Községi Önkormányzat Mátraterenye Mátraterenye Kossuth út 178 ELŐTERJESZTÉS a képviselő-testülete 2014. májusi ülésére Helyi adó kedvezmények lehetőségének felülvizsgálata az iparűzési adó tekintetében Az előterjesztést összeállította: Balogh Maja jegyző Kertész Mónika pénzügyi főtanácsos Dallosi Gézáné adóhatósági főelőadó Előterjesztő: Gecse László polgármester
Tisztelt Képviselő-testület! Az előterjesztés benyújtására állampolgári, illetve adóalanyi- és képviselői kezdeményezésre kerül sor. A kezdeményezés lényege, hogy bizonyos, társadalmilag hasznos vállalkozási tevékenységet végző adó alanyok kedvezményt élvezhessenek az iparűzési adó kötelezettségnél, illetve, hogy az adózó az általa megfizetett adó felhasználásáról rendelkezhessen. A helyi szabályozás főbb jellemzői: Mátraterenyén 1992-ben döntött a képviselő-testület egyes helyi adónemek bevezetéséről. Jelenleg a 6/2004. (VI.9.) módosított önkormányzati rendelet szabályozza a helyi adókat: a magánszemélyek kommunális adóját és az iparűzési adót. A szabályozás csak az adó mértékét határozza meg, egyebekben a helyi adókat szabályozó törvények alapján kell eljárni. A helyi adórendelet kedvezményeket nem határoz meg. Az állandó jelleggel végzett iparűzési adó évi mértékének felső határa 2000. évtől az adóalap 2%-a. A törvényi szabályozás a kedvezmények, mentességek tekintetében: A helyi adókról az 1990. évi C. törvény rendelkezik. Az adótörvény kimondja, hogy a települési önkormányzat képviselő-testülete rendelettel az illetékességi területén helyi adókat vezethet be. Az adóalanyok: a magányszemély, a jogi személy, egyéb szervezet és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése. Adómentes valamennyi helyi adó alól: az egyesület, az alapítvány,a közszolgáltató szervezet,a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíj pénztár és a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági szervezet, abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folyatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az idegenforgalmi adó kivételével a törvény hatálya nem vonatkozik az államra, a helyi önkormányzatra, a nemzetiségi önkormányzatra, a költségvetési szervekre, egyházi jogi személyekre, és még további nevesített szervezetekre (pl. MNB) A helyi önkormányzat az adótörvényben meghatározott mentességeket, kedvezményeket további mentességekkel, kedvezményekkel, bővítheti, különösen a lakások esetében (bentlakók, eltartottak száma, hitel mértéke stb.)
A helyi iparűzési adót érintő rendelkezések: Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a vállalkozási szintű nettó árbevétel, amelyet a törvényben szabályozott tételek csökkentenek (anyagköltség, közvetített szolgáltatások értéke, eladott áruk beszerzési értéke, alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége). A csökkentő tételek figyelembevételével határozható meg a vállalkozási szintű adóalap, amelyet tovább csökkenthet a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap mentesség, a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységre jutó adóalap mentesség, illetve emelhet a foglalkoztatás csökkentéséhez kapcsolódó adóalap növekmény. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség: 2005-től van lehetőség arra, hogy az átlagos statisztikai állományi létszám növekmény után személyenként 1 millió forint összeg számolható el adóalap csökkentő tényezőként. Az állami támogatás igénybevételével létrejött létszámbővítéshez ez a mentesség nem vehető igénybe. Az önkormányzat által nyújtható adómentesség, adókedvezmény: Az adómentesség, adókedvezmény – az önkormányzat rendeletében szabályozottak szerint – csak azt a vállalkozót illetheti meg, akinek adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Az önkormányzat a jogosultság szempontjából 2,5 millió Ft-nál alacsonyabb adóalapösszeget is meghatározhat. Az adómentesség, adókedvezmény terjedelmének, mértékének valamennyi vállalkozó számára azonosnak kell lennie. A települési adó csökkentése: A székhely, telephely szerinti önkormányzathoz megfizetett adóból levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után megfizetett adó, ráfordításként a költségként elszámolt úthasználati díj 7,5 %-a. Egyszerűsített adóalap meghatározás: 2003. január 1-jétől lehetőség van az állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adó alapjának egyszerűsített meghatározására. Ezzel lehetővé vált, hogy a kisadózó vállalkozók az adóalapjukat egy, kizárólag a számukra biztosított, egyszerűsített módon is meghatározhassák. További könnyítés, hogy a kisadózó vállalkozókat adóelőleg-bejelentési-, bevallási-, és adóelőleg fizetési kötelezettség, valamint évente adóbevallási kötelezettség, adóalap-megosztási kötelezettség nem terheli. EU-s szabályozási elvek: Az Európai Megállapodás 62. cikke értelmében Magyarország összeegyeztethetetlennek ismert el minden olyan állami támogatást, amely azáltal, hogy előnyben részesíti az egyes vállalkozásokat vagy egyes áruk termelését, torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget. Az állam fogalmába az EU terminológiája szerint az önkormányzatok is beletartoznak ,vagyis az önkormányzatok által a vállalkozásoknak nyújtott támogatások is. A helyi önkormányzatok képviselő-testületei rendelet formájában több kedvezményezettet érintő támogatási programról (pl. iparűzési adó mérséklés, csökkentés), illetve egyedi támogatás nyújtásáról ( pl. kamatmentes kölcsön, telek juttatása) hozhatnak döntést. E kedvezmények állami támogatásnak minősülnek és nem minden esetben megengedettek.
2003. január 1-jétől az önkormányzatok csak olyan feltételekkel nyújthatnak kedvezményt az iparűzési adóban, ha azt a helyi adótörvény, vagy más törvény kifejezetten lehetővé teszik. 2007. december 31-i hatállyal az önkormányzatok kötelesek voltak hatályon kívül helyezni minden olyan határozott időtartamra szóló adómentességet, adókedvezményt, amelyek ellentétesek voltak az 1990. évi C. törvény rendelkezéseivel. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény értelmében az adókötelezettséget megállapító, az adóalanyok körét bővítő, az adó mértékét növelő, illetve kedvezményt, mentességet megszüntető jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie. Törvényben közvetlenül nem szabályozott, helyi rendeletben alkalmazható eszközökről A Pénzügyminisztérium 2009-ben kiadott szakmai tájékoztatója szól, az un. „címkézésről”, s a gyakorlatban is találkozunk ilyen típusú helyi szabályozással. Itt arról van szó, hogy az önkormányzat helyi adórendelete szabályozza a helyi iparűzési adó meghatározott célú felhasználását, mely alapján a vállalkozó adóbevallásában (vagy ahhoz kapcsolódó pótlapon) rendelkezhet a befizetett helyi iparűzési adója meghatározott %-ának meghatározott célra történő felhasználásáról. A címkézés jogintézményének működtetése az önkormányzatok alkotmányos alapjoga, így a helyi adóbevételek felhasználásáról való adórendeletben történő kizárólagos döntés is. Ebből adódóan az önkormányzat iparűzési adórendelete – vagy bármely más helyi rendelete tartalmazhat szabályozást a megfizetett helyi iparűzési adó meghatározott célú felhasználására vonatkozóan. Így az adórendelet címkézésre vonatkozó szabályai például taxatíve felsorolhatják a preferálható szervezetek körét, a megfizetett adó meghatározott %-áról való rendelkezés tartalmi elemeit, formáját, az adózó kapcsolódó egyéb kötelezettségeit. Az önkormányzati adóhatóságnak célszerű ilyen esetben (akár az adórendeletén alapuló felhatalmazás alapján – rendelkező nyilatkozat-nyomtatványt is rendszeresítenie. (A gyakorlatban persze inkább a nagyvárosok adórendeleteiben találkozunk ilyen megoldásokkal, sőt még olyan szabályozással is, hogy az iparűzési adón felül megfizetett résszel (!?) rendelkezhet az adóalany.) A címkézés előnyeiről és hátrányairól Előnyök: A preferált területek garantált forráshoz, esetleg többletforráshoz juthatnak általa. (amennyiben ennek okán pl. az önkormányzat nem csökkenti a támogatását). Az adózó nagyobb kedvvel teljesíti fizetési kötelezettségét. Hátrányok: Az önkormányzati bevételek ilyen módos való lekötése korlátozza az önkormányzat mozgásterét, súlyosabb, forráshiányos esetben a tovább rontja az önkormányzat likviditási helyzetét. A helyi adótörvényen kívüli szabályozás kedvezményeiről Az előterjesztés 1. sz. mellékletében összefoglaltuk azokat a kedvezményeket, amelyeket az iparűzési adó alanya a társasági adó megfizetése során érvényesíthet. Összességében: az önkormányzat az iparűzési adó mértékét módosíthatja, az iparűzési adót megszüntetheti, vagy az árbevétel függvényében mindenkire érvényes kedvezményt nyújthat.
A címkézésről az adóbevallásban kell rendelkezni a rendeletben meghatározott preferált területek ismeretében. Az adókedvezmény bevezetése, de a címkézés is kedvezőtlenül befolyásolja az önkormányzat mozgás terét a gazdálkodásban. A 2. sz. mellékletben csatoljuk a 2014. évre vonatkozó, iparűzési adó szempontjából alapvető adatokat. Mátraterenye, 2014. május 20.
2. számú melléklet
Iparűzési adó Mátraterenye
Iparűzési adó előírás 2013. évben: 13.219.000-Ft (várható 2014. évre (+) (-) eltéréssel a 2013 évi adó előírás ) Iparűzési adó alanyainak száma 2013. évben: 113 fő (2014 évre (+) (-) eltérés) Adózók megoszlása árbevétel alapján: 500 ezer Ft 1. millió Ft 1.500 ezer Ft 2. millió Ft 2.500 ezer Ft
alatti: 9 fő alatti: 2 fő alatti: 3 fő alatti: 4 fő alatti: 2 fő
