KÖZLÖNYFIGYELÉS 2010. december Magyar Közlöny 183. szám megjelenés december 3. A Kormány 1268/2010. (XII. 3.) a 2010. évi Korm. határozata intézkedésekről
költségvetési
egyenleg
teljesítéséhez
szükséges
A Kormány elrendeli, hogy az irányítása alá tartozó fejezetek (ideértve a fejezethez tartozó költségvetési szerveket és fejezeti kezelésű előirányzatokat) 2010. december hónapjában összességében nem teljesíthetnek nagyobb összegű kiadásokat, mint a 2010. november hónapban teljesített összeg. A fejezetenkénti összegeket a melléklet tartalmazza. A Kormány felhatalmazza az államháztartásért felelős minisztert, hogy abban az esetben, ha valamely fejezet 2010. december havi kiadása a melléklet szerinti mérték 95%-át eléri, illetve meghaladja, azonnal intézkedést tegyen a Magyar Államkincstár felé a további pénzügyi teljesítések tárgyévi felfüggesztése érdekében. Magyar Közlöny 184. szám megjelenés december 7. 2010. évi CXXXV. törvény
egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról
A törvény az EU jognak való megfelelés mellett javítja a magyar migrációs joganyag koherenciáját, növelve ezzel a jogbiztonságot, hatékonyabbá teszi az illegális migráció, illetve a migrációs indíttatású visszaélések (menedékjoggal, családegyesítési joggal való visszaélés, érdekházasságok) elleni küzdelmet. 2010. évi CXXXVI. törvény
az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosításáról*
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosításával január 1-től a kamarába azt lehet felvenni, aki a korábbi előírásokon túl legalább egy évig ügyvédi, ügyvédjelölti vagy alkalmazott ügyvédi joggyakorlatot folytatott. Magyar Közlöny 185. szám megjelenés december 8. Magyar Közlöny 186. szám megjelenés december 9. Magyar Közlöny 187. szám megjelenés december 10. Magyar Közlöny 188. szám megjelenés december 11. 2010. évi CXLVII. törvény
egyes rendészeti módosításáról* *
tárgyú
és
az
azokkal
összefüggő
törvények
A rendőrséggel szemben fennálló szakmai igények, a közbiztonság helyzetének javítására irányuló célkitűzések teljesítéséhez, továbbá Magyarországnak a rendőrség feladataival összefüggő egyes jogharmonizációs kötelezettségei teljesítéséhez szükséges volt a hatályos szabályozási környezet megfelelő átalakítása. A törvényjavaslat ennek érdekében tartalmazza a rendészeti tárgyú – elsősorban a rendőrség szervezetére és a rendőrség hivatásos állományának szolgálati viszonyára vonatkozó –, valamint az ezzel összefüggő más törvények módosítását. A szabályozás kialakítását alapvetően meghatározza a feladat-ellátás hatékonyságának növelésére, a belügyminiszter irányítása alatt álló szervek tevékenységében megnyilvánuló párhuzamosságok megszüntetésére, az intézkedések jogszerűségének fokozására, az államigazgatás tisztaságának növelésére vonatkozó társadalmi igény. A törvény kiterjeszti a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv hatáskörét a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben (a továbbiakban: Rtv.) meghatározott szervek bűnmegelőzési és bűnfelderítési ellenőrzésére is.
A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv bűnmegelőzési ellenőrzést végez, felderíti a hatáskörébe tartozó bűncselekményeket, ellenőrzi a hivatásos állomány tagjai kifogástalan életvitelét, és gondoskodik a megbízhatósági vizsgálatok folytatásáról. A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv feladatai között új elemként jelenik meg a megbízhatósági vizsgálat. A megbízhatósági vizsgálat (a külföldi példákban ún. integritás teszt) a nemzetközi gyakorlatban is működik, mint az ellenőrzés egyik eszköze. A nemzetközi gyakorlatban a megbízhatósági vizsgálat elrendelése ügyészi közreműködéshez kötött, így az ügyész olyan külső kontroll szerepét tölti be, amely hozzájárul a vizsgálatok objektivitásához. Az önkormányzatok és a közrend védelmében, a társadalmi bűnmegelőzési feladatok megvalósításában a közterület-felügyeletre is rendkívül fontos szerep hárul. E feladatok hatékonyabb ellátása érdekében indokolt lehetővé tenni, hogy az önkormányzat – szervezetalakítási jogával élve – költségvetési szerv belső szervezeti egységeként is működtethessen közterület-felügyeletet. Ez a belső szervezeti egység lehet például az önkormányzati rendészeti feladatokat ellátó költségvetési szerv belső szervezeti egysége, de akár más költségvetési szerv belső szervezeti egysége is. A módosítás eredményeként bővül a közterület-felügyelők illetékességi területe. Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő közösségi közlekedési eszköz tekintetében az ellenőrzés nem az utazási jogosultságra vonatkozik, hanem a közlekedési eszköz rongálásának a megakadályozására. Új elem, hogy a jármű elszállításáról az intézkedéssel egyidejűleg a felügyelet értesíti a rendőrséget. A felügyelet az (1) bekezdés alapján elszállított jármű forgalmi rendszámát – tájékoztatás céljából – a felügyeletet működtető önkormányzat polgármesteri hivatalának honlapján közzéteszi. Az önálló költségvetési szervként vagy költségvetési szerv belső szervezeti egységeként létrehozott felügyelet az (1) bekezdés alapján elszállított jármű forgalmi rendszámát a költségvetési szerv saját honlapján is közzéteszi. Magyar Közlöny 189. szám megjelenés december 14. A nemzetgazdasági miniszter a 2011. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről 7/2010. (XII. 14.) NGM rendelete A 2011. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő: a) március 19., szombat munkanap, március 14., hétfő pihenőnap, b) november 5., szombat munkanap, október 31., hétfő pihenőnap. Magyar Közlöny 190. szám megjelenés december 15. A Kormány 277/2010. (XII. 15.) a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) Korm. Korm. rendelete rendelet módosításáról
A 2011-től bekövetkező kormányhivatali integrációra tekintettel egészítik ki a képesítési előírásokat a Jogi segítségnyújtással, áldozatsegítéssel és pártfogó felügyelettel összefüggő feladatkörrel, és a Munkavédelmi és munkaügyi igazgatási és hatósági feladatkörrel. A Kormány 1278/2010. (XII. 15.) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásáról Korm. határozata A Kormány felismerve, hogy a közszolgálaton belül a polgári közigazgatás, a rendvédelem, a honvédelem és a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományában a hivatástudat és a szakértelem erősítése összehangolt és tervezett utánpótlásképzést tesz szükségessé, továbbá a pályaelhagyás helyett a társadalom számára hatékony munkavégzés biztosítására és a nyugdíjazás utáni életszakaszra a közszolgálati pályaorientációt támogató továbbképzési rendszert kell működtetni, a közszolgálati felsőfokú szakemberképzést egységes intézményi alapokra kívánja helyezni.
A Kormány a honvédelmi és katonai felsőoktatást végző Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a rendvédelmi és rendészeti felsőoktatást képviselő Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetemtől különváló, a közigazgatási felsőoktatást alaptevékenységként folytató Közigazgatástudományi Kar egyesülésével – a három intézmény hagyományainak megőrzése mellett, a szorosabb oktatási és kutatási együttműködés, valamint a hatékonyabb működtetés érdekében – elrendeli a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozását. A Kormány 1292/2010. (XII. 15.) Korm. határozata
A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakítását megalapozó intézkedésekről szóló 1191/2010. (IX. 14.) Korm. határozat 3. és 5. pontja alapján a szervezeti integrációban részt vevő költségvetési szerveknél meglévő üres, valamint megüresedő álláshelyek nem tölthetőek be, illetve az azokra jutó rendszeres és nem rendszeres személyi juttatás előirányzat a munkaadókat terhelő járulékokkal együtt nem használható fel. Magyar Közlöny 191. szám megjelenés december 16. 2010. évi CXLVIII. törvény
a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról
Többek között módosult az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet: I. A házasság, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli megkötése, létesítése, továbbá a munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként a települési önkormányzat rendeletében meghatározott mértékű díjat kell fizetni. A hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötésben, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében közreműködő anyakönyvvezetőt választása szerint a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben meghatározott szabadidő egésze vagy egy része helyett az önkormányzati rendeletben meghatározott mértékű díjazás illeti meg. Nem köthető házasság, illetve nem létesíthető bejegyzett élettársi kapcsolat a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaszüneti napon.” II. Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „A hazai anyakönyvezést a lakóhely, annak hiányában tartózkodási hely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, illetve az illetékes konzuli tisztviselőnél kell kérni. Az állampolgárság megszerzésére irányuló eljárás kezdeményezésekor a hazai anyakönyvezés iránti kérelmet az állampolgárság megszerzésére irányuló kérelemmel együtt kell előterjeszteni. Ha magyar állampolgár külföldön történt születéséről, házasságkötéséről, bejegyzett élettársi kapcsolatáról vagy halálesetéről az anyakönyvvezető vagy a konzuli tisztviselő tudomást szerez, az anyakönyvezést hivatalból kezdeményezi.” III. Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 42/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy a) rendeletben határozza meg a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése engedélyezésének szabályait, b) rendeletben szabályozza a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként az önkormányzat részére, valamint az anyakönyvvezető részére fizetendő díj mértékét.” IV. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 2012. január 1-jén lép hatályba. Magyar Közlöny 192. szám megjelenés december 17.
2010. évi CLII. törvény
egyes törvényeknek a naptári napban való határidő-számítással összefüggésben történő módosításáról
A módosítás eredményként az egyes eljárási határidők három munkanapról öt napra, öt munkanapról nyolc napra, nyolc munkanapról tíz napra, tíz munkanapról tizenöt napra, tizenöt munkanapról húsz napra, huszonkét munkanapról harminc napra, harmincöt munkanapról pedig ötven napra módosulnak.
2010. évi CLIII. törvény
a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról
- Többek közt módosult a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény: A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörében történt változás: Bővült a felsorolás a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, az éven túli hitelfelvétel, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása;” Az Ötv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A képviselő-testület határozza meg bizottsági szervezetét, és választja meg bizottságait. A képviselő-testület a száz, vagy a száznál kevesebb lakosú településen bizottságot nem választ, a bizottság feladatait a képviselőtestület látja el. A képviselő-testület a kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottságot választ. Törvény más bizottság megalakítását is elrendelheti.” Az Ötv. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az ezernél kevesebb lakosú, megyén belüli községek, amelyek közigazgatási területét legfeljebb két település közigazgatási területe választja el, az igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn. Ezer és ezernél több, de kétezernél kevesebb lakosú község is részt vehet körjegyzőségben, körjegyzőség székhelye kétezernél több lakosú település is lehet. A körjegyzőség fenntartásának költségeihez az érdekelt képviselő-testületek – eltérő megállapodás hiányában – a településük lakosságszámának arányában járulnak hozzá.” Az Ötv. 92/A. §-ában bekövetkezett változások következtében a könyvvizsgálatra köteles önkormányzatok a Belügyi Közlöny helyett a Hivatalos Értesítőben kötelesek közzétenni a pénzügyi beszámolójukat. Új elem, hogy, amennyiben a helyi önkormányzat éven túli hitelt vesz fel, vagy kötvényt bocsát ki, a képviselőtestület elő zetesen köteles könyvvizsgálót megbízni és a könyvvizsgáló köteles a tervezett kötelezettségvállalással kapcsolatos szakmai véleményét a képviselő-testülettel ismertetni. Az elő zetes véleményről a képviselő-testület a pénzügyi szolgáltatást nyújtó pénzintézetet köteles tájékoztatni. Az éven túli hitelfelvételről és kötvénykibocsátásról a képviselő-testület minősített többséggel dönt. Módosult a helyi adókról szóló 1990. évi C törvény 40. § (2) bekezdése, mely szerint 2011-től az „ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként legfeljebb 5000 forint.” Módosult az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15/A. §-a, mely szerint: „Az államháztartás alrendszereiből nyújtott, nem normatív, céljellegű, működési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjének nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program meg valósítási helyére vonatkozó adatokat – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kincstár honlapján közzé kell tenni legkésőbb a döntés meghozatalát követő harmincadik napig. A közzétételhez szükséges adatokat a támogatást odaítélő szervezet – a támogatásra vonatkozó döntés meghozatalát követő tizenöt napon belül – közvetlenül szolgáltatja a kincstárnak. A támogatást odaítélő szervezet vagy irányító szerve hivatalos lapjában vagy honlapján is közzéteheti ezen adatokat. (2) Helyi önkormányzat támogató esetében az (1) bekezdésben foglalt adatokat az önkormányzat hivatalos lapjában vagy honlapján kell közzétenni legkésőbb a döntés meghozatalát követő harmincadik napig. Hivatalos lap vagy honlap hiányában a közzétételre a helyben szokásos módon kerülhet sor. (3) Honlapon történő közzététel esetén a támogatásra vonatkozó döntés meghozatalától számított öt évig biztosítani kell az (1) bekezdésben foglalt adatok hozzáférhetőségét.
(4) A közzétételre nem kerül sor, ha – az (1)–(2) bekezdésben a közzétételre meghatározott határidő letelte előtt – a támogatást visszavonják, vagy a támogatásról a kedvezményezett lemond. Az (1)–(2) bekezdésben a közzétételre meghatározott határidőt követően visszavont, vagy a kedvezményezett által lemondott támogatás esetén a honlapon közzétett adatokat haladéktalanul törölni kell. (5) A közzététel mellőzhető, ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet kettőszázezer forint alatti támogatási összegre vonatkozóan ezt lehetővé teszi. Az Áht. 63. § új (9)–(10) bekezdése szerint a törvényben szereplő, kincstár által benyújtott beszedési megbízások teljesítése céljából a helyi önkormányzat köteles a felhatalmazást a számlavezető hitelintézet részére megadni. A kötelezettség elmulasztása esetén a kincstár értesítése alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a költségvetési támogatás folyósítását a kötelezettség teljesítéséig felfüggeszti. 195/2010. határozat
(XII.
17.)
AB
Lakásrendeletben nem szabályozható a helyiségbérleti díj minimális mértéke, mely, így ellentétes a lakások és helyiségek bérletéről, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 36. § (2) bekezdésében, illetve 38. § (1) bekezdésében foglalt azon előírásokkal, melyek szerint a helyiségbér mértékét az önkormányzati rendelet nem szabályozhatja, illetve a helyiségbér szabad megállapodás tárgya. Egy szolgáltatás legalacsonyabb árának meghatározása a hatósági ármegállapítás fogalomkörébe tartozik, tehát a helyiségbér mértékének olyan szabályozását jelenti, amelyre vonatkozóan az önkormányzat képviselő-testülete hatáskörrel nem rendelkezik. Ellentétes az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 108. § (1) bekezdésének versenyeztetési eljárást előíró szabályával az rendelkezés, hogy a bérbe adott helyiséget csak a bérlő részére lehet elidegeníteni 196/2010. határozat
(XII.
17.)
AB
Alkotmányellenes előírni, hogy az önkormányzat tulajdonában álló lakásokat, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségeket csak a bérlő számára lehet értékesíteni, mert figyelmen kívül hagyja az értékhatár feletti vagyontárgyak értékesítésének esetére előírt versenyeztetési kötelezettséget, és ezáltal ellentétes az Áht. 108. §ában foglalt rendelkezéssel. 197/2010. határozat
(XII.
17.)
AB
Alkotmányellenes önkormányzati rendeletben felhatalmazás nélkül szabályozni a napidíjat. 198/2010. határozat
(XII.
17.)
AB
Alkotmányellenes megtiltani közterület-használati hozzájárulás megadását mozgóboltból történő árusításra. Magyar Közlöny 193. szám megjelenés december 20. Magyar Közlöny 194. szám megjelenés december 21. 288/2010. rendelet
(XII.
21.)
Korm. a fővárosi és megyei kormányhivatalokról
A közigazgatási hivatalok jogutódjaiként január 1-jével megalakultak a kormányhivatalok.
A kormányhivatal a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve. A korábbi közigazgatási hivatal alkotja a kormányhivatal törzshivatalát kiegészülve az integrációban érintett szervezetek funkcionális feladataival (humánpolitika, pénzügyi adminisztráció, informatika, jogi tanácsadás, nemzetközi kapcsolatok), valamint az Oktatási Hivatal is ide integrálódik főosztályként. Ehhez csatlakozik tizennégy korábbi állami hivatal megyei szervezete, amelyek ezután a kormányhivatal szakigazgatási szerveiként végzik szakmai munkájukat. A kormányhivatal szakigazgatási szervei január 1-től a következők: Szociális és Gyámhivatal Építésügyi Hivatal Igazságügyi Szolgálat Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Erdészeti Igazgatóság Földművelésügyi Igazgatóság Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóság Földhivatal Egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Munkaügyi Központ Munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Kulturális Örökségvédelmi Iroda Népegészségügyi szakigazgatási szerv Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság Közlekedési Felügyelőség Az átalakítással párhuzamosan január 3-án megnyíltak ügyfélszolgálati irodák, kormányablakok, melyek valóban egyablakos ügyintézést tesznek lehetővé, azaz olyan egységes közigazgatási rendszer kiépítése a cél, ahol minden polgár a lakóhelyéhez lehető legközelebb, lehetőleg egy helyen, a legteljesebb információ birtokában, a leggyorsabban intézhesse el ügyeit.
289/2010. rendelet
(XII.
21.)
Korm. egyes kormányrendeleteknek a naptári napban való határidő-számítással összefüggésben történő módosításáról
19/2010. (XII. 21.) KIM rendelet a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet módosításáról A jogszabály tervezetét a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan, közérthetően és ellentmondásmentesen kell megszövegezni.” A jogszabály tervezetében olyan jogszabály szövegére, amellyel a jogszabály az Alkotmány alapján nem lehet ellentétes, hivatkozás alkalmazásával utalni lehet, ha a jogalkalmazás megkönnyítése vagy a jogszabály megfogalmazása ezt megköveteli.” Pontosításra került a merev hivatkozás módszere. Nem kell a jogszabály tervezetében a jogszabály személyi hatályáról külön rendelkezni, ha az a jogszabály tervezetének egyéb rendelkezései alapján egyértelmű.” Nem kell a jogszabály tervezetében a jogszabály területi hatályáról külön rendelkezni, ha az a jogszabály tervezetének egyéb rendelkezései alapján egyértelmű. Magyar Közlöny 195. szám megjelenés december 22.
11/2010. (XII. 22.) NGM–BM együttes rendelet
A helyi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat 2009. évben egyes központi költségvetési kapcsolatokból megillető forrásokról szóló 2/2009. (I. 30.) PM–ÖM együttes rendelet
végrehajtásának elszámolásáról Magyar Közlöny 196. szám megjelenés december 22. 2010. évi CLXI. törvény
egyes büntető tárgyú törvények módosításáról
A Javaslat – reagálva a társadalmi és szakmai igényekre – úgy módosítja a fogolyszökés tényállását, hogy büntethetővé váljon a lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet szabályainak megszegése . 7/2010. (XII. 22.) BM rendelet
a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény végrehajtásáról szóló 11/2000. (II. 23.) BM rendelet módosításáról
1. melléklet 15. Az önkormányzati szabálysértési hatóságok a nyomtatvány számítógépes programmal, vagy papíralapon történő kitöltésével készítik el az adatszolgáltatásukat. A számítógépes programmal kitöltött nyomtatványt elektronikus úton, a papíralapon kitöltött nyomtatványt kézbesítő útján minden év január 15. napjáig felterjesztik a megyei (fővárosi) kormányhivatalnak, egy kinyomtatott példányát irattárazzák. 16. A felterjesztett, kitöltött nyomtatványok I. és II. táblája alapján a megyei (fővárosi) kormányhivatal számítógépes programmal külön-külön összesíti a községi önkormányzati szabálysértési hatóságok, valamint a városi (megyei jogú városi) önkormányzati szabálysértési hatóságok adatszolgáltatását. 17. A megyei kormányhivatal számítógépes programmal háromféle összesítést készít. Külön összesíti a községi szabálysértési hatóságok tevékenységének adatait, és külön összesíti a városi (megyei jogú városi) szabálysértési hatóságok jelentéseit, végül az összes önkormányzati szabálysértési hatóságra vonatkozóan (községi és városi adatok együtt) készít megyei összesítést. A Fővárosi Kormányhivatal a fővárosi kerületi (kerületközi) szabálysértési hatóságok adatairól készít számítógépes programmal összesítést. 18. A megyei (fővárosi) kormányhivatal a számítógépes programmal összesített adatokat, elektronikus úton, minden év január 31-ig a Belügyminisztériumnak terjeszti fel. 19. Az önkormányzati szabálysértési ügyintézés adatszolgáltatásához kapcsolódóan továbbra is jelenteni kell a 18. pontban írt határidőig a közterület-felügyelők, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatala erre felhatalmazott ügyintézője helyszíni bírságolásának ügyfajtánkénti és összesített adatait.” 44/2010. (XII. 22.) VM rendelete a 2011. évi iskolatej program szabályozásáról 2011. január 1. és 2011. december 31. közötti időszakra meghirdetett iskolatej programban a közoktatási törvény 20. § (1) bekezdés a)–d) pontjaiban és (2) bekezdésében foglalt közoktatási intézményekben óvodai nevelésben részt vevő gyermekek (a továbbiakban: óvodások), általános iskolai nevelésben-oktatásban részt vevő tanulók (a továbbiakban: általános iskolai tanulók), a középiskolai és szakiskolai nevelésben-oktatásban részt vevő tanulók (a továbbiakban: középfokú iskolai tanulók), valamint gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelésbenoktatásban részt vevő tanulók vehetnek részt. (2) Az iskolatej program keretében óvodásonként, általános iskolai tanulónként, középfokú iskolai tanulónként, valamint gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő tanulónként foglalkozási és tanítási naponként átlagosan legfeljebb 0,25 liter tej egyenértékkel megegyező mennyiség erejéig az e rendeletben meghatározott tejtermékek után támogatás igényelhető. Magyar Közlöny 197. szám megjelenés december 23. 2010. évi CLXIII. törvény
a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról
Jogszabály a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendelete
2010. évi CLXIV. törvény
a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról
Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni annak a polgármesternek a megbízatását, a) akit a közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltottak, b) akit bűntett miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, c) akinek az állammal szemben – a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően – köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül – részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően – nem rendezi, d) akinek kényszergyógykezelését a bíróság jogerősen elrendelte.” (2) Az Ötv. 33/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A polgármester köteles az ellene indított büntetőeljárás során az első tárgyalás időpontjáról, illetve a bűnösséget megállapító jogerős ítéletről az idézés, illetve a jogerős ítélet kézhezvételétől számított három napon belül tájékoztatni a képviselő-testületet, a helyi választási bizottságot és a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet.” Az Ötv. 34. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester megbízatása megszűnik, ha a képviselőtestület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.” A megyei jogú város közgyűlése – a 36. § (1) bekezdésében foglalt szabályok szerint – több aljegyzőt is kinevezhet.” A megyei közgyűlés tisztségviselői: az elnök, egy vagy több alelnök. Lehetőség van a közgyűlés tagjain kívüli személy alelnöknek történő megválasztására. 2010. évi CLXV. törvény
a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról*
Pontosításra került az alpolgármester tisztségének megszűnése, aban az esetben, ha képviselővé választották. Az alpolgármester e tisztsége megszűnik, amennyiben önkormányzati képviselőnek megválasztották, akkor a képviselő-testület alakuló ülésének napján, 305/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet
a 2011. évi népszámlálás végrehajtásával kapcsolatos egyes feladatokról
A megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője a népszámlálás területi előkészítési és összeírási időszakára megyei (fővárosi) közigazgatási népszámlálási felelőst jelöl ki. (2) A megyei (fővárosi) közigazgatási népszámlálási felelősnek a népszámlálás területi előkészítésével és az adatfelvétel végrehajtásával összefüggő feladatai: a) a települési népszámlálási felelősök kötelezettségei teljesítésének elősegítése; b) a települési feladatok jogszabályokban és az útmutatókban szabályozott lebonyolításának, valamint a feladatvégzés ütemességének érdekében folyamatos együttműködés a KSH megyei (fővárosi) felelősével. 117/2010. (XII. 23.) ME határozat
A fővárosi és megyei kormányhivatalokat vezető kormánymegbízottak kinevezéséről
Magyar Közlöny 198. szám megjelenés december 27.
314- 329/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet
A fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek kijelöléséről
Magyar Közlöny 199. szám megjelenés december 28. 342/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet
A kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből, valamint fejezeti kezelésű előirányzatból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről
a fővárosi, megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) a Nek. tv. 30/F. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezésére álló valamennyi települési és területi kisebbségi önkormányzati testületi jegyzőkönyvet – annak a kormányhivatalhoz történő beérkezését követő három napon belül elektronikus úton vagy papíralapon (zárt ülés esetén kizárólag papíralapú határozat-kivonatot) – megküldi a Wekerle Sándor Alapkezelőnek (a továbbiakban: Alapkezelő) és a kisebbségpolitikáért felelős állami szerv vezetőjének (a továbbiakban: Támogató). Általános működési támogatásra a támogatási évben január 10-éig a kormányhivatal által a Támogatónak és az Alapkezelőnek megküldött értesítésben szereplő, és a Támogatónak a Kincstárhoz intézett támogatás utalására vonatkozó rendelkező levele keltének időpontjában működő települési és területi kisebbségi önkormányzat jogosult. A feladatalapú támogatás megállapítására igénybejelentés, továbbá a feladatalapú támogatás alapjául szolgáló időszakban keletkezett legalább négy testületi ülés, a közmeghallgatás jegyzőkönyveinek az e rendelet 1. számú mellékletét képező szempontrendszer szerinti feldolgozása alapján kerülhet sor. 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelete
a kormányzati célú hálózatokról
Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, kormányzati célú hálózatot az alábbi felhasználók vehetnek igénybe, és kormányzati célú hálózathoz az alábbi felhasználók csatlakozhatnak: a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint államigazgatási feladatot vagy hatósági hatáskört ellátó helyi önkormányzati szerv, valamint a köztestület; és az általuk alapított költségvetési szerv és kizárólagos tulajdonukban álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság; az előzőekben meghatározottak által felhatalmazott, a hálózatot a nevükben és feladataikhoz kapcsolódóan használó természetes személyek; Magyar Közlöny 200. szám megjelenés december 30. 2010. évi CLXIX. törvény
A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről
A törvény meghatározza a versenytárgyalás, valamint a közbeszerzések értékhatárát, tartalmazza a köztisztviselők és a közalkalmazottak illetményalapját, a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria keretét. Rögzíti egyes szociális és gyerekvédelmi ellátások összegét. A mellékletekben a törvény tartalmazza - a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásait, - az önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatokat - a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatását (6. melléklet) - az önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásait 2010. évi CLXX. törvény
egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról
A módosítás lehetőséget ad a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nőknek, hogy teljes összegű öregségi nyugdíjba mehessenek. 2010. évi CLXXI. törvény
egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról
Módosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény jövedelem fogalma, bevezetésre kerül a bérpótló juttatás (a korábbi rendelkezésre állási támogatás helyett) A települési önkormányzat rendeletében a bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltételeként előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő. A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – fel kell szólítania. A bérpótló juttatásra való jogosultság esetében nem kétévente, hanem évente történő felülvizsgálatot ír elő a törvény, mivel a bérpótló juttatás esetében évente meg kell vizsgálni, hogy a jogosult legalább 30 nap időtartamban folytatott-e keresőtevékenységet, illetve részt vett-e munkaerő-piaci programban, képzésben. 2011. szeptember 1-től hatályos módosítás kiemeli, hogy lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Változik a normatív lakásfenntartási támogatásra jogosultság, a lakásfenntartási kiadások összege nem feltétel, de a vagyon hiánya és a jövedelem mértéke. A térítési díjak szabályozásában változás, hogy az egyedi önkormányzati rendeletek helyett a fenntartó önkormányzati társulás vagy többcélú kistérségi társulás, akkor a társulási megállapodásban erre kijelölt települési önkormányzat alkot rendeletet a társulási megállapodásban meghatározottak szerint. A Szociális igazgatási bírság részletszabályai a módosítással törvényi szintre kerülnek és egyidejűleg differenciálódnak a bírságösszegek. Az engedély nélkül nyújtott szociális szolgáltatás miatt kiszabható szociális igazgatási bírság legmagasabb összegének jelentős emelése komoly visszatartó erővel bírhat, így hozzájárulhat az illegális szolgáltatást nyújtók számának visszaszorításához. Az önköltségszámítás szabályának módosulása miatt már nem indokolt bírságolni az intézményi térítési díj megállapítására vonatkozó szabályok megszegéséért, ezért módosul a korábbi bírságolási tényállás: az intézményi térítési díj megállapításának elmulasztása is bírságolható lesz. A módosítás szerint a térítési díj megállapításakor a teljes kiadási költségnem figyelembe vétele szükséges ahhoz, hogy az intézményi működőképesség fenntartható legyen. Valamennyi alapszolgáltatás esetében egyéni jövedelemszámítás kerül bevezetésre: étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében megszűnik a családi jövedelemszámítás. A módosítással valamennyi szolgáltatásnál egységes – egyéni – jövedelemszámítási mód lesz. Az intézményi térítési díjat a fenntartó, a személyi térítési díjat az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg. Étkeztetés esetében a települési önkormányzatok eddig nem határozhatták meg jogosultsági feltételként az igénylők jövedelmi helyzetét, a módosítással azonban erre lehetőség nyílik, így az önkormányzati szabadság elve teljes mértékben érvényesül. A jövedelmi helyzet jogosultsági feltételként történő meghatározása lehetőséget teremt arra, hogy az önkormányzatok a legnehezebb anyagi körülmények között élők étkeztetésének biztosítására kiemelt figyelmet fordítsanak, amivel a szolgáltatás hozzáférésének garanciális elemei is erősödnek. Az iskoláztatási támogatást július helyett augusztus hónapban kell kifizetni.
Változik a gyermekek napközbeni ellátása (a továbbiakban: gyermekétkeztetés) intézményi térítési díjának alapja ugyanis abba a bölcsődéknél az élelmezés nyersanyagköltsége mellett a nyersanyagköltség legfeljebb 50%-át kitevő rezsiköltség egy ellátottra jutó napi összege is benne lehet. 2010. évi CLXXII. törvény
egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításával változott a közút területén, a közút felett és mellett elhelyezhető tárgyak köre. A közlekedési hatóság a tilalom megszegőjét a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására kötelezi. A közút kezelője a közlekedési hatóság rendelkezése alapján az eltávolítást - a kötelezett költségére és veszélyére - elvégezheti vagy elvégeztetheti. 352/2010. (XII. 30.) Korm. rendelete
a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2011. évi kompenzációjáról
357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelete
a szociális szolgáltatási tárgyú kormányrendeleteknek az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvénnyel összefüggő módosításáról
Módosult a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet Meghatározásra került az intézményi és a személyes térítési díj kivetésének alapja. 358/2010. (XII. 30.) Korm. rendelete
egyes kormányrendeleteknek a pénzbeli szociális ellátásokkal összefüggő módosításáról
A bérpótló juttatás bevezetése miatt a vonatkozó szabályok átvezetése történt meg a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet módosításával. Változott az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozat kötelező tartalma. Rögzítették, hogy a rendszeres szociális segély Szt. 37. § (5) bekezdése szerinti legmagasabb összege 2011. január 1-jétől 60 600 Ft. 359/2010. (XII. 30.) Korm. rendelete
a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint az egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 140/2010. (IV. 28.) Korm. rendelet módosításáról
Módosult a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelete
egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvényhez kapcsolódó módosításáról
Módosult a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet A változás érinti az örökbefogadás során elvégzendő környezettanulmányt, a kapcsolattartás szabályozását, az átmeneti nevelésbe vételt, az óvodáztatási és iskoláztatási támogatás központi igénylését
27/2010. (XII. 30.) NEFMI rendelete
a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet módosításáról
A módosítás kiemeli, hogy a szociális ellátásokat szóban vagy írásban kell kérelmezni. Felsorolja azon ellátásokat, melyeknél orvosi igazolást, valamint jövedelemnyilatkozatot kell csatolni. Magyar Közlöny 201. szám megjelenés december 30. 2010. évi CLXXIV. törvény
a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról
A kormánytisztviselői törvényhez hasonlóan bevezetésre kerül az indokolás nélküli felmentés lehetősége. Azokban a törvényi esetekben, amelyeknél kötelező a felmentés, megmarad az indokolási kötelezettség. A felmentési idő két hónap. A hivatali szerv az eddigi 30% helyett 50%-al emelheti meg a tárgyévet megelőző év szakmai munkája értékelése alapján a tárgyévre vonatkozóan a köztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét. Megerősítésre került, hogy a jegyző részére a polgármester - a teljesítményértékeléstől függően - személyi illetmény megállapítására is jogosult. A módosítással megszűnt az a korlátozás, hogy a testület hivatalánál a létszám legfeljebb 20%-áig adható személyi illetmény. 10 000 feletti lakosú településen, valamint a körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál, megyei jogú városi önkormányzatnál, megyei önkormányzatnál, fővárosi kerületi, fővárosi önkormányzatnál osztályvezetői és főosztályvezető-helyettesi szintnek megfelelő vezetői megbízáson túl további vezetői megbízás is adható.
2010. évi CLXXV. törvény
a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról
A törvény visszaállította a 2009 el őtti szabályozást, azaz magasabb vezetői, vezetői beosztás csak megbízással, az eredeti munkakör mellett legyen ellátható . A megbízás időtartama korlátozásra kerül, a magasabb vezet ői, vezetői megbízás maximálisan 5 évre adható, nincs lehetőség határozatlan idej ű megbízás adására . Ezzel elérhető, hogy a vezető meghatározott id őközönként értékelhesse saját munkavégzését és bemutathass a további terveit, céljait az általa vezetett szervezet tekintetében a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlójának, bizonyítva ezzel további rátermettségét . A fent vázolt módosításoknak megfelelően a törvény szövegének abbéli módosítása is szükségessé vált, ahol a szövegezés utalt a megbízás határozott vagy határozatlan jellegére, tekintettel arra, hogy a jövőben csak határozott idejű vezetői megbízás lehetséges . A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a) a határozatlan idejű magasabb vezetői, vezetői megbízás e törvény erejénél fogva 2011. január 1-jétől kezdődő öt évre szóló határozott idejű magasabb vezetői, vezetői megbízássá alakul át, b) a határozatlan idejű magasabb vezetői, vezetői kinevezés e törvény erejénél fogva 2011. január 1-jétől kezdődő
öt évre szóló magasabb vezetői, illetve vezetői megbízássá alakul át, egyidejűleg a közalkalmazottat határozatlan időre, a 2008. december 31-én hatályos kinevezése szerinti nem vezetői (a továbbiakban: szakmai) munkakörébe, vagy ennek hiányában, a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő szakmai munkakörbe kell kinevezni, c) a határozott idejű magasabb vezetői, vezetői kinevezés e törvény erejénél fogva a határozott idő lejártáig tartó magasabb vezetői, illetve vezetői megbízássá alakul át, ezzel egyidejűleg a közalkalmazottat a határozott időből hátralévő időre a 2008. december 31-én hatályos kinevezése szerinti szakmai munkakörébe, vagy ennek hiányában, a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő szakmai munkakörbe kell kinevezni. Magyar Közlöny 202. szám megjelenés december 31. 2010. évi CLXXXV. törvény
a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról
Az új médiatörvény szerint Nem lehet jogosult az önkormányzat területét legalább húsz százalékban lefedő vételkörzetű helyi lineáris médiaszolgáltatásra az a vállalkozás, amelynek igazgatóságában, ügyvezetésében vagy felügyelő bizottságában, és azon alapítvány vagy közalapítvány, amelynek kuratóriumában a helyi képviselőtestület tagja, alkalmazottja, a polgármester, alpolgármester, főpolgármester, főpolgármester-helyettes vagy ezek közeli hozzátartozója vesz részt. 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet
a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról
A rendelet alapján az előirányzat terhére a következő támogatások nyújthatók: a) helyi és kisebbségi önkormányzat, egyház, a nemzeti civil alapprogramról szóló törvényben meghatározott civil szervezet által szervezett rövid időtartamú közfoglalkoztatás támogatása; b) helyi és kisebbségi önkormányzat, egyház, civil szervezet által szervezett hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása; c) vállalkozás részére bérpótló juttatásban részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás; d) országos közfoglalkoztatási program támogatása. 30/2010. (XII. 31.) KIM rendelet az egyes miniszteri rendeleteknek az államigazgatási szervek területi integrációjával összefüggő módosításáról
Magyar Közlöny 203. szám megjelenés december 31. 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelete
a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről
A Magyar Közlöny az elektronikus információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon, a www.kozlony.magyarorszag.hu honlapon kerül kiadásra. A Hivatalos Értesítő a Magyar Közlöny melléklete, amely külön sorozatként önálló sorszámozással jelenik meg. A megalkotott jogszabály megjelölése a jogszabály kihirdetése során Önkormányzati rendelet megjelölése annak kihirdetése során – az alábbi sorrendben – a) a rendelet megalkotójának teljes megjelölését, b) a rendelet sorszámát arab számmal, c) a „/” jelet, d) a rendelet kihirdetésének évét arab számmal, e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal, f) az „önkormányzati rendelete” kifejezést és
g) a rendelet címét foglalja magában. A jogszabály megalkotójának teljes megjelölése a helyi önkormányzat képviselő-testülete esetén a helyi önkormányzat megnevezését követően a „képviselőtestületének” szöveg vagy – közgyűlés esetén – a „közgyűlésének” szöveg. 27/2010. (XII. 31.) NGM rendelet
Debrecen, 2011. január 24.
a nemzetgazdasági miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó egyes miniszteri rendeleteknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok felállításával összefüggő módosításáról dr. Ötvös Gábor tanácsos
