Közösségi Alapítvány Ferencvárosban? Összegző gondolatok a kerületről és egy kerületi közösségi alapítvány létrehozásának lehetőségéről
A Gyökerek és Szárnyak Civil Fejlesztő Műhelyben dolgozó civil szakemberekként és kerületi lakosokként azt a célt tűztük ki, hogy felmérjük egy lehetőségét
A közösségi alapítvány a közösség által
Ferencvárosban. Azért vállalkoztunk erre, mert hiszünk
irányított finanszírozási-fejlesztési rendszer,
közösségi
alapítvány
elindításának
abban, hogy egy közösségi alapítvány hasznos szerepet tölthet be a kerület fejlődésében. 2009 őszén a közösségi
amely egy meghatározott földrajzi helyen élők egész közösségét szolgálja úgy, hogy a közösség számára fontos ügyeket a helyben
alapítványokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat összefoglaló brosúrát adtunk ki és elküldtük több mint 200
ferencvárosi
szervezetnek,
intézménynek
előteremtett és rendelkezésre álló erőforrásokra alapozva támogatja.
és
magánszemélynek. 2010 első hónapjaiban közel negyven interjút készítettünk el Ferencvárosban élő vagy itt dolgozó emberekkel, akiknek gondolatai reprezentálhatják a kerületért felelősséget érző, elkötelezett, tevékeny személyek, csoportok, intézmények nézeteit. Köszönjük mindannyiuknak1, hogy vállalták a beszélgetést és hozzájárultak gondolataik összefoglalt közléséhez. Kérdéseink egyik része Ferencvárosra vonatkozott, hogy mit jelent beszélgetőtársainknak Ferencváros, milyennek látják jövőjét, miket tartanak a legfontosabb kerületi ügyeknek. A beszélgetés másik részében a közösségi alapítványokról volt szó, annak koncepciójáról általában, majd ferencvárosi megvalósíthatósága lehetőségeiről, akadályairól tudakozódtunk. Az Összegzés következő oldalain bemutatjuk az interjúzásból szerzett tapasztalatainkat és ezek lehetséges közösségi alapítványi vonatkozásait.
1
Az interjúalanyok nevének felsorolása a dokumentum végén található. 1
Nagy örömünkre azt találtuk, hogy: -
Az itt élő-itt dolgozó emberek erősen kötődnek Ferencvároshoz, sokan tartják fontosnak a közösséget, a közjó gyarapításáért végzett kerületi tevékenységeket;
-
Vannak olyan ügyek a kerületben, amelyekről sokan azt gondolják, hogy foglalkozni kellene velük, amelyekkek van is és lenne, aki foglalkozzon, és támogathatóak lennének egy induló közösségi alapítvány számára;
-
Vannak, akik szerint jó lenne, ha létrejönne egy kerületi közösségi alapítvány, akik szimpatizálnak az alapelvekkel és érdeklődnek a megvalósítás konkrét részletei iránt.
Az interjúk összegzése után úgy értékeljük, hogy van értelme egy ferencvárosi közösségi alapítvány létrehozásán gondolkodni, s további konkrét lépéseket tenni ennek érdekében. A következő hónapokban arra a kérdésre keressük a választ, hogyan tudjuk az alkotó energiákat összegezni Ferencvárosban egy új közösségi alapítvány létrehozásának érdekében, amely a helyiek számára fontos ügyekkel foglalkozik? Ha szívesen részt venne a következő hónapok munkájában, keressen bennünket a
[email protected] e-mail címen vagy telefonon. Gyökerek és Szárnyak Civil Fejlesztő Műhely:
Benedek Gabriella
Kovács Edit
Scsaurszki Tamás
+36.70.613.1965
+36.30.359.1678
+36.20.243.8491
Munkánkat
számos
szervezet
támogatta:
a
Szociális
és
Munkaügyi
Minisztérium
Közösségi
Kezdeményezéseket Támogató Szakmai Hálózata, a Nemzeti Civil Alapprogram és a Norvég Civil Támogatási Alap. Munkacsoportunk számára intézményi keretet a Civitalis Egyesület biztosít. Köszönettel tartozunk Keresztesi Juditnak, Sebestény Katalinnak és Simonyi Cecíliának, akik sokat segítettek az Összegzés elkészítésében.
2
I. Identitás – kötődés – tenni akarás Az interjúkból az derült ki számunkra, hogy a megkérdezett emberek – habár eltérő mértékben – egytől egyig kötődnek a kerülethez, van véleményük a benne zajló változásokról, s van elképzelésük arra vonatkozóan, hogy mit kellene itt csinálni, ahhoz, hogy jobb legyen. Vannak számukra fontos kerületi ügyek, és minden olyan kezdeményezést, melyek ezekben előremozdulást hoznak, vagy hozhatnak, érdekesnek, értékesnek találnak. Így volt ez a közösségi alapítvány koncepcióval is. Az emberek többsége úgy vélte, hogy egy ilyen komplex közösségi szervezet jótékony támasza lehetne a kerületi kezdeményezéseknek. „A közösséghez tartozás érzése, vagy ennek hiánya meghatározó az életminőség szempontjából.” (helyi cég vezetője, kerületi lakos)
Akik itt élnek A ferencvárosi ügyekben leginkább az itt élő emberek érintettek. Beszélgetőpartnereink között szép számmal akadtak, akik előbb itt dolgoztak, majd a kerületbe is költöztek. Sokuknak van személyes tapasztalata az intézmények, a szolgáltatások működéséről, minőségéről. Szükségleteik, napi tapasztalataik és rengeteg információjuk van – közvetlenül érdekeltek a helyi ügyek előmozdításában. A helyi ügyekben aktív lakosok fontos szerepet játszhatnak egy közösségi alapítvány
programjainak
kialakításában
és
megvalósításában,
népszerűsítésében
és
képviseletében.
Akik itt dolgoznak „Egy cégnek nagyon fontos, hogy a
A kötődés azokban is kialakulhat a kerület iránt, akik életükben
környezete vonzó, élhető legyen,
nem laktak itt, de munkájuk, szakmai kapcsolataik ide kötik
valamiben különbözzön, valami
őket. A kerületben dolgozók többségére átragad valami a
miatt egyéni legyen.“
ferencvárosi identitásból, a megkérdezettek szinte mindegyike
(kerületi nagyvállalat munkatársa)
szeret itt dolgozni, látja a helyi ügyeket, van hozzájuk viszonya, van róluk véleménye.
3
Azok, akiket munkájuk a kerülethez, a kerületben élő emberekhez köt, különösen erős viszonyt ápolnak Ferencvárossal (pl. az egészségügy, oktatás, kultúra, szolgáltatás, vendéglátás, hivatalok, intézmények, szociális ellátás, egyházi területen dolgozók). Ferencvárosban székhellyel rendelkező, kerületi infrastruktúrát használó nagyvállalatok egy része is felelősséget érez közvetlen környezetéért, keresi a kölcsönösen előnyös kapcsolatot a kerületi aktorokkal. Bíztató egy közösségi alapítvány megvalósíthatósága szempontjából, hogy az emberek gondolkodnak az őket érintő változásokon, és úgy láttuk, vannak, akik maguk is aktívan részt vennének a számukra fontos ügyek előmozdításában.
A közösség mint érték, közösségi kapcsolatok A közösség egy vonzó, figyelemfelkeltő fogalom a legtöbb általunk megkérdezett ferencvárosi számára, a beszélgetések többségében időt szántak rá és szívesen beszéltek róla, általánosan és a közösség fejlesztésének konkrét lehetőségeit latolgatva: „A programok, rendezvények közösségi gondolkodást eredményezhetnek.” Olyan kerület ez, ahol a közösség jó hívó szó mindhárom szektor képviselői számára. A kerület lakói, vezetői és vállalkozói egyaránt azt erősítették bennünk, hogy a közösségek felé kell fordulni és inkább kisebb, helyi fontosságú ügyeket kell támogatni, kezdeményezni. A köz ügyeiben a legilletékesebbnek tartják a helyi önkormányzatot, változatos szerepben pl. kezdeményező, partner,
hatóság,
támogató,
szolgáltató,
tulajdonos,
politikus. A civil szervezetektől kezdeményezőkészséget, filantrópiát,
„Az emberek szeretnek hasonló
bevonását várják. A vállalkozók, helyi cégek klasszikus
nélkül, együtt formálni véleményt a világ
szerepe a támogatóé: támogatási kérésekkel keresik fel
dolgairól. Ez biztonságos, harmonikus.”
számos
közülük
kapcsolatokat,
nagyobb legyen.” (helyi közösség vezetője)
gondolkodásúak között lenni. Nagy viták
s
helyi
de jó dolog, nem is kell, hogy ennél
önkéntesek
őket,
erős
„Közösségépítő munka, együttlétek: kicsi,
kialakította
már
saját
(ferencvárosi lakos)
támogatáspolitikáját.
4
Az emberi kapcsolatok rendszere társadalmunk fontos erőforrása, tőkéje. Vannak jól működő, bevált kapcsolatok civil szerveződések, intézmények és vállalkozások között. A közösségi alapítvány koncepciója komolyan épít az együttműködésre, a szektorokon belül és a szektorok között egyaránt. Kell, hogy legyenek tervek és képesség összefogni, együttműködni, alkalmilag és tartósan is. Persze megfogalmazódtak hiányok, aggodalmak is a közösségek állapotával,
viszonyaival
kapcsolatban,
melyek
„Jó lenne már egy valóban
figyelmet
széleskörű összefogás, amelyet
követelnek, és feladatot jelentenek a jövőre nézve, pl. az emberek
sokan támogatnak, nem akad el
nem bíznak sem egymásban, sem a vezetőkben, sem az
egy ember fáradtságán.”
intézményekben, senkinek nincs plusz ideje önmagán s családján
(civil szervezet munkatársa)
túl mással is törődni stb. A közösségi alapítvány egyik fontos célja a közösség rejtett erőforrásainak feltárása és a közösség aktív ügyeibe való bekapcsolása. Tevékenysége során gyarapodnak a helyi kapcsolatok és cserélődnek a vélemények.
II. Fontos témák és helyi ügyek a kerületben A kerülethez való erős kötődés egyik legfontosabb megnyilvánulása, hogy beszélgetőtársaink számos olyan témát említettek, amelyekkel szerintük foglalkozni kellene. Típusait tekintve ezek a következők voltak: -
megoldatlan ügyek, amik nem hagyják nyugodni az embert, s kérdéseket vetnek fel;
-
aggasztó jelenségek, melyek sokak számára érzékelhető problémát jelentenek;
-
lehetőségek, melyek a kerületben élők életminőségét javíthatják
A ferencvárosi kerületrészek sajátos témái Nem csak a közigazgatásban, hanem – amint láttuk – az emberek között is közmegegyezés van azzal kapcsolatban, hogy
Ferencváros több jól elkülöníthető részből áll, amelyeknek saját
jellegzetességeikből fakadóan megvannak a speciális, egyedi megoldandó problémái is.
5
Ilyen kerületrészi téma Belső-Ferencvárosban például a Kultucca projekt, a Ráday utcai vendéglátóhelyek és az ott lakók szempontjainak, érdekeinek egyeztetése, a parkolási gondok, vagy a Vásárcsarnok környékének rendbetétele. A Középső-Ferencváros speciális témái jórészt a tömb rehabilitációhoz kapcsolódnak. Itt a jelentős témákat a lakosságcsere olyan következményei adják, mint például az újonnan beköltöző családok bevonása, befogadása a helyi közösségbe, kötődésük erősítése a kerülethez, az újonnan épült vagy felújított terek megtöltése élettel, a növekvő arányú zöldterületek közösségi használata, a rehabilitációból kimaradó épületekben uralkodó “középkori” állapotok. A József Attila-lakóteleppel kapcsolatban, egyedi speciális témaként jelentek meg a helyi kötődések erőssége, a megélhetés és a lakásfenntartás növekvő terhei, az átmenő forgalom terhelés az M3-as felé, a sokszínű kisközösségi programok és a részönkormányzás kérdései. A Külső-Ferencvárosban tervezett barnamezős beruházásokkal kapcsolatos sajátos téma a környezetterhelés és annak sürgető felszámolása, az érdekelt vállalkozások fejlesztési tervei, közösségi kapcsolatai és társadalmi felelősségvállalása, valamint a Dzsumbuj és környéke épületeinek bontásával kapcsolatos szociálpolitikai kérdések. A Millenniumi Városközponttal, a pesti Duna-part Petőfi híd és Lágymányosi híd közé eső részével kapcsolatban hangsúlyosan megjelenő téma az új lakóépületek lakóinak bekapcsolása a kerület vérkeringésébe, a területen működő cégek elszigeteltségének csökkentése és a Nemzeti Színház környékének jobb kihasználása a kerület számára. Egy ferencvárosi
közösségi
alapítvány
képes lehet
elkülönülten foglalkozni
az egyes
kerületrészekkel, a Belső-, Középső-, Külső-Ferencvárost vagy a József Attila-lakótelepet speciálisan foglalkoztató témákkal. Ezáltal lehetőséget teremthet arra, hogy egy bizonyos területhez jobban kötődő, konkrétan annak fejlődésében érdekelt támogató helyi kérdések megoldásában vegyen részt. A közösségi alapítvány szerepe arra is kiterjedhet, hogy az egy-egy kerületrészre fókuszáló szereplőket összehozza egymással, kezdeményezéseiket és erőforrásaikat segítsen összehangolni.
6
Össz-kerületi jelentőségű, ferencvárosi témák A kerületrészekre jellemző egyedi témák mellett szép számmal váltak láthatóvá olyan ügyek is, amelyek a kerület egésze szempontjából fontosak, melyek a kerület minden szegletéből visszhangzanak. Úgy láttuk, hogy az alább felsorolt témák mindegyike benne van a ferencvárosi köztudatban, tapasztaltunk egyfajta konszenzust abban, hogy ezek lennének a legfontosabb témák, melyekkel érdemes lenne foglalkozni. A megkérdezettek sokféleképpen gondolkoznak felőlük, s nem is egy
kezdeményezés
indult
el
megoldásuk
érdekében
Amikor az egész kerületet
–
érintő kérdésekkel foglalkozik
önkormányzati, vállalkozói, civil kezdeményezésre, illetve ezen
egy közösségi alapítvány,
szereplők összefogásában – hol több, hol kevesebb sikerrel.
erősíti az összetartozás és a közös birtok érzését a
Ugyanakkor mindegyik téma továbbra is él s megoldásra vár:
kerület különböző részei között.
lehetséges és szükséges is tenni, lépni, közösen gondolkodni előmozdításuk érdekében. A közösségi alapítvány szerepe lehet a kezdeményezők, programmegvalósítók helyi lakossági kapcsolatainak elmélyítése, eddigi eredményeik és terveik megismertetése a lehetséges támogatókkal. Kiemelt össz-kerületi ügy a Ferencvárosi imidzs- és egy új kerületi identitás-keresés témaköre. Az utóbbi évtizedekben az állandósuló változás keretezi a kerület életét, s ez erodálja a korábban jól kitapintható
Egy ferencvárosi közösségi alapítvány sajátos tevékenységével ráirányíthatja a
kerületi önazonosságot. Sokak szerint eljött az ideje,
figyelmet a ferencvárosi értékekre,
hogy az infrastrukturálisan megújuló kerület egy
láthatóvá teheti a progresszív történéseket,
korszerű és vonzó arculatot építsen magának, új
jó ötleteket, s reflektorfénybe állíthatja a
jelentéssel töltse meg a „ferencvárosi-ságot“, mely
kerületben élő, itt alkotó érdemes, tehetséges
vonzóvá teszi a Ferencvárost az itt élők számára és ezt
embereket – mindezzel hozzájárulhat a
közvetíti a főváros más részei felé is. Sokan fontosnak
kerület új imidzsének kialakításához.
tartják a hagyományok, és a szem elől sokszor elrejtett kincsek megismerését, az ezekhez való kötődés kialakulását. A kerülethez kapcsolódó történelmi és mai hírességek megismerése, közös ikonok “megalkotása” is erősítené a kötődést Ferencvároshoz, és a ma itt élő emberek, vállalatok azonosulását a kerülettel.
7
Másik össz-kerületi jelentőségű, visszatérő téma a kisközösségi programok és a nagy fesztiválok kérdése. Kisebb-nagyobb mértékben mindenütt jelen van az igény közösségi rendezvényekre. Hallottunk egy-egy lépcsőházat érintő ünnepekről, azonos generációk összefogására építő kisközösségek programjairól, egy-egy köztér, helyi intézmény vagy ünnepkör köré szerveződő kerületrészi, kerületi szintű rendezvényekről is.
A hagyományos belső-ferencvárosi nagy
fesztiválok akár országos ismertségre és közönségre is számítanak. Míg a helyi érdekű vagy kisközösségi programok esetében azok megerősítése és a helyiek aktivizálása, addig a nagy fesztiválokkal kapcsolatban a revitalizáció, a hagyományok megújítása mutatkozott közérdeklődésre számot tartó kérdésnek. Harmadik ilyen átfogó témának láttuk a beszélgetések alapján a folyamatosan megújuló utcák, zöld területek, közterek életét, a találkozóhelyek használatát. A budapesti kerületek között Ferencváros büszkélkedhet azzal, hogy nemcsak óvja, de jelentősen növelte is a lakóháztömbök közötti tereket, zöld felületeket. Ezek kulturált és rendszeres közösségi használata kulcskérdésnek látszik mind az itt lakók, mind az ide kötődő cégek, vendéglátók, szolgáltatók szempontjából. A helyi közösségi élet és önszerveződés beltéri színhelyei – klubok, művelődési házak, kulturális- és szórakozóhelyek – felértékelődtek, a velük szembeni lakossági elvárások megnövekedtek és megváltoztak. Számos hely kerületen kívüli érdeklődőket is szép számban vonz. Nagy és szerteágazó téma a kerület fejlődésével együtt járó változások a lakosságban: az új beköltözők beilleszkedése és a kerületből kiköltözők útjai sokakat foglalkoztat manapság. Az új beköltözőket (lakosokat, idetelepülő egyetemeket és diákjaikat, vállalatokat) vonzzák a kerület adta színvonalas lehetőségek, ám ferencvárosi kötődésük, emberi, szomszédsági kapcsolataik, tulajdonosi szemléletük nem egyik napról a másikra alakul ki. A lokálpatriotizmus erősítése és a közösségépítés ebben a körben elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a kerület valóban egy új, kötődő társadalommal erősödjön. A rehabilitáció területén korábban önkormányzati bérlakásokban élő családok, akik között sok a szegény, népes roma család, a kerületen kívülre költöztek az önkormányzat által számukra megvásárolt lakásokba, immár tulajdonosként.
8
Ahhoz, hogy a rehabilitáció fenntarthatóan modellértékű lehessen, az embereknek szükségük van arra a tudatra, hogy a felszámolt szlöm lakosságának sorsa megnyugtatóan rendeződött el. Az újonnan ideköltözők igényeinek minél gondosabb kielégítése mellett legalább ilyen fontos a régóta itt élő, ide kötődő emberek és vállalatok hűségének, munkájának elismerése is, hiszen ők azok, akik az elmúlt évek, évtizedek során kitartottak Ferencváros mellett. Magatartásuk rámutat a helyi hagyományok tiszteletére és
Amikor a közösségi alapítvány kerület hagyományait és rejtett
megjeleníti a kötődés és a folytonosság értékét a kerületre
értékeit bemutatja, ismertséget és
jellemző nagy változások között. Mindez felélesztheti a régi
megbecsülést szerezhet a régen a
ferencvárosiak cselekvőkedvét, miközben segíti azt, hogy az új
kerületben-kerületért dolgozó
beköltözők megismerjék a kerületet és kialakuljon kötődésük felé.
emberek kezdeményezéseinek.
Kerületi szinten fontos téma még az emberek közötti kapcsolatépítés és a kohézió témája. Az olyan ügyek tartoznának ide, melyek megoldása során célszerű lenne egymásnak még idegen helyi szereplőket összeismertetni; magukban álló, elszigetelten létező dolgokról információt kapni; vagy az egymáshoz fizikailag közeli dolgokat elválasztó valóságos vagy képzeletbeli sorompókat, akadályokat eltávolítani, konfliktusban álló, megbántódott feleket kibékíteni. E “hídépítés” eredményeképpen a kerületet éltető erők energiája szabadabban áramlana! Például a kerület egyes részei között, a lakosság és a helyi vállalkozók között, a régi lakosok és az új beköltözők között, a kerületi civil szervezetek, kezdeményezéseik között. Sokan vannak a kerületben, akik ezt a szerteágazó témát megfoghatónak tartják kapcsolatépítés, közös programok szervezése, mediáció, kommunikáció segítése, vagy az információáramlás javítása által.
Természetesen vannak más, nem kimondottan helyhez kötődő témák is, melyek sokszor felmerültek a beszélgetések során. Ezek közül is leginkább a kerületi gyerekek, fiatalok helyzete az a téma, amit sokan sok oldalról közelítenek meg: oktatási-nevelési, környezetvédelmi, szabadidős, közösségi, kulturális, szociális, egészségügyi és mentálhigiénés.
9
Ugyanakkor minden megfogalmazott vélemény azt jelezte, hogy a kerület jövője szempontjából egyáltalán nem mindegy,
hogy
az
itt
felcseperedő
gyerekek
A kerületi fiatalok életének javítását célzó programmal a közösségi alapítvány jó szolgálatot tehet azoknak
ferencvárosiként nőnek-e fel, s ha igen,
az adományozóknak (kerületen belül,
vajon mi lesz ennek a jelentéstartalma számukra.
vagy azon kívülről), akik Ferencváros jövőjéért az ifjúság támogatásán keresztül szeretnének tenni.
TÚL A PÉNZEKEN
Ahhoz, hogy egy ferencvárosi közösségi alapítvány a fenti témák bármelyikével érdemben foglalkozni kezdjen, nem kellenek hatalmas összegek, hiszen sok esetben épp a költséges, nagyszabású megoldásokat kiegészítő közösségfejlesztés, és célzott, testreszabott, kisléptékű programok megvalósítása szükséges a minőségi előrelépéshez egy kerület életében (pl. a lakóközösségi és gyerek-programok, a kerület hagyományainak, rejtett értékeinek megismertetése, találkozóhelyek), vagy éppen a helyi akaratok mozgósítása, összekapcsolása, bátorítása. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a jó programok támogatásához a közösségi alapítványnak pénzre is szüksége lesz, melynek nagyobb részét kerületi forrásokból kell összegyűjtenie. Ezért a közösségi alapítványok egyik fő tevékenysége az adománygyűjtés, amelyen keresztül hosszútávon fejlődő, tartalmas
kapcsolatokat
alakíthat
ki
helyi
cégekkel,
nagyvállalatokkal,
vállalkozókkal,
intézményekkel, filantróp szellemű mecénásokkal, lokálpatrióta érzelmű helyi lakosokkal. A közösségi alapítvány fenntartható működtetéséhez szintén közösségi akaratra és közösségi erőforrásokra van szükség: a támogatási programok közvetlen finanszírozói mellett legyenek olyan támogatók is, akik hajlandóak a működés stabilitását hosszútávon biztosító, nem kiosztandó adományokat nyújtani a közösségi alapítványnak. Az így fokozatosan növekvő alaptőkének a hozamai finanszírozzák hosszútávon a közösségi alapítvány működését, biztosítják annak függetlenségét és folyamatosságát.
10
III. Közösségi alapítvány Ferencvárosban? IGEN! de … Interjúalanyaink többsége úgy vélte, hogy a közösségi alapítvány, mint komplex közösségi szervezet, fontos szereplője lehet a kerület jövőbeni fejlődésének, jó és hasznos munkát végezhet, mert a kerületben vannak olyan ügyek, amelyek előmozdításával érezhetően emelkedne az itt lakók és dolgozók életminősége. Maga
a
szervezet
elnevezése,
közösségi alapítvány
(az angol community foundation magyar fordítása), is felkeltette a figyelmet, s úgy tűnt, hogy mindkét szó kulcsfontosságú
és
meghatározott
jelentéssel
bír
„… viszza kell térni a kisközösségekhez, ahol az emberek ismerik egymást és segítenek egymáson.“
a
(kerületi vállalkozó)
megkérdezettek körében. A „közösség“ a Ferencvárosban
„Bármit megtennék azért, hogy
egy pozitív és vonzó hívószó szinte minden ember számára:
itt egy jó közösség jöjjön létre!”
megállnak, időt szánnak rá, beszélnek róla és gondolkodnak
(kerületi politikus)
azon, hogy mit tehetnének érte. Ez minden közösségi alapítvány számára óriási érték! Az „alapítvány“ szóhoz sokkal több kétség és kétely társult. Ezek egyrészt konkrét rossz tapasztalatokból és az alapítványokkal kapcsolatos időről-időre napvilágot látó negatív hírekből ered. Másrészt pedig az a jogos aggodalom jelent meg benne, hogy ez a szervezeti forma lesz-e a legjobb annak a jószándéknak, építő tenni akarásnak a gyakorlatba ültetésére, amely tetten érhető Ferencvárosban? Néhányan kétségbe vonták, hogy Ferencvárosban most létre lehetne hozni egy közösségi alapítványt. De még az egyébként bizakodó személyek is felvetettek több olyan jelenséget, amelyek akadályozhatják a megvalósítását: az emberi kapcsolatok gyengesége, az egymással szembeni bizalomhiány, a különböző társadalmi csoportok és szervezetek közötti ellentétek, az önérdek elsőbbsége a közérdekkel szemben.
11
Egyik politikus beszélgetőtársunk kitűnően foglalta össze azt a szinte mindenkiben megbúvó kíváncsiságot, hogy „mit tudhat egy ilyen, amit külön-külön egyik [szervezet] sem?“ A kíváncsiság nem állt meg a kérdések megfogalmazásánál, hanem arra késztetett számos interjúalanyt, hogy választ,
A közösségi alapítvány különlegességét az adja, hogy három alaptevékenysége – adománygyűjtés, támogatásosztás, közösségfejlesztés – egy szervezetben egyszerre van jelen, s ezek egymást kiegészítve teszik lehetővé a közösség
válaszokat is keressen. Majdnem egybehangzóan a következő három alapfeltételt határozták meg egy kerületi közösségi
erőforrásainak felhasználását a közösség által megfogalmazott célokra.
alapítvány sikeres indulásához és folyamatos működéséhez: -
Hitelesség: „Hiteles emberek kellenek, akikben megbízhatnak a többiek.“ (kerületi vállalkozó)
-
Átláthatóság, elszámoltathatóság: „Példát kellene mutatnia [közösségi alapítványnak] a pénzzel való bánásra, átlátható támogatási rendszer megvalósításra.“ (kerületi civil aktivista)
-
A három (állami/önkormányzati, gazdasági, civil) szektor együttműködése.
Ami a közösségi alapítvány szerepét illeti, beszélgetéseink során a legtöbben egyértelműen amellett tették le a voksot, hogy a közösségi alapítvány támogasson már meglévő kezdeményezéseket, erősítse azokat pénzzel vagy éppen egyéb erőforrásokkal. Többen megfogalmazták azt az igényt, hogy a közösségi alapítvány információval, szaktudással segítse azokat az adományozni kívánókat, akik nem tudják pontosan, hogy mit és kit szeretnének támogatni; s általában is népszerűsítse az adományozást, a filantrópiát és a közösségi szerepvállalást a kerületben. Végül, de nem utolsó sorban néhányan abban látnák a közösségi alapítvány szerepét, hogy felvállal „gazdátlan“ ügyeket, s ezzel hívja fel a kerület lakosságának a figyelmét a megoldatlan kérdésekre.
12
Számos értékes gondolat, elképzelés és javaslat fogalmazódott meg arra vonatkozóan, hogy az általunk megkérdezettek milyennek szeretnék látni a ferencvárosi közösségi alapítványt: -
Egyszerre birtokolja a magas szintű pénzügyi tudást és a közösségfejlesztési ismereteket, hogy a rendelkezésére álló pénzeket a lehető leghasznosabban tudja a kerület fejlesztésére fordítani.
-
Az adományozást ne egyszeri aktusnak fogja föl, hanem egy olyan kapcsolatnak, amely lehetőséget ad a folyamatos és egyre mélyülő együttműködésre. Ez vezesse a közösségi alapítványt a támogatóival és az általa támogatottakkal kialakítandó viszonyában.
-
Sikereinek záloga, hogy konkrét programokkal konkrét ügyek megoldását célozza meg, s munkáját folyamatosan végezze.
-
Tegye lehetővé, hogy több adományozó közösen támogathasson egy ügyet. Ez elősegíti a forrásoknak a legfontosabb feladatokra történő összpontosítását, könnyebbé teszi az elvégzett munka követését és az eredmények számontartását, valamint csökkenti az adminisztrációs terheket is.
-
Kövessen el mindent, hogy a kerületi forrásokat országos és nemzetközi pénzek bevonásával egészítse ki, amelyek Ferencváros fejlesztésére fordíthatóak, de más kerületi szervezetek számára nem elérhetőek.
-
Működjön
együtt
azokkal
a
már
meglévő
intézményekkel,
szervezetekkel
és
magánszemélyekkel, akik hasonló területen fejtik ki tevékenységüket.
13
Akikkel beszélgettünk
Albrecht Imre, áruházvezető, OBI Hungary Retail Kft. Balla Ágnes, önkormányzati képviselő, Ferencvárosi Önkormányzat Bánsághi Tamás, alpolgármester, Ferencvárosi Önkormányzat Baranyi Éva, Nyitott Képzések Egyesület Barna Erika, Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia Alapítvány Bodó Márton, önkormányzati képviselő, Ferencvárosi Önkormányzat Bugár Józsefné, civil referens, Ferencvárosi Önkormányzat Dr. Bácskai János, alpolgármester, Ferencvárosi Önkormányzat Dr. Béres László, kapitányságvezető, IX. kerületi Rendőrkapitányság Dr. H. Jahromi M. Afi, elnök, SHIRAZ Vendéglátó és Rendezvényszervező Kft. Fehérvári Szilvia, Ferencvárosi Tanoda Egyesület Gere Edit, Nagycsaládosok Országos Egyesülete, Ferencvárosi csoportvezető Gönczi Ambrus, gyűjteményvezető, Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény Gyarmathy László, kerületi lakos Jordán Péter, elnök-vezérigazgató, SEM IX. Városfejlesztő Zrt. Keresztesi Judit, Közös Nevező Egyesület, Kooperációs Műhelyének vezetője Kovács Erzsébet, Nyitott Képzések Egyesület Kővári Ákos, Városfejlesztési Bizottság, Ferencvárosi Önkormányzat Kozma Orsolya, Ferencvárosi Tanoda Egyesület Kucsera Zoltán, Veranda Étterem László György, KOLPING Családokért Egyesület Miklusicsák Alíz, Nyitott Udvar kezdeményezés Nándori László, Nándori Cukrászda Novákné Bogár Csilla, Életpálya Alapítvány Orbán György, Ráday Könyvesház Kft. Paál Kálmán, polgármesteri tanácsadó, Ferencvárosi Önkormányzat Pál Tibor, alpolgármester, Ferencvárosi Önkormányzat Répási József, Ubichem Kutató Kft. Szeidel Péter, Örökimádás Lelkészség Szirmai Péter, igazgató, Corvinus Egyetem Kisvállalkozásfejlesztési Központ Szűcs Attila, Ferencvárosi Vállalkozók Egyesülete Szűcs László, sajtókapcsolati igazgató, UPC Magyarország Kft. Velenczei Ágnes, Írisz Családi Kör, József Attila-lakótelep Virágh Orsolya, Zwack Unicum Nyrt. Ferencváros, 2010. április 6.
14
