Nyitott Képessé tétel/Közösségi cselekvôképesség Hosszú távú Befolyás a döntésekre Bevonás Kreatív
SURE KÖZÖSSÉGI TERVEZÉSI ESZKÖZTÁR
Aktív Közösségfejlesztés Demokratikus Új barátságok születnek Esély Közösség Meghallgatunk másokat Képzelet, Fantázia Összekapcsol, összeköt Részvétel Ötletbörze Intenzív
Egy ideális közösségi tervezési folyamat jellemzôi a SURE partnerek szemszögébôl. A projekt az URBACT II Programban az Európai Unió finanszírozásával valósul meg
SURE KÖZÖSSÉGI TERVEZÉSI ESZKÖZTÁR
A dokumentumot készítette: Demeter Anna, SURE külsô szakértô, közösségi tervezô, 2012 Grafika: Holdacska Bt.
A dokumentumban található képeket a SURE partnerek készítették.
A közösségi tervezés lényege, ahogy a SURE partnerek látják: “A hagyományos tervezés lépéseihez képest a közösségi tervezés épp fordítva épül fel” Wessel Badenhorst, SURE partner, Dun Laoghaire Rathdown, Írország
„Fontos, hogy a helyiek felismerjék, hogy nemcsak, hogy felelôsséggel tartoznak a környezetükért, de a gyakorlatban is sokat tehetnek érte” SURE partner,Larnaca, Ciprus
„A közösségi tervezés elôsegíti, hogy ne csak a domináns vélemények érvényesüljenek és valamilyen formában bárki hozzátehesse a maga különleges, egyedi meglátását” „Új, kreatív ötleteket hoz felszínre” SURE partner,Larnaca, Ciprus
„Egy fecske nem csinál tavaszt elv alapján a közösségnek döntô ereje van” Duka Emese, Sure partner, Gyergyószentmiklós, Románia
„A közösségi bevonásnak köszönhetôen, az emberek valóban ide fognak tartozni, fizikai és mentális értelemben egyaránt.” RSG Ruitfrok, LNN, SURE partner, Belgium
„ Szerintem azért hasznos a közösségi bevonás, mert a részletek is jelent séget kapnak és nemcsak a domináns ötletek kerülnek elôtérbe ” Csibi Márta, SURE partner, Gyergyószentmiklós, Románia
„A közösségi tervezés mindenkinek lehetôséget kínál arra, hogy elismerjék és értékeljék ötleteit és aktívan részt vegyen a helyi projektek alakításában.” „Hatékony elegye a különbözô véleményeknek, meglátásoknak”
A projektet az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszírozza az URBACT II. program keretében. SURE: Fostering diversification of local economies by using innovative Socio-economic methods of Urban REhabilitation in deprived urban areas
FOREWORD Az URBACT II. Program és a SURE partnerségi hálózat Az URBACT II. Program az Európai Unió által finanszírozott, 2007 és 2013 között zajló program. Átfogó célja a fenntartható, integrált városfejlesztési irányelvek és módszerek használatának, ezen belül is az alábbi célok megvalósulásának támogatása az Unióban: • A tudás és tapasztalat megosztás elôsegítése a városfejlesztésben érintett állami, önkormányzati szereplôk, döntéshozók és gyakorló szakemberek között • A tudásmegosztásból és tapasztalatcserébôl származó jó példák és információk elterjesztése és egy jól használható „know-how” tudásbázis létrehozása • A városfejlesztésben érintett döntéshozók és gyakorló szakemberek támogatása abban, hogy helyi szinten, minél több fenntartható fejlôdést szolgáló Akció Terv készüljön és valósuljon meg A fenti célok megvalósításához szolgálnak eszközül a nemzetközi tematikus hálózatok, vagy munkacsoportok. A tematikus hálózatokat nyolc-tizenkét partner alkotja, legalább három különbözô ország képviseletében. A partnerek lehetnek városok, továbbá regionális és nemzeti hatóságok, egyetemek, vagy kutatási központok. A SURE (Fostering diversification of local economies by using innovative Socio-economic methods of Urban REhabilitation in deprived urban areas) tematikus hálózat összeállítását vezetô partnereként Eger /Magyarország/ városa kezdeményezte, majd koordinálta 20102012 között. A hálózatban, olyan problémás célterületekkel rendelkezô kis és középméretû (20,000-185 000 lakosú) városok kaptak helyet, ahol a célterület állapota jelentôs hatást gyakorol a városra illetve a városközpontra nézve. A hálózat szektorokon átívelô partnerségeket, sokféle városfejlesztéshez kapcsolódó szakértelmet, szakágat egyesít, úgymint tervezés, közlekedésfejlesztés, ingatlanfejlesztés, közösségfejlesztés és számtalan további terület. Átfogó cél, hogy a partnervárosok tapasztalatot szerezzenek az európai hálózatokban történô együttmûködés terén, fejlesszék kapacitásukat a helyi gazdaság diverzifikálásában, új eszközöket ismerjenek meg a helyi foglalkoztatás és beruházások fejlesztésére, illetve megismerkedjenek a közösségi tervezés módszerével, azaz hogyan vonják be a helyi közösséget a városfejlesztési-tervezési folyamatba. A SURE közösségi tervezési eszköztár és a partnervárosokban lefolytatott közösségi tervezési folyamat, elsôsorban ez utóbbi cél megvalósítását szolgálja. Ahogyan az URBACT II. programok keretében meghatározásra került, minden SURE hálózati partner számára elôírásként szerepelt, hogy egy Helyi Támogató Csoportot (HTCS) állítson fel a saját célterületéhez kapcsolódóan és a program idôszak végére elkészítsen egy participatív módszerek használatán alapuló Helyi Akciótervet (HAT) a csoport aktív közremûködésével.
SURE Közösségi Tervezési Eszköztár és célja A SURE eszköztár célja, hogy bemutassa azokat a közösségi tervezésben használatos technikákat, módszereket, amelyeket a partnervárosok megismertek, és a gyakorlatban is alkalmaztak projekt helyszíneiken a három éves program idôszak során. A könnyen áttekinthetô, lényegi információkat tartalmazó dokumentum a tapasztalatokat összegzi, és egyben a jövôre nézve is egy katalógusként kíván szolgálni a partnervárosok és más érdeklôdôk számára, melybôl egyszerû módon, különbözô szempontok szerint kikereshetô a megfelelô eszköz egy hatékony társadalmi bevonáshoz. A bemutatatásra kerülô,
1
könnyen adaptálható eszközök szakmai támogatást biztosítanak a Helyi Támogató Csoportok munkájához, a Helyi Akcióterv participatív módon, azaz az érintettek bevonásával történô elkészítéséhez. Egyes közösség bevonást segítô „alap technikák”, minden egyes partnervárosban alkalmazásra kerültek, más eszközöket a város, vagy a Helyi Támogató Csoport, azért „vetett be”, hogy valamilyen további felmerült helyi, egyedi igényre, vagy problémára keressen választ a helyi érintettek körében. (Hírlevelek a partnerek számára a közösségi tervezés témakörében és az URBACT II Helyi Támogató Csoport számra készült eszköztára a Helyi Akcióterv elkészítéséhez) http://urbact.eu/fileadmin/Projects/SURE/documents_media/URBACT_LSG_Toolkit_090115_03.pdf
Ilyen ajánlott „alap technikák” voltak az alábbi eszközök: • A Helyi Támogató Csoport párbeszéd fórumok szervezése • Helyi verseny, pályázati felhívás meghirdetése a célterület témájában, a helyi fiatalok ötleteinek felmérésére • Rendszeres hírlevelek küldése a helyi partnerek számára az aktuális projekt hírekkel, felhívásokkal • Sajtótájékoztatók szervezése a projekt eredményeinek bemutatására, események népszerûsítése és további visszacsatolások, vélemények gyûjtése céljából • Helyi záró disszeminációs esemény szervezése, az elkészült Helyi Akcióterv bemutatására, népszerûsítésére, visszacsatolások gyûjtésére, támogatói partnerségi bázis kialakítása • Nemzetközi partnertalálkozó szervezése minden partnervárosban, tudásmegosztás A SURE keretében a partnervárosok szakmai segítséget is kérhettek a további megfelelô participációs eszközök kiválasztásához, célterületükre adaptálásához és a közösségi tervezési folyamat felépítéséhez. Az eszközök felsorolásánál a SURE partnerek gyakorlati példái, tapasztalatai is szerepelnek, és egy értékelô táblázat is tartozik a bemutatáshoz, mely különbözô kategóriák szerint különíti el az ismertetett technikákat, ezzel gyors áttekinthetôséget nyújtva az adott módszerrôl.
SURE értékelési szempontok. Az adott közösségi tervezési eszköz jellemzôi. A SURE partnerek különösen hatékony közösségi tervezési eszköznek értékelték Idô és erôforrás igényes a megvalósítása Könnyen, egyszerûen megvalósítható Érzékeny, vagy speciális csoportok bevonására különösen ajánlott eszköz Fiatalok bevonására különösen hatékony eszköz Kreatív nem szokványos ötletek gyûjtésére különösen alkalmas eszköz Az információgyûjtésen túl, egy hatékony, párbeszéd generáló közösségi esemény is egyben Az URBACT II./ SURE program keretében minden helyszínen alkalmazásra ajánlott, alap közösségi tervezési eszköz Képzett facilitátor bevonása ajánlott
2
Kihívások A SURE hálózat partnervárosai az Európai Unió különbözô szegletiben, más-más gazdasági, társadalmi, kulturális környezetben helyezkednek el, így minden projekthelyszínt eltérô kihívások jellemzik. Mindezen különbözôségek ellenére érdemes kiemelni néhány közös, az összes helyszín esetében releváns elemet. Fontos megjegyezni, hogy a közösségi tervezés nem jelent egy varázsmódszert, amely minden problémára és kihívásra gyógyírt és megoldást hoz, viszont egy olyan újfajta demokratikus és integratív módszerrel, szektorokon átívelô szemléletmóddal ismerteti meg a résztvevôket, amely hosszútávon, számos területen érezteti jótékony hatását. Jellemzô kihívások a SURE partnervárosok célterületein: • Kis és középvárosokra jellemzô városfejlesztési dilemmák • Helyi gazdaság /kiskereskedelem /turizmus fejlesztése, diverzifikációja és a helyi foglalkoztatás növelésének igénye • A helyi közösség bevonása a tervezési folyamatba • Partnerség építés, közösségfejlesztés • Partnerség építés, lobbi tevékenység a potenciális befektetôk, egyéb döntéshozók és befolyással rendelkezô szereplôk felé, a köz és a magánszféra közötti együttmûködés erôsítése • A célterület kapcsán érintett valamilyen speciális vagy érzékeny helyi csoport megszólítása, bevonása a fejlesztési folyamatba: munkanélküliek, idôsek, fiatalok, etnikai kisebbség, bevándorlók, vagy hátrányos helyzetûek stb. • Helyi ingatlanviszonyok áttekintése • Közterek, közösségi helyek és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése • A fizikai környezet fejlesztése, a terület elérhetôségének újragondolása • Képessé tétel, a helyi identitás és elkötelezettség növelése • Kreatív beavatkozások ösztönzése
Mit jelent a közösségi tervezés? Közösségi tervezésnek nevezzük, ha a tervezési folyamatba, jelen esetben a SURE partnerség keretében a Helyi Akciótervek elkészítésébe, már annak egészen korai szakaszától is ténylegesen bevonják az érintettek, érdekeltek széles körét, azaz a helyi közösséget, lakosságot. A közösségi alapú stratégiai tervezés egy konszenzusépítô módszer, amely támogatja, hogy a helyi érintettek közösen fogalmazzák meg, hogy milyen jövôképet képzelnek el a közösségük és városuk számára. Az unió néhány országában nagy hagyományokkal rendelkezô, más országokban, mint a volt szocialista blokk tagállamai és néhány dél-európai ország, igencsak gyerekcipôben járó tervezési megközelítés egy demokratikus elveken nyugvó tervezési metódust takar. Ezen szemlélet szerint, a tervezô, vagy tervezô csapat sokkal inkább a különbözô tudásformák összehangolásáért felelôs, mintsem a konkrét megoldások diktálásáért. A hagyományos tervezéshez képest a közösségi tervezés erôssége az, hogy a folyamatban végig fenntartott párbeszéd miatt az értékelés, a visszacsatolás folyamatos, ezért a tervezési – megvalósítási - visszacsatolási ciklusok mintegy egymásba olvadnak. A közszféra tervezési tevékenységeibe az elmúlt húsz évben az egész Európai Unió területén egyre inkább elvárássá vált a közösség bevonása, melyet már különbözô nemzeti jogszabályok, tervezési módszertanok, sôt nemzetközi egyezmények is megkövetelnek a tervezési gyakorlatban. A SURE projekt is ezt az elvet követi.
3
Melyek a közösségi tervezés alkalmazásának legfontosabb elônyei? • Valós igényeken nyugvó tervek és fejlesztések • Vonzó, kiszámítható környezet a terület lakossága és használói számára • Stabil fejlesztési környezet az önkormányzat (a város) és a potenciális fejlesztôk számára • A közintézményekbe vetett bizalom növekszik • Jobb információhoz jutás • A bevont, érintett és érdekelt csoportok elkötelezôdése növekszik a célterület iránt, növekvô felelôsség, büszkeség érzet és erôsebb helyi identitás. Ezáltal a civil aktivitás, önkéntes hajlandóság szintén növekszik. • Kreatív megoldások, ötletek felszínre kerülnek • Konfliktusok minimalizálása, konszenzusra törekvés • Megosztott döntés és felelôsség, közösségi érdekek hangsúlyosabb megjelenése a döntésekben • Rejtett helyi potenciálok felszínre kerülnek • Komplex és integrált nézôpont • Együttmûködések, partnerségek, párbeszéd jön létre: a közösség fejlôdik Demokratikus tanulási folyamat a résztvevôk számra: a közösség fejlôdik és érdekérvényesítése javul Érzékeny, kevésbé domináns egyének és csoportok is „hangot” és lehetôséget kapnak, hogy kifejezzék gondolataikat Elônyök a SURE partnerek szemszögébôl A SURE partnervárosok képviselôi az alábbi szempontokat tartották a legfontosabbnak a közösségi tervezés elônyeit tekintve. Elsôdlegesen ezek miatt döntöttek úgy, hogy a hagyományos várostervezési metódus helyett a SURE projekt keretében a közösségi tervezési elveket fogják követni a célterületük jövôjének megtervezéséhez. 1. Helyi információk gyûjtése: A helyi lakosság és az érintett csoportok valós igényeinek felmérése a célterülettel kapcsolatban. Cél, hogy valós igényeken nyugodjon a Helyi Akció Terv 2. A helyi identitás, elkötelezettség fejlesztése: a civil aktivitás, önkéntesség, „hatni tudás”, a célterület iránti felelôsségérzet és a helyi ügyek iránti elkötelezettség növelése 3. Helyi partnerség építés és közösségfejlesztés. Oda-vissza információáramlás.. 4. Helyi erôforrások (lobbi, önkéntes, financiális), és a különösen értékes helyi tudás feltárása 5. A készôl Helyi Akció Terv lakossági támogatottságának és az érintett /érdekelt csoportok támogatásának ösztönzése. 6. Komplex és integrált nézôpont. A különbözô releváns szempontok, szakágak és az érintett helyi csoportok nézôpontjainak feltárása és integrálása. Idézetek a témában a partnerektôl: „Ha a közösségi tervezés metódusát alkalmazzuk, akkor nem csak a domináns vélemények kerülnek felszínre, hanem a kisemberek is hallathatják hangjukat” RSG Ruitfrok (LNN SURE partner, Belgium) „ Új, kreatív ötleteket hoz felszínre” (Larnaca SURE projekt partner, Ciprus) „A közösségi bevonásnak köszönhetôen, az emberek valóban ide fognak tartozni, fizikai és mentális értelemben egyaránt.” (Eger Vezetô partner, Magyarország)
4
4. ábra
SURE Közösségi Tervezés Folyamata Az URBACT II/ SURE program keretében helyi szinten lezajlott közösségi tervezési folyamatok elsôdleges céljaként szerepelt, hogy a partnervárosok által készített Helyi Akciótervek participatív módon, a fejlesztésben érinttet és érdekelt csoportok és a területen élôk maximális bevonásával és a különbözô szemléletmódok, szakterületek integrációjával jöjjenek létre (lásd 1. ábra). A tervezési folyamat a nemzetközi partnerségnek köszönhetôen túlmutatott a helyi szinten. A partnervárosok egymásközti információ megosztásának és tapasztalatcseréjének köszönhetôen minden lokális folyamat más európai példákból és tapasztalatokból is táplálkozott, nem beszélve a SURE nemzetközi szakértô gárdájának további hozzáadott értékérôl. Helyi Támogató Csoport és a Résztvevôk táguló köre A folyamat kulcsát és kezdô lépését minden partnervárosban egy tíz-tizenöt fôbôl álló Helyi Támogató Csoport (HTCS) felállítása jelentette, amelyben az adott célterület kulcsszereplôi, a legfontosabb érintettek és érdekeltek, a helyi közösség aktív véleményformálói úgymint helyi civil szervezetek, intézmények, állami, gazdasági és kulturális szereplôk és a különbözô szakterületek képviselôi kaptak helyet. A legtöbb esetben a csoport felállítását a partnervárosok önkormányzata koordinálta és emellett aktív részt is vállalt annak tevékenységében. Ennek a központi magnak, más néven Helyi Támogató Csoportnak az elsôdleges feladataként szerepelt, hogy koordinálja a közösségi tervezést, a Helyi Akcióterv elkészítését és a folyamat elôre haladtával a partnerségi háló bôvítésével, az érintettek minél szélesebb körét aktivizálja, vonja be a közös párbeszédbe beleértve a potenciális politikai, gazdasági
5
és intézményi támogató hátteret is. „A folyamat elsô fázisában leírt „mozgásokat” a központi mag hozza létre, majd e mozgások kiterjednek a folyamatosan bekapcsolódó, szélesedô körre, amely egyre inkább átveszi a kezdeményezést és folyamattá szervezi a tevékenységeket.” (Biddle, 1965) Ennek végeredményeképpen egy olyan helyi igényeken és az érintettek konszenzusán nyugvó Helyi Akcióterv jön létre, mely a célterület fenntartható fejlôdését és a helyi közösséget szolgálja. Közösségi tervezési eszköztár Ezeknek a közösségi „mozgásoknak” a létrehozásához a SURE közösségi tervezési eszköztár egy szakmai módszertani támogatást kínált a Helyi Támogató Csoportok részére, melynek fô tartalmi elemei ebben a dokumentumban részletes bemutatásra kerülnek. (lásd. SURE Közösségi Tervezési eszközök fejezet) 1. ábra SURE közösségi tervezési folyamat
Stratégiaalkotás participatív szemléletben “A Stratégiai tervezés, egy olyan eljárás, amely során az érintettek részvételével közös meghatározásra kerül az adott szervezet (jelen esetben a célterület és közössége) mibenléte, közös céljai, és tervezett jövôbeni tevékenységei. Ennek a folyamatnak a sikeréhez széleskörû információgyûjtésre, a stratégiai alternatívák alapos feltárására és kidolgozására van szükség, továbbá, arra is nagy hangsúly kerül, hogy ezek a döntések a jövôben ténylegesen megvalósíthatók legyenek.” (Bryson, 1995) A Helyi Akciótervet gyakorlatilag egy rövid, közép és hosszú távú célokat egyaránt tartalmazó stratégiai tervként kezelhetjük, amelynek elkészítéséhez tartami szempontból és a párbeszéd alapú eljárása, kivitelezése szempontjából is hasznos támogatást jelent a közösségi tervezés módszere és annak változatos, demokratikus technikákat felvonultató eszköztára. A stratégiaalkotás akkor lesz sikeres, ha az elkészült terv legalább alapvetô céljaival az érintettek nagytöbbsége egyetért, támogatja annak megvalósítását. Az alábbi ábrák szemléltetik (2. és 4. ábra) a közösségi tervezés legfontosabb hozzáadott értékeit a stratégiaalkotáshoz.
6
A SURE közösségi tervezési folyamat szereplôi A tervezési folyamat kezdetén a partnervárosok legfontosabb feladata a Helyi Támogató Csoportok felállítása volt a célterület kapcsán érintett és érdekelt kulcsszereplôkbôl. A közösség meghatározó tagjainak beazonosítását egy részletes analízis elôzte meg, ahol a partnerek meghatározták, hogy kik legyenek ennek a központi gondolkodócselekvô magnak a tagjai, és milyen további érintetteket vonjanak majd be a késôbbiek során a folyamatba, amikor egy szélesebb kör megszólítása a cél. A lokális eltérésektôl eltekintve, néhány általános kategória szerint csoportosíthatók a SURE program keretében megszólított és a tervezésbe bevont helyi célcsoportok. 2. ábra Közösségi alapú statégiai tervezés
Elsôdleges célcsoportok (közvetlen hatásviselôk) • • • • •
Célterület lakossága Helyi kereskedôk, szolgáltatók A célterületen dolgozók, tanulók Gazdasági és ipari szereplôk Speciális érzékeny csoportok (fiatalok, idôsek, bevándorlók, kisebbség, munkanélküliek, mozgáskorlátozottak…) • Turisták, látogatók Másodlagos célcsoportok (közvetítô szerep) • • • • • • • •
Helyi ônkormányzat Helyi állami szereplôk (Helyi Irányító Hatóság és Fejlesztési Ügynökség) Helyi civil szervezetek Potenciális fejlesztôk, befektetôk Helyi intézmények (gazdasági, szociális, kulturális) Mûvészek, kreatívok Helyi szakértôk SURE nemzetközi szakértôk
7
3. ábra Az EGAN kerék Forrás: http://creativecities.britishcouncil.org/files/uploaded/FCG_StartupManual.pdf
Közösségi tervezés, vagy közösségfejlesztés? A közösségfejlesztés és a közösségi tervezés céljai alapvetôen megegyeznek, sokszor egy adott területen is átfedés van a két metódus között. Mindkét esetben alapvetô cél az érintett csoportok bevonása a jövô közös átgondolásába és a helyiek elkötelezôdésének, cselekvôképességének növelése a helyi ügyek iránt. A különbség abban áll, hogy míg a közösségfejlesztésnél a közösség „képessé tételén”, „tanulásán”, fejlôdésén van a hangsúly és egy idôigényesebb folyamatot takar, addig a közösségi tervezésnél a tervezési feladat és az elvárt kézzelfoghatóbb, gyors eredmények is alapvetô fontosságúak. A SURE program keretében a program behatárolt három éves idôtartamra szólt, és konkrét elvárt végeredménye volt egy participatív módon elkészített Helyi Akcióterv, így ezen esetben a rövidebb idô alatt megvalósítható közösségi tervezés metódusa és a hozzá kapcsolódó eszköztár bizonyult inkább alkalmasnak a kitûzött célok megvalósítására. Az összes projekthelyszínen jellemzôen könnyen alkalmazható, a helyi igényekre adaptált közösségi tervezési eszközöket vetettek be annak érdekében, hogy összegyûjtsék a releváns információkat a Helyi Akcióterv elkészítéséhez és minél szorosabb partnerségek, együttmûködések jöjjenek létre a fejlesztésben érintett csoportok között. Mindezzel párhuzamosan a közösség szemléletmódja is formálódott, a fent említett „közösségi tanulási elem”
8
is megjelenik, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a megkezdett közösségi párbeszéd és együttmûködés folytatásaként számos közösségfejlesztési elemet, akciót építettek be a partnerek az elkészült Helyi Akcióterveikbe. Az egri projekthelyszín jövôbeni akciói között szerepel például egy közösségi kert, illetve egy közösségi szolgáltatóház létrehozása, illetve egy kortárs segítô rendszer kiépítése. Albacetében az bevándorlók integrációjára hosszú távú párbeszéd alapú tréningeket terveznek, illetve a különbözô lakossági és gazdasági és szociális csoportok további összefogását is támogatják a tervben szereplô akciók. Gyergyószentmiklós esetében is nagy hangsúly került a hosszú távú közösségfejlesztési elemekre, úgymint egy városi önkéntes információs hálózat kialakítása, a turisztikai ágazat szereplôi között párbeszédfórum indítása, vagy további, a közösség identitásfejlôdését szolgáló programok szervezése a megkezdett út folytatásaként. A gyergyószentmiklósi (Románia) és dun laoghaire rathdowni célterületen (Írország) egy-egy közösségi kert is megvalósításra került a projektidôszak során, amely szintén a hosszú távú közösségfejlesztési erôvel bír. Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a SURE partnervárosok projekthelyszínein lefolytatott közösségi tervezések a legtöbb esetben egy kezdô szikrát adtak a helyi közösségnek, innen vezet tovább az út egy hosszabb távú közösségfejlesztési folyamat felé. Ennek sikerességét, vagy továbbélését nagymértékben befolyásolja, hogy az elkészült Helyi Akciótervek milyen arányban tartalmaznak helyi közösségfejlesztését szolgáló elemeket és ezeket mennyire sikerül ténylegesen megvalósítani a SURE keretében létrejött partnerségeknek köszönhetôen. „Place making” avagy hogyan hozzunk létre „jó helyeket”? A manapság divatos városfejlesztési trendnek számító „place making” a SURE program is hangsúlyos elemként szerepelt. Ennek a városfejlesztési megközelítésnek a lényege, hogy „jól mûködô, élhetô tereket” hozzunk létre a városokban, túlmutatva a hagyományos fizikai, vagy funkcionális fókuszú fejlesztéseken. Eszerint, olyan valódi közösségi találkozó helyek létrehozása a cél, amelyek kialakítása, programjai az érintett szereplôk, helyi lakosság igényeit tükrözik. A közösségi tervezés eszköztára kiváló támogató eszközöket kínál a „place making” elveinek gyakorlati megvalósítására. A „place making” elve legtöbbször a közterek fejlesztése kapcsán merül fel, de akár egy új közösségi intézmény kialakítása is történhet ebben a szemléletmódban. Ez a városfejlesztési megközelítés minden SURE projekthelyszínen megjelent, de leghangsúlyosabban a belga (Ottigines-Louvain la Neuve) projektterületen kapott prioritást, mivel itt a célterületet a belvárosi köztérhálózat adta, így ennek újraélesztése, „jó hellyé” alakítása volt a projekt elsôdleges célja. A Project for Public Spaces new yorki szervezet, a téma egyik elismert szakértôje, az alábbi módon definiálja ezt a módszert: „A „Place making” nemcsak egy sokoldalú megközelítésmód, hanem a közterek tervezését, szervezését és kivitelezését is magába foglalja. Egyszerûen megfogalmazva, megfigyeljük, meghallgatjuk és kérdéseket teszünk fel azoknak az embereknek, akik az adott helyen élnek, vagy dolgoznak, hogy megismerjük a helyszínnel kapcsolatos gondolataikat, meglátásaikat. Ezeket az információk arra használhatók, hogy egy közös jövôképet fogalmazzunk meg a térre. A jövôkép könnyen továbbfejlôdhet egy olyan fejlesztési stratégiává, amely kis léptékû, könnyen megvalósítható lépésekkel kezdve, gyorsan érzékelhetô elônyökkel szolgál a tér és használói számára.”
9
SURE KÖZÖSSÉGI TERVEZÉSI ESZKÖZTÁR SURE Közösségi tervezési eszközök és alkalmazásuk A következô fejezetben bemutatásra kerülô, városi kontextusban is jól alkalmazható participatív eszközöket, a partnerek a program során részletesen megismerhették és igény szerint használhatták a tervezéshez. Egy adott közösségi tervezési eszköz kiválasztása elôtt fontos áttekinteni a helyi adottságokat, folyamatokat és az eszközt kreatív, ötletes módon ezekhez és a tervezési folyamathoz igazítani. Másrészrôl, ezek a technikák, trükkök egyszerûek, ugyanakkor játékszabályaik – nem véletlenül – alaposan kidolgozottak. A jól alkalmazott technikával viszont biztosítani tudjuk, hogy rövid idôn belül, akár fél óra alatt, az adott csoport valamennyi tagja megnyilatkozhasson egy témában, véleménye bekerüljön a közösbe, és az mindenki számára láthatóvá, értelmezhetôvé váljon. Ehhez elengedhetetlenül fontos a motiváltság, hiszen a közösségi tervezés valamennyi érintett fél részérôl nagy erôfeszítést igénylô folyamat, s ehhez nemcsak a befektetett idôt és energiát kell számításba venni, hanem azt a pszichés nyomást is, ami a problémákkal és konfliktusokkal való szembenézést jelenti. Számos eszköz alkalmazása különleges tervezôi készségeket is szükségessé tesz, ezen esetekben facilitátor /moderátor bevonására is szükség lehet, hiszen egy csoportos beszélgetés, vita, tervezô mûhelymunka levezetéséhez szaktudásra, speciális ismeretekre és képességekre van szükség. A közösségi tervezési eszközök fô elônyei a következôk: • célravezetôk: a gyakran szétfolyó, irányíthatatlanná váló megbeszéléseket strukturálják; kijelölik az elvégzendô feladatokat, megadják az ehhez vezetô lépéseket, idôkorlátot; • demokratikusak: biztosítják, hogy a csoport minden tagja pozíciótól, vérmérséklettôl függetlenül egyenlô mértékben részt vegyen a megbeszélésben, és így minden vélemény, álláspont megjelenjen; • hatékonyak: a megbeszéléseken, mûhelymunkákon konkrét és gyors eredményekhez vezetnek, így a résztvevôket motiválja a sikerélmény. A közösségi alapú stratégiai tervezés az alábbi egymásra épülô fô szakaszokból áll (5. ábra). A SURE közösségi tervezési eszközök is e szakaszok szerint csoportosítva kerülnek bemutatásra a következô fejezetben. 5. ábra A közösségi alapú stratégialkotás fô szakaszai
TERVVÁLTOZATOK, HELYI AKCIÓTERV ELKÉSZÍTÉSE ÉS KOMMUNIKÁCIÓJA
10
I. KÖZÖSSÉG MOZGÓSÍTÁSA Ahhoz, hogy egy hosszú távon mûködôképes fejlesztést és tervet hozzunk létre elengedhetetlen az ennek kapcsán érintett, érdekelt csoportok és a célterületen élôk véleményének figyelembe vétele, a programalkotás folyamatába való szerves részvételük. Az olyan tervek, amely iránt ezek a csoportok nem kötelezték el magukat kudarcra vannak ítélve. A sikeres mozgósítás alapja, ha a tervezést olyan helyi érdekeltek kezdeményezik, akik hitelesek és akikben a célterület közösségének többsége megbízik. A lakosság mobilizálása akkor hatékony, ha a projektben a lehetô legtöbb érintett részt vesz. 1.KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTELT ÖSZTÖNZÔ ESZKÖZÖK 1.A Helyi Támogató Csoport felállítása /Közösségi részvételt ösztönzô eszközök RÖVID LEÍRÁS A Helyi Támogató Csoportok felállítása jelentette minden SURE partnervárosban a kezdô lépést a célterület fejlesztése kapcsán érintett közösség mozgósításához. A Helyi Támogató Csoport tulajdonképpen egy „Irányító Csoporthoz” hasonló folyamatkoordináló és döntési szerepkörrel bír, és célja, egy a helyi érdekeltek bevonásával készülô Helyi Akcióterv elkészítése. A projekt sikerességéhez különösen fontos, hogy minél inkább releváns, a közösség számra hiteles, kompetens helyi kulcsszereplôk, vagyis a ténylegesen érintett/érdekelt csoportok képviselôi kapjanak helyet az adott csoportban. Ahhoz, hogy ez teljesüljön, minden helyszínen egy részletes célcsoport analízis elôzte meg a csoport toborzását, amely az alábbi fô szempontokat vizsgálta. 1. Melyek a célterület kapcsán közvetlenül érintett elsôdleges célcsoportok? 2. Melyek azok a másodlagos célcsoportok, amelyek, csak közvetítô szereppel rendelkeznek? 3. Mik az érdekeik, mennyiben érinti ôket a téma? Mennyire erôs a befolyásuk a területre? 4. Mennyire motiváltak bármilyen fejlesztés kapcsán? SURE PÉLDA Helyi Támogató Csoport felállítása, toborzása minden partnervárosban (2010. január-2011.) A Helyi Támogató Csoportok összetétele a különbözô helyszíni adottságok, megoldandó problémák miatt eltérô volt, azonban szinte mindenhol tíz-tizenöt aktív helyi szereplô adta a csoport magját. A csoport összeállítását a legtöbb esetben a partnerváros koordinálta. Ahol a turizmus fejlesztése volt a kulcskérdés, mint Gyergyószentmiklós esetében, ott ennek az ágazatnak, míg ahol a munkanélküliség és a fiatalság problémáinak kezelése, mint Albacete (Spanyolország), vagy Dun Laoghaire Rathdown (Írország) esetében, ott a szociális ágazatnak a képviselôi vállaltak hangsúlyosabb szerepet a csoport tevékenységében. A larnacai (Ciprus) projekthelyszínen, mivel jelentôs az egyház közösség összetartó ereje, a helyi pap is tagja volt a csoportnak. SURE ÉRTÉKELÉS, AZ ESZKÖZ JELLEMZÔI: 2. Közösségi verseny, pályázati felhívás /Közösségi részvételt ösztönzô eszközök RÖVID LEÍRÁS A különbözô közösségi versenyek, felhívások egy hatékony technikát jelentenek a helyi közösség aktivizálásához és a jó példák elterjesztéséhez helyi, országos, vagy akár nemzetközi
11
szinten. A kiíró szervezet dönti el, hogy egy speciális célcsoport számára hirdeti meg a versenyt egy adott témában, vagy a szélesebb nyilvánosságtól vár ötleteket, javaslatokat. A verseny pályamunkái egy helyi kiállítás, vagy mûhelymunka keretében is bemutatásra kerülhetnek, amely további közösségi párbeszédet generálhat. Díjak, díjazottak: A helyi identitás és kötôdés erôsítése érdekében érdemes díjazni, elismerni azoknak a helyi szervezeteknek, vagy személyeknek a munkáját, akik sokat tettek az adott közösségért, vagy településért. Ajánlott alkalmazás: 1. Ha új ötleteket szeretnénk kapni a kreatív, helyi lakosoktól, vagy szakemberektôl. 2. A versenyszellem felébresztésével motiválni az embereket a közösségi részvételre. 3. A média és a helyi nyilvánosság figyelmének felkeltése céljából. Ajánlott résztvevôk: Helyi lakosság, vagy valamilyen speciális célcsoport, mint, gyerekek, diákok, helyi mûvészek, kereskedôk…) Idôigény: Egy hónaptól négy hónapig (a felhívás meghirdetése, pályamûvek elkészítése és beküldése, díjazás). SURE PÉLDA A SURE projekt területeken élô, vagy tanuló fiatalok, gyerekek számára, azért, hogy ez a korosztály is részese legyen a tervezési folyamatnak, több partnervárosban is rajzversenyt hirdettek. A fiatalok témához kapcsolódó, rajzba öntött kreatív ötletei hasznos információkat szolgáltattak a Helyi Akciótervekhez. A játékos ötletverseny a nyertesek díjazásával és néhány esetben a rajzok kiállításával zárult.
Gyerek rajzverseny: Eger, Magyarország, 2012. március; Larnaca, Ciprus, 2012. március; Albacete, Spanyolország, 2012. augusztus; Komotini, Görögország, 2012. június; Gyergyószentmiklós, Románia, 2012. január Ötlet verseny fiatalok részére a Facebookon, Dun Laoghaire Rathdown, Írország, 2011. október A Facebook-on meghirdetett ötletverseny témája, melynek fôdíja egy iPad volt, a helyi fiatalok karrier lehetôségeinek bôvítése, életpályájuk vonzóbbá tétele volt. A felhívásról a helyi iskolákon keresztül értesültek a diákok. A fiatalok által kiposztolt ötleteken kívül, amelyek hasznos információkat szolgáltattak a Helyi Akció tervhez, más szempontból is eredményesnek bizonyult ez a verseny, hiszen az interaktív facebook felületen egy élénk párbeszéd és kapcsolatépítés is megindult a helyi fiatalok között a témában. www.facebook.com/workXperience
12
“Falazz a városért” köztéri alkotási pályázat helyi mûvészek számára, Gyergyószentmiklós, Románia, 2012. augusztus A SURE program keretében lefolytatott különbözô megbeszélések, párbeszédek rávilágítottak arra, hogy a város turisztikai marketingjének egyik legnagyobb hiányossága, hogy az idelátogató turisták nem érzékelik a mentális kapcsolatot Gyergyószentmiklós városa, a belváros látványosságai és a szintén a város közigazgatásához tartozó országos jelentôségû turisztikai látványosság, a Gyilkos tó között. A mûvészek számra kiírt városi faldekorálási pályázat elsôdleges céljaként szerepelt, hogy ezt a kapcsolatot köztéri alkotásaikkal kreatív, látványos formában megteremtsék.
Projektweboldal készítô verseny egyetemisták részére, Pori, Finnország, 2011. május A helyi Satakunta Egyetem (SAMK) médiaszakos egyetemista diákjai körében meghirdetett verseny során egyedi, kreatív, mûvészi kialakítású weboldal struktúrákat találtak ki a pályázó csapatok a célterület témájában. A felületek kialakításánál a saját maguk által készített fotókat és különbözô interaktív eszközöket használták fel. Néhány web site a terület építészeti értékekeit és a kapcsolódó történeteket bemutató egyedi útikönyv mintájára készült, míg más beérkezett pályamûvek online felületei különbözô kitalált helyi fesztiválokat, kreatív üzleti lehetôségeket hirdetettek bemutatva a területben rejlô, eddig kiaknázatlan lehetôségeket. Az egyik pályázó csapat egy olyan felületet is kialakított, ahol ötletek, vélemények gyûjthetôk a weboldalt látogató lakosoktól a terület jövôjével kapcsolatban. A Helyi Támogató Csoport tagjaiból álló zsûri a három legjobb pályázatot díjazta, és beérkezett pályamûvek egy kiállítás keretében a nagyközönség számára is megtekinthetôk és kipróbálhatók voltak a helyi Elise Galériában. Az alkotások itt érhetôk el: http://www2.pori.fi/kaavoitus/SAMK/SURE.html http://www.pori.fi/material/images/hallintokunnat/kaupunkisuunnittelu/sure/kuvia/oppilaitosyhteistyo/6B5Ere6cT/GazingKarjaranta_SURE_SAMK.pdf
SURE ÉRTÉKELÉS, AZ ESZKÖZ JELLEMZÔI:
13
3. Közösségi esemény /Közösségi részvételt ösztönzô eszközök RÖVID LEÍRÁS A közösségi események, vagy akciók az energiákat és a figyelmet az adott környékre, jelen esetben a célterületre és a helyi fejlesztési kezdeményezésekre irányítják. Ezek az események erôsítik a helyi közösség összetartozását és kötôdését a területhez. A helyi szervezeteket érdemes mozgósítani a programok szervezése kapcsán. A kizárólag rekreációs célokat szolgáló közösségi eseményeken túl, a sok embert megmozgató önkéntes közösségi akciók a nagyobb nyilvánosság és a média figyelmét is a tervezési területre irányíthatják és a terület élhetôségéhez, minôségi átalakításához is hozzájárulhatnak. SURE PÉLDA Közösségi köztéri ülôbútor készítés, Eger, Magyarország, 2012. június A SURE projekt keretében egy közösségi önkéntes összefogás, kaláka munka keretében köztéri ülôbútorok készítésére került sor az egri célterületen. A Helyi Támogató Csoport és az itt élô lakosság tagjai egy közösségi akció keretében hozták létre a Szala városrész új rekreációs terének az alapját, amely által egy új, egyedi találkozóhellyel és közösségi térrel gazdagodott a környék. Az ülôbútorok mûanyag PET palackból készültek egy speciális technikával, a közösség tagjai által, sôt az alapanyagot is a helyiek, elsôsorban a fiatalok gyûjtötték össze. A programhoz a DNS Természetközpontú Egyesület biztosított szakmai támogatást az egyedi technika megismertetésével, de az ülôbútorok formáját, színvilágát a lelkes helyi résztvevôk alakították a kétnapos közös alkotómunka során. A közel ötven helyi fiatal csapatokban munkálkodva alakította, formálta szebbé lakókörnyezetét, így megtapasztalhatták, hogy összefogással ôk maguk is mennyit tudnak tenni a környezetük és életminôségük javításáért. Köztéri ülôbútor tesztelés, Ottignies-Louvain-la-Neuve, Belgium, 2012. május A belga célterület központi terén, a forgalmas, de funkcionális és minôségi hiányosságokkal küzdô Place des Wallons-on egy könnyen mozgatható és formálható, színes köztéri ülôbútor került kihelyezésre három napra. A SURE program során feltárt egyik legfontosabb célja a projektnek, hogy a jelenleg leromlott állapotú térbôl egy olyan, valódi közösségi tér váljon, amely a térhasználók igényeit tükrözi. Az arra járó helyi lakosok, diákok szabadon mozgathatták az ülôbútort, olyan formát alakítva ki belôle, amely leginkább megfelel az igényeiknek. A bútormozgatásokat egy teljes napon át egy speciális kamera technika, „time lap” segítségével rögzítették, így a felvételekbôl megállapítható, hogy melyik elrendezési formát választották a legtöbben. A felmérés eredményeit a tér új elrendezésének kialakításánál, a készülô új terveknél figyelembe veszik majd. További információk a „time lap” módszerrôl: http://www.youtube.com/watch?v=ksmxci0ku34 SURE ÉRTÉKELÉS, AZ ESZKÖZ JELLEMZÔI:
14
4.Közösségi kert kialakítása /Közösségi részvételt ösztönzô eszközök RÖVID LEÍRÁS A közösségi kertek, olyan használaton kívüli városi területek, melyeket magánemberek önkéntes közössége vesz mûvelésbe. A tulajdonos beleegyezésével, legyen az a helyi önkormányzat, vagy egy magánszemély kertet varázsolnak az elhagyott telekre és zöldséget, virágot, fûszernövényeket, gyümölcsöt termesztenek rajta. A kertekben a terményeket a tagok többnyire nem eladásra, hanem saját fogyasztásra állítják elô, a kertészkedés mellett pedig nagy hangsúlyt fektetnek a közösségépítésre, a települési környezet javítására. A kertek egyik legnagyobb elônye, hogy terek kapcsolhatók vissza az aktív városi életbe; tevékeny közösségeket hív életre az együtt dolgozók, a környéken lakók és a kertben szervezôdô kulturális programokat látogatók körein belül és zöld terület nélküli épületekben élôk számára is lehetôséget teremt az önellátásra. SURE PÉLDA Közösségi kert létesítése, Gyergyószentmiklós, Románia, 2012. április Az önkormányzat tulajdonában lévô telken, azok a lakosok igényelhettek parcellát, akik kert nélküli lakótelepi lakásokban élnek. Nagy érdeklôdés mutatkozott a helyek iránt és már a kezdeti fázisban, az alap infrastruktúrák kialakításnál tapasztalt összefogásnál megmutatkozott a kialakított közösségi kert jótékony közösségépítô hatása.
„Shanganagh Közösségi Kert”, Dun Laoghaire Rathdown, Írország, 2012. április A SURE project kezdetén megnyitott közösségi kert kialakítását a helyi lakosság köreibôl szervezôdô önkéntesek koordinálták. A parcellák iránt élénk az érdeklôdés, csak várólista alapján lehet kiskerthez jutni, amelyért jelképes bérleti díjat fizetnek a lakosok. A helyiek egy kis közösségi helyiséget is kialakítottak, padokkal, asztalokkal, hogy a kert egy ilyen komfortos közösségi teret, kikapcsolódási lehetôséget is kínáljon a tagoknak. SURE ÉRTÉKELÉS, AZ ESZKÖZ JELLEMZÔI:
15
5. Önkéntes szervezet létrehozása/ Közösségi részvételt ösztönzô eszközök RÖVID LEÍRÁS Egy helyi önkéntes szervezet létrehozása történhet formális, vagy informális módon, nem feltétlenül szükséges egy hivatalos egyesületi, vagy más keret ahhoz, hogy a tagok hatékonyan munkálkodjanak egy helyi ügyért, vagy a célterület élhetôbbé tételéért. Az elkötelezôdés, a hatékony összefogás és cselekvés elegendô a sikerhez. Egy sikeres közösségi tervezési folyamatban, mivel az már a kezdetektôl a helyi összefogásra, partnerség kialakítására és a közösség fejlesztésére épít, nem ritka, hogy a végére összeáll a helyiekbôl egy ilyen önkéntes szervezet, amely folytatja a megkezdett közösség és környezet fejlesztô munkát a területen. SURE PÉLDA Szalai Környezetvédô Egyesület létrejötte, Eger, Magyarország, 2012. május Egerben a SURE keretében lefolytatott közösségi tervezési folyamat egyik legnagyobb eredménye, hogy a célterület jövôjére irányuló helyi párbeszéd és a megrendezett közösségi események eredményeként a helyi lakosokból, fiatalokból, szociális szakértôkbôl elsôsorban a célterületen élô fiatalok összefogására koncentrálva összeállt egy egyesület. A szervezet bekapcsolódott a város civil életébe és hosszú távú terveik vannak a terület élhetôbbé tételére, elsôsorban közösség fejlesztô és szociális programok keretében, amely magába foglalja a Helyi Akcióterv megvalósításának támogatását is. SURE ÉRTÉKELÉS, AZ ESZKÖZ JELLEMZÔI: 6. Közösségi “Játék”/Közösségi részvételt ösztönzô eszközök RÖVID LEÍRÁS A közösségi játék kötetlen, felszabadult formában kínál egy jó alkalmat más emberek nézôpontjának a megismerésére, ugyanakkor egy szórakoztató módja a közös munkának, együttmûködésnek. Klasszikus típusai a táblajátékok, vagy a csoport játékok. Ez egy játékos közösségi mûhelymunkát is takarhat, amely játékos elemekbôl, strukturált játékszabályokból épül fel. Ilyen játékos elemek lehetnek a szerepjáték, a dráma elemek, a képanalízis, vagy más interaktív eszközök. SURE PÉLDA „Ki mit tud?” játékos verseny, Eger, Magyarország, 2011. május A játékos megmérettetés keretében a célterületen élô lakosok három kategóriában: ének, próza, tánc mutathatták be tudásukat a Helyi Támogató Csoport tagjaiból álló zsûrinek. Az esemény egy jó alkalmat kínált a helyi roma kisebbség számra, hogy értékeiket, képességieket megmutassák és ez által a helyi közösség önértékelése is erôsödhetett. A játékos program egy díjkiosztóval zárult.
16
Szabadtéri közösségi játék, Pori, Finnország, 2012. október A helyi lakosság és más érintett csoportok részvételével megrendezett szabadtéri eseményen a helyi közösségi kapcsolatok elmélyítésére, találkozásokra és a projektterület értékeinek közös átgondolására nyílt lehetôség. Egy népszerû finn, csapatokban játszott kültéri dobójáték, a „Mölkky” adaptált kreatív változatát játszották a résztvevôk, ahol az egyedi festett bábuk a SURE célterület jellegzetes pontjait ábrázoltak.
„Memória játék”, Pori, Finnország, 2012. szeptember A célterületre adaptált egyedi társasjátékban a résztvevôk azt tesztelhették, hogy mennyire tudják beazonosítani a játéktáblán a célterület jellemzô pontjait. SURE ÉRTÉKELÉS, AZ ESZKÖZ JELLEMZÔI: További Közösségi részvételt ösztönzô módszerek, amelyeket a program során megismerhettek és alkalmaztak a SURE partnerek: http://urbact.eu/fileadmin/Projects/SURE/documents_media/3_newsletter_PP_01.pdf
2. KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK A helyi közösségi tervezési folyamathoz igazított kommunikációs eszközök egy jó lehetôséget kínálnak a bevonásra és az érintettek aktivizálására. Itt a SURE partnerek által erre a célra alkalmazott legfontosabb eszközök kerülnek bemutatásra. • Hírlevél SURE PÉLDA Minden SURE projektpartner folyamatosan tájékoztatta a helyi érintetteteket a program és a közösségi tervezési folyamat állásáról, amelyhez egy hatékony kommunikációs eszközt kínált a rendszeres idôközönként kiküldött helyi hírlevél. • Online információs-kommunikációs felület és adattár Egy online információs felület egyrészrôl információk átadására szolgál a projektrôl és a tervezett eseményekrôl, adattár funkciója is van, másrészrôl, ha egy közösségi média eszközt választunk, úgymint egy blog, vagy közösségi oldal, akkor ez akár visszacsatolások gyûjtésére és párbeszéd generálására is alkalmas az adott témában és a tervezés kapcsán. SURE PÉLDA A SURE partnerek közül néhányan önálló honlapot, vagy felületet alakítottak ki a fenti célra, míg mások, a már meglévô helyi városi kommunikációs felületeiket használták a project és a kapcsolódó közösségi tervezés során. A projektek nemzetközi kommunikációjára az URBACT II/SURE program hivatalos weboldala szolgált. http://urbact.eu/en/projects/disadvantaged-neighbourhoods/sure/homepage/
17
Önálló projekt weboldal és blog, Pori, Finnország, 2011. március, május A finn nyelvû website elsôdleges célközönsége a helyi lakosság és az ország más pontjain élô érdeklôdôk voltak. (pori.fi/sure). Az interaktív blog oldal, a Helyi Támogató Csoport hatékony online párbeszédéhez szolgáltatott felületetet. (sureporinaa.blogspot.fi).
Meglévô városi kommunikációs felület, Albacete, (Spanyolország), Gyergyószentmiklós, (Románia) http://www.ceeialbacete.com/es/proyectos-proyectos-europeos-activos.zhtm http://www.gyergyoszentmiklos.net/en
Facebook oldal, Ottignies-Louvain-la-Neuve, Belgium, 2012. április A létrehozott Facebook oldal az információk, aktuális project hírek megosztásán kívül, egy interaktív felületet kínált a helyiek számra, hogy „kiposztolják” gondolataikat a célterület kapcsán, mellyel értékes adatokat szolgáltattak a tervezéshez. Facebook oldal a fiatalok bevonására, Dun Laoghaire Rathdown, Írország 2011. október Ez az oldal elsôsorban a helyi fiatalok megszólítására, bevonására jött létre. A fiatalok egyrészt informálva lettek a helyi SURE projektrôl, másrészrôl ôk is megoszthatták gondolataikat a témában, elsôsorban a saját korosztályuk helyi karrierlehetôségeire fókuszálva. • Kiállítás Egy a projekt témáját bármilyen formában érintô figyelemfelkeltô kiállítás, egyrészrôl egy hatékony eszközt kínál, hogy a nyilvánosság megismerje a projectet, másrészrôl ösztönzô erôt jelenthet a közösség mozgósításához, a tervezésbe történô bekapcsolódásához. Az esemény keretében vélemények, visszacsatolások gyûjtésére is lehetôség nyílik. SURE PÉLDA Interaktív Pop-Up Fotó kiállítás, Pori, Finnország, 2011. május és 2012. február A SURE program során a helyi Satakunta Egyetem (SAMK) média és kommunikáció szakos hallgatói két alkalommal állították ki a célterületrôl készített mûvészi képeiket és inter-
18
pretálták ezeken keresztül a helyi közösség számára, a benyomásaikat, gondolataikat. Elsô témájuk az ipari területrész volt, a második a lakókörnyezet. Ez utóbbi anyag egy Pop-Up kiállítás formájában a célterület egyik használatlan üzlethelyiségében került kiállításra. A látogatók egy rövid kérdôívet is kitöltöttek a helyiség jövôbeni használatára vonatkozóan, így nemcsak a bemutatott mûvészi képekrôl, de a kiskereskedelmi egység újfajta hasznosítási lehetôségeirôl is elindult egy véleménycsere a látogatók között. http://www.pori.fi/material/images/hallintokunnat/kaupunkisuunnittelu/sure/kuvia/oppilaitosyhteistyo/6B5Ere6cT/GazingKarjaranta_SURE_SAMK.pdf
A kiállított fotókból az egyetemisták (SAMK) által készített kiadvány, itt érhetô el: https://publications.theseus.fi/handle/10024/32832?show=full
Kiállítás a gyerek rajzversenyre beérkezett alkotásokból, Larnaca, Cyprus, 2012. május Köztéri kiállítás, Ottignies-Louvain-la-Neuve, Belgium, 2012. május A célterület egyik közterén (Place des Wallons) került megrendezésre, az a látványos, fényképekkel és közérthetô tervekkel illusztrált szabadtéri kiállítás, amelyen a Helyi Támogató Csoport által felvázolt fejlesztési alternatívák, ötletek kerültek bemutatásra a kiállítási paneleken. A látogatók megjelölhették, hogy mely bemutatatott ötletek, javaslatokat támogatják, illetve ellenzik. • Újságcikk/ Interjú, riport (írott, vagy rádió, tv) A helyi sajtó egy nagyon jó kommunikációs közeget kínál a project és a közösségi tervezés nyilvánosságának biztosításához és az érintettek aktivizálásához. A célnak megfelelôen válogathatunk az ehhez rendelkezésre álló eszköztárból, úgymint interjú, riport, cikk, önálló, a közösségi tervezésre és a kapcsolódó eseményekre fókuszáló újságmelléklet, vagy egy figyelemfelkeltô sajtóanyag.
19
SURE PÉLDA A project három eves idôtartalma alatt a kilenc projekt helyszínt összesítve, közel száz sajtómegjelenés látott napvilágot, amely között számos típusa megtalálható a fent bemutatott példáknak. A legtöbb helyszínen a rendszeresen megjelenô kerületi / városi lapban jelentettek meg cikkeket az aktuális információk, project hírek publikálására. Példaként említhetjük az ír partnervárost, ahol az évente háromszor megjelenô színes helyi magazinban, a Communities Working Together-ben és Dun Laoghaire Gazette heti számában jelentek meg rendszeresen interjúk, cikkek, felhívások a SURE projectrôl és a közösségi tervezés aktuális eseményeirôl. A SURE vezetô szakértôje (Hans Schlappa) az URBACT Tribune projekt újságban és az URBACT honlapján is több cikket, szakértôi összefoglalót publikált a nemzetközi találkozók eredményeirôl és szakmai meglátásairól. • Sajtótájékoztató A sajtótájékoztató egy olyan esemény, ahol a meghívott média képviselôk a projektrôl kaphatnak információkat, vagy egy nyilvános bejelentésre, egy a projekthez kapcsolódó tervezési, vagy közösségi esemény kihirdetésére kerül sor. SURE PÉLDA A SURE project kapcsán elsôsorban a különbözô helyi közösségi tervezési eseményekhez kapcsoltan, illetve a Helyi Akciótervek népszerûsítése, nyilvános ismertetése céljából tartottak sajtótájékoztatókat a partnerek, városonként legalább hármat. Íme, néhány példa: Szabadtéri sajtótájékoztató a Place des Wallons téren, Ottignies-Louvain-la-Neuve, Belgium, 2012. május A sajtótájékoztatóra egy interaktív köztéri kiállítás, a szabadtéri „Open house” esemény részeként került sor. A Helyi Támogató Csoport képviselôin túl, a helyi SURE partner, a projektben érintett
20
helyi intézmények, a városmarketing csoport, az egyetem, a városi tanács képviselôi kaptak szót és ismertették szerepüket, eredményeiket a projectben. Az esemény egyben jó alkalmat kínált a hivatalos szervek további támogatásának, project iránti elkötelezôdésének megnyerésére. Helyszíni sajtótájékoztató a köztéri ülôbútor készítô közösségi akcióhoz kapcsoltan, Eger, Magyarország, 2012. június Sajtótájékoztató a nyílt lakossági fórum részeként, Larnaca, Ciprus, 2012. május Sajtótájékoztató, Albacete, Spanyolország, 2010. december A SURE project kezdetén megtartott sajtótájékoztatón a project céljait és területi kontextusát ismerhette meg a sajtó és a lakosság. Sajtótájékoztató a Jövô Város Játék- hoz kapcsoltan, Gyergyószentmiklós, Románia, 2010. október A játék megkezdése elôtt megtartott tájékoztatón a sajtó képviselôi megismerhették a SURE project céljait és a helyi célterület fejlesztésében rejlô lehetôségeket a projektkoordinátor, a helyi polgármester és a Lead partner képviselôjének ismertetésében. A sajtó képviselôi személyes benyomásokat is szerezhettek a SURE közösségi tervezés és a Jövô Város Játék mikéntjérôl és hatékonyságáról, hiszen az újságírók az egész napos mûhelymunkán is részt vehettek. • Kiadványok, plakátok, hirdetések A különbözô figyelemfelkeltô plakátok és marketing promóciós kiadványok egy adott közösségi tervezési esemény, felhívás vagy a project egészének hirdetését, a megszólítani és a tervezésbe bevonni kívánt célcsoportok minél hatékonyabb elérését szolgálják. SURE PÉLDA A SURE project kapcsán a különbözô helyi közösségi tervezési eseményekhez kapcsoltan számos ilyen jellegû marketing anyag készült. Íme, néhány képes illusztráció ezek közül. Projektindító marketing szórólap, 2010 Az URBACT II/ SURE hálózat legfontosabb irányelveit, a program során alkalmazott innovatív módszereket és a célterületet közérthetô formában bemutató rövid kiadvány elsôsorban marketing promóciós célokat szolgált. A partnervárosokban az adott ország nyelvén került terjesztésre és támogató eszközt jelentett a helyi projekt menedzsmenthez, az érintettek megszólításához. További Kommunikációs eszközök, technikák, amelyeket a program során megismerhettek és alkalmazhattak a SURE partnerek: http://urbact.eu/fileadmin/Projects/SURE/documents_media/5_newsletter_PP_01.pdf
21
II. PROGRAMALKOTÁS, STRATÉGIAI IRÁNYOK KIJELÖLÉSE A célterületen élôk és a fejlesztésben érdekelt / érintett csoportok mozgósítását követôen kezdetét veheti a közösségi alapú programalkotás. Amennyiben a programalkotás a közösségi tervezés szemléletmódjában zajlik, ahogy a SURE program keretében is, úgy a stratégiai célok és a Helyi Akcióterv irányelvei a helyi adottságok és a felmért közösségi igények figyelembe vételével kerülnek meghatározásra.
1. KÖZÖSSÉGI FELMÉRÉS Minden sikeres fejlesztés kulcsa, hogy pontosan megismerkedjünk az adott helyszínnel, hogy kik és hogyan használják, információkat gyûjtsünk a múltjáról, hogy milyen annak jelenlegi állapota, illetve, hogy a célterület kapcsán érintett, érdekelt csoportoknak milyen elvárásaik, elképzeléseik vannak a terület jövôjét illetôen. Ezt a módszert nevezzük, közösségi alapú felmérésnek, hiszen a hagyományos információgyûjtésen, dokumentum és adatelemzésen túl, a közösségi igényekre és a személyes benyomásokra, megfigyelésekre épít. Számos eszköze létezik, melyek közül itt azok kerülnek bemutatásra, amelyeket a SURE partnerek a projekt során gyakorlatban is alkalmaztak a célterületükön. 1. Közösségi térképezés /Közösségi felmérési módszerek RÖVID LEÍRÁS A közösségi térképezés, egy olyan hatékony non-verbális technika, amellyel megtudhatjuk, hogy az emberek, hogyan látják saját lakókörnyezetüket és hely specifikus információkat, személyes benyomásokat, véleményeket gyûjthetünk tôlük a témában. A legtöbb esetben a résztvevôk szimbólumokat, különbözô egyszerû mûvészeti eszközöket, élénk színeket használnak, hogy ötleteiket egy kiterített térképen, üres papíron, vagy egy köztér aszfaltján ábrázolják. Az eredmények egy kiállítás keretében bemutathatók az egész közösség számára és a Helyi Akciótervhez is hasznos adatokkal szolgálhatnak. Térkép típusok: Aktivitás térkép: azokat a helyeket mutatja be, ahol a helyiek valamilyen tevékenységet végeznek, vagy sûrûn látogatnak. Kockázat térkép, térhasználati térkép, mentális térkép: Azt ábrázolja, hogy a helyiek, hogyan személyes benyomásaikon keresztül, hogyan érzékelik a területet. Büszkeség térkép: Kizárólag a közösség és a környék értékeire fókuszál, jó alapot jelenthet egy városmarketing térkép elkészítéséhez. Ajánlott alkalmazás: 1. A helyi lakosságtól szeretnénk adatokat, meglátásokat gyûjteni. 2. A helyi identitás és együttmûködés erôsítésére az esemény által. 3. A média és a szélesebb nyilvánosság figyelmének felkeltése a terület jövôje iránt. Ajánlott résztvevôk: Helyi lakosság, nyitott helyi emberek, akik szívesen megosztanák személyes meglátásaikat a témában. Továbbá, olyan érzékeny helyi csoportok bevonására, mint a bevándorlók különösen ajánlott, ahol esetenként verbális kommunikációs és nyelvi nehézségek léphetnek fel. Idôigény: egy pár órás zárt, vagy szabadtéri esemény, vagy egy hosszabb, akár több hetes információgyûjtési folyamat. SURE PÉLDA Közösségi térképezés, Gyergyószentmiklós, Románia, 2012. április A közösségi térképezés egy interaktív közösségi esemény keretében zajlott, ahol a lakosok játékos módon fejezhették ki meglátásaikat, ötleteiket a várossal és a célterülettel kapcsolatban. A piactéren megrendezett népszerû eseményen a látogatók színes rajzszögekkel
22
jelölhették meg válaszaikat a feltett kérdésekre egy nagyalakú, látványos légi fotón. A kérdések elsôsorban a turizmushoz kapcsolódó helyi értékekre, különleges látnivalókra, szokásokra vonatkoztak, hiszen ezen keresztül szerette volna a Helyi Támogató Csoport, minél jobban feltárni a helyi adottságokat és megragadni azt, hogy mi adja az itt élôk számára a város egyediségét, különleges varázsát. A válaszok alapján egy köztéri várostérkép készül, amelynél a hangsúly azon lesz, hogy melyek azok a látnivalók, helyek, szolgáltatások, melyeket az itt lakók különösképp kedvelnek, és ezért jó szívvel ajánlanák a turistáknak. Ezen kívül a feltárt lakossági ötletek, vélemények a Helyi Akciótervhez is hasznos információkkal szolgáltak. Kamerás közösségi térképezés (PROBE módszer) Pori, Finnország 2012 A célterületen található mozgássérült otthon lakosai között egyszer használatos kamerák lettek szétosztva, amelyek segítségével környezetüket és a célterületet saját szemszögükbôl értékelhették, fényképeket készítve és naplót írva benyomásaikról. Az eredmények a Satakunta Egyetemmel (SAMK) a SURE projekt keretében létrejött kutatásokhoz (lásd. következô fejezet) és a SURE közösségi tervezéshez is hasznos információkkal szolgáltak. További részletek a PROBE módszerrôl: http://designingwithpeople.rca.ac.uk/methods/design-probe SURE ÉRTÉKELÉS, AZ ESZKÖZ JELLEMZÔI: 2. Kérdôíves felmérések, kutatások /Közösségi felmérési módszerek RÖVID LEÍRÁS A kérdôíves felmérések, kutatások, adatelemzések egy jól használható módszert kínálnak ahhoz, hogy információkat gyûjtsünk egy közösségrôl, vagy célterületrôl. Rengeteg már meglévô kutatás és adat is a rendelkezésünkre áll, a népszámlálási adatoktól a helyi tanulmányokig, amelyeket elemezhetünk. A kérdôíves felméréssel nemcsak adatokat gyûjthetünk a helyiektôl, de össze is tudjuk hasonlítani az emberek, csoportok véleményeit, ötleteit. Sokféle típusa használatos a technikának, ilyen az egyszerû online, vagy személyesen kitöltött kérdôív, a mélyinterjú, a fókuszcsoportos felmérés, vagy a telefonos lekérdezés. A felméréseket az adatok elemzése és az eredmények összegzése követi. A projekt keretében ezek ismertetésre kerültek, vagy a Helyi Akciótervekhez szolgáltattak adatokat. A közösségi tervezési folyamat részeként a helyi érintettek, a lakosság a felmérésekbe, vagy a kérdôívek elkészítésébe, terjesztésébe és feldolgozásába is aktívan bevonható. Ajánlott alkalmazása: Ha egy adott téma kapcsán szeretnénk felmérni a lakosság, vagy egy meghatározott célcsoport véleményét. Ajánlott résztvevôk: Lakosság, érintett csoportok, vagy célcsoportok (fiatalok, idôsek) Idôigény: Néhány héttôl néhány hónapot is igényelhet a megvalósítás. SURE PÉLDA Kérdôíves felmérés, Pori, Finnország 2011. március A kérdôív a célterületen élô lakosság részére készült, hogy felmérjék mennyire elégedettek a lakókörnyezetükkel. A kérdéseken túl egy mentális térkép is tartozott hozzá, amelyen a válaszadók az általuk legfontosabbnak ítélt problémákat és értékeket vizuálisan is megjeleníthették. Az eredmények rávilágítottak a terület fô problémáira és a legfontosabb lakossági igényekre.
23
Személyes mélyinterjúk a helyi kulcsszereplôkkel, Komotini, Görögország, 2012. január-június A személyes interjúk a helyi lakosság meghatározó társadalmi-gazdasági szereplôivel, illetve helyi szakértôkkel, képviselôkkel és politikusokkal zajlottak. A beszélgetések jól használható információkkal szolgáltak a Helyi Támogató Csoport számára és rávilágítottak a terület problémáira, elsôsorban a munkanélküliségre. Kérdôíves felmérés, Ottignies-Louvain-la-Neuve, Belgium, 2010. május, 2010. szeptember, 2012. március A kérdôíves felmérés során a célterület, azaz a Place des Wallons köztér használóitól és az ott élô lakosságtól gyûjtöttek észrevételeket, ötleteket a Helyi Akcióterv megalapozásához. Kérdôíves felmérés, Eger, Magyarország, 2010. december és 2011. február Az elsô kérdôíves felmérésen, a célterületen élô lakosok a lakókörnyezetüket értékelték és javaslatokat, ötleteket fogalmaztak meg, hogy miken és milyen módon változtatnának, hogy élhetôbb legyen a környék. A második felmérés és adatgyûjtés a terület ingatlanviszonyainak feltérképezését szolgálta. „Door to door” Kérdôíves felmérés, Larnaca, Ciprus, 2010. május A „kérdezôbiztosok” házról házra járva keresték fel a lakosságot, akik a kiosztott kérdôívben értékelhették lakókörnyezetüket és a kérdôívben szereplôfejlesztési elképzeléseket. A felmért lakossági igények egy jó támpontot szolgáltattak a Helyi Akciótervhez. Szociális Hatás Vizsgálat Pori, Finnország, 2011-2012 A Satakunta Egyetem (SAMK) Szociális és Egészségügyi Ellátási karával a SURE projekt kapcsán létrejött együttmûködés keretében, a hallgatók tanáraik vezetésével egy több hónapos vizsgálatot végeztek a területen. A meglévô adatok, források és a Veturitalli városrészre készült aktuális területrendezési terv elemzésével és helyszíni felmérésekkel, a célterületen élô érzékeny szociális csoportokat (fogyatékosok, idôsek, kisgyermekes családok, gyerekek, drogfüggôk) vizsgálták és az ô szempontjukból elemezték és értékelték a tervben szereplô, különbözô jövôre vonatkozó fejlesztési elképzelések megvalósulási lehetôségeit. A kutatási eredmények fontos szempontokat szolgáltattak a Helyi Akciótervhez, melynek fô megállapítása szerint a fent említett terv megvalósulása esetén a gyerekek és mozgássérültek a legintenzívebb hatásviselôk. Részletek: http://www.pori.fi/material/images/hallintokunnat/kaupunkisuunnittelu/sure/kuvia/oppilaitosyhteistyo/ 6B5Erh0Nd/HuIA_SURE_SAMK.pdf
Újságcikkelemzésen alapuló kutatás a helyi kiskereskedelem és a lakossági elégedettség témájában, Pori, Finnország, 2010-2012 A Satakunta Egyetem (SAMK) Üzleti és Gazdasági Tanulmányok szakának hallgatói éves kutatási tárgyuk keretében a Karjaranta célterületet vizsgálták abból a szempontból, hogy milyen a helyi kisvállalkozók közötti együttmûködés, illetve hogyan látják pozíciójukat a területen. Azt is elemezték, hogy a helyi lakosság hogyan ítéli meg lakókörnyezetét és saját befolyását, annak fejlôdésére. A diákok kutatásaikat a területtel kapcsolatban az ezredforduló óta megjelent cikkek elemzésére és interjúkra alapozták, így eredményeik nem általánosíthatók, de a tervezési folyamathoz hasznos információkkal szolgáltak. A kutatás részletes eredményei itt olvashatók: http://www.pori.fi/material/images/hallintokunnat/kaupunkisuunnittelu/sure/kuvia/oppilaitosyhteistyo/ 6B5ErXH6P/OpinionsMedia_SURE_SAMK.pdf
24
Elérhetôségi vizsgálat, Pori, Finnország, 2010-2012 A Satakunta Egyetem (SAMK) egy elhivatott végzôs diákja BA vizsgadolgozatában egy a célterületen elhelyezkedô mozgássérülteket ellátó lakóház, a „Jokisuisto” lakosival foglalkozott. Interjúkon és személyes megfigyeléseken alapuló környezetvizsgálata során azt értékelte, hogy a lakók számára, fôként a téli idôszakban, mennyire elérhetôek a célterület szolgáltatásai. A kutatás eredményei szintén hasznos információkkal szolgáltak Helyi Akciótervhez. A részletes eredmények itt olvashatók: http://www.pori.fi/material/images/hallintokunnat/kaupunkisuunnittelu/sure/kuvia/ oppilaitosyhteistyo/6B5EraOeP/AccessibilityAssessm_SURE_SAMK.pdf SURE ÉRTÉKELÉS, AZ ESZKÖZ JELLEMZÔI: 3. Közösségi alapú helytörténet vizsgálat /Közösségi felmérési módszerek RÖVID LEÍRÁS Egy település, vagy városrész múltbéli értékeinek, történelmének és gyökereinek közös feltérképezése hatalmas erôt és önbizalmat adhat a közösségnek egy pozitív jövôkép felállításához és közös megvalósításához. Az összegyûjtött tárgyi emlékek és személyes történetek egyaránt ezt a célt szolgálják. A múlt feltérképezése történhet egy lakossági workshop, vagy egy közösségi pályázati felhívás keretében. Az összegyûjtött anyagok publikálása tovább erôsíti a helyi identitást növelve a büszkeségérzetet és az odatartozás örömét, mivel a szélesebb közösségben tudatosítja, hogy, mely értékeik teszik ôket egyedivé és különlegessé. SURE PÉLDA Régi helytörténeti emléktárgyak, fotók gyûjtése, Larnaca, Ciprus, 2010. júniusA larnacai célterület lakosságának megtartásához különösen fontos a helyi identitás és kötôdés erôsítése, ráadásul a SURE projekt során arra is fény derült, hogy a kulturálisan sokszínû St. John városrész egyedi adottságai és helytörténete ez idáig nem lettek kellôképpen feltárva és értékelve. Ezeknek az értékeknek a felszínre hozása céljából a helyi lakosság körében egy felhívást tettek közzé, hogy osszák meg a közösséggel a városrész
helytörténetére vonatkozó családi emléktárgyaikat, fotóikat. Az összegyûjtött emléktárgyak a tervezett helytörténeti múzeum kiállítási anyagaként is szolgálnak majd, melynek létrehozása a Helyi Akcióterv céljai között is szerepel. „ Emlékidézô túrák” szervezése a helyi lakosok részére, Pori, Finnország, 2012. október Ezeknek a csoportos sétáknak az elsôdleges célja egy közös múltidézés volt, ahol a résztvevô lakosok elmesélhették a célterület bizonyos részeihez kapcsolódó személyes történeteiket, emlékeiket. Ezek az összegyûjtött történetetek, helytörténeti anyagok egy jó alapot fognak szolgáltatni a célterületen tervezett „Közösségi Emlék Park” és egy helytörténeti, személyes történeteken alapuló „tanösvény” kialakításához. Másrészrôl a séták a közösség számára is egy jó alkalmat kínáltak, egymás jobb megismerésére. SURE ÉRTÉKELÉS, AZ ESZKÖZ JELLEMZÔI:
25
4. Helyszínbejárás, „Tudatosító séta” /Közösségi felmérési módszerek RÖVID LEÍRÁS A „tudatosító séta” a projektterület közvetlen, személyes benyomásokon alapuló megismerését szolgálja. Célja, hogy a résztvevôk saját élményeiken keresztül ismerkedjenek meg a területtel és saját maguk fogalmazzák meg, annak értékeit, problémáit, egyedi adottságait. Közvetett cél, a terület jövôjére vonatkozó elkötelezôdés erôsítése és a résztvevôk cselekvésre ösztönzése. A helyszínbejárások különbözô tematikus fókuszt is kaphatnak, például az utcakép, vagy az emberek megfigyelése témájában.
SURE PÉLDA Helyszínbejárások, „Tudatosító séták” a Nemzetközi SURE partnertalálkozók keretében, minden partnervárosban (2010 január-2012 június) A SURE keretében megrendezésre került nemzetközi találkozók mindig másik partner városban zajlottak. Minden egyes találkozónak része volt egy vezetett helyszínbejárás, séta a célterületen, amelynek keretében a partnerek személyes benyomásokat gyûjthettek, megfigyeléseket tehettek, beszélgethettek a célterület lakosaival és a helyi szervezetek képviselôivel. A sétát követôen a partnerek, a benyomásaikból eredô friss ötleteiket, javaslataikat egy workshop keretében megoszthatták egymással és a fogadó partnerrel.
Helyszínbejárások, „tudatosító /figyelemfelkeltô séták” a célterületen az érintett kulcsszereplôk részvételével (2010 január-2012 június), Komotini, Görögország A vezetett helyszínbejárásokon, sétákon, a helyi lakosság tagjai és meghívott helyi politikusok, képviselôk és szakértôk vettek részt, melynek eredményeként világosan kirajzolódtak a terület valódi problémái és a helyi társadalom konfliktusai. A résztvevôk, akik között döntéshelyzetben lévô állami szereplôk és helyi szervezetek egyaránt voltak, a bejárás során közvetlenül szembesülhettek a területben rejlô lehetôségekkel és a problémákkal, személyes tapasztalat által fedezhették fel azokat, így ez egy intenzív hajtóerôt és elkötelezôdést generálhat bennük a cselekvésre, a problémák megoldására.
26
Tanulmányút, Gyergyószentmiklós, Románia, 2012. október Az országon belüli tanulmányút során egy olyan turisztikai szempontból jól mûködô települést, Torockót látogattak meg a Helyi Támogató Csoport tagjai, amely szolgáltatásaival egy jól adaptálható mintául szolgálhat Gyergyószentmiklós turisztikai fejlesztéséhez és a turizmus fókuszú Helyi Akciótervhez. SURE ÉRTÉKELÉS, AZ ESZKÖZ JELLEMZÔI: 5. Ötletláda, Ötletfal /Közösségi felmérési módszerek RÖVID LEÍRÁS Egy forgalmas helyen elhelyezett ötletdobozba (vagy más kreatív elem) a helyiek szabadon ötleteket, javaslatokat, vázlatokat, kitöltött kérdôíveket dobhatnak be, vagy a kihelyezett anyagokat kommentálhatják. Az eszköz gyakran használatos a közösségi tervezés során a lakossági véleménygyûjtésre. SURE PÉLDA Ötlet fa, Ottignies-Louvain-la-Neuve, Belgium, 2012. május A „Place des Wallons” közterén megrendezett közösségi eseményen az arra járók, az egyik fára fellógatott színes táblákra írhatták fel ötleteiket, hogy milyen változtatásokat javasolnának a téren.
Ötletgyûjtô láda, Pori, Finnország, 2011. március A közösségi felmérés során kitöltött kérdôíveket és további, a témához kapcsolódó ötleteiket egy a célterületen kihelyezett gyûjtôládába dobhatták be a lakosok a SURE projekt során. SURE ÉRTÉKELÉS, AZ ESZKÖZ JELLEMZÔI:
27
2. KÖZÖSSÉGI WORKSHOP /MÛHELYMUNKA MÓDSZEREK Egy jól felépített, strukturált közösségi mûhelymunka a közös programalkotás és a stratégiai irányok kijelölése szempontjából kulcsfontosságú lehet, továbbá közösség mozgósító hatása sem elhanyagolható. A résztvevô felek számára lehetôség nyílik a párbeszédre, így konszenzuson alapuló közös célok kerülhetnek meghatározásra. Szintén az elônyök közé sorolható, hogy a helyi adottságok, források jól feltérképezhetôk, így számtalan értékes, a tervezéshez jól felhasználható információval is szolgálhatnak a résztvevôk. A résztvevôk köre állhat, csak az érintett helyi kulcsszereplôkbôl, jelen esetben a Helyi Támogató Csoport tagjaiból, de egy szélesebb réteg megszólításával, vagy egy adott csoportra fókuszálva is össze lehet hívni egy ilyen eseményt, ez utóbbi esetekben tágabb, vagy eltérô képet kapunk a témáról. 1.”Meta tervezô” mûhelymunka/ Közösségi mûhelymunka módszerek RÖVID LEÍRÁS A módszer leginkább a közös gondolkozás, párbeszéd elindítására és gyors, egyértelmû eredmények felszínre hozására alkalmas egy adott témában. Kisebb csoport, de akár száz fô részvételével is megrendezhetô. Legfontosabb részei az információ és ötletgyûjtés, a téma és probléma analízis, a rangsorolás és végül egy közös csoport álláspont megfogalmazása a workshop során lezajlott párbeszéd alapján. A helyzetanalízishez és a döntés elôkészítéshez egyaránt hozzájárul és egy feszes, részletes szcenáriót eredményez, amely mentén a csoport a késôbbiekben továbbdolgozhat az adott témán. Mikor érdemes alkalmazni: Elsôsorban a programalkotás, a közös gondolkozás kezdeti fázisában, amikor a fô kihívások átbeszélése, a legfontosabb közös célok kijelölése és az ezek közti prioritások megállapítása a cél. Ajánlott résztvevôk: Helyi Támogató Csoport, helyi kulcsszereplôk, további érintett és érdekelt felek. Idôigény: Egy-két nap, vagy alkalom. A módszer fô lépései: http://urbact.eu/fileadmin/Projects/SURE/documents_media/Meta_planning.pdf
SURE PÉLDA Dun Laoghaire Rathdown, Írország 2011. február és március Az írországi célterületen a közös gondolkozás kezdeti fázisában „vetették be” ezt a mûhelymunka technikát, amely rendkívül hasznos eredményeket hozott a tervezési folyamat elômozdításában. A kétnapos workshop során a résztvevôk átbeszélték és meghatározták a célterület legfontosabb kihívásait, célkitûzéseit, majd rangsorolták ezeket és közösen kiválasztották közülük a Helyi Akcióterv négy kulcs témakörét. A további megbeszélések ezeknek a témaköröknek a mentén zajlottak és a Helyi Támogató Csoporton belül szintén e szerint alakultak meg a témák szerint elkülönült alcsoportok. SURE ÉRTÉKELÉS, AZ ESZKÖZ JELLEMZÔI: 2. Helyi Támogató Csoport (HTCS) találkozók, workshopok/ Közösségi mûhelymunka módszerek RÖVID LEÍRÁS A Helyi Támogató Csoport fórumain, workshop megbeszélésein a célterült fejlesztése kapcsán érintett legfontosabb kulcsszereplôk vettek részt. A csoport a találkozókon nemcsak a
28
Helyi Akcióterv elkészítése kapcsán folytatott párbeszédet, de azt is koordinálta, hogy mely helyi szereplôket, érdekelteket, vagy szakértôket és milyen módon szükséges bevonni a közösségi tervezési folyamatba, hogy egy minél inkább releváns, a helyi igényekre épülô terv álljon össze a projectidôszak végére. SURE PÉLDA Helyi Támogató Csoport Fórumuk, minden partnervárosban (2010 január-2012 június) Minden SURE partnervárosban a legfontosabb helyi kulcsszereplôkbôl állt fel a Helyi Támogató Csoport és projekthelyszínenként minimum tíz ilyen csoport találkozót, közösségi mûhelymunkát tartottak a három éves programidôszak során.
SURE ÉRTÉKELÉS, AZ ESZKÖZ JELLEMZÔI: 3. Téma fókuszú fórumok, megbeszélések / Közösségi mûhelymunka módszerek RÖVID LEÍRÁS A fórumon, vagy interaktív workshopon, valamilyen speciális helyi téma kerül átbeszélésre, jellemzôen csoportos párbeszéd formájában, amely új információkkal szolgálhat a tervezéshez. Ilyen fórumtéma lehet például: „Fenntartható közösség” „Zöld fejlesztések” „Civil kapcsolatok”. A SURE program keretében jellemzôen az elôzô pontban ismertetett Helyi Támogató Csoportok váltak szét téma orientált munkacsoportokra, amelyek a továbbiakban kizárólag a kijelölt témára fókuszáltak a kiscsoportos megbeszéléseiken. Mikor érdemes alkalmazni: Ha túl komplex a téma, így feldolgozásához, megértéséhez érdemes szeletekre, altémákra bontani, illetve ha a fórum tárgya szakértôk, vagy speciális helyi csoportok bevonását teszi szükségessé. Ajánlott résztvevôk: A téma iránt érdeklôdô érintett helyi szereplôk, vagy meghívott szakértôk. Idôigény: Pár óráig, vagy akár egy fél napig is tartó fórum. SURE PÉLDA Eger, Magyarország, 2011. március-2012 május A Helyi Támogató Csoport megbeszélései két téma orientált munkacsoportban, az „Infrastrukturális” és a „Szociális” csoportban zajlottak. „Jó példák fórum” Eger, Magyarország, 2012. február A célterület fejlesztése kapcsán „adaptálható országos jó példák” témakörében került megrendezésre a fórum, ahol négy, a meghívott külsôs elôadók által bemutatott adaptív módszerrel ismerkedhettek meg a Helyi Támogató Csoport tagjai. A megismert jó példák mintegy gondolatébresztôként szolgáltak a Helyi Akcióterv elkészítéséhez. Dun Laoghaire Rathdown, Írország, 2011. november-2012 április A Helyi Támogató Csoport tagjai az alábbi négy, korábban kijelölt kulcs témakör részletes elemzésére tartottak külön-külön megbeszéléseket, fórumokat: „Helyi gazdaság”, „Képzés és oktatás” „Fiatalok jövôje” „A közösségi részvétel korlátai”
29
„Hogyan alkalmazzuk a „Place making” technikát?” workshop, Dun Laoghaire Rathdown, Írország, 2012. március A „Place making” városfejlesztési módszer elismert new yorki szakértôi, a Project for Public Spaces Iroda munkatársai tartottak egy képzést a témában a Helyi Támogató Csoport tagjai és más érdeklôdô helyi lakosok, szervezetek számára. A workshop résztvevôi megismerhették azokat a „place making” során alkalmazható eszközöket, amelynek segítségével egy közteret elemezhetnek, illetve élhetôbbé tehetnek annak használóinak aktív bevonásával. A képzésen megtanult eszközök a SURE projekthelyszínre is jól adaptálhatók. SURE ÉRTÉKELÉS, AZ ESZKÖZ JELLEMZÔI: 4. Külsôs Tanácsadói- Tervezô Csoport / Közösségi mûhelymunka módszerek RÖVID LEÍRÁS Egy a tervezést segítô meghívott tanácsadói csoport állhat helyi, országos, vagy nemzetközi szakértôkbôl, egyetemistákból, vagy akár egy másik település lakosaiból, akik ellátogatnak a projekthelyszínre és friss, független véleményükkel segítik a helyi közösségi tervezési folyamatot. A rendelkezésre álló helyi információkra és felmért igényekre alapozva a csoport az ottléte és a csoportmunka végeredményeként közös javaslatokat fogalmaz meg az adott témára, melyet klasszikus esetben a helyi nyilvánosság felé is prezentál. A helyi érintettek visszajelzéseket adhatnak a bemutatott, kidolgozott javaslatokkal kapcsolatban, és akár nyilvános szavazásra is bocsájtható, hogy melyik bemutatott fejlesztési ötletet támogatják leginkább. Ajánlott alkalmazás: Ha független, új nézôpontokra, friss ötletekre van igény. Ajánlott résztvevôk: Helyi, vagy nemzetközi meghívott külsôs résztvevôk, nyitott szemléletû, kooperatív szakértôk, vagy egyetemisták. Idôigény: Általában egy naptól pár hétig terjedô idôszak. SURE PÉLDA SURE partnerek tanácsadói csoportja, Nemzetközi SURE partnertalálkozók minden partnervárosban (2010 január-2012 június) A SURE programidôszak alatt, minden egyes partnervárosban sor került egy nemzetközi találkozóra a hálózat nemzetközi tagjai között, ahol a városok szakértôi, partnerei és a Helyi Támogató Csoportok tagjai vettek részt, így rengeteg féle különbözô szaktudást, kulturális hátteret és szemléletmódot képviselô résztvevô gyûlt össze ezeken az alkalmakon. A több napos látogatás során a vendégek megismerkedhettek a fogadó város célterületének jellemzôivel, a helyszíni bejárások során személyes benyomásokat is gyûjthettek. Ezt követôen egy többórás, a SURE hálózat Vezetô Szakértôje által moderált workshop keretében, mintegy nemzetközi külsôs tanácsadói csoportot alkotva hasznos, friss, kreatív ötletekkel, javaslatokkal, tervvázlatokkal látták el a fogadó partnervárost és segítették a tervezést. Projekthelyszínenként felkért külsô szakértôk (2010 január-2012 június) Az alkalomszerûen és téma specifikusan felkért külsôs szakértôk, egy adott szakterületen szolgáltak szakszerû, új, elfogulatlan meglátásokkal, ha hiányosságok mutatkoztak az adott
30
szakterületen, vagy csak egy független, külsôs szakértôi megerôsítésre, új nézôpontra, ismeretre volt szükség a tervezéshez. Példák: Szociális munkások, csoport trénerek, Komotini, Görögország, 2011-2012 Miguel Rivas (Vállalkozásfejlesztés és munkahelyteremtés), Albacete, Spanyolország, 2011. szeptember Nils Scheffler (Örökségvédelmi és turisztikai szakértô), Larnaca, Ciprus, 2011.február Ann Morton Hyde (Kisebbségi szakértô), Komotini, Görögország, 2011.november
Egyetemista diákok szakértôi javaslati, Ottignies-Louvain-la-Neuve, Belgium, 2012. február-június A SURE project keretében két meghívott holland tájépítész egyetemista diák, több hónapos szakmai gyakorlata keretében részletes térhasználati elemzéseket végzett a célterületen, a Place des Wallons köztéren, majd ez alapján kreatív térrendezési javaslatokat, alternatívákat fogalmaztak meg a térre. Javaslataik a nagyközönség számára is bemutatásra kerültek. SURE ÉRTÉKELÉS, AZ ESZKÖZ JELLEMZÔI: 5. Célcsoportos fórum, workshop /Közösségi mûhelymunka módszerek RÖVID LEÍRÁS A fórum célja, hogy egy, vagy több, a tervezés szempontjából releváns célcsoport (diákok, helyi építészek, idôsek, bevándorlók…) megszólításra kerüljön és egy moderált beszélgetés, vagy mûhelymunka keretében ötleteket, információkat gyûjtsünk tôlük a tervezési területtel, vagy a felvázolt fejlesztési javaslatokkal kapcsolatban. Mikor érdemes alkalmazni: Információ és véleménygyûjtés, vagy átadás, projektismertetés céljából egy, vagy több kiválasztott célcsoport számára. Párbeszéd generálásra is alkalmas. Ajánlott résztvevôk: Hivatalos szervezôk, megszólított célcsoport képviselôi, moderátor /facilitátor. Idôigény: Pár óráig, vagy akár egy fél napig is tartó esemény. SURE PÉLDA Ifjúsági Fórum, Dun Laoghaire Rathdown, Írország, 2012. április A projektterületen élô fiatalok megszólítása volt az esemény célja, hogy ôk is „szót kapjanak” a közösségi tervezési folyamatban. Visszajelzéseket, véleményeket gyûjtöttek a fiatal korosztály részérôl, hogy hogyan értékelik a Helyi Akcióterv ôket érintô elôzetes javaslatait. A célcsoportos interaktív mûhelymunkák a helyi iskolákban zajlottak a Helyi Támogató Csoport néhány tagja és a tanárok vezetésével. Célcsoportos Fórum, Ottignies-Louvain-la-Neuve, Belgium, 2012. február A Helyi Támogató Csoport vezetôi célzottan elsôsorban a projekt terület kapcsán érintett célcsoportokat (fiatalok /lakók, ingatlantulajdonosok, boltosok) hívták meg erre a fórumra, ahol részleteiben megismerhették a projektet egy inspiráló, számtalan vonzó, kreatív fejlesztési ötletet bemutató elôadás formájában és a terület jövôjérôl folytattak párbeszédet. A fórumon megindult párbeszéd hatására több helyi szereplô is csatalakozott a Helyi Támogató Csoporthoz. Célcsoportos workshopok, Komotini, Görögország, 2011 január-2012. május A projekt keretében összehívott egyedi felépítésû interaktív workshopok némelyikén együtt, más esetben szeparáltan vettek részt a célterület fejlesztése kapcsán érintett lakosság, szakértôk és politikai képviselôk. A Helyi Támogató Csoportnak, ilyen módon sikerült értékes információkat összegyûjtenie ezektôl a szereplôktôl, összeegyeztetni a különbözô meglátásokat, amelybôl kiderült, hogy a helyiek leginkább a környezet és élet minôségen szeretnének javítani, a nagyobb beavatkozásokat ellenzik a területen. SURE ÉRTÉKELÉS, AZ ESZKÖZ JELLEMZÔI:
31
6. Lakossági fórum/ Közösségi mûhelymunka módszerek RÖVID LEÍRÁS Egy hagyományos lakossági fórum, egy minden érdeklôdô számára nyitott és meghirdetett, a helyi lakosság részvételével zajló közösségi eseményt takar, amely információk, hírek átadására és vélemények, visszacsatolások gyûjtésére egyaránt alkalmas. A szervezôk legtöbbször valamilyen állami szervet, vagy a települést képviselik, de egy helyi civilszervezet, vagy a Helyi Támogató Csoport is összehívhat egy ilyen fórumot, valamely ôket érintô témában. A téma attraktivitásán, a meghirdetésen, a fórum felépítésén és az interaktivitáson sok múlik, ezek nagyban meghatározzák, hogy mennyire lesznek aktivizálhatók a résztvevôk, mennyire lesz sikeres a párbeszéd. Egy hagyományos lakossági fórum általában a célok, a téma, a felmerült kérdések ismertetésével kezdôdik és a továbbiakban egy moderátor segíti a beszélgetést a résztvevôk és a szervezôk között. Mikor érdemes alkalmazni: Projektismertetés, információ és véleménygyûjtés a lakosságtól, párbeszéd generálás. Ajánlott résztvevôk: Hivatalos szervezôk, érintett helyi csoportok képviselôi, civil szervezetek, lakosság, szakértôk, moderátor. Idôigény: Pár órás esemény. SURE PÉLDA Nyílt lakossági fórum/ konzultáció, Albacete, Spanyolország 2011. március A Helyi Támogató Csoport és a város által szervezett fórumon a célterület lakossága vett részt. A fórum elsôdleges szerepe az volt, hogy területtel kapcsolatos helyi igényeket, elvárásokat feltérképezzék, amely egy jó kiinduló alapot nyújtott a Helyi Akcióterv alapvetô irányvonalainak kijelöléséhez. Kihelyezett lakossági fórum, Eger, Magyarország, 2011. május A célterületen megrendezett lakossági fórumon a Helyi Támogató Csoport tagjain kívül a Szala városrész lakossága képviseltette magát, így egy átfogó, hónapokig tartó párbeszéd kezdôdhetett el a Helyi Akcióterv készítôi és a tervezett fejlesztések kapcsán érintett lakosság között. Nyílt lakossági fórum/ konzultáció „Open forum”, Pori, Finnország, 2011. április és 2012. június A fórum szervezôinek a SURE projekt tervezett kutatásainak, közösségi tervezési eseményeinek bemutatása és a Helyi Támogató Csoport által felvázolt fejlesztési javaslatokkal
32
kapcsolatos lakossági reakciók feltérképezése volt az elsôdleges motivációja. Ugyanakkor új és innovatív konkrét javaslatok, ötletek is megfogalmazódtak a célterületen élô lakosság részérôl, hogy milyen elemeket kellene még feltétlenül beépíteni a készülô Helyi Akciótervbe, melyeket egy interaktív kiscsoportos mûhelymunka keretében vázoltak fel. A júniusi fórumon ezek a felmerült ötletek rangsorolva is lettek. Nyílt lakossági fórum/ konzultáció, Larnaca, Ciprus, 2012.május A sajtótájékoztatóval egybekötött lakossági fórum elsôdleges célja az volt, hogy a helyi fôépítész vezetésével a Helyi Támogató Csoport bemutassa a SURE addigi eredményeit, továbbá a területre elkészült részletes fejlesztési terv és megvalósíthatósági tanulmány legfontosabb pontjait. Ezekkel kapcsolatban vártak visszajelzéseket a lakosság részérôl. A diák rajzverseny pályamûveit is megtekinthették a résztvevôk, vagyis a közösségi tervezési folyamat más eseményeirôl is képet kaphattak. SURE ÉRTÉKELÉS, AZ ESZKÖZ JELLEMZÔI: 7. Jövô Város Játék / Közösségi mûhelymunka módszerek
RÖVID LEÍRÁS A British Council által kifejlesztett ötletgeneráló workshop a téma /célterület fejlesztése kapcsán érintett és érdekelt helyi csoportok részvételével zajlik és játékos formában alkalmas a közös, konszenzuson alapuló városfejlesztési irányok kijelölésére. A játék egymásra épülô tematikus lépésekbôl áll, a jelenlegi helyzetkép áttekintésétôl egészen egy új innovatív jövôkép megfogalmazásáig. Egy képesített facilitátor, játékmester segíti a folyamatot és a résztvevôk közti párbeszédet. A workshop célja, amely egyben egy verseny is, hogy a csoportokban zajló közös gondolkozás során megtaláljuk a legjobb, legkreatívabb fejlesztési ötleteket. A mûhelymunka során helyi szakértôk is segítik tanácsaikkal, visszacsatolásaikkal a lakosság ötletelését. Ajánlott alkalmazás: Ha a helyi viszonyokat a lakosság és a helyi érintettek szemszögébôl szeretnénk megismerni, elemezni és a feltérképezett adottságokra épülô kreatív ötletekre van szükségünk. Ajánlott résztvevôk: Lakosság, civil szervezetek, helyi mûvészek, kreatívok, fiatalok, helyi intézmények képviselôi, politikusok, facilitátor, helyi szakértôk Idôigény: Egy vagy kétnapos esemény. A workshop felépítése: http://urbact.eu/fileadmin/Projects/SURE/documents_media/Future_City_Game.pdf
További információk: http://creativecities.britishcouncil.org/urban_co-design_tools/future_city_game
33
SURE PÉLDA Jövô Város Játék, Gyergyószentmiklós, Románia, 2010. október
A projekt kezdeti fázisában a helyi civil szervezetek és a Helyi Támogató Csoport energiáinak mozgósításában és a célterületet érintô témák beazonosításában volt meghatározó szerepe a lakosság, civilszervezetek, helyi intézmények és a sajtó képviselôinek aktív részvételével lezajlott eseménynek. Számtalan, olyan kreatív ötlet látott napvilágot az egynapos közös gondolkozásnak köszönhetôen, amely késôbb továbbgondolva a Helyi Akciótervbe is beépítésre került. Jövô Város Játék, Albacete, Spanyolország, 2011. június A játékos mûhelymunka a Helyi Támogató Csoport és a célterület lakosságának aktív részvételével zajlott. Alapvetô célja a terület pozitív és negatív adottságainak feltérképezése volt az ott élôk és más érintett helyi csoportok szemszögébôl. SURE ÉRTÉKELÉS, AZ ESZKÖZ JELLEMZÔI: 8. World Café / Közösségi mûhelymunka módszerek RÖVID LEÍRÁS A „World café” egy speciális workshop módszer, ahol a résztvevôk kávéházi légkörben, kis asztalok körüli beszélgetô csoportokat alkotva bontanak ki, beszélnek át egy adott témát. A fôtéma altémákra van bontva a párbeszéd 20-30 perces körökben zajlik, ahol a csoportok egyik altémát a másik után beszélik át sorban haladva az asztalok között. Az esemény a fôtéma kapcsán feltárt legfontosabb javaslatok közös összegzésével zárul. Ajánlott alkalmazás: Innovatív nézôpontok feltárására és olyan ál-
34
talános témák átbeszélésére, mint a helyi környezetvédelem, közlekedésfejlesztés, civil élet… Ajánlott résztvevôk: Érintett helyi csoportok képviselôi, Helyi Támogató Csoport tagjai, szakértôk, facilitátor Idôigény: Pár órás, vagy egy napos esemény. A workshop felépítése: http://urbact.eu/fileadmin/Projects/SURE/documents_media/world_cafe.pdf SURE PÉLDA World café, Pori, Svédország 2012. március Poriban elsôsorban a program népszerûsítésére, a városi tanács választott képviselôinek informálására és a projekt iránti elkötelezôdésük növelésére választották ezt a közösségi párbeszédre épülô jövôtervezési módszert. A „World café” témája a közösségi részvétel és a kommunikáció szerepe volt a várospolitikában. SURE ÉRTÉKELÉS, AZ ESZKÖZ JELLEMZÔI: További Közösségi mûhelymunka módszerek, amelyeket a program során megismerhettek és alkalmazhattak a SURE partnerek: http://urbact.eu/fileadmin/Projects/SURE/documents_media/1_newsletter_PP_01.pdf
9. Csoportos ötletelési technikák / Közösségi mûhelymunka módszerek RÖVID LEÍRÁS Számos olyan technika létezik, amellyel segíthetjük a közös gondolkozást a Helyi Támogató Csoport találkozóin, vagy más közösségi tervezési workshopokon. Arra is alkalmasak ezek a technikák, hogy kezeljük a tervezés során felmerülô kommunikációs és szakmai konfliktusokat, akadályokat. Egy egyedi workshop is felépíthetô a kiválasztott ötletelést segítô elemekbôl.
SWOT analízis A SWOT analízis a közösségi ötletelési technikák egyik sûrûn alkalmazott típusa, melyet a SURE partnerek is gyakran használtak az alábbi célokra. Az analízis során csoportmunkában tekintik át a projektterület kapcsán felmerülô belsô erôsségeket és gyengeségeket és az ebbôl adódó külsô lehetôségeket és veszélyeket. Ezek összegzése egy jó alapot szolgáltat a téma további elemzéséhez és a késôbbi közös gondolkozáshoz. További Közösségi ötletelési technikák, amelyeket a program során megismerhettek és alkalmazhattak a SURE partnerek: http://urbact.eu/fileadmin/Projects/SURE/documents_media/2_newsletter_PP_01.pdf
35
III. HELYI AKCIÓTERV / TERVÁLTOZATOK ELKÉSZÍTÉSE és KOMMUNIKÁCIÓJA 1.Helyi közösségi esemény a Helyi Akcióterv (HAT) bemutatására RÖVID LEÍRÁS Az elkészült Helyi Akcióterv bemutatására, népszerûsítésére kiváló eszközt kínál egy színvonalas helyi közösségi esemény. Fontos, hogy a terv kapcsán érintettetek és érdekeltek minél szélesebb köre, úgymint a helyi lakosság, civil szervezetek, intézmények részt vegyenek a rendezvényen. A projekt sikeres folytatásához elengedhetetlen, hogy olyan befolyásos szereplôk is, mint politikusok, gazdasági szereplôk, potenciális befektetôk és a helyi Irányító Hatóság is képviseltessék magukat, akik a terv tényleges megvalósításáért sokat tehetnek a jövôben. Egy hatékony lobbi tevékenység megkezdésére, folytatására jó lehetôséget kínál ez az alkalom, melynek végsô célja, hogy a fent felsorolt szereplôkbôl egy erôs támogatói bázisa jöjjön létre a tervnek. Számtalan formája létezik egy ilyen kommunikációs eseménynek, mely megrendezhetô egy sajtótájékoztató (lásd. I./2./5.), egy helyi konferencia (lásd. III./2.) formájában vagy, egy népszerû helyi fesztivál, közösségi esemény (lásd. I./1./3.) részeként is. Egy interaktív, visszajelzésekre is alkalmas „Open house” esemény megszervezése szintén megfelelô eszközt kínál a fenti célok megvalósítására. „Open house” RÖVID LEÍRÁS Az „Open house” módszer leginkább „Nyitott ötletmûhelynek” fordítható. Az általában több napig tartó eseményen a tervezés során megszületett fejlesztési javaslatok kerülnek nyilvános bemutatásra, amelyeket a látogatók értékelhetnek, kiegészíthetnek, vagy akár saját ötleteiket is felvázolhatják. A módszer többet kínál egy hagyományos terv kiállításnál, de kevésbé interaktív, mint egy workshop. Bárki bármikor benézhet a mûhelybe (ami lehet zárt helyiségben, vagy szabadtéren) végigmehet a feladatokon, önállóan kommentálhatja a bemutatott terveket. Ajánlott alkalmazás: A tervezési folyamat bármely szakaszában, de leginkább már konkrét tervjavaslatok bemutatására. Ajánlott résztvevôk: Lakosság, érintettek, érdekeltek, dizájnerek, vagy tervezôk, akik megszerkesztik a kiállítást, önkéntesek, akik szükség esetén a kiállítási tablóknál elmagyarázzák a feladatot. Idôigény: 1 nap-1 hét. SURE PÉLDA Szabadtéri „Open house” esemény és sajtótájékoztató, Ottignies-Louvain-la-Neuve, Belgium, 2012. május A Place des Wallons köztéren megrendezett három napos “Open house” eseményen a látogatók a Helyi Akcióterv elsô vázlatát, fejlesztési alternatíváit, fô javaslatait ismerhették meg a kiállított panel elemekbôl álló megállókban és kis színes lapokon megjegyzéseket ragaszthattak a bemutatott javaslatokra. Véleményeiket a Helyi Támogató Csoport figyelembe vette a terv véglegesítésekor.
36
Mini fesztivál és „Open house” esemény Pori, Finnország, 2012. szeptember / Második „Open house” esemény 2012. október Egy beltéri helyiségben, a Helyi Akciótervben szereplô fô javaslatok kerültek bemutatásra a különbözô kiállítási tablókon, amelyeket a látogatók saját meglátásaik szerint pontozhattak, értékelhettek, így hasznos visszajelzéssel szolgáltak a terv véglegesítéséhez. (Egy második ilyen esemény is megrendezésre került októberben, szintén hasonló célból egy szabadtéri Közösségi Nap egyik programjaként.) Párhuzamosan a „tervbemutatóval”, a célterületen mûködô egyesületek, szolgáltatók is bemutatkoztak egy-egy információs kiállítási-standdal, így a terv megvalósulását támogató partnerségek, új együttmûködések létrejöttére is lehetôség nyílt. Olyan a projekthez kapcsolódó közösségi események is színesítették az eseményt, mint a Memória társasjáték, amelynek keretében a területet jellemzô pontjait kellett felismerniük a játékosoknak, vagy a „közösségi kötô workshop”, amely során egy köztéri elemnek kötöttek új „ruhát” a helyi lakosok. Zenés, kötetlen rekreációs közösségi programok is színesítették az eseményt ahol a helyi projektpartnerek végre egy kötetlen, informális esemény keretében is találkozhattak.
http://www.pori.fi/kaupunkisuunnittelu/sure/uutiset/2012/09/muistelukavelykarjarannassa.html Helyi közösségi esemény a HAT bemutatására, St. John fesztivál, Larnaca, Ciprus, 2012. szeptember A St. John fesztivál a városrész egyik legnépszerûbb helyi közösségi eseménye, ahol a lakosság minden évben számos program közül válogathat. Ez a köztéri ünnep egy jó alkalmat kínált arra, hogy a már közel végleges Helyi Akcióterv legfontosabb elemeit megismerhesse és véleményezhesse a lakosság és a sajtó. „Open house” esemény, Dun Laoghaire Rathdown, Írország, 2012. április Az eseményen a Helyi Támogató Csoport tagjai a helyi lakosságtól vártak visszajelzéseket hogy, melyek azok a Helyi Akcióterv elsô vázlatában szereplô javaslatok, amelyekkel a lakosság is egyetért. A látogatók a kiállított tablókon színes, öntapadós szavazó cetlikkel jelezhették preferenciáikat, így körvonalazódtak a terv lakosság által is támogatott, legitimált irányvonalai, elemei. SURE ÉRTÉKELÉS, AZ ESZKÖZ JELLEMZÔI:
37
2. SURE Nemzetközi záró konferencia RÖVID LEÍRÁS Egy többéves nemzetközi program eredményeinek bemutatására, összegzésére kiváló alkalmat kínál egy nemzetközi szakmai konferencia. Egy ilyen esemény nemcsak az eredmények, sikerek prezentálására és marketing-kommunikációs célokra alkalmas, hanem a nemzetközi párbeszéd révén az egy átfogó értékelésére és monitoringra is sor kerülhet, amely alapján, a program során alkalmazott módszerek, technikák, jelen esetben az alkalmazott közösségi tervezési eszköztár is továbbfejleszthetôk, tökéletesíthetôk a jövôben. SURE PÉLDA URBACT II./ SURE Záró konferencia, Eger (Vezetô partner), Magyarország, 2012. november SURE ÉRTÉKELÉS, AZ ESZKÖZ JELLEMZÔI: 3. Végsô marketing kiadványok RÖVID LEÍRÁS A városmarketing egy fontos eszközt kínál ahhoz, hogy „értékesítsük” a közösségi tervezés és a stratégiaalkotás végsô eredményeit, az elkészült Helyi Akcióterveket. A terv tényleges megvalósításához, - folytatva az elkezdett SURE partnerség építési folyamatot -, egy erôs támogatói bázist kell megnyerni. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, a potenciális partnerek, világos és meggyôzô információkat kell, hogy kapjanak a Helyi Akcióterv tatalmáról és a benne rejlô pozitív lehetôségekrôl, melyhez nagyon jó támogatást jelentenek a különbözô városmarketing kiadványok. Ezek közül a projekt során elkészült kiadványok kerülnek alább bemutatásra, melyek a SURE weboldalán elérhetôk. http://urbact.eu/en/projects/disadvantaged-neighbourhoods/ sure/homepage/
SURE PÉLDA Város marketing kisfilm, minden SURE partner, 2012. október A közérthetô, rövid, figyelemfelkeltô kisfilmek a célterülten lefolytatott közösségi eseményekbe adnak bepillantást, bemutatják a helyi project lényegi elemeit, céljait és a benne rejlô lehetôségeket. Minden partnerváros összeállított egy ilyen marketing promóciós célokat szolgáló egyedi hangvételû anyagot. Helyi Akcióterv, minden SURE partner, 2012. október
A Helyi Akciótervet érdemes, úgy elkészíteni, hogy világos, áttekinthetô módon mutassa be annak céljait, elemeit és a helyi közösség bevonásával felvázolt egységes jövôképet. Ez azért fontos, hogy a terv megvalósításához szükséges lobby tevékenységhez is egy közérthetô és hatékony marketing promóciós eszközként szolgáljon. SURE tanulmány és SURE Közösségi Tervezési Eszköztár A project eredményeit, tapasztalatait ismertetô két összegzô kiadvány, egy átfogó szakmai, módszertani alátámasztást kínál az elkészült tervekhez, bemutatva, hogy azok participatív szemléletmódban, egy nemzetközi szakmai team által kidolgozott és hiteles SURE módszertan alapján készültek, vagyis az elkészült Helyi Akciótervek szakmai és közösségi szempontból is megalapozottak. SURE ÉRTÉKELÉS, AZ ESZKÖZ JELLEMZÔI:
ÖSSZEGZÉS A bemutatott példák bevezetést kínálnak a társadalmi tervezés világába, a SURE projektben alkalmazott és kipróbált szeletét mutatva be az eszköztárnak. Mivel eltérô fókuszú volt a tervezés minden partnervárosban, így más-más eszközök kerültek alkalmazásra és a közösségi tervezés is lokálisan eltérô tapasztalatokhoz és eredményekhez vezetett. Az egri projekthelyszín a belváros szélén helyezkedik el és egy kihasználatlan turisztikai lehetôséget rejt magába a terület kapujában elhelyezkedô tradicionális borospince sor. A legnagyobb kihívást egyrészrôl a belváros és a célterület közti rossz elérhetôség, másrészrôl a pincesorhoz közel elhelyezkedô fôként romák által lakott, alapvetô infrastrukturális és szociális nehézségekkel küzdô, rendkívül alacsony presztízsû lakóterület jelenti. A SURE keretében lefolytatott párbeszéd és közösségi bevonás rávilágított arra, hogy a terület, csak akkor lesz hasznosítható, élhetô és új turisztikai vonzereje a városnak, ha elôször a leromlott állapotú lakóterület élhetôbbé tételért, a helyi közösség fejlesztésért közösen tesznek az ott élôk és a város. Ebbôl a szempontból a lefolytatott közösségi tervezési folyamat legfontosabb eredményének egy helyiekbôl és szakértôkbôl álló, a városrész és fiataljainak fejlesztésért, összefogásáért munkálkodó egyesület létrejöttét jelölték meg a helyi partnerek. A pori-i, finn projekthelyszín alapvetô kihívását a fizikai és közösségi kapcsolatok erôsítése, a civilek aktivizálása jelentette, a nívós lakóterületeket, szociális intézményeket és egy ipari övezetet egyaránt magába foglaló célterületen. Egy kísérleti, tanulási folyamatként alkalmazták a participációs technikákat, kreatívan, helyszínre adaptálva az eszközök széles
39
tárházát a kutatástól a workshopig. A helyi partner meglátásai szerint a lefolytatott participatív tervezési folyamat szempontjából a leglényegesebb értéktöbbletet az a tapasztalat jelenti, amelyet a Helyi Támogató Csoport létrehozása és fenntartása során nyertek. „A szisztematikus problémafeltárás, alternatív megoldások felvázolása és a különbözô érdekelt szereplôk szempontjainak egymás mellé állítása fontos eszköz lehet számunkra a normál tervezési gyakorlat fejlesztésében” Nagy Dániel, SURE partner, Pori, Finnország A görög partnerváros, Komotini célterületén a legalapvetôbb kihívást a különbözô kultúrák, nemzetiségi és etnikai csoportok együttélése, az ebbôl eredô társadalmi konfliktusok és a rendkívül nagyarányú munkanélküliség jelenti. A projekt partner úgy ítéli meg, hogy a lefolytatott közösségi tervezés egyik legfontosabb hozadéka, hogy a helyi közösség kifejezhette saját meglátásait, fejlesztési preferenciáit a célterülettel kapcsolatban. Az is bebizonyosodott, hogy nagyon szakszerûen és világosan kommunikálva kell alkalmazni a közösségi tervezési eszközöket, nehogy irreális elvárásokat ébresszen a helyi közösségben. Az alkalmazott technikák közül a helyi közösség tagjaival és az érdekelt kulcsszereplôkkel lefolytatott interjúkat ítélték a legcélravezetôbbnek. Ennek köszönhetôen nagyon pontos helyzetképet kaptak a terület állapotáról és a helyi elvárásokról, amelyek jó alapot szolgáltatattak a Helyi Akcióterv elkészítéséhez. „A közösségi tervezés rendkívül hatékony volt abból a szempontból, hogy megismerjük, hogy a lakosság hogyan látja valójában a lakókörnyezetét és melyek a legfontosabb elvárásaik” Nikos Lampropoulus, SURE partner, Komotini, Görögország A gyergyószentmiklósi (Románia) célterület legfontosabb kihívását az értékes épületállománnyal és kulturális örökséggel rendelkezô belváros és a szintén a város közigazgatásához tartozó turisztikai üdülôközpont, a Gyilkos tó mentális és stratégiai összekapcsolása és az ebben rejlô turisztikai adottságok hasznosítása jelenti. A SURE program keretében lefolytatott közös gondolkozás és közösségi tervezési folyamat rávilágított arra, hogy a város és a helyi közösség rengeteg már meglévô civil és intézményi együttmûködéssel rendelkezik, és a fenti célok megvalósítása érdekében ezeknek a kezdeményezéseknek az átgondolt, strukturált összefogására lenne szükség. Ennek a folyamatnak az elôsegítése és a lefolytatott társadalmi tervezés szempontjából a leghasznosabb eszköznek, a projekt kezdeti szakaszában megrendezett Jövô Város Játékot tartják a helyi partnerek. „Szerintem azért volt hatékony a közösségi bevonás, mert a részletek is jelentôséget kaptak és nemcsak a domináns helyi szereplôktôl származó ötletek” SURE partner, Gyergyószentmiklós, Románia A belga projekthelyszín egy egyetemi városban, Ottignies-Louvain-la-Neuve-ben helyezkedik el. A legnagyobb kihívása a projektnek a célterületet alkotó köztér rendszer minôségi és funkcionális megújítása, mégpedig a helyi érintettek, kereskedôk, diákok, lakosság aktív
40
bevonásával. Cél, hogy egy olyan környezet jöjjön létre, amelyet a helyiek használnak és magukénak éreznek. A közösségi tervezési és „place making” folyamat eredményeként sikerült aktivizálni a tér fejlesztése kapcsán érintett helyi civileket, ingatlantulajdonosokat, kereskedôket, diákokat, szakmai és állami szereplôket, amely egy hosszú partnerségépítési folyamat kezdeti elemét jelentheti, és egy újfajta szemléletmódot képvisel az egyetemi légkör miatt megszokott kissé hierarchikusabb döntési struktúrához képest. A helyi partnerek a leghatékonyabb alkalmazott participatív eszköznek a térhasználók körében végzett kérdôíves felmérést, a leghasznosabbnak a helyi érintettekkel tartott párbeszéd fórumot, míg a projekt folytatását tekintve legeredményesebbnek a Place des Wallons köztéren megtartott „Open house” köztéri eseményt értékelték. „A participatív tervezés mindenki számára lehetôséget kínál arra, hogy kifejtse a véleményét, és számos esetben az ötletgazda azt a sikerélményt is átélheti, hogy az ötletébôl valóság lesz” SURE partner, OLLN, Belgium Az albacetei (Spanyolország) sûrû beépítésû projekthelyszín komplex kihívásokkal küzd, amelynek kulcs eleme a problematikus helyi szociális és gazdasági helyzet, amely a fiatalok és idôsek körében jellemzô magas munkanélküliségbôl, az idôsek és a bevándorlók rossz lakás és életkörülményeibôl, a középréteg terület elhagyásából, az infrastrukturális hiányosságokból és az ebbôl eredô deviáns magatartásformák megjelenésébôl tevôdik össze. A helyi projektpartner értékelése szerint egy a helyi szereplôk bevonása, aktivizálása szempontjából nyitott, sikeres közösségi tervezési folyamatot sikerült lefolytatni. A legfontosabb alkalmazott eszköznek a lakossági konzultációs fórumot és a Jövô Város Játékot (Future City Game) tartják, melynek keretében hatékonyan sikerült feltérképezniük a helyi igényeket, ötleteket. „A valódi vélemények azok, amik a valódi megoldásokhoz vezetnek” Ana Cordoba, Albacete, SURE partner, Spanyolország Dun Laoghaire Rathdown (Írország) kisváros a dublini metropol övezet része, népszerû lakóhely. A célterületen jellemzôen önkormányzati tulajdonú szociális lakások bérlôi élnek. Ez egy alacsonyabb presztízsû lakóterület, ahol a magas munkanélküliség, alacsony képzettség, vandalizmus, leromlott állapotú közterek és a fiatalok körében jellemzô jövôkép nélküliség jentik a legnagyobb problémákat. A már korábban elindult helyi kezdeményezéseket, helyi közösség és gazdaságfejlesztési programokat folytatva a SURE project keretében lefolytatott közösségi tervezés legfontosabb eredményei az alábbiak voltak; a fiatalok sikeres megszólítása és bevonása, ötletgyûjtés; a helyiek támogatása abban, hogy képesek legyenek képviselni saját és közösségi érdekeiket¸a döntések befolyásolásában. A helyi partnerek egyöntetûen a „Meta tervezési” mûhelymunkát jelölték meg a leghatékonyabb participatív eszköznek, amely a tervezés kezdetén nagy segítséget jelentett számukra a legfontosabb témakörök feltérképezésében és a további közös gondolkozás irányainak kijelölésében. „Ha a hagyományos tervezést a közösségi tervezéssel vegyítjük, akkor ez a fejlesztésekhez elengedhetetlen kreatív ösztönzô erôben nyilvánul meg” Wessel Badenhorst, SURE partner, Dun Laoghaire Rathdown, Írország A larancai St. John városrész legnagyobb kihívását a helyi közösség két kissé elkülönülô csoportjának, az ôslakos larnakaiaknak és a hetvenes években betelepített ciprusiaknak az egy közösséggé kovácsolása, a helyi köztérrendszer és közlekedési rendszer fejlesztése, a helyi örökségvédelmi terület értékes épületállományának megóvása és a helyi fiatalok helyben tartása jelenti. Ennek megvalósításához elengedhetetlenül fontos a helyi identitás és kötôdés erôsítése és ezzel párhuzamosan a fizikai, infrastrukturális fejlesztések megkezdése. Ez utóbbi egy uniós pályázati alapnak köszönhetôen realizálódni látszik. Az ehhez kapcso-
41
lódó tervek, megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez hasznos információkat szolgáltatott a SURE keretében lefolytatott közösségi tervezés, amely egyben a helyi közösségi identitáserôsítést is szolgálta. A helyi partnerek a leghatékonyabb közösségi tervezési eszköznek a lakosság körében végzett kérdôíves felmérést és a diák rajzpályázatot értékelték, amelyek hasznos, új nézôpontokkal szolgáltak a tervezéshez és rávilágítottak a helyi igényekre. „A helyi lakosság és a fiatalok bevonása különlegesen fontos, hiszen a terület jövôje az ô kezükben van, épp ezért szeretnénk megtudni, hogy milyen elvárásaik vannak, mik kellenek ahhoz, hogy helyben maradjanak, és ne válasszanak más lakóhelyet a jövôben.” Larnaca, SURE partner, Ciprus Az alábbi linken elérhetô összefoglaló táblázatok a SURE helyszíneken lefolytatott közösségi tervezési folyamatokat mutatják be strukturált formában. http://urbact.eu/fileadmin/Projects/SURE/documents_media/PPP_tables_fin.pdf Felhasznált irodalom: http://urbact.eu/fileadmin/Projects/SURE/documents_media/References_ felhasznaltirodalom_v1.pdf Demeter Anna, SURE külsô szakértô 2012
42
A projekt az URBACT II Programban az Európai Unió finanszírozásával valósul meg
