Budapest, december 3-4

Mócsy Ildikó

 

A természettudomány A természettudomány szakágazatai: - alap tudományok: fizika kémia biológia földtudományok csillagászat - alkalmazott tudományok: mérnöki mezőgazdaság orvostudomány - matematika, társadalom tudományokat (filozófiát, szociológiát) Budapest, 2010. december 3-4.

A természettudományi kutatások módszerei: - megfigyelés (passzív, aktív) - feltevés - a matematikai képletekben való kifejezés, modellezés Dolgozat célja: 

Budapest, 2010. december 3-4.







 

Első megfigyelések: - az élővilág - az anyag tulajdonsága, kölcsönhatások, viselkedési formák Az anyagismeret az ősember tűzgyújtásával kezdődött Egységes a természettudomány – fizika (fizika görögül fűzisz – természet) Csillagászat Társadalmi, vallási szükséglet Budapest, 2010. december 3-4.


Atomista elmélet 

Leukiposz (i.e.490 -470- )

Démokritosz (i.e.470–460 – i.e. 370) Arisztotelész : Démokritosz-ról a „Meteorológia”- ban „ Nézete szerint a szubsztanciák oly kicsinyek, hogy kibújnak az észlelésünk alól, mindenféle formáik és mindenféle alakjaik és nagyság szerinti eltéréseik vannak. Ezekből immár, mint elemekből származtatja és állítja össze a szemmel látható, illetve az érzékelhető tömegeket.” 






Epikurosz (i.e.341 – 270) - testek, űr - föld, ég, víz Alapelvek: - semmi sem keletkezik a semmiből - semmi nem múlik el a nem létezőbe - világmindenség változatlan - lehet ezen belül más világ is Empedoklész (i. e. 484 – i.e.424) - empedoklészi kozmikus ciklus négy elem, halmazállapot Budapest, 2010. december 3-4.

A levegő - létezésének bizonyítása


Arisztotelész (i.e.384–322),

bölcsész, filozófus,

természettudós Megjelent könyvei: 8 - FIZIKA - tér, idő és kapcsolatuk - mozgások - mechanika - hidrosztatika 4 - VILÁGRENDSZERRŐL 2 - KELETKEZÉSRŐL és ENYÉSZÉSRŐL 1 – 1 AZ ÁLLATOK TERMÉSZETRAJZA AZ ÁLLATOK RÉSZEIRŐL AZ ÁLLATOK NEMZÉSÉRŐL AZ ÉRZÉKEKRŐL - állatok és növények szokásai, tulajdonságai - osztályozta az általa ismert 540 állatfajt Budapest, 2010. december 3-4.



Theophrasztosz (i.e.371–287)

Botanikai tankönyvsorozat „Historia Plantarum” 9 kötet „ A növények természetrajza” 6 kötet „A növények okairól” „A kövekről” – ásványi anyagok 

Arkhimédész (i.e.287–212)  arkhimédészi

csavar

 első csigasor  emelő elve  mozgó testek pályája  tömegközpont  statika  sűrűség  felhajtó erő  hidrosztatikai egyensúly Budapest, 2010. december 3-4.

Matematika: számrendszer 1064 statisztika kör k/D = T/r2 π (pi)

Éggömbök szerkesztése Arkhimédészi csavar


Legendák - Szürakusza védelme

- Marcellus - római hadvezér „Ne zavard a köreimet”


Eratoszthenész (i.e.276–194) filozófus, költő, zenész, matematikus, csillagász, földrajz tudós Föld kerülete  Hold mérete  Hold - Föld távolság  Az ókor első világtérképe 

Könyvei „Geógrafia” „ Csillaggá változások”


Mezopotámiában: 

első természettudományi kísérletek:  kerék  eke

csatornák, gátak, mocsarak lecsapolása Könyv „Gilgames” (i.e. 3500) 

12 agyagtáblán

Egyiptomban   

Hosszúságmérés Építészet Időszámítás – nap járása- 365 nap (30x12 +5) 4 évenként +6 Budapest, 2010. december 3-4.

Epikurosz mellszobra (Párizs, Louvre Múzeum) Epikurosz, részlet egy Raffaello Sanzio festményből


Démokritosz Diego Velasquez 1628-1629

Démokritosz Antoine Coypel Louvre, Párizs Budapest, 2010. december 3-4.

Démokritosz Leon-Alexandre Delhomme Lyoni Szépművészeti Múzeum

Arisztotelész

Raffaello: részlet „Athéni iskola” Arisztotelész

Rembrandt : Arisztotelész Homérosz mellszobra előtt

 „Arisztotelész-kráter” a Holdon  „ 6123 Aristoteles” (ideiglenes jelöléssel 1987 SH2) egy kisbolygó a neve - 1987 Eric Walter Elst Budapest, 2010. december 3-4.


India (i.e. 320 – i.e. 550) aranykor    

építkezés vízhálózat csatorna hálózat réz tárgyak

Kína (i.e.2100– IXX.) – öt elem tana Konfucius (Kung Fu-Ce) (i.e.551–479), a kelet bölcse Tanulmányai, írásai : Változások könyve, Dalok könyve, Írások könyve, Tavasz és ősz és Szertartások feljegyzései  iránytű  papír  nyomtatás  puskapor  porcelán  selyem Budapest, 2010. december 3-4.

FIZIKA név magába foglalta

Kémia Fizika Természetrajz Csillagászat Növény és állattan Orvostudomány Mezőgazdasági ismeretek Építészet Matematika Filozófia, logika,bölcsészet Budapest, 2010. december 3-4.

A középkor a „sötétség” korszaka  alkímia  asztrológia Természeti skála „scala naturae” Természetrajz (növény és állatvilág): Hildegard von Bingen (1099–1179) Albertus Magnus (1200–1280) II. Frigyes német-római császár (1194-1250)


Tudományos forradalom

Nikolaus Kopernikusz (1473–1543) 

a Föld kering a Nap körül

Johannes Kepler (1571 - 1630) 

a bolygó mozgás törvényei

Galileo Galilei (1564–1642)  

teleszkóp tehetetlenség törvénye (dinamika) Budapest, 2010. december 3-4.

Issac Newton (1643–1727) 

  

mozgás törvények – klasszikus fizika gravitációs gyorsulás tömegvonzás optika

Robert Hooke (1635–1703)    

a fény hullám és részecske természete szélmérő rugó biológia

Christian Huygens (1629 – 1695)  

a fény hullám és részecske természete optika

Evangelista Toricelli (1608–1547)  

barométer légnyomás


Benjamin Franklin (1706–1790) elektromos jelenségek  időjárás - vulkánkitörések Daniel Bernoulli (1700–1782)  statisztika  termodinamika Benjamin Thomson (1753–1814)  mechanikai energia átalakulása James Prescott Joule (1818–1899)  az energia megmaradása James Clerk Maxwell (1831–1879)  elektromágneses elmélet 



1897-elektron, Joseph John Thomson (1856 – 1940) 1895-röntgensugár, Wilhelm Conrad Röntgen (1845 – 1923) 1896- radioaktivitás Henry Bequerel (1852- 1908) 1896-1910-magfizika,Pierre Curie (1859 – 1906) Maria Curie ( 1867 – 1934) 1909-1911- atommag, Ernest Rutherford (1870 – 1937) 1932- neutron, James Chadwick (1891 – 1974)


Albert Einstein (1879 – 1955): relativitás elmélete, kvantummechanika, a statisztikus mechanika, kozmológia, fényelektromos jelenség, E=mc2 Az atom szerkezete:

1961 – kvarkelmélet, Gell Mann (1929 -


Relativisztikus nehézion-ütköztetése A neutron kvarkszerkezete: udd A proton: uud Az anyag kvarkokból áll „Ennyi csak az ember és nem több: u és d kvarkok és elektronok iszonyatos mennyiségű, de rendezett halmaza.” 7.1028 db. u kvark 6,5.1028 db. d kvark 2,5.1028 db. elektron

2005 a FIZIKA év

27 tudományág Budapest, 2010. december 3-4.

1751–1858 a kémia átmeneti korszaka új elemek, új vegyületek Joseph Black (1728–1799): “kötött levegő” Antoine Laurent Lavoisier (1743–1794): CO2, O2 Joseph Priestly (1733–1804): NOx, CO, SO2 Christian Friedrich Schönbein (1779–1868): O3

1859–1916 a modern kémia korszaka Kőolaj hasznosítás








Johann Wolfgang Döbereiner (1780-1849) - elemek tulajdonságai periodikusan ismétlődnek, növekvő atomtömeg mentén. 1828-ban „triád” John Newlands (1837-1898) – 1865-ben az elemek növekvő atomtömeg szerint, minden nyolcadik hasonló fizikai és kémiai sajátosságokat mutat Dimitrij Mengyelejev (1834-1907) – táblázat (60 elemre) - előre vetíthető egy-egy elem létezését

1917-től napjainkig folytatódik a modern kémia 9 szak 25 tudományág Budapest, 2010. december 3-4.

William Harvey (1578-1657): élettani kutatások Carl von Linné (1707–1778): élő és fosszilis szervezetek osztályozása Karl Friederich Burdach (1800) Gottfried Reinhold Treviranus (1802) Jean-Baptiste Lamarck (1802)

élőlények eredete, leszármazási kapcsolatai, felépítésük, működésük, szerveződési szintjeik, környezettel való kapcsolatuk

Gregor Mendel (1822-1884): genetika  James D.Watson (1928– ), Francis Crick (1916–  Carl Woese (1928– ): molekuláris kutatások

13 szak 22 tudományág Budapest, 2010. december 3-4.

): DNS

FÖLDRAJZ (geografia) természeti és társadalmi jelenségek kapcsolata, kölcsönhatása

FÖLDTAN (geológia)

szilárd kéreg (litoszféra) vízburok (hidroszféra) levegőburok (atmoszféra) az élet területe (bioszféra)

a csillagok és a bolygók keletkezése Föld története Föld felépítése Föld szerkezete

Alexander von Humboldt (1769 -1859): biogeografia

földrajz + földtan 29 tudományág Budapest, 2010. december 3-4.

élőlényközpontú

Ernst Häckel (1834–1919)

élőlények és a környezet kapcsolata


Környezet:  meghatározás  természetes  mesterséges A környezet szennyezés XIX. sz. Dánia – környezetvédelem, Skandináv államok, Európa, Észak-Amerika Kezdetben: biológusok, ökológusok, kémikusok, fizikusok

Ma: KÖRNYEZETTUDOMÁNY: az alap- és alkalmazott tudományágakat, a társadalomtudományok egy részét és a matematikát foglalja magába – interdiszciplináris – természettudomány EGYETELEN TUDOMÁNYÁG SEM NÉLKÜLÖZHETI A KÖRNYZETTUDOMÁNYT Budapest, 2010. december 3-4.

9 tudományág 22 tantárgy Matematika, Jog Közgazdaságtan

Szociológia

Ókori természettudomány művelési formája


Egyiptom

Mezopotámia Budapest, 2010. december 3-4.




Budapest, december 3-4

Recommend Documents