KÖZLEMÉNYEK. LI. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM Ára: 798 Ft JÚNIUS 29. TARTALOM

LI. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM

Ára: 798 Ft

2007. JÚNIUS 29.

TARTALOM oldal KÖZLEMÉNYEK A FilmJus Filmszerzõk és Elõállítók Szerzõi Jogvédõ Egyesületének jogdíjközleménye filmalkotások nyilvánosság számára lehívásra („on demand”) hozzáférhetõvé tétele fejében fizetendõ jogdíjakról és e felhasználások egyéb feltételeirõl Tájékoztató a helyi önkormányzatok által fenntartott múzeumok szakmai támogatásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

777 780

KÖZLEMÉNYEK A FilmJus Filmszerzõk és Elõállítók Szerzõi Jogvédõ Egyesületének jogdíjközleménye filmalkotások nyilvánosság számára lehívásra (,,on demand”) hozzáférhetõvé tétele fejében fizetendõ jogdíjakról és e felhasználások egyéb feltételeirõl A FilmJus a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 16. § (1) bekezdése, 26. § (8) bekezdésének második mondata és 90. § (1) bekezdése alapján, az alábbiak szerint állapítja meg a filmalkotások nyilvánosság számára lehívásra (,,on demand”) hozzáférhetõvé tétele engedélyezése fejében fizetendõ jogdíjakat és e felhasználások egyéb feltételeit: 1. A jogdíjközlemény személyi és tárgyi hatálya 1.1. A jelen jogdíjközlemény hatálya alá tartozó filmszerzõk: rendezõ, filmíró, operatõr és a FilmJus Felosztási Szabályzatában megjelölt, ezen kategóriákba sorolt egyéb alkotók. 1.2. A jelen jogdíjközleményben megállapított jogdíjak a már nyilvánosságra hozott magyarországi gyártású (azaz magyarországi székhelyû filmelõállító által elõállított) filmalkotásoknak vagy azok részleteinek (a továb-

oldal A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat alapító okirata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ORTT közleményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pályázati felhívás kulturális intézmények vezetõi és más közalkalmazotti állásaira . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közlöny zárása után érkezett közlemények . . . . . . . . .

783 785 858 862

biakban együtt: filmalkotások) az 1.3. pontban meghatározott nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetõvé tétele engedélyezése fejében fizetendõk. 1.3. A nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetõvé tétel a filmalkotásoknak vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon a nyilvánosság számára hozzáférhetõvé tétele úgy, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg (a továbbiakban: lehívásra hozzáférhetõvé tétel vagy felhasználás). A lehívásra hozzáférhetõvé tétel megvalósul tekintet nélkül arra, hogy a nyilvánosság tagjai a lehívott filmalkotásokat számítógépre vagy bármely hordozóra letölthetik-e. 1.4. A filmalkotások lehívásra történõ hozzáférhetõvé tételéhez az engedélyt kizárólag a jelen jogdíjközleményben meghatározott filmalkotásokra és felhasználásokra, és kizárólag abban az esetben lehet megadottnak tekinteni, ha a szolgáltató [l. 4.1. a) pont] teljesíti a jelen jogdíjközleményben meghatározott feltételeket. 1.5. A filmalkotások lehívásra történõ hozzáférhetõvé tételéhez a jelen jogdíjközlemény szerinti engedélyen kívül az egyéb érintett jogosultak engedélye is szükséges. 1.6. A jogdíjfizetésre kötelezett mentesül a FilmJus-nak történõ jogdíjfizetés alól, ha a szerzõk vagy a filmelõállító (szerzõdéses vagy egyoldalú) nyilatkozatával igazolja, hogy az 1.1. pontban felsorolt filmszerzõk az adott felhasználás után egyedi megállapodás alapján jogdíjban részesülnek, vagy azt, hogy az 1.1. pontban felso-

778

KULTURÁLIS KÖZLÖNY

rolt filmszerzõk kifejezetten lemondtak az adott felhasználás után õket megilletõ jogdíjról. 2. A jogdíj mértéke 2.1. Letöltést nem engedõ felhasználás 2.1.1. Abban az esetben, ha a filmalkotások ingyenesen hívhatók le: A fizetendõ jogdíj lehívott filmalkotásonként havonta 30 Ft. Filmalkotás részlete esetén az elõzõ mondatban megállapított jogdíj idõarányosan csökkentett része fizetendõ. 2.1.2. Abban az esetben, ha a filmalkotások díjfizetés ellenében hívhatók le: A fizetendõ jogdíj: a nyilvánosság tagja által a lehívás fejében fizetett díj 6%-a, ilyen díjbevétel hiányában a szolgáltatással kapcsolatban elért egyéb (reklám- és szponzorációs) bevételek 6%-a, de legalább az alábbi jogdíjminimum: a) legfeljebb 30 perc hosszúságú filmalkotás esetén: lehívásonként 10 Ft, b) 31–60 perc hosszúságú filmalkotás esetén: lehívásonként 20 Ft, c) 60 percnél hosszabb filmalkotás esetén: lehívásonként 30 Ft. 2.2. Letöltést (tartós másolatkészítést) engedõ felhasználás 2.2.1. Abban az esetben, ha a szolgáltató a felhasználáshoz kapcsolódóan nem ér el bevételt: Amennyiben a szolgáltató a felhasználáshoz kapcsolódóan nem ér el bevételt, akkor a 2.2.2. pont szerinti jogdíjminimum fizetendõ. 2.2.2. Abban az esetben, ha a szolgáltató a felhasználáshoz kapcsolódóan bevételt ér el: A fizetendõ jogdíj: a nyilvánosság tagja által a letöltés fejében fizetett díj vagy az elõfizetési díj 6%-a, ilyen díjbevétel hiányában a szolgáltatással kapcsolatban elért egyéb (reklám- és szponzorációs) bevételek 6%-a, de legalább az alábbi jogdíjminimum: a) legfeljebb 30 perc hosszúságú filmalkotás esetén: lehívásonként 15 Ft, b) 31–60 perc hosszúságú filmalkotás esetén: lehívásonként 30 Ft, c) 60 percnél hosszabb filmalkotás esetén: lehívásonként 40 Ft. 2.3. A jelen jogdíjközlemény 2.1.2., 2.2.1. és 2.2.2. pontjaiban meghatározott jogdíjminimumokból kedvezmény adható az alábbiak szerint: a) amennyiben az érintett szolgáltató megállapodást köt a FilmJus-szal a jogdíjközlemény alapján történõ jogdíjfizetésrõl és a rendszeres adatszolgáltatásról, valamint szerzõdésszerûen, teljeskörûen adatot szolgáltat és együttmûködik a FilmJus-szal, akkor a jogdíjminimumokat a FilmJus 20%-kal csökkentett összegben veszi figyelembe;

12. szám

b) amennyiben a szolgáltató a filmalkotások lehívásra hozzáférhetõvé tétele során DRM-et alkalmaz, akkor a jogdíjminimumokat a FilmJus 10%-kal csökkentett összegben veszi figyelembe; c) a szolgáltatót a lehívásos szolgáltatásnyújtás elsõ évében a jogdíjminimumokból 10% kedvezmény illeti meg. Az a)–c) pontban meghatározott kedvezmények együttesen is nyújthatók. 2.4. A jogdíjkedvezmény nyújtása során a FilmJus a jogdíjkedvezménnyel érintett szolgáltatók között az egyenlõ bánásmód követelményét sértõ megkülönböztetést nem alkalmazhat, azaz azonos feltételek mellett azonos kedvezményeket nyújt. 2.5. A 2.1. és 2.2. pontokban megállapított jogdíj nem tartalmazza az általános forgalmi adót, melyet a szolgáltatónak az e pontokban megállapított jogdíjon felül, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelõen kell megfizetnie. 2.6. A 2.1. és 2.2. pontokban megállapított jogdíj nem foglalja magában a reklámcélú felhasználás, valamint a megváltoztatás, átdolgozás szerzõi jogdíját, amelyrõl a szolgáltató az érintett jogosultakkal közvetlenül köteles megállapodni. 2.7. A jelen jogdíjközleményben egyedileg nem meghatározott, a filmalkotások lehívásra hozzáférhetõvé tétele körébe esõ felhasználások esetén a közzétett szerzõi jogdíjmértékek elveinek és arányainak alkalmazásával a FilmJus által esetenként megállapított szerzõi jogdíj fizetendõ. 3. A felhasználás egyéb feltételei 3.1. A felhasználás részletes feltételeirõl a FilmJus és a szolgáltató szerzõdésben állapodnak meg. Ha a felhasználás részletes feltételeirõl szóló szerzõdés másként nem rendelkezik, az alábbi szabályokat kell alkalmazni: 3.1.1. A jogdíjakkal való elszámolás naptári negyedévenként, a jogdíj pedig a negyedévet követõ hónap utolsó napjáig esedékes. 3.1.2. A szolgáltató a filmalkotások lehívásra történõ hozzáférhetõvé tétele esetén az alábbi adatokat köteles szolgáltatni a FilmJus-nak: a) a filmalkotás címe, b) mûfaja, c) az elõállítás éve, d) a filmalkotás elõállítója, e) a filmalkotás jelen jogdíjközlemény hatálya alá tartozó szerzõi (1.1. pont), f) a filmalkotás hossza (min:sec)/részlet esetén ennek hossza, g) részlet esetén annak pontos megjelölése, hogy az adott részlet a mûben hol található (min:sec–min:sec); h) a lehívások száma az adott elszámolási idõszakban. 3.1.3. Az adatszolgáltatásnak digitális formátumban kell eleget tenni.

12. szám


3.1.4. Az adatszolgáltatás a 3.1.1. pont szerinti elszámolással egyidejûleg esedékes. 3.2. A FilmJus a felhasználás jogosításakor felhatalmazást kér a szolgáltatótól, hogy a többi érintett jogosult (ideértve azok közös jogkezelõ szervezetét is) tudomására hozza az alábbi adatokat: a) a szolgáltató neve, b) címe (székhelye), c) a szolgáltató által lehívásra hozzáférhetõvé tett filmalkotások azonosításához szükséges adatok, d) a filmalkotások hozzáférési helye, e) azt a tényt, hogy a szolgáltató az adott filmalkotások lehívásra történõ hozzáférhetõvé tételére engedélyt kapott a FilmJus-tól. 4. Értelmezõ rendelkezések 4.1. A jelen jogdíjközlemény alkalmazásában a) szolgáltató: a filmalkotást lehívásra hozzáférhetõvé tételre felajánló (tartalomszolgáltató), továbbá a tartalomszolgáltatótól különbözõ, a tartalomszolgáltató felhasználási tevékenységéhez közvetlenül vagy közremûködõ(k) útján kapcsolódó közvetítõ szolgáltatást nyújtó személy, illetve szervezet; b) egyéb (reklám- és szponzorációs) bevétel: az a bármilyen forrásból származó, mindazon befizetés és dolog átadásával vagy tevékenység végzésével teljesített szolgáltatás, amelyekre az adott szervezet beszámolási/könyvvezetési kötelezettsége a mindenkor hatályos számviteli jogszabályok értelmében kiterjed. 4.2. A jelen jogdíjközlemény alkalmazásában bevételen a nettó (ÁFA nélküli) bevételt kell érteni. 5. A hozzáférést biztosítók felelõsségének korlátozása 5.1. Ha az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatások egyes kérdéseirõl szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Elker. tv.) 2. § l) pontjában meghatározott szolgáltató az Elker. tv. 9–11. §-aiban meghatározott feltételeknek megfelelõ tevékenységet végzi, és egyébként úgy jár el, ahogy az a szolgáltatótól az adott helyzetben általában elvárható, a FilmJus és az általa képviselt jogosultak irányában a szerzõi jogsértésért nem felel, így jogdíjfizetési kötelezettsége sem áll fenn, amennyiben az Elker. tv. 13. §-ában meghatározott eljárást lefolytatja. 5.2. Ha az elõzõ pont szerinti szolgáltató a jelen jogdíjközleményben meghatározott felhasználást is megvalósít-

779

ja, szerzõdést köt a FilmJus-szal, amely – az Elker. tv. 13. §-ában meghatározott eljárás lefolytatásának kötelezettségén túl tartalmazza az alábbiakat is: a) a szolgáltató által végzett, az elõzõ pontban megjelölt tevékenységek szerzõi jogi szempontból felhasználást valósítanak meg; b) a FilmJus a sérelem tárgyát és a jogsértést valószínûsítõ tényeket, továbbá a szerzõi jogot sértõ tartalmú információ azonosításához szükséges adatokat akként határozza meg, hogy megjelöli a lehívásra hozzáférhetõvé tétel általa gyakorolható engedélyezésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, és a közös jogkezelõ egyesületekrõl szóló nyilvántartásba vételét tartalmazó, a hivatalos lapban megjelent közlemény megfelelõ részeit, és egyben kijelenti, hogy csak olyan szerzõi mû tekintetében és csak olyan vagyoni jog érvényesítése iránt lép fel, amely a megjelölt jogszabályi rendelkezések és nyilvántartásba vétel alapján közös jogkezelésébe tartozik; c) a felek a megállapodással összefüggésben hatályos írásbeli közlésnek tekintik a nekik vagy általuk harmadik személyhez címzett írásbeli magánokirat hû másolatát, továbbá az elektronikus úton tett közlést is, ha annak megérkezését a címzett elektronikus úton igazolja. A felek kötelesek az egymástól származó elektronikus küldemények megérkezését visszaigazolni. 6. A jogdíjközlemény idõbeli hatálya A fenti jogdíjak és felhasználási feltételek 2007. január 1. napjától 2007. december 31. napjáig érvényesek.* FilmJus *** A Jogdíjközleményt az Szjt. 90. § (2) bekezdése alapján jóváhagyom: Budapest, 2007. május 21. Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter * Az Szjt. 90. §-ának (3) bekezdése szerint a jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit tartalmazó díjszabást a jogkezelõ egyesület a jóváhagyást követõen a Magyar Közlönyben saját nevében nyilvánosságra hozza. Ennek megtörténtéig az elõzõ idõszakra megállapított és jóváhagyott – a Magyar Közlönyben korábban nyilvánosságra hozott – díjszabást kell alkalmazni akkor is, ha az az idõtartam, amelyre ez utóbbi díjszabást megállapították, idõközben lejárt.

780

Tájékoztató a helyi önkormányzatok által fenntartott múzeumok szakmai támogatásáról

MEGYE

Budapest

PÁLYÁZÓ ÖNKORMÁNYZAT

PÁLYÁZATI CÉL

Budapest Fõváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzata

„Pesterzsébet mûvész szemmel” címû kiállításvezetõ leporelló készítése

Budapest Fõváros XV. Kerület Önkormányzata Bács-Kiskun

Baranya

Borsod-Abaúj-Zemplén

Saját forrás (E Ft)

Igényelt támogatás (E Ft)

Megítélt támogatás (E Ft)

MEGJEGYZÉS

600

180

420

400 Szükséges a kiadvány kéziratának pótlólagos benyújtása.

A Rákospalotai Múzeum állandó kiállításának korszerûsítése

1 775

800

975

0 Nem mellékelték a kiállítás és az információs pultban bemutatásra kerülõ anyag szakmai forgatókönyvét.

Bács-Kiskun Megye Önkormányzata

A szalkszentmártoni Petõfi Sándor Emlékmúzeum felújítása

8 160

2 448

5 712

0 A pályázat kizárólag infrastrukturális fejelsztésre irányul, amelyhez nem kapcsolódik szakmai fejlesztés.

Baranya Megye Önkormányzata

A Zsolnay Múzeum új kiállításához mûtárgyak restaurálása

6 000

600

5 400

0 Kizárólag restaurálási költségekre kértek támogatást, amely nem illeszkedik a rendeletben meghatározott fejlesztési célokhoz.

Baranya Megye Önkormányzata

Centenáriumi kiállítás megvalósítása az 1907. évi Pécsi Országos Ipari- és Mezõgazdasági Kiállítás 100. évfordulója alkalmából

4 500

450

4 050

0 A költségterv elnagyolt. Szükséges a forgatókönyv teljeskörû átdolgozása.

Dévaványa Város Önkormányzata

Bereczki Imre Helytörténeti Gyûjtemény „Jeles napok, események – képek Dévaványa életébõl” címû állandó fotókiállítás megvalósítása

350

35

315

0 Azonos célra kaptak támogatást az NKA Múzeumi Kollégiumától.

Gyomaendrõd Város Önkormányzata

Az Endrõdi Tájházban látványtár kialakítása

900

270

630

0 A fejlesztési cél (látványtár) nem illeszkedik a rendeletben meghatározott támogatási célokhoz.

Gyula Város Önkormányzata

Corvin János Múzeum állandó kiállításához vártörténeti animáció készítése

6 000

600

5 400

Békés Megye Önkormányzata

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum állandó kiállításának fejlesztése, új kiállítási rész építése, kézmûves mûhely kialakítása

14 000

1 400

12 600

12 000 Szükséges a forgatókönyv és a látványterv átdolgozása.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

A telkibányai Abaúji Múzeum „Föld alatt, mezõn, réten, erdõben” címû állandó kiállításának korszerûsítése, épület felújítása

22 000

2 200

19 800

15 000 Szükséges a forgatókönyv és a látványterv átdolgozása.


Békés

Teljes költség (E Ft)

1 500

12. szám


68

610

610

50 000

5 000

45 000

42 000

A székesfehérvári Szent István Király Múzeum „Tárgyalkotó hagyomány” címû új állandó néprajzi kiállításának megvalósítása

80 000

8 000

72 000

3 815 A fejlesztés szakmai elõkészítésére, a forgatókönyv és a látványterv átdolgozásával.

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Városi Mûvészeti Múzeum állandó kiállításának megújítása, új állandó tárlat létrehozása és marketingtevékenységének fejlesztése

44 228

4 423

39 805

0 A szakmai terv elnagyolt. A költségvetés nem kellõen megalapozott.

Gyõr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata

A gyõri Fruhmann Kályhamúzeum új állandó kiállításának létrehozása

50 000

5 000

45 000

38 000

Heves

Heves Megye Önkormányzata

A gyöngyösi Mátra Múzeum új természettudományi kiállításának megvalósítása

47 000

4 700

42 300

26 081 A tárlat szakmai költségeinek biztosítására.

Jász-Nagykun-Szolnok

Törökszentmiklós Város Önkormányzata

Ipolyi Arnold Helytörténeti Gyûjtemény állandó kiállításának installációs megújítása

1 000

300

700

Nógrád

Nógrád Megye Önkormányzata

A Pásztói Múzeum „Miocén Park” kialakítása

38 187

3 819

34 368

Pest

Pest Megye Önkormányzata

Anna Margit – Ámos Imre Múzeum állandó kiállításának megújítása

25 081

7 286

17 794

17 794 Szükséges az infrastrukturális fejlesztés mûszaki dokumentációjának és részletes költségvetésének pótlólagos benyújtása

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata

A Magyar Földrajzi Múzeum „A Kárpát-medence feltárói, Magyarország tudományos felfedezõi” címû kiállítás felújításának harnadik üteme

30 000

3 000

27 000

20 000

PÁLYÁZATI CÉL

Felsõzsolca Város Önkormányzata

A felsõzsolcai Általános Mûvelõdési Központ Közmûvelõdési és Közgyûjteményi Intézete „A századok útkeresztezõdésében” címû helytörténeti kiállítása világításának korszerûsítése

678

Csongrád

Csongrád Megye Önkormányzata

A makói József Attila Múzeum új állandó kiállításának megvalósítása – II. ütem

Fejér

Fejér Megye Önkormányzata

Gyõr-Moson-Sopron


MEGJEGYZÉS

0 Nem mellékelték a kiállítás forgatókönyvét és látványtervét.




12. szám


MEGYE

0 A fejlesztési cél (élménypark) nem illeszkedik a rendeletben meghatározott támogatási célokhoz.

781

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Tolna

Veszprém

PÁLYÁZATI CÉL

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzata

A Jósa András Megyei Múzeum új állandó kiállításainak megvalósítása

Csenger Város Önkormányzata

A Helytörténeti Múzeum udvarán fedett külsõ kemence kialakítása

Gyönk Nagyközség Önkormányzata





MEGJEGYZÉS

80 000

8 000

72 000

38 000 Az állandó kiállítások megvalósításának elsõ ütemére.

712

250

462

0 A fejlesztési cél nem illeszkedik a rendeletben meghatározott támogatási célokhoz.

Német Nemzetiségi Tájház épületének felújítása

8 970

2 691

6 279


Györköny Község Önkormányzata

Falumúzeum épületének felújítása, tárgyak restaurálása

1 001

176

825


Vas Megye Önkormányzata

A körmendi Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum állandó kiállításának korszerûsítése

13 727

1 500

12 227

Csönge Község Önkormányzata

Weöres Sándor és Károlyi Amy Irodalmi Emlékház: kiadványok és honlap készítése, gyûjteményi anyag nyilvántartása

1 400

140

1 260


Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata

A Tájház biztonságvédelmének kiépítése

130

39

91


Tapolca Város Önkormányzata

Wass Albert Múzeum állandó kiállításának elõkészítése: épület felújítása

2 000

200

1 800


12 000 Szükséges a látványterv átdolgozása.


Vas


782

MEGYE

12. szám


12. szám

783

A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88. §, 89. § (1) és 90. § (2) bekezdései és az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § és 11. § (6) bekezdésének rendelkezései alapján az Állami Mûemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ központi költségvetési szerv Alapító Okiratát – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – 2007. április 4-i hatállyal módosítom, az intézmény elnevezését megváltoztatom és az egységes szerkezetbe foglalt szövegét az alábbiak szerint állapítom meg: I. Általános rendelkezések 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Az intézmény hivatalos elnevezése: Rövidített elnevezése: Angol nyelvû megnevezése: Székhelye: Alapító: Létesítésének ideje: Számlaszáma: Felügyeleti szerve:

Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat K.Ö.SZ. Field Service for Cultural Heritage 1036 Budapest, Dugovics Titusz tér 13–17. oktatási és kulturális miniszter 1993. május 1. Magyar Államkincstár: 10032000 01711318 00000000 Oktatási és Kulturális Minisztérium

II. Az intézmény alaptevékenysége 1. Kiemelkedõ jelentõségû, vagy veszélyeztetett helyzetû mûemlékek és egyéb kulturális örökségi elemek, köztük különösen a veszélyeztetett régészeti lelõhelyek országos hatáskörrel történõ elméleti és gyakorlati kutatása és a kutatási eredmények feldolgozása, továbbá komplex és mintaértékû tervezési, kutatási és szakértési munkák végzése és végeztetése. 2. Az intézmény alaptevékenysége: 2.1. Az intézmény ellátja a régészeti szakszolgálati feladatokat: gondoskodik a régészeti lelõhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelõhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet alapján a nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelõzõ régészeti feltárási munkák elvégzésérõl. 2.2. Az intézmény állami feladatként, kiemelkedõ jelentõségû vagy veszélyeztetett mûemléki értékek, régészeti lelõhelyek, emlékek és leletek megmentését, dokumentálását, helyreállítását, fenntartható hasznosítását célzó komplex és mintaértékû kutatási, tervezési és kivitelezési munkákat végez. Az intézmény állami feladatként ellátandó alaptevékenységét meghatározó szakmai jogszabályok: – 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelmérõl – A régészeti lelõhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelõhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 3. Az intézmény alaptevékenységként az alábbi tevékenységeket látja el TEÁOR szerinti megjelöléssel: 45.11 45.12 72.30 73.10 73.20 74.20 92.52

Épületbontás, földmunka Talajmintavétel, próbafúrás Adatfeldolgozás Mûszaki kutatás, fejlesztés Humán kutatás, fejlesztés Mérnöki tevékenység, tanácsadás Múzeumi tevékenység, kulturális örökség védelme

784


12. szám

4. Az intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódóan az alábbi kiegészítõ és kisegítõ tevékenységeket látja el (TEÁOR szerinti megjelöléssel): Az intézmény részt vesz a szakképzésben, továbbá a régészethez és a mûemlékvédelemhez kapcsolódó standardok, eljárások, technológiák, illetve építõ- és konzerváló anyagok minõsítésében, valamint a mûszaki-technológiai fejlesztésekben. Feladatainak ellátása során együttmûködik az örökségvédelem hivatali és vagyonkezelõ szervezeteivel, valamint a muzeális intézményekkel. 22.11 22.13 22.15 72.40 72.60 74.30 74.85 74.87 80.42 92.31 92.32 92.51 92.53

Könyvkiadás Idõszaki kiadvány kiadása Egyéb kiadás Adatbázis tevékenység, on-line kiadás Egyéb számítástechnikai tevékenység Mûszaki vizsgálat, elemzés Titkári, fordítói tevékenység Máshova nem sorolt egyéb gazdasági szolgáltatás Máshova nem sorolt felnõtt- és egyéb oktatás Alkotó- és elõadó-mûvészet Mûvészeti kiegészítõ tevékenység Könyvtári, levéltári tevékenység Növény-, állatkert mûködtetése

4. Alapvetõ szakfeladat: 92601-8 Máshova nem sorolt kulturális tevékenység 5. Szakágazati besorolás: 925200 Múzeumi tevékenység, kulturális örökség védelme III. Az intézmény vállalkozási tevékenysége 1. Az intézmény vállalkozási tevékenységet folytathat eszközeinek, szabad kapacitásainak hasznosítása érdekében. A vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az intézmény alapvetõ szakfeladatainak ellátását. 2. Az Áht. 96. § (2) bekezdése értelmében a vállalkozásból származó bevételek együttes összege nem lehet magasabb a költségvetés tervezett összkiadásainak 20 százalékánál. 3. Az intézmény vállalkozási tevékenységi köre kiterjedhet a II/3-4. pontban felsorolt valamennyi tevékenységi körre. 4. Az Áht. 96. § (3) bekezdése alapján a vállalkozásból származó bevételeket és a vállalkozási tevékenységek kiadásait az alaptevékenységektõl elkülönítetten kell megtervezni és elszámolni. A vállalkozási tevékenységbõl származó eredmény az intézmény által felhasználható részébõl vállalkozási tartalékot kell képezni, amely az Ámr. 69. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint használható fel. IV. Az intézmény mûködése 1. Az intézmény élén fõigazgató áll, akit az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) pályázat alapján határozott idõre bíz meg, illetve vonja vissza megbízását, valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. 2. A gazdasági igazgatót a miniszter a fõigazgató javaslatára határozatlan idõre bízza meg, illetve vonja vissza megbízását, továbbá gyakorolja felette a fegyelmi jogkört. A további munkáltatói jogokat a fõigazgató gyakorolja felette. 3. Az intézmény alkalmazottai az 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó közalkalmazottak, akik felett a munkáltatói jogokat az intézmény fõigazgatója gyakorolja. 4. Az intézmény szervezeti felépítését és mûködési rendjét, a vezetõk közötti feladatmegosztást, a belsõ és külsõ kapcsolatokra vonatkozó további jogszabályok által elõírt rendelkezéseket a szervezeti és mûködési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. A fõigazgató köteles az SzMSz-t és mellékleteit, továbbá annak módosításait az alapító okirat hatályba lépését követõ 30 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni. Az SzMSz-t a miniszter hagyja jóvá. 5. Az intézmény alaptevékenységét az OKM belsõ szabályzata szerint jóváhagyott munkaterv alapján végzi.

12. szám


785

V. Az intézmény jogállása, gazdálkodása 1. Az intézmény önállóan gazdálkodó, az elõirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkezõ központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezetén belül szerepel. Az intézmény költségvetését az oktatási és kulturális miniszter hagyja jóvá. 2. Az intézmény feladatainak ellátásához rendelkezésre álló vagyon az állam tulajdonában áll, amellyel kapcsolatban – az állami vagyon tulajdonosi jogait gyakorló szervezettel kötött megállapodásban foglaltak szerint – gyakorolja a vagyonkezelõi jogokat. VI. Záró rendelkezések A jelen Alapító Okirat 2007. április 4-én lép hatályba, ezzel egyidejûleg a 2006. március 31-én kelt alapító okirat annak valamennyi módosításával hatályát veszti. Budapest, 2007. IV. 3. Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter

Az ORTT közleményei I. Országos Rádió és Televízió Testület pályázati felhívása A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Törvény) 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti Körmend 99,8 MHz helyi rádiós mûsorszolgáltatási jogosultság hasznosítására

I. FEJEZET: MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁG PÁLYÁZTATÁSA ÉS A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÖSSZEFOGLALÁSA 1.1. A pályázat tárgya Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a Törvény 41. § (1) bekezdés a) pont alapján a pályázati felhívás feltételei szerint pályázatot hirdet az 1. sz. mellékletben megjelölt mûsorszolgáltatási jogosultságra. A jogosultság 7 évre szól. A pályázat tárgya magában foglalja a korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató földfelszíni hálózatba kapcsolódását. A pályázat tartalmától, a mûsorszolgáltatás jellegétõl, formátumától függetlenül a meghirdetett frekvenciára a Törvényben szabályozott közmûsor-szolgáltatói formában mûködõ, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra is benyújtható érvényes pályázat. A mûsorszolgáltatási jogosultságokkal kapcsolatos, az adott frekvenciára vonatkozó adatok a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál megtekinthetõk. 1.2. A pályázatra irányadó szabályok különösen A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. I. törvény, valamint a Mûvelõdési Közlöny XI. évfolyam 27. szám II. kötetében 1996. augusztus 31-én megjelent Általános Pályázati Feltételek (a továbbiakban: ÁPF). A pályázati felhívásban használt szavakat és kifejezéseket a Törvény és az ÁPF szerint kell értelmezni. 1.3. Mûsorszolgáltatási díj A mûsorszolgáltatási jogosultság mûsorszolgáltatási díjainak évi legkisebb mértékét az 1. sz. melléklet tartalmazza. A mûsorszolgáltatási díjat 20 százalék áfa terheli. A mûsorszolgáltatási díj összege évente a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A mûsorszolgáltatási díj összege a szerzõdéskötéskor

786


12. szám

megállapított mérték alá nem csökkenhet. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatói vagy nem nyereségérdekelt formában mûködõ mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, úgy a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet ajánlatot. Amennyiben a pályázó hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, a mûsorszolgáltatási díj teljes összegét a pályázó fizeti. 1.4. A mûsorszolgáltatás megkezdése A mûsorszolgáltatást a mûsorszolgáltatási szerzõdésben megállapított idõpontban, de legkésõbb a szerzõdés aláírását követõ 180 napon belül kell megkezdeni. A Törvény 95. § (10) bekezdése és az ÁPF 56.4.7. pontja alapján amennyiben a mûsorszolgáltatási jogosultság jogosultja a mûsorszolgáltatást az adott határidõ elteltéig neki felróható okból nem kezdi meg, a vonatkozó jogosultsága megszûnik.

II. FEJEZET: A PÁLYÁZATI ELJÁRÁS 2.1. A pályázó 2.1.1. Nem nyújthat be érvényes pályázati ajánlatot az, akit a Törvény rendelkezései kizárnak a mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzésébõl, illetve az, aki az ÁPF pályázóra vonatkozó elõírásainak nem felel meg. 2.1.2. Hálózatba kapcsolódás céljával pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató érvényes ajánlatot a VIII. fejezetben meghatározott feltételekkel nyújthat be. 2.1.3. Amennyiben egy pályázó olyan, a Törvény hatálya alá tartozó jogosultsággal rendelkezik, amely kizárja az e pályázati felhívásban meghirdetett mûsorszolgáltatási jogosultság elnyerését, pályázati ajánlatot nyújthat be, ha pályázati ajánlata részeként megfelelõ tartalommal, módon és formában, érvényes és hatályos jognyilatkozatában kijelenti, hogy nyertessé nyilvánítása esetére a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése idõpontjának hatályától már meglévõ jogosultságáról visszavonhatatlanul és minden további feltétel és igény nélkül lemond, illetve a Testülethez benyújtott mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésére vonatkozó már meglévõ igényét feltétel nélkül visszavonja, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a Testülettel megszüntetõ szerzõdést köt meglévõ mûsorszolgáltatási szerzõdése megszüntetésére. 2.1.4. Érvénytelen annak a pályázónak az ajánlata, aki, illetve amelyik, az ÁPF-ben közölt feltételnek a pályázat benyújtásakor, elbírálásakor, a szerzõdéskötéskor vagy ezen idõpontok közötti idõtartamban bármikor nem felel meg. 2.2. A pályázati ajánlat 2.2.1. A pályázati felhívásban meghatározott egy mûsorszolgáltatási jogosultságra egy pályázó csak egy pályázati ajánlatot nyújthat be. Amennyiben egy mûsorszolgáltatási jogosultságra több pályázati ajánlatot nyújt be, mindegyik pályázati ajánlata érvénytelen. 2.2.2. A pályázati ajánlatok nem egyesíthetõk. 2.2.3. Több személy (szervezet) együtt is nyújthat be ajánlatot, amelynek meg kell felelnie a konkrét pályázathoz jogszabályokban elõírt formáknak. Ezek a pályázók konzorciumot alkotnak. A konzorciumban a pályázók kötelezettségei a pályázati eljárásban és a szerzõdéskötés során egyetemlegesek. Ajánlatukhoz csatolni kell a közöttük létrejött konzorciumi megállapodást, valamint a társasági szerzõdés tervezetet. A Törvénynek az összeférhetetlenséggel és tulajdoni korlátozásokkal kapcsolatos elõírásait valamennyi konzorciumi tagra alkalmazni kell. A pályázati felhívás 2.1.3., 2.2., 2.3., 2.4., 2.6.2., 2.7. pontjai, III. fejezete, 4.2., 5.2., 5.3., 6.1., 6.4., 6.5., 6.6., 6.7., 6.8., 7.8., 7.9., 7.10., 7.11. pontjai, valamint a 3. sz. melléklet 1., 2., 3., 5. pontjai, a 4. sz., 5. sz. mellékletek, a 6. sz. melléklet 2. és 4. pontjai, a 7. sz., a 8. sz., a 9. sz. és a 10 sz. mellékletek ebben az esetben a konzorciumra vonatkoznak. 2.3. Ajánlati kötöttség A pályázó kötve van ajánlatához az adott mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésére nyitva álló határidõ lejártáig, illetve a benyújtási határidõ lejártától számított 120 napig. Amennyiben ezen idõszak alatt pályázati ajánlatát a Testülethez intézett írásbeli értesítéssel visszavonja, elveszíti az általa befizetett pályázati díj teljes összegét, illetve ha több pályázati ajánlatot nyújtott be, a visszavonással nem érintett ajánlatai is visszavontnak minõsülnek. 2.4. Pályázati díj A mûsorszolgáltatási jogosultság pályázati díja a legkisebb évi mûsorszolgáltatási díj 5%-a + áfa (20%). 2.4.1. A pályázó a pályázati díj megfizetését a pályázó kizárólag a teljes összeg forintban való átutalásával az Országos Rádió és Televízió Testületnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára átutalással


12. szám

787

teljesítheti, azzal hogy a pályázó a pályázati díj rendeltetését („..........................Mûsorszolgáltatási Jogosultság”) az átutaláskor jelölje meg. A pályázati díj megfizetését követõ 8 napon belül az Országos Rádió és Televízió Testület a pályázónak számlát küld a befizetésrõl A Törvény 99. § (4) bekezdése szerint a pályázati díj jelen szakasz szerinti meg nem fizetése a pályázati ajánlat alaki érvénytelenségét eredményezi. A pályázati díj megfizetését a 6.1. szakasz szerinti benyújtási határidõ lejártáig kell teljesíteni. Az ajánlattevõ helyett harmadik személy nem teljesítheti a pályázati díjat. A pályázati díj megfizetése akkor és azon idõpontban minõsül teljesítettnek, ha és amikor a pályázati díj teljes összege a fenti bankszámlán jóváírásra került. A pályázati díj után kamat nem jár. 2.4.2. A pályázati díj a Törvény 95. § (9) bekezdése és az ÁPF 56.4.6. szakasza szerint jár vissza. 2.4.3. A közmûsor-szolgáltató és nem nyereségérdekelt jellegû mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat esetén a pályázó nyertessége esetén a pályázati díj 80%-a az óvadéki összegbe beszámít, bankgarancia esetén visszajár. 2.5. A pályázati ajánlat nyilvánossága A pályázati ajánlat nyilvánosságára a Törvény 96. § (4) bekezdése és 97. §-a alkalmazandók. 2.6. A pályázati eljárás ismertetése A pályázat az ÁPF 49.1. pontja szerint egyfordulós. 2.6.1. A mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdésnek a 2. számú melléklet szerinti tervezete a jelen pályázati felhívás része. A pályázni kívánók és pályázók a mûsorszolgáltatási szerzõdés tervezetére észrevételt vagy módosítási indítványt nem tehetnek. A mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés végleges szövege a mûsorszolgáltatási szerzõdés tervezetének az abban tett lábjegyzetek szerint véglegesített szövege lesz. 2.6.2. A pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó a vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés szövegére tette. 2.7. Eljárások a benyújtási határidõk elõtt A pályázni kívánó a pályázati felhívással kapcsolatban írásban kérdéseket intézhet a Testülethez, azzal azonban, hogy a pályázni kívánó ilyen kérdésfeltevési joga a pályázati ajánlat megjelenésének napjától számított ötödik napon megszûnik. A Testület az ily módon feltett kérdésre 15 napon belül írásban válaszol. A pályázati eljárás során a Testület pályázathoz kapcsolódó nyilatkozatai a pályázati felhívás értelmezésének minõsülnek. Egyébként a pályázó pályázati ajánlatát kizárólag saját ismeretei és döntése alapján teszi meg, jogot vagy igényt a Testülettõl kapott információkra vagy azok hiányára nem alapíthat.

III. FEJEZET: MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉS A Testület a mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében a nyertes pályázóval, mint mûsorszolgáltatóval mûsorszolgáltatási szerzõdést köt. A pályázati ajánlatnak a mûsorszolgáltatási szerzõdésben meghatározott részei a mûsorszolgáltatási szerzõdés részévé válnak. A mûsorszolgáltatási szerzõdés nyelve magyar.

IV. FEJEZET: A PÁLYÁZATI AJÁNLAT TARTALMA 4.1. A pályázati ajánlat elemei A pályázó ajánlata adatszolgáltatási részbõl és érdemi ajánlat részbõl áll. 4.2. A pályázati ajánlat kötelezõ tartalma 4.2.1. A mûsorszolgáltatás alapvetõ adatai A pályázó köteles megadni a tervezett mûsorszolgáltatás alapvetõ adatait („Alapvetõ Adatok”) az alábbiak szerint [Törvény 96. § (1) bek. e) pont, ÁPF 56.2. a) pont]: 4.2.1.1. a mûsorszolgáltatás vételkörzete: (helyi) 4.2.1.2. az igénybe venni kívánt mûsorszórási lehetõség megnevezése (nyilatkozat arról, hogy nyertessége esetén a pályázó saját maga vagy más, erre jogosult fogja a mûsort szórni):

788


12. szám

4.2.1.3. a hálózatos mûsor továbbításának módja: 4.2.1.4. a mûsorszolgáltatás napi adásideje és adásidõ beosztása, a mûsorszolgáltatás napi mûsorideje (nyilatkozat a napi mûsoridõ és a napi adásidõ kezdetérõl és végérõl, valamint a mûsoridõn kívüli adásidõ tartalmáról). Hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra irányuló pályázat esetén a pályázati ajánlatban a napi mûsoridõ, adásidõ idõtartamát összességében valamint a hálózatos és helyi mûsoridõ/adásidõ tekintetében elkülönítve is fel kell tüntetni. Hálózatba kapcsolódás esetén a mûsorszolgáltatás napi teljes adásideje a hálózatos és a helyi adásidõ összessége, a mûsorszolgáltatás napi teljes mûsorideje a hálózatos és a helyi mûsoridõ összessége. A nyilatkozatot az 5. számú mellékletben, az ott meghatározottak szerint kell megtenni. 4.2.1.5. a tervezett kiegészítõ mûsorszolgáltatás és értéknövelõ szolgáltatás: 4.2.1.6. a mûsorszolgáltatás állandó megnevezése (az adatokat a 4. számú mellékletben kell megadni): 4.2.1.7. a mûsorszolgáltatás szignálja (az adatokat a 4. számú mellékletben kell megadni). 4.2.2. A mûsorszolgáltatási díj A pályázó köteles a pályázati ajánlattal érintett mûsorszolgáltatási jogosultság vonatkozásában ajánlatot tenni a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére. A mûsorszolgáltatási díj összegére vonatkozó ajánlat kizárólag készpénzben és forintban tehetõ meg. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatói formában mûködõ vagy nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, úgy a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet díjajánlatot. 4.2.3. Mûszaki feltételek A pályázó köteles ismertetni a tervezett mûsorszolgáltatás rendszertechnikai tervét és rövid mûszaki koncepcióját. Köteles nyilatkozni továbbá arról, hogy a mûszaki felszerelése megfelel a hazai vagy a nemzetközi szabványoknak. 4.2.3.1. A pályázó köteles ismertetni és megadni a mûsor készítéséhez felhasználni kívánt mûszaki berendezéseket, azok alapvetõ mûszaki jellemzõit. Ezen belül külön kell bemutatni az alapvetõ stúdió berendezések, a helyszíni mûsorkészítés, valamint a helyszínek és a stúdió közötti átviteli eszközök típusjellemzõit. 4.2.3.2. Ha a pályázó maga kívánja a mûsort szétosztani, illetve maga végzi a mûsorszórást, akkor a szétosztáshoz, illetve a szóráshoz szükséges berendezések típusleírását, alapvetõ mûszaki jellemzõit is ismertetnie kell. 4.2.3.3. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlat esetén a pályázó köteles bemutatni az összekapcsolódás technikai kivitelezését. 4.2.4. A mûsorterv 4.2.4.1. A pályázó köteles a mûsorszolgáltatás teljes idõtartamára vonatkozóan, a mûsorszolgáltatás alapvetõ jellegzetességeit, mûsorterve elemeit, mûsorszerkezetét szöveges formában összefoglalni. Ennek keretében egyértelmû leírást kell benyújtani a mûsorfolyam jellegérõl, formátumáról. A mûsortervnek tartalmaznia kell az egyes mûsorszámok rövid jellemzését. Alapvetõ jellegzetességnek minõsül a mûsorfolyamot meghatározó tematika, a mûsorszerkezetben gyakran elõforduló mûsorkategória, melyek együttesen jellegzetes arculatot adnak a mûsorszolgáltatásnak. A pályázó az alapvetõ jellegzetességeket nyilatkozat formájában köteles megjelölni. A pályázó köteles megjelölni a mûsorszolgáltatás központi elemeit, amelyek a mûsor gerincét alkotják, azaz fix elemek és ennélfogva csak szerzõdés módosításával változtathatók meg. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltató jellegû pályázati ajánlatot nyújt be, úgy a pályázó által ajánlatával együtt benyújtott mûsorszolgáltatási szabályzatnak tartalmaznia kell a közmûsor-szolgáltató részletes mûsorstruktúráját, továbbá meg kell jelölni melyek azok a mûsorszámok, amelyek megfelelnek az 50%-ot meghaladó közszolgálati kvóta kritériumainak.. 4.2.4.2. A hálózatba kapcsolódó jogosultságra pályázó a 4.2.4.1. pontban meghatározottakat a saját és a hálózatos mûsorszolgáltatás idõtartamára vonatkozóan is köteles benyújtani. 4.2.5. Az üzleti és pénzügyi terv A Testület – elsõsorban a 8. számú mellékletben szereplõ táblázat alapján – tájékozódni kíván arról, hogy a pályázó az általa javasolt mûsorterv figyelembevételével hogyan kívánja a mûsorszolgáltatást mûködtetni, meg kíván gyõzõdni arról, hogy a pályázónak az ilyen mûködtetésre vonatkozó üzleti, pénzügyi és finanszírozási feltételezései alkalmasak a kívánt cél elérésére. A pályázónak az ÁPF 56.4.3. pontja figyelembevételével összeállított üzleti és pénzügyi tervvel kell valószínûsítenie, hogy a mûsorszolgáltatás megkezdésének gazdasági és pénzügyi feltételei megvannak. Az ÁPF 56.4.3. pont harmadik bekezdése alapján jelen pályázati felhívásban üzleti, pénzügyi terven a 4.2.5.2. pont alattiakat kell érteni. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlat esetén a pályázó az üzleti-pénzügyi tervében köteles külön bemutatni a saját tevékenységéhez kapcsolódó gazdasági elképzeléseket, és a hálózatos mûsorszolgáltatóhoz kapcsolódó gazdasági megállapodásait.

12. szám


789

4.2.5.1. Az üzleti és pénzügyi terv tartalma Üzleti és pénzügyi terve szerves részeként minden pályázó köteles kiegészítõ információ formájában ismertetni üzleti modelljét és az annak alapjául szolgáló feltételezéseket. Pénzügyi elõrejelzései benyújtásakor a pályázó sorolja fel összes olyan feltételezését, amelyet üzleti terve elkészítéséhez felhasznált. A Testület elfogadja, hogy a jövõbeli piaci feltételezésekre vonatkozóan az egyes pályázók különbözõ feltételezésekbõl indulnak ki, azonban a Testület szeretné megítélni azt, hogy a pályázó alaposan megfontolta saját feltételezéseit, azok összhangban vannak saját bevételi és költség elõirányzataival, és általában hitelesek a piaci helyzetrõl és viselkedésrõl rendelkezésre álló információk alapján. Ha a pályázó kereskedelmi ügynökségektõl, tanácsadóktól stb. szerzett be információkat, nevezze meg forrásait. Az üzleti és pénzügyi tervvel kapcsolatban benyújtandó dokumentumok listáját a 4.2.5.2. szerinti szakaszok tartalmazzák. 4.2.5.2. Az üzleti és pénzügyi terv részletezése Az üzleti és pénzügyi tervben a pályázónak különösen a következõ tételeket kell bemutatnia: 4.2.5.2.1. Összefoglaló: A pályázó foglalja össze üzleti és pénzügyi terve lényegét. 4.2.5.2.2. Stratégia és üzletpolitikai megfontolások: A pályázó ismertesse üzleti és pénzügyi terve stratégiáját és üzletpolitikai megfontolásait. 4.2.5.2.3. Eredménykimutatás-tervek és az eredménykimutatás-tervekhez kapcsolódó feltételezések. 4.2.5.2.4. Beruházások: A pályázó részletesen ismertesse az összes beruházást, beleértve az esetleges adóberendezéseket, a mûsorelosztó rendszereket, a stúdióberendezéseket, a jármûveket valamint a saját elõállítású és vásárolt, a mérlegben aktivált egyéb tárgyi és immateriális eszközöket stb. A fenti tételeket ésszerû részletezésben, bekerülési értéküket és a beruházás ütemezését feltüntetve kell megadni. 4.2.5.2.5. Historikus pénzügyi adatok: A pályázó köteles mérlegeit, eredmény kimutatásait és az ezekhez csatlakozó kiegészítõ mellékleteit (együttesen „éves pénzügyi beszámoló”, illetve „évközi pénzügyi beszámoló”) a könyvvizsgálói jelentéssel (amennyiben ennek elkészítését más jogszabály elõírja) együtt benyújtani a célból, hogy a Testület megismerje a pályázó pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetét. (ÁPF 56.4.3. pont 1. bek.) 4.2.5.2.6. Finanszírozási struktúra: A pályázó tételesen mutassa be az általa vállalni tervezett finanszírozási megoldásokat, amelyekkel üzleti és pénzügyi terve feltételezéseinek teljesülését valószínûsíteni tudja (pl. tõke, tõkeemelés, hitel, garanciavállalás, tulajdonosi finanszírozás stb.), és jelezze, hogy az egyes finanszírozási megoldásokat mely mellékletekben hol tünteti fel (ÁPF 56.4.3. g) pont). 4.2.6. A mûködési költségek biztosítása A pályázó köteles igazolni, hogy a mûsorszolgáltatás megkezdéséhez szükséges mûködési költségek meghatározott összege rendelkezésére áll. Ennek keretében bankigazolással bizonyítania kell, hogy a mûködés elsõ három hónapjára szükséges forrásokat – reklámbevétel nélkül – elkülönített bankszámlán a pályázati ajánlat benyújtását megelõzõen elhelyezte. A háromhavi mûködési költség kiszámításánál az üzleti-pénzügyi terv szerinti, abból levezethetõ, a mûködés elsõ egész évére számított költség negyedét kell figyelembe venni. A Testület elfogad minden olyan bankszámlán elhelyezett összegrõl becsatolt bankigazolást, amelybõl kétséget kizáróan kiderül, hogy az adott összeg, egy – a pályázati felhívásban meghatározott – speciális célra való felhasználásra szól.

V. FEJEZET: A PÁLYÁZATI AJÁNLAT ELBÍRÁLÁSA 5.1. A pályázati ajánlatok elbírálásának határideje és módja A pályázati ajánlatokat a Testület a benyújtási határidõ lejártát követõ hatvan (60) napon belül a Törvény 46. § (2) bekezdésében leírt módon bírálja el. A pályázati ajánlatok elbírálásában nem mûködhet közre az ÁPF 63.3. szakasza szerinti személy. A pályázati ajánlatok elbírálását követõen a Testület a pályázati ajánlatok közötti választással dönt a pályázat nyertesérõl. Amennyiben egyetlen pályázó felel meg a törvényes, illetve a pályázati felhívásban foglalt követelményeknek, a Testület a mûsorszolgáltatási szerzõdést köteles megkötni. 5.2. Felvilágosítás kérése A Testület a pályázóktól az esélyegyenlõség elvének sérelme nélkül felvilágosítást kérhet annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, összehasonlítása jobban elvégezhetõ legyen. A Testület kérdéseit és az azokra adott választ írásban kell rögzíteni. A felvilágosítás nem eredményezheti az ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások változását, csak azok értelmezését szolgálhatja.

790


12. szám

5.3. A pályázati ajánlat értékelése A Testület kizárja annak a pályázónak az ajánlatát, akinek a cselekménye a pályázat tisztaságát vagy az ahhoz fûzõdõ érdeket a Testület megítélése szerint súlyosan sérti. A Testület a kizárást a határozattal egyidejûleg írásban megindokolja és azt az összes pályázónak megküldi. A pályázati ajánlat értékelése az ÁPF 65.1. pont 1. bekezdése szerint történik. 5.3.1. Amennyiben az alakilag érvényes pályázati ajánlat vagy annak egyes elemei oly mértékben hiányosak, hogy az gátolja a pályázati ajánlatok összehasonlíthatóságát, illetve elbírálhatóságát, a Testület a pályázó ajánlatát kizárja. Ilyen kizárásra csak akkor kerülhet sor, ha a Testület azt megelõzõen a pályázót az adott témakörben hiánypótlásra vagy a pályázati ajánlat értelmezésével kapcsolatban felvilágosításra szólította fel. 5.3.2. A pályázati ajánlat értékelése az alábbi módon történik: 5.3.2.1. Mûsorszolgáltatási díj: 15 pont A legmagasabb – egy mûsorórára vetített – mûsorszolgáltatási díjajánlat 15 pontot ér. A többi mûsorszolgáltatási díjajánlat pontszámát úgy kell kiszámítani, hogy az adott órára vetített mûsorszolgáltatási díjajánlatot el kell osztani a legmagasabb órára vetített mûsorszolgáltatási díjajánlattal, és az így kapott hányadost meg kell szorozni 15-tel. Az így kapott szorzat (nem egész szám esetén öt tized alatt lefelé kerekítve egész számra) az adott mûsorszolgáltatási díjajánlat pontszáma. Közmûsor-szolgáltatói jellegû pályázati ajánlat esetén, a többi mûsorszolgáltatási díjajánlatra adott pontszámok átlagolásával kiszámított pontszámot kell az értékelés során a többi ponthoz hozzáadni. Amennyiben négy vagy több kereskedelmi, illetve nem közmûsor-szolgáltatói jellegû mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat érkezik, a legkisebb és a legnagyobb pontértéket figyelembe nem véve a többi pontszámból egyszerû számtani átlagot kell képezni. Amennyiben négynél kevesebb kereskedelmi, illetve nem közmûsor-szolgáltatói jellegû pályázati ajánlat érkezik, a pontokból egyszerû számtani átlag képzésével kapható meg a közmûsor-szolgáltató pályázó ide vonatkozó pontszáma. 5.3.2.2. A vállalt heti mûsoridõ: maximum 20 pont Pályázati ajánlat tehetõ bármilyen mértékû napi mûsoridõre. A legtöbbet vállalt heti mûsoridõ-ajánlat 20 pontot ér. A többi ajánlat pontszámát úgy kell kiszámítani, hogy az ajánlatot el kell osztani a legmagasabb ajánlattal, és az így kapott hányadost meg kell szorozni 20-szal. Az így kapott szorzat (nem egész szám esetén öt tized alatt lefelé kerekítve egész számra) az adott vállalt heti mûsoridõ-ajánlat pontszáma. 5.3.2.3. I. Mûsorterv: maximum 25 pont a) A helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, segítõ mûsorszámok aránya az éjszakai órák (0.00–6.00 óráig) nélküli heti átlagos mûsoridõben az alábbiak szerint kerül értékelésre: a mûsoridõ legalább 30 százaléka felett: 20 pont 20-30 százaléka: 10 pont 20 százalék vagy alatta: 0 pont A közszolgálati mûsorszám ismétlése beleszámít a közszolgálati mûsorszám arányának és mértékének számításába. A helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszám közszolgálati mûsorszámnak minõsül. b) A pályázó mûsorterve: maximum 5 pont 5.3.2.4. Mûsorszolgáltatásban szerzett tapasztalat: maximum 2 pont 5.3.2.5. Üzleti-pénzügyi terv: maximum 2 pont 5.3.2.7. Egyéb, a Törvény 96. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatok: maximum 2 (1+1) pont, azzal, hogy a 2 pontból 1 pontot automatikusan kap az a pályázó, aki RDS névazonosító/mûsorazonosító (RDS PI) szolgáltatást vállal a pályázati ajánlatában. 5.3.3. A Testület a legmagasabb pontszámot elérõ pályázót nyilvánítja nyertesnek.

VI. FEJEZET: EGYEBEK 6.1. A pályázati ajánlat benyújtása A pályázati ajánlatot kizárólag személyesen, a pályázati felhívás megjelenését követõ 30. napon, 10 óra és 15 óra között lehet benyújtani a Testület címén (Budapest VIII. kerület, Reviczky u. 5.). A benyújtási határidõ a benyújtás napján délután 15 órakor jár le. A pályázati ajánlatot egy eredeti és hét másolati példányban kell benyújtani, pályázati ajánlatonként külön, feladó, cégnév vagy szimbólum, vagy más megjelölés nélküli zárt csomagolásban kell benyújtani. A pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban a fent felsoroltakon túl a teljes pályázati ajánlat elektronikus formában történõ elhelyezése is szükséges. Minden egyes pályázati ajánlat csomagon fel kell tüntetni a vonatkozó mûsorszolgálta-

12. szám


791

tási jogosultság megjelölését (..........,,Jogosultság”), illetve az ajánlat eredeti példányát „Eredeti” megjelöléssel kell ellátni. Ha a példányok között eltérés adódik, az eredeti példány tartalma az irányadó az érvényesség vizsgálata, valamint az ajánlatok értékelése és elbírálása során. 6.2. A pályázati ajánlat érvényessége A pályázati ajánlatok értékelése során a Testület elõször azok érvényességét vizsgálja. 6.2.1. Alakilag érvénytelen a pályázati ajánlat az ÁPF 60.1. pontjában meghatározott esetekben, azaz, ha – az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve meghosszabbított határidõ után, vagy nem a megjelölt helyen és nem az elõírt csomagolásban nyújtották be, amely alól kivétel, ha a pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban nem került elhelyezésre az elektronikus formájú pályázati ajánlat. – a pályázó a pályázati díj átutalásáról szóló átutalási megbízást nem csatolta az ajánlatához, – ha a pályázó a pályázati felhívásban megjelölt kötelezõ erejû nyilatkozatokat nem csatolta be. 6.2.2. Az alakilag érvénytelen vagy a 2.1.1. pontba ütközõ pályázó által benyújtott pályázati ajánlatokat a Testület visszautasítja. Ezekben az esetekben hiánypótlásnak helye nincs. 6.2.3. A Testület visszautasítottnak tekinti az alábbi pályázati ajánlatokat: – az alakilag érvénytelen, – a 2.1.1. pontba ütközõ, – az 5.3.1. pont alapján kizárt, – az alakilag érvényes és a 2.1.1. pontba nem ütközõ, illetõleg az 5.3.1. pont szerint kizártnak nem minõsülõ, azonban mûsorszolgáltatási jogosultságot nem szerzett pályázó ajánlatát, az adott pályázóra vonatkozó ajánlati kötöttség leteltét követõ 10. napon. – a 8.7. pont, a 9.6. pont, a 10.7. pont alapján érvénytelen. 6.3. A pályázati ajánlat nyelve A pályázati ajánlat nyelve magyar. A pályázati ajánlat részét képezõ minden olyan dokumentum vonatkozásában, amelynek az eredeti nyelve nem magyar, a pályázó az eredeti dokumentumon kívül köteles benyújtani annak hitelesített fordítását is. Az írásbeliség és nyelv vonatkozásában az ÁPF 13. pontja is alkalmazandó. 6.4. Hiánypótlás A Testület írásban hiánypótlásra szólítja fel azt a pályázót, amelynek alakilag érvényes pályázati ajánlata nem felel meg maradéktalanul a pályázati felhívás valamennyi feltételének, egyidejûleg megjelölve a hiánypótlás szempontjait és módjait. Valamely hiánypótlás keretében benyújtandó dokumentumnak a pályázati ajánlat eredeti benyújtási határideje napján fennálló adatokra, tényekre, körülményekre, vállalásokra, stb. kell vonatkoznia. A pályázó a hiánypótlással érintett valamennyi dokumentumot az értesítés kézhezvételének napjától számított 15 napon belül tartozik benyújtani. A határidõ jogvesztõ, elmulasztása esetén a Testület a pályázati ajánlatot visszautasítja. Nincs helye hiánypótlásnak az 5.3.2. és a 6.2.1. pont alá tartozó adatok tekintetében. 6.5. A mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése 6.5.1. A Testület a pályázót nyertessé való nyilvánításáról a döntés dátumát követõ két (2) munkanapon belül értesíti. 6.5.2. A Testület a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésének idõpontját a döntésrõl való értesítéssel egyidejûleg közli a nyertes pályázóval úgy, hogy a döntéstõl számított legkésõbb negyvenöt (45) napon belül meg kell kötni a szerzõdést. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlat nyertessége esetén a hálózatos mûsorszolgáltató mûsorszolgáltatási szerzõdését a Testület a döntéstõl számított negyvenöt (45) napon belül módosítja. 6.5.3. Ha a Testület a nyertessé nyilvánított pályázónál bekövetkezett változások miatt nem kötheti meg a mûsorszolgáltatási szerzõdést, vagy a nyertes a meghatározott határidõig a pályázónak felróható okból nem köt szerzõdést, illetve az éves mûsorszolgáltatási díj esedékes része határidõben nem került jóváírásra, a Testület az ÁPF 37., 74. és 76. pontja alapján jogosult a mûsorszolgáltatási szerzõdést a nyertes pályázó helyett a második helyezettel megkötni. 6.6. Értesítések A Testület tartozik valamennyi pályázót írásban értesíteni arról, ha az adott mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében nyertest hirdetett. A Testület a pályázat második helyezettjét a döntéstõl számított nyolc (8), a többi pályázót harminc (30) napon belül értesíti a döntésérõl. Az alakilag érvénytelen pályázati ajánlat benyújtóját a Testület, indokolással ellátva az errõl szóló döntés meghozatalát követõ nyolc napon belül értesíti arról, hogy ajánlata érvénytelen és az eljárás további szakaszában

792


12. szám

nem vehet részt. Amennyiben a Testület az adott mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében nem tud eredményt hirdetni, errõl 30 napon belül értesíti a pályázókat. 6.7. Határidõk, kézbesítés Amennyiben a pályázati felhívás szerinti valamely határidõ utolsó napja vagy határnap munkaszüneti vagy ünnepnapra esik, úgy a határidõ utolsó napja vagy a határnap az ilyen napot követõ elsõ munkanap. A döntés napja az a nap, amikor a Testület a döntéssel érintett tárgyban határozatot hoz. Az értesítés napja az a nap, amikor a címzetthez az értesítést igazolható módon személyesen vagy ajánlott vagy tértivevényes levélben kézbesítik vagy faxon megküldik. (A Testület döntésérõl értesítõ fax abban az esetben minõsül megküldöttnek, ha azt levélben is megismétlik. Ez a rendelkezés az értesítés napjának számítását nem érinti.) 6.8. Felelõsség kizárása A mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzése sem eredményezi vagy garantálja a mûsorszóráshoz, a mûsorelosztáshoz vagy más módon történõ mûsorterjesztéshez jogszabályi elõírás alapján és/vagy egyébként szükséges hatósági és/vagy egyéb engedélyek meglétét vagy megadását. Az ilyen engedélyeket és mûsorszétosztáshoz, mûsorszóráshoz, vagy más módon megvalósuló mûsorterjesztéshez kapcsolódó vagy ahhoz szükséges technikai, pénzügyi, jogi és egyéb információkat a pályázó saját hatáskörében, költségére illetve felelõsségére szerzi be. A valamely mûsorszolgáltatáshoz szükséges bármely hatósági és/vagy egyéb engedély beszerzése, megkapása, az azzal kapcsolatos eljárás illetve valamennyi eljáró személy, szerv (szervezet) vonatkozásában a Testület idõkorlátozás nélkül, minden felelõsséget kizár. Az ÁPF 84. pontja alapján felhívjuk valamennyi pályázni kívánó figyelmét, hogy a pályázati felhívásban közölt információk nem jelentik a pályázaton való indulásra vonatkozó döntés meghozatalához vagy a pályázati ajánlat elkészítéséhez vagy a mûsorszolgáltatáshoz szükséges valamennyi adat, információ, engedélyezési eljárás, jogi elõírás, pénzügyi és technikai valamint piaci szempontok közlését vagy ismertetését. A pályázattal illetve a pályázati ajánlattal kapcsolatban bármely információt a pályázó maga köteles beszerezni. A pályázó pályázati ajánlatát saját kockázatára és költségére készíti, teszi meg és nyújtja be, mindezek vonatkozásában a Testület idõkorlátozás nélkül minden felelõsséget kizár. 6.9. Irányadó jog A pályázati felhívásra, valamint a rendelkezései szerint készült dokumentumokra és a pályázatból eredõ vagy az azzal kapcsolatos jogviták esetén a magyar jog az irányadó azzal, hogy a pályázati felhívásban, a pályázati ajánlatban, valamint a Törvényben nem szereplõ feltételek elbírálásakor a Ptk. szabályai alkalmazandók.

VII. FEJEZET: DOKUMENTUMOK, MELLÉKLETEK, NYILATKOZATOK 7.1. A pályázó köteles megadni a 3–4. és 7–10. számú mellékletek szerinti adatokat a mellékletek szerinti szerkezetben. 7.2. A pályázó köteles csatolni az 5–6. sz. mellékletekben meghatározott dokumentumokat. 7.3. A pályázó köteles benyújtani a 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, illetve cégkivonatát (cégjegyzékbe be nem jegyzett cég esetén a cégmásolat helyett a pályázónak az illetékes cégbíróság érkeztetõ bélyegzõjével ellátott bejegyzésre irányuló kérelme /nyomtatvány nyújtandó be). 7.4. A pályázó köteles csatolni társasági szerzõdését, illetve alapító okiratát az esetleges módosításokkal együtt, és aláírási címpéldányát. 7.5. A pályázó köteles az 5.3.2.4 pont szerinti mûsorszolgáltatási tapasztalat elbírálásához minden, általa az elbírálás segítéséhez szükségesnek tartott dokumentumot és nyilatkozatot csatolni. 7.6. Kötelezõ nyilatkozatok az alábbiak: 7.6.1. a 3. sz. melléklet 1–4 pontjai, 7.6.2. a 4.2.1.4. szerinti adatok, 7.6.3. mûsorszolgáltatási díjajánlat, 7.6.4. a 7.7. szerinti konzorciumi megállapodás, valamint társasági szerzõdés tervezet, 7.6.5. a 7. számú melléklet, 7.6.6. a 8. számú melléklet, 7.6.7. a 6. számú melléklet 3. j) pontja hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra irányuló pályázat esetén Az ÁPF 60.1. pontja értelmében a kötelezõ nyilatkozatok benyújtásának elmulasztása hiánypótlási felhívás nélkül a pályázat alaki érvénytelenségét és visszautasítását eredményezi. 7.7. A konzorcium pályázó köteles benyújtani a) a konzorciumi megállapodását,

12. szám


793

b) társasági szerzõdés tervezetét, azzal, hogy a konzorciumi megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a pályázaton való nyertességük esetén a konzorcium tagjai változatlan formában aláírják a társasági szerzõdést. 7.8. A pályázó köteles nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy nyertessége esetén az ÁPF 82. pontjának megfelelõ óvadékot vagy bankgaranciát kíván nyújtani a szerzõdés betartásának biztosítására. 7.9. A pályázó köteles csatolni pályázati ajánlatához a pályázati díj átutalásáról szóló átutalási megbízást. 7.10. A pályázó köteles nyilatkozni arról, hogy amennyiben nem hálózatba kapcsolódásra pályázott, nyertessége esetén a jogosultság megszerzésétõl számított két éven belül nem kezdeményezi hálózatba kapcsolódását. 7.11. A dokumentumok formája A pályázat az 1–10. sz. mellékletekben szereplõ adatokat az ott megjelölt szerkezetben tartalmazza. Valamely okirat, szerzõdés vagy egyéb irat formájában benyújtandó dokumentum eredetiben vagy hiteles másolatban nyújtandó be. A pályázónak a nyilatkozatot vagy egyéb dokumentumot a cégjegyzése szabályai szerint aláírva kell benyújtania. 7.12. A dokumentumok módosulása Ha a pályázó pályázati ajánlatában szereplõ, a pályázat elbírálása szempontjából jelentõs adatok az ajánlat benyújtását követõen módosulnak, a pályázó köteles a változásokról a Testületet haladéktalanul értesíteni. Tartozik továbbá a tájékoztatással egyidejûleg a módosulás tárgyára vonatkozó pályázati felhívás szerinti dokumentumokat is az eredetivel megegyezõ formában benyújtani. VIII. FEJEZET: A HÁLÓZATBA KAPCSOLÓDÓ MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁGRA IRÁNYULÓ PÁLYÁZATRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK 8.1. Jelen pályázati felhívás lehetõvé teszi, hogy a pályázó olyan mûsorstruktúrával is benyújthasson pályázatot, amelyben saját mûsorszolgáltatása mellett hálózatos mûsorszolgáltatás formájában más mûsorszolgáltatás is helyet kap. Hálózatos mûsorszolgáltatóként csak olyan – a pályázóval azonos típusú (rádió) – mûsorszolgáltató jelölhetõ meg, amelynek nem áll fenn tartozása az ORTT felé, s a Testület nem alkalmazott vele szemben a mûsorszolgáltatási szerzõdés, vagy az Rttv. 112. § (1) b) pontja szerinti írásbeli figyelmeztetést.” 8.2. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a: – a hálózatos mûsorszolgáltató nevét, – a pályázó és a hálózatos mûsorszolgáltató közös kérelmét a hálózatba kapcsolódásra, – valamint a hálózatos mûsorszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a hálózatba kapcsolódásra vonatkozó szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 8.3. A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a saját és a hálózatos mûsoridõ sugárzásának idejét, valamint idõtartamát. 8.4. A pályázati ajánlatban a leendõ hálózatos mûsorszolgáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a hálózatba kapcsolódás következtében az Rttv. tulajdoni szabályait, így különösen az Rttv. VIII. fejezetében foglaltakat nem sérti. 8.5. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatóként, vagy nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóként nyújtja be a pályázati ajánlatát, a közmûsor-szolgáltatókra, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatókra vonatkozó feltételeknek saját mûsorideje tekintetében önmagában is meg kell felelnie. 8.6. A pályázó nem nyújthat be érvényesen hálózatba kapcsolódásra irányuló ajánlatot, amennyiben a hálózatos mûsorszolgáltató vételkörzete és a megszerezni kívánt mûsorszolgáltatási jogosultság vételkörzete legalább 20%-ban fedi egymást. 8.7. Amennyiben a pályázati ajánlat hálózatba kapcsolódásra irányul és a Testület döntése szerint az értékelés során a hálózatba kapcsolódás feltételeinek nem felel meg, a pályázati ajánlat érvénytelen és a Testület azt visszautasítja. IX. FEJEZET: A KÖZMÛSOR-SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK 9.1. A közmûsor-szolgáltatóvá minõsítés feltételei tárgyában kiadott 680/2004. (V. 19.) számú ORTT határozatot (lásd egységes szerkezetben a 9. számú mellékletben) e fejezet vonatkozásában a pályázatra irányadó szabálynak kell tekinteni. 9.2. A pályázó akkor minõsíthetõ közmûsor-szolgáltatóvá, ha a pályázónak, illetve konzorciumi pályázó esetén az abban résztvevõ tagoknak mûsorszolgáltatási díjtartozása a Testület felé nem áll fenn. 9.3. A közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó pályázati ajánlatban a pályázó a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet ajánlatot. 9.4. A közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a 10.1. szakaszban megjelölt ORTT határozat szerinti mûsorszolgáltatási szabályzatot. 9.5. A közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmi kérdésekben a jelen pályázati feltételek IV. fejezetében foglaltaknak és a 680/2004. (V. 19) számú ORTT határozat rendelkezéseinek is maradéktalanul meg kell felelnie.


794

12. szám

9.6. Ha a pályázati ajánlat közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatási jogosultságra irányul és a Testület döntése szerint a közmûsor-szolgáltató feltételeinek nem felel meg az értékelés során, a pályázati ajánlat érvénytelen és azt a Testület visszautasítja 9.7 A pályázó a közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatában megjelölt mûsorszolgáltatási szabályzatot különálló mellékletként köteles csatolni. 9.8. Amennyiben a közmûsor-szolgáltató megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben rá vonatkozó szabályokat, akkor a Testület felhívja a mûsorszolgáltató figyelmét arra, hogy amennyiben a figyelemfelhívástól számított egy éven belül ismét megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben vagy a közzétett mûsorszolgáltatási szabályzatban a rá mint közmûsor-szolgáltatóra nézve kötelezõ szabályokat, akkor a Testület kimondhatja, hogy a mûsorszolgáltató közmûsor-szolgáltató minõségét elvesztette és egyúttal felmondja a mûsorszolgáltatási szerzõdést.

X. FEJEZET: A NEM NYERESÉGÉRDEKELTSÉGRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK 10.1. A nem nyereségérdekeltség feltételei tárgyában kiadott és az 1357/2006. (VI. 14.) számú határozattal módosított 1069/2001. (VII. 24.) számú ORTT határozatot (lásd egységes szerkezetben a 10. számú mellékletben) e fejezet vonatkozásában a pályázatra irányadó szabálynak kell tekinteni. 10.2. A pályázó akkor minõsíthetõ nem nyereségérdekeltté, ha a pályázónak, illetve konzorciumi pályázó esetén az abban résztvevõ tagoknak mûsorszolgáltatási díjtartozása a Testület felé nem áll fenn. 10.3. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra vonatkozó pályázati ajánlatban a pályázó a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet ajánlatot. 10.4. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a 10.1. szakaszban megjelölt ORTT határozat: 1. a) pontja szerinti célok, illetve célcsoportok egyikének megjelölését, 1. b) értelmében tett kötelezettségvállaló nyilatkozatot, 2.3. a) pont szerinti nyilatkozatot, 2.3. b) pontja szerinti dokumentumokat, nyilatkozatokat és az 2.3. c) pont szerinti, a mellékletben található nyomtatványt kitöltve. 10.5. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmi kérdésekben a jelen pályázati feltételek IV. fejezetében foglaltaknak és az 1357/2006. (VI. 14.) számú ORTT határozat rendelkezéseinek is maradéktalanul meg kell felelnie. 10.6. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra benyújtott pályázati ajánlatban az 1357/2006. (VI. 14.) számú ORTT határozat 2.3. a) pontja szerinti nyilatkozatot a jogosultság teljes idõtartamára nézve kell megtenni. 10.7. Ha a pályázati ajánlat nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatási jogosultságra irányul és a Testület döntése szerint a nem nyereségérdekeltség feltételeinek nem felel meg az értékelés során, a pályázati ajánlat érvénytelen és azt a Testület visszautasítja. 10.8. A pályázó a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatában a jelen fejezetben megjelölt valamennyi dokumentumot és kötelezõ erejû nyilatkozatot különálló mellékletként köteles csatolni. 10.9. Amennyiben a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben rá vonatkozó szabályokat, akkor a Testület kimondhatja, hogy a mûsorszolgáltató nem nyereségérdekelt minõségét elvesztette, és egyúttal felmondja a mûsorszolgáltatási szerzõdést. 1. számú melléklet A pályázati felhívás tárgya Sorszám 1.

Névleges telephely

Körmend

Típus

rádió, helyi

frekvencia

99,8 MHz

Várható vételkörzet1 Meghirdetett mûsoridõ

12 600 fõ*

napi 24 óra

Minimális mûsorszolgáltatási díj

280 000 Ft + 20% áfa

*A nemzetközi koordináció eredményeképpen csak az ország belseje felé irányított antenna alkalmazása megengedett. Ezért az ellátottság csak akkor biztosítható, ha az adóberendezést a város Ny–ÉNy-i felébe telepítik. A Körmend 99,8 MHz tekintetében vételkörzet bõvítés céljából pályázati ajánlat benyújtására nincsen lehetõség. 1

A megvalósított vételkörzet tekintetében a jelen pályázati felhívásban megadott várható vételkörzethez képest +/– 20%-os eltérés lehetséges.

12. szám


795

2. számú melléklet MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉS TERVEZET A jelen Mûsorszolgáltatási Szerzõdés (a továbbiakban a „Szerzõdés”) létrejött egyrészrõl az Országos Rádió és Televízió Testület, 1088 Budapest, Reviczky u. 5. (a továbbiakban a „Testület”), és másrészrõl a [.................]2 (a továbbiakban a „Mûsorszolgáltató”) között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel: (A) A felek megállapítják, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a „Törvény”) rendelkezései értelmében a Testület feladatai közé tartozik a mûsorszolgáltatási jogosultság pályáztatása, mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése és a mûsorszolgáltatási szerzõdéssel összefüggõ feladatok ellátása. (B) A felek megállapítják, hogy a Törvény 41. § (1) a) bekezdése értelmében a Testület [...........]-án3 a Kulturális Közlöny [.....]4 számában megjelent Pályázati Felhívással (a „Pályázati Felhívás”) pályázatot hirdetett [Pályázati Felhívás 1. számú melléklete pontja szerinti, ……… 5helyi rádió Mûsorszolgáltatási Jogosultságra az alábbi adatokkal: ellátottság:…..fõ6 sztereo vételkörzet tekintetében] A Mûsorszolgáltató7 a megjelölt mûsorszolgáltatásra vonatkozó Pályázati Felhívásra 2007. [..........]-án8 Pályázati Ajánlatot nyújtott be a Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére (a „Pályázati Ajánlat”). A fentiekre tekintettel a felek az alábbiakban állapodnak meg:

I. A MÛSORSZOLGÁLTATÓ NYILATKOZATAI 1.1. A Mûsorszolgáltató a Testület számára a Pályázati Felhívásnak megfelelõen megtette a megkívánt valamennyi nyilatkozatát, amelyeket jelen szerzõdés aláírásával ismételten megerõsít, s azok tartalmáért felelõsséget vállal. 1.2. A Mûsorszolgáltató kijelenti, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltatási Jogosultság elbírálásától jelen Szerzõdés aláírásáig terjedõ idõszakban bekövetkezett változás miatt az 1.1. szakasz szerinti nyilatkozatainak tartalmában változás következett be, úgy azt a Testületnek idõközben, írásban bejelentette. Az elbírálás szempontjából releváns körülmények tekintetében a szerzõdés megkötéséig változás nem történhet.

II. A SZERZÕDÉS TÁRGYA 2.1. A Testület, tekintettel a Mûsorszolgáltató Pályázati Ajánlatában foglaltakra valamint a jelen Szerzõdés I. fejezete szerinti nyilatkozataira, Mûsorszolgáltatót a jelen Szerzõdés preambulumának (B) szakaszában megjelölt helyi rádió mûsorszolgáltatás végzésére jogosítja fel a jelen Szerzõdés feltételei szerint (a „Mûsorszolgáltatási Jogosultság”). A Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére tekintettel a Mûsorszolgáltató vállalja, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot az arra vonatkozó jogszabályi elõírásokkal és a jelen Szerzõdés feltételeivel összhangban gyakorolja, és (közmûsor-szolgáltató és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató esetén a következõ mondatrész kimarad) a Testületnek a jelen Szerzõdés rendelkezései szerint mûsorszolgáltatási díjat fizet. 2.2. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatási Jogosultság alapján a jelen Szerzõdés szerinti idõtartamban és adásidõben az adásidõ beosztás szerint, saját megkülönböztetõ azonosítási jelét használva, a jelen Szerzõdés 9.1. pontjának és IV. fejezetének megfelelõ rádiómûsor szolgáltatására jogosult és köteles a mûsorszolgáltatás alapvetõ adatainak megfelelõen (a „Mûsorszolgáltatás”). A Mûsorszolgáltatás alapvetõ adatait a Pályázati Ajánlat tartalmazza (az „Alapvetõ Adatok”). 2.3. A Mûsorszolgáltatási Jogosultság 2007.[.......]9napján kezdõdik, és a jelen Szerzõdés feltételeitõl függõen hét (7) éves idõtartamra szól. 2

A Pályázó neve és címe kitöltendõ. A Pályázati felhívás közzétételének dátuma kitöltendõ. A Kulturális Közlöny vonatkozó száma kitöltendõ. 5 Elvi telephely megnevezése kitöltendõ az 1. sz. melléklet adatai szerint. 6 Vételkörzetben élõ lakosság számával kiegészítendõ az 1. sz. melléklet adatai szerint. 7 Konzorcium pályázó esetén e tényre értelemszerûen utalni kell. 8 A Pályázati Ajánlat benyújtásának dátuma kitöltendõ. 9 A szerzõdés aláírását követõ nap kitöltendõ. 3 4

796


12. szám

2.4. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a mûsorszolgáltatási jogosultság idõtartama alatt az analóg földfelszíni rendszerrõl a digitális földfelszíni rendszerre történõ átállás bekövetkezik, az esetleges jogszabályváltozásból adódó megváltozott jogszabályi kötelezettségeiknek a felek – ha a mûsorszolgáltatási jogosultság az adott frekvencián fenntartható – kölcsönösen együttmûködve eleget tesznek. 2.5. Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot, annak teljes idõtartama alatt személyesen gyakorolja és azt semmilyen módon, sem közvetlenül, sem közvetetten át nem ruházza, nem engedményezi, nem terheli meg, vagy egyébként el nem idegeníti. 2.6. A felek megállapodnak abban, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság az annak gyakorlásához egyébként szükséges engedélyeket nem tartalmazza, azokat nem helyettesíti vagy pótolja. Az ilyen engedélyeket a Mûsorszolgáltató saját hatáskörében, költségére, illetve felelõsségére köteles beszerezni, és azok megszerzéséért a Testület semmiféle felelõsséggel nem tartozik. A Mûsorszolgáltató kijelenti, hogy ezen körülményre a Pályázati Felhívás a figyelmét felhívta, és Pályázati Ajánlatát ezen körülmény ismeretében és erre tekintettel tette meg. 2.7. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy mûsorszolgáltatási jogosultságának megkezdésétõl számított 2 éven belül nem kezdeményezi hálózatba kapcsolódását (Rttv. 108. §). Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázat nyertessége esetén a szerzõdés a következõ ponttal egészül ki: Hálózatba kapcsolódás 1. A (…) Mûsorszolgáltató10 hálózatba kapcsolódik a (….) Mûsorszolgáltató11 (………. ) jogosultságával ugyanazon mûsorszám vagy mûsor egyidejû vagy csaknem egyidejû szolgáltatására. 2. A hálózatos mûsorszolgáltató a (……………), (……)12 jogosultsága. A hálózatos mûsorszolgáltatásért a hálózatos mûsorszolgáltató tartozik felelõsséggel. 3. A hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató ( ………………..), ( …………….) 13 jogosultsága. 4. A hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató saját mûsort a következõk szerint szolgáltat:14 5. A (…………) hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató kijelenti, hogy megfelel a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény mûsorszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseinek, különös tekintettel a 98. §-ban foglalt feltételeknek 6. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületet tájékoztatni, ha a hálózatos mûsorszolgáltatást megszünteti. Ezen kötelezettségének a megszûnés megtörténtét megelõzõ 30 napon belül kell eleget tennie. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentõ nyilatkozatát – valamint az azt alátámasztó dokumentumokat – arról, hogy a hálózatba kapcsolódás megszüntetésének bejelentésérõl a saját bejelentését megelõzõen a másik felet tájékoztatta.

III. A MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁG TARTALMA 3.1. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a jogosultsága teljes idõtartama alatt a Törvény hatályos rendelkezéseit mindvégig megtartja. 3.2. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes hét (7) éves idõtartama alatt, az „Alapvetõ Adatok” szerinti (a) adásidõben, az adásidõ-beosztás szerint, (b) mûsoridõben, (c) állandó megnevezést és szignált használva szolgáltat rádiómûsort. 3.3. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes hétéves idõtartama alatt, megszakítás nélkül, a rá irányadó jogszabályoknak megfelelõ cég-, illetve szervezeti formában végzi. 3.4. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, és helyt áll azért, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság idõtartama alatt sem õ, sem valamely [részvényese] [tagja] (a kuratórium tagja) (alapítója)15 nem fogja sérteni a rá vonatkozó korlátozó rendelkezéseket. 3.5. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatást a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt helyi mûsorszolgáltatásként, a jelen Szerzõdésbeli mûsorszórási kapacitás maximális vételkörzete teljes kihasználásával végzi. 3.6. A Mûsorszolgáltató tudomásul veszi, hogy a Pályázati Felhívás 1. számú mellékletében megadott várható vételkörzethez képest a megvalósított vételkörzet esetében +/– 20%-os eltérés lehetséges. 10

Elvi telephely megnevezésével és a vételkörzetben élõ lakosság számával kitöltendõ az 1. sz. melléklet adatai szerint. A pályázatban megjelölt hálózatos mûsorszolgáltató elvi telephelyének megnevezésével és a vételkörzetében élõ lakosság számával kitöltendõ. 12 A pályázatban megjelölt hálózatos mûsorszolgáltató elvi telephelyének megnevezésével és a vételkörzetében élõ lakosság számával kitöltendõ. 13 Elvi telephely megnevezésével és a vételkörzetben élõ lakosság számával kitöltendõ az 1. sz. melléklet adatai szerint. 14 A saját mûsoridõ sugárzásának idõtartama kitöltendõ. 15 A nem kívánt szövegrész törlendõ. 11


12. szám

797

3.7. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatást legkésõbb 2007 [.....] hó [..]16 napjáig jelen Szerzõdés rendelkezéseinek megfelelõen megkezdi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül végzi. 3.8. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatás tartalmát a Törvény és a Szerzõdés keretei között és feltételei szerint önállóan határozza meg azzal, hogy azért a Törvény és a jelen Szerzõdés szerint felelõsséggel tartozik. 3.9. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy az általa alkalmazott mûszaki berendezések a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt alkalmasak a Mûsorszolgáltatás magas színvonalú szolgáltatására. A Mûsorszolgáltató továbbá vállalja, hogy a Pályázati Ajánlatában benyújtott dokumentumok szerint vállaltakkal megegyezõ vagy annál magasabb színvonalú mûszaki berendezésekkel biztosítja, s e berendezések célszerû és üzembiztos üzemeltetését megfelelõ kezelõszemélyzet látja el. 3.10. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Törvény 21. § (3) bekezdése alapján értéknövelõ szolgáltatásra harmadik személlyel csak úgy köt szerzõdést, ha a szerzõdésben ezen harmadik személy kifejezetten tudomásul veszi, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszûnésével az értéknövelõ szolgáltatási jog is megszûnik, és ezzel kapcsolatban a harmadik személy a Testülettel szemben semmiféle igényt nem támaszt.

IV. A MÛSORSZOLGÁLTATÁS ALAPVETÕ JELLEGZETESSÉGEI 4.1. A mûsorfolyamot meghatározó tematika: Gyakran elõforduló mûsorszám kategória: Sajátos arculat: 4.2. A mûsorszámok heti százalékos aránya 1. Mûsorszámok heti/napi százalékos aránya Mûsorszámok

A pályázó által vállalt heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként

A pályázó által vállalt napi teljes mûsoridõ minimális százalékaként

1. közszolgálati mûsorszámok 2. a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszámok aránya 3. magyarországi gyártású mûsorszámok 4. saját gyártású mûsorszámok (Törvény: 2. § 42. pont)

2. Mûsorszámok heti/napi százalékos aránya az éjszakai órák (00.00–06.00) nélkül

Mûsorszámok

A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00–6.00 óráig) nélküli heti átlagos mûsoridõben

A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00–6.00 óráig) nélküli napi minimális mûsoridõben

1. Közszolgálati mûsorszámok 2. a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszámok aránya

3. Mûsorterv egyes egységeinek heti/napi százalékos aránya Mûsorterv egységek

Heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként

Napi teljes mûsoridõ minimális százalékaként

Szöveg aránya Ismétlések*

(*az ismétlések aránya a heti teljes mûsoridõ arányában a 35%-ot nem haladhatja meg. Ismétlésnek minõsül a korábban a mûsorban elhangzott, rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható.) 16

A mûsorszolgáltatási jogosultság elsõ napjának dátumától számított 180. nap dátuma kitöltendõ.


798

12. szám

4. A közszolgálati mûsorszámok heti/napi százalékos aránya Heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként

Mûsorszám kategóriák


1. Hírmûsorok 2. Aktuális információk 3. Mûvészeti mûsorok 4. Tudományos és ismeretterjesztõ mûsorok 5. Oktatómûsorok 6. Vallási mûsorok 7. Gyermek- és ifjúsági mûsorok 8. Mindennapi életvitelt segítõ mûsorok 9. Jogi, közéleti tájékozódást, a közbiztonságot segítõ mûsorok 10. Környezet- és természetvédelmet segítõ mûsorok 11. Közlekedési információk 12. Kisebbségi mûsorok 13. Hátrányos helyzetû társadalmi csoportok számára készült mûsorok 14. Zenei mûsorok (csak ha közszolgálatinak minõsül) 15. Egyéb közszolgálat

4.3. A mûsorszolgáltatás központi elemei 17: Reggeli mûsorsáv: Délelõtti mûsorsáv: Délutáni mûsorsáv: Esti mûsorsáv: Éjszakai mûsorsáv: 4.4. Egyes mûsortípusok értelmezése: Hírmûsor: A Mûsorszolgáltató hírszerkesztõi által írott és elmondott programelem, mely alkalmanként tudósítást, helyszíni bejelentkezést tartalmaz, melyet a programosztály munkatársai készítenek. Ismétlés: Korábban a mûsorban elhangzott rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható, tehát számítógéprõl kerül közlésre.

V. TÁJÉKOZTATÁS 5.1. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság gyakorlásáról, a Mûsorszolgáltatásról és az egyébként ezekkel összefüggõ kérdésekrõl a Testületnek a Törvény, a Testület állásfoglalásai és a jelen Szerzõdés rendelkezései szerint tájékoztatást ad. 5.2. A Mûsorszolgáltató a jelen fejezet szerinti tájékoztatási vagy bejelentési kötelezettségét, kifejezetten ellenkezõ kikötés hiányában, ésszerû határidõn belül saját költségére köteles teljesíteni. 5.3. A Mûsorszolgáltató az Alapvetõ Adatokat, illetve a jelen szerzõdés IV. fejezetében foglaltakat csak a Testület hozzájárulásával módosíthatja. Az alapvetõ jellegzetességeken kívül esõ mûsorelemek megváltozása esetén a Mûsorszolgáltatót a Testület felé tájékoztatási kötelezettség terheli. 5.4. A Mûsorszolgáltató köteles az adataiban beállt változást a Testületnek bejelenteni, az erre vonatkozó valamennyi dokumentumot a Testületnek átadni, és egyben a Testületnek nyilatkozni, hogy a változás következtében a Mûsorszolgáltató a korlátozó rendelkezéseket nem sérti. A Mûsorszolgáltató a változás bejelentésekor köteles a Testületnek az Általános Pályázati feltételek (továbbiakban: ÁPF) 56.1. pontja szerinti adatokat megküldeni. A Mûsorszolgáltató ezen kötelezettségét a változás megtörténtének dátumától számított tíz (10) napon belül köteles teljesíteni. 5.4.1. A tervezett hálózatba kapcsolódást az abba kapcsolódók kötelesek a Testületnek elõzetesen, a Törvény 108. §-ának megfelelõen bejelenteni. 17

Hálózatba kapcsolódás esetén a saját mûsoridõ tekintetében.

12. szám


799

5.5. A Testület jogosult a Szerzõdés teljesítését rendszeresen ellenõrizni és a Mûsorszolgáltató mûködését a helyszínen – tagjai vagy megbízottjai által – vizsgálni. A Testület az ellenõrzés módjáról, amennyiben ahhoz a Mûsorszolgáltató közremûködése szükséges, a Mûsorszolgáltatót tájékoztatja. A Mûsorszolgáltató ezen szerzõdés aláírásával hozzájárul, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság szakemberei a helyszínen ellenõrzést végezzenek. A Mûsorszolgáltató az ellenõrzéshez és a helyszíni vizsgálathoz ezennel hozzájárul, és kötelezettséget vállal arra, hogy a Testület által megkívánt adatokat, információkat, dokumentumokat, stb. szolgáltatja. 5.6. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal a Törvény 89. §-a szerinti dokumentumok elkészítésére, megõrzésére, szolgáltatására és önellenõrzésre. 5.7. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek bejelenteni, ha Mûsorszolgáltatási Jogosultsággal, a Mûsorszolgáltatással vagy ezekkel egyébként összefüggõ kérdésekkel kapcsolatban közigazgatási, bírósági vagy választott bírósági eljárás indult ellene, és köteles ezen eljárások befejezõdésérõl a Testületet tájékoztatni. Amennyiben az ezen eljárásokat lezáró határozatok, egyezségek stb. a Mûsorszolgáltatóra kötelezettséget rónak, a Mûsorszolgáltató köteles a Testületet tájékoztatni a kötelezettségek teljesítésérõl. 5.8. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatás megkezdésével egyidejûleg köteles a Testületnek megküldeni azt az eljárási szabályzatot (valamint módosításait), amely a hallgatók panaszainak a Mûsorszolgáltató részérõl való kezelését szabályozza. A Mûsorszolgáltató köteles a panaszokról és azok elintézési módjáról rendszeres nyilvántartást vezetni, és azt a Testületnek félévente megküldeni. 5.9. A Mûsorszolgáltató a Testület kérésére köteles a Testület elõtt megjelenni, és tevékenységérõl beszámolni. 5.10. A Mûsorszolgáltató köteles a Törvény 96. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személlyel kapcsolatos adatokat az azokban történt változást követõ tíz (10) napon belül a Testületnek nyilatkozatban bejelenteni. 5.11. A Mûsorszolgáltató köteles a Szerzõdés 3.9. szakasza szerinti harmadik személlyel kötött szerzõdést, az annak létrejöttétõl számított tizenöt (15) napon belül a Testületnek megküldeni. 5.12. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületet haladéktalanul tájékoztatni arról, ha a mûsorszolgáltatás megkezdésére vonatkozó szerzõdéses kötelezettségének neki felróható okból elõreláthatólag nem tud eleget tenni. 5.13. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek minden év május 31-ig az elõzõ évi beszámolóját megküldeni. 5.14. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek bejelenteni a bankszámlaszámát, adószámát valamint annak megváltozását, a változást követõ 30 napon belül.

VI. MÛSORSZOLGÁLTATÁSI DÍJ Jelen fejezet rendelkezései nem vonatkoznak a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jellegû ajánlatot benyújtó pályázókra. 6.1. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a Mûsorszolgáltatási Jogosultságért hét (7) éves idõtartamra, minden további feltétel és felszólítás nélkül, mûsorszolgáltatási díjat fizetni. A mûsorszolgáltatási díj összege évi [..........] plusz áfa (azaz [..........])18 forint plusz áfa (a „Díj”), amelyet a Mûsorszolgáltató a jelen fejezet rendelkezései szerint köteles a Testületnek megfizetni. 6.2. A Mûsorszolgáltató a 6.2.1. szakasz kivételével a Díjat negyedévente elõre, a negyedév elsõ hónapjának 15. napjáig esedékesen köteles megfizetni. A Testület a mûsorszolgáltatási díj megfizetését banki átutalás esetében akkor tekinti teljesítettnek, amikor a pénzösszeget az átutalás, illetve a beszedési megbízás jogosultjának bankszámláján jóváírták. A bankszámlára történõ készpénzbefizetés akkor teljesült, amikor a készpénzt az ORTT házipénztáránál vagy a postán befizetik. 6.2.1. Mûsorszolgáltató jelen szerzõdés megkötését követõ elsõ félévre esedékes díjat, azaz [..........] (azaz [..........])19 forintot plusz áfát a jelen Szerzõdés megkötését megelõzõen, a Pályázati Díj 80%-ának beszámítása mellett, a 6.4. szakasznak megfelelõen megfizette, mely összeg befizetését a Testület jelen Szerzõdés aláírásával is elismeri és nyugtázza. 6.3. Az egyes részletek fizetendõ esedékes összegének kiszámítása az alábbiak szerint történik: 6.3.1. A Mûsorszolgáltatási Díj negyedéves részleteinek számítási alapja az adott (naptári) évre fizetendõ Díj. 6.3.2. Az adott (naptári) évre fizetendõ Díj összegét 2007-re a jelen szerzõdés 6.1. pontja határozza meg, amely összeg évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított és közzétett „Éves Fogyasztói Árindex” mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót a 6.1. szakaszban szereplõ áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 6.3.3. Szerzõdõ felek megállapodnak abban, hogy a 6.3.2. szakasz szerinti díjkorrekció minden elõzetes egyeztetés, vagy nyilatkozat nélkül, automatikusan elvégezendõ; s az ily módon képzett emelt Díjnak megfelelõ negyedéves Díjrészlet a KSH közleményének közzétételét követõ elsõ díjfizetéskor alkalmazandó. A KSH közlemény közzétételét követõ elsõ, 18 19

A Pályázati Ajánlatban megfizetni vállalt mûsorszolgáltatási díj összege kitöltendõ. A díj 50%-a, a legközelebbi egész számra felfelé kerekítve kitöltendõ.

800


12. szám

emelt Díjrészlet megfizetése után a következõ év március 31-ig az emelt éves Díjnak megfelelõ összeget fizeti meg a Mûsorszolgáltató. 6.3.4. A Mûsorszolgáltatási Díj a 6.1. szakaszban meghatározott összegnél kevesebb nem lehet. 6.4. A Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletét az Országos Rádió és Televízió Testület számlája alapján, a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára köteles megfizetni. 6.5. A Díj esedékes részletének késedelmes megfizetése esetén a Mûsorszolgáltató késedelmi kamatot köteles a Testületnek fizetni. Késedelem esetén a Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletének megfizetését követõen, utólag fizeti meg a késedelmi kamatot. A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese.

VII. SZERZÕDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK 7.1. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése esetén beálló fizetési kötelezettsége biztosítására köteles a Testületnek bankgaranciát/óvadékot 20nyújtani. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, úgy a Testület a Mûsorszolgáltató minden további megkérdezése nélkül e biztosítéki összegbõl magát közvetlenül kielégítheti. 21 Óvadék esetén az alábbi 7.1.1.–7.1.6. pontok kerülnek a szerzõdésbe 7.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ennek összege a tárgy évben érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz [..........] (azaz [..........]) forint (az „Óvadéki Összeg”), amelyet a Mûsorszolgáltató köteles a 6.4. szakaszban megjelölt számlára, a Szerzõdés megkötését követõ tizenöt (15) napon belül megfizetni. Az Óvadéki Összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül. A 7.1.1. pont rendelkezései a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jelleget elnyerõ pályázókra az alábbiak szerint vonatkoznak: A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ennek összege a pályázati felhívásban meghirdetett minimális mûsorszolgáltatási díj összegének egynegyed (1/4-ed) része, azaz [..........] (azaz [..........]) forint (az „Óvadéki Összeg”), amelyet a Mûsorszolgáltató köteles az Országos Rádió és Televízió Testületnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára a szerzõdés megkötését követõ tizenöt (15) napon belül megfizetni. Az óvadéki összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül. A minimális díj összege évente, minden elõzetes egyeztetés és nyilatkozat nélkül, automatikusan a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 7.1.2. A felek megállapodnak abban, hogy a Mûsorszolgáltató köteles biztosítani, hogy az óvadék a Mûsorszolgáltatás teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül a teljes Óvadéki Összeg erejéig a Testület rendelkezésére álljon. Erre tekintettel, amennyiben az Óvadéki Összegbõl a Testület a 7.1.3. szakasz feltételei szerint közvetlenül kielégíti magát, és errõl a Mûsorszolgáltatót tájékoztatja, a Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a 6.4. szakasz szerinti számlára (a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jelleget elnyerõ pályázatok esetében a rájuk vonatkozó 7.1.1. pont szerinti számlára) olyan összeget a fenti értesítés kézhezvételétõl számított 3 napon belül megfizetni, hogy a Testületnek a teljes Óvadéki Összeg a rendelkezésére álljon. A Mûsorszolgáltató ezen kötelezettsége a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt folyamatosan fennáll azzal, hogy a Mûsorszolgáltató akkor is köteles az Óvadéki Összeget teljesen feltölteni, ha az esetbeli közvetlen kielégítés jogosságát egyébként vitatja. 7.1.3. A Testület az óvadékból akkor elégítheti ki magát közvetlenül, ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, és ezzel a Testület felé fizetési kötelezettsége áll be. A teljesség igénye nélkül ilyen esetnek minõsül pl., ha a Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletét nem vagy késedelmesen fizeti meg, úgyszintén ha a Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése folytán a Mûsorszolgáltatónak a Testület felé kötbér, késedelmi kamat, kártérítés, kártalanítás vagy egyéb jogcímen fizetési kötelezettsége keletkezik, stb. 7.1.4. Amennyiben a Szerzõdés lejártát megelõzõ legutolsó negyedév kezdetekor a Mûsorszolgáltatónak a Testülettel szemben fizetési kötelezettsége nem áll fenn, úgy a Testület az óvadéki összeg nála lévõ részét a Mûsorszolgáltató részére visszafizeti. 7.1.5. A Mûsorszolgáltató helyett az Óvadéki Összeg megfizetését harmadik személy is teljesítheti. 7.1.6. Az esedékes Óvadéki Összeg vagy annak részlete késedelmes megfizetése esetén a Mûsorszolgáltató késedelmi kamatot köteles a Testületnek fizetni. Késedelem esetén a Mûsorszolgáltató az Óvadéki Összeg esedékes részletének megfizetését követõen, utólag fizeti meg a késedelmi kamatot . A késedelmi kamat mértéke a mindenkori, az MNB által közzétett jegybanki alapkamat kétszerese.

20 21

A Pályázati Ajánlatnak megfelelõen, óvadék, vagy bankgarancia szabályozása a 7.11–7.1.6 pontokban, értelemszerûen kitöltendõ. Bankgarancia esetén ez a szövegrész értelemszerûen kimarad.

12. szám


801

Bankgarancia nyújtása esetén az alábbi szöveg kerül a 7.1.1.–7.1.5. pontok helyébe (és a 7.1.6. pont kimarad) 7.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles a Szerzõdés megkötésétõl számított tizenöt (15) napon belül a Testületnek átadni a pályázati ajánlatában megjelölt pénzintézet által kiállított és az ÁPF 82. pontjának maradéktalanul megfelelõ bankgaranciára vonatkozó okmányokat. Ennek összege a tárgy évben érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz […..] (azaz […..] ) forint (a „Bankgarancia Összege”). A 7.1.1. pont rendelkezései a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jelleget elnyerõ pályázókra az alábbiak szerint vonatkoznak: A bankgarancia összege a pályázati felhívásban meghirdetett minimális mûsorszolgáltatási díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz [..........] (azaz [..........]) forint („a Bankgarancia Összege”), amelyre vonatkozóan a pályázati ajánlatában megjelölt pénzintézet által kiállított, és az ÁPF 82. pontjának maradéktalanul megfelelõ okmányokat a Mûsorszolgáltató köteles a Szerzõdés megkötésétõl számított tizenöt (15) napon belül a Testületnek átadni. A minimális díj összege évente, minden elõzetes egyeztetés és nyilatkozat nélkül, automatikusan a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 7.1.2. A felek megállapodnak abban, hogy Mûsorszolgáltató köteles biztosítani azt, hogy a jogosultság teljes idõtartama alatt a fenti bankgarancia rendelkezésre álljon. 7.1.3. A Testület a bankgarancia alapján, az azt kiállító pénzintézettõl akkor követelhet teljesítést, ha a Mûsorszolgáltató a szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, és ezzel a Testület felé fizetési kötelezettsége áll be. A teljesség igénye nélkül ilyen esetnek minõsül, ha a Mûsorszolgáltató a díj esedékes részletét nem vagy késedelmesen fizeti meg, úgyszintén ha a Szerzõdés nem vagy nem szerzõdésszerû teljesítése folytán a Mûsorszolgáltatónak a Testület felé kötbér, késedelmi kamat, kártérítés, kártalanítás vagy egyéb jogcímen fizetési kötelezettsége keletkezik stb. 7.1.4. A bankgarancia beváltásáról a Testület a Mûsorszolgáltatót haladéktalanul értesíti. 7.1.5. A Mûsorszolgáltató a jogosultság teljes idõtartama alatt köteles gondoskodni arról, hogy a Testületnek a 7.1.3. pontban szabályozottak szerinti eljárását követõen a jelen szerzõdést biztosító új, az eredetileg nyújtottal azonos összegû bankgarancia a fenti értesítés kézhezvételétõl számított 5 napon belül rendelkezésre álljon. 7.2. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy ha a Szerzõdést olyan okból, amelyért felelõs, nem teljesíti, vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, a Testületnek kötbért fizet. A Testület a kötbért meghaladó kárát a kötbér megfizetése esetén is érvényesítheti, illetve a kötbér mellett a Mûsorszolgáltatóval szemben a Szerzõdés szerinti egyéb szankciókat alkalmazhatja. 7.2.1. A Mûsorszolgáltató különösen az alábbi esetekben tartozik a Testületnek kötbért fizetni. 7.2.2. A Törvény 90. § (5) bekezdése értelmében a kötbér alapja a kötbérkövetelés keletkezésének évében érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj ÁFA nélküli összege, amely 2007. évben a jelen Szerzõdés 6.1. pontja szerinti Díj áfa nélküli összegét jelenti, kivéve, ha a szerzõdést a közmûsor-, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató szegte meg. Ez utóbbi esetben a kötbér alapja jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletében szereplõ minimális mûsorszolgáltatási díj áfa nélküli összege. A minimális díj összege évente, minden elõzetes egyeztetés és nyilatkozat nélkül, automatikusan a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 7.2.3. A Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése esetén fizetendõ kötbér mértéke az elsõ alkalommal nem haladhatja meg a kötbér alapjának húsz (20), második alkalommal pedig harminc (30) százalékát. A Törvény 90. § (5) bekezdése értelmében a kötbér mértéke egyébként esetenként nem haladhatja meg a kötbér alapjának ötven (50) százalékát. 7.2.4. Amennyiben a Testület felhívását követõ tizenöt (15) napon belül a Mûsorszolgáltató a felhívás szerinti kötbért a Testületnek nem fizeti meg, a Testület saját választása szerint jogosult a kötbér mértéke erejéig magát az óvadékból közvetlenül kielégíteni, (a következõ tagmondat a közmûsor-és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra nem vonatkozik) vagy a neki már megfizetett Díj terhére a kötbér mértékének megfelelõ összeget a kötbérre elszámolni. 7.2.5. Amennyiben a Testület az elõzõ szakasz szerint a kötbér mértékének megfelelõ összeget a Díj terhére számol el, úgy ezen összeg a Mûsorszolgáltató által a Testületnek már megfizetett Díj összegét csökkenti. A Testület értesítésétõl számított tizenöt napon belül a Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a vonatkozó összeget Díj hátralékként megfizetni. Az ilyen Díj hátralék megfizetésére a Szerzõdés V. fejezetének a rendelkezései értelemszerûen irányadóak. A 7.2.5. pont rendelkezései a közmûsor-és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra nem vonatkozik. 7.3.1. A Mûsorszolgáltató kötelezi magát arra, hogy a Törvényben, vagy a jelen Szerzõdésben szabályozott esetekben a Testületnek kötbért fizet. A Testület a kötbér követelése mellett a Mûsorszolgáltatóval szemben egyéb szankciókat is jogosult alkalmazni. Az ugyanazon rendelkezés többszöri vagy folytatólagos megszegése esetén a kötbér többször is kiszabható. A 7.3.6. pont szerinti esetben többszöri megszegésnek az minõsül, ha a Mûsorszolgáltató a szerzõdésszegõ magatartást megállapító, kötbért érvényesítõ testületi határozatot követõen ugyanazt a magatartást ismételten elköveti. Folytatólagos megszegésnek az minõsül, ha a Mûsorszolgáltató az adott szerzõdéses elem tekintetében folyamatosan nem teljesíti kötelezettségvállalását. Ebben az esetben a folytatólagosság akkor is megállapítható, ha a Mûsorszolgáltató

802


12. szám

a vállalást a vállalási idõszakra vetítve 50%-nál kisebb arányban teljesíti. A kötbér kiszabására egyébként a 7.2. szakasz – különösen a 7.2.3. szakasznak a kötbér legmagasabb mértékére vonatkozó – rendelkezései alkalmazandók. 7.3.2. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.7. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást a hivatkozott szakasszal összhangban és határidõn belül nem kezdi meg, úgy a Mûsorszolgáltató köteles a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû meghiúsulási kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.3. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.3. szakaszát megszegi vagy 3.4. szakasza megszegésével a Korlátozó Rendelkezéseket sérti, úgy a Testület a Mûsorszolgáltatót írásban felhívja, hogy a szerzõdésszegést harminc (30) napon belül szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának a határidõn belül nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.4. Ha a Testület hitelt érdemlõen tudomást szerez arról, hogy a Mûsorszolgáltató a pályázati eljárás során tett nyilatkozatai a Szerzõdés megkötésekor a valóságnak nem feleltek meg, úgy a Mûsorszolgáltató köteles az egyes nyilatkozatok megszegéséért a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.5. Ha a Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés megszegésével, a Mûsorszolgáltatást nem a Pályázati Ajánlata szerint megadott óraszámban és megszakítás nélkül végzi, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen nap után a kötbér alapjának öt (5,0) százalékával megegyezõ mértékû hibás teljesítési kötbért a Testületnek megfizetni. A Testület írásban felhívja a Mûsorszolgáltatót, hogy a szerzõdésszegést azonnal szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen nap után a kötbér alapjának tíz (10) százalékával megegyezõ mértékû késedelmi kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.6. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdésnek a mûsortervre, mûszaki elõírásokra, illetve a tájékoztatási kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseit megszegi, és a Mûsorszolgáltatást nem ezeknek megfelelõen végzi, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen feltétel megszegéséért a kötbér alapjának öt (5,0) százalékával megegyezõ mértékû hibás teljesítési kötbért a Testületnek megfizetni. A Testület, írásban felhívja a Mûsorszolgáltatót arra, hogy a szerzõdésszegést azonnal szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen feltétel megszegéséért a kötbér alapjának tíz (10) százalékával megegyezõ mértékû késedelmi kötbért a Testületnek megfizetni. Folytatólagos szerzõdésszegés esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának tíz (10) százaléka, ugyanazon szerzõdésszegés többszöri folytatólagos megszegése esetén a kötbér alapjának tizenöt (15) százaléka. Kötbér kiszabására e pont szerinti esetekben a szerzõdésszegéstõl számított hat hónapon belül van lehetõség. 7.3.7. Amennyiben a mûsorszolgáltató a szerzõdés 5.4.1. szakaszát megszegi és jogosulatlanul kapcsolódik hálózatba és szolgáltat mûsort, a Testület felszólítja 15 napos határidõ tûzésével a jogosulatlan hálózatba kapcsolódás megszüntetésére. A határidõ eredménytelen elteltét követõen kötbért köteles a Testületnek fizetni. 7.4.1. Amennyiben a Mûsorszolgáltatónak a Testülettel szemben egy idõben több jogcímen áll fenn fizetési kötelezettsége, úgy a Testület a Mûsorszolgáltató által fizetett összegeket, a fizetés megjelölt jogcímének figyelmen kívül hagyásával, jogosult más jogcímen és/vagy sorrendben is elszámolni.

VIII. A SZERZÕDÉSSZEGÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI 8.1. A felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés 3.7. szakasza szerinti határidõ leteltéig és az ugyanezen szakaszban leírt módon a Mûsorszolgáltatást neki felróható okból nem kezdi meg, úgy a Mûsorszolgáltatási Jogosultsága megszûnik. 8.2. A Szerzõdés megszegése esetén a Testület a Törvényben és a Polgári Törvénykönyvben, valamint az ÁPF-ben megfogalmazott jogkövetkezményeket alkalmazza, így különösen: – felhívja a Mûsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, – írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést, és felhívja a Mûsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövõben tartózkodjon a jogsértéstõl, – meghatározott idõre, de legfeljebb harminc napra felfüggesztheti a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását, – érvényesíti a szerzõdésben megállapított kötbért, – bírságot szab ki, – azonnali hatállyal felmondja a szerzõdést, – kizárhatja a Mûsorszolgáltatási Alapból való támogatást. 8.3. A Testület az ÁPF 78. pontjában szabályozott esetekben, vagy módon, vagy idõtartamban a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását felfüggesztheti. A Testület e jogát a Mûsorszolgáltatóhoz intézett határozatával gyakorolhatja, melyben naptári nap, óra és perc szerint megjelöli a felfüggesztés kezdõ idõpontját. 8.4. A felek megállapodnak abban, hogy a Testület a Szerzõdést a 8.4.1.–8.4.2. szakaszok szerinti esetekben jogosult írásban felmondani:

12. szám


803

8.4.1. A Testület jogosult a Szerzõdést azonnali hatállyal felmondani, ha 8.4.1.1. a Szerzõdést nem lehetett volna megkötni és a jogsértõ állapot még fennáll; vagy 8.4.1.2. a Szerzõdés a Törvény VIII. fejezetében foglaltakat sérti, és a Mûsorszolgáltató a jogsérelmet a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Testület határozatában foglaltak szerint 180 napon belül nem orvosolta; vagy 8.4.1.3. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.7. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást a hivatkozott szakasz szerint nem kezdi meg; vagy 8.4.1.4. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 2.4. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot nem személyesen gyakorolja, átruházza, engedményezi, megterheli vagy egyébként más módon elidegeníti; vagy 8.4.1.5. a Mûsorszolgáltató a rá vonatkozó korlátozó rendelkezések feltételeit megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására hatvan (60) napon belül nem orvosolja; vagy 8.4.1.6. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.2. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást folyamatosan több mint tizennégy (14) napig szünetelteti vagy nem a hivatkozott szakasz feltételei szerint végzi; vagy 8.4.1.7. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 7.1.1. szakaszát megszegi, és a teljes Óvadéki Összeget az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül a Testületnek nem fizeti meg; vagy 8.4.1.8. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 7.1.2. szakaszát megszegi, és az Óvadéki Összeget az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül az Óvadéki Összeg teljes mértéke erejéig a Testületnek nem fizeti meg (tölti fel); vagy 8.4.1.9. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés III. fejezetében foglaltakat súlyosan vagy ismételten, vagy folyamatosan a Testület felhívása ellenére megszegi; vagy 8.4.1.10. a Mûsorszolgáltató a megszûnésérõl határoz, vagy ha a Mûsorszolgáltatót jogerõs közigazgatási vagy bírósági jogerõs végzés vagy határozat mûsorszolgáltatói tevékenysége vagy mûködése felfüggesztésére kötelezi (kivéve a Testület ilyen határozatát), vagy ha ellene csõd- vagy felszámolási eljárás indult; vagy 8.4.1.11. ha a Mûsorszolgáltatót a jelen szerzõdés megkötésétõl számítva második alkalommal kellene a Törvény 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti írásbeli figyelmeztetésben részesíteni; vagy 8.4.1.12. ha a mûsorszolgáltató a szerzõdés 5.4.1. szakaszát megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására harminc (30 ) napon belül nem orvosolja; vagy 8.4.1.13. a Mûsorszolgáltató nem rendelkezik a mûsor sugárzásához szükséges, érvényes rádióengedéllyel.” 8.4.2. A Testület a Szerzõdést tizenöt (15) napos határidõvel felmondhatja, ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést megszegi, és a Díj esedékes összegét az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül a Testületnek nem fizeti meg. [Törvény 90. § (3) bekezdés] 8.4.3. A Testület a Szerzõdést a Mûsorszolgáltató súlyos szerzõdésszegésére hivatkozva azonnali hatállyal felmondhatja, ha a Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatási Díjat határidõben nem fizeti meg a Testület részére, és a késedelme meghaladja a kilencven (90) napot. 8.4.4. A Szerzõdés Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondása esetén a felmondásnak a Mûsorszolgáltató részére való kézbesítése napját, illetve a felmondási határidõ utolsó napját követõ elsõ napon megszûnik. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés megszûnésének napján köteles a Mûsorszolgáltatással felhagyni, és kezdeményezni a rádióengedély visszavonását. A Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés aláírásával kifejezetten felhatalmazza a Testületet, hogy a jelen Szerzõdésnek a Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondása folyományaképpen való megszûnésérõl tájékoztassa a rádióengedélyt kiadó hatóságot és kezdeményezze az ilyen hatósági engedély visszavonását. A Mûsorszolgáltató egyben lemond arról a jogáról, hogy a rádióengedélyt visszavonó határozatban foglaltakat vitassa. A felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy a jelen Szerzõdés Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondásának a Mûsorszolgáltató általi esetleges megtámadása nem érinti az ilyen felmondás fenti bekezdések szerinti joghatásainak a beállását; azonban abban az esetben, ha a bíróság a felmondás jogellenességét vagy megalapozatlanságát állapítja meg, a Testület köteles megtéríteni a Mûsorszolgáltató igazolt kárát.

IX. EGYEBEK 9.1. A szerzõdõ felek rögzítik, hogy a szerzõdés tárgyát képezõ Mûsorszolgáltatási Jogosultságra kiírt Pályázati Felhívásban foglaltakkal egyezõen, a Mûsorszolgáltató által benyújtott Pályázati Ajánlat részét képezõ, a Pályázati Felhívás 3. számú melléklet 1/A. és 1/B. pontjaiban, a 4., 5., 6. számú mellékletében foglaltakat, közmûsor-szolgáltatók esetében a Közmûsor-szolgáltatási Szabályzatot, és a Testület állásfoglalását a közmûsor-szolgáltatóvá minõsítés feltételeirõl és eljárásáról, nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók esetében a Testület állásfoglalását, valamint a nem nyereségérdekeltségrõl tett nyilatkozatait Szerzõdés részének nyilvánítják, úgy, hogy azok jelen Szerzõdés Mellékleteként kezelendõk. A jelen szerzõdés csak e Mellékletekkel együtt érvényes és hatályos.


804

12. szám

9.2. Amennyiben a jelen Szerzõdés valamely rendelkezése érvénytelennek minõsülne, az a Szerzõdés egyéb rendelkezéseinek érvényességét nem érinti. A felek megállapodnak abban, hogy ilyen esetben egymással jóhiszemû tárgyalásokat folytatnak annak érdekében, hogy az érvénytelen rendelkezést egy annak tartalmával érdemben megegyezõ érvényes rendelkezéssel váltsák fel, és a Szerzõdést annak megfelelõen módosítsák. 9.3. A jelen Szerzõdés irányadó joga a magyar jog. A Szerzõdéssel kapcsolatos jogviták elbírálására, amennyiben arra a Törvény, az ÁPF vagy a Pályázati Felhívás rendelkezést nem tartalmaz, a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. 9.4. Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, bármely jogvita eldöntésére, amely a jelen Szerzõdésbõl vagy azzal összefüggésben, annak megszegésével, megszûnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a felek a hatásköri szabályok figyelembevétele mellett alávetik magukat a Fõvárosi Bíróság, illetve a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességének. E rendelkezés nem érinti az ÁPF 86. pontjában szabályozott eseteket. 9.5. A jelen Szerzõdést a felek öt, egymással mindenben megegyezõ eredeti példányban írták alá. A felek a jelen Szerzõdést gondosan elolvasták, jogi képviselõikkel megbeszélték, az azokban foglalt szolgáltatásokat és ellenszolgáltatásokat egymással arányban állónak nyilvánították, és a Szerzõdést, mint akaratukkal mindenben megegyezõt jóváhagyólag aláírták. Kelt Budapesten, ….év.. [.....] hó [...]22 napján. [....................]23

Országos Rádió és Televízió Testület

_________________________ 24

_________________________

3. számú melléklet A PÁLYÁZÓRA VONATKOZÓ ADATOK 1. Az 1. sz. mellékletben megjelölt Mûsorszolgáltatási Jogosultság a) sorszáma: b) telephelye: c) frekvencia: 2. A pályázó neve: 3. A pályázó címe: 4. A cégbíróság, bíróság neve, ahol nyilvántartásba vették: 5. A mûsorszolgáltató tevékenységéért személyes felelõsséget viselõ büntetlen elõéletû személy – neve: – címe: – aki a személyes – sajtójogi (1986. II. törvényben meghatározott) – felelõsséget viseli a mûsorszolgáltató tevékenységéért. 5. A pályázó bankszámlaszáma: 6. A pályázó adószáma:

4. számú melléklet A TERVEZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ ADATOK 1. A tervezett mûsorszolgáltatás állandó megnevezése: 2. A tervezett mûsorszolgáltatás szignálja:

22

A szerzõdés megkötésének napja kitöltendõ. A Mûsorszolgáltató cég neve kitöltendõ. 24 Mind a Testület, mind a Mûsorszolgáltató részérõl cégszerûen aláírandó. 23

12. szám


805

5. számú melléklet SZÁNDÉKNYILATKOZATOK 1. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a mûsor szórását saját jogosultság alapján vagy más, erre jogosult szolgáltatásának igénybevételével kívánja megoldani. 2. A pályázó nyilatkozata a tervezett kiegészítõ és értéknövelõ szolgáltatásokról. 3. A) Amennyiben a pályázó 24 órás mûsoridõre nyújtotta be ajánlatát, tegyen erre vonatkozóan nyilatkozatot. B) Amennyiben a pályázó nem 24 órás mûsoridõre nyújtotta be ajánlatát, nyilatkozzon a mûsorszolgáltatás napi mûsoridejérõl, a napi mûsoridõ és adásidõ kezdetérõl és végérõl, a mûsoridõn kívül tervezett adásidõrõl, illetve ennek tartalmáról: mérõjel, mûsorazonosító szignál, szünetjel, pontos idõ. C) Amennyiben a pályázó hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra nyújtotta be ajánlatát, nyilatkozzon a hálózatos és a saját adásidõ és mûsoridõ idõtartamáról és sugárzási idejérõl. 4. A pályázó az 5. számú melléklet részeként köteles nyilatkozati formában megjelölni a tervezett mûsorszolgáltatás alapvetõ jellegzetességeit. Alapvetõ jellegzetességnek minõsül a mûsorfolyamot meghatározó tematika, a mûsorszerkezetben gyakran elõforduló mûsorkategóriák, amelyek együttesen jellegzetes arculatot adnak a mûsorszolgáltatásnak. A pályázó köteles megjelölni a mûsorszolgáltatás központi elemeit, amelyek a mûsorszolgáltatásának gerincét alkotják, azaz olyan fix elemek, amelyek a mûsorszolgáltatást leginkább jellemzik és ennél fogva csak a szerzõdés módosításával változtathatók. A Pályázó e mellékletben – a mûsorszámok címének megjelölése nélkül – köteles leírni minden központi elem tartalmát, s fõ jellemvonásait, valamint, hogy sugárzásukra milyen idõtartamban, s melyik idõsávban (reggeli, délelõtti, délutáni, esti, vagy éjszakai) kerül sor. Hálózatba kapcsolódó pályázat esetén fent említett nyilatkozatokat a saját és a hálózatos mûsorszolgáltatás vonatkozásában külön meg kell tenni.

6. számú melléklet NYILATKOZATOK 1. A pályázó nyilatkozata arról, hogy nem esik a pályázati felhívás 2.1.2. pontjának hatálya alá. 2. A pályázó nyilatkozata, hogy a mûsorszolgáltató vezetõ tisztségviselõinek kiválasztási módja megfelel a Társasági törvénynek. A többségi önkormányzati tulajdonú társaság az ÁPF 36.3. pontjának megfelelõ nyilatkozatot tesz. 3. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a) van-e közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, lapterjesztõ, továbbá magyarországi mûsorszolgáltatást végzõ, illetõleg magyarországi mûsorszolgáltatási jogosultságot igénylõ gazdasági társaságban; ha van, azok felsorolása a fent jelzett tevékenységek megjelölésével és a közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedés nagyságának feltüntetésével; b) vele szemben a Törvény szerinti kizáró vagy korlátozó okok nem állnak fenn, illetve más, folyamatban lévõ pályázatának elfogadása esetén nem keletkezne vele szemben ilyen kizáró vagy korlátozó ok; c) tudomásul veszi, hogy a mûsorszolgáltatási szerzõdés fennállásának teljes idõtartama alatt köteles megfelelni a Törvényben meghatározott személyi feltételeknek (mûsorszolgáltatási jogosultság a Törvény 85–88. §, mûsorszolgáltató tulajdoni viszonyaira vonatkozó rendelkezések, Törvény 109. §, 122–127. §); d) gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázó vezetõ tisztviselõinek állampolgársága, neve, címe, minden más tisztségviselõi vagy hivatali beosztása, munkaviszonya; e) azoknak a gazdasági társaságoknak és alapítványoknak a felsorolása, amelyek (i) a gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázóban 5%-ot meghaladó vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek, illetve amelyek (ii) az ilyen vállalkozásokban 5%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek és (iii) mindezek közül befolyásoló részesedéssel rendelkezõ vállalkozások vezetõ tisztségviselõi valamint mindezek társasági részesedéssel rendelkezõ közeli hozzátartozóinak neve, címe, foglalkozása, munkahelye, illetve társasági részesedése ,valamint a befolyásoló részesedés módját, mértékét bemutató (igazoló) dokumentumok; f) van-e olyan gazdasági társaság és alapítvány, illetve ezek felsorolása, amelyekben (i)a gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázó 5%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkezõ vállalkozás 5%-ot meghaladó tulajdoni résszel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyek (ii) az ilyen vállalkozásban 5%-ot meghaladó tulajdoni résszel, vagy a törvény

806


12. szám

szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek végül (iii) mindezek lakóhelye (székhelye), cégnyilvántartási (bírósági nyilvántartási száma) és a befolyásoló részesedés módját, mértékét bemutató (igazoló) dokumentumok; g) a pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy 1. bíróság által elrendelt végelszámolás alatt áll-e, vagy az ellene indított csõd-, illetve felszámolási eljárás folyamatban van-e, 2. a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok) végelszámolás alatt áll(nak)-e vagy az ellene indított csõd-, illetve felszámolási eljárás(ok) folyamatban van(nak)-e, 3. a pályázó hálózatos mûsorszolgáltatóként, illetve hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatóként mûködik-e, ha igen nevezze meg a hálózatba kapcsolt mûsorszolgáltatókat, illetve a hálózatos mûsorszolgáltatót, 4. a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(oka)t illetõen megállapított-e 5 (öt) évnél nem régebben jogerõre emelkedett: bírósági ítélet, versenyfelügyeleti határozat, a Testület által hozott határozat, vagy a Testület Panaszbizottsága által hozott állásfoglalás az üzletvitele körében elkövetett jogszabálysértésrõl, 5. megállapított-e 5 (öt) évnél nem régebben jogerõre emelkedett bírósági ítélet, államigazgatási határozat, vagy a Testület által hozott határozat a pályázót, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(oka)t illetõen a mûsorszolgáltatási szerzõdésben a meghatározott bármely kötelezettség megszegését, 6. folyamatban van-e illetve lefolytattak-e 5 (öt) évnél nem régebben a pályázóval, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozással szemben végrehajtási eljárást, 7. folyamatban van-e a pályázóval a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozással (vállalkozásokkal) szemben olyan polgári per, amely meghaladja 3 (három) évi mûsorszolgáltatási díj 20%-át, h) hivatalos igazolások arra vonatkozóan, hogy a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak van-e egy évnél régebben lejárt adó-, vám-, illeték, vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége. A pályázó nyilatkozzon, arról, hogy nyertessége esetén a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésének idõpontjában a Testület rendelkezésére bocsátja azon hivatalos igazolásokat, amelyek dokumentálják, hogy a pályázó, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak, van-e az elkülönített állami pénzalapokkal szemben egy évnél régebben lejárt fizetési kötelezettsége, illetve van-e vagy volt-e a Mûsorszolgáltatási Alappal szemben bármilyen lejárt fizetési kötelezettsége. A pályázathoz csatolni kell a fizetési késedelem mértékére vonatkozó, valamint a jellegének megítéléséhez szükséges adatokat, információkat. Az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelõjétõl kell igazolást csatolni, amellyel szemben a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn. i) milyen mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezik (szerzõdés vagy nyilvántartásba vétel alapján), vagy ilyen jogosultság megszerzése folyamatban van. j) hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázat esetén a pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a: – a hálózatos mûsorszolgáltató nevét, – a pályázó és a hálózatos mûsorszolgáltató közös kérelmét a hálózatba kapcsolódásra, – valamint a hálózatos mûsorszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a hálózatba kapcsolódásra vonatkozó szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 4. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a) pályázati ajánlatában vállalt kötelezettségek teljesítéséért feltétlen helytállást vállal, biztosítja annak anyagi fedezetét, és b) kötelezi magát, hogy az ajánlatában vállalt kötelezettségeit tartalmazó szerzõdést ír alá a Testülettel, melynek megszegése esetén a Törvényben, az ÁPF-ben, a pályázati felhívásban és a mûsorszolgáltatási szerzõdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására kerül sor úgy, hogy a szerzõdésszegés következtében beálló fizetési kötelezettség biztosítására a pályázó által rendelkezésre bocsátott biztosítékból a Testület közvetlenül kielégítheti igényét.


12. szám

807

7. számú melléklet MÛSORTERV 1. Mûsorszámok heti százalékos aránya Mûsorszámok



1. közszolgálati mûsorszámok 2. a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszámok aránya 3. magyarországi gyártású mûsorszámok 4. saját gyártású mûsorszámok (Törvény: 2. § 42. pont)

Kitöltési útmutató a 7/1. számú melléklethez: az 1. sor szerinti számnak nagyobbnak vagy egyenlõnek kell lennie a 2. sorban lévõ számnál 2. Mûsorszámok heti/napi százalékos aránya az éjszakai órák (00.00–06.00) nélkül Mûsorszámok


A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00—6.00 óráig) nélküli napi minimális mûsoridõben

1. Közszolgálati mûsorszámok 2. a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet be mutató, azt segítõ mûsorszámok aránya





(*az ismétlések aránya a heti teljes mûsoridõ arányában a 35%-ot nem haladhatja meg. Ismétlésnek minõsül a korábban a mûsorban elhangzott, rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható.) 4. A közszolgálati mûsorszámok heti/napi százalékos aránya Mûsorszám kategóriák

Heti teljes mûsoridõ minimális Napi teljes mûsoridõ minimális százalékaként százalékaként


Kitöltési útmutató a 7/4. számú melléklethez: Az 1–15. pontokhoz írt számok összegének meg kell egyeznie a 7/1. számú melléklet 1. sorába írt számmal.


808

12. szám

A hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatási jogosultságra irányuló pályázati ajánlat 7. számú mellékletének a fentieken túl tartalmaznia kell az alábbiakat is: 1. Mûsorszámok heti/napi százalékos aránya a saját mûsoridõ tekintetében Mûsorszámok

A pályázó által vállalt heti saját mûsoridõ minimális százalékaként

A pályázó által vállalt napi saját mûsoridõ minimális százalékaként

1. közszolgálati mûsorszámok 2. a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet be mutató, azt segítõ mûsorszámok aránya 3. magyarországi gyártású mûsorszámok 4. saját gyártású mûsorszámok (Törvény: 2. § 42. pont)

2. Mûsorszámok heti/napi százalékos aránya az éjszakai órák (00.00–06.00) nélkül a saját mûsoridõ tekintetében Mûsorszámok

A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00–6.00 óráig) nélküli heti átlagos saját mûsoridõben

A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00–6.00 óráig) nélküli napi minimális saját mûsoridõben

Közszolgálati mûsorszámok 2. a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszámok aránya

3. Mûsorterv egyes egységeinek heti/napi százalékos aránya a saját mûsoridõ tekintetében Mûsorterv egységek

Heti saját mûsoridõ minimális százalékaként

Napi saját mûsoridõ minimális százalékaként


(*az ismétlések aránya a heti teljes mûsoridõ arányában a 35%-ot nem haladhatja meg. Ismétlésnek minõsül a korábban a mûsorban elhangzott, rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható.) 4. A közszolgálati mûsorszámok heti/napi százalékos aránya a saját mûsoridõ tekintetében Mûsorszám kategóriák






12. szám

809

8. számú melléklet ÜZLETI ÉS PÉNZÜGYI TERV 8/I. Tervezett költségek Költségek

2007.

2008.

2009.

A költségeket költségnemek szerint csoportosítva a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabály 5. számlaosztálya alapján kell megadni. 8/II. Tervezett bevételek Bevételek

2007.

2008.

2009.

A bevételeket csoportosítva a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabály 9. számlaosztálya alapján kell megadni.

9. számú melléklet A jelen pályázati felhívás keretében „a mûsorszolgáltatók közmûsor-szolgáltatóvá minõsítésének feltételeirõl és eljárásáról” szóló 680/2004. (V. 19.) számú ORTT határozat rendelkezéseit alkalmazza az alábbiak szerint.

Az Országos Rádió és Televízió Testület állásfoglalása a mûsorszolgáltatók közmûsor-szolgáltatóvá minõsítésének feltételeirõl és eljárásáról 1. Közmûsor-szolgáltatóvá minõsítését a földfelszíni mûsorszolgáltató kezdeményezheti kizárólag a jogosultsága megszerzésére irányuló eljárás megkezdésekor (Rttv. 95. §), amennyiben mûsorszolgáltatási díjtartozása nincs. Konzorciumi pályázó esetén az abban részt vevõ pályázóknak nem lehet mûsorszolgáltatási díjtartozása. 2.1. Közmûsor-szolgáltatóvá az a mûsorszolgáltató minõsíthetõ, amelyik pályázatában vállalja a közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó törvényi kötelezettségeket, vállalja, hogy napi mûsoridejének 50%-át meghaladóan közszolgálati mûsorokat szolgáltat, rádió esetén legalább heti 14 óra saját készítésû mûsort szolgáltat, és kérelmével együtt benyújtja a mûsorszolgáltatási szabályzatát a Testülethez. A mûsorszolgáltatási szabályzatnak tartalmaznia kell, a közmûsor-szolgáltató részletes mûsorstruktúráját, továbbá meg kell jelölni melyek azok a mûsorszámok, amelyek megfelelnek az 50%-ot meghaladó közszolgálati kvóta kritériumának. Amennyiben a mûsorszolgáltató képújságban szereplõ elemeket is közszolgálati mûsorszámnak minõsít, akkor a képújságot elemeire bontva, az azon belüli közszolgálati mûsorszámokat százalékban megjelölve kell a mûsorstruktúrát bemutatni. 2.2. Közmûsor-szolgáltatóvá minõsítésének kezdeményezésekor a pályázó határozott kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy ha a Testület közmûsor-szolgáltatóvá minõsíti, akkor a mûsorszolgáltatási jogosultságának tartama alatt közmûsor-szolgáltatóként mûködik.

810


12. szám

3. A Testület a mûsorszolgáltatási szabályzat elfogadásával nyilvánítja a közmûsor-szolgáltatóvá a mûsorszolgáltatót. A Testület az elfogadott mûsorszolgáltatási szabályzatot a Kulturális Közlönyben teszi közzé. 4.1. A Testület a mûsorszolgáltatót a szabályzat elfogadásával a Testületi döntés napjával nyilvánítja közmûsor-szolgáltatóvá. 4.2. A közmûsor-szolgáltatóvá minõsítés napjától a közmûsor-szolgáltató mentesül a mûsorszolgáltatási díj fizetésének kötelezettsége alól. 5. Az ORTT Mûsorfigyelõ és Mûsorelemzõ Szolgálata a közmûsor-szolgáltatók vállalásait a Törvény 89. § (4) bekezdés c) pontja alapján a Testület által elfogadott munkaterv alapján ellenõrzi. 6. Ha a közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltató megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben, vagy a közzétett mûsorszolgáltatási szabályzatban a rá, mint közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó szabályokat, akkor a Testület a jogsértés megállapítása mellett a Szerzõdés és a Törvény szerinti szankciókat alkalmazhatja különösen az alábbiakat. – az Rttv 112. § (1) a) pontja alapján felhívja a mûsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, - az Rttv 112.§ (1) b) pontja alapján írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést és felhívja a mûsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövõben tartózkodjon a jogsértéstõl, – az Rttv 112. § (1) c) pontja alapján meghatározott idõre, de legfeljebb 30 napra felfüggeszti a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását – az Rttv 112. § (1) d) pontja alapján érvényesíti a szerzõdésben megállapított kötbért, – a Mûsorszolgáltatási szerzõdés alapján határozott idõre kizárja a mûsorszolgáltatót a Mûsorszolgáltatási Alap támogatásaiból, – a fenti szankciók közül, az írásbeli figyelmeztetés, a kötbér és a Mûsorszolgáltatási Alap támogatásaiból határozott idõre történõ kizárás más joghátránnyal együtt is alkalmazható. Amennyiben a mûsorszolgáltatóval szemben a szerzõdés megkötése óta másodszor kellene alkalmazni a 112. § (1) b) szerinti írásbeli figyelmeztetést, a Testület jogosult a Mûsorszolgáltatási szerzõdét azonnali hatállyal felmondani. 7. A mûsorszolgáltató a közmûsor-szolgáltatói minõsítésérõl csak annak testületi elfogadása után egy évvel mondhat le azzal, hogy az a mûsorszolgáltató, amelyik státuszát pályázat keletkeztette csak az adott pályázati eljárás elveire figyelemmel mondhat le. Amennyiben a pályázati felhívás lehetõséget adott közmûsor-szolgáltatói, nem nyereségérdekelt és kereskedelmi pályázatok benyújtására is, a státusról történõ lemondás megengedhetõ. Amennyiben a pályázati felhívás kizárólag nem nyereségérdekelt, illetve közmûsor-szolgáltatói státusú mûsorszolgáltatásra volt kiírva, a lemondás a pályázati eljárás elveire tekintettel nem megengedhetõ és az automatikusan a mûsorszolgáltatási jogosultság elvesztését eredményezi. A lemondás tudomásul vételét a Testület határozatban mondja ki és az a testületi határozat napjától mentesíti a mûsorszolgáltatót a közmûsor-szolgáltatókra vonatkozó szabályok alól.

Az Országos Rádió és Televízió Testület ajánlása a közmûsor-szolgáltatók Mûsorszolgáltatási Szabályzatainak kidolgozásához Az ajánlásban rögzítettek minimális feltételei a Mûsorszolgáltatási Szabályzatnak. Ugyanakkor az ajánlásban szereplõ pontok nem azt jelentik, hogy a Mûsorszolgáltatási Szabályzatban csak ezekrõl lehet rendelkezni. A mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatási Szabályzatban önmagára, az általa sugározott mûsorokra, illetõleg az általa foglalkoztatottakra nézve egyéb kötelezõ szabályokat állapíthat meg, bármilyen általa fontosnak vélt terület tekintetében. I. A közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó általános szabályok 1. A közmûsor-szolgáltató különösen tiszteletben tartja a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit, nem sértheti más nemzetek méltóságát. 2. A közmûsor-szolgáltató rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, a vételkörzetében élõk életét jelentõsen befolyásoló eseményekrõl, összefüggésekrõl, vitatott kérdésekrõl, az eseményekrõl alkotott jellemzõ véleményekrõl, az eltérõ véleményeket is beleértve. 3. A közmûsor-szolgáltató biztosítja a mûsorszámok és a nézetek sokszínûségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, a mûsorszámok változatosságával gondoskodik a nézõk széles köre, illetve minél több csoportja érdeklõdésének színvonalas kielégítésérõl.

12. szám


811

4. A közmûsor-szolgáltató különös figyelmet fordít: a) az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínûség érvényesülésére, b) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlõdését, érdeklõdését szolgáló, ismereteit gazdagító mûsorszámok bemutatására, c) a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére, d) az életkoruk testi, lelki és szellemi állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetû csoportok számára fontos információk elérhetõvé tételére, különös tekintettel a gyermeki jogokat ismertetõ, a gyermekek védelmét szolgáló, az igénybe vehetõ szolgáltatásokról tájékoztatást nyújtó mûsorok fõmûsoridõben történõ bemutatására, e) az ország különbözõ területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítõ mûsorszámok bemutatására. 5. A közmûsor-szolgáltató az erõszak öncélú alkalmazását követendõ magatartási mintaként bemutató, illetõleg a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot nem tesz közzé. II. A pártoktól, politikai mozgalmaktól való függetlenség biztosítékai Mind a mûsorszolgáltatók, mind az egyes mûsorszámok, mind a mûsorkészítõk függetlenségének – anyagi és szakmai – biztosítékait ki kell fejteni. Ilyen biztosíték a tulajdonosok függetlensége pártoktól, vagy ennek analógiájára társadalmi szervezet esetén az alapszabály kimondhatja, hogy párt nem lehet tagja, illetve politikai mozgalmat nem támogatnak. Biztosíték továbbá az is, hogy a mûsorszolgáltató nem fogad el pártoktól, politikai mozgalmaktól támogatást, valamint mûsoraiban a pártok tisztségviselõi, szakértõi, szaktanácsadói és képviselõk a mûsorszolgáltatás keretében kommentárt, hírmagyarázatot, jegyzetet nem hozhatnak nyilvánosságra. III. A hírek, idõszerû politikai mûsorok sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó elvek 1. A közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, vitatott kérdésekrõl a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerûnek, idõszerûnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. 2. A mûsorszolgáltató a vételkörzetében (országos, körzeti, helyi) élõ hallgatókat jelentõsen érintõ ügyekben köteles a jellemzõ véleményeket bemutatni, ideértve az eltérõ véleményeket is. 3. A különbözõ vélemények megszólaltatásánál a mûsorkészítõnek abból kell kiindulnia, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának keretein belül bárki szabadon kifejtheti a vitatott kérdéssel kapcsolatos véleményét, hangot adhat politikai meggyõzõdésének. Ugyanakkor a mûsorkészítõnek ügyelnie kell arra, hogy ez mások személyiségi jogait vagy jó érzését ne sértse. Ha ilyen vélemény megjelenése elkerülhetetlen, akkor hangsúlyozottan közölni kell a mûsorban, hogy az elhangzott vélemény a megszólaló egyéni véleménye. 4. A hírmûsorokban a mûsorkészítõ újságírói és szakvéleményén kívül személyes véleményének nem adhat hangot, azt még közvetve sem sugallhatja. 5. A hírmagyarázatokat és hírelemzéseket a hírektõl világosan megkülönböztetve kell közölni. 6. A mûsorkészítõ köteles a mûsorban elhangzó értesülések hitelességét ellenõrizni. ha egy témában a források egymásnak ellentmondóak, erre a hírmûsorban utalni kell. 7. A tényszerû tájékoztatás során is kerülni kell a szükségtelenül durva, félelmet keltõ, túlságosan naturális részletek közlését. A televízióknál ez különösen vonatkozik a események képanyagainak kiválasztására. 8. Az elhangzott tévedéseket a lehetõ leghamarabb és maradéktalanul helyesbíteni kell. IV. Az anyanyelvi kultúra ápolását szolgáló szakmai követelmények 1. A mûsorszolgáltató valamennyi mûsorszolgáltatásával hozzájárul az anyanyelvi kultúra ápolásához. 2. A mûsorkészítõknek a mûsorszolgáltatás során érvényesíteniük kell a helyes nyelvhasználatot. 3. A mûsorszámokban kerülni kell az anyanyelvet rontó és szegényítõ kifejezéseket, az indokolatlan rövidítéseket. 4. A mûsorszámokban tilos az öncélú káromkodás és a trágárság. 5. A gyermekeknek és a kiskorúaknak szóló mûsorokban különösen nagy figyelmet kell fordítani a helyes és szép beszédre. V. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája, élete bemutatásának rendje, figyelemmel a törvény 26. § (2) bekezdésében foglaltakra is 1. A mûsorszolgáltatás során teret kell engedni a nemzeti és etnikai kisebbségeket érintõ kérdéseknek. 2. A nemzeti és etnikai kisebbségekkel foglalkozó mûsorszámokban figyelmet kell fordítani a kisebbségi kultúrának, a kisebbségi értékek megõrzésének. 3. A nemzeti és etnikai kisebbségeknek szóló mûsorszámokban lehetõség szerint biztosítani kell a saját anyanyelv használatát.

812


12. szám

VI. A kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokféleség tárgyilagos bemutatásának rendszere 1. A mûsorszolgáltató mûsorai elõsegítik a kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokszínûséget. 2. A mûsorszolgáltató kiemelt helyet biztosít a nemzeti és egyetemes kultúra alkotásainak. 3. A mûsorszolgáltató a nézõk ismereteinek bõvítése érdekében mûsoraiban rendszeresen beszámol a hazai és nemzetközi tudományos élet legújabb felfedezéseirõl, népszerûsíti a tudományos közgondolkodást. 4. Tudományos kérdésekben is lehetõséget kell adni az eltérõ álláspontok vélemények bemutatására. 5. A mûsorszolgáltató köteles mûsoraiban a vallások iránt tiszteletet és türelmet tanúsítani. 6. A mûsorszámokban nem hangozhat el világnézeti, illetve vallási meggyõzõdést sértõ vélemény, megjegyzés. 7. A vallási, hitéleti mûsorok – ideértve a szertartások közvetítését is – nem szolgálhatnak pártpolitikai propagandát és nem irányulhatnak más egyházak, vallási vagy világnézeti meggyõzõdések ellen. VII. A megkülönböztetõ jelzéssel ellátandó mûsorszámok közzétételi módja 1. Megkülönböztetõ hangjelzéssel kell ellátni a reklámot, a közérdekû közleményt, a jótékonysági felhívást, a politikai és választási hirdetést, a kiskorúak számára nem ajánlott mûsorszámot, a támogatott mûsorszámot, a vallási és világnézeti mûsorszámot, a kommentárt és a hírmagyarázatot. VIII. A kiskorúakkal kapcsolatos rendelkezések 1. A kiskorúaknak szóló gyermek- és ifjúsági mûsorok elõsegítik a szellemi, társadalmi, erkölcsi fejlõdését, a világ megismerését, a helyes magatartásminták megismerését. Továbbá lehetõség szerint népszerûsítik az egészséges életmódot, a különbözõ kultúrák, a természet megismerését, valamint mindezek tiszteletét, és az egymás iránti tolerancia fejlesztését. 2. A mûsorokban az erõszak öncélú alkalmazását mintaként bemutató, illetve a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot közzétenni tilos. 3. Kiskorú csak a törvényes képviselõje hozzájárulásával szerepeltethetõ a mûsorokban. 4. A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnõtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék. IX. A reklámtevékenység, a mûsorszámok támogatása 1. A reklám tényállításaiért – a tudatos félrevezetés kivételével – a mûsorszolgáltató e törvény szerint felelõsséggel nem tartozik. 2. A közmûsor-szolgáltatónál a reklám idõtartama egyetlen – bármiként számított – mûsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi mûsoridõ átlagában számított óránként a reklám idõtartama nem haladhatja meg az öt percet. A reklám idõtartamába a reklámtartalmú képernyõszöveg – kivéve a mûsoridõn kívüli képernyõszöveget – megjelenítése is beleszámít. A közmûsor-szolgáltató televíziós vásárlási mûsorablakot nem tehet közzé. 3. A közmûsor-szolgáltatásban reklám csak mûsorszámok – összetett mûsorszámokban az egyes mûsorszámok – között tehetõ közzé. A sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben közzétehetõ. 4. Közmûsor-szolgáltató mûsorában alkoholtartalmú ital nem reklámozható. 5. Közmûsor-szolgáltató mûsorszámát nem támogathatja a fõ tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital elõállítója és forgalmazója. 6. Közmûsor-szolgáltatásban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. 7. Közszolgálati mûsorszolgáltatásban és a közmûsor-szolgáltatásban csak az alábbi mûsorszámok támogathatók: a) vallási és egyházi tartalmú mûsorszámok, b) mûvészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítõ mûsorszámok, c) a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvû, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató mûsorszámok, d) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített mûsorszámok. 8. A Nemzeti ünnepek eseményeirõl, vallási és egyházi szertartásokról készített mûsorszámok közlését közvetlenül megelõzõen és azt közvetlenül követõen reklám nem közölhetõ. 9. Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhetõ reklám nem közölhetõ. 10. Lelkiismereti, illetõleg világnézeti meggyõzõdés reklám útján a mûsorszolgáltatásban nem terjeszthetõ. 11. A reklám tényállításainak valósnak és tisztességesnek kell lenniük. 12. Nem tehetõ közzé vallási vagy politikai meggyõzõdést sértõ reklám. 13. A reklám nem ösztönözhet az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalmas magatartásra.

12. szám


813

14. Választási idõszakban az országgyûlési képviselõk, illetõleg a helyi, területi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai szerint lehet politikai hirdetést mûsorszolgáltatásban közzétenni. Választási idõszakon kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhetõ. 15. A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnõtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék A reklám a játék tényleges természetét és lehetõségeit illetõen nem lehet félrevezetõ. 16. A reklám nem mutathat be kiskorút erõszakos helyzetben, és nem buzdíthat erõszakra. 17. A reklám nem építhet a kiskorúaknak a szüleik, tanáraik vagy más személyek iránti bizalmára, továbbá a kiskorúak tapasztalatlanságára és hiszékenységére. 18. Televíziós vásárlás nem szólíthatja fel a kiskorúakat áruk beszerzésére (vásárlására, bérletére) vagy szolgáltatások igénybevételére. 19. A reklám, a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének megrendelõje, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fûzõdik, nem gyakorolhat szerkesztõi befolyást más mûsorszámok tartalmára. X. A közérdekû közlemények közzététele 1. A közérdekû közlemény az állami vagy helyi, területi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett mûsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja, vagy nem politikai cél elõmozdítására közzétett olyan mûsorszám, mely közérdekû cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerûsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztetõ körülményre hívja fel a figyelmet. 2. A közmûsor-szolgáltató a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és a politikai hirdetés tartalmáért e törvény szerint felelõsséggel nem tartozik. 3. Közérdekû közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelmûen meg kell nevezni. 4. A közérdekû közlemény közzétételéért a közmûsor-szolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet. 5. A közérdekû közlemény idõtartama a két percet nem haladhatja meg. A korlátozás nem vonatkozik a rendkívüli helyzetekben közzéteendõ szerinti közérdekû közleményre. XI. A közmûsor-szolgáltatónál alkalmazott mûsorkészítõk önállóságának és felelõsségének mértéke és biztosítékai, a mûsorkészítés és a mûsorszerkesztés elveinek meghatározásában való részvételük biztosítékai, tiszteletben tartva az állampolgárok tájékozódási szabadsághoz való jogának érvényesülését A mûsorkészítõ munkáját a jogszabályoknak megfelelõen, lelkiismerete és tudása szerint, függetlenül végzi. A Mûsorszolgáltatási Szabályzatban rögzíteni lehet: a mûsorkészítéssel összefüggésben csak a felelõs szerkesztõ utasíthatja a mûsorkészítõt, valamint minden olyan esetben, amikor kísérlet történik a mûsorkészítõi függetlenség megsértésére, a mûsorkészítõ köteles felettesét tájékoztatni. A Mûsorszolgáltatási Szabályzat rendelkezhet a mûsorkészítés- és szerkesztés kapcsán a szakmai, magatartási és etikai szabályokról, továbbá a közremûködõkkel kapcsolatos magatartás szabályairól. A mûsorkészítõnek lehetõvé kell tennie például, hogy minden szereplõ kifejthesse a véleményét. A vélemény kinyilvánítása azonban nem lehet alkotmány- vagy törvénysértõ, nem sérthet személyiségi jogokat és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyûlölet keltésére. A mûsorkészítõ felelõssége, hogy az ilyen véleménynyilvánítást – indokolt esetben – akár technikai eszközökkel is megakadályozza. Meg kell határozni a vezetõi pályáztatás feltételeit, a mûsorkészítésért felelõs személy tulajdonostól függetlenségének biztosítékait, valamint a Törvény 3. § (1) bekezdésének utolsó mondata szerinti függetlenségének a tulajdonos vonatkozásában megfogalmazott garanciáit. Érdemes meghatározni továbbá a fõszerkesztõ ellenõrzésének lehetõségét és módját, illetõleg meghatározásra kerülhet az is, hogy a mûsorkészítõk kinek tartoznak felelõsséggel a mûsorukban elhangzottakkal kapcsolatban a szervezeten belül. XII. A munkatársakra vonatkozó összeférhetetlenségi és magatartási szabályok, különös tekintettel a politikai és hírmûsorokban foglalkoztatottakra A mûsorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató mûsorszámaiban mûsorvezetõként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közremûködõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – mûsorszolgáltatónál politikai hírhez véleményt, értékelõ magyarázatot – kivéve a hírmagyarázatot – nem fûzhetnek. Ennek alapján a politikai és hírmûsorokban foglalkoztatottak pártban, illetõleg egyéb politikai mozgalomban tisztséget nem viselhetnek, a mûsorkészítés során a munkatársak kötelesek megfelelni sokoldalú tájékoztatás követelményének, így különösen a mûsorkészítés során nem propagálhatnak valamilyen politikai, illetõleg világnézetet. A szabályozásnak meg kell felel-


814

12. szám

nie annak a törvényi követelménynek, miszerint a közmûsor-szolgáltatásban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. XIII. A mûsorkészítési tevékenység szakmai szabályai Ezek meghatározásakor figyelemmel kell lenni a Törvény azon rendelkezésére, miszerint a közmûsor-szolgáltató köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát, ezen követelmény betartatásának szabályait, illetõleg azok megsértõivel szemben alkalmazandó szankciók is ezen pontban helyezhetõk el. Megfogalmazhatók továbbá a mûsorkészítõ kötelességei és jogai a mûsor elkészítése során. Ajánlott továbbá a mûsorszolgáltatónál elfogadott etikai elvek megfogalmazása, illetõleg az azon szabályok megsértõivel szemben alkalmazható szankciók részletezése, illetõleg alapvetõ szakmai végzettség követelménye kiköthetõ. XIV. A Mûsorszolgáltatási Szabályzatnak rendelkeznie kell a továbbiakban arról, hogy a közmûsor-szolgáltató megrendelései, valamint a külsõ munkatársak megbízásai ne teremtsenek lehetõséget jogosulatlan elõnyszerzésre a közmûsor-szolgáltató alkalmazottai számára. Ennek keretében érdemes szabályozni azt, hogy a mûsorszolgáltató alkalmazottaitól, munkatársaitól és azok közvetlen hozzátartozóitól, illetõleg ezek tulajdonában lévõ vállalkozásoktól milyen feltételek fennállása esetén lehetséges mûsorszámot megrendelni. Lehetséges szabályozni azt, hogy a mûsorszolgáltató milyen vállalkozásoktól nem rendel meg mûsorokat, a mûsorszolgáltatónak vagy valamely alkalmazottjának az adott vállalkozásban fennálló tulajdoni részesedéseire figyelemmel. A fentiekben említetteken felül a mûsorszolgáltató jogosult bármilyen általa fontosnak vélt területet a Mûsorszolgáltatási Szabályzatban szabályozni.

10. számú melléklet Országos Rádió és Televízió Testület Közleménye a nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelésrõl 1357/2006. (VI. 14.) számú határozattal módosított 1069/2001. (VII. 24.) számú ORTT határozat 1. A „nem nyereségérdekeltség” feltételei Az Rttv. 2. §-ának 34. pontja értelmében az a mûsorszolgáltató minõsül nem nyereségérdekeltnek, a) amelyik által végzett mûsorszolgáltatás az alábbi célok, illetve célcsoportok egyikének a megvalósítására, illetve szolgálatára irányul: aa) kisebbségeknek szóló mûsorszolgáltatás ab) kulturális célt vállaló mûsorszolgáltatás ac) hátrányos helyzetûeknek szóló mûsorszolgáltatás ad) a lakóhelyi közösség közéleti fórumaként szolgáló mûsorszolgáltatás – A mûsorszolgáltatás akkor minõsül e kategória szerint, ha az adott közösségben élõk számára nyújt lehetõséget a megszólalásra, funkciója a véleménynyilvánítás fórumának biztosítása. Lakóhelyi közösség az adott vételkörzeten belül a vételkörzetben élõk olyan csoportja, melynek tagjai önmagukat önálló egységként kezelik, egy vagy több közös tulajdonsággal rendelkeznek, törekvésük arra irányul, hogy céljaikat és értékeiket közösen valósítsák meg. Ilyennek tekintendõk például a településen belül egy szûkebb lakóhely tagjai (városrész, lakópark, stb.), helyi lakosok önszervezõdõ közössége, alap-, közép-, vagy felsõfokú képzésben résztvevõk csoportja, vallási közösség, tudományos közösség, sportközösség, környezet- és természetvédelmi csoport, kisgyermekes családok és gyermeket nevelõk csoportja, nyugdíjasok és idõsek közössége. és b) a mûsorszolgáltatásból származó pénzügyi eredményét az egyéb tevékenységébõl származó pénzügyi eredményétõl elkülönítetten tartja nyilván, és azt kizárólag a mûsorszolgáltatás folytatására, illetve fejlesztésére használja fel. 1.1. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá az a mûsorszolgáltató nyilvánítható, amely ajánlatában vállalja a vonatkozó törvényi kötelezettségeket, vállalja továbbá, hogy napi mûsoridejének 50%-át meghaladóan mûsorszolgáltatása az általa kiválasztott cél, illetve célcsoport megvalósítására, szolgálatára irányul.

12. szám


815

2. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítés kezdeményezése 2.1. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítését a pályázó a mûsorszolgáltatási jogosultsága megszerzésére irányuló pályázati eljárás megkezdésekor, a pályázati ajánlatának benyújtásával jogosult kezdeményezni. 2.2. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésének kezdeményezésekor a mûsorszolgáltató a) határozott kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy ha a Testület nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsíti, akkor a mûsorszolgáltatási jogosultságának tartama alatt nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóként mûködik; b) csatolja mindazokat a dokumentumokat, illetve nyilatkozatokat, amelyek alapján a kérelmezõ megítélése szerint a Testület állást foglalhat nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítése kérdésében, így különösen a számviteli politikáját, számviteli rendjét és számlatükrét; c) a jelen határozat mellékletében található nyomtatványt kitölti. 2.3. A mûsorszerkezeti koncepciónak összességében kell megfelelnie az 1. a) pont szerinti célcsoportnak. Az 1. a), ad) szerinti célcsoport megvalósítására irányuló mûsorszolgáltatás esetén a mûsorszolgáltató köteles nyilatkozni arról, hogy az általa vállalt lakóhelyi közösség közéleti fórumaként szolgáló mûsorszolgáltatáson belül konkrétan mely csoport, ill. közösség igényeit, érdekeit kívánja szolgálni, és a mûsorszerkezeti koncepciónak összességében ezen vállalásnak kell megfelelnie. 2.4. A mûsorszámoknak összességükben kell megfelelniük a mûsorszerkezeti koncepciónak. 2.5. Rádió mûsorszolgáltatás esetében legalább heti 14 óra, az 1. a) szerinti célnak, illetve célcsoportnak a megvalósítására irányuló mûsor szolgáltatását köteles felvállalni a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató. 2.6. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató óránként három perc reklámot sugározhat. 3. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítés A Testület a nem nyereségérdekelt jellegû mûsorszolgáltatásra benyújtott pályázati ajánlat elbírálása során, a pályázat nyertessé nyilvánításával egyidejûleg dönt a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésrõl. 4. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató különös kötelezettségei 4.1. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésének teljes tartama alatt a mûsorszolgáltató számára (az Rttv.-ben, egyéb jogszabályokban, a Testület által kidolgozott szabályzatokban, az Általános Pályázati Feltételekben, valamint a mûsorszolgáltatási szerzõdésben) meghatározott kötelezettségeken túl – köteles a nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelés teljesítésérõl a Testületnek – az Rttv. 90. § (6) bekezdése és jelen határozatban foglaltak szerint – szóban és írásban – beszámolni. 4.2. A 4.1. pont szerinti írásbeli beszámoló benyújtásának konkrét határidejét, a beszámoló elkészítése során a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató által figyelembe veendõ részletes szempontokat a Testület határozatban állapítja meg, amit az írásbeli beszámoló határidejét megelõzõ legalább 60 nappal írásban közöl a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóval. 4.3. A Testület kívánságára – amennyiben a beszámolót nem tartja kielégítõnek – a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató köteles az írásbeli beszámolót a Testület által kitûzött határidõre további információkkal kiegészíteni. 4.4. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató tûrni köteles, hogy a Testület ellenõrizze a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató tevékenységét, így különösen a) gazdálkodásának a Testület által megbízott könyvvizsgáló, b) mûsorszolgáltatási tevékenységének, illetve annak a vételkörzet lakossága általi értékelésének a Testület által megbízott közvélemény-kutató vagy más szakértõ általi ellenõrzését, illetve vizsgálatát, s ennek során köteles rendelkezésre állni, s a kívánt dokumentumokat rendelkezésre bocsátani. 4.5. Az ORTT Mûsorfigyelõ és Mûsorelemzõ Szolgálata a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók vállalásait az Rttv. 89. §-a alapján havi egy, sorsolással kiválasztott adásnap tekintetében ellenõrzi. 5. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató kötelezettségének jogkövetkezményei Ha a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató megsérti az Rttv.-ben, egyéb jogszabályokban, a Testület által kiadott bármely szabályzatban, az Általános Pályázati Feltételekben, a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatókra vonatkozó bármely határozatban, valamint – földfelszíni sugárzás esetén – a mûsorszolgáltatási szerzõdésben meghatározott bármely kötelezettségét, a Testület jogosult a) megvonni a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatói minõsítést, valamint b) az Rttv. 112. §-ában és 135. §-ában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni.


816

12. szám

6. Egyéb rendelkezések 6.1. A Testület és/vagy a könyvvizsgáló (egyéb szakértõ) a fenti 4.4. pont szerinti ellenõrzés megkezdését legalább 3 nappal megelõzõen köteles írásban tájékoztatni a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatót az ellenõrzés (vizsgálat) megkezdésérõl. 6.2. Ha a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató a vállalt célt vagy célcsoportot módosítani kívánja, a jelen határozatban foglalt eljárási rendet lehet megfelelõen alkalmazni. 6.3. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató ebbéli minõségének megszüntetését a Testülethez címzett kérelmével kezdeményezheti. Az eljárásra jelen határozatot kell megfelelõen alkalmazni. Szíveskedjenek kitölteni: 1. számú melléklet: MÛSORSZERKEZET Éves adásidõ mûsorperc

a)

Nemzeti és etnikai kisebbségeknek szóló mûsorszolgáltatás

b)

Kulturális célt vállaló mûsorszolgáltatás

c)

A hátrányos helyzetûeknek szóló mûsorszolgáltatás

d)

A lakóhelyi közösség közéleti fórumaként mûködõ mûsorszolgáltatás (lakóhelyi közösség: ……………….)

Havi minimális Heti minimális Napi minimális mûsorperc mûsorperc mûsorperc

Az 1. pontban jelzett célnak, illetve célcsoportnak megfelelõen kérjük, hogy szöveges, részletes és összefoglaló magyarázatot, leírást mellékeljenek azon mûsornál, ahol a kiválasztott cél, illetve célcsoport szolgálata megvalósul (mûsor típusa, jellege és származási helye). Amennyiben a kérelmezõ már mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezik, és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítése esetén mûsortervét meg kívánja változtatni, kérjük, hogy az új mûsortervet is mellékelje. (210/2007.) *** II. ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET PÁLYÁZATI FELHÍVÁS TERVEZET A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Törvény) 41. § (1) bekezdés a) pontja szerint a Nyíregyháza 100,5 MHz körzeti rádiós jogosultság hasznosítására I. FEJEZET: MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁG PÁLYÁZTATÁSA ÉS A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS TERVEZET ÖSSZEFOGLALÁSA 1.1. A pályázat tárgya Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a Törvény 41. § (1) bekezdés a) pont alapján a pályázati felhívás tervezet feltételei szerint pályázatot hirdet az 1. sz. mellékletben megjelölt mûsorszolgáltatási jogosultságra. A jogosultság 7 évre szól. A pályázat tárgya magában foglalja a korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató vételkörzetének bõvítését, illetve földfelszíni hálózatba kapcsolódását. Az 1. számú mellékletben szereplõ mûsorszolgáltatási jogosultságra érvényesen kizárólag közmûsor-szolgáltatói vagy nem nyereségérdekelt formában nyújtható be pályázat. A mûsorszolgáltatási jogosultságokkal kapcsolatos, az adott frekvenciára vonatkozó adatok a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál megtekinthetõk. 1.2. A pályázatra irányadó szabályok különösen A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. I. törvény, valamint a Mûvelõdési Közlöny XI. évfolyam 27. szám II. kötetében 1996. augusztus 31-én megjelent Általános Pályázati Feltételek (a továbbiakban: ÁPF). A pályázati felhívásban használt szavakat és kifejezéseket a Törvény és az ÁPF szerint kell értelmezni.

12. szám


817

1.3. Mûsorszolgáltatási díj A mûsorszolgáltatási jogosultságok mûsorszolgáltatási díjainak évi legkisebb mértékét az 1. sz. melléklet tartalmazza. A mûsorszolgáltatási díjat 20 százalék áfa terheli. A mûsorszolgáltatási díj összege évente a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A mûsorszolgáltatási díj összege a szerzõdéskötéskor megállapított mérték alá nem csökkenhet. Mivel a pályázó közmûsor-szolgáltatói vagy nem nyereségérdekelt formában mûködõ mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet ajánlatot. Vételkörzet-bõvítés esetén a Pályázó által az 1. számú mellékletre tekintettel ajánlott nettó mûsorszolgáltatási díj, a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsorszolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. 1.4. A mûsorszolgáltatás megkezdése A mûsorszolgáltatást a mûsorszolgáltatási szerzõdésben megállapított idõpontban, de legkésõbb a szerzõdés aláírását követõ 180 napon belül kell megkezdeni. A Törvény 95. § (10) bekezdése és az ÁPF 56.4.7. pontja alapján amennyiben a mûsorszolgáltatási jogosultság jogosultja a mûsorszolgáltatást az adott határidõ elteltéig neki felróható okból nem kezdi meg, a vonatkozó jogosultsága megszûnik. II. FEJEZET: A PÁLYÁZATI ELJÁRÁS 2.1. A pályázó 2.1.1. Nem nyújthat be érvényes pályázati ajánlatot az, akit a Törvény rendelkezései kizárnak a mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzésébõl, illetve az, aki az ÁPF pályázóra vonatkozó elõírásainak nem felel meg. 2.1.2. Vételkörzet-bõvítés céljával pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató érvényes ajánlatot a 9. számú mellékletben meghatározott feltételekkel nyújthat be. 2.1.3. Hálózatba kapcsolódás céljával pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató érvényes ajánlatot a IX. fejezetben meghatározott feltételekkel nyújthat be. 2.1.4. Amennyiben egy pályázó olyan, a Törvény hatálya alá tartozó jogosultsággal rendelkezik, amely kizárja az e pályázati felhívásban meghirdetett mûsorszolgáltatási jogosultság elnyerését, pályázati ajánlatot nyújthat be, ha pályázati ajánlata részeként megfelelõ tartalommal, módon és formában, érvényes és hatályos jognyilatkozatában kijelenti, hogy nyertessé nyilvánítása esetére a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése idõpontjának hatályától már meglévõ jogosultságáról visszavonhatatlanul és minden további feltétel és igény nélkül lemond, illetve a Testülethez benyújtott mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésére vonatkozó már meglévõ igényét feltétel nélkül visszavonja, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a Testülettel megszüntetõ szerzõdést köt meglévõ mûsorszolgáltatási szerzõdése megszüntetésére. 2.1.5. Érvénytelen annak a pályázónak az ajánlata, aki, illetve amelyik, az ÁPF-ben közölt feltételnek a pályázat benyújtásakor, elbírálásakor, a szerzõdéskötéskor vagy ezen idõpontok közötti idõtartamban bármikor nem felel meg. 2.2. A pályázati ajánlat 2.2.1. A pályázati felhívásban meghatározott egy mûsorszolgáltatási jogosultságra egy pályázó csak egy pályázati ajánlatot nyújthat be. Amennyiben egy mûsorszolgáltatási jogosultságra több pályázati ajánlatot nyújt be, mindegyik pályázati ajánlata érvénytelen. 2.2.2. A pályázati ajánlatok nem egyesíthetõk. 2.2.3. Több személy (szervezet) együtt is nyújthat be ajánlatot, amelynek meg kell felelnie a konkrét pályázathoz jogszabályokban elõírt formáknak. Ezek a pályázók konzorciumot alkotnak. A konzorciumban a pályázók kötelezettségei a pályázati eljárásban és a szerzõdéskötés során egyetemlegesek. Ajánlatukhoz csatolni kell a közöttük létrejött konzorciumi megállapodást, valamint a társasági szerzõdés tervezetet. A Törvénynek az összeférhetetlenséggel és tulajdoni korlátozásokkal kapcsolatos elõírásait valamennyi konzorciumi tagra alkalmazni kell. A pályázati felhívás 2.1.3., 2.2., 2.3., 2.4., 2.6.2., 2.7. pontjai, III. fejezete, 4.2., 5.2., 5.3., 6.1., 6.4., 6.5., 6.6., 6.7., 6.8., 7.8., 7.9., 7.10., 7.11. pontjai, valamint a 3. sz. melléklet 1., 2., 3., 5. pontjai, a 4. sz., 5. sz. mellékletek, a 6. sz. melléklet 2. és 4. pontjai, a 7. sz., a 8. sz., a 9. sz., a 10. sz. és a 11 sz. mellékletek ebben az esetben a konzorciumra vonatkoznak. 2.3. Ajánlati kötöttség A pályázó kötve van ajánlatához az adott mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésére nyitva álló határidõ lejártáig, illetve a benyújtási határidõ lejártától számított 120 napig. Amennyiben ezen idõszak alatt pályázati ajánlatát a Testülethez intézett írásbeli értesítéssel visszavonja, elveszíti az általa befizetett pályázati díj teljes összegét, illetve ha több pályázati ajánlatot nyújtott be, a visszavonással nem érintett ajánlatai is visszavontnak minõsülnek.

818


12. szám

2.4. Pályázati díj A mûsorszolgáltatási jogosultság pályázati díja a legkisebb évi mûsorszolgáltatási díj 5%-a + áfa (20%) 2.4.1. A pályázati díj megfizetését a pályázó kizárólag a teljes összeg forintban való átutalásával az Országos Rádió és Televízió Testületnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára átutalással teljesítheti, azzal hogy a pályázó a pályázati díj rendeltetését („..........................Mûsorszolgáltatási Jogosultság”) az átutaláskor jelölje meg. A pályázati díj megfizetését követõ 8 napon belül az Országos Rádió és Televízió Testület a pályázónak számlát küld a befizetésrõl. A Törvény 99. § (4) bekezdése szerint a pályázati díj jelen szakasz szerinti meg nem fizetése a pályázati ajánlat alaki érvénytelenségét eredményezi. A pályázati díj megfizetését a 6.1. szakasz szerinti benyújtási határidõ lejártáig kell teljesíteni. Az ajánlattevõ helyett harmadik személy nem teljesítheti a pályázati díjat. A pályázati díj megfizetése akkor és azon idõpontban minõsül teljesítettnek, ha és amikor a pályázati díj teljes összege a fenti bankszámlán jóváírásra került. A pályázati díj után kamat nem jár. 2.4.2. A pályázati díj a Törvény 95. § (9) bekezdése és az ÁPF 56.4.6. szakasza szerint jár vissza. 2.4.3. A közmûsor-szolgáltató és nem nyereségérdekelt jellegû mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat esetén a pályázó nyertessége esetén a pályázati díj 80%-a az óvadéki összegbe beszámít, bankgarancia esetén visszajár. 2.5. A pályázati ajánlat nyilvánossága A pályázati ajánlat nyilvánosságára a Törvény 96. § (4) bekezdése és 97. §-a alkalmazandók. 2.6. A pályázati eljárás ismertetése A pályázat az ÁPF 49.1. pontja szerint egyfordulós. 2.6.1. A mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdésnek a 2. számú melléklet szerinti tervezete a jelen pályázati felhívás része. A pályázni kívánók és pályázók a mûsorszolgáltatási szerzõdés tervezetére észrevételt vagy módosítási indítványt nem tehetnek. A mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés végleges szövege a mûsorszolgáltatási szerzõdés tervezetének az abban tett lábjegyzetek szerint véglegesített szövege lesz. 2.6.2. A pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó a vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés szövegére tette. 2.7. Eljárások a benyújtási határidõk elõtt A pályázni kívánó a pályázati felhívással kapcsolatban írásban kérdéseket intézhet a Testülethez, azzal azonban, hogy a pályázni kívánó ilyen kérdésfeltevési joga a pályázati ajánlat megjelenésének napjától számított ötödik napon megszûnik. A Testület az ily módon feltett kérdésre 15 napon belül írásban válaszol. A pályázati eljárás során a Testület pályázathoz kapcsolódó nyilatkozatai a pályázati felhívás értelmezésének minõsülnek. Egyébként a pályázó pályázati ajánlatát kizárólag saját ismeretei és döntése alapján teszi meg, jogot vagy igényt a Testülettõl kapott információkra vagy azok hiányára nem alapíthat.

III. FEJEZET: MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉS A Testület a mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében a nyertes pályázóval, mint mûsorszolgáltatóval mûsorszolgáltatási szerzõdést, vételkörzet-bõvítés esetén szerzõdésmódosítást köt. A pályázati ajánlatnak a mûsorszolgáltatási szerzõdésben meghatározott részei a mûsorszolgáltatási szerzõdés részévé válnak. A mûsorszolgáltatási szerzõdés nyelve magyar.

IV. FEJEZET: A PÁLYÁZATI AJÁNLAT TARTALMA 4.1. A pályázati ajánlat elemei A pályázó ajánlata adatszolgáltatási részbõl és érdemi ajánlat részbõl áll. 4.2. A pályázati ajánlat kötelezõ tartalma 4.2.1. A mûsorszolgáltatás alapvetõ adatai A pályázó köteles megadni a tervezett mûsorszolgáltatás alapvetõ adatait („Alapvetõ Adatok”) az alábbiak szerint (Törvény 96. § (1) bek. e) pont, ÁPF 56.2. a) pont):

12. szám


819

4.2.1.1. a mûsorszolgáltatás vételkörzete: (körzeti) 4.2.1.2. az igénybe venni kívánt mûsorszórási lehetõség megnevezése (nyilatkozat arról, hogy nyertessége esetén a pályázó saját maga vagy más, erre jogosult fogja a mûsort szórni): 4.2.1.3. a hálózatos mûsor továbbításának módja: 4.2.1.4. a mûsorszolgáltatás napi adásideje és adásidõ beosztása, a mûsorszolgáltatás napi mûsorideje (nyilatkozat a napi mûsoridõ és a napi adásidõ kezdetérõl és végérõl, valamint a mûsoridõn kívüli adásidõ tartalmáról). Hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra irányuló pályázat esetén a pályázati ajánlatban a napi mûsoridõ, adásidõ idõtartamát összességében valamint a hálózatos és saját mûsoridõ/adásidõ tekintetében elkülönítve is fel kell tüntetni. Hálózatba kapcsolódás esetén a mûsorszolgáltatás napi teljes adásideje a hálózatos és a saját adásidõ összessége, a mûsorszolgáltatás napi teljes mûsorideje a hálózatos és a saját mûsoridõ összessége. A nyilatkozatot az 5. számú mellékletben, az ott meghatározottak szerint kell megtenni. 4.2.1.5. a tervezett kiegészítõ mûsorszolgáltatás és értéknövelõ szolgáltatás: 4.2.1.6. a mûsorszolgáltatás állandó megnevezése (az adatokat a 4. számú mellékletben kell megadni): 4.2.1.7. a mûsorszolgáltatás szignálja (az adatokat a 4. számú mellékletben kell megadni). 4.2.2. A mûsorszolgáltatási díj Mivel a pályázó jelen pályázatban kizárólag közmûsor-szolgáltatói vagy nem nyereségérdekelt formában mûködõ mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázhat, így a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet díjajánlatot. 4.2.3. Mûszaki feltételek A pályázó köteles ismertetni a tervezett mûsorszolgáltatás rendszertechnikai tervét és rövid mûszaki koncepcióját. Köteles nyilatkozni továbbá arról, hogy a mûszaki felszerelése megfelel a hazai vagy a nemzetközi szabványoknak. 4.2.3.1. A pályázó köteles ismertetni és megadni a mûsor készítéséhez felhasználni kívánt mûszaki berendezéseket, azok alapvetõ mûszaki jellemzõit. Ezen belül külön kell bemutatni az alapvetõ stúdió berendezések, a helyszíni mûsorkészítés, valamint a helyszínek és a stúdió közötti átviteli eszközök típusjellemzõit. 4.2.3.2. Ha a pályázó maga kívánja a mûsort szétosztani, illetve maga végzi a mûsorszórást, akkor a szétosztáshoz, illetve a szóráshoz szükséges berendezések típusleírását, alapvetõ mûszaki jellemzõit is ismertetnie kell. 4.2.3.3. Hálózatba kapcsolódásra, vagy vételkörzet-bõvítésre irányuló pályázati ajánlat esetén a pályázó köteles bemutatni az összekapcsolódás technikai kivitelezését. 4.2.4. A mûsorterv 4.2.4.1. A pályázó köteles a mûsorszolgáltatás teljes idõtartamára vonatkozóan, a mûsorszolgáltatás alapvetõ jellegzetességeit, mûsorterve elemeit, mûsorszerkezetét szöveges formában összefoglalni. Ennek keretében egyértelmû leírást kell benyújtani a mûsorfolyam jellegérõl, formátumáról. A mûsortervnek tartalmaznia kell az egyes mûsorszámok rövid jellemzését. Alapvetõ jellegzetességnek minõsül a mûsorfolyamot meghatározó tematika, a mûsorszerkezetben gyakran elõforduló mûsorkategória, melyek együttesen jellegzetes arculatot adnak a mûsorszolgáltatásnak. A pályázó az alapvetõ jellegzetességeket nyilatkozat formájában köteles megjelölni. A pályázó köteles megjelölni a mûsorszolgáltatás központi elemeit, amelyek a mûsor gerincét alkotják, azaz fix elemek és ennélfogva csak szerzõdés módosításával változtathatók meg. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltató jellegû pályázati ajánlatot nyújt be, úgy a pályázó által ajánlatával együtt benyújtott mûsorszolgáltatási szabályzatnak tartalmaznia kell a közmûsor-szolgáltató részletes mûsorstruktúráját, továbbá meg kell jelölni melyek azok a mûsorszámok, amelyek megfelelnek az 50%-ot meghaladó közszolgálati kvóta kritériumainak. 4.2.4.2. Vételkörzet-bõvítés esetén a pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó az eredeti, bõvítendõ jogosultságának hatályos mûsortervével és az abban lévõ, ahhoz kapcsolódó hatályos és érvényes dokumentumokkal, nyilatkozatokkal nyújtja be. Ennek megfelelõen érvényesen nem lehet új, az eredeti, bõvítendõ jogosultság mûsortervétõl eltérõ mûsortervet benyújtani. 4.2.4.3. A hálózatba kapcsolódó jogosultságra pályázó a 4.2.4.1. pontban meghatározottakat a saját és a hálózatos mûsorszolgáltatás idõtartamára vonatkozóan is köteles benyújtani. 4.2.4.4. A rádió zenei mûsorszámokból szerkesztett évi mûsoridejének legalább tizenöt százalékát eredetileg magyar nyelven készített zenei mûsorszámokból kell szerkeszteni. Ezt az elõírást nem kell alkalmazni az olyan mûsorszolgáltatóra, mely nem közöl zenei mûsorszámokat. 4.2.5. Az üzleti és pénzügyi terv A Testület – elsõsorban a 8. számú mellékletben szereplõ táblázat alapján – tájékozódni kíván arról, hogy a pályázó az általa javasolt mûsorterv figyelembevételével hogyan kívánja a mûsorszolgáltatást mûködtetni, meg kíván gyõzõdni arról,

820


12. szám

hogy a pályázónak az ilyen mûködtetésre vonatkozó üzleti, pénzügyi és finanszírozási feltételezései alkalmasak a kívánt cél elérésére. A pályázónak az ÁPF 56.4.3. pontja figyelembevételével összeállított üzleti és pénzügyi tervvel kell valószínûsítenie, hogy a mûsorszolgáltatás megkezdésének gazdasági és pénzügyi feltételei megvannak. Az ÁPF 56.4.3. pont harmadik bekezdése alapján jelen pályázati felhívásban üzleti, pénzügyi terven a 4.2.5.2. pont alattiakat kell érteni. Vételkörzet-bõvítés esetén a bõvítés által kialakuló, teljes mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó üzleti és pénzügyi tervet kell benyújtani. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlat esetén a pályázó az üzleti-pénzügyi tervében köteles külön bemutatni a saját tevékenységéhez kapcsolódó gazdasági elképzeléseket, és a hálózatos mûsorszolgáltatóhoz kapcsolódó gazdasági megállapodásait. 4.2.5.1. Az üzleti és pénzügyi terv tartalma Üzleti és pénzügyi terve szerves részeként minden pályázó köteles kiegészítõ információ formájában ismertetni üzleti modelljét és az annak alapjául szolgáló feltételezéseket. Pénzügyi elõrejelzései benyújtásakor a pályázó sorolja fel összes olyan feltételezését, amelyet üzleti terve elkészítéséhez felhasznált. A Testület elfogadja, hogy a jövõbeli piaci feltételezésekre vonatkozóan az egyes pályázók különbözõ feltételezésekbõl indulnak ki, azonban a Testület szeretné megítélni azt, hogy a pályázó alaposan megfontolta saját feltételezéseit, azok összhangban vannak saját bevételi és költség elõirányzataival, és általában hitelesek a piaci helyzetrõl és viselkedésrõl rendelkezésre álló információk alapján. Ha a pályázó kereskedelmi ügynökségektõl, tanácsadóktól stb. szerzett be információkat, nevezze meg forrásait. Az üzleti és pénzügyi tervvel kapcsolatban benyújtandó dokumentumok listáját a 4.2.5.2. szerinti szakaszok tartalmazzák. 4.2.5.2. Az üzleti és pénzügyi terv részletezése Az üzleti és pénzügyi tervben a pályázónak különösen a következõ tételeket kell bemutatnia: 4.2.5.2.1. Összefoglaló: A pályázó foglalja össze üzleti és pénzügyi terve lényegét. 4.2.5.2.2. Stratégia és üzletpolitikai megfontolások: A pályázó ismertesse üzleti és pénzügyi terve stratégiáját és üzletpolitikai megfontolásait. 4.2.5.2.3. Eredménykimutatás-tervek és az eredménykimutatás-tervekhez kapcsolódó feltételezések. 4.2.5.2.4. Beruházások: A pályázó részletesen ismertesse az összes beruházást, beleértve az esetleges adóberendezéseket, a mûsorelosztó rendszereket, a stúdió berendezéseket, a jármûveket valamint a saját elõállítású és vásárolt, a mérlegben aktivált egyéb tárgyi és immateriális eszközöket, stb. A fenti tételeket ésszerû részletezésben, bekerülési értéküket és a beruházás ütemezését feltüntetve kell megadni. 4.2.5.2.5. Historikus pénzügyi adatok: A pályázó köteles mérlegeit, eredmény kimutatásait és az ezekhez csatlakozó kiegészítõ mellékleteit (együttesen „éves pénzügyi beszámoló”, illetve „évközi pénzügyi beszámoló”) a könyvvizsgálói jelentéssel (amennyiben ennek elkészítését más jogszabály elõírja) együtt benyújtani a célból, hogy a Testület megismerje a pályázó pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetét. (ÁPF 56.4.3. pont 1. bek.) 4.2.5.2.6. Finanszírozási struktúra: A pályázó tételesen mutassa be az általa vállalni tervezett finanszírozási megoldásokat, amelyekkel üzleti és pénzügyi terve feltételezéseinek teljesülését valószínûsíteni tudja (pl. tõke, tõkeemelés, hitel, garanciavállalás, tulajdonosi finanszírozás, stb.), és jelezze, hogy az egyes finanszírozási megoldásokat mely mellékletekben hol tünteti fel [ÁPF 56.4.3. g) pont]. 4.2.6. A mûködési költségek biztosítása A pályázó köteles igazolni, hogy a mûsorszolgáltatás megkezdéséhez szükséges mûködési költségek meghatározott összege rendelkezésére áll. Ennek keretében bankigazolással bizonyítania kell, hogy a mûködés elsõ három hónapjára szükséges forrásokat – reklámbevétel nélkül – elkülönített bankszámlán a pályázati ajánlat benyújtását megelõzõen elhelyezte. A háromhavi mûködési költség kiszámításánál az üzleti-pénzügyi terv szerinti, abból levezethetõ, a mûködés elsõ egész évére számított költség negyedét kell figyelembe venni. A Testület elfogad minden olyan bankszámlán elhelyezett összegrõl becsatolt bankigazolást, amelybõl kétséget kizáróan kiderül, hogy az adott összeg, egy – a pályázati felhívásban meghatározott – speciális célra való felhasználásra szól.

12. szám


821

V. FEJEZET: A PÁLYÁZATI AJÁNLAT ELBÍRÁLÁSA 5.1. A pályázati ajánlatok elbírálásának határideje és módja A pályázati ajánlatokat a Testület a benyújtási határidõ lejártát követõ hatvan (60) napon belül a Törvény 46. § (2) bekezdésében leírt módon bírálja el. A pályázati ajánlatok elbírálásában nem mûködhet közre az ÁPF 63.3. szakasza szerinti személy. A pályázati ajánlatok elbírálását követõen a Testület a pályázati ajánlatok közötti választással dönt a pályázat nyertesérõl. Amennyiben egyetlen pályázó felel meg a törvényes, illetve a pályázati felhívásban foglalt követelményeknek, a Testület a mûsorszolgáltatási szerzõdést köteles megkötni. 5.2. Felvilágosítás kérése A Testület a pályázóktól az esélyegyenlõség elvének sérelme nélkül felvilágosítást kérhet annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, összehasonlítása jobban elvégezhetõ legyen. A Testület kérdéseit és az azokra adott választ írásban kell rögzíteni. A felvilágosítás nem eredményezheti az ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások változását, csak azok értelmezését szolgálhatja. 5.3. A pályázati ajánlat értékelése A Testület kizárja annak a pályázónak az ajánlatát, akinek a cselekménye a pályázat tisztaságát vagy az ahhoz fûzõdõ érdeket a Testület megítélése szerint súlyosan sérti. A Testület a kizárást a határozattal egyidejûleg írásban megindokolja és azt az összes pályázónak megküldi. A pályázati ajánlat értékelése az ÁPF 65.1. pont 1. bekezdése szerint történik. 5.3.1. Amennyiben az alakilag érvényes pályázati ajánlat vagy annak egyes elemei oly mértékben hiányosak, hogy az gátolja a pályázati ajánlatok összehasonlíthatóságát, illetve elbírálhatóságát, a Testület a pályázó ajánlatát kizárja. Ilyen kizárásra csak akkor kerülhet sor, ha a Testület azt megelõzõen a pályázót az adott témakörben hiánypótlásra vagy a pályázati ajánlat értelmezésével kapcsolatban felvilágosításra szólította fel. 5.3.2. A pályázati ajánlat értékelése az alábbi módon történik: 5.3.2.1. A vállalt heti mûsoridõ: maximum 20 pont Pályázati ajánlat tehetõ bármilyen mértékû napi mûsoridõre. A legtöbbet vállalt heti mûsoridõ-ajánlat 20 pontot ér. A többi ajánlat pontszámát úgy kell kiszámítani, hogy az ajánlatot el kell osztani a legmagasabb ajánlattal, és az így kapott hányadost meg kell szorozni 20-szal. Az így kapott szorzat (nem egész szám esetén öt tized alatt lefelé kerekítve egész számra) az adott vállalt heti mûsoridõ-ajánlat pontszáma. 5.3.2.2. A pályázó mûsorterve: maximum 5 pont 5.3.2.3. Mûsorszolgáltatásban szerzett tapasztalat: maximum 2 pont 5.3.2.4. Üzleti-pénzügyi terv: maximum 2 pont 5.3.2.5. Egyéb, a Törvény 96. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatok: maximum 2 (1+1) pont, azzal, hogy a 2 pontból 1 pontot automatikusan kap az a pályázó, aki RDS névazonosító/mûsorazonosító (RDS PI) szolgáltatást vállal a pályázati ajánlatában. 5.3.3. A Testület a legmagasabb pontszámot elérõ pályázót nyilvánítja nyertesnek.

VI. FEJEZET: EGYEBEK 6.1. A pályázati ajánlat benyújtása A pályázati ajánlatot kizárólag személyesen, a pályázati felhívás megjelenését követõ 40. napon, 10 óra és 15 óra között lehet benyújtani a Testület címén (Budapest VIII. kerület, Reviczky u. 5.). A benyújtási határidõ a benyújtás napján délután 15 órakor jár le. A pályázati ajánlatot egy eredeti és hét másolati példányban, pályázati ajánlatonként külön, feladó, cégnév szimbólum, vagy más megjelölés nélküli zárt csomagolásban kell benyújtani. A pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban a fent felsoroltakon túl a teljes pályázati ajánlat elektronikus formában történõ elhelyezése is szükséges. Minden egyes pályázati ajánlat csomagon fel kell tüntetni a vonatkozó mûsorszolgáltatási jogosultság megjelölését (..........Jogosultság” ), illetve az ajánlat eredeti példányát „Eredeti” megjelöléssel kell ellátni. Ha a példányok között eltérés adódik, az eredeti példány tartalma az irányadó az érvényesség vizsgálata, valamint az ajánlatok értékelése és elbírálása során.

822


12. szám

6.2. A pályázati ajánlat érvényessége A pályázati ajánlatok értékelése során a Testület elõször azok érvényességét vizsgálja. 6.2.1. Alakilag érvénytelen a pályázati ajánlat az ÁPF 60.1. pontjában meghatározott esetekben, azaz, ha a) az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve meghosszabbított határidõ után, vagy nem a megjelölt helyen és nem az elõírt csomagolásban nyújtották be, amely alól kivétel, ha a pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban nem került elhelyezésre az elektronikus formájú pályázati ajánlat. b)a pályázó a pályázati díj átutalásáról szóló átutalási megbízást nem csatolta az ajánlatához, c) ha a pályázó a pályázati felhívásban megjelölt kötelezõ erejû nyilatkozatokat nem csatolta be. 6.2.2. Az alakilag érvénytelen vagy a 2.1.1. pontba ütközõ pályázó által benyújtott pályázati ajánlatokat a Testület visszautasítja. Ezekben az esetekben hiánypótlásnak helye nincs. 6.2.3. A Testület visszautasítottnak tekinti az alábbi pályázati ajánlatokat: – az alakilag érvénytelen, – a 2.1.1. pontba ütközõ, – az 5.3.1. pont alapján kizárt, – az alakilag érvényes és a 2.1.1. pontba nem ütközõ, illetõleg az 5.3.1. pont szerint kizártnak nem minõsülõ, azonban mûsorszolgáltatási jogosultságot nem szerzett pályázó ajánlatát, az adott pályázóra vonatkozó ajánlati kötöttség leteltét követõ 10. napon. – az 1.1. pont, a 8.8. pont, a 9.7. pont, a 10.6. pont és a 11.7. pont alapján érvénytelen. 6.3. A pályázati ajánlat nyelve A pályázati ajánlat nyelve magyar. A pályázati ajánlat részét képezõ minden olyan dokumentum vonatkozásában, amelynek az eredeti nyelve nem magyar, a pályázó az eredeti dokumentumon kívül köteles benyújtani annak hitelesített fordítását is. Az írásbeliség és nyelv vonatkozásában az ÁPF 13. pontja is alkalmazandó. 6.4. Hiánypótlás A Testület írásban hiánypótlásra szólítja fel azt a pályázót, amelynek alakilag érvényes pályázati ajánlata nem felel meg maradéktalanul a pályázati felhívás valamennyi feltételének, egyidejûleg megjelölve a hiánypótlás szempontjait és módjait. Valamely hiánypótlás keretében benyújtandó dokumentumnak a pályázati ajánlat eredeti benyújtási határideje napján fennálló adatokra, tényekre, körülményekre, vállalásokra, stb. kell vonatkoznia. A pályázó a hiánypótlással érintett valamennyi dokumentumot az értesítés kézhezvételének napjától számított 15 napon belül tartozik benyújtani. A határidõ jogvesztõ, elmulasztása esetén a Testület a pályázati ajánlatot visszautasítja. Nincs helye hiánypótlásnak az 5.3.2. és a 6.2.1. pont alá tartozó adatok tekintetében. 6.5. A mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése 6.5.1. A Testület a pályázót nyertessé való nyilvánításáról a döntés dátumát követõ két (2) munkanapon belül értesíti. 6.5.2. A Testület a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésének idõpontját a döntésrõl való értesítéssel egyidejûleg közli a nyertes pályázóval úgy, hogy a döntéstõl számított legkésõbb negyvenöt (45) napon belül meg kell kötni a szerzõdést. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlat nyertessége esetén a hálózatos mûsorszolgáltató mûsorszolgáltatási szerzõdését a Testület a döntéstõl számított negyvenöt (45) napon belül módosítja. 6.5.3. Ha a Testület a nyertessé nyilvánított pályázónál bekövetkezett változások miatt nem kötheti meg a mûsorszolgáltatási szerzõdést, vagy a nyertes a meghatározott határidõig a pályázónak felróható okból nem köt szerzõdést, illetve az éves mûsorszolgáltatási díj esedékes része határidõben nem került jóváírásra, a Testület az ÁPF 37., 74. és 76. pontja alapján jogosult a mûsorszolgáltatási szerzõdést a nyertes pályázó helyett a második helyezettel megkötni. 6.6. Értesítések A Testület tartozik valamennyi pályázót írásban értesíteni arról, ha az adott mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében nyertest hirdetett. A Testület a pályázat második helyezettjét a döntéstõl számított nyolc (8), a többi pályázót harminc (30) napon belül értesíti a döntésérõl. Az alakilag érvénytelen pályázati ajánlat benyújtóját a Testület, indokolással ellátva az errõl szóló döntés meghozatalát követõ nyolc napon belül értesíti arról, hogy ajánlata érvénytelen és az eljárás további szakaszában nem vehet részt. Amennyiben a Testület az adott mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében nem tud eredményt hirdetni, errõl 30 napon belül értesíti a pályázókat.

12. szám


823

6.7. Határidõk, kézbesítés Amennyiben a pályázati felhívás szerinti valamely határidõ utolsó napja vagy határnap munkaszüneti- vagy ünnepnapra esik, úgy a határidõ utolsó napja vagy a határnap az ilyen napot követõ elsõ munkanap. A döntés napja az a nap, amikor a Testület a döntéssel érintett tárgyban határozatot hoz. Az értesítés napja az a nap, amikor a címzetthez az értesítést igazolható módon személyesen vagy ajánlott vagy tértivevényes levélben kézbesítik vagy faxon megküldik. (A Testület döntésérõl értesítõ fax abban az esetben minõsül megküldöttnek, ha azt levélben is megismétlik. Ez a rendelkezés az értesítés napjának számítását nem érinti.) 6.8. Felelõsség kizárása A mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzése sem eredményezi vagy garantálja a mûsorszóráshoz, a mûsorelosztáshoz vagy más módon történõ mûsorterjesztéshez jogszabályi elõírás alapján és/vagy egyébként szükséges hatósági és/vagy egyéb engedélyek meglétét vagy megadását. Az ilyen engedélyeket és mûsorszétosztáshoz, mûsorszóráshoz, vagy más módon megvalósuló mûsorterjesztéshez kapcsolódó vagy ahhoz szükséges technikai, pénzügyi, jogi és egyéb információkat a pályázó saját hatáskörében, költségére illetve felelõsségére szerzi be. A valamely mûsorszolgáltatáshoz szükséges bármely hatósági és/vagy egyéb engedély beszerzése, megkapása, az azzal kapcsolatos eljárás illetve valamennyi eljáró személy, szerv (szervezet) vonatkozásában a Testület idõkorlátozás nélkül, minden felelõsséget kizár. Az ÁPF 84. pontja alapján felhívjuk valamennyi pályázni kívánó figyelmét, hogy a pályázati felhívásban közölt információk nem jelentik a pályázaton való indulásra vonatkozó döntés meghozatalához vagy a pályázati ajánlat elkészítéséhez vagy a mûsorszolgáltatáshoz szükséges valamennyi adat, információ, engedélyezési eljárás, jogi elõírás, pénzügyi és technikai valamint piaci szempontok közlését vagy ismertetését. A pályázattal illetve a pályázati ajánlattal kapcsolatban bármely információt a pályázó maga köteles beszerezni. A pályázó pályázati ajánlatát saját kockázatára és költségére készíti, teszi meg és nyújtja be, mindezek vonatkozásában a Testület idõkorlátozás nélkül minden felelõsséget kizár. 6.9. Irányadó jog A pályázati felhívásra, valamint a rendelkezései szerint készült dokumentumokra és a pályázatból eredõ vagy az azzal kapcsolatos jogviták esetén a magyar jog az irányadó azzal, hogy a pályázati felhívásban, a pályázati ajánlatban, valamint a Törvényben nem szereplõ feltételek elbírálásakor a Ptk. szabályai alkalmazandók.

VII. FEJEZET: DOKUMENTUMOK, MELLÉKLETEK, NYILATKOZATOK 7.1. A pályázó köteles megadni a 3–4. és 7–11. számú mellékletek szerinti adatokat a mellékletek szerinti szerkezetben. 7.2. A pályázó köteles csatolni az 5–6. sz. mellékletekben meghatározott dokumentumokat. 7.3. A pályázó köteles benyújtani a 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, illetve cégkivonatát (cégjegyzékbe be nem jegyzett cég esetén a cégmásolat helyett a pályázónak az illetékes cégbíróság érkeztetõ bélyegzõjével ellátott bejegyzésre irányuló kérelme /nyomtatvány nyújtandó be). 7.4. A pályázó köteles csatolni társasági szerzõdését, illetve alapító okiratát az esetleges módosításokkal együtt, és aláírási címpéldányát. 7.5. A pályázó köteles az 5.3.2.4 pont szerinti mûsorszolgáltatási tapasztalat elbírálásához minden, általa az elbírálás segítéséhez szükségesnek tartott dokumentumot és nyilatkozatot csatolni. 7.6. Kötelezõ nyilatkozatok az alábbiak: 7.6.1. a 3. sz. melléklet 1–4 pontjai, 7.6.2. a 4.2.1.4. szerinti adatok, 7.6.3. a 7.7. szerinti megállapodás és társasági szerzõdés tervezet 7.6.4. a 7. számú melléklet, 7.6.5. a 8. számú melléklet, 7.6.6. a 6. számú melléklet 3. j) pontja (vételkörzet-bõvítés esetén), 7.6.7. a 6. számú melléklet 3. k) pontja (hálózatba kapcsolódás esetén), Az ÁPF 60.1. pontja értelmében a kötelezõ nyilatkozatok benyújtásának elmulasztása hiánypótlási felhívás nélkül a pályázat alaki érvénytelenségét és visszautasítását eredményezi. 7.7. A konzorcium pályázó köteles benyújtani a) a konzorciumi megállapodását, b) társasági szerzõdés tervezetét, azzal, hogy a konzorciumi megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a pályázaton való nyertességük esetén a konzorcium tagjai változatlan formában aláírják a társasági szerzõdést. 7.8. A pályázó köteles nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy nyertessége esetén az ÁPF 82. pontjának megfelelõ óvadékot vagy bankgaranciát kíván nyújtani a szerzõdés betartásának biztosítására.

824


12. szám

7.9. A pályázó köteles csatolni pályázati ajánlatához a pályázati díj átutalásáról szóló átutalási megbízást. 7.10. A pályázó köteles nyilatkozni arról, hogy amennyiben nem vételkörzet-bõvítésre, vagy hálózatba kapcsolódásra pályázott, nyertessége esetén a jogosultság megszerzésétõl számított két éven belül nem kezdeményezi hálózatba kapcsolódását, vagy pályázat nélküli vételkörzet-bõvítését. 7.11. A dokumentumok formája A pályázat az 1–11. sz. mellékletekben szereplõ adatokat az ott megjelölt szerkezetben tartalmazza. Valamely okirat, szerzõdés vagy egyéb irat formájában benyújtandó dokumentum eredetiben vagy hiteles másolatban nyújtandó be. A pályázónak a nyilatkozatot vagy egyéb dokumentumot a cégjegyzése szabályai szerint aláírva kell benyújtania. 7.12. A dokumentumok módosulása Ha a pályázó pályázati ajánlatában szereplõ, a pályázat elbírálása szempontjából jelentõs adatok az ajánlat benyújtását követõen módosulnak, a pályázó köteles a változásokról a Testületet haladéktalanul értesíteni. Tartozik továbbá a tájékoztatással egyidejûleg a módosulás tárgyára vonatkozó pályázati felhívás szerinti dokumentumokat is az eredetivel megegyezõ formában benyújtani.

VIII. FEJEZET: A FÖLDFELSZÍNI MÛSORSZÓRÓ RENDSZER RÉVÉN VÉGZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁS VÉTELKÖRZET-BÕVÍTÉSÉNEK KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEIRÕL 8.1. Az ORTT 766/2004. (VI. 15.) számú határozatával elfogadott, a földfelszíni mûsorszóró rendszer révén végzett mûsorszolgáltatás vételkörzet-bõvítésének fogalmáról és az ahhoz kapcsolódó eljárásról szóló állásfoglalást (lásd: egységes szerkezetben a pályázati felhívás 9. számú mellékletében) e fejezet vonatkozásában a pályázatra irányadó szabálynak kell tekinteni. 8.2. A pályázó akkor nyújthat be érvényesen vételkörzet-bõvítésre irányuló ajánlatot, amennyiben 1. az eljárás tárgyát képezõ, meglévõ mûsorszolgáltatási jogosultságának vételkörzete és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt sztereo vételkörzetek szomszédosak egymással, és az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vételkörzet legfeljebb 40 km-re van egymástól, valamint 2. az állásfoglalásban meghatározott vételkörzet-bõvítés fogalomban meghatározott kritériumoknak megfelel, és 3. a pályázati ajánlathoz kötelezõen csatolandó dokumentumban nyilatkozik arról, hogy a kérdéses, és jelen pályázati felhívás 9. számú mellékletét képezõ állásfoglalás tartalmát ismeri és elfogadja, valamint 4. nyertessége esetén a szükséges, jelen pályázati felhívás 2/A. mellékleteként szereplõ szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 8.3. A vételkörzet-bõvítéssel meghirdetett jogosultságra vonatkozó és Pályázó által az 1. számú mellékletre tekintettel ajánlott nettó mûsorszolgáltatási díj, a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsorszolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó szerzõdésmódosítás hatálybalépésével ez az új mûsorszolgáltatási díj képezi a szerzõdést biztosító mellékkötelezettség és a kötbér számítási alapját. 8.4. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a 8.1. pontban megjelölt és a pályázati felhívás 9. számú mellékleteként csatolt ORTT állásfoglalás által megkívánt nyilatkozatokat, megjelöléseket és dokumentumokat. 8.5. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó pályázati ajánlatnak a 8.1. pontban megjelölt és a pályázati felhívás 9. számú mellékleteként csatolt ORTT állásfoglaláson kívül, a pályázati felhívás minden olyan pontjának meg kell felelnie, amely jellegébõl következõen a vételkörzet-bõvítéssel pályázó ajánlatnak tartalmaznia kell. 8.6. A vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság. A kibõvített vételkörzetû jogosultság érvényességi ideje nem változik. A vételkörzet-bõvítéssel nyertessé nyilvánított mûsorszolgáltatónak, a kibõvített vételkörzetben a korábban szerzett jogosultságon hatályos mûsorterv szerinti mûsort kell sugároznia. 8.7. Érvényes pályázati ajánlatot csak az nyújthat be, akinek az eljárás tárgyát képezõ, pályázati felhívás szerinti sztereo vételkörzete szomszédos az általa megpályázott vételkörzettel. Jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletében szereplõ egyes mûsorszolgáltatási jogosultságok tekintetében szomszédosnak tekintendõ sztereo vételkörzeteket az 1. számú melléklet tartalmazza 8.8. Amennyiben a pályázati ajánlat vételkörzet-bõvítésre irányul és a Testület döntése szerint a vételkörzet-bõvítés feltételeinek nem felel meg az értékelés során, a pályázati ajánlat érvénytelen és azt a Testület visszautasítja. 8.9. A pályázó a vételkörzet-bõvítésre irányuló mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatban a jelen fejezetben illetve a pályázati felhívás 9. számú mellékleteként csatolt állásfoglalásban megjelölt valamennyi dokumentumot, kötelezõ erejû nyilatkozatot különálló mellékletként köteles csatolni.

12. szám


825

IX. FEJEZET: A HÁLÓZATBA KAPCSOLÓDÓ MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁGRA IRÁNYULÓ PÁLYÁZATRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK 9.1. Jelen pályázati felhívás lehetõvé teszi, hogy a pályázó olyan mûsorstruktúrával is benyújthasson pályázatot, amelyben saját mûsorszolgáltatása mellett hálózatos mûsorszolgáltatás formájában más mûsorszolgáltatás is helyet kap. Hálózatos mûsorszolgáltatóként csak olyan – a pályázóval azonos típusú (rádió) – mûsorszolgáltató jelölhetõ meg, amelynek nem áll fenn tartozása az ORTT felé, s a Testület nem alkalmazott vele szemben a mûsorszolgáltatási szerzõdés, vagy az Rttv. 112. § (1) b) pontja szerinti írásbeli figyelmeztetést. 9.2. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a: – a hálózatos mûsorszolgáltató nevét, – a pályázó és a hálózatos mûsorszolgáltató közös kérelmét a hálózatba kapcsolódásra, – valamint a hálózatos mûsorszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a hálózatba kapcsolódásra vonatkozó szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 9.3. A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a saját és a hálózatos mûsoridõ sugárzásának idejét, valamint idõtartamát. 9.4. A pályázati ajánlatban a leendõ hálózatos mûsorszolgáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a hálózatba kapcsolódás következtében az Rttv. tulajdoni szabályait, így különösen az Rttv. VIII. fejezetében foglaltakat nem sérti. 9.5. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatóként, vagy nem – mûsorszolgáltatóként nyújtja be a pályázati ajánlatát, a közmûsor-szolgáltatókra, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatókra vonatkozó feltételeknek saját mûsorideje tekintetében önmagában is meg kell felelnie. 9.6. A pályázó nem nyújthat be érvényesen hálózatba kapcsolódásra irányuló ajánlatot, amennyiben a hálózatos mûsorszolgáltató vételkörzete és a megszerezni kívánt mûsorszolgáltatási jogosultság vételkörzete legalább 20%-ban fedi egymás. 9.7. Amennyiben a pályázati ajánlat hálózatba kapcsolódásra irányul és a Testület döntése szerint az értékelés során a hálózatba kapcsolódás feltételeinek nem felel meg, a pályázati ajánlat érvénytelen és a Testület azt visszautasítja.

X. FEJEZET: A KÖZMÛSOR-SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK 10.1. A közmûsor-szolgáltatóvá minõsítés feltételei tárgyában kiadott 680/2004. (V. 19.) számú ORTT határozatot (lásd egységes szerkezetben a 10. számú mellékletben) e fejezet vonatkozásában a pályázatra irányadó szabálynak kell tekinteni. 10.2. A pályázó akkor minõsíthetõ közmûsor-szolgáltatóvá, ha a pályázónak, illetve konzorciumi pályázó esetén az abban résztvevõ tagoknak mûsorszolgáltatási díjtartozása a Testület felé nem áll fenn. 10.3. A közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó pályázati ajánlatban a pályázó a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet ajánlatot. 10.4. A közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a 10.1. szakaszban megjelölt ORTT határozat szerinti mûsorszolgáltatási szabályzatot. 10.5. A közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmi kérdésekben a jelen pályázati feltételek IV. fejezetében foglaltaknak és a 680/2004. (V. 19.) számú ORTT határozat rendelkezéseinek is maradéktalanul meg kell felelnie. 10.6. Ha a pályázati ajánlat közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatási jogosultságra irányul és a Testület döntése szerint a közmûsor-szolgáltató feltételeinek nem felel meg az értékelés során, a pályázati ajánlat érvénytelen és azt a Testület visszautasítja 10.7. A pályázó a közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatában megjelölt mûsorszolgáltatási szabályzatot különálló mellékletként köteles csatolni. 10.8. Amennyiben a közmûsor-szolgáltató megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben rá vonatkozó szabályokat, akkor a Testület felhívja a mûsorszolgáltató figyelmét arra, hogy amennyiben a figyelemfelhívástól számított egy éven belül ismét megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben vagy a közzétett mûsorszolgáltatási szabályzatban a rá mint közmûsor-szolgáltatóra nézve kötelezõ szabályokat, akkor a Testület kimondhatja, hogy a mûsorszolgáltató közmûsor-szolgáltató minõségét elvesztette és egyúttal felmondja a mûsorszolgáltatási szerzõdést.


826

12. szám

XI. FEJEZET: A NEM NYERESÉGÉRDEKELTSÉGRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK 11.1. A nem nyereségérdekeltség feltételei tárgyában kiadott és az 1357/2006. (VI. 14.) számú határozattal módosított 1069/2001. (VII. 24.) számú ORTT határozatot (lásd egységes szerkezetben a 11. számú mellékletben) e fejezet vonatkozásában a pályázatra irányadó szabálynak kell tekinteni. 11.2. A pályázó akkor minõsíthetõ nem nyereségérdekeltté, ha a pályázónak, illetve konzorciumi pályázó esetén az abban résztvevõ tagoknak mûsorszolgáltatási díjtartozása a Testület felé nem áll fenn. 11.3. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra vonatkozó pályázati ajánlatban a pályázó a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet ajánlatot. 11.4. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a 11.1. szakaszban megjelölt ORTT határozat: 1. a) pontja szerinti célok, illetve célcsoportok egyikének megjelölését, 1. b) értelmében tett kötelezettségvállaló nyilatkozatot, 2.3. a) pont szerinti nyilatkozatot, 2.3. b) pontja szerinti dokumentumokat, nyilatkozatokat és az 2.3. c) pont szerinti, a mellékletben található nyomtatványt kitöltve. 11.5. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmi kérdésekben a jelen pályázati feltételek IV. fejezetében foglaltaknak és az 1357/2006. (VI. 14.) számú ORTT határozat rendelkezéseinek is maradéktalanul meg kell felelnie. 11.6. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra benyújtott pályázati ajánlatban az 1357/2006. (VI. 14.) számú ORTT határozat 2.3. a) pontja szerinti nyilatkozatot a jogosultság teljes idõtartamára nézve kell megtenni. 11.7. Ha a pályázati ajánlat nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatási jogosultságra irányul és a Testület döntése szerint a nem nyereségérdekeltség feltételeinek nem felel meg az értékelés során, a pályázati ajánlat érvénytelen és azt a Testület visszautasítja 11.8. A pályázó a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatában a jelen fejezetben megjelölt valamennyi dokumentumot és kötelezõ erejû nyilatkozatot különálló mellékletként köteles csatolni. 11.9. Amennyiben a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben rá vonatkozó szabályokat, akkor a Testület kimondhatja, hogy a mûsorszolgáltató nem nyereségérdekelt minõségét elvesztette, és egyúttal felmondja a mûsorszolgáltatási szerzõdést.

1. számú melléklet A pályázati felhívás tárgya Sorszám

1.

Névleges telephely

Nyíregyháza

Típus

R, körzeti

Frekvencia

100,5 MHz

Várható vételkörzet1

170 000 fõ

Meghirdetett mûsoridõ

napi 24 óra

Minimális mûsorszolgáltatási díj

500 000 Ft. + 20% áfa

Szomszédos vételkörzet: Sárospatak 89,8 MHz Tokaj 101,8 MHz

2. számú melléklet MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉS TERVEZET A jelen Mûsorszolgáltatási Szerzõdés (a továbbiakban a „Szerzõdés”) létrejött egyrészrõl az Országos Rádió és Televízió Testület, 1088 Budapest, Reviczky u. 5. (a továbbiakban a „Testület”), és másrészrõl a [.................]2 (a továbbiakban a „Mûsorszolgáltató”) között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel: (A) A felek megállapítják, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a „Törvény”) rendelkezései értelmében a Testület feladatai közé tartozik a mûsorszolgáltatási jogosultság pályáztatása, mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése és a mûsorszolgáltatási szerzõdéssel összefüggõ feladatok ellátása. 1 2

A megvalósított vételkörzet tekintetében a jelen pályázati felhívásban megadott várható vételkörzethez képest +/– 20%-os eltérés lehetséges. A Pályázó neve és címe kitöltendõ.

12. szám


827

(B) A felek megállapítják, hogy a Törvény 41. § (1) a) bekezdése értelmében a Testület [...........]-án3 a Kulturális Közlöny [.....]4 számában megjelent Pályázati Felhívással (a „Pályázati Felhívás”) pályázatot hirdetett [Pályázati Felhívás 1. számú melléklete pontja szerinti, ……… 5 körzeti rádió Mûsorszolgáltatási Jogosultságra az alábbi adatokkal: ellátottság:…..fõ6 sztereo vételkörzet tekintetében] A Mûsorszolgáltató7 a megjelölt mûsorszolgáltatásra vonatkozó Pályázati Felhívásra 2007. [..........]-án8 Pályázati Ajánlatot nyújtott be a Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére (a „Pályázati Ajánlat”). A fentiekre tekintettel a felek az alábbiakban állapodnak meg:

I. A MÛSORSZOLGÁLTATÓ NYILATKOZATAI 1.1. A Mûsorszolgáltató a Testület számára a Pályázati Felhívásnak megfelelõen megtette a megkívánt valamennyi nyilatkozatát, amelyeket jelen szerzõdés aláírásával ismételten megerõsít, s azok tartalmáért felelõsséget vállal. 1.2. A Mûsorszolgáltató kijelenti, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltatási Jogosultság elbírálásától jelen Szerzõdés aláírásáig terjedõ idõszakban bekövetkezett változás miatt az 1.1. szakasz szerinti nyilatkozatainak tartalmában változás következett be, úgy azt a Testületnek idõközben, írásban bejelentette. Az elbírálás szempontjából releváns körülmények tekintetében a szerzõdés megkötéséig változás nem történhet.

II. A SZERZÕDÉS TÁRGYA 2.1. A Testület, tekintettel a Mûsorszolgáltató Pályázati Ajánlatában foglaltakra valamint a jelen Szerzõdés I. fejezete szerinti nyilatkozataira, Mûsorszolgáltatót a jelen Szerzõdés preambulumának (B) szakaszában megjelölt körzeti rádió mûsorszolgáltatás végzésére jogosítja fel a jelen Szerzõdés feltételei szerint (a „Mûsorszolgáltatási Jogosultság”). A Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére tekintettel a Mûsorszolgáltató vállalja, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot az arra vonatkozó jogszabályi elõírásokkal és a jelen Szerzõdés feltételeivel összhangban gyakorolja. 2.2. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatási Jogosultság alapján a jelen Szerzõdés szerinti idõtartamban és adásidõben az adásidõ beosztás szerint, saját megkülönböztetõ azonosítási jelét használva, a jelen Szerzõdés 9.1. pontjának és IV. fejezetének megfelelõ rádiómûsor szolgáltatására jogosult és köteles a mûsorszolgáltatás alapvetõ adatainak megfelelõen (a „Mûsorszolgáltatás”). A Mûsorszolgáltatás alapvetõ adatait a Pályázati Ajánlat tartalmazza (az „Alapvetõ Adatok”). 2.3. A Mûsorszolgáltatási Jogosultság 2007.[.......]9napján kezdõdik, és a jelen Szerzõdés feltételeitõl függõen hét (7) éves idõtartamra szól. 2.4. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a mûsorszolgáltatási jogosultság idõtartama alatt az analóg földfelszíni rendszerrõl a digitális földfelszíni rendszerre történõ átállás bekövetkezik, az esetleges jogszabályváltozásból adódó megváltozott jogszabályi kötelezettségeiknek a felek – ha a mûsorszolgáltatási jogosultság az adott frekvencián fenntartható – kölcsönösen együttmûködve eleget tesznek. 2.5. Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot, annak teljes idõtartama alatt személyesen gyakorolja és azt semmilyen módon, sem közvetlenül, sem közvetetten át nem ruházza, nem engedményezi, nem terheli meg, vagy egyébként el nem idegeníti. 2.6. A felek megállapodnak abban, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság az annak gyakorlásához egyébként szükséges engedélyeket nem tartalmazza, azokat nem helyettesíti vagy pótolja. Az ilyen engedélyeket a Mûsorszolgáltató saját hatáskörében, költségére, illetve felelõsségére köteles beszerezni, és azok megszerzéséért a Testület semmiféle felelõsséggel nem tartozik. A Mûsorszolgáltató kijelenti, hogy ezen körülményre a Pályázati Felhívás a figyelmét felhívta, és Pályázati Ajánlatát ezen körülmény ismeretében és erre tekintettel tette meg. 2.7. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy mûsorszolgáltatási jogosultságának megkezdésétõl számított 2 éven belül nem kezdeményezi hálózatba kapcsolódását (Rttv. 108. §), vagy pályázat nélküli vételkörzet-bõvítését. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázat nyertessége esetén a szerzõdés a következõ ponttal egészül ki: 3

A Pályázati felhívás közzétételének dátuma kitöltendõ. A Kulturális Közlöny vonatkozó száma kitöltendõ. 5 Elvi telephely megnevezése kitöltendõ az 1. sz. melléklet adatai szerint. 6 Vételkörzetben élõ lakosság számával kiegészítendõ az 1. sz. melléklet adatai szerint. 7 Konzorcium pályázó esetén e tényre értelemszerûen utalni kell. 8 A Pályázati Ajánlat benyújtásának dátuma kitöltendõ. 9 A szerzõdés aláírását követõ nap kitöltendõ. 4

828


12. szám

Hálózatba kapcsolódás 1. A (…) Mûsorszolgáltató10 hálózatba kapcsolódik a (….) Mûsorszolgáltató11 (……….) jogosultságával ugyanazon mûsorszám vagy mûsor egyidejû vagy csaknem egyidejû szolgáltatására. 2. A hálózatos mûsorszolgáltató a (……………), (……)12 jogosultsága. A hálózatos mûsorszolgáltatásért a hálózatos mûsorszolgáltató tartozik felelõsséggel. 3. A hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató (………………..), ( …………….) 13 jogosultsága. 4. A hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató saját mûsort a következõk szerint szolgáltat:14 5. A (…………) hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató kijelenti, hogy megfelel a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény mûsorszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseinek, különös tekintettel a 98. §-ban foglalt feltételeknek. 6. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületet tájékoztatni, ha a hálózatos mûsorszolgáltatást megszünteti. Ezen kötelezettségének a megszûnés megtörténtét megelõzõ 30 napon belül kell eleget tennie. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentõ nyilatkozatát – valamint az azt alátámasztó dokumentumokat – arról, hogy a hálózatba kapcsolódás megszüntetésének bejelentésérõl a saját bejelentését megelõzõen a másik felet tájékoztatta.

III. A MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁG TARTALMA 3.1. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a jogosultsága teljes idõtartama alatt a Törvény hatályos rendelkezéseit mindvégig megtartja. 3.2. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes hét (7) éves idõtartama alatt, az „Alapvetõ Adatok” szerinti (a) adásidõben, az adásidõ-beosztás szerint, (b) mûsoridõben, (c) állandó megnevezést és szignált használva szolgáltat rádiómûsort. 3.3. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes hét éves idõtartama alatt, megszakítás nélkül, a rá irányadó jogszabályoknak megfelelõ cég- illetve szervezeti formában végzi. 3.4. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, és helyt áll azért, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság idõtartama alatt sem õ, sem valamely [részvényese] [tagja] (a kuratórium tagja) (alapítója)15 nem fogja sérteni a rá vonatkozó korlátozó rendelkezéseket. 3.5. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatást a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt körzeti mûsorszolgáltatásként, a jelen Szerzõdésbeli mûsorszórási kapacitás maximális vételkörzete teljes kihasználásával végzi. 3.6. A Mûsorszolgáltató tudomásul veszi, hogy a Pályázati Felhívás 1. számú mellékletében megadott várható vételkörzethez képest a megvalósított vételkörzet esetében ±20%-os eltérés lehetséges. 3.7. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatást legkésõbb 2007. [.....] hó [..]16 napjáig jelen Szerzõdés rendelkezéseinek megfelelõen megkezdi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül végzi. 3.8. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatás tartalmát a Törvény és a Szerzõdés keretei között és feltételei szerint önállóan határozza meg azzal, hogy azért a Törvény és a jelen Szerzõdés szerint felelõsséggel tartozik. 3.9. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy az általa alkalmazott mûszaki berendezések a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt alkalmasak a Mûsorszolgáltatás magas színvonalú szolgáltatására. A Mûsorszolgáltató továbbá vállalja, hogy a Pályázati Ajánlatában benyújtott dokumentumok szerint vállaltakkal megegyezõ vagy annál magasabb színvonalú mûszaki berendezésekkel biztosítja, s e berendezések célszerû és üzembiztos üzemeltetését megfelelõ kezelõszemélyzet látja el. 3.10. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Törvény 21. § (3) bekezdése alapján értéknövelõ szolgáltatásra harmadik személlyel csak úgy köt szerzõdést, ha a szerzõdésben ezen harmadik személy kifejezetten tudomásul veszi, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszûnésével az értéknövelõ szolgáltatási jog is megszûnik, és ezzel kapcsolatban a harmadik személy a Testülettel szemben semmiféle igényt nem támaszt. 10

Elvi telephely megnevezésével és a vételkörzetben élõ lakosság számával kitöltendõ az 1. sz. melléklet adatai szerint. A pályázatban megjelölt hálózatos mûsorszolgáltató elvi telephelyének megnevezésével és a vételkörzetében élõ lakosság számával kitöltendõ. 12 A pályázatban megjelölt hálózatos mûsorszolgáltató elvi telephelyének megnevezésével és a vételkörzetében élõ lakosság számával kitöltendõ. 13 Elvi telephely megnevezésével és a vételkörzetben élõ lakosság számával kitöltendõ az 1. sz. melléklet adatai szerint. 14 A saját mûsoridõ sugárzásának idõtartama kitöltendõ. 15 A nem kívánt szövegrész törlendõ. 16 A mûsorszolgáltatási jogosultság elsõ napjának dátumától számított 180. nap dátuma kitöltendõ. 11

12. szám


829

IV. A MÛSORSZOLGÁLTATÁS ALAPVETÕ JELLEGZETESSÉGEI 4.1. A mûsorfolyamot meghatározó tematika: Gyakran elõforduló mûsorszám kategória: Sajátos arculat: 4.2. A mûsorszámok heti százalékos aránya 1. Mûsorszámok heti/napi százalékos aránya Mûsorszámok



1. közszolgálati mûsorszámok 2. magyarországi gyártású mûsorszámok 3. saját gyártású mûsorszámok (Törvény: 2. § 42. pont)

2. Mûsorszámok heti/napi százalékos aránya az éjszakai órák (00.00-06.00) nélkül

Mûsorszámok



Közszolgálati mûsorszámok





(*az ismétlések aránya a heti teljes mûsoridõ arányában a 35%-ot nem haladhatja meg. Ismétlésnek minõsül a korábban a mûsorban elhangzott, rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható.) 4. A közszolgálati mûsorszámok heti/napi százalékos aránya Mûsorszám kategóriák




830


12. szám

4.3. A mûsorszolgáltatás központi elemei 17: Reggeli mûsorsáv: Délelõtti mûsorsáv: Délutáni mûsorsáv: Esti mûsorsáv: Éjszakai mûsorsáv: 4.4. Egyes mûsortípusok értelmezése: Hírmûsor: A Mûsorszolgáltató hírszerkesztõi által írott és elmondott programelem, mely alkalmanként tudósítást, helyszíni bejelentkezést tartalmaz, melyet a programosztály munkatársai készítenek. Ismétlés: Korábban a mûsorban elhangzott rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható, tehát számítógéprõl kerül közlésre. V. TÁJÉKOZTATÁS 5.1. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság gyakorlásáról, a Mûsorszolgáltatásról és az egyébként ezekkel összefüggõ kérdésekrõl a Testületnek a Törvény, a Testület állásfoglalásai és a jelen Szerzõdés rendelkezései szerint tájékoztatást ad. 5.2. A Mûsorszolgáltató a jelen fejezet szerinti tájékoztatási vagy bejelentési kötelezettségét, kifejezetten ellenkezõ kikötés hiányában, ésszerû határidõn belül saját költségére köteles teljesíteni. 5.3. A Mûsorszolgáltató az Alapvetõ Adatokat, illetve a jelen szerzõdés IV. fejezetében foglaltakat csak a Testület hozzájárulásával módosíthatja. Az alapvetõ jellegzetességeken kívül esõ mûsorelemek megváltozása esetén a Mûsorszolgáltatót a Testület felé tájékoztatási kötelezettség terheli. 5.4. A Mûsorszolgáltató köteles az adataiban beállt változást a Testületnek bejelenteni, az erre vonatkozó valamennyi dokumentumot a Testületnek átadni, és egyben a Testületnek nyilatkozni, hogy a változás következtében a Mûsorszolgáltató a korlátozó rendelkezéseket nem sérti. A Mûsorszolgáltató a változás bejelentésekor köteles a Testületnek az Általános Pályázati feltételek (továbbiakban: ÁPF) 56.1. pontja szerinti adatokat megküldeni. A Mûsorszolgáltató ezen kötelezettségét a változás megtörténtének dátumától számított tíz (10) napon belül köteles teljesíteni. 5.4.1. A tervezett hálózatba kapcsolódást az abba kapcsolódók kötelesek a Testületnek elõzetesen, a Törvény 108. §-ának megfelelõen bejelenteni. 5.5. A Testület jogosult a Szerzõdés teljesítését rendszeresen ellenõrizni és a Mûsorszolgáltató mûködését a helyszínen – tagjai vagy megbízottjai által – vizsgálni. A Testület az ellenõrzés módjáról, amennyiben ahhoz a Mûsorszolgáltató közremûködése szükséges, a Mûsorszolgáltatót tájékoztatja. A Mûsorszolgáltató ezen szerzõdés aláírásával hozzájárul, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság szakemberei a helyszínen ellenõrzést végezzenek. A Mûsorszolgáltató az ellenõrzéshez és a helyszíni vizsgálathoz ezennel hozzájárul, és kötelezettséget vállal arra, hogy a Testület által megkívánt adatokat, információkat, dokumentumokat, stb. szolgáltatja. 5.6. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal a Törvény 89. §-a szerinti dokumentumok elkészítésére, megõrzésére, szolgáltatására és önellenõrzésre. 5.7. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek bejelenteni, ha Mûsorszolgáltatási Jogosultsággal, a Mûsorszolgáltatással vagy ezekkel egyébként összefüggõ kérdésekkel kapcsolatban közigazgatási, bírósági vagy választott bírósági eljárás indult ellene, és köteles ezen eljárások befejezõdésérõl a Testületet tájékoztatni. Amennyiben az ezen eljárásokat lezáró határozatok, egyezségek, stb. a Mûsorszolgáltatóra kötelezettséget rónak, a Mûsorszolgáltató köteles a Testületet tájékoztatni a kötelezettségek teljesítésérõl. 5.8. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatás megkezdésével egyidejûleg köteles a Testületnek megküldeni azt az eljárási szabályzatot (valamint módosításait), amely a hallgatók panaszainak a Mûsorszolgáltató részérõl való kezelését szabályozza. A Mûsorszolgáltató köteles a panaszokról és azok elintézési módjáról rendszeres nyilvántartást vezetni, és azt a Testületnek félévente megküldeni. 5.9. A Mûsorszolgáltató a Testület kérésére köteles a Testület elõtt megjelenni, és tevékenységérõl beszámolni. 5.10. A Mûsorszolgáltató köteles a Törvény 96. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személlyel kapcsolatos adatokat az azokban történt változást követõ tíz (10) napon belül a Testületnek nyilatkozatban bejelenteni. 5.11. A Mûsorszolgáltató köteles a Szerzõdés 3.9. szakasza szerinti harmadik személlyel kötött szerzõdést, az annak létrejöttétõl számított tizenöt (15) napon belül a Testületnek megküldeni. 5.12. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületet haladéktalanul tájékoztatni arról, ha a mûsorszolgáltatás megkezdésére vonatkozó szerzõdéses kötelezettségének neki felróható okból elõreláthatólag nem tud eleget tenni.

17

Hálózatba kapcsolódás esetén a saját mûsoridõ tekintetében.

12. szám


831

5.13. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek minden év május 31-ig az elõzõ évi beszámolóját megküldeni. 5. 14. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek bejelenteni a bankszámlaszámát, adószámát valamint annak megváltozását, a változást követõ 30 napon belül. VI. MÛSORSZOLGÁLTATÁSI DÍJ Jelen fejezet rendelkezései nem vonatkoznak a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jellegû ajánlatot benyújtó pályázókra. 6.1. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a Mûsorszolgáltatási Jogosultságért hét (7) éves idõtartamra, minden további feltétel és felszólítás nélkül, mûsorszolgáltatási díjat fizetni. A mûsorszolgáltatási díj összege évi [..........] plusz áfa (azaz [..........])18 forint plusz áfa (a „Díj”), amelyet a Mûsorszolgáltató a jelen fejezet rendelkezései szerint köteles a Testületnek megfizetni. 6.2. A Mûsorszolgáltató a 6.2.1. szakasz kivételével a Díjat negyedévente elõre, a negyedév elsõ hónapjának 15. napjáig esedékesen köteles megfizetni. A Testület a mûsorszolgáltatási díj megfizetését banki átutalás esetében akkor tekinti teljesítettnek, amikor a pénzösszeget az átutalás, illetve a beszedési megbízás jogosultjának bankszámláján jóváírták. A bankszámlára történõ készpénzbefizetés akkor teljesült, amikor a készpénzt az ORTT házipénztáránál vagy a postán befizetik. 6.2.1. Mûsorszolgáltató jelen szerzõdés megkötését követõ elsõ félévre esedékes díjat, azaz [..........] (azaz [..........])19 forintot plusz áfát a jelen Szerzõdés megkötését megelõzõen, a Pályázati Díj 80%-ának beszámítása mellett, az 6.4. szakasznak megfelelõen megfizette, mely összeg befizetését a Testület jelen Szerzõdés aláírásával is elismeri és nyugtázza. 6.3. Az egyes részletek fizetendõ esedékes összegének kiszámítása az alábbiak szerint történik: 6.3.1. A Mûsorszolgáltatási Díj negyedéves részleteinek számítási alapja az adott (naptári) évre fizetendõ Díj. 6.3.2. Az adott (naptári) évre fizetendõ Díj összegét 2007-re a jelen szerzõdés 6.1. pontja határozza meg, amely összeg évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított és közzétett „Éves Fogyasztói Árindex” mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót a 6.1. szakaszban szereplõ áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 6.3.3. Szerzõdõ felek megállapodnak abban, hogy a 6.3.2. szakasz szerinti díjkorrekció minden elõzetes egyeztetés, vagy nyilatkozat nélkül, automatikusan elvégezendõ; s az ily módon képzett emelt Díjnak megfelelõ negyedéves Díjrészlet a KSH közleményének közzétételét követõ elsõ díjfizetéskor alkalmazandó. A KSH közlemény közzétételét követõ elsõ, emelt Díjrészlet megfizetése után a következõ év március 31-ig az emelt éves Díjnak megfelelõ összeget fizeti meg a Mûsorszolgáltató. 6.3.4. A Mûsorszolgáltatási Díj a 6.1. szakaszban meghatározott összegnél kevesebb nem lehet. 6.4. A Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletét az Országos Rádió és Televízió Testület számlája alapján, a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára köteles megfizetni. 6.5. A Díj esedékes részletének késedelmes megfizetése esetén a Mûsorszolgáltató késedelmi kamatot köteles a Testületnek fizetni. Késedelem esetén a Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletének megfizetését követõen, utólag fizeti meg a késedelmi kamatot. A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese. VII. SZERZÕDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK 7.1. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése esetén beálló fizetési kötelezettsége biztosítására köteles a Testületnek bankgaranciát/óvadékot 20 nyújtani. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, úgy a Testület a Mûsorszolgáltató minden további megkérdezése nélkül e biztosítéki összegbõl magát közvetlenül kielégítheti. 21 Óvadék esetén az alábbi 7.1.1.—7.1.6. pontok kerülnek a szerzõdésbe 7.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ennek összege a tárgy évben érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz [..........] (azaz [..........]) forint (az „Óvadéki Összeg”), amelyet a Mûsorszol-

18

A Pályázati Ajánlatban megfizetni vállalt mûsorszolgáltatási díj összege kitöltendõ. A díj 50%-a, a legközelebbi egész számra felfelé kerekítve kitöltendõ. 20 A Pályázati Ajánlatnak megfelelõen, óvadék, vagy bankgarancia szabályozása a 7.11–7.1.6. pontokban, értelemszerûen kitöltendõ. 21 Bankgarancia esetén ez a szövegrész értelemszerûen kimarad. 19

832


12. szám

gáltató köteles az 6.4. szakaszban megjelölt számlára, a Szerzõdés megkötését követõ tizenöt (15) napon belül megfizetni. Az Óvadéki Összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül. A 7.1.1. pont rendelkezései a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jelleget elnyerõ pályázókra az alábbiak szerint vonatkoznak: A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ennek összege a pályázati felhívásban meghirdetett minimális mûsorszolgáltatási díj összegének egynegyed (1/4-ed) része, azaz [..........] (azaz [..........]) forint (az „Óvadéki Összeg”), amelyet a Mûsorszolgáltató köteles az Országos Rádió és Televízió Testületnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára a szerzõdés megkötését követõ tizenöt (15) napon belül megfizetni. Az óvadéki összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül. A minimális díj összege évente, minden elõzetes egyeztetés és nyilatkozat nélkül, automatikusan a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 7.1.2. A felek megállapodnak abban, hogy a Mûsorszolgáltató köteles biztosítani, hogy az óvadék a Mûsorszolgáltatás teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül a teljes Óvadéki Összeg erejéig a Testület rendelkezésére álljon. Erre tekintettel, amennyiben az Óvadéki Összegbõl a Testület a 7.1.3. szakasz feltételei szerint közvetlenül kielégíti magát, és errõl a Mûsorszolgáltatót tájékoztatja, a Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a 6.4. szakasz szerinti számlára (a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jelleget elnyerõ pályázatok esetében a rájuk vonatkozó 7.1.1. pont szerinti számlára) olyan összeget a fenti értesítés kézhezvételétõl számított 3 napon belül megfizetni, hogy a Testületnek a teljes Óvadéki Összeg a rendelkezésére álljon. A Mûsorszolgáltató ezen kötelezettsége a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt folyamatosan fennáll azzal, hogy a Mûsorszolgáltató akkor is köteles az Óvadéki Összeget teljesen feltölteni, ha az esetbeli közvetlen kielégítés jogosságát egyébként vitatja. 7.1.3. A Testület az óvadékból akkor elégítheti ki magát közvetlenül, ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, és ezzel a Testület felé fizetési kötelezettsége áll be. A teljesség igénye nélkül ilyen esetnek minõsül pl. ha a Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése folytán a Mûsorszolgáltatónak a Testület felé kötbér, késedelmi kamat, kártérítés, kártalanítás vagy egyéb jogcímen fizetési kötelezettsége keletkezik, stb. 7.1.4. Amennyiben a Szerzõdés lejártát megelõzõ legutolsó negyedév kezdetekor a Mûsorszolgáltatónak a Testülettel szemben fizetési kötelezettsége nem áll fenn, úgy a Testület az óvadéki összeg nála lévõ részét a Mûsorszolgáltató részére visszafizeti. 7.1.5. A Mûsorszolgáltató helyett az Óvadéki Összeg megfizetését harmadik személy is teljesítheti. 7.1.6. Az esedékes Óvadéki Összeg vagy annak részlete késedelmes megfizetése esetén a Mûsorszolgáltató késedelmi kamatot köteles a Testületnek fizetni. Késedelem esetén a Mûsorszolgáltató az Óvadéki Összeg esedékes részletének megfizetését követõen, utólag fizeti meg a késedelmi kamatot . A késedelmi kamat mértéke a mindenkori, az MNB által közzétett jegybanki alapkamat kétszerese. Bankgarancia nyújtása esetén az alábbi szöveg kerül a 7.1.1.–7.1.5. pontok helyébe (és a 7.1.6. pont kimarad) 7.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles a Szerzõdés megkötésétõl számított tizenöt (15) napon belül a Testületnek átadni a pályázati ajánlatában megjelölt pénzintézet által kiállított és az ÁPF 82. pontjának maradéktalanul megfelelõ bankgaranciára vonatkozó okmányokat. Ennek összege a tárgy évben érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz […..] (azaz […..] ) forint (a „Bankgarancia Összege”). A 7.1.1. pont rendelkezései a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jelleget elnyerõ pályázókra az alábbiak szerint vonatkoznak: A bankgarancia összege a pályázati felhívásban meghirdetett minimális mûsorszolgáltatási díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz [..........] (azaz [..........]) forint („a Bankgarancia Összege”), amelyre vonatkozóan a pályázati ajánlatában megjelölt pénzintézet által kiállított, és az ÁPF 82. pontjának maradéktalanul megfelelõ okmányokat a Mûsorszolgáltató köteles a Szerzõdés megkötésétõl számított tizenöt (15) napon belül a Testületnek átadni. A minimális díj összege évente, minden elõzetes egyeztetés és nyilatkozat nélkül, automatikusan a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 7.1.2. A felek megállapodnak abban, hogy Mûsorszolgáltató köteles biztosítani azt, hogy a jogosultság teljes idõtartama alatt a fenti bankgarancia rendelkezésre álljon. 7.1.3. A Testület a bankgarancia alapján, az azt kiállító pénzintézettõl akkor követelhet teljesítést, ha a Mûsorszolgáltató a szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, és ezzel a Testület felé fizetési kötelezettsége áll be. A teljesség igénye nélkül ilyen esetnek minõsül, ha a Szerzõdés nem vagy nem szerzõdésszerû teljesítése folytán a Mûsorszolgáltatónak a Testület felé kötbér, késedelmi kamat, kártérítés, kártalanítás vagy egyéb jogcímen fizetési kötelezettsége keletkezik stb. 7.1.4. A bankgarancia beváltásáról a Testület a Mûsorszolgáltatót haladéktalanul értesíti. 7.1.5. A Mûsorszolgáltató a jogosultság teljes idõtartama alatt köteles gondoskodni arról, hogy a Testületnek a 7.1.3. pontban szabályozottak szerinti eljárását követõen a jelen szerzõdést biztosító új, az eredetileg nyújtottal azonos összegû bankgarancia a fenti értesítés kézhezvételétõl számított 5 napon belül rendelkezésre álljon.

12. szám


833

7.2. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy ha a Szerzõdést olyan okból, amelyért felelõs, nem teljesíti, vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, a Testületnek kötbért fizet. A Testület a kötbért meghaladó kárát a kötbér megfizetése esetén is érvényesítheti, illetve a kötbér mellett a Mûsorszolgáltatóval szemben a Szerzõdés szerinti egyéb szankciókat alkalmazhatja. 7.2.1. A Mûsorszolgáltató különösen az alábbi esetekben tartozik a Testületnek kötbért fizetni. 7.2.2. A Törvény 90. § (5) bekezdése értelmében a kötbér alapja a kötbérkövetelés keletkezésének évében érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj áfa nélküli összege, amely 2007. évben a jelen Szerzõdés 6.1. pontja szerinti Díj áfa nélküli összegét jelenti, kivéve, ha a szerzõdést a közmûsor-, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató szegte meg. Ez utóbbi esetben a kötbér alapja jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletében szereplõ minimális mûsorszolgáltatási díj áfa nélküli összege. A minimális díj összege évente, minden elõzetes egyeztetés és nyilatkozat nélkül, automatikusan a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 7.2.3. A Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése esetén fizetendõ kötbér mértéke az elsõ alkalommal nem haladhatja meg a kötbér alapjának húsz (20), második alkalommal pedig harminc (30) százalékát. A Törvény 90. § (5) bekezdése értelmében a kötbér mértéke egyébként esetenként nem haladhatja meg a kötbér alapjának ötven (50) százalékát. 7.2.4. Amennyiben a Testület felhívását követõ tizenöt (15) napon belül a Mûsorszolgáltató a felhívás szerinti kötbért a Testületnek nem fizeti meg, a Testület saját választása szerint jogosult a kötbér mértéke erejéig magát az óvadékból közvetlenül kielégíteni, (a következõ tagmondat a közmûsor-és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra nem vonatkozik) vagy a neki már megfizetett Díj terhére a kötbér mértékének megfelelõ összeget a kötbérre elszámolni. 7.2.5. Amennyiben a Testület az elõzõ szakasz szerint a kötbér mértékének megfelelõ összeget a Díj terhére számol el, úgy ezen összeg a Mûsorszolgáltató által a Testületnek már megfizetett Díj összegét csökkenti. A Testület értesítésétõl számított tizenöt napon belül a Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a vonatkozó összeget Díj hátralékként megfizetni. Az ilyen Díj hátralék megfizetésére a Szerzõdés V. fejezetének a rendelkezései értelemszerûen irányadóak. A 7.2.5. pont rendelkezései a közmûsor- és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra nem vonatkozik. 7.3.1. A Mûsorszolgáltató kötelezi magát arra, hogy a Törvényben, vagy a jelen Szerzõdésben szabályozott esetekben a Testületnek kötbért fizet. A Testület a kötbér követelése mellett a Mûsorszolgáltatóval szemben egyéb szankciókat is jogosult alkalmazni. Az ugyanazon rendelkezés többszöri vagy folytatólagos megszegése esetén a kötbér többször is kiszabható. A 7.3.6. pont szerinti esetben többszöri megszegésnek az minõsül, ha a Mûsorszolgáltató a szerzõdésszegõ magatartást megállapító, kötbért érvényesítõ testületi határozatot követõen ugyanazt a magatartást ismételten elköveti. Folytatólagos megszegésnek az minõsül, ha a Mûsorszolgáltató az adott szerzõdéses elem tekintetében folyamatosan nem teljesíti kötelezettségvállalását. Ebben az esetben a folytatólagosság akkor is megállapítható, ha a Mûsorszolgáltató a vállalást a vállalási idõszakra vetítve 50%-nál kisebb arányban teljesíti. A kötbér kiszabására egyébként a 7.2. szakasz – különösen a 7.2.3. szakasznak a kötbér legmagasabb mértékére vonatkozó – rendelkezései alkalmazandók. 7.3.2. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.7. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást a hivatkozott szakasszal összhangban és határidõn belül nem kezdi meg, úgy a Mûsorszolgáltató köteles a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû meghiúsulási kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.3. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.3. szakaszát megszegi vagy 3.4. szakasza megszegésével a Korlátozó Rendelkezéseket sérti, úgy a Testület a Mûsorszolgáltatót írásban felhívja, hogy a szerzõdésszegést harminc (30) napon belül szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának a határidõn belül nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.4. Ha a Testület hitelt érdemlõen tudomást szerez arról, hogy a Mûsorszolgáltató a pályázati eljárás során tett nyilatkozatai a Szerzõdés megkötésekor a valóságnak nem feleltek meg, úgy a Mûsorszolgáltató köteles az egyes nyilatkozatok megszegéséért a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.5. Ha a Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés megszegésével, a Mûsorszolgáltatást nem a Pályázati Ajánlata szerint megadott óraszámban és megszakítás nélkül végzi, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen nap után a kötbér alapjának öt (5,0) százalékával megegyezõ mértékû hibás teljesítési kötbért a Testületnek megfizetni. A Testület írásban felhívja a Mûsorszolgáltatót, hogy a szerzõdésszegést azonnal szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen nap után a kötbér alapjának tíz (10) százalékával megegyezõ mértékû késedelmi kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.6. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdésnek a mûsortervre, mûszaki elõírásokra, illetve a tájékoztatási kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseit megszegi, és a Mûsorszolgáltatást nem ezeknek megfelelõen végzi, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen feltétel megszegéséért a kötbér alapjának öt (5,0) százalékával megegyezõ mértékû hibás teljesítési

834


12. szám

kötbért a Testületnek megfizetni. A Testület, írásban felhívja a Mûsorszolgáltatót arra, hogy a szerzõdésszegést azonnal szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen feltétel megszegéséért a kötbér alapjának tíz (10) százalékával megegyezõ mértékû késedelmi kötbért a Testületnek megfizetni. Folytatólagos szerzõdésszegés esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának tíz (10) százaléka, ugyanazon szerzõdésszegés többszöri folytatólagos megszegése esetén a kötbér alapjának tizenöt (15) százaléka. Kötbér kiszabására e pont szerinti esetekben a szerzõdésszegéstõl számított hat hónapon belül van lehetõség. 7.3.7. Amennyiben a mûsorszolgáltató a szerzõdés 5.4.1. szakaszát megszegi és jogosulatlanul kapcsolódik hálózatba és szolgáltat mûsort, a Testület felszólítja 15 napos határidõ tûzésével a jogosulatlan hálózatba kapcsolódás megszüntetésére. A határidõ eredménytelen elteltét követõen kötbért köteles a Testületnek fizetni. 7.4.1. Amennyiben a Mûsorszolgáltatónak a Testülettel szemben egy idõben több jogcímen áll fenn fizetési kötelezettsége, úgy a Testület a Mûsorszolgáltató által fizetett összegeket, a fizetés megjelölt jogcímének figyelmen kívül hagyásával, jogosult más jogcímen és/vagy sorrendben is elszámolni. VIII. A SZERZÕDÉSSZEGÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI 8.1. A felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés 3.7. szakasza szerinti határidõ leteltéig és az ugyanezen szakaszban leírt módon a Mûsorszolgáltatást neki felróható okból nem kezdi meg, úgy a Mûsorszolgáltatási Jogosultsága megszûnik. 8.2. A Szerzõdés megszegése esetén a Testület a Törvényben és a Polgári Törvénykönyvben valamint az ÁPF-ben megfogalmazott jogkövetkezményeket alkalmazza, így különösen: – felhívja a Mûsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, – írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést, és felhívja a Mûsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövõben tartózkodjon a jogsértéstõl, – meghatározott idõre, de legfeljebb harminc napra felfüggesztheti a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását, – érvényesíti a szerzõdésben megállapított kötbért, – bírságot szab ki, – azonnali hatállyal felmondja a szerzõdést, – kizárhatja a Mûsorszolgáltatási Alapból való támogatást. 8.3. A Testület az ÁPF 78. pontjában szabályozott esetekben, vagy módon, vagy idõtartamban a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását felfüggesztheti. A Testület e jogát a Mûsorszolgáltatóhoz intézett határozatával gyakorolhatja, melyben naptári nap, óra és perc szerint megjelöli a felfüggesztés kezdõ idõpontját. 8.4. A felek megállapodnak abban, hogy a Testület a Szerzõdést a 8.4.1.-8.4.2. szakaszok szerinti esetekben jogosult írásban felmondani: 8.4.1. A Testület jogosult a Szerzõdést azonnali hatállyal felmondani, ha 8.4.1.1. a Szerzõdést nem lehetett volna megkötni és a jogsértõ állapot még fennáll; vagy 8.4.1.2. a Szerzõdés a Törvény VIII. fejezetében foglaltakat sérti, és a Mûsorszolgáltató a jogsérelmet a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Testület határozatában foglaltak szerint 180 napon belül nem orvosolta; vagy 8.4.1.3. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.7. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást a hivatkozott szakasz szerint nem kezdi meg; vagy 8.4.1.4. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 2.4. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot nem személyesen gyakorolja, átruházza, engedményezi, megterheli vagy egyébként más módon elidegeníti; vagy 8.4.1.5. a Mûsorszolgáltató a rá vonatkozó korlátozó rendelkezések feltételeit megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására hatvan (60) napon belül nem orvosolja; vagy 8.4.1.6. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.2. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást folyamatosan több mint tizennégy (14) napig szünetelteti vagy nem a hivatkozott szakasz feltételei szerint végzi; vagy 8.4.1.7. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 7.1.1. szakaszát megszegi, és a teljes Óvadéki Összeget az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül a Testületnek nem fizeti meg; vagy 8.4.1.8. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 7.1.2. szakaszát megszegi, és az Óvadéki Összeget az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül az Óvadéki Összeg teljes mértéke erejéig a Testületnek nem fizeti meg (tölti fel); vagy 8.4.1.9. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés III. fejezetében foglaltakat súlyosan vagy ismételten, vagy folyamatosan a Testület felhívása ellenére megszegi; vagy 8.4.1.10. a Mûsorszolgáltató a megszûnésérõl határoz, vagy ha a Mûsorszolgáltatót jogerõs közigazgatási vagy bírósági jogerõs végzés vagy határozat mûsorszolgáltatói tevékenysége vagy mûködése felfüggesztésére kötelezi (kivéve a Testület ilyen határozatát), vagy ha ellene csõd- vagy felszámolási eljárás indult; vagy 8.4.1.11. ha a Mûsorszolgáltatót a jelen szerzõdés megkötésétõl számítva második alkalommal kellene a Törvény 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti írásbeli figyelmeztetésben részesíteni; vagy

12. szám


835

8.4.1.12. ha a mûsorszolgáltató a szerzõdés 5.4.1. szakaszát megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására harminc (30) napon belül nem orvosolja; vagy 8.4.1.13. a Mûsorszolgáltató nem rendelkezik a mûsor sugárzásához szükséges, érvényes rádióengedéllyel.” 8.4.2. A Testület a Szerzõdést tizenöt (15) napos határidõvel felmondhatja, ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést megszegi, és a Díj esedékes összegét az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül a Testületnek nem fizeti meg. [Törvény 90. § (3) bekezdés] 8.4.3. A Testület a Szerzõdést a Mûsorszolgáltató súlyos szerzõdésszegésére hivatkozva azonnali hatállyal felmondhatja, ha a Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatási Díjat határidõben nem fizeti meg a Testület részére, és a késedelme meghaladja a kilencven (90) napot. 8.4.4. A Szerzõdés Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondása esetén a felmondásnak a Mûsorszolgáltató részére való kézbesítése napját, illetve a felmondási határidõ utolsó napját követõ elsõ napon megszûnik. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés megszûnésének napján köteles a Mûsorszolgáltatással felhagyni, és kezdeményezni a rádióengedély visszavonását. A Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés aláírásával kifejezetten felhatalmazza a Testületet, hogy a jelen Szerzõdésnek a Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondása folyományaképpen való megszûnésérõl tájékoztassa a rádióengedélyt kiadó hatóságot és kezdeményezze az ilyen hatósági engedély visszavonását. A Mûsorszolgáltató egyben lemond arról a jogáról, hogy a rádióengedélyt visszavonó határozatban foglaltakat vitassa. A felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy a jelen Szerzõdés Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondásának a Mûsorszolgáltató általi esetleges megtámadása nem érinti az ilyen felmondás fenti bekezdések szerinti joghatásainak a beállását; azonban abban az esetben, ha a bíróság a felmondás jogellenességét vagy megalapozatlanságát állapítja meg, a Testület köteles megtéríteni a Mûsorszolgáltató igazolt kárát. IX. EGYEBEK 9.1. A szerzõdõ felek rögzítik, hogy a szerzõdés tárgyát képezõ Mûsorszolgáltatási Jogosultságra kiírt Pályázati Felhívásban foglaltakkal egyezõen, a Mûsorszolgáltató által benyújtott Pályázati Ajánlat részét képezõ, a Pályázati Felhívás 3. számú melléklet 1/A. és 1/B. pontjaiban, a 4., 5., 6., számú mellékletében foglaltakat, közmûsor-szolgáltatók esetében a Közmûsor-szolgáltatási Szabályzatot, és a Testület állásfoglalását a közmûsor-szolgáltatóvá minõsítés feltételeirõl és eljárásáról, nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók esetében a Testület állásfoglalását, valamint a nem nyereségérdekeltségrõl tett nyilatkozatait Szerzõdés részének nyilvánítják, úgy, hogy azok jelen Szerzõdés Mellékleteként kezelendõk. A jelen szerzõdés csak e Mellékletekkel együtt érvényes és hatályos. 9.2. Amennyiben a jelen Szerzõdés valamely rendelkezése érvénytelennek minõsülne, az a Szerzõdés egyéb rendelkezéseinek érvényességét nem érinti. A felek megállapodnak abban, hogy ilyen esetben egymással jóhiszemû tárgyalásokat folytatnak annak érdekében, hogy az érvénytelen rendelkezést egy annak tartalmával érdemben megegyezõ érvényes rendelkezéssel váltsák fel, és a Szerzõdést annak megfelelõen módosítsák. 9.3. A jelen Szerzõdés irányadó joga a magyar jog. A Szerzõdéssel kapcsolatos jogviták elbírálására, amennyiben arra a Törvény, az ÁPF vagy a Pályázati Felhívás rendelkezést nem tartalmaz, a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. 9.4. Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, bármely jogvita eldöntésére, amely a jelen Szerzõdésbõl vagy azzal összefüggésben, annak megszegésével, megszûnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a felek a hatásköri szabályok figyelembevétele mellett alávetik magukat a Fõvárosi Bíróság, illetve a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességének. E rendelkezés nem érinti az ÁPF 86. pontjában szabályozott eseteket. 9.5. A jelen Szerzõdést a felek öt, egymással mindenben megegyezõ eredeti példányban írták alá. A felek a jelen Szerzõdést gondosan elolvasták, jogi képviselõikkel megbeszélték, az azokban foglalt szolgáltatásokat és ellenszolgáltatásokat egymással arányban állónak nyilvánították, és a Szerzõdést, mint akaratukkal mindenben megegyezõt jóváhagyólag aláírták. Kelt Budapesten, ….év.. [.....] hó [...]22 napján. Országos Rádió és Televízió Testület __________________________

22

A szerzõdés megkötésének napja kitöltendõ. A Mûsorszolgáltató cég neve kitöltendõ. 24 Mind a Testület, mind a Mûsorszolgáltató részérõl cégszerûen aláírandó. 23

[....................]23 ________________________ 24

836


12. szám

2/A. számú melléklet MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉSMÓDOSÍTÁS TERVEZET VÉTELKÖRZET-BÕVÍTÉS ESETÉN A jelen Mûsorszolgáltatási Szerzõdésmódosítás (a továbbiakban a „Szerzõdésmódosítás”) létrejött egyrészrõl az Országos Rádió és Televízió Testület, 1088 Budapest, Reviczky u. 5. (a továbbiakban a „Testület”), és másrészrõl a (……….)25 (a továbbiakban a „Mûsorszolgáltató”) között. Jelen Szerzõdésmódosítás a Felek között ( ……)26 napján aláírt, (………)27 mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó Mûsorszolgáltatási Szerzõdést („Szerzõdés”) alulírott helyen és napon, az alábbiak szerint módosítja. A Szerzõdés Preambulum része az alábbi ( )28 ponttal egészül ki. (C) A Felek megállapítják, hogy a Törvény 41. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében a Testület (…….) napján29 a Kulturális Közlöny […….]30. számában megjelent Pályázati Felhívással (a „Pályázati Felhívás”) pályázatot hirdetett a [Pályázati Felhívás 1. számú melléklete pontja szerinti körzeti rádió Mûsorszolgáltatási Jogosultságra az alábbi adatokkal: telephely: ……..31 ellátottság:……..fõ32 vételkörzet tekintetében]. A Mûsorszolgáltató a megjelölt mûsorszolgáltatási jogosultságokra, a telephely: ……..33 ellátottság:……..fõ34 mûsorszolgáltatási jogosultságának vételkörzet-bõvítése céljával nyújtott be Pályázati Ajánlatokat („Pályázati Ajánlatok”). A pályázó Mûsorszolgáltatót a Testület (……..)35 számú határozatával a (……….)36 jogosultság tekintetében vételkörzet-bõvítéssel nyilvánította nyertesnek. A határozatok érelmében a Mûsorszolgáltató [telephely: …….. ellátottság:……..fõ]37 mûsorszolgáltatási jogosultsága a [telephely: …….. ellátottság:……..fõ] 38 jogosultság vételkörzetével bõvül ki. A Felek megállapítják, hogy a vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság, annak érvényességi ideje nem változik, a Mûsorszolgáltató a vételkörzet-bõvítés tekintetében ennek megfelelõen a [telephely: …….. ellátottság:……..fõ]39 mûsorszolgáltatási jogosultság szerinti mûsort sugározza. Erre tekintettel a Felek megállapodnak, hogy a [telephely: …….. ellátottság:……..fõ]40 jogosultság tekintetében létrejött Szerzõdés az alábbiak szerint módosul. A Szerzõdés 1.1. pontja helyébe az alábbi 1.1. pont lép. 1.1. A Mûsorszolgáltató a Testület számára a Pályázati Felhívásoknak megfelelõen megtette a megkívánt valamennyi nyilatkozatát, amelyeket jelen Szerzõdésmódosítás aláírásával ismételten megerõsít, s azok tartalmáért felelõsséget vállal. A Felek megállapodnak abban, hogy erre tekintettel a Pályázati Ajánlatokban szereplõ nyilatkozatokat ezennel, azok teljes terjedelmében, kifejezetten a Szerzõdés részévé teszik. A Szerzõdés 2.1. pontja a következõk szerint módosul. 2.1. A Testület, tekintettel a Mûsorszolgáltató Pályázati Ajánlataiban foglaltakra valamint a Szerzõdés I. fejezete szerinti nyilatkozataira, a Mûsorszolgáltatót a Szerzõdés preambulumának (B) szakaszában megjelölt, valamint a jelen Szerzõdésmódosítás ( )41 szakaszában foglalt vételkörzet-bõvítésnek megfelelõen, a Szerzõdés feltételei szerint, a kibõvített vételkörzet tekintetében jogosítja fel körzeti rádió mûsorszolgáltatás végzésére (a „Mûsorszolgáltatási Jogosultság”). A Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére tekintettel a Mûsorszolgáltató vállalja, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogo25

A Pályázó neve és címe kitöltendõ. A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés megkötésének napja kitöltendõ. 27 A mûsorszolgáltatási jogosultság. 28 A hatályos szerzõdés Preambulum részének megfelelõen kitöltendõ. 29 A Pályázati Felhívás közzétételének dátuma kitöltendõ. 30 A Kulturális Közlöny vonatkozó száma kitöltendõ. 31 Elvi telephely megnevezése kitöltendõ az 1. sz. melléklet adatai szerint. 32 Vételkörzetben élõ lakosság számával kiegészítendõ az 1. sz. melléklet adatai szerint. 33 Bõvítendõ jogosultság elvi telephelyének megnevezésével kitöltendõ. 34 Bõvítendõ jogosultság vételkörzetében élõ lakosság számával kiegészítendõ. 35 A Pályázatokat elbíráló Testületi határozat száma kitöltendõ. 36 Elvi telephely megnevezésével és a vételkörzetben élõ lakosság számával kiegészítendõ az 1. sz. melléklet adatai szerint. 37 Elvi telephely megnevezésével és a vételkörzetben élõ lakosság számával kiegészítendõ (bõvítendõ vételkörzet adatai). 38 Elvi telephely megnevezésével és a vételkörzetben élõ lakosság számával kiegészítendõ az 1. sz. melléklet adatai szerint. 39 Elvi telephely megnevezésével és a vételkörzetben élõ lakosság számával kiegészítendõ (bõvítendõ vételkörzet adatai). 40 Elvi telephely megnevezésével és a vételkörzetben élõ lakosság számával kiegészítendõ (bõvítendõ vételkörzet adatai). 41 A hatályos Szerzõdés Preambulum részének megfelelõen kitöltendõ. 26

12. szám


837

sultságot az arra vonatkozó jogszabályi elõírásokkal és a Szerzõdés feltételeivel összhangban gyakorolja, és a Testületnek a Szerzõdés rendelkezései szerint mûsorszolgáltatási díjat fizet. A Szerzõdés az alábbi 2.4. ponttal egészül ki. A fejezet számozása ennek megfelelõen módosul. 2.4. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a mûsorszolgáltatási jogosultság eredeti idõtartama alatt az analóg földfelszíni rendszerrõl a digitális földfelszíni rendszerre történõ átállás bekövetkezik, az esetleges jogszabályváltozásból adódó megváltozott jogszabályi kötelezettségeiknek a felek – ha a mûsorszolgáltatási jogosultság az adott frekvencián fenntartható – kölcsönösen együttmûködve eleget tesznek. 3.6. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a [telephely: …….. ellátottság:……..fõ]42 tekintetében a Mûsorszolgáltatást legkésõbb (………)43 napjáig a Szerzõdés rendelkezéseinek megfelelõen megkezdi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül végzi. A Szerzõdés kiegészül a következõ ponttal: 3.7 A Mûsorszolgáltató tudomásul veszi, hogy a Pályázati Felhívás 1. számú mellékletében megadott várható vételkörzethez képest a megvalósított vételkörzet esetében ± 20%-os eltérés lehetséges. A Szerzõdés 6.1. pontja helyébe az alábbi 6.1. pont lép, az 6.2.1 és az 6.3.2. pont az alábbiak szerint módosul. 6.1. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés aláírásával köteles a Testületnek a Mûsorszolgáltatási Jogosultságért a hét (7) éves idõtartamra, minden további feltétel és felszólítás nélkül, mûsorszolgáltatási díjat fizetni. A mûsorszolgáltatási díj összege jelen Szerzõdésmódosítás aláírásával, a [telephely: …….. ellátottság:……..fõ]44 jogosultságra vonatkozó és a [telephely: …….. ellátottság:……..fõ]45 jogosultságra a Pályázatai Felhívásban meghirdetett nettó mûsorszolgáltatási díjak összege plusz áfa, azaz (……..) Ft, azaz (………………) forint plusz áfa (a „Díj”), amelyet a Mûsorszolgáltató a jelen fejezet rendelkezései szerint köteles a Testületnek megfizetni. 6.2.1. Mûsorszolgáltató jelen Szerzõdésmódosítás megkötését követõ elsõ félévre, a kibõvített vételkörzetre vonatkozó díjat (…….) Ft, azaz (…………) forint plusz áfát a jelen Szerzõdés megkötését megelõzõen, a Pályázati Díj 80%-ának beszámítása mellett, az 6.4. szakasznak megfelelõen megfizette, mely összeg befizetését a Testület jelen Szerzõdésmódosítás aláírásával is elismeri és nyugtázza. 6.3.2. Az adott (naptári) évre fizetendõ Díj összegét 2007-re a jelen szerzõdés 6.1. pontja határozza meg, amely összeg évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított és közzétett „Éves Fogyasztói Árindex” mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az 6.1. szakaszban szereplõ áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. A Szerzõdés 7.1.1. pontja az alábbiak szerint módosul. 7.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ez az összeg a Szerzõdésmódosítás aláírásától érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz (…….) azaz (……………) forint (az „Óvadéki Összeg”), amely összegnek a Mûsorszolgáltató Szerzõdésének 6.4. szakaszban megjelölt számláján, a Szerzõdésmódosítás megkötését követõ tizenöt (15) napon belül rendelkezésre kell állnia. Az Óvadéki Összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül. A Szerzõdés 8.4.1.6. pontja helyébe az alábbi pont kerül. 7.4.1.6. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.2. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást folyamatosan több mint tizennégy (14) napig szünetelteti, vagy nem a hivatkozott szakasz szerint végzi; vagy A Szerzõdés 8.4.1. pontja az alábbi ponttal egészül ki. 8.4.1.12. ha a mûsorszolgáltató a szerzõdés 5.4.1. szakaszát megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására harminc (30 ) napon belül nem orvosolja. 8.4.1.13. a Mûsorszolgáltató nem rendelkezik a mûsor sugárzásához szükséges, érvényes rádióengedéllyel.” A Szerzõdés 9.1. pontja helyébe az alábbi pont lép. 9.1. A Szerzõdõ Felek rögzítik, hogy a Szerzõdés tárgyát képezõ Mûsorszolgáltatási Jogosultságra kiírt Pályázati Felhívásokban foglaltakkal egyezõen, a Mûsorszolgáltató által benyújtott Pályázati Ajánlatok részét képezõ 3. számú mellék42

Elvi telephely megnevezésével és a vételkörzetben élõ lakosság számával kiegészítendõ az 1. sz. melléklet adatai szerint. A szerzõdéskötést követõ 180 napon belül. 44 Elvi telephely megnevezésével és a vételkörzetben élõ lakosság számával kiegészítendõ az 1. sz. melléklet adatai szerint. 45 Elvi telephely megnevezésével és a vételkörzetben élõ lakosság számával kiegészítendõ (bõvítendõ vételkörzet adatai). 43


838

12. szám

let 1. b) és c) pontja, 4., 5., 6., számú mellékletekben körülírt adatokat és megkívánt nyilatkozatokat a Szerzõdés részének nyilvánítják, úgy, hogy azok a Szerzõdés Mellékleteként kezelendõk. A Szerzõdés csak e Mellékletekkel együtt érvényes és hatályos. Jelen Szerzõdésmódosítást a felek öt, egymással mindenben megegyezõ eredeti példányban írták alá. A felek a jelen Szerzõdésmódosítást gondosan elolvasták, jogi képviselõikkel megbeszélték, az azokban foglalt szolgáltatásokat és ellenszolgáltatásokat egymással arányban állónak nyilvánították, és mint akaratukkal mindenben megegyezõt jóváhagyólag aláírták. Kelt Budapesten, (…….) (……..) hó (…..) 46 napján. (…………)47

Országos Rádió és Televízió Testület 48

______________________

___________________

3. számú melléklet A PÁLYÁZÓRA VONATKOZÓ ADATOK 1/A. Az 1. sz. mellékletben megjelölt Mûsorszolgáltatási Jogosultság a) sorszáma: b) telephelye: c) frekvencia: 1/B. Vételkörzet-bõvítés esetén a kibõvített vételkörzetû Mûsorszolgáltatási Jogosultság – telephelye: – frekvencia: 2. A pályázó neve: 3. A pályázó címe: 4. A cégbíróság, bíróság neve, ahol nyilvántartásba vették: 5. A mûsorszolgáltató tevékenységéért személyes felelõsséget viselõ büntetlen elõéletû személy – neve: – címe: – aki a személyes – sajtójogi (1986. II. törvényben meghatározott) – felelõsséget viseli a mûsorszolgáltató tevékenységéért. 6. A pályázó bankszámlaszáma: 7. A pályázó adószáma:

4. számú melléklet A TERVEZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ ADATOK Vételkörzet-bõvítés esetén ez a melléklet nem alkalmazandó. 1. A tervezett mûsorszolgáltatás állandó megnevezése: 2. A tervezett mûsorszolgáltatás szignálja:

46

A szerzõdésmódosítás aláírásának napja kitöltendõ. A mûsorszolgáltató cég neve kitöltendõ. 48 A Testület és a Mûsorszolgáltató részérõl cégszerûen aláírandó. 47

12. szám


839

5. számú melléklet SZÁNDÉKNYILATKOZATOK Vételkörzet-bõvítés esetén ez a melléklet nem alkalmazandó, mivel ekkor a korábbi hatályos nyilatkozatok kerülnek figyelembevételre. Vételkörzet-bõvítés esetén a pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó az eredeti, bõvítendõ jogosultságának hatályos mûsortervével és az abban lévõ, ahhoz kapcsolódó hatályos és érvényes dokumentumokkal, nyilatkozatokkal nyújtja be. Ennek megfelelõen érvényesen nem lehet új, az eredeti, bõvítendõ jogosultság mûsortervétõl eltérõ mûsortervet benyújtani 1. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a mûsor szórását saját jogosultság alapján vagy más, erre jogosult szolgáltatásának igénybevételével kívánja megoldani. 2. A pályázó nyilatkozata a tervezett kiegészítõ és értéknövelõ szolgáltatásokról. 3. A) Amennyiben a pályázó 24 órás mûsoridõre nyújtotta be ajánlatát, tegyen erre vonatkozóan nyilatkozatot. B) Amennyiben a pályázó nem 24 órás mûsoridõre nyújtotta be ajánlatát, nyilatkozzon a mûsorszolgáltatás napi mûsoridejérõl, a napi mûsoridõ és adásidõ kezdetérõl és végérõl, a mûsoridõn kívül tervezett adásidõrõl, illetve ennek tartalmáról: mérõjel, mûsorazonosító szignál, szünetjel, pontos idõ. C) Amennyiben a pályázó hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra nyújtotta be ajánlatát, nyilatkozzon a hálózatos és a saját adásidõ és mûsoridõ idõtartamáról és sugárzási idejérõl. 4. A pályázó az 5. számú melléklet részeként köteles nyilatkozati formában megjelölni a tervezett mûsorszolgáltatás alapvetõ jellegzetességeit. Alapvetõ jellegzetességnek minõsül a mûsorfolyamot meghatározó tematika, a mûsorszerkezetben gyakran elõforduló mûsorkategóriák, amelyek együttesen jellegzetes arculatot adnak a mûsorszolgáltatásnak. A pályázó köteles megjelölni a mûsorszolgáltatás központi elemeit, amelyek a mûsorszolgáltatásának gerincét alkotják, azaz olyan fix elemek, amelyek a mûsorszolgáltatást leginkább jellemzik és ennél fogva csak a szerzõdés módosításával változtathatók. A Pályázó e mellékletben – a mûsorszámok címének megjelölése nélkül – köteles leírni minden központi elem tartalmát, s fõ jellemvonásait, valamint, hogy sugárzásukra milyen idõtartamban, s melyik idõsávban (reggeli, délelõtti, délutáni, esti, vagy éjszakai) kerül sor. Hálózatba kapcsolódó pályázat esetén fent említett nyilatkozatokat a saját és a hálózatos mûsorszolgáltatás vonatkozásában külön meg kell tenni.

6. számú melléklet NYILATKOZATOK Vételkörzet-bõvítés esetén az alábbi nyilatkozatok megtétele a 3. j) pont kivételével nem szükséges feltéve, hogy az adatokban, körülményekben nem állt be változás az eredeti mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzését követõen. Amennyiben változás történt az eredeti, bõvítendõ jogosultság megszerzésekor adott nyilatkozatokhoz képest, akkor a pályázó köteles a megfelelõ nyilatkozatok megtételére. 1. A pályázó nyilatkozata arról, hogy nem esik a pályázati felhívás 2.1.1. pontjának hatálya alá. 2. A pályázó nyilatkozata, hogy a mûsorszolgáltató vezetõ tisztségviselõinek kiválasztási módja megfelel a Társasági törvénynek. A többségi önkormányzati tulajdonú társaság az ÁPF 36.3. pontjának megfelelõ nyilatkozatot tesz. 3. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a) van-e közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, lapterjesztõ, továbbá magyarországi mûsorszolgáltatást végzõ, illetõleg magyarországi mûsorszolgáltatási jogosultságot igénylõ gazdasági társaságban; ha van, azok felsorolása a fent jelzett tevékenységek megjelölésével és a közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedés nagyságának feltüntetésével; b) vele szemben a Törvény szerinti kizáró vagy korlátozó okok nem állnak fenn, illetve más, folyamatban lévõ pályázatának elfogadása esetén nem keletkezne vele szemben ilyen kizáró vagy korlátozó ok;

840


12. szám

c) tudomásul veszi, hogy a mûsorszolgáltatási szerzõdés fennállásának teljes idõtartama alatt köteles megfelelni a Törvényben meghatározott személyi feltételeknek (mûsorszolgáltatási jogosultság a Törvény 85-88. §, mûsorszolgáltató tulajdoni viszonyaira vonatkozó rendelkezések, Törvény 109. §, 122–127. §); d) gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázó vezetõ tisztviselõinek állampolgársága, neve, címe, minden más tisztségviselõi vagy hivatali beosztása, munkaviszonya; e) azoknak a gazdasági társaságoknak és alapítványoknak a felsorolása, amelyek (i) a gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázóban 5%-ot meghaladó vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek, illetve amelyek (ii) az ilyen vállalkozásokban 5%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek és (iii) mindezek közül befolyásoló részesedéssel rendelkezõ vállalkozások vezetõ tisztségviselõi valamint mindezek társasági részesedéssel rendelkezõ közeli hozzátartozóinak neve, címe, foglalkozása, munkahelye, illetve társasági részesedése ,valamint a befolyásoló részesedés módját, mértékét bemutató (igazoló) dokumentumok; f) van-e olyan gazdasági társaság és alapítvány, illetve ezek felsorolása, amelyekben (i)a gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázó 5%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkezõ vállalkozás 5%-ot meghaladó tulajdoni résszel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyek (ii) az ilyen vállalkozásban 5%-ot meghaladó tulajdoni résszel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek végül (iii) mindezek lakóhelye (székhelye), cégnyilvántartási (bírósági nyilvántartási száma) és a befolyásoló részesedés módját, mértékét bemutató (igazoló) dokumentumok; g) a pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy 1. bíróság által elrendelt végelszámolás alatt áll-e, vagy az ellene indított csõd-, illetve felszámolási eljárás folyamatban van-e, 2. a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok) végelszámolás alatt áll(nak)-e vagy az ellene indított csõd-, illetve felszámolási eljárás(ok) folyamatban van(nak)-e, 3. a pályázó hálózatos mûsorszolgáltatóként, illetve hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatóként mûködik-e, ha igen nevezze meg a hálózatba kapcsolt mûsorszolgáltatókat, illetve a hálózatos mûsorszolgáltatót, 4. a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(oka)t illetõen megállapított-e 5 (öt) évnél nem régebben jogerõre emelkedett bírósági ítélet, versenyfelügyeleti határozat, a Testület által hozott határozat, vagy a Testület Panaszbizottsága által hozott állásfoglalás az üzletvitele körében elkövetett jogszabálysértést, 5. megállapította-e 5 (öt) évnél nem régebben jogerõre emelkedett bírósági ítélet, államigazgatási határozat, vagy a Testület által hozott határozat a pályázót, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(oka)t illetõen a mûsorszolgáltatási szerzõdésben a meghatározott bármely kötelezettség megszegését, 6. folyamatban van-e illetve lefolytattak-e 5 (öt) évnél nem régebben a pályázóval, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozással szemben végrehajtási eljárást, 7. folyamatban van-e a pályázóval a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozással (vállalkozásokkal) szemben olyan polgári per, amely tárgyának értéke meghaladja 3 (három) évi mûsorszolgáltatási díj 20%-át, h) hivatalos igazolások arra vonatkozóan, hogy a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak van-e egy évnél régebben lejárt adó-, vám-, illeték, vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége. A pályázó nyilatkozzon, arról, hogy nyertessége esetén a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésének idõpontjában a Testület rendelkezésére bocsátja azon hivatalos igazolásokat, amelyek dokumentálják, hogy a pályázó, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak, van-e az elkülönített állami pénzalapokkal szemben egy évnél régebben lejárt fizetési kötelezettsége, illetve van-e vagy volt-e a Mûsorszolgáltatási Alappal szemben bármilyen lejárt fizetési kötelezettsége. A pályázathoz csatolni kell a fizetési késedelem mértékére vonatkozó, valamint a jellegének megítéléséhez szükséges adatokat, információkat. Az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelõjétõl kell igazolást csatolni, amellyel szemben a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn. i) milyen mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezik (szerzõdés vagy nyilvántartásba vétel alapján), vagy ilyen jogosultság megszerzése folyamatban van. j.) vételkörzet bõvítése esetén a pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató nyilatkozata arról, hogy 1. a 9. számú mellékletben foglalt ORTT állásfoglalás tartalmát ismeri és elfogadja;


12. szám

841

2. nyertessége esetén a szükséges szerzõdésmódosításhoz hozzájárul; 3. az eljárás tárgyát képezõ, meglévõ mûsorszolgáltatási jogosultságának vételkörzete és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt sztereo vételkörzetek szomszédosak egymással, azaz az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vételkörzet legfeljebb 40 km-re van egymástól (ebben a kérdésben kizárólag jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt településen jogosultsággal rendelkezõ mûsorszolgáltatók tekinthetõk szomszédos vételkörzetben lévõnek); 4. az állásfoglalásban meghatározott vételkörzet-bõvítés fogalomban meghatározott kritériumoknak megfelel. k) hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázat esetén a pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a: – a hálózatos mûsorszolgáltató nevét, – a pályázó és a hálózatos mûsorszolgáltató közös kérelmét a hálózatba kapcsolódásra, – valamint a hálózatos mûsorszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a hálózatba kapcsolódásra vonatkozó szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 4. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a) pályázati ajánlatában vállalt kötelezettségek teljesítéséért feltétlen helytállást vállal, biztosítja annak anyagi fedezetét, és b) kötelezi magát, hogy az ajánlatában vállalt kötelezettségeit tartalmazó szerzõdést ír alá a Testülettel, melynek megszegése esetén a Törvényben, az ÁPF-ben, a pályázati felhívásban és a mûsorszolgáltatási szerzõdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására kerül sor úgy, hogy a szerzõdésszegés következtében beálló fizetési kötelezettség biztosítására a pályázó által rendelkezésre bocsátott biztosítékból a Testület közvetlenül kielégítheti igényét.

7. számú melléklet MÛSORTERV Vételkörzet-bõvítés esetén a pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó az eredeti, bõvítendõ jogosultságának hatályos mûsortervével és az abban lévõ, ahhoz kapcsolódó hatályos és érvényes dokumentumokkal, nyilatkozatokkal nyújtja be. Ennek megfelelõen érvényesen nem lehet új, az eredeti, bõvítendõ jogosultság mûsortervétõl, 7. számú mellékletétõl eltérõ mûsortervet benyújtani. 1. Mûsorszámok heti/napi százalékos aránya Mûsorszámok




2. Mûsorszámok heti/napi százalékos aránya az éjszakai órák (00.00–06.00) nélkül

Mûsorszámok



1. Közszolgálati mûsorszámok





(*az ismétlések aránya a heti teljes mûsoridõ arányában a 35%-ot nem haladhatja meg. Ismétlésnek minõsül a korábban a mûsorban elhangzott, rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható.)


842

12. szám

4. A közszolgálati mûsorszámok heti/napi százalékos aránya Heti teljes mûsoridõ minimális Napi teljes mûsoridõ minimális százalékaként százalékaként



Kitöltési útmutató a 7/4. számú melléklethez: Az 1–15. pontokhoz írt számok összegének meg kell egyeznie a 7/1. számú melléklet 1. sorába írt számmal. A hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatási jogosultságra irányuló pályázati ajánlat 7. számú mellékletének a fentieken túl tartalmaznia kell az alábbiakat is: 1. Mûsorszámok heti/napi százalékos aránya a saját mûsoridõ tekintetében

Mûsorszámok

A pályázó által vállalt heti saját mûsoridõ minimális százalékaként

A pályázó által vállalt napi saját mûsoridõ minimális százalékaként


2. Mûsorszámok heti/napi százalékos aránya az éjszakai órák (00.00–06.00) nélkül a saját mûsoridõ tekintetében

Mûsorszámok

A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00–6.00 óráig) nélküli heti átlagos saját mûsoridõben

A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00–6.00 óráig) nélküli napi minimális saját mûsoridõben

1. Közszolgálati mûsorszámok

3. Mûsorterv egyes egységeinek heti/napi százalékos aránya a saját mûsoridõ tekintetében Mûsorterv egységek




(*az ismétlések aránya a heti teljes mûsoridõ arányában a 35%-ot nem haladhatja meg. Ismétlésnek minõsül a korábban a mûsorban elhangzott, rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható.)


12. szám

843

4. A közszolgálati mûsorszámok heti/napi százalékos aránya a saját mûsoridõ tekintetében Heti saját mûsoridõ minimális százalékaként





8. számú melléklet ÜZLETI ÉS PÉNZÜGYI TERV (Vételkörzet-bõvítés esetén a bõvítés által kialakult, teljes mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó üzleti és pénzügyi tervet kell benyújtani.) 8/I. Tervezett költségek Költségek

2007.

2008.

2009.

A költségeket költségnemek szerint csoportosítva a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabály 5. számlaosztálya alapján kell megadni. 8/II. Tervezett bevételek Bevételek

2007.

2008.

2009.

A bevételeket csoportosítva a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabály 9. számlaosztálya alapján kell megadni.


844

12. szám

9. számú melléklet AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET ÁLLÁSFOGLALÁSA A FÖLDFELSZÍNI MÛSORSZÓRÓ RENDSZER RÉVÉN VÉGZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁS VÉTELKÖRZET BÕVÍTÉSÉNEK FOGALMÁRÓL ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁSRÓL Az Országos Rádió és Televízió Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 41.§ (1) j) pontja alapján az alábbi tartalmú állásfoglalást teszi. Az ÁPF 56.4.9. pontja értelmében, a kötelezõ erejû testületi állásfoglalás nyertesség esetén a mûsorszolgáltatási szerzõdés részeként állapít meg a mûsorszolgáltató terhére kötelezettségeket. 1. A vételkörzet-bõvítés fogalma: Az ÁPF. 38.2. pontja értelmében a vételkörzet-bõvítés egy olyan speciális eljárást jelent, amelynek során a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett és mûsorszolgáltatási szerzõdéssel rendelkezõ mûsorszolgáltató vételkörzete a pályázati felhívásban lehetõvé tett vételkörzet-bõvítéssel, a pályázati felhívásban meghirdetett és az eljárás során testületi döntéssel elnyert telephelyre vonatkozó vételkörzettel bõvül. A vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság. A kibõvített vételkörzetû jogosultság érvényességi ideje nem változik. A vételkörzet-bõvítéssel nyertessé nyilvánított mûsorszolgáltatónak, a kibõvített vételkörzetben a korábban szerzett jogosultságon hatályos mûsorterv szerinti mûsort kell sugároznia. A vételkörzet bõvítés feltétele, hogy az eljárás tárgyát képezõ, pályázati felhívás szerinti sztereo vételkörzetek szomszédosak legyenek egymással, azaz az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vételkörzet legfeljebb 40 km-re legyen egymástól. A vételkörzet-bõvítéssel meghirdetett jogosultságra vonatkozó és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt nettó mûsorszolgáltatási díj, a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsorszolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó szerzõdésmódosítás hatálybalépésével ez az új mûsorszolgáltatási díj képezi a szerzõdést biztosító mellékkötelezettség és kötbér számítási alapját. 2. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó eljárás A vételkörzet-bõvítés lehetõségével meghirdetett pályázati felhívások külön fejezetben tárgyalják a pályázati eljárás speciális szabályait. A vételkörzet-bõvítés céljával pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató érvényes ajánlatot akkor nyújthat be, ha a vételkörzet-bõvítés fogalomban meghatározott kritériumoknak megfelel és a pályázati ajánlathoz kötelezõen csatolandó dokumentumban nyilatkozik arról, hogy a jelen állásfoglalás tartalmát ismeri és elfogadja, valamint hogy nyertessége esetén a szükséges szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 3. A vonatkozó szerzõdésmódosításra vonatkozó szabályok A korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett és vételkörzet-bõvítés céljával benyújtott, majd a pályázati eljárásban nyertessé nyilvánított mûsorszolgáltatóval a Testület szerzõdésmódosítást hajt végre. A korábban szerzett mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés Preambulum része és egyéb pontjai az alábbi elveket és tartalmi kritériumokat követve kerülnek módosításra. A szerzõdésmódosítások lebonyolításakor a mûsorszolgáltató korábban szerzett jogosultágára vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés tartalma, a pályázati felhívás részét képezõ mûsorszolgáltatási szerzõdés szövegével összevetésre és a szükséges mértékben kiegészítésre illetve módosításra kerül. A szükséges kiegészítéseken túl, a vételkörzet kibõvítését végrehajtó szerzõdésmódosítás a következõket is tartalmazza. A hivatkozott testületi határozat alapján a mûsorszolgáltató korábban szerzett jogosultsága, a pályázati felhívásban vételkörzet-bõvítéssel meghirdetett jogosultság vételkörzetével bõvül. A vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság. A szerzõdésmódosítás tartalmazza a kibõvített vételkörzet ellátott lakosság szám szerinti nagyságát (körzeti) valamint a szerzõdésmódosítás hatálybalépésétõl aktuális mûsorszolgáltatási díjat, azzal, hogy a hatálybalépéssel az aktuális díj képezi a mûsorszolgáltatási szerzõdést biztosító mellékkötelezettség és kötbér számításának alapját. A szerzõdésmódosítás rögzíti, hogy a mûsorszolgáltató a kibõvített vételkörzetben az eredeti, korábban szerzett mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó hatályos mûsortervnek megfelelõ mûsort sugároz.

12. szám


845

10. számú melléklet A jelen pályázati felhívás keretében „a mûsorszolgáltatók közmûsor-szolgáltatóvá minõsítésének feltételeirõl és eljárásáról” szóló 680/2004 (V. 19.) számú ORTT határozat rendelkezéseit alkalmazza az alábbiak szerint. Az Országos Rádió és Televízió Testület állásfoglalása a mûsorszolgáltatók közmûsor-szolgáltatóvá minõsítésének feltételeirõl és eljárásáról 1. Közmûsor-szolgáltatóvá minõsítését a földfelszíni mûsorszolgáltató kezdeményezheti kizárólag a jogosultsága megszerzésére irányuló eljárás megkezdésekor (Rttv. 95. §), amennyiben mûsorszolgáltatási díjtartozása nincs. Konzorciumi pályázó esetén az abban részt vevõ pályázóknak nem lehet mûsorszolgáltatási díjtartozása. 2.1. Közmûsor-szolgáltatóvá az a mûsorszolgáltató minõsíthetõ, amelyik pályázatában vállalja a közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó törvényi kötelezettségeket, vállalja, hogy napi mûsoridejének 50%-át meghaladóan közszolgálati mûsorokat szolgáltat, rádió esetén legalább heti 14 óra saját készítésû mûsort szolgáltat, és kérelmével együtt benyújtja a mûsorszolgáltatási szabályzatát a Testülethez. A mûsorszolgáltatási szabályzatnak tartalmaznia kell, a közmûsor-szolgáltató részletes mûsorstruktúráját, továbbá meg kell jelölni melyek azok a mûsorszámok, amelyek megfelelnek az 50%-ot meghaladó közszolgálati kvóta kritériumának. Amennyiben a mûsorszolgáltató képújságban szereplõ elemeket is közszolgálati mûsorszámnak minõsít, akkor a képújságot elemeire bontva, az azon belüli közszolgálati mûsorszámokat százalékban megjelölve kell a mûsorstruktúrát bemutatni. 2.2. Közmûsor-szolgáltatóvá minõsítésének kezdeményezésekor a pályázó határozott kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy ha a Testület közmûsor-szolgáltatóvá minõsíti, akkor a mûsorszolgáltatási jogosultságának tartama alatt közmûsor-szolgáltatóként mûködik. 3. A Testület a mûsorszolgáltatási szabályzat elfogadásával nyilvánítja a közmûsor-szolgáltatóvá a mûsorszolgáltatót. A Testület az elfogadott mûsorszolgáltatási szabályzatot a Kulturális Közlönyben teszi közzé. 4.1. A Testület a mûsorszolgáltatót a szabályzat elfogadásával a Testületi döntés napjával nyilvánítja közmûsor-szolgáltatóvá. 4.2. A közmûsor-szolgáltatóvá minõsítés napjától a közmûsor-szolgáltató mentesül a mûsorszolgáltatási díj fizetésének kötelezettsége alól. 5. Az ORTT Mûsorfigyelõ és Mûsorelemzõ Szolgálata a közmûsor-szolgáltatók vállalásait a Törvény 89. § (4) bekezdés c) pontja alapján a Testület által elfogadott munkaterv alapján ellenõrzi. 6. Ha a közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltató megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben, vagy a közzétett mûsorszolgáltatási szabályzatban a rá, mint közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó szabályokat, akkor a Testület a jogsértés megállapítása mellett a Szerzõdés és a Törvény szerinti szankciókat alkalmazhatja különösen az alábbiakat. – az Rttv 112. § (1) a) pontja alapján felhívja a mûsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, – az Rttv 112. § (1) b) pontja alapján írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést és felhívja a mûsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövõben tartózkodjon a jogsértéstõl, – az Rttv 112. § (1) c) pontja alapján meghatározott idõre, de legfeljebb 30 napra felfüggeszti a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását – az Rttv 112. § (1) d) pontja alapján érvényesíti a szerzõdésben megállapított kötbért, – a Mûsorszolgáltatási szerzõdés alapján határozott idõre kizárja a mûsorszolgáltatót a Mûsorszolgáltatási Alap támogatásaiból, – a fenti szankciók közül, az írásbeli figyelmeztetés, a kötbér és a Mûsorszolgáltatási Alap támogatásaiból határozott idõre történõ kizárás más joghátránnyal együtt is alkalmazható. Amennyiben a mûsorszolgáltatóval szemben a szerzõdés megkötése óta másodszor kellene alkalmazni a 112. § (1) b) szerinti írásbeli figyelmeztetést, a Testület jogosult a Mûsorszolgáltatási szerzõdét azonnali hatállyal felmondani. 7. A mûsorszolgáltató a közmûsor-szolgáltatói minõsítésérõl csak annak testületi elfogadása után egy évvel mondhat le azzal, hogy az a mûsorszolgáltató, amelyik státuszát pályázat keletkeztette csak az adott pályázati eljárás elveire figyelemmel mondhat le. Amennyiben a pályázati felhívás lehetõséget adott közmûsor-szolgáltatói, nem nyereségérdekelt és kereskedelmi pályázatok benyújtására is, a státuszról történõ lemondás megengedhetõ. Amennyiben a pályázati felhívás kizárólag nem nyereségérdekelt, illetve közmûsor-szolgáltatói státuszú mûsorszolgáltatásra volt kiírva, a lemondás a pá-

846


12. szám

lyázati eljárás elveire tekintettel nem megengedhetõ és az automatikusan a mûsorszolgáltatási jogosultság elvesztését eredményezi. A lemondás tudomásul vételét a Testület határozatban mondja ki és az a testületi határozat napjától mentesíti a mûsorszolgáltatót a közmûsor-szolgáltatókra vonatkozó szabályok alól.

Az Országos Rádió és Televízió Testület ajánlása a közmûsor-szolgáltatók Mûsorszolgáltatási Szabályzatainak kidolgozásához Az ajánlásban rögzítettek minimális feltételei a Mûsorszolgáltatási Szabályzatnak. Ugyanakkor az ajánlásban szereplõ pontok nem azt jelentik, hogy a Mûsorszolgáltatási Szabályzatban csak ezekrõl lehet rendelkezni. A mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatási Szabályzatban önmagára, az általa sugározott mûsorokra, illetõleg az általa foglalkoztatottakra nézve egyéb kötelezõ szabályokat állapíthat meg, bármilyen általa fontosnak vélt terület tekintetében. I. A közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó általános szabályok 1. A közmûsor-szolgáltató különösen tiszteletben tartja a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit, nem sértheti más nemzetek méltóságát. 2. A közmûsor-szolgáltató rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, a vételkörzetében élõk életét jelentõsen befolyásoló eseményekrõl, összefüggésekrõl, vitatott kérdésekrõl, az eseményekrõl alkotott jellemzõ véleményekrõl, az eltérõ véleményeket is beleértve. 3. A közmûsor-szolgáltató biztosítja a mûsorszámok és a nézetek sokszínûségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, a mûsorszámok változatosságával gondoskodik a nézõk széles köre, illetve minél több csoportja érdeklõdésének színvonalas kielégítésérõl. 4. A közmûsor-szolgáltató különös figyelmet fordít: a) az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínûség érvényesülésére, b) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlõdését, érdeklõdését szolgáló, ismereteit gazdagító mûsorszámok bemutatására, c) a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére, d) az életkoruk testi, lelki és szellemi állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetû csoportok számára fontos információk elérhetõvé tételére, különös tekintettel a gyermeki jogokat ismertetõ, a gyermekek védelmét szolgáló, az igénybe vehetõ szolgáltatásokról tájékoztatást nyújtó mûsorok fõmûsoridõben történõ bemutatására, e) az ország különbözõ területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítõ mûsorszámok bemutatására. 5. A közmûsor-szolgáltató az erõszak öncélú alkalmazását követendõ magatartási mintaként bemutató, illetõleg a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot nem tesz közzé. II. A pártoktól, politikai mozgalmaktól való függetlenség biztosítékai Mind a mûsorszolgáltatók, mind az egyes mûsorszámok, mind a mûsorkészítõk függetlenségének – anyagi és szakmai – biztosítékait ki kell fejteni. Ilyen biztosíték a tulajdonosok függetlensége pártoktól, vagy ennek analógiájára társadalmi szervezet esetén az alapszabály kimondhatja, hogy párt nem lehet tagja, illetve politikai mozgalmat nem támogatnak. Biztosíték továbbá az is, hogy a mûsorszolgáltató nem fogad el pártoktól, politikai mozgalmaktól támogatást, valamint mûsoraiban a pártok tisztségviselõi, szakértõi, szaktanácsadói és képviselõk a mûsorszolgáltatás keretében kommentárt, hírmagyarázatot, jegyzetet nem hozhatnak nyilvánosságra. III. A hírek, idõszerû politikai mûsorok sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó elvek 1. A közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, vitatott kérdésekrõl a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerûnek, idõszerûnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. 2. A mûsorszolgáltató a vételkörzetében (országos, körzeti, helyi) élõ hallgatókat jelentõsen érintõ ügyekben köteles a jellemzõ véleményeket bemutatni, ideértve az eltérõ véleményeket is. 3. A különbözõ vélemények megszólaltatásánál a mûsorkészítõnek abból kell kiindulnia, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának keretein belül bárki szabadon kifejtheti a vitatott kérdéssel kapcsolatos véleményét, hangot adhat politikai meggyõzõdésének. Ugyanakkor a mûsorkészítõnek ügyelnie kell arra, hogy ez mások személyiségi jogait vagy jó ér-

12. szám


847

zését ne sértse. Ha ilyen vélemény megjelenése elkerülhetetlen, akkor hangsúlyozottan közölni kell a mûsorban, hogy az elhangzott vélemény a megszólaló egyéni véleménye. 4. A hírmûsorokban a mûsorkészítõ újságírói és szakvéleményén kívül személyes véleményének nem adhat hangot, azt még közvetve sem sugallhatja. 5. A hírmagyarázatokat és hírelemzéseket a hírektõl világosan megkülönböztetve kell közölni. 6. A mûsorkészítõ köteles a mûsorban elhangzó értesülések hitelességét ellenõrizni. Ha egy témában a források egymásnak ellentmondóak, erre a hírmûsorban utalni kell. 7. A tényszerû tájékoztatás során is kerülni kell a szükségtelenül durva, félelmet keltõ, túlságosan naturális részletek közlését. A televízióknál ez különösen vonatkozik a események képanyagainak kiválasztására. 8. Az elhangzott tévedéseket a lehetõ leghamarabb és maradéktalanul helyesbíteni kell. IV. Az anyanyelvi kultúra ápolását szolgáló szakmai követelmények 1. A mûsorszolgáltató valamennyi mûsorszolgáltatásával hozzájárul az anyanyelvi kultúra ápolásához. 2. A mûsorkészítõknek a mûsorszolgáltatás során érvényesíteniük kell a helyes nyelvhasználatot. 3. A mûsorszámokban kerülni kell az anyanyelvet rontó és szegényítõ kifejezéseket, az indokolatlan rövidítéseket. 4. A mûsorszámokban tilos az öncélú káromkodás és a trágárság. 5. A gyermekeknek és a kiskorúaknak szóló mûsorokban különösen nagy figyelmet kell fordítani a helyes és szép beszédre. V. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája, élete bemutatásának rendje, figyelemmel a törvény 26. § (2) bekezdésében foglaltakra is 1. A mûsorszolgáltatás során teret kell engedni a nemzeti és etnikai kisebbségeket érintõ kérdéseknek. 2. A nemzeti és etnikai kisebbségekkel foglalkozó mûsorszámokban figyelmet kell fordítani a kisebbségi kultúrának, a kisebbségi értékek megõrzésének. 3. A nemzeti és etnikai kisebbségeknek szóló mûsorszámokban lehetõség szerint biztosítani kell a saját anyanyelv használatát. VI. A kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokféleség tárgyilagos bemutatásának rendszere 1. A mûsorszolgáltató mûsorai elõsegítik a kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokszínûséget. 2. A mûsorszolgáltató kiemelt helyet biztosít a nemzeti és egyetemes kultúra alkotásainak. 3. A mûsorszolgáltató a nézõk ismereteinek bõvítése érdekében mûsoraiban rendszeresen beszámol a hazai és nemzetközi tudományos élet legújabb felfedezéseirõl, népszerûsíti a tudományos közgondolkodást. 4. Tudományos kérdésekben is lehetõséget kell adni az eltérõ álláspontok vélemények bemutatására. 5. A mûsorszolgáltató köteles mûsoraiban a vallások iránt tiszteletet és türelmet tanúsítani. 6. A mûsorszámokban nem hangozhat el világnézeti, illetve vallási meggyõzõdést sértõ vélemény, megjegyzés. 7. A vallási, hitéleti mûsorok – ideértve a szertartások közvetítését is – nem szolgálhatnak pártpolitikai propagandát és nem irányulhatnak más egyházak, vallási vagy világnézeti meggyõzõdések ellen. VII. A megkülönböztetõ jelzéssel ellátandó mûsorszámok közzétételi módja 1. Megkülönböztetõ hangjelzéssel kell ellátni a reklámot, a közérdekû közleményt, a jótékonysági felhívást, a politikai és választási hirdetést, a kiskorúak számára nem ajánlott mûsorszámot, a támogatott mûsorszámot, a vallási és világnézeti mûsorszámot, a kommentárt és a hírmagyarázatot. VIII. A kiskorúakkal kapcsolatos rendelkezések 1. A kiskorúaknak szóló gyermek- és ifjúsági mûsorok elõsegítik a szellemi, társadalmi, erkölcsi fejlõdését, a világ megismerését, a helyes magatartásminták megismerését. Továbbá lehetõség szerint népszerûsítik az egészséges életmódot, a különbözõ kultúrák, a természet megismerését, valamint mindezek tiszteletét, és az egymás iránti tolerancia fejlesztését. 2. A mûsorokban az erõszak öncélú alkalmazását mintaként bemutató, illetve a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot közzétenni tilos. 3. Kiskorú csak a törvényes képviselõje hozzájárulásával szerepeltethetõ a mûsorokban. 4. A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnõtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék.

848


12. szám

IX. A reklámtevékenység, a mûsorszámok támogatása 1. A reklám tényállításaiért – a tudatos félrevezetés kivételével – a mûsorszolgáltató e törvény szerint felelõsséggel nem tartozik. 2. A közmûsor-szolgáltatónál a reklám idõtartama egyetlen – bármiként számított – mûsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi mûsoridõ átlagában számított óránként a reklám idõtartama nem haladhatja meg az öt percet. A reklám idõtartamába a reklámtartalmú képernyõszöveg – kivéve a mûsoridõn kívüli képernyõszöveget – megjelenítése is beleszámít. A közmûsor-szolgáltató televíziós vásárlási mûsorablakot nem tehet közzé. 3. A közmûsor-szolgáltatásban reklám csak mûsorszámok – összetett mûsorszámokban az egyes mûsorszámok – között tehetõ közzé. A sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben közzétehetõ. 4. Közmûsor-szolgáltató mûsorában alkoholtartalmú ital nem reklámozható. 5. Közmûsor-szolgáltató mûsorszámát nem támogathatja a fõ tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital elõállítója és forgalmazója. 6. Közmûsor-szolgáltatásban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. 7. Közszolgálati mûsorszolgáltatásban és a közmûsor-szolgáltatásban csak az alábbi mûsorszámok támogathatók: a) vallási és egyházi tartalmú mûsorszámok, b) mûvészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítõ mûsorszámok, c) a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvû, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató mûsorszámok, d) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített mûsorszámok. 8. A Nemzeti ünnepek eseményeirõl, vallási és egyházi szertartásokról készített mûsorszámok közlését közvetlenül megelõzõen és azt közvetlenül követõen reklám nem közölhetõ. 9. Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhetõ reklám nem közölhetõ. 10. Lelkiismereti, illetõleg világnézeti meggyõzõdés reklám útján a mûsorszolgáltatásban nem terjeszthetõ. 11. A reklám tényállításainak valósnak és tisztességesnek kell lenniük. 12. Nem tehetõ közzé vallási vagy politikai meggyõzõdést sértõ reklám. 13. A reklám nem ösztönözhet az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalmas magatartásra. 14. Választási idõszakban az országgyûlési képviselõk, illetõleg a helyi, területi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai szerint lehet politikai hirdetést mûsorszolgáltatásban közzétenni. Választási idõszakon kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhetõ. 15. A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnõtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék A reklám a játék tényleges természetét és lehetõségeit illetõen nem lehet félrevezetõ. 16. A reklám nem mutathat be kiskorút erõszakos helyzetben, és nem buzdíthat erõszakra. 17. A reklám nem építhet a kiskorúaknak a szüleik, tanáraik vagy más személyek iránti bizalmára, továbbá a kiskorúak tapasztalatlanságára és hiszékenységére. 18. A reklám, a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének megrendelõje, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fûzõdik, nem gyakorolhat szerkesztõi befolyást más mûsorszámok tartalmára. X. A közérdekû közlemények közzététele 1. A közérdekû közlemény az állami vagy helyi, területi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett mûsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja, vagy nem politikai cél elõmozdítására közzétett olyan mûsorszám, mely közérdekû cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerûsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztetõ körülményre hívja fel a figyelmet. 2. A közmûsor-szolgáltató a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és a politikai hirdetés tartalmáért e törvény szerint felelõsséggel nem tartozik. 3. Közérdekû közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelmûen meg kell nevezni. 4. A közérdekû közlemény közzétételéért a közmûsor-szolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet. 5. A közérdekû közlemény idõtartama a két percet nem haladhatja meg. A korlátozás nem vonatkozik a rendkívüli helyzetekben közzéteendõ szerinti közérdekû közleményre.

12. szám


849

XI. A közmûsor-szolgáltatónál alkalmazott mûsorkészítõk önállóságának és felelõsségének mértéke és biztosítékai, a mûsorkészítés és a mûsorszerkesztés elveinek meghatározásában való részvételük biztosítékai, tiszteletben tartva az állampolgárok tájékozódási szabadsághoz való jogának érvényesülését A mûsorkészítõ munkáját a jogszabályoknak megfelelõen, lelkiismerete és tudása szerint, függetlenül végzi. A Mûsorszolgáltatási Szabályzatban rögzíteni lehet: a mûsorkészítéssel összefüggésben csak a felelõs szerkesztõ utasíthatja a mûsorkészítõt, valamint minden olyan esetben, amikor kísérlet történik a mûsorkészítõi függetlenség megsértésére, a mûsorkészítõ köteles felettesét tájékoztatni. A Mûsorszolgáltatási Szabályzat rendelkezhet a mûsorkészítés- és szerkesztés kapcsán a szakmai, magatartási és etikai szabályokról, továbbá a közremûködõkkel kapcsolatos magatartás szabályairól. A mûsorkészítõnek lehetõvé kell tennie például, hogy minden szereplõ kifejthesse a véleményét. A vélemény kinyilvánítása azonban nem lehet alkotmány- vagy törvénysértõ, nem sérthet személyiségi jogokat és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyûlölet keltésére. A mûsorkészítõ felelõssége, hogy az ilyen véleménynyilvánítást – indokolt esetben – akár technikai eszközökkel is megakadályozza. Meg kell határozni a vezetõi pályáztatás feltételeit, a mûsorkészítésért felelõs személy tulajdonostól függetlenségének biztosítékait, valamint a Törvény 3.§ (1) bekezdésének utolsó mondata szerinti függetlenségének a tulajdonos vonatkozásában megfogalmazott garanciáit. Érdemes meghatározni továbbá a fõszerkesztõ ellenõrzésének lehetõségét és módját, illetõleg meghatározásra kerülhet az is, hogy a mûsorkészítõk kinek tartoznak felelõsséggel a mûsorukban elhangzottakkal kapcsolatban a szervezeten belül. XII. A munkatársakra vonatkozó összeférhetetlenségi és magatartási szabályok, különös tekintettel a politikai és hírmûsorokban foglalkoztatottakra A mûsorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató mûsorszámaiban mûsorvezetõként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közremûködõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – mûsorszolgáltatónál politikai hírhez véleményt, értékelõ magyarázatot – kivéve a hírmagyarázatot – nem fûzhetnek. Ennek alapján a politikai és hírmûsorokban foglalkoztatottak pártban, illetõleg egyéb politikai mozgalomban tisztséget nem viselhetnek, a mûsorkészítés során a munkatársak kötelesek megfelelni sokoldalú tájékoztatás követelményének, így különösen a mûsorkészítés során nem propagálhatnak valamilyen politikai, illetõleg világnézetet. A szabályozásnak meg kell felelnie annak a törvényi követelménynek, miszerint a közmûsor-szolgáltatásban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. XIII. A mûsorkészítési tevékenység szakmai szabályai Ezek meghatározásakor figyelemmel kell lenni a Törvény azon rendelkezésére, miszerint a közmûsor-szolgáltató köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát, ezen követelmény betartatásának szabályait, illetõleg azok megsértõivel szemben alkalmazandó szankciók is ezen pontban helyezhetõk el. Megfogalmazhatók továbbá a mûsorkészítõ kötelességei és jogai a mûsor elkészítése során. Ajánlott továbbá a mûsorszolgáltatónál elfogadott etikai elvek megfogalmazása, illetõleg az azon szabályok megsértõivel szemben alkalmazható szankciók részletezése, illetõleg alapvetõ szakmai végzettség követelménye kiköthetõ. XIV. A Mûsorszolgáltatási Szabályzatnak rendelkeznie kell a továbbiakban arról, hogy a közmûsor-szolgáltató megrendelései, valamint a külsõ munkatársak megbízásai ne teremtsenek lehetõséget jogosulatlan elõnyszerzésre a közmûsor-szolgáltató alkalmazottai számára. Ennek keretében érdemes szabályozni azt, hogy a mûsorszolgáltató alkalmazottaitól, munkatársaitól és azok közvetlen hozzátartozóitól, illetõleg ezek tulajdonában lévõ vállalkozásoktól milyen feltételek fennállása esetén lehetséges mûsorszámot megrendelni. Lehetséges szabályozni azt, hogy a mûsorszolgáltató milyen vállalkozásoktól nem rendel meg mûsorokat, a mûsorszolgáltatónak vagy valamely alkalmazottjának az adott vállalkozásban fennálló tulajdoni részesedéseire figyelemmel. A fentiekben említetteken felül a mûsorszolgáltató jogosult bármilyen általa fontosnak vélt területet a Mûsorszolgáltatási Szabályzatban szabályozni.


850

12. szám

11. számú melléklet Országos Rádió és Televízió Testület Közleménye a nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelésrõl 1357/2006. (VI. 14.) számú határozattal módosított 1069/2001. (VII. 24.) számú ORTT határozat 1. A „nem nyereségérdekeltség” feltételei Az Rttv. 2. §-ának 34. pontja értelmében az a mûsorszolgáltató minõsül nem nyereségérdekeltnek, a) amelyik által végzett mûsorszolgáltatás az alábbi célok, illetve célcsoportok egyikének a megvalósítására, illetve szolgálatára irányul: aa) kisebbségeknek szóló mûsorszolgáltatás ab) kulturális célt vállaló mûsorszolgáltatás ac) hátrányos helyzetûeknek szóló mûsorszolgáltatás ad) a lakóhelyi közösség közéleti fórumaként szolgáló mûsorszolgáltatás – A mûsorszolgáltatás akkor minõsül e kategória szerint, ha az adott közösségben élõk számára nyújt lehetõséget a megszólalásra, funkciója a véleménynyilvánítás fórumának biztosítása. Lakóhelyi közösség az adott vételkörzeten belül a vételkörzetben élõk olyan csoportja, melynek tagjai önmagukat önálló egységként kezelik, egy vagy több közös tulajdonsággal rendelkeznek, törekvésük arra irányul, hogy céljaikat és értékeiket közösen valósítsák meg. Ilyennek tekintendõk például a településen belül egy szûkebb lakóhely tagjai (városrész, lakópark, stb.), helyi lakosok önszervezõdõ közössége, alap-, közép-, vagy felsõfokú képzésben résztvevõk csoportja, vallási közösség, tudományos közösség, sportközösség, környezet- és természetvédelmi csoport, kisgyermekes családok és gyermeket nevelõk csoportja, nyugdíjasok és idõsek közössége. és b) a mûsorszolgáltatásból származó pénzügyi eredményét az egyéb tevékenységébõl származó pénzügyi eredményétõl elkülönítetten tartja nyilván, és azt kizárólag a mûsorszolgáltatás folytatására, illetve fejlesztésére használja fel. 1.1. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá az a mûsorszolgáltató nyilvánítható, amely ajánlatában vállalja a vonatkozó törvényi kötelezettségeket, vállalja továbbá, hogy napi mûsoridejének 50%-át meghaladóan mûsorszolgáltatása az általa kiválasztott cél, illetve célcsoport megvalósítására, szolgálatára irányul. 2. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítés kezdeményezése 2.1. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítését a pályázó a mûsorszolgáltatási jogosultsága megszerzésére irányuló pályázati eljárás megkezdésekor, a pályázati ajánlatának benyújtásával jogosult kezdeményezni. 2.2. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésének kezdeményezésekor a mûsorszolgáltató a) határozott kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy ha a Testület nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsíti, akkor a mûsorszolgáltatási jogosultságának tartama alatt nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóként mûködik; b) csatolja mindazokat a dokumentumokat, illetve nyilatkozatokat, amelyek alapján a kérelmezõ megítélése szerint a Testület állást foglalhat nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítése kérdésében, így különösen a számviteli politikáját, számviteli rendjét és számlatükrét; c) a jelen határozat mellékletében található nyomtatványt kitölti. 2.3. A mûsorszerkezeti koncepciónak összességében kell megfelelnie az 1. a) pont szerinti célcsoportnak. Az 1. a) ad) szerinti célcsoport megvalósítására irányuló mûsorszolgáltatás esetén a mûsorszolgáltató köteles nyilatkozni arról, hogy az általa vállalt lakóhelyi közösség közéleti fórumaként szolgáló mûsorszolgáltatáson belül konkrétan mely csoport, ill. közösség igényeit, érdekeit kívánja szolgálni, és a mûsorszerkezeti koncepciónak összességében ezen vállalásnak kell megfelelnie. 2.4. A mûsorszámoknak összességükben kell megfelelniük a mûsorszerkezeti koncepciónak. 2.5. Rádió mûsorszolgáltatás esetében legalább heti 14 óra, az 1. a) szerinti célnak, illetve célcsoportnak a megvalósítására irányuló mûsor szolgáltatását köteles felvállalni a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató. 2.6. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató óránként három perc reklámot sugározhat. 2. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítés A Testület a nem nyereségérdekelt jellegû mûsorszolgáltatásra benyújtott pályázati ajánlat elbírálása során, a pályázat nyertessé nyilvánításával egyidejûleg dönt a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésrõl. 3. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató különös kötelezettségei 4.1. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésének teljes tartama alatt a mûsorszolgáltató számára (az Rttv.-ben, egyéb jogszabályokban, a Testület által kidolgozott szabályzatokban, az Általános Pályázati Feltételekben, valamint a mûsorszolgáltatási szerzõdésben) meghatározott kötelezettségeken túl

12. szám


851

– köteles a nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelés teljesítésérõl a Testületnek – az Rttv. 90. § (6) bekezdése és jelen határozatban foglaltak szerint – szóban és írásban – beszámolni. 4.2. A 4.1. pont szerinti írásbeli beszámoló benyújtásának konkrét határidejét, a beszámoló elkészítése során a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató által figyelembe veendõ részletes szempontokat a Testület határozatban állapítja meg, amit az írásbeli beszámoló határidejét megelõzõ legalább 60 nappal írásban közöl a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóval. 4.3. A Testület kívánságára – amennyiben a beszámolót nem tartja kielégítõnek – a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató köteles az írásbeli beszámolót a Testület által kitûzött határidõre további információkkal kiegészíteni. 4.4. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató tûrni köteles, hogy a Testület ellenõrizze a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató tevékenységét, így különösen a) gazdálkodásának a Testület által megbízott könyvvizsgáló, b) mûsorszolgáltatási tevékenységének, illetve annak a vételkörzet lakossága általi értékelésének a Testület által megbízott közvélemény-kutató vagy más szakértõ általi ellenõrzését, illetve vizsgálatát, s ennek során köteles rendelkezésre állni, s a kívánt dokumentumokat rendelkezésre bocsátani. 4.5. Az ORTT Mûsorfigyelõ és Mûsorelemzõ Szolgálata a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók vállalásait az Rttv. 89. §-a alapján havi egy, sorsolással kiválasztott adásnap tekintetében ellenõrzi. 4. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató kötelezettségének jogkövetkezményei Ha a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató megsérti az Rttv.-ben, egyéb jogszabályokban, a Testület által kiadott bármely szabályzatban, az Általános Pályázati Feltételekben, a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatókra vonatkozó bármely határozatban, valamint – földfelszíni sugárzás esetén – a mûsorszolgáltatási szerzõdésben meghatározott bármely kötelezettségét, a Testület jogosult a) megvonni a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatói minõsítést, valamint b) az Rttv. 112. §-ában és 135. §-ában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni. 5. Egyéb rendelkezések 5.1. A Testület és/vagy a könyvvizsgáló (egyéb szakértõ) a fenti 4.4. pont szerinti ellenõrzés megkezdését legalább 3 nappal megelõzõen köteles írásban tájékoztatni a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatót az ellenõrzés (vizsgálat) megkezdésérõl. 5.2. Ha a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató a vállalt célt vagy célcsoportot módosítani kívánja, a jelen határozatban foglalt eljárási rendet lehet megfelelõen alkalmazni. 5.3. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató ebbéli minõségének megszüntetését a Testülethez címzett kérelmével kezdeményezheti. Az eljárásra jelen határozatot kell megfelelõen alkalmazni. Szíveskedjenek kitölteni: 1. számú melléklet: MÛSORSZERKEZET Éves adásidõ mûsorperc

a)

Nemzeti és etnikai kisebbségeknek szóló mûsorszolgáltatás

b)

Kulturális célt vállaló mûsorszolgáltatás

c)

A hátrányos helyzetûeknek szóló mûsorszolgáltatás

d)

A lakóhelyi közösség közéleti fórumaként mûködõ mûsorszolgáltatás (lakóhelyi közösség: ……………….)

Havi minimális mûsorperc

Heti minimális mûsorperc

Napi minimális mûsorperc

Az 1. pontban jelzett célnak, illetve célcsoportnak megfelelõen kérjük, hogy szöveges, részletes és összefoglaló magyarázatot, leírást mellékeljenek azon mûsornál, ahol a kiválasztott cél, illetve célcsoport szolgálata megvalósul (mûsor típusa, jellege és származási helye). Amennyiben a kérelmezõ már mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezik, és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítése esetén mûsortervét meg kívánja változtatni, kérjük, hogy az új mûsortervet is mellékelje. INDOKOLÁS A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: a Törvény) 102. § (5) bekezdése alapján az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: a Testület) ellátja a mûsorszolgáltatási jogosultságok pályáztatásának és a pályázat elbírálásának feladatát.

852


12. szám

A Törvény 94. §-a alapján a Testület a Pályázati Felhívás tervezet közzétételétõl számított legkevesebb húsz napon túl, legkésõbb harminc napon belül nyilvános meghallgatást tart, amelyen részt vesz a Nemzeti Hírközlési Hatóság képviselõje is. A meghallgatás után a Testület dönt a pályázati felhívás tervezet véglegesítésérõl. Döntését a meghallgatást követõ harminc napon belül a Kulturális Közlönyben közzéteszi. (208/2007.) *** III. Az ORTT tájékoztatja az érdekelteket, hogy az ÁPF 67. pontja elõírja a Testület számára a pályázati ajánlatok elbírálását követõen az értékelés eredményeinek indokolását, amelyben fel kell tüntetni a pályázat célját, jellegét, tárgyát, valamint a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó adatokat, a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát, az ajánlattevõk fontosabb adatait, az ajánlatok lényeges tartalmát, a fõbb bírálati szempontokat, valamint a pályázat eredményének megállapítására vonatkozó indokokat. A Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben (a továbbiakban: Rttv.) 41. § (1) bekezdése alapján a Kulturális Közlöny 2006/19. (X. 20.) számában megjelent Pályázati Felhívás szerint pályázatot hirdetett a Balatonföldvár 88,2 MHz helyi rádiós mûsorszolgáltatási jogosultságra, hétéves idõtartamra. A meghirdetett Balatonföldvár 88,2 MHz helyi rádiós mûsorszolgáltatási jogosultságra az alábbi pályázati ajánlatok érkeztek: – FM-4 Rádió Kft. (8200 Veszprém, Házgyár út 7.) – Pelso Rádió Kft. Konzoricum (7030 Paks, Virág út 16.) – Rádió Fok Kft. Konzorcium (1117 Budapest, Nádorliget u. 8/b) A Testület a Pályázati Felhívás 6.1. pontja alapján benyújtott ajánlatok érvényességét megvizsgálta a Pályázati Felhívás 6.2. pontja szerint. Ezt követõen a Testület megkezdte a pályázati ajánlatok érdemi vizsgálatát és értékelését. A Testület érvénytelennek nyilvánította az FM-4 Rádió Kft. pályázati ajánlatát és visszautasította azt. A Kulturális Közlöny 2006/19. (X. 20.) számában meghirdetett Pályázati Felhívás 5.3.2. pontja szerint a pályázat értékelése során a Testület pontozta a mûsorszolgáltatási díjat, a vállalt heti mûsoridõt, a helyi közélettel foglalkozó mûsorszámok arányát, a mûsortervet, a mûsorszolgáltatásban szerzett tapasztalatot, az üzleti-pénzügyi tervet és az egyéb, az Rttv. 96. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatokat. Az érdemi vizsgálatot követõen a Testület az 1102/2007. (V. 9.) számú határozatával megállapította a pályázati ajánlatok alább ismertetett sorrendjét. A pályázaton nyertes Pelso Rádió Kft. Konzorcium ajánlotta a legmagasabb mûsorszolgáltatási díjat, így a legmagasabb pontszámot kapta. Pelso Rádió Kft. Konzorcium

Rádió Fok Kft. Konzorcium

1. Mûsorszolgáltatási díj (max. 15 p.)

15

9

2. Vállalt heti mûsoridõ (max. 20 p.)

20

20

3. a) Helyi közélet a mûsortervben (0, 10, 20 p.)

20

20

3. b) Mûsorterv (max. 5 p.)

5

5

4. Tapasztalat (max. 2 p.)

2

2

5. Üzleti-pénzügyi terv (max. 2 p.)

2

2

6. Kiegészítõ, értéknövelõ szolgáltatás (max. 2 p.) Összpontszám:

2

2

66

60

*** IV. Az ORTT tájékoztatja az érdekelteket, hogy az ÁPF 67. pontja elõírja a Testület számára a pályázati ajánlatok elbírálását követõen az értékelés eredményeinek indokolását, amelyben fel kell tüntetni a pályázat célját, jellegét, tárgyát, valamint a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó adatokat, a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát,

12. szám


853

az ajánlattevõk fontosabb adatait, az ajánlatok lényeges tartalmát, a fõbb bírálati szempontokat, valamint a pályázat eredményének megállapítására vonatkozó indokokat. A Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 102. § (5) bekezdése alapján a Kulturális Közlöny 2006/19. (X. 20.) számában megjelent Pályázati Felhívás szerint pályázatot hirdetett a Tatabánya 96,7 MHz („talált” frekvencia) helyi rádiós mûsorszolgáltatási jogosultságra, hétéves idõtartamra. A meghirdetett Tatabánya 96,7 MHz („talált” frekvencia) helyi rádiós mûsorszolgáltatási jogosultságra az alábbi pályázati ajánlatok érkeztek: – FM-4 Rádió Kft. (8200 Veszprém, Házgyár út 7.) – Rádió Fun Tatabánya Konzorcium (1172 Budapest, III. u. 21.) – Klubrádió Zrt. (1037 Budapest, Bokor u. 1–5.). Az eredeti igénylõ nem nyújtott be pályázati ajánlatot. A Testület a Pályázati Felhívás 6.1. pontja alapján benyújtott ajánlatok érvényességét megvizsgálta a Pályázati Felhívás 6.2. pontja szerint. Ezt követõen a Testület megkezdte a pályázati ajánlatok érdemi vizsgálatát és értékelését. Mivel a Testület érvénytelennek nyilvánította az FM-4 Rádió Kft. pályázati ajánlatát és visszautasította azt, illetve a Testület a Rádió Fun Tatabánya Konzorcium pályázati ajánlatát kizárta, ezért a Testület az 1104/2007. (V. 9.) számú határozatával az alakilag érvényes és tartalmilag hiánytalan pályázati ajánlatot benyújtó Klubrádió Zrt.-t nyilvánította nyertesnek a Tatabánya 96,7 MHz („talált” frekvencia) helyi rádiós mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében.

*** V. Az ORTT tájékoztatja az érdekelteket, hogy az ÁPF 67. pontja elõírja a Testület számára a pályázati ajánlatok elbírálását követõen az értékelés eredményeinek indokolását, amelyben fel kell tüntetni a pályázat célját, jellegét, tárgyát, valamint a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó adatokat, a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát, az ajánlattevõk fontosabb adatait, az ajánlatok lényeges tartalmát, a fõbb bírálati szempontokat, valamint a pályázat eredményének megállapítására vonatkozó indokokat. A Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 102. § (5) bekezdése alapján a Kulturális Közlöny 2000/19. (X. 20.) számában megjelent Pályázati Felhívás szerint pályázatot hirdetett a Tatabánya 102,5 MHz („talált” frekvencia) helyi rádiós mûsorszolgáltatási jogosultságra, hétéves idõtartamra. A meghirdetett Tatabánya 102,5 MHz („talált” frekvencia) helyi rádiós mûsorszolgáltatási jogosultságra az alábbi pályázati ajánlatok érkeztek: – FM-4 Rádió Kft. (8200 Veszprém, Házgyár út 7.) – Medwe Média Kft. (9021 Gyõr, Lukács Sándor u. 4/1.) – Klubrádió Zrt. (1037 Budapest, Bokor u. 1–5.) Az eredeti igénylõ nem nyújtott be pályázati ajánlatot. A Testület a Pályázati Felhívás 6.1. pontja alapján benyújtott ajánlatok érvényességét megvizsgálta a Pályázati Felhívás 6.2. pontja szerint. Ezt követõen a Testület megkezdte a pályázati ajánlatok érdemi vizsgálatát és értékelését. Mivel a Testület érvénytelennek nyilvánította az FM-4 Rádió Kft. pályázati ajánlatát és visszautasította azt, illetve a Testület a Tatabánya 96,7 MHz mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében elõzõleg nyertesnek nyilvánította a Klubrádió Zrt.-t, amely így az Rttv. 124. § (1) bekezdése értelmében a további pályázati eljárásban nem vehetett részt, ezért a Testület az 1106/2007. (V. 9.) számú határozatával az alakilag érvényes és tartalmilag hiánytalan [1105/2007. (V. 9.)] pályázati ajánlatot benyújtó Medwe Média Kft.-t nyilvánította nyertesnek a Tatabánya 102,5 MHz („talált” frekvencia) helyi rádiós mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében. *** VI. Az Országos Rádió és Televízió Testület tájékoztatja az érdekelteket, hogy 1134/2007. (V. 9.) határozata értelmében közmûsor-szolgáltatóvá nyilvánította Lõrinci Városi Kulturális, Sportintézmény és Könyvtár vezetékes mûsorszolgáltatót (Lõrinci Városi Televízió). A mûsorszolgáltatói szabályzatát alább közöljük.

854


12. szám

A Lõrinci Városi Televízió mûsorszolgáltatási szabályzata A Lõrinci Városi Televízió (továbbiakban: LVT) közmûsor-szolgáltató feladatokat lát el. Az LVT a vezetékes rendszeren (kábelszolgáltatón) keresztül juttatja el mûsorait az elosztó által biztosított csatornán Lõrinci város lakóinak. A város lakosainak száma 6056 fõ, tehát kisváros. A városi televízió lehetõségei szerények a nagy országos televíziók, a nagyvárosi kábelszolgáltatókhoz viszonyítva. Ám a lõrinci lakosoknak is szeretnék biztosítani a helyi információkat képi megjelenítéssel. Az adásidõ keretében a lõrinci mûsorszolgáltató kábelen elérhetõ városi körzetében élõ hallgatók, nézõk tájékozódási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit szolgáló mûsorszámok kerülnek adásba. Célunk az LVT által meghatározott közszolgálati feladat: a) a mûvészeti alkotás, az egyetemes, a magyar és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját, valamint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek életét, a kisebbségi álláspontokat bemutató közlés; b) oktatási, képzési célú ismeretek közzététele; c) tudományos tevékenység és eredmények ismertetése; d) a vallásszabadság megvalósulását szolgáló, valamint az egyházi és a hitéleti tevékenységet bemutató mûsorok; e) a gyermek- és ifjúsági mûsorok; f) a mindennapi életvitelt segítõ, az állampolgárok jogi és közéleti tájékozódását szolgáló, az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, a természet- és tájvédelmet, a közbiztonságot, a közlekedésbiztonságot elõsegítõ ismeretek terjesztése; g) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített mûsorszám; h) a hírszolgáltatás. A Lõrinci Városi Televízió számára kötelesség tiszteletben tartani a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit. Az LVT nem sértheti más nemzetek méltóságát. Az LVT rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, a vételkörzetében élõk életét jelentõsen befolyásoló eseményekrõl, összefüggésekrõl, vitatott kérdésekrõl, az eseményekrõl alkotott jellemzõ véleményekrõl, az eltérõ véleményeket is beleértve. Az LVT biztosítja a mûsorszámok és a nézetek sokszínûségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, a mûsorszámok változatosságával köteles gondoskodni a nézõk széles köre, illetve minél több csoportja érdeklõdésének színvonalas kielégítésérõl. Az LVT különös figyelmet fordít: a) az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínûség érvényesülésére, b) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlõdését, érdeklõdését szolgáló, ismereteit gazdagító mûsorszámok bemutatására, c) a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére, d) az életkoruk testi, lelki és szellemi állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetû csoportok számára fontos információk elérhetõvé tételére, e) a város különbözõ területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítõ mûsorszámok bemutatására, de ezen a területen országos információkat is közöl. Az LVT-nek tilos az erõszak öncélú alkalmazását követendõ magatartási mintaként bemutató, illetõleg a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot közzétennie. 1. A pártoktól, politikai mozgalmaktól való függetlenség biztosítékai A Lõrinci Városi Televízió mint mûsorszolgáltató és az általa adásba szerkesztett, mind az egyes mûsorszámok, mind a mûsorkészítõk – anyagi és szakmai – biztosítékait biztosítja. A Városi Kulturális, Sportintézmény és Könyvtár önkormányzati intézmény független a pártoktól. Pártsemleges és politikai mozgalmat nem támogat. A Lõrinci Városi Televízió nem fogad el pártoktól, politikai mozgalmaktól támogatást. Mûsoraiban a pártok tisztségviselõi, szakértõi, szaktanácsadói és képviselõk a mûsorszolgáltatás keretében kommentárt, hírmagyarázatot, jegyzetet nem hozhatnak nyilvánosságra. 2. A hírek, idõszerû politikai mûsorok sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó elvek A hírszerkesztés alapelve a semlegesség. A politikai mûsorok, hírek aránya összesen mintegy 10 százalék a mûsorszerkezetben. A politikai mûsorok és hírek tekintetében a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét az esélyegyenlõség figyelembe vétele révén érvényesíti – egyenlõ megnyilvánulási lehetõséget biztosítva. A képviselõ-testületbe került pártok egyforma megnyilvánulási lehetõséget kapnak. A képviselõ-testületen kívüli pártoknak is biztosítunk megnyilvánulási lehetõséget. A civil szervezeteknek szintén. A független önkormányzati képviselõknek is.

12. szám


855

Választási kampányidõszakban a jelöltek egyforma lehetõséget és idõtartamot kapnak a bemutatásra. A hírmûsorok szerkesztése során a szerkesztõbizottságnak van joga azok tartalmát ellenõrizni, befolyásolni, abban részt venni. Kisváros lévén a megfelelõ és rendszeres információforrások felhasználásával igyekszik eleget tenni a rendszeres, átfogó, elfogulatlan, hiteles és pontos tájékoztatás követelményének mind a közérdeklõdésre számot tartó elsõsorban helyi események tekintetében. A mûsorszolgáltatással összefüggõ panaszok kezelésére és a helyreigazításra vonatkozóan a hatályos sajtótörvény rendelkezései és szabályai alapján jár el a Lõrinci Városi Televízió. 3. Az anyanyelvi kultúra ápolását szolgáló szakmai követelmények A Lõrinci Városi televízió munkatársainak, a magyar nyelv, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvének helyes és választékos használatára kell törekedni. Kerülni kell az anyanyelvet rontó vagy szegényítõ idegen kifejezések indokolatlan használatát. 4. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája, élete bemutatásának rendje, figyelemmel a törvény 26. § (2) bekezdésében foglaltakra is A Lõrinci Városi Televízió a magazinmûsorában helyet biztosít a nemzeti és etnikai kissebségek kultúrájának és életének bemutatására. A roma kisebbséget foglalkoztató kérdések rendszeresen szerepelnek a mûsorban. Más kisebbség jelenleg a városban nem él, de ha az eljövendõkben igény mutatkozik rá, akkor az LVT más kisebbségeket is bevon a mûsorba. A megnyilvánulás történhet kisebbségek anyanyelvén vagy magyar nyelven. A nemzeti és etnikai kisebbségeknek szánt mûsorok készítésekor az LVT bevonja az érintett kisebbségi szervezeteket is, a kisebbségi önkormányzatok képviselõit vagy más érdekképviseleti szerv munkatársait. 5. A kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokféleség tárgyilagos bemutatásának rendszere A Lõrinci Városi Televízió kultúra sokszínûségének és sokféleségének bemutatására törekszik. A mûvészeti tevékenység színvonalának és kiegyensúlyozottságának érdekében az LVT rendszeresen alkalmat teremt az alkotómûvészek, a mûvészeti szervezetek és intézmények véleményének megismertetésére. A mûvészeti mûsorokban nem érvényesül kirekesztés vagy hátrányos megkülönböztetés. Tudományos kérdésekben szükséges az eltérõ álláspontok, vélemények és tapasztalatok bemutatása. Az új tudományos felfedezések, eredmények és vélemények ismertetésekor az LVT arra törekszik, hogy ezek ne keltsenek a nézõkben és a hallgatókban megalapozatlan reményeket vagy indokolatlan félelmeket. Az oktatási mûsorokat elsõsorban az általánosan elfogadott és rendezett tudományos eredményekre kell építeni. Az oktatási mûsorok szerkezetének, mûsorrendjének kialakításakor az LVT figyelembe veszi az érvényben lévõ szakmai elõírásokat, jogszabályokat és az iskolai oktatás rendjét. E témakörben a magazinmûsor keretében mutatja be az információkat az LVT, szakemberek bevonásával megfelelve a tárgyilagosság követelményének, elkerülve az egyoldalú világnézeti ábrázolást. A vallási, hitéleti mûsorok – ideértve a szertartások közvetítését is – nem szolgálhatnak pártpolitikai propagandát és nem irányulhatnak más egyházak, vallási vagy világnézeti meggyõzõdések ellen. 6. A megkülönböztetõ jelzéssel ellátandó mûsorszámok közzétételi módja A törvény meghatározza, mely mûsorszámokat kell megkülönböztetõ jelzéssel ellátni. A Lõrinci Városi Televízió nem sugároz olyan mûsorszámot, amelyet megkülönböztetõ jelzéssel kell ellátni. 7. A kiskorúakkal kapcsolatos rendelkezések A gyermekek és fiatalkorúak személyiségfejlõdését hátrányosan befolyásoló, személyiségüket károsító mûsorszámok és információk közzététele tilos a Lõrinci Városi Televízióban. Az LVT nem igyekszik a kiskorúakat a család erejét meghaladó fogyasztásra ösztönözni, nem használ közízlést sértõ kifejezéseket. A fiataloknak, a kiskorúaknak a magazinmûsor keretében az ifjúsági összeállítást szánja. A gyermekeknek és a fiatalkorúaknak szóló reklámokra a Törvény 14. § rendelkezései irányadók. A kiskorúaknak szóló mûsorszámokat reklámmal megszakítani nem lehet. Gyermekek szerepeltetésekor ki kell kérni a szülõ vagy a gondviselõ hozzájárulását. A Lõrinci Városi Televízió nem élhet vissza a szereplõk tapasztalatlanságával és jóhiszemûségével. 8. A reklámtevékenység, a mûsorszámok támogatása A Lõrinci Városi Televíziónál, mint közmûsor-szolgáltatónál a reklám idõtartama egyetlen – bármiként számított – mûsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi mûsoridõ átlagában számított óránként a reklám idõtartama nem haladhatja meg az öt percet. A reklám idõtartamába a reklámtartalmú képernyõszöveg – kivéve a mûsoridõn kívüli képernyõszöveget – megjelenítése is beleszámít. A közmûsor-szolgáltatásban reklám csak mûsorszámok – összetett mûsorszámokban az egyes mûsorszámok – között tehetõ közzé. A sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben közzétehetõ. További törvényi szabályok: – Az LVT mûsorában alkoholtartalmú ital nem reklámozható.

856


12. szám

– Az LVT mûsorszámát nem támogathatja a fõ tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital elõállítója és forgalmazója. – Közmûsor-szolgáltatásban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. A mûsorszámok támogatásával kapcsolatban az LVT figyelembe veszi, hogy csak a Törvényben meghatározott mûsorszámok támogathatók (vallási és egyházi tartalmú mûsorszámok, mûvészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítõ mûsorszámok, a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvû, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató mûsorszámok, az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített mûsorszámok). 9. A közérdekû közlemények közzététele Az LVT mûsorszolgáltatási szabályzatban meghatározza, hogy mi számít – helyi szinten – közérdekû közleménynek: a mûvészeti alkotás, az egyetemes, a magyar és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját, valamint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek életét, a kisebbségi álláspontokat bemutató közlés; oktatási, képzési célú ismeretek közzététele; tudományos tevékenység és eredmények ismertetése; a vallásszabadság megvalósulását szolgáló, valamint az egyházi és a hitéleti tevékenységet bemutató mûsorok; a gyermek- és ifjúsági mûsorok; a mindennapi életvitelt segítõ, az állampolgárok jogi és közéleti tájékozódását szolgáló, az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, a természet- és tájvédelmet, a közbiztonságot, a közlekedésbiztonságot elõsegítõ ismeretek terjesztése; az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített mûsorszám; a hírszolgáltatás. A rendõrségi, egészségügyi és egyéb hatósági közleményeket kizárólag az erre illetékes szervtõl, felelõs munkatársától vagy hírügynökségtõl lehet elfogadni. A közlemények forrását mindig ellenõrizni kell. 10. A közmûsor-szolgáltatónál alkalmazott mûsorkészítõk önállóságának és felelõsségének mértéke és biztosítékai, a mûsorkészítés és a mûsorszerkesztés elveinek meghatározásában való részvételük biztosítékai, tiszteletben tartva az állampolgárok tájékozódási szabadsághoz való jogának érvényesülését A Lõrinci Városi Televízióban a mûsorkészítõ munkáját a jogszabályoknak megfelelõen, lelkiismerete és tudása szerint, függetlenül végzi. A mûsorkészítéssel összefüggésben csak a felelõs szerkesztõ (fõszerkesztõ) utasíthatja a mûsorkészítõt, valamint minden olyan esetben, amikor kísérlet történik a mûsorkészítõi függetlenség megsértésére, a mûsorkészítõ köteles felettesét tájékoztatni. A mûsorkészítõnek lehetõvé kell tennie például, hogy minden szereplõ kifejthesse a véleményét. A vélemény kinyilvánítása azonban nem lehet alkotmány- vagy törvénysértõ, nem sérthet személyiségi jogokat és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyûlölet keltésére. A mûsorkészítõ felelõssége, hogy az ilyen véleménynyilvánítást – indokolt esetben – akár technikai eszközökkel is megakadályozza. A Lõrinci Városi Televízió vezetõjét Városi Kulturális Sportintézmény és Könyvtár pályáztatás útján választja ki. Sikertelen pályázat esetén, vagy a pályázati procedúra elõkészítése és elhúzódása esetén megbízott vezetõt nevezhet ki az LVT élére. A vezetõt öt évre kerül megválasztásra. Az LVT mûködéséhez szükséges anyagi fedezet meghatározó részét az önkormányzat biztosítja, ám a mûsorkészítésbe nem szól bele. A fõszerkesztõ éves beszámolót készít a Lõrinci Városi Televízió mûködésérõl, melyet a városi önkormányzat nyilvános ülésén terjeszt elõ. Lõrinci polgárainak itt módjukban áll kifejteni véleményüket. Amennyiben a Lõrinci Városi Televízió fõszerkesztõje nem tartja be és nem tartatja be a jelen szabályzatban rögzítetteket megválasztója kezdeményezheti felfüggesztését, a vele kötött szerzõdés felbontását. 11. A munkatársakra vonatkozó összeférhetetlenségi és magatartási szabályok, különös tekintettel a politikai és hírmûsorokban foglalkoztatottakra A politikai és hírmûsorokban foglalkoztatottak pártban, illetõleg egyéb politikai mozgalomban tisztséget nem viselhetnek, a mûsorkészítés során a munkatársak kötelesek megfelelni sokoldalú tájékoztatás követelményének, így különösen a mûsorkészítés során nem propagálhatnak valamilyen politikai, illetõleg világnézetet. A Lõrinci Városi Televízióban, mint közmûsor-szolgáltatóban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. A hír- és politikai tájékoztató mûsorszámok mûsorvezetõjeként, hírolvasójaként, tudósítójaként rendszeresen közremûködõ munkatársak – politikai hírhez – véleményt, értékelõ magyarázatot nem fûzhetnek. 12. A mûsorkészítési tevékenység szakmai szabályai A Lõrinci Városi Televízió köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát. Azon munkatársak, akik ezt nem tartják be, nem dolgozhatnak a Lõrinci Városi Televíziónál.

12. szám


857

13. A Lõrinci Városi Televízió megrendelései, valamint a külsõ munkatársak megbízásai nem teremthetnek lehetõséget jogosulatlan elõnyszerzésre a közmûsor-szolgáltató alkalmazottai számára. A Lõrinci Városi Televíziónál szerzõdéssel, megbízással foglalkoztatottak, alkalmazottak és azok közvetlen hozzátartozóitól, illetõleg ezek tulajdonában lévõ vállalkozásoktól nem lehetséges mûsorszámot megrendelni. A Lõrinci Városi Televízió, mint közmûsor-szolgáltatónak különös figyelmet fordít az Országos Rádió és Televízió Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény II. fejezetének A, és B, részére: a mûsorszolgáltatás általános alapelveire és szabályaira, valamint a közmûsor-szolgáltatás alapelveire és szabályaira. Lõrinci, 2007. április 5. Tompa Z. Mihály s. k., igazgató

*** VII. Az Országos Rádió és Televízió Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 77. §-ának (1) bekezdése, illetve az Európai Bizottságnak az EK Szerzõdés 87. és 88. cikkének a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK rendelete (2006. december 15.) alapján pályázati felhívást bocsát ki médiaelmélettel, médiaismerettel foglalkozó tudományos és ismeretterjesztõ kiadványok megjelentetésének támogatására. A jelen eljárás célja olyan magyar nyelvû kiadványok (a továbbiakban: kiadványt) nyomtatott formában történõ elkészítésének és forgalomba hozatalának (a továbbiakban: megjelentetés) támogatása, amelyek – szakkönyvek, tankönyvek monografikus vagy gyûjteményes mû formájában elsõ magyar kiadásaként, – folyóiratként vagy periodikaként jelennek meg, – tudományos, illetve ismeretterjesztõ jelleggel vizsgálják és elemzik a média világát, és – legkésõbb 2009. március 31-éig (megjelenési véghatáridõ) a pályázati kérelemben vállalt példányszámban teljes egészében forgalmazásra kerülnek. A pályázati felhívás és a kötelezõ mellékletei átvehetõk a Mûsorszolgáltatási Alapnál (Fontana Irodaház 1052 Váci u. 16/b., IV. emelet, telefon: 327-2020) hétfõtõl csütörtökig 9 és 17, pénteken 9 és 14 óra között, valamint megtalálhatók a Mûsorszolgáltatási Alap honlapján (http://alap.ortt.hu). A pályázati kérelmeket az Alap a pályázati felhívás kibocsátásának napjától a meghirdetett keretösszeg felhasználásáig, illetve a pályázati eljárás lezárásáról szóló testületi döntés napjáig folyamatosan, minden héten kedden, szerdán és csütörtökön 9 és 17 óra között elõzetes bejelentkezés alapján fogadja a következõ címre: Fontana Irodaház 1052 Budapest, Váci u. 16/b., IV. emelet. Az elsõ beadási határnap 2007. július 4., a további fordulók beadási határideje minden hónap 4-e. (212/2007.) *** VIII. Az Országos Rádió és Televízió Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 78. §-ának (1) bekezdése, illetve az Európai Bizottságnak az EK Szerzõdés 87. és 88. cikkének a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK rendelete (2006. december 15.) 2. cikke alapján 2006. november 16-án pályázati felhívást bocsátott ki nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók és közmûsor-szolgáltatók 2006. évi fenntartási és üzemeltetési költségeinek támogatására. Az ORTT 2007. május 30-án hozott döntésével a pályázati eljárást a 6. fordulót követõen a nem nyereségérdekelt rádiós, valamint a nem nyereségérdekelt televíziós mûsorszolgáltatók vonatkozásában forráshiány miatt lezárja.


858

12. szám

A közmûsor-szolgáltató televíziós mûsorszolgáltatók vonatkozásában a pályázati eljárás a felhívásban rögzítettek szerint zajlik. Az eljárásban kedvezményezetté nyilvánított pályázati kérelmekrõl az Alap a honlapján (http://alap.ortt.hu) nyújt tájékoztatást. (221/2207.) *** IX. Az 1996. évi I. törvény 51. § (4) bekezdésében elõírt kötelezettség alapján Ügyiratszám: 23-3-2021/2006. Állampolgári bejelentésre az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottságának 2. sz. eljáró tanácsa 2007. január 18-án megvizsgálta a Magyar Televízió Zrt. 2006. december 6-án sugárzott „Nap-kelte” címû mûsorát. Panaszos azt kifogásolta, hogy a mûsorszolgáltató a személyét érintõ interjúban – a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményében ellentétesen – egyoldalúan tájékoztatta a közvéleményt és a mûsorban kizárólag egyetlen álláspont megjelentetésére adott lehetõséget. A Panaszbizottság eljáró tanácsa – egyhangú döntéssel – helyt adó állásfoglalásában megállapította az 1996. évi I. törvény 4. § (1) bekezdésének megsértését és az Rttv. 50. § (2) bekezdése értelmében kötelezte a mûsorszolgáltatót, hogy adjon lehetõséget a kifogást tevõnek álláspontja megjelenítésére. Az állásfoglalás ellen a mûsorszolgáltató részérõl benyújtott jogorvoslati kérelmét az Országos Rádió és Televízió Testület a 345/2007. (II. 14.) számú határozatával elutasította. A Panaszbizottság állásfoglalását helyben hagyta és a mûsorszolgáltatót a kifogást tevõ álláspontjának megjelenítésére kötelezte. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György s. k., elnök

A mûsorszolgáltató 2007. március 9-én 8.44 órakor a Nap-kelte címû mûsorában fenti kötelezettségének eleget tett. (211/2207.)

Pályázati felhívás kulturális intézmények vezetõi és más közalkalmazotti állásaira A pályázat benyújtásával kapcsolatos rendelkezéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet tartalmazza. Jogszabály alapján a pályázat benyújtásának határideje – ha a pályáztató hosszabb határidõt nem állapít meg – a közzétételtõl számított legalább 30 nap, az elbírálás pedig – ha a pályáztató rövidebb határidõt nem állapít meg – a benyújtási határidõ lejártát követõ 30 napon belül történik. A pályázatokat a pályázatot meghirdetõ szerv címére kell benyújtani, kivéve ha a pályáztató ettõl eltérõ címet jelöl meg. A jogszabály által kötelezõen elõírt pályázati feltételeket az itt közölt pályázati felhívás nem tartalmazza. A pályázati felhívásokat a szerkesztõség által táblázatos formában szerkesztve ingyenesen közöljük. Az eltérõ formában történõ, illetõleg a szó szerinti közlésre – helyhiány miatt – csak díjfizetés ellenében van lehetõség. Rövidítések: av: (adatvédelem): A pályázat tartalmát a megbízón és a bírálóbizottság tagjain kívül – a pályázó engedélyének hiányában – más személlyel nem közlik. ÁEI: állás elfoglalásának ideje

12. szám


859

b: 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány be: büntetlen elõélet étkh: étkezési hozzájárulás f: felvilágosítás ff: felsõfokú ill: illetmény k: képzettség má: magyar állampolgárság mszv: munkaköri szakvizsga om: képesítést igazoló hiteles oklevélmásolat ön: önéletrajz p: pótlék Pbhi: pályázat benyújtásának határideje Pc: pályázat címzése Pehi: pályázat elbírálásának határideje pr: program sz: szakmai szev: szakirányú egyetemi végzettség szfv: szakirányú felsõfokú végzettség szgy: szakmai gyakorlat szl: szolgálati lakás szv: szakvizsga tt: tudományos tevékenység v: végzettség vgy: vezetõi gyakorlat vp: vezetõi pótlék vpr: vezetési program A pályázatot meghirdetõ szerv

Meghirdetett munkahely

Képesítési és egyéb feltételek

Juttatások (Ft), illetmény, pótlék, egyéb

1.

2.

3.

4.

Abaújszántó Város Képviselõ-testülete

Petõfi Sándor Mûvelõdési Ház és Könyvtár 3881 Abaújszántó, István király tér 4.

Legalább 5 év szgy. (közmûvelõdési), má., szfv., be. Elõny: vgy.

ÁEI: 2007. augusztus 1-jétõl, 2012. július 31-ig. A megbízás 5 évre szól. Ill: alap + vp. Pehi: 2007. július 30. Csatolandó: sz. ön., vpr., sz. helyzetelemzésre és gazdálkodásra épülõ fejlesztési elképzelés, om., b., nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagát a pályázat elbírálásában részt vevõk, valamint a képviselõ-testület megismerheti. A pályázatokat 3 példányban kell benyújtani Pc-f: Abaújszántó város polgármestere Madár György 3881 Abaújszántó, Béke út 51. Tel.: (47) 330-018

860

KULTURÁLIS KÖZLÖNY 1.

12. szám

2.

3.

4.

Balatonfûzfõ Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete

Balatonfûzfõ Város Önkormányzata Mûvelõdési Központ és Könyvtár igazgató 8184 Balatonfûzfõ, Bugyogóforrás u. 12.

Be., szev., vagy nem szev. és ff. mszv., vagy fõiskolai könyvtárosi, közmûvelõdési k., emellett kiemelkedõ sz. vagy tt., legalább 5 év szgy., vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése Elõny: legalább 2 év vgy., angol és/vagy német középfokú nyelvvizsga, közigazgatási ismeret

ÁEI: 2007. október 1-jétõl. A megbízás 2012. szeptember 30-ig, 5 évre szól. Pehi: a Pbhi-t követõ testületi ülés. Csatolandó: sz. ön., vpr., kitérve a korosztályokra vonatkozó kulturális programokra, különös tekintettel az idegenforgalmi szezonra, om., b., korábbi munkaviszonyok igazolása nyilatkozatot az elõírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének vállalásáról. Szl: nincs Pályázatot zárt borítékban, „Mûvelõdési központ igazgatói álláspályázat” jeligével ellátva, Majorné Kiss Zsuzsannához, Balatonfûzfõ város polgármesteréhez kell benyújtani. Pc: 8184 Balatonfûzfõ, Nike körút 1. f: dr. Kecskés Ferenc Balatonfûzfõ város jegyzõje 8184 Balatonfûzfõ, Nike körút 1. Tel: (88) 596-910

Berekfürdõ Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete 5309 Berekfürdõ, Berek tér 15.

Berekfürdõi Kulturális, Idegenforgalmi Központ és Könyvtár intézményvezetõ 5309 Berekfürdõ, Fürdõ u. 2.

Szfv., legalább 5 év vgy.

ÁEI: 2007. október 1. A megbízás 5 évre szól. Csatolandó: b., om., ön., helyzetelemzésre alapuló vpr. A pályázatokat zárt borítékban, 3 példányban „Közmûvelõdési intézményvezetõi pályázat” megjelöléssel kell megküldeni. Pc: Cséti Attila polgármester 5309 Berekfürdõ, Berek tér 15. f: Potornainé Szûcs Katalin jegyzõ Tel.: (59) 519-002, 519-003

Budapest Fõváros II. Kerület Önkormányzat Képviselõ-testülete 1024 Budapest, Mechwart liget 1.

Klebelsberg Kuno Mûvelõdési, Kulturális és Mûvészeti Központ 1028 Budapest, Templom u. 2/10. vezetõ

Szfv., legalább 10 év szgy. Elõny: közmûvelõdési területen szerzett vgy.

ÁEI: 2007. október 1. A megbízás 5 évre szól. Ill: a Kjt. és a 22/2000. (VII. 1.) önkormányzati rendelet szerint.

12. szám


Jászapáti Városi Önkormányzatának Képviselõ-testülete

Lenti Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete

2.

Városi Könyvtár és Mûvelõdési Központ igazgató Összevont intézmény: Városi Könyvtár (Jászapáti, Velemi út 2.) Mûvelõdési Ház (Jászapáti, István király út 8.) Vágó Pál Helytörténeti Gyûjtemény (Jászapáti, István király út 23.) TOURINFORM Iroda (Jászapáti, Tompa u. 2.) Városi Könyvtár Lenti intézményvezetõ-igazgató

3.

861 4.

Be., szev., vagy nem szev. és ff. mszv., vagy fõiskolai könyvtárosi, közmûvelõdési v., és legalább 5 év szgy.

ÁEI: a Pehi-t követõen azonnal. A magasabb vezetõi állás 5 évre szól. Csatolandó: b., sz. ön., om., sz. vpr., szgy. igazolás. A pályázatokat zárt borítékban „Pályázat a Városi Könyvtár és Mûvelõdési Központ igazgatói állására” felirattal kell benyújtani. Pc: Szabó Lajos polgármester 5130 Jászapáti, Velemi Endre út 2. f: Szabó Lajos polgármester személyesen, illetve telefonon: (57) 441-076

Szev., vagy nem szev. és ff. mszv., fõiskolai könyvtárosi, közmûvelõdési k., és legalább 5 év szgy., továbbá kiemelkedõ sz. vagy tt., be.

ÁEI: 2007. szeptember 1-jétõl 2012. augusztus 31-ig. A megbízás 5 évre szól. Ill: alap + vp. Csatolandó: om., részletes sz. ön., részletes sz. vpr., b. Pc: Lenti Város Polgármesteri Hivatal 8960 Lenti, Zrínyi Miklós u. 4. f: titkársági csoportvezetõnél személyesen, vagy tel.: (92) 553-924 ÁEI: 2007. augusztus 1. A megbízás 5 évre szól. Csatolandó: sz. ön., vpr., om., b. vezetõi sz. helyzetelemzésre épülõ fejlesztési elképzelések Pc: Lepsény nagyközség polgármestere 8132 Lepsény, Fõ u. 74. f: Tel: (22) 437-002 ÁEI: 2007. november 1. A megbízás 5 évre szól. om., fényképpel ellátott sz. ön., vpr., sz. helyzetelemzésre épülõ fejlesztési elképzelések, b. A pályázatot zárt borítékban „Könyvtárigazgató” jeligével ellátva kell beküldeni. Pc: Paizs József polgármester 7900 Szigetvár,

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselõ-testülete 8132 Lepsény, Fõ u. 74.

Petõfi Sándor Mûvelõdési Ház, Könyvtár és Falumúzeum igazgató részben önálló költségvetési intézmény

Szakirányú v., és szgy.

Szigetvár Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete

Szigetvár Város Önkormányzata Városi Könyvtár igazgató 7900 Szigetvár, Mártírok u. 1.

Szfv., vagy nem szfv., és ff. mszv., 5 év szgy. Elõny: középfokú nyelvvizsga, tt. igazolása, oktatási-közmûvelõdési intézményben szerzett vgy.

862


Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 8200 Veszprém, Vár u. 12.

2.

Megyei múzeumigazgató-helyettes

12. szám

3.

Szev., kiemelkedõ sz. és tt., má., be., 10 év szgy., vgy., idegennyelv-ismeret

4.

Zrínyi tér 1. Tel: (73) 514-300 f: Csökliné dr. Valler Mária aljegyzõ Tel.: (73) 514-308 ÁEI: 2007. szeptember 16. Ill: alap + pótlék, egyéb Csatolandó: részletes sz. ön., om., részletes sz. vpr., publikációs jegyzék, b., av. Pc: Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság Titkársága 8200 Veszprém, Vár u. 12. Tel.: (88) 564-310

A közlöny zárása után érkezett közlemények Pályázati felhívás kulturális intézmények vezetõi és más közalkalmazotti állásaira A pályázatot meghirdetõ szerv

Meghirdetett munkahely

Képesítési és egyéb feltételek

Juttatások (Ft), illetmény, pótlék, egyéb

1.

2.

3.

4.

A megbízás 5 évre szól. Csatolandó: vpr., om., b. Pc: postai úton, vagy személyesen Ónody Miklós polgármester 2465 Ráckeresztúr, Hõsök tere 20. Tel.: (25) 517-900 ÁEI: 2007. július 1-tõl, 2012. június 30. Csatolandó: b., sz. ön., vpr., om., szgy. igazolása. Pc: Békés Város Polgármesteri Hivatal 5630 Békés, Petõfi u. 2.

Ráckeresztúr Község Önkormányzat Képviselõtestülete

Wass Albert Községi Könyvtár igazgató

szev., vagy fõiskolai f., legalább 5 év szgy., má, be.

Békés Város Képviselõ-testülete 5630 Békés, Petõfi u. 2.

Békés Városi Kulturális Központ 5630 Békés, Jantyik u. 21–25. igazgató

közmûvelõdési ff. v. és szakképesítés, 5 év szgy.

12. szám


863

Pályázati felhívás oktatási-kulturális szakdiplomata álláshelyek betöltésére Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) a Külügyminisztériummal egyetértésben pályázatot hirdet a Magyar Köztársaság Pekingi, Sanghaji, Tel-Avivi, Belgrádi és Zágrábi külképviseletén létesítendõ oktatási-kulturális szakdiplomata posztok – elõreláthatólag 4 éves idõtartamú – betöltésére. Az oktatási-kulturális szakdiplomata a külszolgálatát a Külügyminisztérium állományában, az állomáshelyén a nagykövet/fõkonzul általános-diplomáciai irányításával, diplomata munkakörben teljesíti. Szakmai irányítását az OKM látja el, feladatai alaputasításban kerülnek meghatározásra. Az oktatási-kulturális szakdiplomaták feladatai: • a fogadó ország oktatási és kulturális piacának feltérképezése, • a fogadó országban élõ magyar közösséggel történõ kulturális kapcsolattartás, • a fogadó ország illetékes szakirányú hivatalos szerveivel való kapcsolattartás, • intézményközi kapcsolatok építésének, közös projektek megvalósulásának elõsegítése, • magyar kulturális produkciók külföldi bemutatásának szervezésében való közremûködés, • a magyar kultúra értékeinek fogadó országba történõ közvetítésének elõsegítése, • kapcsolattartás a fogadó ország felsõoktatási intézményeiben mûködõ magyar lektorral, a magyar nyelvi/irodalmi tanszékek oktatóival és hallgatóival, • a fogadó ország hungarológusaival való kapcsolatfelvétel és a kapcsolatok ápolása, • a fogadó ország kulturális értékeinek Magyarországra történõ közvetítésében való részvétel, • oktatási és kulturális vásárokon való magyar megjelenés koordinálása, • költségtérítéses hallgatók toborzásával kapcsolatos információközvetítõi feladatok, • magyar állami ösztöndíjasokkal kapcsolatos feladatok ellátása, • oktatói és hallgatói csereprogramok elõkészítésében való közremûködés, • oktatási, kulturális delegációk küldésével és fogadásával kapcsolatos feladatok, • vonatkozó nemzetközi megállapodások, munkatervek elõkészítésében való részvétel, • a 104/2003. (VII.18) Korm. rendeletben meghatározott kötelezõ feladatok. Alkalmazási feltételek: • a 104/2003. (VII.18.) Korm. rendelet 16. §-ban meghatározott alkalmazási feltételek, • a 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 98. pontja szerinti képesítési elõírásoknak megfelelõ felsõfokú végzettség, • külpolitikai felkészültség, jó tárgyalókészség, • kiváló kommunikációs készség, • „B” típusú jogosítvány és gépjármûvezetõi gyakorlat, • felhasználói szintû számítógépes ismeretek, • „C” típusú felsõfokú állami – vagy jogszabály által azzal egyenértékûvé nyilvánított – nyelvvizsga, tárgyalóképes szakmai nyelvismeret az alább felsorolt nyelvek valamelyikébõl o Peking, Sanghaj: angol vagy kínai, o Tel-Aviv: angol vagy héber, o Belgrád: angol vagy szerb vagy orosz, o Zágráb esetében: angol vagy horvát vagy szerb, • pszichikai alkalmasság, • a külügyi szakmai alapvizsga legalább „megfelelt” eredménnyel történõ letétele. A pályázatok elbírálásánál elõnyt jelent: • az oktatás ill. kultúra területen korábban szerzett ismeret és gyakorlat, • nemzetközi oktatási-kulturális együttmûködési tapasztalat, • a fogadó országgal korábban folytatott oktatási-kulturális együttmûködési tapasztalat, • az oktatási-kulturális szakigazgatás területén szerzett tapasztalat, • közigazgatási alap és/vagy szakvizsga megléte, • diplomáciai, szakdiplomáciai tanulmányok, publikációk • további nyelvek ismerete.


864

12. szám

A beküldött pályázati anyagnak tartalmaznia kell 3 példányban: • a megpályázott állomáshely(ek) nevét prioritási sorrendben, • magyar nyelvû európai formátumú fényképes önéletrajzot (http://europass.cedefop.europa.eu/instruments/cv/ step0.do) • a végzettséget tanúsító, nyelvismeretet igazoló okiratok másolatát, • 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, • gépjármû-vezetõi engedély másolatát, • nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a pályázó a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény valamint a 104/2003 (VII.18.) Korm. rendelet vonatkozó elõírásait megismerte. A külszolgálat várható kezdõ idõpontja: • Peking és Sanghaj esetében: 2007. szeptember 1. • Tel-Aviv esetében: 2007. november 1. • Belgrád esetében: 2007. december 1. • Zágráb esetében: 2008. január 1. A szakdiplomata személyére az oktatási és kulturális miniszter tesz javaslatot a külügyminiszternek. A külügyminiszter egyetértése esetén az OKM a kiválasztott személyt – a külügyi-diplomáciai felkészülés és a külszolgálat idejére – a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény szerinti határozott idõre a Külügy-minisztérium állományába áthelyezi. Mivel a munkakör fontos és bizalmas, a külszolgálat megkezdésére csak a nemzetbiztonsági ellenõrzés lefolytatását követõen, a köztisztviselõk tartós külszolgálatáról szóló 104/2003. (VII.18.) Korm. rendelet rendelkezései szerint szakdiplomata státuszban kerül sor. A munkakör ellátója vagyonnyilatkozat tételére kötelezett; javadalmazása a vonatkozó, hatályos jogszabályok szerinti. A pályázatot „Oktatási-kulturális szakdiplomata pályázat” megjelöléssel, zárt borítékban, a kiírásnak a Kulturális Közlönyben való megjelenéstõl számított 30 napon belül az OKM Közszolgálati Fõosztályára (1055 Budapest, Szalay utca. 10–14.) kell benyújtani. További felvilágosítás az OKM Kulturális és Oktatatási Szakdiplomáciai Fõosztályán kérhetõ személyesen vagy a 473-7511 telefonszámon. Dr. Hiller István s. k., oktatási miniszter

Pályázati felhívás a Magyar Távirati Iroda zártkörûen mûködõ részvénytársaság elnöki tisztségére A Magyar Távirati Iroda Zrt. (a továbbiakban: MTI) Tulajdonosi Tanácsadó Testülete (a továbbiakban: TTT) a nemzeti hírügynökségrõl szóló 1996. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban Nht.), illetve az Országgyûlés 70/1997. (VII. 15.) OGy határozata és az annak mellékletébe foglalt alapító okirat alapján pályázatot ír ki az MTI Zrt. elnöki tisztségére I. Az elnök feladatai és jogviszonyának keretei 1. Az elnöki feladatok ellátásának keretei Az elnök feladata az MTI-nek a NhL és alapító okirat, illetve a gazdasági társaságokról szóló hatályos törvény (továbbiakban: Gt.) keretei között, az azokban megfogalmazott céloknak és feladatoknak megfelelõen a társaság egyszemélyi felelõs vezetése. A nyilvános pályázat elbírálását követõen a TTT a miniszterelnök elé terjeszti az MTI elnökére vonatkozó javaslatát, és a miniszterelnök döntése alapján a köztársasági elnök nevezi ki a részvénytársaság elnökét. Megbízása 5 évre szól, melynek lejárta után egy ízben ismételten pályázatot nyújthat be. Az MTI elnökének megbízatására és a megbízatás megszûnésére vonatkozó feltételeket az Nht. 6–7. § tartalmazza. Az elnök köteles a TTT által elfogadott pályázatának megfelelõen irányítani az MTI tevékenységét. A TTT folyamatosan ellenõrzi és az évenkénti beszámoltatás keretében értékeli az elnöki pályázatban foglalt célok megvalósítását. Az elnök az éves beszámoló keretében minden év május 31-ig aktualizálhatja és konkretizálhatja pályázatát, amelyet a TTT-nek kell elfogadásra beterjesztenie. Az aktualizált pályázat csak akkor lesz a késõbbiekben az értékelés alapja, amennyiben azt a TTT elfogadja.

12. szám


865

A társaság elnöke évente írásban beszámol az Országgyûlésnek az MTI tevékenységérõl, amelynek keretében sor kerül a mérleg- és eredménykimutatás jóváhagyására, valamint a nyereség felosztására. 2. Az elnök jogállása Az MTI-nél igazgatóság nem mûködik, az MTI ügyvezetését az elnök látja el. Az elnök gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a Gt. a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal. Az elnök gyakorol minden olyan jogot, amelyet a zrt. alapító okirata, illetve a társaság szervezeti és mûködési szabályzata nem utal más szerv vagy személy kizárólagos hatáskörébe. Az elnök önállóan jegyzi a társaságot személyesen képviseli a zrt.-t harmadik személyekkel szemben, a bíróságon és más hatóság elõtt, kialakítja és irányítja a zrt. munkaszervezetét, gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az elnök felel azért, hogy az MTI Zrt. mint a tömegtájékoztatásban közvetve részt vevõ nemzeti, közszolgálati intézmény minden tekintetben rendeltetésszerûen és szabályszerûen mûködjék. Az elnök a feladatait a vezetõ tisztségviselõktõl általában elvárható gondossággal köteles ellátni. Elõírt kötelezettségei megszegésével az MTI-nek okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel. Az elnök feladatait megbízási jogviszony alapján látja el. A megbízási szerzõdést 5 év határozott idõre a TTT köti meg az elnökkel. A szerzõdés tartalmazza az elnök feladatait és díjazását, összhangban az idézett jogszabályokban lefektetett célokkal és elõírásokkal, valamint a pályázatában foglaltakkal.

II. Pályázati feltételek – magyar állampolgárság, – büntetlen elõélet, – felsõfokú végzettség, – legalább egy nyugati világnyelv tárgyalási szintû ismerete, – legalább 5 éves szakmai gyakorlat a felsorolt területek egyikén: média, tájékoztatás, kultúra, tudományos kutatás, továbbá ezekkel összefüggõ jogi, igazgatási, mûszaki, gazdasági területek, – legalább 3 éves vezetõi gyakorlat, – összeférhetetlenségi okok hiánya. [Az elnöki pályázattal összeférhetetlen feltételeket a Nht. 6. § (4) bekezdése tartalmazza.] A pályázat elbírálásánál elõnyt jelent a magas színvonalú hírügynökségi gyakorlat, további nyelvismeret, menedzseri tapasztalat. Érvénytelen az a pályázat, amelynek adatai szerint a pályázó nem felel meg a felsorolt kötelezõ pályázati feltételeknek, illetve amelyhez a pályázó nem vagy nem teljeskörûen csatolta az V. pontban szereplõ kötelezõen benyújtandó iratokat. A pályázat benyújtásának feltétele a pályázati csomag megvásárlása, melynek ellenértéke 25 000 Ft.

III. A pályázóknak járó információk és a pályázat nyilvánossága A pályázathoz a TTT minden pályázó számára hozzáférhetõ információs anyagokat nyújt, illetve lehetõséget teremt arra, hogy a pályázók szóbeli kérdéseikre egy alkalommal, 2007. július 5-én 17 órakor az MTI helyiségében megtartandó tájékoztató keretében választ kapjanak. A pályázat nyilvános, a pályázók nevét a TTT nyilvánosságra hozza.

IV. A pályázat tartalma 1. a) A pályázó ismertesse elképzeléseit a következõkkel kapcsolatban: – az Nht. 2. §-ban foglalt feladatok teljesítése, a nemzeti hírügynökség közszolgálati feladatainak ellátása, – a rendszeres, tényszerû, pártatlan és kiegyensúlyozott tájékoztatás biztosítása, – a határon túli magyarokról szóló tájékoztatás biztosítása, – a közszolgálati médiumokkal való együttmûködés, – a szerkesztõk, újságírók felelõségi rendszerének mûködése, az etikai és szakmai normák érvényesülése. b) A pályázó ismertesse szakmai, gazdasági, mûszaki fejlesztési elképzeléseit az MTI jelenlegi gyakorlatának fényében, különösen a következõ kérdésekben:

866


12. szám

– híradási célkitûzések, – a bel- és külföldi tudósítói hálózat mûködtetése, – az adatbanki funkciók és a fotóarchívum mûködése, – piacfejlesztés, az MTI szolgáltatásainak bõvítése, különös tekintettel az internet jelentette változásokra, – a költségvetési támogatás és a saját bevételek aránya, – létszáma- és humánpolitikai célkitûzések. 2. A pályázók az általuk legfontosabbnak tartott változásokról fejtsék ki terveiket. 3. A pályázó megjelölheti díjazási igényét is. 4. A pályázat terjedelme legfeljebb 25 gépelt oldal, a mellékletekkel együtt.

V. A pályázathoz kötelezõen benyújtandó iratok – részletes szakmai önéletrajz, – végzettséget igazoló okirat hiteles másolata, – 30 napnál nem régebbi keltezésû hatósági erkölcsi bizonyítvány, – nyilatkozat arról, hogy az Nht. 6. § (2) bekezdésében, valamint az Nht. 8. §-ában írott összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn, illetve a pályázat sikere esetén azokat a tevékenység megkezdése elõtt megszünteti (ez esetben a nyilatkozatban meg kell jelölni az összeférhetetlenségi okot vagy okokat), – az 5 év szakmai gyakorlat igazolása, – nyelvtudást igazoló okirat (amennyiben a pályázó ezzel rendelkezik), – személyazonosságot igazoló okirat másolata.

VI. A pályázat benyújtása és elbírálása A pályázat beadási határideje 2007. augusztus 31., 12 óra. A pályázatot a mellékletekkel együtt 10 példányban kell benyújtani a Magyar Távirati Iroda Zrt. székhelyén (Budapest I., Naphegy tér 8.), a Tulajdonosi Tanácsadó Testület titkárságán. A pályázatok felbontása 2007. augusztus 31-én 14 órakor az MTI Tulajdonosi Tanácsadó Testületének tanácskozótermében, közjegyzõ jelenlétében történik. A pályázatokat a TTT 2007. október 1-jéig értékeli és meghozza a végsõ döntést. A pályázókat a TTT személyesen is meghallgathatja, a szóbeli meghallgatáson elhangzottak alapján a pályázó kiegészítést fûzhet a pályázatához a meghallgatást követõ egy héten belül. A TTT a kötelezõ feltételek mellett elsõsorban a pályázatot, annak tartalmát, realitását értékeli, másodsorban a pályázó szakmai pályafutását, harmadsorban a pályázati feltételek között elõnyként felsorolt szempontokat. A TTT a döntést követõen a pályázókat nyolc napon belül személyre szólóan értesíti. A pályázók a részvénytársaság mûködésére vonatkozó javaslatok elkészítéséhez szükséges pályázati csomagot a pályázat kihirdetését követõen a TTT titkárságán vehetik át. A TTT fenntartja magának a jogot, hogy a pályázati eljárást megfelelõ pályázatok hiánya esetén eredménytelennek nyilvánítsa. Ez esetben az elbírálást követõ 15 napon belül ismételten pályázatot ír ki. Az új pályázat elbírálására az Nht. vonatkozó rendelkezései az irányadók. Az új pályázat eredményérõl a TTT az Nht.-ben írott határidõ leteltét követõen értesíti a pályázókat. Budapest 2007. június 15.

12. szám


867

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette

Bócz Endre Büntetõeljárási jogunk kalandjai Sikerek, zátonyok és vargabetûk címû könyvét. Az olvasó olyan tudományos munkát tart a kezében, amelynek legfõbb tárgya a büntetõeljárási jog, a büntetõeljárás és kisebb mértékben a kriminalisztika. Így jelenik meg a büntetõeljárási jog tudományának és kodifikációjának története is. Bócz Endre több síkon elemzi a büntetõeljárás tárgyköreit. Az egyik a kodifikáció- és tudománytörténeti aspektus. Ezen belül ismerteti az 1808. évi francia kódexek Európára kiterjedõ hatásait, ideértve az 1896. évi magyar Bûnvádi Perrendtartást is. A munka külön érdekessége és értéke a nálunk úgyszólván ismeretlen cári orosz kodifikálás történetének, az 1864. évi kódexnek és elõzményeinek bemutatása. A mû másik kiterjedt tárgykörét a nyomozás adja. A szerzõ rámutat itt olyan jelenségekre, amelyeknek ritkán jártunk utána a jogi elemzés során. Ilyenek pl. a nyomozásról mint a büntetõeljárás önálló szakaszáról vallott nézetek, illetõleg az azt kifejezõ intézmények. A szerzõ az ügyész, a közvádló szerepkörébe szõve foglalkozik a bizonyítás kérdéseivel. Itt elsõsorban a fogalmak – mint a „bizonyítás”, „történés”, „tény”, „felderítés” – tisztázására törekszik. Nem mulasztja el szóvá tenni a bûnügyi technika jelentõségét, a bizonyításban vitt fejlesztõ szerepét és a kriminalisztikai képzés hiányosságait. Figyelmet szentel a nyomozásbeli tényfeltárás (bizonyítás) terjedelmének. Felhívja a figyelmet a nyomozási, vizsgálati szakaszban fenyegetõ egyoldalúság veszélyeire, fõként arra, hogy az ezt követõ döntés befolyásolására alkalmas. Az olvasó természetesen maga dönti el, mit tart a bemutatott mûbõl a legtanulságosabbnak. A kötet 224 oldal terjedelmû, ára 3990 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Bócz Endre Büntetõeljárási jogunk kalandjai Sikerek, zátonyok és vargabetûk címû, 224 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 3990 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): .............................................................................................................................................. Utca, házszám: .................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ......................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

868


12. szám

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette Kondorosi Ferenc–Uttó György–Visegrády Antal

A bírói etika és a tisztességes eljárás címû könyvét A könyvhöz elõszót dr. Lomnici Zoltán, a Legfelsõbb Bíróság, illetve az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke írt, melyben a következõ szavakkal ajánlja a kötetet: „Az olvasó kezébe olyan könyv (tankönyv, szakmai háttéranyag) kerül, amely tudományos igényességgel és a gyakorlati alkalmazhatóság szándékával mutatja be a bírói etika szakmai-morális alapjait. A kötet jelentõs nemzetközi kitekintést nyújt, amikor más országok gyakorlatának, szabályozásának feltárását is vállalja. A tapasztalt és a tárgykör nemzetközi összefüggéseit is jól ismerõ szerzõk – helyeselhetõ módon – abból indultak ki, hogy a bírák etikus magatartása és eljárása az eljárások részvevõi – a peres felek, a vádló, a védõ, a jogi képviselõ, a büntetõügyekben a vádlott – számára garanciális jelentõségû, mert megteremti/megadja az eljárás minõségét is. A szerzõk a bírói etika érvényesülését is vizsgálták a peres eljárás másik minõségi követelményének, a fair eljárás igényének megvalósulásával összefüggésben. A tisztességes eljárás napjainkban nemzetközi jogi, alkotmányos és morális követelményt is jelent, amelynek tartalma az Emberi Jogok Európai Bírósága és – egyre inkább – az Európai Bíróság esetjogából ismerhetõ meg. A kötet számos jogeset bemutatásával szolgálja a hazai jogi kultúra színvonalának emelését, a tiszta, demokratikus közállapotok, a bírák és a bíróságok tekintélye megóvását. A könyv fontos tananyag a bírák, ügyészek, ügyvédek számára, de különös haszonnal forgathatják gyakorló politikusok, a tudományos élet képviselõi, a média munkatársai és mindenki, aki felelõsséget érez a hazai jogállam, a jogrend minõségéért.” A kötet 184 oldal terjedelmû, ára 3381 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Kondorosi Ferenc–Uttó György–Visegrády Antal

A bírói etika és a tisztességes eljárás címû, 184 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 3381 forint áfával) ......... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): .............................................................................................................................................. Utca, házszám: .................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ......................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


12. szám


A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette dr. Oros Paulina fordításában Marta Sgubin

Jacqueline Kennedy szakácsnõje voltam címû könyvét A szerzõ huszonöt év alatt szinte tagjává vált a Kennedy családnak, akik leginkább mégis a fõzõtudományát becsülték. Ez a könyv a legemlékezetesebb eseményeken feltálalt fogások receptjeivel lepi meg az olvasót, miközben kedves történetei rendhagyó memoárként a család mindennapjaiba is betekintést adnak, kellemes kikapcsolódást kínálva mindenkinek, aki érdeklõdik hírességek élete és szokásai iránt. A kötet 224 oldal terjedelmû, ára 4200 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. szám (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

Marta Sgubin

Jacqueline Kennedy szakácsnõje voltam címû, 224 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 4200 forint áfával) ......... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): ............................................................................... ............................. Utca, házszám: .................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ......................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


869

870


12. szám

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó kiadásában – a Kreátor Info Kft. szervezésében – megjelent a

„Helyi önkormányzati rendeletalkotás és jogalkalmazás az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntéseinek tükrében” címû kiadvány A két kötetbõl álló kiadvány célja, hogy az egyes részterületeket sorra véve bemutassa, hogy melyek azok a leggyakoribb hibák, amelyeket a helyi önkormányzatok a rendeleteik megalkotásánál elkövetnek, mégpedig a jelentõsebb alkotmánybírósági határozatok tükrében. Mindezen túl egy önálló kötet tartalmazza az Európai Bíróság azon ítéleteit, amelyekben helyi vagy regionális önkormányzatok, illetve helyi vagy regionális hatóságok voltak érintettek, vagy ellenük folyt az eljárás. E kiadvány olyan fontos információk gyûjteménye, melyet a helyi önkormányzatok felhasználhatnak majd a helyi jogalkotás elõkészítésénél. A „Helyi önkormányzati rendeletalkotás és jogalkalmazás az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntéseinek tükrében” címû könyvben tematikus sorrendben kerül rendszerezésre az egyes témakörök szempontjából fontos AB határozatok rövid, kivonatolt tartalma, amely minden jegyzõ és helyi döntéshozó számára – az önkormányzati rendeletalkotáshoz – szükséges és elengedhetetlen jogforrás. E mellett az egyes önkormányzati rendeletalkotási tárgykörökre vonatkozóan az önkormányzati rendeletalkotásra felhatalmazást adó hatályos jogszabályok, az egyes rendeletek fõbb tartalmi elemeinek és ezen elemekhez kapcsolódó AB döntések ismertetésére is sor kerül. Az AB határozatok lényegi kérdéseinek felvázolása mellett a megsemmisített rendeletek, szakaszok helyett helyes megoldásokra is utal a kiadvány a célból, hogy segítséget nyújtson a jegyzõ számára a helyi jogalkotási problémák megoldásához. A kötet fõ gerincét alkotják a következõ önkormányzati témákban alkotott alkotmánybírósági döntések: a helyi jogalkotás általános kérdései és a jogi alapelvek érvényesülése az önkormányzati rendeletekben, a helyi adó, a hatósági ár, a szociális támogatások, gyermekvédelmi ellátások, lakás- és helyiséggazdálkodás, hulladékgazdálkodás, állattartás, közterület-használat, vásárok és piacok rendje, építésügy, önkormányzati vagyon, költségvetés, útépítési és közmûépítési díj, az önkormányzat szervezete és mûködése. Külön érdekessége a kiadványnak, hogy a szerzõk olyan alkotmánybírósági határozatokat is bemutatnak, amelyek idõközben a magyar jogszabályok módosítása, illetve a közösségi jognak való megfelelés okán nem alkalmazhatók, ezzel ugyanis elkerülhetõ, hogy adott esetben a jogalkotó olyan határozatra hivatkozzon a szabályozás során, amely okafogyottá vált. Magyarország uniós csatlakozása óta kiemelt jelentõsége van a közösségi elõírások betartásának is mind a helyi önkormányzati rendeletek alkotása, mind pedig a helyi önkormányzatok törvényes mûködésének biztosítása során. Így a kiadvány az Európai Bíróság ítéleteinek rövid ismertetése mellett az adott helyzetben alkalmazandó közösségi jogszabály hivatkozását, a helyes értelmezést és a követendõ magatartást is tartalmazza. Más tagállamok önkormányzatainak negatív tapasztalatai nagy segítségül szolgálhatnak a jegyzõk számára a közösségi jogszabályok helyes alkalmazásához és a közösségi jogsértések elkerüléséhez.

12. szám


A „Helyi önkormányzati rendeletalkotás és jogalkalmazás az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntéseinek tükrében” címû kötet szerzõi a magyar önkormányzati rendszer és az Európai Unió joganyagának kiváló ismerõi: Dr. Gyergyák Ferenc fõtanácsadó (Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága) Dr. Orova Márta fõosztályvezetõ-helyettes (ÖTM, Közigazgatási Hivatali, Jegyzõi és Hatósági Fõosztály) Sárközyné dr. Szabó Piroska, jegyzõ Dr. Zöld-Nagy Viktória közigazgatási jogász (ÖTM, Közigazgatási Hivatali, Jegyzõi és Hatósági Fõosztály) A Magyar Hivatalos Közlönykiadó a „Helyi önkormányzati rendeletalkotás és jogalkalmazás az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntéseinek tükrében” címû kiadványt ajánlja az ország valamennyi jegyzõjének, körjegyzõjének, fõjegyzõjének, a polgármestereknek, megyei közgyûlési elnököknek, a képviselõ-testületek tagjainak, valamint a helyi jogalkotás elõkészítésében részt vevõ hivatali munkatársaknak. A 384 oldalterjedelmû kiadvány ára: 3948 Ft áfával Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. ..........................................................................................................................................................

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a „Helyi önkormányzati rendeletalkotás és jogalkalmazás az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntéseinek tükrében” címû kiadványt (ára: 3948 Ft + postaköltség), ..................... példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre:

A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ....................................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ......................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutalom. Keltezés: ………………………………………

……………………………………… cégszerû aláírás

871


9 771419 326074

07012

872

12. szám

KULTURÁLIS KÖZLÖNY Az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapja. A szerkesztésért felelõs: Mátyásné dr. Patócs Andrea. A szerkesztõség címe: 1055 Budapest, Szalay u. 10–14. Telefon: 473-7444. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.; www.mhk.hu). Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Fáma Rt. közremûködésével. Telefon: 266-6567. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.; 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). 2007. évi éves elõfizetési díj: 18 900 Ft áfával. Egy példány ára: 798 Ft áfával. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN 1419-3264 Formakészítés: Sprint Kft. 07.2217 – Nyomta a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.

KÖZLEMÉNYEK. LI. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM Ára: 798 Ft JÚNIUS 29. TARTALOM

Recommend Documents