KÖZSZOLGÁLATI SZAKSZERVEZETEK SZÖVETSÉGE VIII. KONGRESSZUSA
A KÖZSZOLGÁLATI SZAKSZERVEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK PROGRAMJA 2013-2017.
Budapest, 2013. május 10.
„A haza minden előtt!” Kölcsey Ferenc
A KSZSZ az 1990. évi megalakulása óta, az alapszabályában foglaltakban megfelelően képviseli a Szövetségbe tömörült kormánytisztviselők, köztisztviselők, közalkalmazottak, rendvédelmi dolgozók érdekeit. Elsődlegesnek tartjuk a munkavállalók életminőségét meghatározó összetevők pozitív irányú befolyásolását. Különösen az anyagi, jövedelmi viszonyokat, élet és munkakörülményeket érintő jogszabályok, intézkedések előkészítésében, véleményezésében a KSZSZ-nek alapvetően képviselnie kell a tagsága és a munkavállalók érdekeit. Az érdekképviseleti munka során az önkéntesség és önszerveződés, a demokratizmus, a független érdekvédelem, a megegyezésre való törekvés, valamint a szolidaritás az alapelveink. Az eltelt időszakban az ország gazdasági, politikai és társadalmi viszonyai alapvetően megváltoztak, a világban is gyökeres változások mentek végbe, amelyek alapvetően hatnak az általunk képviselt munkavállalók munka- és életkörülményeire, így állandóan megújuló szakszervezeti munkát követeltek. A jövőben is nagyrészt a KSZSZ-re hárulnak azoknak a problémáknak és nehézségeknek a megoldásai, amelyek a munkavállalók anyagi és munka- viszonyaival összefüggésben fennállnak. A KSZSZ a kitűzött célt – a közszolgálatban dolgozók érdekvédelmét és képviseletét – a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság méreteit ismerve sem adja fel. Véleményünk szerint az érdekképviseletek érdekérvényesítő képességének két alapvető tényezője a szervezeti erejük és a befolyásuk a kitűzött célok elérése érdekében. Az érdekképviseletek szervezeti erejének alapja pedig a taglétszámuk, a munkavállalók belépése az érdekképviseletekbe, – aktivitásuk – az érdekképviseleti tisztségviselők munkájának segítése. A szervezettség, a tagság aktivitása adhat nyomatékot és segítséget az KSZSZ érdekképviseleti tevékenységének is. Szervezetünk követeli az Országgyűléstől és a Kormánytól, hogy hazánkban is európai életkörülmények legyenek. A biztonságos megélhetés, növekvő bérek valósuljanak meg, érvényesüljön, hogy az állampolgárok anyagi, egzisztenciális biztonságban éljenek. A tevékenységünket úgy kell folytatnunk, hogy a munkavállalók megértsék, elfogadják, igényeljék és természetesnek vegyék a Szövetség szükségességét. A KSZSZ-nek a következő években is egyik legfontosabb feladata érdekvédelmi tevékenységének és megfelelő társadalmi elismertségének megerősítése. Ennek érdekében meg kell találni a kapcsolatot a médiákkal, illetve a társadalom felé is nyitni szükséges. Fontos a cél elérése érdekében a kormánnyal, valamint a parlamenti pártokkal történő szigorúan szakmai kérdésekben történő kapcsolattartás. Az egyik legfontosabb feladatunk annak elérése, hogy rólunk – nélkülünk ne döntsenek! Az érdekvédelmi, érdekképviseleti munkát nehezítik a különböző reformelképzelések, amelyek hazánk Európai Uniós csatlakozását követően rendkívül felerősödtek. A 2
reformok az általunk képviselt közszféra dolgozóinak jelentős részét negatívan érintették. Mindezek következtében komoly harcot kellett és kell vívnunk a közszféra területén. Tudjuk, hogy a társadalom átformálása, a gazdaság átalakulása áldozatokat követel, de nem fogadjuk el, hogy az áldozatokat főleg a munkavállalók, a bérből és fizetésből élők, elsősorban a közszféra munkavállalói viseljék. Továbbra is a legfontosabb feladataink egyike a közszolgálat dolgozóinak, élet és munkakörülményeinek, szociális ellátottságának javítása, a közszférára, illetve a munkavilágára vonatkozó törvények és jogszabályok Európai Uniós irányelveinek képviselete. A munkavállalók érdeke azt kívánja meg, hogy érdemi, hatékony és eredményes érdekegyeztető munkát végezzünk. A KSZSZ úgy választja meg érdekvédő, érdekérvényesítő munkájának módszereit és eszközeit, hogy azok a legjobban megfeleljenek az adott időszak követelményeinek és a szakszervezeti tagság céljainak.
1. Államreform, közszolgáltatások átalakítása 1.1. Véleményünk továbbra is az, hogy a közszolgálat komplex felülvizsgálatára van szükség. Fontos, hogy a döntéshozók felismerjék, a változtatások nem lehetnek eredményesek társadalmi konszenzus nélkül. A konkrét változások előkészítése az ellátandó állami feladatok, a társadalmi hatások, a szakmai szempontok és a pénzügyi szükségesség együttes, egyidejű figyelembevételével, az eltérő érdekek ésszerű kompromisszumával történhet. Állásfoglalásunk szerint a jogszabályváltozásokat az érdekképviseletek bevonásával, véleményeik, javaslataik kikérésével lehet végrehajtani. 1.2. Meggyőződésünk, hogy egy megfontolt módon átgondolt intézményrendszerben a feladatok hatékonyan elvégezhetők, és ehhez kell meghatározni a munkavállalói létszámot és a költségkereteket. 1.3. Véleményünk szerint a közszféra rendszerszerű változtatásának célja a rendszer racionálisabb működésén túl a megfelelő munkakörülmények kialakítása, valamint színvonalasabb szolgáltatások nyújtásával a lakosság életminőségének javítása, a szolgáltató állam és az ügyfélközpontú közigazgatás megvalósítása. 1.4. Kiszámítható közszolgálati reformkoncepció kidolgozása: tartalmi, szervezeti és pénzügyi szempontból, különös tekintettel az állami és az önkormányzati feladatokra. 1.5. Stabil kormányzati struktúrára van szükség. Hosszú távú, választási ciklusokon és kormányzatokon átnyúló, a társadalmi igényeket tükröző és azokat maximálisan kiegészítő jogszabályokra, illetve felkészült, energikus közszolgálati munkavállalóra van szüksége hazánknak. 1.6. Valódi Társadalmi Gazdasági Megállapodásra van szükség az ország versenyképességének megteremtéséhez.
3
1.7. Elengedhetetlennek tartjuk az ország fejlődését szolgáló politikai, szakmai, tudományos és civil szervezetek együttműködését.
2. Közszolgálati foglalkoztatáspolitika 2.1. Alapvető célunk a minél nagyobb foglalkoztatás megvalósítása, ezért hajlandóak vagyunk mindenkivel együttműködni, aki ezt a célt tűzte ki. Különösen fontos hangsúlyt kell fordítani a regionális különbségekből adódó foglalkoztatottsági nehézségek kezelésére, a munkanélküliek visszafoglalkoztatásának segítésére. Támogatunk minden olyan kormányzati intézkedést, ami ugyanezt szolgálja. Minden eszközzel fellépünk a munkavállalóknak a fekete-, illetve a szürkegazdaságba történő bekényszerítése ellen. 2.2. A kormányzatnak és a lakosságnak is alapvető érdeke egy jól működő közszféra létrehozása, amely megfelel az EU-ban alkalmazott követelményeknek. 2.3. Célunk a jövőben is a közszolgálati foglalkoztatás biztonságának megteremtése, elismertségének megerősítése. 2.4. Fontosnak tartjuk a törvényes munkaidő betartását. Az EU-s alapelvekkel összhangban azt az álláspontot képviseljük, hogy a munkaidő heti 40 óra. A heti munkaidő túlszolgálattal sem haladhatja meg a heti 48 órát. Alapvető célunk a szabadság megfelelő módon és időben történő kiadása. Határozottan fellépünk az ellen, hogy a munkáltató visszaél azzal, hogy a munkavállaló kiszolgáltatott, és a napi munkaidőn túl is munkavégzésre kényszeríthető. 2.5. A munkahelyeken történő oktatás-képzés része kell, hogy legyen az alapvető foglalkoztatáspolitikai tevékenységnek. Egyetértünk az egész életen át tartó tanulás célkitűzésével. Az oktatási rendszer fejlesztése során olyan követelményeket kell kialakítani, amely a közszolgálat igényeinek megfelelő képzési struktúrát hoz létre, biztosítva ezzel mind a munkavállaló, mind a munkáltató érdekeit. Csak magasan képzett közszolgák tudnak megfelelni az egyre fokozódó, bonyolult, a globalizáció hatásaiból fakadó szakmai elvárásoknak. A tanulás biztosítása elengedhetetlen a közszolgáltatások színvonal-növekedéséhez, az erős állam – jó közigazgatás ideájának megvalósításához. 2.6. A jelenlegi közszolgáltatásokhoz képest nincs túlfoglalkoztatás a közszférában. Létszámcsökkentés csak a szakszervezetekkel történő egyeztetés, az elvégzendő feladatok csökkentése mellett képzelhető el. Az esetlegesen létszámfölöttivé vált munkavállalók beilleszkedését a versenyszférába támogatni kell. 2.7. Kiszámítható, biztonságos foglalkoztatás bér, egészségpolitikára van szükség a közszférában. 2.8. A közszolgálatban alapkövetelmény a nemzetközi (ILO) és EU munkaügyi normáinak betartása. Az Európai Szociális Karta korszerűsítését fontosnak tartjuk, aminek ki kell terjednie a közszolgálat munkavállalóinak speciális kérdéseire is. 4
2.9. Az atipikus foglalkoztatási formák hazánkban történő elterjedésének nincsenek meg a feltételei, sem a munkavállalók, sem a munkáltatók oldaláról. Ennek ellenére javasoljuk, hogy a közszolgálat területén is fejlesszék e foglalkoztatási formák (távmunka, részmunka) garantált szakmai és munkajogi biztosítékait. 2.10. Javítani kell a közszolgálat munkavállalóinak, de különösen a vezetőinek kiválasztási, pályaalkalmassági követelményeit. 2.11. A munkahelyi egészség, biztonság tekintetében az a tapasztalatunk, hogy sajnálatos módon csökkentek a munkahelyi egészségvédelem és a balesetmentes munkavégzés feltételei. Javasoljuk, hogy a munkahelyeken növeljék az egészségügyi szűréseket akár mobil orvosi és egészségügyi szolgálatok igénybevételével. Az egészséges életmód, a sportolás jelentéségére fel kell hívunk a tagság figyelmét. A munkabiztonság és a munkahelyi környezet alakítása területén sokkal aktívabb tevékenységet kell folytatnunk. 2.12. Az esélyegyenlőségi törvény maradéktalan betartásával a gyakorlatban is meg kell valósítani, hogy a közszféra igényeinek megfelelő munkaerő foglalkoztatásnál ne lehessen nemhez, fajhoz tartozás, valamint életkor alapján megkülönböztetést tenni. Javasoljuk, hogy mindenhol készítsenek esélyegyenlőségi megállapodást a munkáltatók az érdekképviseletekkel. 2.13. Az elmúlt években végrehajtott „kiszervezések” jelentős részét elhibázott lépésnek tatjuk. A jövőben csak kellően átgondolt, valódi hatástanulmányokra épülő át-, és kiszervezéseket támogatunk.
3. Közszolgálati bér- és keresetpolitika 3.1. A magyar munkavállaló – ezen belül a közszféra munkavállalóinak – munkája, szakképzettségét és felkészültségét figyelembe véve alulfinanszírozott. A közszféra kereseti szintjét méltánytalanul alacsonynak tartjuk. Elutasítjuk azon véleményeket, amelyek szerint a magyar gazdaság romlását a „mértéktelenül nagy bérkiáramlás okozza” és elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a közszolgálati béreket továbbra is befagyasztották. 3.2. A közszolgálati bérek Európai Uniós átlaghoz való felzárkóztatására tervet kell kidolgozni. Továbbra is készek vagyunk részt vállalni egy több évre szóló bérfelzárkóztatási program kidolgozásában és a megvalósítását garantáló megállapodások megkötésében. A közszférában fontosnak tartjuk a közszféra béreinek reálérték megőrzését és növelését, melynek fedezetét az állami költségvetésben kell biztosítani. Törekednünk kell, olyan megállapodás kötésére a mindenkori kormánnyal, hogy a köztisztviselői alap összege automatikusan minden évben az infláció mértékével emelkedik. Az ezen felüli béremelések, szociális kérdések, cafetéria elemek és keretösszegek tekintetében kell további tárgyalások útján konszenzusra jutni. 3.3. A közszolgálat dolgozói a rendszerváltás aktív résztvevői és a terhek fő hordozói voltak, és ma is az állam legbiztosabb és legkiszámíthatóbb adófizetői. Továbbra is fellépünk a reálbérek csökkenése ellen, követeljük a reálbérek növekedését. Célunk a 5
közterhek csökkentése. Javasoljuk, hogy csökkenjen a munkavállalókat terhelő elvonás (tb. szolidaritási, stb.), ennek hatására növekedjenek a reálbérek. 3.4. Kezdeményezzük a hosszabb szolgálai idővel rendelkezők elismerését a különböző bértáblákban, például a köztisztviselői törvény kiegészítését a 37 éves munkaviszonynál hosszabb szolgálati idővel rendelkezők részére. A közszféra és a rendvédelem területén meg kell vizsgálni a korkedvezményes nyugdíj visszaállításának lehetőségét. 3.5. Kezdeményezzük a középfokú iskolai végzettségű köztisztviselők elmaradt bérszínvonalának mielőbbi felzárkóztatását. 3.6. A közszférában kiemelt szerepük van a vezetőknek. Ezért a kiválasztásuk, munkájuk értékelése kiemelt feladat a különböző közhatalmi szervezetek számára, amihez a szakszervezetek közreműködésére van szükség. 3.7. Nem értünk egyet a közszférában a cafetéria összegének a befagyasztásával. A közszféra és a versenyszféra cafetéria keretét közelíteni kell egymáshoz. Fontosnak tartjuk a béren kívüli ellátások és juttatások egységes rendszerének kiépítését, az egységes közszolgálati „cafeteria” rendszert.
4. Munkajog és szociális párbeszéd a közszférában
4.1. Nem fogadjuk el azokat a törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy a közszféra egyes részeit kiszervezzék a közszolgálatból. Nem értünk egyet az egységes közszolgálati jogviszonyra irányuló törekvésekkel. 4.2. Az Európai Unió közszolgálati munkajogi szabályozásának és gyakorlatának megfelelően hazánkban is szükség van az ágazati szintű (keret) kollektív szerződésekre. A hatályos jogszabályokra és az ágazati kollektív szerződésekre épülve szülessenek munkahelyi kollektív szerződések, illetve közszolgálati megállapodások. Növekedjen a kollektív szerződések szerepe, javuljanak megkötésének és betartásának lehetősége. Fontos, hogy egy érdemi, működő érdekegyeztetési rendszer legyen, érdemi tárgyalásokkal és megállapodások megkötésével. 4.3. Szükség van a munka világában az érdekegyeztetés rendszerének újragondolására, az európai és a nemzetközi normák rendezett betartására. Javasoljuk egy új, átfogó – társadalmi párbeszéd útján kidolgozott – szakszervezeti törvény elfogadását. 4.4. Céljaink elérése érdekében együttműködési megállapodást kell kötnünk a Magyar Kormánytisztviselői Karral és a Magyar Rendvédelmi Karral. 4.5. Újra kell gondolni az érdekegyeztetés rendszerét az OÉT a magyar munkavállalók, a munkaadók és a kormány tripartit egyeztető fórumának megszűnésével. Az OKÉT napjainkban egyre nagyobb szerepet tölt be a közszféra munkavállalóinak érdekképviseletében, ezért kiemelkedően fontos az OKÉT-on belüli 6
egységes fellépés, mert így sokkal nagyobb és hangsúlyosabb érdekérvényesítő tevékenységre nyílik lehetőség. Az ország gazdasági, társadalmi helyzete kikényszeríti a szakszervezetek szorosabb összefogását, a közös gondolkodást és az egységes fellépést.
5. Közszolgálati jóléti és szociálpolitika 5.1. Javasoljuk, hogy Magyarországon az Alaptörvény deklarálja a szociális biztonsághoz való állampolgári jogot. Fontos feladatnak tartjuk a munkahelyi szociális ellátási rendszerek megőrzését, illetve fejlesztését. A bérek megfelelő szintre emelésével kell elérni, hogy a munkavállalók, a családok ne szoruljanak támogatásra. 5.2. A KSZSZ fontosnak tartja a stabil nyugdíjrendszer fenntartását. Érdekeltek vagyunk a tisztes megélhetést, gondtalan életet biztosító nyugdíjak megállapításában. A nyugdíjbiztosítás – állami felelősségvállalás mellett – garantált, a járulékfizetők számára érthető, hosszútávra kiszámítható viszonyokat és megfelelő színvonalú ellátást biztosítson. 5.3. Ma Magyarországon nem csak az önhibájukon kívül szociális perifériára szorultak képtelenek az öngondoskodásra, hanem a bérből és fizetésből élők, valamint a nyugdíjasok jelentős része is. Ezért a társadalombiztosításban, a közszolgáltatásokban, a szociális ellátás intézményeiben továbbra is alapvetően meghatározó a társadalmi szolidaritás, és még hosszú ideig fenn kell tartani az állam gondoskodó szerepét. Elismerjük az állampolgári öngondoskodás szükségességét, de állami feladatnak tartjuk a tisztes bérek és tisztes nyugdíjak megteremtését. 5.4. Az egészségbiztosításnak továbbra is valódi biztosítóként működő, de a szolidaritás elvét és gyakorlatát érvényesítő intézményként kell tevékenykednie. A befizetés és felhasználás tekintetében szigorú társadalmi ellenőrzés alatt álló, egységes, kötelező társadalombiztosítási intézményt tartunk szükségesnek. 5.5. Fontosnak tartjuk, hogy a közszféra munkahelyein is tartsák be a munkavédelmi és munkabiztonsági előírásokat, és azokat a szakszervezetek bevonásával szigorúan ellenőrizzék. 5.6. Az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári rendszer bővítését támogatjuk. Szorgalmazzuk, hogy a közszolgálati munkáltatók teljes köre egységes elven járuljon hozzá e pénztárak működéséhez, melynek szabályozását az egységes „cafeteria” rendszer keretében kell elvégezni. 5.7. A munkahelyi stressz és az egyéb munkahelyi egészségkárosító hatások csökkentésére ágazati és munkahelyi szinten is akciótervek kidolgozására van szükség. A munkavédelmi törvényben előírt kockázatértékeléseket az előírásoknak megfelelően minden munkahelyen el kell végezni, amihez a munkahelyi szakszervezetek közreműködésére van szükség. A felvilágosításra, a prevencióra és a rendszeres szűrésekre az eddigieknél sokkal nagyobb figyelmet és erőforrásokat kell fordítani. 5.8. Az esélyegyenlőségi törvény alapján minden állami munkáltatónak esélyegyenlőségi tervet kell kidolgoznia és végrehajtania. E tervek kidolgozásában, végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében a szakszervezeteknek aktív szerepet kell betölteniük. 7
6. Rétegpolitika 6.1. Nyugdíjas politika 6.1.1. Az idősödés folyamatával hazánknak is számolnia kell, ezért fenntartható nyugdíjas politikára van szükség. A méltó időskor mindenkit megillet, aminek megvalósításához az egyén, a volt munkahely, a különböző társadalmi szervezetek és az állami szervek hatékony együttműködésére van szükség. 6.1.2. Az alacsony nyugdíjjal rendelkezők, az özvegyek, egyedül élők és a betegek kiemelt társadalmi megsegítésére van szükség. 6.1.3. Fontosnak tartjuk a méltányossági nyugdíjemelés-, és megállapítás, valamint az egyszeri segély intézményének fenntartását. Célunk, hogy elérjük az idősödök, idősebbek életminőségének javítását, társadalmi aktivitásuk növekedését. 6.1.4. Aktívabban, szakemberek bevonásával kell segíteni a nyugdíjba vonulással járó megrázkódtatások kezelését. 6.1.5. Közérdek, hogy a nyugdíjasok élet és munkatapasztalata a szűkebb és tágabb környezet számára egyaránt átadásra kerüljön a fiatalabb generációk részére. 6.1.6. A közszolgálati életpálya modell részének tekintjük a közszolgák nyugdíjas életszakaszát is. A köztisztviselői törvény a munkáltatók feladatának tekinti a nyugdíjasokkal való törődést. E törvényi kötelezettséget minden munkáltató magas színvonalon hajtsa végre, amihez a munkahelyi szakszervezetek adjanak támogatást! 6.1.7. Fontosnak és támogatandónak tartjuk a nyugdíjas alapszervezeteink munkájának minden lehetséges eszközzel történő megerősítését, valamint munkájuk összehangolását. 6.1.8. Továbbra is részt vállalunk a nyugdíjasok országos képviseletében. Fontosnak tartjuk és támogatjuk az Idősügyi Tanács tevékenységét, melynek munkájába közvetlenül is kapcsolódnunk kellene. 6.1.9. Javasoljuk a korkedvezményes nyugdíj intézményének felülvizsgálatát, visszaállítását. A korkedvezményes nyugdíj alkalmazására azokban a munkakörökben kerüljön sor, ahol az egészségkárosító hatások, illetve a fegyveres szolgálati viszonnyal járó egyéb kockázati tényezők nem küszöbölhetők ki. Fontosnak tartjuk a szolgálati járandóságba „helyezett” munkavállalók helyzetének felülvizsgálatát. 6.2. Ifjúságpolitika Magyarország versenyképességének megteremtéséhez helyzetbe kell hoznunk a fiatalokat, a családalapítás, az otthonteremtés és a munkavállalás területén is. Olyan 8
programra van szükségük, amely kellő információt, segítséget biztosít számukra döntéseik meghozatalában. Véleményünk szerint a fiatalok jövője – hazánk jövője – ezért a fiatalok érdekeiért végsőkig kiálló, megalkuvásmentes képviselet képzelhető el. A KSZSZ-nek az ifjúsági koncepciójával segítenie kell a közszférában dolgozó fiatalok társadalmi, munkahelyi integrációjának megvalósítását, a közéletben való részvételüket, a korszerű tudás, a piacképes szakmai tudás megszerzését, valamint kulturált szabadidő eltöltés lehetőségének kialakítását. Meg kell vizsgálni a Nemzeti Ifjúsági Tanácshoz (NIT) történő csatlakozás lehetőségét. 6.2.1. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a fiatalokban kialakult kép a szakszervezetekről megváltozzon, és szükségességét érezzék a szakszervezethez való tartozásnak. 6.2.2. A szakszervezeti tagság elöregedése tapasztalható, ezért a fiatal közszolgálati dolgozók számára be kell mutatni a szakszervezetek tevékenységét, céljait, eredményeit és nehézségeit. 6.2.3. A fiatal korosztály sajátosságaihoz igazodó szervezeti és munkaformákkal, rendezvényekkel kell vonzóvá tenni a szakszervezeti tevékenységet. 6.2.4. Tudatosítani kell a fiatalokban, hogy a munkahelyhez szervesen hozzá tartozik az érdekképviselet és az érdekvédelem, melynek törvényes eszköze a szakszervezet. 6.2.5. A fiatalokhoz szóló tagszervező kampány megvalósítására van szükség, együttműködve más szakszervezetekkel, külföldi partner szervezetekkel. 6.2.6. Az iskolapadból kikerülő korosztályra különös fegyelmet kell fordítani, mivel még nem rendelkeznek sem munkatapasztalattal, sem pedig érdekvédelmi tapasztalatokkal. 6.2.7. Szakszervezeti taggá válásukhoz az érdekképviseleti munka és a lehetőségek bemutatására van szükség annak érdekében, hogy munkavállalói jogaikkal és kötelességeikkel tisztában legyenek, majd pedig speciális képzést követően, jól képzett munkahelyi, ágazati és országos szakszervezeti vezetővé válhassanak. A cél elérése érdekében a KSZSZ törekszik a sajátos önálló ifjúsági érdekképviseleti szervezeti forma létrehozására. 6.3. Nőpolitika Magyarországon, ezen belül a közszféra foglalkoztatási ágazataiban fontos kérdés a nők és a férfiak jogi és társadalmi egyenlőségének biztosítása. Az elmúlt időszakban kialakított intézményi, jogi és közpolitikai keretek véleményünk szerint nem elégségesek az egyenlőség megvalósításához. Fontosnak tartjuk és képviseljük, hogy a nemek közötti egyenlőség épüljön be a közszférába, szűnjön meg a foglalkoztatási szegregáció, az eltérő bérezés – a nők és a férfiak számára egyenlő feltételek legyenek biztosítva minden területen. A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség megteremtése létfontosságú a társadalomban.
9
6.3.1. A nők alapvető szerepet játszanak Európa foglalkoztatás és gazdasági növekedésében, képességeikre, tehetségükre szükségünk van társadalmunk gazdasági fejlődéséhez. A nemek közötti bérszakadék, a folyamatos munkaerő-piaci megkülönböztetés hazánkban az esélyegyenlőség hiányának következménye, ami a gyakorlatban elsősorban a nőket érinti. Növelni kell a nők foglalkoztatottsági arányát, összeegyeztetve a családi élet és a munkavégzés lehetőségeit, valamint biztosítani kellene számukra az atipikus munkaformában való foglalkoztatást.
7. A KSZSZ szervezetrendszere, működése és kommunikációja 7.1. A KSZSZ a jövőben is a központi és a területi közigazgatás, az adó és vámhivatal, a társadalombiztosítás, az igazságszolgáltatás és a rendvédelem mértékadó ágazati szakszervezeti szövetsége kíván lenni. 7.2. Az elmúlt években a magyar szakszervezeti mozgalmat negatív kihívások érték a gazdasági-társadalmi átalakulások, valamint a politika részéről, melynek következtében az együttműködés hiánya megrendítette a szakszervezeteket. A KSZSZ elkötelezett a munkavállalók érdekérvényesítő szerepének javítása érdekében hatékonyabbá tenni a szakszervezeti együttműködést és érdekérvényesítést úgy, hogy tiszteletben tartja a szervezetek önállóságát. 7.3. A KSZSZ a jövőben is politikailag semleges, független szervezet kíván maradni, megőrizve a szakszervezeti mozgalom egyik alapértékét. 7.4. A KSZSZ – mint szövetség – kövesse az általa képviselt területeken a munkahelyek átalakulását annak szem előtt tartásával, hogy ne szoruljon ki egyetlen helyről sem. Fel kell térképezni a működési területén a szakszervezeti szervezettség helyzetét. Törekedni kell arra, hogy a nem szervezett munkavállalók új tagszervezeteket hozzanak létre. Fontos feladat a taglétszám növelése, ennek érdekében minél előbb a „szolgáltató szakszervezet” irányába kell elmozdulni. A szolgáltató modell arról szól, hogy erősítsük egy üzleties világban a tagsági összetartozást. A szolgáltatások kiegészítik az alapvető, klasszikus szakszervezeti tevékenységet, így a modern társadalomban a szakszervezeti érdekvédelem valósulhat meg, tagmegtartó célból egyéb szolgáltatásokkal. Közvetett vagy közvetlen pénzeszközök racionális felhasználásával kulturális rendezvényeket, felkészítéseket, tanfolyamokat kell szervezni, amelynek hatására nő a szervezettség. Folyamatosan keresni kell azokat a szociális, gazdasági, egészségügyi lehetőségeket, melyekkel a munkavállalók életkörülményeit pozitívan javítani lehet. A KSZSZ-nek és tagszervezetinek keresni kell a szorosabb együttműködést, a lehetőségek, anyagi eszközök jobb felhasználása érdekében. Kiemelt hangsúlyt kell fordítani a Magyar kormányzat, az Európai Unió, és a SZEF által meghirdetett pályázatok benyújtására. 7.5. A szakszervezeti érdekképviseleti munka szakszerűségét a tisztségviselők kiemelt feladatának tekinti a KSZSZ. Csak jól felkészült, szakmailag erős és erkölcsös tisztségviselők lehetnek méltó képviselői a munkavállalóknak és egyúttal méltó tárgyaló partnerei a munkáltatóknak és a kormányzatnak. 10
A szakszervezeti képzés területén folytatni kell a tanfolyamok szervezését. Az új szervezetek képviselői, a fiatal tagok számára rendszeres szakszervezeti képzést kell tartani a „vezetői” utánpótlás biztosítása érdekében. 7.6. Szakszervezetünknek kiemelt feladatként kell kezelnie az infokommunikációs eszközök használatát a hivatali munkában és a szakszervezeti tevékenységben egyaránt. Elsősorban a szakszervezeti tagságot kell megszólítani, de a lehetőségekhez képest a társadalom felé is nyitni kell. Nagyon fontos feladat a médiaszereplés. Minden lehetőséget meg kell ragadni annak érdekében, hogy a közszférát érintő problémákat, véleményünket elmondhassuk a nyilvánosság előtt. 7.7. A választott szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védettségét minden lehetséges eszközzel garantálni kell. 7.8. A KSZSZ vezetőségének az eddigieknél nagyobb támogatást kell nyújtania a tagszervezetek vezetői részére szakmai és munkajogi területen egyaránt.
8. A KSZSZ kapcsolatai 8.1. Nemzetközi kapcsolatok A régió és az EU szintjén is meg kell őrizni a tekintélyünket és erősíteni kell kapcsolatainkat a szakmailag illetékes szakszervezetekkel és egyéb szakmai szervezetekkel, aktívan részt kell vennünk a nemzetközi munkában. A nemzetközi szerepvállalás azonban nem mehet a hazai szakszervezeti munka rovására. A KSZSZ-nek elsősorban az általa képviselt tagság érdekeit kell képviselnie a kormányzati, munkáltatói szervekkel, szervezetekkel folytatott érdemi és eredményorientált tárgyalásokban. 8.1.1. TUNED (Trade Union’s National and European Administration Delegation) Nemzeti és Európai Közigazgatási Szakszervezetek Küldöttsége. 2005. februárjában hozta létre az EPSU (Európai Közigazgatási Szakszervezetek Szövetsége) és a CESI (Független Szakszervezetek Európai Szövetsége) azzal a szándékkal, hogy együttműködésükkel hozzájáruljanak egy formalizált szociális párbeszéd kialakulásához az európai közigazgatásban. 8.1.2. EUROFEDOP (European Federation of Employees in Public Services) – Közszolgálati Dolgozók Európai Szövetsége. AZ EUROFEDOP 1966-ban alakult meg Bécsben. Jelenleg 55 közszolgálati szakszervezet tagja Európa 23 országából, többek között Ausztriából, Németországból, Spanyolországból, Angliából, Csehországból, Svájcból. Célja, hogy elősegítse az együttműködést az európai közszolgálati szakszervezetek között és megjelenítse érdekeiket az Európai Unióban. Az EUROFEDOP 2008. december 1-vel tagja lett a CESI-nek azzal a céllal, hogy együttműködésüket még szorosabbra fűzzék. A TUNED és az EUROFEDOP által nemzetközi tevékenységünk jelentős mértékben fokozható, amihez elsősorban a nemzetközi fórumokon megjelenni képes, idegen 11
nyelveket beszélő aktivistákra lesz szükség. A fiatalok aktivitására ezen a területen kiemelten számítunk. 8.2. Hazai kapcsolatok Jelenleg is meglévő kapcsolataink további erősítésére van szükség annak érdekében, hogy érdekvédelmi tevékenységünk eredményességét és hatékonyságát javítani tudjuk. A KSZSZ kész minden olyan szakszervezeti mozgalommal szorosabb együttműködés kialakítására mellyel összeegyeztettetők a közös érdekek, értékek és célok. 8.2.1. Az eddigieknél szorosabb együttműködést valósítsunk meg a közszféra partner szervezeteivel, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF), a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetével (MKKSZ), a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetével (BRDSZ). Támogatjuk közös fórumok szervezését. 8.2.2. Folyamatos munkakapcsolatot kell fenntartanunk az ágazati kormányzati vezetéssel, mert csak így lehetünk kellően informáltak, ami a hatékony érdekvédelem alapkövetelménye. 8.2.3. A tagszervezeteket szövetségi szinten is segíteni kell a hatékony munkahelyi érdekvédelem megvalósításában. --- ooo ---
A programot a KSZSZ VIII. Kongresszusa 2013. május 10-én elfogadta.
12
