest, 1900. november havában. Az igazgatóság. (Útánnyomás nem dijaztatik).
H Sur SPHinu flufirirteit, el
I t a l gaiiii«iirt()fd|aftliáis Jíituttg I f ö K r k t f s r í III »• 11 UH HIHIHI IMI II III toocf) n. ©amftóü. SSicrtelj. C^|Í£twW)ift|e M ró ^ ^ • • H H n B H j H H B i H H i Sreitag. Sieríeli. fi. 2. £tt|Jo.$. $itfdimanu'á ^ountatücríiia. SSieit, I., Somtniíattcrliaftci 5. M Á R K £ R f é l e 22°/b fceményitőtartalmu, hö hozó és r o t h a d á s n a k e l l e n t á l l ó
kasznár,
Puszta«Csámpa, u. p. Paks.
Gróf Esterházy B é l a Magyar-Bakony-Szombathelyi, (Veszprém megye) u r a d a l m á b a n
1926
A puszta csámpai gazdaságban
3 0 drb. b o n y h á d i m m # mm mm e l ő h a s u t e h é n
termést
vetőmag-burgonyát ajánl nagyobb mennyiségben
a Puszta Ürgédi Gazdaság és Szeszgyár. T a s u t és p o s t a : K ö r t v é l y e s , (Mosonm.)
^ f f f f f f t f f f f r f f f f f f f f f f f f ^ M. kir. államvasutak.
Igazgatóság.
L e g r ö v i d e b b és l e g o l c s ó b b utazás Olaszországba. A Fiume-Velence és Fiume Ancona közt közlekedő termes gőzhajók menetrend;e. Érvényes. 1900. évi november 1-től 1901. évi október 31-ig. Fiume-velencei v o n a l : Éjjeli járatok. Fiúméból indulás minden kedden és szombaton este 8 órakor Velencéből indulás minden hétfőn é3 csiitörtököu este 7.30 órakor Nappali járat: március 15-től október 31-ig Fiúméból indulás minden csütörtökön reggel 7 órakor Velencéből indulás mindén szombaton reggel 7 órakor Velencében érkezés és indulás a Szt. Márk-téren. Menettartam 10 óra. Fiume-anconaí vonal. Nappali járat: Fiúméból indulás minden Hétfőn reggel 7 órakor Anconából indulás minden szerdán reggel 7 órakor Éjjeli .járat: Fiúméból indulás minden csütörtökön este 8 órakor Anconából indulás minden szombaton este 8.30 órakor Menettartam 10 óra. A gyorsvonatok Fiúméban a gőzhajók kikötőhelyéig és onnan közlekednek. A termes gőzhajók mindkét vonalon egész éven át (tehát a téli időszak tartama alatt is) hetenként kétszer közlekednek. A nyári hónapok tartama alatt, március 15-től olstóber 31-ig a fiume-velencei vonalon ezenkívül nappai való utazással üetenként még egy harmadik járat is berendeztetik. A termes gőzhajók csatlakozásban közlekednek a Budapest Fiume közt forgalomban levő gyorsvonatokkal, valamint a Róma, Nápoly, Bari, Brindisi, : Bologna, Milano stb. felé induló, illetve onnan érkező vonatokkal. Menetdijak: A gyorsvonatok használatára jogosító menetjegyek árai a hajó átkelési dijjal együtt: a) Budapestről Dombovár-Fiumén át Velencébe vagy Anconába vagy gyorsvonaton L oszt. és a gőzhajón I. 34 korona II I. . 2 A budapesti velencei vag^ gőzhajókon egy ágyért li jegyeknél 2 korona utánfizetendő. b) A gőzhajókon Fiúméból Velencébe v. Anconába vagy viszont: diszterem, bálóhelylyel együtt 16 korona I. osztály, . „ 12 , III. osztály, (fedélzet) „ 6„ Továbbá kaphatók még ezen útirányon érvényes Olaszországba szóló combinálható mérsékelt körutazási jegyek is. A gyorsvonatok használatára jogosító közvetlen menetjegyek árai a hajó átkelési dijával együtt: Budapesről: I. oszt. II. oszt. Romába vagy viszont 73 frc. 75 c. 54 frc 05 c, Nápolyba „ „ 100 » 55 „ 72 „ 85 , Flórenzbe „ , ... ._ _ 73 „ 50 „ 53 „ 80 „ 1 Genuába , , 89 , 25 „ 64 , 9^ » Milánóba „ „ ___ ___ 69 , 95 „ 51 „ 40 „ Turinba „ „ _i ... 89 „ 10 „ 64 „ 90 „ Nizzába „ __113 „ 75 „ 81 „ 90 „ Marseille-Saint-Charlesba vagy viszont 138 „ 80 „ 38 „ 90 „ Lyon-Perracheba vagy viszont ___ —128 „ 25 „ 91 „ 50 „ Ezen jegyeknél a gőzbajókon egy ágyért 2 korona utánfizetendő. Menetjegyeket kiadnak ős küzelebbi felvilágosítással szolgálnak a m. kir. államvasutak állomásai és városi menetjegyirodái, valamint a Cook Tamás és Fia cég összes utazási irodái. Budapest, 1900. november 22, A m. kir. államvasutak igazgatós ága, (Utánnyomás hem dijaztatik.)
97. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1900. DECZEMBER HO 8.1853
L G G S ü E B B
K A R Á C S O N Y I
A J Á N D É K .
„ E G Y P T O M " MAGYAR
TANÁROK
TANULMÁNYKÖNYVE. SZERKESZTETTE
KÖRÖSI LÁSZLÓ.
Gyönyörűfc^ fc % 4 kiállításban, páratlanfrfc$ ^ % diszkötéssel, ÍOO képpel 0. M. G. E. tagok és előfizetőink 6
k o r o n a
kedvezményes áron rendelhetik. Megrendelhető a
„KÖZTELEK" kiadóhivatalánál,
B U D A P E S T , ÜlltSi-ui 2 5 . s z . (Köztelek.)
Hirdetmény. Ezennel közhírré tétetik, hogy az Újvidék szab. kir. város tulajdonát képező állami kezelés alatt álló, „Vrbák" e r d ő r é s z b e n a rendszeres gazdasági üzemterv szerint kihasználásra előirt
f
I
ÜUői-ut mellett.
Pétzy Popovits István s. k., kir. tanácsos, polgárnagy.
i
s á g b a n . *. *. * * ff
- Csereüzletek köttetnek. •sékelt árak és legkedvezőbb fizetési feltételek mellett
GOZEKEK,
1 9 0 0 . d e c z e m b e r 9 - é n d .e. 10 órakor
i94i
Költségvetéssel díjmentesen szolgál...
I= gépgyára = (Jjánlja és r a b i á r o n t a r t j a a z "\ S l s ő m a g v a r g a z d a s á g i gép. készüli gőzcséplő- % I BUDAPEST-KÖZTELEK | gvárban g a r n i t ú r á d a t mlnSen r t a g v ü
1 5 0 6 kat. hold kiterjedésű 5-ik s z á m ú v á g á s területen található és a hivatalos becslés szerint 2 6 3 5 k é t e z e r h a t s z á z h a r m i n c z ö t m. 3 -t t e v ő n y á r és f ü z f a t ö m e g
Újvidék város gazdasági osztályának irodahelyiségében nyilvános szóbeli árverésen eladás alá kerül. Kikiáltási ár 4658 azaz: négyezerhatszázötvennyolcz korona. Bánatpénz a kikiáltási ár 10%-a. Kellően felszerelt zárt Írásbeli ajánlatok is elfogadtatnak. Az eladásra kerülő vágás a helyszínén bármikor megszemlélhető. A részletes árverési és kihasználási feltételek alólirt városi tanátísnál, továbbá az újvidéki m. kir. államerdőhivatalnál és az újvidéki m. kir. járási erdőgondnokságnál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Újvidék szab. kir. város tanácsa, 1900. évi november hő 27-én.
Gözcséjlökészleteknek szakszerű javítását elvállalja. P-,
| Takács Oszkár
utczai
lokomotivok
jiáló 18M. fii III. torréajaikk,
^ gozcsépló'gépek hajtására — a főherczegí vas müvekből. A készülékek megvizsgálásáról gazdasági szakszerű tanács adatik.
a végrehajtására vonatkozó
Szíves megkeresések
miniszteri rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzetben. Ára bérmei Magy. kir. államvasutak. 160609/900. sz. FII.
Tesclien
(Schlesien).
Hirdetmény. (A Szeged és Kanizsa—Józseffalva között közlekedő hetivásári vonatoknak ideiglenes megszüntetése.) A Szeged—karlovai vonalon Szeged és Kanizsa—Józseffalva állomások között jelenleg hetenkint kétszer a szegedi hetivásárok napjain (szerdán és szombaton) a reggeli időszakban közlekedő 4403. és 4401. személyvonatok f. évi deczember hó 1-től bezárólag 1901. évi márczius hó 31-ig terjedő időszakra forgalmon kivül helyeztetnek. Az emiitett vonatok ennek folytán deczember hó 1-én (szombaton) már nem fognak közlekedni. Budapest. 1900. november havában. A magy. kir. államvasutak igazgatósága. (Utánnyomás nem dijaztaúk.)
KÖZTELEK,
1844
1900. D E C Z E M B E R
HO 8
9 7 . SZAM.
10-1K
ÉVFOLYAM.
Mindennemű tejgazdasági esxkOit és gépet szállit, tejgazdasági telepekat és tejszövetkezeteket rendes ba u
-Separator Részvény-Társaság ezelőtt P f a u i h a u s s e r
JL.
Budapest, V., Báthory-utcza 4. szám.
készen átment másfél éves
tenyészkanok
Elvállalom — egyezségileg megállapítandó' évi tiszta jövedelem biztosítása mellett, egy oly nagyobb uradalom önálló kezelését, melynek eddigi évi tiszta jövedelmével a tulajdonos megelénincs. Ily mödon 25 éven át egy nagyobb uradalmat kezeltem. Referencziákkal szolgálhatok. Czim a kiadóhivatalban. i885
kaphatók
IVagy-Szalonta, ( P a t a - p u s z t a ) .
Magy. királyi államvasutak. 171170/900. C/I.
Fairbanks Mérleg é s gépgyárrészvénytársaság. Városi iroda és raktár B u d a p e s t , A i i d r á s s y - u t 14
.LUCZIFER alágyujtó.
Schember C. és Fiai Budapest, Andrássy-ut 15, pari oxélokra szolgáló és századot raktári kot. Árjegyzék Ingyen
MaleczKj szabadalm a . Legjobb, legkényelmesebb és legolcsóbb. — A l á g y uj t á s h o z f a telj e s e n f e l e s l e g e s . Százankint 90, ÍOO, illetőleg S60 fillér. 2 koronától kezdve házhoz szállíttatik. Gyári főraktár: VII., Rottenbiller-utcza 15. Yiszontelárusitónak árengedmény. 1746 ^ A ságrhi
t
Hirdetmény. Magyar vasúti kötelék. Uj díjszabások életbeléptetése. A magyar vasúti kötelék forgalomban 1901. évi január hó 1-én IL rész 3. füzet, illetve II. rész 8. füzet megjelöléssel uj díjszabások lépnek hatályba, melyek közül az előbbi különböző áruczikkekre, az utóbbi pedig ásvány-szénküldeményekre tartalmaz kiterjedtebb mértékben közvetlen mérsékelt díjtételeket. Ezen díjszabások által a folyó évi január hó 1-től érvényes II. rész 3. füzet I. pótlékával, továbbá az 1899. évi január hó 1-től érvényes III. rész 3. füzet 1. pótlékával együtt hatályát veszti. E dijszabások közül az előbbi egy koronáért, az utóbbi pedig 50 fillérért lesz a magy. kir. államvasutak igazgatóságánál (Csengery-utcza 33), valamint a részes vasutaknál megszerezhető. Budapest, 1900. november hó 1-én A magy. kir. államvasutak igazgatósága, a részes vasutak nevében is. (Utánnyomás nem dijaztatik).
KAINIT nagyban
és
kicsinyben.
nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr. t n e m tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kainit árát egyesütetük pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átrHnlénél fijwtendSk.
KÖZTELEK, 1900. DECZEMBER HO 8.
97. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM.
KIS HIRDETÉSEK
1 853 I Csak mezőgazdák él
O a a k oly l a T e l e k r a T & l a s z o l n n k , m e l y e k k e l vA!rt»i.rn s z ü k a é g e s l e v é l b é l y e g e t v a g y l e v e l e z ő l a p o t
Gépész-kovács
A t. cz. gazdaközönség
györgyi belépéssel feívétetil Ozim: Braun Lajos, Kadarku
ÁLLÁST KERESŐK, Nős K e r t é s z minden'ribao ^e "e 4 Sággal bir, szölőtelepek, naházak czélszírü'építéseit iJel-
Fiatal ember, izr. kiszolgált jó Írással, gazdaságba
Szazliarmincz tehén teje eladó január 1-től augusztus 31 ig. Bővebb tájékoztatást nyújt nagyhörcsöki gazdaság Intézösége u. p. Sárbogárd Fehérmegye. 1920
2
M á g o c s i uradalom t e n y é s z á l l o m á n y reducálása miatt áruba bocsát 1927
Gazdatiszt állást keres, 32 éves, nős, . ládtalan izr. egyén. Jártí gazdaság minden ágában
Ime
?loBá
Vöröstarka
tinó
T i z évi ízes gazdasági te
és
••
Megkeresések a sárvári m. kir. tejgazdasági szakiskola igazgatóságához intézendők1912 ^ Mérlegképes jelenleg ra^Óbb úradáíŐmban ily minőségben több év óta van alkalmazva felmondatlan állásban, nős, izr. teljesen megbizdalmázott helylyel óhajtja fel-
Állást Keres jó ajánlattal, íöldm. iskolát éves ispán uiévre, ki hat évig nden gazdasági ág "répa, doh'nytermelés" tej" tehenészet, hizlalás^ Ö
óhit^ irjon™oztaemre '^Tay Gömörmegye. 1806 Jószágfeltigyelői
ww
USZ O legprímább, évesek és való ökrök későbbi
EISME^
Kis-Czelli kereskedők.
Jelenleg egy nagyobb bé^rgazdaságban. mint ispán van alkalmazva. Katonakötelezettségének eleget tett. Beszél magyaFőszámvevő, korlattal vállalkozik mindennemű a gazdászat, erdészet- és iparüzletek szakmájába vágó számvevőségi munkálatok pontos keresztülvitelére. Ozim G. A. Budapest, II. Retek utcza^67.
holdas bőrgazdaságot önállóan vezetett és mint jószágfelügyelö is működött. Óvadék mellett megfelelő évi jövedelmet biztosit. Ozim a A liptó-ujvári erdészeti szakiskolát végzett Segédtiszt, kl egy nagy hitbizományi uraugy a gazdaság vezetésében, jártas, oly áilást keres, melyben megnősülhetne. C«im a
Földmives Földmivesiefcolát mfnden0Iágában gyakoflatüag kitünö sikerrel végzett, katonakötelezeltségének tett, ujévfbelépésíe megfelelő áHást keres. Ozim a kiadóhivatalban. Ság?' teaend6kben°Sése8könyvvezetésben is jártas gazdatiszt, Megbízható T keres, °jelenleg is mint szorgalmas 87 éves nős Syerj lást gazdaság vezető van alkalgyermekkora óta ^folyton gaz- mazva^ Czim^Oswald Mihály gazda van alkalmazva, saját belépésre, mint gazda, kulcsár
Intéző gazdatiszt, 35 éves izr. vallású, 15 évi jó gyakorlattal és sokoldalú ta^dön.^Szives megkeresések^ Gazdasági nyel végzett, gyakorlattal bíró izraelita fiatal ember szerény idények mellett írnoki ^ állást
Adai gyermekkorától a gazdaság minden ágaiban gyakorlatilag képzett, bácsmegyei^szüleésü, széu!Sszakkép^tJégéhez megát KrassS-Szörény, jelenleg mint önáiló ispán szolgál. Bzives (bi§os)reSzerb-Bóka kéretnek. 1932
ÁLLÁTÖK,
^
A l k a l m i Tétel. ^ ^
Intézőnek, számtartónak, ispánnak ajánlkozik Magyar-Óvártt^ végzett
sollie juhászkutya, 41 /2 nbnapotak, 1 drb emdeni óriási, ludak, tyúkok : plymouth rock, angol deiking fehér olasz. Az állatok tiszta fajáért és megérkezésért Pruszka, Tr'enosénmegye. 1931
egyén, Előbbi ^elépésré^lS évi gyakorlattal, még nőtlen, de a ki egy jó álláshoz juttatja, kívánatára azonnal megnősül. Czime a kiadóhivatalban. 1888
Bonyhád simenthali szép példányok, eladók. Térkányl gazdaság u. p. TolnaSzakály. 1891
növendék ökör és üsző borjakat
agyszintén legrpi-Itnáfoto lekötni valö és J á r m a i SkrSkel legjutányosabb árakon aján-
II. évfolyam. széles tolósulyrendazerü uj hídmérleg! a^drb 1500 kiló hordképesmarhamérleg! 7 drb 1000 kiló hordképességil és 9 drb 500 kiló bordképességü tizedes mérleg
kosok-
az O. M. G.E. titkárja. Ára: O. M. G. E. tagoknak, a Gazdatisztek Orsz. Egyesülete, IuíX ta tÍgjaina"^ínlott B küt 3 kor. 30 fill.
Bolti ára i korona. Tejgazdasággal foglalkozóknak nélkülözhetetlen. Megrendelhető a kiadóhivatalban, Bpest, IX., Üllőiut 25. szám.
Tóajánlok őszi és koratavaszi szállításra egyés kétnyaras, gyorsnö-
Zsákok
csuka és czompó-ivadékot, továbbá megtermékenyített fogas-süllöikrát. Corchus Béla, Budapest, IV. kerület Molnár-uteza 17.
magnagykereskedése
József főherczeg ő cs. és kir. fensége udvari szállítója
réczék drbonkint 2 'frt* és ] den fajú disz és sportg-alau
BUDAPEST, Károly-körut 9.
VEGYESEK,
Gazdák
Eredeti állattenyésztési m. k. felügyelő
mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók
s gazdálkodók figyelmébe. Számos uradalomba már bevezetett
Gödöllő.
T a v a s z i bükkönyt, mus-
Gróf Herberstein Albert ]67
vásárol
HALDEK
3 drb telivér 9 hónapos Dá gyönyör fi példányok 1 b & f
Rambouillet kosok
1876 M u n k á i :
tármagot, f e -
hér kölest, akáczmagot, gleditschia
uradalmi igazgatóságánál Strilefe,
Pulykatenyésztés 2 kor. Baromfi és tojás értékesitö^szövetkezrtekröl
m a g o t és minden egyéb g a z d a s á g i
magot a legmagasabb
Vöröstarka tinó és ü s
Megrendelhetők a szerzőnél, legegyszerűbben a pénz előleges beküldése mellett.
napi áron vásárolnak és mintázott ajánlatokat kérnek
Radwaner
I H e n r i k I g n á c z fia Szalónak (Vasm.).
Szerkeszti és kiadja
Jeszenszky Pál,
DÁ1VI, felUgyeló.
K l e i n és Spitzei Kis-Czelli kereskedők. Megrendelések egyezség szerint
teljesen prima, 1—2 eseti éves, nálam minden mei
az 1901. évre
Felvilágosítással szolgál
legolcsóbb árért vállalkoznak
WEILE^
i
minden mérleg hitelesitve! Becserélek! ócska marliamíizs&.kat uj hídmérlegre vagy uj marha-
anyabirkát, hozzávaló kal
1—2 esetleg 3 pedig hizlalni eladására és szerződésre
^ ^ Gazdatiszti kerrel^yégzett 9 évi gyakor-
kUdenek.
Rónai
magkereskedők
•
Budapest, V.,Nádor-u.8.sz. Budapest, Kiadó V.,Nádor-u.8.sz. |
Hansen Chr.-féle
sajtojtó
ojtó por, ojtó táblái, vajfestékek, sajtfestékek, savfejlesztők állandóankapP I C H BERTÁ-nál
50°/o-al olcsóbb mint bármely más viláaitó anyag. Próbaküldemények 2 korona utánvét mellett. Kívánatra prospektus ingyen és bérmentve.
Burián Vilmos veje, Budapest, IX., Soroksári-u. 1 0 .
1900. DECZEMBER HO 8
KÖZTELEK,
CŰZEKÉKET,
97. SZÁM.
50°l»
1Ó-IK
ÉVFOLYAM.
t e r m é s t ö b b l e t
érhető el, ha a talaj 99%-os darabos égetett maró mészszel vagy 72»/o-os szénsavas égetett mészporral trágyáztatik. A legnagyobb uradalmaknál kitűnően kipróbált trágyázási módszer. I. rendű refereneziák I Fenti ezikkeket valamint mindenkor friss, szép fehér építkezési m e s z e t bármely 1327 vasútállomásra bérmentve legolcsóbban szállit ELSŐ BAKONY-SZENTGALI M É S Z T E L E P E K
S Ó Z - Ú T H E N G E R E K E T és
KLEIN MÁRKUS FIAI Szentgál (Veszprémmegye.)
6ÖZ-UT1MOZDONYOKAT a
legtökéletesebb
szerkezettel
é s legolcsóbb
árak
mellett
szállít
Kitüntetve: J897. Kisbér nemzetközi vetőgépverseny első dij: állami arany érem. Lévai nemzetközi vetőgépverseny első dij: nagy üzemre arany érem. 1898. Hódmezővásárhelyi vetőgépverseny első dij : arany érem. Marosvásárhelyi vetőgépverseny első dij : arany érem. 1899. Szegedi kiállítás első dij : legnagyobb elismerés. 1900. Párisi világkiállításon ezüst éremmel kitüntetve.
J D 1 FOWLER & Co.
WEISER J. C. gazdasági gépgyára
iwm-M. B U O A P E S T - K E L E N F Ö L D " r : r Irodai, raktár, javítóműhely. KSzlekedéa
vatutcn
és villámot
Nagy-Kanizsán. Ajánlja: Magyarország legújabb és
vasutsa.
legjobb
Kalmár Vilmos
vetoffépóí, szabad, kiváltható kapacsuklyókkal ellátott sík és hegyes talajhoz egyaránt alkalmas
B u d a p e s t ,
ZALA-DRILL
VI. kerttiet, Teréz-körut 3. szám. a csehországi Thomas-müvek magyarországi képviselője
vezér-
ajánl:
T h o m a s f o s z f á t ü s z t e t (lomssal&k), © ® „ H a r t e l l i n " d o M n y i r á g y á t , Kataritok maam—mm A m ű t r á g y á k Legújabb
— P n t t i
S
A
béltartalmáért
szerkezetű
N
szavatolok.
—
kitűnő trágyaszóró
gépek
HIRDETÉSEK
a l e g o l c s ó b b áron. «o és l e l k i i s m e r e t e s kiszolgálás, —m—mm
G
E
R
H
A
U
S
Magyarországi
B U D A P E S T ,
K t Í L S Ö
sorvetögépét, továbbá szab. „Perfecta" olcsó és igen jó, könnyű vetőgépét, legjobb szerkezetű Sack-rendszerü aczélekéit, boronáit, járgányait, szénagyiijtőit, rostáit és mindenféle gazdasági gépeit. A h o m o k o s t a l a j h o z a ZALA DRILL k ü l ö n ö s e n e czélra k é s z í t e t t és k i t ű n ő n e k bizonyult v e t ő s a r u k k a l lesz e l l á t v a . Árjegyzék ingyen és bérmentve.
E
N
I
G
É
felvétetnek a kiadóhivatalban
P
G
Y
Á
R
gyártelepe
V Á C Z I - U T
1443.
iz
A. m.
Első ós egyedüli nitögyar special gépgyár. Mezőgazdasági czélokra mint hajtóerő kiváló gyártmánya a GYÁRTMÁNYOK: az összes mezőgazdasági iparágak számára szükséges gépek. Nevezetesen: HOFFMEÍSTER-GŐZ MOTOR C z n k o r g y á r a k , Sörgyárak, Malátagyárak és a legjobb, a legolcsóbb és legbiztosabb gőzgép. — Helyettesit minden S z e s z g y á r a k teljes berendezése és átalakítása. gőzgépet és locomobilt. — Cséplésre és minden egyéb gazdasági gép Szaktekintély mezőgazdasági szeszgyárak és ezukorgyárak hajtására a legalkalmasabb. —. Fűthető szénnel, fával, cserrel és terén. S z e s z g y á r a k berendezése hosszabb lejárata törlesz- minden egyéb hulladékkal. — Minden nagyságban,tyilőerőtől kezdve Í173 egész 30 lóerőig gyártjuk. téses kölcsön m n ü e t t . • Minden szakbavSyó felvilágosítással, tervekkel, költségvetéssel készséggel szolgálunk. • III
G É P O L A J A T ,
u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű savtalamitott repezeolajat, stb. disznózsírt, szalonnát é s szalonnáról lerázott sót.
Fertőtlenítő szereket,
M
H
M
^
^
M
Kocsikenöcsöt, Petróleumát, Zsákokat,
takaró- és szekérponyvákat, rányfestékeket, fedéllakot,
MŰTRÁGYÁT
kát-
LnátjÉerétflagvalíat
minden czélra és minden egyéb gazdasági czikket.
I®" Y e t ó m a g o t
TW
Olasz azaponáriát tiszta vastag gySheu. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. rézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb. " Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok lóherét, luozernát é s e g y é b magvakat és kérek mintázott s z í v e s ajánlatokat. ~W
KRAMER LIPÓT, V. ker.» BUDAPESTEN, Akadémia-utcza SSrgönyczim i „CERES" Budapest. Árjegyzékkel és részletes k l l S a ajánlatokkal kívánatra szolgálok. .Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása, Budapest (Köztelek)
1®. sz.
