KÖZÖSSÉGI HÁLÓZATOK ÉS HATÁSUK A TÁRSADALOMRA

SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ

KÖZÖSSÉGI HÁLÓZATOK ÉS HATÁSUK A TÁRSADALOMRA

IRODALMI SZEMELVÉNYEK

2011. Kiss József és Sipos Erika

1

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 1.1. A kommunikáció formái az internet világában

3

1.2. A Google lenyomta a hagyományos médiavezéreket

7

2. Közösségi hálózatok 2.1. Mitől lesz egy hálózat közösségi? 2.2. A közösségi hálózatok

8 9

3. A közösségi hálózatok története 3.1. A közösségi oldalról röviden

12 18

4. A hálózatok gyakorlata és hatásuk a társadalomra 4.1. Politika 4.2. Üzleti élet 4.3. Gyermekek a hálón 4.4. Cégen belüli alkalmazások 4.5. Veszélyek a hálókon 4.6. Munkaerő piac 4.7. Közösségi élet

20 25 34 38 42 49 51

5. Különleges/sajátos alkalmazások 5.1. Balul sült el a Facebook-on meghirdetett szülinapi buli 5.2. Megvalósulás közelében a hálózatba kapcsolt autók 5.3. Szorosabb kapcsolat az autósok és a gépkocsijuk között 5.4. A tárgyak hálója 5.5. Az iWiW kéjbarlang, a Facebook termelőszövetkezet 5.6. Amatőr YouTube-videók a Guggenheim Múzeumokban 5.7. A YouTube is segít az eltűnt japánok keresésében 5.8. Az osztrák oktatásba bekerül a wikik és a blogok használata 5.9. A közösségi hálón élt élet megnehezítheti a rendőrök életét 5.10. A közösségi médiák egyszerre jelentenek kihívást és esélyt a rendőröknek

53 53 54 55 55 58 59 59 60 61

6. Általános ismeretek 6.1. Behálózva 6.2. Internetes politikai kampány

62 65

7. További irodalom 7.1. könyvek 7.2. tanulmányok

76 80

2

1. Bevezetés 1.1. A kommunikáció formái az internet világában (Kácsorné Szikszay Tímeának, 2011. január 17én az Irodalmi Internet Naplóban megjelent írása nyomán)

Az internetes kommunikáció sokban különbözik az eddig ismert kommunikációs eszközöktől. A számítógép lehetővé teszi, hogy úgy használjuk, mint a rádiót, tévét, újságot, zene lejátszót, telefont és néhány másodperc alatt nagy információtömegű levelet is küldhetünk. A hálózat a nyelvhasználat szempontjából is új helyzetet teremt, sokféle kifejezési formát biztosít. Írunk a weben, de ez teljesen más, mint a hagyományos értelemben vett írás, olvasunk is, de ez sem hasonlít arra, mint amikor hagyományos könyvet olvasunk. Másodlagos írásbeliségnek nevezik, amikor nem a kezünket használjuk az íráshoz, hanem megjelenik a technika, ami az írógép, mobiltelefon, számítógép. Az internet által megvalósult a szövegek egyidejű és élő továbbítása, amit össze lehet kapcsolni képpel és hangokkal is. Az új kapcsolati felületen időbeli és térbeli határok nélkül vannak jelen a legkülönfélébb tartalmak. Csatolások/ugratások segítségével a szövegek között szabad átjárás valósul meg, így szinte nincs is befejezésük. Maga a szöveg átalakul az internetes közegben és új vélemény- és ismeretcsere (kommunikációs) műfajok jelennek meg. Az írás és a beszéd érdekes keveredése figyelhető meg, éppen ezért a nyelvhasználat nem egyöntetű. Nincs meghatározott forma (stílus), amit követni kellene az internetes társalgás során, hanem inkább ahhoz idomul a forma, amilyen az adott weboldal rendeltetése, célközönsége. A világhálón mindenki élhet a szólás szabadságával, hiszen bárki leírhatja véleményét, akár névvel, akár név nélkül. De van egy érdekes kettősség ebben, mert az internetes cselekvések rögzítődnek és nyomon követhetők. Az interneten bárki közzétehet, kiadói forrást teremthet, akár egyszemélyes kiadóvá válhat. Ezen tevékenységeket nyelvi ellenőrzés nélkül végezheti, ezért sosem lehetünk biztosak a világhálón található szövegek megbízhatóságában. A hagyományos szövegek szabályozottak, jól szerkesztettek, ez kevéssé jellemző a neten levő szövegekre. Álarc mögött Az interneten történő kommunikálás biztonságot nyújt, lehetőség van álarc mögé rejtőzni. Sokan álnevet használnak, sőt ellentétes nemű keresztnevet választanak. A kutatások szerint ennek az az oka, hogy a nők csökkenteni akarják a megkülönböztetést, a férfiak pedig fel akarják hívni magukra a figyelmet. Azonban a nyelvhasználat módja árulkodik arról, hogy valójában milyen nemű az illető. Külföldön és hazánkban is végeztek vizsgálatokat írott szövegeken és ezek eredménye azt mutatja, hogy körülbelül 75-80%-os pontossággal megállapítható, hogy milyen nemű a szerző. Az online vélemény- és ismeretcsere további érdekessége, hogy nők és férfiak hogyan viselkednek ellenkező nemű beszélgetőtársak jelenlétében. A férfiak visszavesznek rámenősségükből, kevésbé erőszakosak, a nők pedig pont fordítva, erőteljes nyelvhasználatot vesznek fel. Ez által lecsökken a különbség a két nem nyelvhasználatában.

3

Érzelmek kifejezése A nők beszélgető, ismerkedő céllal forgalmaznak a neten, valamint kapcsolataik ápolására használják. Kiegyensúlyozott közeget igyekeznek kialakítani, együttérzők, sok személyes megjegyzést tesznek és kifejezik érzelmeiket. Például háromszor annyi mosolyjelet küldenek, mint a férfiak. A mosoly (smiley) "egy mosolygó arcot jelképező karika két pont szemmel és egy szájat jelentő görbe vonallal, általában sárga színben. Az eredetijét Harvey Ball találta ki 1963-ban egy biztosítócég számára. Az arcot az népszerűsítette tovább, hogy pólók, bögrék, gombok, matricák és egyéb tárgyak díszítésére is felhasználták. A mosoly egyes zene és kultúra jelképe is volt az 1990-es évek elején. Végül az internetkultúra alapja lett, mint érzelmet kifejező

ikonok (wikipédia) A mosoly, illetve az egyéb indulatot kifejező ábrák (emotikonok) fontos szereplői a netes szövegeknek, mivel szükséges a nem szóbeli (nonverbális) érzelmi megnyilvánulást valamivel helyettesíteni, hogy a leírtak ne legyenek félreérthetők. A jelentés a szövegkörnyezettől függ. A szöveg és a jelentés között nincs állandó összefüggés, a szöveg teljes környezete alakítja ki ezt az összefüggést. Emellett megállapodás kérdése is a jelentés, úgy, mint a mosoly esetében. Tolvajnyelv (szleng) írásban A tolvajnyelv szókincsünk része, és mivel szóban gyakran használjuk elkerülhetetlen, hogy írásban is megjelenjen, főleg mivel az internetes véleménycsere beszédközeli. Az interneten olvasható például egy olvasók által gyarapított tolvajnyelv szótár, a „The Alternative Dictionaries”, ami igyekszik összefoglalni a világ számos nyelvének szleng szavait. Hazánkban a Szlengblogot 2006 év elején indította el Nyelvész Józsi. "A Szlengblog a magyar nyelv (és kultúra) naplója, alulnézetből." Nyelvész Józsi álnév mögé bújt 4 éven át Nebehaj Viktor, aki 2010 márciusában fedte fel titkát. Sok találgatás folyt, hogy kit rejthet az álnév. Például Balázs Géza nyelvész úgy gondolta, hogy csakis olyan ember lehet, aki aktívan ír, és aki hazánkban él. Ellenben Nebehaj Viktor nem szakmabeli, a Google dublini irodájában dolgozik, ahol a keresőminőséggel foglalkozó csapat menedzsere.

4

2009-ben elnyerte a Goldenblog díjat a kulturális blogok kategóriában. Ennek az évnek a végén a Silenos Kiadó megjelentette könyv formájában a blog 4 év alatt gyűjtött szavait, amelyekhez példamondatokat is mellékeltek. (Szlengblog - Ha érted, hogy mondom). Ezen sikerek hatására gondolta úgy a szerző, hogy többé nem bújik az álnév mögé. Az oldal nagy népszerűségnek örvend! A Szlengblognak sok véleményezője (kommentezője) van, a szerző véleményt cserél olvasóival, megvitatják az időszerű kifejezéseket. A blog naponta 4000-7000 4000-7000 ’ közötti látogatószámmal büszkélkedhet. 2009-ben az oldalletöltések meghaladták a két és fél milliót. Az internetes műfajok - Honlap Ez a legnyilvánosabb műfaj. A nyelvi és tartalmi ellenőrzést a közzétevő felhasználó és a nyilvánosság végzi. A honlapra az a jellemzőbb, hogy egyirányú, kétirányúságot nem igényel. Hivatkozások (hipertext szöveg) található rajta, ami azt a lehetőséget nyújtja a felhasználónak, hogy a hivatkozások nyomán eldöntheti, hogy mely szövegrészeket olvassa el. Tehát az olvasás többé már nem folyamatos (lineáris). - Levelezőlisták Lehet nyilvános, aminek bárki a tagja lehet, illetve lehet zárt is. A zárt levelezőlistára jellemzők a csoportnyelvi jelenségek és különböző nyelvhasználati szokások. - Fórum A webes felületen egyfajta üzenőfalként szolgál. A fórumot bárki olvashatja, de bejegyzést csak bejelentkezett (regisztrált) felhasználó írhat. • Vitafórum Meghatározott témához lehet véleményt fűzni. Ez a lehetőség bárki számára adott, hiszen a vitafórum teljesen nyilvános. A megfigyelt (moderált) fórumon kis mértékű nyelvi ellenőrzés van jelen, ennek hiányában (a moderálatlannál) teljesen érvényesül az egyéni nyelvi lelemény. A vitafórumokon késleltetett idejű a véleménynyilvánítás. • Csevegőfórum Élő, valós idejű társalgást tesz lehetővé. Teljesen nyilvános, névtelen, nagyon ritka, hogy valaki a rendes nevét használva irkáljon. A csevegőfórum a legtöbb oldalú véleménycserélő műfaj. Erős csoportnyelviség jellemző. A beírók (chatezők) gyors üzenetváltásra törekednek, hogy a legrövidebbre csökkentsék a válaszolási időt. A gyorsaságnak van alárendelve a nyelvhasználat, a nyelvi, helyesírási szabályok gyakran mellőzve vannak. A közlendők rövidek, tömörek, szintén a gyors véleményközlés érdekében. A csevegőfórumon divatjelenségek is megfigyelhetők. - Blog Internetes naplót jelent. Ez a fajta közlés ad lehetőséget az önkifejezésre. Csak a blog írója tudja módosítani a tartalmat, bármiről írhat, amit nyilvánosságra kíván hozni. Az olvasók megjegyzéseket fűzhetnek a bejegyzésekhez. - E-mail Az interneten ezt fejlesztették ki először. Ez a legelterjedtebb és egyben legszemélyesebb gondolat, vélemény, hír stb. közlési műfaj. Az e-mailek nyelvhasználata közel sem olyan rendezett, szépen megfogalmazott, mint a hagyományos leveleké. Formájának megformálására sem fordítunk annyi figyelmet, mint a papírra írt levelek esetében, de ez annak is tulajdonítható, hogy az e-mail keveréke a levélírásnak, üzenet hagyásnak,

5

telefonbeszélgetésnek, sms küldésnek és a képi továbbításnak. Jellemző rá az egyéni nyelvhasználat. Sok olyan kód megjelenik, ami a papíralapú levelezésnél nem volt, mint például a mosoly. Nyíri Kristóf ’Hagyomány és társadalmi kommunikáció’ című tanulmányában így fogalmaz: "a networking alapvető formája az e-mail (elektronikus levél), és lenyűgöző az a megfigyelés, hogy az e-mail üzenetek stílusa milyen közel áll a beszélt nyelv stílusához.” “A hálózat gyorsasága, a kommunikációs helyzet nyomása a mérlegelő, reflektáló fogalmazás ellenében hat.” (Replika 1993. november) Az internetes műfajok formai szempontjai a nyilvánosság és az interakciós fokozat szerint teljesen nyilvános azonnali interaktivitású diskurzusok

cset (szolgáltatástól függően)

késleltetett, változó interaktivitású diskurzusok

fórumok, blogok (típusfüggő), közösségi szájtok (szolgáltatás- és típusfüggő), wiki (szolgáltatás- és típusfüggő)

nem interaktív, egyirányú diskurzusok

korlátozottan nyilvános cset (szolgáltatástól függően)

személyes instant messenger (azonnali üzenetküldő szolgáltatások, pl. MSN Messenger, Skype, ICQ stb.)privi (a csetszobák privát üzenetei) e-mail

fórumok, blogok (típusfüggő), közösségi szájtok (szolgáltatás- és típusfüggő), wiki (szolgáltatás- és típusfüggő), levelezőlisták intrahálózatok, twitter twitter (beállítástól függően)

portálok (szolgáltatástól függően), twitter (beállítástól függően) 1. táblázat (Bódi 2009) http://e-nyelvmagazin.hu/2010/09/10/a-blogok-nyelveszeti-aspektusai/ Bódi Zoltán az interneten megjelenő szövegek műfaját írott beszélt nyelvnek nevezi. Magyar szakkifejezések (terminusok) még: virtuális szóbeliség, írva csevegés. Kis Ádám szóalkotása a párirat, amit a párbeszéd írott változatára alkotott. Dr. Balázs Géza a gondolatközlés módozatait a következőképpen ábrázolja: - beszéd - írásbeliség - másodlagos szóbeliség - másodlagos írásbeliség (http://szgnye.vmmi.org/balazs2007.htm) „A digitális világgal érkezett el a negyedik nyelvi létmód: a másodlagos írásbeliség. Ez nem más, mint a számítógépek segítségével létrehozott és tárolt írás, amely nagyon más, mint a korábbi folyamatos, áttekinthető és lapozható változat.” Az internetes nyelvhasználatot törvényileg nem lehet és nem is kell szabályozni, egyrészt kivitelezhetetlen lenne, másrészt az alapvető nyelvhelyességi, formai, helyesírási szabályok interneten való betartását kizárólag az internetezők egyéni döntésére lehet bízni.

6

A szöveg átalakulása maga után vonja, hogy új szemléletre, új nyelvszemléletre van szükség. A világháló nyelvi hatásainak vizsgálata fontos, de nem olyan céllal, hogy kívülről befolyásolja a felhasználók nyelvhasználatát. (Bódi, 2005)

1.2. A Google lenyomta a hagyományos médiavezéreket

Ez a meghökkentő, de valós képet tükröző ábra a Google és a hagyományos médiaóriások piaci értékét tárja elénk. A Google erősen előretört, pedig a médiavezetők nem hittek abban, hogy a Google is közéjük tartozna, azt mesélték be maguknak, hogy a Google nem média, csupán egy olyan cég, ami az internetes technológiákkal foglalkozik, rájuk nincs fenyegetéssel. Tévedtek. A Google-t ma már a legtöbben ismerik, és aki ismeri, az tudja, hogy tartalmakat készít, közvetít, hirdetéseket ad el. A virtuális média szereplői sorra nyomják le a hagyományos médiát. Még az „aprócska” 50 milliárd dollárral rendelkező Facebook is a hagyományos médiaszereplők fölé küzdötte magát, mögötte pedig ott sorakozik a többi: Yahoo, iTunes, Netflix, stb. Legnagyobb üzlet: interneten való terjesztés és tartalom és terjesztés kombinálása. Régebben azt olvashattunk a tankönyvekben, hogy az interneten való terjesztés ingyenes, azonban úgy látszik, nagyot kaszál az, aki ebben gondolkodik. Hogy egy példát említsünk, az iTunes 5 millió dollárt szerez internetes hirdetések által. Azonban van, ami még ezen is fölül kerekedik, ez pedig a tartalom és a terjesztés kombinációja. Ezekben a Facebook és a Google aratja a babérokat. A Business Insider felmérései szerint, ha vesszük az összes új típusú média céget, majd összesítjük, az értéküket, 289 milliárd dollár jön ki. Ugyanezt elvégezve a hagyományos médiacégeken, nem kapunk sokkal nagyobb számot: 296 millió dollár. A média várható alakulása Bloget és Jarrow a következőt mondják a média jövőjel kapcsolatban: Mobil internet: gyors ütemű fejlődés, ami továbbra is megfigyelhető marad. App: Minden menő, ami app Elektronikus kereskedelem: Most kezd beindulni, most fog sikeressé válni. Helyfüggő szolgáltatások: Szintén most kezd beindulni, olyan szolgáltatások jönnek, amik a 7

jelenlegi bejelentkezéseknél többet nyújtanak Közösségi média: A legnagyobb erő ez marad.

2. Közösségi hálózatok (Füzessi Károlynak 2008. május 22-én az Internet Naplóban megjelent cikke alapján)

2.1. Mitől lesz egy hálózat közösségi? Közösséginek nevezhetünk egy hálózatot, ha az azt használók kölcsönös kapcsolatra képesek egymással. Ez a lehető legtágabb meghatározás, és nagyjában minden belefér a fórumoktól elkezdve a mai komplex hálózatokig bezárólag. Danah M. Boyd és Nicole B. Ellison 2007ben publikálta dolgozatát ’Social Network Sites: Definition, History, and Scholarship’ címmel, melyben a következő három kritériummal határozzák meg a közösségi hálózatokat: lehetővé teszi az egyéneknek hogy (1) nyilvános vagy félig nyilvános szakosított oldalt hozzanak létre egy behatárolt rendszerben, (2) összekösse azokkal a felhasználókkal, akikkel kapcsolatban vannak (3) megnézhessék és áttekinthessék kapcsolataikat és mások kapcsolatait a rendszerben. A legkorábbi hálózati szolgáltatások tág értelemben véve közösségi szolgáltatások voltak. A 70-es évek végén terjedni kezdő Bulletin Borad Systemek (BBS), melyeket telefonvonalon vagy terminálprogrammal lehetett elérni, már lehetőséget biztosítottak felhasználók közti eszmecserére Message Boradokon, üzenőfalakon. Mondhatjuk tehát, ezek a rendszerek a közösségi hálózatok ősei. Ám sok olyan szolgáltatással nem rendelkeztek, ami a fenti szűkebb meghatározás szerint szükségesek ahhoz, hogy egy rendszer a mai értelemben véve közösségi hálózat legyen.

A közösségi hálózatok ma elsősorban web-alapúak. Ugyanakkor vannak olyanok is, melyeknek elsődleges felülete nem web alapú: legjobb példák erre az Instant Messaging (IM), azonnali üzenetküldő szolgáltatások, bár manapság kevés az olyan IM szolgáltatás, amit ne lehetne webes felületen elérni. A 90-es években nagy népszerűségnek örvendett az IRC, („Az Internet Relay Chat egy kliens–szerver alapú kommunikációt lehetővé tevő csevegő-protokoll, melynek segítségével emberek tíz- vagy akár százezrei is cseveghetnek egy időben, különböző témákban, illetve „csatornákon”./ Wikipédia) melyen a kommunikáció más alapon szerveződött, mint a mai IM

szolgáltatásokon. Érdeklődés, tevékenység, foglalkozás, már létező ismeretségi viszony vagy közös közösség, illetve akármilyen elképzelhető alapon az emberek csatornákhoz csatlakoztak, és elsősorban ezeken a csatornákon beszélgettek. Az ezredforduló után rohamosan terjedő IM rendszerek azonban személyes, egy-az-egyhez kapcsolatra épülnek, ahol a felhasználó kapcsolati listáján vannak azok az emberek, akikkel beszélgetést kezdeményezhet. Ezen a listán leginkább olyan emberek vannak, akiket ismer hiszen maga vette fel oda -, míg az IRC-n szükségszerűen ismeretlenekkel is találkozott a felhasználó. Míg az IRC egyfajta információs-, illetve használati módszertől függően akár ismerkedő-központként működött, a mai IM szolgáltatásokra inkább illik a Facebook jelmondata: egy közösségi eszköz, amely összeköt a környezetedben levőkkel ("a social utility that connects you with the people around you"). A Boyd-Ellison tanulmány is azokkal a hálózatokkal foglalkozik, azokat tartja valódi közösségi hálózatoknak, melyek az emberek már meglévő kapcsolatai feltérképezésére, nem újak kezdeményezésére, tehát nem kapcsolatépítésre szolgálnak. A közösségi hálózatokon általában két féle kapcsolat jelenik meg (különböző hálózatokon ezek eltérő túlsúlyban vannak). Egyik az egyének közötti, egy-az-egyhez kapcsolatok, ismerősi viszonyok, a másik a közösséghez tartozási viszonyok, sok-az-egyhez kapcsolatok,

8

közös érdeklődési kör, ízlés, egyéni kedvtelések, tulajdonságok alapján létrejövő közösségek, klubok, van ahol hálózatoknak nevezik ezeket. A felhasználók a szak-(profil)oldalakat a szolgáltatástól függően bővíthetik, tölthetik fel adatokkal, és tehetik hozzáférhetővé. Vannak rendszerek, ahol a szakoldal tartalma teljesen kötött (ilyen pl. az iWiW, a Hi5), vannak, ahol nagy mértékben átalakítható, testre szabható (ilyen a MySpace), és van, ahol a szolgáltatás által meghatározottan de egyedi tartalmakkal bővíthető (az nyílt API-nak köszönhetően ilyen a Facebook). [Az alkalmazásprogramozási felület vagy alkalmazásprogramozási interfész (angolul application programming interface,) egy program vagy rendszerprogram azon eljárásainak (szolgáltatásainak) és azok használatának dokumentációja, amelyet más programok felhasználhatnak. Egy nyilvános API segítségével lehetséges egy programrendszer szolgáltatásait használni anélkül, hogy annak belső működését ismerni kellene.] Abban is különböznek, hogy teljesen zárt-e a rendszer, vagy (a felhasználók választása alapján, vagy a szolgáltatás természetéből adódóan) kívülről is elérhetők a profiloldalak. A MySpace, melynek teljesen testre szabható, átalakítható profiloldalai felhasználói választás alapján kívülről is elérhetők, nagy népszerűségnek örvend főleg fiatalok és zenészek körében: amellett, hogy kommunikáció is folytatható rajta (üzenőfal), bárki számára elérhetők adott esetben a zenekar saját számai - így mint a zenekar weboldala használható. A profiloldal egy nagy érdeklődésre számot tartó része az, ahol a felhasználó ismerősei jelennek meg. Ehhez, akárcsak a profil más részeihez való hozzáférés, korlátozható. A MySpace-en, bár nem hivatalos módszerrel, elrejthető a barátok listája, a Facebookon pedig beállítható, hogy a csak az ismerősök, vagy az adott felhasználóval egy hálózatban levők láthassák a teljes profiloldalt és az ismerősöket. A LinkedIn-en, mely elsősorban üzleti kapcsolatépítő közösségi hálózat, meghatározható, hogy láthatóak legyenek-e a profiloldalon az ismerősök.

2.2. A közösségi hálózatok Borbély Szabina szerint (2006. szeptember 28. Irodalom Internet Napló) Az életünket behálózó közösségi hálókat sokszor észre sem vesszük. Pedig mindenütt jelen vannak. Legyen szó akár a természet alapjelenségeiről (például egy hópehelyről), vagy magáról az internetről. Az interneten belül is újabb és újabb közösségek ütik fel a fejüket, melyek tagjai idővel szorosabb-lazább hálózatot alkotnak. Felvetődik egy kérdés: a társadalomban jelentkező szociális kapcsolatrendszereknek a világhálón való megjelenése mennyire ad pontos képet a társadalomról? Szabad messzemenő következtetéseket levonni ezek vizsgálatából? Szociológia és hálózatelmélet A társadalomtudományok az emberi társadalom különböző vetületeivel foglalkoznak; a szociológia az, amelynek legáltalánosabb célja a társadalom struktúrájának és folyamatainak megértése, a társadalmi rendszerek kialakulásának és folyamatos dinamikájának kutatása. A vizsgálódások alapja egy modell. Vajon tudjuk jól modellezni a szociális hálózatot? A modellezés szükségszerű velejárója a drasztikus egyszerűsítés. Természetesen nem vagyunk képesek a teljes társadalmat annak teljességében hálózati pontokkal jellemezni, de a nehézségeken kívül az egyszerűsítésnek más célja is van. Egy kevésbé speciális modell hozzájárulhat a kívánt tudományos jóslathoz (predikcióhoz). 9

A hálózattudomány alapproblémái A hálózattudomány megalapozása Leonhard Euler német matematikus munkásságához köthető.(Euler lakóhelyét, Königsberg városát szerette volna bebarangolni úgy, hogy mind a hét hídon pontosan egyszer megy át. A problémát úgy ábrázolta, hogy Königsberg különböző városrészeit pontokkal, az azokat összekötő hidakat szakaszokkal ábrázolta, s így a tudománytörténet első absztrakt hálózatához jutott.) Megválaszolta azt a kérdést, hogy milyen hálózatok esetében lehetséges az ilyen bejárás (amelyet azóta Euler-bejárásnak nevezünk). A hálózatok nyelvén egyszerűen megfogalmazható problémák ma is nagy gyakorlati fontossággal bírnak a különböző szaktudományokban. Ilyen probléma még Hamilton-bejárás (a célunk, hogy minden pontot pontosan egyszer látogassunk meg), utazó ügynök”-probléma (amikor a minden pontot érintő bejárt út hosszát akarjuk minimalizálni), és az elvágás problémája (hány élt kell elvágnunk ahhoz, hogy egy adott háló kettő, vagy több részre essen szét). Társadalmi háló Társadalmi hálóról van szó, ha egy adott társadalmi csoport vagy réteg szereplőit (aktorait) tekintjük a hálózat pontjainak, és két pontot éllel (szakasszal) kötünk össze, amennyiben a két aktor között fennáll egy általunk fontosnak tartott kapcsolat. Például egy ismeretségi háló pontjai egyes emberek, élei pedig két ember ismeretségét reprezentálják.(Könnyen beláthatjuk, hogy ez nem túl valósághű ábrázolást eredményez. Egy ismeretség ugyanis lehet erős vagy gyenge, időszakos vagy hosszantartó, kölcsönös vagy egyirányú, egyenlők közötti vagy alárendelt viszonyon alapuló és így tovább.) Egyik megoldás a bonyolultabb lehetőségek leírására, hogy irányított, súlyozott hálót használunk, amelyben minden élnek iránya van, és számokat, ún. súlyokat is rendelünk hozzájuk attól függően, hogy az adott kapcsolat mennyire játszik fontos szerepet a hálózatban. Azonban a társadalmi kapcsolatok ritkán jellemezhetők konkrét számokkal. A kis világ jelenség Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés a következő: ha A és B két pontja hálózatunknak, hány lépésen keresztül érhetünk el A-ból B-be? (Egy buliban például fontos kérdés lehet a következő: „Nem ismersz véletlenül valakit, akin keresztül megismerkedhetnék azzal a jóképű férfival/csinos nővel?”). A kérdés a konkrét hálózat ismeretében könnyen megválaszolható, és eredményül egy konkrét számot kapunk. Érdekesebb jellemző, hogy mekkora ez a szám átlagosan, maximálisan, azaz mekkora a lehető legnagyobb távolság. Nagy, bonyolult hálózatok jellemzésére az előbbi átlagos távolság alkalmasabb, amellyel már megfogalmazhatjuk, hogy mit ért a szaknyelv a „kis világ jelenség” alatt. Egy hálózat „kis világ”, ha az átlagos távolság a hálózatot alkotó pontok (aktorok) számához képest „kicsi”: például ha egy ezer pontot tartalmazó kisvilág-hálózatban az átlagos távolság mondjuk 3, akkor ugyanez a szám egy ugyanúgy szerveződő, egymillió pontot tartalmazó kisvilághálózatra csupán 6. Milgram, amerikai szociológus 1970-es évekbeli kísérletsorozatában különféle csomagokat kellett véletlenszerűen kiválasztott embereknek személyes kapcsolatokon keresztül eljuttatni egy ismeretlen címzetthez. Eredményként azt a következtetést vonta le, hogy az Egyesült Államok több százmilliós lakossága kis világot alkot, hiszen a sikeresen célba ért csomagok átlagosan hat közvetítő kézen mentek keresztül. (Valójában a csomagok 90 %-a sosem ért célba, és főleg fehér, középkorú emberek

10

kapcsolódtak be a kísérletbe, vagyis a hátrányos helyzetű, szegregációban élő embereket nem sikerült így elérni). Hat lépés (six degrees of separation) Egyik jellemzője a kapcsolati hálóknak a fokszám, és az eloszlás, vagyis egy pontnak hány kapcsolata van, hogyan oszlanak meg ezek a kapcsolatok. Ennek alapján megfigyelhetők az úgynevezett hálózati központok is. Egy másik jellemző lehet a csoportosulás (vagy másképpen közösség, esetleg fürtképződés), azaz az elemeknek olyan alhalmazai, amelyek egymás között az átlagosnál több kapcsolattal rendelkeznek. Az ilyen sűrűn összekapcsolt részek úgy is tekinthetők, mint a hálózat elemi egységeinek szintje felett megvalósuló, mintegy sajátos (funkcionális) egységei, ezért felkutatásuk segíthet az egész hálózat működését megérteni. A hálózatokon belüli csoportosulások vizsgálatára folytatott kísérletek között érdemes megemlíteni azt, amely egy szóasszociáció láncot vett alapul. Sok embert megkérdeztek arról, hogy milyen szavak jutnak spontánul eszükbe egy előre rögzített listán található szavakról. Itt két szó (két csúcs) akkor van összekötve, ha az egyikről a másik jutott legalább bizonyos számú ember eszébe. Az egyes szavak különböző jelentései mint átfedő csoportosulások jelentek meg. Például a „play” (játék) szó esetében három szócsoportot talál az eljárás. Az egyik a zenéléssel kapcsolatos (hangszeren lehet játszani), a másik a gyermekek játszásával, a harmadik, pedig a színházi darabokra vonatkozik. A „bright” (fényes, világos) szó esetében külön szócsoportokat találunk, amelyek a világos színekre, a világos (okos) gondolkodásra, fénylő égitestekre vagy csak egyszerűen a fényerőre vonatkoznak. Legnépszerűbb hálózattípusok Háromszög (triád). A, B és C szereplői között minden lehetséges élt tartalmaz a háló, azaz A ismeri B-t és C-t, akik továbbá ismerik egymást is. Az emberi kapcsolatok hálója tele van háromszögekkel, melyeknek gyakran sajátos tartalmuk, jelentésük is van: a „papa-mamagyerek”, „férj-feleség-házibarát” vagy „főnök-helyettes-beosztott” szerepek mind háromszöghöz vezetnek. A „szerelmi háromszög” is egy sajátos minta. Hasonló, többszereplős minta a csillag; ezt akkor kapjuk, ha egy A tényezők sok más tényezővel B-vel, C-vel, D-vel stb. van kapcsolata, akik egymáshoz viszont nem nagyon kapcsolódnak. (A központi A egyed gyakran központnak is tekinthető, sokszor lényegesen több kapcsolata van környezeténél.) Rácsháló. A tényezők egy rács pontjaiban helyezkednek el, és a kapcsolatok a rács egyenesei mentén feszülnek. Gondolhatunk itt olyan szereplők ismeretségi hálózatára, melyben azok egy négyzetrács, például egy városi utcahálózat rácspontjainál laknak, és mindenki csak a szomszédjaival barátkozik. Ez a hálózat nem kis világ: miután mindenki csak szomszédjait ismeri, egy nagyméretű „rácsvárosban” az ismeretségi távolságok átlagosan elég „nagyok” lesznek (egy egymilliós „rácsvárosban” több száz összekötőre is szükségünk lehet két kiválasztott pont között). Egy valódi városban az ember eljut szomszédjainál messzebbre is, és „véletlenszerű” kapcsolatot teremt „idegenekkel”. Egészen kevés „távkapcsolat” is erőteljesen lerövidíti a két tetszőleges tényező közötti szükséges lépésszámot, és ez valóban „kis világgá” változtatja a rácsvárost. A hálózati közösségek vizsgálata értékes ismeretekhez juttathatja a szakértőket. Legyen szó a gazdaság, a biológia, szociológia vagy kulturális antropológiai tudományáról ezek a

11

közösségek olyan mintát adnak, melyek bizonyos feltételekkel a kutatások kiindulópontjai lehetnek. Így nem csak a neten terjedő vírus, de egy konkrét járvány lefolyását is feltérképezhetik. De az információ terjedése is követhető, gondoljunk csak a lánclevelekre.

3. A közösségi hálózatok története 1995-ben tűnt fel az amerikai weben a Classmates.com, melynek segítségével megtalálhatták egymást az emberek, akár az óvodában, akár a gimnáziumban, akár a katonaságban ismerkedtek meg. Az oldal azóta folyamatosan működik, jelenleg a harmadik leglátogatottabb közösségi hálózat az Egyesült Államokban. Azonban kevés közösségi oldalnak van ilyen hosszú és "unalmas" története. 1996-ban a Harvardon és a MIT-n végzett egyetemisták hozták létre a PlanetAll közösségi hálózatot, ahol a felhasználó megtalálhatta volt osztály-, csoport- és munkatársait, valamint a barátai barátai között is kereshetett. A szolgáltatásnak utazástervező és -nyilvántartó funkciója is volt, és értesítést küldött, ha utazásaik során barátok keresztezték egymás útját. A másfélmillió felhasználót számláló hálózatot 1998-ban vette meg az Amazon, majd néhány szolgáltatását beépítette saját közösségi szolgáltatásai közé; végül 2000-ben bezárta. 1997-ben indult el a SixDegrees.com közösségi hálózat, mely a "kicsi a világ" alapelvre, vagyis Karinthy 1929-es ’Láncszemek’ című novellájának tézisére, a "hat lépés távolságra" alapozva működött; a ma dívó közösségi hálózatoktól kissé eltérő, a "kapcsolatok hálózata" modell alapján. A "barátom barátja lehet hogy a barátom" elv mellett ez azt is jelentette, hogy a felhasználók érdeklődési körük alapján is csoportokat alkottak. A személyes üzenetküldés mellett lehetséges volt faliújságokra írni. Az oldal 1 millió felhasználó és 4 év után zárt be. Több oka is lehetett ennek: ekkoriban még jóval kevesebben interneteztek, így nem volt magától értődő, hogy az ismeretségek online művelése is egy lehetséges megoldás. Ezért és emellett nem nyújtott sok szolgáltatást az oldal a feliratkozás/bejelentkezés után, s ez vezetett 2000. december 30-ai bezárásához. A következő években több közösségi szolgáltatás is indult szerte a világban, több ezek közül eredetileg más célt szolgáló oldalak "közösségiesítése" révén. Több ezek közül támogatta az egyirányú kapcsolatokat is - ami például a LiveJournal (1999) blog-szolgáltatás esetében olvasási, s nem ismeretségi viszonyt jelentett. Más szolgáltatások, mint az AsianAvenue (1997), a BlackPlanet (1999), illetve a MiGente (2000), melyek rendre az ázsiai, az afroamerikai illetve a latin-amerikai közönséget célozták meg, lehetővé tették, hogy felhasználói személyes, ismerkedős és szakmai profilt is létrehozzanak. 2000-ben indult még a koreai Cyworld és a svéd LunarStorm (melynek elődje a már 1996-ban működő StajlPlejs volt). 2001-ben indult az első 2.0-ásnak kikiáltott, újgenerációs közösségi oldal, a Ryze.com üzleti közösségi hálózat, mely a növekedés és a fejlődés (rise) jegyében egy karrierépítést és üzleti kapcsolatok építését támogató oldal. Bár indulását nagy médiafigyelem kísérte, létrejötte óta összesen negyedmillió felhasználó iratkozott fel az oldalra. A szolgáltatás alapítója, Adrian Scott saját San franciscoi baráti és üzleti körében kezdte el terjeszteni, azok között, akik később szintén kivették a részüket közösségi hálózatok fejlesztéséből. Ilyen például bár 50 millió regisztrált felhasználót tömörítő, mégis az internet történetének egyik legnagyobb csalódásaként számon tartott Friendster (2002). A szolgáltatás ugyanis, melyet 2003-ban még 12

a Google is meg akart vásárolni 30 millió dollárért, jelenleg akkori értékének (melyet 57 millió dollárra tettek) alig egy huszadát éri. Az elmaradozó felhasználók vezettek a visszafejlődéshez, mely a technológiailag rosszul felépített rendszernek (ami nem bírta el az oldalra zúduló tömeget, az indulást követő hónapokban), a felhasználói igények nem megfelelő kiszolgálásának és az ebből kitörni próbáló felhasználók korlátozásának következménye lett. A Ryze-hoz hasonló üzleti hálózat még a LinkedIn (2003). A LinkedIn sikertörténetnek számít, felhasználóinak száma az elmúlt egy évben megötszöröződött. A Tribe.net is 2003-ban indult, leginkább a körülötte, illetve az üzemeltető és a menedzsment között zajló viták révén vált ismertté, felhasználóinak száma valahol 500 ezer felett van.

Az Alexa grafikonján öt különböző hálózat látogatottsági adatai láthatók, hogy az internetezők hány százaléka érte el az adott időszakban az oldalakat. Az adatok szerint a MySpace látogatottsága 2004 óta folyamatosan bővült, míg a Facebook később "robbant be", (a hirtelen megindulása köszönhető részben a 2005-ös domainváltásnak is, amikor a thefacebook.com-ról a facebook.com-ra váltottak), de látogatottsága 2007-ben olyan iramban bővült, mellyel csak a hi5 tudta tartani rövid ideig a lépést. Mára a Facebook látogatottsága az adatok szerint meghaladja a MySpace-ét, bár népszerűségének növekedése megállni látszik. Az Orkut hamarabb és hirtelen lett népszerű, de később visszaesett, s látogatói köre nem bővült. A Twitter itt kicsit kakukktojás, azonban látható, ahogy feltehetőleg részben a Facebook sikerének hosszú farkát (s persze az idők szavát) elkapja. 2003-ban és utána egymás után születnek a közösségi hálózatok. Ekkor hozta létre Tom Anderson többedmagával a MySpace-t, s onnan is tudjuk, hogy az oldal mára már a 230 milliomodik felhasználón is túl van, mivel Tomnak minden MySpace felhasználó ismerőse így övé a világ legnagyobb látszólagos baráti köre. Az ingyenes szolgáltatásban minden benne van: blog, kép-, zene- és videó-megosztás, nem sokkal indulása után csevegő szolgáltatással bővült. Bár eredetileg nem zenekaroknak készült, népszerűségét főleg annak köszönhette, hogy a Friendsterből kitiltott nem valódi személyt megjelenítő felhasználók, főleg indie-rock zenekarok tömegesen kezdtek feliratkozni az oldalra, és vitték magukkal a rajongóikat is. 2004-ben a fiatalabb tizenévesek kedvencévé vált az oldal, többek között azért, mert az akár teljesen nyilvános profiloldal nagymértékben testre-szabható, így személyes honlapként működő közösségi oldalként is használható. A MySpace-t 2005-ben 580 millió dollárért vette meg a News Corporation. Mára szinte minden zenésznek van MySpace profilja. Az oldalra naponta több százezer új felhasználó iratkozik fel, forgalma indulása óta folyamatosan növekszik. De nem annyira, mint a 2004-ben indult Facebooknak. A Mark Zuckerberg által létrehozott hálózat először csak egyes egyetemek hallgatói számára volt elérhető, majd amerikai gimnáziumok is csatlakozhattak, 2006 óta pedig bárki feliratkozhat. Felhasználóinak száma 2008 elején már meghaladta a 70 milliót. A 2006 során milliárddolláros ajánlatokkal bombázott oldal 2007-ben a médiafigyelem középpontjába került, amikor a Microsoft a részvények 1,6%-áért 246 millió dollárt fizetett ki, főleg az Amerikán kívüli hirdetési lehetőségek miatt. Az összegből nem lehet ugyan következtetni a 13

Facebook teljes értékére (ami így 15 milliárd dollár lenne), bár érdekes módon ennél jóval nagyobb összegű becslések is napvilágot láttak.

A már vizsgált öt szolgáltatás a Google Trends-en. A grafikon felső része az adott szavakra történt keresések számát, míg az alsó a hírek szövegeiben való megjelenések számát mutatja. A szolgáltatások neveire történt keresések száma majdnem egyezik az Alexa elérési statisztikáival. Látható, hogy a MySpace és a Facebook médiatámogatást és -figyelmet is kapott. Érdekes, hogy nem sokkal a Microsoft felvásárlása után a Facebook "keresési népszerűsége" - ezzel együtt az oldal látogatottsága is kezdett megtorpanni (persze az összefüggés korántsem egyértelmű). Az Orkutra irányuló médiafigyelem csekély, míg a Twitter erőteljesen emelkedik A Facebook sok szolgáltatást kínál. A kellemesen gyors fotómegosztó mellett népszerűségét többek között a 2006-ban bevezetett News Feednek köszönheti, mellyel nyomon követhetjük, mi történik a baráti körünkben. Tréfásan meg szokták jegyezni, hogy az embernek benyomása sincs, mennyi minden izgalmas történik az ismerőseivel nap mint nap, amíg fel nem iratkozik a Facebookra. 2007 májusában jelent meg a Facebook API, a másik nagy fegyvertény, amely segítségével bárki mini-alkalmazásokat fejleszthet az oldalra, melyek mindenki számára elérhetőek. A több ezer mini-alkalmazással órákat lehet szórakozva, haszontalanul eltölteni. Nem a Facebook az egyetlen, amely programozói interfészt készített, hogy így vonja be felhasználóit az oldal még sikeresebbé tételébe. 2007 végén jelent meg a Bebo API-ja, mely a Facebook API-ját is támogatja, és a elkészültekor a Google által kidolgozott OpenSocial platformot is támogatni fogja. Az OpenSocial lényege, hogy a támogatását megvalósító rendszerek képesek lesznek egymás között kommunikálni, így felgöngyölítve a hosszú farkat, a szolgáltatások szerint kisebb-nagyobb szigeteken élő profilok számára könnyűvé válhat az átkelés vagyis felhasználóik számára a közzétett dolgok egyesítése. Az OpenSocial tehát még csak fejlesztési fázisban van, sok kritika is érte, ugyanakkor erős támogatói vannak és a nagy igény van rá mind elméletileg, mind gyakorlatilag. Támogatói között olyan nevek tűnnek föl, mint maga a MySpace, az Oracle, a Xing, a LinkedIn, az orkut és a hi5. Az OpenSocial a 14

Facebook API nagy riválisa, nem csoda, hogy nem sokkal az OpenSocial bejelentése után a Facebook is lehetővé tette, hogy más oldalak is felhasználják az API-ját. Minél több, és jobb szolgáltatást kínál egy közösségi hálózat, annál nagyobb esélye van a sikerre. A sok egyéb feltételt persze oldalakon keresztül lehetne sorolni. Ami szintén szerepel ebben, hogy az ember szociális lény, és a legtöbb dolgot közösségben végzi, tehát ne legyünk lusták bármiféle webes szolgáltatást közösségi szolgáltatássá tenni, legyen az mikro-blogoló, mint a Twitter, fotómegosztó, mint a Flickr, filmes adatbázis, mint a Flixster, könyvkatalogizáló, mint a LibraryThing, mindenfélét-megosztó, mint az imeem, vagy épp csak egy videó-megosztó. A videó-megosztó szolgáltatások népszerűségének fejlődése lassan azzal fenyeget, hogy a sok mozgóképletöltés miatt teljesen "bedugul az internet". Ezek az oldalak a web 2.0 zászlóshajói. Az Index.hu - bár nem reprezentatív - felméréséből is kiderült, hogy a videó-megosztó szolgáltatásokat Magyarországon is nagyon sokan használják - több ilyen magyar oldal is van. Népszerűségük okairól: szórakoztatnak, informálnak, megőriznek, terjesztenek, akárhol megjelenhetnek (bármilyen weboldalba beilleszthetők); elérnek és bevonnak. A videómegosztó oldalak többsége maga is közösségi hálózati szolgáltatás. Ahol felhasználók vannak, ott felhasználók között kapcsolatok is vannak - sőt, jönnek létre -, s az ebben rejlő lehetőségek mára a legkülönfélébb webes szolgáltatásokban jelennek meg. A közösségi videómegosztás nagyjai a Youtube (ki hinné, hogy 2005-ben jött csak létre), a DailyMotion (szintén 2005-ös), és a jóval kevésbé elterjedt, de már 2004-ben is működő Vimeo. Több közösségi hálózat rendelkezik saját videómegosztó alkalmazással is, például a Facebook és a MySpace is, ám ezeknek nagy (és győztes) riválisai a fenti óriások bárhova beilleszthető lejátszói.

Míg a szigorúan vett közösségi hálózatok népszerűsége az utóbbi időben nem nő, a világ legnagyobb videó-megosztó hálózata, a Youtube iránti érdeklődés folyamatosan növekszik.

15

A YouTube-nak mára nagyobb a látogatottsága, mint a Facebooknak és a MySpace-nek együttvéve. A grafikonon (mely már az Alexa új mérési módszere szerint készült) az is látszik, hogy bár a Facebook látogatottsága újra növekszik, sőt, meghaladta a MySpace-ét is, a YouTube-ot is egyre többen látogatják. 2004-ben indult a Google közösségi szolgáltatása, az Orkut is. Az oldal nagy népszerűségre csak Brazíliában és Indiában tett szert. Japánban a jelenleg 18 millió felhasználót számláló Mixi, Dániában a Hyves, Lengyelországban a Grono, Dél-Amerikában a hi5, a Bebo – mely 2005-ben indult és 2008 márciusában 850 millió dollárért lett az AOL-é – az Egyesült Királyságban, Új-Zélandon és Ausztráliában lett sikeres. A nemzetközi, a csak bizonyos országokban bevezetett, és az "eltévedt" – nem az eredeti célközönség által "adoptált" – hálózatok mellett az ezredforduló után gyorsan szaporodtak a szűkebb, egy-egy ország közönségre számító közösségi oldalak.

A magyar oldalak elérési adatai (amellett, hogy láthatólag egy technikai malőr következtében a mérésbe hibák csúsztak) nagy meglepetést nem mutatnak. A két nagy népszerűségű magyar oldal nem nagy különbséggel követi egymást (a myVIP két domainjét összeadva). A baratikor.com az iWiW látogatottságának 15-20%-át éri el. A mutasd.be, az alternatív magyar web 2.0-ás oldal látogatottsága (feltehetőleg meghívásos rendszere miatti lassú terjedés okán is) elenyésző. A magyar WiW 2002-ben indult, majd 2005-ben az új tulajdonossal iWiW-re változott a neve, és a sok új szolgáltatás egyikeként megjelent az e-mail értesítés üzenetekről, bejelölésekről, melynek hatására felélénkültek a régi, és soha nem látott sebességgel iratkoztak fel új felhasználók. Hamar ki is futott az oldal a szerverei teljesítményéből, ami miatt korlátozták a felhasználók által küldhető meghívók számát. 2006-ban a Magyar Telekom felvásárolta az iWiW-et egymilliárd forintért. A szolgáltatás megbízhatatlansága és a fejlesztések lassú üteme (illetve rossz iránya) a 2007-es facebook-lázban telt évben közszájon forgott. Csak az év végén indult az oldalon a klub-rendszer, mely a felhasználók közösségekbe való szerveződését tette lehetővé - valódi közösségi oldallá formálva az iWiW16

et, de a közösség egy részének elvárásaitól még így is igen messze van. A 2006-ban indult myVIP nem sokkal indulása után már lehetővé tette közösségek (klubok) létrehozását, és több tekintetben is igyekezett ráígérni az iWiW-re, például felhasználói korlátlan számú meghívót küldhetnek, akárhány képet és videót tölthetnek fel. Bár az oldal felhasználóinak száma 22 hónap alatt elérte a 2 milliót, az iWiW-en tapasztalhatónál gyakoribbak az elhagyott, csak pár ismerőssel rendelkező profilok. A baratikor.com 2004-ben indult Lettországban, 2006 óta elérhető magyarul is és még 25 nyelven. Ebből adódóan kisebb hangsúlyt fektet a magyar piacra, szolgáltatásai azonban a Facebook "alapszolgáltatásaival" vetekszenek. A mutasd.be egy igazán 2.0-ás koncepcióval próbálkozott: érdekesebb, izgalmasabb, és talán hitelesebb is, ha az embert nem saját maga, hanem a barátai mutatják be. A 2007-ben indult, 3 fiatal által kitalált és megvalósított szolgáltatás egyelőre szűk körben terjedt csak el. Kicsit több mint egy évtizede bukkantak fel a közösségi hálózatok az interneten, igazán csak pár éve robbantak be a köztudatba, de óriási hatással. Azóta egyre-másra jelennek meg a legkülönfélébb szolgáltatásokat kínáló közösségi oldalak, melyek nem ritkán dollármilliókért (forint milliárdokért) cserélnek gazdát, egy jó kezdő életében kitüntetett pont, amikor egy nagy cég szemet – és sok pénzt – vet rá, sőt kialakulóban van az iparág, mely kifejezetten a sikeresnek ígérkező, induló szolgáltatásokhoz ad tőkét. A digitális írástudás terjedése és a felhasználókért folytatott verseny egyre több felhasználót vonz majd az oldalakra, melyeket meg is kell majd tartani. Egyesek szerint a hagyomány és a már adott népszerűség, mások szerint az innováció, a folyamatos alkalmazkodás és fejlesztés az, amely révén fenntartható az érdeklődés egy közösségi szolgáltatás körül, biztosítva sikerességét üzletileg is.

3.1. A közösségi oldalról röviden A közösségi oldalak vagy közösségi hálók azon az elven működnek, hogy a felhasználó az ismerősei segítségével találja meg más ismerőseit az adott oldalon. Az Internet erre kiváló lehetőséget nyújt, mivel az online jelenlét könnyebbé teszi a hálózatok kiépítését – ezt különféle csoportok és cégek kb. 10-15 éve ismerték fel. A közösségi oldalak fejlesztési elve a hat láncszemes hálózati elven (két ember maximum 6 közvetítő segítségével kapcsolatba kerülhet; Karinthy Frigyes nevéhez köthető elmélet szerint két ember - akár a világ egymástól távol eső pontjain - maximum 6 közvetítő segítségével kapcsolatba kerülhet (az elmélettel Erdős Pál matematikus foglalkozott részletesebben)) alapszik. Éppen ezért egyes oldalak célja nem is az, hogy ismerőseiket találják meg segítségével az emberek, hanem hogy olyan kapcsolatokra tegyenek szert, amelyek hasznosak lehetnek számukra, viszont a mindennapokban nem lenne lehetőségük rá. A működési elv általában meghívásos: ha valaki már tagja a közösségnek, akkor további külsősöket hívhat meg, ezek bejelentkezés (regisztráció) után ismét további felhasználókat hívhatnak, és a folyamat így elvileg végtelen. Ugyanakkor a közösségi oldalak az adathalászok számára is kitűnő lehetőséget kínáltak: a személyes adatok egyszerűen megszerezhetővé váltak!

Felhasználási lehetőségek

17

A közösségi portálok látóköre egyre szerteágazóbb, elsősorban a marketing próbálja a hasznára fordítani a felhasználói profilokon keresztül feltöltött jelentős mennyiségű személyes információt, melyek alapján személyre szabott reklámokkal, hirdetésekkel tudják elérni a közösség tagjait. Legnépszerűbb oldalaink: Facebook, iwiw, myvip, myspace, twitter, hi5, hotdog, stb. Ugyanazon az elven működnek. Regisztráció után adatokat, képeket, videókat oszthatunk meg ismerőseinkkel. Illetve bejelölhetjük azokat, akiket ismerünk innen-onnan. Beléphetünk klubokba, chatszobákba, néhol randizhatunk is. Felvehetünk vicces alkalmazásokat, stb. Azért természetesen vannak egyéni eltérések is. Például a twitter és a myspace angol nyelvű, némelyiken még amerikai sztárok is feltűnnek. A hotdog igazából mini-honlapként működik a fiatalok között. Az iwiw és a myvip magyar találmány, alkalmakként ez látszik is. Eddig voltak az előnyei. Hátránya azonban sokkal több, mint amennyi haszna van: adatainkat bárki láthatja, képeinket bárki letöltheti saját használatra, kéretlen levelekkel és reklámokkal bombázhatnak minket, álprofilok mögé bújt emberek zaklathatnak minket, akár főnökeink is utánunk járhatnak. Egyetlen jó oldaluk, hogy távol élő barátainkkal is tarthatjuk a kapcsolatot. De közösségi kapcsolatok kiépítésére alkalmatlan. Az emberek személyesen képesek kapcsolatokat kiépíteni, hálózaton keresztül nem. Ugyanis ez a fajta kapcsolat nem kapcsolat, hiszen a felek nem beszélgetnek, nem találkoznak, csupán egymás adatlapját böngészik. A kettő pedig nem ugyanaz. Megváltoztatná a magánélettel kapcsolatos elképzeléseket a Facebook 2011. április 4., sg.hu Joanna Shields, a Facebook európai, közel-keleti és afrikai ügyekért felelős vezetője szerint a közösségi portál üzemeltetői úgy keresnek pénzt, hogy ehhez nincs szükségük a regisztrált tagok személyes adatainak eladására. A Pennsylvaniában született Joanna karrierjét 1987-ben kezdte a Szilícium-völgyben. Volt többek között a RealNetworks, a Google és az AOL munkatársa, majd 2008-ban megkapta a brit állampolgárságot és a Facebook európai, közel-keleti és afrikai vezetője lett. "Nem tudom pontosan, hogy hány barátom van a Facebookon, néhány százan lehetnek talán. 2004-ben, a cég alapításakor azonban biztosan sokkal kevesebben lettek volna. Minél tovább használja valaki a közösségi oldalt, annál jobban megnyílik. Szinte nincs olyan hét, amikor ne jelentkezne váratlanul egy régi ismerős." "A Facebook bizonyos formában megváltoztatja a barátságról alkotott fogalmunkat. A barátok különböző csoportokba kerülnek, a legszűkebb csoportba tartoznak a családtagok és az igazi barátok. Alapvetően sokkal több kapcsolatot tudok így ápolni, mint korábban. Nem vagyok Facebook-függő, de persze akadnak olyan emberek, akik nagyon intenzíven használják a szolgáltatást. Ők általában sokat blogolnak és gyakran e-maileznek is. Rengetegen osztanak meg fotókat, a felhasználók naponta 100 millió képet töltenek fel az oldalra. 2010 szilveszterén pedig ez a szám elérte a 750 milliót. Sokan így dokumentálják az életüket" - jelentette ki Joanna Shields. A Facebook regionális vezetője elmondta, hogy a portál elsősorban reklámbevételekből és nem a tagok személyes adatainak értékesítéséből tartja fenn magát. Az oldal szerinte voltaképpen egy mozgalom, ami az ajánlásokra épül. Ha valakinek megtetszik egy márka vagy egy termék, akkor azt a Like-gomb segítségével megjelölheti és az ismerősei figyelmét is felhívhatja rá. A második bevételi forrást a virtuális játékokkal kapcsolatos kreditek

18

jelentik. A Farmville például 80 millió játékossal büszkélkedhet, a Facebook a kreditekből 30 százalékos arányban részesedik. "Vannak olyan országok, ahol többen látogatják a szolgáltatást a mobiljukról, mint számítógépről, de engem is meglepett, hogy mennyire hasonló módon használják az emberek világszerte. Nem számottevőek a kulturális különbségek és alig van eltérések a férfiak és a nők Facebook-használatában. Ugyanakkor az élethelyzetek miatt lehetnek különbségek. A fiatal édesanyák sokkal intenzívebben látogatják az oldalt, mert más szülők tapasztalataira kíváncsiak." "A népszerűsége ellenére nem hiszem, hogy a Facebook leválthatja az e-mailt, legalábbis az üzleti kommunikáció esetén ezt kizárnám. A magánjellegű kommunikáció már kicsit más. Az emberek számára kényelmesebb egy üzenetet a Facebookon keresztül elküldeniük, mivel így ott összpontosíthatják az ismerőseikkel való kapcsolattartást. Mindenesetre van egy logikus fejlődési folyamatunk, a rendszerünket kibővítettük egy chattel. Ebben a folyamatban a partnereink tapasztalataira támaszkodunk. Elég csak arra gondolni, hogy a HTC nemrég egy olyan mobilt mutatott be, amit saját Facebook-gombbal szereltek fel. De Facebook-telefon nem kerül a piacra" - jegyezte meg a szakember. Shields ezután arra tért ki, hogy milyen szerepet játszott a platform a tunéziai, egyiptomi és líbiai eseményekben. Elmondása szerint az ő feladatuk az volt, hogy a szolgáltatás a kormányzati blokádok ellenére is működjön. Természetesen figyelniük kell arra, hogy az emberek felelősségteljesen használják a honlapot és ne sértsék meg a szabályzatukat. Az emberjogi szervezetek bírálatára - miszerint nem teszik lehetővé az álnevek használatát - azt válaszolta, hogy az oldalnak pont az az erőssége, hogy az itt megszólaló személyek valódiak. "Úgy gondolom, hogy az emberek egyre tudatosabban foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy a Facebook megváltoztatja-e a magánélettel kapcsolatos elképzeléseinket. Lehetővé tesszük a tagok számára, hogy csoportokat hozzanak létre és eldöntsék, kik láthatják az általuk megjelentetett információkat. Általánosságban azonban megfigyelhető, hogy az emberek egyre inkább megnyílnak és nagyvonalúbban kezelik az információkat. Ez független attól, hogy éppen hol tartózkodnak." "Egyre több idős személy csatlakozik hozzánk, ez az egyik legjobban növekvő felhasználói csoport. Az ok egyszerű: egyre többen gondolják úgy, hogy az internet egy lehetőség arra, hogy másokkal megosszák az élettapasztalatukat. Pont a Facebookon nyílik lehetőségük az időseknek arra, hogy újra aktívan részt vegyenek mások életében. A Google Street View kapcsán az internetezők különösen érzékennyé váltak és egyre többen foglalkoznak azzal, hogy a gyerekeik mit hoznak nyilvánosságra magukról a világhálón. Az elmúlt években számos új adatvédelmi funkciót vezettünk be, de úgy vettük észre, hogy ezeken sokan nem tudtak eligazodni. Ezért átdolgoztuk ezt a területet. Emellett szorosan együttműködünk az adatvédelmi hatóságokkal és az oktatási szervezetekkel" - szögezte le végül Joanna Shields.

19

4. A hálózatok gyakorlata és hatásuk a társadalomra 4.1. Politika 4.1.1. A G8 és az Internet: Lady Gaga vagy a Skype? Kőműves Anita| NOL| 2011. május 26. Immár hivatalosan is a világpolitika kulcsfontosságú kérdése az internet: most először a világháló is felkerült a G8 napirendjére. A csúcstalálkozót megelőző konferencián mindenki ott volt, aki számít, de semmiben sem értettek egyet. Az internet szabályozása valóban megöli az új fejlesztéseket? Immár hivatalosan is a világpolitika kulcsfontosságú kérdése az internet: az arab világ forrongása vagy a gazdasági válság mellett most először a világháló is felkerült a G8-ak napirendjére. Ma hat informatikai óriáscég, köztük a Facebook és a Google vezetői egy órát kaptak arra, hogy kifejtsék álláspontjukat a világhatalmak vezetői előtt a nettel kapcsolatos legégetőbb kérdésekről, így az adatvédelemről, a szerzői jogokról és a cenzúráról. A Facebook-alapító Mark Zuckerberg és a Google-vezér Eric Schmidt nevével fémjelzett csapat a G8-csúcsot megelőző kétnapos párizsi konferencia, az „eG8” tanulságaival ismertette meg Barack Obama amerikai elnököt és a többi vezetőt. A Tuileriák kertjében felállított órás sátorban megrendezett eszmecsere hamar a „titánok harcává” vált: heves viták robbantak ki az internet szabadságában feltétlenül hívő cégvezetők és a nagyobb kormányzati kontrollt követelő politikusok és szakértők között. Sarkozy elvágná a letöltögetők kábelét derült ki a vita során. A legnagyobb vita azon dúlt, vajon az erős szabályozás nem öli-e meg az internet dinamikus fejlődését. Lawrence Lessig, a Harvard professzora szerint az internet még mindig fiatal, a kontroll megfojtaná. – Az internet vagy Justin Biebernek és Lady Gagának lesz jó, vagy a következő Skype-nak. Választani kell – mondta Yochi Benkler, a Harvard professzora. A tanácskozás pikáns részlete, hogy azt épp Sarkozy hívta össze: az Atlanti-óceán másik partján őt tartják az internet legnagyobb ellenségének. Az elnöksége alatt elfogadott törvények ugyanis lehetővé teszik, hogy egy hatóság az illegálisan letöltők adatait megszerezve felszólító levelet küldjön nekik, hogy hagyják abba a letöltést. Aki a harmadik levél után sem hagy fel a kalózkodással, annak szimplán elvágnák az internet-kapcsolatát. (Ez még senkivel sem történt meg: a hatóság eddig még csak az „első körben” küldte ki a leveleket. Egy felmérés szerint a francia internetezők 7 százaléka kapott ilyen levelet, vagy ismer olyat, akihez érkezett felszólítás. A válaszadók 72 százaléka azt mondta, a levél után felhagyott a jogtalan letöltéssel.) Kultúrharc is kibontakozott a kontinensek között Egy másik értelmezés szerint az, ami Párizsban zajlott, nem más, mint Amerika és Európa kultúrharca: az Egyesült Államok igyekszik minél kevésbé beavatkozni a webes cégek életébe, míg Európa keményebb adat- és gyermekvédelmi szabályozást szeretne, valamint a netes kalózkodás megregulázását. A BBC elemzője szerint Obama nem is örült annak, hogy a G8-témák közé bekerült az internet. Az pedig biztos, hogy az amerikai elnök erős szabályozást nem fogadna el, mert szerinte az USA gazdasága számára elengedhetetlen a rengeteg embernek munkát adó Szilícium-völgy. 20

Sarkozy egyébként a várakozásokkal ellentétben egészen barátságos hangot ütött meg a konferenciát megnyitó beszédében – jelentette a Reuters. Az internetet Kolumbusz, Galilei és Newton felfedezéséhez hasonlított, amely demokratizálta az információt és elősegítette az arab forradalmak kirobbanását. Az "internetguru" Jeff Jarvis kérdésére pedig azt válaszolta: "nem akarunk hibázni, egy erős, de még törékeny rendszer szabályozása során. Gyakorlatiasnak kell lennünk. Jobb tétlennek lenni, mint kárt okozni." A beszédében azonban kitért arra: a nagy internetes cégek erejét adó programok, algoritmusok ugyanolyan szellemi tulajdont képeznek, mint a fájlmegosztókról illegális letölthető könyvek, filmek, zenék. Bírálta a túl nagy piaci részesedés megszerzésére törekvő cégeket is - ez valószínűleg elsősorban a keresőóriás Google-nek szólt. (Az Európai Bizottság a minap kezdett hivatalos vizsgálatot a Google ügyében, mivel szerinte túlságosan meghatározó a keresők és a hirdetések piacán.) A francia elnök arra is felhívta hallgatósága figyelmét: még mindig a kormányok azok, akiket a nép demokratikusan megválasztott, hogy vezesse az egyes országokat. Felvizezett állásfoglalás lett a vita vége Az éles ellentétek miatt számítani lehetett rá, hogy – az internetes világ krémjének tanácskozása végén elfogadott – irat nem fogalmaz majd meg tényleges ajánlásokat. Így is lett: a kalózkodást és a szerzői jogokat gyakorlatilag nem is említi. Arra hívja fel a figyelmet, hogy az internet határokon átnyúló eszköz, ezért a nemzeti szabályozásokat érdemes lenne egyeztetni. A The New York Times információi szerint a G8-ak által pénteken kiadott közlemény sem lesz sokkal keményebb. A közös nyilatkozatnak az amerikai lap által megszerzett változata szerint a vezetők sürgetni fogják a gyermekeket az interneten védő szabályok elfogadását, a hatékonyabb adatvédelmet valamint az internetes kalózkodás visszaszorítását. Ám a dokumentum hitet tesz majd amellett is, hogy az internet fejlődésének motorja továbbra is a magánvállalkozások, nem pedig a kormányok kell, hogy legyenek. Zuckerberg szerint nem voltak Facebook-forradalmak A G8-konferencia egyik panelbeszélgetése során az 500 millió felhasználóval rendelkező közösségi oldal alapító-vezére úgy nyilatkozott: a Facebook nem volt feltétele az arab világban kitört forradalmaknak, és nem is lett volna elég a változások előidézéséhez. "Bármilyen technológiai vállalat részéről pökhendi dolog lenne, ha azt állítaná, hogy jelentős szerepe volt az eseményekben" válaszolta Zuckerberg egy újságírói kérdésre. Hozzátette: a forradalmakhoz csupán az kellett, hogy legyen embereknek egy csoportja, akik úgy gondolják, változás kell. 4.1.2. Diktatúrákat buktathatnak a közösségi honlapok 2011.01.27. Forrás: http://www.sg.hu/cikkek/79720/ Egyiptomban betiltották a Twitter és a Facebook használatát, így remélik megakadályozni újabb tüntetések megszervezését. Az internet és a közösségi hálózatok révén megnőtt az érdeklődés az egyiptomi tiltakozó megmozdulások iránt a fiatalok és a középosztály körében, ami egyaránt kihívást jelent a hatalomnak és a hagyományos ellenzéknek is. A Zin el-Abidin ben Ali tunéziai elnököt megbuktató forradalom, illetve a hasonló mintát követő, több napja tartó egyiptomi tüntetések felrúgták a régi játékszabályokat, és kiszámíthatatlanabbá tették az arab országok belpolitikai életét. Hirtelen már nem elég az Anvar Szadat egyiptomi elnök meggyilkolása után életbe léptetett, és lassan harminc éve érvényben lévő szükségállapot ahhoz, hogy csírájában elfojtsa az utcai megmozdulásokat. A

21

világhálón pedig már nem csak az államot lopva bírálók adnak egymásnak találkát: az internet a hatékony tömegmozgósítás eszközévé vált, amelynek köszönhetően Egyiptom-szerte több ezer fő adott hangot követeléseinek. Akárcsak Tunéziában, az arab világ vezető hatalmának számító észak-afrikai országban is a Facebook és a Twitter bizonyult a legfontosabb eszköznek, hogy mozgósítsák az embereket, terjesszék a jelszavakat, és kihirdessék a gyülekezési pontokat. "Ami Egyiptomban történt, csaknem teljes egészében a Facebookon szerveződött" - mondta Iszkander al-Amrani ismert politológus és blogger. A tiltakozó megmozdulások élharcosa, az Április 6. Ifjúsági Mozgalom a tüntetések előtt néhány nappal közvélemény-kutatás formájában a következő kérdést tette közzé a Facebookon: "Elmegy tüntetni január 25-én?". Közel 90 ezer ember válaszolt igennel, és néhány nappal később, január 25-én a három évtizede hatalmon lévő Hoszni Mubarak elnök a legnagyobb kormányellenes tüntetésekkel szembesült. A hagyományos ellenzék nagy része, akár iszlamista, akár világi, először csak fintorgott a kezdeményezésen vagy csak ímmelámmal csatlakozott hozzá, később már egymás után adta ki a támogató közleményeket. A hatóságok nem kommentálták nyilvánosan a közösségi hálók és a kommunikáció új technikáinak betörését a politikai-biztonsági kérdések területére. Mindazonáltal a mikroblogszolgáltatásokat nyújtó Twitter kedd óta nem érhető el Egyiptomban, és részlegesen blokkolják a bambuser.com svéd honlapot, amely élőben közvetíti az interneten a mobiltelefonok vagy webkamerák által felvett videókat. A kairói Tahrír téren, a tüntetők fő gyülekezési helyszínén kedd óta lehetetlenné tették a mobiltelefonok működését. A demokrácia párti aktivisták ellentámadásba lendültek, és tanácsokat kezdtek terjeszteni a technikai akadályok megkerülésére, hogy lehetővé tegyék a mozgósítás folytatását. Hamarosan a Facebook is nehezen megnyitható lett, helyenként már blokkolták ezt a közösségi oldalt is. A Facebookon már Hoszni Mubarak államfő és Ahmed Nazif miniszterelnök lemondását követelték, valamint a parlament feloszlatását és nemzeti egységkormány megalakítását szorgalmazó felhívások jelentek meg. A kormányszóvivő tagadta, hogy a hatóságok akadályozták a közösségi portálok működését, mondván a kabinet tiszteletben tartja és védelmezi a véleménynyilvánítás szabadságát. A miniszterelnök ugyancsak kijelentette, hogy kormánya lehetővé teszi a szabad véleménynyilvánítást, amennyiben az jogszerűen történik. Előzmény: a 2008-ban alapított Április 6. Ifjúsági Mozgalom alapvetően az interneten működik. Közlése szerint több tízezer tagja van, elsősorban iskolázott fiatalok, akik itt találták meg az önkifejezés korszerű és nyitott formáját. A több mint 80 milliós Egyiptomban 2010 végén mintegy 23 millióan használták rendszeresen vagy alkalomszerűen a világhálót, ami azt jelenti, hogy egy év alatt 45 százalékkal emelkedett az internethasználók aránya. A mobiltelefonok száma egy év alatt 23 százalékkal 65 millióra növekedett a hivatalos statisztikák szerint.

Az egyiptomi példa mindazonáltal azt is megmutatja, hogy a korszerű technológiák ismerete és alkalmazása önmagában még nem elégséges egy tiltakozó mozgalom sikeréhez, még akkor sem, ha látványos lendületet adhat. "A tüntető fiatalok a tüntetések során döntöttek arról, hogy mit követelnek", ami azt mutatja, hogy hiányzik az alapos felkészülés - mutatott rá Amrani, hozzátéve, hogy ha általános sztrájkra szólítanának fel, kevés esélyük lenne arra, egy

22

szakszervezet legitimitásával rendelkezzenek. 4.1.3. A bloggernek egyúttal anarchistának is kell lennie 2011. április 11., SG.hu- Berta Sándor Fehéroroszországban a 2010. évi elnökválasztás idején a blogokra kulcsszerep hárult, hiszen sem az állami, sem a független sajtóorgánumok nem voltak képesek beszámolni az eseményekről. Viktor Malisevszkij 36 éves fehérorosz blogger (a világhálón nyilvános naplót készítő és közzétevő személy), korábban tíz éven keresztül a minszki Komszomolszkaja Pravda nevű napilapnál dolgozott. 2008 óta vezet blogot, amelyben a hazája politikai, gazdasági és társadalmi folyamatait elemzi. A blogger először Alexander Lukasenkó elnök 2010. évi újraválasztása utáni hetek eseményeire tért ki: "Miután szinte a teljes ellenzéket és több száz tüntetőt őrizetbe vettek, az ország heteken keresztül sokkos állapotban volt. Mindenki azzal számolhatott, hogy házkutatást tartanak nála vagy letartóztatják. Számos független sajtóorgánumnál, például a Szabad Európa Rádió helyi kirendeltségén számítógépeket és dokumentumokat foglaltak le a rendőrök. Emellett több újságírót őrizetbe vettek és később is csak úgy engedték őket szabadon, ha hallgatási nyilatkozatot írnak alá." A fiatalember szerint a 2010. évi elnökválasztás idején a blogokra kulcsszerep hárult, hiszen sem az állami, sem a független sajtóorgánumok nem voltak képesek beszámolni az eseményekről. ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen számos újságíró börtönben ült. Így a bloggerek voltak az elsők, akik tudósítottak a történtekről. A letartóztatottak szintén beszámoltak az élményeikről és bírósági eljárásaikról. Mások linkgyűjteményeket állítottak össze és tettek elérhetővé, cikkeket, képeket és bejegyzéseket gyűjtöttek össze, hogy így kaphassanak az emberek bepillantást az eseményekbe és tudják meg mikor, mi történt. A 36 éves blogger megpróbálta a történteket és az aktuális helyzetet elemezni, mivel meg akarta érteni az eseményeket: "A fehérorosz online közösség egyre nagyobb és folyamatosan nő a blogok száma. Ezek a virtuális közösségek a demokrácia és a véleményszabadság érzését adják a felhasználóknak. Elbújnak a számítógépeik mögé, bejegyzéseket tesznek közzé és linkeket csereberélnek egymás között. De senki sem kockáztat igazán semmit; nem mennek ki az utcára, és nem szerveznek valódi tüntetéseket. Ahelyett, hogy elmennének az ellenzéki tüntetésekre inkább az interneten követik nyomon az eseményeket, és azt gondolják: ezzel le is tudták állampolgári kötelességeiket. „Fehéroroszországban nincsenek szakértők, hozzáértő politológusok vagy gazdasági szakemberek, akik bizonyos dolgokat megvilágíthatnának az emberek számára. Éppen ezért a hagyományos sajtóorgánumokban is hiányoznak az elemzések. Ha a bloggerek átveszik ezt a feladatot, akkor segíthetnek abban, hogy az olvasóik jobban megérthessék a politikai és a társadalmi folyamatokat, körülményeket. De a bloggerek nem politikusok, hanem állampolgárok, vagyis választók. Fontos, hogy a befolyásunkat semmiképpen se a saját céljainkra használjuk fel" - hangsúlyozta Viktor Malisevszkij. Az újságíró közölte: ő azért vezet blogot, mert bizonyos dolgokról a hagyományos sajtóorgánumokban nem esik szó. A riporterek egyes témákat nem hozhatnak fel vagy egyszerűen nem mernek kérdezni, mert attól félnek, hogy elveszítik az állásukat. Ő azonban igyekszik semleges maradni, egyetlen politikai oldal mellett sem kötelezi el magát. A tavalyi elnökválasztás előtt találkozott ellenzéki politikusokkal és kellemetlen kérdéseket tett fel

23

nekik. Az ok egyszerű: egy bloggernek egyúttal anarchistának is kell lennie, mindenki ellen kell dolgoznia. "A fehérorosz blogoszféra folyamatosan növekszik. A Livejournal portál látogatószáma egyre emelkedik, a platformot többen keresik fel, mint a hivatalos fehérorosz lapok oldalait. Összességében a Livejournal a negyedik leglátogatottabb helyi honlap. Vagyis minden jel arra mutat, hogy a blogok már most minden más médiánál hatékonyabbak - emelte ki végül Viktor Malisevszkij. A legnagyobb fehérorosz blogportált Jurij Zisser alapította, akit 2002-ben az országban az év internetes emberének választottak. A legbefolyásosabb fehérorosz internetes személyiség tavaly novemberben arról panaszkodott, hogy a helyi internetezők gyakran önmagukat cenzúrázzák. 4.1.4. Államtitkár lett az üldözött tunéziai bloggerből 2011. január 19., SG.hu Alig néhány hét alatt komoly változások történtek Slim Amamou tunéziai blogger és aktivista életében. A férfi az új esztendő első napjaiban még börtönben volt, most viszont már az átmeneti kormány tagja. Amamout január elején tartóztatták le, de a bekövetkezett események miatt új fordulatot vett az élete. Hétfőn már a Twitteren tudatta mindenkivel, hogy az új átmeneti tunéziai kabinet tagja lett, államtitkárként az ifjúsági és a sportügyekért felel. Az információt az AFP hírügynökség is megerősítette. Mivel Amamou tagja a Tunéziai Kalózpártnak és a Nemzetközi Kalózpártok Szövetségének, így az elismerés mindenképpen óriási. A TF1 francia televízióadó a hír kiszivárgása után néhány perccel már telefoninterjút készített a bloggerrel, amelyben elmondta, hogy a kabinetből valaki 30 perccel a hivatalos bejelentés előtt felhívta őt, majd felajánlották neki a posztot, ő pedig elfogadta. Ez egy egyszerű és egyben az egyetlen jó döntés volt, mivel így részt vehet az országa újra felépítésében. Feladata az lesz, hogy tanácsokkal lássa el az elnököt és az illetékes minisztert minden a sporttal és az ifjúságot érintő kérdéssel kapcsolatban. Magát úgy mutatta be, mint egy olyan embert, akinek a blogját és a Twitter-oldalát a közelmúltig cenzúrázták. Jelenleg egy kis tanácsadócég vezetőjeként dolgozik és webes alkalmazásokat készítenek más vállalatok számára. "A múlt héten még börtönben voltam, egyrészt a blogger tevékenységem, másrészt a tunéziai kormány honlapjait érő támadások miatt. Tavaly májusban szintén őrizetbe vettek, mert megpróbáltam tüntetést szervezni az online cenzúra ellen. Nem tudom, hogy az elmúlt napok eseményei Internet-forradalomnak nevezhetők-e, ez ugyanis csak az érem egyik oldala. Az emberek mentek ki az utcára és volt egy online elem is. De ez azzal is összefügg, hogy az embereket kommunikáció és információ nélkül nem lehet mozgósítani. A világháló tehát biztosan nagy szerepet játszott az eseményekben, de a dolgok végül az utcán dőltek el.

4.2.Üzleti élet 4.2.1. Dúsgazdagok közösségi oldalai 2011.04.21., Forrás: http://www.sg.hu/cikkek/81507/

24

Hogy mi keresnivalójuk van a nyilvánosság elől többnyire elzárkózó kőgazdagoknak a közösségi média területén? Közülük többen is úgy vélik: igenis sok, olyannyira, hogy saját vállalkozásokat építenek ki a nagy közösségi oldalak köré. Caroline Garnham három évvel ezelőtt indított el weboldalt Family Bhive néven. "A szerencsések Facebookján" a komoly vagyont felmutatni tudók diszkrét körülmények között folytathatnak eszmecseréket hasonlóan jómódú társaikkal. A Family Bhive valósággal mágnesként vonzza a vagyonkezelő cégek, jótékonysági szervezetek embereit - meg persze az ügyvédeket -, akik társadalmi események vagy lehetséges befektetések linkjeinek elhelyezésével igyekeznek ebben a zárt közösségben levadászni az egyébként professzionális módon védett jómódú ügyfeleket. A magánszemélyek arra használják a szolgáltatást, hogy felvegyék a társalgás fonalát, időben értesüljenek a társadalmi eseményekről, és kicseréljék egymással befektetési ötleteiket. "Ez egy olyan fórum a természetes módon kíváncsi és hasonló gondolkodású emberek számára, ahol a megkülönböztetett figyelemtől biztonságos távolságban találkozhatnak" állítja az oldal létrehozója, aki egyébként maga is örökösödési, adótervezési ügyekkel foglalkozik egy londoni ügyvédi irodában. Sokan érkeznek olyan céllal, hogy maguk is a szektor szereplői lehessenek. Néhányan egy olyan réspiacra mozdultak rá, amely a nagy értékű beruházások és a vagyonkezelés iparágai között húzódik. A Bernard Madoff-féle botrány alaposan megrázta a vagyonos befektetők legtöbbjét, értelemszerűen keresik tehát a pénzügyi tanácsadás és a jövőbeni befektetések biztonságának új lehetőségeit olyan körben, amelyet saját közösségük tagjai alkotnak - ebben az esetben az interneten. "A közösségi média az egyetlen út a gazdagok számára, hogy fenntartsák vagyonuk gyarapodását" - nyilatkozta Stacey Haefele, a vagyonkezelő cégek és a luxusiparág szereplői számára tanácsokat adó egyik New York-i marketingcég vezérigazgatója a The New York Timesnak. Mint mondta, a gazdagok általában az elsők között kezdik alkalmazni az új technológiákat, így a Groupon, az Etsy és a LinkedIn közelgő tőzsdei bevezetésével, valamint egyéb, a közösségi média területét megcélzó beruházások révén egy új, fiatal, a közösségi média működését jól értő milliomosréteg jön létre. Persze a kevésbé szerencsések el is veszíthetik mindenüket. Nincs ugyanakkor mindenki meggyőződve arról, hogy a közösségi média ilyen átalakulások előidézője lehetne. Joachim H. Strähle, egy svájci magánbank és vagyonkezelő társaság vezérigazgatója szerint az ő ügyfélkörükben semmiféle igény nem tapasztalható a közösségi média eszközei iránt. Úgy tapasztalja, hogy a gazdag ügyfelek ragaszkodnak magánéletük sérthetetlenségéhez, és nem szívesen osztanak meg adatokat nyilvánosan magukról, még akkor sem, ha anonimitásuk biztosítva van. Legtöbben közülük csak élni akarják a maguk életét, dolgozni akarnak, jól akarják érezni magukat, egy biztonságos hálózatot alakítanak ki a magánéletükben. A Family Bhive egyike azoknak a vállalkozásoknak, amelyek ugyanennek a modellnek a bevált elemeit alkalmazzák: tanácsokat és tippeket ad a gazdagoknak, sőt olykor velük társulva száll be új projektekbe. Nagy-Britanniában a Peers és a Pi Capital arra összpontosítja tevékenységét, hogy összehozza a tehetős magánszemélyeket, így azok kölcsönösen megismerhetik egymás ötleteit és terveit , egy Ecademy nevű cég, pedig business-to-business jellegű információs hálózatként működik.

25

A Pi vállalkozók és üzleti vezetők egyfajta alternatív befektetési klubja. 2002-ben alapította a floridai születésű David Giampaolo, székhelye pedig London elegáns Mayfair negyedében található. A csatlakozás 1000 fontba (hozzávetőleg 310 ezer forintnak megfelelő összegbe) kerül, az éves tagsági díj pedig 4000 font. A klub 300 tagjának exkluzív hozzáférést nyújt egy hálózathoz, amely egyfajta magántőke-szindikátusként évente 15-20 millió fontot fektet be. A csoport, amelynek működését a hivatalos brit pénzügyi felügyelet szabályozza, az alapító szerint megosztja a tagokkal az üzleti kapcsolatokat és folyamatokat, valamint azt az elvet, ahogyan megvalósul a szellemi tőke átruházása. A tagok közösen fektettek be számos magáncégbe. Ennek során megkerülték a hasonló üzletekből hagyományosan magas sápot húzó ügynökök és tanácsadók körét, igaz, az esetleges balsikerek következményeit is maguknak kell viselniük. A csoport összejöveteleket is szervez, amelyeken társasági és pénzügyi témák vegyesen szerepelnek. A közelmúltban vendégük volt például Pervez Musarraf, az egykori pakisztáni elnök, Bob Geldof zenész és aktivista, Willie Walsh, a British Airways vezérigazgatója, több vezető újságíró a The Financial Times és a The Economist képviseletében, valamint a brit kincstárügyi miniszter, Danny G. Alexander. David Giampaolo szerint a tagok biztonságban akarják tudni vagyonukat - ebből származik az oldal nyeresége. Hasonló csoport a Peers is, amelyet ugyancsak Londonban alapított 2008-ban egy holland üzletember, Francis Claessens. A hozzávetőleg 50 tag több milliárd fontnyi befektethető vagyonnal rendelkezik. A nonprofit formában, tagsági díj nélkül működő szervezet kinyilvánított célja, hogy kellő szakértelemmel segítse a jövedelmező üzletek megvalósulását - jó társaságban. Az Egyesült Államokban az Institute of Private Investors (IPI) és az Affluence.org hozott létre közösségi platformokat. Az IPI-nak - amelyet ismeretlen nagyságrendű összeg fejében nemrégiben vásárolt meg egy Campden Media nevű, londoni székhelyű üzleti kiadó -, több mint 1100 magánbefektető és 140 szakmai cég a tagja. Feladatának az oktatást és a társasági események tető alá hozását tekinti. Ha a tevékenységi kör bővül, erre a szektorra is kiterjed a szabályozási környezet hatálya. A New York-i marketingcég vezérigazgatója, Stacey Haefele szerint ugyanakkor a szabályozó hatóság útmutatása pusztán formális lesz. Az Egyesült Államokban egy Finra nevű független szervezet kíséri fokozott figyelemmel a nyilvánosság elől elzárt cégek működését, és őrködik afelett, hogy a potenciálisan érzékeny pénzügyi információk miként terjednek az oldalakon. Sok amerikai cég még mindig bizalmatlan a közösségi médiával szemben, és korlátozza, hogy milyen tartalom kerülhet ki vele kapcsolatban a blogokra és a Twitterre. Attól tartanak ugyanis, hogy ezáltal megsértik az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeleti Bizottságának nyilvánosságra hozatalra vonatkozó szabályozását. Tavaly a Finra iránymutatásokat jelentetett meg, ezekben többek között arra hívja fel a blogokat és közösségi oldalakat üzemeltetők figyelmét, hogy fontolják meg az olyan interaktív online kommunikáció megtiltását, amely konkrét befektetési termékeket ajánl, kivéve azt az esetet, amikor nevesített megbízó hagyta jóvá a tartalmat. Szakértők szerint a jövőben új, valószínűleg szigorúbb szabályozás várható. A jelek szerint Európában a szabályozó hatóságok inkább az adatvédelmi kérdésekre és a kiskorúak védelmére összpontosítanak, mint a pénzügyi adatokkal kapcsolatos információk terjesztésére, utóbbiak, úgy tűnik, megmaradnak a nemzeti szabályozó hatóságok jogkörében. Az Európai Bizottság szóvivőjének közlése szerint minden attól függ, hogy a kínált tanácsadásra

26

vagy az adott közösségimédia-platformra kiterjednek-e az Európa-szerte érvényes, a befektetési szolgáltatásokra és távértékesítésre vonatkozó szabályok.

Amikor bekerült az üzleti világba, a Family Bhive olyan platformmá vált, amelyen keresztül a vagyonkezelő vállalkozások - ide értve a Merrill Lynchet, a Vestra Wealthet, a Fine Art Fundot és az Investecet is - tanújelét adhatják szakértelmüknek, és megtalálhatják ügyfeleiket. Az egyéni tagok sorában hírességek, politikusok, vállalkozók és tetemes családi vagyonnal rendelkező hétköznapi gazdagok találhatók. A legtöbben kínosan ügyelnek inkognitójuk megőrzésére. Ugyanakkor tudni lehet, hogy a brit üzletember és egykori jogalkotó Howard E. Flight, valamint az élelmiszer-ipari vállalkozó Frank Brake tagja a társaságnak. A szolgáltatások ingyenesek minden egyéni tag számára, de a 40 társult tagnak már 10 000 fontot kell fizetnie egy évben (plusz a prémiumszolgáltatások). Úgy tűnik, az új ügyfelek hajlandóak megfizetni ezt az árat a hozzáférésért. Steven Jerath, a londoni székhelyű St. James's Place Wealth Management nevű cég partnere és tanácsadója január óta tagja a Family Bhive-nak. Első tapasztalatait kimondottan kedvezőnek tekinti a weboldallal és a modellel kapcsolatban. Arra használja az oldalt, hogy megfelelő üzeneteit elhelyezhesse befektetésekkel, adózási kérdésekkel és piaci információkkal kapcsolatban, és figyeli, milyen reakciókat váltanak ki ezek a potenciális ügyfelekben - ezt tekinti a kapcsolatépítés alapjának, igaz, mint mondja, ebben a szektorban igen sokáig tart megszilárdítani az így létrejött kapcsolatokat. A 700 egyéni tagot nettó vagyonuk nagysága szerint rangsorolják: a százmillió font felettiek tartoznak a Jet kategóriába (ők adják a társaság 4 százalékát); a Jade jelző a 20 és 100 millió font közötti vagyont felhalmozottaké (ide a tagok 13 százaléka tartozik), és az Amber név illeti a 80 százalékos súlyú szerény vagyonúakat: ők "mindössze" 5 és 20 millió font közötti gazdagságot tudhatnak a magukénak. A vállalat hét-nyolc embert foglalkoztat, és idén "egészséges profitot" remél a tagsági díjakra épülő modelltől. Caroline Garnham szerint elképzelhető, hogy a jövőben tovább bővülhetnek a bevételek, például prémiumszolgáltatások bevezetésével vagy reklámlehetőségek megnyitásával. Azt tervezi, hogy - a globális közösségi hálózatok elvét követve - a modellt kiterjesztik Zürichre, Dubaira, Szingapúrra, Kínára és az Egyesült Államokra is. 4.2.2 A közösségi hálózatokba tevődik át a cégek kommunikációja 2011.05.10., Forrás: http://www.sg.hu/cikkek/81899/ A cégek ügyfelekkel történő kommunikációjában a korábbi személyes, illetve telefonos kapcsolatot az internetes felületek, az email és az internet váltotta fel, új tendencia pedig a közösségi hálózatok térhódítása. A közösségi hálózatok az üzleti kommunikációban is átvették az uralmat. A Canon megbízásából készített tanulmány szerint az elmúlt öt évben a digitális kommunikáció a vállalati ügyfélkapcsolatban is jelentős teret nyert a hagyományos kapcsolattartási formákkal szemben. Az ICM által készített, "A technológia szerepe a fejlődő üzleti kapcsolatokban" (Technology's Role in Evolving Business Relationships) című, nyolc európai országban végzett munkahelyi tanulmány elemezte a vállalatok ügyfél kommunikációs módszereit, a trendek és szokások utóbbi öt évben tapasztalt változásait, valamint az üzleti kapcsolatokra gyakorolt potenciális hatásukat. A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy az utóbbi öt évben jelentős mértékben nőtt a digitális kommunikáció szerepe a páneurópai szervezetekben. 27

A felmérésben részt vevők 78 százaléka állította, hogy gyakrabban használja az olyan internetes felületeket, mint az azonnali üzenetküldés, az e-mail, a közösségi hálózatok, a videokonferencia, vagy az online együttműködést támogató eszközök. Emellett a hagyományos kommunikációs formák használatában - nem meglepő módon - visszaesés tapasztalható. A válaszadók 22 százaléka kevesebb hívást bonyolít hagyományos telefonon, 15 százalékuk kevesebb személyes értekezleten és 32 százalékuk kevesebb munkaebéden vesz részt (vagy egyáltalán nem vesz részt ilyenen), továbbá 34 százalékuk kevesebb időt tölt irodán kívüli konferenciákon (vagy egyáltalán nem vesz részt ilyenen), mint öt évvel ezelőtt. Az ügyfelekkel történő személyes interakciók száma tehát csökken, a kommunikáció viszont főként az e-mailek számának növekedése következtében - mégis erősödik. Ám a vállalatok egyértelműen kezdik elérni a telítettségi pontot: 35 százalékuk állította, hogy az utóbbi évben nem nőtt, sőt, sok esetben csökkent az e-mailek száma. Ez a tendencia nyitott utat az új digitális kommunikációs felületek elterjedésének a vállalati szegmensben. A kutatás eredményei azonban jelentős eltéréseket mutatnak abban, hogy a vállalatok hogyan alkalmazzák ezeket az új eszközöket a mindennapi kommunikáció során, amely az átfogó gondolkodásmód hiányára utal.

Az 5 évvel ezelőtti állapothoz képest pontosan a válaszadók fele (50%) alkalmazza jelenleg gyakrabban a közösségi hálózatokat munkahelyi kommunikációs csatornaként, valamint 25 százalékuk használ gyakrabban azonnali üzenetküldő (IM) szolgáltatást. A munkahelyi együttműködést segítő eszközök - például a Microsoft SharePoint és a Huddle alkalmazásának gyakorisága 24 százalékkal növekedett az utóbbi öt évben, és jelenleg a vállalatok 57 százaléka használta már ezeket a hatékonyabb kommunikáció érdekében. A válaszadóknak ugyanakkor kisebb része (21%) él gyakrabban a videokonferencia lehetőségével, és 47 százalékuk soha nem használta ezt a megoldást. Még kisebb (13%) volt az emelkedés a webes előadások esetében. Meglepő módon a válaszadók 58 százaléka eddig soha nem vette igénybe ezt az internetes lehetőséget az ügyfelek elérésére. Összességében a válaszadók 52 százaléka esetében vált gyakoribbá a mobiltelefonok használata az utóbbi öt évben. Norvégiában és Finnországban ment végbe a leggyorsabb változás, ahol 65%, illetve 64% azok aránya, akik most gyakrabban használják a 28

mobiltelefont. Az összes döntéshozó 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a növekvő adatmennyiség kezelése lassítja üzleti folyamataikat, megemlítve, a nehézkes és nem hatékony belső folyamatok jelentik az üzleti siker fő gátját 2011-ben, különösen a nagyobb cégek esetében (46%). A digitális kommunikációs eszközök meghonosításának tekintetében az európai ranglista csúcsán Finnország áll, ahol a válaszadók 68 százaléka használja a munkája során az azonnali üzenetküldő szolgáltatásokat, 64 százalékuk a közösségi hálózatokat, valamint 63 százalékuk az online együttműködést segítő eszközöket. A digitális kommunikáció alkalmazásában a legfejlettebb országok közé tartozik még Svájc, és az Egyesült Királyság. Svájcban és Finnországban a megkérdezettek 83 százaléka, az Egyesült Királyságban pedig 82 százalékuk használja gyakrabban az internetes eszközöket, mint öt évvel ezelőtt. A széles körű munkahelyi tanulmány rávilágít, hogy a kommunikációs technológiák széttagoltsága - így a hagyományos és digitális eszközök keveredése - következtében a szervezeteknek új módszerekkel kell kezelniük kommunikációs stratégiájukat, vagy kockáztatják üzleti kapcsolataikat. A vállalatok egyik legfontosabb feladata, hogy a munkatársakkal, ügyfelekkel és partnerekkel folytatott kapcsolattartás során megtanulják, hogyan tarthatják egészséges egyensúlyban a hagyományos és digitális kommunikáció eszközeit. 4.2.3. Valós idejű reklámokkal erősít a Facebook 2011.03.30., Forrás: http://www.sg.hu/cikkek/80998/ A világ legnépszerűbb közösségi portálja új szakembert szerződtetne kommunikációs csapatába, mégpedig Barack Obama egykori szóvivőjét és valós idejű hirdetéseket is alkalmazna. A The New York Times cikkében rámutatott, hogy a Mark Zuckerberg vezette társaság által kinézett Robert Gibbs korábban két éven keresztül Barack Obama szóvivője volt. A közösségi oldal mindenképpen szeretné megszerezni a szakembert, mivel komoly szerepet szán neki közelgő kampányában. A Facebook ugyanis a tőzsdére készül és Gibbs fő feladata a cég kommunikációjának irányítása lenne. A két fél eddig még csak előzetes tárgyalásokat folytatott, a vállalat nem rukkolt elő konkrét ajánlattal. A Facebookra mindenképpen ráfér az erősítés és a közösségi portál a The Social Network című film megjelenése óta mindent elkövet azért, hogy jelentős mértékben javítson a kommunikációján. A Facebook az új szakember szerződtetése mellett technikai újdonságokkal is elő akar rukkolni. Az AdAge tudósítása szerint a vállalat valós időben szeretne reklámokat megjeleníteni. Az új rendszert jelenleg már tesztelik, de a folyamatba csak a regisztrált tagok egy százalékát vonták be. A megoldás a jövőben minden felhasználói tevékenységet és bejegyzést azonnal kielemez, s azok így közvetlenül felhasználhatóvá válnak a hirdetési ajánlatok számára, ezáltal még pontosabban elemezhetők lennének az emberek vásárlási szokásai. 4.2.4. Elárasztják a reklámok a Facebookot Dátum: 2011.05.10., Forrás: http://www.sg.hu/cikkek/81905/

29

A Facebook óriási tábora magához vonzza a hirdetőket, a közösségi portál az internetes hirdetések terén a világ legnagyobb szolgáltatójává válhat. Ezen a területen hamarosan megelőzheti a világháló olyan óriásait is, mint a Google és a Yahoo. Már idén a Facebook érheti a világon a legnagyobb bevételt az online hirdetések megjelentetéséből, megelőzve a Google-t és a Yahoo-t - írja a Financial Times a londoni Enders Analysis piackutató cég jelentését idézve. A videókat, bannereket és más szöveges hirdetéseket tartalmazó reklámok megjelentéséből tavaly 1,8 milliárd dollárt szerzett a cég, ami 2011-ben 3,5 milliárdra emelkedhet, ami 95 százalékos ugrásnak, vagyis gyakorlatilag duplázásnak felel meg. Eközben a Google - amelynek hirdetési ágazatába tartozik a YouTube a világ legnagyobb videomegosztó site-ja, a DoubleClick bannerhálózat és az AdScene szöveges hirdetési lehetőség - kétmilliárdról 2,6 milliárd dollárra növeli ebből az üzletágából származó bevételeit. 2012-ben tovább nőhet a közösségi oldal előnye. Az 500 millió felhasználót számláló Facebook megváltoztatja a hirdetési piac növekedési ütemét, hasonlóan ahhoz, hogy a Google tette 2002-ben - véli egy az FT-nek nyilatkozó elemző. Az óriási közönség új cégeket vonz az internetes reklámok piacára. A Google őrzi ugyan vezető helyét a keresési találatokhoz rendelt reklámok területén - és előnye még mindig óriási -, de már vannak apró jelei annak, hogy a Facebook innen is elcsábít hirdetőket állapítja meg Ian Maude, az Enders elemzője. A közösségi oldal óriási felhasználói bázisára hivatkozva igyekszik ugyan magát a televízióhoz hasonlítani, azaz olyan médiának értékelni, amely a tévéhez hasonló befolyással bírhat az emberekre, ám egy hirdetésre, illetve egy felhasználóra vetített hozama még alacsonyabb versenytársai hasonló mutatójánál. Utóbbi terén a Google nyolcszoros fölénybe van - állítja Maude. Az oldal hirdetői ugyan egyelőre kisebb tőkeerejű cégek, azaz nem a világ legnagyobb márkái közül kerülnek ki, ám pénzüket a média más területeiről átcsoportosítják a Facebookhoz. A közösségi portál "megtámadta" a Google-t más területeken is: egyre fontosabb szerepet játszik például a más weboldalakra ellátogató felhasználók kiindulópontjaként. A legnagyobb kiskereskedelmi site-ok elérésében csökken a Google mint kiindulópont szerepe és nő a Facebooké. A közösségi média, azon belül kiemelkedően a Facebook szerepe egyre nagyobb a hírek, köztük a jó vásárlási lehetőségről szóló információk terjesztésében - állítja a Pew Research Center piackutató cég. Az öt legnagyobb amerikai internetes portál forgalmának pörgetésében a második-harmadik legfontosabb szereplő a Facebook. Okos facebookozásra tanítanak Ingyenes webináriumot tart a Marketing Week a Facebook iránt érdeklődőknek. A marketingeseket arra taníthatják meg, hogyan használják a közösségi oldalt. Naponta érkeznek sajtóközlemények a sikeresebbnél sikeresebb Facebook kampányokról, újabb cégekről, amelyek közösségi médiás ügynökségekkel szerződtek le, megállíthatatlan a hype. A Facebook az USA-ban már túlszárnyalta látogatási adatok terén a Google-t, és a közeljövőben ugyanez következhet be a brit piacon is. Ennek ellenére sok cég még mindig nem használja ezt a platformot, bár profilja és kommunikációs irányultsága miatt ott lenne a helye. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden cégnek kell, hogy legyen Facebook aktivitása. A kérdés eldöntéséhez azonban ismerni kell a közeget, amire jó lehetőség a Marketing Week brit szaklap május 11-i ingyenes webináriumának (online követhető előadása) meghallgatása. Az

30

előadók a világ vezető márkáinak és ügynökségeinek eddigi munkáit veszik majd sorra, kiemelve, hogy azok milyen technológiai megoldásokat alkalmaznak kampányaik során.

4.2.5. A cégek nem tudják mit kezdjenek a közösségi portálokkal 2011.05.12., Forrás: http://www.sg.hu/cikkek/81912/ Napjainkban még csak néhány vállalat érzi fontosnak azt, hogy megjelenjen a Facebookon és más közösségi oldalakon. A legtöbb piaci szereplő idegenkedik az új trendtől és inkább a kivárásra játszik. A Capgemini tanácsadó cég felmérése szerint az IT- és marketingvezetők többségénél a közösségi portálokon való megjelenés általában a legfontosabb beruházásokat, szereplési lehetőségeket felvonultató listák utolsó helyén található. Ez még a jobbik eset, gyakori ugyanis, hogy a közösségi platformokon való megjelenés egyáltalán nem szerepel az adott társaság tervei között. Az ok általában az, hogy az új csatorna biztos költséges lenne és komoly erőfeszítésekbe kerülne. "A közösségi médiák egy átfogó területet jelentenek, amit nem egyszerű integrálni a meglévő médiavilágba. Minden cégnek fel kell ismernie a saját lehetőségeit és minden ilyen szereplést az adott vállalatra kell szabni" - jelentette ki Omri Bergmann, a Capgemini szakértője. A Gartner adatai szerint 2015-ben a piac szereplőinek 80 százaléka még mindig nem fog rendelkezni közösségi médiastratégiával. A legtöbb társaság attól fél, hogy egy ilyen jellegű befektetés nem fog kifizetődni, ráadásul sok vezető bizonytalan, nem tudják milyen eredményekre számíthatnak. Ezért inkább kivárnak és ezzel a riválisaik lépéselőnybe kerülhetnek velük szemben. A bizonytalanságot erősíti, hogy a siker egyáltalán nem garantálható, gyakran előfordul, hogy egy társaság megjelenik mondjuk a Facebookon, de a felhasználókat egész egyszerűen nem érdekli az ajánlata. Bergmann azonban sietett leszögezni, hogy a közösségi média nem egyenlő a Facebookkal. A Capgemini felmérése szerint a közösségi platformok egyre fontosabb szerepet játszanak a vásárlók döntéseiben. A felhasználók 74 százalékát befolyásolják a többi látogató javaslatai és ajánlásai, de csak 14 százalékuk tartja hitelesnek az adott IT-cégek reklámjait. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a cégek többsége maga sem tudja, hogy mit kezdjen üzleti szempontból a Facebookkal vagy a többi közösségi portállal. Gyakran még az sincs tisztázva, hogy ez a terület kihez is tartozik. Van, ahol az IT- és van, ahol a marketingrészleg felel a közösségi oldalakon megjelenő ajánlatokért. Sok vállalat ráadásul takarékoskodik és ezzel indokolja azt, hogy miért nem jelenik meg ezen a csatornán.

4.2.6. A közösségi marketing Kosztolányi Bálint beszélgetése Ábrahám Tamással (mfor.hu, 2011. március 25.) Más logika szerint működik a közösségi média, mint az utóbbi időben elterjedt PPC-modellek, állítja Ábrahám Tamás, a Kriek Media alapítója. A social marketingben (közösségi marketing) rejlő konjuktúrát meglovagolni kívánó cég vezetője szerint itthon a közösségi média egyértelműen a Facebookon koncentrálódik, ebből a szempontból az iwiw korábban sem volt jelentős tényező. Az mfor.hu az iparág helyzetéről kérdezte a szakembert. - Miben más a közösségi marketing, mint a korábbi online megoldások?

31

- Míg a legelterjedtebb Pay per click (PPC) típusú hirdetések elsődleges célja vásárlók szerzése, vagy az elért célcsoport valamilyen akcióra – például regisztráció – történő rávétele, addig a közösségi marketing komoly lehetőségeket nyitott meg a márkaépítésben. Természetesen erre a hagyományos bannerkampányok is alkalmasak, de a közösségi médiában nagyobb az interakció lehetősége és meglepően alacsony a reklámkerülés mértéke. - Milyen platformokon van jelen a közösség marketing? - Magyarországon a Facebook szerepe jelentős, mert az ország legnagyobb közösségi oldalának számító iwiw elavult mára, közösségi marketing szempontból pedig sosem volt jelentős. A Twitterben még lenne lehetőség, de túlságosan kevesen használják Magyarországon, így a mikroblog esetén még az sem számít sokat, hogy mennyire homogén csoportról beszélünk. A social marketinges költések nagy része a Facebookon fut keresztül. Ami a saját tapasztalatokat illeti, a Kriek Media például csupán egy megkeresést kapott az iwiwre, még tavaly, de az se valósult meg. Ennek oka elsősorban az, hogy mindenki a „Facebookra harap”, így nem érdemes még egyszer annyi energiát ölni az iwiwes alkalmazásokra és megjelenésekre. - A Facebook új üzenő-fala nagy változást hozott? - Szerintem inkább kissé letisztította a piacot, a korábbi módszerek ugyanis fenntarthatatlanok voltak. A cégek (oldalak) ingyen üzenhetnek rajongóiknak, amit sokan túl agresszíven használtak. Az új rendszerben fontosabb szerephez jut az optimalizálás, amit az is jelez, hogy azóta javultak az átkattintási mutatók. Az új algoritmusnak hála csökken a zaj a falon, követhetőbbé válnak az üzenetek. Másik változás az új rendszer kapcsán, hogy többen megijedtek a Facebook lépésétől, és elkezdtek alkalmazások segítségével saját adatbázisokat építeni. Az oldal erre is kiváló lehetőséget nyújt, a lájkolt oldalak és az egyéb megadott adatok alapján nagyszerűen lehet az emaileket célra küldeni. A kattintásonként fizetett hirdetések ráadásul olcsóbbak is, mint a Google hasonló megoldásai. - Ügynökségi szempontból mennyire telített a piac? - Bár egyre többen foglalkoznak ezzel, még mindig sok új lehetőség látszik a hazai piacon. A konkurens cégek közt nagyon kevesen tudják házon belül megvalósítani az összes felmerülő feladatot. Jól mutatja a helyzetet, hogy még mindig érkeznek megkeresések olyan nagyvállalatoktól, akik eddig házon belül próbálták megoldani a közösségi aktivitás kérdését. Tény azonban, hogy talán az alacsony belépési korlát vagy a téma kiugró népszerűsége miatt, egyre többen lépnek be a piacra. - Ha az alkalmazások és a felhasználók felől nézzük, meddig növekedhet a közösségi marketing? - A Facebook Magyarországon egyelőre töretlenül fejlődik, az egymillió regisztráció után is exponenciális volt a növekedés. A vállalati szektor koránt sincs még teljesen jelen. Jelenleg körülbelül 3 millió magyar használja a Facebookot, és az emberek egyre több időt töltenek a közösségi oldalakon. Így én még további növekedési lehetőséget látok benne. - A felhasználók száma lehet a növekedés korlátja? - Nem feltétlenül. Az okos-telefonok terjedése további növekedést és új lehetőségeket teremthet. Az embereket, pedig követik a hirdetők is, akik közül még szintén sokan nincsenek jelen a platformon. Emellett a lefejlesztett alkalmazások és egyéb megoldások külföldön is piacra dobhatóak, nekünk is voltak már ügyfeleink a környező országokból. Az online

32

marketing területén egyébként is kisebb szerepe van a határoknak, úgyhogy a külföldi piacok irányában is van növekedési lehetőség. 4.2.7. Meddig tart a Facebook-őrület? mfor.hu, 2011. január 7., A napokban jelentette be az egyik legnagyobb amerikai befektetési bank, a Goldman Sachs, hogy közel 500 millió dollár friss tőkét nyújt a Facebooknak, ezzel a közösségi oldal értékét 50 milliárd dollárra becsülték. Nem kérdés, hogy az internet legfényesebb üstököse a Facebook, ám az összegek hallatán a szakértők egy része a dotkom lufi 2.0-át emlegeti. Félmilliárd dollárt fektetett a világ vezető közösségi oldalát üzemeltető Facebookba a Goldman Sachs bankház és egy orosz befektetési társaság, számoltak be a lapok hétfőn az év első nagy üzleti dobásáról. A befektetés alapján a cég értéke 50 milliárd dollár, azaz a Facebook immár többet ér, mint az eBay, a Yahoo vagy a Time Warner. A Facebook ugyan nincs a tőzsdén, de azon kívül folyik kereskedés a részvényeivel, illetve a most bejelentett tranzakció után nem lenne meglepetés, ha még az idei évben nyilvános részvénykibocsátásra (IPO) és a tőzsdei bevezetésre is sor kerülne. Ugyan korábban a Google is sokáig vonakodott a részvénypiaci megmérettetéstől, és az akkor még csak a keresőszolgáltatása kapcsán népszerű vállalat bevételi- és növekedés lehetőségeit is több elemző limitáltnak tartotta, a cég az elmúlt évek válságát is komolyabb megrázkódtatás nélkül átvészelte. Minden bizonnyal a Google sikere is közrejátszik abban, hogy a Facebook kapcsán eddig jóval kevesebb volt a pesszimista felhang. A napokban bejelentett ügylet miatt azonban több helyen megszólalt a vészcsengő. Jön a következő internetes lufi? Az 1990-es évek végén az internet térhódításakor a mostani Facebook-lázhoz hasonló felfokozott várakozás volt az internetes vállalatok kapcsán, melyek többsége a dotkom-lufi kidurranása után egyszerűen eltűnt a süllyesztőben. A cégek árazása, illetve a vállalatok költségei ugyanis elszálltak, miközben a várt bevételek többnyire nem teljesültek, így a papíron remek üzletnek tűnő vállalkozások életképtelenek voltak. Óriási tartalékok rejlenek a cégben A Facebook mellett ugyanakkor több befektetési bank kiáll, és az ő elemzőik másképp interpretálják az adatokat. Azt elismerik, hogy a múltbeli számokra támaszkodó P/E érték kiugró, ám azt állítják, hogy egy olyan típusú exponenciális növekedési szakaszban lévő vállalatnál, mint a Facebook ezek a számok félrevezetőek. A felhasználók bővülése mellett a vállalat ugyanis immár a bevételi számok növekedésére is komoly figyelmet fordít, amelynek köszönhetően hamarosan a forgalom és a nyereség is látványosan megugrik. Így a cég esetében az előre mutató P/E mutató alkalmazása indokolt. Tény, hogy a hat éve létrehozott, és kezdetben csupán a Harvard diákjai számára elérhető Facebook megalapítása óta töretlenül fejlődik. Ennek köszönhető, hogy 2006-ban minden 13 évnél idősebb ember számára lehetővé vált a regisztráció, és az elmúlt 4 évben félmilliárd regisztrált tagja lett a közösségi oldalnak. A Földi populációt tekintve ugyan elvi növekedés lehetséges, ám mivel a fejlett országok mindegyikében viszonylag rövid időn belül piacvezetővé vált a Facebook, ezért a nagy kérdés valóban az, hogy a regisztráltakat hogyan lehet minél több dollárra váltani. A vállalat sikereiben hívő szakértőknek erre az a válasza,

33

hogy a fizetős szolgáltatások hihetetlen gyors növekedéssel büszkélkednek, hiszen a Zynga nevű online játék, vagy a Zooks tárkereső rekordidő alatt ért el több tízmilliós létszámot. Ráadásul a cég 2009 szeptemberében történetében először nyereséget könyvelhetett el, és sajtóhírek szerint a vállalat azóta is profitot termel.

4.3. Gyermekek a hálón 4.3.1. Kötelezné az EU a közösségi hálózatokat a gyerekek védelmére 2011.04.19., Forrás: http://www.sg.hu/cikkek/81473/ Egyre fiatalabb korú gyerekek csatlakoznak a közösségi hálózatokhoz anélkül, hogy tisztában lennének az alapvető adatvédelmi kockázatokkal. Az EU aktív szerepvállalást vár az üzemeltetőktől. Az Európai Bizottság megbízásából készült összeurópai felmérés szerint az európai uniós fiatalok közül a 13-16 évesek 77%-a, míg a 9-12 évesek 38%-a rendelkezik saját profillal a közösségépítő weboldalak valamelyikén. A Facebook, SchuelerVZ, Hi5, Iwiw, Myvip vagy ezekhez hasonló közösségépítő weboldalakat használó gyermekek egynegyedének "nyilvános" a profilja, ami azt jelenti, hogy a sok esetben címet és/vagy telefonszámot is megadó profil mindenki számára látható. "A gyermekek egyre nagyobb számban vannak jelen a közösségépítő weboldalakon, azonban sokan közülük nem teszik meg azokat a lépéseket, amelyek online biztonságuk érdekében szükségesek lennének. Ezek a gyermekek kockázatnak teszik ki magukat, és zaklatás, illetve gyermekcsábítás áldozataivá válhatnak. Ezért minden közösségépítő weboldalt működtető cégnek sürgősen gondoskodnia kell arról, hogy a kiskorúak adatlapjaihoz való hozzáférés alapértelmezettként csak a visszaigazolt ismerősi körre korlátozódjon, és e profilok ne legyenek elérhetők keresőprogramok számára. Azok a cégek pedig, amelyek még nem írták alá a biztonságosabb hálózatépítésről szóló uniós elveket, haladéktalanul tegyék azt meg, hogy biztosíthassuk gyermekeink biztonságát." - nyilatkozta Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke.

34

A kérdés: van saját adatlapod (profilod) a közösségépítő weboldalak valamelyikén? A 25 európai ország 25 000 fiataljának körében végzett, az EUKidsOnline hálózat által közreadott felmérés szerint a 9-12 évesek 38%-a adta azt a választ, hogy van profilja közösségépítő weboldalon, és ez az adat országonkénti bontásban a franciaországi 25%tól a hollandiai 70%-ig terjed. A közösségépítő weboldalak még ennél is népszerűbbek a tinédzserek körében: a 13-16 éves fiatalok 77%-a nyilatkozott úgy, hogy van saját profilja. A felmérés szerint a 9-12 évesek 15%-ának 100-nál több visszaigazolt ismerőse van az adott oldalon; ez a szám Magyarország esetében a legmagasabb (47%). A 13-16 évesek körében a belga, dán, görög, magyar, olasz, holland, norvég, lengyel, svéd és egyesült királyságbeli fiatalok azok, akiknek - a más nemzetiségű gyermekekhez képest - nagyobb valószínűséggel van 100-nál több visszaigazolt ismerősük. A közösségépítő weboldalakat használó gyermekek egynegyede úgy nyilatkozott, hogy a profilja nyilvános. A nyilvános profillal rendelkező gyerekek egyötöde azt a választ adta, hogy a profilon látható a címe és/vagy a telefonszáma. A 25 országból 15-ben a 9-12 évesek körében jobban elterjedt a nyilvános profil, mint a 13-16 évesek körében. A 11-12 évesek mindössze 56%-a nyilatkozott úgy, hogy tudja, hogyan kell módosítani profilja 35

adatvédelmi beállításait. A náluk idősebb fiatalok már nagyobb hozzáértéssel rendelkeznek: a 15-16 évesek 78%-a mondja azt, hogy tisztában van az adatvédelmi beállítások módosításának mikéntjével. Tekintettel arra, hogy az internetet és a közösségépítő szolgáltatásokat használó gyermekek egyre fiatalabbak és egyre többen mobileszközökön keresztül férnek hozzá az internethez, az EU megkezdte az ágazat jelenlegi önszabályozási megállapodásainak felülvizsgálatát. A Bizottság a közösségépítő weboldalak működtetőit, a mobiltelefonok és játékkonzolok gyártóit, az internetszolgáltatókat, a mobiltelefonos alkalmazásokat és tartalmakat szolgáltató cégeket, a fogyasztóvédelmi szervezeteket, kutatókat és a gyermekvédelmi szervezeteket arra kéri fel, hogy vegyenek részt az együttműködési platformban. 4.3.2. Digitális menetrend: a bizottság fokozza a gyermekek biztonságos internethasználatát célzó erőfeszítéseit ip/11/135 Brüsszel, 2011. február 8.

Az Európai Bizottság a 2011. évi „Biztonságosabb internet” nap alkalmából a mai napon bejelentette, hogy tárgyalásokat kezdeményez az IKT-ágazattal (info-kommunikációs technológiára alapozott) és a gyermekvédelmi szervezetekkel annak ösztönzése céljából, hogy olyan, egyre biztonságosabb termékek kerüljenek a piacra, amelyek nagyobb védelmet képesek nyújtani az internetező gyermekek számára. A Bizottság továbbá hamarosan felülvizsgálja a kiskorúak számára az audiovizuális médiában és az interneten biztosítandó védelemről szóló 2006. évi ajánlást, valamint a fiataloknak a káros tartalmú videojátékokkal szembeni védelméről szóló 2008. évi közleményt. A gyerekek egyre fiatalabb korban kezdik el használni az internetet, és nem csak számítógépen, hanem játékkonzolon és mobiltelefonon keresztül is csatlakoznak a világhálóra. A 15–16 év közötti európai fiatalok több mint 82%-ának, és a 9–16 év közöttiek 26%-ának van profilja a közösségépítő weboldalak valamelyikén. A „Biztonságosabb internet” nap alkalmából világszerte több mint 65 országban rendeznek programokat. Az eseményt, melynek szlogenje: „Az internet több mint játék, az életedről van szó!”, a szülők és gyermekeik biztonságos internethasználatának elősegítését célzó „Biztonságosabb Internet” elnevezésű uniós program támogatja. A gyermekek online biztonsága kiemelt helyen szerepel az európai digitális menetrendben (lásd: IP/10/581, MEMO/10/199 és MEMO/10/200). Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke így nyilatkozott: „A szülők számára nehéz feladatot jelent, hogy folyamatosan felügyeljék a gyermekek biztonságos internethasználatát, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a fiatalok ma már nem csak számítógépen, hanem okos-telefonon és játékkonzolon keresztül is használják az internetet. Ennek következtében nagyobb felelősség hárul az IKT-ágazatra, amelynek olyan termékeket és szolgáltatásokat kell kifejlesztenie, amelyek védelmet nyújtanak a gyermekeknek, és felkészítik őket a biztonságos internethasználatra. A közösségépítő weboldalakkal és a mobilszolgáltatókkal való együttműködésünk eredményes volt. Most az IKT-ágazat egészét szeretnénk felkérni arra, hogy vegyenek részt a gyermekek biztonságos internethasználatát célzó együttműködésben.” A fiatalok által használt technológiákkal kapcsolatos változások nyomán a Bizottság – az internetező gyermekek védelmének fokozása érdekében – új munkacsoportokat hoz létre és új ágazatokkal fog tárgyalni. A Bizottság a mobiltelefonok és játékkonzolok gyártóit, az internetszolgáltatókat, a közösségépítő weboldalak működtetőit, a mobiltelefonos 36

alkalmazásokat és tartalmakat szolgáltató cégeket, a fogyasztóvédelmi szervezeteket, kutatókat és a gyermekvédelmi szervezeteket arra kéri fel, hogy vegyenek részt az együttműködési platformban. A párbeszéd a „Biztonságosabb közösségi hálózatépítési elveket az EU-nak!” elnevezésű megállapodás (lásd az IP/09/232 és az IP/10/144 számú sajtóközleményt), és A fiatal tizenévesek és a gyermekek biztonságosabb mobiltelefon-használatáról szóló európai keretmegállapodás (lásd: IP/07/139, IP/09/596, IP/10/704) eredményeire épít. A közelmúltban végzett összeurópai felmérés szerint a gyermekek egyre több időt töltenek a világhálón és az internetezés egyre „személyesebbé” válik: minden harmadik gyermek ugyanis mobiltelefonon, minden negyedik pedig játékkonzolon keresztül csatlakozik az internetre. A 13 és 16 év közötti fiatalok több mint fele a saját szobájában számítógépezik. Ugyanakkor a 9–16 év közöttiek 59%-ának van adatlapja (profilja) a közösségépítő weboldalak valamelyikén, bár ez az arány országonként eltérő: Hollandiában 80%, míg Romániában 46%. A fiatalok 26%-ának teljesen „nyilvános” a profilja: ez az arány az Egyesült Királyságban a legalacsonyabb (11%), és Magyarországon a legmagasabb (54%). A gyerekek 14% a lakcímét és a telefonszámát is feltünteti profiljában. A 2011. évi „Biztonságosabb internet” nap célja felhívni a fiatalok figyelmét arra, hogy az, amit az interneten csinálnak, valódi életükre is hatással lehet, még akkor is, ha a világhálón egy kitalált figura bőrébe bújnak vagy felhasználónévvel interneteznek. A „Biztonságosabb internet” napot, amelyet az INSAFE figyelemfelkeltő központok hálózata szervez, az EU a Biztonságosabb Internet Program keretében 55 millió euróval támogatja. Az eseményre 2004 óta minden évben sor kerül: Európa- és világszerte több mint 65 országban rendeznek ez alkalomból programokat. Idén Írországban kutatási projekt indul a gyermekek internetezési szokásairól, Bulgáriában, pedig egy olyan segélyvonal kezdi meg működését, amely a fiatalok, a szülők és a tanárok számára személyre szabott tanácsadást nyújt az online biztonság témájában. A francia iskolák egész februárban kifejezetten e témával foglalkozó műhelytalálkozókat tartanak. Spanyolországban a rendőrség, a madridi önkormányzat és több vállalat megállapodást fog aláírni, amelynek keretében közös képzéseket szerveznek majd az internetes kockázatoknak kitett kiskorúak és szüleik számára. Magyarországon, Lettországban, Görögországban és Hollandiában, pedig átadják a legjobb, gyermekeknek szóló online tartalomért járó díjakat.

4.3.3 Közösségépítő weboldalak: A nagyobb szolgáltatók megállapodását a Bizottság is segítette 32 IP/09/2 Brüsszel, 2009. február 10

Tizenhét nagy internetes cég is aláírta azt az úttörő jellegű európai megállapodást, amely a közösségépítő weboldalak tizennyolc évesnél fiatalabb használóinak biztonságát hivatott javítani. A megállapodást a következő cégek kötötték: Arto, Bebo, Dailymotion, Facebook, Giovani.it, Google/YouTube, Hyves, Microsoft Europe, Myspace, Nasza-klaza.pl, Netlog, One.lt, Skyrock, StudiVZ, Sulake/Habbo Hotel, Yahoo!Europe és Zap.lu. Az Európában ma már 41,7 millió rendszeres felhasználóval büszkélkedő úgynevezett közösségépítő weboldalak újszerű társadalmi és gazdasági jelenségnek számítanak, és nagyban megváltoztatják azt, ahogyan egymással az interneten keresztül kommunikálunk. A közösségépítő weboldalak használata az elmúlt év során 35%-kal bővült Európában, és használóik száma a várakozások szerint 2012-ig megduplázódik és eléri a 107,4 milliót. A közösségépítő weboldalakra bejelentkezők köre azonban csak akkor tágulhat a jövőben is, 37

ha a fiatal felhasználók biztonságban érzik magukat, amikor új tagokat vesznek fel ismerőseik közé vagy személyes adataikat mások tudomására hozzák. A biztonságosabb internet napja elnevezésű, az Európai Bizottság által szervezett rendezvény keretében ma Luxembourgban aláírt megállapodás lehetőséget ad a tinédzsereknek arra, hogy felkészültebben hárítsák el az interneten rájuk leselkedő veszélyeket, így például a zaklatást vagy a személyes adataik közzétételével járó más bonyodalmakat. „A Bizottság örömmel fogadja a közösségépítő weboldalakkal kapcsolatban ma megkötött első európai szintű megállapodást. Hatalmas előrelépés ez annak biztosítása felé, hogy gyermekeink Európa-szerte nagyobb biztonságban legyenek, amikor ezekre az oldalakra látogatnak – mondta Viviane Reding, az Európai Unió információs társadalomért és médiaügyekért felelős biztosa. – Az internetes közösségépítésben még nagy lehetőségek rejlenek Európában, amelyek egyebek mellett a gazdaság bővülését és társadalmunk interaktívabbá válását is segíthetik – ehhez azonban az szükséges, hogy a gyermekek és a tizenévesek bizalommal tekintsenek ezekre a szolgáltatásokra, és rendelkezzenek azokkal az eszközökkel, amelyek biztonságosabbá teszik a másokkal való »barátkozásukat« és személyes adataik közzétételét az interneten. A magam részéről azt ígérhetem, hogy szorosan figyelemmel fogom kísérni a mai megállapodás végrehajtását, a Bizottság pedig egy év múlva ismét foglalkozni fog a kérdéssel.” Európa jelentősebb közösségépítő szolgáltatásokat kínáló internetes oldalai idén a biztonságosabb internet napja alkalmából első ízben ültek egy asztal mellé és – felelősségüket felismerve – most először határozták meg pontosan azokat a veszélyeket, amelyek a szolgáltatásaikat igénybe vevő kiskorúakra leselkednek. Olyan nemkívánatos jelenségekről van szó, mint az online zaklatás (gyermekek zaklatása internetes oldalakon vagy sms-ben), az „elcsábítás” (amikor egy felnőtt szexuális zaklatás elkövetése céljából barátkozik gyermekekkel), illetve a személyes adatok másoknak való átadásával járó kellemetlenségek. A megállapodás részes felei ezeket a jelenségeket a következő eszközökkel tervezik visszaszorítani: • egy olyan, könnyen használható és hozzáférhető „visszaélés bejelentése” gomb rendelkezésre bocsátásával, amelynek révén a felhasználó egyetlen kattintással jelezheti, ha egy másik felhasználó viselkedését nem tartja kívánatosnak, • annak biztosításával, hogy a tizennyolc évesnél fiatalabbként regisztrált felhasználók összes online adata és kapcsolatrendszere alapértelmezésben ne legyen nyilvános, ami megnehezíti a rosszhiszemű felhasználók számára, hogy az adott fiatallal kapcsolatba lépjenek, • annak biztosításával, hogy a tizennyolc évesnél fiatalabb felhasználók személyes adatai sem az adott honlapon, sem keresőprogramokkal ne legyenek kereshetők, • annak garantálásával, hogy a magánélet védelmét szolgáló funkciók minden időpillanatban jól látható, könnyen hozzáférhető módon legyenek elhelyezve, és ezáltal a felhasználók könnyen ellenőrizhessék, hogy amit az interneten közzétesznek, azt csak barátaik láthatják-e, vagy bárki más is, • annak megelőzésével, hogy a célközönségnél fiatalabbak is igénybe vegyék szolgáltatásaikat: ha egy közösségépítő weboldal a 13 évesnél idősebb tizenéveseknek szól, akkor az ennél fiatalabbaknak meg kell nehezíteni, hogy regisztrálják magukat. •

A közösségépítő weboldalak üzemeltetői 2009 áprilisáig tájékoztatják a Bizottságot arról, hogy milyen elveket fektettek le a biztonság növelése érdekében, és ezeket az elveket hogyan kívánják átültetni a gyakorlatba.

38

Háttér A ma megkötött megállapodás a közösségépítő weboldalakkal foglalkozó, az Európai Bizottság által 2008 áprilisában létrehozott munkacsoportban lezajlott egyeztetések gyümölcse. A csoport munkájában a közösségépítő weboldalak üzemeltetői mellett civil szervezetek és kutatók is részt vettek, és eredményeik jól példázzák az ágazati önszabályozásban rejlő lehetőségeket. Amennyiben a végrehajtás is eredményes, ezt a megközelítést a Bizottság is támogatja. Ezen a területen korábban is voltak már kezdeményezések: a brit belügyminisztérium 2008 áprilisában útmutatót adott közre a közösségépítő weboldalak használatáról, az Egyesült Államokban pedig a Myspace és a Facebook külön-külön negyvenkilenc államügyésszel kötött megállapodást. A biztonságosabb internet napját az Európai Bizottság 2004 óta minden évben megrendezi. Keretében több mint ötven országban szerveznek különböző rendezvényeket Európában és világszerte. A biztonságosabb internet napja alkalmából 2007-ben Viviane Reding biztos kezdeményezésére megállapodás jött létre a fiatal tizenévesek mobiltelefon-használatának biztonságosabbá tételéről, amelyet minden nagyobb mobilszolgáltató aláírt (IP/07/139). A következő internetcímen található sajtócsomagban elolvasható az egyezmény végleges szövege, egy részletesebb ismertetés („MEMO”), valamint egy rövid videofilm az online zaklatásról, amelyet több európai uniós, norvégiai és izlandi tévécsatorna is be fog mutatni, és amely az interneten is megtekinthető lesz:

4.4. Cégen belüli alkalmazások 4.4.1. Belső közösségi hálózatokat építenek a vállalatok 2011.04.12., Forrás: http://www.sg.hu/cikkek/81283/ Az eddig 3D-s programok készítésével és repülőgép-ipari fejlesztésekkel foglalkozó Dassault Systémes most vállalatokat célzó közösségi hálózatokat fejleszt. Egyre nagyobb ez a piaci terület. A Facebook mintáján alapuló online hálózatok egyre inkább önálló alkalmazásokként kerülnek bevezetésre a vállalati rendszerekbe. Ezek a szoftverek javíthatják, egyszerűbbé és hatékonyabbá tehetik a cégen belüli kommunikációt és a dokumentumokon, valamint a különböző projekteken való közös munkát. Ez a piac egyre fontosabb, még ha jelenleg ismeretlen is az átlagemberek többsége előtt. Olyan óriáscégek is érdeklődnek a terület iránt, mint az IBM, a Microsoft és az SAP. A Gartner adatai szerint e piac értéke tavaly "csak" 660 millió dollárt tett ki, de a következő évekre a piackutatók 17 százalékos növekedést jósolnak. A 3D-s fejlesztőprogramok készítésével foglalkozó Dassault Systémes is ebben reméli további növekedésének zálogát. A társaság már korábban kifejlesztette a Swym nevű alkalmazást, igaz ezt eredetileg a saját munkatársai és partnerei részére alkotta meg. "A megoldás annyira sikeresnek bizonyult, hogy az ügyfelek felkerestek minket és érdeklődtek iránta. Most eladjuk a szoftvert" - jelentette ki Bernard Charles, a francia társaság vezetője. A Dassault Systémes új területek felé is nyitni akar, többek között olyan 3D-s alkalmazásokat akar készíteni az iPhone készülékekhez, amelyek integrálhatók az internetes boltok rendszereibe

39

Azt Bernard Charles is nehezen tudta megjósolni, hogy mennyi pénzt tud majd a Dassault Systémes a webes alkalmazásokkal és a közösségi szoftverekkel keresni. Hangsúlyozta, hogy egy új üzleti modellről van szó, amit még gyakorlatilag ki kell találniuk. Ennek ellenére a megoldásokban rejlő lehetőségek nagyok, a társaság ambíciózus terveket szövöget. A cég az elmúlt másfél évben összesen 800 millió dollárt költött felvásárlásokra, többek között megvette az Exalead nevű keresőt.

4.4.2 Facebook, iWiW a munkahelyen – tíz szabály, amire érdemes figyelni mfor.hu, 2010. szeptember 20., Pécsi Ferenc http://soreo.biz/ A tapasztalatok szerint felesleges tiltani a közösségi média használatát a munkahelyeken, mivel úgysem vezetne eredményre. Fontos azonban, hogy létezzen egy céges szabályzat, ami elmagyarázza a dolgozóknak, mit szabad és mit nem - főleg abban az esetben, ha a vállalat alkalmazottjaként jelennek meg a közösségi oldalakon. A munkáltatók többsége nem tud mit kezdeni a közösségi hálózatokkal. Akad ugyan néhány “mintavállalat”, ahol minden lehetséges eszközzel ösztönzik a dolgozókat arra, hogy legyenek a vállalat “önkéntes hálózati nagykövetei”, de ez a gyakorlat - főleg idehaza - távolról sem általános. A közösségi média használatát is fontos valamilyen szabályzat formájában rögzíteni - ahogy ez annak idején az internet- és az email-használattal is megtörtént. Az egyik lehetséges módszer előre, “felülről” szabályozni minden lehetséges problémát - ilyen például az IBM alapos, de igen kimerítő iránymutatása - , vagy lehetséges menet közben, a felmerülő problémák figyelembevételével megalkotni a szabályzatot. Akárhogy is készül a közösségimédia-szabályzat, van néhány pont, amiket mindenképpen érdemes szem előtt tartani. A közösségi média egyik legelismertebb fóruma, a Mashable a következőket javasolja: a. Magyarázzuk el, mi a szabályzat célja! A felhasználónak már a bevezetőben meg kell érteniük, mi is a haszna annak, ha elolvassa a szabályzatot. A hagyományos tiltás és a különböző szankciókkal való fenyegetés helyett érdemesebb azt hangsúlyozni, hogyan kell a közösségi médiát úgy használni, hogy a munkáltató és a dolgozó egyaránt boldog legyen. b. A következmények viselése Az, hogy bárkinek joga van szabadon kifejezni magát a weben, nem jelenti azt, hogy következmények nélkül lehet értelmetlenségeket írogatni. Tudomásul kell venni, hogy amikor valaki egy cég dolgozójaként ír, akkor nem csak ő felelős a leírtakért. (Általában a “józan ész” használata elegendő az értelmetlen megnyilvánulások kiküszöböléséhez.) c. Hitelesség A saját név, cégnév, beosztás feltüntetése fontos. Az emberek (vásárlók, ügyfelek) tudni akarják, kivel állnak szemben. d. Ki a közönség? Blogírás vagy a twitterezés közben tudatában kell lenni, hogy az ügyfelek, a vetélytársak, a lehetséges munkavállalók (és persze a főnökök) is olvashatják a bejegyzéseket. Egyik csoportot sem szabad megsérteni, elriasztani. e. A józan ítélőképesség gyakorlása A munkáltatónak joga van figyelemmel kísérni a közösségi hálózatokat és munkaidőn kívül is figyelemmel kísérni munkavállalói viselkedését. Kerülni kell tehát az olyan

40

megnyilvánulásokat, amiket a munkahelyen sem látnának szívesen. A fajgyűlölő és más szélsőséges megnyilvánulások a legtöbb munkahely számára nem fogadhatók el. f. A közösség alapelvének megértése A közösségek lényege a tagok közti kölcsönös támogatás. Nekik meg kell tanulniuk, hogyan tarthatják egyensúlyban a személyes és a szakmai információkat, illetve azt a szerepet, amit az átláthatóság játszik a közösségépítésben. (A közösség nem a versengés, inkább a kapcsolatépítés és segítségnyújtás terepe.) g. A szerzői jogok tiszteletben tartása és tisztességes használata Bár nyilvánvalónak tűnik, de akkor is érdemes hangsúlyozni, hogy mindig fel kell tüntetni, ha mások munkáját használjuk. Sőt, még a közzététel előtt tisztázni kell, hogy van-e ehhez jogosultságunk. h. A bizalmas és védett információk kezelése Az átláthatóság nem azt jelenti, hogy közzé kell tenni a vállalat legféltettebb titkait. Az ördög nem a legnyilvánvalóbb, egyértelmű helyzetekkel rejlik. A közösségi médiában résztvevő dolgozóknak meg kell érteniük, miről szabad beszélniük és miről nem. Minél világosabban és egyértelműbben foglalkozik ezzel a szabályzat, annál átláthatóbb lesz a helyzet a dolgozók számára is. i. Értékek bevitele Hosszú távon azok sikeresek a közösségi hálózatokban, akik valamilyen értéket nyújtanak követőiknek. Ez az érték azonban nem ütközhet a fenti pontokban leírtakkal. j. A közösségi média és a termelékenység Tiltani vagy engedni kell a közösségi hálózatok használatát a munkahelyeken? A tapasztalatok szerint a teljes tiltás nem vezet eredményre. A legtöbb munkavállaló – a telefonhoz és az email használatához hasonlóan – itt is megtalálja a helyes arányt. Ehhez azonban az szükséges, hogy a feladatok kiadása és azok számonkérése egyértelmű legyen. Olyan munkakörökben, ahol az ügyfelekkel folytatott kommunikáció áll a középpontban, a közösségi média újabb, kiegészítő csatornákat jelenthet.

4.5.Veszélyek a hálókon 4.5.1. Burjánzik az adathalászat a közösségi oldalakon 2011.05.16., Forrás: http://www.sg.hu/cikkek/81980/ A 2010-es év végén a többnyire pornográf reklámokat megjelenítő JavaScript-objektumok voltak a leggyakoribb kéretlen szoftverek, de egyre nagyobb problémát jelentenek a hamis vírusirtók. A Microsoft által nyilvánosságra hozott Security Intelligence Report (SIR) készítői kimutatták, hogy a legnagyobb gondot a tavalyi esztendő második felében megnövekedő adathalász-támadások jelentették, ezekre többnyire a közösségi portálokon került sor. Az amerikai vállalat szakértői összesen több mint 600 millió olyan PC-t elemeztek ki, amit kártevők fertőztek meg. 2010 végén átlagosan minden ezer számítógépből 9 volt fertőzött. A statisztikából kiderült, hogy a fertőzések a Windows 7 64 bites verzióját futtató PC-ket sokkal gyakrabban érintették, mint a Windows XP-vel ellátott társaikat, ennek ellenére továbbra is az utóbbiak számítanak a legnépszerűbb célpontoknak. 20-ból átlagosan 17 adathalász-támadásra a Facebookon és más közösségi oldalakon került sor. Ez az arány a Microsoft adatai alapján az előző évi adatokhoz képest 918 százalékos (!)

41

növekedésnek felel meg. A kiber-bűnözők egyértelműen arra építik a stratégiájukat, hogy könnyen a felhasználók bizalmába férkőzhetnek. "Tíz évvel ezelőtt a támadások e-mailben érkeztek, most pedig már egyre inkább a közösségi hálózatokon keresztül" - nyilatkozta Gerhard Göschl, a Microsoft biztonsági ügyekben illetékes szóvivője. Az elkövetők előszeretettel használják ki a Java biztonsági hiányosságait és így juttatják célba a kártevőket. 2010 harmadik negyedévében a Java platform biztonsági réseit kihasználó akciók száma minden más támadási módot túlszárnyalt. Ez részben összefügg az okostelefonok és a tábla PC-k növekvő számával is. "A Java a platformfüggetlensége miatt különösen vonzó a kártevőket készítő bűnözők számára" - hangsúlyozta Jürgen Eckel, az IKARUS Security Software cég fejlesztési vezetője. A fertőzött PC-k aránya Dél-Koreában a legmagasabb, ott száz számítógépre 4 fertőzött konfiguráció jut. A második helyen Spanyolország és Törökország található. A legkevesebb fertőzött PC Mongóliában van. A szoftvercég két kutatója 2009 januárjában még arról írt, hogy a Gartner és más piackutató cégek által elvégzett korábbi felmérések sokszorosan túlbecsülték az adathalászat által okozott károkat, amelynek több oka is van. Egyrészt az áldozatok hajlamosak felnagyítani a valós kárt, másrészt pedig igen nehéz megbecsülni a valós számokat, illetve kiválasztani a megfelelő hibahatárt. Napjainkra azonban változott a helyzet, az adathalászat az egyik legnagyobb fenyegetést jelenti.

4.5.2 Tényleg a Facebook rabszolgái akarunk lenni? mfor.hu, 2010. szeptember 18., forrás: MTI Amerikai szakemberek szerint ideje lenne komolyan beszélni a közösségi média, valamint az internetes világ és a való élet közötti egyensúly megtalálásának kérdéséről. Kísérletképpen egy amerikai egyetemen hét napon keresztül elérhetetlenné teszik a közösségi oldalakat. A merész kísérletet az Egyesült Államok északkeleti részén lévő Harrisburg Természettudományos és Műszaki Egyetem vállalta magára. Az egyhetes internetméregtelenítés lényege, hogy az iskola épületében lévő számítógépekről sem a diákok, sem a tanárok nem férhetnek hozzá a különböző közösségi oldalakhoz. Eric Darr igazgató elmondása szerint a szeptember 13-án megkezdődött kísérlet nem büntetés a 800 tanuló számára, csupán az a célja, hogy felhívja a diákok figyelmét az internet mindent behálózó és a mindennapokba beférkőző természetére. A bojkott ötlete egy múlt héten közétett jelentés kapcsán látott napvilágot, amely szerint az amerikai internet-felhasználók ma már sokkal több időt töltenek a Facebookon, mint a Google-on való keresgéléssel. "Összességében véve, a tanulók támogatják a kezdeményezést, és nem háborodtak fel a dolgon" - reagált az igazgató azokra a vádakra, amelyek szerint az iskola "szörnyű dologra kényszeríti a diákokat és megsérti az emberi jogokat". A Facebook-zár ideje alatt, ha valaki megpróbál az iskolai hálózatról belépni a MySpace, vagy Twitter oldalára, akkor egy üzenetet kap, amely szerint az oldal nem elérhető. Az üzenetküldés és az interneten való szörfölés továbbra is lehetséges, ám az azonnali üzenetváltást mellőzniük kell a diákoknak. "Szinte kényszert éreztem, hogy ránézzek a Facebookomra és a Twitteremre, de most ez nem így van" - számolt be élményeiről a 22 éves

42

Ashley Harris, aki szerint a bojkott végre lehetővé teszi számára, hogy az órai feladatra koncentráljon, és ne a laptopját babrálja az előadások alatt. Adam Ostrow, a Mashable.com internetes híroldal főszerkesztője arra kíváncsi, hogy az egyetem milyen pozitív eredményeket - például nagyobb órai figyelem és aktivitás - tud majd felmutatni az egyhetes "kapcsolat nélküli munka" során. "Nem lehet úgy megfosztani az embereket a közösségi oldalaktól, hogy annak ne legyen valamilyen negatív következménye" - mondta Ostrow, aki szerint a diákok számára nem csupán időpazarlás a Facebook, hanem a társasági élet és az egyetemi feladatok megszervezésének fontos eszköze is. Ironikus módon az intézmény éppen egy közösségi médiáról szóló találkozónak adott otthont szerdán, amely során még a meghívott előadókat is megviselte a bojkott. "Tényleg a Facebook és a Twitter rabszolgái akarunk lenni? Ha egyszer otthagyod a kéznyomod egy közösségi oldalon, akkor onnan kezdve folyamatosan etetned kell a fenevadat, mert ha nem adsz hírt magadról, akkor megszűnsz létezni" - mondta Sherrie Madia, a Pennsylvania Egyetem Wharton School kommunikációs igazgatója, aki szerint ideje lenne komolyan beszélni a közösségi média, valamint az internetes világ és a való élet közötti egyensúly megtalálásának kérdéséről. Az egyetem külön tantárgyat indít a kísérlet kapcsán, és néhány diák tanulmányt is készít majd az élményeiről. Az igazgató ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy egyes diákok a telefonjukról is rá tudnak csatlakozni az internetre, vagy csak átsétálnak a közeli szállodákba a vezeték nélküli kapcsolatért sőt, mivel műszaki egyetemről van szó, lesznek olyanok is, akik már csak bizonyítás kedvéért át is törik a tűzfalat. "Őszinte reakciókat szeretnék kapni" mondta Darr, aki saját bevallása szerint valószínűleg ugyanúgy fog örülni az egyhetes kényszerpihenő végének, mint akárki más az egyetemen.

4.5.3. Hirdetők kezébe juthattak Facebook-felhasználók személyes adatai 2011. május 11.,sg.hu A Facebook-felhasználók személyes adatai juthattak véletlenül az utóbbi években harmadik fél - jellemzően hirdetők - kezébe a Symantec biztonsági cég szerint. A biztonsági szoftvereket gyártó vállalat hivatalos blogján azt közölte, hogy illetéktelenek kezébe kerülhettek személyes információk - profilok, fényképek és csevegések tartalma. A Symantec becslései szerint 2011 áprilisáig közel 100 ezer alkalmazás révén vált lehetővé a szivárgás. A külső felek ugyanakkor talán nem voltak tudatában annak, hogy hozzáférésük van fontos információkhoz. A világ legnagyobb közösségi portálját értesítették az ügyről, a Facebook meg is erősítette az adatszivárgást - írta a biztonsági cég, megjegyezve, hogy a portál "lépéseket tett az ügy megoldására". A Facebook szóvivője ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a Symantec jelentése néhány helyen pontatlan, és a közösségi oldal saját vizsgálata nem szolgált bizonyítékkal arra, hogy a felhasználók személyes adatai illetéktelen kezekbe jutottak. Közlése szerint a Symantec jelentése azt is figyelmen kívül hagyta, hogy a hirdetőket és fejlesztőket szerződés köti, amely megtiltja számukra, hogy az oldal elveivel össze nem egyeztethető módon használják a tagokról szerzett információkat.

43

Korábban a WikiLeaks alapító Julian Assange "a legmegdöbbentőbb kémkedési gépezetnek" nevezte az amerikai közösségi oldalt, és azt állította, hogy a Facebookon tárolt személyes adatok az amerikai hírszerzés számára elérhetők. A vádakat a közösségi oldal szóvivője elutasította.

4.5.4 Az internet lett a szervezett bűnözés legfőbb eszköze 2011. május 4., SG.hu, MTI Az internet lett a szervezett bűnözés legfőbb eszköze - állapította meg szerdán közzétett jelentésében az Europol, az uniós tagországok hágai székhelyű rendőri együttműködési szervezete. A szervezett bűnözésről kétévente készülő átfogó Europol-jelentést ismertetve Rob Wainwright, az Europol igazgatója kiemelte, hogy immár a kábítószer- és emberkereskedelemben, valamint a pénzmosásban is nagy szerepet kap a világháló. Emellett tette hozzá - természetesen nagyrészt internetes felületen követnek el olyan "hagyományosan kibernetikai jellegű" szervezett bűncselekményfajtákat, mint például a bankkártyás csalás, a gyermekpornó, vagy éppen az audiovizuális kalózkodás. A drog-biznisz terén mind a szintetikus kábítószer előállításában, mind pedig piaci terítésében szerepet játszik az internet. Az illegális migrációtól a veszélyeztetett állatfajok példányaival való tiltott kereskedésen át a pénzmosási ügyletek lebonyolításáig az internet jelenti az alapvető kommunikációs eszközt a bűnözők között - állapította meg az Europol idei jelentése. A dokumentum öt fő szervezett bűnözési gócot azonosít Európában. Hollandia és Belgium a kábítószer-elosztás központja. A balti államok - az orosz Kalinyingráddal együtt - az illegális orosz termékek fő tranzitállomásának számítanak, valamint innen indulnak ki nemzetközi hatókörű, erőszakos cselekményeket elkövető csoportok. Spanyolország és Portugália a kokain és kannabisz Európába juttatásának fő tranzitállomása, valamint jelentős szerepet játszik az emberkereskedelemben is. Bulgária, Románia és Görögország mutatja a szervezett bűnözés legnagyobb mértékű erősödését, részben azzal, hogy ide érkeznek a Fekete-tengeren át szállított illegális árucikkek, valamint e térségen át nagyon megugrott az illegális bevándorlás. Végezetül továbbra is Olaszország a pénzhamisítás, egyéb termékek hamisítása, továbbá az emberkereskedelem egyik legnagyobb európai központja. 4.5.5. A kiber-bűnözők nyertek a japán tragédián 2011. április 20. Forrás: SG.hu A Symantec áprilisi spam és adathalászat jelentése szerint a világ legnagyobb zombihálózatának, a Rustock lelövése után (március 16.), jelentős változások történtek a kiberbűnözési térképen. A kiber-bűnözők kihasználva a japán földrengést, milliónyi spamet, kémprogramot szabadítottak rá a gyanútlan felhasználókra Az eddigi természeti katasztrófák, mint a délkelet-ázsiai szökőár, a chilei földrengés, a kiberbűnözők számára mind hálás témának bizonyultak, hogy felhasználhassák adathalászatra, 44

kéretlen levelek szétküldésére, vírusok terjesztésére. Ez a tendencia tovább folytatódott a Japánban bekövetkezett földrengéssel. A felmérésből kiderül, hogy a bűnözők az adathalászat terén is leleményesnek bizonyultak. Létrehoztak egy Vöröskeresztes logóval ellátott honlapot, ahol személyes adataik megadásával adakozhattak a kiber-bűnözőknek. Február 22-én hatalmas erejű földrengés rázta meg Új-Zéland, Christchurch városát. A katasztrófában 65 ember vesztette életét és több ezren maradtak fedél nélkül. A kiber-bűnözők szokásukhoz híven ismét előnyt kovácsoltak a tragédiából: kéretlen leveleket küldtek adománygyűjtés céljából, továbbá létrehoztak egy adathalászó honlapot az adományozók részére. A honlapot bécsi szerverek működtették. A Vöröskereszt logójával ellátott honlap részletesen beszámolt a várost pusztító károkról és leírta, hogyan adakozhatnak a "rászorulók" részére. A felhasználók email-en keresztül elismervényt kaptak az átutalt összegről, amelyet elvileg leírhattak az adójukból. Az adakozásra az áldozatok háromféle bankkártyás szolgáltatót is igénybe vehettek. Az adakozás megkezdése előtt a felhasználóknak meg kellet adniuk bizalmas, személyes adataikat, továbbá lehetőségük volt kiválasztani milyen okból és "hova" történjen az adakozás. Lehetett utalni az új-zélandi földrengés áldozatainak, "2011 Éves Adakozás" címén, az ausztrál áradások áldozatainak és a "Csendes-óceáni Katasztrófa Megelőző Alapnak", továbbá az "Éves Általános Adakozási Alapnak". Az áldozatoknak meg kellett adniuk email címüket, postai címüket, hitelkártya adataikat, háromjegyű biztonsági kódjukat, a kártya lejárati számot, továbbá a négyjegyű PIN kódot, a jogosítvány számot és a születési adatokat. A bizalmas adatok megadása után a honlap átirányította a felhasználókat a Vöröskereszt hivatalos honlapjára.

4.5.6. Az EU-nak lépést kell tartania a számítógépes bűnözéssel 2011. április 13. SG.hu, MTI Lépést kell tartani a technológiai fejlődéssel a számítógépes bűnözés elleni harcban, folyamatosan újabb kihívásokkal kell szembenézni ebben a küzdelemben - mondta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szerdán, Budapesten. Cecilia Malmström, az Európai Unió belügyi biztosa szerint tagállami és uniós szinten egyaránt javítani kell az együttműködést a mind szervezettebb formát öltő internetes bűnözés elleni küzdelemben. A számítógépes bűnözés elleni harcról szóló miniszteri konferencia sajtótájékoztatóján a miniszterelnök-helyettes kifejtette: az EU bel- és igazságügyi miniszterei kedden olyan irányelvtervezetről tanácskoztak, amely felfrissítené a jelenlegi szabályozást, azt hatékonyabbá téve. Navracsics Tibor azt mondta: máig tartós, sikeres nemzetközi jogi dokumentum a 2001 novemberében az Európa Tanács által kidolgozott budapesti konvenció, amely az első jogi eszköz volt a számítógépes bűnözés elleni küzdelemben. Elmondta, hogy az egyezményt eddig 30 ország ratifikálta, további 17 pedig aláírta, utóbbiak között olyan államok is vannak, amelyek nem tagjai az Európa Tanácsnak, például az Egyesült Államok, Japán és Dél-Afrika. Cecilia Malmström, az Európai Unió belügyi biztosa azt emelte ki, hogy tagállami és uniós szinten egyaránt javítani kell az együttműködést a mind szervezettebb formát öltő internetes bűnözés elleni küzdelemben. A kiber-bűnözés nemcsak a magánszemélyeket érinti, minden EU-tagállam veszélyeztetett; a múlt héten például az Európai Bizottság elektronikus levelezési rendszerét érte vírustámadás - mutatott rá a biztos az Európai Unió bel- és igazságügyi tanácsa által rendezett esemény után.

45

Az uniós biztos azt mondta, a számítógépes bűnözéssel kapcsolatos EU-jogszabály frissítése folyamatban van. Cecilia Malmström hangsúlyozta, hogy fokozni kell az unióban a kiberbűnözőkkel szembeni ellenálló képességet, és bátorított minden tagállamot, hogy mielőbb ratifikálja a budapesti egyezményt. Pintér Sándor belügyminiszter a sajtótájékoztatón közölte: az országok közötti jó együttműködés az ilyen jellegű bűncselekmények gyorsabb felderítését teszi lehetővé. Utalt rá: gyakran fordul elő, hogy egyszerre több országban hajtanak végre hasonló bűncselekményt. Fontos kooperálni a civil szervezetekkel is, mert általában előbb ismerik fel az új módszereket, mint a rendészeti szervek - hangsúlyozta a belügyminiszter, megjegyezve, ezért is kaptak meghívást a civilek is a konferenciára. A belügyminiszter kifejtette, hogy a modern technológia a magánszférát is átszövi, ezért rendkívül veszélyesek az ilyen jellegű kiber-támadások.

4.5.7. Orosz diákok számítógépes bűnözése Amerikában 2010. október 4. - Forrás:SG.hu, MTI Az Egyesült Államok különböző államaiban őrizetbe vettek a hét végén 20 főt és körözést adtak ki 17 ellen számítógépes bűnözés, csalás és pénzmosás gyanújával. Közülük 25 rövid távú munkavállalásra Amerikába érkezett orosz egyetemi hallgató - adta hírül az orosz sajtó. A nyomozás adatai szerint a fiatalok csak végrehajtók voltak: számlákról emeltek le pénzt, és azt Kelet-Európában székelő megbízóiknak juttatták el, maguk csupán 8-10 százaléknyi jutalékot zsebeltek be. Az orosz őrizetbe vettek 20-23 évesek, a legidősebb 26 esztendős, s mindannyian diákvízummal vannak Amerikában. A bűnszövetkezet tagjai magánszemélyek és kisebb cégek bankszámláit fosztogatták a 2007 óta ismert Zeus rosszindulatú számítógépes program (trójai) segítségével, és mintegy 3 millió rubelt szedtek így össze. A gyanúsítottak között csak három amerikai állampolgár van, a többiek az oroszokon kívül Ukrajnából, Moldovából és Kazahsztánból érkeztek. A fiatalok az orosz lapokban egyetemisták számára meghirdetett munkaajánlatokra érkeztek Amerikába. A banki machinációkat hamis iratok felhasználásával végezték, s az iratokat egy szintén orosz nőtől, bizonyos Szofija Gyikovától kapták, akit már januárban őrizetbe vettek. Egy Artyom Szemjonov nevű fiatalembert, aki hat útlevelet használt, tavaly decemberben fogtak el. Az FBI közlése szerint az amerikai őrizetbe vételek csupán részét képezik egy nagyarányú nemzetközi műveletnek, amelyben részt vettek Nagy-Britannia, Hollandia és Ukrajna hatóságai is. Múlt kedden például Londonban 11 észt, lett, fehérorosz, ukrán és grúz állampolgárt vettek őrizetbe: ők összesen 9,5 millió dollárt csapoltak le idegen számlákról. A Kommerszant című moszkvai lap értesülése szerint az ukrán hatóságok szeptember végén őrizetbe vettek további öt személyt, akikben a nemzetközi hacker-bűnszövetkezet szervezőit sejtik. Az Amerikában őrizetbe vettekre az ottani törvények értelmében 30 évig terjedő börtönt szabhat ki a bíróság, de a tapasztalatok szerint jóval enyhébb büntetésre számíthatnak. Így például a szentpétervári Vlagyimir Levint, akit 1995-ben vettek őrizetbe Londonban, s aki bűnösnek vallotta magát 3,5 millió dollár eltulajdonításáért három év börtönnel és 240 ezer dollár bírsággal sújtották.

46

4.5.8. Aggasztja a számítógépes bűnözés az ukránokat 2010. szeptember 21. - Forrás: SG.hu, MTI A számítógépes bűnözés elleni küzdelem fokozásáról döntött az ukrán parlament. A kijevi törvényhozás kedden fogadta el a számítógépes bűnözés elleni, 2001-ben Budapesten aláírt nemzetközi konvenció ratifikálásával kapcsolatos törvénymódosítást. Ennek keretében az ukrán belügyminisztérium huszonnégy órás információs szolgálatot hoz létre az internetbűnözés leküzdésére. A jogszabály-módosítás elfogadását az ülésteremben megjelent 413 képviselőből 249 támogatta. A döntés értelmében, Ukrajnában a belügyminisztériumra hárul a feladat egy olyan éjjel-nappal működő információs hálózat kialakítását illetően, amely sürgősségi támogatást tud nyújtani a számítógépes rendszerekkel és adatokkal kapcsolatos bűncselekmények, és az ezeket elkövető személyek utáni nyomozáshoz, valamint az elektronikus információgyűjtéshez - adta hírül a korrespondent.net internetes ukrán hírportál. A törvény arról is rendelkezik, hogy az elektronikus bűnözés elleni huszonnégy órás információs szolgálat feladatkörét a belügyminisztérium állományának a tagjai látják majd el. A hírportál megjegyzi, hogy az ukrán belügyi tárca egy évvel ezelőtt már létrehozott egy internetes bűnözés elleni ügyosztályt. A honlapot működtető Korrespondent heti hírmagazin akkor arról cikkezett, hogy a világhálót Ukrajnából kiinduló veszély fenyegeti, hiszen - mint a kiadvány fogalmazott - az ukrán hackereket még az FBI és a Scotland Yard félelmetes nyomozói is különösen veszélyeseknek tartják.

4.5.9.Assange: A Facebookon nem vagyunk biztonságban Vámosi Gergő|2011. 05. 03., origo A Wikileaks alapítója szerint a Facebook, a Google és a Yahoo szerverein is szabadon jár kibe az amerikai hírszerzés, a média pedig folyamatosan megvezeti a közvéleményt, és kiszolgálja a hatalmat. Julian Assange a Russia Today (RT) orosz hírtelevíziónak adott exkluzív interjút. "A Facebook a legmegdöbbentőbb kémkedési gépezet, amit valaha is feltaláltak" - mondta a közösségi oldalról a Wikileaks nevű kiszivárogtató oldal alapítója és főszerkesztője az orosz hírtelevíziónak. "Ez a világ legátfogóbb adatbázisa, amelyben emberek nevei, kapcsolatai, lakcíme, tartózkodási helye, az egymással és rokonaikkal folytatott üzenetváltásai megtalálhatók, mindez az Egyesült Államok területén tárolva, úgy, hogy az amerikai hírszerzés számára elérhető." Assange szerint nem arról van szó, hogy a Facebookot az amerikai hírszerzés működtetné, de annak ügynökei saját hozzáférési felülettel rendelkeznek mind a közösségi oldal, mint a Google és a Yahoo adatbázisaihoz, mivel a kormány "jelentős jogi és politikai nyomást képes gyakorolni" ezekre a vállalatokra. Mivel nagyon költséges lenne, ha az internetes vállalatok

47

minden egyes esetben külön megkeresésre szolgáltatnának ki információkat, a folyamat automatizált - állítja a Wikileaks alapítója.

4.5.10. A Sophos alapvető változtatásokra kéri a Facebookot 2011. április 20. - Berta Sándor; sg.hu A számítástechnikai biztonsági cég egyik vezetője, Graham Cluley szokatlan módját választotta a népszerű közösségi portál kritizálásának: nyílt levelet írt a Facebook vezetőinek A nyílt levélben Graham Cluley, a Sophos vezető munkatársa meglehetősen élesen bírálta a Facebookot azért, mert nem fordít elég figyelmet a biztonságra. Cluley szerint a Facebook több szempontból is csak elégségesre vizsgázott a biztonsági kérdésekben. "A felhasználók mindig azt kérdezik tőlem, hogy mikor tesz végre valamit a Facebook a biztonsági problémák megoldásáért? A kérdés az, hogy vajon miért nem tesz többet a Facebook azért, hogy megvédjen minket a visszaélésektől? Nem értem, miért kell addig várni, amíg majd az állam beavatkozik? Miért nem akartok magatoktól aktívak lenni, mielőtt erre kényszerítenének titeket?" - tette fel a kérdéseket Cluley . Persze nem csak bírálta a közösségi oldalt, hanem néhány hasznos tanáccsal is ellátta a vezetőit. Szerinte az első és legfontosabb dolog az lenne, hogy a felhasználók figyelmét felhívják a maximális adattakarékosságra. Aki sok adatot megoszt magáról, az sok veszéllyel is kénytelen szembenézni. Nem lehet automatikusan abból kiindulni, hogy mindenki szeretne minden új információt megosztani magáról - fejtette ki. Graham Cluley ugyanakkor nem ostoba, és tudja, hogy a fentiek nyilvánvalóan ellenkeznek a közösségi oldal üzleti érdekeivel. Tart attól, hogy ezek a változások soha nem következnek majd be, hiszen a portál pont ebből a nyitottságból él. Le is írja, hogy ha senki sem hoz nyilvánosságra semmit, akkor nem is lehet semmilyen adatot eladni és ebből nem származik nyereség sem. Levele szerint a második fontos dolog az lenne, hogy sokkal tüzetesebben kellene megvizsgálni a Facebook-alkalmazásokat és azok készítőit. Állítása szerint túl könnyen lehet valaki egy ilyen program fejlesztője. Több mint egymillió olyan szoftver van a kínálatban, amelyeknek az egyharmada a felhasználói adatokra vadászik, így nem lenne meglepő, ha kiderülne néhány adatgyűjtési eset. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban a szakember azt javasolta, hogy ideje lenne a Facebooknak titkosított kapcsolatra váltania. A HTTPS-t alkalmazó szörfölésnek szabvány lehetőségnek kellene lennie, ha ugyanis ez nem valósul meg, akkor túl nagy a veszélye az eredményes hackertámadásoknak.

4.6. Munkaerő piac 4.6.1. Nő a közösségi hálók munkaerő piaci szerepe mfor.hu, 2011. január 17., forrás: MTI A közösségi hálók egyre nagyobb szerepet játszanak az álláskeresésben. A német vállalatoknak már több mint harminc százaléka hirdeti meg állásajánlatait valamely közösségi hálózaton - közölte a Bitkom német számítástechnikai és informatikai ágazati szakmai képviseleti szervezet hétfőn. Elsősorban a nagyvállalatok veszik igénybe a "Web 2.0" által kínált lehetőségeket új munkaerő toborzására. Az 500 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok körében 48

2010-ben már 58 százalék feletti volt az arány. A kis- és középvállalatoknak, pedig 29 százaléka hirdetett meg állást valamely közösségi hálózaton. "A web 2.0 (webkettő - a közösségre épülő interaktív internetes szolgáltatások gyűjtőneve) a jövő munkaerőpiaca" - jelentette ki August-Wilhelm Scheer, a Bitkom elnöke. "A vállalatoknak is jelen kell lenniük ott, ahol az emberek szakmai és magánéleti kapcsolatot tartanak fenn egymással, ahol informálódnak, és ahol szabadidejük egy részét töltik el." A Bitkom az összes gazdasági ágazatot képviselő 1500 vállalat körében végezte el reprezentatív felmérését. A legfontosabb munkaközvetítők azonban jelenleg még mindig az olyan internetes állásbörzék, mint amilyen a Stepstone vagy a Monster. A vállalatok 71 százaléka teszi közzé állásajánlatait valamely internetes állásbörzén.

4.6.2. Hogyan használjuk a Facebookot, ha jó álláshoz akarunk jutni? 2011. április 8. péntek , mfor hu, Székely Sarolta Karrier szempontjából a lengyelek sokkal tudatosabban felhasználói a közösségi oldalaknak, mint a magyarok. Mi egyelőre a személyes kapcsolattartásra használjuk ezeket az oldalakat. Az internet nem csak a kapcsolattartási, hanem a munkakeresési szokásokat is átalakította az elmúlt években, a változás, pedig folyamatos. A magyar munkavállalók 75 százaléka feliratkozott már a közösségi adatlapokon, az álláskeresés során pedig 15 százalékuk elsődlegesen az itt rejlő lehetőségek kiaknázásával keres munkát. Bár a közösségimédia-használat még elsősorban magáncélú, a honlapokon található információk egyre jobban befolyásolják az álláskeresést. A megkérdezettek közel 60 százaléka például nem jelentkezne egy olyan cég álláshirdetésére, amelyről kedvezőtlen híreket olvasott a közösségi oldalakon – derül ki a Randstadt legfrissebb nemzetközi felméréséből, mely elsősorban a munkavállalói véleményeket vizsgálja. A 2011. február végén felvett kérdéssor a 18-65 éves, heti legalább 24 órában fizetett dolgozók körét vizsgálta. A közösségi média új arca Eleinte a felhasználók általánosan személyes kapcsolattartásra használták a közösségi hálózatokat, a feliratkozott tagok számának növekedésével azonban újabb, még kiaknázatlan lehetőséget jelennek meg – a munkaadók és munkavállalók számára egyaránt. Tekintve, hogy a Facebook magyar felhasználóinak száma március közepén túllépte a 3 milliót, és folyamatosan növekszik, a cégeknek nem csak a piacszerzés, de a toborzás terén is érdemes erre összpontosítaniuk. Bár a cégek alkalmazottainak kapcsolati tőkéje eddig is jelentős szerepet töltött be a toborzás során, a közösségi média segítségével azonban már egy nagyobb adatbázisból lehet válogatni. Így az adatlapok és az oldalon fellelhető ismerősökön keresztül költséghatékony módon sokkal több ismerethez juthatnak hozzá a munkaadók. Ahogy az a felmérésből is kiderült, a munkavállalók a közösségi hálózaton keresztül történő álláskeresés formáját viszont még nem fedezték fel maguknak. Ezt támasztja alá az is, hogy a kifejezetten a szakmai kapcsolatépítésre szakosodott LinkedIn csak 130 ezer magyar felhasználót tart számon. Ezen a téren sokkal előrébb állnak a lengyelek, akik Közép-Európában a leghatékonyabban aknázzák ki a Facebook, a Twitter vagy a LinkedIn lehetőségeit. A Randstadt felmérése szerint a lengyelek 36 százalék bízik például abban, hogy pusztán a közösségi média segítségével is találna állást.

49

Hasznos tanácsok a jövőre nézve A fentiek tudatában már nem csak a munkaviszonnyal rendelkezőknek, de az álláskeresőknek is célszerű lesz még jobban odafigyelni a közösségi portálokon való megjelenésre. Az adatlapokból (profilokból) szerzett adatok ugyanis nagy segítséget jelenthetnek a teljes kép kialakításához, ráadásul a világhálón tanúsított magatartás a személyes állásinterjú sikerét is nagyban befolyásolhatja. Meghatározó az adatlapra beállított fénykép, hiszen ez lesz az első, ami az adatlapon szembetűnik. Emellett azonban a többi feltöltött fotót sem árt leellenőrizni: jobb az olyanokat letörölni, amelyek bármilyen szempontból hátrányosan tüntetnek fel – ide tartoznak a mások által feltöltött képek is. Ugyan nem lehet teljes biztonsággal kitalálni, hogy mely adatok, képek és közzétett állapotok szúrhatnak szemet a cégek HR-eseinek, a szélsőséges megnyilvánulásokat mindenképpen érdemes mellőzni, de az előző munkaadót és munkakört érintő negatív kijelentések sem jelentenek jó pontot. Az olvasott oldalak, videók és linkek megosztása is rosszul sülhet el, ebben az esetben a legfontosabb az egyensúly megtalálása a szakmai és a magánjellegű megosztások között. Ez utóbbiak körébe tartozhatnak a szabadidővel, érdeklődési körrel kapcsolatos tartalmak, amelyeket a legtöbb HR-es magánügynek tekint, így ettől próbálnak elvonatkoztatni a felvételi eljárás során. Előnyként értékelik azonban, ha nem csak könnyed, humoros tartalmak, hanem komolyabbak is szerepelnek az érdeklődési kört magában foglaló részben. Mindezek ellenére, ha nem tudjuk megfelelően kézben tartani és kontrollálni az adatlapunkat, valamint az üzenő-falunkon megjelenő információkat, érdemes az adatvédelmi beállításokon belül beállítani, hogy csak az alapadatokat és a fényképet láthassák az ismeretlenek.

4.7. Közösségi élet 4.7.1. Az internet pozitív hatással van a közösségi életre mfor.hu, 2010. november 15., forrás: MTI A közhiedelemmel ellentétben az internet gazdagítja közösségi életet, nem pedig a hiányos szociális készségekkel rendelkezőknek szolgál menedékül - ez derül ki müncheni ifo gazdaságkutató intézet legfrissebb tanulmányából. A felmérés eredménye egyértelműen szoros és kölcsönhatást mutat a rendelkezésre álló internetes kapcsolat, illetve a lakosok közösségi tevékenysége között. A szélessávú internetes kapcsolat fokozza az emberek közösségi tettrekészségét, növeli részvételüket különféle helyi klubokban, szakmai szervezetekben, közösségi jótékonysági munkákban, növeli politikai érdeklődésüket és részvételüket helyi civil szervezetek tevékenységében. A szélessávú internet kapcsolattal rendelkező személyeknek több közeli barátjuk van, gyakrabban járnak színházba, operába, kiállításra, étterembe, diszkóba, bárokba vagy sporteseményekre. "A vizsgált szempontok egyikében sem észleltünk hátrányos összefüggést az internet kapcsolat és az tettrekészség között" - mondta Stefan Bauernschuster, az ifo közgazdásza. A tanulmány eredménye egyértelműen rácáfol arra az általánosan elterjedt nézetre, hogy az új média- és technológiai lehetőségek káros hatással vannak az emberek szociális tevékenységeire. Robert Putnam, a Harward Egyetem professzora például Bowling Alone című könyvében az új médiát teszi felelőssé az emberek közösségi kapcsolatainak, ismerőseik és barátaik számának, illetve általában is közösségi tevékenykedésük csökkenéséért. A mostani az első olyan tanulmány, amely egyértelműen előnyös kapcsolatot mutat ki az internet terjedése és az emberek közösségi tevékenykedése fokozódása között. Ahelyett, hogy

50

a gyakori személyes érintkezések lehetőségét hordozó tevékenységeket helyettesítené, éppen ellenkezőleg, fokozza a közösségi elkötelezettséget és növeli a társadalmi kapcsolatok számát. A közösségi kapcsolatok terén az internet tájékoztató szerepköre került előtérbe, mivel gazdag ismereti anyagot tár az érdeklődők elé a közösségi eseményekről és a közösségi tevékenységekben való részvételi lehetőségekről, illetve megkönnyíti az érdeklődők közötti vélemény-/eszmecserét. "Az internet összeköti az embereket és segíti őket közösségi és politikai érdeklődésük növelésében" - állapítja meg Oliver Falck, a tanulmány elkészítésében részt vevő kutató Az intézet "Socioeconomic Panel" kutató csoportja egy előre nem látható technológiai fejlemény által keletkezett ellenőrző csoportra alapozva tudta elvégezni a vizsgálatot. Az egykori Kelet-Németország egyes területein az ún. OPAL technológiával fejlesztették ki a vezetékes telefonhálózatot, amit annak idején a "legmodernebb" telefon technológiának kiáltottak ki. Az csak az internet tömeges elterjedését követően derült ki, hogy a hálózat alkalmatlan a DSL szélessávú internet technológia támogatására. Ennek köszönhetően személyes beállítódástól és döntésektől független, "steril" kontrol csoportok jöttek létre a DSL szélessávú internet szolgáltatás által le nem fedhető, de a lefedett területekkel azonos szociális összetételű területeken. A müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézete (ifo Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München) több mint 18 ezer ember bevonásával végezte el felmérését.

4.7.2. A Facebook az offline barátkozást is segítheti 2011.06.17., Forrás: http://www.sg.hu/cikkek/82747/ Ellentétben azzal a népszerű vélekedéssel, hogy a Facebook közösségi honlap használata megfosztja az embereket a barátkozásra való képességüktől, egy felmérés azt mutatta, a Facebook tagjai a világhálón kívül is jól tudnak kapcsolatot teremteni. A Pew Research Center kutatása szerint a Facebook-felhasználók jobban bíznak másokban, több közeli barátjuk van és politikai elkötelezettségük is erősebb. "Sokat beszéltek arról, a közösségi portál miként hat az emberek társadalmi életére, és az elgondolások középpontjában foglalt helyet az az eshetőség, hogy az ilyen oldalak ártanak a tagok kapcsolatainak és elidegenítik őket a való világtól" - fogalmazott Keith Hampton, a tanulmány vezető szerzője. "De mi épp az ellenkezőjét látjuk, vagyis azt, hogy akik kedvelik a Facebookot, azoknak igazából több közeli kapcsolatuk van, és valószínűbb, hogy részei társadalmi és politikai tevékenységeknek" - jegyezte meg.

A szakemberek tavaly ősszel végzett felmérések eredményeit elemezve jutottak erre az eredményre. A 2255 megkérdezett felnőttet a közösségi háló olyan elemeinek használatáról faggatták, mint a Facebook, a Twitter, a MySpace vagy éppen a Linkedln. A kutatás egyfelől megállapította, a 2008-as 26 százalékról 47 százalékra nőtt a közösségi honlapok

51

felhasználóinak aránya. Azok a Facebook-felhasználók, akik naponta többször is bejelentkeznek az oldalra, más internetezőkhöz képest 43 százalékkal, az internetet kerülő emberekhez képest pedig háromszor inkább érzik azt, hogy bízhatnak másokban.

A közösségi hálózatok felhasználóinak kora - 2010-ben nőtt az idősek aránya

A politika iránti elkötelezettséget és érdeklődést mutatja, hogy a Facebook gyakori használói a tavalyi félidős választásokon különösen aktívak voltak. Esetükben két és félszer valószínűbb volt, hogy részt vesznek egy-egy politikai eseményen, annak valószínűsége pedig, hogy elmennek szavazni, 43 százalékkal volt magasabb. "A közösségi háló egyre fontosabb lett az embereknek, ahogy megtalálták a módját annak, hogy építsék be életritmusukba a bejelentkezéseket, bejegyzéseket" - fogalmazott a tanulmány egy másik szerzője. "Most már arra használják a portálokat, hogy érintkezzenek legszorosabb barátaikkal, csakúgy mint távolabbi ismerőseikkel" - mondta Lee Rainie.

5.

Különleges/sajátos alkalmazások

5.1. Balul sült el a Facebook-on meghirdetett szülinapi buli 2011.06.05., Forrás: http://www.sg.hu/cikkek/82479/ Elmenekült a születésnapi partijáról egy 16 éves német tinilány, amikor több mint ezerötszázan érkeztek a Facebook közösségi portálon - tévedésből mindenki számára meghirdetett eseményre. A tömeg kordában tartására még a rendőrség is kivonult - lovas rendőrökkel megerősítve, és rövid időre tizenegy embert őrizetbe is vettek. Számos tinilány lábát össze-vissza vagdosták a törött üvegek, sőt még egy kisebb tűz is keletkezett, amikor felgyújtottak egy szeméttárolót péntek este Hamburgban. A 16 éves lány, akit a hatóságok csupán Thessa néven azonosítottak, csak néhány barátját akarta vendégül látni a bulin hamburgi otthonukban, ám tévedésből mindenki számára hozzáférhetővé tette a közösségi honlapra kitett meghívóját. A meghívás nyitott fülekre talált, mintegy 15 ezer ember jelezte az interneten, hogy részt akar venni a partin - adta hírül a Bild am Sonntag vasárnapi német napilap. Amikor a lány szülei 52

megtudták, mi történt, lemondatták a bulit lányukkal, és értesítették a rendőrséget is, sőt magán biztonsági őröket is fogadtak, hogy védjék otthonukat. Hamburgban még közzé is tették a nyilvánosság számára, hogy nem lesz születésnapi buli, ennek ellenére mintegy 1500-an megjelentek a lány otthonánál. "Lezártuk az épület környékét, mintegy száz rendőrt vezényletünk a helyszínre, négyen közülük lovas rendőrök voltak, ám ez sem tartotta vissza a srácokat az ünnepléstől" - mondta Mirko Streiber, a helyi rendőrség szóvivője vasárnap az AP amerikai hírügynökségnek. Hol volt eközben Tessa. A rendőrség megerősítette, hogy nagyszüleivel ünnepelte meg szülinapját egy "rejtekhelyen".

5.2. Megvalósulás közelében a hálózatba kapcsolt autók 2011.06.03., Forrás: http://www.sg.hu/cikkek/82448/ Különlegesen felszerelt autókkal ismertette a járművek közötti kommunikációban rejlő lehetőségeket a Ford. Az intelligens járművek valós időben kommunikálnak a közlekedési körülményekről, ezáltal fokozzák a közlekedés biztonságát. A CoCarX, vagyis a kibővített kutatás az együttműködő autókról program zárásaként mutatta be a Ford a járművek közti kommunikáció terén elért legújabb fejlesztéseit. Ez egyben a 2009-ben útjára indult program eddigi csúcsának is tekinthető, amelynek célja olyan rendszerek és infrastruktúra kifejlesztése volt, amelyben az autók képesek egymást tájékoztatni a veszélyekről, a közlekedési helyzetről és a forgalmi információkról. A Ford két S-Max egyterűbe építette be újításait, melyek elsődlegesen a fokozott biztonságot szolgálják. Ha például az elöl haladó S-Maxnak váratlanul fékeznie kell, akkor a mögötte haladó autóban 100 ezredmásodpercen belül vészjelzés jelenik meg. Christian Ress, a globális vezetést segítő és aktív biztonsági csoport kapcsolat-technikai szakértője szerint bár a beszélő autók gondolata elsőre a gyermekfilmeket juttatja az emberek eszébe, valójában ennél jóval komolyabb dologról van szó. Az intelligens autók ugyanis olyan vészhelyzetekre is képesek felhívni a sofőr figyelmét, amit ő máskülönben nem érzékelne. A Ford palettáján már kaphatók olyan technológiákkal ellátott járművek, amelyek a forgalmi környezetből érkező információk alapján képesek vezetőiket segíteni. Ilyen technológia a sávelhagyásra figyelmeztető rendszer, a sávtartó asszisztens, az alacsony sebességen működő biztonsági rendszer, a vezetősegítő rendszer, az adaptív sebességtartó automatika és a jelzőtábla felismerő rendszer. A járművek közötti kommunikációs rendszer azonban korábban képes figyelmeztetni az olyan veszélyekre vagy hirtelen megváltozott körülményekre, amelyek kívül esnek a vezető látómezején vagy az autó rendszereinek, például a radarok, a fényérzékelő rendszerek vagy a kamerák érzékelési területén. Azzal, hogy megosztják egymással a helyzetre, a sebességre, a haladási irányra vonatkozó vagy például az elektronikus menetstabilizálótól vagy kipörgés-gátlótól kapott telemetrikus adatokat, a rendszerben összekapcsolt autók figyelmeztethetik egymást, ha valamelyikük ütközési pályán halad egy másik autóval, ha egy be nem látható kanyart követően áll a forgalom, vagy ha éppen a sávváltás járna ütközésveszéllyel. Az egymással kapcsolatban álló autók ráadásul nem csak a baleseti statisztikákra lesznek jó hatással, de segítségével

53

gyorsulhat a forgalom ritmusa, ezzel egyenes arányban, pedig csökkenhet az autók széndioxid-kibocsátása is.

5.3. Szorosabb kapcsolat az autósok és a gépkocsijuk között 2011.05.24., Forrás: http://www.sg.hu/cikkek/82179/ Új közösségi hálózatot hoz létre a Toyota, a Microsoft és a Salesforce.com. A szolgáltatás célja, hogy az autók rövid üzenetekkel felhívják a tulajdonosaik figyelmét a szükséges javításokra és más elvégzendő feladatokra. A japán konszern és az amerikai cég új hálózatának neve Toyota Friend lett. A rendszer lényege, hogy az autósok gyakorlatilag chatelhessenek a járműveikkel és azonnal megtudhassák, ha valami műszaki probléma van. Első lépésként minden egyes gépkocsi saját profilt kap és szükség esetén automatikusan üzeneteket küldhet, akár a tulajdonos mobiltelefonjára vagy tábla PC-jére is. Ilyen módon a felhasználók valós időben megtudhatják, hogy műszaki probléma keletkezett, lemerült az akkumulátor vagy mindenképpen szükség van egy műszaki probléma kijavítására. Emellett lehetőség nyílik arra is, hogy az ember és a gép rövid chatbeszélgetéseket folytasson. A platform alapjául a Salesforce által kifejlesztett Chatter nevű program szolgál. A Toyota Friend kérésre összeköthető a Twitterrel vagy akár a Facebookkal. Ezenkívül a rendszer segítségével a vezetők kapcsolatba léphetnek a kereskedőkkel is. A projektben a Toyota és a Salesforce mellett részt vesz a Microsoft. A japán autógyártó összesen 442 millió jennel, a Microsoft 335 millió jennel, míg a Salesforce 223 millió jennel támogatja a programot. "A közösségi hálózatok folyamatosan megváltoztatják a kommunikáció módját és az emberek kapcsolatait. Az autóknak lépést kell tartaniuk ezzel a fejlődési folyamattal" - jelentette ki Akio Toyoda, a Toyota vezetője. Marc Benioff, a Salesforce első embere hozzátette: "A gépkocsimnak egyben a barátomnak is kell lennie, éppúgy, mint egy közösségi hálózatban lévő ismerősömnek." Az új megoldás várhatóan jövőre jelenik meg a Toyota új elektromos és hibrid meghajtású autóiban.

5.4. A tárgyak hálója Hargitai Miklós| Népszabadság| 2011. május 21. Az ember-gép eszmecsere az ipari kor terméke, legújabban azonban a hálózatra kötött készülékek egymással is kommunikálnak, emberi közreműködés nélkül. Hogy milyen következményekkel jár mindez, arról a napokban Budapesten tanácskoztak a téma vezető európai szakértői. Az Internet of Things olyan jelenségek gyűjtőneve, amelyek már ma is körülöttünk léteznek, legtöbbször észrevétlenül. E-book-olvasók, mobiltelefonok, autók, hűtő- és fűtőkészülékek társalognak egymással a világhálón vagy speciális belső hálózatokon (a tárgyak egy részének ugyanis „intranetje” is van). És közben olykor rólunk, emberekről kommunikálnak, mint nemrég az iPhone-ok és az androidos telefonok „adattovábbítási” ügye kapcsán is kiderült. A probléma egyrészt szabályozási, másrészt kulturális jellegű, de egyúttal műszaki természetű is: 2020-ra egyes feltételezések szerint az intelligens tárgyak teljesen birtokba veszik a

54

hálózatokat, és a gép-gép kommunikáció nagyságrendje elérheti vagy meg is haladhatja az emberek közötti információcsere méreteit.

5.5. Az iWiW kéjbarlang, a Facebook termelőszövetkezet Szabó-Kállay Anna, 2010. március 12. A Facebook jellemző játéka a Farmville, az iWiW-en pedig a póker és társkereső hódít. A játékok és alkalmazások lassan de biztosan a közösségi oldalak legnépszerűbb időtöltésévé válnak, hisz ha már vannak ismerőseink, nem keresünk újakat, inkább megetetjük szívességből a disznóikat és kitakarítjuk az akváriumot. Aki feliratkozott egy közösségi oldalra, óhatatlanul is találkozik a játékokkal és alkalmazásokkal, még akkor is, ha ő maga nem akar beléjük merülni. Kapjuk az értesítést arról, hogy valaki véleményt nyilvánított rólunk az Egymás szemében alkalmazáson keresztül, esetleg meghívott a farmszomszédságába vagy a maffiájába - az értesítések tartalma barátaink vérmérsékletétől és ízlésétől függően változhat. A kívülállók, elutasítók értetlenül szemlélik, hogyan képes valaki húsz percen keresztül "csak még egy percet" játszani, vagy néhány óránként bejelentkezni "aratni", "job-ozni". Akit pedig beszippantott a gépezet, maga sem tudja megmagyarázni, miért keresi fel a kedvenc alkalmazását napjában többször is, az a lényeg, hogy élvezi. Sztárok a farmra Tavaly decemberben még attól esett le mindenkinek az álla, hogy 69 millióan játszanak a Farmville-lel, ami több, mint aTwitter felhasználói létszáma. Ma már az AppData adatai szerint több mint 83 millió felhasználója van a Farmville-nek, a második legnépszerűbb alkalmazás a Facebookon a Birthday Cards, a harmadik pedig a Static FBML. Menő lett farmozni, komoly üzletemberek vitatják meg a tárgyalások elején a kötelező udvarias körök alatt a virtuális gazdaságuk állását, egyesek pedig tudni vélik, hogy olyan sztárok mint Avril Lavigne és Lady Gaga is rákaptak az aratásra.

55

Beszippant A Psychology of Video Games szakértője szerint a kölcsönösség elve miatt száll be egyre több ember: ha valakitől kapunk valamit, úgy érezzük, viszonoznunk kell, még akkor is, ha az egy virtuális és ingyenes jószág. Ezért aztán csatlakoznak, ajándékoznak, és ha már ott vannak,, szét is néznek, majd ott ragadnak. A függők sokszor személyesen is megpróbálják rábeszélni a barátaikat a csatlakozásra, hiszen ettől is függ az ő előrehaladásuk. Mivel a fejlesztéseket pénzzel is meg lehet vásárolni, nem csak időt rabolnak ezek az alkalmazások. Ahogyan arra a Guardian írója is felhívta a figyelmet, a gyerekeket vagy más, könnyen befolyásolható személyeket is behálóznak a játékok, akik végül elszórják a pénzüket a farmjuk csinosítására, tehát fizikailag a semmiért fizetnek. Itthon a póker a menő Az iWiW-en a legnépszerűbb alkalmazás az Egymás szemében, több mint másfél millió felhasználóval, ezt követi a Csajok és pasik félmilliónál több résztvevővel, a harmadik pedig a Küldj egy piát, 467 ezer játékossal. Utóbbi készítője, a Mito/Soop jegyzi a Machopokert is, ami jelenleg az ötödik helyen áll a listán, a játékok között pedig első, majdnem 210 ezer felhasználóval. Szorosan mögötte a Kvízpart következik. A HWSW megkeresésére Kovács Balázs, a Mito közösségi média marketingért felelős kreatív igazgatója elmondta, az online multiplayer játékokban már sikerrel alkalmazott mechanizmusok szükségesek ahhoz, hogy egy közösségi alkalmazás megfogja a felhasználókat. Fontos elem a toplista és az azonnali visszajelzés: ha valaki jó eredményt ér el, a lista élére kerül, és ezt az alkalmazás nyomban meg is osztja az ismerősökkel. A barátok, virtuális pénz vagy tárgyak, kollekciók gyűjtögetése, azaz a gyarapodás élménye is sokat nyom a latban. Ahhoz, hogy növekedni tudjon a felhasználók tábora, Kovács Balázs szerint az öngerjesztő vírusmarketinget kell megfelelően kialakítani: látszódnia kell az alkalmazás üzeneteinek a hírfolyamban és az emberek profilján, de az értesítésekkel és meghívókkal is rengeteg új tagot lehet toborozni. A fenti elemekből építette be a lehető legtöbbet a Mito/Soop az alkalmazásaiba. A Küldj egy piát programot a fentiek mellett azért szeretik az emberek, mert minimális energiabefektetéssel, egy-két kattintással örömet szerezhetnek az ismerőseiknek. A MachoPoker kapcsán mosolyogva említette Kovács Balázs, hogy a póker önmagában is egy függőséget okozó játék. A korábban említettek mellett szerepet játszik a kártyás alkalmazás sikerében a chat opciónak köszönhető közösségi élmény, a többjátékos lehetőség, illetve az, hogy a sikeres játékosokat kiemelik, így ők nagy ismertséget szerezhetnek maguknak a közösségen belül. Véleményezünk, csajozunk, pasizunk A legnépszerűbb alkalmazás, az Egymás szemében nem is igazi játék. A program sikere az egyszerűségében rejlik a "Pengő Dzsó" álnevű fejlesztő szerint, aki a kukori.ca nevében válaszolt a kérdéseinkre. "Az emberek kíváncsiak arra, hogy mit gondolnak róluk az ismerőseik igazából" - magyarázta. "Érdekel minket, hogy milyenek vagyunk a szemükben, és nem csak az, hogy mit mondanak nekünk személyesen. A mi alkalmazásunk ezt a kérdést pár kattintásnyi közelségbe hozza." A fejlesztő szerint az alkalmazás az emberek kíváncsisága

56

miatt a legnépszerűbb az iWiW-en. "Nagyon kevés olyan ember van, akinek nem kelti fel az érdeklődését, ha kap egy értesítést, hogy véleményt mondtak róla. Igaz, hogy külön-külön nem tudhatjuk az értékeléseket, de ismerőseink átlagos értékelése is nagyon fontos információ." A Csajok és Pasik sikerét a fejlesztő The Cook Kft ügyvezetője, László Gergő részben abban látja, hogy nagy az emberekben az igény az ismerkedésre, és ehhez az alkalmazásuk egy igen egyszerű és kézreálló eszköz. "Köszönhetően a környezet (iWiW) ismertségének, otthonosságának, illetve az itthon újszerű tálalásnak (Igen-Nem játék, a "pókolás", tehát megbökés lehetősége), és általában a közvetlen hangvételének, sokak számára kiderült, hogy online ismerkedni, vagy legalábbis elkezdeni ismerkedni nem is elképzelhetetlen dolog." mondta a HWSW-nek. Nem a felhasználókból élnek Az általunk megkeresett alkalmazások fejlesztői egyelőre főként a hirdetésekből szerzik a bevételt. Közös lehetősége minden iWiW-es szolgáltatásfejlesztőnek, hogy a szolgáltatásban elhelyezett hirdetések bevételein osztozzon az iWiW üzemeltetőjével. Ez a modell már működik, ám László Gergő elmondása szerint jelenleg csupán mérsékelt eredményt hoz. Folyamatosan egyeztetnek a többi szolgáltatásgazdával és az iWiW-üzemeltető Origo képviselőivel egy tökéletesebb, hatékony hirdetésszervezési és megosztási rendszer kialakításáról. Vannak is komoly remények, bíznak benne, hogy mihamarabb eredményekre is jutnak. "A szolgáltatásban elhelyezett hirdetések különösen hatékonyak, hiszen a szolgáltatásgazda tudja a legjobban, hogy mit szeretnek, és mit nem a felhasználói" - indokolta a The Cook Kft ügyvezetője. "Mi tudunk a leginkább javaslatot tenni a hirdetőnek arra is, hogy melyik az a kreatív megjelenési mód, ami a felhasználókat sem zavarja, és a hirdető üzenetét is eljuttatja hozzájuk." További lehetőség, ha egy közösségi oldalon elérhető szolgáltatáshoz önálló üzleti modellel rendelkező külső szolgáltatás kapcsolódik. Ezzel a lehetőséggel a The Cook Kft is élni fog: a napokban indul a Csajok és Pasik társkereső oldal, amely az iWiW-alkalmazás legjobb tulajdonságait ötvözi majd egy önálló, szabadon használható felület előnyeivel, a prémium tagoknak minimális havidíjért. "Itt olyan többletszolgáltatásokat tudunk majd kínálni, amiket az alkalmazásban egyáltalán nem, vagy csak különösen bonyolultan lehet megoldani, például részletes listás keresést, online chatet, és megteremtjük az iWiW-alkalmazás és a külső felületek lehető legnagyobb összhangját" -magyarázta László Gergő. A Mito/Soop alkalmazásaiban jelenleg a hirdetésből és szponzorációból van valamennyi bevétel, ami szép lassan, de stabilan erősödik, ám számokról nem beszélt Kovács Balázs, ahogyan a többi fejlesztő képviselője sem említett adatokat. Mindenesetre a Mito/Soop a következő negyedévben új bevételi formákat is beépít az alkalmazásaiba. Ki korán kel, felhasználót lel A MachoPoker és a Küldj egy piát sikere kapcsán Kovács Balázs kiemelte, hogy ezek a programok azért is lettek népszerűek, mert az elsők között léptek be a területre, amikor még

57

újdonságnak számítottak az alkalmazások az iWiW-en, és nagy volt az érdeklődés, ezt használták ki. Ugyanerre a mintára érdemes elgondolkodni azon, hogy a magyar közösségi oldalon még nem jelent meg olyan, nagy tömegeket megmozgató, addiktív játék, mint amilyen a Farmville a Facebookon. Míg Magyarország a közösségi web "Barátok köztjére" vár, a fejlettebb Facebook átjött az iWiW kertjébe, s jól learatta a magyarokat.

5.6. Amatőr YouTube-videók a Guggenheim Múzeumokban 2010. szeptember 20., forrás: MTI, SG.hu A YouTube-ra naponta feltöltött többszázezernyi amatőr videóból kiválasztották azt a 125 alkotást, amelyek további válogatás után a kortárs művészek megbecsült alkotásai közé kerülhetnek. A videó-megosztó és a New York-i Guggenheim Múzeum nyáron meghirdetett YouTube Play című közös pályázatán a legkreatívabb netes videókat keresték. A felhívásra összesen 91 országból több mint 23 ezer alkotás érkezett. A legfeljebb 10 perces, művészi, mozgó grafikai, animációs, elbeszélő elemeket tartalmazó vagy egyéb, akár új műfajokat fölmutató videókból egy szakemberekből álló zsűri választotta ki a döntőbe jutott legjobb 125 felvételt. Ezeket a New York-i, a berlini, a bilbaói és a velencei Guggenheim Múzeumban, valamint a www.youtube.com/play oldalon hétfőtől lehet megtekintetni. A döntős videókból kiválasztásra kerülő 20 nyertes alkotást a New York-i Guggenheim Múzeum megnyitásának 51. évfordulóján, október 21-én nevezik meg.

5.7. A YouTube is segít az eltűnt japánok keresésében 2011. március 19., forrás: MTI, SG.hu A YouTube is segítségét ajánlotta a japán földrengés és szökőár érintettjeinek, hogy megtalálják eltűnt hozzátartozóikat. A Google tulajdonában lévő video megosztó www.youtube.com/shousoku csatornáján péntektől láthatók azok a rövid videók, amelyek a japán menekültközpontokba került túlélőkről készültek. Az új oldal a természeti katasztrófa után indított családegyesítő (Person Finder) oldal videós változata. A Google emellett a Picasa fényképmegosztó oldalán is nyitott egy csatornát, ahol az átmeneti szállásokon lévő túlélők fényképeit tették közzé. A Google szöveges keresőjében már több mint 330 ezer bejegyzés található. Ide azok írhatnak, akik keresnek valakit, és azok is küldhetnek üzenetet, akik az eltűntekről információkkal rendelkeznek. A Google közleménye szerint alkalmazottainak egy része munkaidejének legalább egyötödét fordítja arra, hogy a természeti csapás érintettjeit segítő technológiákat fejlesszenek.

5.8. Az osztrák oktatásba bekerül a wikik és a blogok használata 2010. november 16. 10:14, SG.hu Osztrák szakértők évek óta érvelnek amellett, hogy a diákok tananyagába vegyék be a Web 2.0-s szolgáltatások megismerését. Erőfeszítéseiket most siker koronázta, egy új rendelet előírja a wikik és a blogok világának megismerését.

58

A WEB2.0 - közösségi hálózatok hatékony használata című legújabb rendeletét az osztrák oktatási, művészeti és kulturális minisztérium nemrég küldte el az iskolai tanácsoknak. A szabályozás középpontjában az úgynevezett médiakompetencia oktatása áll. A cél az új médiák alkalmazásának erősítése. A kremsi Duna Egyetem 2008-2009-es tanulmánya szerint tanulás során minden ötödik diák keres fel oktatási platformokat és 24 százalékuk használ rendszeresen Web 2.0-s eszközöket. A szövetségi oktatási intézmények esetében ez az arány 60 százalék. Hiába azonban a magas érték, sok tanár a mai napig ódzkodik attól, hogy a digitális médiákat és technológiákat, elsősorban a wikiket, a blogokat vagy éppen a közösségi hálózatokat az oktatás részévé tegye. Pedig az elképzelésekben nem ez szerepelt. "Gyakorlatilag tíz éve szerepel a tanítási tervekben, hogy a digitális médiákat be kell vonni az oktatásba" - jelentette ki Erika Hummer bécsi tanár. Hummer egyike azoknak a pedagógusoknak, akik a 130 úgynevezett eLSA-iskola egyikében dolgoznak. Ezekben az intézményekben kiemelt hangsúlyt helyeznek az elektronikus tanulásra és a digitális médiák használatára. Blogok, wikik, oktatási platformok, közösségi oldalak egyaránt szerepelnek a tananyagokban. "Sok iskola azonban nem vesz tudomást ezekről az elvekről. A mostani rendelet ugyanakkor azt akarja elérni, hogy a tanárok a fiatalok életstílusához igazítsák a munkájukat. Az oktatók bizonyos generációja viszont hallani sem akar az internetről" - ecsetelte a helyzetet Hummer. Bernhard Jungwirth, a Saferinternet.at munkatársa szerint sok tanár azért ódzkodik a világhálótól, mert nem ismerik annyira jól ezt a területet, mint a nebulóik. Nem csak technikai kérdésekről van szó. A Saferinternet.at próbál segíteni a helyzeten, rendszeresen ismertetőket készít, amelyek különböző témákra, például az adatvédelemre, a számítógépes biztonságra, a webes vásárlásokra vagy a kiberzaklatásokra térnek ki. Ezek az anyagok népszerűek és keresettek, de az internettől félő pedagógusok álláspontjának megváltoztatása nem megy egyik napról a másikra.

5.9. A közösségi hálón élt élet megnehezítheti a rendőrök életét 2011. április 7. mno Kovács N. László A The New York Times a rendőrök káros, közösségi oldalakon megjelenő üzeneteiről hívja fel a figyelmet. The New York Times (nytimes.com) Sok esetben segít, de legalább ennyiszer meg is nehezíti a rendőrök életét az új, közösségi hálón élt élet – írja a The New York Times. Bár a Facebook sokszor segít a betörők elfogásában, a kapitányságok legalább ennyiszer szégyenkeznek saját alkalmazottaik elítélhető magatartása miatt. „Emberi mocsok eltakarítása” – ezt a cinikus munkaköri leírást vitte be a szociális hálózat megfelelő rubrikájába egy albuquerquei rendőrtiszt. Amikor azonban ugyanez a személy halálos lövöldözésbe keveredett egy gyanúsítottal, és a helyi tévécsatorna előásta az idézetet, már senki nem nevetett. A férfit azóta irodai beosztásba helyezték át, a kapitányság pedig bejelentette, rendeletben szabályozza alkalmazottai internetes kommunikációját. A fent említett rendőr csupán magát és némileg munkaadóit hozta kellemetlen helyzetbe, előfordulnak azonban veszélyesebb esetek is. Santa Monicában például tavaly megsérült egy rendőr, és tartani lehetett tőle, valaki az életére tör. Munkatársai és a mentők a legnagyobb titoktartás közepette szállították biztos helyre – egy visszavonult kolléga azonban Facebookposztban véletlenül elárulta a hollétét.

59

„Figyelem, rendőrfőnökök: ha eddig nem foglalkoztatok ezzel a problémával, akkor szólok: eljött az ideje” – magyarázza Mark A. Marshall, Smithfield város rendőrfőnöke, a Rendőrfőnökök Világszövetségének igazgatója. Marshall körzetében is történtek kellemetlenségek: egyik kollégája hosszas autós üldözés és a gyanúsítottal való verekedés után posztolt arról, „milyen remekül szórakozott”, egy másik pedig tetoválásával dicsekedett. „Ilyenkor az jut eszembe: mi a francot gondoltak ezek az emberek” – csodálkozik a rendőrfőnök. Mint sokan mások, a világszövetség is kidolgozott egy szociális hálózatokon követendő rendőrségi kódexet. Ezekben legtöbbször az áll, rendőrtiszt nem tehet közzé olyan megjegyzéseket, melyek rossz fényben tüntetik fel a kapitányságot, felelőtlen viselkedést tükröznek, vagy megsértik valamilyen népcsoport vagy bárki más érzékenységét. Mások tovább mennek. Az albuquerquei rendelet például megtiltja a rendőröknek, hogy engedély nélkül azonosítsák magukat, mint a hivatal munkatársai, Pueblo város őrei pedig még csak nem is beszélhetnek munkájukról a hálón. A jogi szakértő szerint azonban az efféle rendelkezések alkotmányos volta kérdéses. „Lényünk egyik legalapvetőbb vonása, hogy mivel keressük kenyerünket – magyarázza David L. Hudson, a Vanderbilt Egyetem véleményszabadsági központjának munkatársa –, éppen ezért kérdéses, meg lehet-e teljességgel tiltani, hogy valaki erről beszéljen ismerőseivel.” Az albuquerquei rendőrfőnök szerint azonban meg kell állítani az egyre elharapódzó divatot, mivel az rontja a hatóság megítélését, ráadásul a bíróságon is kellemetlen helyzetbe hozhatja a rendőrséget. „Olyan ez, mint a mosdó fala húsz évvel ezelőtt – magyarázza Ray Schultz –, csak éppen ezt az egész világ látja, nem csak mi.”

5.10. A közösségi médiák egyszerre jelentenek kihívást és esélyt a rendőröknek 2011. április 7. 13:11, Berta Sándor A COMPOSITE európai uniós projekt kapcsán elvégzett felmérésből kiderült, hogy a kontinens rendőri szervezeteinek a közösségi oldalak jelentik a legnagyobb kihívást. A Comparative Police Studies in the EU (COMPOSITE) keretében a szakemberek tíz európai állam (Belgium, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Macedónia, Hollandia, Románia, Spanyolország és Csehország) rendőri szervezeteit keresték meg és arra voltak kíváncsiak, miként használják a rendőrök a mindennapokban a Facebookot, a Twittert vagy éppen a YouTube-ot. Kiderült, hogy különösen a Twitter használata eredményezett sikereket, ugyanakkor a nyomozóknak komoly nehézségeket jelent az internetes munkavégzésre való átállás. Az eredményeket egy jelentésben összesítették. A rendőri munka az elmúlt években rendkívül gyorsan megváltozott, ami elsősorban a szélessávú internetelérések elterjedésének köszönhető. A rendőrségek mellett az őket ellátó informatikai és távközlési cégeknek is szembe kell nézniük az új kihívásokkal, éppen ezért a COMPOSITE munkatársai e vállalatok tapasztalataira is kíváncsiak voltak. A szakemberek megállapították, hogy különösen hat IT-trend figyelhető meg a rendőrségeken: ezek a rendszerintegrációval, a megnövekedett mobilitással, a megfigyelési technológiákkal, a digitális biometriával, a felhasználói elfogadás problémáival és a közösségi médiákkal kapcsolatosak.

60

A legtöbb rendőrség már meglévő rendszereit szeretné összekötni más rendőri szervek hálózataival. Németország, Belgium és Hollandia között például létrehoztak egy intranetet. Egyre inkább elterjed a földrajzi adatok, például a GPS-koordináták alkalmazása is, utóbbiakat elsősorban a járőrautók mozgásának koordinálására használják. A mai nyomozók már a helyszínen lekérhetik a legfontosabb információkat, ehhez elengedhetetlenek a notebookok és a GPS-vevőegységek. Szintén megemlíthető a korszerű megfigyelési technológiák és a biometriai azonosítók elterjedése, ezek a megoldások főleg az épületek és a tehergépkocsik azonosításában, ellenőrzésében kapnak kiemelt szerepet. A rendőrök ugyanakkor egyáltalán nem boldogulnak könnyen az új technológiákkal. Sokuknak gondot okoz az új rendszerek megfelelő használata és gyakran előfordul, hogy éppen ezért a rendelkezésre álló erőforrásoknak és lehetőségeknek csak a töredékét használják ki. "A közösségi médiákat elsősorban Hollandiában és Nagy-Britanniában alkalmazzák a rendőri munkában. De elmondható, hogy minden megkérdezett rendőr a jövő központi kihívásának nevezte a közösségi médiák használatát és közölték: véleményük szerint az ilyen eszközök alapjaiban fogják megváltoztatni a rendőri munkát" - összegezte a tapasztalatokat Sebastian Denef, a Fraunhofer Társaság Alkalmazott Információtechnikai Intézetének (FIT) kutatója. A kihívás mellett a közösségi médiák komoly esélyt is jelentenek, hiszen a nyomozók közelebbi kapcsolatba kerülhetnek az internetezőkkel, a segítségüket kérhetik a különböző ügyek felderítésekor. Az emberek megtanulják, hogy a rendőrök a világhálón is jelen vannak és bátran kérhetnek tőlük segítséget, ha szükséges. A Nagy-Britanniában végrehajtott rendőrségi Twitter-tesztek sikeresen zárultak és nagy érdeklődést váltottak ki, ráadásul a rendőri munka is átláthatóbbá válik.

6. Általános ismeretek 6.1 Behálózva Mong Attila és Vajda Éva beszélgetése Barabási Albert-Lászlóval a Manager magazinban A természetben, a társadalomban vagy éppen a gazdaságban létező hálózatokat ugyanazok a törvényszerűségek írják le – állítja a magyar származású, Amerikában a Harvard vendégtanáraként dolgozó fizikus, aki szerint – amint ezt a Mindentudás Egyetemén tartott előadásában is kifejtette – ezen hálózatok működésének leírása és megértése számos probléma megoldását könnyítheti meg a rákkutatástól a gazdasági válságok megelőzéséig. manager magazin: Ön azt állítja, hogy a különböző hálózatok – legyen szó a természetről vagy az üzleti életről – sokkal inkább hasonlítanak egymáshoz, mint azt korábban gondoltuk, vagyis a törvényszerűségeik megértése alapvetően megváltoztathatja a gondolkodásunkat. Miben állnak az ön által leírt törvényszerűségek? Barabási Albert-László: A hálózatelmélet azzal foglalkozik, hogy megpróbálja megérteni a világháló struktúráját, ahol weboldalak kapcsolódnak össze a kattintások segítségével, vagy a gazdasági hálókat, amelyekben cégek vannak kölcsönhatásban, vagy éppen a társadalmi hálókat, amelyekben emberek kapcsolódnak egymáshoz az ismeretségeik által. A cél az, hogy

61

megértsük azokat a törvényszerűségeket, amelyek ezeket a hálókat leírják, és kitaláljuk, hogy miként tudjuk ezeket hasznosítani. mm: De mennyire kézenfekvő törvényszerűségekről van szó? (Lásd Hálótörvények ** című kiegészítést.) Kicsit leegyszerűsítve azt is mondhatnánk, hogy felfedezte: a hálózatban vannak csomópontok. B. A.-L.: Az persze nyilvánvaló, hogy csomópontok vannak a hálókban, különben nem létezne a háló. Ami azonban egyáltalán nem kézenfekvő, hogy mi köze van a világhálónak például a sejtekhez, mennyiben hasonlít a működésük. Amit megértettünk, az az, hogy bár a csomópontok és az azokat összekötő úgynevezett huzalok minősége, léptéke, élettörténete nagyon más, de a struktúrájuk hasonló. A klasszikus hálózatmodellek például azt feltételezték, hogy a hálózatok véletlenek, vagyis demokratikusak. Mindegyik csomópontot körülbelül ugyanolyan számú huzal köt össze a másikkal. Ezzel szemben a valódi hálók messzemenően nem demokratikusak. A sejtekben, a világhálón vagy éppen a társadalomban is rengeteg olyan csomópont van, amelyhez kevés számú huzal kötődik, míg néhány csomópontba hihetetlenül nagyszámú huzal fut össze. A vizsgálatok során az volt a meglepő, hogy az ilyen csomópontok egyáltalán nem véletlenül alakulnak ki, hanem működésüket jól meghatározott törvényszerűségekkel lehet leírni. Például ha van egy 9 milliárd pontból álló hálózat, akkor megjósolható, hogy hány olyan csomópont lesz, amelyhez 10 ezer huzal kötődik, és mennyi olyan, amelyhez csupán 20. Az is érdekes volt, hogy a huzalok megoszlásának törvényszerűségei éppen ugyanolyanok a sejtekben, mint az interneten vagy a társadalmi hálóban. Az a meglepő tehát, hogy a háttérben jól leírható matematikai törvényszerűségek húzódnak meg, amelyeknek fontos következményei vannak a hálózatok stabilitására vagy arra nézve, hogy miként állnak ellen a vírusok támadásának. mm: Ugyancsak kézenfekvőnek tűnhet annak felfedezése, hogy kicsi a világ, vagyis kéthárom közvetítővel bárkihez eljuthatunk. Ön is megemlítette, hogy Karinthy egy 1929-ben megjelent írásában felvázolta ennek a mechanizmusát. B. A.-L.: Való igaz, hogy Karinthy ösztönösen megérezte, amit a tudománynak csak mostanában sikerült bebizonyítania: az emberek legfeljebb öt kapcsolaton keresztül köthetők össze (lásd a kiegészítést Láncszemek címmel***). Ez volt az első, nyomtatásban megjelent változata annak a fogalomnak, amit ma „kisvilág-effektusként” (six degrees of separation), azaz hatlépésnyi távolság néven ismerünk. Ma már tudjuk, hogy a kis világok fogalma nemcsak a társadalom sajátja, hanem a legtöbb bonyolult hálóban felbukkan a világhálótól a sejtekig. mm: De mi mindennek a jelentősége? Hogyan fordítható le mindez egy cég vagy a gazdaság működésére? B. A.-L.: A közgazdaságtan klasszikus leírása szerint a gazdaság szereplői a piac közvetítésével lépnek kapcsolatba egymással, a cégek tehát nincsenek kölcsönhatásban. Bárki, aki a gazdasággal foglalkozik, láthatja, hogy ez nem pontosan így van. Itt is létezik egy háló, és a cégek egymással is kapcsolatban állnak, ráadásul néha nem piaci feltételek mellett. Időről időre hajlandók egymástól a piacinál magasabb áron is vásárolni, mert hosszabb távon dolgoznak együtt, vagy mert fontosabbnak tartják a bizalmat. A háló fogalma egyelőre ritkán jelenik meg a gazdasági gondolkodásban, mostanában kezdenek egyre többen a gazdaságra is hálóként tekinteni, hiszen így sokkal jobban érhetővé válik, mi is történik a rendszerben: a

62

gazdaság összeomlásától a válságok kialakulásáig és a versenyig. Üzleti területen még nem sok hálót sikerült feltérképezni, de vannak már jó példák. Ezek közé tartozik például a biotechnológiai cégek hálója, amelyről viszonylag pontos térképünk van. A szakemberek felrajzolták a biotechnológiai hálózat 1988 és 1999 közötti növekedésének különböző állomásait. 1988-ban, a kezdeti időkben jóval kevesebb kapcsolat volt, mint csomópont: a 79 szervezetet 31 kapcsolat kötötte össze. A hálózatban már ekkor látható volt néhány központi szerepű csomópont. Ezek voltak a terület első cégei, nélkülük a biotechnológiai hálózat darabokra hullott volna. Három évvel később, 1991-ben a hálózat már jelentősen sűrűbbé vált, mintegy jelezvén azt, hogy ez az iparág „felnőtt”. A cégek ma követik, hogy hol helyezkednek el a hálóban, esetleg hiányoznak-e stratégiai partnereik. Számos beszélgetést folytattam például egy nagy amerikai biotechnológiai cég vezetőjével, ahol éppen azt próbálták megérteni, hogy ezen a hálón belül hol vannak, hogyan lehet őket összehasonlítani a versenytársaikkal. mm: Hogyan és mire használják ezt az információt? B. A.-L.: A legtöbb alkalmazás a társadalmi hálók területén jelent meg. A társadalmat legkönnyebben úgy lehet leírni, mint egy ismeretségi hálót, az ismeretségeken keresztül pedig sok mindent el lehet intézni és információhoz is lehet jutni. A hat kézfogás vagy a kis világok elmélete alapján bármely két ember között nagyon rövid a távolság. A kihívás mindenki számára az, hogy hogyan hidalják át ezeket a távolságokat. Immár több tucat cég jelent meg a piacon, a társadalmi hálókat megpróbálják feltérképezni, hálózatelméleti algoritmusokat használnak arra, hogy rövid utakat találjanak az egyének között. Azok a cégek, amelyek a hálózatelméletből akarnak pénzt keresni, leginkább az értékesítés támogatásával foglalkoznak. Az értékesítőknek adnak el szoftvercsomagokat, amelyek segítségével megtalálják ezeket a rövid utakat. Más vállalkozások különböző alkalmazásokat építenek az elméletre, ami a partnerkereséstől egészen a közösségek kiépítéséig terjed. A bizniszmodell lényegében az, hogy egy bizonyos térben összehozzák a hasonló érdeklődésű embereket, és reklámokat értékesítenek. mm: A cégek belső szervezetének erősségeit vagy gyengeségeit hogyan lehet kimutatni a hálózatelmélet segítségével? B. A.-L.: A cégen belüli társadalmi hálók leírásával korábban is foglalkoztak, elsősorban szociológusok mérték föl a helyzetet interjúk segítségével, megkérdezték az embereket, hogy ki kivel kommunikál. Most azonban pusztán az e-mail és a telefonforgalom alapján ez az átvilágítás szinte automatikussá válhat. Ezt az információt ráadásul nagyon nehéz manipulálni, hiszen nemcsak az derül ki belőle, hogy ki kivel beszél, hanem az is, hogy milyen gyakran. Tudok olyan magyar cégről, amely az így felrajzolt térképet is figyelembe vette, amikor a leépítésekről döntött, arról tehát, hogy mely munkatársától fog megszabadulni. Ügyeltek arra, hogy az úgynevezett nagyon „csatolt” személyektől, olyanoktól tehát, akik a kommunikáció alapján fontosak voltak a szervezetben, ne szabaduljanak meg. Ezen felmérések segítségével azt is el lehet dönteni, hogy hol hiányzik a rendszeres kommunikáció, és stratégiai döntéseket is lehet hozni. Például pontosan lehet látni, hogy együttműködik-e két egység, amelynek együtt kellene működnie. mm: Lehet-e következtetni ezekből a törvényszerűségekből a gazdasági válságok kialakulására, főleg azokban az esetekben, amikor a dominóelv szerint dőlnek össze piacok?

63

B. A.-L.: Az biztos, hogy rengeteg nagyon érzékeny függőség létezik a bankok és a vállalatok vagy a cégek egymás közötti kapcsolataiban, amelyek felborulásához elégséges az, hogy kéthárom elem összeomoljon. A „just-in-time delivery” elve miatt – vagyis hogy a gyártó cégek optimalizálják a termelésükhöz szükséges anyagokat, részegységeket, és a raktározás költségeinek csökkentése érdekében minden csak a megfelelő pillanatban érkezik meg – a nagy gyártó cégek erőteljesen függenek a beszállítóktól. Ha az egyik megrogyik, a többi sem tud szállítani. A legjobban dokumentált összeomlások a pénzügyi piacon történnek, ilyen volt a délkelet-ázsiai pénzügyi válság is. Ezek a függőségek leírhatók lennének a hálózatok segítségével. A probléma azonban a gazdasági élettel az, hogy az információk többnyire az üzleti titok kategóriájába tartoznak, így a pontos helyzetet nagyon nehéz felmérni. mm: A természetben kialakult hálókról azt állítja, hogy nagyon hibatűrőek. Nem mond ennek ellent az olyan gazdasági összeomlás, amelyről beszélt? B. A.-L.: Nem. Hadd említsek egy internetes példát! 2000 januárjában egy számítógépes kísérletsorozatot hajtottunk végre, azt teszteltük, hogy mennyire ellenálló az internet a routerek meghibásodásával szemben. Legnagyobb meglepetésünkre a hálózat nem akart szétesni. Az összes csomópont 80 százalékát el tudtuk távolítani úgy, hogy a fennmaradó húsz százalék még mindig együtt maradt. Ezzel szemben, amikor a crackerek tevékenységét szimuláltuk, vagyis szisztematikusan nagy csomópontokat emeltünk ki, hamar összeomlott a rendszer. Az általam leírt, úgynevezett skálafüggetlen hálózatok tehát két fontos tulajdonsággal rendelkeznek. Egyrészt nagyon hibatűrőek, másrészt viszont a támadásokkal szemben nagyon is sérülékenyek. Mindezt jó tudni, ha az ember ezekre a hálózatokra van utalva. ** Hálótörvények A tudósok hosszú évtizedeken keresztül azon a véleményen voltak, hogy a természetben vagy mesterséges úton létrejövő hálózatok véletlenszerűen rendeződnek el, vagyis a két magyar matematikusprofesszorról, Erdős Pálról és Rényi Alfrédről elnevezett elv alkalmazható rájuk. Bár a 60-as években kidolgozott modell elegáns matematikai megoldást adott a hálózatok problémájára, nem volt alkalmazható az élet számos területén. Barabási kutatócsoportja rámutatott arra, hogy ha az Erdős–Rényi-féle elvet alkalmaznánk a világhálóra, akkor a legtöbb weboldalra ugyanannyian látogatnának el, és csak nagyon kevés oldalnak lenne az átlagnál sokkal több vagy sokkal kevesebb látogatója. A világhálón ezzel szemben a legtöbb oldalra csak nagyon kevés oldal mutat, néhányra pedig éppen ellenkezőleg, majdnem mindenki. Ezt a fajta hálózatot Barabási skálafüggetlennek nevezte. Az internet szisztematikus feltérképezése igazolta is a feltételezést: a hálózati pontok elrendeződése világosan kimutatta, hogy egyes pontok „népszerűsége” jóval nagyobb a többinél. Az elvet ráadásul más, az informatikától távol eső területen is alkalmazni lehetett. A gazdaságban hasonló szereppel bírnak az olyan cégek, mint az IBM vagy az operációs rendszerek piacán a Microsoft, melyeket megszámlálhatatlan gazdasági kapcsolat fűz kisebb cégekhez. A biológiában hasonló hálózatokat mutattak ki a sejtekben is. Barabási szerint a valódi hálózatok fejlődését két alapvető törvény irányítja: a növekedés és a népszerűségi kapcsolódás. Vagyis az, hogy egyrészt minden hálózat egy kis magból indul és új csomópontok hozzáadásával bővül, másrészt pedig, hogy amikor ezek az új csomópontok arról döntenek, hogy hová kapcsolódjanak, előnyben részesítik azokat a csomópontokat, amelyek eleve több huzallal rendelkeznek.

*** Láncszemek Karinthy Frigyes Minden másképpen van című tárcagyűjteményében, a Láncszemek című írásában a következők olvashatók: „Annak bizonyításául, hogy a Földgolyó lakossága sokkal közelebb van egymáshoz, mindenféle tekintetben, mint ahogy valaha is volt, próbát ajánlott fel a társaság egyik tagja. Tessék egy akármilyen meghatározható egyént kijelölni a Föld másfél milliárd lakója közül, bármelyik pontján a Földnek – ő fogadást ajánl, hogy legföljebb öt más egyénen keresztül, kik közül az egyik neki személyes ismerőse, kapcsolatot tud létesíteni az

64

illetővel, csupa közvetlen - ismeretség alapon. (…) – Na erre kíváncsi vagyok – mondta valaki; – hát kérem, mondjuk... mondjuk, Lagerlöff Zelma. – Lagerlöff Zelma – mondta barátunk, mi sem könnyebb ennél. Két másodpercig gondolkodott csak, már kész is volt. Hát kérem, Lagerlöff Zelma, mint a Nobel-díj nyertese, nyilván személyesen ismeri Gusztáv svéd királyt, hiszen az adta át neki a díjat, az előírás szerint. Márpedig Gusztáv svéd király szenvedélyes teniszjátékos, részt vesz a nemzetközi nagyversenyeken is, játszott Kehrlinggel, akit kétségkívül kegyel, és jól ismer, Kehrlinget pedig én magam (barátunk szintén erős teniszjátékos) nagyon jól ismerem. Íme a lánc, – csak két láncszem kellett hozzá a maximális öt pontból. A nehezebb feladatot: egy szögecselő munkást a Ford-művek műhelyéből, ezek után magam vállaltam, és négy láncszemmel szerencsésen meg is oldottam. A munkás ismeri műhelyfőnökét, műhelyfőnöke magát Fordot, Ford jóban van a Hearst-lapok vezérigazgatójával, a Hearst-lapok vezérigazgatójával tavaly alaposan összeismerkedett Pásztor Árpád úr, aki nekem nemcsak ismerősöm, de tudtommal kitűnő barátom – csak egy szavamba kerül, hogy sürgönyözzön a vezérigazgatónak, hogy szóljon Fordnak, hogy Ford szóljon a műhelyfőnöknek, hogy a szögecselő munkás sürgősen szögecseljen nekem össze egy autót, éppen szükségem lenne rá.”

6.2. Internetes politikai kampány Idézetek Burján András tanulmányából A tanulmány célja áttekintést adni a 2010-es hazai internetes politikai kampányról, a felhasznált alkalmazásokról és a jövőbeni lehetőségekről. A 2010-es magyarországi országgyűlési választások kapcsán szó esik arról is, hogy az online politikai kommunikáció már önálló területet tölt be a pártok kampányában. Az aspiráns politikai szerveződések felfedezték az internet kínálta költséghatékonyságot, imázs-építési lehetőséget és szervezetirányítási képességet. Az internet aktív használata és a közösségi média lehetőségeinek kiaknázása alapjaiban változtatja meg a politikai kampányok minőségét és a választások menetét, segítve ez által a részvételi demokrácia kultúrájának terjedését. A tanulmány itt közölt, első részének hármas felépítése során a bevezetőt a kampányok technikai és történeti fejlődésének vizsgálata követi az 1920-as évektől kezdődően, majd az üzenetközvetítő szolgáltatások részletesebb – webes naplók, keresőmarketing, videomegosztók, mikroblogok – bemutatása történik Gyurcsány, Sárközy, Obama és Orbán választási sikereinek tükrében.1 6.2.1. Videomegosztás – YouTube Az amerikai székhelyű YouTube-ot 2005 februárjában Chad Hurley és Steve Chen alapították. Az online videó-megosztó portál hivatalos indulása 2005 novemberében volt, ám az első video – „Én az állatkertben” címmel már 2005. április 23-án felkerült az oldalra. 2006 októberében a világ legnagyobb internetes keresőcége, a Google 1,65 milliárd dollárért (mai árfolyamon számolva 330 milliárd HUF) felvásárolta a YouTube-ot, ami hamarosan a világ legnagyobb videó-megosztó szolgáltatásává vált (szipeter, 2006). A szolgáltatás gyors elterjedését eleinte a képi és hang tartalmakat közlő társaságokkal kötött (pl: BBC, Universal Music Group, Sony Music Group, Warner Music Group) együttműködés segítette, majd a mobil eszközök elterjedése. Beépített kamerával ellátott mobiltelefonok, digitális fényképezőgépek segítségével bárhonnan feltölthetők lettek a videók a YouTube felületére, megosztva a kiválasztott pillanatot, audiovizuális effektekkel bővítve. Mára a felhasználók által generált forgalom eléri a percenként közel egynapnyi videóanyag feltöltését, melynek háromnegyede az Amerikai Egyesült Államokból származik. A YouTube a megjelenítéshez az Adobe Flash technológiát alkalmazza, feltölteni pedig szinte akármilyen videóformátumú fájt lehet. A YouTube által nyújtott lehetőség nagyságát mutatja, hogy a Times magazin a 2006-os év találmányának választotta. A szolgáltatás megoldásai forradalmasították a videózást,

65

tömegesen terjedtek el videofelvételre alkalmas mobiltelefonok és videószerkesztő szoftverek, mindez pedig magával hozta a hagyományos média átalakulását. Az alkalmazásprotokoll interfész (API) közzétételével a felhasználók, programozók egyedi technikai megoldásokkal is bővíthetik, testre szabhatják a videómegosztó felületét. A hamarosan extrém méretű feltöltések miatt 2006. március 14. óta időkorlátozást vezettek be a videók hosszában, jelenleg pedig egy-két gigabyte-os méretbeli limit is érvényben van. A növekvő sávszélesség és a szélesvásznú televíziózás mindennapossá válása eredményeként a rendszer elérhetővé tette a videókat jobb minőségben is: nagyobb felbontás, 16:9 képarány. A YouTube tiltja a jogvédett felvételek feltöltését, a szerzői jog tulajdonosának hozzájárulása nélkül közölt felvételeket a lehető legrövidebb időn belül törlik a videómegosztóról. Az audiovizuális internetes tartalmak közösségi médiumokon keresztüli megosztásának jelentős szerepe van választási kampányokban a vélemények kialakításához elengedhetetlen politikai információk begyűjtésében, a potenciális választók véleményeinek kifejezésében – ezáltal fontos szerep jut a választói visszacsatolásnak. A YouTube és a többi videomegosztó portál által nyújtott videómegosztás jellegzetessége, hogy a politikusokat állandó kontroll alatt tartja, mivel cselekedeteik, megnyilvánulásaik bármikor rögzíthetők, és feltölthetők az internetre. Az internet ugyanakkor hatékony forrásként szolgál, hogy az emberek utánajárhassanak a különböző kérdéseknek, megoszthassák egymással nézeteiket. A politikai tartalmú internetes videók esetében a politikusnak nem árt tisztában lennie néhány alapvető vonással: 1. A videómegosztó nem tévé, eltérőek a funkciók, más a környezet. 2. Ne legyen túl hosszú a tartalom. Ha a politikai spot harminc másodpercnél, a „filmek” pedig öttíz percnél hosszabbak, akkor a felhasználó könnyen ráun a videóra, legyen az akármilyen témájú és megjelenítésű. 3. A hitelesség és természetesség érzete kiemelt szerephez jut a felvételen. Az erőltetett, mesterséges megjelenés ellenkező hatást ér el, visszatetszést keltve a nézőkben. 4. Egy sikeres video elengedhetetlen kritériuma az egyediség, ami valamilyen pluszt nyújt az érdeklődőnek. Ez lehet egy humoros jelenet (pl.: Gyurcsány-tánc), vagy a korábban az előző pontban említett emberi vonás, amit már sokan elképzelhetetlennek tartanak egy politikustól (Miller, 2008). 2008 óta elérhető a YouTubeInsight (Youtube) nevű statisztikai adatszolgáltatás, megkönnyítve az online videómegosztók politikai kampányban való eredményeinek mérését. Ennek keretein belül a videókat feltöltő regisztrált felhasználók megtudhatják, hogy az adott videót honnan, mennyien és milyen korosztályokból nézték meg, és milyen a feltöltött film népszerűsége (az IP-cím alapján). Az online video politikai célú felhasználását – ahogy fentebb említettem – először Nicolas Sarkozy vetette be a francia elnökségért folytatott küzdelemben, 2007-ben. Személyes honlapján saját online tv-t indított az internetre feltöltött kampányvideókból, melyeket a látogatók, szimpatizánsok megjegyzésekkel láthattak el. A netes video legnagyobb előnye – költséghatékonyságán kívül – a formátumban található, ugyanis minél könnyebben fogyasztható az érdeklődők számára (nem kell végig olvasgatni az adott cikkeket és tudósításokat, de még a képgalériákat sem), annál gyakrabban veszik igénybe. Sarkozy a választásokon később legyőzte szocialista ellenfelét, a sikerben döntő szerepet játszottak a politikai üzeneteket közvetítő klipek és a határozott, tettre kész imázst sugárzó videofelvételek. A 2008-as amerikai elnökválasztás alkalmával minden korábbinál nagyobb szerepet kaptak a netes politikai videók, az előző választási időszakhoz képest megötszöröződött ezek használata. A Cisco Visual Networking Index (VNI) legutóbbi felmérése az online videók és egyéb közösségi médiaalkalmazások hatásával kapcsolatosan megállapította, hogy az internet kiemelt helyen szerepelt az amerikai elnökválasztással kapcsolatos hír- és információforrások között (Wirt, 2008). A válaszadók 62 százaléka nevezte meg az internetet, mint rendszeresen használt információ- és hírforrást a 2008. évi elnökválasztásokkal kapcsolatban; ezt egyedül a

66

televízió múlta felül (82 százalék). A regisztrált szavazók mintegy harminc százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen online videókon követi a választási kampány eseményeit; közülük 75 százalék érezte úgy, hogy az online videók segítségével jobban „képbe tudott kerülni” az elnökválasztás kapcsán. A demokraták hajlamosabbak voltak hagyományos híroldalakon és közösségi hálózati webhelyeken keresni a videótartalmakat, míg a republikánusok a demokratáknál nagyobb mértékben használták a keresőket az ilyen tartalmak fellelésére. Az online videók fogyasztói érdeklődőbbnek tűnnek a 2008-as elnökválasztások iránt az online videókat nem használó társaiknál: az online videófelhasználók 62 százaléka szorosan nyomon követte az elnökválasztások alakulását, míg ez az arány csak 37 százalék volt az online videókat nem használóknál; az online videókat használók 68 százaléka, a nem használók csupán 47 százaléka követte mind a demokraták, mint a republikánusok országos kongresszusát. Barack Obama amerikai elnök választási győzelme óta is nagy hangsúlyt fektet a világhálóra, 2009 februárjában a YouTube videómegosztó portálon közel egy órán keresztül válaszolt az internetezők által feltett több mint 11 ezerből a legjobbaknak megszavazott kérdésekre (MTI, 2010). Magyarországon a 2010-es év tekinthető ebből a szempontból vízválasztónak. Az előző választások során is fellelhetőek voltak politikai célú internetes videók – akár párt, akár civil kezdeményezés eredményeként. 2008-ban Orbán Viktor révén videóblog (vblog) is indult hazánkban. Az idei országgyűlési választásokon a kampányköltségek alacsonyan tartása és az új web 2.0-ás eszközök használatának demonstrálásaként minden, a parlamentbe igyekvő politikai párt elkészítette videóit. A videómegosztó portálok közül itthon a legnépszerűbbek az amerikai YouTube és a magyar fejlesztésű Videa, Indavideo. A fiatalok különösen fogékonyak a technikai újdonságok iránt, megszólításuk is könnyebb az online felületeken, de a netes penetráció rohamos bővülése miatt az egész hazai társadalom nyitottá vált az ilyen megoldások irányába. A Gemius év eleji felmérése igazolja ezeket a folyamatokat: a YouTube videómegosztó oldal népszerűsége Magyarországon hamarosan beéri az iWiW magyar közösségi portál népszerűségét, vagyis a YouTube 2010-es 63 százalékos elérési mutatója (100 netezőből 63 használja) nemsokára beéri az iWiW-ét (65 százalékos elérés) (Gemius, 2010). A hivatalos politikai kommunikációban eleinte kevés szerepe volt a videómegosztó portáloknak. 2009-ben az Európai Parlament választási kampányában a Fidesz gyakorlatilag egyetlen online videóval kampányolt (még a tévé-spotokban is ezt használta fel), rávilágítva Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon hasonló tulajdonságaira. A netes kampányok színvonalát jól jellemzi, hogy a legemlékezetesebb videók politikai kudarcot eredményeztek. Mesterházy Attila februárban feltöltött videóüzenetében témákat javasolt Orbán Viktor évértékelőjére, ám a YouTube-ra tömegével érkezett negatív kommentelések hatására az MSZP visszakozni kényszerült (Radics, 2010). A bejutásért küzdő MDF-t pedig Szécskai Gábor, a CivilKontroll.net által közzétett belső videója járatta le, nevetségessé téve jelöltjeiket és megkérdőjelezve alkalmasságukat a politikai pályára (STOP, 2010). 6.2.2. Mikroblogolás – twitter A twitter egy olyan mikroblog (korlátozott méretű és formájú webes napló) szolgáltatás, amely lehetővé teszi használóinak, hogy rövid (maximum 140 karakteres) bejegyzéseket, vagy egymásnak szánt üzeneteket írjanak. A twitter (magyar jelentése: csivitelés/csicsergés) szolgáltatás három és fél éve – 2006 márciusában – indult San Franciscóból. Ingyenes, online, valós idejű, közösségi kommunikációs alkalmazás IRC (Internet Relay Chat) mintára. Felhasználása főként ismerősökkel, barátokkal történő kapcsolattartásra fókuszál, de reklám

67

funkciókkal is bír. Az üzenetek kifejezhetik a felhasználók pillanatnyi hangulatát, érzelmeit, közzétehetik a véleményüket és megoszthatják a velük történt eseményeket. A twitter előnye, hogy az e-mailnél gyorsabb, az sms-nél sokoldalúbb, és a blognál tömörebb kommunikációs megoldás. Alkalmazható az esti bulizás leszervezésétől kezdve, a hírterjesztésen keresztül akár marketing tevékenységre is. Használata során figyelembe kell venni, hogy nem célja és nem is képes a blogok helyettesítésére a terjedelmi és technikai különbségek miatt. A mikroblogon a blogokhoz hasonlóan egy ember szól a hallgatóságához. A twitternél az alkalmazásprogramozási interfész (API) megnyitásával a fejlesztések optimalizálását és mash-upok (összekapcsolt webalkalmazások) megjelenését is lehetővé tették. A twitter magyar felhasználókra szabott verziója, illetve magyarul írókra szűrő megoldás a Turulcsirip vagy a csacsa.hu. A twitter elérhető webes felületen és mobiltelefonról is, sms útján. A twitterezők speciális karaktereket használva különböző funkciókat érhetnek el (pl.:„#szó” – kulcsszavas keresés megkönnyítésére használatos, segítségével nyithatunk saját csatornákat, közös témákat, valamint címkézhetünk is). 2009 májusában az előző évhez képest 82 százalékkal nőtt a közösségi oldalakon töltött idő mennyisége, és 67 százalékkal gyarapodott az átlagos időtartam, amit egy felhasználó eltölt kedvenc közösségi hálózatán. A twitteren 2009 júniusáig a kétmilliárdot is meghaladó üzenetváltás történt, novemberre ötmilliárd, 2010-ben elérte a tízmilliárdot (Reed, 2009). A regisztrált tagok 10 százaléka bonyolítja az üzenetek kilencven százalékát (Heil, 2009). A regisztráltak háromnegyede (73 százaléka) tíznél kevesebbet posztolt, függetlenül attól, mióta tagjai a rendszernek. A webes biztonsággal foglalkozó Barracuda Networks jelentése szerint a regisztrált ötvenmilliós tagság valójában húszmillió sincs (Reisinger, 2010). A tapasztalatok alapján általánosan elmondható, hogy a felhasználók a regisztrálás utáni harmadik hónapban erősen inaktívvá válnak. A twitterezés professzionális politikai célú felhasználását Obama, az Egyesült Államok elnöke valósítja meg leginkább. Obamának a twitteren több millió követője van. A 2008-as elnökválasztás napján a twitter szolgált Obama elektronikus szavazatfigyelő berendezéseként. Napi élő kapcsolatban állva szöveges üzenetekkel ösztökélték egymást arra, hogy mindenki leadja szavazatát (Libert & Faulk: 2009). Hivatalba lépése után sem hagyott fel a csatorna intenzív alkalmazásával (pl.: ghánai látogatása alkalmával egy saját twittercsatornát, és egy blogot is felállított a sajtóstábja). Az amerikai kongresszusi képviselők harmada twitterezik, politikai észrevételeikről és utazásaikról közölnek mikroblogokat. A listavezető a 73 éves John McCain volt elnökjelölt 1,7 millió követővel (MTI, 2010). A nemek között a mikroblogon sincs egyenlőség, mert kétszer annyira valószínű, hogy a férfiak más férfiak csatornájára iratkoznak fel, mint hogy nőket vegyenek fel a figyelt felhasználók közé. A trend a női twitterezőkre is igaz, ám itt csak 25 százalékkal valószínűbb, hogy férfiakat vesznek fel a követettek listájára (Heil, 2009). A frissítési gyakoriság alapján mindkét nem képviselői ugyanolyan ütemben írnak újdonságokat a twitterre. Hazánkban az internetes penetráció már eléri a kritikus tömeget a meglévő, illetve az új web 2.0-ás alkalmazások széleskörű elterjedéséhez. Magyarországon a twitter-használók mára hozzávetőleg 30-40 ezres felhasználói tábort alkotnak, napi 40–50 ezer bejegyzést írnak, a felhasználók többsége pedig budapesti lakos. A hazai twitterezők szinte kivétel nélkül nagyobb városokból érik el a mikroblogot. A magyar felhasználók kb. 85 százalékának nyilvános az adatlapja, és sokkal aktívabban használják a mikroblogot, mint egy átlagos twitterező. A Csirip felmérése szerint a regisztráltak, ha nem is állandóan, de valóban használják is a szolgáltatást (Csirip, 2010). A hazai celebek regisztrációja kevésbé jellemző a hazai rendszerre, a twitterezők kisebb, három-ötfős közösségekbe szerveződnek. Egynél több magyart a hazai felhasználók kétharmada követ, ám ötnél több magyar barátja már csak 40 százalékuknak van. Ráadásul alig több mint száz olyan magyar felhasználó van, akinek legalább 100 magyar követője van. A magyar mikroblogolók a szimmetrikus kapcsolatokat – oda-vissza követés – kedvelik, ami

68

azt jelzi, hogy a felhasználás jellege még nem lépett túl a baráti kapcsolatok ápolásán a professzionális kommunikáció irányába (Csirip, 2010). A szolgáltatás megfelelően használható kampányeszközként való alkalmazásra, mert nemcsak költséghatékonyan közvetíthetőek az üzenetek, hanem gyorsan is, a kívánt célcsoport pedig pontosan beazonosítható a kampány során. A twitterezés emellett a nemzetközi hatások miatt már önmagában is divatos tevékenység és a fiatalos imázs sugárzója. Sokoldalú, megújulásra képes és rugalmas attitűdöt mutat kifelé. Bár nálunk arányait tekintve kevesen használják – a politikai szervezetek különösen –, de ők egy technológiailag fogékonyabb és befolyásosabb véleményformáló közösség tagjai. A releváns magyarországi politikai pártok elvétve használják, többnyire csak a regisztrációig jutottak, követőket csak a Jobbik és az LMP gyűjt, az ő aktivitásuk a legjelentősebb a twitteren. A Fidesznek 2010 elején 242 követője, az MSZP-nek 150, a Magyar Demokrata Fórum budapesti csoportjának 206 fő, az LMP-nek 721, a Jobbiknak pedig majdnem ezerfőnyi követője van. A politikusoknál is hasonlóak az arányok: Orbán Viktor nem hivatalos oldala 22 követővel rendelkezik, Bokros Lajos hússzal, Mesterházy Attila kilenccel, Vona Gábor 110-zel (Twitter, 2010). E számok alapján is megállapítható, hogy a hazai politikai élet korántsem használja ki a mikroblogolásban rejlő lehetőségeket, annak ellenére, hogy minimális ráfordítás mellett lehetne elérni több tízezer internetezőt. A twitter felületében mozogva láthatjuk, hogy a mikroblog szolgáltatás itthon inkább csak néhányak „játékszere”, az üzleti világ pedig elsősorban vállalati közlemények továbbítására alkalmazza. Az emberek többsége jelenleg nincs tisztában a szolgáltatás nyújtotta előnyökkel. A twitterezés egy napon – ahogy a televízió a törvényhozási ülések közvetítésével közelebb hozta az emberekhez a törvényhozási vitákat – forradalmasíthatja a választók és a politikusok viszonyát. A twitterezés tömeges valós idejű üzenetváltásokat tesz majd lehetővé a választók és a képviselők között – akár szavazás előtt –, közvetlenebbé téve a demokráciát. 6.2.3. Közösségi ismeretségi oldalak – Facebook, iWiW, MyVIP A Facebook egy, az Amerikai Egyesült Államokban létrehozott közösségi ismeretségi hálózat, amelyet 2004 elején Mark Zuckerberg, Chris Hughes, és Andrew McCallum közösen fejlesztettek ki, és 2004. február 4-én meg is kezdte működését, átmenetileg a thefacebook.com címen. A Facebook lényege az emberi kapcsolatok gyűjtése és fejlesztése online felületen, először a felhasználók közeli, majd az egyre távolabbi környezetében – ugyanakkor lehetőséget ad a megosztásra is. Az ötlet a Harvard Egyetem belső kommunikációját kívánta megreformálni. Kezdetben csak a Harvard hallgatói számára volt elérhető, ám az indulástól kezdve a hálózati hatás miatt néhány óra alatt 1200–1500 diák csatlakozott a szolgáltatáshoz. Pár hónappal később szinte mindegyik USA-beli egyetemre is kiterjesztették, majd az összes középiskolára és végül minden 13 évesnél idősebb tanuló is regisztrálhatott a Facebookon. Ekkor már a ma is használatos facebook.com címen volt elérhető az oldal. A csatlakozást megkönnyítette, hogy a rendszerbe meghívás nélkül, egyszerű regisztrálással lehet bekerülni (en.wikipedia.org, 2010). A Facebook komplexitása miatt sokkal inkább alkalmas a történések, élmények megosztására, mint a klasszikus csatornák, például a telefon vagy az e-mail. 2008-tól a Facebook rendszere erőteljes bővülésen ment át mind a regisztráltak számában, mind a felhasználói felületben, mivel az amerikai választások során a kampánystratégák preferálták a választók célirányos és költséghatékony megszólítására alkalmas eszközöket. A mobiltelefónia fejlődése révén is egyre több készüléket láttak el Facebook klienssel, 2008-tól az iPhone applikációja forradalmasította a mobil közösségi média használatát. A népszerű közösségi hálózat a mobiltelefonok kijelzőjét is meghódította, 2010-ben a mobiltulajdonosok által felépített online kapcsolatok időtartamának közel felét a Facebook tudhatja magáénak (gsmworld.com, 2010).

69

Az API hozzáférhetőségével számos minialkalmazás is megjelent, amiket kiválóan lehet marketing célokra is felhasználni (pl. közösségi oldalainkon ismerőseink törlése Burger King hamburgerért cserébe [news.cnet.com, 2009]). A rendszer megnyitása a szoftverfejlesztők aktivitása révén újabb és újabb forgalomgeneráló programokat, beépített flash-es alkalmazásokat vagy netes játékokat (pl. FarmVille) eredményezett. Ezek a játékok töltik be jelenleg a legnagyobb szerepet a Facebook növekedésében és gyakoribb használatában, mivel sok felhasználó szinte csak ezekkel múlatja idejét a Facebookon belül. A növekedés gyorsuló ütemét jól tükrözi, hogy a közösségi oldal 2008 augusztusa végén 100 millió aktív felhasználóval rendelkezett, 2009 elején már 150 millióval, áprilisra a 200 milliós határt is átlépte, majd egy év alatt megduplázódva, 2010 tavaszán elérte a 400 milliót. A bővülés nemcsak ebben mutatkozik meg, hanem az egy főre jutó napi átlagos használatban is, ami a legfrissebb statisztikai adatok alapján 14 perc (blog.nielsen.com, 2010). A politikai kommunikációnak a Facebookra annak imázs-formáló, jól megválasztható célcsoportja, személyre szabható minialkalmazások és költséghatékonysága miatt van szüksége. Az amerikai elnökválasztás ideje egybeesett a közösségi oldalak széleskörű elterjedésével, amit az is elősegített, hogy Obama kampánystábjához csatlakozott Mark Hughes, a Facebook egyik alapítója is. Tökéletesen felismerte a rendszer politikai lehetőségeit, és belső tapasztalatainak köszönhetően nagyszerűen ki is használta. Milliós nagyságrendben voltak képesek embereket megmozgatni, figyelmüket és lelkesedésüket fenntartották a naponta többször csepegtetett bennfentes hírekkel, speciális tartalmakkal. A közös siker ideájával az internetes felhasználókat önkéntes aktivistákká tudták tenni. Az interneten eddig legnagyobb sikert arató politikusnak, Obamának közel nyolcmillió rajongója van a Facebookon, ami arányaiban is sokkal jobb a magyar politikusokénál (pl.: Orbán Viktort a hazai felhasználók jelenleg nagyjából 1/40-ed része, míg Obama elnök profilját 1/13-ad része követi figyelemmel). Több mint 210 millió netező van az Egyesült Államokban, ezek több mint a felének van Facebook-profilja, tehát az ottani netezők fele facebookozik is, és minden tizenötödik(!) Obama ismerőse. A Facebook minialkalmazásaiban lévő potenciált is professzionálisan kihasználták: például a felhasználók egy erre szolgáló ablak segítségével honlapjaikon jelezhették barátaiknak, hogy már eleget tettek állampolgári kötelességeiknek és voksoltak (a választás estéjén keleti parti idő szerint 10.30-kor már több millióan éltek ezzel a lehetőséggel, a regisztrált szavazók száma elérte a 4,9 millió főt [Barry-Rick, 2009: 102]). A közösségi oldal a demokrácia olyan barométereként szolgált, ami korábbi elnöki kampányok során még nem állt rendelkezésre. A Facebook hazai áttörését főként a magyar nyelvű elérhetőség tette lehetővé. Az interaktív funkciókkal rendelkező hálózat főleg a főiskolán és egyetemen tanulók vagy már végzett magyar fiatalok körében népszerű. A hazai közösségen belül felülreprezentáltak a 18–24 évesek, akik körülbelül háromszázezren lehetnek. 2009. év végi adatok szerint a hazai tagok 56,1 százaléka nő és 43,9 százaléka férfi. A felhasználók 34,2 százaléka 18–24 év közötti, a 25–34 éves korosztály részesedése pedig 32 százalék. A 35–44 évesek csak 12 százalékot tesznek ki, a 14–17 esztendős tinédzserek pedig 11,3 százalékos részesedéssel vesznek részt (itmania.hu, 2009). A felhasználói számok rohamos növekedése a hazai penetrációban is tetten érhető: 2008 januárjában 60 ezer, 2008 telén pedig 140 ezer magyar felhasználója volt a szolgáltatásnak, 2009 nyarán 350 ezer. Napjainkban a presztízs, a network hatás, valamint a Facebook terjedési együtthatói (kontaktlista, tartalommegosztás támogatása, event, fan page marketingereje) miatt több mint egymillióra tehető a tagság (magyarországi lakóhely alapján, de valójában a magyar nyelvre való szűkítéssel ennél kb. 10–15 százalékkal kevesebb). A gyorsuló növekedés annak ellenére tapasztalható, hogy a Facebook hazánkban csak a harmadik legnagyobb közösségi hálózati oldal az iWiW és a MyVIP mögött.

70

A hazai vezető politikusok mindegyike az amerikai kampánytanácsadók hatására (David Plouffe, aki 2006 óta Obama kampánymenedzsere, a Fidesznek tartott ilyen témájú felkészítést 2009 telén [origo.hu, 2009], illetve a nemzetközi jogi környezet és személyiségi jogi gyakorlat miatt rendelkezik Facebook-profillal, illetve rajongói oldallal, holott az iWiW jelenleg is a második leglátogatottabb magyar weblap és a lakosság közel fele megtalálható rajta. A parlamentbe bejutni szándékozó pártok számára létkérdés, mennyire képesek mozgósítani szavazóikat, néhány ezer rajongó a hálózati kapcsolatok miatt sokszoros hatást tud elérni az üzenetek közvetítésében. A magyar politikusok és pártok együttesen 50 ezer embernél többet nem tudtak közvetlenül csatlakoztatni facebookos csatornájukhoz. Ez főként a pártok egységes és tudatos megjelenésének hiánya miatt volt, de időnként felcsillant a „kötelező kör” effektus is (azaz, a közlések rendszertelensége), ami nagyban ronthatta a hitelesség és az elköteleződés látszatát. Az SZDSZ esetében 2010 elején egyetlen Facebook csoport sem volt, teljesen eltűnt a párt erről a felületről is. Az MDF mint párt, elhanyagolható jelenléttel rendelkezik (170 főnyi ismerősi kör). Az LMP új pártként és kezdetleges humán és anyagi erőforrásai miatt rá van kényszerülve a netes kampány előnyeinek kihasználására, a párt intenzív kommunikációt folytatott ezen a csatornán is. 2010. március közepén háromezret meghaladó ismerőssel rendelkeztek, naponta többször is kommunikáltak a rajongókkal üzenetek formájában, ezeket pedig többnyire összekapcsolták a honlap tartalmával. Az MSZP egyetlen releváns próbálkozása is a Facebookon történt, ahol szinte napi rendszerességgel osztotta meg az mszp.hu oldalon megjelenő híreket, a reakciók viszont rendre elmaradtak. A bejegyzéshez gyakran hozzászólás sem érkezett, és a „tetszik” gomb használata is ritka volt. Az öt párt közül a Fidesz után (e pártnak több nem hivatalos profilja is van, egyenként ötezres vagy azt meghaladó rajongótáborral) a Jobbik fordította a legtöbb figyelmet a közösségi médiára, néhány esetben meg is előzte a legnagyobb ellenzéki pártot (például a YouTube, iWiW alkalmazása terén). A rendszeres és nagy mennyiségű központi kommunikáció mellett sok kisebb csoport is építette a tartalmat. A hivatalos profil mintegy 3500 felhasználóval rendelkezett a kampány idején, a Fideszhez hasonlóan aktív tagság jellemezte a csoportot, a hozzászólások heterogének, a kommentek nem csupán néhány emberhez köthetőek. Érdekesség, hogy 2010 tavaszán a számos negatív bejegyzés miatt korlátozták a hozzászólások jogát, a Jobbik profilját csak az adminisztrátor frissíthette. A vezető politikusok személyes jelenlétében kiemelkedik Orbán Viktor, facebookos rajongóinak száma márciusban meghaladta a 24 ezret. A Fidesz a netes kampány középpontjába helyezte a facebookos csatornát (origo.hu, 2009) és az addig technofób pártelnök digitális írástudását. A kampány alatt általánosságban napi egy hozzászólás érkezett Orbántól, a „lájkolók” és kommentelők száma szinte minden esetben 100 fölötti volt, ami hatékony kommunikációra utal. Bár az induláskor kezdeti célként kitűzött 100 ezres ismerős csatlakozása nem jött össze az országgyűlési választás napjáig, a versenytársait alaposan maga mögött hagyta eredményével. Mesterházy Attila, az MSZP listavezetője 2009. december eleje óta 1200 rajongót sorakoztatott fel maga mögött, a párt láthatóan erejéhez képest is kevés hangsúlyt helyezett a netes közösségi oldalakra. Ennek a kampány hangulata mellett a főleg idősebbekből álló célközönség eltérő információszerzési szokása is az oka. A Jobbik miniszterelnök-jelöltje, Vona Gábor, 2009 decembere óta aktív az oldalon, ismerőseinek száma 2010 júniusában majdnem elérte a 9000-et. Bokros Lajos néhány száz rajongót mondhatott magáénak, míg az LMP-s listavezető Schiffer Andrásnak 1200 facebookos ismerőse volt ekkor. A miniszterelnök-jelöltek rajongói oldalaihoz csatlakozottak száma jól jelzi, hogy mennyire aktívak az információs szupersztrádán a választásokra készülődő pártok. A Facebook mint kommunikációs csatorna, a hálózati kapcsolatok és hatások miatt, csak akkor tudja kifejteni

71

maximálisan a hatékonyságát, ha más, kapcsolódó netes csatornákkal (pl. Twitter, honlapok, YouTube) összehangolva alkalmazzák az internetes politikai kampány során. Az iWiW nevű magyar közösségi médium ismerőseink hálózatának kiépítésére, kapcsolataink nyilvántartására szolgál. A kezdetekhez egészen 2002. április 14-ig kell visszamenni, ekkor kezdte meg működését WiW néven. A rendszer Várady Zsolt webfejlesztő nevéhez fűződik, 2006-óta azonban a Magyar Telekom tulajdonában áll. Az iWiW rendszerbe már indulásától kezdve csak meghívással lehet bekerülni. 2007. június 5-től az oldal mobil verziója (blogter.hu, 2010) is elérhető. 2009 végén a nemzetközi trendekkel és megoldásokkal szinkronban az iWiWen bevezették az üzenő falat felváltó hírfolyamot, és kiegészítették a megjegyzéshez írt „hozzászólás” és a „tetszik – nem tetszik” funkciókkal. Az iWiW-nek két lényeges problémáját érdemes megemlíteni: egyrészt lassú az interfész, másrészt az adatvédelmi aggályok eloszlatása máig nem történt meg sikeresen. Az iWiW a legnépszerűbb magyar internetes közösségi kommunikációs eszköz, a Google.hu után pedig a második leglátogatottabb oldal (3,6 millió, illetve 2,7 millió felhasználó/nap) (itmegoldasok.hu, 2010). Több mint négymillió regisztrált taggal rendelkezik, és napi átlagban 1,2 millió egyedi látogatója van (vg.hu, 2010). Ennek ellenére az iWiW-et a hazai politikusok kezdetben inkább csak a meglévő ismeretségi körük ápolására-bővítgetésére használták, direkt politikai üzenetek közvetítésére kevésbé, ellentétben a Facebookkal. A politikai kommunikáció számára azért bizonyulhat hasznos eszköznek az iWiW, mert a legnagyobb tömeg itt érhető el, és a legtöbben úgy gondolják, elég nekik az iWiW, azt már megszokták, ott találhatják meg a régi osztálytársakat. A közösségi oldalak többségére nem is kíváncsiak, mondván, nehéz figyelemmel követni, és nem is igazán van kedvük vele foglalkozni (delmagyar.hu, 2009). Számos politikus – mint például Schiffer András vagy Fodor Gábor – már évekkel ezelőtt felismerte az iWiW fontosságát, és aktívan használták politikai céljaikra is. Miután ma már az iWiW-en is van üzenő fal, illetve fejlett videós és képi tartalommegosztás, a politikusok lehetőségei is kibővültek. A 2010-es hazai választási felkészülés legnagyobb előretörése a Jobbiknál figyelhető meg, amely az iWiW-en két hónap alatt megháromszorozta rajongói számát. Ez részben kényszerűségből fakadt, mivel a párt témái és politikusaik nézetrendszerének többsége nem illeszthető be a mainstream média világába, másik oka pedig támogatóik demográfiai összetétele (felülreprezentáltak a fiatalok). A Fidesz az iWiW-et távolsággal kezeli, hivatalos regisztrációja csak helyi csoportoknak van, ezek összes tagjainak száma ötezerre tehető. A netezők 90 százaléka a magyar iWiW-en biztosan bejegyezte adatait, ezt követi a MyVIP és a Facebook tábora. A pártoknál a Jobbik a legerősebb ebben a szegmensben, a központi iWiW klub 7531 taggal, az öt legnagyobb klub összesen 24 ezer fős taglétszámmal bír, ami a többi pártéhoz viszonyítva jelentős. Hasonlóan a Fideszhez, néhány tucatnyi tag produkálja a hozzászólások 90 százalékát. Mesterházy Attila, Vona Gábor és Bokros Lajos nem rendelkeznek iWiW-klubbal vagy személyes oldallal (webforgalom.hu, 2010). A MyVIP, a legfrissebb magyar ismerősgyűjtő közösségi oldal 2006 áprilisában, több évvel az iWiW megjelenése után jött létre (blogter.hu, 2009), és dinamikus fejlődésen ment keresztül – már több mint 2,8 millió tagja van (myvip.com, 2010). A nemzetközi oldalakhoz hasonlóan a MyVIP közösségi oldalon barátokat, ismerősöket, rokonokat gyűjthetünk és tarthatjuk velük a kapcsolatot. A regisztrációra meghívó útján van mód (a VIP-érzet keltése miatt), amit a rendszerben lévő egyik tagtól kérhetünk, a meghívók száma viszont korlátlan. A MyVIP-be a regisztráláskor megadott e-mail-cím és a jelszó segítségével lehet belépni. A közösségi oldalon lehetőség van klubrendszereket létrehozni, ami a felhasználói csoportok összetartozásának erősítését szolgálja. Általában nem szokványos, hogy egyedi formát szabjunk a web2.0-s közösségi oldalaknak, de ez itt engedélyezett. A multi-dizájn minden korosztály részére elérhetővé teszi az egyedi

72

megjelenést. A fiatalos stílus képviselete ezen az oldalon érhető tetten leginkább, a kép és videofeltöltés lehetősége zenefeltöltés funkcióval is bővült. E portál esetében a személyiségi jogi kérdések terén bizonytalanság uralkodik, az összes oldal közül ez az egyetlen, ahol a rendszer rögzíti, és mások számára is látható, hogy profilunkat ki nézte meg legutóbb. 2009. június 4-én törölték az addig bejelentkezésnél választható „rejtett” opciót, amivel kötelezővé vált azonosításunk mások számára, mivel az adatlapokat látogató felhasználók kilistázása azóta is folyamatos (gyakorikerdesek.hu, 2009). A MyVIP-ben rejlő politikai lehetőségek közvetettek és hosszú távon járnak eredménnyel. A felhasználók között böngészve megállapítható, hogy az átlagos felhasználó 14–18 év közötti, középiskolai tanulmányokat folytat és idegenkedik a politika világától. A már említett 400 ezres első választói réteg megszólítása, illetve a hazai fiatal népesség bevonása a politikai életbe evvel a portállal hatékonyan megoldható. Mivel a fiatalok elsődleges kommunikációs helyszíne és időtöltése az internet, valamint a böngészés, legegyszerűbb a gyűjtőpontban megkeresni a potenciális választókat. Az eredmény eléréséhez hosszú távú kampánystratégia kidolgozása kell: ezeknek a fiataloknak a többségéből legkorábban is évek múlva lesz csak választókorú szavazópolgár. Közvetett tartalmú banneres hirdetésekkel (például a választási részvétel fontosságának hangsúlyozása, identitás meghatározó tesztek, szórakozási alkalmak) és akciókkal (pl. nyereményjáték) bevonhatók a döntéshozatalba, és kialakítható a társadalmi szerepvállalás igénye, valamint a tartós pártszimpátia. A fiatal generációk köztudottan negatív megítélése a demokráciával, politikával, politikusokkal kapcsolatban enyhíthetők ezekkel az eszközökkel. 6.2.4. Hálózatépítés és pártszervezés – my.barackobama.com, kapcsolat.hu A 2008-as USA-beli kampány során Obama az internetes közösségépítés lehetőségeit maximálisan kihasználta. A választás megnyerésében döntő szerepet játszott az online mozgalomépítés, hiszen a győzelem abban állt, hogy olyanok is elmenjenek szavazni, akik ezt korábban nem tették. Ez a politikával szembeni elutasítottság, érdektelenség különösen igaz a harminc év alattiakra (Amerikában is, és nálunk is), akik hagyományosan passzívak a választásokon – Obama kampánystábjának azonban sikerült őket mozgósítani. Fontos része volt a kampánynak, hogy a laza csoportokba rendeződött szavazókból komoly közösségeket alkottak a fiatalok „tartózkodási helyén” – az online világban. Erre a célra jött létre a my.barackobama.com közösségi kampányoldal, amelynek a lényege abban állt, hogy egy meglévő kommunikációs igény témáját, tartalmi lényegét központilag irányított keretek közé helyezték. Az irányított kommunikációval és imázs-formálással érzelmi kötődés alakulhat ki, ez már közösségi tudatot generálhat, majd aktivitáshoz is vezethet. Az online felület ötlete és a kivitelezés Obama 2007. februári döntése nyomán született, aki szerződtette Chris Hughes-t, aki a Facebook egyik alapítója volt. Jelentős energiát és komoly forrásokat fordítottak a markáns internetes jelenlétre, az internetezők tömegeivel folytatott interakcióik során olyan kapcsolatok kiépítésére törekedtek, amelyekben a közösségek kerülnek a centrumba. A my.barackobama.com a mozgósítás, szervezés szempontjából is rendkívül hasznos volt, akár csak adománygyűjtés céljából. A kulcs tehát a közösségi hálózatépítés professzionalizálása volt. A portál Obama egész országra kiterjedő kampányát egyetlen online közösséggé alakította. A közösségi hálózatokon keresztül emberek millióit buzdította részvételre, sőt szaktudásukat, idejüket és pénzüket is felhasználta a győzelem érdekében. A my.barackobama.com-mal átfogó, alulról építkező online közösséget hoztak létre. A kampánystratégia a párbeszéden alapult, amelyhez a témát a kampánystáb határozta meg, de a válaszokat, reakciókat a választókra bízták. A közösségi tér megteremtése révén komolyabb szimpátiát, szorosabb viszonyt és erősebb érzelmi kötődést tudtak kialakítani a jelölt és szavazói között. Obamáék

73

felismerték az alulról építkező elektronikus közösség erejét, és a közösségi hálózatok polgáraira, az úgynevezett netroot (a kifejezést az online közösségi média közvetítésével működő politikai aktivizmus leírására vezették be) közösségre építettek. Az anyagi források előteremtése és a társadalmi beágyazottság terén fennálló hátrányt így fordították előnyre és vezették sikerre a kampányt. Hagyományos marketinggel ezeket az embereket nem lehetett volna megszólítani, többek között azért sem, mert a megcélzott választóknak ez a rétege kevésbé bízik a tévéből, rádióból és a sajtóból érkező információkban. Az Obama-kampány sikerének a kulcsa abban rejlett, hogy sikerült a választókat aktivitásra bírni. Ha a barackobama.com oldalon jelezte valaki, hogy részt akar venni Obama kampányában, akkor a my.barackobama.com oldalon tehette ezt meg. A honlap világosan áttekinthető, elegáns és szórakoztató kialakításával nyújtott ösztönzést és lehetőséget a siker eléréséhez. Az oldal ereje abból a tényből fakadt, hogy a látogatók apróbb korlátozásoktól eltekintve szabadon tevékenykedhettek saját elgondolásuk szerint. Chris Hughes a kampányoldal és a Facebook összehasonlítása alapján azt mondta: „Ezek az oldalak abban hasonlítanak egymásra és az a legérdekesebb bennük, hogy mindkettőt az emberek éltetik.” A tagok is létrehozták saját profiljukat, személyes oldalaikat, és közös érdeklődésű csoportokat alkottak, feltöltve a hálózatra a szokásos személyes információkat és képeket. A közösségi kampányoldal úgy épült fel, hogy optimális és a legnagyobb mértékű összefogást lehessen rajta keresztül megvalósítani – minden önkéntes feladatokat kapott vagy állíthatott be magának, amelyeket saját időrendje szerint kellett megvalósítania. A my.barackobama.com tagjaitól elvárták, hogy ha csatlakoztak a rendszerhez, akkor aktívak is legyenek a kampányban. Az aktivitás méréseként aktivitási indexet kellett vezetni a saját oldalakon, feltüntetve munkájuk eredményét, és meg kellett fogalmazni személyes adománygyűjtő stratégiájukat is. Az oldalon mindenkinek egy hőmérő ikon jelezte, mennyire haladt előre az általa kitűzött cél irányában, s az oda látogatók is láthatták eredményeit, engedve a csoportos ráhatás érvényesülésének. Több százmillió dollár áramlott a kampányban ennek következtében, több millió telefonhívás volt, és kampányesemények tízezreit szervezték meg. A kampány során a negatív kampányok hatásait is próbálták visszaszorítani, például az oldal arra szólította fel az Obama-hívőket, hogy indítsanak be egy olyan e-mail-kampányt, amellyel fel tudják hívni a figyelmet arra, hogy az Obama magánéletéről és adózási törvényeiről terjengő pletykák hamisak (hvg.hu, 2008). A my.barackobama.com oldalnak az elnökválasztás végén másfél millió tagja volt, 35 ezer csoportot hoztak létre foglalkozás, lakóhely, érdeklődés szerint, és összesen 150 ezer eseményt szerveztek (Berry & Rick, 2009: 112–122). A kampány lezárása után a program nem ért véget, hanem a megszerzett online közösségek megmozgató erejét, hálózatait nemcsak fenntartotta, hanem ki is terjesztette, és új hálózati oldalakat hozott létre. A létrejött közösségek igényelték a közvetlen híreket és az interakciót Obamával. Az online közösségi oldalakat használó Obama-szavazók 37 százaléka igényelte, hogy híreket kapjon: 34 százalékuk e-mailben várta ezt, 38 százalékuk levélben, 17 százalékuk telefonon, míg 11 százalékuk mobiltelefonon, sms-ben várt híreket (pewresearch.org, 2008). A barackobama.com után a change.gov honlapon folytatódott tovább a közösségépítés, kommunikáció, adománygyűjtés. Az Egyesült Államokban négy emberből három netezik, ezért az internet az állampolgárok elérésének hatékony eszköze nemcsak a kampányban, hanem kormányzati szinten is. A my.barackobama.com, a change.gov és a kormányzati whitehouse.gov portálok (az új médiának Macon Philips személyében külön igazgatót is allokáltak a Fehér Házban, aki a web2.0-ás üzenetközvetítéséért felelt) egy folyamat elemei. Olyan folyamaté, amely az internetre vitt embereket ott is tartja, és biztosítja számukra a kommunikáció és a részvétel lehetőségét – mindezt a teljes átláthatóság mellett, a demokrácia új színtereit nyitva meg a 21. század polgárai előtt (whitehouse.gov, 2009).

74

6.2.5. A magyar viszonyok között A magyarországi politikai pártok és politikusok internetes kommunikációjára alapvetően jellemző, hogy gyerekcipőben járnak a web2.0 eszközök és megoldások alkalmazása terén, és ezeket a lépéseket is félve teszik meg. A web2.0-s kommunikációs csatornák mostanában tapasztalt viszonylag intenzív használata inkább kikényszerített, mintsem hosszú távú, tudatosan átgondolt stratégia része (egzakt példa erre Orbán Viktornak hirtelen elkészített Facebook profilja. Az MSZP 2.0-s, hosszú távú stratégiát is hirdetett a párt megújítására az internet nyújtotta lehetőségek használatával. A belső kommunikációt zárt hálózatú online környezetbe helyezték, a terv szerint a pártmunkának az interneten is aktívan kellett folynia (szervezetépítés). Ugyanakkor a párt külső, mindenki számára nyilvános munkáit elérhetővé kívánja tenni egy web2.0-s tulajdonságokkal ellátott weblappal. Internetes stratégiájába illeszkedően ifjúsági szervezete révén 2010 februárjában netes kommandót is felállított (kepviselofunky.blog.hu, 2010). Több száz aktivista vett részt abban a nyereményjátékban, ahol a cél minél több hozzászólás generálása volt a megadott instrukciók (hol, miről, mikor) alapján. A titokban szervezett akció egy eltévedt e-mail miatt kiderült, ráadásul a kampány hatékonysága a kontraproduktivitás miatt még a nyeremények ellenére is kérdéses volt. A párt közösségi portálja a legmodernebb ilyen jellegű web2.0-s gyűjtőhely a hazai viszonylatban, ám a tagok alacsony aktivitása miatt ez sem képes betölteni eredeti célját (www.kapcsolat.hu). A Fidesznek ez volt az első kampánya, ahol levetkőzte az internetes kampányeszközök iránt érezhető ellenérzéseit és fontos szerepet szánt az internetes jelenlétnek. A jellemző gyermekbetegségek (helytelen pozicionálás, videostreaming összekeverése a tévével, bátortalan használat, alkalmazások tulajdonságainak figyelmen kívül hagyása) náluk is jelentkeztek, de érezhetően kialakult a párt különálló kommunikációs csatornája. A 21. század kulturális és eszközhasználati változásai képesek társadalmunkat a közösségi kapcsolatok fejlődése, bővítése felé navigálni. Jelen cikk eredeti szövegének megírása még a választások első fordulója előtt történt – de már ekkor biztosra lehetett venni, hogy az előzetesen vártnál is magasabb lesz a részvételi arány. Ez be is bizonyosodott: március elején 50 százalékra tették a részvétel nagyságát, végül a választásra jogosultak több mint 64 százaléka ment el szavazni (nol.hu, 2010; valasztas.hu, 2010). Ebben mindenképpen döntő szerepe lehetett a hajrában tapasztalható, korábbinál erőteljesebb internetes kampányolásnak. Amint a fentiek ismeretében az is előre látható volt, hogy az internetes politikai kampánytechnikákat kiemelkedően alkalmazó pártok meglepetést okoztak eredményeikkel.

75

7. További irodalom 7.1. könyvek Barkóczi Balázs: Mindeneken tool... közösségi hálózatok és politikai tematizáció az interneten Generáció 2020; Budapest, 2009 Terjedelem: 102 p. Nicholas A. Christakis, James H. Fowler.: Kapcsolatok hálójában mire képesek a közösségi hálózatok, és hogyan alakítják sorsunkat? Typotex; Budapest, 2010 Terjedelem: 376 p. Kapcsolatok hálójában fenekestül felforgatja az eddigi elképzeléseinket a közösségekről és kapcsolatokról. Új paradigmát állít fel a társadalmi hálózatok ideáinkat, érzelmeinket, egészségünket, szokásainkat és politikai nézeteinket befolyásoló erejéről. ,,Ha hatással vagyunk barátainkra, ők pedig az ő barátaikra, cselekedeteink olyanokat is befolyásolhatnak, akikkel még sohasem találkoztunk. Az egészségi állapot befolyásolásával kezdtük. Felismertük, hogy ha a barátunk barátja meghízik, mi is meghízunk, és ha a barátunk barátja leszokik a dohányzásról, mi is leszokunk, sőt, azt is megállapítottuk, hogy ha a barátunk barátja boldog, akkor mi is boldogok vagyunk." ,,Egy ember boldogsága összefügg az ő barátainak boldogságával, és azok barátainak boldogságával, és a barátok barátainak boldogságával, és a barátok barátainak a barátainak a boldogságával - vagyis a személyes kapcsolatok horizontjain túli kapcsolatokkal. Azt találtuk, hogy a boldog emberek hajlamosak saját társadalmi hálózatuk középpontjába kerülni, és más boldog emberek nagy csoportjaihoz csatlakozni. Minden további boldog ember barátsága 9%-kal növeli meg az egyén boldogságának valószínűségét. Röviden: valójában a boldogság nemcsak személyes, hanem társas élmény is. Az érzelmek kollektív jelenségek." ,,Mivel az emberek megértésének kulcsa a közöttük lévő kapcsolatok megértése, figyelmünket ezekre az emberek közötti kapcsolatokra összpontosítottuk." Nicholas A. Christakis orvos és szociológus, a Harvard Egyetem professzora. James H. Fowler politológus, a Kaliforniai Egyetem professzora. A magyar kiadás az Edition 2.0 sorozatunk újabb kísérlete, melyben a könyv köré építendő olvasói hálózat inspirálói neves magyar szakemberek, vagyis az ő megjegyzéseik alapján hívjuk meg az olvasókat a könyv témáinak továbbgondolására. Shih, Clara: A Facebook kora piackutatás, értékesítés és újítás az internetes közösségi hálózatok segítségével Kiskapu; Budapest, 2011 Terjedelem: 493 p. Függetlenül attól, hogy üzleti vállalkozásunk vagy szervezetünk milyen célokat tűzött ki maga elé, ez a könyv segít, hogy a közösségi hálózatok kiaknázásával elérjük őket. A közösségi hálózatok elismert szakértője, Clara Shih, hatékony új ötleteket, bevált módszereket és könnyen hasznosítható teendőlistákat gyűjtött össze, telis-tele a való életben már bizonyított megoldásokkal. Shih könyvét vállalkozók, marketingesek, illetve értékesítési, ügyfélszolgálati, termékfejlesztési vagy munkaerő-felvételi területen dolgozó szakemberek egyaránt haszonnal forgathatják: a szerző bemutatja, hogyan mozdulhatunk el a közösségi 76

hálózatok taktikai, követő használata felől a stratégiai, irányító megközelítés felé, és hogyan mérhetjük pontosan a sikert. A magyar változat a könyv jelentősen bővített második angol nyelvű kiadása nyomán készült, amely gyakorlati módszereket mutat be a hipercélzott hirdetésekre, a reménybeli vásárlók figyelmének felkeltésére a Twitter és a LinkedIn segítségével, a változó közösségi szabályok követésére, és így tovább. Ebben a kiadásban vadonatúj fejezetek szólnak az ügyfélszolgálatról és az ügyféltámogatásról, amelyek ma a közösségi hálózatokra épülő üzlet leggyorsabban növekvő területei. Shih emellett külön tanácsokat ad a kisvállalkozásoknak, az egészségügyi és oktatási intézményeknek, a közhasznú szervezeteknek és a politikai kampánystáboknak is – így lesz ez a könyv az első számú, nélkülözhetetlen útmutató a közösségi hálózatok használatához minden szervezet számára. Bajomi-Lázár Péter: Média és társadalom Print-X-Budavár : Médiakutató Alapítvány; Budapest, 2007. Terjedelem: 191 p

Barabási Albert László: Behálózva a hálózatok új tudománya: hogyan kapcsolódik minden egymáshoz, és mit jelent a tudományban, az üzleti és a mindennapi életben Helikon; Budapest, 2008. A szerző, mint minden igazi tudós, látszólag egyszerű kérdést kutat, egy detektív szívósságával: Hogyan kapcsolódik minden egymáshoz, és mit jelent ez a tudományban, az üzleti és a mindennapi életben? „A világunkban meglévő hálózatok valódi természetének megértésével olyan, az emberiséget foglalkoztató kérdésekben kerülhetünk közelebb a válaszhoz, mint a vírusok leküzdése, a gazdasági válságok kezelése, a terrorizmus visszaszorítása vagy akár az emberi társadalom gondjainak megoldása. Kicsi a világ!”, szoktuk mondogatni, ha kiderül, hogy valamilyen módon közünk van egy ismeretlen emberhez. Valóban kicsi a világ, hiszen az emberiség hatmillió tagja közül alig pár lépésnyi kapcsolati távolságban mindenki mindenkit ismer! Az emberi társadalomban is, a világban is: minden mindennel összefügg. Ha így van, nyilvánvaló a kérdés: Miképpen béníthatja meg egy gimnazista a legnagyobb internetes cégek oldalait? Miként lehetséges, hogy az Egyesült Államok jól szervezett demokratikus társadalma látványosan felkészületlennek bizonyult a 2001. szeptember 11-én történt terrortámadás idején? Miben rejlik a terrorszervezetek ereje? Hogyan viselkednek és terjednek a vírusok? Milyen a legveszedelmesebb betegség, a rák igazi természete? A kulcsszó: HÁLÓZAT. Barabási Albert-László, az USA-ban élő magyar származású matematikus rendkívül izgalmas és érdekfeszítő könyvében lebilincselő könnyedséggel világítja meg egy új, mostanában kibontakozó tudományát, a komplex hálózatok kutatásának területét és főbb kérdéseit. A 21. század elejének talán legfontosabb felfedezése lehet annak meglátása, hogy minden hálózat, rendszer azonos szervező elv alapján jön létre, és egyszerű, de hatékony szabályok révén működik. A világunkban meglévő hálózatok valódi természetének megértésével olyan, az emberiséget foglalkoztató kérdésekben kerülhetünk közelebb a válaszhoz, mint a vírusok leküzdése, a gazdasági válságok kezelése, a terrorizmus visszaszorítása vagy akár az emberi társadalom gondjainak megoldása.

77

Átlátni a szitán „Látod-e azt, amit nézel, vagy már csak tudod: ott az van?" Ezt a bölcs kérdést akár minden egyes nap, amikor a számítógépet bekapcsoljuk és csatlakozunk a világhálóra, feltehetjük magunknak. Tudjuk-e azt, hogy minek vagyunk a része? Tudatában vagyunk-e annak, hogy amikor egyszerűen keresgélünk, letöltünk egy filmelőzetest vagy rendelünk egy pizzát - és különösen ha a munkánkat végezzük, amely az internethez köt minket -, egy végtelenül összetett, mégis igen egyszerű, könnyen felfogható elvekre épülő hálózat elemeivel operálunk, sőt az általunk kibocsátott jelek is a részeivé válnak. „Számítógép regisztrálása a hálózaton" - ezzel a mondattal fejeződik be az internetre való csatlakozás menete hagyományos, betárcsázós kapcsolat esetén. Magyarországon minden második ember, akinek ez a mondat megjelenik a monitorján, az Axelero Internet ügyfele. Több tízezer felhasználónk kezdi úgy a napját, hogy csatlakozik a világhálóra - mondhatni, mit sem sejtve. Dehogynem. Tudják, tudjuk: az internet nem csak egy technológia, nem csak egy lehetőség - egy életforma. Izgalmas és végtelenül dinamikus világban élünk, számtalan fontos válaszút előtt állunk, melyek egy részéről talán tudomásunk sincs. Az élet minden területét átható változásokon megyünk keresztül, melyek motorja az internet. Új formákat teremt a kapcsolattartásban, az ismeretszerzés, a munkavégzés és a szórakozás terén. Az Axelero küldetése az, hogy inspiráljon, és mindenkit hozzásegítsen ahhoz, hogy kihasználhassa az internet által minden percében átitatott kor nyújtotta lehetőségeket. Az internet mára közmű lett - mégsem tudunk róla eleget. Ha pedig nem tudunk eleget, nem is bízhatunk benne úgy, ahogy azt tesszük a mindennapjainkat körülvevő más, hatalmas és bonyolult hálózatos rendszerekkel, legyen az akár a csatorna-, az út- vagy az elektromos hálózat, vagy éppen saját idegrendszerünk. Tartalom Az első láncszem: bevezetés A második láncszem: a véletlenszerű világegyetem A harmadik láncszem: hatlépésnyi távolság A negyedik láncszem: kis világok Az ötödik láncszem: középpontok és összekötők A hatodik láncszem: a 80/20-as szabály A hetedik láncszem: a gazdag egyre gazdagabb A nyolcadik láncszem: einstein hagyatéka A kilencedik láncszem: az achilles-sarok A tizedik láncszem: vírusok és szeszélyek A tizenegyedik láncszem: az ébredező internet A tizenkettedik láncszem: a darabokra tört világháló A tizenharmadik láncszem: az élet térképe A tizennegyedik láncszem: hálózati gazdaság Az utolsó láncszem: háló, pók nélkül Euler a 18. században élt, matematikus volt és élete egy részében vak is, ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy számos nagyhatású elméletet/problémát vessen fel. Hozzá

78

kapcsolódik a gráfelmélet is: Königsberg városában volt egy folyó, rajta sziget, a sziget és/vagy a két part között pedig hét híd. A jó königsbergiek sokáig szórakoztak azzal a fejtörővel, hogy "hogyan lehet átmenni hét hídon úgy, hogy egyiken sem mész át kétszer?" Euler aztán elvette a kis játékukat: pontoknak jelölte a szárazföldeket, összekötő vonalaknak a hidakat, máris kész a hálózat, írt hozzá egy képletet, ez lett a gráfelmélet, és szépen bebizonyította, hogy nem lehet úgy átmenni. (A königsbergiek később bánatukban építettek egy nyolcadik hidat is, úgyhogy most már át lehet.) A gráfelmélet nagy utat járt be és sokfelé fejlődött, itt vannak mindjárt a kis kedvenceink, a skálafüggetlen hálózatok. Ne feledkezzünk meg arról az alapigazságról, miszerint a hálózatok nem egy új vallás, hanem egy matematikai modell, amivel sok mindent lehet modellezni. Elsőre ugyanis kicsit úgy tűnhet, ez megint valami olyan gyógyszer, ami "mindenre jó". És tényleg egy csomó mindent lehet hálózatokkal modellezni, amint arról már a Csermely-könyvből értesültünk. Amíg Csermely biokémikus, ezért a könyvének nagy részét a fehérjéknek és az élő sejtnek szentelte, Barabási eredetileg fizikus, és nem mellesleg az internetet kutatja. Így aztán, bár ő is kitér a társadalmi hálózatokra, hat lépés távolság, miegymás, röviden a genetikát és a közgazdaságtant is érinti, a könyv legnagyobb része az internetről szól. Úgy is, mint drótok szövedéke, és úgy is, mint weboldalak hálózata. Mondanom sem kell ugye, hogy az internet skálafüggetlen hálózat (ez volt Barabásiék egyik első kutatási eredménye). Csomópontok, keresők, láthatatlan web. Miért viselkedik úgy a web, mint egy önálló élőlény. Megtudhatjuk ezenkívül, hogy a skálafüggetlen hálózatoknak mik az erősségei és a gyengéi (ez azért nem mindegy, mert az élő sejt, az internet, a Föld repterei és az USA elektromos hálózata is az), valamint, hogy miben hasonlít Szent Pál apostol és a MafiaBoy nevű hírhedt hackergyerek. Valamint, hogy ugyanazzal a képlettel írható le pl. az operációs rendszerek piaca, mint a gázok Einstein-Bose kondenzációja. A hat lépés távolságot (minden embertől el lehet jutni az ismeretségi hálózat mentén hat lépésben tetszőleges másikig) ugyan Milgram mutatta ki először híres kísérletében, de negyven évvel azelőtt Karinthy azért már írt róla egy novellát (kár, hogy nem a Nature-ben közölte)

7.2 tanulmányok Nagy Tamás: Közösségi média könyv forrás: http://terepnaplo.freeblog.hu/files/2010/01/kozossegi_media_konyv.pdf 2010. január Közösségi médiakutatás (social media research) White paper OANDER Media Tanácsadó és Szolgáltató Kft., 2009 Tófalvy Tamás, Kacsuk Zoltán és Vályi Gábor szerk.: Zenei hálózatok (cikkgyűjtemény) Zene, műfajok és közösségek az online hálózatok és az átalakuló zeneipar korában L,Harmattan, 2011 Tófalvy Tamás: Zenei közösségek és online közösségi média A szubkultúráktól a műfaji színterekig1 79

Bodó Balázs: Szükség törvényt bont A kulturalis feketepiacok igénybevételének okairol1 Elisabeth Staksrud, University of Oslo, & Bojana Lobe, University of Ljubljana: Evaluation of the Implementation of the Safer Social Networking Principles for the EU Part I: General Report Evaluation of the Implementation of the Safer Social Networking Principles for the EU Part II: Testing of 20 Providers of Social Networking Services in Europe By request of the European Commission under the Safer Internet Programme

Colin Blackman, Ian Brown, Jonathan Cave, Simon Forge, Karmen Guevara, Lara Srivastava, Motohiro Tsuchiya with Rafael Popper: Towards a Future Internet Interrelation between Technological, Social and Economic Trends Final Report for DG Information Society and Media, November 2010 European Commission DG INFSO Project SMART 2008/0049, Simon Forge; Karmen Guevara, Lara Srivastava, Colin, Blackman, Jonathan Cave, with input from Rafael Popper: Towards a Future Internet Interrelation between Technological, Social and Economic Trends Interim Report, February 2010 European Commission DG INFSO Project SMART 2008/0049

80

81