KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA
Vas megye tizedik városa
Őriszentpéter
2300/7/2005.
GYŐR 2005. szeptember 2.
KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA VAS MEGYEI KÉPVISELETÉN ISSN 1786-9145 ISBN 963 215 849 0
Igazgató: Nyitrai József
Tájékoztatási osztályvezető: Dr. Bódiné Vajda Györgyi
Készítette: Novák Zoltán
A KIADVÁNY MEGVÁSÁROLHATÓ ÉS MEGRENDELHETŐ AZ ALÁBBI CÍMEKEN:
9024 GYŐR, BEM TÉR 19. Telefon: 96/502-400 Telefax: 96/427-033
9700 SZOMBATHELY, SZÉLL KÁLMÁN U. 54. Telefon: 94/314-430 Telefax: 94/312-396
AZ ADATOK FELHASZNÁLÁSA, KÖZLÉSE ESETÉN KÉRJÜK A FORRÁS FELTÜNTETÉSÉT
TARTALOM
Bevezetés........................................................................................................................5 Népesség, népmozgalom................................................................................................6 A gazdaság főbb jellemzői ..............................................................................................7 Lakáshelyzet, infrastruktúra ............................................................................................8 Egészségügyi, szociális ellátás, intézményi ellátottság ................................................10 Táblázatok.....................................................................................................................11
Jelmagyarázat, megjegyzések
– = A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő. .. = Az adat nem ismeretes. 0; 0,0 = A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad.
A százalék- és viszonyszámok számítása kerekítés nélküli adatokból történt. Az adatok és megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történt, ezért a részadatok összegei eltér(het)nek az összesen-adatoktól. A közműellátottságra vonatkozó adatok a szolgáltatóktól, a lakásállományra vonatkozó adatok a KSH adatgyűjtéséből származnak.
3
Vas megye városai
●
●Szombathely
●
Körmend
●
Vasvár
●
●
●
●
Kőszeg
Szentgotthárd
Répcelak
Csepreg
Őriszentpéter
4
●
Sárvár
Celldömölk
●
Bevezetés
A
Magyar
Köztársaság
elnöke
85/2005
(VI.
29)
KE
határozatában
városi
cím
adományozásáról döntött. E határozat alapján 2005. július 1-jei hatállyal városi címet kapott Őriszentpéter település, mely a Felső-Zala völgye teraszos vidékén, a folyó két partján, 33,56 km2-en terül el. Az Őrség központja, Vas megye tizedik városa. Évezredek óta lakott, határában a római kor idejéből származó telepet találtak. Első okleveles említése (Scentpeter) 1364-ből származik. Az Őrség a honfoglalás államának egy sajátos katonai védelmi szervezetéhez, a gyepűrendszerhez tartozott, melynek hadászati jelentősége az 1300-as években fokozatosan csökkent, mivel ezek helyére kővárak épültek. A középkorban Őriszentpéter a törökök által ellenőrzött terület lett. Lakossága a hódítóknak és földesurának, Batthyány Ádámnak is tartozott terményszolgáltatással és robottal, ezért az őrökből lett jobbágyok, ha tehették menekültek innen. II. József türelmi rendelete után a XVII. században jellemző
a
református
egyház
térhódítása.
A
település
az
1990-ig
fennálló
tanácsrendszerben székhelyközség volt, 2005. június 30-ig nagyközség. Településszerkezetére az őrvidéken kialakult ún. szeres forma a jellemző − a várost tíz szer alkotja −, amely a dombhátakon kiépült, egymással laza kapcsolatban álló telepek együttese. Az önkormányzat önálló polgármesteri hivatalt működtet, ami körjegyzőségi székhely is egyben. A körjegyzőséghez Ispánk, Nagyrákos, Szalafő és Szatta tartozik. Őriszentpéter a 22 települést magába foglaló Őriszentpéteri kistérség központja. A település ez idáig városhiányos térségben helyezkedett el, a nagyobb városok közül Szentgotthárd 22, Körmend 26, a megyeszékhely, Szombathely pedig 51 km-re található. Elérhetőségét rontja, hogy távol esik a főutaktól, bár központjában két viszonylag forgalmas mellékút keresztezi egymást. Közlekedési helyzetében jelentős javulást eredményezett a szlovén vasút megépítése, mely nemcsak az érintett települések lakosságának utazását könnyítette meg, hanem a nemzetközi áruforgalom révén a gazdasági, kereskedelmi fejlődés letéteményese.
5
Népesség, népmozgalom A lakónépesség száma alapján Őriszentpéter az ország második legkisebb városa a szintén ebben az évben városi rangot kapott Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Pálháza után. A településen 2005. január 1-jén 1278 fő élt. Népsűrűsége (38 fő/km2) a laza beépítés miatt nem érte el a megyei érték felét sem, az ország 5000 főnél kisebb népességű városai átlagának pedig nem egészen kétötödét tette ki. A település lélekszáma 1870 és 1949 között folyamatosan emelkedett, ez utóbbi évben laktak a legtöbben (1507-en) itt. A népesség számának alakulása, 1870–2005* 1 600
fő
1 400 1 200 1 000 800 600 400 200
18 70 18 80 18 90 19 00 19 10 19 20 19 30 19 41 19 49 19 60 19 70 19 80 19 90 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05
0
* 1960-ig jelenlévő, 1970-től lakónépesség.
Az 1970-es és 1980-as években a természetes népmozgalmi folyamatok még kedvezően alakultak, ugyanakkor az elköltözések miatt fogyott a népesség száma. 1990 után viszont ennek fordítottja a jellemző, de összességében a népességszám stagnált. Az elmúlt években sokan telepedtek le, vásároltak házat, telket Őriszentpéteren, bár nem mindenki lakik a településen egész évben. A népesség nemek szerinti összetétele nőtöbbletet mutat, 2005. január 1-jén 1000 férfira 1095 nő jutott, a megyei átlagnál 16-tal több. Őriszentpéteren a népesség korösszetétele kedvezőnek tekinthető, viszonylag magas a fiatalkorúak aránya. A halálozási ráta alacsony, így kismértékű a lakosság természetes fogyása. Az időskorúak eltartottsági rátája (19,2%) és az öregedési index (90,7%) alulmúlta a megyei értéket, a gyermek népesség eltartottsági rátája (21,2%) pedig megegyezett azzal. Az elmúlt évtizedekben módosult a lakosság családi állapot szerinti összetétele. A korstruktúra változása és a visszafogott házasulási kedv eredményeként 1970 és 2001 között a 15 éves és idősebb korú népességen belül, mindkét nem esetében csökkent a nőtlenek/hajadonok, illetve a házasok előfordulása. A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a férfiak 4,1, a nők 3,5%-a élt élettársi kapcsolatban. A városban népesebb háztartásokkal találkozhatunk, a generációk együttélése gyakoribb, mint másutt. 2001-ben a háztartásokat átlagosan 2,9 fő alkotta, ez az érték megyei szinten és az ország kisvárosainak átlagában egyaránt 2,8 személy volt. A háztartások 7,6%-a legalább 2 családból állt, ez az arány a megyében 4,8, az 5000 fő alatti kisvárosokban együttesen pedig 4,1%-ot tett ki. 6
A népmozgalom főbb mutatói, 1970−2004 Őriszentpéteren
Időszak
az élveszületések
a természetes szapoa halárodás, lozások illetve fogyás (+,−)
Vas megyében a vándorlási különbözet (+,−)
az élveszületések
a természetes szapoa halárodás, lozások illetve fogyás (+,−)
a vándorlási különbözet (+,−)
1000 lakosra jutó évi átlaga 1970−1979 1980−1989 1990−2001 2002 2003 2004
18,8 15,8 10,8 16,1 7,7 7,8
13,4 12,5 13,4 3,8 5,4 9,4
5,4 3,3 −2,6 12,3 2,3 −1,6
−8,6 −1,9 9,7 −3,1 −22,4 −2,3
16,0 12,2 10,1 8,7 8,3 8,3
12,6 13,8 14,2 13,3 13,4 13,2
3,4 −1,7 −4,1 −4,6 -5,0 −4,8
−0,6 −1,7 1,4 0,3 1,0 0,7
2001-ben 52 fő vallotta magát valamely nemzetiségi kisebbséghez tartozónak, közülük 46 fő volt cigány. A település a megyében élő református közösség egyik központja, a legutolsó népszámlálás időpontjában a lakosság 44%-a nyilatkozott úgy, hogy református vallású. A gazdaság főbb jellemzői Gazdasága sokrétű, ugyanakkor nincs kimagasló gazdasági potenciállal rendelkező vállalkozás a településen. Meghatározó ipari üzeme és foglalkoztatója a cipőgyár, emellett a sütőüzem, az ÁFÉSZ és egy építőipari vállalkozás is munkát ad az itt, illetve a környéken élőknek. Elsősorban a nők számára biztosít munkalehetőséget egy hegyhátszentjakabi vállalkozás varrodája. A földművelés és az állattenyésztés az elmúlt években sokat veszített jelentőségéből, az erdőgazdálkodás azonban fontos gazdasági tevékenység maradt. A táj és az épített környezet megóvása az Őrségben a legnagyobb védettséget élvezi, az őrségi Nemzeti Park központja itt található. Az utóbbi években fokozatosan terjednek a szálláshely-szolgáltatásra, vendéglátásra és a kiskereskedelemre szakosodott vállalkozások. Őriszentpéteren 2004. december végén 167 vállalkozást regisztráltak. A vállalkozási aktivitás elérte a kisvárosi szintet, 1000 lakosra a megyei átlaggal megegyező, 76 működő vállalkozás jutott, az 5000 fő alatti városok értékénél pedig 2-vel több. A vállalkozások 70%-a egyéni volt. A legtöbb vállalkozás az építőiparban és az ingatlanügyletek gazdasági szolgáltatás területén tevékenykedett. A szervezeti körben a mikro- és a kisvállalkozások jelenléte a meghatározó. A népesség gazdasági aktivitása elérte kisvárosok szintjét, 2001. február 1-jén a lakosság 42%-a volt foglalkoztatott, amely 7 százalékponttal meghaladta az 5000 lélekszámon aluli városok átlagát. A férfiak 45,3%-a folytatott valamilyen jövedelemszerző tevékenységet, a nők esetében ez nem érte el a 40%-ot. Az összeírás időpontjában majdnem ugyanannyi inaktív kereső (351 fő) élt a településen, mint ahány eltartott (352 fő). Népességen belüli részesedésük egyaránt 27%-ot tett ki, amely az előbbi csoport esetében 7, az utóbbiak körében pedig egy százalékponttal volt alacsonyabb az ország hasonló lélekszámú városaiban jellemzőnél. 7
A működő vállalkozások száma és megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, 2004. december 31. Ágazati kód
A,B C–E F G H K
A működő vállalkozások
Gazdasági ág Összesen Ezen belül: Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Ipar Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás
száma
aránya, %
97
100,0
10 11 18 12 13 17
10,3 11,3 18,6 12,4 13,4 17,5
Őriszentpéter a térség foglalkoztatási központja. A népszámlálás adatai alapján ötödével többen dolgoztak a településen, mint ahány foglalkoztatott itt élt. A mintegy másfélszáz eljáróval szemben közel 260 fő járt dolgozni naponta ide. Viszonylag alacsony szintű a helyi munkanélküliség. A településen 2004 végén a munkanélküliek munkavállalási korú állandó népességhez viszonyított aránya (6,5%) másfél százalékponttal kisebb értéket mutatott az 5000 főnél kisebb lélekszámú városok átlagánál. A város a térség kereskedelmi centrumának tekinthető a környék falvainak gyenge ellátottsága miatt. 2004 végén 20 kiskereskedelmi bolttal és 5 vendéglátóhellyel rendelkezett. Az 1000 lakosra jutó üzletek száma (15,6) megközelítette a megyei átlagot, a hálózat sűrűsége azonban 6,4-del elmaradt az ország hasonló népességkategóriájú városainak értékétől. A boltok ötöde élelmiszerjellegű termékeket kínált, ezen kívül a ruházati és textilszaküzletek előfordulása gyakori. A kiskereskedelmi egységek közel felét egyéni vállalkozók üzemeltették. A vendéglátóegységek közül 3 étterem, illetve cukrászda volt. A csodálatos természeti értékeknek, a népi építészeti emlékeknek és kézműipari hagyományoknak köszönhetően Őriszentpéter idegenforgalmi adottsága kitűnő. A turisztikai vonzerő megfelelő fogadóbázissal párosul. A kereskedelmi szálláshelyek közül panzió, turistaszálló és üdülőház található a városban, melyek együttesen 110 férőhellyel várták az idelátogatókat. Szolgáltatásaikat 2004-ben 1293 vendég vette igénybe, akik 2982 vendégéjszakát töltöttek el ott. A külföldiek érdeklődése egyelőre visszafogott és a szálláshelyek kapacitáskihasználtsága is alacsony. A kereskedelmi formában működő vendégházak mellett a településen a magánszállások férőhelyeinek a száma 140 volt. A falusi turizmus szállásadóinál az elmúlt évben 381 vendég átlagosan 2,8 éjszakát időzött. Lakáshelyzet, infrastruktúra Őriszentpéteren 2005. január 1-jén 512 lakást tartottak nyilván. A lakásállomány 1960 és 2005 között a másfélszeresére emelkedett. Mivel a lakónépesség száma ez időszak alatt 13%-kal csökkent, a laksűrűség javult. 2005. január 1-jén 100 lakásra a megyeihez hasonlóan 250 személy jutott, ami kedvezőbb az 5000 lélekszámon aluli városok átlagánál. Az elmúlt közel fél évszázad alatt főleg nagy alapterületű, tágas otthonok épültek a településen, melynek nyomán a legutolsó népszámlálás időpontjában már minden második otthon legalább 3 szobával rendelkezett. Az átlagos alapterületük (87m2) 10m2-rel felülmúlta a megye és a vidéki városok átlagát. 8
A lakásállomány főbb jellemzői, 1970−2005 1970.
Megnevezés
1980.
1990.
január 1.
Lakásállomány Ezen belül (%): 1 szobás 2 szobás 3 és több szobás Lakásállomány az előző időpont %-ában 100 lakásra jutó lakos
2001. február 1.
2005. január 1.
357
393
440
487
512
39,8 49,3 10,9
24,9 44,3 30,8
16,4 38,4 45,2
11,3 35,9 52,8
.. .. ..
104,1 345
110,1 325
112,0 275
110,7 268
105,1 250
A 2001. évi népszámlálás időpontjában az őriszentpéteri otthonok 46%-a volt összkomfortos, 3 százalékponttal több mint a vidéki kisvárosokban. A lakások háromtizede komfortos, a komfort nélküli otthonok részesedése (12,1%) kismértékben meghaladta az 5000 főnél kisebb városok átlagát, a szükség és egyéb lakások hányada (3,9%) ugyanakkor elmaradt attól. A városban a hálózati ivóvíz ugyan teljes körűen biztosított, a gázhálózat kiépítése azonban csak az ezredforduló utáni években kezdődött meg. A 26 km hosszúságú gázvezetékre való rácsatlakozás egyelőre visszafogott, 2004 végén a háztartásoknak alig több mint ötöde használta ezt az energiaforrást. Közműellátottság, 2004 100
%
90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások aránya Őriszentpéter
Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya Vas megye
Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában
5000 főnél kisebb városok
A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése és a környező településeken keletkező szennyvíz befogadására és kezelésére szolgáló tisztítómű kialakítása is a vezetékes gázzal egyidejűleg kezdődött. A 2004. évi végi adatok szerint Őriszentpéteren 16,4 km hosszú közüzemi ivóvízvezeték mellett 4,6 km szennyvízcsatorna-hálózat létezett. A településen a közműolló csak lassan záródik. Egy kilométer vízhálózatra 280 méter szennyvízcsatorna jutott, amely a megyei átlagnak nem egészen kétharmadát, az 5000 lélekszámon aluli városok mutatójának pedig alig több mint négytizedét tette ki. 2004 végéig a lakások mindössze 35%-át kötötték rá a zárt rendszerű szennyvízcsatorna-hálózatra. A közcsatornán elvezetett szennyvizet a legmagasabb fokú eljárással tisztítják. Őriszentpéteren megoldott a 9
kommunális hulladék szervezett elszállítása. 2003 végén a rendszeres szemétgyűjtésbe a lakások 95%-át vonták be. A városban jó a vezetékes telefon-ellátottság. 2003 végén 1000 lakosra 341 távbeszélő fővonal jutott, amely valamelyest elmaradt a megyei átlagtól, de az ország hasonló népességkategóriájú településeinek átlagát jelentősen meghaladta. Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások nyújtásával áll az ügyfelek részére a teleház, melyet az országban az elsők között, 1997-ben alakítottak ki. A többfunkciós közösségi élettér információs pont, informatikai, oktatási, szociális és kulturális feladatokat lát el. Kábeltelevízió nincs a településen, a hálózat kiépítését a szórvány beépítettség nehezíti. A megyeszékhelytől, a gazdasági és szolgáltatási központoktól való jelentős távolság, továbbá a tömegközlekedés kötöttsége miatt a személygépkocsi-ellátottság területi összehasonlításban magas. 2004 végén 1000 lakosra 335 gépkocsi jutott, a megyei átlagnál 49-cel, a hasonló népességkategóriájú városok átlagánál pedig 67-tel több. Egészségügyi, szociális ellátás, intézményi ellátottság 2004-ben az alapellátást biztosító egészségügyi szolgálat keretében 2 háziorvos, egy házi gyermekorvos és 2 védőnő dolgozott a településen. Az egyik háziorvos látta el a kondorfai és a szalafői betegeket is. Ezen kívül fogorvos és heti egy alkalommal járóbetegszakellátást biztosító orvos rendel a városban. A betegellátás érdekében gyógyszertár működik a településen. 2005 szeptemberében tervezik a mentőállomás átadását. Szociális ellátást nyújtó intézmény egyelőre nincs a városban. Az önkormányzat az alapellátás keretében 2004-ben 17 rászoruló számára biztosított étkeztetést, további 5 személy részére emellett házi segítségnyújtást is. Őriszentpéteren az oktatási feladatokat egy 75 férőhelyes óvoda és egy általános iskola látja el. Az óvodát a városban élők mellett a körjegyzőséghez tartozó településen lakó gyermekek veszik igénybe. 2004-ben a férőhelyeinek kétharmadát használták ki. A beírt gyermekekről 7 óvodapedagógus gondoskodott. Az iskolát 5 település (a körjegyzőséghez tartozókon kívül Kondorfa) önkormányzata együttesen tartja fenn. 2004-ben 9 osztályban 179 tanulót 9 főállású pedagógus tanított. Az egy osztályra jutó tanulók száma (20) megegyezett az 5000 főnél kisebb városok átlagával, és mindössze eggyel haladta meg a Vas megyei értéket. A lakosság művelődését, ismeretszerzését biztosítja a 6800 kötetes önkormányzati könyvtár. A könyvellátottság ugyanakkor alacsony, a 100 lakosra jutó könyvek száma (5327) nem érte el a megyei és az 5000 fő alatti városok átlagát. Kulturális rendezvények lebonyolítására szolgál a művelődési ház. Őriszentpéteren a közbiztonságról a megyei rendőrkapitányság megbízottja gondoskodik, a tervek szerint egy éven belül megteremtik a rendőrőrs létesítésének feltételeit. A tűzoltás és a műszaki mentés feladatait önkéntes tűzoltók vállalták fel. Őriszentpéter, Vas megye legfiatalabb és egyben legkisebb városa kétségtelenül az Őrség gazdasági és idegenforgalmi centruma. A település sokat fejlődött az elmúlt években, számos kiemelkedő infrastrukturális beruházás történt, turisztikai vonzereje erősödött. A városra jellemző szolgáltatások igénybevételéhez, a városi érzet és hangulat megteremtéséhez ugyanakkor mindenképpen szükséges a közigazgatási és intézményi hálózat fejlesztése, új munkahelyek teremtése, még több vendégcsalogató program szervezése.
10
TÁBLÁZATOK
FONTOSABB ADATOK, MUTATÓK Megnevezés
Mértékegység
2003
2004
km2 fő fő/km2
33,56 1 283 38,2
33,56 1 278 38,1
aránya
% %
52,2 47,8
52,3 47,7
aránya
% % %
15,1 67,2 17,7
14,4 67,3 18,3
fő fő fő fő
7,7 5,4 2,3 –22,3
7,8 9,4 –1,6 –2,3
fő
35,9
44,6
TERÜLET, NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM A település területe Lakónépesség az év végén Népsűrűség A lakónépességből a férfiak a nők A népességből a 0-14 évesek 15-59 évesek 60 évesek és idősebbek
1 000 lakosra jutó élveszületés halálozás természetes szaporodás, illetve fogyás belföldi vándorlási különbözet
MUNKANÉLKÜLISÉG 1 000 lakosra jutó munkanélküli Regisztrált munkanélküliek közül a fizikai foglalkozásúak szellemi foglalkozásúak
aránya
% %
84,8 15,2
80,7 19,3
férfiak nők
aránya
% %
54,3 45,7
52,6 47,4
%
34,8
36,8
% % %
32,6 32,6 0,0
31,6 22,8 8,8
%
19,6
28,1
legfeljebb általános iskolai szakmunkásképző, szakiskolai középiskolai felsőfokú
végzettséggel rendelkezők aránya
A tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya a munkanélküliek körében
12
FONTOSABB ADATOK, MUTATÓK Megnevezés
Mértékegység
2003
2004
LAKÁSHELYZET, KÖZMŰELLÁTÁS, KÖZTISZTASÁG Lakásállomány
db
505
512
100 lakásra jutó lakos
fő
254
250
Épített lakás
db
6
7
Ebből: 4 és több szobás
db
3
4
fürdőszobával rendelkező
db
6
7
természetes személy által épített
db
6
7
saját használatra készült
db
6
7
családi házas formájú
db
6
7
Az épített lakások átlagos alapterülete
m
2
104,8
104,9
10 000 lakosra jutó épített lakás
db
46
55
Megszűnt lakás
db
1
–
100 épített lakásra jutó megszűnt lakás
db
17
–
háztartás
537
540
3 162
3 120
Villamosenergia fogyasztás Háztartási villamosenergia fogyasztó Egy háztartási fogyasztóra jutó évi villamosenergia fogyasztás
kWh
Gázfogyasztás Összes gázfogyasztó
db
96
130
Ebből: háztartási gázfogyasztó
db
82
113
Egy háztartási fogyasztóra jutó évi vezetékes gázfogyasztás
m3
1 134
1 124
Az összes gázcsőhálózat hossza
km
26,1
26,1
Gázzal fűtött lakás
db
82
113
db
486
496
m3 a)
35,1
32,8
Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza
km
16,2
16,4
Üzemelő közkifolyó
db
4
4
Vízellátás A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakás Egy lakosra jutó évi vízfogyasztás
a)
Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége alapján számított mutató. 13
FONTOSABB ADATOK, MUTATÓK Megnevezés
Mértékegység
2003
2004
LAKÁSHELYZET, KÖZMŰELLÁTÁS, KÖZTISZTASÁG (folytatás) Csatorna Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakás
db
126
181
Közcsatornába elvezetett összes szennyvíz mennyisége
1000 m3
15,4
19,8
Ebből: Háztartásokból elvezetett
1000 m3
9,7
13,3
Közcsatornába tisztítottan elvezetett összes szennyvíz mennyisége
1000 m3
15,4
19,8
3
15,4
43,8
Ebből: III. tisztítási fokozattal tisztított
1000 m
Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza
km
4,6
4,6
Ebből: elválasztó rendszerű
km
4,6
4,6
Egy km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat
m
284
280
kgO2/nap
151
151
2
..
479
412
2
3
eset óra
21 080 1 368
21 697 1 309
eset
1 556
1 513
fő
2
2
fő
14
17
fő
6
5
db
1
1
Közműves szennyvíztisztító berendezések kapacitása Hulladékszállítás Elszállított összes hulladék
1000 t
Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakás
db
EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS Háziorvos és házi gyermekorvos az év végén Háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek és meglátogatottak száma összesen Járóbeteg szakellátás évi rendelési ideje Évi gyógykezelési vizsgálati eset a járóbeteg szakellátásban Az év folyamán dolgozó védőnők átlagos száma A szociális alapellátás keretében csak étkezésben étkezésben és házi segítségnyújtásban is
fő
részesülők száma
Gyógyszertár
14
FONTOSABB ADATOK, MUTATÓK Megnevezés
Mértékegység
2003
2004
OKTATÁS, KÖZMŰVELŐDÉS Óvodai feladatellátási hely
db
1
1
Óvodai férőhely
fő
75
75
Óvodába beírt gyermek
fő
53
50
Óvodapedagógus
fő
7
7
100 óvodai férőhelyre jutó beírt gyermek
fő
71
67
Általános iskolai feladatellátási hely
db
1
1
Általános iskolai osztályterem
db
11
11
Általános iskolai tanuló
fő
195
179
Ebből: napközis
fő
88
80
fő
24
18
Egy osztályra jutó tanuló
fő
22
20
Általános iskolai főállású pedagógus
fő
22
21
A települési könyvtárak száma
db
1
1
Könyvtári egység (leltári állomány)
db
6 557
6 835
Kölcsönzött könyvtári egység
db
997
899
Beíratkozott olvasó 1 000 lakosra jutó könyvtári egység
fő db
146 5
124 5
első évfolyamos
GAZDASÁGI SZERVEZETEK Működő gazdasági szervezet
db
131
127
1 000 lakosra jutó működő gazdasági szervezet
db
102
99
Működő társas vállalkozás
db
26
30
Ebből: korlátolt felelősségű társaság
db
6
10
betéti társaság
db
17
17
szövetkezet
db
1
1
Működő egyéni vállalkozás
db
75
67
Működő vállalkozás összesen
db
101
97
15
FONTOSABB ADATOK, MUTATÓK Megnevezés
Mértékegység
2003
2004
GAZDASÁGI SZERVEZETEK (folytatás) Működő vállalkozás gazdasági áganként: A,B
mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás
db
8
10
bányászat, feldolgozóipar, C,D,E villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás
db
11
11
F
építőipar
db
18
18
G
kereskedelem, javítás
db
15
12
H
szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
db
15
13
I
szállítás, raktározás, posta, távközlés
db
3
3
K
ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás
db
17
17
db
98
92
db
2
4
db
1
–
50–249 főt
db
–
–
250 főnél többet
db
–
1
1 000 lakosra jutó működő vállalkozás
db
79
76
Működő nonprofit szervezet
db
22
21
1 000 lakosra jutó működő nonprofit szervezet
db
17
16
10 főnél kevesebbet 10–19 főt 20–49 főt
foglalkoztató működő vállalkozás
KÖZLEKEDÉS, TÁVKÖZLÉS Személygépkocsi-állomány 1 000 lakosra jutó személygépkocsi Teherszállító gépjármű Ebből: áruszállító tehergépkocsi Motorkerékpár Vontató
db db db db db db
421 328 53 49 25 2
430 336 58 53 24 3
Távbeszélő fővonal (ISDN vonalakkal együtt) Ebből: egyéni üzleti ISDN vonal 1 000 lakosra jutó távbeszélő fővonal
db db db db db
437 339 51 42 341
.. .. .. .. ..
16
FONTOSABB ADATOK, MUTATÓK Megnevezés
Mértékegység
2003
2004
KISKERESKEDELEM, VENDÉGLÁTÁS Kiskereskedelmi üzlet a) Ebből: élelmiszer jellegű üzlet és áruház iparcikk jellegű üzlet és áruház ruházati szaküzlet vasáru-, festék-, üveg szaküzlet könyv-, újság-, papírárú-szaküzlet egyéb máshova nem sorolt iparcikkszaküzlet gépjárműüzemanyag-töltő állomás A kiskereskedelmi boltokból az egyéni vállalkozások által üzemeltetettek aránya 1 000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzlet
db db db db db db
21 5 1 4 1 1
20 4 1 3 1 1
db db
5 1
6 1
% db
42,9 16
45,0 16
Vendéglátóhely Ebből: étterem, cukrászda bár, borozó munkahelyi vendéglátóhely A vendéglátóhelyekből az egyéni vállalkozások által üzemeltetettek aránya
db db db db
5 3 1 1
5 3 1 1
%
100,0
100,0
293 3 875 4,6 10 121 4,1
110 1 293 3,4 2 982 1,5
226
86
142 488 0,4 1 219 0,2
140 381 1,8 1 079 2,3
IDEGENFORGALOM Kereskedelmi szálláshelyek Férőhely Vendég Ebből: a külföldiek aránya Vendégéjszaka Ebből: a külföldiek aránya 1 000 lakosra jutó kereskedelmi szállásférőhely Magánszálláshelyek Férőhely Vendég Ebből: a külföldiek aránya Vendégéjszaka Ebből: a külföldiek aránya
a)
db fő % éjszaka % db db fő % éjszaka %
Gyógyszertár nélkül. 17
