JOGSZABÁLYOK. LI. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Ára: 798 Ft MÁJUS 14. TARTALOM

LI. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM

Ára: 798 Ft

2007. MÁJUS 14.

TARTALOM oldal JOGSZABÁLYOK 2007. évi XXIII. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23/2007. (IV. 2.) OKM rendelet a mozgóképszakmai és a sajtónyilvántartási hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszámának módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24/2007. (IV. 2.) OKM rendelet a közoktatás minõségbiztosításáról és minõségfejlesztésérõl szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . HATÁROZATOK 1023/2007. (IV. 5.) Korm. határozat a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiájáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1026/2007. (IV. 11.) Korm. határozat a közigazgatási informatikai feladatok kormányzati koordinációjáról . . . . . . . .

oldal KÖZLEMÉNYEK

577

580

580

593 593

JOGSZABÁLYOK 2007. évi XXIII. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról* 1. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 4. §-a a következõ f)–h) pontokkal egészül ki: [E törvény alkalmazásában] „f) közszolgáltatás: fa) minden közhatalmi tevékenység – ideértve a hatósági, kormányzati és minden egyéb közigazgatási, valamint igaz-

* A törvényt az Országgyûlés a 2007. március 19-i ülésnapján fogadta el.

A FilmJus Filmszerzõk és Elõállítók Szerzõi Jogvédõ Egyesületének jogdíjközleménye filmalkotások analóg vagy digitális hordozón (pl. videoCD, CD-R, CDi, DVD) többszörözött példányonkénti terjesztése után fizetendõ jogdíjakról és e felhasználások egyéb feltételeirõl . . . . . . A FilmJus Filmszerzõk és Elõállítók Szerzõi Jogvédõ Egyesületének jogdíjközleménye filmalkotások sugárzással, vezeték útján vagy más hasonló eszközzel vagy módon történõ nyilvánossághoz közvetítése, illetve egyes nyilvános elõadással történõ felhasználása után fizetendõ jogdíjakról és e felhasználások egyéb feltételeirõl . . . . . . Az ORTT közleményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pályázati felhívás kulturális intézmények vezetõi és más közalkalmazotti állásaira . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közlöny zárása után érkezett közlemények . . . . . . . . .

595

596 599 649 652

ságszolgáltatási tevékenységet –, továbbá az Országgyûlés, az Országgyûlésnek beszámolással tartozó szervek, az Alkotmánybíróság, az országgyûlési biztosok, az ügyészség, valamint a honvédelmi és rendvédelmi szervek által hatáskörük gyakorlása során kifejtett tevékenység, fb) az állam által fenntartott intézmény által nyújtott közszolgálati mûsorszolgáltatás, továbbá oktatási, közmûvelõdési, közgyûjteményi, kulturális, tudományos, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, sport-, ifjúsági, foglalkoztatási szolgáltatás, ellátás, illetve tevékenység, fc) a helyi és kisebbségi önkormányzat hatásköre gyakorlása során kifejtett minden tevékenység – ideértve különösen a hatósági és egyéb közigazgatási tevékenységet –, valamint a helyi és kisebbségi önkormányzat, a nem állami és egyházi fenntartó, illetõleg az általa fenntartott közfinanszírozásban részesülõ intézmény által nyújtott fb) szerinti szolgáltatás, ellátás, tevékenység, fd) minden ügyfélszolgálati rendszerben mûködtetett szolgáltató tevékenység, továbbá

578

KULTURÁLIS KÖZLÖNY

fe) minden olyan hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató tevékenység, amely település vagy településrész közellátását szolgálja, használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható; g) akadálymentesség: az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelõ épített környezet; h) egyenlõ esélyû hozzáférés: a közszolgáltatás egyenlõ eséllyel hozzáférhetõ akkor, ha igénybevétele – az igénybe vevõ állapotának megfelelõ önállósággal – mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhetõ és érzékelhetõ; továbbá az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthetõ, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerûen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetõk.” 2. § A Fot. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A kommunikációban jelentõsen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetõvé kell tenni a tájékozódás és a személyi segítés feltételeit.” 3. § A Fot. a következõ 7/A–7/B. §-sal és azokat megelõzõen a következõ alcímmel egészül ki: „Közszolgáltatásokhoz való egyenlõ esélyû hozzáférés 7/A. § (1) A fogyatékos személy számára az e törvényben meghatározottak szerint – figyelembe véve a különbözõ fogyatékossági csoportok eltérõ speciális szükségleteit – biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlõ esélyû hozzáférést. (2) A közszolgáltatások engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályok szerinti hatósági eljárás során az egyenlõ esélyû hozzáférés szempontjának érvényesülését biztosítani kell. 7/B. § (1) A 4. § fa)–fb) alpontjában meghatározott – 2007. április 1-jén már mûködõ – közszolgáltatások vonatkozásában az egyenlõ esélyû hozzáférés megvalósításának határideje 2010. december 31. (2) A 4. § fc) alpontja szerinti – 2007. április 1-jén már mûködõ – közszolgáltatások esetében az egyenlõ esélyû hozzáférés megvalósításának követelményét a mellékletben rögzített évenkénti ütemezés szerint kell végrehajtani. (3) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 88. §-ának (1) bekezdése alapján elkészített fõvárosi, megyei fejlesztési tervben meg kell határozni, hogy a helyi önkormányzat által nyújtott közszolgáltatások esetén milyen módon kell megvalósítani az egyenlõ esélyû hozzáférés feltételeit. Ennek elkészítése során figyelembe kell venni a Kt. 85. §-ának (4) bekezdésében meghatározott önkormányzati intézkedési tervben,

9. szám

valamint a Kt. 89/A. §-ának (5) bekezdésében meghatározott többcélú kistérségi társulási intézkedési tervben foglaltakat. A mellékletben meghatározottakat a fõvárosi, megyei fejlesztési tervvel összhangban kell megvalósítani. (4) A 4. § fd)–fe) alpontja szerinti – 2007. április 1-jén már mûködõ – közszolgáltatások esetében az egyenlõ esélyû hozzáférést a közszolgáltatást nyújtó épület nyilvánosság számára nyitva álló részei tekintetében 2013. december 31-éig kell biztosítani. (5) A 4. § fa)–fc) alpontjában meghatározott közszolgáltatások egyenlõ esélyû hozzáférhetõvé tételének megteremtését az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló fejlesztések támogatják.” 4. § A Fot. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A fogyatékos személynek joga, hogy állapotának megfelelõen és életkorától függõen korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztõ felkészítésben, szakképzésben, felnõttképzésben, továbbá felsõoktatásban vegyen részt a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint.” 5. § A Fot. 25. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (2)–(6) bekezdés számozása (3)–(7) bekezdésre változik: „(2) A Tanács (1) bekezdés c)–g) pont szerinti tagja a fogyatékos személyek érdekeinek képviseletét ellátó feladatkörében nem folytathat a lobbitevékenységrõl szóló 2006. évi XLIX. törvény hatálya alá tartozó lobbitevékenységet.” 6. § A Fot. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A közlekedési rendszereknek, tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek, jelzõ- és tájékoztató berendezéseknek – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – fokozatosan, de legkésõbb 2010. január 1-jéig kell a 8. §-ban foglalt feltételeknek megfelelniük.” 7. § A Fot. az e törvény melléklete szerinti melléklettel egészül ki. Záró rendelkezések 8. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követõ hónap elsõ napján lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Fot. 29. §-ának (6) bekezdése hatályát veszti. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Fot. 26. §-a (4) bekezdésének második mondatában az „évente” szövegrész helyébe a „kétévente” szövegrész lép. Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

9. szám

Melléklet a 2007. évi XXIII. törvényhez „Melléklet az 1998. évi XXVI. törvényhez A közszolgáltatásokhoz való egyenlõ esélyû hozzáférés megvalósításának ütemezése az önkormányzatok, illetõleg önkormányzati feladatellátást biztosító egyes közszolgáltatások esetében 2008. december 31.

Az egyenlõ esélyû hozzáférés feltételeinek Kötelezettek megteremtésére kötelezett önkormányzatok száma egészségügyi és többcélú kistérségi társulások alapellátás

2 ezer fõ alatti település önkormányzata

2010. december 31.

2009. december 31. szociális alapellátás

óvoda

alapfokú iskola

középfokú iskola

gyermekvédelmi alapellátás

gyermekvédelmi szakellátás

szociális szakellátás

egészségügyi szakellátás

önkormányzati ügyfélszolgálat

1

1

2–5 ezer fõ közötti település önkormányzata

509

1

1

1

1

1


144

1

1

1

1

1


80

1

1

1

1

1

1


25

1

1

1

1

1

1

30 ezer fõ feletti település önkormányzata, ideértve a fõváros kerületeit is

61

1

1

1

1

1

1

megyei (fõvárosi) önkormányzat

20

1

1

1

1

1

1


2349

1

”

579

580


Az oktatási és kulturális miniszter 23/2007. (IV. 2.) OKM rendelete a mozgóképszakmai és a sajtónyilvántartási hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszámának módosításáról A mozgóképrõl szóló 2004. évi II. törvény 37. § (1) bekezdésében és (2) bekezdésének a) pontjában, valamint az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának d) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva, a pénzügyminiszter feladatés hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában megjelölt feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el:

1. § A Nemzeti Filmiroda szervezetének, mûködésének és eljárásának részletes szabályairól szóló 14/2004. (VI. 9.) NKÖM–PM együttes rendelet 21. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) Az Iroda eljárásaiért a díjakat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01461769-00000000 számú elõirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni. Az eljárási díjak befizetése során a „Filmiroda” megjelölést, a 11. § szerinti nyilvántartásba vételi eljárás során pedig a filmalkotás azonosítási számát is fel kell tüntetni.”

2. § Az „art” mozik minõsítésének, valamint a filmalkotások korhatár szerinti megjelölésének feltételeirõl szóló 24/2004. (XII. 8.) NKÖM rendelet 5. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) Az Iroda eljárásaiért a díjakat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01461769-00000000 számú elõirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni. Az eljárási díjak befizetése során a „Filmiroda” megjelölést is fel kell tüntetni.”

3. § Az idõszaki lapok nyilvántartásba vételéért és kezeléséért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjról szóló 20/2005. (VI. 16.) NKÖM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) A díjat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-0146176900000000 számú elõirányzat-felhasználási keretszámlájá-

9. szám

ra kell befizetni. A díj befizetése során a „Sajtónyilvántartás” megjelölést is fel kell tüntetni.”

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba. Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter

Az oktatási és kulturális miniszter 24/2007. (IV. 2.) OKM rendelete a közoktatás minõségbiztosításáról és minõségfejlesztésérõl szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet módosításáról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének c) pontjában és a Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló 1991. évi XXXI. törvény 7. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

1. § A közoktatás minõségbiztosításáról és minõségfejlesztésérõl szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) 1–2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § (1) A rendelet hatálya – fenntartótól függetlenül – kiterjed a) az óvodákra, b) az általános iskolákra, a szakiskolákra, a gimnáziumokra és szakközépiskolákra, az alapfokú mûvészetoktatási intézményekre (a továbbiakban együtt: iskola), c) a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai intézményekre, d) a diákotthonokra és kollégiumokra [a továbbiakban a)–d) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény], e) a közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményeire és a pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményekre, f) a többcélú közoktatási intézményekre (a továbbiakban az a)–f) pont alattiak együtt: közoktatási intézmény), g) a közoktatási feladatkörében eljáró Oktatási Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal),

9. szám


h) a Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Intézetre (a továbbiakban: Intézet). (2) E rendelet alkalmazásában gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai intézmény a fogyatékosság típusának megfelelõen létrehozott óvoda, általános iskola, középiskola, szakiskola, kollégium, továbbá a speciális szakiskola és készségfejlesztõ speciális szakiskola, illetve óvodai csoport, iskolai tagozat, osztály, csoport. 2. § A rendelet célja meghatározni a közoktatás minõségfejlesztési rendszere mûködésének elveit, továbbá megteremteni a minõségfejlesztésben nyújtott kiemelkedõ teljesítmények állami elismerésének lehetõségét.”

2. § Az R. 3. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Hivatal az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben és az e rendeletben meghatározottak szerint közremûködik a közoktatás minõségfejlesztési rendszere feladatainak végrehajtásában. (3) A közoktatás minõségfejlesztési rendszere feladatainak végrehajtásában közremûködik továbbá az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt országos pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény, szakképzés tekintetében az Intézet.”

3. § Az R. a következõ 5. §-sal egészül ki: „5. § A nevelési-oktatási intézménynek a minõségirányítási program végrehajtásának értékelése során vizsgálnia kell azt, hogy az intézményi minõségpolitika és a minõségfejlesztési rendszer betöltötte-e a célját. Vizsgálni és értékelni kell továbbá a nevelési-oktatatási intézmény eredményességét, így különösen a nevelési, illetve pedagógiai programban megfogalmazottak teljesülését, az intézményi nevelési, tanítási és tanulásirányítási módszerek, az alkalmazott tankönyvek, taneszközök, fejlesztõ eszközök beválását, a teljesítményértékelés gyakorlatát, a szülõk, a tanulók elégedettségét.”

4. § Az R. a következõ 6–7. §-sal és a 6. §-t megelõzõen a következõ címmel egészül ki: „A közoktatás országos mérési feladatainak végrehajtása 6. § (1) Az országos mérési feladatok – tanév rendjében meghatározottak szerinti – végrehajtásában az iskolák, az iskolák vezetõi és pedagógusai kötelesek közremûködni.

581

(2) Az országos mérések lebonyolítása tanítási napokon, kötelezõ tanórai foglalkozások keretében történik. A mérésben részt vevõ pedagógus a mérés napjára esõ kötelezõ óráját a méréssel az adott napon összefüggõ feladatok végrehajtásával teljesíti. A mérésen való részvétel, illetve távolmaradás elbírálására a tanórai foglalkozáson való részvételre, illetve a tanórai foglalkozásokról való távolmaradásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) Az országos mérések idõpontját, az eljárással kapcsolatos feladatokat, határidõket évente a tanév rendjérõl szóló rendelet tartalmazza. A méréshez szükséges megfelelõ feltételek biztosítása az intézmény igazgatójának a felelõssége. (4) A mérések elõkészítéséhez az iskolák a tanév rendjérõl szóló rendeletben meghatározottak szerint szolgáltatnak adatot. (5) Az országos mérések keretében az érintett közoktatási intézmények elvégzik az adatfelvételt. A Hivatal a tanév rendjében meghatározottak szerint összegyûjti a feladatlapokat és a kérdõíveket, továbbá gondoskodik azok feldolgozásáról. A Hivatal elõállítja az országos mutatókat és az elemzés szempontjából releváns részminták alapstatisztikáit, valamint azokat az összevont mutatókat, amelyek alapján az iskola összehasonlíthatja teljesítményét az országos mutatókkal és a hasonló helyzetû intézmények statisztikai jellemzõivel. 7. § (1) Az országos mérés 6., 8. és 10. évfolyamra vonatkozó tartalmi keretét a 2. számú melléklet tartalmazza. (2) A Hivatal a közoktatásról szóló törvény 99. §-ának (7) bekezdése alapján akkor hívja fel a) az iskola fenntartójának figyelmét arra, hogy kezdeményeznie kell az általa fenntartott iskolában az intézkedési terv elkészítését, ha az adott évben elvégzett mérések központilag feldolgozott eredményei alapján a felmért évfolyamok vonatkozásában az iskola bármely telephelyére – és a 10. évfolyamon bármely képzési típusra – járó tanulók nem érték el az elõírt minimumot. Az elõírt minimum e rendelet alkalmazásában azt jelenti, hogy a központilag feldolgozott eredmények alapján a felmért évfolyamokra meghatározott 1. képességszintet a tanulók legalább fele nem érte el szövegértésbõl és legalább huszonöt százaléka nem érte el matematikából, b) az iskola fenntartóját arra, hogy készítsen intézkedési tervet és nyújtsa be jóváhagyásra, ha az a) pontban meghatározott felhívást követõ évben elvégzett mérések során az általa fenntartott iskolák a felmért évfolyamok vonatkozásában továbbra sem érik el az elõírt minimumot. (3) A képességszinteket az adott tanévben az országos mérések keretében felmért tanulók begyûjtött teljesítményértékei alapján kell meghatározni pedagógiai, méréselméleti és statisztikai számítások alapján. (4) A képességszinteket a tanév rendjérõl szóló rendelet – évente, az országos mérések lebonyolítása évének megjelölésével együtt – tartalmazza.”

582

KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. §

(1) Az R. 8. §-át megelõzõ cím helyébe a következõ cím lép: „A Közoktatási Értékelési Tanács” (2) Az R. a következõ 8. §-sal egészül ki: „8. § (1) A közoktatás országos mérési feladatainak végrehajtását a Közoktatási Értékelési Tanács, az oktatási és kulturális miniszter tudományos tanácsadó testülete segíti. A Közoktatási Értékelési Tanács elnökét és öt tagját az oktatási és kulturális miniszter kéri fel a pedagógiai értékelés, a méréselmélet, az adatfelvétel és adatelemzés, a tartalmi keretek kialakítása és az értékelési programok lebonyolítása terén tudományos, kutatói, fejlesztõi, oktatói és alkalmazó tapasztalatokkal, hazai és nemzetközi elismertséggel rendelkezõ szakemberek közül. A Közoktatási Értékelési Tanács tagjai közé egy-egy tagot delegálhat az Országos Köznevelési Tanács, a Közoktatás-politikai Tanács és az Oszágos Kisebbségi Bizottság. (2) A Közoktatási Értékelési Tanács tagjainak száma legfeljebb kilenc, megbízatásuk öt évre szól. A Közoktatási Értékelési Tanács elfogadja a mûködési szabályzatát, amely az oktatási és kulturális miniszter jóváhagyásával válik érvényessé. (3) A Közoktatási Értékelési Tanács feladata, hogy javaslatot tegyen az oktatási és kulturális miniszter részére a közoktatás mérési, értékelési rendszere fejlesztési irányainak a kialakítására, így különösen az országos mérés, értékelés tartalmi keretének meghatározására, a képességszintek meghatározásának tudományos megalapozására, a nemzetközi tanulói teljesítményvizsgálatokban történõ magyar részvételre. (4) Adott tanév méréseihez kapcsolódó képességszintek kihirdetését megelõzõen az oktatási és kulturális miniszter beszerzi a Közoktatási Értékelési Tanács véleményét.”

6. § Az R. a 15. §-t követõen a következõ címmel és 15/A. §-sal egészül ki: „Kiváló Érettségiztetõ Vizsgahely kitüntetõ cím 15/A. § (1) Az oktatási és kulturális miniszter a Hivatal javaslata alapján „Kiváló Érettségiztetõ Vizsgahely” ki-

9. szám

tüntetõ címet adományozhat annak a középiskolának, amelyik a) a középszintû érettségi vizsgákat legalább három éven át magas színvonalon szervezte meg, b) vállalja, hogy az október–novemberi vizsgaidõszak feladataiban közremûködik, c) hosszú távra szóló – legalább tíz évre megkötött – szerzõdésben vállalja, hogy közremûködik legalább két érettségi tárgy emelt szintû vizsgájának megszervezésében. (2) Évente legfeljebb tíz kitüntetõ cím adományozható. A kitüntetõ cím adományozását az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni és a kitüntetõ címmel rendelkezõ középiskolák névsorát a Hivatal honlapján folyamatosan elérhetõvé kell tenni. (3) A kitüntetõ cím adományozása díszoklevél és kitüntetõ tábla átadásával történik. A kitüntetõ cím a középiskola hivatalos okiratain, a középiskola felvételi tájékoztatójában feltüntethetõ. (4) A kitüntetõ cím használatára a középiskola az adományozástól számított öt évig jogosult. A kitüntetõ cím többször is újra adományozható. (5) Az oktatási és kulturális miniszter a kitüntetõ címet visszavonhatja, ha az adományozás (1) bekezdésben meghatározott feltételeit nem tudja teljesíteni a középiskola.” 7. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. (2) Az e rendelet 4. §-ával megállapított R. 7. §-ának (4) bekezdése 2007. szeptember 1-jén lép hatályba. (3) Az R. – az e rendelet mellékletével kiadott – 2. számú melléklettel egészül ki, egyidejûleg az R. melléklete 1. számú mellékletre változik. (4) A rendelet hatálybalépésének napján az R. 15. § (2), (4), (5) és (10) bekezdésében az „oktatási miniszter” szöveg helyébe az „oktatási és kulturális miniszter”, a 15. § (6) bekezdésében az „oktatási miniszternek” szöveg helyébe „oktatási és kulturális miniszternek” szöveg lép. (5) A rendelet hatálybalépésének napján hatályát veszti az R. 16. §-ának (3) bekezdése, továbbá a közoktatás minõségbiztosításáról és minõségfejlesztésérõl szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet módosításáról szóló 1/2007. (I. 18.) OKM rendelet 3. §-ának (2) bekezdése. Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter


9. szám

583

Melléklet a 24/2007. (IV. 2.) OKM rendelethez „2. számú melléklet a 3/2002. (II. 15.) OM rendelethez Az országos mérés 6., 8. és 10. évfolyamra vonatkozó tartalmi kerete MATEMATIKA TESZT A mérés matematika tesztje fõként a mindennapi életben elõforduló, matematikai problémákra visszavezethetõ feladatokból áll. A felmérés ugyan figyelembe veszi a tanterveket, de nem az egyes évfolyamok követelményeit kéri számon. A tesztek olyan, többnyire életszerû szituációban megjelenített feladatokat tartalmaznak, amelyek megoldásához szükséges ismeretekkel elvileg már rendelkeznek a diákok. A kompetenciamérés matematika tesztje a diákok matematikai eszköztudását méri. A matematikai eszköztudás magában foglalja – az egyénnek azt a képességét, amelynek segítségével megérti és elemzi a matematika szerepét a valós világban; – a matematikai eszköztár készségszintû használatát; – az elsajátított matematikai tudás valós élethelyzetekben való alkalmazásának igényét és az erre való képességet; – a matematikai eszközök használatát a társadalmi kommunikációban és együttmûködésben az egyén életkorának megfelelõ szinten. A matematikai eszköztudás felmérésekor tehát elsõsorban a hétköznapi életben is elõforduló problémákra épülõ feladatokkal találkoznak a tanulók, és azokat meglévõ matematikai képességeik és az iskolában, valamint a mindennapokban szerzett készségeik segítségével kell megoldaniuk. Ilyen valós probléma lehet például a pénzügyek intézése, az utazás, a természeti jelenségek változását mutató adatsorok és ábrázolásuk értelmezése. A teszt összeállításának szempontjai A matematika teszt feladatait aszerint kell megkülönböztetni, hogy egyrészt a matematika mely tartalmi elemei jelennek meg a feladatban, másrészt milyen típusú gondolkodási mûveletek, kompetenciák segítségével oldható meg az adott probléma. A feladatokban felbukkanó matematikai tartalmi területek négy fõ csoportba sorolhatók. Ez a bontás különbözik a hagyományos tantervi felosztástól, de megfeleltethetõ annak. Minden tartalmi területhez különbözõ matematikai képességeket, készségeket, mûveleteket igénylõ, különbözõ nehézségû feladatok, alkalmazások tartoznak. A kompetenciamérésben a gondolkodási mûveletek három csoportját határoztuk meg. A különbözõ képességû, tudású tanulók teljesítményének értékeléséhez eltérõ nehézségû feladatokra van szükség a tesztben, a feladatok nehézség szerinti eloszlásának lehetõleg le kell képeznie a tanulók képességek szerinti eloszlását. Fontos, hogy a feladatok a matematika minél szélesebb területét lefedjék, és az egyes tartalmi területeket képviselõ feladatokban a gondolkodási mûveletek elemei megfelelõ arányban jelenjenek meg. Ennek érdekében úgynevezett tesztmátrixok készültek, amelyek a vizsgált korosztályok életkori sajátosságait figyelembe véve meghatározzák az egyes teszteken belül a tartalmi területek és mûveleti csoportok arányait. A felmérés minden tanévben formailag is különbözõ típusú feladatokat tartalmaz, amelyek arányát a mérési-javítási idõ és a tanulói válaszokból nyerhetõ információk figyelembevételével határoztuk meg. A teszt összeállításának további fontos szempontja, hogy az lehetõleg változatos kontextusú feladatokból kell, hogy álljon. Tartalmi területek A kompetenciamérésben a matematikán belül négy tartalmi területet különböztethetõ meg: – mennyiségek és mûveletek, – hozzárendelések és összefüggések, – alakzatok síkban és térben, – események statisztikai jellemzõi és valószínûsége. Mennyiségek és mûveletek Számokkal, mennyiségekkel az élet legkülönbözõbb területein lehet találkozni, ezekkel számításokat végzünk. A számításokhoz ismernünk kell a mûveleteket és azok tulajdonságait. A bennünket körülvevõ tárgyakat, anyagokat jellemzõ mennyiségekrõl mérések és mértékegységek segítségével kaphatunk információkat. A mérés problémaköréhez kapcsolódó feladatokat a mennyiségek és mûveletek tartalmi területhez soroljuk. Ez a tartalmi terület tehát magában foglalja a

584


9. szám

számok, mûveletek ismeretét, az oszthatósági problémákat, idetartozik még a mérés, valamint a mértékegységek ismerete, átváltása is. – Számok, számérzék (számábrázolás, elõjeles számok, számok közötti kapcsolat (közönséges és tizedes törtek), számhalmazok és kapcsolatuk, számok a számegyenesen, nagyság szerinti rendezés, nagyságrendi becslések stb.) – Számítások, mûveletek (mûveletek és mûveleti tulajdonságok ismerete, mûveletek kapcsolata, sorrendje, végrehajtása, megfelelõ képlet alkalmazása stb.) – Oszthatóság (prímek, [közös] osztók, [közös] többszörösök, oszthatósági tulajdonságok és szabályok, számrendszerek közötti kapcsolat stb.) – Mérés (mértékegységek használata, átváltása, mérési pontosság stb.) Hozzárendelések és összefüggések A világban mûködõ rendszerek olyan elemekbõl, jelenségekbõl állnak, amelyek (változásai) hatással vannak egymásra; összefüggnek egymással. A természeti vagy társadalmi jelenségeket vizsgálva többnyire azt tapasztalható, hogy folytonosan változnak. Az összefüggések, változások kezeléséhez szükséges, hogy az esetleges szabályosságokat felismerjük, a változásokat értelmezni tudjuk. Az összefüggésekre, a változások vizsgálatára, az összefüggésekkel kapcsolatos mûveletekre épülõ problémák tartoznak ide. Ez a terület magában foglalja a matematikai, algebrai kifejezések, hozzárendelések, függvények különbözõ ábrázolásával kapcsolatos problémákat; a szabályosságok, sorozatok, összefüggések felismerésével, megadásával, alkalmazásával megoldható feladatokat, az egyenletek, egyenlõtlenségek felírását, megoldását, paraméteres kifejezések kezelését. Idesoroljuk az elemi halmazokkal kapcsolatos ismeretek, valamint a logikai ismeretek alkalmazását. – Mennyiségek egymáshoz rendelése (mennyiségek és a közöttük lévõ összefüggések felismerésével, megjelenítésével [táblázat, képlet, grafikon] kapcsolatos tevékenységek: adatleolvasás, ábrázolás, algebrai kifejezések és ábrázolás közötti összefüggések megtalálása, felismerése; sorozatok stb.) – Arányosságok (egyenes és fordított arányosságok) – Paraméter-algebra (formulákkal, képletekkel végzett mûveletek, algebrai kifejezések összehasonlítása, egyenletmegoldás stb.) – Szöveges egyenletek, egyenlõtlenségek kezelése, matematizálása – Szabályjáték (szabályosságok felismerése, szabályok követése stb.) – Halmazok (halmazmûveletek és tulajdonságaik) – Logika (állítások igazságtartalma) Alakzatok síkban és térben Ahhoz, hogy a tárgyakat képesek legyünk összehasonlítani és megkülönböztetni, fel kell ismerni, hogy azok milyen speciális jellemzõkkel rendelkeznek, miben hasonlítanak, illetve különböznek, esetleg egyszerûbb, szabályos alakzatokká, összetevõkké kell bontani õket. Ahhoz, hogy biztosan el lehessen igazodni a háromdimenziós térben, ahol élünk, értenünk kell, mit jelentenek egy alakzat különbözõ irányú nézetei. Különbözõ nézeteikben, megjelenési formáikban fel kell tudnunk ismerni a tárgyakat, alakzatokat. Meg kell értenünk a térbeli és síkbeli koordináták jelentését, és tudnunk kell ezek alapján tájékozódni. Az alakzatok tulajdonságainak, jellemzõinek ismeretét, a síkbeli vagy térbeli tájékozódás képességét igénylõ problémák tartoznak az alakzatok síkban és térben tartalmi területhez. Ez terület magában foglalja a két- és háromdimenziós geometriai alakzatokkal kapcsolatos mûveleteket, a szimmetriákkal, egybevágósággal, hasonlósággal, geometriai transzformációkkal kapcsolatos problémákat. Idetartoznak a trigonometriai összefüggések alkalmazásai is. Ehhez a tartalmi területhez soroljuk a koordináta-rendszerbeli eligazodást, térbeli tájékozódást is. – Alakzatok (geometriai alakzatok [egyenesek, szögek, két- és háromdimenziós alakzatok] tulajdonságainak ismerete, csoportosítás adott tulajdonság szerint, tárgyak, alakzatok felismerése különbözõ megjelenítési formákban, alakzatok komponensekre bontása stb.) – Transzformációk (geometriai transzformációk, szimmetriák felismerése, alkalmazása, egybevágóság és hasonlóság felismerése, alkalmazása stb.) – Dimenziók (testek és hálóik, nézeteik, vetületeik összekapcsolása, alakzatok láthatóság szerinti ábrázolásainak ismerete stb.) – Tájékozódás síkban és térben (objektumok egymáshoz viszonyított helyzete, viszonyítás a megfigyelõ térbeli pozíciójához, eligazodás a koordináta-rendszerben [pl. pontok, egyenesek helyzetének meghatározása] stb.) – Trigonometriai összefüggések alkalmazása


9. szám

585

Események statisztikai jellemzõi és valószínûségük Különbözõ valószínûségû eseményekkel, a biztos, illetve a lehetetlen esemény fogalmával, kombinatorikai problémákkal az egyszerû játékokban, a természet jelenségeiben és a tudomány területén egyaránt találkozunk. Naponta nagy mennyiségû információ, adatok sokféleképpen megjelenített halmaza jut el hozzánk. A statisztikai módszerekkel képzett adatok esetén fontos tudnunk, hogy mennyire tekinthetõk megbízhatónak vagy bizonytalannak, milyen feltételek mellett, milyen valószínûséggel érvényesek stb. Ehhez tisztában kell lennünk bizonyos statisztikai fogalmakkal, ismernünk kell bizonyos szintû statisztikai számítási módszereket. E területhez azok a feladatok tartoznak, amelyekben statisztikai számításokat kell végezni, azokat statisztikai szempontból kell értékelni, vizsgálni, vagy statisztikai ábrázolásokat (diagram, táblázat stb.) kell készíteni, vagy az ábrázolt adatokkal kell mûveleteket végezni. A kombinatorikai és valószínûség-számítási problémákat megjelenítõ feladatok, valamint a gráfok mint egyszerû modellek is itt szerepelnek. – Adatgyûjtés (szövegbõl, grafikonról, diagramról, táblázatból stb., adatok megjelenítése, ábrázolása, jellemzése [grafikon, táblázat, diagram stb.]) – Statisztikai számítások végrehajtása (átlag, medián, szórás stb.) – Statisztikai mutatók és eljárások értelmezése, elemzése (következtetések levonása, következtetések kritikus elbírálása stb.) – Valószínûség-számítás (valószínûségi problémák megoldása) – Kombinatorika (kombinatorikai problémák megoldása) – Gráfok (gráfok modellként alkalmazása) A tartalmi területek helyenként nehezen határolhatók el egymástól, szinte minden területnek van közös része, metszete más területekkel. Amikor egy feladatot valamely tartalmi területhez sorolunk, arról döntünk, hogy melyik a dominánsan megjelenõ terület az adott esetben. A kompetenciamérés tartalmi területei és a tantervi területek közötti összefüggés A kompetenciamérés tartalmi területei

Mennyiségek és mûveletek Hozzárendelések és összefüggések

Alakzatok síkban és térben Események statisztikai jellemzõi és valószínûsége

Tantervi területek

Számolás Mérés Algebra Függvények Sorozatok Halmazok Logika Geometria Kombinatorika Valószínûség Leíró statisztika Gráfok

Gondolkodási mûveletek Mivel a mérés matematika tesztjében szereplõ feladatok többsége életszerû szituációban jelenik meg, a feladatok megoldásakor a diákok legelõször értelmezik a feladat szövegét, az adott helyzetet, azt lefordítják a matematika nyelvére, azaz modellt hoznak létre. Ezt a már tisztán matematikai problémát az iskolában vagy a hétköznapi életük során szerzett matematikai ismereteik, képességeik révén megoldják, majd a matematikai megoldást az eredeti, valós szituáció esetében is értelmezik, megvizsgálják a megoldás érvényességét, és az eredményt világos, érthetõ formában interpretálják. A feladatok megoldásához különbözõ képességekre, készségekre van szükség (pl. értelmezés, érvelés, kommunikáció, ábrázolás, modellezés, formális nyelvhasználat, eszközhasználat stb.), amelyeknek különbözõ összetettségi, nehézségi szintjei lehetnek. A különbözõ szintû készségekhez, készségcsoportokhoz rendelhetõ gondolkodási mûveleteket – összetettségük alapján – három csoportra osztottuk. Az összetettebb mûveletek alkalmazását igénylõ feladatok többnyire nehezebbek, ám nem minden esetben, ezért minden mûveleti csoportban lehetnek viszonylag könnyebb és nehezebb feladatok. A gondolkodási mûveletek három csoportja a kompetenciamérésben: – tényismeret és rutinmûveletek, – modellalkotás, integráció,

586


9. szám

– komplex megoldások és kommunikáció. Egy feladat mûveleti besorolása attól is függhet, hogy melyik évfolyam tesztjében szerepel, így elképzelhetõ, hogy ugyanaz a feladat más-más besorolást kap (például a rutinmûveletek értelmezése nem egyforma az egyes évfolyamokon). Tényismeret és rutinmûveletek Ebbe a csoportba a matematikai nyelv legalapvetõbb fogalmainak ismerete; alapvetõ matematikai tények, tulajdonságok, szabályok felidézésének és egyszerû alkalmazásának, végrehajtásának képessége tartozik. Itt elsõsorban a begyakorolt tudás mozgósítására van szükség. A feladatok a korábban elsajátított alapvetõ ismeretek felidézését és alkalmazását várják el, többnyire egyetlen lépéssel megoldhatók, nem igénylik különbözõ eljárások együttes végrehajtását. Kontextusuk tisztán matematikai, illetve könnyen követhetõ, valós helyzetet írnak le, amely egyszerûen matematizálható. – Egyszerû matematikai definíciók, alapfogalmak, jellemzõk felidézése (pl. számok, mûveletek, mértékegységek, síkidomok tulajdonságainak felidézése) – Matematikai objektumok (alakzatok, számok, kifejezések), valamint ekvivalens matematikai objektumok azonosítása (pl. törtek grafikus szemléltetése, különbözõ helyzetû egyszerû geometriai alakzatok azonosítása) – Számítások végrehajtása (pl. mûveletek és mûveletek kombinációinak végrehajtása, egyenletek megoldása, kifejezések, képletek értékének kiszámítása, százalékszámítás, átlagszámítások mennyiség adott arány szerinti változtatása, egyszerû kombinatorikai számítások elvégzése, algebrai kifejezések egyszerûsítése, bõvítése) – Mérés (pl. leolvasás mérõeszközökrõl, mértékegységek, mérési becslések) – Adatgyûjtés leolvasással (pl. grafikonok, táblázatok, skálák leolvasása), ábrázolás (pl. adatok megjelenítése, pontok ábrázolása koordináta-rendszerben) – Osztályozás, halmazba sorolás (pl. matematikai objektumok csoportosítása közös tulajdonság alapján, beletartozás vizsgálata) – Rutinproblémák megoldása (az iskolában begyakorolt algoritmusok végrehajtása) Modellalkotás, integráció (Modellalkotás, különbözõ mûveletek integrálása) Modellalkotás és integráció alatt a diák számára szokatlan problémák matematikai modellezését; több matematikai terület, mûvelet összekapcsolását értjük. Azok a feladatok sorolhatók ebbe a csoportba, amelyekben a nem rutin jellegû problémák jelennek meg. Még tartalmaznak ismerõs elemeket a tanulók számára, és a megfelelõ információk, mûveletek, ismert módszerek, algoritmusok kombinációival, integrációjával megoldhatók. – Modellalkotás (pl. a problémát leíró egyenletrendszer megadása; grafikonon vagy algebrai kifejezésekkel megjelenített összefüggések összekapcsolása a valós problémával, bizonytalan kimenetelû eseményhez valószínûségi modell megadása, összetett alakzatok modellezése) – Ismerõs módszerek, mûveletek, információk kombinálása, több rutinmûvelet összekapcsolása (pl. ábrázolt információk leolvasás utáni felhasználása valamilyen további problémamegoldáshoz) Komplex megoldások és kommunikáció (Komplex problémák megoldásai és az eredmények kommunikálása) A komplex megoldások és kommunikáció csoportjába a legmagasabb szintû mûveletek tartoznak. Az idesorolt feladatok a tanuló számára általában újszerû problémát vázolnak fel, ezért összetett matematikai modell felállítását, önálló megoldási stratégia kidolgozását igénylik, illetve komplex mûveletek kombinációjával oldhatók meg. A diákok a feladatok megoldása során elemeznek, értelmeznek valamely problémát, esetleg szélesebb körben is érvényes általánosításokat fogalmaznak meg. A gondolkodási mûveleteknek ebben a csoportjában kiemelt szerepet kap a jó kommunikációs készség, a matematikai nyelv pontos használata, a világos, pontos fogalmazás és a logikus érvelés. – Összetett modell megalkotása, a modell érvényességi határainak kritikus vizsgálata – Újszerû szituációban megjelenõ összefüggés meghatározása, elemzése (pl. adatsorok, statisztikai ábrázolások vizsgálata, elemzése), összefüggések értelmezése (pl. képletben szereplõ változók hatásának vizsgálata, értelmezése) – Matematikai elképzelések, feltételezések, stratégiák, módszerek, bizonyítások értékelése és ezek kommunikálása – Mûvelet érvényességének vagy állítás igazságának igazolása, bizonyítása, ezek kommunikálása – Saját megoldási módszerek kitalálása, ismertetése, kommunikálása – Általánosítás (pl. síkbeli probléma térbeli általánosítása)

9. szám


587

A matematika teszt mátrixa a vizsgált évfolyamok esetén a tartalmi területek és a gondolkodási mûveletek arányát mutatja a kompetenciamérés matematikatesztjeiben. A 6. évfolyam matematika tesztjének mátrixa Gondolkodási mûveletek Tartalmi területek

Mennyiségek és mûveletek Hozzárendelések és összefüggések Alakzatok síkban és térben Események statisztikai jellemzõi és valószínûsége Mûveletcsoport aránya

Tényismeret és rutinmûveletek (%)

Modellalkotás, integráció (%)

Komplex megoldások és kommunikáció (%)

A tartalmi területek aránya (%)

10–15 5–10 5–10

20–25 10–15 10–15

5–10 5–10 5–10

40–45 20–25 20–25

3–5 30–35

5–10 45–55

2–5 15–20

10–15 100





10–15 5–10 5–10

15–20 10–15 5–10

5–10 5–10 3–5

35–40 25–30 15–20

3–5 25–30

5–10 45–55

3–5 20–25

10–15 100





5–10 5–10 5–10

10–15 10–15 10–15

3–5 5–10 5–10

20–25 25–30 25–30

5–10 25–30

10–15 45–55

3–5 20–25

20–25 100

A 8. évfolyam matematikatesztjének mátrixa Gondolkodási mûveletek Tartalmi területek

Mennyiségek és mûveletek Hozzárendelések és összefüggések Alakzatok síkban és térben Események statisztikai jellemzõi és valószínûsége Mûveletcsoport aránya

A 10. évfolyam matematikatesztjének mátrixa Gondolkodási mûveletek Tartalmi területek

Mennyiségek és mûveletek Hozzárendelések és összefüggések Alakzatok síkban és térben Események statisztikai jellemzõi és valószínûsége Mûveletcsoport aránya Feladattípusok

A tesztekben szereplõ feladatok formájuk szerint a következõk lehetnek: Feleletválasztós feladatok – Egyszerû választásos feladatok – Igaz–hamis típusú feladatok Nyílt végû feladatok – Rövid választ igénylõ feladatok – Többlépéses számolást vagy hosszabb kifejtést igénylõ feladatok Az egyszerû választásos feladatok esetében a diákoknak négy vagy öt válaszlehetõség közül kell kiválasztaniuk az egyetlen helyes megoldást. Az igaz–hamis típusú feladatokban egy adott problémára vonatkozó több (3–5) állítás helyességét kell eldönteniük a diákoknak. A választ ebben az esetben akkor tekintjük teljes értékûnek, ha az összes állítás helyességét jól bírálta el a diák. A tesztben szereplõ nyílt végû, rövid választ igénylõ feladatok esetében a választ a tanulók maguk adják, írják le, de könnyen eldönthetõ, hogy a válasz helyes vagy helytelen. A kérdésekre adott válasz többnyire egyetlen szó, egyetlen szám, egy egyszerû ábrázolás stb.

588


9. szám

A nyílt végû, többlépéses számolást vagy hosszabb kifejtést igénylõ feladatokban nemcsak azt várjuk a tanulótól, hogy egy-két szavas választ adjon a kérdésre, hanem azt is, hogy ismertesse a megoldás menetét, megfogalmazzon egy matematikai érvelést, vagy írjon le egy matematikai módszert. A feladatok javítása, értékelése képzett személyt igényel. Míg a feleletválasztós feladatok fõleg az alacsonyabb szintû gondolkodási mûveletek mérésére alkalmasak, a nyílt végû, többlépéses számolást vagy hosszabb kifejtést igénylõ kérdésekre adott válaszok nagyobb szabadságot, többféle utat, módszert biztosítanak a tanulónak a feladat megoldásához, ezáltal többféle lehetõség nyílik a magasabb szintû ismeretek vizsgálatára, mérésére is. A megoldásra szánt idõ, a megoldásokból nyerhetõ információmennyiség és a kódolás szempontjait figyelembe véve a mérés matematikatesztjében a feleletválasztós és a nyílt végû kérdések arányát a következõképpen határoztuk meg. A feleletválasztós és nyílt végû feladatok aránya Feladattípus

Feleletválasztós feladatok Nyílt végû, rövid választ igénylõ feladatok Nyílt végû, többlépéses számítást igénylõ feladatok

%

60 20 20

A tesztfeladatok egyéb jellemzõi A kompetenciamérés tesztjeiben fõleg olyan feladatok szerepelnek, amelyekkel a diákok a mindennapi életben – az iskolában, otthon vagy egyéb közösségekben – találkozhatnak. Akadnak azonban olyan feladatok is, amelyekben nem jelenik meg valós élethelyzet, mert olyan matematikai ismeretet kérnek számon, amelyet nem lehet vagy nem érdemes életszerû szituációba ágyazni. A feladatokban megjelenõ helyzetek, szituációk különbözõ mértékben állnak közel a tanulókhoz. A szituáció lehet a diák személyes életével, a tanulással, munkával kapcsolatos, közösségi, társadalmi vagy tudományos kontextusú. A tesztben szereplõ feladatok a helyzetek minél szélesebb skáláját igyekeznek lefedni. A feladatok minél sokszínûbb kontextusán túl azt is biztosítanunk kell, hogy a tesztben ne legyenek többségben olyan feladatok, amelyek esetében a szociokulturális, nem- és tájegységbeli különbségek elõnyt vagy hátrányt jelentenek valaki számára. Mivel a mérésre szánt idõ korlátozott, a kérdésekhez tartozó „bevezetõ szöveg” hosszának igazodnia kell a feladathoz, például ne tartalmazzon felesleges információt, ne kelljen egy hosszadalmas leírást értelmezni ahhoz, hogy utána az egyébként egyszerû matematikai kérdést megválaszolhassuk (pl. egy társasjáték szabályainak részletes ismertetése). A tesztekben szereplõ feladatok nem „becsapósak”, „beugratósak”, hiszen a tanulók rendelkezésére álló idõ szûkös, és az, hogy egy furfangos kérdésnél valaki „beugrik”, még nem jelenti azt, hogy nem érti, ne tudná megoldani a problémát. A mérésben szereplõ többkérdéses feladatok elõnye, hogy mivel közös háttérszövegbõl indulnak ki, a diákok jobban elmélyülhetnek a feladathelyzetben. Ugyanabból a szituációból kiindulva eltérõ nehézségû, különbözõ tartalmi területhez tartozó, különbözõ gondolkodási mûveletek alkalmazását igénylõ, összetettségében eltérõ feladatokat oldhatnak meg. Ebben az esetben kevesebb idõ szükséges a feladat megismeréséhez, ami segíti a mérési idõ jobb kihasználását. A teszt megírásakor a tanulók rendelkezésére áll: toll, vonalzó és számológép. Minden kérdés megoldható ezek alkalmazásával, nem fordulnak elõ például szerkesztési feladatok. A tesztfüzet végén található egy táblázat, amely a legfontosabb kerület-, terület-, felszín-, térfogat-számítási képleteket tartalmazza, ugyanis a tesztben szerepelhetnek olyan feladatok, amelyek megoldásához szükség van a képletekre. Ha olyan ismeretek szükségesek a feladat megoldásához, amelyek nem szerepelnek a fenti felsorolásban és nem elvárás, hogy a tanuló kívülrõl tudja azokat, a feladat szövege tartalmazza azokat az információkat, amelyek segítségével a kérdés megválaszolható.

SZÖVEGÉRTÉSI TESZT A szövegértési feladatok a szövegértést tantárgyközi kulturális kompetenciának tekintik, így a mindennapi életbõl vett szövegekben szereplõ tények, összefüggések feltárását, problémák, helyzetek megoldását várják el a tanulóktól. A tesztek elbeszéléseket, regényrészleteket, ismeretterjesztõ szövegeket, újságcikkeket, hirdetéseket és szokványos táblázatokat tartalmaznak. A tanulóknak a különbözõ információhordozókhoz kapcsolódó kérdések megválaszolásakor a szövegek átfogó értelmezésén túl különbözõ mûveleteket kell végrehajtaniuk. Ezek közé egészen egyszerû és komplex mûveletek is tartoznak a konkrét információ visszakeresésétõl az egyes szövegelemek funkciójának meghatározásán át a szöveg megformáltságára való reflektálásig. A kompetenciamérésben felmért mindhárom évfolyam határpontnak tekinthetõ a szövegértési képesség alakulásában, fejlõdésében. Míg a hatodik évfolyamos tanulók körében (a 11–12 éves korosztályban) elsõsorban az alapvetõ szövegértési mûveletek elsajátítása mellett azok bõvítésén és alkalmazásán van a hangsúly, addig a tizedik évfolyamosok eseté-

9. szám


589

ben (a 15–16 éves korosztályban) már elvárás, hogy szövegértési képességeiket minél szélesebb körben alkalmazzák a különféle szituációkban. A 8. évfolyam – az általános iskola lezárásaként – átmenetet képez az alap- és középfokú oktatás között. A mérés szövegértési tesztjei a hazai és nemzetközi mérési értékelési trendhez illeszkedõ, részletesen kidolgozott tartalmi keretre épülnek. A különbözõ szövegtípusok és a tematikai sokféleség révén a tesztek komplexen modellezik a mindennapokból ismert olvasnivalókat és a feldolgozásukhoz használt szövegértési mûveleteket. A modern társadalmak elemi feladata és érdeke a tanulók szövegértési képességének vizsgálata. Nemcsak állampolgári jog, de általános társadalmi érdek, hogy az (írás) olvasás képességét minél többen és minél hatékonyabban tudják használni a mindennapi életben. Míg a szövegértés fogalmán a köztudatban továbbra is elsõsorban az olvasási technika elsajátítását értik, a helyes olvasási technika elsajátítása csak része, a kifinomult szövegértési képesség kialakulásának. A szövegértés komplex fogalom, amely a szövegekkel folytatott párbeszédet, az olvasó tapasztalatainak integrálását, az egymásra épülõ gondolkodási mûveletek alkalmazását is magában foglalja. A hazai és nemzetközi szakirodalom és kutatások nyomán a tartalmi keretében a szövegértést a következõképpen definiáljuk: A szövegértés az írott nyelvi szövegek megértésének, használatának és a rájuk való reflektálásnak a képessége annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását, képességeit, kikapcsolódjék, sikerrel alkalmazkodjon vagy vegyen részt a mindennapi kommunikációs helyzetekben. Ahhoz, hogy a szövegértési képességek széles körét értékelni tudjuk, különbözõ nehézségû és típusú szövegeket tartalmazó tesztet kell összeállítani. A vizsgálatban részt vevõ korosztályok számára készített szövegértési teszt modellezi, és a különbözõ mûveleteket igénylõ kérdésekkel irányítja is a szövegfeldolgozás folyamatát. A szövegértési teszt összeállításának szempontjai A szövegértési teszt szövegeinek kiválasztásakor és feladatsorainak összeállításakor az alábbi szempontokat vettük figyelembe: – szövegtípusok, – gondolkodási mûveletek, – a tanulói háttértudás szerepe a feladatok megoldásában, – a feladatok típusa, – a különbözõ típusú szövegek és feladatok aránya. Szövegtípusok Elbeszélõ típusúnak nevezzük azokat a folyamatos, összefüggõ írásos szövegeket, amelyek célja egy történet elbeszélése vagy események, személyek, tárgyak, problémák stb. leírása. E szövegtípus fõ jellemzõje, hogy nem tájékoztatni, informálni vagy meggyõzni akarja elsõsorban az olvasót, inkább az érzelmi bevonására irányul. Az elbeszélõ szövegek gyakran személyes hangvételûek, jellemzõjük az emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmek hatásos megformálása. Az elbeszélõ szövegtípusba soroljuk például a novellákat, a meséket, a vallomást, az esszét, az útleírást, a kritikát, a recenziót vagy a tudósítást. Az elbeszélõ típusú szövegek gyakorta fiktív, képzeletbeli elemeket tartalmaznak, ezáltal az olvasót aktív befogadói részvételre késztetik. Magyarázó típusúnak nevezzük azokat a tudományos, illetve ismeretterjesztõ szövegeket, amelyek elsõsorban ismeretet közölnek, legyen az egy jelenség magyarázata, egy esemény bemutatása. Hangvételük általában higgadt, tárgyszerû. A magyarázó szöveg közléseinek fõ célja a tájékoztatás, ami természetesen nem jelenti, hogy e szövegek szerzõi ne akarnák meggyõzni olvasóikat saját álláspontjukról. A magyarázó szövegek közé tartoznak például a tudományos ismeretterjesztõ cikkek, tanulmányok, kommentárok. A magyarázó típusú szövegekhez kapcsolódó feladatok vizsgálata azért is fontos, mert a tankönyvi szövegek többsége is e típusba sorolható. A dokumentum típusú szövegeket elsõsorban formai alapon különböztethetjük meg az elõzõ típusoktól. A verbális közlést és tipográfiai jeleket, képeket, rajzokat is tartalmazó szövegtípusba soroljuk a listákat, grafikonokat, menetrendeket, különféle táblázatokat, a térképeket, a szövegekhez készített ábrákat, a használati utasítást. Idetartoznak a mindennapi életben gyakran elõforduló szövegek, mint például a nyomtatványok, kérdõívek, szabályzatok. A dokumentum típusú szövegek megértésében a szöveg elrendezésének, a verbális és nem verbális jelek összjátékának különösen nagy a szerepe. Ilyen szövegek elõfordulhatnak önállóan vagy az elõzõ két szövegtípus kiegészítéseként is. E szövegtípus segítségével képet kapunk arról, hogy a tanuló hogyan igazodik el a mindennapi szituációkban és az azokhoz tartozó köznapi – nem csak verbális jeleket tartalmazó – szövegekben. A szövegek egyéb jellemzõi A szövegek kiválasztásakor figyelembe vettük a mérni kívánt évfolyam életkori sajátosságait, a tankönyvi szövegek nehézségét és a tantervi követelményeket is. A mérés idõbeli korlátai egy-, maximum másfél oldalas szövegek feldolgozását teszik lehetõvé. A szövegek, szövegrészek válogatása közben ügyeltünk arra, hogy azok ömagukban is megállják helyüket. A feladatok kapcsolódhatnak egy önálló szöveghez, de a témához illeszkedõ rövidebb szövegekbõl is állhat egy szövegegység. Ez utóbbi lehet például két diák véleménye egy filmrõl vagy egy jelenség más-más szemszögbõl tör-

590


9. szám

ténõ vizsgálata. A tanulóknak ezeket külön-külön vagy egymással összefüggésben is kell olvasniuk, a kérdések az egyik, másik vagy mindkét szövegre vonatkozhatnak. Az egyes évfolyamok esetében természetesen vannak eltérések a szöveg hosszában, a megfogalmazás összetettségében, az információk szövegbe ágyazottságában. Ezek a tényezõk befolyásolják a szöveghez kapcsolódó feladatok nehézségét. Fontos szempont a szövegek stiláris sokszínûsége, valamint az, hogy ne csupán szépirodalmi vagy rangos publicisztikai, hanem köznyelvi szövegek is szerepeljenek a tesztekben. A feladatlapok összeállításakor a szövegeket a tematikai sokszínûség jellemzi: egyaránt helyet kaptak a történelem, a sport, a nyaralás és utazás, az egészség, az irodalom és a színház, a diákélet, az állatok és növények élete, a gazdaság, a család, a szórakozás, a tévé és egyéb médiumok stb. témakörébe tartozó szövegek. A tesztekben olyan szövegeket szerepeltetünk, amelyek a 6., 8. és 10. évfolyamos fiatalok érdeklõdésére számot tarthatnak. A tematikai és stiláris sokféleség mellett fontos, hogy a tesztben ne legyenek túlsúlyban az egyes részpopulációknak kedvezõ szövegek. Gondolkodási mûveletek A szövegek olvasását követõen, a feladatok megoldásakor a tanuló különbözõ szövegértési mûveleteket hajt végre, és a kérdésekre, utasításokra adott válaszokkal bizonyítja, hogy megértette és felhasználta a szöveget. Az egyes mûvelettípusok szétválasztása a mérés technikai szükséglete, de minden mûvelettípus a globális megértés, a szöveg egészérõl kialakult kép oldaláról is értelmezhetõ. A szövegértési tesztekben szereplõ legfontosabb mûveletek: (1) a szöveg információinak (pl. tényeinek, adatainak) azonosítása, visszakeresése, (2) a szövegben lévõ logikai és tartalmi kapcsolatok, összefüggések felismerése, (3) a szöveg egészének, egy részének vagy konkrét tartalmi elemeinek, továbbá stiláris jellemzõinek és a szöveg üzenetének értelmezése. Információ-visszakeresés Az információ-visszakeresés mûvelete egy vagy több elem visszakeresését és azonosítását kívánja meg a tanulótól. A szöveg explicit szó szerinti vagy implicit elemeit kell felismernie, és a feladatban megadott szempontok szerint kiválasztania. A tanulónak a szövegben elszórt adatokra kell figyelnie, szelektíven kell olvasnia, „át kell futnia” a szöveget, és ki kell választania a kívánt adatot. Ez a mûvelettípus különösen jól kvantifikálható, ám nem a legegyszerûbb mûvelet. Az információk visszakeresése feltételezi az adott szövegegészrõl kialakult, az aktuális olvasási élményen alapuló tudást, amely nélkül nem lehetséges a szövegben való tájékozódás. Az egyes elemek azonosításához a szöveg felületes ismerete is elég lehet, és ha az ilyen típusú feladat nem jár együtt a globális szövegértésre vonatkozó kérdésekkel, a túl gyors olvasás, az „átfutás” gyakorlatát erõsíti, ami a szöveg félreértésébõl eredõ típushibák elkövetésének kockázatát növeli. Ilyenkor történhet az, hogy a diák rossz szövegrészre „ugrik vissza”, és kiválasztja a kért információhoz hasonló, de nem a kérdésfeltevésnek megfelelõ válaszlehetõséget. Az információ-visszakeresés mûveletének nehézsége függ a visszakeresendõ elemek számától, azok kapcsolódásának módjától, a visszakeresést meghatározó kritériumok mennyiségétõl és minõségétõl, továbbá attól, hogy a keresett elem mennyire szembetûnõ a szövegben. E mûvelettípusba tartoznak egyrészt a ki, mit, mikor stb. típusú kérdések, amelyekre a helyes válasz egy vagy több konkrét adat, másrészt a kérdésben szereplõ kifejezések szinonimáinak azonosítását igénylõ feladatok. Kapcsolatok és összefüggések felismerése A szöveg olvasása közben a befogadó különféle, szövegen belüli és szövegek közötti kapcsolatok, összefüggések hálózatát alkotja meg. Szavak, tematikai elemek motívumokra világítanak rá, bekezdések egymás ellentétei vagy kiegészítõivé válnak, a szöveg más szövegeket, háttérismereteket idéz fel. A szöveg kohéziós erõi szerepet játszanak a szövegegész megértésében. A kapcsolatok és összefüggések felismerésének mûvelettípusába sorolt feladatokban, különbözõ tartalmi és logikai összefüggések felismerésére van szükség. A szövegkörnyezetbõl kell egy adott cselekedetnek, történésnek az okaira vagy céljaira vonatkozó következtetéseket levonni, illetve ezek következményeit és hatásait vizsgálni. A feladat nehézségét természetesen befolyásolja a szöveg bonyolultsága, az elemek közti hasonlóság és azok áttételes volta. Egészen könnyû feladatok is tartoznak ide, amelyek a szöveg egyik kijelölt része alapján egyszerû következtetést igényelnek, de vannak nehezebbek is, amelyek rejtettebb kapcsolatok felismerését kívánják a tanulóktól. A kapcsolatok és összefüggések felismerése mûvelettípusba soroljuk a szöveg tartalmi, logikai elemeire, ok-okozati, egyéb viszonyokra és a szerkesztésbeli elemekre, bekezdésekre, az egységek közötti kapcsolatokra vonatkozó kérdéseket, valamint az általánosítást, a szöveg belsõ összefüggésrendszerének és utalásainak felismerését igénylõ feladatokat.

9. szám


591

Értelmezés Bár a szöveg értelmezése a megértésre támaszkodik, de egyben alkotótevékenység is, így reflexív viszonyt feltételez az olvasott és megértett szöveggel. Az értelmezés mûveletéhez tartozó feladatok esetében reflektálni kell a szövegre, értékelni kell a szöveg egészének vagy egy-egy részletének a szövegegészben betöltött szerepét, megalkotottságát. Az értelmezés mûvelettípusába sorolt kérdés vonatkozhat a szöveg tartalmi vagy stiláris elemeinek értékelésére, amely kritikai elemzést is igényel. A kapcsolatok, összefüggések felismeréséhez hasonlóan e mûvelettípusban is a szöveg egésze és a szövegrész közötti kapcsolat megértése szükséges. Az olvasónak e mûvelettípusban a szöveg szó szerinti és átvitt értelmének lehetõségeit is érzékelnie kell. Vannak egészen könnyû feladatok, amelyek a szöveg egyes tartalmi vagy formai jegyeinek az azonosítását kérik, és vannak nehezebbek, amelyek a szöveg elemzõ megértésére támaszkodva a szöveg objektív vagy szubjektív megítélését várják el. Az értelmezés mûveletéhez sorolt feladatokat három nagyobb csoportba oszthatjuk: egyrészt általános szövegértési feladatok, amelyekben az üzenet, mondanivaló felismerése, a szövegegész értelmezése a cél; másrészt reflektálás a szöveg tartalmi elemeire, egy adott szövegegység értelmezése, illetve véleményalkotás egy adott tartalmi elemrõl; harmadrészt reflektálás a stiláris elemekre, a szöveg megfogalmazás módjának értelmezése, illetve vélemény a megfogalmazás módjáról, stílusáról. Az általános szövegértési feladatok közé tartoznak azok a kérdések, amelyek megválaszolásához a tanulónak saját tapasztalataival, nézeteivel kell összevetnie a szövegben olvasottakat. A szöveg tartalmi elemeire való reflektálás jó példája, amikor a tanulónak a szöveg tételmondatát, központi állítását kell azonosítania, újrafogalmaznia. A stiláris elemekre való reflektálás esetében pedig a kérdés a szöveg hangnemének jellemzését, értékelését, a mögöttes vagy alkalmi jelentés feltárását várja el a tanulótól. A szövegtípusok és a mûveleti szintek mátrixa az egyes évfolyamokon: A szövegtípusok és a mûveleti szintek mátrixa a 6. évfolyamos tesztben MÛVELETI SZINTEK

Információvisszakeresés

Kapcsolatok, összefüggések felismerése

Értelmezés

Összesen

10–15% 10–15% 10–15% 36–42%

10–15% 8–12% 8–12% 30–36%

10–15% 8–12% 8–12% 30–36%

34–40% 30–36% 30–36% 100%

SZÖVEGTÍPUSOK

Elbeszélõ Magyarázó Dokumentum Összesen

A szövegtípusok és a mûveleti szintek mátrixa a 8. évfolyamos tesztben MÛVELETI SZINTEK



Értelmezés

Összesen

8–12% 10–15% 8–12% 30–36%

10–15% 10–15% 10–15% 34–40%

8–12% 10–15% 8–12% 30–36%

30–36% 34–40% 30–36% 100%

SZÖVEGTÍPUSOK


A szövegtípusok és a mûveleti szintek mátrixa a 10. évfolyamos tesztben MÛVELETI SZINTEK



Értelmezés

Összesen

8–12% 8–12% 10–15% 30–36%

8–12% 8–12% 10–15% 30–36%

10–15% 10–15% 10–15% 34–40%

30–36% 30–36% 34–40% 100%

SZÖVEGTÍPUSOK


592


9. szám

Feladattípusok A szövegértési feladatlapokon két alapvetõ feladattípust és ezek változatait használjuk: feleletválasztós kérdéseket, valamint nyílt végû, szöveges választ igénylõ feladatokat. A válaszadási formákat és a kitöltés módját a feladatlapokat bevezetõ útmutató mutatja be a diákok számára. A feleletválasztós feladatokat az jellemzi, hogy a diáknak a felkínált viszonylag kis számú lehetõség közül kell kiválasztania a helyeset. Többnyire négy válaszlehetõség kapcsolódik a kérdéshez, és közülük egy a helyes. A többi válaszlehetõség egyértelmûen rossz, a válaszok terjedelme nagyjából ugyanakkora, az opciók között félrevezetõ válaszok is szerepelnek, amelyek nehezítik a feladat megoldását. A feleletválasztós kérdések közé tartoznak azok a feladatok is, amelyekben több állítás igaz vagy hamis voltát kell eldönteni. A nyílt végû feladatok esetében a diáknak rövidebb-hosszabb választ kell adnia írásban. A nyílt végû feladatok két nagy csoportba sorolhatók. A nyílt végû, rövid szöveges választ igénylõ feladatok közé olyan kérdések tartoznak, amelyek esetében a tanulónak egy-egy rövid elemmel kell válaszolnia. Idesoroljuk azokat a feladatokat is, amelyekben a tanulónak a kérdésben megadott szövegrészt kell megjelölnie, aláhúznia. A nyílt végû, hosszabb szöveges választ igénylõ feladatok értelemszerûen hosszabb magyarázatot, bõvebb kifejtést igényelnek a diáktól. A feladattípusok arányát a 10. táblázat szemlélteti. A feleletválasztós és a nyílt végû feladatok aránya Feladattípus

Feleletválasztós feladatok Nyílt végû, rövid választ igénylõ feladatok Nyílt végû, hosszabb kifejtést igénylõ feladatok

%

60 20 20

A tanulói háttértudás szerepe a szövegértési feladatok megoldásában A felmérés során a tanuló olyan szövegekkel dolgozik, amelyekkel elsõ alkalommal találkozik, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy meglévõ ismeretei, képességei, készségei birtokában olvassa azokat. A feladatmegoldási helyzetben a diák tárgyi ismereteire, tudására, megszokott olvasási stratégiáira, egyéni jellemzõire, önismereti tényezõire stb. támaszkodik. A szövegértés voltaképpeni folyamatát megelõzi a szöveg témájára, mûfajára, közlési helyére, formájára, a szerzõ személyére, a tipográfiára stb. és az ezek által mozgósított elõismeretekre is támaszkodó elõzetes megértés. A szövegértési teljesítmény mérésekor tehát figyelembe kell vennünk a tanulói háttértudás – általában nehezen megragadható, konkretizálható – szerepét is az adott szöveg feldolgozásában. Az aktuális feladatmegoldási helyzetben az elõzetes tudás szerepének minimalizálására törekszünk, mert például egy ismert szépirodalmi szöveghez kapcsolódó kérdéssort nagyobb hatékonysággal tud megoldani egy olyan diák, aki már olvasta az adott szöveget. A szöveg szóhasználatára vonatkozó, esetleg a nemzetközi kultúrszókincs elemének értelmezését megkívánó feladat könnyebb annak a diáknak, aki a szót más szövegkörnyezetbõl vagy az idegen nyelvi óráról ismeri. Egy motívum, metafora vagy toposz értelmezése kisebb nehézséget okoz a magyarórán jól teljesítõ diák számára. Egyrészt a mérõ jelleg, másrészt az egyértelmû kódolás és értékelés érdekében törekszünk a tanulói háttérismeretek szerepének csökkentésére, de egyben arra is, hogy a szövegen belüli információkat, gondolatokat feldolgozzák, értelmezzék a tanulók. A tesztek természetesen nem tudják kategorikusan kizárni a szövegen kívüli tényezõk hatását, a cél azonban azok hatásfokának minimalizálása. Mindezekbõl következõen és a tanulói populáció heterogén jellege miatt kicsi a szövegen kívüli tudás és információk felhasználását elváró, az általános intelligencia bevonásával megoldható feladatok szerepe – ezek a feladatok amúgy is csak a mûveltségbeli és tárgyi hiányosságokra vetnének fényt, ez pedig nem a mérések feladata. A tesztek összeállításakor ezért ügyelünk arra, hogy a szövegek tematikája mellett a feladatok megfogalmazása se kedvezzen egyik részpopulációnak sem, a feladatok megoldásához ne legyen szükség olyan háttértudásra, amely a tanuló szociokulturális hátterének, egyéni motívációjának és ismereteinek vagy éppen tárgyi felkészültségének a függvénye.”

9. szám


HATÁROZATOK A Kormány 1023/2007. (IV. 5.) Korm. határozata a Kormány középtávú tudomány-, technológiaés innováció-politikai stratégiájáról A Kormány – annak érdekében, hogy erõsítse Magyarország tudáson és a tudás hasznosításán alapuló versenyképességét – 1. elfogadta a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiáját (a továbbiakban: TTI stratégia), és azt e határozat a mellékleteként közzé teszi; 2. felhívja az érintett minisztereket, hogy a TTI stratégia alapján készítsenek részletes intézkedési tervet, amely tartalmazza a határidõk és a költségvetés meghatározását, továbbá az egyes feladatok felelõseinek megnevezését. Az intézkedési terv, illetõleg az abban szereplõ programok a költségvetési finanszírozás tekintetében nem léphetik túl a konvergencia-programban meghatározott kereteket. Az intézkedési tervet a Kormányhoz történõ benyújtás elõtt a Versenyképességi Kerekasztal elõzetesen vitassa meg. Felelõs:

gazdasági és közlekedési miniszter oktatási és kulturális miniszter az államreform elõkészítõ munkának operatív irányításáért felelõs kormánybiztos

Felkért közremûködõ: a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Határidõ: a TTI stratégia Kormány általi elfogadását követõ 90 nap Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Kormány 1026/2007. (IV. 11.) Korm. határozata a közigazgatási informatikai feladatok kormányzati koordinációjáról 1. A minisztériumokban és a kormányhivatalokban a közigazgatási informatika ágazati koordinációjával, az irányított, illetõleg felügyelt intézmények közös közigazgatási informatikai stratégiájának kidolgozásával, aktualizálásával, annak éves lebontásával és végrehajtásának felügyeletével foglalkozó, a tárca nevében informatikai kérdésekben intézkedni jogosult személyt kell megbízni, és

593

biztosítani kell ezen feladatok ellátásához szükséges erõforrásokat. Felelõs:

miniszterek kormányhivatalok vezetõi Határidõ: kijelölésre, ahol még nem történt meg: 2007. május 1. források biztosítására minden évben a költségvetés tervezése 2. Az ágazati stratégiák mentén a regionális közigazgatási hivatalokkal együttmûködve meg kell valósítani a területi államigazgatási informatika stratégiai tervezését, és erõsíteni szükséges a területi államigazgatási informatika koordinációját, meg kell szervezni országos szintû összehangolását. Felelõs:

közigazgatási informatikáért felelõs kormánybiztos államreformért felelõs kormánybiztos Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter önkormányzati és területfejlesztési miniszter Határidõ: felelõsök kinevezésére: 2007. június 30. folyamatos 3. A Kormány – a szolgáltató állam kiépítésének meggyorsítása, az állampolgárbarát, gazdálkodóbarát közigazgatás megvalósítása, az informatika eredményeinek a közigazgatás egészében való terjesztése érdekében – a jelen határozatban foglaltak szerint létrehozza a Közigazgatási Informatikai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság), valamint megállapítja összetételét és feladatait. Felelõs:

közigazgatási informatikáért felelõs kormánybiztos Határidõ: 2007. április 15.

4. A Bizottság a Kormányzati Informatikai Egyeztetõ Tárcaközi Bizottság (KIETB), az Elektronikus Kormányzat Operatív Bizottság (EKOB) és az Információs Társadalom koordinációs Tárcaközi Bizottság Elektronikus Közigazgatási Albizottság (ELKA) megszûnésével feladatainak ellátását az e határozatban foglaltak szerint folytatja. 5. A Bizottság mûködésének célja a közigazgatási informatikai koordinációs feladatok elõsegítése. Ezen célok elérése érdekében a Bizottság: a) felügyeli, és folyamatosan figyelemmel kíséri az E-közigazgatás 2007–2010 Stratégia és Programtervet, annak célkitûzéseit, tartalmi elemeit; b) figyelemmel kíséri a közigazgatási informatikán belül az akadálymentesítési elõírások hazai adaptálásához szükséges szakmai koncepciói kidolgoztatását és azok megvalósítását; c) kezdeményezi a szükséges szabályozásokat a közigazgatási informatikához kapcsolódó informatikai mû-

594


9. szám

szaki, biztonsági elõírásokkal összefüggésben, és elfogadja az albizottságok által kidolgozott ajánlásokat; d) koordinációs fórumot biztosít a szolgáltató állam kialakításával, valamint az elektronikus közszolgáltatások kialakításával és folyamatos fejlesztésével kapcsolatos feladatokra; e) elõkészíti az elektronikus közigazgatást érintõ stratégiai döntéseket; f) állást foglal a szolgáltató állam fejlesztésével kapcsolatos informatikai stratégiai kérdésekben; g) javaslatokat dolgoz ki az összehangolt közigazgatás-szervezési, képzési, informatikai projektek, mintaprojektek megvalósítására; h) összehangolja a tagok által képviselt területek informatikai fejlesztési törekvéseit; i) a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központ (a továbbiakban: EKK) honlapján tájékoztatást nyújt a hazai közigazgatási informatika hatályos szabályozási környezetérõl, és felhívja a figyelmet a legújabb technológiai, szervezési kérdéseivel kapcsolatos információkra; j) figyelemmel kíséri a közigazgatási informatikán belül kiemelkedõ fontosságú részterületek szakmai koncepcióinak kidolgoztatását és azok megvalósítását; k) a szervezeteknél fellelhetõ kompetenciák összefogásával elõsegíti az e-kormányzati tudásbázis fejlesztését, megalapozza a közigazgatási informatikai kompetencia központ mûködését.

a Megyei Jogú Városok Szövetségét, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségét, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségét (TÖOSZ), hogy delegáljanak egy-egy képviselõt a Bizottságba.

6. A Bizottság a) elnöke: a közigazgatási informatikáért felelõs kormánybiztos; b) tagjai: minden minisztérium elektronikus közszolgáltatásokkal foglalkozó elsõ számú vezetõje, a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület a közigazgatásfejlesztését felügyelõ tagja, valamint az Államreform Bizottság Titkársága, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Koalíciós Koordinációért Felelõs Államtitkárság által delegált egy-egy állásfoglalásra jogosult képviselõ.

14. Az albizottságok elnökeit határozatlan idõre a Bizottság elnöke nevezi ki.

7. A Kormány felkéri az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, a Magyar Tudományos Akadémiát, az adatvédelmi biztost, az Informatikai Vállalkozások Szövetségét, a Magyar Tartalomipari Szövetséget, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsot, a Jegyzõk Országos Szövetségét, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdek Szövetségét, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségét, a Magyar Faluszövetséget, a Magyar Önkormányzatok Szövetségét (MÖSZ),

8. A Bizottság szükség szerint, évente legalább háromszor ülésezik. 9. A Bizottság elnöke tanácskozási joggal meghívhat személyeket az ülésekre. 10. A Bizottság mûködésének részletes szabályait maga állapítja meg, azokat a Bizottság által elfogadott ügyrend tartalmazza, amelyet az EKK honlapján közzétesz. 11. A Bizottság feladataival és mûködésével kapcsolatos szervezési és adminisztratív teendõket a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központjában mûködõ Titkárság látja el. A Titkárság mûködéséhez szükséges forrást a Miniszterelnöki Hivatal biztosítja. 12. A Bizottság munkáját állandó és eseti szakmai albizottságok segítik. 13. A Bizottság ülésén dönt az albizottságok megalakításáról.

15. Az albizottságok tagjaira a Bizottság tagjai tesznek javaslatot. 16. Az albizottságok elnökei az albizottságok munkájába az általuk szükségesnek ítélt szervezeteket és személyeket bevonják. 17. Az albizottságok ügyrendjüket maguk állapítják meg. 18. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti „A közigazgatási szolgáltatások korszerûsítési programjának kormányzati koordinálásáról” szóló 2124/2003. (VI. 6.) Korm. határozat és „A kormányzati informatika fejlesztésének koordinálásával kapcsolatos egyes feladatokról” szóló 1054/2004. (VI. 3.) Korm. határozat. 19. A határozat hatálybalépésével egyidejûleg „A közigazgatási informatikáért felelõs kormánybiztos kinevezésérõl és feladatairól” szóló 1066/2006. (VI. 29.) Korm. határozat 2. h) pontja helyébe a „h) ellátja a Közigazgatási Informatikai Bizottság (KIB) elnöki feladatait;” szöveg lép. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

9. szám


KÖZLEMÉNYEK A FilmJus Filmszerzõk és Elõállítók Szerzõi Jogvédõ Egyesületének jogdíjközleménye filmalkotások analóg vagy digitális hordozón (pl. videoCD, CD-R, CDi, DVD) többszörözött példányonkénti terjesztése után fizetendõ jogdíjakról és e felhasználások egyéb feltételeirõl A FilmJus a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 18. §-a, 23. § (1), (2), (3) és (5) bekezdései, 66. § (3), valamint 90. § (1) bekezdése alapján, az alábbiak szerint állapítja meg a filmalkotások analóg vagy digitális hordozón (pl. videoCD, CD-R, CDi, DVD) történõ többszörözésének és példányonkénti terjesztésének díját és a felhasználás egyéb feltételeit: 1. A jogdíjközlemény személyi és tárgyi hatálya 1.1. A jelen jogdíjközlemény hatálya alá tartozó filmszerzõk: rendezõ, filmíró , operatõr és a FilmJus Felosztási Szabályzatában megjelölt, ezen kategóriákba sorolt egyéb alkotók. 1.2. A jogdíjak a magyarországi gyártású (azaz magyarországi székhellyel rendelkezõ filmelõállító által elõállított) filmalkotások analóg vagy digitális hordozón (pl. videoCD, CD-R, CDi, DVD) történõ többszörözése, illetve példányonkénti terjesztése után fizetendõk. 1.3. A jogdíj fizetésére az Szjt. 66. § (3) bekezdése alapján elsõsorban a filmalkotás elõállítója köteles, kivéve, ha a filmelõállító és a felhasználó együttes nyilatkozatával bizonyítja, hogy az elõállító a felhasználóval kötött szerzõdésében a szerzõi jogdíj fizetésének kötelezettségét kifejezetten és egyértelmûen áthárította a felhasználóra, mely utóbbi esetben a jogdíjat a felhasználó köteles megfizetni (a továbbiakban egységesen: jogdíjfizetésre kötelezett). A jogdíjfizetésre kötelezett mentesül a FilmJus-nak történõ jogdíjfizetés alól, ha a szerzõk (szerzõdéses vagy egyoldalú) nyilatkozatával igazolja, hogy az 1.1. pontban felsorolt filmszerzõk az adott felhasználás után egyedi megállapodás alapján jogdíjban részesülnek, vagy azt, hogy az 1.1. pontban felsorolt filmszerzõk kifejezetten lemondtak az õket az adott felhasználás után megilletõ jogdíjról. 2. A jogdíj mértéke 2.1. A jogdíj mértéke függ egyrészt a többszörözött mû árától, másrészt a többszörözés példányszámától, harmadrészt a felhasznált szerzõi jogi védelem alatt álló filmalkotásnak (filmalkotásoknak) az adott hordozón lefoglalt arányától. A fizetendõ jogdíj kiszámításának módszere: A példányonkénti, fogyasztói (ÁFÁ-t magába foglaló) ár 8%-a, vagy a felvételkiadó nettó (ÁFA nélküli) átadási

595

árának (terjesztõk számára közzétett katalógusár, PPD) 11%-a, szorozva a megjelenés példányszámával, szorozva a hordozón felhasznált szerzõi jogi védelem alatt álló filmalkotás (filmalkotások) elfoglalt helyének arányával (a hordozó teljes, használt kapacitásához viszonyítva). Az elõzõ mondat alapján kiszámított jogdíjat elosztva a film perchosszával és a darabszámmal (lemezenkénti mûpercre esõ nettó jogdíj), a kapott összegnek meg kell haladnia a 0,6 Ft-ot (minimumjogdíj). A speciális célú, nem önálló terjesztésre szánt hordozók (pl. lapmelléklet) /törölve: másolása/többszörözése esetén fizetendõ jogdíjat a FilmJus a hasonló felhasználások elveinek a figyelembevételével esetenként állapítja meg. 2.2. Az egyenlõ bánásmód követelményét szem elõtt tartva a jelen jogdíjközlemény hatálya alatt az alábbi jogdíjkedvezmény adható: amennyiben a jogdíjfizetésre kötelezett egyedi megállapodást köt a FilmJus-szal a jogdíjközlemény alapján a rendszeres adatszolgáltatásról, valamint szerzõdésszerûen, teljeskörûen adatot szolgáltat és együttmûködik a FilmJus-szal, akkor a FilmJus az adott jogdíjfizetésre kötelezettre vonatkozóan a fizetendõ jogdíjnak a 2.1. pontban meghatározott minimumát 30%-kal csökkentett összegben veszi figyelembe. 2.3. A 2.1. pontban megállapított jogdíj nem tartalmazza az általános forgalmi adót, melyet a jogdíjfizetésre kötelezettnek a megállapított jogdíjon felül, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelõen kell megfizetnie. 2.4. A jogdíjakkal való elszámolás a többszörözés megkezdése elõtt esedékes. 3. Adatszolgáltatás 3.1. A jogdíjfizetésre kötelezett a jelen jogdíjközlemény tárgyi hatálya alá tartozó filmalkotások analóg vagy digitális hordozón többszörözött példányonkénti terjesztése esetén az alábbi adatokat köteles szolgáltatni a FilmJus-nak: a) a filmalkotás – címe, – mûfaja, – az elõállítás éve, – elõállítója, – a jelen jogdíjközlemény hatálya alá tartozó szerzõk neve (1.1. pont), – hossza (min:sec)/részlet esetén a felhasznált részlet hossza, – részlet felhasználása esetén annak pontos megjelölése, hogy a felhasznált részlet a mûben hol található (min:sec – min:sec); b) a többszörözött példányszám; c) a 2.1. pontnak megfelelõen az ÁFÁ-t magában foglaló fogyasztói ár vagy a PPD összege. 3.2. A FilmJus és a jogdíjfizetésre kötelezett közötti szerzõdés részét képezõ adatlapon a jogdíjfizetésre kötelezett köteles a sokszorosítóval igazoltatni, hogy a filmalkotást az adatlapon megjelölt példányszámban sokszorosítja.

596


3.3. Az adatszolgáltatás a többszörözés megkezdése elõtt esedékes.

9. szám

egyéb módon történõ nyilvánossághoz közvetítésének, valamint egyes nyilvános elõadással történõ felhasználásának díját és a felhasználás egyéb feltételeit:

4. Közös szabályok 4.1. A felhasználás részletes feltételeirõl a FilmJus és a jogdíjfizetésre kötelezett szerzõdésben állapodnak meg. A FilmJus a felhasználás részletes feltételeirõl szóló szerzõdésben a jogdíjfizetésre kötelezettek között indokolatlan megkülönböztetést nem alkalmazhat, azonos feltételek mellett azonos kedvezményeket biztosít. 4.2. A jelen jogdíjközlemény alkalmazásában filmelõállító alatt értendõ az a természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság is, akire/amelyre a filmelõállító által a szerzõktõl megszerzett, az 1.2. pontban rögzített módon történõ felhasználásra, illetve a felhasználás engedélyezésére vonatkozó vagyoni jog szerzõdés vagy jogszabályi rendelkezés folytán átszállt. 5. A jogdíjközlemény idõbeli hatálya A fenti jogdíjak és felhasználási feltételek 2007. január 1. napjától 2007. december 31. napjáig érvényesek.* FilmJus Budapest, 2007. március 30. Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter

* Az Szjt. 90. §-ának (3) bekezdése szerint a jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit tartalmazó díjszabást a jogkezelõ egyesület a jóváhagyást követõen a Magyar Közlönyben saját nevében nyilvánosságra hozza. Ennek megtörténtéig az elõzõ idõszakra megállapított és jóváhagyott – a Magyar Közlönyben korábban nyilvánosságra hozott – díjszabást kell alkalmazni akkor is, ha az az idõtartam, amelyre ez utóbbi díjszabást megállapították, idõközben lejárt.

A FilmJus Filmszerzõk és Elõállítók Szerzõi Jogvédõ Egyesületének jogdíjközleménye filmalkotások sugárzással, vezeték útján vagy más hasonló eszközzel vagy módon történõ nyilvánossághoz közvetítése, illetve egyes nyilvános elõadással történõ felhasználása után fizetendõ jogdíjakról és e felhasználások egyéb feltételeirõl A FilmJus a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 24. §, 26. § (1)–(7) bekezdése, (8) bekezdésének elsõ mondata, 66. § (3) és 90. § (1) bekezdése, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 75. § (7) bekezdése alapján, az alábbiak szerint állapítja meg a filmalkotások sugárzással vagy

1. A jogdíjközlemény személyi és tárgyi hatálya 1.1. A jelen jogdíjközlemény hatálya alá tartozó filmszerzõk: rendezõ, filmíró, operatõr és a FilmJus Felosztási Szabályzatában megjelölt, ezen kategóriákba sorolt egyéb alkotók. 1.2. A jelen jogdíjközleményben megállapított jogdíjak a magyarországi gyártású (azaz magyarországi székhelyû filmelõállító által elõállított) filmalkotásoknak az 1.3. pontban meghatározott nyilvánossághoz közvetítése, illetve egyes nyilvános elõadással történõ felhasználása után fizetendõk. 1.3. A 2. pontban megállapított jogdíjak az 1.2. pontban meghatározott filmalkotások sugárzással, vezeték útján vagy más hasonló eszközzel vagy módon történõ nyilvánossághoz közvetítésére (a továbbiakban: nyilvánossághoz közvetítés) tekintettel fizetendõk. Nem értendõ ide az a felhasználás, amikor filmalkotásokat lehívásra tesznek a nyilvánosság számára hozzáférhetõvé [Szjt. 26. § (8) bekezdés, második mondat], illetve a filmalkotások egyidejû továbbközvetítése [Szjt. 28. § (2) bekezdés]. 1.4. Filmalkotások nyilvánossághoz közvetítése esetén a jogdíjközlemény hatálya alá tartoznak különösen a Magyar Televízió archívumából más mûsorszolgáltatók által átvett filmalkotások. Nem tartozik a jogdíjközlemény hatálya alá a televízió – szervezet által elõállított filmalkotásoknak az elõállító televízió – szervezet által történõ nyilvánossághoz közvetítése. Az ennek fejében járó jogdíjról és a felhasználás egyéb feltételeirõl a jogdíjfizetésre kötelezett és a FilmJus egyedi szerzõdésben állapodnak meg. 1.5. A jogdíj fizetésére az Szjt. 66. § (3) bekezdése alapján elsõsorban a filmalkotás elõállítója köteles, kivéve, ha az elõállító és a felhasználó együttes nyilatkozatával bizonyítja, hogy az elõállító a felhasználóval kötött szerzõdésében a szerzõi jogdíj fizetésének kötelezettségét kifejezetten és egyértelmûen áthárította a felhasználóra, mely utóbbi esetben a jogdíjat a felhasználó köteles megfizetni (a továbbiakban egységesen: jogdíjfizetésre kötelezett). A jogdíjfizetésre kötelezett mentesül a FilmJus-nak történõ jogdíjfizetés alól, ha a szerzõk (szerzõdéses vagy egyoldalú) nyilatkozatával igazolja, hogy az 1.1. pontban felsorolt filmszerzõk az adott felhasználás után egyedi megállapodás alapján jogdíjban részesülnek, vagy azt, hogy az 1.1. pontban felsorolt filmszerzõk kifejezetten lemondtak az adott felhasználás után õket megilletõ jogdíjról. 2. Filmalkotások nyilvánossághoz közvetítése után fizetendõ jogdíjak 2.1. A jogdíj mértéke 2.1.1. A jogdíjfizetésre kötelezett a filmalkotásnak az 1.3. pont szerinti nyilvánossághoz közvetítéséért a film-

9. szám


elõállító 2.3.1. pont szerinti nettó (ÁFÁ-t nem tartalmazó) bevétele 15%-ának megfelelõ, de legalább az alábbiakban meghatározott sugárzásonkénti percenkénti összegû jogdíjat köteles megfizetni: Bekötött lakások (recipiensek) száma 200 ezer felett 50–200 000

Kereskedelmi Közszolgálati

98,00 Ft 72,00 Ft

45,00 Ft 31,50 Ft

50 ezer alatt

14,00 Ft 9,80 Ft

2.1.2. A filmalkotásnak a sugárzással egy idõben, számítógépes hálózat igénybevételével is történõ nyilvánossághoz közvetítéséért („simulcasting”) a 2.1.1. pontban meghatározott jogdíjon felül, annak 5%-a fizetendõ. 2.1.3. Nem kell jogdíjat fizetni az alábbi esetekben: a) a filmalkotás részletének két percet meg nem haladó terjedelemben történõ ismételt sugárzása esetében, feltéve, hogy a részlet idõtartama ezen belül sem haladja meg a filmalkotás teljes idõtartamának tíz százalékát; b) a filmalkotás részletének mûsorelõzetes céljára történõ ismételt sugárzása esetében, egy percet meg nem haladó terjedelemben. 2.1.4. Az egyenlõ bánásmód követelményét szem elõtt tartva a jelen jogdíjközlemény hatálya alatt az alábbi jogdíjkedvezmény adható: amennyiben a jogdíjfizetésre kötelezett egyedi megállapodást köt a FilmJus-szal a jogdíjközlemény alapján a rendszeres adatszolgáltatásról, valamint szerzõdésszerûen, teljeskörûen adatot szolgáltat és együttmûködik a FilmJus-szal, akkor a FilmJus az adott jogdíjfizetésre kötelezettre vonatkozóan a fizetendõ jogdíjnak a 2.1.1. pontban meghatározott minimumát 30%-kal csökkentett összegben veszi figyelembe. 2.1.5. A jogdíjakkal való elszámolás naptári negyedévenként, a negyedévet követõ hónap 15. napjáig esedékes. 2.2. Adatszolgáltatás 2.2.1. Ha a jogdíjfizetésre kötelezett és a FilmJus közötti, a felhasználás részletes feltételeirõl szóló szerzõdés másként nem rendelkezik, a jogdíjfizetésre kötelezett a jelen jogdíjközlemény tárgyi hatálya alá tartozó filmalkotások sugárzása esetén az alábbi adatokat köteles szolgáltatni a FilmJus-nak: a) a filmalkotás – címe, – mûfaja, – az elõállítás éve, – elõállítója, – a jelen jogdíjközlemény hatálya alá tartozó szerzõi (1.1. pont), – hossza (min:sec)/részlet esetén ennek hossza, – részlet esetén annak pontos megjelölése, hogy az adott részlet a mûben hol található (min:sec – min:sec), – a 2.1.3. pont szerinti bevétel összege, – a 2.1.3. pont szerinti bevétel hány sugárzás ellenértéke. 2.2.2. Az adatszolgáltatás naptári negyedévenként, a negyedévet követõ hónap 15. napjáig esedékes.

597

2.3. Értelmezõ rendelkezések 2.3.1. A 2. pontban megállapított jogdíjak számításánál bevétel alatt a filmalkotás elõállítójának az adott filmalkotás adott felhasználónak történõ értékesítésébõl származó, ÁFÁ-val csökkentett, nettó bevételét kell érteni. 2.3.2. A közmûsor – szolgáltatókra és a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatókra a közszolgálati mûsorszolgáltatókra megállapított jogdíjmértéket kell alkalmazni. 2.3.3. Közszolgálati, közmûsor-szolgáltató és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató alatt a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 2. §-ában meghatározott fogalmakat kell érteni. 2.3.4. Kereskedelmi mûsorszolgáltató alatt azokat a mûsorszolgáltatókat kell érteni, amelyek a 2.3.3. pont alapján nem minõsülnek közszolgálati vagy közmûsorszolgáltatónak vagy nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatónak. 3. Filmalkotások egyes nyilvános elõadással történõ felhasználása után fizetendõ jogdíjak 3.1. A jogdíj mértéke 3.1.1. A jogdíjat a jogdíjfizetésre kötelezettnek a nyilvános elõadás (hónapokban számított) idõtartamától, a nyilvános elõadás módozatától (egy vagy több vetítõn és/vagy képernyõn), a becsült látogatószámtól, a kért belépti díj mértékétõl, valamint a nyilvánosan elõadott filmalkotás másodperchosszától függõen az egy másodpercre esõ jogdíj alapulvételével kell megfizetnie az alábbiak szerint: 3.1.2. Az egy másodpercre esõ jogdíj havonta: 2,18 Ft/másodperc/hónap. Ezt az összeget, amennyiben a nyilvános elõadás több teremben, több vetítõn, illetve képernyõn történik, vagy emelt összegû belépõdíjat alkalmaznak, vagy a látogatók becsült száma havonta meghaladja a 3000-ret, az alábbi jogdíjszorzókkal kell megszorozni: Közvetítés módja: Több teremben, több vetítõ, illetve képernyõ Belépõdíj mértéke: Emelt összegû belépõdíj Becsült látogatószám havonta: 3000 fölött

Jogdíjszorzó 1,3

1,5 2

3.1.3. A jogdíjakkal való elszámolás félévente, a félévet követõ hónap 15. napjáig esedékes. 3.2. Adatszolgáltatás 3.2.1. A jogdíj megállapítása érdekében a jogdíjfizetésre kötelezett a jelen jogdíjközlemény tárgyi hatálya alá tartozó filmalkotások nyilvános elõadása esetén az alábbi adatokat köteles szolgáltatni a FilmJus-nak: a) a filmalkotás – címe,

598


– mûfaja, – elõállítója, – rendezõje, – hossza (min:sec)/mûrészlet esetén a nyilvánosan elõadott részlet hossza, – mûrészlet nyilvános elõadása esetén annak pontos megjelölése, hogy a részlet a mûben hol található (min:sec – min:sec); b) a nyilvános elõadás kezdete; c) a nyilvános elõadás idõtartama; d) a nyilvánosan elõadott mû/mûrészlet naponta hány képernyõn, hány alkalommal jelenik meg; e) az adott félévre vonatkozó látogatottsági adatok; f) a nyilvános elõadás megtekintéséért szedett belépõdíj mértéke az adott félévben. 3.2.2. Az adatszolgáltatás naptári félévenként, a félévet követõ hónap 15. napjáig esedékes. Amennyiben a mû felhasználásában változás következik be, a megváltozott adatokat a változást követõ harminc munkanapon belül közölni kell.

9. szám

lan megkülönböztetést nem alkalmazhat, azonos feltételek mellett azonos kedvezményeket biztosít. 4.3. A jelen jogdíjközlemény alkalmazásában filmelõállító alatt értendõ az a természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság is, akire/amelyre a filmelõállító által a szerzõktõl megszerzett, az 1.3. pontban rögzített módon történõ felhasználásra, illetve a felhasználás engedélyezésére vonatkozó vagyoni jog szerzõdés vagy jogszabályi rendelkezés folytán átszállt. 5. A jogdíjközlemény idõbeli hatálya A fenti jogdíjak és felhasználási feltételek 2007. január 1. napjától 2007. december 31. napjáig érvényesek.* FilmJus Budapest, 2007. március 19. Dr. Hiller István s. k.,

4. Közös szabályok 4.1. A 2.1.2. és 3.1.2. pontokban megállapított jogdíj nem tartalmazza az általános forgalmi adót, melyet a jogdíjfizetésre kötelezettnek az e pontokban megállapított jogdíjon felül, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelõen kell megfizetnie. 4.2. A felhasználás részletes feltételeirõl a FilmJus és a jogdíjfizetésre kötelezett szerzõdésben állapodik meg. A FilmJus a felhasználás részletes feltételeirõl szóló szerzõdésben a jogdíjfizetésre kötelezettek között indokolat-

oktatási és kulturális miniszter

* Az Szjt. 90. §-ának (3) bekezdése szerint a jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit tartalmazó díjszabást a jogkezelõ egyesület a jóváhagyást követõen a Magyar Közlönyben saját nevében nyilvánosságra hozza. Ennek megtörténtéig az elõzõ idõszakra megállapított és jóváhagyott – a Magyar Közlönyben korábban nyilvánosságra hozott – díjszabást kell alkalmazni akkor is, ha az az idõtartam, amelyre ez utóbbi díjszabást megállapították, idõközben lejárt.

9. szám


599

Az ORTT közleményei Pályázati felhívás A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Törvény) 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti Mohács 1485 kHz helyi rádiós frekvencia hasznosítására

I. FEJEZET: MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁG PÁLYÁZTATÁSA ÉS A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÖSSZEFOGLALÁSA 1.1. A pályázat tárgya Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a Törvény 41. § (1) bekezdés a) pont alapján a pályázati felhívás feltételei szerint pályázatot hirdet az 1. sz. mellékletben megjelölt mûsorszolgáltatási jogosultságra. A jogosultság 7 évre szól. A pályázat tárgya magában foglalja a korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató földfelszíni hálózatba kapcsolódását. A pályázat tartalmától, a mûsorszolgáltatás jellegétõl, formátumától függetlenül a meghirdetett frekvenciára a Törvényben szabályozott közmûsor-szolgáltatói formában mûködõ, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra is benyújtható érvényes pályázat. A mûsorszolgáltatási jogosultságokkal kapcsolatos, az adott frekvenciára vonatkozó adatok a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál megtekinthetõk. 1.2. A pályázatra irányadó szabályok különösen A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. I. törvény, valamint a Mûvelõdési Közlöny XI. évfolyam 27. szám II. kötetében 1996. augusztus 31-én megjelent Általános Pályázati Feltételek (a továbbiakban: ÁPF). A pályázati felhívásban használt szavakat és kifejezéseket a Törvény és az ÁPF szerint kell értelmezni. 1.3. Mûsorszolgáltatási díj A mûsorszolgáltatási jogosultság mûsorszolgáltatási díjainak évi legkisebb mértékét az 1. sz. melléklet tartalmazza. A mûsorszolgáltatási díjat 20 százalék áfa terheli. A mûsorszolgáltatási díj összege évente a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A mûsorszolgáltatási díj összege a szerzõdéskötéskor megállapított mérték alá nem csökkenhet. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatói vagy nem nyereségérdekelt formában mûködõ mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, úgy a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet ajánlatot. Amennyiben a pályázó hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, a mûsorszolgáltatási díj teljes összegét a pályázó fizeti. 1.4. A mûsorszolgáltatás megkezdése A mûsorszolgáltatást a mûsorszolgáltatási szerzõdésben megállapított idõpontban, de legkésõbb a szerzõdés aláírását követõ 180 napon belül kell megkezdeni. A Törvény 95. § (10) bekezdése és az ÁPF 56.4.7. pontja alapján amennyiben a mûsorszolgáltatási jogosultság jogosultja a mûsorszolgáltatást az adott határidõ elteltéig neki felróható okból nem kezdi meg, a vonatkozó jogosultsága megszûnik.

II. FEJEZET: A PÁLYÁZATI ELJÁRÁS 2.1. A pályázó 2.1.1. Nem nyújthat be érvényes pályázati ajánlatot az, akit a Törvény rendelkezései kizárnak a mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzésébõl, illetve az, aki az ÁPF pályázóra vonatkozó elõírásainak nem felel meg. 2.1.2. Hálózatba kapcsolódás céljával pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató érvényes ajánlatot a VIII. fejezetben meghatározott feltételekkel nyújthat be. 2.1.3. Amennyiben egy pályázó olyan, a Törvény hatálya alá tartozó jogosultsággal rendelkezik, amely kizárja az e pályázati felhívásban meghirdetett mûsorszolgáltatási jogosultság elnyerését, pályázati ajánlatot nyújthat be, ha pályázati

600


9. szám

ajánlata részeként megfelelõ tartalommal, módon és formában, érvényes és hatályos jognyilatkozatában kijelenti, hogy nyertessé nyilvánítása esetére a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése idõpontjának hatályától már meglévõ jogosultságáról visszavonhatatlanul és minden további feltétel és igény nélkül lemond, illetve a Testülethez benyújtott mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésére vonatkozó már meglévõ igényét feltétel nélkül visszavonja, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a Testülettel megszüntetõ szerzõdést köt meglévõ mûsorszolgáltatási szerzõdése megszüntetésére. 2.1.4. Érvénytelen annak a pályázónak az ajánlata, aki, illetve amelyik, az ÁPF-ben közölt feltételnek a pályázat benyújtásakor, elbírálásakor, a szerzõdéskötéskor vagy ezen idõpontok közötti idõtartamban bármikor nem felel meg. 2.2. A pályázati ajánlat 2.2.1. A pályázati felhívásban meghatározott egy mûsorszolgáltatási jogosultságra egy pályázó csak egy pályázati ajánlatot nyújthat be. Amennyiben egy mûsorszolgáltatási jogosultságra több pályázati ajánlatot nyújt be, mindegyik pályázati ajánlata érvénytelen. 2.2.2. A pályázati ajánlatok nem egyesíthetõk. 2.2.3. Több személy (szervezet) együtt is nyújthat be ajánlatot, amelynek meg kell felelnie a konkrét pályázathoz jogszabályokban elõírt formáknak. Ezek a pályázók konzorciumot alkotnak. A konzorciumban a pályázók kötelezettségei a pályázati eljárásban és a szerzõdéskötés során egyetemlegesek. Ajánlatukhoz csatolni kell a közöttük létrejött konzorciumi megállapodást, valamint a társasági szerzõdés tervezetet. A Törvénynek az összeférhetetlenséggel és tulajdoni korlátozásokkal kapcsolatos elõírásait valamennyi konzorciumi tagra alkalmazni kell. A pályázati felhívás 2.1.3., 2.2., 2.3., 2.4., 2.6.2., 2.7. pontjai, III. fejezete, 4.2., 5.2., 5.3., 6.1., 6.4., 6.5., 6.6., 6.7., 6.8., 7.8., 7.9., 7.10., 7.11. pontjai, valamint a 3. sz. melléklet 1., 2., 3., 5. pontjai, a 4. sz., 5. sz. mellékletek, a 6. sz. melléklet 2. és 4. pontjai, a 7. sz., a 8. sz., a 9. sz. és 10. sz. mellékletek ebben az esetben a konzorciumra vonatkoznak. 2.3. Ajánlati kötöttség A pályázó kötve van ajánlatához az adott mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésére nyitva álló határidõ lejártáig, illetve a benyújtási határidõ lejártától számított 120 napig. Amennyiben ezen idõszak alatt pályázati ajánlatát a Testülethez intézett írásbeli értesítéssel visszavonja, elveszíti az általa befizetett pályázati díj teljes összegét, illetve ha több pályázati ajánlatot nyújtott be, a visszavonással nem érintett ajánlatai is visszavontnak minõsülnek. 2.4. Pályázati díj A mûsorszolgáltatási jogosultság pályázati díja a legkisebb évi mûsorszolgáltatási díj 5%-a + áfa (20%) 2.4.1. A pályázó a pályázati díj megfizetését kizárólag a teljes összeg forintban való átutalásával az Országos Rádió és Televízió Testületnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára átutalással teljesítheti, azzal hogy a pályázó a pályázati díj rendeltetését („..........................Mûsorszolgáltatási Jogosultság”) az átutaláskor jelölje meg. A pályázati díj megfizetését követõ 8 napon belül az Országos Rádió és Televízió Testület a pályázónak számlát küld a befizetésrõl. A Törvény 99. § (4) bekezdése szerint a pályázati díj jelen szakasz szerinti meg nem fizetése a pályázati ajánlat alaki érvénytelenségét eredményezi. A pályázati díj megfizetését a 6.1. szakasz szerinti benyújtási határidõ lejártáig kell teljesíteni. Az ajánlattevõ helyett harmadik személy nem teljesítheti a pályázati díjat. A pályázati díj megfizetése akkor és azon idõpontban minõsül teljesítettnek, ha és amikor a pályázati díj teljes összege a fenti bankszámlán jóváírásra került. A pályázati díj után kamat nem jár. 2.4.2. A pályázati díj a Törvény 95. § (9) bekezdése és az ÁPF 56.4.6. szakasza szerint jár vissza. 2.4.3. A közmûsor-szolgáltató és nem nyereségérdekelt jellegû mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat esetén a pályázó nyertessége esetén a pályázati díj 80%-a az óvadéki összegbe beszámít, bankgarancia esetén visszajár. 2.5. A pályázati ajánlat nyilvánossága A pályázati ajánlat nyilvánosságára a Törvény 96. § (4) bekezdése és 97. §-a alkalmazandók. 2.6. A pályázati eljárás ismertetése A pályázat az ÁPF 49.1. pontja szerint egyfordulós. 2.6.1. A mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdésnek a 2. számú melléklet szerinti tervezete a jelen pályázati felhívás része. A pályázni kívánók és pályázók a mûsorszolgáltatási szerzõdés tervezetére észrevételt vagy módosítási indítványt nem tehetnek. A mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szer-

9. szám


601

zõdés végleges szövege a mûsorszolgáltatási szerzõdés tervezetének az abban tett lábjegyzetek szerint véglegesített szövege lesz. 2.6.2. A pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó a vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés szövegére tette. 2.7. Eljárások a benyújtási határidõk elõtt A pályázni kívánó a pályázati felhívással kapcsolatban írásban kérdéseket intézhet a Testülethez, azzal azonban, hogy a pályázni kívánó ilyen kérdésfeltevési joga a pályázati ajánlat megjelenésének napjától számított ötödik napon megszûnik. A Testület az ily módon feltett kérdésre 15 napon belül írásban válaszol. A pályázati eljárás során a Testület pályázathoz kapcsolódó nyilatkozatai a pályázati felhívás értelmezésének minõsülnek. Egyébként a pályázó pályázati ajánlatát kizárólag saját ismeretei és döntése alapján teszi meg, jogot vagy igényt a Testülettõl kapott információkra vagy azok hiányára nem alapíthat.

III. FEJEZET: MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉS A Testület a mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében a nyertes pályázóval, mint mûsorszolgáltatóval mûsorszolgáltatási szerzõdést köt. A pályázati ajánlatnak a mûsorszolgáltatási szerzõdésben meghatározott részei a mûsorszolgáltatási szerzõdés részévé válnak. A mûsorszolgáltatási szerzõdés nyelve magyar.

IV. FEJEZET: A PÁLYÁZATI AJÁNLAT TARTALMA 4.1. A pályázati ajánlat elemei A pályázó ajánlata adatszolgáltatási részbõl és érdemi ajánlat részbõl áll. 4.2. A pályázati ajánlat kötelezõ tartalma 4.2.1. A mûsorszolgáltatás alapvetõ adatai A pályázó köteles megadni a tervezett mûsorszolgáltatás alapvetõ adatait („Alapvetõ Adatok”) az alábbiak szerint [Törvény 96. § (1) bek. e) pont, ÁPF 56.2. a) pont]: 4.2.1.1. a mûsorszolgáltatás vételkörzete: (helyi) 4.2.1.2. az igénybe venni kívánt mûsorszórási lehetõség megnevezése (nyilatkozat arról, hogy nyertessége esetén a pályázó saját maga vagy más, erre jogosult fogja a mûsort szórni): 4.2.1.3. a hálózatos mûsor továbbításának módja: 4.2.1.4. a mûsorszolgáltatás napi adásideje és adásidõ beosztása, a mûsorszolgáltatás napi mûsorideje (nyilatkozat a napi mûsoridõ és a napi adásidõ kezdetérõl és végérõl, valamint a mûsoridõn kívüli adásidõ tartalmáról). Hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra irányuló pályázat esetén a pályázati ajánlatban a napi mûsoridõ, adásidõ idõtartamát összességében valamint a hálózatos és helyi mûsoridõ/adásidõ tekintetében elkülönítve is fel kell tüntetni. Hálózatba kapcsolódás esetén a mûsorszolgáltatás napi teljes adásideje a hálózatos és a helyi adásidõ összessége, a mûsorszolgáltatás napi teljes mûsorideje a hálózatos és a helyi mûsoridõ összessége. A nyilatkozatot az 5. számú mellékletben, az ott meghatározottak szerint kell megtenni. 4.2.1.5. a tervezett kiegészítõ mûsorszolgáltatás és értéknövelõ szolgáltatás: 4.2.1.6. a mûsorszolgáltatás állandó megnevezése (az adatokat a 4. számú mellékletben kell megadni): 4.2.1.7. a mûsorszolgáltatás szignálja (az adatokat a 4. számú mellékletben kell megadni). 4.2.2. A mûsorszolgáltatási díj A pályázó köteles a pályázati ajánlattal érintett mûsorszolgáltatási jogosultság vonatkozásában ajánlatot tenni a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére. A mûsorszolgáltatási díj összegére vonatkozó ajánlat kizárólag készpénzben és forintban tehetõ meg. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatói formában mûködõ vagy nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, úgy a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet díjajánlatot. 4.2.3. Mûszaki feltételek A pályázó köteles ismertetni a tervezett mûsorszolgáltatás rendszertechnikai tervét és rövid mûszaki koncepcióját. Köteles nyilatkozni továbbá arról, hogy a mûszaki felszerelése megfelel a hazai vagy a nemzetközi szabványoknak.

602


9. szám

4.2.3.1. A pályázó köteles ismertetni és megadni a mûsor készítéséhez felhasználni kívánt mûszaki berendezéseket, azok alapvetõ mûszaki jellemzõit. Ezen belül külön kell bemutatni az alapvetõ stúdióberendezések, a helyszíni mûsorkészítés, valamint a helyszínek és a stúdió közötti átviteli eszközök típusjellemzõit. 4.2.3.2. Ha a pályázó maga kívánja a mûsort szétosztani, illetve maga végzi a mûsorszórást, akkor a szétosztáshoz, illetve a szóráshoz szükséges berendezések típusleírását, alapvetõ mûszaki jellemzõit is ismertetnie kell. 4.2.3.3. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlat esetén a pályázó köteles bemutatni az összekapcsolódás technikai kivitelezését. 4.2.4. A mûsorterv 4.2.4.1. A pályázó köteles a mûsorszolgáltatás teljes idõtartamára vonatkozóan, a mûsorszolgáltatás alapvetõ jellegzetességeit, mûsorterve elemeit, mûsorszerkezetét szöveges formában összefoglalni. Ennek keretében egyértelmû leírást kell benyújtani a mûsorfolyam jellegérõl, formátumáról. A mûsortervnek tartalmaznia kell az egyes mûsorszámok rövid jellemzését. Alapvetõ jellegzetességnek minõsül a mûsorfolyamot meghatározó tematika, a mûsorszerkezetben gyakran elõforduló mûsorkategória, melyek együttesen jellegzetes arculatot adnak a mûsorszolgáltatásnak. A pályázó az alapvetõ jellegzetességeket nyilatkozat formájában köteles megjelölni. A pályázó köteles megjelölni a mûsorszolgáltatás központi elemeit, amelyek a mûsor gerincét alkotják, azaz fix elemek és ennélfogva csak szerzõdés módosításával változtathatók meg. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltató jellegû pályázati ajánlatot nyújt be, úgy a pályázó által ajánlatával együtt benyújtott mûsorszolgáltatási szabályzatnak tartalmaznia kell a közmûsor-szolgáltató részletes mûsorstruktúráját, továbbá meg kell jelölni melyek azok a mûsorszámok, amelyek megfelelnek az 50%-ot meghaladó közszolgálati kvóta kritériumainak. 4.2.4.2. A hálózatba kapcsolódó jogosultságra pályázó a 4.2.4.1. pontban meghatározottakat a saját és a hálózatos mûsorszolgáltatás idõtartamára vonatkozóan is köteles benyújtani. 4.2.5. Az üzleti és pénzügyi terv A Testület – elsõsorban a 8. számú mellékletben szereplõ táblázat alapján – tájékozódni kíván arról, hogy a pályázó az általa javasolt mûsorterv figyelembevételével hogyan kívánja a mûsorszolgáltatást mûködtetni, meg kíván gyõzõdni arról, hogy a pályázónak az ilyen mûködtetésre vonatkozó üzleti, pénzügyi és finanszírozási feltételezései alkalmasak a kívánt cél elérésére. A pályázónak az ÁPF 56.4.3. pontja figyelembevételével összeállított üzleti és pénzügyi tervvel kell valószínûsítenie, hogy a mûsorszolgáltatás megkezdésének gazdasági és pénzügyi feltételei megvannak. Az ÁPF 56.4.3. pont harmadik bekezdése alapján jelen pályázati felhívásban üzleti, pénzügyi terven a 4.2.5.2. pont alattiakat kell érteni. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlat esetén a pályázó az üzleti-pénzügyi tervében köteles külön bemutatni a saját tevékenységéhez kapcsolódó gazdasági elképzeléseket, és a hálózatos mûsorszolgáltatóhoz kapcsolódó gazdasági megállapodásait. 4.2.5.1. Az üzleti és pénzügyi terv tartalma Üzleti és pénzügyi terve szerves részeként minden pályázó köteles kiegészítõ információ formájában ismertetni üzleti modelljét és az annak alapjául szolgáló feltételezéseket. Pénzügyi elõrejelzései benyújtásakor a pályázó sorolja fel összes olyan feltételezését, amelyet üzleti terve elkészítéséhez felhasznált. A Testület elfogadja, hogy a jövõbeli piaci feltételezésekre vonatkozóan az egyes pályázók különbözõ feltételezésekbõl indulnak ki, azonban a Testület szeretné megítélni azt, hogy a pályázó alaposan megfontolta saját feltételezéseit, azok összhangban vannak saját bevételi és költség elõirányzataival, és általában hitelesek a piaci helyzetrõl és viselkedésrõl rendelkezésre álló információk alapján. Ha a pályázó kereskedelmi ügynökségektõl, tanácsadóktól stb. szerzett be információkat, nevezze meg forrásait. Az üzleti és pénzügyi tervvel kapcsolatban benyújtandó dokumentumok listáját a 4.2.5.2. szerinti szakaszok tartalmazzák. 4.2.5.2. Az üzleti és pénzügyi terv részletezése Az üzleti és pénzügyi tervben a pályázónak különösen a következõ tételeket kell bemutatnia: 4.2.5.2.1. Összefoglaló: A pályázó foglalja össze üzleti és pénzügyi terve lényegét. 4.2.5.2.2. Stratégia és üzletpolitikai megfontolások: A pályázó ismertesse üzleti és pénzügyi terve stratégiáját és üzletpolitikai megfontolásait. 4.2.5.2.3. Eredménykimutatás-tervek és az eredménykimutatás-tervekhez kapcsolódó feltételezések. 4.2.5.2.4. Beruházások: A pályázó részletesen ismertesse az összes beruházást, beleértve az esetleges adóberendezéseket, a mûsorelosztó rendszereket, a stúdió berendezéseket, a jármûveket valamint a saját elõállítású és vásárolt, a mérleg-

9. szám


603

ben aktivált egyéb tárgyi és immateriális eszközöket stb. A fenti tételeket ésszerû részletezésben, bekerülési értéküket és a beruházás ütemezését feltüntetve kell megadni. 4.2.5.2.5. Historikus pénzügyi adatok: A pályázó köteles mérlegeit, eredmény kimutatásait és az ezekhez csatlakozó kiegészítõ mellékleteit (együttesen „éves pénzügyi beszámoló”, illetve „évközi pénzügyi beszámoló”) a könyvvizsgálói jelentéssel (amennyiben ennek elkészítését más jogszabály elõírja) együtt benyújtani a célból, hogy a Testület megismerje a pályázó pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetét. (ÁPF 56.4.3. pont 1. bek.) 4.2.5.2.6. Finanszírozási struktúra: A pályázó tételesen mutassa be az általa vállalni tervezett finanszírozási megoldásokat, amelyekkel üzleti és pénzügyi terve feltételezéseinek teljesülését valószínûsíteni tudja (pl. tõke, tõkeemelés, hitel, garanciavállalás, tulajdonosi finanszírozás stb.), és jelezze, hogy az egyes finanszírozási megoldásokat mely mellékletekben hol tünteti fel (ÁPF 56.4.3. g) pont). 4.2.6. A mûködési költségek biztosítása A pályázó köteles igazolni, hogy a mûsorszolgáltatás megkezdéséhez szükséges mûködési költségek meghatározott összege rendelkezésére áll. Ennek keretében bankigazolással bizonyítania kell, hogy a mûködés elsõ három hónapjára szükséges forrásokat – reklámbevétel nélkül – elkülönített bankszámlán a pályázati ajánlat benyújtását megelõzõen elhelyezte. A háromhavi mûködési költség kiszámításánál az üzleti-pénzügyi terv szerinti, abból levezethetõ, a mûködés elsõ egész évére számított költség negyedét kell figyelembe venni. A Testület elfogad minden olyan bankszámlán elhelyezett összegrõl becsatolt bankigazolást, amelybõl kétséget kizáróan kiderül, hogy az adott összeg, egy – a pályázati felhívásban meghatározott – speciális célra való felhasználásra szól.

V. FEJEZET: A PÁLYÁZATI AJÁNLAT ELBÍRÁLÁSA 5.1. A pályázati ajánlatok elbírálásának határideje és módja A pályázati ajánlatokat a Testület a benyújtási határidõ lejártát követõ hatvan (60) napon belül a Törvény 46. § (2) bekezdésében leírt módon bírálja el. A pályázati ajánlatok elbírálásában nem mûködhet közre az ÁPF 63.3. szakasza szerinti személy. A pályázati ajánlatok elbírálását követõen a Testület a pályázati ajánlatok közötti választással dönt a pályázat nyertesérõl. Amennyiben egyetlen pályázó felel meg a törvényes, illetve a pályázati felhívásban foglalt követelményeknek, a Testület a mûsorszolgáltatási szerzõdést köteles megkötni. 5.2. Felvilágosítás kérése A Testület a pályázóktól az esélyegyenlõség elvének sérelme nélkül felvilágosítást kérhet annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, összehasonlítása jobban elvégezhetõ legyen. A Testület kérdéseit és az azokra adott választ írásban kell rögzíteni. A felvilágosítás nem eredményezheti az ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások változását, csak azok értelmezését szolgálhatja. 5.3. A pályázati ajánlat értékelése A Testület kizárja annak a pályázónak az ajánlatát, akinek a cselekménye a pályázat tisztaságát vagy az ahhoz fûzõdõ érdeket a Testület megítélése szerint súlyosan sérti. A Testület a kizárást a határozattal egyidejûleg írásban megindokolja és azt az összes pályázónak megküldi. A pályázati ajánlat értékelése az ÁPF 65.1. pont 1. bekezdése szerint történik. 5.3.1. Amennyiben az alakilag érvényes pályázati ajánlat vagy annak egyes elemei oly mértékben hiányosak, hogy az gátolja a pályázati ajánlatok összehasonlíthatóságát, illetve elbírálhatóságát, a Testület a pályázó ajánlatát kizárja. Ilyen kizárásra csak akkor kerülhet sor, ha a Testület azt megelõzõen a pályázót az adott témakörben hiánypótlásra vagy a pályázati ajánlat értelmezésével kapcsolatban felvilágosításra szólította fel. 5.3.2. A pályázati ajánlat értékelése az alábbi módon történik: 5.3.2.1. Mûsorszolgáltatási díj: 15 pont A legmagasabb – egy mûsorórára vetített – mûsorszolgáltatási díjajánlat 15 pontot ér. A többi mûsorszolgáltatási díjajánlat pontszámát úgy kell kiszámítani, hogy az adott órára vetített mûsorszolgáltatási díjajánlatot el kell osztani a legmagasabb órára vetített mûsorszolgáltatási díjajánlattal, és az így kapott hányadost meg kell szorozni 15-tel. Az így kapott szorzat (nem egész szám esetén öt tized alatt lefelé kerekítve egész számra) az adott mûsorszolgáltatási díjajánlat pontszáma. Közmûsor-szolgáltatói jellegû pályázati ajánlat esetén, a többi mûsorszolgáltatási díjajánlatra adott pontszámok átlagolásával kiszámított pontszámot kell az értékelés során a többi ponthoz hozzáadni. Amennyiben négy vagy több kereske-

604


9. szám

delmi, illetve nem közmûsor-szolgáltatói jellegû mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat érkezik, a legkisebb és a legnagyobb pontértéket figyelembe nem véve a többi pontszámból egyszerû számtani átlagot kell képezni. Amennyiben négynél kevesebb kereskedelmi, illetve nem közmûsor-szolgáltatói jellegû pályázati ajánlat érkezik, a pontokból egyszerû számtani átlag képzésével kapható meg a közmûsor-szolgáltató pályázó ide vonatkozó pontszáma. 5.3.2.2. A vállalt heti mûsoridõ: maximum 20 pont Pályázati ajánlat tehetõ bármilyen mértékû napi mûsoridõre. A legtöbbet vállalt heti mûsoridõ-ajánlat 20 pontot ér. A többi ajánlat pontszámát úgy kell kiszámítani, hogy az ajánlatot el kell osztani a legmagasabb ajánlattal, és az így kapott hányadost meg kell szorozni 20-szal. Az így kapott szorzat (nem egész szám esetén öt tized alatt lefelé kerekítve egész számra) az adott vállalt heti mûsoridõ-ajánlat pontszáma. 5.3.2.3. A pályázó mûsorterve: maximum 5 pont 5.3.2.4. Mûsorszolgáltatásban szerzett tapasztalat: maximum 2 pont 5.3.2.5. Üzleti-pénzügyi terv: maximum 2 pont 5.3.2.7. Egyéb, a Törvény 96. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatok: maximum 2 (1+1) pont, azzal, hogy a 2 pontból 1 pontot automatikusan kap az a pályázó, aki RDS névazonosító/mûsorazonosító (RDS PI) szolgáltatást vállal a pályázati ajánlatában. 5.3.3. A Testület a legmagasabb pontszámot elérõ pályázót nyilvánítja nyertesnek. VI. FEJEZET: EGYEBEK 6.1. A pályázati ajánlat benyújtása A pályázati ajánlatot kizárólag személyesen, a pályázati felhívás megjelenését követõ 30. napon, 10 óra és 15 óra között lehet benyújtani a Testület címén (Budapest VIII. kerület, Reviczky u. 5.). A benyújtási határidõ a benyújtás napján délután 15 órakor jár le. A pályázati ajánlatot egy eredeti és hét másolati példányban kell benyújtani, pályázati ajánlatonként külön, feladó, cégnév vagy szimbólum, vagy más megjelölés nélküli zárt csomagolásban kell benyújtani. A pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban a fent felsoroltakon túl a teljes pályázati ajánlat elektronikus formában történõ elhelyezése is szükséges. Minden egyes pályázati ajánlat csomagon fel kell tüntetni a vonatkozó mûsorszolgáltatási jogosultság megjelölését („..........Jogosultság”), illetve az ajánlat eredeti példányát „Eredeti” megjelöléssel kell ellátni. Ha a példányok között eltérés adódik, az eredeti példány tartalma az irányadó az érvényesség vizsgálata, valamint az ajánlatok értékelése és elbírálása során. 6.2. A pályázati ajánlat érvényessége A pályázati ajánlatok értékelése során a Testület elõször azok érvényességét vizsgálja. 6.2.1. Alakilag érvénytelen a pályázati ajánlat az ÁPF 60.1. pontjában meghatározott esetekben, azaz, ha – az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve meghosszabbított határidõ után, vagy nem a megjelölt helyen és nem az elõírt csomagolásban nyújtották be, amely alól kivétel, ha a pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban nem került elhelyezésre az elektronikus formájú pályázati ajánlat. – a pályázó a pályázati díj átutalásáról szóló átutalási megbízást nem csatolta az ajánlatához, – ha a pályázó a pályázati felhívásban megjelölt kötelezõ erejû nyilatkozatokat nem csatolta be. 6.2.2. Az alakilag érvénytelen vagy a 2.1.1. pontba ütközõ pályázó által benyújtott pályázati ajánlatokat a Testület visszautasítja. Ezekben az esetekben hiánypótlásnak helye nincs. 6.2.3. A Testület visszautasítottnak tekinti az alábbi pályázati ajánlatokat: – az alakilag érvénytelen, – a 2.1.1. pontba ütközõ, – az 5.3.1. pont alapján kizárt, – az alakilag érvényes és a 2.1.1. pontba nem ütközõ, illetõleg az 5.3.1. pont szerint kizártnak nem minõsülõ, azonban mûsorszolgáltatási jogosultságot nem szerzett pályázó ajánlatát, az adott pályázóra vonatkozó ajánlati kötöttség leteltét követõ 10. napon. – a 8.8. pont, a 9.6. pont, 10.7. pont alapján érvénytelen. 6.3. A pályázati ajánlat nyelve A pályázati ajánlat nyelve magyar. A pályázati ajánlat részét képezõ minden olyan dokumentum vonatkozásában, amelynek az eredeti nyelve nem magyar, a pályázó az eredeti dokumentumon kívül köteles benyújtani annak hitelesített fordítását is. Az írásbeliség és nyelv vonatkozásában az ÁPF 13. pontja is alkalmazandó.

9. szám


605

6.4. Hiánypótlás A Testület írásban hiánypótlásra szólítja fel azt a pályázót, amelynek alakilag érvényes pályázati ajánlata nem felel meg maradéktalanul a pályázati felhívás valamennyi feltételének, egyidejûleg megjelölve a hiánypótlás szempontjait és módjait. Valamely hiánypótlás keretében benyújtandó dokumentumnak a pályázati ajánlat eredeti benyújtási határideje napján fennálló adatokra, tényekre, körülményekre, vállalásokra stb. kell vonatkoznia. A pályázó a hiánypótlással érintett valamennyi dokumentumot az értesítés kézhezvételének napjától számított 15 napon belül tartozik benyújtani. A határidõ jogvesztõ, elmulasztása esetén a Testület a pályázati ajánlatot visszautasítja. Nincs helye hiánypótlásnak az 5.3.2. és a 6.2.1. pont alá tartozó adatok tekintetében. 6.5. A mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése 6.5.1. A Testület a pályázót nyertessé való nyilvánításáról a döntés dátumát követõ két (2) munkanapon belül értesíti. 6.5.2. A Testület a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésének idõpontját a döntésrõl való értesítéssel egyidejûleg közli a nyertes pályázóval úgy, hogy a döntéstõl számított legkésõbb negyvenöt (45) napon belül meg kell kötni a szerzõdést. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlat nyertessége esetén a hálózatos mûsorszolgáltató mûsorszolgáltatási szerzõdését a Testület a döntéstõl számított negyvenöt (45) napon belül módosítja. 6.5.3. Ha a Testület a nyertessé nyilvánított pályázónál bekövetkezett változások miatt nem kötheti meg a mûsorszolgáltatási szerzõdést, vagy a nyertes a meghatározott határidõig a pályázónak felróható okból nem köt szerzõdést, illetve az éves mûsorszolgáltatási díj esedékes része határidõben nem került jóváírásra, a Testület az ÁPF 37., 74. és 76. pontja alapján jogosult a mûsorszolgáltatási szerzõdést a nyertes pályázó helyett a második helyezettel megkötni. 6.6. Értesítések A Testület tartozik valamennyi pályázót írásban értesíteni arról, ha az adott mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében nyertest hirdetett. A Testület a pályázat második helyezettjét a döntéstõl számított nyolc (8), a többi pályázót harminc (30) napon belül értesíti a döntésérõl. Az alakilag érvénytelen pályázati ajánlat benyújtóját a Testület, indokolással ellátva az errõl szóló döntés meghozatalát követõ nyolc napon belül értesíti arról, hogy ajánlata érvénytelen és az eljárás további szakaszában nem vehet részt. Amennyiben a Testület az adott mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében nem tud eredményt hirdetni, errõl 30 napon belül értesíti a pályázókat. 6.7. Határidõk, kézbesítés Amennyiben a pályázati felhívás szerinti valamely határidõ utolsó napja vagy határnap munkaszüneti vagy ünnepnapra esik, úgy a határidõ utolsó napja vagy a határnap az ilyen napot követõ elsõ munkanap. A döntés napja az a nap, amikor a Testület a döntéssel érintett tárgyban határozatot hoz. Az értesítés napja az a nap, amikor a címzetthez az értesítést igazolható módon személyesen vagy ajánlott, vagy tértivevényes levélben kézbesítik, vagy faxon megküldik. (A Testület döntésérõl értesítõ fax abban az esetben minõsül megküldöttnek, ha azt levélben is megismétlik. Ez a rendelkezés az értesítés napjának számítását nem érinti.) 6.8. Felelõsség kizárása A mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzése sem eredményezi vagy garantálja a mûsorszóráshoz, a mûsorelosztáshoz vagy más módon történõ mûsorterjesztéshez jogszabályi elõírás alapján és/vagy egyébként szükséges hatósági és/vagy egyéb engedélyek meglétét vagy megadását. Az ilyen engedélyeket és mûsorszétosztáshoz, mûsorszóráshoz, vagy más módon megvalósuló mûsorterjesztéshez kapcsolódó vagy ahhoz szükséges technikai, pénzügyi, jogi és egyéb információkat a pályázó saját hatáskörében, költségére illetve felelõsségére szerzi be. A valamely mûsorszolgáltatáshoz szükséges bármely hatósági és/vagy egyéb engedély beszerzése, megkapása, az azzal kapcsolatos eljárás illetve valamennyi eljáró személy, szerv (szervezet) vonatkozásában a Testület idõkorlátozás nélkül, minden felelõsséget kizár. Az ÁPF 84. pontja alapján felhívjuk valamennyi pályázni kívánó figyelmét, hogy a pályázati felhívásban közölt információk nem jelentik a pályázaton való indulásra vonatkozó döntés meghozatalához vagy a pályázati ajánlat elkészítéséhez vagy a mûsorszolgáltatáshoz szükséges valamennyi adat, információ, engedélyezési eljárás, jogi elõírás, pénzügyi és technikai, valamint piaci szempontok közlését vagy ismertetését. A pályázattal illetve a pályázati ajánlattal kapcsolatban bármely információt a pályázó maga köteles beszerezni. A pályázó pályázati ajánlatát saját kockázatára és költségére készíti, teszi meg és nyújtja be, mindezek vonatkozásában a Testület idõkorlátozás nélkül minden felelõsséget kizár.

606


9. szám

6.9. Irányadó jog A pályázati felhívásra, valamint a rendelkezései szerint készült dokumentumokra és a pályázatból eredõ vagy az azzal kapcsolatos jogviták esetén a magyar jog az irányadó azzal, hogy a pályázati felhívásban, a pályázati ajánlatban, valamint a Törvényben nem szereplõ feltételek elbírálásakor a Ptk. szabályai alkalmazandók.

VII. FEJEZET: DOKUMENTUMOK, MELLÉKLETEK, NYILATKOZATOK 7.1. A pályázó köteles megadni a 3-4. és 7-10. számú mellékletek szerinti adatokat a mellékletek szerinti szerkezetben. 7.2. A pályázó köteles csatolni az 5-6. sz. mellékletekben meghatározott dokumentumokat. 7.3. A pályázó köteles benyújtani a 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, illetve cégkivonatát (cégjegyzékbe be nem jegyzett cég esetén a cégmásolat helyett a pályázónak az illetékes cégbíróság érkeztetõ bélyegzõjével ellátott bejegyzésre irányuló kérelme/nyomtatvány nyújtandó be). 7.4. A pályázó köteles csatolni társasági szerzõdését, illetve alapító okiratát az esetleges módosításokkal együtt, és aláírási címpéldányát. 7.5. A pályázó köteles az 5.3.2.4. pont szerinti mûsorszolgáltatási tapasztalat elbírálásához minden, általa az elbírálás segítéséhez szükségesnek tartott dokumentumot és nyilatkozatot csatolni. 7.6. Kötelezõ nyilatkozatok az alábbiak: 7.6.1. a 3. sz. melléklet 1-4 pontjai, 7.6.2. a 4.2.1.4. szerinti adatok, 7.6.3. mûsorszolgáltatási díjajánlat, 7.6.4. a 7.7. a) szerinti konzorciumi megállapodás, valamint társasági szerzõdés tervezetet, 7.6.5. a 7. számú melléklet, 7.6.6. a 8. számú melléklet, 7.6.7. a 6. számú melléklet 3. j) pontja hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra irányuló pályázat esetén. Az ÁPF 60.1. pontja értelmében a kötelezõ nyilatkozatok benyújtásának elmulasztása hiánypótlási felhívás nélkül a pályázat alaki érvénytelenségét és visszautasítását eredményezi. 7.7. A konzorcium pályázó köteles benyújtani a) a konzorciumi megállapodását, b) társasági szerzõdés tervezetét, azzal, hogy a konzorciumi megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a pályázaton való nyertességük esetén a konzorcium tagjai változatlan formában aláírják a társasági szerzõdést. 7.8. A pályázó köteles nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy nyertessége esetén az ÁPF 82. pontjának megfelelõ óvadékot vagy bankgaranciát kíván nyújtani a szerzõdés betartásának biztosítására. 7.9. A pályázó köteles csatolni pályázati ajánlatához a pályázati díj átutalásáról szóló átutalási megbízást. 7.10. A pályázó köteles nyilatkozni arról, hogy amennyiben hálózatba kapcsolódásra pályázott, nyertessége esetén a jogosultság megszerzésétõl számított két éven belül nem kezdeményezi hálózatba kapcsolódását. 7.11. A dokumentumok formája A pályázat az 1–10 sz. mellékletekben szereplõ adatokat az ott megjelölt szerkezetben tartalmazza. Valamely okirat, szerzõdés vagy egyéb irat formájában benyújtandó dokumentum eredetiben vagy hiteles másolatban nyújtandó be. A pályázónak a nyilatkozatot vagy egyéb dokumentumot a cégjegyzése szabályai szerint aláírva kell benyújtania. 7.12. A dokumentumok módosulása Ha a pályázó pályázati ajánlatában szereplõ, a pályázat elbírálása szempontjából jelentõs adatok az ajánlat benyújtását követõen módosulnak, a pályázó köteles a változásokról a Testületet haladéktalanul értesíteni. Tartozik továbbá a tájékoztatással egyidejûleg a módosulás tárgyára vonatkozó pályázati felhívás szerinti dokumentumokat is az eredetivel megegyezõ formában benyújtani.

VIII. FEJEZET: A HÁLÓZATBA KAPCSOLÓDÓ MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁGRA IRÁNYULÓ PÁLYÁZATRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK 8.1. Jelen pályázati felhívás lehetõvé teszi, hogy a pályázó olyan mûsorstruktúrával is benyújthasson pályázatot, amelyben saját mûsorszolgáltatása mellett hálózatos mûsorszolgáltatás formájában más mûsorszolgáltatás is helyet kap. Hálózatos mûsorszolgáltatóként csak földfelszíni mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezõ rádiós mûsorszolgáltató jelölhetõ meg, amelynek nem áll fenn tartozása az ORTT felé, s a Testület nem alkalmazott vele szemben a mûsorszolgáltatási szerzõdés, vagy az Rttv. 112. § (1) b) pontja szerinti írásbeli figyelmeztetést.

9. szám


607

8.2. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a: – a hálózatos mûsorszolgáltató nevét, – a pályázó és a hálózatos mûsorszolgáltató közös kérelmét a hálózatba kapcsolódásra, – valamint a hálózatos mûsorszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a hálózatba kapcsolódásra vonatkozó szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 8.3. A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a saját és a hálózatos mûsoridõ sugárzásának idejét, valamint idõtartamát. 8.4. A pályázati ajánlatban a leendõ hálózatos mûsorszolgáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a hálózatba kapcsolódás következtében az Rttv. tulajdoni szabályait, így különösen az Rttv. VIII. fejezetében foglaltakat nem sérti. 8.5. A pályázó hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlatot csak a pályázóval azonos típusú hálózatos mûsorszolgáltatóval való hálózatba kapcsolódásra nyújthat be. 8.6. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatóként, vagy nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóként nyújtja be a pályázati ajánlatát, a közmûsor-szolgáltatókra, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatókra vonatkozó feltételeknek saját mûsorideje tekintetében önmagában is meg kell felelnie. 8.7. A pályázó nem nyújthat be érvényesen hálózatba kapcsolódásra irányuló ajánlatot, amennyiben a hálózatos mûsorszolgáltató vételkörzete és a megszerezni kívánt mûsorszolgáltatási jogosultság vételkörzete legalább 20%-ban fedi egymást. 8.8. Amennyiben a pályázati ajánlat hálózatba kapcsolódásra irányul és a Testület döntése szerint az értékelés során a hálózatba kapcsolódás feltételeinek nem felel meg, a pályázati ajánlat érvénytelen és a Testület azt visszautasítja. IX. FEJEZET: A KÖZMÛSOR-SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK 9.1. A közmûsor-szolgáltatóvá minõsítés feltételei tárgyában kiadott 680/2004. (V. 19.) számú ORTT határozatot (lásd egységes szerkezetben a 9. számú mellékletben) e fejezet vonatkozásában a pályázatra irányadó szabálynak kell tekinteni. 9.2. A pályázó akkor minõsíthetõ közmûsor-szolgáltatóvá, ha a pályázónak, illetve konzorciumi pályázó esetén az abban részt vevõ tagoknak mûsorszolgáltatási díjtartozása a Testület felé nem áll fenn. 9.3. A közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó pályázati ajánlatban a pályázó a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet ajánlatot. 9.4. A közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a 9.1. szakaszban megjelölt ORTT határozat szerinti mûsorszolgáltatási szabályzatot. 9.5. A közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmi kérdésekben a jelen pályázati feltételek IV. fejezetében foglaltaknak és a 680/2004. (V. 19.) számú ORTT határozat rendelkezéseinek is maradéktalanul meg kell felelnie. 9.6. Ha a pályázati ajánlat közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatási jogosultságra irányul és a Testület döntése szerint a közmûsor-szolgáltató feltételeinek nem felel meg az értékelés során, a pályázati ajánlat érvénytelen és azt a Testület visszautasítja 9.7. A pályázó a közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatában megjelölt mûsorszolgáltatási szabályzatot különálló mellékletként köteles csatolni. 9.8. Amennyiben a közmûsor-szolgáltató megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben rá vonatkozó szabályokat, akkor a Testület felhívja a mûsorszolgáltató figyelmét arra, hogy amennyiben a figyelemfelhívástól számított egy éven belül ismét megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben vagy a közzétett mûsorszolgáltatási szabályzatban a rá mint közmûsor-szolgáltatóra nézve kötelezõ szabályokat, akkor a Testület kimondhatja, hogy a mûsorszolgáltató közmûsor-szolgáltató minõségét elvesztette és egyúttal felmondja a mûsorszolgáltatási szerzõdést.


608

9. szám

X. FEJEZET: A NEM NYERESÉGÉRDEKELTSÉGRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK 10.1. A nem nyereségérdekeltség feltételei tárgyában kiadott és az 1357/2006. (VI. 14.) számú határozattal módosított 1069/2001. (VII. 24.) számú ORTT határozatot (lásd egységes szerkezetben a 10. számú mellékletben) e fejezet vonatkozásában a pályázatra irányadó szabálynak kell tekinteni. 10.2. A pályázó akkor minõsíthetõ nem nyereségérdekeltté, ha a pályázónak, illetve konzorciumi pályázó esetén az abban részt vevõ tagoknak mûsorszolgáltatási díjtartozása a Testület felé nem áll fenn. 10.3. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra vonatkozó pályázati ajánlatban a pályázó a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet ajánlatot. 10.4. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a 10.1. szakaszban megjelölt ORTT határozat: 1. a) pontja szerinti célok, illetve célcsoportok egyikének megjelölését, 1. b) értelmében tett kötelezettségvállaló nyilatkozatot, 2.3. a) pont szerinti nyilatkozatot, 2.3. b) pontja szerinti dokumentumokat, nyilatkozatokat és az 2.3. c) pont szerinti, a mellékletben található nyomtatványt kitöltve. 10.5. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmi kérdésekben a jelen pályázati feltételek IV. fejezetében foglaltaknak és az 1357/2006. (VI. 14.) számú ORTT határozat rendelkezéseinek is maradéktalanul meg kell felelnie. 10.6. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra benyújtott pályázati ajánlatban az 1357/2006. (VI. 14.) számú ORTT határozat 2.3. a) pontja szerinti nyilatkozatot a jogosultság teljes idõtartamára nézve kell megtenni. 10.7. Ha a pályázati ajánlat nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatási jogosultságra irányul és a Testület döntése szerint a nem nyereségérdekeltség feltételeinek nem felel meg az értékelés során, a pályázati ajánlat érvénytelen és azt a Testület visszautasítja 10.8. A pályázó a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatában a jelen fejezetben megjelölt valamennyi dokumentumot és kötelezõ erejû nyilatkozatot különálló mellékletként köteles csatolni. 10.9. Amennyiben a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben rá vonatkozó szabályokat, akkor a Testület kimondhatja, hogy a mûsorszolgáltató nem nyereségérdekelt minõségét elvesztette, és egyúttal felmondja a mûsorszolgáltatási szerzõdést. 1. számú melléklet A pályázati felhívás tárgya Sorszám

1.

Névleges telephely

Mohács

Típus

rádió, helyi

frekvencia

1485 kHz

Várható vételkörzet1

74 000 fõ (nappali)/ 19 000 fõ (éjszakai)

Meghirdetett mûsoridõ

minimum napi 12 óra*

Minimális mûsorszolgáltatási díj

1 200 000 Ft + 20% áfa

*A meghirdetett 12 órás mûsoridõ a nappali, 74 000 fõs vételkörzet szerinti mûsorszolgáltatásra vonatkozik. Lehetséges az éjszakai (12 óra feletti) mûsoridõre vonatkozó pályázati ajánlatok benyújtása is oly módon, hogy a 12 órán túli mûsoridõ vállalása esetén a minimális mûsorszolgáltatási díj óránként 50 000 forinttal emelkedik. Mohács 1485 kHz tekintetében szomszédos vételkörzet: A Mohács 1485 KHz frekvencia tekintetében nincs lehetõség a pályázati ajánlatok vételkörzet-bõvétés céljából történõ benyújtásra. 1

A megvalósított vételkörzet tekintetében a jelen pályázati felhívásban megadott várható vételkörzethez képest +/– 20%-os eltérés lehetséges.

9. szám


609

2. számú melléklet MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉS TERVEZET A jelen Mûsorszolgáltatási Szerzõdés (a továbbiakban a „Szerzõdés”) létrejött egyrészrõl az Országos Rádió és Televízió Testület, 1088 Budapest, Reviczky u. 5. (a továbbiakban a „Testület”), és másrészrõl a [.................]2 (a továbbiakban a „Mûsorszolgáltató”) között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel: (A) A felek megállapítják, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a „Törvény”) rendelkezései értelmében a Testület feladatai közé tartozik a mûsorszolgáltatási jogosultság pályáztatása, mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése és a mûsorszolgáltatási szerzõdéssel összefüggõ feladatok ellátása. (B) A felek megállapítják, hogy a Törvény 41. § (1) a) bekezdése értelmében a Testület [...........]-án3 a Kulturális Közlöny [.....]4 számában megjelent Pályázati Felhívással (a „Pályázati Felhívás”) pályázatot hirdetett [Pályázati Felhívás 1. számú melléklete pontja szerinti, helyi rádió Mûsorszolgáltatási Jogosultságra az alábbi adatokkal: ellátottság:...fõ, a........frekvencia, sztereo vételkörzet tekintetében]5 A Mûsorszolgáltató6 a megjelölt mûsorszolgáltatásra vonatkozó Pályázati Felhívásra 2007. [..........]-án7 Pályázati Ajánlatot nyújtott be a Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére (a „Pályázati Ajánlat”). A fentiekre tekintettel a felek az alábbiakban állapodnak meg: I. A MÛSORSZOLGÁLTATÓ NYILATKOZATAI 1.1. A Mûsorszolgáltató a Testület számára a Pályázati Felhívásnak megfelelõen megtette a megkívánt valamennyi nyilatkozatát, amelyeket jelen szerzõdés aláírásával ismételten megerõsít, s azok tartalmáért felelõsséget vállal. 1.2. A Mûsorszolgáltató kijelenti, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltatási Jogosultság elbírálásától jelen Szerzõdés aláírásáig terjedõ idõszakban bekövetkezett változás miatt az 1.1. szakasz szerinti nyilatkozatainak tartalmában változás következett be, úgy azt a Testületnek idõközben, írásban bejelentette. Az elbírálás szempontjából releváns körülmények tekintetében a szerzõdés megkötéséig változás nem történhet.

II. A SZERZÕDÉS TÁRGYA 2.1. A Testület, tekintettel a Mûsorszolgáltató Pályázati Ajánlatában foglaltakra valamint a jelen Szerzõdés I. fejezete szerinti nyilatkozataira, Mûsorszolgáltatót a jelen Szerzõdés preambulumának (B) szakaszában megjelölt helyi rádió mûsorszolgáltatás végzésére jogosítja fel a jelen Szerzõdés feltételei szerint (a „Mûsorszolgáltatási Jogosultság”). A Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére tekintettel a Mûsorszolgáltató vállalja, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot az arra vonatkozó jogszabályi elõírásokkal és a jelen Szerzõdés feltételeivel összhangban gyakorolja, és (közmûsor-szolgáltató és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató esetén a következõ mondatrész kimarad) a Testületnek a jelen Szerzõdés rendelkezései szerint mûsorszolgáltatási díjat fizet. 2.2. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatási Jogosultság alapján a jelen Szerzõdés szerinti idõtartamban és adásidõben az adásidõ beosztás szerint, saját megkülönböztetõ azonosítási jelét használva, a jelen Szerzõdés 9.1. pontjának és IV. fejezetének megfelelõ rádió mûsor szolgáltatására jogosult és köteles a mûsorszolgáltatás alapvetõ adatainak megfelelõen (a „Mûsorszolgáltatás”). A Mûsorszolgáltatás alapvetõ adatait a Pályázati Ajánlat tartalmazza (az „Alapvetõ Adatok”). 2.3. A Mûsorszolgáltatási Jogosultság 2007.[.......]8 napján kezdõdik, és a jelen Szerzõdés feltételeitõl függõen hét (7) éves idõtartamra szól. 1

A megvalósított vételkörzet tekintetében a jelen pályázati felhívásban megadott várható vételkörzethez képest +/– 20%-os eltérés lehetséges. A Pályázó neve és címe kitöltendõ. 3 A Pályázati felhívás közzétételének dátuma kitöltendõ. 4 A Kulturális Közlöny vonatkozó száma kitöltendõ. 5 A Pályázati Felhívás 1. számú melléklete szerinti adatokkal kitöltendõ. 6 Konzorcium pályázó esetén e tényre értelemszerûen utalni kell. 7 A Pályázati Ajánlat benyújtásának dátuma kitöltendõ. 8 A szerzõdés aláírását követõ nap kitöltendõ. 2


610

9. szám

2.4. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a mûsorszolgáltatási jogosultság idõtartama alatt az analóg földfelszíni rendszerrõl a digitális földfelszíni rendszerre történõ átállás bekövetkezik, az esetleges jogszabályváltozásból adódó megváltozott jogszabályi kötelezettségeiknek a felek – ha a mûsorszolgáltatási jogosultság az adott frekvencián fenntartható – kölcsönösen együttmûködve eleget tesznek. 2.5. Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot, annak teljes idõtartama alatt személyesen gyakorolja és azt semmilyen módon, sem közvetlenül, sem közvetetten át nem ruházza, nem engedményezi, nem terheli meg, vagy egyébként el nem idegeníti. 2.6. A felek megállapodnak abban, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság az annak gyakorlásához egyébként szükséges engedélyeket nem tartalmazza, azokat nem helyettesíti vagy pótolja. Az ilyen engedélyeket a Mûsorszolgáltató saját hatáskörében, költségére, illetve felelõsségére köteles beszerezni, és azok megszerzéséért a Testület semmiféle felelõsséggel nem tartozik. A Mûsorszolgáltató kijelenti, hogy ezen körülményre a Pályázati Felhívás a figyelmét felhívta, és Pályázati Ajánlatát ezen körülmény ismeretében és erre tekintettel tette meg. 2.7. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy mûsorszolgáltatási jogosultságának megkezdésétõl számított 2 éven belül nem kezdeményezi hálózatba kapcsolódását (Rttv. 108. §). Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázat nyertessége esetén a szerzõdés a következõ ponttal egészül ki: Hálózatba kapcsolódás 1. A (…) mûsorszolgáltató9 hálózatba kapcsolódik a (….) Mûsorszolgáltató10 (……….) MHz jogosultságával ugyanazon mûsorszám vagy mûsor egyidejû vagy csaknem egyidejû szolgáltatására. 2. A hálózatos mûsorszolgáltató a (……………..), (……..) MHz jogosultsága. A hálózatos mûsorszolgáltatásért a hálózatos mûsorszolgáltató tartozik felelõsséggel. 3. A hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató (………………..), (…………….) MHz jogosultsága. 4. A hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató saját mûsort a következõk szerint szolgáltat:11 5. A (…………) hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató kijelenti, hogy megfelel a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény mûsorszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseinek, különös tekintettel a 98. §-ban foglalt feltételeknek. III. A MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁG TARTALMA 3.1. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a jogosultsága teljes idõtartama alatt a Törvény hatályos rendelkezéseit mindvégig megtartja. 3.2. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes hét (7) éves idõtartama alatt, az „Alapvetõ Adatok” szerinti (a) adásidõben, az adásidõ-beosztás szerint, (b) mûsoridõben, (c) állandó megnevezést és szignált használva szolgáltat rádiómûsort. 3.3. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes hétéves idõtartama alatt, megszakítás nélkül, a rá irányadó jogszabályoknak megfelelõ cég- illetve szervezeti formában végzi. 3.4. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, és helyt áll azért, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság idõtartama alatt sem õ, sem valamely [részvényese] [tagja] (a kuratórium tagja) (alapítója)12 nem fogja sérteni a rá vonatkozó korlátozó rendelkezéseket. 9

A Pályázó neve kitöltendõ. A pályázatben megjelölt hálózatos mûsorszolgáltató neve kitöltendõ. 11 A saját mûsoridõ sugárzásának idõtartama kitöltendõ. 12 A nem kívánt szövegrész törlendõ. 10

9. szám


611

3.5. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatást a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt helyi mûsorszolgáltatásként, a jelen Szerzõdésbeli mûsorszórási kapacitás maximális vételkörzete teljes kihasználásával végzi. 3.6. A Mûsorszolgáltató tudomásul veszi, hogy a Pályázati Felhívás 1. számú mellékletében megadott várható vételkörzethez képest a megvalósított vételkörzet esetében +/– 20%-os eltérés lehetséges. 3.7. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatást legkésõbb 2007. [.....] hó [..]13 napjáig jelen Szerzõdés rendelkezéseinek megfelelõen megkezdi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül végzi. 3.8. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatás tartalmát a Törvény és a Szerzõdés keretei között és feltételei szerint önállóan határozza meg azzal, hogy azért a Törvény és a jelen Szerzõdés szerint felelõsséggel tartozik. 3.9. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy az általa alkalmazott mûszaki berendezések a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt alkalmasak a Mûsorszolgáltatás magas színvonalú szolgáltatására. A Mûsorszolgáltató továbbá vállalja, hogy a Pályázati Ajánlatában benyújtott dokumentumok szerint vállaltakkal megegyezõ vagy annál magasabb színvonalú mûszaki berendezésekkel biztosítja, s e berendezések célszerû és üzembiztos üzemeltetését megfelelõ kezelõszemélyzet látja el. 3.10. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Törvény 21. § (3) bekezdése alapján értéknövelõ szolgáltatásra harmadik személlyel csak úgy köt szerzõdést, ha a szerzõdésben ezen harmadik személy kifejezetten tudomásul veszi, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszûnésével az értéknövelõ szolgáltatási jog is megszûnik, és ezzel kapcsolatban a harmadik személy a Testülettel szemben semmiféle igényt nem támaszt.

IV. A MÛSORSZOLGÁLTATÁS ALAPVETÕ JELLEGZETESSÉGEI 4.1. A mûsorfolyamot meghatározó tematika: Gyakran elõforduló mûsorszám kategória: Sajátos arculat: 4.2. A mûsorszámok heti százalékos aránya 1. Mûsorszámok heti/napi százalékos aránya Mûsorszámok

A pályázó által vállalt heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként

A pályázó által vállalt napi teljes mûsoridõ minimális százalékaként

1. közszolgálati mûsorszámok 2. magyarországi gyártású mûsorszámok 3. saját gyártású mûsorszámok (Törvény: 2. § 42. pont)

2. Mûsorszámok heti/napi százalékos aránya az éjszakai órák (00.00–06.00) nélkül

Mûsorszámok

A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00–6.00 óráig) nélküli heti átlagos mûsoridõben

Közszolgálati mûsorszámok

13

A mûsorszolgáltatási jogosultság elsõ napjának dátumától számított 180. nap dátuma kitöltendõ.

A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00–6.00 óráig) nélküli napi minimális mûsoridõben


612

9. szám

3. Mûsorterv egyes egységeinek heti/napi százalékos aránya Heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként

Mûsorterv egységek

Napi teljes mûsoridõ minimális százalékaként

Szöveg aránya Ismétlések*

(*az ismétlések aránya a heti teljes mûsoridõ arányában a 35%-ot nem haladhatja meg. Ismétlésnek minõsül a korábban a mûsorban elhangzott, rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható.) 4. A közszolgálati mûsorszámok heti/napi százalékos aránya Heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként

Mûsorszám-kategóriák


1. Hírmûsorok 2. Aktuális információk 3. Mûvészeti mûsorok 4. Tudományos és ismeretterjesztõ mûsorok 5. Oktatómûsorok 6. Vallási mûsorok 7. Gyermek- és ifjúsági mûsorok 8. Mindennapi életvitelt segítõ mûsorok 9. Jogi, közéleti tájékozódást, a közbiztonságot segítõ mûsorok 10. Környezet- és természetvédelmet segítõ mûsorok 11. Közlekedési információk 12. Kisebbségi mûsorok 13. Hátrányos helyzetû társadalmi csoportok számára készült mûsorok 14. Zenei mûsorok (csak ha közszolgálatinak minõsül) 15. Egyéb közszolgálat

4.3. A mûsorszolgáltatás központi elemei 14: Reggeli mûsorsáv: Délelõtti mûsorsáv: Délutáni mûsorsáv: Esti mûsorsáv: Éjszakai mûsorsáv: 4.4. Egyes mûsortípusok értelmezése: Hírmûsor: A Mûsorszolgáltató hírszerkesztõi által írott és elmondott programelem, mely alkalmanként tudósítást, helyszíni bejelentkezést tartalmaz, melyet a programosztály munkatársai készítenek. Ismétlés: Korábban a mûsorban elhangzott rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható, tehát számítógéprõl kerül közlésre. V. TÁJÉKOZTATÁS 5.1. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság gyakorlásáról, a Mûsorszolgáltatásról és az egyébként ezekkel összefüggõ kérdésekrõl a Testületnek a Törvény, a Testület állásfoglalásai és a jelen Szerzõdés rendelkezései szerint tájékoztatást ad.

14

Hálózatba kapcsolódás esetén a saját mûsoridõ tekintetében.

9. szám


613

5.2. A Mûsorszolgáltató a jelen fejezet szerinti tájékoztatási vagy bejelentési kötelezettségét, kifejezetten ellenkezõ kikötés hiányában, ésszerû határidõn belül saját költségére köteles teljesíteni. 5.3. A Mûsorszolgáltató az Alapvetõ Adatokat, illetve a jelen szerzõdés IV. fejezetében foglaltakat csak a Testület hozzájárulásával módosíthatja. Az alapvetõ jellegzetességeken kívül esõ mûsorelemek megváltozása esetén a Mûsorszolgáltatót a Testület felé tájékoztatási kötelezettség terheli. 5.4. A Mûsorszolgáltató köteles az adataiban beállt változást a Testületnek bejelenteni, az erre vonatkozó valamennyi dokumentumot a Testületnek átadni, és egyben a Testületnek nyilatkozni, hogy a változás következtében a Mûsorszolgáltató a korlátozó rendelkezéseket nem sérti. A Mûsorszolgáltató a változás bejelentésekor köteles a Testületnek az Általános Pályázati feltételek (továbbiakban: ÁPF) 56.1. pontja szerinti adatokat megküldeni. A Mûsorszolgáltató ezen kötelezettségét a változás megtörténtének dátumától számított tíz (10) napon belül köteles teljesíteni. 5.4.1. A tervezett hálózatba kapcsolódást az abba kapcsolódók kötelesek a Testületnek elõzetesen, a Törvény 108. §-ának megfelelõen bejelenteni. 5.5. A Testület jogosult a Szerzõdés teljesítését rendszeresen ellenõrizni és a Mûsorszolgáltató mûködését a helyszínen – tagjai vagy megbízottjai által – vizsgálni. A Testület az ellenõrzés módjáról, amennyiben ahhoz a Mûsorszolgáltató közremûködése szükséges, a Mûsorszolgáltatót tájékoztatja. A Mûsorszolgáltató ezen szerzõdés aláírásával hozzájárul, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság szakemberei a helyszínen ellenõrzést végezzenek. A Mûsorszolgáltató az ellenõrzéshez és a helyszíni vizsgálathoz ezennel hozzájárul, és kötelezettséget vállal arra, hogy a Testület által megkívánt adatokat, információkat, dokumentumokat stb. szolgáltatja. 5.6. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal a Törvény 89. §-a szerinti dokumentumok elkészítésére, megõrzésére, szolgáltatására és önellenõrzésre. 5.7. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek bejelenteni, ha Mûsorszolgáltatási Jogosultsággal, a Mûsorszolgáltatással vagy ezekkel egyébként összefüggõ kérdésekkel kapcsolatban közigazgatási, bírósági vagy választott bírósági eljárás indult ellene, és köteles ezen eljárások befejezõdésérõl a Testületet tájékoztatni. Amennyiben az ezen eljárásokat lezáró határozatok, egyezségek stb. a Mûsorszolgáltatóra kötelezettséget rónak, a Mûsorszolgáltató köteles a Testületet tájékoztatni a kötelezettségek teljesítésérõl. 5.8. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatás megkezdésével egyidejûleg köteles a Testületnek megküldeni azt az eljárási szabályzatot (valamint módosításait), amely a hallgatók panaszainak a Mûsorszolgáltató részérõl való kezelését szabályozza. A Mûsorszolgáltató köteles a panaszokról és azok elintézési módjáról rendszeres nyilvántartást vezetni, és azt a Testületnek félévente megküldeni. 5.9. A Mûsorszolgáltató a Testület kérésére köteles a Testület elõtt megjelenni, és tevékenységérõl beszámolni. 5.10. A Mûsorszolgáltató köteles a Törvény 96. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személlyel kapcsolatos adatokat az azokban történt változást követõ tíz (10) napon belül a Testületnek nyilatkozatban bejelenteni. 5.11. A Mûsorszolgáltató köteles a Szerzõdés 3.9. szakasza szerinti harmadik személlyel kötött szerzõdést, az annak létrejöttétõl számított tizenöt (15) napon belül a Testületnek megküldeni. 5.12. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületet haladéktalanul tájékoztatni arról, ha a mûsorszolgáltatás megkezdésére vonatkozó szerzõdéses kötelezettségének neki felróható okból elõreláthatólag nem tud eleget tenni. 5.13. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek minden év május 31-ig az elõzõ évi beszámolóját megküldeni. 5.14. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek bejelenteni a bankszámlaszámát, adószámát valamint annak megváltozását, a változást követõ 30 napon belül.

614


9. szám

VI. MÛSORSZOLGÁLTATÁSI DÍJ Jelen fejezet rendelkezései nem vonatkoznak a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jellegû ajánlatot benyújtó pályázókra. 6.1. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a Mûsorszolgáltatási Jogosultságért hét (7) éves idõtartamra, minden további feltétel és felszólítás nélkül, mûsorszolgáltatási díjat fizetni. A mûsorszolgáltatási díj összege évi [..........] plusz áfa (azaz [..........])15 forint plusz áfa (a „Díj”), amelyet a Mûsorszolgáltató a jelen fejezet rendelkezései szerint köteles a Testületnek megfizetni.

6.2. A Mûsorszolgáltató a 6.2.1. szakasz kivételével a Díjat negyedévente elõre, a negyedév elsõ hónapjának 15. napjáig esedékesen köteles megfizetni. A Testület a mûsorszolgáltatási díj megfizetését banki átutalás esetében akkor tekinti teljesítettnek, amikor a pénzösszeget az átutalás, illetve a beszedési megbízás jogosultjának bankszámláján jóváírták. A bankszámlára történõ készpénzbefizetés akkor teljesült, amikor a készpénzt az ORTT házipénztáránál vagy a postán befizetik. 6.2.1. Mûsorszolgáltató jelen szerzõdés megkötését követõ elsõ félévre esedékes díjat, azaz [..........] (azaz [..........])16 forintot plusz áfát a jelen Szerzõdés megkötését megelõzõen, a Pályázati Díj 80%-ának beszámítása mellett, az 6.4. szakasznak megfelelõen megfizette, mely összeg befizetését a Testület jelen Szerzõdés aláírásával is elismeri és nyugtázza. 6.3. Az egyes részletek fizetendõ esedékes összegének kiszámítása az alábbiak szerint történik: 6.3.1. A Mûsorszolgáltatási Díj negyedéves részleteinek számítási alapja az adott (naptári) évre fizetendõ Díj. 6.3.2. Az adott (naptári) évre fizetendõ Díj összegét 2007-re a jelen szerzõdés 6.1. pontja határozza meg, amely összeg évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított és közzétett „Éves Fogyasztói Árindex” mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót a 6.1. szakaszban szereplõ áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 6.3.3. Szerzõdõ felek megállapodnak abban, hogy a 6.3.2. szakasz szerinti díjkorrekció minden elõzetes egyeztetés, vagy nyilatkozat nélkül, automatikusan elvégezendõ; s az ily módon képzett emelt Díjnak megfelelõ negyedéves Díjrészlet a KSH közleményének közzétételét követõ elsõ díjfizetéskor alkalmazandó. A KSH közlemény közzétételét követõ elsõ, emelt Díjrészlet megfizetése után a következõ év március 31-ig az emelt éves Díjnak megfelelõ összeget fizeti meg a Mûsorszolgáltató. 6.3.4. A Mûsorszolgáltatási Díj a 6.1. szakaszban meghatározott összegnél kevesebb nem lehet. 6.4. A Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletét az Országos Rádió és Televízió Testület számlája alapján, a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára köteles megfizetni. 6.5. A Díj esedékes részletének késedelmes megfizetése esetén a Mûsorszolgáltató késedelmi kamatot köteles a Testületnek fizetni. Késedelem esetén a Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletének megfizetését követõen, utólag fizeti meg a késedelmi kamatot. A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese.

VII. SZERZÕDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK 7.1. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése esetén beálló fizetési kötelezettsége biztosítására köteles a Testületnek bankgaranciát/óvadékot 17 nyújtani. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, úgy a Testület a Mûsorszolgáltató minden további megkérdezése nélkül e biztosítéki összegbõl magát közvetlenül kielégítheti. 18 15

A Pályázati Ajánlatban megfizetni vállalt mûsorszolgáltatási díj összege kitöltendõ. A díj 50%-a, a legközelebbi egész számra felfelé kerekítve kitöltendõ. 17 A Pályázati Ajánlatnak megfelelõen, óvadék, vagy bankgarancia szabályozása a 7.11–7.1.6 pontokban, értelemszerûen kitöltendõ. 18 Bankgarancia esetén ez a szövegrész értelemszerûen kimarad. 16

9. szám


615

Óvadék esetén az alábbi 7.1.1.–7.1.6. pontok kerülnek a szerzõdésbe 7.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ennek összege a tárgy évben érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz [..........] (azaz [..........]) forint (az „Óvadéki Összeg”), amelyet a Mûsorszolgáltató köteles az 6.4. szakaszban megjelölt számlára, a Szerzõdés megkötését követõ tizenöt (15) napon belül megfizetni. Az Óvadéki Összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül. A 7.1.1. pont rendelkezései a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jelleget elnyerõ pályázókra az alábbiak szerint vonatkoznak: A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ennek összege a pályázati felhívásban meghirdetett minimális mûsorszolgáltatási díj összegének egynegyed (1/4-ed) része, azaz [..........] (azaz [..........]) forint (az „Óvadéki Összeg”), amelyet a Mûsorszolgáltató köteles az Országos Rádió és Televízió Testületnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára a szerzõdés megkötését követõ tizenöt (15) napon belül megfizetni. Az óvadéki összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül. A minimális díj összege évente, minden elõzetes egyeztetés és nyilatkozat nélkül, automatikusan a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 7.1.2. A felek megállapodnak abban, hogy a Mûsorszolgáltató köteles biztosítani, hogy az óvadék a Mûsorszolgáltatás teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül a teljes Óvadéki Összeg erejéig a Testület rendelkezésére álljon. Erre tekintettel, amennyiben az Óvadéki Összegbõl a Testület a 7.1.3. szakasz feltételei szerint közvetlenül kielégíti magát, és errõl a Mûsorszolgáltatót tájékoztatja, a Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a 6.4. szakasz szerinti számlára (a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jelleget elnyerõ pályázatok esetében a rájuk vonatkozó 7.1.1. pont szerinti számlára) olyan összeget a fenti értesítés kézhezvételétõl számított 3 napon belül megfizetni, hogy a Testületnek a teljes Óvadéki Összeg a rendelkezésére álljon. A Mûsorszolgáltató ezen kötelezettsége a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt folyamatosan fennáll azzal, hogy a Mûsorszolgáltató akkor is köteles az Óvadéki Összeget teljesen feltölteni, ha az esetbeli közvetlen kielégítés jogosságát egyébként vitatja. 7.1.3. A Testület az óvadékból akkor elégítheti ki magát közvetlenül, ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, és ezzel a Testület felé fizetési kötelezettsége áll be. A teljesség igénye nélkül ilyen esetnek minõsül pl., ha a Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletét nem vagy késedelmesen fizeti meg, úgyszintén ha a Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése folytán a Mûsorszolgáltatónak a Testület felé kötbér, késedelmi kamat, kártérítés, kártalanítás vagy egyéb jogcímen fizetési kötelezettsége keletkezik stb. 7.1.4. Amennyiben a Szerzõdés lejártát megelõzõ legutolsó negyedév kezdetekor a Mûsorszolgáltatónak a Testülettel szemben fizetési kötelezettsége nem áll fenn, úgy a Testület az óvadéki összeg nála lévõ részét a Mûsorszolgáltató részére visszafizeti. 7.1.5. A Mûsorszolgáltató helyett az Óvadéki Összeg megfizetését harmadik személy is teljesítheti. 7.1.6. Az esedékes Óvadéki Összeg vagy annak részlete késedelmes megfizetése esetén a Mûsorszolgáltató késedelmi kamatot köteles a Testületnek fizetni. Késedelem esetén a Mûsorszolgáltató az Óvadéki Összeg esedékes részletének megfizetését követõen, utólag fizeti meg a késedelmi kamatot. A késedelmi kamat mértéke a mindenkori, az MNB által közzétett jegybanki alapkamat kétszerese. Bankgarancia nyújtása esetén az alábbi szöveg kerül a 7.1.1.–7.1.5. pontok helyébe (a 7.1.6. pont kimarad) 7.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles a Szerzõdés megkötésétõl számított tizenöt (15) napon belül a Testületnek átadni a pályázati ajánlatában megjelölt pénzintézet által kiállított és az ÁPF 82. pontjának maradéktalanul megfelelõ bankgaranciára vonatkozó okmányokat. Ennek összege a tárgyévben érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz […..] (azaz […..]) forint (a „Bankgarancia Összege”). A 7.1.1. pont rendelkezései a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jelleget elnyerõ pályázókra az alábbiak szerint vonatkoznak: A bankgarancia összege a pályázati felhívásban meghirdetett minimális mûsorszolgáltatási díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz [..........] (azaz [..........]) forint („a Bankgarancia Összege”), amelyre vonatkozóan a pályázati ajánlatában megjelölt pénzintézet által kiállított, és az ÁPF 82. pontjának maradéktalanul megfelelõ okmányokat a Mûsorszolgáltató köteles a Szerzõdés megkötésétõl számított tizenöt (15) napon belül a Testületnek átadni.

616


9. szám

A minimális díj összege évente, minden elõzetes egyeztetés és nyilatkozat nélkül, automatikusan a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 7.1.2. A felek megállapodnak abban, hogy Mûsorszolgáltató köteles biztosítani azt, hogy a jogosultság teljes idõtartama alatt a fenti bankgarancia rendelkezésre álljon. 7.1.3. A Testület a bankgarancia alapján, az azt kiállító pénzintézettõl akkor követelhet teljesítést, ha a Mûsorszolgáltató a szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, és ezzel a Testület felé fizetési kötelezettsége áll be. A teljesség igénye nélkül ilyen esetnek minõsül, ha a Mûsorszolgáltató a díj esedékes részletét nem vagy késedelmesen fizeti meg, úgyszintén ha a Szerzõdés nem vagy nem szerzõdésszerû teljesítése folytán a Mûsorszolgáltatónak a Testület felé kötbér, késedelmi kamat, kártérítés, kártalanítás vagy egyéb jogcímen fizetési kötelezettsége keletkezik stb. 7.1.4. A bankgarancia beváltásáról a Testület a Mûsorszolgáltatót haladéktalanul értesíti. 7.1.5. A Mûsorszolgáltató a jogosultság teljes idõtartama alatt köteles gondoskodni arról, hogy a Testületnek a 7.1.3. pontban szabályozottak szerinti eljárását követõen a jelen szerzõdést biztosító új, az eredetileg nyújtottal azonos összegû bankgarancia a fenti értesítés kézhezvételétõl számított 5 napon belül rendelkezésre álljon. 7.2. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy ha a Szerzõdést olyan okból, amelyért felelõs, nem teljesíti, vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, a Testületnek kötbért fizet. A Testület a kötbért meghaladó kárát a kötbér megfizetése esetén is érvényesítheti, illetve a kötbér mellett a Mûsorszolgáltatóval szemben a Szerzõdés szerinti egyéb szankciókat alkalmazhatja. 7.2.1. A Mûsorszolgáltató különösen az alábbi esetekben tartozik a Testületnek kötbért fizetni. 7.2.2. A Törvény 90. § (5) bekezdése értelmében a kötbér alapja a kötbérkövetelés keletkezésének évében érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj áfa nélküli összege, amely 2007. évben a jelen Szerzõdés 6.1. pontja szerinti díj áfa nélküli összegét jelenti, kivéve, ha a szerzõdést a közmûsor-, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató szegte meg. Ez utóbbi esetben a kötbér alapja jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletében szereplõ minimális mûsorszolgáltatási díj áfa nélküli összege. A minimális díj összege évente, minden elõzetes egyeztetés és nyilatkozat nélkül, automatikusan a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 7.2.3. A Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése esetén fizetendõ kötbér mértéke az elsõ alkalommal nem haladhatja meg a kötbér alapjának húsz (20), második alkalommal pedig harminc (30) százalékát. A Törvény 90. § (5) bekezdése értelmében a kötbér mértéke egyébként esetenként nem haladhatja meg a kötbér alapjának ötven (50) százalékát. 7.2.4. Amennyiben a Testület felhívását követõ tizenöt (15) napon belül a Mûsorszolgáltató a felhívás szerinti kötbért a Testületnek nem fizeti meg, a Testület saját választása szerint jogosult a kötbér mértéke erejéig magát az óvadékból közvetlenül kielégíteni, (a következõ tagmondat a közmûsor-és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra nem vonatkozik) vagy a neki már megfizetett Díj terhére a kötbér mértékének megfelelõ összeget a kötbérre elszámolni. 7.2.5. Amennyiben a Testület az elõzõ szakasz szerint a kötbér mértékének megfelelõ összeget a Díj terhére számol el, úgy ezen összeg a Mûsorszolgáltató által a Testületnek már megfizetett Díj összegét csökkenti. A Testület értesítésétõl számított tizenöt napon belül a Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a vonatkozó összeget Díj hátralékként megfizetni. Az ilyen Díjhátralék megfizetésére a Szerzõdés V. fejezetének a rendelkezései értelemszerûen irányadóak. A 7.2.5. pont rendelkezései a közmûsor- és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra nem vonatkozik. 7.3.1. A Mûsorszolgáltató kötelezi magát arra, hogy a Törvényben, vagy a jelen Szerzõdésben szabályozott esetekben a Testületnek kötbért fizet. A Testület a kötbér követelése mellett a Mûsorszolgáltatóval szemben egyéb szankciókat is jogosult alkalmazni. Az ugyanazon rendelkezés többszöri vagy folytatólagos megszegése esetén a kötbér többször is kiszabható. A 7.3.6. pont szerinti esetben többszöri megszegésnek az minõsül, ha a Mûsorszolgáltató a szerzõdésszegõ magatartást megállapító, kötbért érvényesítõ testületi határozatot követõen ugyanazt a magatartást ismételten elköveti. Folytatólagos

9. szám


617

megszegésnek az minõsül, ha a Mûsorszolgáltató az adott szerzõdéses elem tekintetében folyamatosan nem teljesíti kötelezettségvállalását. Ebben az esetben a folytatólagosság akkor is megállapítható, ha a Mûsorszolgáltató a vállalást a vállalási idõszakra vetítve 50%-nál kisebb arányban teljesíti. A kötbér kiszabására egyébként a 7.2. szakasz – különösen a 7.2.3. szakasznak a kötbér legmagasabb mértékére vonatkozó – rendelkezései alkalmazandók. 7.3.2. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.7. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást a hivatkozott szakasszal összhangban és határidõn belül nem kezdi meg, úgy a Mûsorszolgáltató köteles a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû meghiúsulási kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.3. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.3. szakaszát megszegi vagy 3.4. szakasza megszegésével a Korlátozó Rendelkezéseket sérti, úgy a Testület a Mûsorszolgáltatót írásban felhívja, hogy a szerzõdésszegést harminc (30) napon belül szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának a határidõn belül nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.4. Ha a Testület hitelt érdemlõen tudomást szerez arról, hogy a Mûsorszolgáltató a pályázati eljárás során tett nyilatkozatai a Szerzõdés megkötésekor a valóságnak nem feleltek meg, úgy a Mûsorszolgáltató köteles az egyes nyilatkozatok megszegéséért a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.5. Ha a Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés megszegésével, a Mûsorszolgáltatást nem a Pályázati Ajánlata szerint megadott óraszámban és megszakítás nélkül végzi, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen nap után a kötbér alapjának öt (5,0) százalékával megegyezõ mértékû hibás teljesítési kötbért a Testületnek megfizetni. A Testület írásban felhívja a Mûsorszolgáltatót, hogy a szerzõdésszegést azonnal szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen nap után a kötbér alapjának tíz (10) százalékával megegyezõ mértékû késedelmi kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.6. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdésnek a mûsortervre, mûszaki elõírásokra, illetve a tájékoztatási kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseit megszegi, és a Mûsorszolgáltatást nem ezeknek megfelelõen végzi, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen feltétel megszegéséért a kötbér alapjának öt (5,0) százalékával megegyezõ mértékû hibás teljesítési kötbért a Testületnek megfizetni. A Testület, írásban felhívja a Mûsorszolgáltatót arra, hogy a szerzõdésszegést azonnal szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen feltétel megszegéséért a kötbér alapjának tíz (10) százalékával megegyezõ mértékû késedelmi kötbért a Testületnek megfizetni. Folytatólagos szerzõdésszegés esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának tíz (10) százaléka, ugyanazon szerzõdésszegés többszöri folytatólagos megszegése esetén a kötbér alapjának tizenöt (15) százaléka. Kötbér kiszabására e pont szerinti esetekben a szerzõdésszegéstõl számított hat hónapon belül van lehetõség. 7.3.7. Amennyiben a mûsorszolgáltató a szerzõdés 5.4.1. szakaszát megszegi és jogosulatlanul kapcsolódik hálózatba és szolgáltat mûsort, a Testület felszólítja 15 napos határidõ tûzésével a jogosulatlan hálózatba kapcsolódás megszüntetésére. A határidõ eredménytelen elteltét követõen kötbért köteles a Testületnek fizetni. 7.4.1. Amennyiben a Mûsorszolgáltatónak a Testülettel szemben egy idõben több jogcímen áll fenn fizetési kötelezettsége, úgy a Testület a Mûsorszolgáltató által fizetett összegeket, a fizetés megjelölt jogcímének figyelmen kívül hagyásával, jogosult más jogcímen és/vagy sorrendben is elszámolni. VIII. A SZERZÕDÉSSZEGÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI 8.1. A felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés 3.7. szakasza szerinti határidõ leteltéig és az ugyanezen szakaszban leírt módon a Mûsorszolgáltatást neki felróható okból nem kezdi meg, úgy a Mûsorszolgáltatási Jogosultsága megszûnik. 8.2. A Szerzõdés megszegése esetén a Testület a Törvényben és a Polgári Törvénykönyvben valamint az ÁPF-ben megfogalmazott jogkövetkezményeket alkalmazza, így különösen: – felhívja a Mûsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, – írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést, és felhívja a Mûsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövõben tartózkodjon a jogsértéstõl,

618


9. szám

– meghatározott idõre, de legfeljebb harminc napra felfüggesztheti a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását, – érvényesíti a szerzõdésben megállapított kötbért, – bírságot szab ki, – azonnali hatállyal felmondja a szerzõdést, – kizárhatja a Mûsorszolgáltatási Alapból való támogatást. 8.3. A Testület az ÁPF 78. pontjában szabályozott esetekben, vagy módon, vagy idõtartamban a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását felfüggesztheti. A Testület e jogát a Mûsorszolgáltatóhoz intézett határozatával gyakorolhatja, melyben naptári nap, óra és perc szerint megjelöli a felfüggesztés kezdõ idõpontját. 8.4. A felek megállapodnak abban, hogy a Testület a Szerzõdést a 8.4.1.–8.4.2. szakaszok szerinti esetekben jogosult írásban felmondani: 8.4.1. A Testület jogosult a Szerzõdést azonnali hatállyal felmondani, ha 8.4.1.1. a Szerzõdést nem lehetett volna megkötni és a jogsértõ állapot még fennáll; vagy 8.4.1.2. a Szerzõdés a Törvény VIII. fejezetében foglaltakat sérti, és a Mûsorszolgáltató a jogsérelmet a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Testület határozatában foglaltak szerint 180 napon belül nem orvosolta; vagy 8.4.1.3. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.7. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást a hivatkozott szakasz szerint nem kezdi meg; vagy 8.4.1.4. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 2.4. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot nem személyesen gyakorolja, átruházza, engedményezi, megterheli vagy egyébként más módon elidegeníti; vagy 8.4.1.5. a Mûsorszolgáltató a rá vonatkozó korlátozó rendelkezések feltételeit megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására hatvan (60) napon belül nem orvosolja; vagy 8.4.1.6. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.2. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást folyamatosan több mint tizennégy (14) napig szünetelteti vagy nem a hivatkozott szakasz feltételei szerint végzi; vagy 8.4.1.7. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 7.1.1. szakaszát megszegi, és a teljes Óvadéki Összeget az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül a Testületnek nem fizeti meg; vagy 8.4.1.8. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 7.1.2. szakaszát megszegi, és az Óvadéki Összeget az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül az Óvadéki Összeg teljes mértéke erejéig a Testületnek nem fizeti meg (tölti fel); vagy 8.4.1.9. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés III. fejezetében foglaltakat súlyosan vagy ismételten, vagy folyamatosan a Testület felhívása ellenére megszegi; vagy 8.4.1.10. a Mûsorszolgáltató a megszûnésérõl határoz, vagy ha a Mûsorszolgáltatót jogerõs közigazgatási vagy bírósági jogerõs végzés vagy határozat mûsorszolgáltatói tevékenysége vagy mûködése felfüggesztésére kötelezi (kivéve a Testület ilyen határozatát), vagy ha ellene csõd- vagy felszámolási eljárás indult; vagy 8.4.1.11. ha a Mûsorszolgáltatót a jelen szerzõdés megkötésétõl számítva második alkalommal kellene a Törvény 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti írásbeli figyelmeztetésben részesíteni; vagy 8.4.1.12. ha a mûsorszolgáltató a szerzõdés 5.4.1. szakaszát megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására harminc (30) napon belül nem orvosolja, vagy 8.4.1.13. a Mûsorszolgáltató nem rendelkezik a mûsor sugárzásához szükséges, érvényes rádióengedéllyel.

9. szám


619

8.4.2. A Testület a Szerzõdést tizenöt (15) napos határidõvel felmondhatja, ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést megszegi, és a Díj esedékes összegét az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül a Testületnek nem fizeti meg. [Törvény 90. § (3) bekezdés] 8.4.3. A Testület a Szerzõdést a Mûsorszolgáltató súlyos szerzõdésszegésére hivatkozva azonnali hatállyal felmondhatja, ha a Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatási Díjat határidõben nem fizeti meg a Testület részére, és a késedelme meghaladja a kilencven (90) napot. 8.4.4. A Szerzõdés Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondása esetén a felmondásnak a Mûsorszolgáltató részére való kézbesítése napját, illetve a felmondási határidõ utolsó napját követõ elsõ napon megszûnik. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés megszûnésének napján köteles a Mûsorszolgáltatással felhagyni, és kezdeményezni a rádióengedély visszavonását. A Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés aláírásával kifejezetten felhatalmazza a Testületet, hogy a jelen Szerzõdésnek a Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondása folyományaképpen való megszûnésérõl tájékoztassa a rádióengedélyt kiadó hatóságot és kezdeményezze az ilyen hatósági engedély visszavonását. A Mûsorszolgáltató egyben lemond arról a jogáról, hogy a rádióengedélyt visszavonó határozatban foglaltakat vitassa. A felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy a jelen Szerzõdés Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondásának a Mûsorszolgáltató általi esetleges megtámadása nem érinti az ilyen felmondás fenti bekezdések szerinti joghatásainak a beállását; azonban abban az esetben, ha a bíróság a felmondás jogellenességét vagy megalapozatlanságát állapítja meg, a Testület köteles megtéríteni a Mûsorszolgáltató igazolt kárát. IX. EGYEBEK 9.1. A szerzõdõ felek rögzítik, hogy a szerzõdés tárgyát képezõ Mûsorszolgáltatási Jogosultságra kiírt Pályázati Felhívásban foglaltakkal egyezõen, a Mûsorszolgáltató által benyújtott Pályázati Ajánlat részét képezõ, a Pályázati Felhívás 3. számú melléklet 1/A és 1/B. pontjaiban, a 4., 5., 6., számú mellékletében foglaltakat, közmûsor-szolgáltatók esetében a Közmûsorszolgáltatási Szabályzatot, és a Testület állásfoglalását a közmûsor-szolgáltatóvá minõsítés feltételeirõl és eljárásáról, nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók esetében a Testület állásfoglalását, valamint a nem nyereségérdekeltségrõl tett nyilatkozatait Szerzõdés részének nyilvánítják, úgy, hogy azok jelen Szerzõdés Mellékleteként kezelendõk. A jelen szerzõdés csak e Mellékletekkel együtt érvényes és hatályos. 9.2. Amennyiben a jelen Szerzõdés valamely rendelkezése érvénytelennek minõsülne, az a Szerzõdés egyéb rendelkezéseinek érvényességét nem érinti. A felek megállapodnak abban, hogy ilyen esetben egymással jóhiszemû tárgyalásokat folytatnak annak érdekében, hogy az érvénytelen rendelkezést egy annak tartalmával érdemben megegyezõ érvényes rendelkezéssel váltsák fel, és a Szerzõdést annak megfelelõen módosítsák. 9.3. A jelen Szerzõdés irányadó joga a magyar jog. A Szerzõdéssel kapcsolatos jogviták elbírálására, amennyiben arra a Törvény, az ÁPF vagy a Pályázati Felhívás rendelkezést nem tartalmaz, a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. 9.4. Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, bármely jogvita eldöntésére, amely a jelen Szerzõdésbõl vagy azzal összefüggésben, annak megszegésével, megszûnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a felek a hatásköri szabályok figyelembevétele mellett alávetik magukat a Fõvárosi Bíróság, illetve a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességének. E rendelkezés nem érinti az ÁPF 86. pontjában szabályozott eseteket. 9.5. A jelen Szerzõdést a felek öt, egymással mindenben megegyezõ eredeti példányban írták alá. A felek a jelen Szerzõdést gondosan elolvasták, jogi képviselõikkel megbeszélték, az azokban foglalt szolgáltatásokat és ellenszolgáltatásokat egymással arányban állónak nyilvánították, és a Szerzõdést, mint akaratukkal mindenben megegyezõt jóváhagyólag aláírták. Kelt Budapesten, ….év. [.....] hó [...]19 napján. Országos Rádió és Televízió Testület _________________________

19

A szerzõdés megkötésének napja kitöltendõ. A Mûsorszolgáltató cég neve kitöltendõ. 21 Mind a Testület, mind a Mûsorszolgáltató részérõl cégszerûen aláírandó. 20

[....................]20 _________________________ 21


620

9. szám

3. számú melléklet A PÁLYÁZÓRA VONATKOZÓ ADATOK 1. Az 1. sz. mellékletben megjelölt Mûsorszolgáltatási Jogosultság a) sorszáma: b) telephelye: c) frekvencia: 2. A pályázó neve: 3. A pályázó címe: 4. A cégbíróság, bíróság neve, ahol nyilvántartásba vették: 5. A mûsorszolgáltató tevékenységéért személyes felelõsséget viselõ büntetlen elõéletû személy neve: címe: aki a személyes – sajtójogi (1986. II. törvényben meghatározott) – felelõsséget viseli a mûsorszolgáltató tevékenységéért. 6. A pályázó bankszámlaszáma: 7. A pályázó adószáma:

4. számú melléklet A TERVEZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ ADATOK

1. A tervezett mûsorszolgáltatás állandó megnevezése: 2. A tervezett mûsorszolgáltatás szignálja:

5. számú melléklet SZÁNDÉKNYILATKOZATOK

1. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a mûsor szórását saját jogosultság alapján vagy más, erre jogosult szolgáltatásának igénybevételével kívánja megoldani. 2. A pályázó nyilatkozata a tervezett kiegészítõ és értéknövelõ szolgáltatásokról. 3. A) Amennyiben a pályázó 24 órás mûsoridõre nyújtotta be ajánlatát, tegyen erre vonatkozóan nyilatkozatot. B) Amennyiben a pályázó nem 24 órás mûsoridõre nyújtotta be ajánlatát, nyilatkozzon a mûsorszolgáltatás napi mûsoridejérõl, a napi mûsoridõ és adásidõ kezdetérõl és végérõl, a mûsoridõn kívül tervezett adásidõrõl, illetve ennek tartalmáról: mérõjel, mûsorazonosító szignál, szünetjel, pontos idõ. C) Amennyiben a pályázó hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra nyújtotta be ajánlatát, nyilatkozzon a hálózatos és a saját adásidõ és mûsoridõ idõtartamáról és sugárzási idejérõl. 4. A pályázó az 5. számú melléklet részeként köteles nyilatkozati formában megjelölni a tervezett mûsorszolgáltatás alapvetõ jellegzetességeit. Alapvetõ jellegzetességnek minõsül a mûsorfolyamot meghatározó tematika, a mûsorszerkezetben gyakran elõforduló mûsorkategóriák, amelyek együttesen jellegzetes arculatot adnak a mûsorszolgáltatásnak. A pályázó köteles megjelölni a mûsorszolgáltatás központi elemeit, amelyek a mûsorszolgáltatásának gerincét alkotják, azaz olyan fix elemek, amelyek a mûsorszolgáltatást leginkább jellemzik és ennél fogva csak a szerzõdés módosításával változtathatók. A Pályázó e mellékletben – a mûsorszámok címének megjelölése nélkül – köteles leírni minden központi

9. szám


621

elem tartalmát, s fõ jellemvonásait, valamint, hogy sugárzásukra milyen idõtartamban, s melyik idõsávban (reggeli, délelõtti, délutáni, esti, vagy éjszakai) kerül sor. Hálózatba kapcsolódó pályázat esetén fent említett nyilatkozatokat a saját és a hálózatos mûsorszolgáltatás vonatkozásában külön meg kell tenni.

6. számú melléklet NYILATKOZATOK 1. A pályázó nyilatkozata arról, hogy nem esik a pályázati felhívás 2.1.2. pontjának hatálya alá. 2. A pályázó nyilatkozata, hogy a mûsorszolgáltató vezetõ tisztségviselõinek kiválasztási módja megfelel a Társasági törvénynek. A többségi önkormányzati tulajdonú társaság az ÁPF 36.3. pontjának megfelelõ nyilatkozatot tesz. 3. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a) van-e közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, lapterjesztõ, továbbá magyarországi mûsorszolgáltatást végzõ, illetõleg magyarországi mûsorszolgáltatási jogosultságot igénylõ gazdasági társaságban; ha van, azok felsorolása a fent jelzett tevékenységek megjelölésével és a közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedés nagyságának feltüntetésével; b) vele szemben a Törvény szerinti kizáró vagy korlátozó okok nem állnak fenn, illetve más, folyamatban lévõ pályázatának elfogadása esetén nem keletkezne vele szemben ilyen kizáró vagy korlátozó ok; c) tudomásul veszi, hogy a mûsorszolgáltatási szerzõdés fennállásának teljes idõtartama alatt köteles megfelelni a Törvényben meghatározott személyi feltételeknek (mûsorszolgáltatási jogosultság a Törvény 85–88. §, mûsorszolgáltató tulajdoni viszonyaira vonatkozó rendelkezések, Törvény 109. §, 122–127. §); d) gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázó vezetõ tisztviselõinek állampolgársága, neve, címe, minden más tisztségviselõi vagy hivatali beosztása, munkaviszonya; e) azoknak a gazdasági társaságoknak és alapítványoknak a felsorolása, amelyek (i) a gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázóban 5%-ot meghaladó vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek, illetve amelyek (ii) az ilyen vállalkozásokban 5%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek és (iii) mindezek közül befolyásoló részesedéssel rendelkezõ vállalkozások vezetõ tisztségviselõi valamint mindezek társasági részesedéssel rendelkezõ közeli hozzátartozóinak neve, címe, foglalkozása, munkahelye, illetve társasági részesedése ,valamint a befolyásoló részesedés módját, mértékét bemutató (igazoló) dokumentumok; f) van-e olyan gazdasági társaság és alapítvány, illetve ezek felsorolása, amelyekben (i) a gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázó 5%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkezõ vállalkozás 5%-ot meghaladó tulajdoni résszel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyek (ii) az ilyen vállalkozásban 5%-ot meghaladó tulajdoni résszel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek végül (iii) mindezek lakóhelye (székhelye), cégnyilvántartási (bírósági nyilvántartási száma) és a befolyásoló részesedés módját, mértékét bemutató (igazoló) dokumentumok; g) a pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy 1. bíróság által elrendelt végelszámolás alatt áll-e, vagy az ellene indított csõd-, illetve felszámolási eljárás folyamatban van-e, 2. a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok) végelszámolás alatt áll(nak)-e vagy az ellene indított csõd-, illetve felszámolási eljárás(ok) folyamatban van(nak)-e, 3. a pályázó hálózatos mûsorszolgáltatóként, illetve hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatóként mûködik-e, ha igen nevezze meg a hálózatba kapcsolt mûsorszolgáltatókat, illetve a hálózatos mûsorszolgáltatót, 4. a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(oka)t illetõen megállapított-e 5 (öt) évnél nem régebben jogerõre emelkedett: bírósági ítélet, versenyfelügyeleti határozat, a Testület által hozott határozat, vagy a Testület Panaszbizottsága által hozott állásfoglalás az üzletvitele körében elkövetett jogszabálysértésrõl, 5. megállapított-e 5 (öt) évnél nem régebben jogerõre emelkedett bírósági ítélet, államigazgatási határozat, vagy a Testület által hozott határozat a pályázót, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(oka)t illetõen a mûsorszolgáltatási szerzõdésben a meghatározott bármely kötelezettség megszegését,

622


9. szám

6. folyamatban van-e illetve lefolytattak-e 5 (öt) évnél nem régebben a pályázóval, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozással szemben végrehajtási eljárást, 7. folyamatban van-e a pályázóval a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozással (vállalkozásokkal) szemben olyan polgári per, amely meghaladja 3 (három) évi mûsorszolgáltatási díj 20%-át, h) hivatalos igazolások arra vonatkozóan, hogy a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak van-e egy évnél régebben lejárt adó-, vám-, illeték, vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége. A pályázó nyilatkozzon, arról, hogy nyertessége esetén a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésének idõpontjában a Testület rendelkezésére bocsátja azon hivatalos igazolásokat, amelyek dokumentálják, hogy a pályázó, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak, van-e az elkülönített állami pénzalapokkal szemben egy évnél régebben lejárt fizetési kötelezettsége, illetve van-e vagy volt-e a Mûsorszolgáltatási Alappal szemben bármilyen lejárt fizetési kötelezettsége. A pályázathoz csatolni kell a fizetési késedelem mértékére vonatkozó, valamint a jellegének megítéléséhez szükséges adatokat, információkat. Az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelõjétõl kell igazolást csatolni, amellyel szemben a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn. i) milyen mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezik (szerzõdés vagy nyilvántartásba vétel alapján), vagy ilyen jogosultság megszerzése folyamatban van. j) hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázat esetén a pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a: – a hálózatos mûsorszolgáltató nevét, – a pályázó és a hálózatos mûsorszolgáltató közös kérelmét a hálózatba kapcsolódásra, – valamint a hálózatos mûsorszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a hálózatba kapcsolódásra vonatkozó szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 4. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a) pályázati ajánlatában vállalt kötelezettségek teljesítéséért feltétlen helytállást vállal, biztosítja annak anyagi fedezetét, és b) kötelezi magát, hogy az ajánlatában vállalt kötelezettségeit tartalmazó szerzõdést ír alá a Testülettel, melynek megszegése esetén a Törvényben, az ÁPF-ben, a pályázati felhívásban és a mûsorszolgáltatási szerzõdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására kerül sor úgy, hogy a szerzõdésszegés következtében beálló fizetési kötelezettség biztosítására a pályázó által rendelkezésre bocsátott biztosítékból a Testület közvetlenül kielégítheti igényét

7. számú melléklet MÛSORTERV 1. Mûsorszámok heti százalékos aránya Mûsorszámok

A pályázó által vállalt heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként

A pályázó által vállalt napi teljes mûsoridõ minimális százalékaként


Kitöltési útmutató a 7/1. számú melléklethez: – az 1. sor szerinti számnak nagyobbnak vagy egyenlõnek kell lennie a 2. sorban lévõ számnál 2. Mûsorszámok heti/napi százalékos aránya az éjszakai órák (00.00–06.00) nélkül Mûsorszámok


A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00–6.00 óráig) nélküli heti átlagos mûsoridõben

A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00–6.00 óráig) nélküli napi minimális mûsoridõben

9. szám


623

3. Mûsorterv egyes egységeinek heti/napi százalékos aránya Heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként

Mûsortervegységek



(*az ismétlések aránya a heti teljes mûsoridõ arányában a 35%-ot nem haladhatja meg. Ismétlésnek minõsül a korábban a mûsorban elhangzott, rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható.)

4. A közszolgálati mûsorszámok heti/napi százalékos aránya Heti teljes mûsoridõ minimális Napi teljes mûsoridõ minimális százalékaként százalékaként



Kitöltési útmutató a 7/4. számú melléklethez: Az 1–15. pontokhoz írt számok összegének meg kell egyeznie a 7/1. számú melléklet 1. sorába írt számmal. A hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatási jogosultságra irányuló pályázati ajánlat 7. számú mellékletének a fentieken túl tartalmaznia kell az alábbiakat is:

1. Mûsorszámok heti/napi százalékos aránya a saját mûsoridõ tekintetében Mûsorszámok

A pályázó által vállalt heti saját mûsoridõ minimális százalékaként

A pályázó által vállalt napi saját mûsoridõ minimális százalékaként


2. Mûsorszámok heti/napi százalékos aránya az éjszakai órák (00.00–06.00) nélkül a saját mûsoridõ tekintetében Mûsorszámok


A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00–6.00 óráig) nélküli heti átlagos saját mûsoridõben

A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00–6.00 óráig) nélküli napi minimális saját mûsoridõben


624

9. szám

3. Mûsorterv egyes egységeinek heti/napi százalékos aránya a saját mûsoridõ tekintetében Heti saját mûsoridõ minimális százalékaként

Mûsorter egységek

Napi saját mûsoridõ minimális százalékaként


(*az ismétlések aránya a heti teljes mûsoridõ arányában a 35%-ot nem haladhatja meg. Ismétlésnek minõsül a korábban a mûsorban elhangzott, rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható.)

4. A közszolgálati mûsorszámok heti/napi százalékos aránya a saját mûsoridõ tekintetében Heti saját mûsoridõ minimális százalékaként


Napi saját mûsoridõ minimális százalékaként


Kitöltési útmutató a 7/4. számú melléklethez: Az 1–15. pontokhoz írt számok összegének meg kell egyeznie a 7/1. számú melléklet 1. sorába írt számmal.

8. számú melléklet ÜZLETI ÉS PÉNZÜGYI TERV 8/I. Tervezett költségek Költségek

2007.

2008.

2009.

A költségeket költségnemek szerint csoportosítva a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabály 5. számlaosztálya alapján kell megadni.


9. szám

625

8/II. Tervezett bevételek Bevételek

2007.

2008.

2009.

A bevételeket csoportosítva a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabály 9. számlaosztálya alapján kell megadni.

9. számú melléklet

Az Országos Rádió és Televízió Testület közleménye Az Országos Rádió és Televízió Testület értesíti a pályázókat, hogy jelen pályázati felhívás keretében „a mûsorszolgáltatók közmûsor-szolgáltatóvá minõsítésének feltételeirõl és eljárásáról” szóló 680/2004 (V. 19.) számú ORTT határozat rendelkezéseit alkalmazza az alábbiak szerint.

Az Országos Rádió és Televízió Testület állásfoglalása a mûsorszolgáltatók közmûsor-szolgáltatóvá minõsítésének feltételeirõl és eljárásáról 1. Közmûsor-szolgáltatóvá minõsítését a földfelszíni mûsorszolgáltató kezdeményezheti kizárólag a jogosultsága megszerzésére irányuló eljárás megkezdésekor (Rttv. 95. §), amennyiben mûsorszolgáltatási díjtartozása nincs. Konzorciumi pályázó esetén az abban részt vevõ pályázóknak nem lehet mûsorszolgáltatási díjtartozása. 2.1. Közmûsor-szolgáltatóvá az a mûsorszolgáltató minõsíthetõ, amelyik pályázatában vállalja a közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó törvényi kötelezettségeket, vállalja, hogy napi mûsoridejének 50%-át meghaladóan közszolgálati mûsorokat szolgáltat, televízió esetén a képernyõszövegen kívül legkevesebb heti 2 óra saját készítésû mûsort szolgáltat, valamint a kérelmével együtt benyújtja a mûsorszolgáltatási szabályzatát a Testülethez. A mûsorszolgáltatási szabályzatnak tartalmaznia kell, a közmûsor-szolgáltató részletes mûsorstruktúráját, továbbá meg kell jelölni melyek azok a mûsorszámok, amelyek megfelelnek az 50%-ot meghaladó közszolgálati kvóta kritériumának. Amennyiben a mûsorszolgáltató képújságban szereplõ elemeket is közszolgálati mûsorszámnak minõsít, akkor a képújságot elemeire bontva, az azon belüli közszolgálati mûsorszámokat százalékban megjelölve kell a mûsorstruktúrát bemutatni. 2.2. Közmûsor-szolgáltatóvá minõsítésének kezdeményezésekor a pályázó határozott kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy ha a Testület közmûsor-szolgáltatóvá minõsíti, akkor a mûsorszolgáltatási jogosultságának tartama alatt közmûsor-szolgáltatóként mûködik. 3. A Testület a mûsorszolgáltatási szabályzat elfogadásával nyilvánítja a közmûsor-szolgáltatóvá a mûsorszolgáltatót. A Testület az elfogadott mûsorszolgáltatási szabályzatot a Kulturális Közlönyben teszi közzé. 4.1. A Testület a mûsorszolgáltatót a szabályzat elfogadásával a Testületi döntés napjával nyilvánítja közmûsor-szolgáltatóvá. 4.2. A közmûsor-szolgáltatóvá minõsítés napjától a közmûsor-szolgáltató mentesül a mûsorszolgáltatási díj fizetésének kötelezettsége alól. 5. Az ORTT Mûsorfigyelõ és Mûsorelemzõ Szolgálata a közmûsor-szolgáltatók vállalásait a Törvény 89. § (4) bekezdés c) pontja alapján a Testület által elfogadott munkaterv alapján ellenõrzi. 6. Ha a közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltató megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben, vagy a közzétett mûsorszolgáltatási szabályzatban a rá, mint közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó szabályokat, akkor a Testület a jogsértés megállapítása mellett a Szerzõdés és a Törvény szerinti szankciókat alkalmazhatja különösen az alábbiakat. – az Rttv. 112. § (1) a) pontja alapján felhívja a mûsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére,

626


9. szám

– az Rttv. 112. § (1) b) pontja alapján írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést és felhívja a mûsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövõben tartózkodjon a jogsértéstõl, – az Rttv. 112. § (1) c) pontja alapján meghatározott idõre, de legfeljebb 30 napra felfüggeszti a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását, – az Rttv. 112. § (1) d) pontja alapján érvényesíti a szerzõdésben megállapított kötbért, – a Mûsorszolgáltatási szerzõdés alapján határozott idõre kizárja a mûsorszolgáltatót a Mûsorszolgáltatási Alap támogatásaiból, – a fenti szankciók közül, az írásbeli figyelmeztetés, a kötbér és a Mûsorszolgáltatási Alap támogatásaiból határozott idõre történõ kizárás más joghátránnyal együtt is alkalmazható. Amennyiben a mûsorszolgáltatóval szemben a szerzõdés megkötése óta másodszor kellene alkalmazni a 112. § (1) b) szerinti írásbeli figyelmeztetést, a Testület jogosult a Mûsorszolgáltatási szerzõdést azonnali hatállyal felmondani. 7. A mûsorszolgáltató a közmûsor-szolgáltatói minõsítésérõl csak annak testületi elfogadása után egy évvel mondhat le azzal, hogy az a mûsorszolgáltató, amelyik státuszát pályázat keletkeztette csak az adott pályázati eljárás elveire figyelemmel mondhat le. Amennyiben a pályázati felhívás lehetõséget adott közmûsor-szolgáltatói, nem nyereségérdekelt és kereskedelmi pályázatok benyújtására is, a státuszról történõ lemondás megengedhetõ. Amennyiben a pályázati felhívás kizárólag nem nyereségérdekelt, illetve közmûsor-szolgáltatói státuszú mûsorszolgáltatásra volt kiírva, a lemondás a pályázati eljárás elveire tekintettel nem megengedhetõ és az automatikusan a mûsorszolgáltatási jogosultság elvesztését eredményezi. A lemondás tudomásul vételét a Testület határozatban mondja ki és az a testületi határozat napjától mentesíti a mûsorszolgáltatót a közmûsor-szolgáltatókra vonatkozó szabályok alól.

Az Országos Rádió és Televízió Testület ajánlása a közmûsor-szolgáltatók Mûsorszolgáltatási Szabályzatainak kidolgozásához Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Törvény) 41. § (1) bekezdésének j) pontja alapján az alábbiakban segítséget kíván nyújtania közmûsor-szolgáltatói minõsítésüket kérõ mûsorszolgáltatók Mûsorszolgáltatási Szabályzatának kidolgozásához. Az ajánlásban rögzítettek minimális feltételei a Mûsorszolgáltatási Szabályzatnak. Ugyanakkor az ajánlásban szereplõ pontok nem azt jelentik, hogy a Mûsorszolgáltatási Szabályzatban csak ezekrõl lehet rendelkezni. A mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatási Szabályzatban önmagára, az általa sugározott mûsorokra, illetõleg az általa foglalkoztatottakra nézve egyéb kötelezõ szabályokat állapíthat meg, bármilyen általa fontosnak vélt terület tekintetében.

I. A közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó általános szabályok 1. A közmûsor-szolgáltató különösen tiszteletben tartja a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit, nem sértheti más nemzetek méltóságát. 2. A közmûsor-szolgáltató rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, a vételkörzetében élõk életét jelentõsen befolyásoló eseményekrõl, összefüggésekrõl, vitatott kérdésekrõl, az eseményekrõl alkotott jellemzõ véleményekrõl, az eltérõ véleményeket is beleértve. 3. A közmûsor-szolgáltató biztosítja a mûsorszámok és a nézetek sokszínûségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, a mûsorszámok változatosságával gondoskodik a nézõk széles köre, illetve minél több csoportja érdeklõdésének színvonalas kielégítésérõl. 4. A közmûsor-szolgáltató különös figyelmet fordít: a) az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínûség érvényesülésére, b) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlõdését, érdeklõdését szolgáló, ismereteit gazdagító mûsorszámok bemutatására, c) a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére, d) az életkoruk testi, lelki és szellemi állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetû csoportok számára fontos információk elérhetõvé tételére, különös tekintettel a gyermeki jogokat ismertetõ, a gyermekek védelmét szolgáló, az igénybe vehetõ szolgáltatásokról tájékoztatást nyújtó mûsorok fõmûsoridõben történõ bemutatására, e) az ország különbözõ területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítõ mûsorszámok bemutatására. 5. A közmûsor-szolgáltató az erõszak öncélú alkalmazását követendõ magatartási mintaként bemutató, illetõleg a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot nem tesz közzé.

9. szám


627

II. A pártoktól, politikai mozgalmaktól való függetlenség biztosítékai Mind a mûsorszolgáltatók, mind az egyes mûsorszámok, mind a mûsorkészítõk függetlenségének – anyagi és szakmai – biztosítékait ki kell fejteni. Ilyen biztosíték a tulajdonosok függetlensége pártoktól, vagy ennek analógiájára társadalmi szervezet esetén az alapszabály kimondhatja, hogy párt nem lehet tagja, illetve politikai mozgalmat nem támogatnak. Biztosíték továbbá az is, hogy a mûsorszolgáltató nem fogad el pártoktól, politikai mozgalmaktól támogatást, valamint mûsoraiban a pártok tisztségviselõi, szakértõi, szaktanácsadói és képviselõk a mûsorszolgáltatás keretében kommentárt, hírmagyarázatot, jegyzetet nem hozhatnak nyilvánosságra.

III. A hírek, idõszerû politikai mûsorok sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó elvek 1. A közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, vitatott kérdésekrõl a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerûnek, idõszerûnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. 2. A mûsorszolgáltató a vételkörzetében (országos, körzeti, helyi) élõ hallgatókat jelentõsen érintõ ügyekben köteles a jellemzõ véleményeket bemutatni, ideértve az eltérõ véleményeket is. 3. A különbözõ vélemények megszólaltatásánál a mûsorkészítõnek abból kell kiindulnia, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának keretein belül bárki szabadon kifejtheti a vitatott kérdéssel kapcsolatos véleményét, hangot adhat politikai meggyõzõdésének. Ugyanakkor a mûsorkészítõnek ügyelnie kell arra, hogy ez mások személyiségi jogait vagy jó érzését ne sértse. Ha ilyen vélemény megjelenése elkerülhetetlen, akkor hangsúlyozottan közölni kell a mûsorban, hogy az elhangzott vélemény a megszólaló egyéni véleménye. 4. A hírmûsorokban a mûsorkészítõ újságírói és szakvéleményén kívül személyes véleményének nem adhat hangot, azt még közvetve sem sugallhatja. 5. A hírmagyarázatokat és hírelemzéseket a hírektõl világosan megkülönböztetve kell közölni. 6. A mûsorkészítõ köteles a mûsorban elhangzó értesülések hitelességét ellenõrizni. ha egy témában a források egymásnak ellentmondóak, erre a hírmûsorban utalni kell. 7. A tényszerû tájékoztatás során is kerülni kell a szükségtelenül durva, félelmet keltõ, túlságosan naturális részletek közlését. A televízióknál ez különösen vonatkozik a események képanyagainak kiválasztására. 8. Az elhangzott tévedéseket a lehetõ leghamarabb és maradéktalanul helyesbíteni kell.

IV. Az anyanyelvi kultúra ápolását szolgáló szakmai követelmények 1. A mûsorszolgáltató valamennyi mûsorszolgáltatásával hozzájárul az anyanyelvi kultúra ápolásához. 2. A mûsorkészítõknek a mûsorszolgáltatás során érvényesíteniük kell a helyes nyelvhasználatot. 3. A mûsorszámokban kerülni kell az anyanyelvet rontó és szegényítõ kifejezéseket, valamint az indokolatlan rövidítéseket. 4. A mûsorszámokban tilos az öncélú káromkodás és a trágárság. 5. A gyermekeknek és a kiskorúaknak szóló mûsorokban különösen nagy figyelmet kell fordítani a helyes és szép beszédre.

V. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája, élete bemutatásának rendje, figyelemmel a törvény 26. § (2) bekezdésében foglaltakra is 1. A mûsorszolgáltatás során teret kell engedni a nemzeti és etnikai kisebbségeket érintõ kérdéseknek. 2. A nemzeti és etnikai kisebbségekkel foglalkozó mûsorszámokban figyelmet kell fordítani a kisebbségi kultúrának, a kisebbségi értékek megõrzésének. 3. A nemzeti és etnikai kisebbségeknek szóló mûsorszámokban lehetõség szerint biztosítani kell a saját anyanyelv használatát.

VI. A kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokféleség tárgyilagos bemutatásának rendszere 1. A mûsorszolgáltató mûsorai elõsegítik a kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokszínûséget. 2. A mûsorszolgáltató kiemelt helyet biztosít a nemzeti és egyetemes kultúra alkotásainak.

628


9. szám

3. A mûsorszolgáltató a nézõk ismereteinek bõvítése érdekében mûsoraiban rendszeresen beszámol a hazai és nemzetközi tudományos élet legújabb felfedezéseirõl, népszerûsíti a tudományos közgondolkodást. 4. Tudományos kérdésekben is lehetõséget kell adni az eltérõ álláspontok vélemények bemutatására. 5. A mûsorszolgáltató köteles mûsoraiban a vallások iránt tiszteletet és türelmet tanúsítani. 6. A mûsorszámokban nem hangozhat el világnézeti, illetve vallási meggyõzõdést sértõ vélemény, megjegyzés. 7. A vallási, hitéleti mûsorok – ideértve a szertartások közvetítését is – nem szolgálhatnak pártpolitikai propagandát és nem irányulhatnak más egyházak, vallási vagy világnézeti meggyõzõdések ellen.

VII. A megkülönböztetõ jelzéssel ellátandó mûsorszámok közzétételi módja 1. Megkülönböztetõ hangjelzéssel kell ellátni a reklámot, a közérdekû közleményt, a jótékonysági felhívást, a politikai és választási hirdetést, a kiskorúak számára nem ajánlott mûsorszámot, a támogatott mûsorszámot, a vallási és világnézeti mûsorszámot, a kommentárt és a hírmagyarázatot.

VIII. A kiskorúakkal kapcsolatos rendelkezések 1. A kiskorúaknak szóló gyermek- és ifjúsági mûsorok elõsegítik a szellemi, társadalmi, erkölcsi fejlõdését, a világ megismerését, a helyes magatartásminták megismerését. Továbbá lehetõség szerint népszerûsítik az egészséges életmódot, a különbözõ kultúrák, a természet megismerését, valamint mindezek tiszteletét, és az egymás iránti tolerancia fejlesztését. 2. A mûsorokban az erõszak öncélú alkalmazását mintaként bemutató, illetve a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot közzétenni tilos. 3. Kiskorú csak a törvényes képviselõje hozzájárulásával szerepeltethetõ a mûsorokban. 4. A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnõtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék.

IX. A reklámtevékenység, a mûsorszámok támogatása 1. A reklám tényállításaiért – a tudatos félrevezetés kivételével – a mûsorszolgáltató e törvény szerint felelõsséggel nem tartozik. 2. A közmûsor-szolgáltatónál a reklám idõtartama egyetlen – bármiként számított – mûsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi mûsoridõ átlagában számított óránként a reklám idõtartama nem haladhatja meg az öt percet. A reklám idõtartamába a reklámtartalmú képernyõszöveg – kivéve a mûsoridõn kívüli képernyõszöveget – megjelenítése is beleszámít. A közmûsor-szolgáltató televíziós vásárlási mûsorablakot nem tehet közzé. 3. A közmûsor-szolgáltatásban reklám csak mûsorszámok – összetett mûsorszámokban az egyes mûsorszámok – között tehetõ közzé. A sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben közzétehetõ. 4. Közmûsor-szolgáltató mûsorában alkoholtartalmú ital nem reklámozható. 5. Közmûsor-szolgáltató mûsorszámát nem támogathatja a fõ tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital elõállítója és forgalmazója. 6. Közmûsor-szolgáltatásban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. 7. Közszolgálati mûsorszolgáltatásban és a közmûsor-szolgáltatásban csak az alábbi mûsorszámok támogathatók: a) vallási és egyházi tartalmú mûsorszámok, b) mûvészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítõ mûsorszámok, c) a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvû, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató mûsorszámok, d) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített mûsorszámok. 8. A Nemzeti ünnepek eseményeirõl, vallási és egyházi szertartásokról készített mûsorszámok közlését közvetlenül megelõzõen és azt közvetlenül követõen reklám nem közölhetõ. 9. Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhetõ reklám nem közölhetõ. 10. Lelkiismereti, illetõleg világnézeti meggyõzõdés reklám útján a mûsorszolgáltatásban nem terjeszthetõ.

9. szám


629

11. A reklám tényállításainak valósnak és tisztességesnek kell lenniük. 12. Nem tehetõ közzé vallási vagy politikai meggyõzõdést sértõ reklám. 13. A reklám nem ösztönözhet az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalmas magatartásra. 14. Választási idõszakban az országgyûlési képviselõk, illetõleg a helyi, területi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai szerint lehet politikai hirdetést mûsorszolgáltatásban közzétenni. Választási idõszakon kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhetõ. 15. A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnõtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék A reklám a játék tényleges természetét és lehetõségeit illetõen nem lehet félrevezetõ. 16. A reklám nem mutathat be kiskorút erõszakos helyzetben, és nem buzdíthat erõszakra. 17. A reklám nem építhet a kiskorúaknak a szüleik, tanáraik vagy más személyek iránti bizalmára, továbbá a kiskorúak tapasztalatlanságára és hiszékenységére. 18. Televíziós vásárlás nem szólíthatja fel a kiskorúakat áruk beszerzésére (vásárlására, bérletére) vagy szolgáltatások igénybevételére. 19. A reklám, a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének megrendelõje, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fûzõdik, nem gyakorolhat szerkesztõi befolyást más mûsorszámok tartalmára.

X. A közérdekû közlemények közzététele 1. A közérdekû közlemény az állami vagy helyi, területi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett mûsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja, vagy nem politikai cél elõmozdítására közzétett olyan mûsorszám, mely közérdekû cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerûsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztetõ körülményre hívja fel a figyelmet. 2. A közmûsor-szolgáltató a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és a politikai hirdetés tartalmáért e törvény szerint felelõsséggel nem tartozik. 3. Közérdekû közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelmûen meg kell nevezni. 4. A közérdekû közlemény közzétételéért a közmûsor-szolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet. 5. A közérdekû közlemény idõtartama a két percet nem haladhatja meg. A korlátozás nem vonatkozik a rendkívüli helyzetekben közzéteendõ szerinti közérdekû közleményre.

XI. A közmûsor-szolgáltatónál alkalmazott mûsorkészítõk önállóságának és felelõsségének mértéke és biztosítékai, a mûsorkészítés és a mûsorszerkesztés elveinek meghatározásában való részvételük biztosítékai, tiszteletben tartva az állampolgárok tájékozódási szabadsághoz való jogának érvényesülését A mûsorkészítõ munkáját a jogszabályoknak megfelelõen, lelkiismerete és tudása szerint, függetlenül végzi. A Mûsorszolgáltatási Szabályzatban rögzíteni lehet: a mûsorkészítéssel összefüggésben csak a felelõs szerkesztõ utasíthatja a mûsorkészítõt, valamint minden olyan esetben, amikor kísérlet történik a mûsorkészítõi függetlenség megsértésére, a mûsorkészítõ köteles felettesét tájékoztatni. A Mûsorszolgáltatási Szabályzat rendelkezhet a mûsorkészítés- és szerkesztés kapcsán a szakmai, magatartási és etikai szabályokról, továbbá a közremûködõkkel kapcsolatos magatartás szabályairól. A mûsorkészítõnek lehetõvé kell tennie például, hogy minden szereplõ kifejthesse a véleményét. A vélemény kinyilvánítása azonban nem lehet alkotmány- vagy törvénysértõ, nem sérthet személyiségi jogokat és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyûlölet keltésére. A mûsorkészítõ felelõssége, hogy az ilyen véleménynyilvánítást – indokolt esetben – akár technikai eszközökkel is megakadályozza. Meg kell határozni a vezetõi pályáztatás feltételeit, a mûsorkészítésért felelõs személy tulajdonostól függetlenségének biztosítékait, valamint a Törvény 3. § (1) bekezdésének utolsó mondata szerinti függetlenségének a tulajdonos vonatkozásában megfogalmazott garanciáit. Érdemes meghatározni továbbá a fõszerkesztõ ellenõrzésének lehetõségét és módját, illetõleg meghatározásra kerülhet az is, hogy a mûsorkészítõk kinek tartoznak felelõsséggel a mûsorukban elhangzottakkal kapcsolatban a szervezeten belül.

630


9. szám

XII. A munkatársakra vonatkozó összeférhetetlenségi és magatartási szabályok, különös tekintettel a politikai és hírmûsorokban foglalkoztatottakra A mûsorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató mûsorszámaiban mûsorvezetõként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közremûködõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – mûsorszolgáltatónál politikai hírhez véleményt, értékelõ magyarázatot – kivéve a hírmagyarázatot – nem fûzhetnek. Ennek alapján a politikai és hírmûsorokban foglalkoztatottak pártban, illetõleg egyéb politikai mozgalomban tisztséget nem viselhetnek, a mûsorkészítés során a munkatársak kötelesek megfelelni sokoldalú tájékoztatás követelményének, így különösen a mûsorkészítés során nem propagálhatnak valamilyen politikai, illetõleg világnézetet. A szabályozásnak meg kell felelnie annak a törvényi követelménynek, miszerint a közmûsor-szolgáltatásban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben.

XIII. A mûsorkészítési tevékenység szakmai szabályai Ezek meghatározásakor figyelemmel kell lenni a Törvény azon rendelkezésére, miszerint a közmûsor-szolgáltató köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát, ezen követelmény betartatásának szabályait, illetõleg azok megsértõivel szemben alkalmazandó szankciók is ezen pontban helyezhetõk el. Megfogalmazhatók továbbá a mûsorkészítõ kötelességei és jogai a mûsor elkészítése során. Ajánlott továbbá a mûsorszolgáltatónál elfogadott etikai elvek megfogalmazása, illetõleg az azon szabályok megsértõivel szemben alkalmazható szankciók részletezése, illetõleg alapvetõ szakmai végzettség követelménye kiköthetõ.

XIV. A Mûsorszolgáltatási Szabályzatnak rendelkeznie kell a továbbiakban arról, hogy a közmûsor-szolgáltató megrendelései, valamint a külsõ munkatársak megbízásai ne teremtsenek lehetõséget jogosulatlan elõnyszerzésre a közmûsor-szolgáltató alkalmazottai számára. Ennek keretében érdemes szabályozni azt, hogy a mûsorszolgáltató alkalmazottaitól, munkatársaitól és azok közvetlen hozzátartozóitól, illetõleg ezek tulajdonában lévõ vállalkozásoktól milyen feltételek fennállása esetén lehetséges mûsorszámot megrendelni. Lehetséges szabályozni azt, hogy a mûsorszolgáltató milyen vállalkozásoktól nem rendel meg mûsorokat, a mûsorszolgáltatónak vagy valamely alkalmazottjának az adott vállalkozásban fennálló tulajdoni részesedéseire figyelemmel. A fentiekben említetteken felül a mûsorszolgáltató jogosult bármilyen általa fontosnak vélt területet a Mûsorszolgáltatási Szabályzatban szabályozni.

10. számú melléklet Országos Rádió és Televízió Testület Közleménye a nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelésrõl 1357/2006.(VI. 14.) számú határozattal módosított 1069/2001. (VII. 24.) számú ORTT határozat Az Országos Rádió és Televízió Testület – áttekintve a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatással kapcsolatban hozzá érkezett bejelentéseket és állásfoglalás iránti kérelmeket – az érintett szakmai érdek-képviseleti szervezetekkel való egyeztetést követõen a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) vonatkozó rendelkezéseinek az alábbiak szerinti alkalmazására hívja fel az Irodát. 1. A „nem nyereségérdekeltség” feltételei Az Rttv. 2. §-ának 34. pontja értelmében az a mûsorszolgáltató minõsül nem nyereségérdekeltnek, a) amelyik által végzett mûsorszolgáltatás az alábbi célok, illetve célcsoportok egyikének a megvalósítására, illetve szolgálatára irányul: aa) kisebbségeknek szóló mûsorszolgáltatás ab) kulturális célt vállaló mûsorszolgáltatás ac) hátrányos helyzetûeknek szóló mûsorszolgáltatás

9. szám


631

ad) a lakóhelyi közösség közéleti fórumaként szolgáló mûsorszolgáltatás – A mûsorszolgáltatás akkor minõsül e kategória szerint, ha az adott közösségben élõk számára nyújt lehetõséget a megszólalásra, funkciója a véleménynyilvánítás fórumának biztosítása. Lakóhelyi közösség az adott vételkörzeten belül a vételkörzetben élõk olyan csoportja, melynek tagjai önmagukat önálló egységként kezelik, egy vagy több közös tulajdonsággal rendelkeznek, törekvésük arra irányul, hogy céljaikat és értékeiket közösen valósítsák meg. Ilyennek tekintendõk például a településen belül egy szûkebb lakóhely tagjai (városrész, lakópark stb.), helyi lakosok önszervezõdõ közössége, alap-, közép-, vagy felsõfokú képzésben részt vevõk csoportja, vallási közösség, tudományos közösség, sportközösség, környezet- és természetvédelmi csoport, kisgyermekes családok és gyermeket nevelõk csoportja, nyugdíjasok és idõsek közössége. és b) a mûsorszolgáltatásból származó pénzügyi eredményét az egyéb tevékenységébõl származó pénzügyi eredményétõl elkülönítetten tartja nyilván, és azt kizárólag a mûsorszolgáltatás folytatására, illetve fejlesztésére használja fel. 1.1. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá az a mûsorszolgáltató nyilvánítható, amely ajánlatában vállalja a vonatkozó törvényi kötelezettségeket, vállalja továbbá, hogy napi mûsoridejének 50%-át meghaladóan mûsorszolgáltatása az általa kiválasztott cél, illetve célcsoport megvalósítására, szolgálatára irányul. 2. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítés kezdeményezése 2.1. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítését a pályázó a mûsorszolgáltatási jogosultsága megszerzésére irányuló pályázati eljárás megkezdésekor, a pályázati ajánlatának benyújtásával jogosult kezdeményezni. 2.2. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésének kezdeményezésekor a mûsorszolgáltató a) határozott kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy ha a Testület nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsíti, akkor a mûsorszolgáltatási jogosultságának tartama alatt nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóként mûködik; b) csatolja mindazokat a dokumentumokat, illetve nyilatkozatokat, amelyek alapján a kérelmezõ megítélése szerint a Testület állást foglalhat nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítése kérdésében, így különösen a számviteli politikáját, számviteli rendjét és számlatükrét; c) a jelen határozat mellékletében található nyomtatványt kitölti. 2.3. A mûsorszerkezeti koncepciónak összességében kell megfelelnie az 1. a) pont szerinti célcsoportnak. Az 1. a) ad) szerinti célcsoport megvalósítására irányuló mûsorszolgáltatás esetén a mûsorszolgáltató köteles nyilatkozni arról, hogy az általa vállalt lakóhelyi közösség közéleti fórumaként szolgáló mûsorszolgáltatáson belül konkrétan mely csoport, ill. közösség igényeit, érdekeit kívánja szolgálni, és a mûsorszerkezeti koncepciónak összességében ezen vállalásnak kell megfelelnie. 2.4. A mûsorszámoknak összességükben kell megfelelniük a mûsorszerkezeti koncepciónak. 2.5. Rádió mûsorszolgáltatás esetében legalább heti 14 óra, az 1. a) szerinti célnak, illetve célcsoportnak a megvalósítására irányuló mûsor szolgáltatását köteles felvállalni a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató. 2.6. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató óránként három perc reklámot sugározhat. 3. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítés A Testület a nem nyereségérdekelt jellegû mûsorszolgáltatásra benyújtott pályázati ajánlat elbírálása során, a pályázat nyertessé nyilvánításával egyidejûleg dönt a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésrõl. 4. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató különös kötelezettségei 4.1. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésének teljes tartama alatt a mûsorszolgáltató számára (az Rttv.-ben, egyéb jogszabályokban, a Testület által kidolgozott szabályzatokban, az Általános Pályázati Feltételekben, valamint a mûsorszolgáltatási szerzõdésben) meghatározott kötelezettségeken túl – köteles a nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelés teljesítésérõl a Testületnek – az Rttv. 90. § (6) bekezdése és jelen határozatban foglaltak szerint – szóban és írásban – beszámolni. 4.2. A 4.1. pont szerinti írásbeli beszámoló benyújtásának konkrét határidejét, a beszámoló elkészítése során a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató által figyelembe veendõ részletes szempontokat a Testület határozatban állapítja meg, amit az írásbeli beszámoló határidejét megelõzõ legalább 60 nappal írásban közöl a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóval.


632

9. szám

4.3. A Testület kívánságára – amennyiben a beszámolót nem tartja kielégítõnek – a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató köteles az írásbeli beszámolót a Testület által kitûzött határidõre további információkkal kiegészíteni. 4.4. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató tûrni köteles, hogy a Testület ellenõrizze a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató tevékenységét, így különösen a) gazdálkodásának a Testület által megbízott könyvvizsgáló, b) mûsorszolgáltatási tevékenységének, illetve annak a vételkörzet lakossága általi értékelésének a Testület által megbízott közvéleménykutató vagy más szakértõ általi ellenõrzését, illetve vizsgálatát, s ennek során köteles rendelkezésre állni, s a kívánt dokumentumokat rendelkezésre bocsátani. 4.5. Az ORTT Mûsorfigyelõ és Mûsorelemzõ Szolgálata a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók vállalásait az Rttv. 89. §-a alapján havi egy, sorsolással kiválasztott adásnap tekintetében ellenõrzi. 5. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató kötelezettségének jogkövetkezményei Ha a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató megsérti az Rttv.-ben, egyéb jogszabályokban, a Testület által kiadott bármely szabályzatban, az Általános Pályázati Feltételekben, a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatókra vonatkozó bármely határozatban, valamint – földfelszíni sugárzás esetén – a mûsorszolgáltatási szerzõdésben meghatározott bármely kötelezettségét, a Testület jogosult a) megvonni a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatói minõsítést, valamint b) az Rttv. 112. §-ában és 135. §-ában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni. 6. Egyéb rendelkezések 6.1. A Testület és/vagy a könyvvizsgáló (egyéb szakértõ) a fenti 4.4. pont szerinti ellenõrzés megkezdését legalább 3 nappal megelõzõen köteles írásban tájékoztatni a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatót az ellenõrzés (vizsgálat) megkezdésérõl. 6.2. Ha a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató a vállalt célt vagy célcsoportot módosítani kívánja, a jelen határozatban foglalt eljárási rendet lehet megfelelõen alkalmazni. 6.3. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató ebbéli minõségének megszüntetését a Testülethez címzett kérelmével kezdeményezheti. Az eljárásra jelen határozatot kell megfelelõen alkalmazni. Szíveskedjenek kitölteni: 1. számú melléklet: MÛSORSZERKEZET Éves adásidõ Havi minimális Heti minimális Napi minimális mûsorperc mûsorperc mûsorperc mûsorperc

a)

Nemzeti és etnikai kisebbségeknek szóló mûsorszolgáltatás

b)

Kulturális célt vállaló mûsorszolgáltatás

c)

A hátrányos helyzetûeknek szóló mûsorszolgáltatás

d)

A lakóhelyi közösség közéleti fórumaként mûködõ mûsorszolgáltatás (……………………közösség)

Az 1. pontban jelzett célnak, illetve célcsoportnak megfelelõen kérjük, hogy szöveges, részletes és összefoglaló magyarázatot, leírást mellékeljenek azon mûsornál, ahol a kiválasztott cél, illetve célcsoport szolgálata megvalósul (mûsor típusa, jellege és származási helye). Kérjük továbbá, hogy e mûsorokat lehetõség szerint a 2. sz. melléklet szerinti kódrendszerek kódjaival jelöljék. Amennyiben a kérelmezõ már mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezik, és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítése esetén mûsortervét meg kívánja változtatni, kérjük, hogy az új mûsortervet is mellékelje.

9. szám


633

2. számú melléklet: Az AGB és az MR kódrendszere 2. Mûsor-kategóriák

1. Fõtípusok

3. Származási hely

1 Nem zenés fikció, dráma, irodalom

1 Sorozat, folytatásos

1 Magyarország

1

2 Mozifilm (nem zenés)

2 Európa

1

3 Tévéfilm

3 USA

1

4 Tévéjáték

4 Egyéb ország

1

5 Színházi közvetítés (nem zenés)

0

1

6 Irodalmi mûvek elõadása

1

7 Animáció felnõtteknek, bárkinek

1

8 Animáció gyerekeknek

1

9 Fikció, dráma, irodalmi mû gyerekeknek

1

0 Egyéb fikció, dráma

2 Nem zenei szórakoztatás

1 Játék

1 Magyarország

2

2 Vetélkedõ

2 Európa

2

3 Szórakoztató magazin

3 USA

2

4 Talkshow

4 Egyéb ország

2

5 Kabaré, szatíra

Besorolhatatlan

0 Besorolhatatlan

2

6 Cirkusz, varieté, látványosság

2

9 Szórakoztató spec. gyerekeknek

2

0 Egyéb nem zenei, szórakoztató

3 Zene

1 Opera, balett (színházi közvetítés, film)

1 Magyarország

3

2 Egyéb komolyzene

2 Európa

3

3 Operett, musical (színházi közvetítés, film)

3 USA

3

4 Pop, rock, videoklip (popzenei film)

4 Egyéb ország

3

5 Egyéb könnyûzene

0 Besorolhatatlan

3

6 Jazz

3

7 Cigányzene, nóta

3

8 Népzene, néptánc

3

9 Zenei mûsor spec. gyerekeknek

3

0 Egyéb vegyes zenei mûsor

4 Sport

1 Sporthírek, sportmagazin, interjú, riport

1 Magyarország

4

2 Sportközvetítés: labdarúgás

2 Európa

4

3 Sportközvetítés: egyéb labdajáték

3 USA

4

4 Sportközvetítés: atlétika

4 Egyéb ország

4

5 Sportközvetítés: technikai sport

0

4

6 Sportközvetítés: téli sport

4

7 Sportközvetítés: egyéb sportesemény

4

8 Sportközvetítés: spec. gyerekeknek

4

0 Egyéb sportmûsor

Besorolhatatlan

634


9. szám

2. Mûsor-kategóriák

1. Fõtípusok


5 Hírek, aktuális politika, gazdaság

1 Hírek, híradó

1 Magyarország

5

2 Aktuális politikai magazin

2 Európa

5

3 Aktuális politikai vita, interjú, riport, háttér, dokumentum, portré

3 USA

5

4 Körzeti hírek, híradó

4 Egyéb ország

5

5 Parlamenti közvetítés, tudósítás, riport

0 Besorolhatatlan

5

6 Választási mûsor, politikai hirdetés

5

7 Gazdasági hírek, aktuális gazdasági magazin, interjú, riport, dokumentum, portré

5

9 Aktuális politikai mûsor spec. gyerekeknek

5

0 Egyéb aktuális (pl. nemzeti ünnep)

6 Információ

1 Reggeli információs magazin

1 Magyarország

6

2 Szolgáltató magazin, életmód, szabadidõ, tanácsadás

2 Európa

6

3 Európai információs magazin

3 USA

6

4 Körzeti magazin

4 Egyéb ország

6

5 Nemzetiségi magazin

0 Besorolhatatlan

6

6 Érdekvédelem, magyarországi probléma, dokumentum, interjú, riport, vita

6

7 Idõjárás-jelentés

6

8 Közérdekû közlemény

6

9 Információs mûsor spec. gyerekeknek

6

0 Egyéb információs magazin, egyéb információ

7 Mûvészet, tudomány, kultúra

1 Mûvészeti, kulturális hírek, hírmagazin, interjú, riport

1 Magyarország

7

2 Mûvészeti, kulturális ismeretterjesztõ, dokumentum, portré

2 Európa

7

3 Tudományos hírek, hírmagazin, interjú, riport

3 USA

7

4 Tudományos ismeretterjesztõ, dokumentum, portré, természetfilm

4 Egyéb ország

7

5 Média

0 Besorolhatatlan

7

6 Útifilm

7

9 Mûvészet, tudomány, kulturális spec. Gyerekeknek

7

0 Egyéb mûvészeti, tudományos, kulturális

8 Oktatás

1 Iskolai oktatáshoz kapcsolódó

1 Magyarország

8

2 Felnõttoktatás, távoktatás

2 Európa

8

3 Nyelvlecke

3 USA

8

0 Egyéb oktatás

4 Egyéb ország 0

8

Besorolhatatlan 9 Vallás

1 Vallási szertartás közvetítése

1 Magyarország

9

2 Egyházi, vallási esemény közvetítése

2 Európa

9

3 Egyházi, vallási szervezetek élete, tevékenysége

3 USA


9. szám

635

2. Mûsor-kategóriák

1. Fõtípusok


9

4 Egyéb vallási mûsor bárkinek

4 Egyéb ország

9

9 Egyéb vallási spec. gyerekeknek

0 Besorolhatatlan

9

0 Besorolhatatlan, vallási

0 Egyéb

1 Hirdetések

1 Magyarország

0

2 Árubemutató

2 Európa

0

3 Bemondó, mûsorismertetés

3 USA

0

8 NEM MÛSOR (inzert stb.)

4 Egyéb ország

0

0 Máshova be nem sorolható mûsor

0 Besorolhatatlan

TARTALOM Ez a meghatározás arra való, hogy a mûsorokat tartalmuk vagy témájuk alapján osztályozza. A forma meghatározásától eltérõen itt alapvetõen fontos meghallgatni a mûsort, hogy helyesen osztályozzunk. 3.1. INFORMÁCIÓS MÛSOROK 3.1.1. Általános információk (pl. krónikák) 3.1.1.1. Napi hírek 3.1.1.2. Aktuális események 3.1.1.3. Idõjárás-elõrejelzés 3.1.1.4. Szolgáltatás 3.1.2. VILÁGNÉZETI MÛSOROK 3.1.2.1. Vallásos világnézetû 3.1.2.2. Nem vallásos világnézetû 3.1.3. TÁRSADALMI/POLITIKAI MÛSOROK 3.1.3.1. Külpolitikai 3.1.3.2. Belpolitikai 3.1.3.3. Társadalmi 3.1.3.4. Gazdasági 3.1.3.5. Jogi 3.1.3.6. Környezetvédelmi 3.1.4. Sportmûsorok 3.1.5. EMBERKÖZPONTÚ MÛSOROK (HUMAN INTEREST) 3.1.5.1. Nevezetes személyiségekrõl (pl. portré) 3.1.5.2. Mindennapi életrõl (pl. riport) 3.1.6. Szabadidõmûsorok (hobby) 3.1.7. MÛVÉSZETI ÉS MÉDIA MÛSOROK 3.1.7.1. Zenei témájú Példa: Mozart életrajza. De nem tartozik ide: olyan mûsor, amelyben Mozart-zene szól. 3.1.7.2. Színházi/filmmûvészeti témájú Olyan mûsor, amely témáját a színház vagy a film világából veszi. Példa: a legújabb mozifilmek elõzetese. 3.1.7.3. Hirdetési témájú Olyan mûsor, amely témáját a hirdetés világából veszi. Példa: interjú hirdetési szakemberekkel. De nem tartozik ide: tényleges hirdetések. 3.1.7.4. Sajtó/média témájú Példa: Médiavilág 3.1.8. HUMÁN TUDOMÁNYOS MÛSOROK (HUMANITIES) Olyan mûsorok, amelyeknek elsõsorban kulturális vonatkozásaik vannak. Rendszerint a nyelvvel, az irodalommal, a történelemmel, a matematikával vagy a filozófiával foglalkoznak. 3.1.8.1. Irodalomtudományi

636


9. szám

3.1.8.2. Nyelvtudományi 3.1.8.3. Történelemtudományi 3.1.8.4. Filozófiatudományi/matematikai 3.1.8.5. Társadalomtudományi/szociológiai 3.1.9. REÁL TUDOMÁNYOS MÛSOROK (SCIENCES) 3.1.9.1. Alkalmazott tudományos Olyan mûsor, amely anyagi jelenségekkel, ipari folyamatokkal foglalkozik. 3.1.9.2. Természettudományos Olyan mûsor, amely a biológiával, a növénytannal, az állattannal vagy a geológiával foglalkozik. 3.1.9.3. Fizikai tudományos Olyan mûsor, amely a csillagászattal, a kémiával, a fizikával, az elektromossággal vagy a mechanikával foglalkozik. 3.1.9.4. Egészségügyi tudományos Olyan mûsor, amely orvosi, egészségügyi témákkal foglalkozik. 3.2. DRAMATIKUS (IRODALMI) MÛSOROK 3.2.1. Népszerû színmû (szappanopera) Olyan színmû, amely 1918 után, különösebb irodalmi és kulturális igény nélkül íródott. 3.2.2. KOMOLY SZÍNMÛ Olyan színmû, amelynek irodalmi és/vagy kulturális értéke van. 3.2.2.1. Klasszikus színmû (dráma, vígjáték) Olyan színmû, amely 1918 elõtt íródott 3.2.2.2. Jelenkori színmû (dráma, vígjáték). Olyan színmû, amely 1918 után íródott, és irodalmi és/vagy kulturális értéket képvisel. 3.2.3. Dokumentum dráma Olyan színmû, amelynek valóság alapja van; esetleg dokumentumelemek is találhatók benne. 3.2.4. Vers 3.2.5. Novella, jegyzet, esszé, kis mûfajok 3.2.6. Regény 3.3. SZÓRAKOZTATÓ MÛSOROK 3.3.1. Játék Olyan versengés, amelynek tisztán szórakoztató jellege van. 3.3.2. Vetélkedõ Olyan versengés, amelyben a versenyzõk a játék során különleges tudásukat és intelligenciájukat hasznosítják, és/vagy amely jelentõs produkciós munkát igényel. A vetélkedõ részét képezi a mûsorsugárzó kulturális alakító és nevelõ tevékenységének. 3.3.3. Humor és kabaré Olyan mûsor, amelyben fõleg szóviccek és helyzetkomikumok találhatók, illetve amelyik komikusok által elõadott rövid dramatikus jeleneteket tartalmaz. 3.3.4. Vegyes összeállítás 3.4. ZENEI MÛSOROK 3.4.1. Komolyzene (általában) A komolyzenéhez tartozik a kamarazene, a hangszeres zene, az opera, a szimfónikus zene, a kórusmû és az egyházi zene. 3.4.1.1. Preklasszikus zene Az elhangzó mûvek kb. a 17. század közepe elõtt íródtak. 3.4.1.2. Klasszikus zene Olyan zenei mûsor, amelyben az elhangzó mûvek körülbelül a 18. század közepe és a 19. század elsõ fele között íródtak. 3.4.1.3. Romantikus zene Olyan zenei mûsor, amelyben az elhangzó mûvek körülbelül a 19. század elsõ fele és a 19. század vége között íródtak. 3.4.1.4. Jelenkori zene Olyan zenei mûsor, amelyben az elhangzó mûvek körülbelül a 20. században íródtak. Példák: mai zeneszerzõk mûvei, musicalek is! 3.4.1.5. Könnyû klasszikus zene (operett) Strauss, Lehár és a hasonló szerzõk mûvei. 3.4.2. Jazz Bennszülött amerikai népi zene, amely New Orleansben, az afrikai rabszolgák és leszármazottaik között született. Jellemzõje az erõsen ismételt ritmusok bizonyos szinkópáltsága. Fontos szerepet kap az improvizáció. 3.4.3. Könnyûzene általában (middle-of-the-road)

9. szám


637

Olyan zene, amely a zeneszeretõ közönség lehetõ legszélesebb rétegének nyújt élvezetet. 3.4.4. Pop/rock/pop-rock A leggyakrabban és legáltalánosabban sugárzott modern, ifjúsági zene. Ilyen például a rock and roll, a reggae stb. 3.4.5. HAGYOMÁNYOS (TRADICIONÁLIS) ZENE 3.4.5.1. Népi hangszeres zene (pl. duda, cimbalom, citera: Magyarország; raga: India; koto: Japán) Olyan zene, amely nem változott a történelem során, és rendszerint hagyományos hangszereken játsszák. Jellemzõje a szigorú szerkesztés és a határozott forma. 3.4.5.2. Világzene Olyan kommersz zene, amely fõként a karibi térség hagyományos zenéjén alapul, és gyakran használja az új hangszereket, mint például a szintetizátort. 3.4.5.3. Népzene és feldolgozása Olyan zene, amelynek alapja a tradíció. Többnyire szájhagyomány útján alakul ki, és így terjed. 3.4.5.4. Nóta (11316/97.) (146/2007.)

II. Az Országos Rádió és Televízió Testület tájékoztatja az érdekelteket, hogy az ORTT 742/07. (III. 21.) és 743/07. (III. 21.) határozatai alapján közmûsor-szolgáltatóvá nyilvánította Uniszig Krono Kft. (3200 Gyöngyös, Petõfi u. 35/1.) vezetékes mûsorszolgáltatót Mátraderecske és Pétervására jogosultságok tekintetében. Az Uniszig Krono Kft. mûsorszolgáltatói szabályzatát az alábbiakban közöljük.

A KRONO TV Mûsorszolgáltató szabályzata I. Általános alapelvek 1. A Krono TV tevékenységét a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény és a jelen Mûsorszolgáltatási szabályzat alapján közmûsor-szolgáltatóként folytatja. 2. A Krono TV a közmûsor-szolgáltatás törvényes és szakmai feltételeinek érvényre juttatásáról a jelen mûsorszolgáltatási szabályzatban rendelkezik. 3. A Mûsorszolgáltatási szabályzat kötelezõ tartalommal bír a Krono TV minden munkavégzésre irányuló bármely jogviszonyban álló alkalmazottjára nézve. A Mûsorszolgáltatási szabályzat a foglalkoztatási jogviszony létesítése céljából megkötött bármely jogi aktus része.

II. A mûsorszolgáltatásra és a közmûsor-szolgáltatásra vonatkozó általános és speciális szabályok a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben 1. Közmûsor-szolgáltató: olyan mûsorszolgáltató, amely az Országos Rádió és Televízió Testület által elfogadott saját mûsorszolgáltatási szabályzat alapján mûsorában többségében közszolgálati mûsorszámokat szolgáltat.

638


9. szám

2. Közszolgálati mûsor: az a mûsor, melyben a közszolgálati mûsorszámok meghatározó szerepet játszanak, és amely a mûsorszolgáltató vételkörzetében élõ hallgatókat, nézõket rendszeresen tájékoztatja a közérdeklõdésre számot tartó kérdésekrõl. 3. Közszolgálati mûsorszám: A mûsorszolgáltató vételkörzetében (országos, körzeti, helyi) élõ hallgatók, nézõk tájékozódási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit szolgáló mûsorszám, így különösen: a) a mûvészeti alkotás, az egyetemes, a magyar és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját, valamint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek életét, a kisebbségi álláspontokat bemutató közlés, b) oktatási, képzési célú ismeretek közzététele, c) tudományos tevékenység és eredmények ismertetése, d) a vallásszabadság megvalósulását szolgáló, valamint az egyházi és a hitéleti tevékenységet bemutató mûsorok, e) a gyermek- és ifjúsági mûsorok, f) a mindennapi életvitelt segítõ, az állampolgárok jogi és közéleti tájékozódását szolgáló, az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, a természet- és tájvédelmet, a közbiztonságot, a közlekedésbiztonságot elõsegítõ ismeretek terjesztése, g) az életkoruk testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített mûsorszám, h) a hírszolgáltatás.

Alapelvek 3. § (1) A Magyar Köztársaságban a mûsorszolgáltatás – e törvény keretei között – szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények mûsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi mûsorok szabadon vehetõk. A mûsorszolgáltató – a törvény keretei között – önállóan határozza meg a mûsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelõsséggel tartozik. (2) A mûsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, tovább valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyûlölet keltésére. (3) A mûsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére. 4. § (1) A közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, vitatott kérdésekrõl a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerûnek, idõszerûnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. (2) A mûsorszolgáltatásban közzétett mûsorszámok összessége, illetõleg ezek bármely tartalom vagy mûfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában. (3) A mûsorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató mûsorszámaiban mûsorvezetõként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közremûködõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – mûsorszolgáltatónál politikai hírhez véleményt, értékelõ magyarázatot – kivéve a hírmagyarázatot – nem fûzhetnek. (4) A mûsorban közzétett hírekhez fûzött véleményt, értékelõ magyarázatot e minõségének és szerzõjének megnevezésével, a hírektõl megkülönböztetve kell közzétenni. 5. § (1) A vallási vagy hitbeli meggyõzõdést sértõ, az erõszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások bemutatása elõtt a közönség figyelmét erre a körülményre fel kell hívni. (2) A vallási vagy világnézeti nevelésre szánt, illetve arra alkalmas mûsorszámot e jellegének elõzetes feltüntetésével lehet közzétenni. (3) Nem szabad kiskorúaknak szánt mûsorszámban erõszakos magatartást követendõ példaként megjelenítõ képeket vagy hangokat közzétenni. (4) A kiskorúak személyiségfejlõdésére ártalmas, így különösen az erõszak öncélú alkalmazását magatartási mintaként bemutató, illetõleg a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot csak 23.00 és 05.00 óra között lehet közzétenni. Közzététel elõtt erre a közönség figyelmét fel kell hívni. (5) A kiskorúak személyiségfejlõdésére súlyosan ártalmas mûsorszám közzététele tilos.

9. szám


639

5. Mûsorszerkezeti követelmények: 6. Nyilvános rendezvény közvetítése: 9. § (1) Ha valamely, a közönség számára egyébként nyilvános rendezvényt egy mûsorszolgáltató kizárólagos joggal közvetít, más mûsorszolgáltató mûsora, illetve hírmûsora a közvetítéssel egy idõben vagy a közvetítés után a rendezvényrõl a szükségleteinek megfelelõnek a rendezvény valamely részletét olyan mértékben teheti közzé, hogy ne haladja meg a szerzõi jogról szóló törvénynek a szerzõi mûvek rádióban, illetve televízióban történõ szabad felhasználásának terjedelmét. (2) A rendezvény részletének közzététele akkor felel meg a mûsor, illetve hírmûsor szükségleteinek, ha az nem haladja meg az érintett közvetítés (mûsorszám) idõtartamának tíz százalékát, de legfeljebb az ötven másodpercet. 7. Reklámkorlátok és tilalmak: 10. § (1) A reklám tényállításaiért – a tudatos félrevezetés kivételével – a mûsorszolgáltató e törvény szerint felelõsséggel nem tartozik. (2) Lelkiismereti, illetõleg világnézeti meggyõzõdés reklám útján a mûsorszolgáltatás nem terjeszthetõ. (3) Nemzeti ünnepek eseményeirõl, vallási és egyházi szertartásokról készített mûsorszámok közlését közvetlenül megelõzõen és azt közvetlenül követõen reklám nem közölhetõ. (4) A mûsorszolgáltató híreket közlõ és idõszerû politikai tájékoztató mûsorszámokban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársai sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg reklámban és politikai hirdetésben. (5) Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhetõ reklám nem közölhetõ. 11. § (1) Választási idõszakban az országgyûlési képviselõk, illetõleg a helyi, területi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról és a társadalombiztosítási önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai szerint lehet politikai hirdetés mûsorszolgáltatásban közzétenni. Választási idõszakon kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhetõ. (2) Külföldre irányuló mûsorszolgáltatásban politikai hirdetés közzététele tilos. 12. § (1) A reklám, a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének megrendelõje, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fûzõdik, a mûsorszolgáltató felelõsségét vagy szabadságát érintõ módon nem befolyásolhatja a mûsor tartalmát vagy – az idõpont kivételével – mûsorszám mûsorbeli elhelyezését. (2) A mûsorszolgáltató a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és a politikai hirdetés tartalmáért e törvény szerint felelõsséggel nem tartozik. 13. § (1) Nem szabad közzétenni dohányárut, fegyvert, lõszert, robbanóanyagot, kizárólag orvosi rendelvényre igénybe vehetõ gyógyszert, továbbá gyógyászati eljárást népszerûsítõ ismertetõ reklámot. (2) Az alkoholtartalmú italok reklámozását tartalmazó mûsorszám a) nem szólhat kiskorúakhoz, és nem ábrázolhat alkoholt fogyasztó kiskorút, b) nem ösztönözhet túlzott alkoholfogyasztásra, és nem ábrázolhatja a túlzott alkoholfogyasztást pozitív, az alkoholfogyasztástól való tartózkodást negatív megvilágításban, c) nem kelthet olyan benyomást, hogy az alacsony alkoholtartalmú italok fogyasztása esetén a túlzott alkoholfogyasztás elkerülhetõ, d) nem állíthatja, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztásának bármilyen jótékony egészségügyi hatása lenne, e) nem tehetõ közzé fõmûsor-idõben, az alacsony alkoholtartalmú ital kivételével, f) nem tehetõ közzé kiskorúak számára készült mûsorszámot közvetlenül megelõzõen, illetve közvetlenül azt követõen. 14. § (1) A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnõtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék. (2) A reklám a játék tényleges természetét és lehetõségeit illetõen nem lehet félrevezetõ. (3) A reklám nem mutathat gyermekeket erõszakos helyzetben, és nem buzdíthat erõszakra. (4) A reklám nem építhet a kiskorúaknak a szüleik vagy más személyek iránti bizalmára. 15. § (1) Reklámot, közérdekû közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést a) e jellegének a közzétételt közvetlenül megelõzõ és azt követõ megnevezéssel, továbbá b) egyéb mûsorszámokból optikai vagy akusztikus módon, jól felismerhetõen, elkülönítve kell közzétenni. (2) Közérdekû közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelmûen meg kell nevezni. Közérdekû közlemény közzétételéért a mûsorszolgáltató ellenszolgáltatás nem kérhet. (3) A közérdekû közlemény idõtartama a két percet nem haladhatja meg. 17. § (1) Reklámot mûsorszámok között lehet közzétenni. (2) A (3)–(6) bekezdésekben meghatározott feltételek szerint mûsorszámon belül is közzétehetõ reklám úgy, hogy az ne sértse a mûsorszám értékét, egységét, valamint a mûsorszám szerzõi jogi jogosultjának jogát és jogos érdekét.

640


9. szám

(3) Olyan mûsorszámokban, amelyek önálló részekbõl állnak össze, továbbá a sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben közzétehetõ. (4) Nem lehet reklámmal megszakítani vagy megrövidíteni azt a mûsorszámot, amely a) hír- vagy idõszerû eseményeket tartalmaz, ha idõtartama nem haladja meg a harminc percet, b) tizennégy év alatti kiskorúakhoz szól, és idõtartama nem haladja meg a harminc percet, c) nemzeti ünnepek eseményeirõl tudósít vagy d) vallási, illetve egyházi tartalmú. (5) A mûsorszámon belül közzétett reklám vagy reklám-összeállítások között legalább húsz percnek kell eltelnie. (6) A negyvenöt percnél hosszabb filmalkotás negyvenöt perces idõszakonként egyszer szakítható meg reklámmal. Ha a filmalkotás idõtartama legalább húsz perccel hosszabb kétszer vagy többször negyvenöt perces idõszaknál, akkor az további egy esetben megszakítható reklámmal. A mûsormegszakító reklámok között legalább húsz perc mûsoridõnek kell eltelnie. 8. Támogatott mûsorszámok 18. § (1) A mûsorszám támogatóját a közzétételt közvetlenül megelõzõen vagy azt követõen meg kell nevezni. (2) Támogatott mûsorszám nem hívhat fel és nem befolyásolhat a támogató vagy az általa meghatározott harmadik személy üzleti tevékenységének igénybevételére, illetõleg az attól való tartózkodásra. (3) A támogató a mûsorszolgáltató felelõsségét, illetve szabadságát érintõ módon a mûsor vagy a támogatott mûsorszám tartalmát és mûsorbeli elhelyezését nem befolyásolhatja. (4) Nem lehet közzétenni – a mûsorelõzetes kivételével – olyan mûsorszámot, amelyben a mûsorszám támogatójának védjegye, megkülönböztetõ jelzése, jelszava megjelenik. (5) A hírmûsorszám és az idõszerû eseményekkel foglalkozó mûsorszám nem támogatható. (6) A kizárólag áru vagy szolgáltatás megrendelésére szakosodott mûsorszolgáltatásra e § – az (5) bekezdés kivételével – nem alkalmazható. 19. § (1) Nem támogathat mûsorszámot a) párt, politikai mozgalom, b) az a vállalkozás, amely – fõ tevékenysége szerint – e törvény szerint nem reklámozható terméket állít elõ, nagykereskedelmi forgalomban értékesít, illetõleg ilyen termékkel kapcsolatos szolgáltatást nyújt. Ez a tilalom nem vonatkozik a gyógyszertermék, illetve a gyógyászati eljárás tekintetében érintett vállalkozás neve és védjegye közléséhez kötött támogatásra. (2) A támogató megnevezésében (feltüntetett nevében) párt neve, jelszava, emblémája nem szerepelhet. 9. A közmûsor-szolgáltató mûsorára vonatkozó külön szabályok 23. § (1) A közmûsor-szolgáltató különösen köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát. (2) A közmûsor-szolgáltató rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, a vételkörzetében élõk életét jelentõsen befolyásoló eseményekrõl, összefüggésekrõl, vitatott kérdésekrõl, az eseményekrõl alkotott jellemzõ véleményekrõl, az eltérõ véleményeket is beleértve. E feladatok ellátása során gondoskodik a 137. §-ban nem említett közérdekû közlemények nyilvánosságra hozataláról. (3) A közmûsor-szolgáltató biztosítja a mûsorszámok és a nézetek sokszínûségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, a mûsorszámok változatosságával gondoskodik a nézõk széles köre, illetve a minél több csoportja érdeklõdésének színvonalas kielégítésérõl. (4) A közmûsor-szolgáltató különös figyelmet fordít a) az egyetemes és nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínûség érvényesülésére, b) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlõdését, érdeklõdését szolgáló, ismereteit gazdagító mûsorszámok bemutatására, c) a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére, d) az életkoruk, testi, szellemi és lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetû csoportok számára fontos információk elérhetõ tételére, e) az ország különbözõ területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítõ mûsorszámok bemutatására. 24. § (1) A közmûsor-szolgáltatónál a reklám idõtartama egyetlen – bármiként számított – mûsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi mûsoridõ átlagában számított óránként a reklám idõtartama nem haladhatja meg az öt percet. (2) A reklám idõtartamába a reklámtartalmú képernyõszöveg – kivéve a mûsoridõn kívüli képernyõszöveget – megjelenítése is beszámít. (3) Közmûsor-szolgáltatásban reklám csak mûsorszámok – összetett mûsorszámokban az egyes mûsorszámok – között tehetõ közzé. A sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben közzétehetõ.

9. szám


641

(4) Közmûsor-szolgáltató mûsorában alkoholtartalmú ital nem reklámozható. A közmûsor-szolgáltató mûsorszámát nem támogathatja a fõ tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital elõállítója és forgalmazója. (5) A közmûsor-szolgáltatásban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. III. A pártoktól és politikai mozgalmaktól való függetlenség elvei és biztosítékai 1. A Krono TV – a továbbiakban mûsorszolgáltató – közmûsor-szolgáltatói tevékenységét a politikai pártoktól és mozgalmaktól függetlenül folytatja, a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglalt, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságára vonatkozó garanciák alapján. 2. A pártok és a politikai mozgalmak tevékenységérõl és elveirõl a mûsorszolgáltató folyamatosan tájékoztatást ad úgy, hogy a tájékoztatás objektív, tárgyszerû, kiegyensúlyozott és pártatlan legyen. Ennek keretében az eltérõ álláspontokat meg kell nyilvánítani, és lehetõséget kell adni arra, hogy a nézõ a véleményeket összehasonlíthassa. 3. A politikai pártok és mozgalmak sem közvetve, sem közvetlenül nem befolyásolhatják sem maguk, sem más hasonló szervezetek megjelenítésének körülményeit. Ennek elfordulása esetén a mûsorszolgáltató az alkotmányos jogvédelem eszközeivel élhet. 4. A mûsorszolgáltató politikai hirdetést az országgyûlési, önkormányzati, illetve az európai parlamenti választások, továbbá az elrendelt népszavazás idején kívül közzé nem tesz. A politikai hirdetések közzétételének szabályaira nézve a mûsorszolgáltatót a jogszabályok elõírásai kötelezik. 5. A mûsorszolgáltató nem készít olyan mûsorszámot, amely egyetlen politikai párt vagy mozgalom nézeteit népszerûsíti, tovább nem toborozhat politikai párt vagy mozgalom rendezvényein való részvételre. 6. A mûsorszolgáltató az általa megválasztott formában szerepelteti a helyi vagy az országos politikai közélet érdeklõdésére számot tartó személyiségeit, azonban ebben az esetben sem válhat a mûsorszám egyetlen politikai vagy eszmei nézetrendszer kifejezõdésévé. 7. A mûsorszolgáltató a politikai pártok és mozgalmak által nyilvánosságra hozott dokumentumokat szerkesztett formában teszi közzé. 8. Politikai pártok és mozgalmak, országgyûlési, európai parlamenti és önkormányzati képviselõk, polgármesterek és alpolgármesterek kommentárt, magyarázatot és jegyzetet a mûsorszolgáltató mûsoraihoz nem fûzhetnek. 9. Politikai pártok és mozgalmak, országgyûlési, európai parlamenti és önkormányzati képviselõk, polgármesterek és alpolgármesterek bármely megnyilvánulása esetén a mûsorszolgáltató közli a megszólaló személy tisztségét és pártállását, illetve az általa képviselt mozgalom megnevezését. Mellõzni ezt csak akkor lehet, ha a megszólaló személy politikai tevékenységétõl teljes mértékben független minõségben szólal meg. A mûsorszolgáltató még ebben az esetben is ragaszkodhat a tisztség, a pártállás, illetve a mozgalom megnevezéséhez. 10. A mûsorszolgáltató sem politikai párttól és mozgalomtól, sem központi vagy helyi államhatalmi vagy államigazgatási szervtõl, sem azok tisztségviselõitõl közvetlen vagy közvetett olyan utasítást nem fogadhat el, amely a mûsorszolgáltatás vagy a mûsorszámok tartalmára, idejére, mûsorkörnyezetére, idõtartamára, továbbá a szerkesztés egyéb elveire vonatkoznék.

IV. A hírek, idõszerû politikai mûsorok sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó elvek 1. A mûsorszolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy a közvéleményt foglalkoztató, a közérdeklõdésre számot adó, vagy a vitatott kérdésekben minden lényeges, a helyi közélet szempontjából befolyásoló vélemény megismerhetõ legyen. 2. A hírekben, illetve a politikai mûsorokban a vélemények kinyilvánításának jogát csak a mûsor idõtartama korlátozhatja, de az is csak az arányosság szempontjai alapján. 3. A mûsorszolgáltató köteles a nézõ véleményének kialakításához szükséges minden lényeges információ és vélemény bemutatására. 4. A mûsorszolgáltató törekszik arra, hogy a hírekben, illetve a politikai mûsorokban a helyi közéletet meghatározó társadalmi csoportok véleménye helyet kapjon.

642


9. szám

5. A mûsor közzétételének nem akadálya, ha valamely álláspont képviseletére objektív vagy szubjektív okból nincs lehetõség. Ebben az esetben az akadály okáról a mûsorszolgáltató a nézõit tájékoztatni köteles. 6. A hír-, illetve politikai mûsorokban megjelenõ információk forrását a mûsorszolgáltató ellenõrzi, és ahol szükséges, megjelöli. Ha több információ ellentétes tartalommal áll rendelkezésre, azok közül legalább két, egymástól független hírforrásból származó információt kell közzétenni, az ellenmondásra történõ kifejezett és egyértelmû figyelemfelhívás mellett. 7. A különbözõ vélemények megszólaltatásakor a mûsorszolgáltató a véleménynyilvánításhoz fûzõdõ alkotmányos jog elvei szerint lehetõséget ad arra, hogy a megszólaló álláspontját ismertesse. Ez azonban nem járhat a személyiséghez fûzõdõ jogok sérelmével, megfogalmazásában pedig nem lehet durva, illetve alkalmas arra, hogy más becsületét vagy jó hírnevét sértse. Ha ez – különösen élõ mûsorban – mégis elõfordulna, a mûsorszolgáltatónak haladéktalanul közölni kell, hogy ez a megszólaló, nem pedig a mûsorszolgáltató álláspontja. 8. Hír- és politikai mûsorokban a mûsorvezetõ saját pártpolitikai hovatartozását nem fejezheti ki, saját véleményét az elhangzott álláspontok mellett vagy ellen nem ismertetheti. 9. Bármely állásfoglalás vagy vélemény a szerkesztés során nem változhat meg úgy, hogy ellenmondásban álljon a megkérdezett eredeti álláspontjával. 10. Ha a hír – vagy politikai mûsorban tartalmi vagy tárgyi tévedés hangzott el, azt a lehetõ leghamarabb ki kell javítani a nézõ figyelmének erre történõ kifejezett és egyértelmû felhívása mellett. 11. Politikai mûsorban a mûsorvezetõnek törekednie kell arra, hogy a résztvevõk egymás emberi méltóságának tiszteletben tartásával fejtsék ki véleményüket. 12. Helyreigazítást, illetve kifogást kell közzétenni az érintett kérelmére, illetve akkor, ha ezt jogerõs bírói ítélet, vagy a panaszbizottság határozata elõírja. V. Az anyanyelvi kultúra ápolásának követelményei 1. A mûsorszolgáltató köteles a magyar nyelv helyes és pontos használatára. 2. A mûsorvezetõknek figyelmet kell arra fordítaniuk, hogy a megszólalókat – személyük sérelme nélkül – a magyar nyelv helyes használatára késztessék. 3. A mûsorszolgáltató köteles kerülni a durva, a trágár, illetve a szeméremsértõ kifejezéseket, illetve a káromkodó megfogalmazásokat. VI. A nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája, élete bemutatásának követelményei 1. A mûsorszolgáltató – az erre szolgáló speciális mûsorokon kívül is – sokoldalúan és tárgyilagosan mutatja be a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját és hagyományait. Ennek során a mûsorszolgáltató köteles mellõzni a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó, a közgondolkodásban kialakult sztereotípiákat. 2. A nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó személyeket a társadalmi élet különbözõ megnyilvánulásaiban kell bemutatni, és tartózkodni kell attól, hogy a megjelenítés csak a kisebbség hagyományosan elfogadott szerepeiben történjék. 3. A nemzeti és etnikai kisebbségek bemutatásakor figyelmet kell fordítani arra, hogy hagyományaik, kultúrájuk és mûvészetük értéke megfelelõ súllyal kifejezéshez jusson. VII. A kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokféleség tárgyilagos bemutatása 1. A mûsorszolgáltató kulturális mûsoraiban törekszik arra, hogy bemutassa a nemzeti és egyetemes mûvészet értékeit, valamennyi nézõi réteg érdeklõdésének figyelembevételével. 2. A mûsorszolgáltató mûsoraiban népszerûsíti a mûvészeti alkotásokat és elõsegíti azok befogadását. A mûsorszolgáltató a kulturális értékek terjesztését úgy végzi, hogy megkülönböztetést vagy kizárólagosságot nem alkalmazva, a nézõt a kulturális érték fontosságának elismeréséhez segítse hozzá.

9. szám


643

3. Általánosan még el nem fogadott tudományos eredmények közlésekor az ellentétes véleményes ismertetése nem kerülhetõ el. Az eredmény bizonytalanságára a nézõ figyelmét kifejezetten és egyértelmûen fel kell hívni. 4. A tudományos eredmények ismertetésekor a közérthetõségre törekedni kell. Szükség esetén bármely tudományos kérdésben igénybe kell venni szakértõ személyek vagy szervezetek segítségét. 5. A mûsorszolgáltató felelõs azért, hogy világnézeti, illetve vallási meggyõzõdést sértõ nézetek a mûsorban ne hangozhassanak el. 6. A mûsorszolgáltató köteles a világnézeti és vallási kérdésekben elfogultságtól mentesen ábrázolni a világnézetekre és vallásokra vonatkozó nézeteket. A mûsorszolgáltató mûsorában világnézeti és vallási propaganda nem folytatható. 7. A mûsorszolgáltató kiegyensúlyozott lehetõséget biztosít a Magyar Köztársaságban bejegyzett egyházak hitéleti tevékenységének bemutatására. E tevékenység során az érintett egyház részére a mûsorszolgáltató konzultációs lehetõséget, illetve részvételt tesz lehetõvé. 8. A világnézeti, illetve vallási mûsor politikai nézetek népszerûsítésére nem szolgálhat, és nem irányulhat más világnézet vagy vallás ellen. 9. A szertartások tartalmáért a mûsorszolgáltató nem tartozik felelõsséggel. A szertartások és más egyházi események közvetítése mûsorkörnyezetének kialakításakor figyelembe kell venni a vallásos ember érzelmeit és a hitélet méltóságát.

VIII. A megkülönböztetett jelzéssel ellátott mûsorszámok közzététele 1. A mûsorszolgáltató az alábbi mûsorszámokat látja el megkülönböztetett jelzéssel hangban vagy képben, vagy e kettõ együttes alkalmazásával: – reklámok, – közérdekû közlemény és jótékonysági felhívás, – politikai és választási hirdetések, – kiskorúak számára nem ajánlott mûsorok – támogatott mûsorszámok – vallási vagy világnézeti mûsorok, – kommentár és hírmagyarázat. 2. A reklámot a mûsortól elkülönítetten, azonosítható szignállal kell közzétenni akkor is, ha az beszélgetés formájában hangzik el. A szignál minden esetben külön konferálással pótolható. 3. Közérdekû közlemény és jótékonysági felhívás közzététele esetén mindig meg kell nevezni a közzétevõ szervezet, illetve a közlemény forrását. A jótékonysági felhívás reklámozásra nem használható. 4. A politikai és választási hirdetéseket a mûsortól elkülönítetten kell közzétenni, megjelölve a közzététel okát (országgyûlési, európai parlamenti vagy önkormányzati képviselõk választása, népszavazás). 5. A közönség figyelmét külön fel kell hívni minden olyan mûsorszámra, amely a kiskorú fejlõdését hátrányosan befolyásolhatja. A törvényben e körbe utalt mûsorokon kívül a mûsorszolgáltató az ilyen mûsorszámok körét maga határozhatja meg. Az ajánlott korhatár 12, 16 és 18 év. A korlátozásra a mûsorelõzetesekben – ajánlókban és –, újságokban is utalni kell. 6. A támogatott mûsorszám támogatóját, a közzétételt közvetlenül megelõzõen vagy azt követõen egyértelmûen kell megnevezni. A megnevezés nem járhat együtt a támogató reklámjával. 7. A vallási és világnézeti mûsorszámokat közvetlenül megelõzõen és azt követõen egyértelmûen tájékoztatni kell a nézõt a mûsor jellegérõl. Szertartás vagy egyházi esemény közvetítésekor meg kell nevezni a tartalomért felelõs egyházat. 8. Politikai tájékoztató és hírmûsorokban a hírekhez kommentárt, jegyzetet és magyarázatot a szerzõ megnevezésével, és a hírektõl megkülönböztetetten kell hozzátenni. IX. A kiskorúakra vonatkozó rendelkezések 1. A mûsorszolgáltató a kiskorúak szellemi és erkölcsi fejlõdésére súlyosan ártalmas mûsorszámokat nem közvetít. 2. A mûsorszolgáltató mûsoraival igyekszik elõsegíteni a kiskorúak szellemi, társadalmi és erkölcsi fejlõdését, a világ megismerését és pozitív magatartásminták kialakulását.

644


9. szám

3. A mûsorszolgáltató védi a kiskorúak személyiségi jogait és emberi méltóságát. Ezen belül a mûsorszolgáltató nem él vissza a kiskorú tapasztalatlanságával és nem használja ki azt, a kiskorút nem hozza nevetséges helyzetbe, és nem teszi ki sem fizikai, sem lelki megpróbáltatásának. Gyermekek szerepeltetésekor különös gonddal kell a mûsorszolgáltatónak eljárnia: ki kell kérni a szülõ vagy a gondviselõ hozzájárulását, és nem élhet vissza a szereplõk tapasztalatlanságával és jóhiszemûségével. 4. Kiskorúak számára készült mûsorokban durva, szeméremsértõ kifejezés, illetve káromkodás nem használható, még hangjelzéssel történt helyettesítéssel sem. 5. Gyermekkorú személy szexuális helyzetben, vagy arra utaló körülmények között nem szerepeltethetõ. A reklámok közzététele során a mûsorszolgáltató az alábbi szabályok megtartására köteles. 6. A reklámok nem beszélhetik rá a kiskorúakat tapasztalatlanságuk és hiszékenységük kihasználásával egy adott termék megvételére vagy szolgáltatás igénybevételére. 7. A reklámok nem biztathatják a kiskorúakat, hogy szüleiket vagy másokat rábeszéljenek arra, hogy egy adott terméket megvásároljanak, vagy szolgáltatást igénybe vegyenek, illetve nem tartalmazhatnak számukra közvetlen vásárlási ajánlatot. 8. A reklámok nem használhatják ki azt a különleges tiszteletet, amit a kiskorúak szüleikkel, tanáraikkal vagy egyéb személyekkel kapcsolatban éreznek. 9. A reklámok indokolatlanul nem mutathatnak kiskorúakat veszélyes helyzetben, illetve alkoholtartalmú ital fogyasztása közben. X. Reklámtevékenység, támogatás 1. A reklám nem élhet vissza a fogyasztó bizalmával, nem használhatja ki tapasztalatlanságát vagy tudatlanságát. 2. A reklám nem kelthet félelmet, nem dicsõítheti az erõszakos magatartást, az emberi és a természeti környezet károsítását, az állatok kínzását. 3. A reklám nem igazolhat hátrányos faji, vallási vagy nembeli megkülönböztetést, ábrázolásmódja nem sértheti az emberi méltóságot. 4. A reklám nem irányulhat nem kellõ mennyiségben rendelkezésre álló árura, szolgáltatásra. 5. A reklám nem lehet túlzó, nem vezetheti félre, illetve tévesztheti meg a fogyasztót sem közvetve, sem közvetlenül, különös tekintettel – termék, szolgáltatás legfontosabb tulajdonságaira, – áru értékére és a ténylegesen fizetendõ teljes árra, – a fizetés egyéb feltételeire, – a szállításra, a cserére, a visszavételre, a javításra és a karbantartásra, – a garanciális feltételekre, – a szerzõi jogokra és ipari tulajdonságokra, – a hivatalos minõsítésre, – a jótékonysági célra fordítandó hányadra. 6. A reklám nem élhet vissza a mûszaki és tudományos kutatási eredményekkel. A reklám nem tüntethet fel tudományosan megalapozottnak olyan állításokat, amelyek nem azok. A reklámban szereplõ személyek öltözete nem keltheti azt a képzetet, hogy a terméket orvos ajánlja. 7. Az összehasonlításoknak bizonyítható tényeken kell alapulnia, melyek független forrásból származnak. 8. A reklám nem ronthatja más termék, cég vagy személy hitelét. 9. A reklám nem mutathat be olyan személyt, vagy annak tulajdonát, aki erre elõzetesen nem adott engedélyt. 10. A reklám nem használhatja jogtalanul más cég, vállalat vagy intézmény nevét, kezdõbetûit vagy goodwiljét. 11. A reklám nem másolhatja le más reklámok általános megjelenését, vagy részleteit olyan módon, hogy az félrevezetõ legyen. 12. A reklám nem tartalmazhat pornografikus ábrázolást vagy szöveget, illetve nem ábrázolhatja öncélúan a szexualitást. A reklám nem használhat durva, a közízlést sértõ szavakat és kifejezéseket. 13. Nemzeti ünnepek eseményeirõl, illetve egyházi szertartásokról készített mûsorszámokat megelõzõen vagy azt követõen reklám nem közölhetõ. A fõszerkesztõ meghatározhat egyéb olyan mûsorszámokat és mûsoridõket, amelyekben reklám nem tehetõ közzé.

9. szám


645

14. A reklámszerzõdéseket vagy maga a mûsorszolgálat, vagy az ezzel megbízott reklámügynökség köti meg. Ha közzététel után jut a mûsorszolgáltató tudomására, hogy a reklámot nem lehetett volna közvetíteni, köteles haladéktalanul a reklám közvetítését megszüntetni. 15. A mûsor támogatója nem befolyásolhatja a mûsorszám tartalmát, illetve elhelyezését. 16. A támogatót a mûsorszám elõtt és az után egyértelmûen meg kell nevezni. A megnevezés reklámozásra nem használható fel. XI. A közérdekû közlemények közzététele 1. A közérdekû közlemények forrását és hitelességét a mûsorszolgáltató ellenõrizni köteles. 2. Állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szervezet által közölni kíván közérdekû közleményt a mûsorszolgáltató ingyenesen tesz közzé. Méltánylást érdemlõ ok esetén a természetes személy által közzétenni kívánt közérdekû közlemény is ingyenes. 3. A közérdekû cél támogatására irányuló közleményt a mûsorszolgáltató térítés ellenében teszi közzé. 4. A közérdekû közlemény közzététele vagy bemondó által történt felolvasással, vagy a technikai elõírások figyelembevételével készített videóanyag lejátszásával történhet. 5. A közérdekû közleményt haladéktalanul, az átvételétõl számított elsõ mûsorszámot megelõzõen közzé kell tenni, ha a közzététel elmaradása az élet- és vagyonbiztonságot, társadalmi csoportok vagy személyek méltányolható gazdasági érdekeit veszélyeztetné, vagy károsodással járna. XII. A mûsorkészítõk önállósága, függetlensége és felelõssége 1. A mûsorszolgáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló mûsorkészítõk tevékenységüket az arra vonatkozó jogszabályok és e szabályzat keretein belül függetlenül végzik. A mûsorkészítõ a mûsorszolgáltató erre illetékes vezetõn kívül nem utasítható. A mûsorkészítõnek joga van arra, hogy jogszabályt sértõ vagy e szabályzattal ellentétes utasítás végrehajtását megtagadja. 2. A felelõs szerkesztõ és a fõszerkesztõ mûsorértékelése nem minõsül a mûsorszerkesztõi függetlenség megsértésének. Abban az esetben, ha a mûsorértékelés a mûsorkészítõ számára sérelmes, joga van azt írásban rögzíteni. 3. A mûsorkészítõt alkotmányos jogainak gyakorlásában a mûsorszolgáltató nem akadályozhatja meg. A mûsorkészítõt tevékenysége során megilleti a sajtóról szóló 1986. évi II. törvényben foglalt védelem. 4. A mûsorkészítõ tevékenysége során nem sértheti az állampolgárok tájékozódáshoz fûzõdõ jogát, nem veszélyeztetheti a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit, és az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát. 5. A mûsorkészítõ fontos információkat nem hallgathat el, vitás esetben, különösen akkor, ha az információ személyiségi jogokat sértene, erkölcsi vagy anyagi kárt okozna, a mûsorkészítõ köteles konzultálni az illetékes vezetõvel. 6. A mûsorkészítõ saját véleményét, meggyõzõdést vagy elõítéleteit a mûsorban nem fejtheti ki, és nem kelthet olyan benyomást, hogy az elhangzott álláspont a mûsorszolgáltató véleménye. 7. A mûsorkészítõnek a mûsorban való személyes közremûködése során kerülnie kell az indulatos megnyilvánulásokat, illetve azt, hogy más indulatos megnyilvánulásokat elfogadjon. A mûsorkészítõnek tiszteletben kell tartani a mûsorban részt vevõk álláspontját. A mûsorvezetõ nem tehet megjegyzést a mûsorban részt vevõk társadalmi állására, testi sajátosságaira, nevére, családi állapotára, és nem használhat olyan kifejezéseket, vagy teremthet olyan helyzetet, amelyben a résztvevõk nevetségessé válnának, vagy egyéként megalázó helyzetbe kerülnének. 8. A mûsorkészítõ közvetlenül részt vehet a mûsorkészítés elveinek kialakításában, ehhez észrevételeket fûzhet. Álláspontjuk kifejtésében a mûsorkészítõk egyenlõ jogot élveznek. XIII. Összeférhetetlenségi és magatartási szabályok 1. A mûsorszolgáltató munkatársa minden, a mûsorszolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy. 2. A munkatársak sem magánéletükben, sem munkahelyükön kívüli társadalmi életükben nem veszélyeztethetik a mûsorszolgáltató jó hírnevét.

646


9. szám

3. A munkatárs nem lehet politikai párt vagy mozgalom vezetõ tisztségviselõje. A hírekben és a politikai mûsorokban szereplõ munkatárs politikai párt vagy mozgalom nevében közszereplést nem vállalhat. 4. A munkatársak írott politikai sajtótermék szerkesztõi nem lehetnek. Abban az esetben, ha e tevékenység nem veszélyeztetheti a mûsorszolgáltató pártatlanságára vonatkozó kötelezettségét, a mûsorszolgáltató vezetõje a tevékenységre írásban engedélyt adhat, amelyben szabályozni kell a tevékenységre vonatkozó részletes feltételeket. 5. A mûsorszolgáltató telephelyein semmilyen párttal vagy politikai mozgalommal kapcsolatos tevékenység nem folytatható, és ilyen célra helyiség nem adható bérbe. 6. Amennyiben a mûsorkészítõ országgyûlési vagy önkormányzati képviselõ-jelöltséget vállal, ennek bejelentésétõl a választás napjáig (két forduló esetén a számára döntést hozó napig) a mûsorkészítésben nem vehet részt. Ha a mûsorkészítõt megválasztják, mandátuma lejártáig csak olyan mûsorban vehet részt, amely képviselõi tevékenységével összefüggésben nem áll. 7. A mûsorkészítõ más mûsorszolgáltatónál tevékenységet csak a mûsorszolgáltató vezetõjének írásos engedélyével végezhet. 8. A munkatársak magatartásukkal, viselkedésükkel és külsõ megjelenésükkel nem sérthetik a mûsorszolgáltató jó hírnevét. 9. A munkatárs nem hozhat nyilvánosságra olyan adatot, amely a mûsorszolgáltató üzleti titokkörébe tartozik. Az üzleti titok körét a munkatárs munkavégzésre irányuló szerzõdésében rögzíteni kell. 10. A mûsorkészítõnek mindig figyelembe kell vennie, hogy a mûsorban megjelenõ személyek számára a nyilvánosság nem természetes közeg, ezért törekednie kell arra, hogy a szereplõ személy ilyen irányú feszültségét levezesse. A mûsorban szereplõ személy tapasztalatlanságával a mûsorkészítõ nem élhet vissza, különösen kiskorúak és társadalmi szerepkörükben kiszolgáltatott személyek esetében. 11. A mûsorkészítõ nem tehet különbséget a részvevõk társadalmi helyzete között. Törekedni kell ara, hogy egyforma megszólításokat alkalmazzon a szereplõk irányában, azok társadalmi helyzetétõl függetlenül. A megszólításokban, a köznyelvben szereplõ udvarias formákat kell használni, ideértve a szereplõ hivatali rangjával vagy foglalkozásával történõ megszólítást. 12. Az ifjúság számára készült mûsorokban, ha a mûsorkészítõk és szereplõk egy korosztályba tartoznak, a tegezõdés és az ifjúságra jellemzõ bizalmas hangnem használata megengedett.

XIV. A mûsorkészítés szakmai szabályai 1. A közmûsor-szolgáltató feladata, hogy hitelesen, pontosan, tárgyilagosan, idõszerûen és kiegyensúlyozottan tájékoztasson az országban és a világban történt eseményekrõl, közvetítse a nemzeti és az egyetemes kultúra és tudomány értékeit és eredményeit, biztosítson esélyegyenlõséget a társadalom tagjainak megnyilvánulására, szolgálja a társadalom rétegeinek speciális igényeit és érdeklõdését. 2. A mûsorszolgáltató az általa elkövetett tévedést azonnal ismerje el, és juttassa a nézõ tudomására. A mûsorszolgáltató a tudatos megtévesztés eszközeivel soha, és semmilyen körülmények között nem élhet, az ebbõl adódó kárt viselnie kell. 3. A mûsorszolgáltatónak tartózkodnia kell ellenõrizetlen tények, számok és adatok közlésétõl. Olyan közlés esetén, amely az emberi életre vonatkozik – így balesetek, tûzesetek, bûnügyek, terrorcselekmények stb. esetében – az áldozatok megnevezése csak akkor lehetséges, ha ez hivatalos megerõsítést nyert, és az áldozat hozzátartozói a közzétételhez hozzájárultak. Közismert személyek esetében e rendelkezés alól kivételt lehet tenni. 4. Az erre hatáskörrel rendelkezõ állami szerv által elrendelt hírzárlatot a mûsorszolgáltatónak tiszteletben kell tartania, de a hírzárlat kimondását közölheti. Ha bármely más tájékoztató eszköz útján hírzárlat megsérül, az ennek eredményeképpen nyilvánosságra került hírt a forrás megjelölésével közölni lehet. 5. A mûsorszolgáltatónak tiszteletben kell tartania az ártatlanság vélelméhez fûzõdõ alkotmányos jogot. Ennek értelmében a mûsorszolgáltató senkit nem nyilváníthat bûncselekmény elkövetésében vétkes személlyé mindaddig, amíg annak bûnösségét jogerõs ítélet meg nem állapította. A mûsorszolgáltató legyen figyelemmel arra, hogy a bûncselekmény lehetséges elkövetõjét a nyomozati szakban „gyanúsítottként”, bírósági szakban „vádlottként” nevezze meg. A mûsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a sértett személyiségi jogait. Szexuális bûncselekmények sértettjeinek nevét csak kifejezett írásos jóváhagyásuk esetén szabad közzétenni. Fiatalkorú sértett nevének közzététele még akkor is tilos, ha ehhez szülõje vagy törvényes képviselõje hozzájárulna. 6. A nemzeti, etnikai és egyéb kisebbségek, vallási felekezetek, népek és nemzetek, mozgáskorlátozottak, fogyatékosok megnevezésekor nem hangozhat el olyan kifejezés, amely az érintettekre nézve sértõ.

9. szám


647

7. A mûsorszolgáltató nem nyilváníthat véleményt más mûsorszolgáltatóról. A mûsorszolgáltató saját belsõ életérõl információt csak akkor lehet közzétenni, ha az érinti a közéletet, és számot tarthat a nézõ érdeklõdésére. A mûsorszolgáltató nevében nyilatkozó személyek körét a mûsorszolgáltató vezetõje írásban határozza meg. 8. A szereplõket tájékoztatni kell arról, hogy a mûsornak mi a célja, és ki lesz a többi szereplõ. Egyenes adásban a szereplõkkel ismertetni kell az egyenes adás sajátosságait, és a szükséges viselkedési szabályokat. A felvétel a szereplõ hozzájárulása nélkül nem használható fel, azonban a szereplõ nem ellenõrizheti a részvételével készült mûsorszámban más szereplõk által mondottakat. A felelõs tisztséget betöltött személyt a mûsorkészítõ törvényben foglalt tájékoztatási kötelezettségére figyelmeztetheti. 9. Titokvédelem körébe, illetve a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényben foglalt adatok tárgyába esõ kérdésre a szereplõ személy a válaszadást megtagadhatja. 10. A szereplõ személyek magánéletére vonatkozó kérdés csak akkor tehetõ fel, ha a kérdés felvetésébe a személy elõzetesen beleegyezett. Még ebben az esetben is ügyelni kell ara, hogy a kérdés ízlést, illetve a személy jó hírnevét és becsületét ne sértse. 11. Archív anyag felhasználásakor egyértelmûen meg kell jelölni annak idõtartamát, és tekintetbe kell azt venni, hogy az archív anyagban szereplõ személyek álláspontjának megváltozása folytán jogaik és jogos érdekeik ne sérüljenek.

XV. A vételkörzet ellátásának irányelvei 1. A mûsorszolgáltató a rá vonatkozó távközlés-hatósági engedélyek alapján lehetõségeihez mérten a legmagasabb mûszaki színvonalon szolgáltat mûsort a vételkörzetben élõ lakosság számára. 2. Mûszaki hiba esetén azonnal tájékoztatja a nézõket a hibáról, annak okairól és várható idõtartamáról. A nézõtõl minden esetben elnézést kell kérni. A mûsorszolgáltatónak a mûsorait a jogszabályokban és a szabványokban elõírt videó- és audiotechnikai színvonalon kell sugároznia. 3. A mûsorszolgáltató együttmûködik a helyi önkormányzattal, a mûsorszolgáltatás tartalmának sokszínûsége érdekében, továbbá a jogszabályban elõírt kötelezettségének sérelme nélkül segítséget nyújt a helyi nyilvánosság fórumainak megteremtéséhez. 4. A mûsorszolgáltató a nézõvel rendszeres kapcsolatot tart. A kapcsolattartás közvetlen formáin kívül a mûsorszolgáltató rendszeresen nyilvánosságra hozza mûsorszerkezetét és a mûsorok tartalmát, továbbá mûsorismertetésekkel és mûsorajánlatokkal segíti a nézõk választását. 5. A mûsorváltozás jogát a mûsorszolgáltató fenntartja. Gyöngyös, 2007. február 5. Krono TV (148/2007.)

***

III. Az ORTT tájékoztatja az érdekelteket, hogy az ÁPF 67. pontja elõírja a Testület számára a pályázati ajánlatok elbírálását követõen az értékelés eredményeinek indokolását, amelyben fel kell tüntetni a pályázat célját, jellegét, tárgyát, valamint a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó adatokat, a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát, az ajánlattevõk fontosabb adatait, az ajánlatok lényeges tartalmát, a fõbb bírálati szempontokat, valamint a pályázat eredményének megállapítására vonatkozó indokokat. A Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 102. § (5) bekezdése alapján a Kulturális Közlöny 2006/13. (VII. 11.) számában megjelent Pályázati Felhívás szerint pályázatot hirdetett a Kaposvár 97,5 MHz („talált” frekvencia) helyi rádiós mûsorszolgáltatási jogosultságra, hétéves idõtartamra. A meghirdetett Kaposvár 97,5 MHz („talált” frekvencia) helyi rádiós mûsorszolgáltatási jogosultságra az alábbi pályázati ajánlatok érkeztek:

648


9. szám

– FM-4 Rádió Kft. (8200 Veszprém, Házgyár út 7.) – Janita Média Bt. (2400 Dunaújváros, Domanovszky tér 3. VII/3.) – Rádió Infórum Kft. (1146 Budapest, Hungária krt. 162.) – „Kaposvár Polgáraiért” Egyesület (7400 Kaposvár, Ezredév u. 1.) – Klubrádió Zrt. (1037 Budapest, Bokor. u. 1–5.) A Testület a Pályázati Felhívás 6.1. pontja alapján benyújtott ajánlatok érvényességét megvizsgálta a Pályázati Felhívás 6.2. pontja szerint. Ezt követõen a Testület megkezdte a pályázati ajánlatok érdemi vizsgálatát és értékelését. A Testület érvénytelennek nyilvánította az FM-4 Rádió Kft. pályázati ajánlatát és visszautasította azt. A Rádió Infórum Kft. a pályázati ajánlatát írásban visszavonta. Mivel a „Kaposvár Polgáraiért” Egyesület, mint eredeti igénylõ nem vállalta a pályázaton felajánlott legmagasabb mûsorszolgáltatási díjat, ezért a Testület az általános szabályok szerint pontozás alapján hirdetett nyertest. A Kulturális Közlöny 2006/13. (VII. 11.) számában meghirdetett Pályázati Felhívás 5.3.2. pontja szerint a pályázat értékelése során a Testület pontozta a mûsorszolgáltatási díjat, a vállalt heti mûsoridõt, a helyi közélettel foglalkozó mûsorszámok arányát, a mûsortervet, a mûsorszolgáltatásban szerzett tapasztalatot, az üzleti-pénzügyi tervet és az egyéb, az Rttv. 96. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatokat. Az érdemi vizsgálatot követõen a Testület megállapította a pályázati ajánlatok alább ismertetett sorrendjét. A pályázaton nyertes Janita Média Bt. ajánlotta a legmagasabb mûsorszolgáltatási díjat, így a legmagasabb pontszámot kapta.

Janita Média Bt.

„Kaposvár Polgáraiért” Egyesület

Klubrádió Zrt.

30 20 20

7 20 20

15 20 20

1 0 1 1 73

5 2 2 2 58

2 2 1 1 61

1) Mûsor-szolgáltatási díj (max. 30 p.) 2) Vállalt heti mûsoridõ (max. 20 p.) 3 a) Helyi közélet a mûsor-tervben (0, 10, 20 p.) 3 b) Mûsorterv (max. 5 p.) 4) Tapasztalat (max. 2 p.) 5) Üzleti-pénzügyi terv (max. 2 p.) 6) Kiegészítõ, értéknövelõ szolgáltatás (max. 2 p.) Összpontszám:

(147/2007.) *** IV. Az Országos Rádió és Televízió Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 84. §-ának (2) bekezdése alapján pályázati felhívást bocsát ki dokumentumfilmek készítésének támogatására. A pályázati felhívás, a pályázati kérelem és kötelezõ mellékletei átvehetõk a Mûsorszolgáltatási Alapnál (Fontana Irodaház, 1052 Budapest, Váci utca 16/b, IV. emelet, telefon: 327-2020) hétfõtõl csütörtökig 9 és 17, pénteken 9 és 14 óra között, valamint megtalálhatók a Mûsorszolgáltatási Alap honlapján (http://alap.ortt.hu). A pályázati kérelmeket az Alap 2007. május 17-én 9 és 17 óra között veszi át. *** V. Az Országos Rádió és Televízió Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 84. §-ának (2) bekezdése alapján pályázati felhívást bocsát ki ismeretterjesztõ mûsorszámok készítésének támogatására.

9. szám


649

A pályázati felhívás, a pályázati kérelem és kötelezõ mellékletei átvehetõk a Mûsorszolgáltatási Alapnál (Fontana Irodaház, 1052 Budapest, Váci utca 16/b, IV. emelet, telefon: 327-2020) hétfõtõl csütörtökig 9 és 17, pénteken 9 és 14 óra között, valamint megtalálhatók a Mûsorszolgáltatási Alap honlapján (http://alap.ortt.hu). A pályázati kérelmeket az Alap 2007. május 16-án 9 és 17 óra között veszi át. *** VI. Az Országos Rádió és Televízió Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 77. §-ának (1) bekezdése, illetve az Európai Bizottságnak az EK Szerzõdés 87. és 88. cikkének a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK rendelete (2006. december 15.) alapján pályázati felhívást bocsát ki közszolgálati mûsorszámok archiválásának támogatására. A jelen eljárás célja országos közszolgálati mûsorszolgáltatók archívumában õrzött, elavult hordozón található és ezért veszélyeztetett mûsorszám restaurálásával, digitális hordozóra való átírásával és az ehhez kapcsolódó dokumentálási munkálatokkal összefüggõ költségek támogatása. A pályázati felhívás, és kötelezõ mellékletei átvehetõk a Mûsorszolgáltatási Alapnál (Fontana Irodaház, 1052 Budapest, Váci utca 16/b, IV. emelet, telefon: 327-2020) hétfõtõl csütörtökig 9 és 17, pénteken 9 és 14 óra között, valamint megtalálhatók a Mûsorszolgáltatási Alap honlapján (http://alap.ortt.hu). A pályázati kérelmeket az Alap 2007. május 9-én 9 és 17 óra között veszi át. (145/2007.)

Pályázati felhívás kulturális intézmények vezetõi és más közalkalmazotti állásaira A pályázat benyújtásával kapcsolatos rendelkezéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet tartalmazza. Jogszabály alapján a pályázat benyújtásának határideje – ha a pályáztató hosszabb határidõt nem állapít meg – a közzétételtõl számított legalább 30 nap, az elbírálás pedig – ha a pályáztató rövidebb határidõt nem állapít meg – a benyújtási határidõ lejártát követõ 30 napon belül történik. A pályázatokat a pályázatot meghirdetõ szerv címére kell benyújtani, kivéve ha a pályáztató ettõl eltérõ címet jelöl meg. A jogszabály által kötelezõen elõírt pályázati feltételeket az itt közölt pályázati felhívás nem tartalmazza. A pályázati felhívásokat a szerkesztõség által táblázatos formában szerkesztve ingyenesen közöljük. Az eltérõ formában történõ, illetõleg a szó szerinti közlésre – helyhiány miatt – csak díjfizetés ellenében van lehetõség. Rövidítések: av: (adatvédelem): A pályázat tartalmát a megbízón és a bírálóbizottság tagjain kívül – a pályázó engedélyének hiányában – más személlyel nem közlik. ÁEI: állás elfoglalásának ideje b: 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány be: büntetlen elõélet étkh: étkezési hozzájárulás f: felvilágosítás ff: felsõfokú ill: illetmény k: képzettség má: magyar állampolgárság mszv: munkaköri szakvizsga om: képesítést igazoló hiteles oklevélmásolat ön: önéletrajz p: pótlék

650


9. szám

Pbhi: pályázat benyújtásának határideje Pc: pályázat címzése Pehi: pályázat elbírálásának határideje pr: program sz: szakmai szev: szakirányú egyetemi végzettség szfv: szakirányú felsõfokú végzettség szgy: szakmai gyakorlat szl: szolgálati lakás szv: szakvizsga tt: tudományos tevékenység v: végzettség vgy: vezetõi gyakorlat vp: vezetõi pótlék vpr: vezetési program A pályázatot meghirdetõ szerv

Meghirdetett munkahely

Képesítési és egyéb feltételek

Juttatások (Ft), illetmény, pótlék, egyéb

1.

2.

3.

4.

Gyõr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága 9022 Gyõr, Széchenyi tér 5.

Gazdasági igazgató A Gyõr-Moson-Sopron megyei múzeumi szervezet gazdasági igazgatói teendõi

Szfv., legalább mérlegképes könyvelõi vagy ezzel egyenértékû k., tevékenység ellátására jogosító engedély, be., má. Elõny: költségvetési területen eltöltött szgy. és a közgyûjteményi intézményekkel kapcsolatos tájékozottság

ÁEI: azonnal, határozatlan idõre szóló kinevezéssel, 3 hónap próbaidõvel. Csatolandó: sz. ön., om., b., (külsõ pályázó esetén), az intézmény vezetésére és mûködésére vonatkozó koncepciók tervezete. Pc: Gyõr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága Perger Gyula, megyei múzeumigazgató 9022 Gyõr, Széchenyi tér 5. Tel.: (96) 310-588, 326-906

Somogy Megyei Közgyûlés 7401 Kaposvár, Csokonai u. 2.

Megyei és Városi Könyvtár 7400 Kaposvár, Csokonai u. 4. igazgató

Szev., 5 év szgy., kiemelkedõ sz. vagy tt., be.

ÁEI: 2008. február 1-jétõl 2013. január 31-ig (5 év határozott idõre) szól. Pehi: a véleményezési határidõ lejártát követõ közgyûlés idõpontja. Csatolandó: részletes sz. ön., om., b., vpr., nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a pályázati anyagot a jogszabályban elõírt bizottság megismerheti. Pc: Somogy Megyei Közgyûlés elnöke 7401 Kaposvár, Csokonai u. 2. Pf. 122 Tel.: (82) 312-775

9. szám


651

1.

2.

3.

4.

Szerencs Város Önkormányzata

Városi Kulturális Központ és Könyvtár igazgató

Szev. (közmûvelõdési és könyvtárosi) vagy nem szev. és ff. mszv., fõiskolai könyvtárosi és közmûvelõdési k., legalább 5 év szgy., kiemelkedõ sz. tevékenység Elõny: közmûvelõdési intézményben szerzett vgy., számítógép-kezelõi ismeretek, személygépkocsi-vezetõi engedély, idegennyelv-ismeret

ÁEI: 2007. július 1. A megbízás 5 évre szól. Pc:/f: Szerencs Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Közmûvelõdési és Városmarketing Osztály 3900 Szerencs, Rákóczi út 89. Tel.: (47) 565-260 Csatolandó: b., om., sz. ön., vpr., nyilatkozat, melyben hozzájárul, hogy pályázatát az intézmény dolgozói megismerhetik.

Pécs Városi Könyvtár

Városi Könyvtár igazgatóhelyettes Feladata: felügyeli és irányítja a gyarapítási-feldolgozó, hálózati és szervezési, valamint a fiókkönyvtárak munkáját. Ellenõrzi a tervezett munkák, programok megvalósítását.

Szev. és 5 év szgy., vagy fõiskolai v., és 10 év szgy.

ÁEI: 2007. július 16. A megbízás 2009. december 31-ig szól. Csatolandó: részletes sz. ön., vpr., om., b. f: Kereszturi József igazgató Tel.: (72) 510-371 Pc: Kereszturi József igazgató Pécsi Városi Könyvtár 7601 Pécs, Pf. 120

Pomáz Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete 2013 Pomáz, Kossuth u. 23–25. Tel.: (26) 325-133, 322-710

Pomázi Mûvelõdési Ház és Könyvtár 2013 Pomáz Huszár u. 3. intézményvezetõ

Jogszabályi rendelkezés szerint.

ÁEI: 2007. szeptember 1. A megbízás 5 évre szól. Pehi: 2007. augusztus 28. Ill: alap + vp. Csatolandó: részletes sz. ön., vpr., helyzetelemzésre épülõ sz. pr., om., szgy. igazolás, b. Pc: Vicsi László polgármester E-mail: [email protected]

Varga Domokos Általános Mûvelõdési Központ Igazgatótanácsa 6090 Kunszentmiklós, Damjanich u. 7.

Varga Domokos Általános Mûvelõdési Központ József Attila Mûvelõdési Ház intézményegység-vezetõ, valamint Tinódi Lantos Sebestyén Könyvtár intézményegység-vezetõ

Szev., vagy fõiskolai v., legalább 5 év szgy., kiemelkedõ sz. tevékenység.

ÁEI: 2007. szeptember 1. A megbízás 5 évre szól. Pehi: 2007. augusztus Csatolandó részletes sz. ön., az intézményegység vezetésére vonatkozó sz. pr., b. Pc: Varga Domokos Általános Mûvelõdési Központ Horváth Tibor igazgató 6090 Kunszentmiklós, Damjanich u. 7. Tel.: (76) 351-344

652

KULTURÁLIS KÖZLÖNY 1.

2.

9. szám

3.

4.

ÁEI: 2007. október 15. A megbízás 2012. október 14-ig, 5 évre szól. Pehi: a véleményezési határidõ lejártát követõ képviselõ-testületi ülés. Csatolandó: sz. helyzetelemzésre épülõ vpr., sz. ön., tt. dokumentumok, om., b. Pc: Szabó István polgármester 4700 Mátészalka, Hõsök tere 9. Tel.: (44) 501-361 ÁEI: 2007. július 1. A megbízás 2012. június 30-ig tart. Pehi: 2007. június 26. Csatolandó: sz.ön., vpr., és sz. helyzetelemzésre épülõ fejlesztési elképzelés, om., b. Tel.: (26) 547-500, 547-501 ÁEI: 2007. július 1-jétõl 2012. június 30-ig, 5 év határozott idõre szól. Csatolandó: sz. ön., vpr., om., b. Pc: Nyírbogdány Község Önkormányzata polgármester 4511 Nyírbogdány, Kéki út 2. f: Nyírbogdány község jegyzõje Tel: (42) 532-423

Mátészalka Város Önkormányzata 4700 Mátészalka, Hõsök tere 9.

Képes Géza Városi Könyvtár 4700 Mátészalka, Bajcsy-Zsilinszky. u. 22. igazgató

Szev., vagy nem szev. és ff. mszv., fõiskolai könyvtárosi, közmûvelõdési k., és legalább 5 év szgy., továbbá kiemelkedõ sz. vagy tt.

Pilisszentkereszt Község Önkormányzata 2098 Pilisszentkereszt, Fõ út 12.

Pilisszentkereszti Közösségi Ház és Könyvtár 2098 Pilisszentkereszt, Forrás u. 7/f

Szfv., vagy nem szfv. és ff. mszv., és legalább 3 év szgy. Elõny: szlovák nyelv ismerete, valamint a pályázatírásban szerzett gyakorlat

Nyírbogdány Község Önkormányzati Képviselõ-testülete

Székely Elek Mûvelõdési Ház és Könyvtár 5411 Nyírbogdány, Fõ út 8. vezetõ

Szfv. vagy nem szfv. és ff. mszv. legalább 5 év szgy. Elõny: több mint 5 év szgy., vgy., pályázat készítésben szerzett jártasság.

A közlöny zárása után érkezett közlemények Pályázati felhívás kulturális intézmények vezetõi és más közalkalmazotti állásaira

Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyûlése 6741 Szeged, Rákóczi tér 1.

Csongrád Megyei Általános Mûvelõdési Központ 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. Igazgató

A 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 6. § (7) bekezdése vagy a 89/1994. (VI. 8.) Korm. rendelet 3. §-a, vagy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 18. §-ban foglaltak szerint.

Ill.: alap+vp./p. megállapodás szerint. Csatolandó: sz. ön., vpr., sz. koncepció, különös tekintettel a megyei közoktatási közmûvelõdési és sportfeladatok ellátásának fejlesztésére vonatkozó elképzelésekre, om., b. Pc: Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyûlése elnöke 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. f: Dóczi Tamás oktatási referens, tel.: (62) 566-060

9. szám

KULTURÁLIS KÖZLÖNY 1.

2.

Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Önkormányzat Megyei Múzeuma 6720 Szeged, Roosevelt tér 1–3. Igazgató

3.

Be., szev., 5 év szgy., kiemelkedõ tt. Elõny: legalább 2 idegen nyelvbõl középfokú, illetve felsõfok nyelvvizsga, tudományos fokozat (PhD)

653 4.

Csatolandó: sz. ön., vpr., sz. koncepció, különös tekintettel a megyei múzeumi szervezet korszerûsítését célzó új múzeumi mûködési modell kidolgozására, a regionális múzeumi szerepkörre való felkészülésre, illetve a múzeumok idegenforgalmi vonzerejének fejlesztésére, om., tudományos publikációk jegyzéke, b. f: dr. Tóth Attila közmûvelõdési és közgyûjteményi referens, tel.: (62) 566-062

654


9. szám

A MAGYAR HIVATALOS KÖZLÖNYKIADÓ megjelentette a

LEX-ICON § 5.0 kiadványát, amely a

Népszavazás és Népi Kezdeményezés Jogszabályainak Gyûjteményét tartalmazza. A „Népszavazás és Népi Kezdeményezés Jogszabályainak Gyûjteménye” a – LEX-ICON 1.0 (Önkormányzati Jogszabályok Gyûjteménye), a LEX-ICON 2.0 (Közigazgatási Eljárások Jogszabályainak Gyûjteménye), valamint a LEX-ICON 3.0 és 4.0 (Választójogi Jogszabályok Gyûjteménye I–II.) korábbi kiadványok nyomdokain haladva és a felsõoktatási képzéshez segítséget nyújtva – a módosításokkal egységes szerkezetben tartalmazza az országos és helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó hatályos jogszabályokat. A kötet négy részbõl és függelékbõl áll. Az elsõ részben az Alkotmány és a helyi önkormányzatokról szóló törvény téma szerinti rendelkezéseit, az országos népszavazásról és népi kezdeményezésérõl szóló törvényt, a választási eljárásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit, a területszervezési eljárásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit, a választójogi törvénynek az adott témában történõ végrehajtására kiadott 34/2002. (XII. 23.) BM rendeletét és a 29/2000. (X. 27.) BM rendeletét közöljük. A második rész az Országos Választási Bizottságnak a témakörrel összefüggésben a Magyar Közlönyben 1998–2006 között közzétett állásfoglalásait, a harmadik rész az Alkotmánybíróság által 1990–2006 között hozott és a témával összefüggõ, a Magyar Közlönyben közzétett elvi jelentõségû határozatait adja közre, az országos, illetve helyi népszavazás, népi kezdeményezés szerinti bontásban. A negyedik rész a Legfelsõbb Bíróság eseti döntéseit tartalmazza. A függelékben az 1989–2006 között tartott országos népszavazások adatait tartalmazó összeállítás szerepel. A kiadvány nem csak a tanulmányaikat folytató egyetemi és fõiskolai hallgatók, hanem a választási bizottságok tagjai (szavazatszámláló bizottság, helyi választási bizottság, területi választási bizottság, Országos Választási Bizottság), és a választási irodák munkatársainak igényeit is kielégíti. A tematikusan rendezett jogszabálygyûjtemény segítséget nyújthat a választópolgárok és a társadalmi szervezetek népszavazásban, népi kezdeményezésben történõ részvételéhez, a bírósági jogalkalmazáshoz, a közvetlen demokráciát megtestesítõ intézményrendszer kutatását és oktatását végzõ szakemberek munkájához és a téma iránt érdeklõdõk ismereteinek elmélyítéséhez. A kiadvány 584 oldal terjedelmû. Ára: 4221 Ft áfával. A kötet megrendelhetõ, illetve személyesen is megvásárolható a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Közlönycentrumában [1072 Budapest, Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán; telefon: 321-5971, fax: 321-5275], valamint a kiadó Jogi Könyvesboltjában is (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.)

MEGRENDELÉS Megrendelem a LEX-ICON § 5.0 „Népszavazás és Népi Kezdeményezés Jogszabályainak Gyûjteménye” címû kiadványt (ára: 4221 Ft áfával) ...................... példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címre: A megrendelõ (cég) neve: .................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ................................................................................................................................. Utca, házszám: .................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .............................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………… cégszerû aláírás

9. szám


A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette dr. Oros Paulina fordításában Marta Sgubin

Jacqueline Kennedy szakácsnõje voltam címû könyvét A szerzõ huszonöt év alatt szinte tagjává vált a Kennedy családnak, akik leginkább mégis a fõzõtudományát becsülték. Ez a könyv a legemlékezetesebb eseményeken feltálalt fogások receptjeivel lepi meg az olvasót, miközben kedves történetei rendhagyó memoárként a család mindennapjaiba is betekintést adnak, kellemes kikapcsolódást kínálva mindenkinek, aki érdeklõdik hírességek élete és szokásai iránt. A kötet 224 oldal terjedelmû, ára 4200 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. szám (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

Marta Sgubin

Jacqueline Kennedy szakácsnõje voltam címû, 224 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 4200 forint áfával) ......... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): ............................................................................... ............................. Utca, házszám: .................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ......................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

655


9 771419 326074

07009

656

9. szám

KULTURÁLIS KÖZLÖNY Az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapja. A szerkesztésért felelõs: Mátyásné dr. Patócs Andrea. A szerkesztõség címe: 1055 Budapest, Szalay u. 10–14. Telefon: 473-7444. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.; www.mhk.hu). Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Fáma Rt. közremûködésével. Telefon: 266-6567. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.; 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). 2007. évi éves elõfizetési díj: 18 900 Ft áfával. Egy példány ára: 798 Ft áfával. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN 1419-3264 Formakészítés: Sprint Kft. 07.1571 – Nyomta a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.

JOGSZABÁLYOK. LI. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Ára: 798 Ft MÁJUS 14. TARTALOM

Recommend Documents