KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA MISKOLC VÁROS TÁRSADALMA ÉS GAZDASÁGA. Miskolc, január 19

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA

MISKOLC VÁROS TÁRSADALMA ÉS GAZDASÁGA

Miskolc, 2007. január 19.

Igazgató: Dr. Kapros Tiborné

Tájékoztatási osztályvezető: Szalainé Homola Andrea

Készítette: Szalainé Homola Andrea Fejes László Szabó Zsuzsánna Szilágyi Ferencné Közreműködött: Mihály Zoltán (számítástechnika)

Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet. A kiadvány megvásárolható, illetve megrendelhető: Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóságán Miskolc, Katalin u. 1. 3501 Pf. 115 46/518-200 Fax: 46/518-295

2

TARTALOM Oldal BEVEZETÉS ...........................................................................................................4 NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM ..............................................................................5 ÉLETKÖRÜLMÉNYEK Foglalkoztatottság, munkanélküliség ................................................................11 Munkanélküliek és ellátásuk .............................................................................12 Nyugdíjasok ......................................................................................................14 Személyi jövedelem ..........................................................................................14 Lakás, közmű, környezet ..................................................................................16 Kereskedelem, üzlethálózat ..............................................................................18 Közlekedés, távközlés.......................................................................................19 Egészségügy és szociális ellátás ......................................................................21 Felsőoktatás, kutatás-fejlesztés, kultúra, közművelődés...................................23 A GAZDASÁG HELYZETE A gazdaság általános jellemzői ........................................................................27 Regisztrált vállalkozások ...................................................................................28 Külföldi tőke.......................................................................................................30 Beruházások .....................................................................................................31 A főbb ágazatok ................................................................................................32 Ipar ...........................................................................................................32 Építőipar ...................................................................................................33 Idegenforgalom.........................................................................................33 Műszaki fejlesztési, területfejlesztési, kiegyenlítő és céljellegű támogatások, 2004-2006. évben .............................................................................................37 TÁBLÁK CÍMJEGYZÉKE ......................................................................................40 MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK ......................................................................79 ÁLTALÁNOS JELÖLÉSEK....................................................................................79

3

BEVEZETÉS Miskolc város társadalmi, gazdasági jellemzőiről 1999 óta rendszeresen készítünk elemzést. Az első kiadvány a kilencvenes évek változásait mutatta be, a második helyzetképet adott a város társadalmáról és gazdaságáról, a piacgazdaság megjelenésének következményeiről valamint a gazdaság átrendeződéséről, 2000-ben pedig egy milleniumi kiadvány készült a városról. A 2002-ben és 2003-ban megjelent elemzés az előző évhez képest végbement változásokat mutatta be, majd a kiadványsorozat két éven keresztül szünetelt. A most elkészült kiadványban a legfrissebb, 2005. évi adatokat adjuk közre. A táblázatos részben Miskolc város adatai mellett országos és megyei adatokat is közlünk, az összehasonlítást a megyei jogú városok mutatói is segítik. Annak ellenére, hogy Miskolc a nagyipari bázis megrendülése következtében – ami népességvesztéssel és a város gazdasági súlyának csökkenésével járt – a nagyvárosok között a legnagyobb veszteséget szenvedte el a rendszerváltás idején, az oktatásban és az egészségügyben megőrizte vezető szerepét. A legutóbbi népszámlálás (2001) adatai szerint több mint 13 ezren járnak be a város iskolai intézményeibe tanulni. A felsőoktatásban tanulók száma 2005-ben megközelítette a 15 ezret, egészségügyi intézményei pedig regionális feladatokat is ellátnak. Míg korábban a legnagyobb ipari város, majd a leépülő kohászati város képzete tapadt Miskolc nevéhez, megindult egy lassú arculatváltás is. Az új kereskedelmi központok, a bővülő bankhálózat, a belváros rekonstrukciója, az új sétálóutcák lassan átalakították a város arculatát. A város határában megtelepedett a BOSCH cég, amely a régen várt szerkezetváltás irányában tett eredményes lépésnek bizonyult. Az M3 autópálya továbbépítésével javult a város megközelíthetősége.

A kiadvány Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala támogatásával készült.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Miskolci Igazgatósága

4

NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM Magyarország

népessége

2006.

január

1-jén

10

millió

77

ezer

fő

volt.

A népességszám változását hosszabb ideje a természetes fogyás és a nemzetközi vándorlási nyereség egyenlege határozza meg. Ezek következtében az elmúlt évben a népesség száma 21 ezer fővel csökkent, valamivel nagyobb mértékben, mint egy évvel korábban, de kevésbé, mint az előző öt év átlagában. Az ország népessége a születések számát meghaladó halálozások következtében 1981 óta fogy. A csökkenés a nyolcvanas évtizedben 3,1% volt. A kilencvenes évek elején erősödtek a kedvezőtlen népesedési folyamatok, folytatódott a születések számának hullámzásokkal tarkított, de alapvetően csökkenő irányzata, visszaesett a házasodási kedv, emelkedett a halálozások száma, gyorsult a népességcsökkenés üteme. Az évtized második felére valamelyest mérséklődtek a kedvezőtlen irányzatok. Az ezredfordulót követően megállt a születésszám csökkenése, javultak a halandósági viszonyok. Magyarország népessége 2006. január 1-jén 1%-kal kevesebb a 2002. évinél. Hazánkban 2005-ben 44 ezer házasságot kötöttek, 97 500 gyermek született és 135 700 lakos halt meg. A házasságkötések száma 1%-kal emelkedett, az élveszületéseké 2,5%-kal, a halálozásoké pedig 2,4%-kal növekedett egy év alatt. A tavalyi évben ezer lakosra 9,7 élveszületés és 13,5 halálozás jutott; ennek következtében a természetes népességcsökkenés mértéke 3,8 ezreléket tett ki.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye mind területe, mind népessége alapján hazánk második legnagyobb megyéje. Lakónépessége 2006. január 1-jén 725 779 fő volt, ez az ország népességének 7,2%-át adta. A megye területén élő népesség 1980-hoz viszonyítva amikor legmagasabb volt az itt élők száma 10,3%-kal; 1990-hez mérten pedig 4,7%-kal csökkent. A Miskolci kistérségben 40 település található. Az itt élő népesség száma 2006. év elején 273 205 fő volt, 2,9%-kal kevesebb, mint négy évvel korábban. A kistérségben egy km2-en átlagosan 271 fő élt, ez 2,7-szerese a megyei átlagnak. Miskolc az ország harmadik legnagyobb lélekszámú városa. Népessége a nyolcvanas évek közepéig emelkedett (1986 év elején 211 660 fő), majd ettől kezdve fokozatosan csökkent. 2006. év elején a lakosság száma 174 416 fő volt. Az utóbbi négy évben 8 ezer fővel, 4,4%-kal fogyott a város lélekszáma. Ebben az időszakban

5

a megyeszékhelyek közül Kecskemét kivételével mindenhol csökkenést lehetett megfigyelni. Miskolc a sűrűbben lakott megyeszékhelyek közé tartozik. Egy km2-en átlagosan 737 fő élt, ez a mutató a fővárosban, Pécsen, Szombathelyen és Tatabányán nagyobb. Településrészre vonatkozóan a 2001. évi népszámlálás adatai állnak rendelkezésre. Ekkor a Miskolcon élők legnagyobb hányada, 55%-a lakótelepeken, 29%-a kertvárosias lakóövezetben, 9%-a belvárosi, illetve a városmag köré tömörült területen élt. A lakónépesség életkor szerinti változását vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy 1990

óta

nagymértékben,

41%-kal

csökkent

a

gyermekkorúak

(0-14 éves) száma, ennél kisebb volt a fiatal felnőttek (15-39 éves) 12%-os, valamint az idősebb felnőttek 6%-os fogyása. Az előzőekkel ellentétben az időskorúak száma viszont jelentősen, 29%-kal emelkedett. 1. ábra

Lakónépesség korcsoportonként, január 1. fő

250000

200000 65-

150000

40-64

100000

15-39

50000 0-14

0 1990

2001a)

2003

2004

a) Február 1.

6

2005

2006

A népesség öregedését jelzi, hogy 1990-hez képest a gyermekkorúak aránya nagymértékben csökkent (az 1990. évi 20,8%-ról 2006. évben 13,8%-ra), ezzel ellentétben az időskorúaké jelentősen (11,4%-ról 16,6%-ra) nőtt. Az öregedési index – a száz gyermekkorúra (0-14 éves) jutó öregkorúak (65 éves és idősebb) száma – 1990-ben még 55 volt, 2006-ban már 120. Az eltartási mutatót, azaz a felnőtt korúakra jutó gyermek és időskorúak számát illetően kismértékű csökkenés figyelhető meg, ezen belül viszont mérséklődött a gyermekkorúak, és emelkedett az időskorúak eltartottsági aránya. 1. tábla

Eltartottsági ráta, öregedési index, január 1. Korösszetétel, % Év -14 1990 2006

20,8 13,8

15-39

40-64

36,9 36,7

31,0 32,9

65-

Gyermek népesség eltartottsági rátája

11,4 16,6

30,7 19,8

Idős népesség eltartottsági rátája

Eltartott népesség rátája

16,8 23,8

47,5 43,7

Öregedési index 54,8 120,2

Miskolcon 2006. év elején ezer férfira 1162 nő jutott, míg a megye átlagában ez a mutató 1100. A megyeszékhelyen 2005-ben 839 házasságkötés történt, ez 42-vel több, mint az előző évben volt. A város lélekszámát a természetes fogyás és a vándorlási veszteség egyaránt alakította. 2005-ben az előző évhez képest lényegesen kisebb vándorlási veszteségét (- 532 fő) regisztrálták, míg a természetes fogyás mértéke (- 826 fő) alig változott. A természetes fogyás alakulására hatással volt, hogy mind a halálozások, mind az élveszületések

száma

1,6%-kal

emelkedett.

2005.

évben

ezer

lakosra

9,1 élveszületés és 13,8 halálozás jutott, az élveszületési ráta javult, a halálozási viszont romlott az egy évvel korábbihoz képest.

7

2. ábra

A születések és halálozások száma

3000 2500 2000 1500 1000 500 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Élveszületés

Halálozás

A vándorlási veszteség 2005-ben az előző évinél lényegesen alacsonyabb volt, ami annak köszönhető, hogy az ideiglenes elköltözések száma kevesebb volt, mint az ideköltözőké. 2005-ben is (az előző évhez hasonlóan) elsősorban az állandó jelleggel költözők elvándorlása dominált. 2. tábla

Vándorlás a megyeszékhelyen

Költözés jellege Állandó jelleggel: odaköltözés elköltözés A költözések egyenlege Ideiglenes jelleggel: odaköltözés elköltözés A költözések egyenlege Állandó és ideiglenes jelleggel: odaköltözés elköltözés Vándorlási különbözet

1995

1997

2000

2001

2004

2005

2 616 3 783 - 1 167

2 808 3 663 - 855

2 420 3 861 - 1 441

2 337 3 579 - 1 242

2 309 3 584 - 1275

2 405 3 557 - 1152

4 121 4 429 -308

3 584 4 137 - 553

3 029 3 100 - 71

2 740 3 818 - 1 078

2 961 3 096 - 135

4 030 3 410 620

6 737 8 212 - 1 475

6 392 7 800 - 1 408

5 449 6 961 - 1 512

5 077 7 397 - 2 320

5 270 6 680 - 1410

6 435 6 967 - 532

8

A Miskolcról elvándorlók legnagyobb része a megye községeibe települt, ezt követték Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve más megyék városai, majd Budapest. A bevándorlók esetében is hasonlóan alakult a helyzet, többségük a megye községeiből érkezett, a sor a városokkal, majd Budapesttel folytatódott. 3. tábla

A vándorlás megoszlása a költözés iránya szerint, 2005 A költözés iránya A megye többi városába/ból A megye községeibe/ből Budapestre/ről Más megye városaiba/ból Más megye községeibe/ből

Állandó jelleggel Miskolcról elvándorlók 17,7 43,8 15,9 15,1 7,5

Miskolcra vándorlók 22,3 52,6 6,5 12,3 6,4

(százalék) Ideiglenes jelleggel Miskolcról elvándorlók 16,8 38,3 16,6 20,8 7,5

Miskolcra vándorlók 18,0 37,2 13,0 23,0 8,9

A vándorlási veszteség 45%-a adódott a nők, 55%-a pedig a férfiak költözéseiből. Családi állás szerint vizsgálva az állandó jelleggel (oda-, illetve el-) költöző férfiak 56%-a nőtlen, 30%-a házas és 13%-a elvált. A nők 48%-a hajadon, a házasok aránya 31%, az elváltaké valamivel több, mint 12%. Ideiglenes jelleggel legtöbben a 15-24 évesek közül ”vándorolnak”. Ennek valószínűleg a továbbtanulás az egyik oka, hiszen Miskolc középiskoláiba a megye számtalan településéről, a Miskolci Egyetemre pedig az ország minden részéből érkeznek hallgatók, illetve az itt lakók egy része más város felsőfokú intézményébe iratkozik be. Másik okként a munkahely-keresés említhető: mivel a megyében évek óta magas a munkanélküliség, sok fiatal a fővárosban, valamint az ország többi régiójában keresi boldogulását. A nemzetközi vándorlás egyenlege 2005-ben az ország valamennyi régiójában pozitív, ezen belül kiemelkedő Közép-Magyarországon, ahol a főváros mellett figyelmet érdemel Pest megye növekvő pozitív egyenlege. Ebben a megyében a nemzetközi vándorlásból 2005-ben nagyobb volt a nyereség (3100 fő), mint a három dunántúli régióban együttvéve (2200 fő). Mindennek eredményeként Közép-Magyarország népessége a múlt év folyamán több mint 12 ezerrel nőtt, miközben az ország többi részében úgy csökkent 33 ezerrel, hogy Győr-Moson-Sopron kivételével minden megye népessége kevesebb lett. Az országon belüli vándorlás jellemzői közé tartozik a Budapestről történő elvándorlás, főleg az agglomeráció településeire. A folyamat másik oldala Pest megye népességének rendkívül gyors növekedése. Ebben a megyében többen laknak, mint bármely dunántúli régióban, és a belföldi vándorlási nyeresége (14 300 fő) többszöröse a budapesti vándorlási veszteségnek. A főváros helyzete annyiban sajátos, hogy a természetes fogyás mellett – bár ennek üteme az elmúlt évek során számottevően mérséklődött – jelentős az elvándorlás is. 2005-ben pozitív a vándorlási egyenlege Nyugat és Közép9

Dunántúlnak, ezen belül a legvonzóbb Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér megye. Tovább gyengült Észak-Magyarország és Észak-Alföld népességmegtartó ereje, 4-4 ezer fős belföldi vándorlási veszteségük volt. A legnagyobb vándorlási veszteséget Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye szenvedte el.

Az adott év halandósági viszonyai alapján, a várható élettartamra készülnek statisztikai számítások. Miskolc városban egy 2004-ben született kisfiú átlagosan 67,92; egy kislány 76,48 év várható élettartamra számíthat. A 100 ezer főnél nagyobb lakónépességű városok között mindkét nem esetében a legalacsonyabb ez a mutató. Magyarországon a halandóság az 1990-es évtized második felében csökkent, és ez a születéskor várható élettartam emelkedésében is tükröződött: 2004-ben az össznépességre számított értéke közel 73 év; a férfiaké 68,59; a nőké 76,91 év volt.

A nők halálozási arányszámai kedvezőbben alakultak, mint a férfiaké. Miskolcon 2005-ben ezer, azonos korcsoportba tartozó lakosra a 40-44 évesek korosztályában a férfiaknál 5,6; a nőknél 2,8; a 45-49 évesek körében 10,5; illetve 5,8; az 50-54 éveseknél 16,5; illetve 7,2; míg az 55-59 évesek csoportjában 21,4; illetve 9,8 halálozás jutott. 1990-hez képest a halálozási gyakoriság korcsoportonként változóan alakult, de összességében mindkét nem esetében romlott. 2005-ben a megyeszékhelyen leggyakoribb halálok változatlanul a keringési rendszer megbetegedése volt, a halálesetek 54%-át – míg 2000-ben 48%-át – ez a betegség

okozta.

megbetegedés,

az

Második elhunytak

legtöbbször aránya

előforduló

szerény

halálok

mértékben,

a

daganatos

27%-ról

23%-ra

mérséklődött 5 év alatt. A halandóság legjellegzetesebb különbségei az életkorral kapcsolatosak. A meghaltak 77%-a 60 éves és idősebb, 19%-a 40-59 éves volt; hányaduk közel azonos a 2000. évivel. A két fő halálok változatlanul az idősebb korosztályoknál jelentkezett: a daganatban meghaltak

72%-a,

a

keringési

rendszer

betegségeiben

elhunytak

87%-a

a 60 éves és idősebbek csoportjába tartozott. Ez a két vezető halálok a 40-59 évesek körében

is,

emellett

ebben

a

korosztályban

betegségeiben meghaltak aránya is.

10

jelentős

az

emésztőrendszer

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK Foglalkoztatottság, munkanélküliség Miskolcon a 4 főn felüli vállalkozások és a létszámhatár nélkül számbavett költségvetési, társadalombiztosítási, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek 2005-ben átlagosan 53 ezer főt alkalmaztak, 3,6%-kal többet, mint az előző évben. Változatlanul az ipar a legnagyobb foglalkoztató, ahol az alkalmazásban állók 21,7%-a dolgozott. Ezt követte a költségvetési szférából a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás (14,1%), az egészségügyi, szociális ellátás (13,2%) és az oktatás (11,6%), majd a szolgáltatások területéről a szállítás, raktározás, posta, távközlés gazdasági ág (11,7%). 2004-hez képest legnagyobb létszámnövekedés (51,4%-os) az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágat jellemezte, de jelentősen (23,4%-kal) bővült az alkalmazásban állók száma az egyéb közösségi, személyi szolgáltatásban is. Az iparban összességében 6%-kal emelkedett a létszám, ezen belül legszámottevőbb növekedés (58%-os) a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása ágazatban következett be, a legnagyobb csökkenés pedig az élelmiszer, ital és dohánytermékek gyártása ágazatot jellemezte. Nagy mértékű (25,7%-os) létszámfogyás ment végbe a szállítás, raktározás, posta, távközlés területén is. 2005-ben a megyében regisztrált vállalkozások 40,6%-a, ezen belül az egyéni vállalkozások 36,1%-a, illetve a társas vállalkozások 48,4%-a a megyeszékhelyen koncentrálódott. Miskolcon a regisztrált vállalkozások száma egy év alatt 0,6%-kal emelkedett. 2005-ben

a

Miskolcon

regisztrált

vállalkozások

többsége,

41,3%-a

az

ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, 18,7%-a a kereskedelem, javítás gazdasági ágban tevékenykedett, a többi ág aránya – külön-külön – 7% alatt maradt.

11

3. ábra

A regisztrált vállalkozások megoszlása gazdasági ágak szerint, 2005

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás halászat Egyéb 0,8% 19,2%

Ipar 6,1%

Építőipar 6,8%

Kereskedelem, javítás 18,7%

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 41,3%

Szállítás, raktározás, posta, távközlés 3,1%

Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás 4,0%

Négy miskolci székhelyű vállalkozás, a Borsod Volán Személyszállítási Zrt., az ÉszakMagyarországi Áramszolgáltató Nyrt., a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. és az UNIÓ COOP Szövetkezeti Kereskedelmi Zrt. tartozik a 1000-1999 főt foglalkoztató létszám-kategóriába. Hét miskolci székhelyű vállalkozás alkalmaz 500-999 fő közötti, szintén hét vállalkozás pedig 300-499 munkavállalót, a többi ennél kevesebb főt foglalkoztat. Ezek mellett meg kell említeni néhány – szintén miskolci székhelyű – vállalkozást, melyek jelentős, 4 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkeznek: ilyenek a DAM 2004 Acél- és Hengermű Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Robert Bosch Power Tool Elektromos Szerszámgyártó Kft., a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft., a SHINWA Magyarország Precíziós Kft., és a Szemerey Transport Fuvarozási és Szállítmányozási Zrt.

Munkanélküliek és ellátásuk Miskolc városban 2005. év végén 9088 munkanélkülit regisztráltak, 291 fővel többet, mint

egy

évvel

korábban.

A

munkanélküliek

51%-a

férfi.

A

tartósan,

180 napon túl munka nélkül lévők aránya 57,6%-ról 57,4%-ra mérséklődött. 2005. év végén Miskolcon a munkavállalási korúak (15-59 éves nők és 15-61 éves férfiak) 7,9%-át tartották nyilván állást keresőként a munkaügyi kirendeltségek. Ezzel egyidőben a megyében a munkavállalási korúak 12%-a szerepelt a regisztrációban,

12

igen nagy területi ingadozásokkal: a Miskolci kistérségben 8,7% volt, legalacsonyabb arány a Tiszaújvárosi (7,4%), legmagasabb az Abaúj-Hegyközi (22,9%) kistérséget jellemezte. 2005 év végén a regisztrált alapú munkanélküliségi ráta1 Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon nem változott, a többi régióban 0,1-0,7 százalékponttal emelkedett 2004. decemberhez képest. A megyében ez a mutató (19%) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye után a legmagasabb volt az országban, a legjobb helyzetű megyékhez (pl. Pest, Győr-Moson-Sopron, Vas, illetve a főváros) viszonyítva 3-7-szeres. A regisztrált munkanélküliek száma 2005 decemberében országosan 411 ezer főt tett ki, az előző év azonos időszakához képest 2,5%-kal nőtt.

4. ábra

A regisztrált munkanélküliek aránya a munkavállalási korú állandó népességben a) 14

% 12,1

12 10

8 8

12

10,6 8,7

8,6 7,7

7,4

7,9

6 4 2 0 2001. december 20. Megye

2004. december 20. Miskolci kistérség

2005. december 20. Miskolc város

a) 2001-ben a 15-61 éves férfiak és a 15-57 éves nők, 2004-ben és 2005-ben a 15-61 éves férfiak és a 15-59 éves nők.

Iskolázottságukat tekintve a 2005. év végi adatok szerint a városban nyilvántartott munkanélküliek egyharmada csak az általános iskolát, vagy még azt sem végezte el, háromtizede szakmunkásképzőbe, illetve szakiskolába járt, szintén háromtizede szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű és 5,5%-a diplomás. Ezek az 1

Munkanélküliségi ráta: a regisztrált munkanélküliek december 20-ai létszáma a tárgyévet megelőző év január 1-jei gazdaságilag aktív népességének százalékában. Gazdaságilag aktív népesség: a foglalkoztatottak és a regisztrált munkanélküliek együttesen.

13

arányok gyakorlatilag megegyeznek az egy évvel korábbival. A munkát keresők közel háromnegyede változatlanul fizikai munkakörből került ki. 2005-ben közcélú foglalkoztatásban 931 fő vett részt, a közcélú foglalkoztatásra az önkormányzat közel 302 millió forintot fordított. Nyugdíjasok 2005 januárjában az öt évvel korábbihoz képest 4023 fővel kevesebben, összesen 55 537-en részesültek nyugdíjban, nyugdíjszerű járadékban. Az öregségi és az összes ellátott között a nők aránya továbbra is meghaladja a 60%-ot. Száz nyugdíjas és járadékos közül 68 öregségi és öregségi jellegű nyugdíjas, 15 korhatár alatti rokkantsági nyugdíjas, 7 fő megváltozott munkaképességű járadékos, a többi egyéb járadékot kap. Személyi jövedelem A személyi jövedelmek nagysága összefügg az adott terület gazdasági-társadalmi fejlettségével, munkaerő-piaci lehetőségeivel, a foglalkoztatás szintjével. A megyében 2005-ben ezer állandó lakosra 358 adófizető jutott. Az egy állandó lakosra számított éves adóalapot képező jövedelem 479 ezer forint, a személyi jövedelemadó pedig 85 ezer forint volt. Miskolc városban egy adófizető átlagosan 1 508 905 forint adóköteles jövedelemhez jutott 2005. évben. Ez az összeg adózónként havi 125 742 forint. Az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelem adóalap 2005-ben 626 211 forint volt, ami 52 184 forint havi bevallott jövedelmet jelent. Az egy adófizetőre jutó adóalap 10%-kal, az egy lakosra jutó 11%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az adózók száma 108 fővel mérséklődött, arányuk a népességben minimálisan, 41,3%-ról 41,5%-ra változott, ami azt jelenti, hogy a lakosság jövedelemszerző képessége gyakorlatilag nem változott 2004-hez képest.

14

Az adóbevallások alapján megállapítható, hogy a város, ezáltal a Miskolci kistérség lakóinak jövedelmi helyzete a megyei átlagnál jobb, de a megye kistérségeihez mérve ez már nem mindenhol igaz: a Tiszaújvárosiban a Miskolcihoz képest 1,4-szerese az egy lakosra jutó éves jövedelem, ezen kívül a Kazincbarcikai kistérségben is közel azonosak a jövedelmi viszonyok, mint a Miskolciban. Miskolcon a megfigyelt körben2 a fizikai foglalkoztatottak havi bruttó 101 075, a szellemiek 196 622 forint átlagkeresethez jutottak 2005-ben, ami 8,6; illetve 10,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A fizikaiak körében legmagasabb havi bruttó átlagkeresetet

a

pénzügyi közvetítés

(158

ezer forint),

a vegyipar

(150 ezer forint), valamint a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (138 ezer forint) területén dolgozók kaptak, legalacsonyabb keresettel pedig a mezőgazdaságban (70 ezer forint), az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásban (75 ezer forint) és a szálláshely-szolgáltatás vendéglátásban (76 ezer forint) tevékenykedők rendelkeztek. A szellemi foglalkozásúak esetében a pénzügyi közvetítést (290 ezer forint), a vegyipart (284 ezer forint) és a gépipart (247 ezer forint) jellemezte a legmagasabb, a kereskedelem, javítást (138 ezer forint) és az egészségügyi, szociális ellátást (153 ezer forint) pedig a legalacsonyabb átlagkereset. A nyugdíjasok és járadékosok 2005 januárjában átlagosan havi 65 683 forint nyugdíjat kaptak. Az öregségi és öregségi jellegű nyugdíjak összességében havonta 75 613 forintot tettek ki, ezen belül a férfiak és nők nyugdíja között közel 18 ezer forint

különbség

volt

a

férfiak

javára.

Az

árvaellátás,

a

megváltozott

munkaképességűek és az egyéb ellátásban részesülők járandósága havonta átlagosan a 30 ezer forintot sem érte el.

2

A 4 főn felüli vállalkozások és létszámhatár nélkül a költségvetési, társadalombiztosítási és a kijelölt nonprofit szervezetek.

15

Lakás, közmű, környezet A város lakásállománya 2005. év végén 74 751 lakásból állt, a 100 lakásra jutó lakosok száma egy év alatt 236-ról 233-ra mérséklődött, a mutató értéke a megyeszékhelyeket és az országos átlagot (239) tekintve is jónak mondható. 2005-ben Miskolcon 296 lakást építettek és 12 lakás szűnt meg, az épített lakások száma 11-gyel több, a megszűnt lakásoké 13-mal kevesebb volt az előző évinél. 5. ábra

A lakásépítés alakulása

700 600 500 400 300 200 100 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Az év folyamán épített lakások száma

Az év folyamán kiadott építési engedélyek száma

Magyarország lakásainak száma a mikrocenzus időpontjában (2005. április 1-jén) 4 millió 173 ezer volt, 108 ezerrel több, mint a legutóbbi népszámlálás alkalmával. A lakások közül 3 millió 937 ezer (94%) a lakottak száma. 2005-ben az építésügyi hatóságok 41 ezer lakásra adták ki a használatbavételi engedélyt és 51 és félezer új lakás építése kezdődhetett el az új építési engedélyek alapján. A használatba vett lakások száma 6%-kal, az új engedélyeké 10%-kal kevesebb, mint 2004-ben volt. A lakásépítések 30%-a a fővárosban valósult meg. A megyék között jelentős eltérések figyelhetők meg: míg Heves megyében 37%-kal növekedett, addig Fejér megyében 40,5%-kal, Veszprém megyében egyharmadával fogyott az előző évhez képest a használatba vett lakások száma. A kislakások javára módosult a lakásépítés szerkezete, ezáltal az új lakások átlagos alapterülete országosan 6 m2-rel (87 m2-re) csökkent.

Az építtetőket tekintve előtérbe kerültek a gazdasági szervezetek, míg a természetes személyek aktivitása csökkent: 2005-ben Miskolcon a lakások 74%-át gazdasági szervezetek, közel 24%-át természetes személyek építették, míg 2004-ben ezek az arányok 43,5%, illetve 56,5% voltak. A családi házas formában épült lakások aránya 16

az egy évvel korábbi 53%-ról 24%-ra esett vissza, a többszintes, többlakásos épületeké viszont 22%-ról 76%-ra emelkedett. Az értékesítésre készült lakások hányada 43,5%-ról 76%-ra nőtt, ezzel egyidőben a saját használatra épülőké 56%-ról 24%-ra mérséklődött. A felépített lakások átlagos alapterülete 83 m2-re csökkent a 2004. évi 113 m2-hez képest, amiben szerepet játszott a többszintes, többlakásos épületek hányadának emelkedése. A tavaly épült lakások háromtizede négy és többszobás, 28%-a háromszobás, 34%-a kétszobás, a többi egyszobás volt. Az építkezők egyre inkább a teljesen közművesített lakásokat igénylik, 2005-ben az újonnan épített lakások mindegyikét ellátták közüzemi vízvezetékkel, egy kivételével valamennyi lakást bekapcsolták a vezetékes gázellátásba, és 98%-át a közműves csatorna-hálózatba. A város ingatlankezelő szervezete által kezelt lakásbérlemények száma 2004-ig csökkent, majd némi emelkedés mutatkozott, így 2005-ben 5778 lakást tartottak fenn. Az év folyamán 40 lakásbérleményt újítottak fel, és 47-et adtak el. Miskolc közművesítettsége a többi megyeszékhelyhez viszonyítva is jó, 2005. év végén a lakások közel 99%-a kapcsolódott közüzemi vízvezetékhez, csaknem 90%-a közcsatornához, a háztartási gázfogyasztók száma meghaladta a 66 ezret, a háztartási villamosenergia fogyasztóké pedig megközelítette a 83 ezret. Több mint 38 ezer lakást fűtenek vezetékes gázzal, 31 ezer pedig távfűtéses. A közcsatornán elvezetett szennyvizet biológiailag is tisztítják. A város önkormányzati tulajdonban lévő zöldterülete 279 hektár. A játszóterek száma 407-ről 182-re, területük 13 hektárról 10 hektárra apadt. A rendszeresen tisztított közterületek nagysága évről évre bővül, 2004-ben 59; 2005-ben már 68 hektárt tett ki. A rendszeres hulladékgyűjtésbe eddig 73 508 lakást és 95 üdülőt vontak be.

17

Kereskedelem, üzlethálózat Az országos tendenciával megegyezően a megyeszékhelyen is terjednek a nagy bevásárlóközpontok, s bár a kisebb, családiasabb és a lakóhelyhez közelebb elhelyezkedő boltoknak is van létjogosultsága, ezek sokszor nem bírják a versenyt a nagy áruházláncokkal. A kiskereskedelem tág teret biztosít a külföldi tőke számára és a befektetők élnek is a lehetőségekkel. A városban sorra nyitották kapuikat a Metro, a Praktiker, a Tesco, a Cora, az Obi, a Penny, az Interspar üzletek, és a Lidl. Ezen egységek építésekor a személygépkocsival történő jó megközelítés, a tág parkolási lehetőség, a családtagok számára együtt megvalósuló bevásárlás, az egyidőben jelentkező tömeg igényének a kielégítése dominál. Így egyszerre vannak jelen a kétféle típusú, a város szélére épült bevásárlóközpontok és a hagyományos, egy-egy városrészt ellátó kiskereskedelmi egységek. 2005. év végén – gyógyszertárak nélkül – 3095 kiskereskedelmi üzlet működött Miskolcon, 7,2%-kal több a 2001. évinél. Az üzletek negyede élelmiszer szaküzlet, illetve élelmiszer-jellegű üzlet és áruház, 22%-a egyéb iparcikk, 14%-a ruházati szaküzlet, a többi üzletfajta aránya 1-6% között változott. Az egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi boltok száma 2001 óta 6,8%-kal csökkent, hányaduk pedig 34%-ról 30%-ra esett vissza. A vendéglátóhelyek száma 2001-hez képest közel 13%-kal gyarapodott. 2005. év végén 994 egység - ebből 620 étterem és cukrászda, valamint 206 bár és borozó szerepelt a nyilvántartásban. A vendéglátóhelyek háromtizedét, ezen belül az éttermek, cukrászdák 32%-át, a bárok, borozók 31%-át egyéni vállalkozás keretében működtették. A kiskereskedelmi hálózat bővülésével a tízezer lakosra jutó üzletek száma (gyógyszertárak nélkül) 2005-ben 177-re emelkedett, ennek ellenére Tatabánya után a második legkevésbé ellátott megyeszékhely Miskolc. A vendéglátóhelyek tekintetében is javult a mutató (57), a város ezen a területen a középmezőnybe tartozik.

18

Közlekedés, távközlés 2005. év végén Miskolc tömegközlekedési járműparkja 199 autóbuszból és 42 villamosból tevődött össze. Az autóbuszok és a villamosok befogadó képessége eltérően

változott.

Míg

az

utóbbiaké

1990-hez

(8,6%-kal)

és

2000-hez

(4,3%-kal) viszonyítva is emelkedett, addig az autóbuszoknál ellentétes irányú változás következett be. A 2000. évhez képest a csökkenés (4,5%-kal) kisebb mértékű volt, azonban az 1990. évhez nézve háromnegyedére esett vissza az autóbuszok kapacitása. 4. tábla

A tömegközlekedési eszközök száma, kapacitása az év végén

Év

A villamosok kapacitás száma a db

fő

Az autóbuszok száma

kapacitása

átlagos a) száma

db

fő

db

Az év folyamán üzembe helyezett autóbuszok száma, kapacidb tása, fő

villamosok száma, kapacidb tása, fő

1990

41

6 456

261

27 286

257

23

2 310

-

-

1999

34

6 726

209

21 530

210

4

345

-

-

2000

34

6 726

208

21 645

205

11

1 230

-

-

2001

34

6 726

196

20 430

205

10

1 020

-

-

2002

33

6 570

215

22 053

226

69

7 038

-

-

2003

42

7 314

202

20 988

198

-

-

14

1 524

2004

44

7 386

200

20 793

194

-

-

8

1 008

2005

42

7 014

199

20 673

193

-

-

-

-

a) 12 hónap számított átlaga.

Az egy helyi közlekedési járműre jutó férőhelyek száma az autóbuszok esetében egyenletesebb képet mutat, évek óta 103-105. A villamosok tekintetében az eltérő típusok miatt nagyobb intervallumban, 167-199 között mozog az átlagos férőhely. A tömegközlekedés Miskolcon is igyekszik megfelelni az uniós környezetvédelmi szabványoknak.

Ehhez

igazodva

korszerűbb,

környezetkímélőbb

autóbuszok

beszerzését tartja szem előtt a helyi tömegközlekedést lebonyolító zártkörű részvénytársaság.

1990-ben

35

autóbuszt

selejteztek

le

és

23

lépett

a

tömegközlekedés szolgálatába, míg 2000-ben és 2001-ben összesen 33 autóbuszt

19

vontak ki a forgalomból és 21-et helyeztek üzembe. 2002-ben tovább folytatódott a környezetbarát autóbuszok üzembe állítása a 69 darab Man típusú új autóbusszal. A 2003. és a 2004. év a villamosok ideje volt: összesen 22 Bécstől vásárolt, igaz, használt villamossal bővült a járműpark. 2005-ben nem történt újabb üzembe helyezés, azonban idén tavasztól 35 vadonatúj Neoplan típusú autóbusz szolgálja az utazók kényelmét. A helyi közlekedésben 2005-ben 43 autóbusz viszonylaton és két villamos vonalon utazhattunk. 5. tábla

A helyi autóbusz közlekedés néhány adata Megnevezés

2002

Szállított utasok száma, 1000 fő

2003

2004

2005

107 850

106 601

102 689

95 554

40

42

43

43

Viszonylatok száma, db

Az üzemanyag- és energiaárak drágulásával folyamatosan, évről évre emelkednek a tömegközlekedési viteldíjak is. Egy vonaljegy ára 2000-ben 80 forint volt, ennél ma 1,6-szer fizetünk többet. Az egyvonalas autóbusz bérletek esetében szintén ugyanekkora

volt

az

áremelkedés

(1,6-szeres),

míg

a

villamosbérlet

ára

1,8-szeresére nőtt. Ez idő alatt a fogyasztói árak emelkedése 1,3-szeres volt. 6. tábla

Viteldíjak alakulása (forint) Év

1990

Vonaljegy

8

Előző időszak =100,0

100,0

Havi bérlet autóbusz

180

előző időszak =100,0

villamos

100,0

120

100,0

előző időszak =100,0

1995

35

437,5

774

430,0

520

433,3

2000

80

228,6

1 610

208,0

1 078

207,3

2001

85

106,3

1 750

108,7

1 170

108,5

2002

90

105,9

1 870

106,9

1 244

106,3

2003

96

106,7

2 000

107,0

1 320

106,1

2004

115

119,8

2 300

115,0

1 650

125,0

2005

125

108,7

2 500

108,7

1 900

115,2

2006

130

104,0

2 620

104,8

1 980

104,2

20

A megyeszékhelyen 2005-ben ezer lakosra 254 személygépkocsi jutott, szemben a megyei 217-tel. Az ország valamennyi megyeszékhelyén (ideértve a fővárost is) magasabb a mutató értéke, mint Miskolcon. Ezer lakosra 386 távbeszélő fővonal jutott, az ISDN vonalak száma megközelítette a 12 ezret. Meg kell jegyezni, hogy a mobiltelefonok rohamos növekedése ellenére az ezer lakosra jutó távbeszélő fővonalak száma 2001 óta – amikor 336 volt a mutató értéke – növekedett. A kábeltelevíziós szolgáltatásról elmondható, hogy a bekapcsolt lakások száma – Budapest és Pest megye után – 2005-ben is Borsod-Abaúj-Zemplénben volt a legmagasabb, az országban a kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakásokból 6,8%-kal részesedett a megye. Miskolcon 56 629 lakás – a lakásállomány háromnegyede –, a megyében csaknem a fele rendelkezik ilyen szolgáltatással. Egészségügy és szociális ellátás A városban az egészségügyi alapellátást 2005-ben 96 háziorvos és 42 házi gyermekorvos biztosította, előbbiek száma hárommal növekedett, utóbbiaké nem változott 2004-hez képest. Az ellátási mutató részben ezért, részben a lakosság számának csökkenése miatt javult: egy háziorvosra és házi gyermekorvosra 1264 lakos jutott, az előző évinél 37-tel kevesebb. A háziorvosi ellátásban a rendelőben és a beteg lakásán végzett vizsgálatok száma jelentősen, 13%-kal emelkedett. A gyermekorvosi praxisok rendelőkben és a betegek lakásán végzett vizsgálatainak száma kisebb arányban, 5%-kal haladta meg az előző évit. A rendelési időn kívül a betegeket két háziorvosi ügyelet látja el a két városi üzemeltetésű kórházban, közülük a Semmelweis a gyermekeket és a felnőtteket egyaránt fogadja. A rendelőintézeti járóbeteg szakellátásban a vizsgálati esetek száma 2000 és 2004 között több mint duplájára nőtt. Az ezer lakosra jutó 2672 rendelőintézeti óra 2000 és 2004

között

3324

órára,

közel

egynegyedével

emelkedett.

2004-ben

egy

gyógykezelésre átlagosan 4,8 percet fordítottak, 3,8 perccel kevesebbet, mint 2000-ben. 21

A megyében működő kórházi ágyak 64%-a található Miskolcon. A város négy kórházában a 2004. évinél 45-tel több, összesen 3460 működő ágy fogadta a betegeket 2005-ben. A kórházak közül kettőt a megyei, kettőt a városi önkormányzat tart fent. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Rendelőintézet, valamint a Semmelweis Kórház és Rendelőintézet oktatóintézményként is működik. A megyei kórház területén található a Gyermekegészségügyi Központ (a GYEK), amely a gyermekkori leukémia csontvelő-átültetéses gyógyításával szerzett nemzetközi hírnevet. Az összes működő kórházi ágyból 100 nem önkormányzati tulajdonú. (Ezeket nonprofit szervezetek, illetve vállalkozások tartják fent.) A kórházi ágyak kihasználtsága kis mértékben javult az előző évihez képest, így 2005-ben 79%-os volt. A miskolci egészségügyi intézmények a város megyeszékhelyi és kistérségi funkciójából adódóan jelentős szerepet látnak el a megye és a környező települések betegellátásában. A közforgalmú gyógyszertárak száma 38-ról 37-re csökkent. A bölcsődék száma 10, ami 2000 óta nem változott; ugyanakkor 2005-ben az előző évhez képest 30-cal nőtt a férőhelyek száma, amely így elérte a 490-et. A 601 beírt gyermekkel 124 gondozónő foglalkozott. Mivel 2004-hez képest a beírt gyermekek száma mérséklődött, ugyanakkor a férőhelyeké emelkedett, a megyeszékhelyen csökkent a bölcsődék zsúfoltsága; 100 férőhelyre az előző évinél 14-gyel kevesebb, 123 gyermek jutott. 2005-ben 26 tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthon működött Miskolcon, ebből 14 intézmény funkcionált időskorúak otthonaként, a többiben hajléktalanokat, autistákat, valamint felnőtt korú fogyatékosokat fogadtak, illetve ápoltak.

A

férőhelyek

száma

nyolccal

bővült,

így

az

otthonok

összesen

1274 férőhellyel rendelkeztek, ennek több mint kétharmada az időskorúak otthonaiban működött. Az önkormányzaton kívüli szervezetek egyre több intézmény fenntartását látják el, 1995-ben 5, 2000-ben 10; 2005-ben pedig a 26-ból 24 otthont működtettek. Az általuk fenntartott férőhelyek aránya az 1995. évi 32%-ról 2005-ben 45%-ra emelkedett. Idősek klubja ugyanannyi működött, mint 2000-ben (15), ezekben 578 főt láttak el.

22

Szociális étkezést és házi segítségnyújtást 626-an vettek igénybe. Ez 475 fővel kevesebb, mint az előző évben, miközben 2,7-szeresére, 942-re nőtt a csak étkeztetésben, továbbá 69-ről 86-ra emelkedett a csak segítségnyújtásban részesültek száma. A városi önkormányzattól 2005-ben 4518 személy kapott rendszeres szociális segélyt. Ez 55 fővel kevesebb, mint 2004-ben volt, de az egy főre jutó éves átlagos segélyösszeg 189 ezer forintról 204 ezer forintra emelkedett. A város az egész év folyamán több mint 922 millió forintot költött a hátrányos helyzetű lakóinak rendszeres szociális segélyezésére, 59 millió forinttal többet, mint egy évvel korábban.

Felsőoktatás, kutatás-fejlesztés, kultúra, közművelődés Az 1949-ben alapított Nehézipari Műszaki Egyetem 1990-től működik Miskolci Egyetem néven, és a 2000/2001-es tanévben szervezeti integráció tette valódi universitassá. A korábban hagyományosan iparhoz kapcsolódó, illetve a jogászképzéséről is ismert intézmény ugyanis új karokkal bővült. Az integráció sokszínűvé tette az intézmény profilját, amelyben az összevonás óta bölcsész, tanító, zenész és egyéb, humán-jellegű képzések is szerepelnek. Az egyetem 9 karán a 2005/2006-os tanévben 857 oktató dolgozott. A Miskolci Egyetem meghatározó szerepet tölt be mind a megye, mind pedig Miskolc város életében. 2005-ben 14 822 hallgató járt az egyetemre, közülük egyetemi és főiskolai szintű képzésben 13 562 fő részesült (61% nappali tagozaton), míg fennmaradó hányaduk az esti- és levelező tagozatos oktatás valamelyik formájában vett részt. Az ezer miskolci lakosra jutó nappali tagozatos, felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók száma 2004-ben 45, míg 2005-ben 47 volt. A nappali tagozatosok közül 1778-an jutottak kollégiumi ellátáshoz.

23

Miskolcon 75 kutató-fejlesztő helyen – teljes munkaidejű dolgozókra átszámítva – 532 kutató és fejlesztő dolgozott 2004-ben. A K+F-re fordított 2,8 milliárd forint 1,6%-a az országosnak. Az alacsony részesedés megítélésénél figyelembe kell venni, hogy Magyarországon a K+F tevékenységek zöme – 2004-ben a kutatófejlesztő helyek 44%-a, a létszám 60%-a, a ráfordítások 65%-a – a fővárosban koncentrálódik. 7. tábla

A K+F főbb adatai Miskolcon A régió Megnevezés

2001

2004 2001

Kutató helyek száma K+F létszám ebből: kutatók, fejlesztők* K+F költség, millió Ft K+F beruházás, millió Ft Összes ráfordítás, millió Ft

73 511 351 1 284 126 1 410

75 532 395 2 455 362 2 817

61,9 65,8 67,9 57,5 30,9 53,4

Az országos százalékában 2004 2001 2004 51,7 49,9 61,8 58,3 70,2 59,6

3,1 2,2 2,4 1,2 0,5 1,0

3,0 2,3 2,7 1,7 1,4 1,6

*A teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám

Miskolc szerepe a megyében, illetve a régióban folyó K+F tevékenységben meghatározó, bár meg kell jegyezni, hogy az egész régió részesedése az országban folyó K+F tevékenységből viszonylag alacsony, annak ellenére, hogy a Miskolci Egyetem a hazai tudományos kutatás és fejlesztés jelentős bázisa. Ezen kívül Miskolcon működik a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Logisztikai és Gyártástechnológiai Intézet, a Tüzeléstechnikai Kutató Fejlesztő Rt., valamint az MTA Regionális

Kutatások

Központja

Észak-Magyarországi

Osztálya

is.

(Észak-Magyarország részesedése a kutatóhelyekből 5,7%, a kutató-fejlesztő létszámból 4,3%, a kutatás-fejlesztési ráfordításokból pedig 2,7% volt 2004-ben.) Az egyetem és a kutató intézetek szerepe a régió, a város innovációs potenciáljának növelésében akkor lehet eredményes, ha a K+F tevékenységek hatása a vállalkozások versenyelőnyében megjelenik. Jelenleg a térség vállalkozásai az innováció területén szerény eredményeket érnek el, amit az is jelez, hogy kevés innovációt segítő pályázaton tudnak eredményesen szerepelni3. 3

Bihall Tamás- Szilágyiné Baán Anna: Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságának helyzete az EU-csatlakozás után másfél évvel. Esélyek, lehetőségek, kockázatok. (Észak-magyarországi Stratégiai füzetek, 2005. 2.szám)

24

A városban, megyeszékhelyi rangjához illően jelentős közművelődési, kulturális élet zajlik. Miskolcot a zene és a színházművészet városának tartják, ahol különösen a nyár a múzsáké: A megyeszékhelyen két állandó színház működik, a Miskolci Nemzeti Színház és a Csodamalom Bábszínház. Ezen kívül 2006. szeptember 7-én a város új kulturális központtal gazdagodott, az egykori Béke mozi felújított, kibővített épületében került átadásra a Művészetek Háza. Itt kapott otthont a Miskolci Szimfonikus Zenekar, ám az intézmény a koncertek mellett színházi előadásoknak, gálaműsoroknak, könnyűzenei rendezvényeknek is színhelye lesz. Az épület jó akusztikájú nagyterme, a hangversenyterem 600 fő befogadására alkalmas, színpada 160 m2. Két moziterme az emeleten található, az Uránia mozi 141, a Béke Art mozi 70 fős. Kiállítások rendezésére az emeleti és a földszinti közlekedőkben kerül sor. Az 1823-ban, az ország első magyar nyelvű kőszínházaként alapított Miskolci Nemzeti Színház valóságos épület-komplexum. Főépületében maga a Nagyszínház 681 néző befogadására alkalmas. Ehhez kapcsolódik – az előadások jellegétől függően – a 80-100 férőhelyes Csarnok és a 70-110 látogató befogadására alkalmas Játékszín. A Kamaraszínházban 281, a Nyári Színházban 455 néző tekintheti meg egyszerre az előadásokat. A Csodamalom Bábszínház 192 férőhelyes. A Miskolci Nemzeti Színház művészei 2005-ben 704 előadást tartottak a megyében, ez öttel több, mint az előző évi. Az előadásokon összesen 197 ezer néző vett részt, a produkciókat átlagosan 280-an tekintették meg. A nézettség kis mértékben (2%-kal) alacsonyabb volt, mint 2004-ben. 2006-ban rendezték meg hatodik alkalommal a nemzetközileg is elismert Bartók+ Operafesztivált, amelyen minden évben számos neves előadó szerepel nagy sikerrel. A fesztivál vezetői kulturális missziót is teljesítenek, hiszen nem csupán a megyeszékhelyen, hanem kisebb városokban, falvakban is tartanak a fesztivállal egy időben rendezvényeket. Miskolchoz immár több mint két évtizede hozzátartozik a nyári Dixieland, valamint Kaláka Folkfesztivál, az utóbbinak hagyományosan a

25

Diósgyőri vár ad otthont. A téli programok közül mind több látogatót vonz a Kocsonya-fesztivál. A „Miskolc legyen Európa kulturális fővárosa 2010-ben” pályázat pedig annak ellenére, hogy Pécs után a város a második helyen végzett, felhajtó erőt jelentett. A város lakóinak 87%-a egyetértett azzal, hogy a város pályázzon a címre, s 40%-a bízott a sikerben. Miskolc elérte, hogy kulturális program tervei hónapokra a közfigyelem középpontjába kerüljenek. A mozi-látogatások száma ugyan 15%-kal csökkent 2005-ben, de az ezer lakosra jutó mozi-látogatásokat tekintve (2827) Miskolc, Budapest és a megyeszékhelyek között az 5. helyet foglalja el. A város 18 mozi-termében közel félmillió (495 ezer) látogatást regisztráltak. 2005-ben a városban található 15 múzeum 57 kiállítását 193 ezren keresték fel. Ez több mint kétszerese az előző esztendei látogatottságnak, és közelíti a 2000. évi adatot, amikor több mint 194 ezren látogattak a város múzeumaiba. A 3 miskolci önkormányzati közművelődési könyvtárban 960 469 könyvtári egység található, amely nem változott jelentősen az előző évhez képest. Ugyanakkor a beiratkozott olvasók száma 9%-kal nőtt, miközben kis mértékben (2%-kal) emelkedett a kikölcsönzött könyvek száma is. Az ezer lakosra jutó könyvtári egységek számát tekintve Miskolc Budapest és a megyeszékhelyek között a közepesen ellátottakhoz tartozik.

26

A GAZDASÁG HELYZETE A gazdaság általános jellemzői 2004-ben Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) folyó áron 20 429 milliárd forint volt. Volumene az előző évhez képest 5,2%-kal növekedett. Egy főre vetítve a bruttó hazai termék összege 2 millió 21 ezer forint volt, ami a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamán számítva 8031 eurónak felel meg. A 2004. évi 20 429 milliárd forint (folyó áron mért) hazai termékhez KözépMagyarország 44,5%-kal, a Dunántúl 27,8%-kal, Kelet-Magyarország 27,7%-kal járult hozzá. A keleti országrész részesedése 0,3 százalékponttal emelkedett az előző évhez képest, míg a központi, valamint a dunántúli régióké 0,1; illetve 0,2 százalékponttal mérséklődött. Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék 2004-ben 180 ezer forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. A régiók e mutató alapján képzett sorrendje változott az előző évhez képest, Észak-Magyarország a 7. helyről a 6. helyre került, pozíciót cserélve Észak-Alfölddel. Az egy lakosra jutó GDP alapján mért fejlettségi különbségek mérséklődtek: Közép-Magyarország fajlagos mutatója 2003-ban 2,48-szorosa, 2004-ben 2,39-szerese volt az észak-magyarországinak. Budapesten, valamint Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Vas megyékben haladta meg az egy főre jutó GDP az országos átlagot. E mutató alapján 2004-ben két helyen történt változás az előző évhez képest: Jász-Nagykun-Szolnok egy helyet rontott pozícióján, míg Borsod-Abaúj-Zemplén (17. helyről a 16. helyre) javítani tudott. A város továbbra is meghatározó erőt képvisel a megye gazdaságában (annak ellenére, hogy szerepe csökkent). 2005-ben a megyei székhelyű, 49 fő feletti vállalkozások nettó árbevételéből – a 2001. évi 33%-kal szemben – 27%-kal részesedtek a miskolci székhelyű cégek. Az eredmények értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a vállalkozások egy része az egész megye területén működik, teljesítményük viszont a székhelyen kerül számbavételre.

27

Miskolcon a vállalkozások nettó árbevételének 65%-a (240 milliárd forint) az iparban keletkezett, ami a megye ipari nettó árbevételének egyötödét tette ki. A többi ág közül a

szállítás,

raktározás,

posta,

távközlés

nettó

árbevételének

94%-át,

az

ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásénak 81%-át, a kereskedelem, javításnak 78%-át, az építőiparnak 64%-át a megyeszékhelyen lévő szervezetek realizálták. 6. ábra

A miskolci székhelyű vállalkozások részesedése a megyében bejegyzett vállalkozások nettó árbevételéből, 2005a) Ág, ágazat Élelmiszer, ital, dohány gy ártása Fa, papírtermékek gy ártása, ny omdai tev ékeny ség Fémalapany ag, f émf eldolgozási termék gy ártása Gépipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, v ízellátás Építőipar Kereskedelem, jav ítás Szállítás, raktározás, posta, táv közlés Ingatlanügy letek, gazdasági szolgáltatás A többi gazdasági ág ÖSSZESEN 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Miskolc részesedése

a) 49 fő feletti vállalkozások. A villamosenergia-, gáz-, gőz- vízellátás adata halmozódást tartalmaz.

Regisztrált vállalkozások 2005. év végén 22 755 vállalkozást regisztráltak Miskolcon, mely a megyei 41%-át jelentette. A városban egy év alatt összességében nem érte el az 1%-ot a bejegyzett vállalkozások emelkedése, ezen belül az egyéni vállalkozások száma 1%-kal csökkent, a társas vállalkozásoké 3%-kal bővült. A Miskolcon nyilvántartott vállalkozások közel egyötöde jogi személyiségű, míg a nagyobb részarányt képviselő jogi személyiség nélküli vállalkozások hányada 81%. A jogi személyiségű vállalkozások 93%-át a korlátolt felelősségű társaságok tették ki,

28

a megyében ez az arány 89%-os volt. A jogi személyiség nélküli vállalkozások közel héttizedét az egyéni vállalkozások, több mint egynegyedét pedig a betéti társaságok jelentették

Miskolcon.

A

megyei

székhelyű

részvénytársaságok

52%-át

a

megyeszékhelyen regisztrálták. A társas vállalkozások több mint egyharmadát az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, egynegyedét pedig a kereskedelem, javítás gazdasági ágban vették nyilvántartásba. 7. ábra

A regisztrált vállalkozások megoszlása gazdálkodási forma szerint 2005. december 31. Miskolcon

korlátolt felelősségű társaság 17,5%

a megyében

részvénytársaság 0,4%

egyéb 5,0%

korlátolt felelősségű társaság 14,2%

betéti társaság 21,2%

egyéb 4,6%

egyéni vállalkozás 55,9%

részvénytársaság 0,3%

betéti társaság 17,9%

egyéni vállalkozás 63,0%

2005. év végén a vállalkozói sűrűség, vagyis az ezer miskolci lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma 130 volt, eggyel több az előző évinél. A megyeszékhelyek között továbbra is alacsonynak számít a miskolci érték, mindössze Tatabányáé (125) és Salgótarjáné (113) kisebb. 2005-ben a megye tíz, legnagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozása közül 5, az ÉMÁSZ NYRt, az Unió Coop Szövetkezeti Kereskedelmi ZRT, Borsod Volán ZRT, Miskolc Város Közlekedési ZRT, Északerdő Erdőgazdasági ZRT miskolci székhelyű volt. Árbevételi kategória szerint vizsgálva a megye első tíz vállalkozása közül szintén 5 rendelkezett miskolci székhellyel.

29

Külföldi tőke 2004. év végén a megyében regisztrált 334 külföldi érdekeltségű vállalkozás 36%-a miskolci székhelyű volt. Az itt bejegyzett 119 külföldi érdekeltségű cég 58 milliárd forint saját tőkével rendelkezett, melyből a külföldi részesedés 51,1 milliárd forintot tett ki. A megyében befektetett külföldi tőkéből Miskolc 21%-os részarányt képviselt. 8. ábra

A külföldi érdekeltségű vállalkozások számának külföldi tőkerészének megoszlása gazdasági ág szerint, 2004

Ingatlanügyletek, egyéb szolgáltatás 20,2%

A többi gazdasági ág 4,2%

Szállítás, raktározás, posta, távközlés 5,0%


Ipar 23,5%




Ingatlanügyletek, egyéb szolgáltatás 5,2%

A többi gazdasági ág Szállítás, 0,6% raktározás, posta, távközlés 1,1%

Ipar 90,3%

A megyeszékhelyen egy vállalkozásra átlagosan 488 millió forint saját tőkeérték, ezen belül 430 millió forint külföldi részesedés jutott, ami a megyei (1,8 milliárd, illetve 720 millió forint) értékek alatt maradt. A gazdasági ágak közül mind a megyében, mind Miskolcon továbbra is az ipar a meghatározó. A miskolci külföldi érdekeltségű vállalkozások számából az ipar 24%-kal részesedett, míg a saját tőkéből és ezen belül a külföldi tőkerészből is egyaránt

kilenctized

részt

fektettek

az

iparba.

A

kereskedelem,

javítás

vállalkozásainak hányada szintén jelentős, 41%, ugyanakkor a saját tőke értéke 3% alatt, a külföldi részesedése pedig 2% alatt maradt.

30

A 2004. évben a megyében működő külföldi érdekeltségű vállalkozások nettó árbevétele folyó áron számítva a 2001. évhez viszonyítva 36%-kal, a miskolci székhelyűeké

pedig

17%-kal emelkedett,

így

Miskolcon a

nettó

árbevétel

megközelítette a 141 milliárd forintot. Az ipar egészében 15%-kal, ezen belül a gépiparban

3,2-szeresére

nőtt

a

nettó

árbevétel,

míg

a

fémalapanyag,

fémfeldolgozási termékek gyártásában 37%-ra esett vissza a 2001. évhez képest. A külföldi érdekeltségű vállalkozások 2004-ben a megyében közel 24 ezer munkavállalót alkalmaztak, közülük 5140 fő a miskolci székhelyű vállalkozásoknál dolgozott. Egy foglalkoztatottra Borsod-Abaúj-Zemplénben 33; Miskolcon 27 millió forint nettó árbevétel jutott.

Beruházások A város jövője szempontjából meghatározó tényező, hogy a gazdasági szereplők mennyit költenek beruházásokra. 2000-2003 között a miskolci székhelyű gazdasági szervezetek

beruházásai

stagnálást

mutattak,

2004-ben

viszont

folyó

áron

megduplázódott a teljesítményérték az előző évhez képest, és meghaladta a 43 milliárd forintot. A beruházási növekmény teljes egészében az iparból származott. A 2004. évi 27 milliárd forint ipari invesztálás többszöröse a korábbi évek fejlesztéseinek. 2005-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a beruházások volumene 17%-kal csökkent az előző évhez képest, ennek következtében az egy lakosra jutó érték 327 ezerről 278 ezer forintra mérséklődött. A miskolci székhelyű gazdasági szervezetek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében végrehajtott

beruházásainak

teljesítményértéke

2005-ben

megközelítette

a

34 milliárd forintot. Ennek közel fele (16,8 milliárd forint) az iparban jelentkezett, de viszonylag jelentős összeget, 3,6 milliárd forintot invesztáltak a szállítás, raktározás, posta, távközlés fejlesztéseire is. A beruházások 29%-a a közigazgatás, az oktatás és az egészségügy, szociális ellátás területén valósult meg. 31

Miskolcon 2005-ben a fontosabb beruházások közé tartozott: a Bosch üzemcsarnok építése, útépítések, a Barlangfürdő és a diósgyőri Várfürdő fejlesztése, a belváros folyamatos rekonstrukciója, a Szinva terasz és a Déryné sétálóutca kialakítása, a Városi Sportcsarnok felújítása, valamint a műjégpálya építése. A főbb ágazatok Ipar A miskolci székhelyű 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek által előállított, folyó áron számba vett termelési érték az utóbbi években folyamatosan emelkedett, 2005-ben megközelítette a 152 milliárd forintot. A növekedés hajtóereje a gépipar, amely 2005-ben az ipari termelés 41%-át adta, míg egy évvel korábban 19%-át. A gépipar után a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás következett (a termelés 20%-át adva), de jelentős súlyt képvisel Miskolc iparában a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása, valamint az élelmiszeripar is. A miskolci székhelyű ipar főbb ágazatai közül 2005-ben jelentősen növelte az értékesítését a gépipar, valamint a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása. Az előbbi ágazat export részaránya a 2004. évi 70%-ról 2005-ben 84%-ra, míg az utóbbié 30%-ról 50%-ra emelkedett. 9. ábra

Az ipari értékesítés megoszlása az értékesítés iránya szerint*, 2005 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Élelmiszer, ital, Fa, papirtermékek Fémalapanyag, dohány gyártása gyártása, nyomdai fémfeldolgozási tevékenység termék gyártása Belföld

Gépipar

Export

*Szakágazatonként eltérő (létszám-kategóriára) adatszolgáltatói körre vonatkozik.

32

Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Az élelmiszer-, ital, dohány gyártása ágazat külpiaci értékesítése jelentősen csökkent, így ez irányú értékesítésének hányada egy év alatt 42%-ról 31%-ra mérséklődött. A fa, papírtermékek gyártása, nyomdai tevékenység exportja 8%-ot tett ki 2005-ben (egy évvel korábban 5% volt). Építőipar 2005-ben a 10 főnél többet foglalkoztató miskolci székhelyű vállalkozások építőipari tevékenységének értéke folyó áron 13,2 milliárd forint volt, ami a megyei székhelyű építőipar termelésének 47,5%-át jelentette (egy évvel korábban ez az arány 53,4% volt). A miskolci székhelyű építőipari vállalkozásoknál foglalkoztatottak száma 17%-kal, 1154 főre csökkent. Egy foglalkoztatottra a városban 11,4; a megyében 9,3 millió forint építőipari termelés jutott.

Idegenforgalom A 2005. évben az országban a kereskedelmi szállásférőhelyek száma meghaladta a 329 ezret, ahol 7,1 millió vendéget és 19,7 millió vendégéjszakát regisztráltak. Ez 6,8; illetve 4,4%-kal haladta meg az előző évit. A külföldiek által eltöltött vendégéjszaka a vendégforgalom több mint felét tette ki. A kereskedelmi szálláshelyeken a 2005. évben 217,2 milliárd forint árbevételt realizáltak, ennek 52%-a szállásdíjakból származott. A megyére a vendégszám és az eltöltött vendégéjszaka csökkenése a jellemző, mind az ide érkező belföldi vendégek száma (0,3%-kal), mind a külföldieké (3,6%-kal) visszaesett, de ugyanez a tendencia érvényesült a vendégéjszakák tekintetében is.

2005-ben 4200 kereskedelmi szállásférőhely várta a megyeszékhelyre érkező vendégeket. A szállodák befogadóképessége meghaladta az 1200 férőhelyet, ami egytizedes bővülést jelentett, míg a panziók esetében több mint 2300 férőhely állt rendelkezésre, mely 5%-os növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest. A turistaszállások kapacitása nem változott, a kempingeknél és az üdülőházaknál viszont csökkenés következett be, így összességében egytizeddel kevesebb miskolci kereskedelmi férőhelyen fogadhattak vendégeket, mint 2004-ben.

33

10. ábra

A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyei 2500

2004

2005

2000 1500 1000 500

ta sz ál lá s

ús ág is Ifj

Tu ris

zá lló

z Ü dü lő há

pi ng Ke m

Sz ál lo da

Pa nz i

ó

0

A vendégek döntő része a panziókban (49%-a) és a szállodákban (46%-a) szállt meg. Az előző évinél magasabb számban érkeztek ide a vendégek, viszont a többi szállástípus mindegyikében kevesebben szálltak meg. Összességében a miskolci kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek száma nem változott, az eltöltött vendégéjszakák

viszont

mérséklődtek:

a

224

ezer

vendégéjszaka

7%-os

visszaesést tükröz, ezen belül a külföldiek által eltöltött éjszakák száma is és a belföldieké is egyaránt 7%-kal csökkent. A város kereskedelmi szálláshelyein regisztrált vendégek 17%-a külföldről érkezett, ezen belül a szállodák vendégeinek 26%-a volt külföldi, ugyanez az arány a panziókban 9%-ot jelentett. Az ifjúsági szállókban nem szállt meg külföldi vendég 2005-ben. A külföldi vendégek száma a szállodákban 15%-kal emelkedett, a többi szállástípus esetében csökkent; a belföldi vendégeké minden szálláshelyen visszaesett, kivéve a panziókat, ahol 7%-kal nőtt. Az átlagos tartózkodási idő szállástípusonként eltérő képet mutat, a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek átlagosan 1,9 vendégéjszakát töltöttek el, ami 0,1 vendégéjszakával kevesebb az előző évinél. A külföldieké ennél magasabb, 2,4 vendégéjszaka, azonban szintén csökkenő tendenciájú.

34

11. ábra

Az átlagos tartózkodási idő szállástípusonként, 2005 vendégéjszaka 7 6

Belföldi vendég

5

Külföldi vendég

4 3 2 1 0 Szálloda

Panzió

Turistaszállás Ifjúsági szálló

Üdülőház

Kemping

Miskolc részesedése a Mátra-Bükk üdülőkörzet és a megye idegenforgalmában egyaránt jelentős. 2005-ben a Mátra-Bükk üdülőkörzet – Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe tartozó településeit tekintve – vendégeinek 68%-a Miskolcot kereste fel. A megye kereskedelmi szállásférőhelyeinek 22%-a, a megyébe látogató vendégek 38%-a a város idegenforgalmát gyarapította. A vendégéjszakákból az előző évi 35%-kal szemben 2005-ben 31%-kal részesedett a város. Igaz, ezek az arányok némileg alacsonyabbak, mint a korábbi években. A

kereskedelmi

szálláshelyek

mellett

jelentős

szereppel

bír

a

város

idegenforgalmában a magánszálláshelyek lehetősége is. A 2005. évben 128 szállásadót tartottak nyilván Miskolcon, akik a megye magánszállásadóinak egytizedét jelentették. (Miskolcon a magánszálláshely alatt a fizetővendéglátást értjük.) A megyeszékhelyen 812 férőhellyel várták a pihenni vágyókat, vagy az egyéb célból érkezőket. A

miskolci

fizetővendéglátást

5400-an

vették

igénybe,

amely

a

megye

magánszálláshelyeire érkező vendégek 18%-át tette ki. A 2005. évben közel egynegyeddel több vendéget regisztráltak a miskolci fizetővendéglátásban az előző évhez képest.

35

Az itt megszállt vendégek több mint 19 ezer vendégéjszakát tartózkodtak, az eltöltött éjszakák iránti igény 7%-kal nőtt 2004-hez képest. Átlagosan 3,5 vendégéjszakát maradtak, ugyanannyit mind a külföldi, mind a belföldi vendégek. A megyeszékhely 2005-ben 5000 kereskedelmi és magánférőhellyel rendelkezett, ahová összesen 122 ezer vendég látogatott, ebből 20 ezer külföldi volt. A vendégek összesen 243 ezer, ebből a külföldiek 48 ezer vendégéjszakát töltöttek el. Az átlagos tartózkodási idő 2,0 vendégéjszaka volt; a külföldieké ennél hosszabb, 2,4 éjszaka. 12. ábra

A vendégek megoszlása szállástípusok szerint, 2005

Ifjúsági szálló 0,5%

Üdülőház 2,4%

Kemping 0,1% Fizetővendéglátás 4,4%

Turistaszállás 1,5%

Panzió 46,8%

36

Szálloda 44,3%

Műszaki fejlesztési, területfejlesztési, kiegyenlítő és céljellegű támogatások 2004-2006. évben4 -

A 2004. évben Miskolcon a Gazdasági Minisztérium által támogatott Műszaki Fejlesztési Célelőirányzat (MFC) keretében 13 pályázat kapott közel 54 millió forintot terveik megvalósítására, többek között Borsod-Abaúj-Zemplén megye innovációs stratégiájának kialakítására, homlokzati nemes vakolat rendszer fejlesztésére, minőségbiztosítási rendszerek fejlesztésére, versenyképességet fokozó monitoring rendszer kifejlesztésére, konferencia szervezésre, stb. A fejlesztések összesen több mint 95 millió forint értéket képviselnek.

-

Szintén 2004-ben az FVM és az OTH 79 millió forinttal támogatott 8 pályázatot a Területfejlesztési Célelőirányzat (TFC) terhére: gépjármű-depónia és logisztikai bázis kiépítése, turisztikai célú fejlesztések, informatikai koncepció, idegenforgalmi fejlesztési stratégia és Európaház kialakítása szerepelt a pályázatok között. A fejlesztések összértéke közel 154 millió forint volt.

-

2004-2006 között területi kiegyenlítést szolgáló (TEKI) célra 92 millió forintot ítéltek oda, amely 4 pályázat között oszlott meg, ezeket a Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat nyújtotta be könyvtár vizesblokk felújítására és akadálymentesítésére, Pedagógiai Szolgáltató Központ kialakítására és kórház részére egészségügyi gépek és műszerek beszerzésére. A fejlesztések összesen 170 millió forint értékben valósultak meg.

-

2004-2006 között az önkormányzatok feladatkörébe tartozó, önkormányzati tulajdonra vonatkozó fejlesztési kiadások támogatására (CEDE) a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat és Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata összesen 564 millió forint támogatást kapott, melynek segítségével 1,1 milliárd forint értékű fejlesztést hajtottak végre. Ezek között szerepelt épületkorszerűsítés, iskola felújítás, egészségügyi gépműszer beszerzés, szennyvízcsatornázás, idősek klubjának kialakítása, stb.

4

Az adatok forrása: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség.

37

TÁBLÁK

TÁBLÁK CÍMJEGYZÉKE Oldal Népesség, népmozgalom ..................................................................................... 41 A lakónépesség életkor szerint, az év elején........................................................ 41 A lakónépesség korcsoport szerinti összetétele, év végén. ................................. 42 A lakónépesség korcsoport szerinti megoszlása .................................................. 42 Halálozás a halál oka szerint, 2005 ...................................................................... 43 Halálozás korcsoportok és nemek szerint, 2005 .................................................. 45 Vándorlás nem és életkor szerint ......................................................................... 46 Az alkalmazásban állók száma gazdasági áganként, 2005.................................. 47 Az alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete gazdasági áganként, 2005............. 48 Lakás, közmű, környezet ...................................................................................…49 Egészségügy ........................................................................................................ 52 Szociális ellátás .................................................................................................... 53 Nyugdíjasok és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma és átlagos ellátása, január ..................................................................................................... 54 Oktatás ................................................................................................................. 55 Kultúra, közművelődés ......................................................................................... 56 A vállalkozások teljesítménye, 2005..................................................................... 57 Regisztrált vállalkozások száma az év végén....................................................... 58 A külföldi érdekeltségű vállalkozások főbb adatai gazdasági áganként, 2004.................................................................................... 59 A beruházások teljesítményértéke........................................................................ 61 Az ipari termelés................................................................................................... 62 Az ipari értékesítés nettó árbevétele a feldolgozóipar főbb szakágazataiban ...... 62 Építőipar ............................................................................................................... 63 Kiskereskedelem, vendéglátás ............................................................................. 64 A kereskedelmi szálláshelyek fontosabb adatai ................................................... 65 A magánszálláshelyek fontosabb adatai .............................................................. 67 Szállítás, posta, távközlés .................................................................................... 67 Összehasonlító mutatószámok, 2005................................................................... 68 A főváros és a megyeszékhelyek fontosabb adatai, 2005 .................................... 70 A várható élettartam a 100 000 főnél magasabb lélekszámú városokban, 2004 .............................................................................. 74 Műszaki fejlesztési, területfejlesztési, kiegyenlítő és céljellegű támogatások, 2004-2006. évben .......................................................................... 76

40

NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM Megnevezés

1995

Lakónépesség az év végén Élveszületés Halálozás Csecsemőhalálozás Házasságkötés Válás Természetes szaporodás, illetve fogyás Állandó jellegű költözések egyenlege (+,-) Ideiglenes költözések egyenlege (+,-) Vándorlási különbözet (+,-) Ebből: 15-19 évesek 20-24 évesek

2000

2004

2005

180 005 1 913 2 532

185 567 1 714 2 390

175 701 1 565 2 377

174 416 1 590 2 416

20 1 001 610 - 619 - 1 167 -308 - 1 475 - 66 - 593

17 830 523 - 676 - 1 441 - 71 - 1 512 64 - 331

14 797 467 - 812 - 1 275 - 135 - 1 410 - 103 - 259

16 839 578 - 826 - 1 152 620 - 532 213 320

10,6 14,0

10,0 14,0

8,9 13,4

9,1 13,8

- 3,4 - 8,1

- 3,9 - 8,8

- 4,6 - 8,0

- 4,7 - 3,0

Ezer lakosra jutó élveszületés halálozás természetes szaporodás, illetve fogyás (+,-) vándorlási különbözet (+,-)

A LAKÓNÉPESSÉG ÉLETKOR SZERINT, AZ ÉV ELEJÉN Korcsoport, év

3 6 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 70 80 15 60

2006 1990

2002

2005

2 5 14 19 24 29 34 39 44 49 54 59 69 79

6 622 6 658 27 573 17 268 13 317 11 252 14 659 15 908 13 550 13 029 12 126 11 816 19 059 9 948 3 657

4 832 4 698 17 469 13 100 15 362 14 613 12 855 10 562 11 696 15 151 12 809 11 110 19 672 13 281 5 198

4 580 4 620 15 616 11 489 12 990 15 262 12 704 11 447 10 375 12 910 13 473 11 090 19 545 13 738 5 862

4 479 4 582 15 012 11 324 12 883 14 825 13 027 11 902 10 112 11 921 13 802 11 404 19 365 13 690 6 088

67,6 68,8 54,4 65,6 96,7 131,8 88,9 74,8 74,6 91,5 113,8 96,5 101,6 137,6 166,5

14 - 59 -

4 303 122 925 32 664

2 136 117 258 38 151

2 030 111 740 39 145

2 004 111 200 39 143

46,6 90,5 119,8

-

41

fő

az 1990. január 1-jei %-ában

A LAKÓNÉPESSÉG KORCSOPORT SZERINTI ÖSSZETÉTELE, ÉV VÉGÉN Korcsoport

Férfi

Nő

Együtt

Férfi

Összesen

Együtt

száma 2004

0 -4 5 -9 10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84 85-X

Nő 2005

3 998 3 974 4 800 5 671 6 682 7 680 6 366 5 677 4 924 5 925 6 078 4 836 4 382 3 528 3 030 2 082 1 108 574

3 702 3 762 4 580 5 818 6 308 7 582 6 338 5 770 5 451 6 985 7 395 6 254 6 065 5 570 4 889 3 737 2 645 1 535

7 700 7 736 9 380 11 489 12 990 15 262 12 704 11 447 10 375 12 910 13 473 11 090 10 447 9 098 7 919 5 819 3 753 2 109

3 834 3 872 4 635 5 495 6 693 7 509 6 542 5 976 4 790 5 487 6 251 4 956 4 294 3 560 2 892 2 136 1 147 622

3 648 3 669 4 415 5 829 6 190 7 316 6 485 5 926 5 322 6 434 7 551 6 448 5 906 5 605 4 896 3 766 2 653 1 666

7 482 7 541 9 050 11 324 12 883 14 825 13 027 11 902 10 112 11 921 13 802 11 404 10 200 9 165 7 788 5 902 3 800 2 288

81 315

94 386

175 701

80 691

93 725

174 416

A LAKÓNÉPESSÉG KORCSOPORT SZERINTI MEGOSZLÁSA (százalék) Korcsoport 0 -4 5 -9 10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84 85-X Összesen

Férfi

Nő

Együtt

Férfi

2004

Nő

Együtt

2005

4,9 4,9 5,9 7,0 8,2 9,4 7,8 7,0 6,1 7,3 7,5 5,9 5,4 4,3 3,7 2,6 1,4 0,7

3,9 4,0 4,9 6,2 6,7 8,0 6,7 6,1 5,8 7,4 7,8 6,6 6,4 5,9 5,2 4,0 2,8 1,6

4,4 4,4 5,3 6,5 7,4 8,7 7,2 6,5 5,9 7,3 7,7 6,3 5,9 5,2 4,5 3,3 2,1 1,2

4,8 4,8 5,7 6,8 8,3 9,3 8,1 7,4 5,9 6,8 7,7 6,1 5,3 4,4 3,6 2,6 1,4 0,8

3,9 3,9 4,7 6,2 6,6 7,8 6,9 6,3 5,7 6,9 8,1 6,9 6,3 6,0 5,2 4,0 2,8 1,8

4,3 4,3 5,2 6,5 7,4 8,5 7,5 6,8 5,8 6,8 7,9 6,5 5,8 5,3 4,5 3,4 2,2 1,3

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

42

HALÁLOZÁS A HALÁL OKA SZERINT, 2005 BNO a) tétel szám

A halál oka

A00-B99 I. FERTŐZŐ ÉS ÉLŐSDIEK OKOZTA BETEGSÉGEK C00-D48 II. DAGANATOK Ebből: C00-C14 Az ajak, a szájüreg és a garat rosszindulatú daganata C16 A gyomor rosszindulatú daganata C18 A vastagbél rosszindulatú daganata C19-C21 A szigmabél-végbél határ, a végbél, a végbélnyílás és az anus-csatorna rosszindulatú daganata C33-C34 A légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú daganata C50 Az emlő rosszindulatú daganata D50-D89 III. A VÉR ÉS A VÉRKÉPZŐ SZERVEK BETEGSÉGEI ÉS AZ IMMUNRENDSZERT ÉRINTŐ BIZONYOS RENDELLENESSÉGEK E00-E90 IV. ENDOCRIN, TÁPLÁLKOZÁSI ÉS ANYAGCSERE-BETEGSÉGEK Ebből: E10-E14 Cukorbetegség F00-F99 V. MENTÁLIS ÉS VISELKEDÉSZAVAROK G00-G99 VI. AZ IDEGRENDSZER BETEGSÉGEI H00-H59 VII. A SZEM ÉS FÜGGELÉKEINEK BETEGSÉGEI H60-H95 VIII. A FÜL ÉS A CSECSNYÚLVÁNY BETEGSÉGEI I00-I99 IX. A KERINGÉSI RENDSZER BETEGSÉGEI Ebből: I10-I15 Magasvérnyomás-betegség I20-I25 Ischaemiás szívbetegség Ebből: I21-I23 Heveny szívizom-elhalás I00-I09 A szívbetegség egyéb formái I26-I28 I30-I51 I60-I69 Agyérbetegség I70 Érelmeszesedés a)

Férfi

Öszszesen

Nő

Ebből 15-39 40-59 éves

- 14

60 -

5 293

6 256

11 549

2

1 5

2 147

8 395

14 23 28

6 10 21

20 33 49

-

-

10 7 13

10 26 36

10

19

29

-

-

6

23

86 -

41 45

127 45

-

1

44 13

83 31

4

5

9

1

-

3

5

18

24

42

-

-

6

36

18

23

41

-

-

6

35

7

8

15

-

2

5

8

12

7

19

1

2

5

11

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

596

712

1 308

-

15

149

1 144

51 351

95 381

146 732

-

3 7

17 74

126 651

110

86

196

-

3

25

168

74 84 22

63 130 28

137 214 50

-

2 2 -

27 23 5

108 189 45

Betegségek Nemzetközi Osztályozási Rendszere.

43

HALÁLOZÁS A HALÁL OKA SZERINT, 2005 (folytatás)

BNO a) tétel szám

A halál oka

Férfi

J00-J99 X. A LÉGZŐRENDSZER BETEGSÉGEI

Nő

Öszszesen

- 14

Ebből 15-39 40-59 éves

60 -

42

53

95

-

-

11

84

2

4

6

-

-

-

6

100

78

178

2

8

82

86

76

53

129

-

6

70

53

18

9

27

-

-

13

14

1

-

1

-

-

1

-

M00-M99 XIII. A CSONT-, IZOMRENDSZER ÉS KÖTŐSZÖVET BETEGSÉGEI

-

5

5

-

1

-

4

N00-N99 XIV. AZ UROGENITÁLIS RENDSZER BETEGSÉGEI

8

9

17

-

-

3

14

O00-O99 XV. A TERHESSÉG, SZÜLÉS ÉS GYERMEKÁGY BETEGSÉGEI

-

-

-

-

-

-

-

P00-P99 XVI. A PERINATÁLIS SZAKBAN KELETKEZŐ BIZONYOS ÁLLAPOTOK

7

4

11

11

-

-

-

Q00-Q99 XVII. VELESZÜLETETT RENDELLENESSÉGEK, DEFORMITÁSOK ÉS KROMOSZÓMAABNORMITÁSOK

4

6

10

6

2

-

2

R00-R99 XVIII. MÁSHOVA NEM OSZTÁLYOZOTT PANASZOK, TÜNETEK ÉS KÓROS KLINIKAI ÉS LABORATÓRIUMI LELETEK

2

1

3

-

-

2

1

102

41

143

1

27

48

67

Ebből: V01-V99 Közlekedési baleset b)

26

5

31

-

6

17

8

Szándékos önártalom

36

14

50

-

10

18

22

1 201

1 215

2 416

24

63

464

1 865

Ebből: J12-J18 Tüdőgyulladás K00-K93 XI. AZ EMÉSZTŐRENDSZER BETEGSÉGEI Ebből: K70-K76 Májbetegség Ebből: K70 Alkoholos eredetű májbetegség L00-L99 XII. A BŐR ÉS BŐR ALATTI SZÖVET BETEGSÉGEI

V01-Y98 XX. A MORBIDITÁS ÉS A MORTALITÁS KÜLSŐ OKAI

ÖSSZESEN a)

Betegségek Nemzetközi Osztályozási Rendszere. járműbalesetek együtt.

44

b) Vasúti balesetek, motoros járműbalesetek, egyéb

HALÁLOZÁS KORCSOPORTOK ÉS NEMEK SZERINT, 2005 Korcsoport

A meghaltak száma férfi nő 2005

Arányszám a) férfi 1990

nő 2005

1990

2005

0

7

9

23,1

8,8

15,9

11,3

1-14

2

6

0,2

0,2

0,3

0,5

15-29

16

6

1,4

0,8

0,4

0,3

30-34

7

2

2,8

1,1

1,7

0,3

35-39

24

8

3,4

4,1

2,2

1,4

40-44

27

15

8,3

5,6

4,5

2,8

45-49

60

39

13,5

10,5

5,3

5,8

50-54

102

54

16,5

16,5

7,1

7,2

55-59

105

62

28,9

21,4

12,2

9,8

60-64

121

77

39,2

27,9

22,9

12,9

65-69

135

114

51,5

38,1

22,9

20,4

70-74

158

136

67,1

53,4

36,3

27,8

75-79

181

189

95,3

85,8

70,1

50,4

80-84

145

209

163,7

128,6

98,7

78,9

85-89

70

159

239,1

176,3

134,8

152,2

90-

41

130

296,9

204,0

268,3

234,0

1 201

1 215

14,7

14,8

11,1

12,9

ÖSSZESEN

a) A meghaltak életkorával azonos korcsoportba tartozó 1000 lakosra (az egy éven aluliaknál 1000 élveszülöttre) jutó halálozás.

45

VÁNDORLÁS NEM ÉS ÉLETKOR SZERINT, 2005 Állandó jelleggel Korcsoport, év

oda-

Ideiglenes jelleggel

el-

oda-

Vándorlási különbözet

el-

költöző Férfi -

14

235

406

196

255

- 230

15 -

19

61

80

269

181

69

20 -

24

109

122

533

297

223

25 -

29

180

252

261

232

- 43

30 -

39

241

409

263

250

- 155

40 -

49

122

157

148

143

- 30

50 -

54

42

72

63

72

- 39

55 -

59

41

61

37

52

- 35

58

114

84

81

- 53

1 089

1 673

1 854

1 563

- 293

60 Férfi összesen

Nő -

14

241

373

220

176

- 88

15 -

19

83

91

464

312

144

20 -

24

140

180

531

394

97

25 -

29

226

351

296

319

- 148

30 -

39

262

376

277

268

- 105

40 -

49

110

142

125

123

- 30

50 -

54

69

86

84

67

0

55 -

59

39

65

50

52

- 28

146

220

129

136

- 81

Nő összesen

1 316

1 884

2 176

1 847

- 239

ÖSSZESEN

2 405

3 557

4 030

3 410

- 532

60 -

46

AZ ALKALMAZÁSBAN ÁLLÓK SZÁMA GAZDASÁGI ÁGANKÉNT a) 2005

Megnevezés

A,B Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat Ipar összesen Ebből: 15,16 Élelmiszer, ital és dohánytermékek gyártása 20-22 Fa, papirtermékek gyártása, nyomdai tevékenység 23-25, 26 Vegyipar, egyéb nemfém ásványi termékek gyártása 27, 28 Fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása 29-35 Gépipar 40,41 Villamosenergia-, gáz-gőz-, vízellátás F Építőipar G Kereskedelem, javítás H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás I Szállítás, raktározás, posta, távközlés J Pénzügyi közvetítés K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás L Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás M Oktatás N Egészségügyi, szociális ellátás O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ÖSSZESEN

Átlagos A 2004. állományi évi %létszám, fő ában

Ebből: teljes munkaidőben alkalmazásban álló fizikai a 2004. szellemi a 2004. foglalévi %foglalévi %kozású ában kozású ában

648 11 557

101,1 106,0

381 8 052

104,1 160,6

247 30 022

99,2 109,0

1 806

71,5

1 361

66,1

384

93,4

776

90,7

303

99,7

230

102,2

496

92,0

319

84,6

174

108,8

2 494 3 996

158,0 119,3

2 056 3 010

162,1 120,0

403 949

139,9 118,6

1 806

103,8

928

108,3

865

100,7

2 555 4 523

85,0 96,2

1 857 2 515

82,9 98,7

605 1 632

91,0 94,0

1 115

102,9

845

110,2

218

84,2

6 214 913

74,3 112,7

3 510 4

68,0 100,0

2 423 835

84,9 114,5

2 777

151,4

1 759

192,2

753

104,6

7 509 6 176 7 042

90,8 100,3 ..

1 753 780 1 461

93,5 100,0 ..

5 547 5 054 5 149

89,2 101,1 ..

2 120

123,4

1 100

112,8

921

135,6

53 149

103,6

24 017

99,8

26 406

107,1

a) A 4 főn felüli vállalkozások és létszámhatár nélkül a költségvetési, társadalombiztosítási és a kijelölt nonprofit szervezetek.

47

AZ ALKALMAZÁSBAN ÁLLÓK BRUTTÓ ÁTLAGKERESETE GAZDASÁGI ÁGANKÉNT, 2005a)

Havi bruttó átlagkereset, Ft Megnevezés

a 2004. évi %-ában

fizikaiak A,B Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat Ipar összesen Ebből: 15,16 Élelmiszer, ital és dohánytermékek gyártása 20-22 Fa, papirtermékek gyártása, nyomdai tevékenység 23-25, 26 Vegyipar, egyéb nemfém ásványi termékek gyártása 27, 28 Fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása 29-35 Gépipar 40,41 Villamosenergia-, gázgőz-, vízellátás F Építőipar G Kereskedelem, javítás H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás I Szállítás, raktározás, posta, távközlés J Pénzügyi közvetítés K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás L Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás M Oktatás N Egészségügyi, szociális ellátás O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ÖSSZESEN

szellemiek

a 2004. évi %-ában

70 331 106 931

105,0 113,2

171 799 217 747

104,6 104,1

82 995

111,7

168 289

91,3

101 101

114,5

159 439

93,4

149 748

107,5

284 185

78,6

106 075 106 043

114,2 108,3

185 406 246 623

105,1 110,4

137 746

111,0

227 802

111,6

98 720 84 439

115,2 105,3

189 778 137 726

113,3 103,3

76 425

106,8

166 999

112,1

124 979 158 125

111,9 91,9

191 514 289 601

104,1 110,3

74 965

90,0

171 988

106,0

121 434 100 859

118,4 115,8

232 444 206 751

121,4 117,1

90 392

..

153 004

..

76 972

109,9

171 650

111,1

101 075

108,6

196 622

110,4

a) A 4 főn felüli vállalkozások és létszámhatár nélkül a költségvetési, társadalombiztosítási és a kijelölt nonprofit szervezetek.

48

LAKÁS, KÖZMŰ, KÖRNYEZET Megnevezés

1995

2000

2004

2005

Lakásállomány, lakásépítés, - megszűnés Lakásállomány az év végén, db

73 405

..

74 467

74 751

309

160

285

296

3

-

3

-

- fürdőszobával (mosdóhelyiséggel együtt)

309

159

282

291

- gázvezetékkel

285

141

276

295

- közüzemi vízvezetékkel

307

157

285

296

2

3

-

-

- közcsatornával

288

148

271

289

- házi csatornával

21

12

14

7

- egyszobás

20

2

13

23

- kétszobás (másfél szobásokkal együtt)

118

24

62

101

- három szobás (két és fél szobásokkal együtt)

94

54

83

84

- négy és több szobás (három és fél szobásokkal együtt)

Épített lakás , db Épített üdülő (12 m2 feletti alapterületű szilárd falazatú és fából épített), db Az év folyamán épített lakásokból:

- házi vízvezetékkel

77

80

127

88

2

30 213

19 886

32 198

24 438

2

98

124

113

83

- a helyi önkormányzat által

-

-

-

-

- központi költségvetési szerv által

-

-

-

-

- gazdasági szervezetek által

91

13

124

219

-

-

-

-

217

145

161

70

91

12

124

225

- saját használatra

218

148

160

70

- családi házas formában

162

139

152

70

- lakótelepi formában

16

-

7

1

- többszintes, többlakásos formában

75

21

64

225

2

-

8

-

54

83

25

12

7

50

6

3

30

6

6

8

-

27

13

1

- összes alapterülete, m

- átlagos alapterülete, m

- lakásszövetkezetek által - természetes személy által - értékesítés céljára

épített

- csoportház formában Az év folyamán megszűnt lakás Az év folyamán megszűnt lakásból: - avulás - lakásépítés - egyéb ok

49

LAKÁS, KÖZMŰ, KÖRNYEZET (folytatás) Megnevezés

1995

2000

2004

2005

Lakásbérlemények A fenntartott lakásbérlemények száma

7 290

6 004

5 767

5 778

A fenntartott lakóépületek száma

1282

521

453

440

Összes évi bérbevétel, 1000 Ft

429 940

878 956

1 171 588

1 266 340

Összes évi lakbér, 1000 Ft

109 875

225 459

379 843

372 064

33

2

15

18

Összes felújított lakásbérlemények száma

7

76

57

40

Felújítással korszerűsített lakásbérlemények száma

-

26

8

9

2534

43

38

47

2 026 782

121 940

62 767

124 660

825 546

77 703

56 421

128 940

Összes felújított épületek száma

Eladott lakásbérlemények száma Eladott lakásbérlemények becsült forgalmi értéke, 1000 Ft Eladott lakásbérlemények tényleges eladási ára, 1000 Ft

Vízellátás, csatornázás Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége, 1000 m3

8 085

5 788

6 195

6112

Üzemelő közkifolyók száma

457

319

302

345

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza, km

607

629

651

653

73 028

73 995

73 667

73 768

14 237

11 363

10 547

9 182

16 725

10 155

15 893

17 307

376

470

534

544

8

6

56

10

Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma, db

61 584

63 337

66 631

67 020

Közműves szennyvíztisztító berendezések kapacitása

140 000a)

140 020a)

7 322

5 090

5 796

5 758

16 725

10 155

15 906

17 319

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma Összes szolgáltatott víz mennyisége, 1000 m Közcsatornába elvezetett összes szennyvíz mennyisége, 1000 m3

3

Közcsatornahálózat hosszából elválasztó rendszerű szennyvízcsatorna hossza, km Az év folyamán újonnan fektetett közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza, km

Háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége, 1000 m3 Közcsatornán elvezetett, biológiailag is tisztított szennyvíz mennyisége, 1000 m3 a) m3/nap. b) KgO2/nap.

50

15b)

15b)

LAKÁS, KÖZMŰ, KÖRNYEZET (folytatás) Megnevezés

1995

2000

2004

2005

Villamosenergia-, vezetékesgáz-ellátás, távfűtés Az összes szolgáltatott villamosenergia mennyisége, 1000 KWh

789 660

737 763

835 912

731 131

1 299

1 318

1 359

1 364

441

449

461

464

A közvilágítási lámpahelyek száma

18 875

19 259

21 700

21 728

Távfűtésbe bekapcsolt lakások száma

32 179

32 213

31 410

31 354

Melegvízhálózatba bekapcsolt lakások száma

30 766

30 764

30 000

30 069

Háztartási villamosenergia fogyasztók száma

84 085

91 243a)

87 349

82 928

A háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége, 1000 KWh

119 642

124 350a)

147 359

153 046

Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (átszámítás nélkül), 1000 m3

136 884

134 777

135 129

157 732

58 359

58 623

66 176

70 395

577

629

661

674

Összes gázfogyasztók száma

63 388

66 016

68 977

69 604

Háztartási gázfogyasztók száma

61 346

63 568

66 104

66 297

Gázzal fűtött lakások száma

33 624

35 840

38 250

38 483

A kisfeszültségű villamosenergia elosztóhálózat hossza, km Kizárólag közvilágítási célú villamosenergia hálózatok hossza, km

Az összes szolgáltatott gáz mennyiségéből a háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége (átszámítás nélkül), 1000 m3 Az összes gázcsőhálózat hossza, km

Helyi autóbusz közlekedés Járműállomány

213

200

194

193

36

37

43

43

143

137

144

144

Szállított utasok száma, 1000 fő

113 718

111 011

138 338

135 695

Utaskilométer, 1000 km

439 175

427 047

487 183

469 021

Útviszonylatok száma Hálózat hossza, km

a) Közösségi fogyasztókkal, illetve közösségi fogyasztással együtt.

51

EGÉSZSÉGÜGY Megnevezés

1995

Működő háziorvosa)

2000

2004

2005

97

94

93

96

43

42

42

42

111

110

107

107

404 384

496 954

587 452

..

3 201 068

3 459 020

7 357 905

..

A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma, eset

857 709

925 766

982 141

1 108 912

A házi gyermekorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma, eset

302 126

268 475

254 571

268 407

75

82

99

99

3 842

3 541

3 415

3 460

3 842

3 441

3 315

3 360

105 555

116 602

116 142

118 616

Teljesíthető ápolási nap

1 408 502

1 292 225

1 255 940

1 260 760

Ténylegesen teljesített ápolási nap

1 102 624

1 067 217

989 450

997 878

36

36

38

37

Működő házi gyermekorvos

a)

Körzeti betegápolók száma b)

Járóbeteg szakellátás évi rendelési ideje , óra Az évi gyógykezelési vizsgálati esetek száma a járóbeteg szakellátásbanb), eset

Védőnők száma

a)

Működő kórházi ágy

a)

Önkormányzati fenntartású működő kórházi ágy

a)

Elbocsátott beteg

Közforgalmú gyógyszertárak száma a) Év végén. b) 1995-től a fogászatokkal együtt.

52

SZOCIÁLIS ELLÁTÁS Megnevezés

1995

2000

2004

2005

Bölcsődéka) Bölcsőde (önkormányzati, üzemi, magán stb.)

12

10

10

10

Működő bölcsődei férőhely (önkormányzati, üzemi, magán stb.)

690

460

460

490

Működő önkormányzati bölcsődei férőhely

690

460

460

490

Bölcsődébe beírt gyermek

855

605

628

601

Bölcsődei gondozónő

159

120

119

124

113

116

Szakképzett bölcsődei gondozónő 156 114 Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonb)

11

18

21

26

A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonokból az időskorúak otthonab)

7

12

14

14

Önkormányzat kezelésében lévő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonb)

6

8

10

2

Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok működő férőhelyeb)

804

1 131

1 266

1 274

A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonokból az időskorúak otthonaiban működő férőhelyb)

621

756

832

851

Az önkormányzat kezelésében lévő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok működő férőhelyea)

551

592

702

700

Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonokban gondozottb), fő

775

1 026

1 211

1 205

A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonokból az időskorúak otthonaiban gondozottb), fő

571

669

793

781

Az önkormányzat kezelésében lévő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonokban gondozottb), fő

533

574

668

659

15

15

15

15

615

650

605

570

Nappali ellátást adó idősek klubjaiban ellátott , fő 677 Étkeztetés és házi segítségnyújtásb)

655

588

578

Szociális étkeztetésben részesülő, fő

1 820

449

347

942

Házi segítségnyújtásban részesülő, fő

1 288

80

69

86

-

1 093

1 101

626

271

2 483

4 573

4 518

21 587

337 837

862 966

922 187

Nappali ellátást adó idősek klubja

b)

Nappali ellátást adó idősek klubjaiban működő férőhelyb) b)

Szociális étkeztetésben és házi segítségnyújtásban részesülő, fő Szociális segélyezés Az önkormányzat által rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma, fő Az önkormányzat által rendszeres szociális segélyre felhasznált összeg, 1000 Ft a) Május 31. b) Év végén.

53

NYUGDÍJASOK ÉS NYUGDÍJSZERŰ ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK SZÁMA ÉS ÁTLAGOS ELLÁTÁSA, január A nyugellátás jogcíme

2000

2005

Nyugdíjban, nyugdíjszerű járadékban részesültek száma

Nyugdíjban, nyugdíjszerű járadékban részesültek összesen

59 560

55 537

39 429

37 539

8 411

8 511

47 840

46 050

3 062

2 519

Ebből: Öregségi és öregségi jellegű nyugdíjas Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjas Sajátjogú nyugdíjas összesen Hozzátartozói ellátásban részesül Baleseti járadékos

336

Megváltozott munkaképességű

.. 3 758

..

Árvaellátásban részesülő

2 727

2 221

33 256

65 683

Öregségi és öregségi jellegű nyugdíjas

38 156

75 613

Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjas

30 712

58 812

Sajátjogú nyugdíjas összesen

36 847

72 508

Hozzátartozói ellátásban részesül

25 485

48 226

9 353

..

Átlagos ellátás (Ft/fő)

Nyugdíjban, nyugdíjszerű járadékban részesültek összesen Ebből:

Baleseti járadékos Megváltozott munkaképességű

26 421

..

Árvaellátásban részesülő

18 942

29 777

NYUGDÍJASOK ÉS NYUGDÍJSZERŰ ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK SZÁMA ÉS ÁTLAGOS ELLÁTÁSA, 2005. január Ellátás fajtája

Férfi

Nő

Összesen

Átlagos ellátás, Ft férfi

nő

összesen

Öregségi és öregségi jellegű nyugdíj Korhatár alatti rokkantsági nyugdíj Saját jogú nyugdíj összesen Hozzátartozói ellátásban részesül Árvaellátásban részesül Nyugellátások összesen Megváltozott munkaképességűek Egyéb ellátásban részesülő

14 332

23 207

37 539

86 584

68 838

75 613

4 462 18 794 110 1 125 20 029 1 502 432

4 049 27 256 2 409 1 096 30 761 2 256 557

8 511 46 050 2 519 2 221 50 790 3 758 989

63 377 81 074 26 899 29 535 77 882 29 179 25 043

53 780 66 601 49 200 30 026 63 935 24 585 19 958

58 812 72 508 48 226 29 777 69 435 26 421 22 179

ÖSSZESEN

21 963

33 574

55 537

73 512

60 561

65 683

54

OKTATÁSa)b) Megnevezés

1995

1998

2004

2005

Óvodai férőhely, fő

6 368

6 175

5 816

5 776

Óvodába beírt gyermek, fő

6 630

6 278

5 614

5 519

250

248

230

230

56

53

51

50

542

529

495

495

54

48

44

44

790

770

649

657

1 618

1 479

1 556

1 520

18 426

17 385

14 603

14 239

Napközis tanuló, fő

7 928

7 218

7 694

7 453

Általános iskolában tanuló első osztályos, fő

2 280

2 153

1 708

1 717

8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban

2 525

2 193

2 193

2 181

Általános iskolai osztály

822

762

693

680

Általános iskolai felnőttoktatásban tanuló, fő

169

145

88

66

27

29

36

40

482

538

548

586

1 166

1 263

1 417

1 491

15 257

16 500

17 950

18 296

5 217

4 775

5 970

6 005

Nappali tagozatos szakközépiskolai tanuló, fő

10 040

11 725

11 980

12 291

Nappali tagozatos, 9. évfolyamos középiskolai tanuló (gimnázium és szakközépiskola), fő

3 288

3 405

3 427

3 507

Diákotthonban lakó középiskolai tanuló, fő

3 068

3 034

1 733

1 933

Szakiskolai és speciális szakiskolai feladatellátási helyek száma

..

..

9

10

Szakiskolai és speciális szakiskolai osztálytermek száma

..

..

97

95

Szakiskolai és speciális szakiskolai osztályok száma

..

..

137

131

Szakiskolai és speciális szakiskolai felnőttoktatásban tanuló, fő

..

..

-

22

9. évfolyamos szakiskolai és speciális szakiskolai tanuló, fő

..

..

953

1 024

Kollégiumban lakó szakiskolai és speciális szakiskolai tanuló, fő

..

..

335

453

Főállású pedagógusok száma a szakiskolákban és a speciális szakiskolákban, fő

..

..

296

265

Óvodai gyermekcsoportok száma Óvodák száma (részegységekkel együtt) Óvodapedagógus, fő Általános iskola (részegységgel együtt) Általános iskolai osztályterem Általános iskolai főállású pedagógus, fő Általános iskolai tanuló, fő

Középiskola Középiskolai osztályterem Középiskolai főállású pedagógus, fő Nappali tagozatos középiskolai tanuló (gimnázium és szakközépiskola), fő Nappali tagozatos gimnáziumi tanuló, fő

a) A jelzett naptári évben kezdődő tanév eleji adatok. b) Az óvodák és általános iskolák adatai tartalmazzák a gyógypedagógiai oktatás és nevelés adatait is.

55

OKTATÁS (folytatás)a) Megnevezés

1995

1998

2004

2005

Más településről naponta bejáró középiskolai tanuló, fő

4 443

5 582

7 400

7 900

Középiskolai felnőttoktatásban tanuló, fő

4 218

3 991

2 747

2 798

Eredményes érettségi vizsgát tett személy (előző tanév), fő

2 953

3 406

3 023

2 899

Középiskolai felnőttoktatásban eredményes érettségi vizsgát tett tanuló (előző tanév), fő

1 119

806

417

152

Nappali tagozatos egyetemi és főiskolai szintű képzésben résztvevő hallgató, fő (kihelyezett tagozatok szerint)

5 773

6 864

7 441

7 742

Esti és levelező, távoktatás tagozatos egyetemi és főiskolai képzésben résztvevő hallgató, fő (kihelyezett tagozatok szerint)

1 403

3 836

5 422

5 168

Számítógépek száma a közoktatási intézményekben

..

..

4 795

5 073

Számítógéppel ellátott közoktatási intézmények száma

..

..

72

79

Internettel ellátott feladatellátási helyek száma a közoktatási intézményekben

..

..

92

117

2004

2005

KULTÚRA, KÖZMŰVELŐDÉS Megnevezés

1995

Települési könyvtárb)

2000

17c)

2

3

3

916 879

c)

901 749

966 908

960 469

26 822

c)

23 233

26 339

28 800

911 915

c)

916 900

772 696

788 813

9

..

18

18

2 825

..

3 478

3 478

435 643

380 393

581 070

494 973

Múzeumok száma

14

16

15

15

Múzeumi kiállítások száma

23d)

..

62

57

171 703

194 434

82 800

193 156

2

2

Települési könyvtárak egységei (leltári állomány)

b)

b)

Települési könyvtárak beiratkozott olvasói , fő Települési könyvtárakból kölcsönzött könyvtári egység Moziterem

b) b)

Mozi-férőhely

Mozilátogatások

Múzeumi látogatók száma, fő Állandó színházak száma Állandó színházak megyében tartott előadásainak száma Állandó színházak megyében tartott előadásai látogatóinak száma, fő

547

e)

169 318e)

2

2

e)

699

704

140 029e)

200 824

197 340

486

a) A jelzett naptári évben kezdődő tanév eleji adatok. b) Év végén. c) Önkormányzati közművelődési könyvtár. d) Állandó kiállítások száma. e) Állandó színházak székhelyen tartott előadásai.

56

A VÁLLALKOZÁSOK TELJESÍTMÉNYE, 2005a) Gazdasági ág, ágazat

Nettó árbevétel

b)

a megyei %-ában

millió Ft

Üzleti tevékenység bevétele millió Ft

b)

a megyei %-ában

Ipar összesen Ebből: Élelmiszer, ital és dohány gyártása Fa, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Gépipar Villamosenergia-, gáz-,gőzc) vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás A többi gazdasági ág

239 654

20,1

250 587

20,2

28 620

29,5

26 726

27,6

2 813

65,4

3 095

67,4

38 540 67 115

39,6 19,3

43 622 69 292

42,4 19,1

91 275 19 645 70 436

61,1 64,2 78,0

96 444 20 145 72 638

61,2 64,3 78,0

23 235

94,1

25 459

94,5

6 230 9 140

81,2 28,3

6 566 9 935

77,2 25,4

ÖSSZESEN

368 341

26,7

385 331

26,8

A VÁLLALKOZÁSOK TELJESÍTMÉNYE, 2005a) (folytatás) Üzleti tevékenység ráfordításai Gazdasági ág, ágazat

millió Ft

Üzleti tevékenység eredménye

a megyei %-ában

millió Ft

a megyei %-ában

Ipar összesen Ebből: Élelmiszer, ital és dohány gyártása Fa, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Gépipar Villamosenergia-, gáz-,gőzc) vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás A többi gazdasági ág

249 882

22,1

705

0,6

29 780

30,9

- 3 054

- 795,2

3 020

67,7

75

57,2

44 513 69 337

42,3 23,9

- 891 - 46

40,5 - 0,1

92 198 18 728 71 703

62,6 64,8 78,2

4 246 1 417 935

40,3 58,9 66,7

25 578

94,6

- 119

105,1

6 149 9 398

75,2 26,4

418 537

128,6 15,6

ÖSSZESEN

381 438

28,9

3 893

3,3

a) A 49 fő feletti vállalkozások adatai. b) Tartalmazza a fogyasztási, jövedéki és energia adót is. energiapiac liberalizációja óta a továbbértékesített energia halmozottan szerepel.

57

c) Az

b)

REGISZTRÁLT VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA AZ ÉV VÉGÉN

Megnevezés

2005

Jogi személyiségű vállalkozása)

4 279

Ebből: korlátolt felelősségű társaság

3 982

részvénytársaság

85

szövetkezet

122

Regisztrált társas vállalkozások száma

10 035

Ebből: ipar

898

építőipar

982

kereskedelem, javítás

2 541

szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

469

szállítás, raktározás, posta, távközlés

257

pénzügyi közvetítés

164

ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

3 450

Jogi személyiség nélküli vállalkozásb)

18 476

Ebből: betéti társaság

4 833

egyéni vállalkozás

12 720

Regisztrált vállalkozás összesen

22 755

a) Átalakulásra kötelezett gazdasági szervezettel. b) Megszűnő gazdálkodási formával.

58

A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK FŐBB ADATAI GAZDASÁGI ÁGANKÉNT 2004

Megnevezés

Vállalkozások száma

Saját tőke

Ebből: külföldi részesedés aránya,%

millió Ft

C-E

Ipar összesen

Egy vállalkozásra jutó ebből: saját külföldi tőke részesedés millió Ft

28

52 328

46 115

88,1

1 868,9 1 647,0

1 121,5 1 121,5

Ebből: 23-25, 26

Vegyipar, egyéb nemfém ásványi termékek gyártása

5

5 608

5 608

100,0

27-28

Fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása

7

1 207

991

82,1

172,4

141,6

29-36

Gépipar, egyéb

11

16 990

16 864

99,3

G

Kereskedelem, javítás

49

1 448

936

64,7

29,5

19,1

H

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

7

516

491

95,2

73,7

70,2

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

6

652

586

89,9

108,6

97,7

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

24

2 772

2 677

96,6

115,5

111,5

5

329

282

85,7

65,7

56,4

ÖSSZESEN

119

58 045

51 087

88,0

487,8

429,3

MEGYE ÖSSZESEN

334

585 742

240 521

41,1

1 753,7

720,1

Miskolc város adata a megye %-ában

35,6

9,9

21,2

27,8

59,6

I K

A többi gazdasági ág

59

1 544,6 1 533,1

A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK FŐBB ADATAI GAZDASÁGI ÁGANKÉNT 2004 (folytatás)

Megnevezés

C-E

Ipar összesen

Alkalmazásban állók átlagos száma, fő

Egy foglalkoztatottra jutó nettó árbevétel millió Ft

Nettó árbevétel

4 557

124 861

27,4

Ebből: 23-25, 26

Vegyipar, egyéb nemfém ásványi termékek gyártása

541

10 573

19,5

27-28

Fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása

263

6 303

24,0

1 951

29 244

15,0

29-36

Gépipar, egyéb

G


292

11 546

39,5

H


117

528

4,5


74

2 181

29,5

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

79

1 467

18,6


21

190

9,0

5 140

140 773

27,4

23 517

785 317

33,4

21,9

17,9

82,0

I K

ÖSSZESEN MEGYE ÖSSZESEN Miskolc város adata a megye %-ában

60

A BERUHÁZÁSOK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKEa) (folyó áron, millió Ft) Megnevezés

2001

2004

2005

Ipar (bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz, gőz-, vízellátás)

4 716

26 402

16 783

Építőipar

1 028

1 358

822


1 054

1 412

2 533


60

53

218


4 447

4 686

3 631


8 594

7 522

9 863

19 900

41 431

33 851

25,1

24,6

24,2

Nemzetgazdasági beruházások teljesítményértéke: összesen a megyei %-ábanb)

a) Miskolci székhelyű gazdasági szervezetek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében végzett beruházásai. b) A megyei székhelyű gazdasági szervezetek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében végzett beruházási adatainak százalékában.

61

AZ IPARI TERMELÉS a) (folyó áron, millió Ft) Ág, ágazat IPAR ÖSSZESEN Ebből: Feldolgozóipar Élelmiszer-, ital, dohány gyártása Textília, bőrtermékek, lábbeli gyártás Fa, papírtermékek gyártása, nyomdai tevékenység Vegyipar Egyéb nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Gépipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

2003

2004

2005

105 692

121 199

151 629

70 657

80 077

121 237

19 973

25 736

22 204

-

216

88

2 035 6 516

2 248 375

2 819 2 075

-

1 238

5 549

28 969 13 164

23 771 23 115

25 687 62 815

35 035

41 122

30 392

AZ IPARI ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE A FELDOLGOZÓIPAR FŐBB SZAKÁGAZATAIBAN b) (folyó áron, millió Ft) Ág, ágazat

2000

2004

2005

Belföldi értékesítés Élelmiszer-, ital, dohány gyártása Fa, papírtermékek gyártása, nyomdai tevékenység Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Gépipar Élelmiszer-, ital, dohány gyártása Fa, papírtermékek gyártása, nyomdai tevékenység Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Gépipar Élelmiszer-, ital, dohány gyártása Fa, papírtermékek gyártása, nyomdai tevékenység Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Gépipar

10 937

16 259

16 946

2 926

3 976

3 828

19 855 10 967

18 717 10 573

7 605

11 711

7 596

191

196

328

8 611 25 991

18 444 54 097

18 542

27 970

24 543

3 117

4 172

4 156

28 800 11 561

28 467 36 958

37 161 64 671

18 605 3 649 Export értékesítés

10 196 7 912 Értékesítés összesen

a) 49 főnél többet foglalkoztató miskolci székhelyű vállalkozások adatai. b) Szakágazatonként eltérő (létszámkategóriára) adatszolgáltatói körre vonatkozik.

62

ÉPÍTŐIPARa) Megnevezés

2001

2004

2005

12 745

13 653

13 188

1 527

1 393

1 154

8,3

9,8

11,4

22 365

25 555

27 785

3 123

3 110

2 975

7,2

8,2

9,3

folyó áron, millió Ft

57,0

53,4

47,5

foglalkoztatottainak száma

48,9

44,8

38,8

116,5

119,3

122,4

Miskolci székhelyű építőipari vállalkozások építőipari termelésének értéke folyó áron, millió Ft foglalkoztatottainak száma egy foglalkoztatottra jutó építőipari termelés, millió Ft

Megyei székhelyű építőipari vállalkozások építőipari termelésének értéke folyó áron, millió Ft foglalkoztatottainak száma egy foglalkoztatottra jutó építőipari termelés, millió Ft

Miskolc város adata a megyei %-ában építőipari termelésének értéke

egy foglalkoztatottra jutó építőipari termelés, millió Ft a) A 10 fő feletti vállalkozások adatai.

63

KISKERESKEDELEM, VENDÉGLÁTÁSa) Megnevezés

2005

Kiskereskedelmi üzletb) Ebből:

3 095

- élelmiszer jellegű üzlet és áruház - élelmiszer szaküzletek

403

c)

370

- iparcikk jellegű üzlet és áruház

108

- ruházati szaküzlet

445

- vasáru-, festék-, üvegszaküzlet

194

- elektromos háztartási cikkek szaküzlete

101

- bútor-, háztartási cikk szaküzlet

121

- egyéb, máshova nem sorolt iparcikk szaküzlet

681

- gépjárműüzemanyag-töltő állomás

32

Egyéni vállalkozás által működtetett kiskereskedelmi üzlet Ebből:

916

- élelmiszer jellegű üzlet és áruház - élelmiszer szaküzletek

150

c)

177

- iparcikk jellegű üzlet és áruház

25

- ruházati szaküzlet

128

- vasáru-, festék-, üvegszaküzlet

25

- elektromos háztartási cikkek szaküzlete

14

- bútor-, háztartási cikk szaküzlet

19

- egyéb, máshova nem sorolt iparcikk szaküzlet - gépjárműüzemanyag-töltő állomás

219 -

Vendéglátóhelyek száma összesen Ebből:

994

- étterem, cukrászda

620

- bár, borozó

206

Egyéni vállalkozás keretében működő vendéglátóhelyek száma összesen Ebből: - étterem, cukrászda

298 201

- bár, borozó

64

a) Év végén. b) Gyógyszertárak nélkül. c) Zöldség-, gyümölcs-, hús-, húskészítmény-, baromfi, hal-, halkészítmény, kenyér-, pékáru és édesség, palackozott italok, dohányáru, egyéb élelmiszer szaküzlet együtt.

64

A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK FONTOSABB ADATAI Megnevezés

2000

2004

2005

Szálloda Egységek számaa) Szállásférőhely

a)

Vendég Ebből: külföldi

11

13

14

1 118

1 102

1 211

56 139

52 936

54 096

13 534

12 317

14 212

111 808

108 968

107 982

31 747

30 544

33 047

Átlagos tartózkodási idő, éjszaka

2,0

2,1

2,0

Ezen belül: külföldiek által eltöltött

2,3

2,5

2,3

Vendégéjszaka Ebből: külföldiek által eltöltött

Panzió a)

30

29

30

3 819

2 206

2 312

53 161

54 309

57 122

4 669

6 123

5 357

118 908

108 368

103 366

18 557

15 523

13 200


2,2

2,0

1,8


4,0

2,5

2,5

Egységek száma Szállásférőhelya) Vendég Ebből: külföldi Vendégéjszaka

Ebből: külföldiek által eltöltött

Turistaszállás Egységek számaa) Szállásférőhely

a)

Vendég Ebből: külföldi Vendégéjszaka

3

3

3

191

103

103

5 009

2 217

1 882

74

33

51

10 958

3 717

4 552


190

56

320


2,2

1,7

2,4


2,6

1,7

6,3

Kemping Egységek számaa)

3

4

4

830

720

318

Vendég

3 410

2 804

554

Ebből: külföldi

1 997

1 810

229

Vendégéjszaka

9 704

5 761

1 285


5 808

3 416

536


2,8

2,1

2,3


2,9

1,9

2,3

Szállásférőhely

a)

a) Július 31.

65

A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK FONTOSABB ADATAI ( folytatás)

Megnevezés

2000

2004

2005

Üdülőház Egységek számaa) Szállásférőhely

a)

Vendég Ebből: külföldi

6

5

4

336

412

282

6 015

5 323

2 960

835

361

51

18 002

13 852

6 645

3 730

1 232

117


3,0

2,6

2,2


4,5

3,4

2,3

Vendégéjszaka Ebből: külföldiek által eltöltött

Ifjúsági szálló Szállásférőhelya)

..

160

-

Vendég

..

153

105

Ebből: külföldi

..

3

-

Vendégéjszaka

..

215

196


..

17

-


..

1,4

1,9

..

5,7

-


Kereskedelmi szálláshely összesen Szállásférőhely

a)

6 294

4 703

4 226

123 734

117 742

116 719

21 109

20 647

19 900

269 380

240 881

224 026

60 032

50 788

47 220


2,2

2,0

1,9


2,8

2,5

2,4

Vendég Ebből: külföldi Vendégéjszaka Ebből: külföldiek által eltöltött

a) Július 31.

66

A MAGÁNSZÁLLÁSHELYEK FONTOSABB ADATAIa) Fizetővendéglátás a megyei fizetővendéglátás

összesen

Megnevezés

2004

Vendéglátók számab)

a megyei összes magánszálláshely %-ában

2005

2004

2005

2004

2005

129

128

23,0

24,1

9,7

9,5

799

812

25,7

27,5

9,5

9,4

4 366

5 401

44,9

46,5

16,5

17,7

305

348

11,1

14,7

8,4

10,9

17 832

19 138

40,9

34,2

18,7

16,8

1 229

1 234

9,7

10,7

7,8

8,0


4,1

3,5

91,1

72,9

113,9

94,6


4,0

3,5

87,0

71,4

93,0

72,9

b)

Férőhelyek Vendégek

Ebből: külföldi Vendégéjszakák Ebből: külföldiek által eltöltött

SZÁLLÍTÁS, POSTA, TÁVKÖZLÉSc) Megnevezés

1995

2000

2004

2005

Személygépkocsik száma

38 096

36 675

43 679

44 322

Távbeszélő fővonalak száma

64 333

65 663

69 010

67 343

943

1 056

739

622

-

..

64 449

56 629

22

20

20

21

Ebből: nyilvános távbeszélő állomások száma Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma Postahivatalok és fiókposták száma

a) A magánszálláshely magába foglalja a fizetővendéglátást és a falusi szállásadást. b) Július 31. c) Év végén.

67

ÖSSZEHASONLÍTÓ MUTATÓSZÁMOK 2005 Megnevezés

Miskolc

Népsűrűség az év végén, fő/km2

Borsod-AbaújZemplén megye

Magyarország

737

100

108

9,1

10,2

9,7

13,8

14,2

13,5

illetve fogyás (-)

- 4,7

- 4,0

- 3,8

vándorlási különbözet

- 3,0

- 4,6

-

házasságkötés

4,8

- 4,0

4,4

válás

3,3

2,6

2,5

1000 élveszülöttre jutó egy éven aluli meghalt

10,1

9,0

6,2

10 000 lakosra jutó épített lakás

16,9

17,9

40,7

100 lakásra jutó lakos az év végén

233

256

239

4

19

11

98,7

87,3

94,0

89,7

59,2

64,9

123

125

127

1 264

1 558

1 529

198

74

79

Egy óvodapedagógusra jutó óvodás gyermek

11

11

11

100 férőhelyre jutó óvodás gyermek

96

96

93

1000 lakosra jutó általános iskolai tanuló

82

98

85

Egy osztályteremre jutó tanuló az általános iskolában

22

21

21

105

45

44

1000 lakosra jutó élveszületés halálozás természetes szaporodás

100 épített lakásra jutó megszűnt lakás A közüzemi vízA közüzemi szennyvízcsatorna-

hálózatba bekapcsolt lakások aránya, %

100 férőhelyre jutó beírt gyermek a bölcsődékben Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos 10 000 lakosra jutó működő kórházi ágy

1000 lakosra jutó tanuló a középiskolák nappali tagozatán

68

ÖSSZEHASONLÍTÓ MUTATÓSZÁMOK 2005 (folytatás) Megnevezés

Miskolc

Egy beiratkozott olvasóra jutó kölcsönzött könyvtári egység

Borsod-AbaújZemplén megye

Magyarország

27

24

21

2 827

759

1199

130

77

120

487,8

1 753,7

486,6

429,3

720,1

369,1

330,4

800,4

1275,9

290,8

328,6

967,8

278 010

336 512

177

136

166

57

50

56

24,1

25,8

32,6

személygépkocsi

254

217

287

távbeszélő fővonal

386

284

343

1000 lakosra jutó mozilátogatás 1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozás Egy külföldi érdekeltségű vállalkozásra jutó saját tőke, millió Fta) Ezen belül: külföldi részesedés, millió Ft Egy lakosra jutó saját tőke, 1000 Ft Ezen belül: külföldi tőke, 1000 Ft

a)

a)

a)

193 370b)

Egy lakosra jutó beruházás, Ft 10 000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzletc) vendéglátóhely 1000 lakosra jutó férőhelyek száma a kereskedelmi szálláshelyekend) 1000 lakosra jutó

a) 2004. évi adat. b) Miskolci székhelyű gazdasági szervezetek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében végzett beruházásai. c) Gyógyszertárak nélkül. d) Július 31-én.

69

A FŐVÁROS ÉS A MEGYESZÉKHELYEK FONTOSABB ADATAI, 2005

Megnevezés

Budapest Békéscsaba Debrecen Eger Győr Kaposvár Kecskemét Miskolc Nyíregyháza Pécs Salgótarján Szeged Székesfehérvár Szekszárd Szolnok Szombathely Tatabánya Veszprém Zalaegerszeg

Lakónépesség, 2006. január 1. száma, fő 1 698 106 65 384 204 083 56 274 128 279 67 697 108 835 174 416 115 954 156 116 42 609 163 259 101 299 34 344 75 772 79 926 70 636 61 218 61 814

az 2002. január 1-jei %-ában

Természetes szaporodás, illetve fogyás (-)

97,6 97,0 98,8 97,5 99,2 99,3 101,5 95,6 99,1 97,7 94,2 99,7 97,3 95,7 98,1 97,7 97,7 99,6 99,6

- 7 531 - 280 - 233 - 162 - 57 - 140 - 43 - 826 - 117 - 491 - 301 - 290 - 74 - 70 - 113 - 208 - 319 16 - 184

Népesség növekedése, illetve csökkenése állandó ideiglenes vándorlás következtében - 6 264 - 71 - 795 - 187 - 159 - 48 139 - 1 152 - 211 - 369 - 237 - 139 - 276 - 67 - 274 - 165 - 258 - 248 - 36

1 814 42 496 304 421 -64 354 620 -134 518 21 278 234 -74 -118 63 150 299 8

A FŐVÁROS ÉS A MEGYESZÉKHELYEK FONTOSABB ADATAI 2005 (folytatás)

Megnevezés


Élveszületés

9,4 7,9 9,9 8,7 10,8 10,1 10,7 9,1 9,8 9,3 8,0 9,8 9,4 9,3 9,5 9,2 9,7 9,9 8,7

Halálozás

Természetes Házasságszaporodás, kötés ill. fogyás (-) 1000 lakosra

13,8 12,2 11,1 11,5 11,2 12,1 11,1 13,8 10,8 12,4 15,0 11,5 10,1 11,3 11,0 11,8 14,2 9,6 11,6

- 4,4 - 4,3 - 1,1 - 2,9 - 0,4 - 2,1 - 0,4 - 4,7 - 1,0 - 3,1 - 7,0 - 1,8 - 0,7 - 2,0 - 1,5 - 2,6 - 4,5 0,3 - 3,0

70

5,1 4,2 5,2 5,4 5,1 4,6 4,6 4,8 5,5 4,6 3,7 5,0 5,1 5,3 4,1 5,0 4,9 5,1 4,4

Válás

2,5 2,4 3,0 3,2 3,0 3,1 2,9 3,3 3,0 3,0 3,3 2,9 2,8 3,1 2,8 2,8 3,4 3,1 2,4

Vándorlási különbözet (+, -)

- 2,6 - 0,4 - 1,5 2,1 2,0 - 1,7 4,5 - 3,0 - 3,0 1,0 - 5,0 0,9 - 0,4 - 4,1 - 5,2 - 1,3 - 1,5 0,8 - 0,5


Megnevezés


Lakásállomány 2005. XII. 31-én

100 lakásra jutó lakos 2004. XII. 31.

856 181 28 605 87 477 24 827 54 045 27 673 45 536 74 751 48 000 67 934 19 312 73 444 42 549 14 669 32 791 32 754 29 511 25 101 24 764

198,3 228,6 233,3 226,7 237,4 244,6 239,0 233,3 241,6 229,8 220,6 222,3 238,1 234,1 231,1 244,0 239,4 243,9 249,6

Épített lakás 10 000 lakosra 72,5 39,1 48,3 86,9 42,0 16,7 47,3 16,9 91,5 32,4 14,0 59,6 22,1 55,4 42,7 56,6 18,1 35,0 69,1

4 és annál több szobás

Közcsatornával ellátott

épített lakások aránya, % 14,9 50,4 42,8 14,5 39,7 54,9 34,4 29,7 30,1 35,4 16,7 32,1 57,6 15,7 28,9 38,4 29,7 37,4 27,8

98,3 55,1 80,3 97,8 99,6 99,1 65,4 97,6 86,3 88,3 100,0 93,9 88,4 97,4 100,0 100,0 99,2 100,0 95,1

A FŐVÁROS ÉS A MEGYESZÉKHELYEK FONTOSABB ADATAI 2005 (folytatás) Megnevezés


100 férőhelyre jutó beiratott gyermek a bölcsődékben

Egy háziorvosra és egy házi gyermekorvosra jutó lakos

118 159 119 132 142 118 136 123 148 127 132 136 117 133 135 164 126 127

1 285 1 595 1 352 1 655 1 492 1 410 1 451 1 264 1 567 1 174 1 291 1 327 1 490 1 272 1 430 1 310 1 472 1 360 1 671

71

Kórházi ellátás működő kórházi ágyak száma 10 000 lakosra

ágykihasználási százalék

132 93 175 198 121 132 138 198 181 138 153 118 145 316 215 164 129 172 199

78,0 68,8 76,2 73,9 72,9 78,6 73,1 79,1 80,4 75,5 67,0 79,2 75,5 80,1 75,3 73,8 75,0 78,3 75,6

A FŐVÁROS ÉS A MEGYESZÉKHELYEK FONTOSABB ADATAI 2005 (folytatás) Megnevezés Budapest Békéscsaba Debrecen Eger Győr Kaposvár Kecskemét Miskolc Nyíregyháza Pécs Salgótarján Szeged Székesfehérvár Szekszárd Szolnok Szombathely Tatabánya Veszprém Zalaegerszeg

Óvodai férőhelyek száma

1000 lakosra jutó óvodai férőhely

51 569 2 097 7 202 1 895 4 411 2 538 3 518 5 766 4 252 5 032 1 560 5 637 3 585 1 202 2 431 2 661 2 446 2 212 1 849

Egy osztályteremre

30,4 32,1 35,3 33,7 34,4 37,5 32,3 33,1 36,7 32,2 36,6 34,5 35,4 35,0 32,1 33,3 34,6 36,1 29,9

1000 lakosra

jutó általános iskolai tanuló 21,1 23,5 23,6 24,7 23,3 25,4 22,8 21,7 27,1 27,3 28,6 32,3 23,2 26,0 26,8 22,0 21,5 23,0 24,9

68,6 76,4 85,3 97,0 85,1 95,3 96,4 81,6 92,5 83,9 95,9 82,7 89,2 104,3 92,2 86,3 86,9 90,5 81,4

A FŐVÁROS ÉS A MEGYESZÉKHELYEK FONTOSABB ADATAI 2005 (folytatás) 1000 lakosra jutó Megnevezés

Egy osztályteremre jutó

középiskolai tanuló Budapest Békéscsaba Debrecen Eger Győr Kaposvár Kecskemét Miskolc Nyíregyháza Pécs Salgótarján Szeged Székesfehérvár Szekszárd Szolnok Szombathely Tatabánya Veszprém Zalaegerszeg

62,3 111,5 82,8 151,8 94,7 91,7 76,4 104,9 94,5 77,2 83,7 76,6 110,6 109,2 84,9 91,8 56,4 90,6 97,6

a)

26,9 31,2 33,2 31,3 28,7 29,4 30,2 31,2 31,9 29,0 33,3 28,5 33,3 32,9 32,8 32,5 33,2 28,2 32,1

a) A nappali tagozaton.

72

1000 lakosra jutó mozilátogatás

4 113 2 570 2 017 1 298 3 010 2 115 2 681 2 827 2 725 2 264 360 3 301 2 900 1 113 2 257 2 725 246 2 336 2 134

Települési könyvtárak beiratkozott olvasói

könyvtári egységei 1000 lakosra

239 219 17 838 30 914 12 464 23 438 17 726 32 375 28 800 11 041 21 525 11 503 32 864 20 830 6 688 19 937 14 414 12 474 11 159 13 112

2 138 4 360 2 827 4 874 7 622 6 954 4 285 5 507 3 872 4 993 7 080 5 598 5 487 9 137 8 173 6 009 6 347 8 849 8 905

A FŐVÁROS ÉS A MEGYESZÉKHELYEK FONTOSABB ADATAI 2005 (folytatás) Megnevezés Budapest Békéscsaba Debrecen Eger Győr Kaposvár Kecskemét Miskolc Nyíregyháza Pécs Salgótarján Szeged Székesfehérvár Szekszárd Szolnok Szombathely Tatabánya Veszprém Zalaegerszeg

1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozás

1000 lakosra jutó személygépkocsik száma

1000 lakosra jutó távbeszélő fővonalak száma

208 140 140 168 168 155 151 130 169 159 113 148 175 176 144 162 125 170 160

351 304 305 317 331 311 352 254 329 303 270 275 364 358 280 336 283 319 328

569 345 376 460 438 375 372 386 347 415 331 356 442 472 397 405 371 350 421


Megnevezés


1000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzlet

19,1 18,2 19,3 25,3 23,2 22,2 20,6 17,7 27,3 19,0 19,7 20,2 19,9 27,3 20,4 20,6 14,7 24,9 22,5

1000 lakosra jutó vendéglátóhely

5,3 7,1 5,6 8,3 7,2 6,7 5,6 5,7 8,2 5,4 6,4 5,5 5,3 5,5 5,6 5,6 3,9 6,1 6,9

73

1000 lakosra jutó kereskedelmi szállásférőhelyek száma 23,9 15,5 32,1 88,0 29,5 13,0 22,1 24,1 24,0 30,8 44,0 41,6 17,1 45,5 13,2 26,9 9,3 16,0 27,6

A VÁRHATÓ ÉLETTARTAM A 100 000 FŐNÉL MAGASABB LÉLEKSZÁMÚ VÁROSOKBAN, 2004 (év) Életszakasz, év

Debrecen

Győr

Kecskemét

Miskolc

Férfi 0- 1 1- 5 5-10 10-15 15-20 20-25 25-30 30-35 35-40 40-45 45-50 50-55 55-60 60-65 65-70 70-75 75-80 80-85 85-

69,65 69,17 65,24 60,37 55,46 50,62 45,79 40,94 36,22 31,43 27,09 23,17 19,83 16,48 13,60 10,83 8,14 6,07 4,27

70,68 70,38 66,38 61,49 56,49 51,74 46,88 41,98 37,19 32,53 28,12 24,33 20,55 17,04 14,10 11,10 8,55 6,58 4,50

68,34 68,15 64,27 59,38 54,38 49,90 45,17 40,51 35,85 31,35 27,15 23,11 19,27 16,10 13,37 10,80 8,78 6,29 4,38

67,92 67,52 63,77 58,77 53,88 48,92 44,12 39,44 34,65 30,36 26,33 22,61 19,49 16,26 13,76 11,04 8,78 6,53 5,00

76,52 76,30 72,44 67,57 62,57 57,79 52,86 48,11 43,17 38,51 33,86 29,52 25,25 20,97 17,28 13,57 10,33 7,57 5,30

76,48 76,23 72,33 67,33 62,33 57,38 52,42 47,45 42,56 37,81 33,28 28,79 24,88 20,80 17,09 13,41 10,31 7,59 5,36

Nő 0- 1 1- 5 5-10 10-15 15-20 20-25 25-30 30-35 35-40 40-45 45-50 50-55 55-60 60-65 65-70 70-75 75-80 80-85 85-

78,57 77,74 73,83 68,90 63,90 58,94 53,94 49,02 44,14 39,35 34,88 30,51 26,40 22,37 18,15 14,58 10,98 7,93 5,53

77,21 75,57 72,57 67,57 62,57 57,57 52,57 47,61 42,85 38,09 33,57 29,11 25,13 20,81 16,90 13,16 9,89 6,90 5,32

74

A VÁRHATÓ ÉLETTARTAM A 100 000 FŐNÉL MAGASABB LÉLEKSZÁMÚ VÁROSOKBAN, 2004 (folytatás) (év) Életszakasz, év

Nyíregyháza

Pécs

Szeged

Székesfehérvár

Férfi 0- 1 1- 5 5-10 10-15 15-20 20-25 25-30 30-35 35-40 40-45 45-50 50-55 55-60 60-65 65-70 70-75 75-80 80-85 85-

69,93 69,60 65,60 60,60 55,68 50,80 46,02 41,30 36,61 32,06 27,78 23,76 20,19 16,89 13,65 10,68 8,42 6,27 5,33

71,22 70,51 66,51 61,60 56,73 51,73 46,77 41,90 37,22 32,61 28,55 24,67 21,04 17,70 14,88 11,83 9,44 7,55 6,42

69,70 69,41 65,41 60,49 55,56 50,61 45,84 41,01 36,20 31,62 27,32 23,54 19,92 16,49 13,82 10,87 8,25 5,99 4,05

71,77 70,94 67,09 62,09 57,09 52,18 47,24 42,38 37,74 33,19 28,89 24,84 21,39 17,84 14,70 11,81 8,73 6,94 5,17

77,95 77,60 73,81 68,81 63,89 58,89 53,93 49,00 44,22 39,41 34,93 30,30 26,09 21,85 17,69 13,77 10,36 7,40 5,06

79,33 78,52 74,52 69,52 64,52 59,62 54,69 49,75 44,93 40,07 35,31 30,94 26,61 22,57 18,44 14,28 10,95 7,83 5,55

Nő 0- 1 1- 5 5-10 10-15 15-20 20-25 25-30 30-35 35-40 40-45 45-50 50-55 55-60 60-65 65-70 70-75 75-80 80-85 85-

78,68 77,82 73,96 68,96 63,96 58,96 54,02 49,02 44,17 39,33 34,66 30,35 26,15 21,83 17,75 14,16 10,56 7,59 5,29

77,87 77,33 73,33 68,33 63,49 58,66 53,71 48,71 43,87 39,11 34,37 30,18 25,84 21,74 17,78 13,93 10,60 7,85 5,53

75

MŰSZAKI FEJLESZTÉSI, TERÜLETFEJLESZTÉSI, KIEGYENLÍTŐ ÉS CÉLJELLEGŰ TÁMOGATÁSOK 2004-2006. ÉVBEN1 (ezer forint)

Célelő

Pályázó neve

Pályázat tárgya

Fejlesztés összesen

Megítélt támogatás

Fejlesztés helye

9 100

9 100

Miskolc

9 796

4 433

Miskolc

697

348

Miskolc

264

132

Miskolc

11 580

4 500

Miskolc

16 081

1 500

Miskolc

5 394

2 000

Miskolc

6 000

2 400

Miskolc

4 640

4 640

Miskolc

5 500

5 500

Miskolc

7 950

7 950

Miskolc

9 893

8 700

Miskolc

8 240

2 740

Miskolc

95 135

53 943

20 625

5 000

Miskolc

50 000

25 000

Miskolc

3 000

Ózd, Kazincbarcika, Miskolci kistérség, Tiszaújváros

2004 MFC

B-A-Z Megyei Fejlesztési Ügynökség Ablonczy Vegyitermék Technikai Kft. HÁMOR KovácsolóMegmunkáló és Hőkezelő Rt. Projen Informatikai és Kereskedelmi Kft. INTECO Kft.

Ém-i Lógyógyászati Kft.

FUX Rt. METALCONTROL Vaskohászati Anyagvizsgáló és Minőségellenőrző Központ Kft. Miskolci Egyetem Innovációs és Technológia Transzfer Centrum Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszéke és Automatizálási Tanszéke Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány INNOCENTER Innovációs Központ Kht. INNOCENTER Innovációs Központ Kht.

TFC Autóház Miskolc Kft.

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata

RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht.

1

Borsod-Abaúj-Zemplén megye innovációs stratégiája Homlokzati nemesvakolatrendszer fejlesztése Hámor Rt. felügyeleti auditjának támogatása Tanúsított minőségbiztosítási rendszer felügyeleti auditja Hajtóelem paramétereinek optimalizálása Mobil lóegészségügyi diagnosztikai egység létrehozása. Nagyállat műtőasztal prototípus elkészítése AL 59 típusú légvezeték minta legyártása, minősíttetése Az MSZ EN ISO/IEC 17025 szerinti rendszer megújító, felügyeleti auditja A Miskolci Egyetem Tudáscentrum KKV-knak nyújtott szolgáltatásrendszerének fejlesztése (METC-KKV) Versenyképességet fokozó real-time monitoring rendszer kifejlesztése gyártórendszerek számára Projektek generálását, projekt kidolgozását segítő, innovációt katalizáló szolgáltatás létrehozása Innovációs ügynöki tevékenység kialakítása Az innováció regionális jelentősége európai közegben" című konferencia szervezése Összesen Északkelet-magyarországi Flexibilis gépjármű-depónia és Logisztikai Bázis Megvalósíthatósági tanulmány Miskolc történelmi belváros turisztikai célú fejlesztésének I. ütemére "Sajó-völgy Rehabilitációs Projekt" LIFE programot előkészítő tanulmány

Az adatok forrása: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség.

76

10 080

MŰSZAKI FEJLESZTÉSI, TERÜLETFEJLESZTÉSI, KIEGYENLÍTŐ ÉS CÉLJELLEGŰ TÁMOGATÁSOK 2004-2006. ÉVBEN (folytatás) (ezer forint)

Célelő

Pályázó neve Szeleta Kultúráért Alapítvány B-A-Z Megyei Önkormányzat B-A-Z Megyei Önkormányzat Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata



10 000

4 000

9 750

6 000

B-A-Z megye

13 600

9 000

B-A-Z megye

15 090

5 000

Miskolc

24 444

22 000

Miskolc

153 589

79 000

20 000

10 000

Miskolc

109 500

53 000

Miskolc

129 500

63 000

ITC Székház energiatakarékos szigetelt üveggel történő ellátása

8 536

4 200

Miskolc

Eü. gépműszer beszerzés

150 000

36 000

Miskolc

71 600

28 000

Miskolc

36 073

22 500

Miskolc

28 607

18 000

Miskolc

294 816

108 700

Pályázat tárgya A Szeleta kultúra turisztikai termékké formálását célzó megvalósíthatósági tanulmány B-A-Z megye informatikai koncepciója B-A-Z megye komplex idegenforgalmi fejlesztési stratégiai programja (20052007) Határmenti Fejlesztési Stratégia és Program Európaház kialakítása Összesen:

TEKI

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

CEDE

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata

II. Rákóczi F. Könyvtár vizesblokk felújítás, akadálymentesítés Pedagógiai Szolgáltató Központ kialakítása Összesen:

II Rákóczi Ferenc Általános Iskola rekonstrukciója Petőfi S. Középiskola Fiúkollégium elektromos rekonstrukciója (hrsz:4931) Vargahegy szennyvízcsatornázása Összesen:

Fejlesztés helye MiskolcAlsóhámor és a Bükk térsége

2005 TEKI

CEDE

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata

II. Rákóczi Ferenc Kórház eü.gép-műszer beszerzése Összesen: Megyei Kórház és Szent Ferenc Kórház eü.gépműszer besz. Pedagógiai Szolg. Közp.kialakítása Általános Iskola rekonstrukció Herman Ottó Ált.Isk.nyílászáró csere Idős Fogyatékosok Központja,Idősek Klubja kial. Szemere Bertalan Szakképző és Művészeti Középiskola Kollégium vizesblokk rekonstrukció Összesen:

77

12 500

4 000

12 500

4 000

Miskolc

212 142

80 000

Miskolc

179 500

100 000

Miskolc

62 376

42 002

Miskolc

37 001

28 000

Miskolc

63 001

49 000

Miskolc

64 342

43 385

Miskolc

618 362

342 387

MŰSZAKI FEJLESZTÉSI, TERÜLETFEJLESZTÉSI, KIEGYENLÍTŐ ÉS CÉLJELLEGŰ TÁMOGATÁSOK 2004-2006. ÉVBEN (folytatás) (ezer forint)

Célelő

Pályázó neve

Pályázat tárgya



Fejlesztés helye

2006 TEKI

CEDE

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata

II. Rákóczi Ferenc Kórház eü.gép-műszer beszerzése Összesen:

28 000

25 000

28 000

25 000

Megyeháza

37 053

24 001

Miskolc

29 979

16 012

Miskolc Miskolc

Belvárosi napköziotthonos óvoda elektromos rekonstrukciója József Attila Ált.Iskola átalakítása,felújítása Összesen:

122 000

73 200

189 032

113 213

95 135 153 589 170 000 1 102 210

53 943 79 000 92 000 564 300

1 520 934

789 243

Összesen: MFC TFC TEKI CEDE Mindösszesen:

78

Miskolc

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK A kiadványban használt fogalmakra vonatkozóan Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2005. évi statisztikai évkönyvében szereplő megjegyzések az irányadók. A kereskedelemben az adatok értékelésénél figyelembe kell venni, hogy az üzletszám adatok a többször módosított 4/1997. (I.22.) Korm. rendelet alapján tárgyév december 31.-én működési engedéllyel rendelkező hálózati egységeket tartalmazzák.

Az alkalmazásban állók száma a 4 főn felüli vállalkozások és létszámhatár nélkül a költségvetési, társadalombiztosítási és a kijelölt nonprofit szervezetek adatait tartalmazzák. Az adatok közvetlenül nem hasonlíthatók a korábbi kiadványok adataival.

ÁLTALÁNOS JELÖLÉSEK .. 0 ... ,

= A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő. = Az adat nem ismeretes. = A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad. = Nem közölhető adat. = A vonallal elválasztott adatok összehasonlíthatósága korlátozott.

79

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA MISKOLC VÁROS TÁRSADALMA ÉS GAZDASÁGA. Miskolc, január 19

Recommend Documents