Magyar Vár építészeti ötletpályázat december

Magyar Vár építészeti ötletpályázat 2004. december


Tervjegyzék:

E1 – Helyszínrajz

M1:1000

E2 – Helyszínrajz

M1:1000

E3 – Tervlap

M1:500

E4 – Tervlap

M1:500

1


„…Csak a magát esméro ember mehet nagyobb erkölcsi tökéletességre; csak a magát, erejét s hazáját esméro nemzet jobbíthatja meg állapotját, öregbítheti fényét, dicsoségét, boldogságát, hatalmát; csak a hazáját jól esméro magyar szeretheti azt okosan, buzgón és állandóul; szeretheti a szolgálatjára való készséggel és hathatós tüzes indúlattal, s midon a tudatlan hazafi nacionalizmussal dicsekedik, a megvilágosodott s hazáját esméro magyar patriótizmusát mutathatja. Mennél jobban esméri ezen különös, a természetnek becses, ritka javaival bovelkedo, drága hazát, s ama javakkal élo nagyra termett s hathatós természeti erovel és karakterrel bíró nemzetet: annál alkalmatosabb hazának szolgálatjára, annál nagyobb áldozatokat s fontosabb és tetemesebb szolgálatokat várhat a patriotizmusától a szeretett haza….”1 Magda Pál 1819

M1 – Építészeti koncepció Magda Pál majd kétszáz évvel ezelott íródott szöveg részletével lehet meghatározni a Magyar Vár Alapítvány által kiírt ötletpályázat tárgyát képezo „Nemzeti Park” alapgondolatát, küldetését. Feladata egy egészséges nemzeti öntudat kialakítása, egy józan patrióta gondolkodásmód felébresztése. A XXI. század elején létrejövo park célja, feladata, hogy bemutassa a magyar örökséget és emellett teret biztosítson a mindenkori kortárs magyar kultúrának. Különösen fontos ez a kettosség – a régi és az új, a tradíció és az invenció egymás mellett élése -, mert ez által nyer az egyik és a másik is értelmet és létjogosultságot. „…Történettudás nélkül ki foghatja fel tisztán a jelent? – teszi fel a költoi kérdést Hunfalvy Pál, majd folytatja intoen - s kinek nincs múltja, hova ülteti a jövendot, mely mélyebb földet kíván, mint a jelennek arasznyira ható kérge?”2 Értheto tehát, hogy a múlt–jelen–jövo hármasa miként él együtt. Ezt az együttélést hivatott a tervezendo együttes is bemutatni. Nem szabad, hogy csupán a dicsoséges régmúlt felé merengjen, csak és kizárólag az elmúlt idok eseményeit, vívmányait, hagyományait tartsa követendonek, hanem ezek felmutatása mellett a jelenen kersztül a jövobe kell mutasson. Összecseng ez a gondolat Bajza József, író, költo, történetíró Németországban(!) kiadott publikációjában megjelent megfigyelésével is: „…Történetírás tanúsítja, hogy minden idoben és minden népeknél, melyek a Magda Pál (1770-1841): Magyarország és a határörzo katonaság vidékinek legújabb statisztikai és geográphiai leír 1ása; Pest 1819 2 Hunfalvy Pál (1810-1891): Idézet egy mufordításkötet kritikájából; Athaneum, 1841 jan. 26-i szám 26. hasáb

1

2


mívelodésnek némi fokára emelkedtek, a haza neve szent volt, s még a mélyen elfajult nemzetek sem tagadták azt meg. Nincs is ember ki magában a szív e szép érzelmét egyszer-másszor fellobogni ne tapasztalta volna. Az apai hajlék, melyben bölcsonk rengett, hol elso hangjait rebegénk az örökre kedves anyanyelvnek, a patak, melynek virág-partjain játszadozánk, az erdo, melynek árnyában gyakran pihentünk, a honi föld határát koszorúzó halmok, melyeken szemeink sokszor édes sejtések közt andalgának, rokonaink, játszótársaink, szóval gyermek- és ifjúkorunk kis országa egész életen át szívünk kedves tárgyai maradnak.” 3 Bajza a fenti sorokban találóan mutat rá a kulturális emlékek forrásaira és fogalmazza meg a kultúra idobeli kontinuitását, utalva ezzel is a múlt–jelen–jövo együttélésére. Ez a gondolat rajzolja elénk miképp válik a jelenkor személyes emléke hazaszeretetté, miképp jelenik meg hosszú évszázadok történelme a mindennapokban. Belátható tehát, hogy a tervezési feladatra adott válasz túl kell mutasson a retrospektív skanzenen, és annál komplexebb módon kell a magyarság kultúráját bemutatnia. A Márciusi Ifjak 12 pontban kiáltották ki, hogy „mit kíván a Magyar Nemzet”. 1848 március idusán egy tucat pontban határozták meg mit kíván a magyarság a továbbéléshez. Majd 150 évvel késobb, a rendszerváltással egy idoben Lukácsy Sándor tizenkét pontjában definiálja a nemzet idobeni továbbélésének kritériumait. Tizenkét pontban érvel a nemzeti megmaradás mellett, s tanít arra, mi kell a megmaradáshoz: 1. a hazai föld szeretete 2. a történelmi tudat 3. nemzeti önismeret 4. ragaszkodás az anyanyelvhez 5. nemzeti sajátságaink megóvása 6. európai szellemmel párosult hazafiság 7. szabadság és demokrácia 8. a szabad szó csorbítatlan joga 9. béke és barátság minden néppel 10. haladás, reformok – ha kell, forradalom által 11. áldozatvállalás és tiszta közéleti erkölcs; végül 12. a szorongattatások közepett is erot adó remény 4 A magyarság megörzésében, kultúrájának ápolásában, egyszóval a továbbélésben vállal fontos szerepet a pomázi Magyar Vár. A tervezési területen létrejövo együttes be kell tehát mutassa a gyökereket, amelyekbol jelenkorunk táplálkozik és amihez képest jövonk orientálódik. Fontos, hogy megjelenjenek oseink életmódját, hétköznapjait, hitéletét bemutató épületek és kiállítások, de egyben teret biztosítson a kortárs magyar kultúrának, muveloinek, és befogadóinak is. Ehhez kell teret adjon a terület építészete is. A tervezett épületeknek utalniuk kell a Szent Korona alá tartozó területek 1000 éves hagyományaira, de éppolyannyira korszerunek, modernnek, európainak kell lenniük. Ezt az összetett szinte, ellentmondásosnak tuno kettosséget, az épületek csak semlegességükkel tudják áthidalni. Megjelenésükben mindenféle mai divattól, sallangtól mentesnek kell lenniük, hogy akár csak 50 év múlva is tisztán feleljenek meg változatlan

3 4

Bajza József(1804-1858): Nemzetiség és nyelv; Németország 1847 Lukácsy Sándor(1926- ): Nemzeti olvasókönyv; Gondolat 1988

3


küldetésüknek, amikor az akkori szemmel majd múzeálisnak tuno mai kultúrát bemutató kiállításnak adnak otthont. Az új építésu épületek legyenek visszafogottak, ne harsogjanak, illeszkedjenek a tájhoz, merítsenek archaikus formákból, díszletként semlegesen viselkedjenek a bennük foglaltakhoz képest. 15 évvel a rendszerváltás, és alig néhány hónappal az Európai Úniós csatlakozásunk után kimondottan idoszeru a kiírásban felvetett, a magyarság hagyományait megorzo pogram. „A kor nagy általános jellegu közjogi, szociális, közmuvelodési föladatok elé állítja a magyarságot, melyeket maga helyzete és egyénisége szerint kell megoldani, a kérdésre adott feleletek során nemzeti minoségét kibontakoztatnia; a kor ilyen módon megvetvén a nemzeti erok szabaddá tételével az új, nemzeti Magyarország alapját, egyszersmind közelebb visz Nyugathoz, az új Európához, közelebb az idoben, korszeruségben, mert hiszen régi formái (rendi alkotmány, jobbágyság, stb.) is mind nyugatiak voltak, csak idejük múltával Nyugat mögött elmaradozván, el-elszakadtak tole, mint maródi sereghajtók. Akár földrajzi fogalomnak vesszük Nyugatot és Keletet, s ez utóbbihoz számítjuk a Balkánt is, tovább menve Oroszországot és természetesen Ázsiát; akár szellemi fogalomnak – Magyarország mindenképen Nyugathoz tartozik, idoben hátrább, térben szélrül, de a gyepun belül.” 5 Helyzetünk tehát 1000 éve adott a nemzetek közösségébol álló Európában. Ezt a honszeretett hazát kell egy átfogó programmal megjeleníteni a Majdán-fennsíkon is, még akkor is, ha „ez a haza lehet kicsiny, s lehetett még kisebb valaha; de a szerelem nem a tárgy nagyságától veszi kezdetét.” 6

Az eddigi bevezetoben foglaltak szellemiségében fogalmaztuk meg az alábbi tervjavaslatot: A Magyar Vár együttese az ide látogató számára – legyen az magyar, vagy más nemzet fia – minden ízében a magyar kultúrát kell hogy bemutassa. Ezért a koncepció gerincét a magyar kultúra érzékszerveken keresztül történo bemutatása adja. A látogató, avagy befogadó az érzékszervein át megtapasztalt – meglátott, meghallott, megízlelt, megszagolt, megtapintott – emlékekbol állítja össze a magyar kultúráról kapott komplex képet. Az egész együttes bejárásával nyerheto átfogó ismeret betekintést nyújt a magyarság világába. Ennek a virtuális történelmi, kulturális körútnak a központja a központi épülettol keletre elhelyezkedo hét toronyból álló együttes. A hét torony egy-egy nagyobb magyar, néprajzilag jól körülhatárolható régiót testesít meg. Hisszük, hogy a 63 vármegyét bemutató tematikus kiállítás helyett, egy általánosabb, a pusztán földrajzi elhelyezkedésnél magasabb rendu renezo elveken álló, kulturális alapokon nyugvó, az érzékszervekre célzottan ható bemutató célravezetobb. Néprajzkutatók az alábbi ismérvek alapján határoznak meg kultúrköröket:

5 6

Fülep Lajos (1885-1970): Nemzeti öncélúság; Válasz 1934 Kölcsey Ferenc (1790-1838): Mohács c. esszé; Pest 1826

4


•

Társadalmi kultúra:

családszervezet, (társadalmi) osztályok, közösségek (falu, vallás, piac)

•

Anyagi kultúra:

településszerkezet, építészet, berendezések nyersanyagokkal való gazdálkodás: földmuvelés, növénytermesztés, halászat, vadászat táplálkozás, szakácsmesterség, kézmuvesség népviselet közlekedés, ipar, kereskedelem, sport

•

Szellemi kultúra:

nyelvjárások népzene, tánc, mozgáskultúra népköltészet audióvizuális világ, fotó, film, rádió színészet, szobrászat, festészet, irodalom

A fenti pontokkal képezheto le akár a teljes magyarság kultúrája, akár az egyes bemutatandó régió világa. Ezeket kell az érzékelés, megismerés nyelvére átültetni ahhoz, hogy a látogató könnyen befogadhassa. A fenti elvont, száraz ismeretanyagot kell transzponálni: a fozoversenytol a táncházig gazdag, élménydús programokkal kell segíteni a hagyományok ápolását. •

Látás:

településszerkezet, építészet, berendezések családszervezet, (társadalmi) osztályok, közösségek (falu, vallás, piac) nyersanyagokkal való gazdálkodás: földmuvelés, növénytermesztés, halászat vadászat táplálkozás, szakácsmesterség kiállítások

•

Hallás

nyelvjárások, népzene, népköltészet, rádió, irodalom, kortárs zenemuvészet

•

Szaglás

közösségek (falu, vallás, piac), táplálkozás, szakácsmesterség, halászat, vadászat

•

Ízlelés

közösségek (falu, vallás, piac), táplálkozás, szakácsmesterség, nyersanyagokkal való gazdálkodás: növénytermesztés,

•

Tapintás

földmuvelés,

építészet, berendezések kézmuvesség

A fenti csoportosítás szerint megvalósítandó programok már a kiállítás-, és rendezvényszervezés része. Tervpályázati javaslatunkban az építészet eszközeivel kívánunk a fenti rendszerbe illeszkedni, hátteret biztosítani az eseményeknek.

5


Tervezési program: A terület a magyar tájba része, ezért nem törekedtünk a terület tömör falallal történo elkerítésére. Megközelítése, feltárása az északi oldalon elhelyezkedo központi épületen keresztül történik. Innen indul és ide érkezik a területen körbefutó út, amelyre különbözo tematikus egységek - köztük a regionális kiállítás is - vannak felfuzve. •

Központi épület: Egy tömegben magába foglalja a hotelszobákat, a konferenciaközpontot és a kutatási helyiségeket. Íves telepítésével a szintvonalak görbületéhez igazodik. Elhelyezése lezárja a bányagödröt, és szimbolikusan átível annak partjai között. Kapu szeru bejárata a Majdán utca és a Tél utca találkozásánál fogadja a látogatót, ott ahol az épület leginkább a telekhatár felé hasasodik. Fontosnak tartottuk, hogy kerüljük a direkt, házszeru megjelenést. Sokkal inkább egy elvonatkoztatott formai megjelenésre törekedtünk. Az épület közepén, a bejárathoz legközelebb helyezkednek el az épület legpublikusabb funkciói, a konferenciaközpont és az étterem. Ehhez kapcsolódik jobbról és balról, a két egymáshoz nem tartozó szárny, a hotel és a könyvtár/kutatás. Az íves elrendezésu épületet egy enyhén íves gerincu nyeregteto fed. Az épület két bütüjén így egy archaikus ház-forma látszik, azonban az íves alaprajz és az nyeregteto együtthatása miatt változó ereszvonal alakul ki. Az épület hagyományos építoanyagokból, kobol és cserépfedésbol áll.

•

Tornyok: A hét torony együttese ad otthont a történeti kiállításoknak, amelyeknek szervezési alapja a 63 vármegye helyett regionális alapokon nyugszik. A hét néprajzilag jobban meghatározható, fobb régió – Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Délvidék, Dunántúl, Tiszántúl, Duna-Tisza köze – mutatkozik be itt. A tornyok felépítése egységes: toronybelsoben található közösségi térhez tartoznak a várfalszeru nyúlványban elhelyezett kiszolgáló helyiségek. A közösségi terek méretüktol függoen kiscsoportos foglalkozásnak vagy akár nagyobb eloadásoknak, kiállításoknak is teret biztosíthatnak. Az emelkedo, kétszintes falban található a vizesblokk, az üzlethelyiség, raktárak, kisebb foglakoztatók, ideiglenes szálláshelyek. A tornyok elvonatkoztatott anyagszeru megjelenésükkel utalnak megtestesített régióikra. Tégla, ko, fa, zsindely, nád, vályog, pala burkolatú tornyok együttese testesíti meg az épített magyar örökséget. A tornyok egymáshoz való közeli telepítésével a belso, zárt tereken kívül olyan további szabadtéri, egymástól részlegesen elzárt terek jönnek létre, amelyek kisebbnagyobb csoportoknak, foglalkozásoknak nyújt teret.

•

Színház: Két - egy kisebb és egy nagyobb - amfiteátrum helyezkedik el a bányagödörben, a tervezési terület közepénél. A koncentrikus színházak a földbe süllyesztettek. Kiszolgáló terei (öltözo, vizesblokk) sem emelkednek ki a terepbol, hanem észrevátlenül maradnak a föld felszíne alatt.

6


•

Tematikus épületek: A körbefutó út mentén található több tematikus egység is. Az egyik a lakás fejlodéstörténetét – földház, jurtatábor, ... – mutatja be. Földmuvelés, állattartás, borászattal foglalkozik a terület déli oldala mentén elterülo rész. A terület legmagasabb pontja körül helyezkedik el a hitéletet, vallástörténetet épületek formájában is megtestesíto épületcsoport. A tematikus épületcsoportok gyurüjében helyezkedik el a színház, amely így lehetoséget biztosít, hogy bármely témához kapcsolódóan nagyobb eloadások megrendezésére.

7

Magyar Vár építészeti ötletpályázat december

Recommend Documents