LI. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM Ára: 798 Ft OKTÓBER 15

LI. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM

Ára: 798 Ft

2007. OKTÓBER 15.

FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2008. évi elõfizetési árainkra TARTALOM oldal KÖZLEMÉNYEK A Mûcsarnok megszüntetõ okirata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Honvéd Együttes megszüntetõ okirata . . . . . . . . . . . . . . Az Országos Rádió és Televízió Testület pályázati felhívás tervezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ORTT közleményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . László György közmûsor-szolgáltató mûsor-szolgáltatási szabályzata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1201 1202 1203 1241 1243

Lang Péter közmûsor-szolgáltató mûsor-szolgáltatási szabályzata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pályázati felhívás kulturális intézmények vezetõi és más közalkalmazotti állásaira . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pályázati felhívás a Balassi Intézet Gazdasági Igazgatóság gazdálkodási osztálya vezetõi álláshelyére . . . . . . . . A közlöny zárása után érkezett pályázati felhívások . . . . Helyesbítés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

oldal 1245 1254 1257 1258 1266

KÖZLEMÉNYEK

II.

A Mûcsarnok megszüntetõ okirata

A Mûcsarnok alapfeladatainak (alaptevékenységeinek) jövõbeni ellátása

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.), valamint az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján a

A Mûcsarnok megszûnésének napjától valamennyi alapfeladata a Mûcsarnok Nonprofit Korlátolt Felelõsségû Társasághoz (a továbbiakban: Mûcsarnok Nkft.) kerül át.

Mûcsarnok

III.

elnevezésû, teljes jogkörrel rendelkezõ, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervet – az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben – 2007. augusztus 31-i hatállyal megszüntetem. A megszüntetés indoka: a megszüntetett szerv által ellátandó feladat más módon vagy más szervezetben hatékonyabban teljesíthetõ [Áht. 90. § (1) bekezdés c) pont].

Jogutódlás A Mûcsarnok általános jogutódja a Mûcsarnok Nkft., amely nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenységet végzõ jogi személy. A Mûcsarnok által kötött szerzõdésekben a megszûnés napjától a Mûcsarnok helyébe valamennyi jog és kötelezettség tekintetében a Mûcsarnok Nkft. lép.

I. A megszüntetésre kerülõ költségvetési szerv azonosító adatai Hivatalos neve: Mûcsarnok Székhelye: 1146 Budapest, Dózsa György út 37. Felügyeleti szerve: Oktatási és Kulturális Minisztérium Megszüntetõ szerve: Oktatási és Kulturális Minisztérium

IV. A Mûcsarnok vagyona A Mûcsarnok alaptevékenységének ellátásához szükséges, vagyonkezelésében lévõ vagyon vagyonkezelõi joga a megszûnés napjától a Mûcsarnok Nkft.-re száll át.

1202

KULTURÁLIS KÖZLÖNY V.

A Mûcsarnok által foglalkoztatott munkatársak A Mûcsarnoknál foglalkoztatott közalkalmazottaknak a Mûcsarnok Nkft.-ben munkavállalóként történõ továbbfoglalkoztatására a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Budapest, 2007. 07. 13. Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter

A Honvéd Együttes megszüntetõ okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.), valamint az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján

19. szám

Megszüntetõ szerve: Oktatási és Kulturális Minisztérium II. A Honvéd Együttes alapfeladatainak (alaptevékenységeinek) jövõbeni ellátása A Honvéd Együttes megszûnésének napjától valamennyi alapfeladata a Honvéd Együttes Nonprofit Korlátolt Felelõsségû Társasághoz (a továbbiakban: Honvéd Együttes Nkft.) kerül át. III. Jogutódlás A Honvéd Együttes általános jogutódja a Honvéd Együttes Nkft., amely nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenységet végzõ jogi személy. A Honvéd Együttes által kötött szerzõdésekben a megszûnés napjától a Honvéd Együttes helyébe valamennyi jog és kötelezettség tekintetében a Honvéd Együttes Nkft. lép. IV.

a Honvéd Együttes

A Honvéd Együttes vagyona

elnevezésû, teljes jogkörrel rendelkezõ, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervet – az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben – 2007. augusztus 31-i hatállyal megszüntetem. A megszüntetés indoka: a megszüntetett szerv által ellátandó feladat más módon vagy más szervezetben hatékonyabban teljesíthetõ [Áht. 90. § (1) bekezdés c) pont].

A Honvéd Együttes alaptevékenységének ellátásához szükséges, vagyonkezelésében lévõ vagyon vagyonkezelõi joga a megszûnés napjától a Honvéd Együttes Nkft.-re száll át. V. A Honvéd Együttes által foglalkoztatott munkatársak

I. A megszüntetésre kerülõ költségvetési szerv azonosító adatai Hivatalos neve: Székhelye: Felügyeleti szerve:

Honvéd Együttes 1087 Budapest, Kerepesi út 29/b. Oktatási és Kulturális Minisztérium

A Honvéd Együttesnél foglalkoztatott közalkalmazottaknak a Honvéd Együttes Nkft.-ben munkavállalóként történõ továbbfoglalkoztatására a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Budapest, 2007. július 18. Dr. Hiller István s. k.,

19. szám

KULTURÁLIS KÖZLÖNY

1203

oktatási és kulturális miniszter

Országos Rádió és Televízió Testület pályázati felhívás tervezete A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Törvény) 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti Gyõr 100,1 MHz, Székesfehérvár 96,1 MHz, Nyíregyháza 107,4 MHz és Fehérgyarmat 99,5 MHz helyi rádiós mûsor-szolgáltatási jogosultságok hasznosítására

I. FEJEZET: MÛSOR-SZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁG PÁLYÁZTATÁSA ÉS A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS TERVEZET ÖSSZEFOGLALÁSA 1.1. A pályázat tárgya Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a Törvény 41. § (1) bekezdés a) pont alapján a pályázati felhívás feltételei szerint pályázatot hirdet az 1. sz. mellékletben megjelölt mûsor-szolgáltatási jogosultságokra. A jogosultságok 7 évre szólnak. A pályázat tárgya magában foglalja a korábban mûsor-szolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató vételkörzetének bõvítését, illetve földfelszíni hálózatba kapcsolódását. A pályázat tartalmától, a mûsorszolgáltatás jellegétõl, formátumától függetlenül az 1. sz. melléklet 2. és 4. pontjában meghirdetett frekvenciákra a Törvényben szabályozott közmûsor-szolgáltatói formában mûködõ, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra is benyújtható érvényes pályázat. A pályázat tartalmától, a mûsorszolgáltatás jellegétõl, formátumától függetlenül az 1. sz. melléklet 1. és 3. pontjában meghirdetett frekvenciákra kizárólag közmûsor-szolgáltatói formában mûködõ, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra nyújtható be érvényes pályázat. A mûsor-szolgáltatási jogosultságokkal kapcsolatos, az adott frekvenciára vonatkozó adatok a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál megtekinthetõk. 1.2. A pályázatra irányadó szabályok különösen A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. I. törvény, valamint a Mûvelõdési Közlöny XI. évfolyam 27. szám II. kötetében 1996. augusztus 31-én megjelent Általános Pályázati Feltételek (a továbbiakban: ÁPF). A pályázati felhívásban használt szavakat és kifejezéseket a Törvény és az ÁPF szerint kell értelmezni. 1.3. Mûsor-szolgáltatási díj A mûsor-szolgáltatási jogosultság mûsor-szolgáltatási díjainak évi legkisebb mértékét az 1. sz. melléklet tartalmazza. A mûsor-szolgáltatási díjat 20 százalék áfa terheli. A mûsor-szolgáltatási díj összege évente a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A mûsor-szolgáltatási díj összege a szerzõdéskötéskor megállapított mérték alá nem csökkenhet. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatói vagy nem nyereségérdekelt formában mûködõ mûsor-szolgáltatási jogosultságra pályázik, úgy a mûsor-szolgáltatási díj éves mértékére nem tehet ajánlatot. Vételkörzet-bõvítés esetén a Pályázó által az 1. számú mellékletre tekintettel ajánlott nettó mûsor-szolgáltatási díj, a már korábban mûsor-szolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsor-szolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. Amennyiben a pályázó hálózatba kapcsolódó mûsor-szolgáltatási jogosultságra pályázik, a mûsor-szolgáltatási díj teljes összegét a pályázó fizeti. 1.4. A mûsorszolgáltatás megkezdése A mûsorszolgáltatást a mûsor-szolgáltatási szerzõdésben megállapított idõpontban, de legkésõbb a szerzõdés aláírását követõ 180 napon belül kell megkezdeni. A Törvény 95. § (10) bekezdése és az ÁPF 56.4.7. pontja alapján amennyiben a mûsor-szolgáltatási jogosultság jogosultja a mûsorszolgáltatást az adott határidõ elteltéig neki felróható okból nem kezdi meg, a vonatkozó jogosultsága megszûnik.

II. FEJEZET: A PÁLYÁZATI ELJÁRÁS 2.1. A pályázó 2.1.1. Nem nyújthat be érvényes pályázati ajánlatot az, akit a Törvény rendelkezései kizárnak a mûsor-szolgáltatási jogosultság megszerzésébõl, illetve az, aki az ÁPF pályázóra vonatkozó elõírásainak nem felel meg.

1204


19. szám

2.1.2. Vételkörzet-bõvítés céljával pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató érvényes ajánlatot a 9. számú mellékletben meghatározott feltételekkel nyújthat be. 2.1.3. Hálózatba kapcsolódás céljával pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató érvényes ajánlatot a IX. fejezetben meghatározott feltételekkel nyújthat be. 2.1.4. Amennyiben egy pályázó olyan, a Törvény hatálya alá tartozó jogosultsággal rendelkezik, amely kizárja az e pályázati felhívásban meghirdetett mûsor-szolgáltatási jogosultság elnyerését, pályázati ajánlatot nyújthat be, ha pályázati ajánlata részeként megfelelõ tartalommal, módon és formában, érvényes és hatályos jognyilatkozatában kijelenti, hogy nyertessé nyilvánítása esetére a mûsor-szolgáltatási szerzõdés megkötése idõpontjának hatályától már meglévõ jogosultságáról visszavonhatatlanul és minden további feltétel és igény nélkül lemond, illetve a Testülethez benyújtott mûsor-szolgáltatási szerzõdés megkötésére vonatkozó már meglévõ igényét feltétel nélkül visszavonja, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a Testülettel megszüntetõ szerzõdést köt meglévõ mûsor-szolgáltatási szerzõdése megszüntetésére. 2.1.5. Érvénytelen annak a pályázónak az ajánlata, aki, illetve amelyik, az ÁPF-ben közölt feltételnek a pályázat benyújtásakor, elbírálásakor, a szerzõdéskötéskor vagy ezen idõpontok közötti idõtartamban bármikor nem felel meg. 2.2. A pályázati ajánlat 2.2.1. A pályázati felhívásban meghatározott egy mûsor-szolgáltatási jogosultságra egy pályázó csak egy pályázati ajánlatot nyújthat be. Amennyiben egy mûsor-szolgáltatási jogosultságra több pályázati ajánlatot nyújt be, mindegyik pályázati ajánlata érvénytelen. 2.2.2. A pályázati ajánlatok nem egyesíthetõk. 2.2.3. Több személy (szervezet) együtt is nyújthat be ajánlatot, amelynek meg kell felelnie a konkrét pályázathoz jogszabályokban elõírt formáknak. Ezek a pályázók konzorciumot alkotnak. A konzorciumban a pályázók kötelezettségei a pályázati eljárásban és a szerzõdéskötés során egyetemlegesek. Ajánlatukhoz csatolni kell a közöttük létrejött konzorciumi megállapodást, valamint a társasági szerzõdés tervezetet. A Törvénynek az összeférhetetlenséggel és tulajdoni korlátozásokkal kapcsolatos elõírásait valamennyi konzorciumi tagra alkalmazni kell. A pályázati felhívás 2.1.3., 2.2., 2.3., 2.4., 2.6.2., 2.7. pontjai, III. fejezete, 4.2., 5.2., 5.3., 6.1., 6.4., 6.5., 6.6., 6.7., 6.8., 7.8., 7.9., 7.10., 7.11. pontjai, valamint a 3. sz. melléklet 1., 2., 3., 5. pontjai, a 4. sz., 5. sz. mellékletek, a 6. sz. melléklet 2. és 4. pontjai, a 7– 11. sz. mellékletek ebben az esetben a konzorciumra vonatkoznak. 2.3. Ajánlati kötöttség A pályázó kötve van ajánlatához az adott mûsor-szolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsor-szolgáltatási szerzõdés megkötésére nyitva álló határidõ lejártáig, illetve a benyújtási határidõ lejártától számított 120 napig. Amennyiben ezen idõszak alatt pályázati ajánlatát a Testülethez intézett írásbeli értesítéssel visszavonja, elveszíti az általa befizetett pályázati díj teljes összegét, illetve ha több pályázati ajánlatot nyújtott be, a visszavonással nem érintett ajánlatai is visszavontnak minõsülnek. 2.4. Pályázati díj A mûsor-szolgáltatási jogosultság pályázati díja a legkisebb évi mûsor-szolgáltatási díj 5%-a + áfa (20%). 2.4.1. A pályázó a pályázati díj megfizetését a pályázó kizárólag a teljes összeg forintban való átutalásával az Országos Rádió és Televízió Testületnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára átutalással teljesítheti, azzal hogy a pályázó a pályázati díj rendeltetését („..........................Mûsor-szolgáltatási Jogosultság”) az átutaláskor jelölje meg. A pályázati díj megfizetését követõ 8 napon belül az Országos Rádió és Televízió Testület a pályázónak számlát küld a befizetésrõl. A Törvény 99. § (4) bekezdése szerint a pályázati díj jelen szakasz szerinti meg nem fizetése a pályázati ajánlat alaki érvénytelenségét eredményezi. A pályázati díj megfizetését a 6.1. szakasz szerinti benyújtási határidõ lejártáig kell teljesíteni. Az ajánlattevõ helyett harmadik személy nem teljesítheti a pályázati díjat. A pályázati díj megfizetése akkor és azon idõpontban minõsül teljesítettnek, ha és amikor a pályázati díj teljes összege a fenti bankszámlán jóváírásra került. A pályázati díj után kamat nem jár. 2.4.2. A pályázati díj a Törvény 95. § (9) bekezdése és az ÁPF 56.4.6. szakasza szerint jár vissza. 2.4.3. A közmûsor-szolgáltató és nem nyereségérdekelt jellegû mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat esetén a pályázó nyertessége esetén a pályázati díj 80%-a az óvadéki összegbe beszámít, bankgarancia esetén visszajár.

19. szám


1205

2.5. A pályázati ajánlat nyilvánossága A pályázati ajánlat nyilvánosságára a Törvény 96. § (4) bekezdése és 97. §-a alkalmazandók. 2.6. A pályázati eljárás ismertetése A pályázat az ÁPF 49.1. pontja szerint egyfordulós. 2.6.1. A mûsor-szolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsor-szolgáltatási szerzõdésnek a 2. számú melléklet szerinti tervezete a jelen pályázati felhívás része. A pályázni kívánók és pályázók a mûsor-szolgáltatási szerzõdés tervezetére észrevételt vagy módosítási indítványt nem tehetnek. A mûsor-szolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsor-szolgáltatási szerzõdés végleges szövege a mûsor-szolgáltatási szerzõdés tervezetének az abban tett lábjegyzetek szerint véglegesített szövege lesz. 2.6.2. A pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó a vonatkozó mûsor-szolgáltatási szerzõdés szövegére tette. 2.7. Eljárások a benyújtási határidõk elõtt A pályázni kívánó a pályázati felhívással kapcsolatban írásban kérdéseket intézhet a Testülethez, azzal azonban, hogy a pályázni kívánó ilyen kérdésfeltevési joga a pályázati ajánlat megjelenésének napjától számított ötödik napon megszûnik. A Testület az ily módon feltett kérdésre 15 napon belül írásban válaszol. A pályázati eljárás során a Testület pályázathoz kapcsolódó nyilatkozatai a pályázati felhívás értelmezésének minõsülnek. Egyébként a pályázó pályázati ajánlatát kizárólag saját ismeretei és döntése alapján teszi meg, jogot vagy igényt a Testülettõl kapott információkra vagy azok hiányára nem alapíthat.

III. FEJEZET: MÛSOR-SZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉS A Testület a mûsor-szolgáltatási jogosultság tekintetében a nyertes pályázóval, mint mûsorszolgáltatóval mûsor-szolgáltatási szerzõdést köt. A pályázati ajánlatnak a mûsor-szolgáltatási szerzõdésben meghatározott részei a mûsor-szolgáltatási szerzõdés részévé válnak. A mûsor-szolgáltatási szerzõdés nyelve magyar.

IV. FEJEZET: A PÁLYÁZATI AJÁNLAT TARTALMA 4.1. A pályázati ajánlat elemei A pályázó ajánlata adatszolgáltatási részbõl és érdemi ajánlat részbõl áll. 4.2. A pályázati ajánlat kötelezõ tartalma 4.2.1. A mûsorszolgáltatás alapvetõ adatai A pályázó köteles megadni a tervezett mûsorszolgáltatás alapvetõ adatait („Alapvetõ Adatok”) az alábbiak szerint [Törvény 96. § (1) bek. e) pont, ÁPF 56.2. a) pont]: 4.2.1.1. a mûsorszolgáltatás vételkörzete: (helyi) 4.2.1.2. az igénybe venni kívánt mûsorszórási lehetõség megnevezése (nyilatkozat arról, hogy nyertessége esetén a pályázó saját maga vagy más, erre jogosult fogja a mûsort szórni): 4.2.1.3. a hálózatos mûsor továbbításának módja: 4.2.1.4. a mûsorszolgáltatás napi adásideje és adásidõ beosztása, a mûsorszolgáltatás napi mûsorideje (nyilatkozat a napi mûsoridõ és a napi adásidõ kezdetérõl és végérõl, valamint a mûsoridõn kívüli adásidõ tartalmáról). Hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra irányuló pályázat esetén a pályázati ajánlatban a napi mûsoridõ, adásidõ idõtartamát összességében valamint a hálózatos és helyi mûsoridõ/adásidõ tekintetében elkülönítve is fel kell tüntetni. Hálózatba kapcsolódás esetén a mûsorszolgáltatás napi teljes adásideje a hálózatos és a helyi adásidõ összessége, a mûsorszolgáltatás napi teljes mûsorideje a hálózatos és a helyi mûsoridõ összessége. A nyilatkozatot az 5. számú mellékletben, az ott meghatározottak szerint kell megtenni. 4.2.1.5. a tervezett kiegészítõ mûsorszolgáltatás és értéknövelõ szolgáltatás. 4.2.1.6. a mûsorszolgáltatás állandó megnevezése (az adatokat a 4. számú mellékletben kell megadni): 4.2.1.7. a mûsorszolgáltatás szignálja (az adatokat a 4. számú mellékletben kell megadni). 4.2.2. A mûsor-szolgáltatási díj A pályázó köteles a pályázati ajánlattal érintett mûsor-szolgáltatási jogosultság vonatkozásában ajánlatot tenni a mûsor-szolgáltatási díj éves mértékére. A mûsor-szolgáltatási díj összegére vonatkozó ajánlat kizárólag készpénzben és forintban tehetõ meg. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatói formában mûködõ vagy nem nyereségérdekelt mûsor-

1206


19. szám

szolgáltatásra vonatkozó mûsor-szolgáltatási jogosultságra pályázik, úgy a mûsor-szolgáltatási díj éves mértékére nem tehet díjajánlatot. 4.2.3. Mûszaki feltételek A pályázó köteles ismertetni a tervezett mûsorszolgáltatás rendszertechnikai tervét és rövid mûszaki koncepcióját. Köteles nyilatkozni továbbá arról, hogy a mûszaki felszerelése megfelel a hazai vagy a nemzetközi szabványoknak. 4.2.3.1. A pályázó köteles ismertetni és megadni a mûsor készítéséhez felhasználni kívánt mûszaki berendezéseket, azok alapvetõ mûszaki jellemzõit. Ezen belül külön kell bemutatni az alapvetõ stúdió berendezések, a helyszíni mûsorkészítés, valamint a helyszínek és a stúdió közötti átviteli eszközök típusjellemzõit. 4.2.3.2. Ha a pályázó maga kívánja a mûsort szétosztani, illetve maga végzi a mûsorszórást, akkor a szétosztáshoz, illetve a szóráshoz szükséges berendezések típusleírását, alapvetõ mûszaki jellemzõit is ismertetnie kell. 4.2.3.3. Hálózatba kapcsolódásra, vagy vételkörzet-bõvítésre irányuló pályázati ajánlat esetén a pályázó köteles bemutatni az összekapcsolódás technikai kivitelezését. 4.2.4. A mûsorterv 4.2.4.1. A pályázó köteles a mûsorszolgáltatás teljes idõtartamára vonatkozóan, a mûsorszolgáltatás alapvetõ jellegzetességeit, mûsorterve elemeit, mûsorszerkezetét szöveges formában összefoglalni. Ennek keretében egyértelmû leírást kell benyújtani a mûsorfolyam jellegérõl, formátumáról. A mûsortervnek tartalmaznia kell az egyes mûsorszámok rövid jellemzését. Alapvetõ jellegzetességnek minõsül a mûsorfolyamot meghatározó tematika, a mûsorszerkezetben gyakran elõforduló mûsorkategória, melyek együttesen jellegzetes arculatot adnak a mûsorszolgáltatásnak. A pályázó az alapvetõ jellegzetességeket nyilatkozat formájában köteles megjelölni. A pályázó köteles megjelölni a mûsorszolgáltatás központi elemeit, amelyek a mûsor gerincét alkotják, azaz fix elemek és ennél fogva csak szerzõdés módosításával változtathatók meg. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltató jellegû pályázati ajánlatot nyújt be, úgy a pályázó által ajánlatával együtt benyújtott mûsor-szolgáltatási szabályzatnak tartalmaznia kell a közmûsor-szolgáltató részletes mûsorstruktúráját, továbbá meg kell jelölni melyek azok a mûsorszámok, amelyek megfelelnek az 50%-ot meghaladó közszolgálati kvóta kritériumainak. 4.2.4.2. Vételkörzet-bõvítés esetén a pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó az eredeti, bõvítendõ jogosultságának hatályos mûsortervével és az abban lévõ, ahhoz kapcsolódó hatályos és érvényes dokumentumokkal, nyilatkozatokkal nyújtja be. Ennek megfelelõen érvényesen nem lehet új, az eredeti, bõvítendõ jogosultság mûsortervétõl eltérõ mûsortervet benyújtani. 4.2.4.3. A hálózatba kapcsolódó jogosultságra pályázó a 4.2.4.1. pontban meghatározottakat a saját és a hálózatos mûsorszolgáltatás idõtartamára vonatkozóan is köteles benyújtani. 4.2.5. Az üzleti és pénzügyi terv A Testület – elsõsorban a 8. számú mellékletben szereplõ táblázat alapján – tájékozódni kíván arról, hogy a pályázó az általa javasolt mûsorterv figyelembevételével hogyan kívánja a mûsorszolgáltatást mûködtetni, meg kíván gyõzõdni arról, hogy a pályázónak az ilyen mûködtetésre vonatkozó üzleti, pénzügyi és finanszírozási feltételezései alkalmasak a kívánt cél elérésére. A pályázónak az ÁPF 56.4.3. pontja figyelembevételével összeállított üzleti és pénzügyi tervvel kell valószínûsítenie, hogy a mûsorszolgáltatás megkezdésének gazdasági és pénzügyi feltételei megvannak. Az ÁPF 56.4.3. pont harmadik bekezdése alapján jelen pályázati felhívásban üzleti, pénzügyi terven a 4.2.5.2. pont alattiakat kell érteni. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlat esetén a pályázó az üzleti-pénzügyi tervében köteles külön bemutatni a saját tevékenységéhez kapcsolódó gazdasági elképzeléseket, és a hálózatos mûsorszolgáltatóhoz kapcsolódó gazdasági megállapodásait. Vételkörzet-bõvítés esetén a bõvítés által kialakuló, teljes mûsor-szolgáltatási jogosultságra vonatkozó üzleti és pénzügyi tervet kell benyújtani. 4.2.5.1. Az üzleti és pénzügyi terv tartalma Üzleti és pénzügyi terve szerves részeként minden pályázó köteles kiegészítõ információ formájában ismertetni üzleti modelljét és az annak alapjául szolgáló feltételezéseket. Pénzügyi elõrejelzései benyújtásakor a pályázó sorolja fel összes olyan feltételezését, amelyet üzleti terve elkészítéséhez felhasznált. A Testület elfogadja, hogy a jövõbeli piaci feltételezésekre vonatkozóan az egyes pályázók különbözõ feltételezésekbõl indulnak ki, azonban a Testület szeretné megítélni azt, hogy a pályázó alaposan megfontolta saját feltételezéseit, azok összhangban vannak saját bevételi és költség elõirányzataival, és általában hitelesek a piaci helyzetrõl és viselkedésrõl rendelkezésre álló információk alapján. Ha a pályázó kereskedelmi ügynökségektõl, tanácsadóktól stb. szerzett be információkat, nevezze meg forrásait.

19. szám


1207

Az üzleti és pénzügyi tervvel kapcsolatban benyújtandó dokumentumok listáját a 4.2.5.2. szerinti szakaszok tartalmazzák. 4.2.5.2. Az üzleti és pénzügyi terv részletezése Az üzleti és pénzügyi tervben a pályázónak különösen a következõ tételeket kell bemutatnia: 4.2.5.2.1. Összefoglaló: A pályázó foglalja össze üzleti és pénzügyi terve lényegét. 4.2.5.2.2. Stratégia és üzletpolitikai megfontolások: A pályázó ismertesse üzleti és pénzügyi terve stratégiáját és üzletpolitikai megfontolásait. 4.2.5.2.3. Eredménykimutatás-tervek és az eredménykimutatás-tervekhez kapcsolódó feltételezések. 4.2.5.2.4. Beruházások: A pályázó részletesen ismertesse az összes beruházást, beleértve az esetleges adóberendezéseket, a mûsorelosztó rendszereket, a stúdió berendezéseket, a jármûveket valamint a saját elõállítású és vásárolt, a mérlegben aktivált egyéb tárgyi és immateriális eszközöket, stb. A fenti tételeket ésszerû részletezésben, bekerülési értéküket és a beruházás ütemezését feltüntetve kell megadni. 4.2.5.2.5. Historikus pénzügyi adatok: A pályázó köteles mérlegeit, eredmény kimutatásait és az ezekhez csatlakozó kiegészítõ mellékleteit (együttesen „éves pénzügyi beszámoló”, illetve „évközi pénzügyi beszámoló”) a könyvvizsgálói jelentéssel (amennyiben ennek elkészítését más jogszabály elõírja) együtt benyújtani a célból, hogy a Testület megismerje a pályázó pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetét. (ÁPF 56.4.3. pont 1. bek.) 4.2.5.2.6. Finanszírozási struktúra: A pályázó tételesen mutassa be az általa vállalni tervezett finanszírozási megoldásokat, amelyekkel üzleti és pénzügyi terve feltételezéseinek teljesülését valószínûsíteni tudja (pl. tõke, tõkeemelés, hitel, garanciavállalás, tulajdonosi finanszírozás, stb.), és jelezze, hogy az egyes finanszírozási megoldásokat mely mellékletekben hol tünteti fel (ÁPF 56.4.3. g) pont). 4.2.6. A mûködési költségek biztosítása A pályázó köteles igazolni, hogy a mûsorszolgáltatás megkezdéséhez szükséges mûködési költségek meghatározott összege rendelkezésére áll. Ennek keretében bankigazolással bizonyítania kell, hogy a mûködés elsõ három hónapjára szükséges forrásokat – reklámbevétel nélkül – elkülönített bankszámlán a pályázati ajánlat benyújtását megelõzõen elhelyezte. A háromhavi mûködési költség kiszámításánál az üzleti-pénzügyi terv szerinti, abból levezethetõ, a mûködés elsõ egész évére számított költség negyedét kell figyelembe venni. A Testület elfogad minden olyan bankszámlán elhelyezett összegrõl becsatolt bankigazolást, amelybõl kétséget kizáróan kiderül, hogy az adott összeg, egy – a pályázati felhívásban meghatározott – speciális célra való felhasználásra szól.

V. FEJEZET: A PÁLYÁZATI AJÁNLAT ELBÍRÁLÁSA 5.1. A pályázati ajánlatok elbírálásának határideje és módja A pályázati ajánlatokat a Testület a benyújtási határidõ lejártát követõ hatvan (60) napon belül a Törvény 46. § (2) bekezdésében leírt módon bírálja el. A pályázati ajánlatok elbírálásában nem mûködhet közre az ÁPF 63.3. szakasza szerinti személy. A pályázati ajánlatok elbírálását követõen a Testület a pályázati ajánlatok közötti választással dönt a pályázat nyertesérõl. Amennyiben egyetlen pályázó felel meg a törvényes, illetve a pályázati felhívásban foglalt követelményeknek, a Testület a mûsor-szolgáltatási szerzõdést köteles megkötni. 5.2. Felvilágosítás kérése A Testület a pályázóktól az esélyegyenlõség elvének sérelme nélkül felvilágosítást kérhet annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, összehasonlítása jobban elvégezhetõ legyen. A Testület kérdéseit és az azokra adott választ írásban kell rögzíteni. A felvilágosítás nem eredményezheti az ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások változását, csak azok értelmezését szolgálhatja. 5.3. A pályázati ajánlat értékelése A Testület kizárja annak a pályázónak az ajánlatát, akinek a cselekménye a pályázat tisztaságát vagy az ahhoz fûzõdõ érdeket a Testület megítélése szerint súlyosan sérti. A Testület a kizárást a határozattal egyidejûleg írásban megindokolja és azt az összes pályázónak megküldi. A pályázati ajánlat értékelése az ÁPF 65.1. pont 1. bekezdése szerint történik. 5.3.1. Amennyiben az alakilag érvényes pályázati ajánlat vagy annak egyes elemei oly mértékben hiányosak, hogy az gátolja a pályázati ajánlatok összehasonlíthatóságát, illetve elbírálhatóságát, a Testület a pályázó ajánlatát kizárja. Ilyen kizárásra csak akkor kerülhet sor, ha a Testület azt megelõzõen a pályázót az adott témakörben hiánypótlásra vagy a pályázati ajánlat értelmezésével kapcsolatban felvilágosításra szólította fel.

1208


19. szám

5.3.2. A pályázati ajánlat értékelése az alábbi módon történik: 5.3.2.1. Mûsor-szolgáltatási díj: 15 pont (kizárólag az 1. sz. melléklet 2. és 4. pontja szerinti jogosultságok esetében) A legmagasabb – egy mûsorórára vetített – mûsor-szolgáltatási díjajánlat 15 pontot ér. A többi mûsor-szolgáltatási díjajánlat pontszámát úgy kell kiszámítani, hogy az adott órára vetített mûsor-szolgáltatási díjajánlatot el kell osztani a legmagasabb órára vetített mûsor-szolgáltatási díjajánlattal, és az így kapott hányadost meg kell szorozni 15-tel. Az így kapott szorzat (nem egész szám esetén öt tized alatt lefelé kerekítve egész számra) az adott mûsor-szolgáltatási díjajánlat pontszáma. Közmûsor-szolgáltatói jellegû pályázati ajánlat esetén, a többi mûsor-szolgáltatási díjajánlatra adott pontszámok átlagolásával kiszámított pontszámot kell az értékelés során a többi ponthoz hozzáadni. Amennyiben négy vagy több kereskedelmi, illetve nem közmûsor-szolgáltatói jellegû mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat érkezik, a legkisebb és a legnagyobb pontértéket figyelembe nem véve a többi pontszámból egyszerû számtani átlagot kell képezni. Amennyiben négynél kevesebb kereskedelmi, illetve nem közmûsor-szolgáltatói jellegû pályázati ajánlat érkezik, a pontokból egyszerû számtani átlag képzésével kapható meg a közmûsor-szolgáltató pályázó ide vonatkozó pontszáma. 5.3.2.2. A vállalt heti mûsoridõ: maximum 20 pont Pályázati ajánlat tehetõ bármilyen mértékû napi mûsoridõre. A legtöbbet vállalt heti mûsoridõ-ajánlat 20 pontot ér. A többi ajánlat pontszámát úgy kell kiszámítani, hogy az ajánlatot el kell osztani a legmagasabb ajánlattal, és az így kapott hányadost meg kell szorozni 20-szal. Az így kapott szorzat (nem egész szám esetén öt tized alatt lefelé kerekítve egész számra) az adott vállalt heti mûsoridõ-ajánlat pontszáma. 5.3.2.3. I. Mûsorterv: maximum 5 pont (az 1. sz. melléklet 1.,2., és 3. számú jogosultságai esetében) II. Mûsorterv: maximum 25 pont (kizárólag az 1. sz. melléklet 4. pontja szerinti jogosultság tekintetében) a) A helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, segítõ mûsorszámok aránya az éjszakai órák (0.00–6.00 óráig) nélküli heti átlagos mûsoridõben az alábbiak szerint kerül értékelésre: a mûsoridõ legalább 30 százaléka felett: 20 pont 20–30 százaléka: 10 pont 20 százalék vagy alatta: 0 pont A közszolgálati mûsorszám ismétlése beleszámít a közszolgálati mûsorszám arányának és mértékének számításába. A helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszám közszolgálati mûsorszámnak minõsül. b) A pályázó mûsorterve: maximum 5 pont 5.3.2.4. Mûsorszolgáltatásban szerzett tapasztalat: maximum 2 pont 5.3.2.5. Üzleti-pénzügyi terv: maximum 2 pont 5.3.2.7. Egyéb, a Törvény 96. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatok: maximum 2 (1+1) pont, azzal, hogy a 2 pontból 1 pontot automatikusan kap az a pályázó, aki RDS névazonosító/mûsorazonosító (RDS PI) szolgáltatást vállal a pályázati ajánlatában. 5.3.3. A Testület a legmagasabb pontszámot elérõ pályázót nyilvánítja nyertesnek. VI. FEJEZET: EGYEBEK 6.1. A pályázati ajánlat benyújtása A pályázati ajánlatot kizárólag személyesen, a pályázati felhívás megjelenését követõ 30. napon, 10 óra és 15 óra között lehet benyújtani a Testület címén (Budapest VIII. kerület, Reviczky u. 5.). A benyújtási határidõ a benyújtás napján délután 15 órakor jár le. A pályázati ajánlatot egy eredeti és hét másolati példányban kell benyújtani, pályázati ajánlatonként külön, feladó, cégnév vagy szimbólum, vagy más megjelölés nélküli zárt csomagolásban kell benyújtani. A pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban a fent felsoroltakon túl a teljes pályázati ajánlat elektronikus formában történõ elhelyezése is szükséges. Minden egyes pályázati ajánlat csomagon fel kell tüntetni a vonatkozó mûsor-szolgáltatási jogosultság megjelölését (..........Jogosultság”), illetve az ajánlat eredeti példányát „Eredeti” megjelöléssel kell ellátni. Ha a példányok között eltérés adódik, az eredeti példány tartalma az irányadó az érvényesség vizsgálata, valamint az ajánlatok értékelése és elbírálása során.” 6.2. A pályázati ajánlat érvényessége A pályázati ajánlatok értékelése során a Testület elõször azok érvényességét vizsgálja. 6.2.1. Alakilag érvénytelen a pályázati ajánlat az ÁPF 60.1. pontjában meghatározott esetekben, azaz, ha

19. szám


1209

– az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve meghosszabbított határidõ után, vagy nem a megjelölt helyen és nem az elõírt csomagolásban nyújtották be, amely alól kivétel, ha a pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban nem került elhelyezésre az elektronikus formájú pályázati ajánlat. – a pályázó a pályázati díj átutalásáról szóló átutalási megbízást nem csatolta az ajánlatához, – ha a pályázó a pályázati felhívásban megjelölt kötelezõ erejû nyilatkozatokat nem csatolta be. 6.2.2. Az alakilag érvénytelen vagy a 2.1.1. pontba ütközõ pályázó által benyújtott pályázati ajánlatokat a Testület visszautasítja. Ezekben az esetekben hiánypótlásnak helye nincs. 6.2.3. A Testület visszautasítottnak tekinti az alábbi pályázati ajánlatokat: – az alakilag érvénytelen, – a 2.1.1. pontba ütközõ, – az 5.3.1. pont alapján kizárt, – az alakilag érvényes és a 2.1.1. pontba nem ütközõ, illetõleg az 5.3.1. pont szerint kizártnak nem minõsülõ, azonban mûsor-szolgáltatási jogosultságot nem szerzett pályázó ajánlatát, az adott pályázóra vonatkozó ajánlati kötöttség leteltét követõ 10. napon, – a 8.8. pont, a 9.7. pont, a 10.6. pont és a 11.7. pont alapján érvénytelen. 6.3. A pályázati ajánlat nyelve A pályázati ajánlat nyelve magyar. A pályázati ajánlat részét képezõ minden olyan dokumentum vonatkozásában, amelynek az eredeti nyelve nem magyar, a pályázó az eredeti dokumentumon kívül köteles benyújtani annak hitelesített fordítását is. Az írásbeliség és nyelv vonatkozásában az ÁPF 13. pontja is alkalmazandó. 6.4. Hiánypótlás A Testület írásban hiánypótlásra szólítja fel azt a pályázót, amelynek alakilag érvényes pályázati ajánlata nem felel meg maradéktalanul a pályázati felhívás valamennyi feltételének, egyidejûleg megjelölve a hiánypótlás szempontjait és módjait. Valamely hiánypótlás keretében benyújtandó dokumentumnak a pályázati ajánlat eredeti benyújtási határideje napján fennálló adatokra, tényekre, körülményekre, vállalásokra, stb. kell vonatkoznia. A pályázó a hiánypótlással érintett valamennyi dokumentumot az értesítés kézhezvételének napjától számított 15 napon belül tartozik benyújtani. A határidõ jogvesztõ, elmulasztása esetén a Testület a pályázati ajánlatot visszautasítja. Nincs helye hiánypótlásnak az 5.3.2. és a 6.2.1. pont alá tartozó adatok tekintetében. 6.5. A mûsor-szolgáltatási szerzõdés megkötése 6.5.1. A Testület a pályázót nyertessé való nyilvánításáról a döntés dátumát követõ két (2) munkanapon belül értesíti. 6.5.2. A Testület a mûsor-szolgáltatási szerzõdés megkötésének idõpontját a döntésrõl való értesítéssel egyidejûleg közli a nyertes pályázóval úgy, hogy a döntéstõl számított legkésõbb negyvenöt (45) napon belül meg kell kötni a szerzõdést. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlat nyertessége esetén a hálózatos mûsorszolgáltató mûsor-szolgáltatási szerzõdését a Testület a döntéstõl számított negyvenöt (45) napon belül módosítja. 6.5.3. Ha a Testület a nyertessé nyilvánított pályázónál bekövetkezett változások miatt nem kötheti meg a mûsor-szolgáltatási szerzõdést, vagy a nyertes a meghatározott határidõig a pályázónak felróható okból nem köt szerzõdést, illetve az éves mûsor-szolgáltatási díj esedékes része határidõben nem került jóváírásra, a Testület az ÁPF 37., 74. és 76. pontja alapján jogosult a mûsor-szolgáltatási szerzõdést a nyertes pályázó helyett a második helyezettel megkötni. 6.6. Értesítések A Testület tartozik valamennyi pályázót írásban értesíteni arról, ha az adott mûsor-szolgáltatási jogosultság tekintetében nyertest hirdetett. A Testület a pályázat második helyezettjét a döntéstõl számított nyolc (8), a többi pályázót harminc (30) napon belül értesíti a döntésérõl. Az alakilag érvénytelen pályázati ajánlat benyújtóját a Testület, indokolással ellátva az errõl szóló döntés meghozatalát követõ nyolc napon belül értesíti arról, hogy ajánlata érvénytelen és az eljárás további szakaszában nem vehet részt. Amennyiben a Testület az adott mûsor-szolgáltatási jogosultság tekintetében nem tud eredményt hirdetni, errõl 30 napon belül értesíti a pályázókat. 6.7. Határidõk, kézbesítés Amennyiben a pályázati felhívás szerinti valamely határidõ utolsó napja vagy határnap munkaszüneti- vagy ünnepnapra esik, úgy a határidõ utolsó napja vagy a határnap az ilyen napot követõ elsõ munkanap. A döntés napja az a nap, amikor a Testület a döntéssel érintett tárgyban határozatot hoz. Az értesítés napja az a nap, amikor a címzetthez az értesítést igazolható módon személyesen vagy ajánlott vagy tértivevényes levélben kézbesítik vagy faxon megküldik. (A Testület

1210


19. szám

döntésérõl értesítõ fax abban az esetben minõsül megküldöttnek, ha azt levélben is megismétlik. Ez a rendelkezés az értesítés napjának számítását nem érinti.) 6.8. Felelõsség kizárása A mûsor-szolgáltatási jogosultság megszerzése sem eredményezi vagy garantálja a mûsorszóráshoz, a mûsorelosztáshoz vagy más módon történõ mûsorterjesztéshez jogszabályi elõírás alapján és/vagy egyébként szükséges hatósági és/vagy egyéb engedélyek meglétét vagy megadását. Az ilyen engedélyeket és mûsorszétosztáshoz, mûsorszóráshoz, vagy más módon megvalósuló mûsorterjesztéshez kapcsolódó vagy ahhoz szükséges technikai, pénzügyi, jogi és egyéb információkat a pályázó saját hatáskörében, költségére illetve felelõsségére szerzi be. A valamely mûsorszolgáltatáshoz szükséges bármely hatósági és/vagy egyéb engedély beszerzése, megkapása, az azzal kapcsolatos eljárás illetve valamennyi eljáró személy, szerv (szervezet) vonatkozásában a Testület idõkorlátozás nélkül, minden felelõsséget kizár. Az ÁPF 84. pontja alapján felhívjuk valamennyi pályázni kívánó figyelmét, hogy a pályázati felhívásban közölt információk nem jelentik a pályázaton való indulásra vonatkozó döntés meghozatalához vagy a pályázati ajánlat elkészítéséhez vagy a mûsorszolgáltatáshoz szükséges valamennyi adat, információ, engedélyezési eljárás, jogi elõírás, pénzügyi és technikai valamint piaci szempontok közlését vagy ismertetését. A pályázattal illetve a pályázati ajánlattal kapcsolatban bármely információt a pályázó maga köteles beszerezni. A pályázó pályázati ajánlatát saját kockázatára és költségére készíti, teszi meg és nyújtja be, mindezek vonatkozásában a Testület idõkorlátozás nélkül minden felelõsséget kizár. 6.9. Irányadó jog A pályázati felhívásra, valamint a rendelkezései szerint készült dokumentumokra és a pályázatból eredõ vagy az azzal kapcsolatos jogviták esetén a magyar jog az irányadó azzal, hogy a pályázati felhívásban, a pályázati ajánlatban, valamint a Törvényben nem szereplõ feltételek elbírálásakor a Ptk. szabályai alkalmazandók.

VII. FEJEZET: DOKUMENTUMOK, MELLÉKLETEK, NYILATKOZATOK 7.1. A pályázó köteles megadni a 3–4. és 7–11. számú mellékletek szerinti adatokat a mellékletek szerinti szerkezetben. 7.2. A pályázó köteles csatolni az 5-6. sz. mellékletekben meghatározott dokumentumokat. 7.3. A pályázó köteles benyújtani a 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, illetve cégkivonatát (cégjegyzékbe be nem jegyzett cég esetén a cégmásolat helyett a pályázónak az illetékes cégbíróság érkeztetõ bélyegzõjével ellátott bejegyzésre irányuló kérelme /nyomtatvány nyújtandó be). 7.4. A pályázó köteles csatolni társasági szerzõdését, illetve alapító okiratát az esetleges módosításokkal együtt, és aláírási címpéldányát. 7.5. A pályázó köteles az 5.3.2.4. pont szerinti mûsor-szolgáltatási tapasztalat elbírálásához minden, általa az elbírálás segítéséhez szükségesnek tartott dokumentumot és nyilatkozatot csatolni. 7.6. Kötelezõ nyilatkozatok az alábbiak: 7.6.1. a 3. sz. melléklet 1–4. pontjai, 7.6.2. a 4.2.1.4. szerinti adatok, 7.6.3. mûsor-szolgáltatási díjajánlat, 7.6.4. a 7.7. szerinti konzorciumi megállapodás, valamint társasági szerzõdés tervezet, 7.6.5. a 7. számú melléklet, 7.6.6. a 8. számú melléklet, 7.6.7. a 6.számú melléklet 3. j) pontja (vételkörzet-bõvítés esetén), 7.6.8. a 6. számú melléklet 3. k) pontja hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra irányuló pályázat esetén. Az ÁPF 60.1. pontja értelmében a kötelezõ nyilatkozatok benyújtásának elmulasztása hiánypótlási felhívás nélkül a pályázat alaki érvénytelenségét és visszautasítását eredményezi. 7.7. A konzorcium pályázó köteles benyújtani a) a konzorciumi megállapodását, b) társasági szerzõdés tervezetét, azzal, hogy a konzorciumi megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a pályázaton való nyertességük esetén a konzorcium tagjai változatlan formában aláírják a társasági szerzõdést. 7.8. A pályázó köteles nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy nyertessége esetén az ÁPF 82. pontjának megfelelõ óvadékot vagy bankgaranciát kíván nyújtani a szerzõdés betartásának biztosítására. 7.9. A pályázó köteles csatolni pályázati ajánlatához a pályázati díj átutalásáról szóló átutalási megbízást.

19. szám


1211

7.10. A pályázó köteles nyilatkozni arról, hogy amennyiben nem hálózatba kapcsolódásra pályázott, nyertessége esetén a jogosultság megszerzésétõl számított két éven belül nem kezdeményezi hálózatba kapcsolódását. 7.11. A dokumentumok formája A pályázat az 1–11. sz. mellékletekben szereplõ adatokat az ott megjelölt szerkezetben tartalmazza. Valamely okirat, szerzõdés vagy egyéb irat formájában benyújtandó dokumentum eredetiben vagy hiteles másolatban nyújtandó be. A pályázónak a nyilatkozatot vagy egyéb dokumentumot a cégjegyzése szabályai szerint aláírva kell benyújtania. 7.12. A dokumentumok módosulása Ha a pályázó pályázati ajánlatában szereplõ, a pályázat elbírálása szempontjából jelentõs adatok az ajánlat benyújtását követõen módosulnak, a pályázó köteles a változásokról a Testületet haladéktalanul értesíteni. Tartozik továbbá a tájékoztatással egyidejûleg a módosulás tárgyára vonatkozó pályázati felhívás szerinti dokumentumokat is az eredetivel megegyezõ formában benyújtani.

VIII. FEJEZET: A FÖLDFELSZÍNI MÛSORSZÓRÓ RENDSZER RÉVÉN VÉGZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁS VÉTELKÖRZET-BÕVÍTÉSÉNEK KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEIRÕL 8.1. Az ORTT 766/2004. (VI. 15.) számú határozatával elfogadott, a földfelszíni mûsorszóró rendszer révén végzett mûsorszolgáltatás vételkörzet-bõvítésének fogalmáról és az ahhoz kapcsolódó eljárásról szóló állásfoglalást (lásd: egységes szerkezetben a pályázati felhívás 9. számú mellékletében) e fejezet vonatkozásában a pályázatra irányadó szabálynak kell tekinteni. 8.2. A pályázó akkor nyújthat be érvényesen vételkörzet-bõvítésre irányuló ajánlatot, amennyiben 1. az eljárás tárgyát képezõ, meglévõ mûsor-szolgáltatási jogosultságának vételkörzete és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt sztereo vételkörzetek szomszédosak egymással, és az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vételkörzet legfeljebb 40 km-re van egymástól, valamint 2. az állásfoglalásban meghatározott vételkörzet-bõvítés fogalomban meghatározott kritériumoknak megfelel, és 3. a pályázati ajánlathoz kötelezõen csatolandó dokumentumban nyilatkozik arról, hogy a kérdéses, és jelen pályázati felhívás 9. számú mellékletét képezõ állásfoglalás tartalmát ismeri és elfogadja, valamint 4. nyertessége esetén a szükséges, jelen pályázati felhívás 2/A. mellékleteként szereplõ szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 8.3. A vételkörzet-bõvítéssel meghirdetett jogosultságra vonatkozó és Pályázó által az 1. számú mellékletre tekintettel ajánlott nettó mûsor-szolgáltatási díj, a már korábban mûsor-szolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsor-szolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó szerzõdésmódosítás hatálybalépésével ez az új mûsor-szolgáltatási díj képezi a szerzõdést biztosító mellékkötelezettség és a kötbér számítási alapját. 8.4. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a 8.1. pontban megjelölt és a pályázati felhívás 9. számú mellékleteként csatolt ORTT állásfoglalás által megkívánt nyilatkozatokat, megjelöléseket és dokumentumokat. 8.5. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó pályázati ajánlatnak a 8.1. pontban megjelölt és a pályázati felhívás 9. számú mellékleteként csatolt ORTT állásfoglaláson kívül, a pályázati felhívás minden olyan pontjának meg kell felelnie, amely jellegébõl következõen a vételkörzet-bõvítéssel pályázó ajánlatnak tartalmaznia kell. 8.6. A vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság. A kibõvített vételkörzetû jogosultság érvényességi ideje nem változik. A vételkörzet-bõvítéssel nyertessé nyilvánított mûsorszolgáltatónak, a kibõvített vételkörzetben a korábban szerzett jogosultságon hatályos mûsorterv szerinti mûsort kell sugároznia. 8.7. Érvényes pályázati ajánlatot csak az nyújthat be, akinek az eljárás tárgyát képezõ, pályázati felhívás szerinti sztereo vételkörzete szomszédos az általa megpályázott vételkörzettel. Jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletében szereplõ egyes mûsor-szolgáltatási jogosultságok tekintetében szomszédosnak tekintendõ sztereo vételkörzeteket az 1. számú melléklet tartalmazza 8.8. Amennyiben a pályázati ajánlat vételkörzet-bõvítésre irányul és a Testület döntése szerint a vételkörzet-bõvítés feltételeinek nem felel meg az értékelés során, a pályázati ajánlat érvénytelen és azt a Testület visszautasítja. 8.9. A pályázó a vételkörzet-bõvítésre irányuló mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatban a jelen fejezetben illetve a pályázati felhívás 9. számú mellékleteként csatolt állásfoglalásban megjelölt valamennyi dokumentumot, kötelezõ erejû nyilatkozatot különálló mellékletként köteles csatolni.

1212


19. szám

IX. FEJEZET: A HÁLÓZATBA KAPCSOLÓDÓ MÛSOR-SZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁGRA IRÁNYULÓ PÁLYÁZATRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK 9.1. Jelen pályázati felhívás lehetõvé teszi, hogy a pályázó olyan mûsorstruktúrával is benyújthasson pályázatot, amelyben saját mûsorszolgáltatása mellett hálózatos mûsorszolgáltatás formájában más mûsorszolgáltatás is helyet kap. Hálózatos mûsorszolgáltatóként csak olyan – a pályázóval azonos típusú (rádió) – mûsorszolgáltató jelölhetõ meg, amelynek nem áll fenn tartozása az ORTT felé, s a Testület nem alkalmazott vele szemben a mûsor-szolgáltatási szerzõdés, vagy az Rttv. 112. § (1) b) pontja szerinti írásbeli figyelmeztetést.” 9.2. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a: – a hálózatos mûsorszolgáltató nevét, – a pályázó és a hálózatos mûsorszolgáltató közös kérelmét a hálózatba kapcsolódásra, – valamint a hálózatos mûsorszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a hálózatba kapcsolódásra vonatkozó szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 9.3. A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a saját és a hálózatos mûsoridõ sugárzásának idejét, valamint idõtartamát. 9.4. A pályázati ajánlatban a leendõ hálózatos mûsorszolgáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a hálózatba kapcsolódás következtében az Rttv. tulajdoni szabályait, így különösen az Rttv. VIII. fejezetében foglaltakat nem sérti. 9.5. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatóként, vagy nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóként nyújtja be a pályázati ajánlatát, a közmûsor-szolgáltatókra, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatókra vonatkozó feltételeknek saját mûsorideje tekintetében önmagában is meg kell felelnie. 9.6. A pályázó nem nyújthat be érvényesen hálózatba kapcsolódásra irányuló ajánlatot, amennyiben a hálózatos mûsorszolgáltató vételkörzete és a megszerezni kívánt mûsor-szolgáltatási jogosultság vételkörzete legalább 20%-ban fedi egymás. 9.7. Amennyiben a pályázati ajánlat hálózatba kapcsolódásra irányul és a Testület döntése szerint az értékelés során a hálózatba kapcsolódás feltételeinek nem felel meg, a pályázati ajánlat érvénytelen és a Testület azt visszautasítja.

X. FEJEZET: A KÖZMÛSOR-SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK 10.1. A közmûsor-szolgáltatóvá minõsítés feltételei tárgyában kiadott 680/2004. (V. 19.) számú ORTT határozatot (lásd egységes szerkezetben a 10. számú mellékletben) e fejezet vonatkozásában a pályázatra irányadó szabálynak kell tekinteni. 10.2. A pályázó akkor minõsíthetõ közmûsor-szolgáltatóvá, ha a pályázónak, illetve konzorciumi pályázó esetén az abban résztvevõ tagoknak mûsor-szolgáltatási díjtartozása a Testület felé nem áll fenn. 10.3. A közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó pályázati ajánlatban a pályázó a mûsor-szolgáltatási díj éves mértékére nem tehet ajánlatot. 10.4. A közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a 10.1. szakaszban megjelölt ORTT határozat szerinti mûsor-szolgáltatási szabályzatot. 10.5. A közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmi kérdésekben a jelen pályázati feltételek IV. fejezetében foglaltaknak és a 680/2004. (V. 19) számú ORTT határozat rendelkezéseinek is maradéktalanul meg kell felelnie. 10.6. Ha a pályázati ajánlat közmûsor-szolgáltató mûsor-szolgáltatási jogosultságra irányul és a Testület döntése szerint a közmûsor-szolgáltató feltételeinek nem felel meg az értékelés során, a pályázati ajánlat érvénytelen és azt a Testület visszautasítja 10.7 A pályázó a közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatában megjelölt mûsor-szolgáltatási szabályzatot különálló mellékletként köteles csatolni. 10.8. Amennyiben a közmûsor-szolgáltató megszegi a Törvényben, a mûsor-szolgáltatási szerzõdésben rá vonatkozó szabályokat, akkor a Testület felhívja a mûsorszolgáltató figyelmét arra, hogy amennyiben a figyelemfelhívástól számított egy éven belül ismét megszegi a Törvényben, a mûsor-szolgáltatási szerzõdésben vagy a közzétett mûsor-szolgáltatási szabályzatban a rá mint közmûsor-szolgáltatóra nézve kötelezõ szabályokat, akkor a Testület kimondhatja, hogy a mûsorszolgáltató közmûsor-szolgáltató minõségét elvesztette és egyúttal felmondja a mûsor-szolgáltatási szerzõdést.


19. szám

1213

XI. FEJEZET: A NEM NYERESÉGÉRDEKELTSÉGRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK 11.1. A nem nyereségérdekeltség feltételei tárgyában kiadott és az 1357/2006. (VI. 14.) számú határozattal módosított 1069/2001. (VII. 24.) számú ORTT határozatot (lásd egységes szerkezetben a 11. számú mellékletben) e fejezet vonatkozásában a pályázatra irányadó szabálynak kell tekinteni. 11.2. A pályázó akkor minõsíthetõ nem nyereségérdekeltté, ha a pályázónak, illetve konzorciumi pályázó esetén az abban résztvevõ tagoknak mûsor-szolgáltatási díjtartozása a Testület felé nem áll fenn. 11.3. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra vonatkozó pályázati ajánlatban a pályázó a mûsor-szolgáltatási díj éves mértékére nem tehet ajánlatot. 11.4. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a 11.1. szakaszban megjelölt ORTT határozat: 1. a) pontja szerinti célok, illetve célcsoportok egyikének megjelölését, 1. b) értelmében tett kötelezettségvállaló nyilatkozatot, 2.3. a) pont szerinti nyilatkozatot, 2.3. b) pontja szerinti dokumentumokat, nyilatkozatokat és az 2.3. c) pont szerinti, a mellékletben található nyomtatványt kitöltve. 11.5. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmi kérdésekben a jelen pályázati feltételek IV. fejezetében foglaltaknak és az 1357/2006.(VI. 14.) számú ORTT határozat rendelkezéseinek is maradéktalanul meg kell felelnie. 11.6. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra benyújtott pályázati ajánlatban az 1357/2006.(VI. 14.) számú ORTT határozat 2.3. a) pontja szerinti nyilatkozatot a jogosultság teljes idõtartamára nézve kell megtenni. 11.7. Ha a pályázati ajánlat nem nyereségérdekelt mûsor-szolgáltatási jogosultságra irányul és a Testület döntése szerint a nem nyereségérdekeltség feltételeinek nem felel meg az értékelés során, a pályázati ajánlat érvénytelen és azt a Testület visszautasítja 11.8. A pályázó a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatában a jelen fejezetben megjelölt valamennyi dokumentumot és kötelezõ erejû nyilatkozatot különálló mellékletként köteles csatolni. 11.9. Amennyiben a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató megszegi a Törvényben, a mûsor-szolgáltatási szerzõdésben rá vonatkozó szabályokat, akkor a Testület kimondhatja, hogy a mûsorszolgáltató nem nyereségérdekelt minõségét elvesztette, és egyúttal felmondja a mûsor-szolgáltatási szerzõdést.

1. számú melléklet A pályázati felhívás tárgya Sorszám

Névleges telephely

Típus

Frekvencia

Várható vételkörzet1

Meghirdetett mûsoridõ

Minimális mûsor-szolgáltatási díj

1. Gyõr

R, helyi

100,1 MHz

85 000 fõ*

napi 24 óra

500 000 Ft + 20% áfa

2. Székesfehérvár

R, helyi

96,1 MHz

100 000 fõ

napi 24 óra

2 840 000 Ft + 20% áfa

3. Nyíregyháza

R, helyi

107,4 MHz

80 000 fõ

napi 24 óra

500 000 Ft + 20% áfa

4. Fehérgyarmat

R, helyi

99,5 MHz

23 700**

napi 24 óra

520 000 Ft + 20% áfa

* A város nyugati részére célszerû a telephelyet tenni. Egyéb telephely választása esetén a lakosságszám 20%-ot meghaladó mértékben eltérhet a megjelölttõl. A Gyõr 100,1 MHz frekvencia koordinációja során az osztrák hatóság csak feltételesen adott hozzájárulást az adó mûködtetéséhez. Amennyiben a Regnitz 100,1 MHz adó vételénél az osztrákok zavart jeleznek, az antennarendszer módosítására, teljesítménycsökkentésre lehet szükség. Ebben az esetben elõfordulhat, hogy a lakosságszám 20%-nál nagyobb mértékben fog csökkenni. ** Az NHH tájékoztatása szerint a város ÉNy-i részére célszerû a telephelyet tenni. 1

A megvalósított vételkörzet tekintetében a jelen pályázati felhívásban megadott várható vételkörzethez képest +/– 20%-os eltérés lehetséges.

1214


19. szám

Szomszédos vételkörzetek Gyõr 100,1 MHz frekvencia vonatkozásában Budapest 94,2 MHz + Komárom 88,3 MHz + Vác 94,1 MHz + Gyál 98,9 MHz + Monor 106,3 MHz + Pécel 91,7 MHz + Dömös 104,9 MHz + Komló 91,4 MHz Székesfehérvár 96,1 MHz frekvencia vonatkozásában Balatonalmádi 106,3 MHz Budapest 89,5 MHz + Siófok 92,6 MHz + Fonyód 101,3 MHz Veszprém 94,6 MHz Veszprém 90,6 MHz Veszprém 95,6 MHz Sárbogárd 96,6 MHz Várpalota 97,1 MHz Mór 89,0 MHz Tatabánya 97,8 MHz Gyõr 91,5 MHz + Esztergom 92,5 MHz + Tatabánya 107,0 MHz + Komárom 90,5 MHz Nyíregyháza 107,4 MHz frekvencia vonatkozásában Sárospatak 89,8 MHz Tokaj 101,8 MHz Fehérgyarmat 99,5 MHz frekvencia vonatkozásában Vaja 98,4 MHz 2. számú melléklet MÛSOR-SZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉS TERVEZET A jelen Mûsor-szolgáltatási Szerzõdés (a továbbiakban a „Szerzõdés”) létrejött egyrészrõl az Országos Rádió és Televízió Testület, 1088 Budapest, Reviczky u. 5. (a továbbiakban a „Testület”), és másrészrõl a [.................]2 (a továbbiakban a „Mûsorszolgáltató”) között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel: (A) A felek megállapítják, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a „Törvény”) rendelkezései értelmében a Testület feladatai közé tartozik a mûsor-szolgáltatási jogosultság pályáztatása, mûsor-szolgáltatási szerzõdés megkötése és a mûsor-szolgáltatási szerzõdéssel összefüggõ feladatok ellátása. (B) A felek megállapítják, hogy a Törvény 41. § (1) a) bekezdése értelmében a Testület [...........]-án3 a Kulturális Közlöny [.....]4 számában megjelent Pályázati Felhívással (a „Pályázati Felhívás”) pályázatot hirdetett [Pályázati Felhívás 1. számú melléklete pontja szerinti, ……… 5 helyi rádió Mûsor-szolgáltatási Jogosultságra az alábbi adatokkal: ellátottság:…..fõ6 sztereo vételkörzet tekintetében] A Mûsorszolgáltató7 a megjelölt mûsorszolgáltatásra vonatkozó Pályázati Felhívásra 2007. [..........]-án8 Pályázati Ajánlatot nyújtott be a Mûsor-szolgáltatási Jogosultság megszerzésére (a „Pályázati Ajánlat”). A fentiekre tekintettel a felek az alábbiakban állapodnak meg: I. A MÛSORSZOLGÁLTATÓ NYILATKOZATAI 1.1. A Mûsorszolgáltató a Testület számára a Pályázati Felhívásnak megfelelõen megtette a megkívánt valamennyi nyilatkozatát, amelyeket jelen szerzõdés aláírásával ismételten megerõsít, s azok tartalmáért felelõsséget vállal. 2

A Pályázó neve és címe kitöltendõ. A Pályázati felhívás közzétételének dátuma kitöltendõ. 4 A Kulturális Közlöny vonatkozó száma kitöltendõ. 5 Elvi telephely megnevezése kitöltendõ az 1. sz. melléklet adatai szerint. 6 Vételkörzetben élõ lakosság számával kiegészítendõ az 1. sz. melléklet adatai szerint. 7 Konzorcium pályázó esetén e tényre értelemszerûen utalni kell. 8 A Pályázati Ajánlat benyújtásának dátuma kitöltendõ. 3

19. szám


1215

1.2. A Mûsorszolgáltató kijelenti, hogy amennyiben a Mûsor-szolgáltatási Jogosultság elbírálásától jelen Szerzõdés aláírásáig terjedõ idõszakban bekövetkezett változás miatt az 1.1. szakasz szerinti nyilatkozatainak tartalmában változás következett be, úgy azt a Testületnek idõközben, írásban bejelentette. Az elbírálás szempontjából releváns körülmények tekintetében a szerzõdés megkötéséig változás nem történhet.

II. A SZERZÕDÉS TÁRGYA 2.1. A Testület, tekintettel a Mûsorszolgáltató Pályázati Ajánlatában foglaltakra valamint a jelen Szerzõdés I. fejezete szerinti nyilatkozataira, Mûsorszolgáltatót a jelen Szerzõdés preambulumának (B) szakaszában megjelölt helyi rádió mûsorszolgáltatás végzésére jogosítja fel a jelen Szerzõdés feltételei szerint (a „Mûsor-szolgáltatási Jogosultság”). A Mûsor-szolgáltatási Jogosultság megszerzésére tekintettel a Mûsorszolgáltató vállalja, hogy a Mûsor-szolgáltatási Jogosultságot az arra vonatkozó jogszabályi elõírásokkal és a jelen Szerzõdés feltételeivel összhangban gyakorolja, és (közmûsor-szolgáltató és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató esetén a következõ mondatrész kimarad) a Testületnek a jelen Szerzõdés rendelkezései szerint mûsor-szolgáltatási díjat fizet. 2.2. A Mûsorszolgáltató a Mûsor-szolgáltatási Jogosultság alapján a jelen Szerzõdés szerinti idõtartamban és adásidõben az adásidõ beosztás szerint, saját megkülönböztetõ azonosítási jelét használva, a jelen Szerzõdés 9.1. pontjának és IV. fejezetének megfelelõ rádió mûsor szolgáltatására jogosult és köteles a mûsorszolgáltatás alapvetõ adatainak megfelelõen (a „Mûsorszolgáltatás”). A Mûsorszolgáltatás alapvetõ adatait a Pályázati Ajánlat tartalmazza (az „Alapvetõ Adatok”). 2.3. A Mûsor-szolgáltatási Jogosultság 2007.[.......]9napján kezdõdik, és a jelen Szerzõdés feltételeitõl függõen hét (7) éves idõtartamra szól. 2.4. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a mûsor-szolgáltatási jogosultság idõtartama alatt az analóg földfelszíni rendszerrõl a digitális földfelszíni rendszerre történõ átállás bekövetkezik, az esetleges jogszabályváltozásból adódó megváltozott jogszabályi kötelezettségeiknek a felek – ha a mûsor-szolgáltatási jogosultság az adott frekvencián fenntartható – kölcsönösen együttmûködve eleget tesznek. 2.5. Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsor-szolgáltatási Jogosultságot, annak teljes idõtartama alatt személyesen gyakorolja és azt semmilyen módon, sem közvetlenül, sem közvetetten át nem ruházza, nem engedményezi, nem terheli meg, vagy egyébként el nem idegeníti. 2.6. A felek megállapodnak abban, hogy a Mûsor-szolgáltatási Jogosultság az annak gyakorlásához egyébként szükséges engedélyeket nem tartalmazza, azokat nem helyettesíti vagy pótolja. Az ilyen engedélyeket a Mûsorszolgáltató saját hatáskörében, költségére, illetve felelõsségére köteles beszerezni, és azok megszerzéséért a Testület semmiféle felelõsséggel nem tartozik. A Mûsorszolgáltató kijelenti, hogy ezen körülményre a Pályázati Felhívás a figyelmét felhívta, és Pályázati Ajánlatát ezen körülmény ismeretében és erre tekintettel tette meg. 2.7. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy mûsor-szolgáltatási jogosultságának megkezdésétõl számított 2 éven belül nem kezdeményezi hálózatba kapcsolódását (Rttv. 108. §), vagy pályázat nélküli vételkörzet-bõvítését. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázat nyertessége esetén a szerzõdés a következõ ponttal egészül ki: Hálózatba kapcsolódás 1. A (…) Mûsorszolgáltató10 hálózatba kapcsolódik a (….) Mûsorszolgáltató11 (………. ) jogosultságával ugyanazon mûsorszám vagy mûsor egyidejû vagy csaknem egyidejû szolgáltatására. 2. A hálózatos mûsorszolgáltató a (……………), (……)12 jogosultsága. A hálózatos mûsorszolgáltatásért a hálózatos mûsorszolgáltató tartozik felelõsséggel. 3. A hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató (………………..), (…………….) 13 jogosultsága. 4. A hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató saját mûsort a következõk szerint szolgáltat:14 5. A (…………) hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató kijelenti, hogy megfelel a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény mûsorszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseinek, különös tekintettel a 98. §-ban foglalt feltételeknek. 6. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületet tájékoztatni, ha a hálózatos mûsorszolgáltatást megszünteti. Ezen kötelezettségének a megszûnés megtörténtét megelõzõ 30 napon belül kell eleget tennie. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentõ nyilatkozatát – valamint az azt alátámasztó dokumentumokat – arról, hogy a hálózatba kapcsolódás megszüntetésének bejelentésérõl a saját bejelentését megelõzõen a másik felet tájékoztatta. 9

A szerzõdés aláírását követõ nap kitöltendõ. Elvi telephely megnevezésével és a vételkörzetben élõ lakosság számával kitöltendõ az 1. sz. melléklet adatai szerint. 11 A pályázatban megjelölt hálózatos mûsorszolgáltató elvi telephelyének megnevezésével és a vételkörzetében élõ lakosság számával kitöltendõ. 12 A pályázatban megjelölt hálózatos mûsorszolgáltató elvi telephelyének megnevezésével és a vételkörzetében élõ lakosság számával kitöltendõ. 13 Elvi telephely megnevezésével és a vételkörzetben élõ lakosság számával kitöltendõ az 1. sz. melléklet adatai szerint. 14 A saját mûsoridõ sugárzásának idõtartama kitöltendõ. 10

1216


19. szám

III. A MÛSOR-SZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁG TARTALMA 3.1. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a jogosultsága teljes idõtartama alatt a Törvény hatályos rendelkezéseit mindvégig megtartja. 3.2. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsor-szolgáltatási Jogosultság teljes hét (7) éves idõtartama alatt, az „Alapvetõ Adatok” szerinti (a) adásidõben, az adásidõ-beosztás szerint, (b) mûsoridõben, (c) állandó megnevezést és szignált használva szolgáltat rádió mûsort. 3.3. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsor-szolgáltatási Jogosultság teljes hét éves idõtartama alatt, megszakítás nélkül, a rá irányadó jogszabályoknak megfelelõ cég- illetve szervezeti formában végzi. 3.4. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, és helyt áll azért, hogy a Mûsor-szolgáltatási Jogosultság idõtartama alatt sem õ, sem valamely [részvényese] [tagja] (a kuratórium tagja) (alapítója)15 nem fogja sérteni a rá vonatkozó korlátozó rendelkezéseket. 3.5. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatást a Mûsor-szolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt helyi mûsorszolgáltatásként, a jelen Szerzõdésbeli mûsorszórási kapacitás maximális vételkörzete teljes kihasználásával végzi. 3.6. A Mûsorszolgáltató tudomásul veszi, hogy a Pályázati Felhívás 1. számú mellékletében megadott várható vételkörzethez képest a megvalósított vételkörzet esetében +/– 20%-os eltérés lehetséges. 3.7. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatást legkésõbb 2007 [.....] hó [..]16 napjáig jelen Szerzõdés rendelkezéseinek megfelelõen megkezdi, és a Mûsor-szolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül végzi. 3.8. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatás tartalmát a Törvény és a Szerzõdés keretei között és feltételei szerint önállóan határozza meg azzal, hogy azért a Törvény és a jelen Szerzõdés szerint felelõsséggel tartozik. 3.9. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy az általa alkalmazott mûszaki berendezések a Mûsor-szolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt alkalmasak a Mûsorszolgáltatás magas színvonalú szolgáltatására. A Mûsorszolgáltató továbbá vállalja, hogy a Pályázati Ajánlatában benyújtott dokumentumok szerint vállaltakkal megegyezõ vagy annál magasabb színvonalú mûszaki berendezésekkel biztosítja, s e berendezések célszerû és üzembiztos üzemeltetését megfelelõ kezelõszemélyzet látja el. 3.10. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Törvény 21. § (3) bekezdése alapján értéknövelõ szolgáltatásra harmadik személlyel csak úgy köt szerzõdést, ha a szerzõdésben ezen harmadik személy kifejezetten tudomásul veszi, hogy a Mûsor-szolgáltatási Jogosultság megszûnésével az értéknövelõ szolgáltatási jog is megszûnik, és ezzel kapcsolatban a harmadik személy a Testülettel szemben semmiféle igényt nem támaszt.

IV. A MÛSORSZOLGÁLTATÁS ALAPVETÕ JELLEGZETESSÉGEI 4.1. A mûsorfolyamot meghatározó tematika: Gyakran elõforduló mûsorszám kategória: Sajátos arculat: 4.2. A mûsorszámok heti százalékos aránya 4.2.1. Mûsorszámok heti /napi százalékos aránya Mûsorszámok

A pályázó által vállalt heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként

1. Közszolgálati mûsorszámok 2. A helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszámok aránya (kizárólag az 1. sz. melléklet 4. pontja szerinti jogosultság esetében) 3. Magyarországi gyártású mûsorszámok 4. Saját gyártású mûsorszámok (Törvény: 2. § 42. pont)

15 16

A nem kívánt szövegrész törlendõ. A mûsorszolgáltatási jogosultság elsõ napjának dátumától számított 180. nap dátuma kitöltendõ.

A pályázó által vállalt napi teljes mûsoridõ minimális százalékaként


19. szám

1217

4.2.2. Mûsorszámok heti /napi százalékos aránya az éjszakai órák (00.00–06.00) nélkül

Mûsorszámok

A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00–6.00 óráig) nélküli heti átlagos mûsoridõben

A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00–6.00 óráig) nélküli napi minimális mûsoridõben

Közszolgálati mûsorszámok A helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszámok aránya (kizárólag az 1. sz. melléklet 4. pontja szerinti jogosultság esetében)

4.2.3. Mûsorterv egyes egységeinek heti /napi százalékos aránya Mûsorterv egységek

Heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként

Napi teljes mûsoridõ minimális százalékaként

Szöveg aránya Ismétlések*

(*Az ismétlések aránya a heti teljes mûsoridõ arányában a 35%-ot nem haladhatja meg. Ismétlésnek minõsül a korábban a mûsorban elhangzott, rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható.) 4.2.4. A közszolgálati mûsorszámok heti/ napi százalékos aránya Mûsorszám kategóriák17


A napi teljes mûsoridõ minimális százalékaként

1. Mûvészeti és kulturális és vallási mûsorok 2. Kisebbségek és hátrányos helyzetû társadalmi csoportok számára készült mûsorok 3. Oktató, tudományos és ismeretterjesztõ mûsorok, környezet és természetvédelmet segítõ mûsorok 4. Aktuális információk, mindennapi életvitelt segítõ mûsorok, jogi, közéleti tájékozódást, a közbiztonságot segítõ mûsorok, közlekedési információk 5. Hírmûsorok 6. Gyermek és ifjúsági mûsorok 7. Zenei mûsorok (csak ha közszolgálatinak minõsül) 8. Egyéb közszolgálat

4.3. A mûsorszolgáltatás központi elemei 18: Reggeli mûsorsáv: Délelõtti mûsorsáv: Délutáni mûsorsáv: Esti mûsorsáv: Éjszakai mûsorsáv: 4.4. Egyes mûsortípusok értelmezése: Hírmûsor: A Mûsorszolgáltató hírszerkesztõi által írott és elmondott programelem, mely alkalmanként tudósítást, helyszíni bejelentkezést tartalmaz, melyet a programosztály munkatársai készítenek. Ismétlés: Korábban a mûsorban elhangzott rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható, tehát számítógéprõl kerül közlésre. 17 18

Csak a 3%-ot meghaladó arányszámok kerülnek be a szerzõdésbe. Hálózatba kapcsolódás esetén a saját mûsoridõ tekintetében.

1218


19. szám

V. TÁJÉKOZTATÁS 5.1. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsor-szolgáltatási Jogosultság gyakorlásáról, a Mûsorszolgáltatásról és az egyébként ezekkel összefüggõ kérdésekrõl a Testületnek a Törvény, a Testület állásfoglalásai és a jelen Szerzõdés rendelkezései szerint tájékoztatást ad. 5.2. A Mûsorszolgáltató a jelen fejezet szerinti tájékoztatási vagy bejelentési kötelezettségét, kifejezetten ellenkezõ kikötés hiányában, ésszerû határidõn belül saját költségére köteles teljesíteni. 5.3. A Mûsorszolgáltató az Alapvetõ Adatokat, illetve a jelen szerzõdés IV. fejezetében foglaltakat csak a Testület hozzájárulásával módosíthatja. Az alapvetõ jellegzetességeken kívül esõ mûsorelemek megváltozása esetén a Mûsorszolgáltatót a Testület felé tájékoztatási kötelezettség terheli. 5.4. A Mûsorszolgáltató köteles az adataiban beállt változást a Testületnek bejelenteni, az erre vonatkozó valamennyi dokumentumot a Testületnek átadni, és egyben a Testületnek nyilatkozni, hogy a változás következtében a Mûsorszolgáltató a korlátozó rendelkezéseket nem sérti. A Mûsorszolgáltató a változás bejelentésekor köteles a Testületnek az Általános Pályázati feltételek (továbbiakban: ÁPF) 56.1. pontja szerinti adatokat megküldeni. A Mûsorszolgáltató ezen kötelezettségét a változás megtörténtének dátumától számított tíz (10) napon belül köteles teljesíteni. 5.4.1. A tervezett hálózatba kapcsolódást az abba kapcsolódók kötelesek a Testületnek elõzetesen, a Törvény 108. §-ának megfelelõen bejelenteni. 5.5. A Testület jogosult a Szerzõdés teljesítését rendszeresen ellenõrizni és a Mûsorszolgáltató mûködését a helyszínen – tagjai vagy megbízottjai által – vizsgálni. A Testület az ellenõrzés módjáról, amennyiben ahhoz a Mûsorszolgáltató közremûködése szükséges, a Mûsorszolgáltatót tájékoztatja. A Mûsorszolgáltató ezen szerzõdés aláírásával hozzájárul, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság szakemberei a helyszínen ellenõrzést végezzenek. A Mûsorszolgáltató az ellenõrzéshez és a helyszíni vizsgálathoz ezennel hozzájárul, és kötelezettséget vállal arra, hogy a Testület által megkívánt adatokat, információkat, dokumentumokat, stb. szolgáltatja. 5.6. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal a Törvény 89. §-a szerinti dokumentumok elkészítésére, megõrzésére, szolgáltatására és önellenõrzésre. 5.7. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek bejelenteni, ha Mûsor-szolgáltatási Jogosultsággal, a Mûsorszolgáltatással vagy ezekkel egyébként összefüggõ kérdésekkel kapcsolatban közigazgatási, bírósági vagy választott bírósági eljárás indult ellene, és köteles ezen eljárások befejezõdésérõl a Testületet tájékoztatni. Amennyiben az ezen eljárásokat lezáró határozatok, egyezségek, stb. a Mûsorszolgáltatóra kötelezettséget rónak, a Mûsorszolgáltató köteles a Testületet tájékoztatni a kötelezettségek teljesítésérõl. 5.8. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatás megkezdésével egyidejûleg köteles a Testületnek megküldeni azt az eljárási szabályzatot (valamint módosításait), amely a hallgatók panaszainak a Mûsorszolgáltató részérõl való kezelését szabályozza. A Mûsorszolgáltató köteles a panaszokról és azok elintézési módjáról rendszeres nyilvántartást vezetni, és azt a Testületnek félévente megküldeni. 5.9. A Mûsorszolgáltató a Testület kérésére köteles a Testület elõtt megjelenni, és tevékenységérõl beszámolni. 5.10. A Mûsorszolgáltató köteles a Törvény 96. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személlyel kapcsolatos adatokat az azokban történt változást követõ tíz (10) napon belül a Testületnek nyilatkozatban bejelenteni. 5.11. A Mûsorszolgáltató köteles a Szerzõdés 3.9. szakasza szerinti harmadik személlyel kötött szerzõdést, az annak létrejöttétõl számított tizenöt (15) napon belül a Testületnek megküldeni. 5.12. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületet haladéktalanul tájékoztatni arról, ha a mûsorszolgáltatás megkezdésére vonatkozó szerzõdéses kötelezettségének neki felróható okból elõreláthatólag nem tud eleget tenni. 5.13. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek minden év május 31-ig az elõzõ évi beszámolóját megküldeni. 5.14. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek bejelenteni a bankszámlaszámát, adószámát valamint annak megváltozását, a változást követõ 30 napon belül. VI. MÛSOR-SZOLGÁLTATÁSI DÍJ Jelen fejezet rendelkezései nem vonatkoznak a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jellegû ajánlatot benyújtó pályázókra. 6.1. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a Mûsor-szolgáltatási Jogosultságért hét (7) éves idõtartamra, minden további feltétel és felszólítás nélkül, mûsor-szolgáltatási díjat fizetni. A mûsor-szolgáltatási díj összege évi [..........] plusz áfa (azaz [..........])19 forint plusz áfa (a „Díj”), amelyet a Mûsorszolgáltató a jelen fejezet rendelkezései szerint köteles a Testületnek megfizetni. 19

A Pályázati Ajánlatban megfizetni vállalt mûsor-szolgáltatási díj összege kitöltendõ.

19. szám


1219

6.2. A Mûsorszolgáltató a 6.2.1. szakasz kivételével a Díjat negyedévente elõre, a negyedév elsõ hónapjának 15. napjáig esedékesen köteles megfizetni. A Testület a mûsor-szolgáltatási díj megfizetését banki átutalás esetében akkor tekinti teljesítettnek, amikor a pénzösszeget az átutalás, illetve a beszedési megbízás jogosultjának bankszámláján jóváírták. A bankszámlára történõ készpénzbefizetés akkor teljesült, amikor a készpénzt az ORTT házipénztáránál vagy a postán befizetik. 6.2.1. Mûsorszolgáltató jelen szerzõdés megkötését követõ elsõ félévre esedékes díjat, azaz [..........] (azaz [..........])20 forintot plusz áfát a jelen Szerzõdés megkötését megelõzõen, a Pályázati Díj 80%-ának beszámítása mellett, az 6.4. szakasznak megfelelõen megfizette, mely összeg befizetését a Testület jelen Szerzõdés aláírásával is elismeri és nyugtázza. 6.3. Az egyes részletek fizetendõ esedékes összegének kiszámítása az alábbiak szerint történik: 6.3.1. A Mûsor-szolgáltatási Díj negyedéves részleteinek számítási alapja az adott (naptári) évre fizetendõ Díj. 6.3.2. Az adott (naptári) évre fizetendõ Díj összegét 2007-re a jelen szerzõdés 6.1. pontja határozza meg, amely összeg évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított és közzétett „Éves Fogyasztói Árindex” mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót a 6.1. szakaszban szereplõ áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 6.3.3. Szerzõdõ felek megállapodnak abban, hogy a 6.3.2. szakasz szerinti díjkorrekció minden elõzetes egyeztetés, vagy nyilatkozat nélkül, automatikusan elvégezendõ; s az ily módon képzett emelt Díjnak megfelelõ negyedéves Díjrészlet a KSH közleményének közzétételét követõ elsõ díjfizetéskor alkalmazandó. A KSH közlemény közzétételét követõ elsõ, emelt Díjrészlet megfizetése után a következõ év március 31-ig az emelt éves Díjnak megfelelõ összeget fizeti meg a Mûsorszolgáltató. 6.3.4. A Mûsor-szolgáltatási Díj a 6.1. szakaszban meghatározott összegnél kevesebb nem lehet. 6.4. A Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletét az Országos Rádió és Televízió Testület számlája alapján, a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára köteles megfizetni. 6.5. A Díj esedékes részletének késedelmes megfizetése esetén a Mûsorszolgáltató késedelmi kamatot köteles a Testületnek fizetni. Késedelem esetén a Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletének megfizetését követõen, utólag fizeti meg a késedelmi kamatot. A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese.

VII. SZERZÕDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK 7.1. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése esetén beálló fizetési kötelezettsége biztosítására köteles a Testületnek bankgaranciát/óvadékot 21 nyújtani. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, úgy a Testület a Mûsorszolgáltató minden további megkérdezése nélkül e biztosítéki összegbõl magát közvetlenül kielégítheti. 22 Óvadék esetén az alábbi 7.1.1.–7.1.6. pontok kerülnek a szerzõdésbe 7.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ennek összege a tárgy évben érvényes éves Mûsor-szolgáltatási Díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz [..........] (azaz [..........]) forint (az „Óvadéki Összeg”), amelyet a Mûsorszolgáltató köteles az 6.4. szakaszban megjelölt számlára, a Szerzõdés megkötését követõ tizenöt (15) napon belül megfizetni. Az Óvadéki Összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül. A 7.1.1. pont rendelkezései a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jelleget elnyerõ pályázókra az alábbiak szerint vonatkoznak: A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ennek összege a pályázati felhívásban meghirdetett minimális mûsor-szolgáltatási díj összegének egynegyed (1/4-ed) része, azaz [..........] (azaz [..........]) forint (az „Óvadéki Összeg”), amelyet a Mûsorszolgáltató köteles az Országos Rádió és Televízió Testületnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára a szerzõdés megkötését követõ tizenöt (15) napon belül megfizetni. Az óvadéki összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül. A minimális díj összege évente, minden elõzetes egyeztetés és nyilatkozat nélkül, automatikusan a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 7.1.2. A felek megállapodnak abban, hogy a Mûsorszolgáltató köteles biztosítani, hogy az óvadék a Mûsorszolgáltatás teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül a teljes Óvadéki Összeg erejéig a Testület rendelkezésére álljon. Erre tekintettel, amennyiben az Óvadéki Összegbõl a Testület a 7.1.3. szakasz feltételei szerint közvetlenül kielégíti magát, és errõl a Mûsorszolgáltatót tájékoztatja, a Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a 6.4. szakasz szerinti számlára (a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jelleget elnyerõ pályázatok esetében a rájuk vonatkozó 7.1.1. pont szerinti 20

A díj 50%-a, a legközelebbi egész számra felfelé kerekítve kitöltendõ. A Pályázati Ajánlatnak megfelelõen, óvadék, vagy bankgarancia szabályozása a 7.1.1.–7.1.6. pontokban, értelemszerûen kitöltendõ. 22 Bankgarancia esetén ez a szövegrész értelemszerûen kimarad. 21

1220


19. szám

számlára) olyan összeget a fenti értesítés kézhezvételétõl számított 3 napon belül megfizetni, hogy a Testületnek a teljes Óvadéki Összeg a rendelkezésére álljon. A Mûsorszolgáltató ezen kötelezettsége a Mûsor-szolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt folyamatosan fennáll azzal, hogy a Mûsorszolgáltató akkor is köteles az Óvadéki Összeget teljesen feltölteni, ha az esetbeli közvetlen kielégítés jogosságát egyébként vitatja. 7.1.3. A Testület az óvadékból akkor elégítheti ki magát közvetlenül, ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, és ezzel a Testület felé fizetési kötelezettsége áll be. A teljesség igénye nélkül ilyen esetnek minõsül pl., ha a Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletét nem vagy késedelmesen fizeti meg, úgyszintén ha a Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése folytán a Mûsorszolgáltatónak a Testület felé kötbér, késedelmi kamat, kártérítés, kártalanítás vagy egyéb jogcímen fizetési kötelezettsége keletkezik, stb. 7.1.4. Amennyiben a Szerzõdés lejártát megelõzõ legutolsó negyedév kezdetekor a Mûsorszolgáltatónak a Testülettel szemben fizetési kötelezettsége nem áll fenn, úgy a Testület az óvadéki összeg nála lévõ részét a Mûsorszolgáltató részére visszafizeti. 7.1.5. A Mûsorszolgáltató helyett az Óvadéki Összeg megfizetését harmadik személy is teljesítheti. 7.1.6. Az esedékes Óvadéki Összeg vagy annak részlete késedelmes megfizetése esetén a Mûsorszolgáltató késedelmi kamatot köteles a Testületnek fizetni. Késedelem esetén a Mûsorszolgáltató az Óvadéki Összeg esedékes részletének megfizetését követõen, utólag fizeti meg a késedelmi kamatot. A késedelmi kamat mértéke a mindenkori, az MNB által közzétett jegybanki alapkamat kétszerese. Bankgarancia nyújtása esetén az alábbi szöveg kerül a 7.1.1.–7.1.5. pontok helyébe (és a 7.1.6. pont kimarad) 7.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles a Szerzõdés megkötésétõl számított tizenöt (15) napon belül a Testületnek átadni a pályázati ajánlatában megjelölt pénzintézet által kiállított és az ÁPF 82. pontjának maradéktalanul megfelelõ bankgaranciára vonatkozó okmányokat. Ennek összege a tárgy évben érvényes éves Mûsor-szolgáltatási Díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz […..] (azaz […..]) forint (a „Bankgarancia Összege”). A 7.1.1. pont rendelkezései a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jelleget elnyerõ pályázókra az alábbiak szerint vonatkoznak: A bankgarancia összege a pályázati felhívásban meghirdetett minimális mûsor-szolgáltatási díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz [..........] (azaz [..........]) forint („a Bankgarancia Összege”), amelyre vonatkozóan a pályázati ajánlatában megjelölt pénzintézet által kiállított, és az ÁPF 82. pontjának maradéktalanul megfelelõ okmányokat a Mûsorszolgáltató köteles a Szerzõdés megkötésétõl számított tizenöt (15) napon belül a Testületnek átadni. A minimális díj összege évente, minden elõzetes egyeztetés és nyilatkozat nélkül, automatikusan a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 7.1.2. A felek megállapodnak abban, hogy Mûsorszolgáltató köteles biztosítani azt, hogy a jogosultság teljes idõtartama alatt a fenti bankgarancia rendelkezésre álljon. 7.1.3. A Testület a bankgarancia alapján, az azt kiállító pénzintézettõl akkor követelhet teljesítést, ha a Mûsorszolgáltató a szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, és ezzel a Testület felé fizetési kötelezettsége áll be. A teljesség igénye nélkül ilyen esetnek minõsül, ha a Mûsorszolgáltató a díj esedékes részletét nem vagy késedelmesen fizeti meg, úgyszintén ha a Szerzõdés nem vagy nem szerzõdésszerû teljesítése folytán a Mûsorszolgáltatónak a Testület felé kötbér, késedelmi kamat, kártérítés, kártalanítás vagy egyéb jogcímen fizetési kötelezettsége keletkezik, stb. 7.1.4. A bankgarancia beváltásáról a Testület a Mûsorszolgáltatót haladéktalanul értesíti. 7.1.5. A Mûsorszolgáltató a jogosultság teljes idõtartama alatt köteles gondoskodni arról, hogy a Testületnek a 7.1.3. pontban szabályozottak szerinti eljárását követõen a jelen szerzõdést biztosító új, az eredetileg nyújtottal azonos összegû bankgarancia a fenti értesítés kézhezvételétõl számított 5 napon belül rendelkezésre álljon. 7.2. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy ha a Szerzõdést olyan okból, amelyért felelõs, nem teljesíti, vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, a Testületnek kötbért fizet. A Testület a kötbért meghaladó kárát a kötbér megfizetése esetén is érvényesítheti, illetve a kötbér mellett a Mûsorszolgáltatóval szemben a Szerzõdés szerinti egyéb szankciókat alkalmazhatja. 7.2.1. A Mûsorszolgáltató különösen az alábbi esetekben tartozik a Testületnek kötbért fizetni. 7.2.2. A Törvény 90. § (5) bekezdése értelmében a kötbér alapja a kötbérkövetelés keletkezésének évében érvényes éves Mûsor-szolgáltatási Díj áfa nélküli összege, amely 2007. évben a jelen Szerzõdés 6.1. pontja szerinti Díj áfa nélküli összegét jelenti, kivéve, ha a szerzõdést a közmûsor-, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató szegte meg. Ez utóbbi esetben a kötbér alapja jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletében szereplõ minimális mûsor-szolgáltatási díj áfa nélküli összege. A minimális díj összege évente, minden elõzetes egyeztetés és nyilatkozat nélkül, automatikusan a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 7.2.3. A Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése esetén fizetendõ kötbér mértéke az elsõ alkalommal nem haladhatja meg a kötbér alapjának húsz (20), második alkalommal pedig harminc (30) százalékát. A Törvény

19. szám


1221

90. § (5) bekezdése értelmében a kötbér mértéke egyébként esetenként nem haladhatja meg a kötbér alapjának ötven (50) százalékát. 7.2.4. Amennyiben a Testület felhívását követõ tizenöt (15) napon belül a Mûsorszolgáltató a felhívás szerinti kötbért a Testületnek nem fizeti meg, a Testület saját választása szerint jogosult a kötbér mértéke erejéig magát az óvadékból közvetlenül kielégíteni, (a következõ tagmondat a közmûsor-és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra nem vonatkozik) vagy a neki már megfizetett Díj terhére a kötbér mértékének megfelelõ összeget a kötbérre elszámolni. 7.2.5. Amennyiben a Testület az elõzõ szakasz szerint a kötbér mértékének megfelelõ összeget a Díj terhére számol el, úgy ezen összeg a Mûsorszolgáltató által a Testületnek már megfizetett Díj összegét csökkenti. A Testület értesítésétõl számított tizenöt napon belül a Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a vonatkozó összeget Díj hátralékként megfizetni. Az ilyen Díj hátralék megfizetésére a Szerzõdés V. fejezetének a rendelkezései értelemszerûen irányadóak. A 7.2.5. pont rendelkezései a közmûsor-és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra nem vonatkozik. 7.3.1. A Mûsorszolgáltató kötelezi magát arra, hogy a Törvényben, vagy a jelen Szerzõdésben szabályozott esetekben a Testületnek kötbért fizet. A Testület a kötbér követelése mellett a Mûsorszolgáltatóval szemben egyéb szankciókat is jogosult alkalmazni. Az ugyanazon rendelkezés többszöri vagy folytatólagos megszegése esetén a kötbér többször is kiszabható. A 7.3.6. pont szerinti esetben többszöri megszegésnek az minõsül, ha a Mûsorszolgáltató a szerzõdésszegõ magatartást megállapító, kötbért érvényesítõ testületi határozatot követõen ugyanazt a magatartást ismételten elköveti. Folytatólagos megszegésnek az minõsül, ha a Mûsorszolgáltató az adott szerzõdéses elem tekintetében folyamatosan nem teljesíti kötelezettségvállalását. Ebben az esetben a folytatólagosság akkor is megállapítható, ha a Mûsorszolgáltató a vállalást a vállalási idõszakra vetítve 50%-nál kisebb arányban teljesíti. A kötbér kiszabására egyébként a 7.2. szakasz – különösen a 7.2.3. szakasznak a kötbér legmagasabb mértékére vonatkozó – rendelkezései alkalmazandók. 7.3.2. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.7. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást a hivatkozott szakasszal összhangban és határidõn belül nem kezdi meg, úgy a Mûsorszolgáltató köteles a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû meghiúsulási kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.3. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.3. szakaszát megszegi vagy 3.4. szakasza megszegésével a Korlátozó Rendelkezéseket sérti, úgy a Testület a Mûsorszolgáltatót írásban felhívja, hogy a szerzõdésszegést harminc (30) napon belül szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának a határidõn belül nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.4. Ha a Testület hitelt érdemlõen tudomást szerez arról, hogy a Mûsorszolgáltató a pályázati eljárás során tett nyilatkozatai a Szerzõdés megkötésekor a valóságnak nem feleltek meg, úgy a Mûsorszolgáltató köteles az egyes nyilatkozatok megszegéséért a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.5. Ha a Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés megszegésével, a Mûsorszolgáltatást nem a Pályázati Ajánlata szerint megadott óraszámban és megszakítás nélkül végzi, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen nap után a kötbér alapjának öt (5,0) százalékával megegyezõ mértékû hibás teljesítési kötbért a Testületnek megfizetni. A Testület írásban felhívja a Mûsorszolgáltatót, hogy a szerzõdésszegést azonnal szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen nap után a kötbér alapjának tíz (10) százalékával megegyezõ mértékû késedelmi kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.6. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdésnek a mûsortervre, mûszaki elõírásokra, illetve a tájékoztatási kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseit megszegi, és a Mûsorszolgáltatást nem ezeknek megfelelõen végzi, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen feltétel megszegéséért a kötbér alapjának öt (5,0) százalékával megegyezõ mértékû hibás teljesítési kötbért a Testületnek megfizetni. A Testület, írásban felhívja a Mûsorszolgáltatót arra, hogy a szerzõdésszegést azonnal szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen feltétel megszegéséért a kötbér alapjának tíz (10) százalékával megegyezõ mértékû késedelmi kötbért a Testületnek megfizetni. Folytatólagos szerzõdésszegés esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának tíz (10) százaléka, ugyanazon szerzõdésszegés többszöri folytatólagos megszegése esetén a kötbér alapjának tizenöt (15) százaléka. Kötbér kiszabására e pont szerinti esetekben a szerzõdésszegéstõl számított hat hónapon belül van lehetõség. 7.3.7. Amennyiben a mûsorszolgáltató a szerzõdés 5.4.1. szakaszát megszegi és jogosulatlanul kapcsolódik hálózatba és szolgáltat mûsort, a Testület felszólítja 15 napos határidõ tûzésével a jogosulatlan hálózatba kapcsolódás megszüntetésére. A határidõ eredménytelen elteltét követõen kötbért köteles a Testületnek fizetni. 7.4.1. Amennyiben a Mûsorszolgáltatónak a Testülettel szemben egy idõben több jogcímen áll fenn fizetési kötelezettsége, úgy a Testület a Mûsorszolgáltató által fizetett összegeket, a fizetés megjelölt jogcímének figyelmen kívül hagyásával, jogosult más jogcímen és/vagy sorrendben is elszámolni.

1222


19. szám

VIII. A SZERZÕDÉSSZEGÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI 8.1. A felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés 3.7. szakasza szerinti határidõ leteltéig és az ugyanezen szakaszban leírt módon a Mûsorszolgáltatást neki felróható okból nem kezdi meg, úgy a Mûsor-szolgáltatási Jogosultsága megszûnik. 8.2. A Szerzõdés megszegése esetén a Testület a Törvényben és a Polgári Törvénykönyvben valamint az ÁPF-ben megfogalmazott jogkövetkezményeket alkalmazza, így különösen: – felhívja a Mûsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, – írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést, és felhívja a Mûsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövõben tartózkodjon a jogsértéstõl, – meghatározott idõre, de legfeljebb harminc napra felfüggesztheti a mûsor-szolgáltatási jogosultság gyakorlását, – érvényesíti a szerzõdésben megállapított kötbért, – bírságot szab ki, – azonnali hatállyal felmondja a szerzõdést, – kizárhatja a Mûsor-szolgáltatási Alapból való támogatást. 8.3. A Testület az ÁPF 78. pontjában szabályozott esetekben, vagy módon, vagy idõtartamban a mûsor-szolgáltatási jogosultság gyakorlását felfüggesztheti. A Testület e jogát a Mûsorszolgáltatóhoz intézett határozatával gyakorolhatja, melyben naptári nap, óra és perc szerint megjelöli a felfüggesztés kezdõ idõpontját. 8.4. A felek megállapodnak abban, hogy a Testület a Szerzõdést a 8.4.1.–8.4.2. szakaszok szerinti esetekben jogosult írásban felmondani: 8.4.1. A Testület jogosult a Szerzõdést azonnali hatállyal felmondani, ha 8.4.1.1. a Szerzõdést nem lehetett volna megkötni és a jogsértõ állapot még fennáll; vagy 8.4.1.2. a Szerzõdés a Törvény VIII. fejezetében foglaltakat sérti, és a Mûsorszolgáltató a jogsérelmet a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Testület határozatában foglaltak szerint 180 napon belül nem orvosolta; vagy 8.4.1.3. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.7. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást a hivatkozott szakasz szerint nem kezdi meg; vagy 8.4.1.4. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 2.4. szakaszát megszegi, és a Mûsor-szolgáltatási Jogosultságot nem személyesen gyakorolja, átruházza, engedményezi, megterheli vagy egyébként más módon elidegeníti; vagy 8.4.1.5. a Mûsorszolgáltató a rá vonatkozó korlátozó rendelkezések feltételeit megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására hatvan (60) napon belül nem orvosolja; vagy 8.4.1.6. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.2. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást folyamatosan több mint tizennégy (14) napig szünetelteti vagy nem a hivatkozott szakasz feltételei szerint végzi; vagy 8.4.1.7. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 7.1.1. szakaszát megszegi, és a teljes Óvadéki Összeget az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül a Testületnek nem fizeti meg; vagy 8.4.1.8. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 7.1.2. szakaszát megszegi, és az Óvadéki Összeget az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül az Óvadéki Összeg teljes mértéke erejéig a Testületnek nem fizeti meg (tölti fel); vagy 8.4.1.9. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés III. fejezetében foglaltakat súlyosan vagy ismételten, vagy folyamatosan a Testület felhívása ellenére megszegi; vagy 8.4.1.10. a Mûsorszolgáltató a megszûnésérõl határoz, vagy ha a Mûsorszolgáltatót jogerõs közigazgatási vagy bírósági jogerõs végzés vagy határozat mûsorszolgáltatói tevékenysége vagy mûködése felfüggesztésére kötelezi (kivéve a Testület ilyen határozatát), vagy ha ellene csõd- vagy felszámolási eljárás indult; vagy 8.4.1.11. ha a Mûsorszolgáltatót a jelen szerzõdés megkötésétõl számítva második alkalommal kellene a Törvény 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti írásbeli figyelmeztetésben részesíteni; vagy 8.4.1.12. ha a mûsorszolgáltató a szerzõdés 5.4.1. szakaszát megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására harminc (30) napon belül nem orvosolja; vagy 8.4.1.13. a Mûsorszolgáltató nem rendelkezik a mûsor sugárzásához szükséges, érvényes rádióengedéllyel. 8.4.2. A Testület a Szerzõdést tizenöt (15) napos határidõvel felmondhatja, ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést megszegi, és a Díj esedékes összegét az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül a Testületnek nem fizeti meg. [Törvény 90. § (3) bekezdés] 8.4.3. A Testület a Szerzõdést a Mûsorszolgáltató súlyos szerzõdésszegésére hivatkozva azonnali hatállyal felmondhatja, ha a Mûsorszolgáltató a Mûsor-szolgáltatási Díjat határidõben nem fizeti meg a Testület részére, és a késedelme meghaladja a kilencven (90) napot.

19. szám


1223

8.4.4. A Szerzõdés Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondása esetén a felmondásnak a Mûsorszolgáltató részére való kézbesítése napját, illetve a felmondási határidõ utolsó napját követõ elsõ napon megszûnik. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés megszûnésének napján köteles a Mûsorszolgáltatással felhagyni, és kezdeményezni a rádióengedély visszavonását. A Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés aláírásával kifejezetten felhatalmazza a Testületet, hogy a jelen Szerzõdésnek a Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondása folyományaképpen való megszûnésérõl tájékoztassa a rádióengedélyt kiadó hatóságot és kezdeményezze az ilyen hatósági engedély visszavonását. A Mûsorszolgáltató egyben lemond arról a jogáról, hogy a rádióengedélyt visszavonó határozatban foglaltakat vitassa. A felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy a jelen Szerzõdés Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondásának a Mûsorszolgáltató általi esetleges megtámadása nem érinti az ilyen felmondás fenti bekezdések szerinti joghatásainak a beállását; azonban abban az esetben, ha a bíróság a felmondás jogellenességét vagy megalapozatlanságát állapítja meg, a Testület köteles megtéríteni a Mûsorszolgáltató igazolt kárát.

IX. EGYEBEK 9.1. A szerzõdõ felek rögzítik, hogy a szerzõdés tárgyát képezõ Mûsor-szolgáltatási Jogosultságra kiírt Pályázati Felhívásban foglaltakkal egyezõen, a Mûsorszolgáltató által benyújtott Pályázati Ajánlat részét képezõ, a Pályázati Felhívás 3. számú melléklet 1/A. és 1/B. pontjaiban, a 4., 5., 6., számú mellékletében foglaltakat, közmûsor-szolgáltatók esetében a Közmûsor-szolgáltatási Szabályzatot, és a Testület állásfoglalását a közmûsor-szolgáltatóvá minõsítés feltételeirõl és eljárásáról, nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók esetében a Testület állásfoglalását, valamint a nem nyereségérdekeltségrõl tett nyilatkozatait Szerzõdés részének nyilvánítják, úgy, hogy azok jelen Szerzõdés Mellékleteként kezelendõk. A jelen szerzõdés csak e Mellékletekkel együtt érvényes és hatályos. 9.2. Amennyiben a jelen Szerzõdés valamely rendelkezése érvénytelennek minõsülne, az a Szerzõdés egyéb rendelkezéseinek érvényességét nem érinti. A felek megállapodnak abban, hogy ilyen esetben egymással jóhiszemû tárgyalásokat folytatnak annak érdekében, hogy az érvénytelen rendelkezést egy annak tartalmával érdemben megegyezõ érvényes rendelkezéssel váltsák fel, és a Szerzõdést annak megfelelõen módosítsák. 9.3. A jelen Szerzõdés irányadó joga a magyar jog. A Szerzõdéssel kapcsolatos jogviták elbírálására, amennyiben arra a Törvény, az ÁPF vagy a Pályázati Felhívás rendelkezést nem tartalmaz, a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. 9.4. Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, bármely jogvita eldöntésére, amely a jelen Szerzõdésbõl vagy azzal összefüggésben, annak megszegésével, megszûnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a felek a hatásköri szabályok figyelembevétele mellett alávetik magukat a Fõvárosi Bíróság, illetve a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességének. E rendelkezés nem érinti az ÁPF 86. pontjában szabályozott eseteket. 9.5. A jelen Szerzõdést a felek öt, egymással mindenben megegyezõ eredeti példányban írták alá. A felek a jelen Szerzõdést gondosan elolvasták, jogi képviselõikkel megbeszélték, az azokban foglalt szolgáltatásokat és ellenszolgáltatásokat egymással arányban állónak nyilvánították, és a Szerzõdést, mint akaratukkal mindenben megegyezõt jóváhagyólag aláírták. Kelt Budapesten, ….év.. [.....] hó [...]23 napján.

Országos Rádió és Televízió Testület _________________________

23

A szerzõdés megkötésének napja kitöltendõ. A Mûsorszolgáltató cég neve kitöltendõ. 25 Mind a Testület, mind a Mûsorszolgáltató részérõl cégszerûen aláírandó. 24

[....................]24 _________________________ 25

1224


19. szám 2/A számú melléklet

MÛSOR-SZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉSMÓDOSÍTÁS TERVEZET VÉTELKÖRZET-BÕVÍTÉS ESETÉN A jelen Mûsor-szolgáltatási Szerzõdésmódosítás (a továbbiakban a „Szerzõdésmódosítás”) létrejött egyrészrõl az Országos Rádió és Televízió Testület, 1088 Budapest, Reviczky u. 5. (a továbbiakban a „Testület”), és másrészrõl a (……….)26 (a továbbiakban a „Mûsorszolgáltató”) között. Jelen Szerzõdésmódosítás a Felek között (……)27 napján aláírt, (………)28 mûsor-szolgáltatási jogosultságra vonatkozó Mûsor-szolgáltatási Szerzõdést („Szerzõdés”) alulírott helyen és napon, az alábbiak szerint módosítja. A Szerzõdés Preambulum része az alábbi ( )29 ponttal egészül ki. (C) A Felek megállapítják, hogy a Törvény 41. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében a Testület (…….) napján30 a Kulturális Közlöny […….]31. számában megjelent Pályázati Felhívással (a „Pályázati Felhívás”) pályázatot hirdetett a [Pályázati Felhívás 1. számú melléklete pontja szerinti körzeti rádió Mûsor-szolgáltatási Jogosultságra az alábbi adatokkal: telephely: ……..32 ellátottság:……..fõ33 vételkörzet tekintetében]. A Mûsorszolgáltató a megjelölt mûsor-szolgáltatási jogosultságokra, a telephely: ……..34 ellátottság:……..fõ35 mûsor-szolgáltatási jogosultságának vételkörzet-bõvítése céljával nyújtott be Pályázati Ajánlatokat („Pályázati Ajánlatok”). A pályázó Mûsorszolgáltatót a Testület (……..)36 számú határozatával a (……….)37 jogosultság tekintetében vételkörzet-bõvítéssel nyilvánította nyertesnek. A határozatok érelmében a Mûsorszolgáltató [telephely: …….. ellátottság:……..fõ]38 mûsor-szolgáltatási jogosultsága a [telephely: …….. ellátottság:……..fõ] 39 jogosultság vételkörzetével bõvül ki. A Felek megállapítják, hogy a vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság, annak érvényességi ideje nem változik, a Mûsorszolgáltató a vételkörzet-bõvítés tekintetében ennek megfelelõen a [telephely: …….. ellátottság:……..fõ]40 mûsor-szolgáltatási jogosultság szerinti mûsort sugározza. Erre tekintettel a Felek megállapodnak, hogy a [telephely: ……..ellátottság:……..fõ]41 jogosultság tekintetében létrejött Szerzõdés az alábbiak szerint módosul. A Szerzõdés 1.1. pontja helyébe az alábbi 1.1. pont lép. 1.1. A Mûsorszolgáltató a Testület számára a Pályázati Felhívásoknak megfelelõen megtette a megkívánt valamennyi nyilatkozatát, amelyeket jelen Szerzõdésmódosítás aláírásával ismételten megerõsít, s azok tartalmáért felelõsséget vállal. A Felek megállapodnak abban, hogy erre tekintettel a Pályázati Ajánlatokban szereplõ nyilatkozatokat ezennel, azok teljes terjedelmében, kifejezetten a Szerzõdés részévé teszik.

26

A Pályázó neve és címe kitöltendõ. A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés megkötésének napja kitöltendõ. 28 A mûsorszolgáltatási jogosultság. 29 A hatályos szerzõdés Preambulum részének megfelelõen kitöltendõ. 30 A Pályázati Felhívás közzétételének dátuma kitöltendõ. 31 A Kulturális Közlöny vonatkozó száma kitöltendõ. 32 Elvi telephely megnevezése kitöltendõ az 1. sz. melléklet adatai szerint. 33 Vételkörzetben élõ lakosság számával kiegészítendõ az 1. sz. melléklet adatai szerint. 34 Bõvítendõ jogosultság elvi telephelyének megnevezésével kitöltendõ. 35 Bõvítendõ jogosultság vételkörzetében élõ lakosság számával kiegészítendõ. 36 A Pályázatokat elbíráló Testületi határozat száma kitöltendõ. 37 Elvi telephely megnevezésével és a vételkörzetben élõ lakosság számával kiegészítendõ az 1. sz. melléklet adatai szerint. 38 Elvi telephely megnevezésével és a vételkörzetben élõ lakosság számával kiegészítendõ (bõvítendõ vételkörzet adatai). 39 Elvi telephely megnevezésével és a vételkörzetben élõ lakosság számával kiegészítendõ az 1. sz. melléklet adatai szerint. 40 Elvi telephely megnevezésével és a vételkörzetben élõ lakosság számával kiegészítendõ (bõvítendõ vételkörzet adatai). 41 Elvi telephely megnevezésével és a vételkörzetben élõ lakosság számával kiegészítendõ (bõvítendõ vételkörzet adatai). 27

19. szám


1225

A Szerzõdés 2.1. pontja a következõk szerint módosul. 2.1. A Testület, tekintettel a Mûsorszolgáltató Pályázati Ajánlataiban foglaltakra valamint a Szerzõdés I. fejezete szerinti nyilatkozataira, a Mûsorszolgáltatót a Szerzõdés preambulumának (B) szakaszában megjelölt, valamint a jelen Szerzõdésmódosítás ( )42 szakaszában foglalt vételkörzet-bõvítésnek megfelelõen, a Szerzõdés feltételei szerint, a kibõvített vételkörzet tekintetében jogosítja fel körzeti rádió mûsorszolgáltatás végzésére (a „Mûsor-szolgáltatási Jogosultság”). A Mûsor-szolgáltatási Jogosultság megszerzésére tekintettel a Mûsorszolgáltató vállalja, hogy a Mûsor-szolgáltatási Jogosultságot az arra vonatkozó jogszabályi elõírásokkal és a Szerzõdés feltételeivel összhangban gyakorolja, és a Testületnek a Szerzõdés rendelkezései szerint mûsor-szolgáltatási díjat fizet. A Szerzõdés az alábbi 2.4. ponttal egészül ki. A fejezet számozása ennek megfelelõen módosul. 2.4. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a mûsor-szolgáltatási jogosultság eredeti idõtartama alatt az analóg földfelszíni rendszerrõl a digitális földfelszíni rendszerre történõ átállás bekövetkezik, az esetleges jogszabályváltozásból adódó megváltozott jogszabályi kötelezettségeiknek a felek – ha a mûsor-szolgáltatási jogosultság az adott frekvencián fenntartható – kölcsönösen együttmûködve eleget tesznek. 3.6. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a [telephely: …….. ellátottság:……..fõ]43 tekintetében a Mûsorszolgáltatást legkésõbb (………)44 napjáig a Szerzõdés rendelkezéseinek megfelelõen megkezdi, és a Mûsor-szolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül végzi. A Szerzõdés kiegészül a következõ ponttal: 3.7. A Mûsorszolgáltató tudomásul veszi, hogy a Pályázati Felhívás 1. számú mellékletében megadott várható vételkörzethez képest a megvalósított vételkörzet esetében +/– 20%-os eltérés lehetséges. A Szerzõdés 6.1. pontja helyébe az alábbi 6.1. pont lép, az 6.2.1 és az 6.3.2. pont az alábbiak szerint módosul. 6.1. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés aláírásával köteles a Testületnek a Mûsor-szolgáltatási Jogosultságért a hét (7) éves idõtartamra, minden további feltétel és felszólítás nélkül, mûsor-szolgáltatási díjat fizetni. A mûsor-szolgáltatási díj összege jelen Szerzõdésmódosítás aláírásával, a [telephely: …….. ellátottság:……..fõ]45 jogosultságra vonatkozó és a [telephely: …….. ellátottság:……..fõ]46 jogosultságra a Pályázatai Felhívásban meghirdetett nettó mûsor-szolgáltatási díjak összege plusz áfa, azaz (……..) Ft, azaz (………………) forint plusz áfa (a „Díj”), amelyet a Mûsorszolgáltató a jelen fejezet rendelkezései szerint köteles a Testületnek megfizetni. 6.2.1. Mûsorszolgáltató jelen Szerzõdésmódosítás megkötését követõ elsõ félévre, a kibõvített vételkörzetre vonatkozó díjat (…….) Ft, azaz (…………) forint plusz áfát a jelen Szerzõdés megkötését megelõzõen, a Pályázati Díj 80%-ának beszámítása mellett, az 6.4. szakasznak megfelelõen megfizette, mely összeg befizetését a Testület jelen Szerzõdésmódosítás aláírásával is elismeri és nyugtázza. 6.3.2. Az adott (naptári) évre fizetendõ Díj összegét 2007-re a jelen szerzõdés 6.1. pontja határozza meg, amely összeg évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított és közzétett „Éves Fogyasztói Árindex” mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az 6.1. szakaszban szereplõ áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. A Szerzõdés 7.1.1. pontja az alábbiak szerint módosul. 7.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ez az összeg a Szerzõdésmódosítás aláírásától érvényes éves Mûsor-szolgáltatási Díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz (…….) azaz (……………) forint (az „Óvadéki Összeg”), amely összegnek a Mûsorszolgáltató Szerzõdésének 6.4. szakaszban megjelölt számláján, a Szerzõdésmódosítás megkötését követõ tizenöt (15) napon belül rendelkezésre kell állnia. Az Óvadéki Összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül. 42

A hatályos Szerzõdés Preambulum részének megfelelõen kitöltendõ. Elvi telephely megnevezésével és a vételkörzetben élõ lakosság számával kiegészítendõ az 1. sz. melléklet adatai szerint. A szerzõdéskötést követõ 180 napon belül. 45 Elvi telephely megnevezésével és a vételkörzetben élõ lakosság számával kiegészítendõ az 1. sz. melléklet adatai szerint. 46 Elvi telephely megnevezésével és a vételkörzetben élõ lakosság számával kiegészítendõ (bõvítendõ vételkörzet adatai). 43 44


1226

19. szám

A Szerzõdés 8.4.1.6. pontja helyébe az alábbi pont kerül. 7.4.1.6. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.2. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást folyamatosan több mint tizennégy (14) napig szünetelteti, vagy nem a hivatkozott szakasz szerint végzi; vagy A Szerzõdés 8.4.1. pontja az alábbi ponttal egészül ki. 8.4.1.12. ha a mûsorszolgáltató a szerzõdés 5.4.1. szakaszát megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására harminc (30) napon belül nem orvosolja. 8.4.1.13. a Mûsorszolgáltató nem rendelkezik a mûsor sugárzásához szükséges, érvényes rádióengedéllyel.” A Szerzõdés 9.1. pontja helyébe az alábbi pont lép. 9.1. A Szerzõdõ Felek rögzítik, hogy a Szerzõdés tárgyát képezõ Mûsor-szolgáltatási Jogosultságra kiírt Pályázati Felhívásokban foglaltakkal egyezõen, a Mûsorszolgáltató által benyújtott Pályázati Ajánlatok részét képezõ 3. számú melléklet 1. b) és c) pontja, 4., 5., 6., számú mellékletekben körülírt adatokat és megkívánt nyilatkozatokat a Szerzõdés részének nyilvánítják, úgy, hogy azok a Szerzõdés Mellékleteként kezelendõk. A Szerzõdés csak e Mellékletekkel együtt érvényes és hatályos. Jelen Szerzõdésmódosítást a felek öt, egymással mindenben megegyezõ eredeti példányban írták alá. A felek a jelen Szerzõdésmódosítást gondosan elolvasták, jogi képviselõikkel megbeszélték, az azokban foglalt szolgáltatásokat és ellenszolgáltatásokat egymással arányban állónak nyilvánították, és mint akaratukkal mindenben megegyezõt jóváhagyólag aláírták. Kelt Budapesten, (…….) (……..) hó (…..) 47 napján. Országos Rádió és Televízió Testület 49

________________________

(…………) 48 _____________________

3. számú melléklet A PÁLYÁZÓRA VONATKOZÓ ADATOK 1. Az 1. sz. mellékletben megjelölt Mûsor-szolgáltatási Jogosultság a) sorszáma: b) telephelye: c) frekvencia: 1/B. Vételkörzet-bõvítés esetén a kibõvített vételkörzetû Mûsor-szolgáltatási Jogosultság telephelye: frekvencia: 2. A pályázó neve: 3. A pályázó címe: 4. A cégbíróság, bíróság neve, ahol nyilvántartásba vették: 5. A mûsorszolgáltató tevékenységéért személyes felelõsséget viselõ büntetlen elõéletû személy neve: címe: aki a személyes – sajtójogi (1986. II. törvényben meghatározott) – felelõsséget viseli a mûsorszolgáltató tevékenységéért. 5. A pályázó bankszámlaszáma: 6. A pályázó adószáma:

47

A szerzõdésmódosítás aláírásának napja kitöltendõ. A mûsorszolgáltató cég neve kitöltendõ. 49 A Testület és a Mûsorszolgáltató részérõl cégszerûen aláírandó. 48

19. szám


1227 4. számú melléklet

A TERVEZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ ADATOK Vételkörzet-bõvítés esetén ez a melléklet nem alkalmazandó. 1. A tervezett mûsorszolgáltatás állandó megnevezése: 2. A tervezett mûsorszolgáltatás szignálja:

5. számú melléklet SZÁNDÉKNYILATKOZATOK Vételkörzet-bõvítés esetén ez a melléklet nem alkalmazandó, mivel ekkor a korábbi hatályos nyilatkozatok kerülnek figyelembevételre. Vételkörzet-bõvítés esetén a pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó az eredeti, bõvítendõ jogosultságának hatályos mûsortervével és az abban lévõ, ahhoz kapcsolódó hatályos és érvényes dokumentumokkal, nyilatkozatokkal nyújtja be. Ennek megfelelõen érvényesen nem lehet új, az eredeti, bõvítendõ jogosultság mûsortervétõl eltérõ mûsortervet benyújtani 1. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a mûsor szórását saját jogosultság alapján vagy más, erre jogosult szolgáltatásának igénybevételével kívánja megoldani. 2. A pályázó nyilatkozata a tervezett kiegészítõ és értéknövelõ szolgáltatásokról. 3. A) Amennyiben a pályázó 24 órás mûsoridõre nyújtotta be ajánlatát, tegyen erre vonatkozóan nyilatkozatot. B) Amennyiben a pályázó nem 24 órás mûsoridõre nyújtotta be ajánlatát, nyilatkozzon a mûsorszolgáltatás napi mûsoridejérõl, a napi mûsoridõ és adásidõ kezdetérõl és végérõl, a mûsoridõn kívül tervezett adásidõrõl, illetve ennek tartalmáról: mérõjel, mûsorazonosító szignál, szünetjel, pontos idõ. C) Amennyiben a pályázó hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra nyújtotta be ajánlatát, nyilatkozzon a hálózatos és a saját adásidõ és mûsoridõ idõtartamáról és sugárzási idejérõl. 4. A pályázó az 5. számú melléklet részeként köteles nyilatkozati formában megjelölni a tervezett mûsorszolgáltatás alapvetõ jellegzetességeit. Alapvetõ jellegzetességnek minõsül a mûsorfolyamot meghatározó tematika, a mûsorszerkezetben gyakran elõforduló mûsorkategóriák, amelyek együttesen jellegzetes arculatot adnak a mûsorszolgáltatásnak. A pályázó köteles megjelölni a mûsorszolgáltatás központi elemeit, amelyek a mûsorszolgáltatásának gerincét alkotják, azaz olyan fix elemek, amelyek a mûsorszolgáltatást leginkább jellemzik és ennél fogva csak a szerzõdés módosításával változtathatók. A Pályázó e mellékletben – a mûsorszámok címének megjelölése nélkül – köteles leírni minden központi elem tartalmát, s fõ jellemvonásait, valamint, hogy sugárzásukra milyen idõtartamban, s melyik idõsávban (reggeli, délelõtti, délutáni, esti, vagy éjszakai) kerül sor. Hálózatba kapcsolódó pályázat esetén fent említett nyilatkozatokat a saját és a hálózatos mûsorszolgáltatás vonatkozásában külön meg kell tenni.

6. számú melléklet NYILATKOZATOK Vételkörzet-bõvítés esetén az alábbi nyilatkozatok megtétele a 3. j) pont kivételével nem szükséges feltéve, hogy az adatokban, körülményekben nem állt be változás az eredeti mûsor-szolgáltatási jogosultság megszerzését követõen. Amennyiben változás történt az eredeti, bõvítendõ jogosultság megszerzésekor adott nyilatkozatokhoz képest, akkor a pályázó köteles a megfelelõ nyilatkozatok megtételére. 1. A pályázó nyilatkozata arról, hogy nem esik a pályázati felhívás 2.1.2. pontjának hatálya alá. 2. A pályázó nyilatkozata, hogy a mûsorszolgáltató vezetõ tisztségviselõinek kiválasztási módja megfelel a Társasági törvénynek. A többségi önkormányzati tulajdonú társaság az ÁPF 36.3. pontjának megfelelõ nyilatkozatot tesz.

1228


19. szám

3. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a) van-e közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, lapterjesztõ, továbbá magyarországi mûsorszolgáltatást végzõ, illetõleg magyarországi mûsor-szolgáltatási jogosultságot igénylõ gazdasági társaságban; ha van, azok felsorolása a fent jelzett tevékenységek megjelölésével és a közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedés nagyságának feltüntetésével; b) vele szemben a Törvény szerinti kizáró vagy korlátozó okok nem állnak fenn, illetve más, folyamatban lévõ pályázatának elfogadása esetén nem keletkezne vele szemben ilyen kizáró vagy korlátozó ok; c) tudomásul veszi, hogy a mûsor-szolgáltatási szerzõdés fennállásának teljes idõtartama alatt köteles megfelelni a Törvényben meghatározott személyi feltételeknek (mûsor-szolgáltatási jogosultság a Törvény 85–88. §, mûsorszolgáltató tulajdoni viszonyaira vonatkozó rendelkezések, Törvény 109. §, 122–127. §); d) gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázó vezetõ tisztviselõinek állampolgársága, neve, címe, minden más tisztségviselõi vagy hivatali beosztása, munkaviszonya; e) azoknak a gazdasági társaságoknak és alapítványoknak a felsorolása, amelyek (i) a gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázóban 5%-ot meghaladó vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek, illetve amelyek (ii) az ilyen vállalkozásokban 5%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek és (iii) mindezek közül befolyásoló részesedéssel rendelkezõ vállalkozások vezetõ tisztségviselõi valamint mindezek társasági részesedéssel rendelkezõ közeli hozzátartozóinak neve, címe, foglalkozása, munkahelye, illetve társasági részesedése ,valamint a befolyásoló részesedés módját, mértékét bemutató (igazoló) dokumentumok; f) van-e olyan gazdasági társaság és alapítvány, illetve ezek felsorolása, amelyekben (i)a gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázó 5%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkezõ vállalkozás 5%-ot meghaladó tulajdoni résszel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyek (ii) az ilyen vállalkozásban 5%-ot meghaladó tulajdoni résszel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek végül (iii) mindezek lakóhelye (székhelye), cégnyilvántartási (bírósági nyilvántartási száma) és a befolyásoló részesedés módját, mértékét bemutató (igazoló) dokumentumok; g) a pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy 1. bíróság által elrendelt végelszámolás alatt áll-e, vagy az ellene indított csõd-, illetve felszámolási eljárás folyamatban van-e, 2. a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok) végelszámolás alatt áll(nak)-e vagy az ellene indított csõd-, illetve felszámolási eljárás(ok) folyamatban van(nak)-e, 3. a pályázó hálózatos mûsorszolgáltatóként, illetve hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatóként mûködik-e, ha igen nevezze meg a hálózatba kapcsolt mûsorszolgáltatókat, illetve a hálózatos mûsorszolgáltatót, 4. a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(oka)t illetõen megállapított-e 5 (öt) évnél nem régebben jogerõre emelkedett: bírósági ítélet, versenyfelügyeleti határozat, a Testület által hozott határozat, vagy a Testület Panaszbizottsága által hozott állásfoglalás az üzletvitele körében elkövetett jogszabálysértésrõl, 5. megállapított-e 5 (öt) évnél nem régebben jogerõre emelkedett bírósági ítélet, államigazgatási határozat, vagy a Testület által hozott határozat a pályázót, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(oka)t illetõen a mûsor-szolgáltatási szerzõdésben a meghatározott bármely kötelezettség megszegését, 6. folyamatban van-e illetve lefolytattak-e 5 (öt) évnél nem régebben a pályázóval, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozással szemben végrehajtási eljárást, 7. folyamatban van-e a pályázóval a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozással (vállalkozásokkal) szemben olyan polgári per, amely meghaladja 3 (három) évi mûsor-szolgáltatási díj 20%-át, h) hivatalos igazolások arra vonatkozóan, hogy a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak van-e egy évnél régebben lejárt adó-, vám-, illeték, vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége. A pályázó nyilatkozzon, arról, hogy nyertessége esetén a mûsor-szolgáltatási szerzõdés megkötésének idõpontjában a Testület rendelkezésére bocsátja azon hivatalos igazolásokat, amelyek dokumentálják, hogy a pályázó, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak, van-e az elkülönített állami pénzalapokkal szemben egy évnél régebben lejárt fizetési kötelezettsége, illetve van-e vagy volt-e a Mûsor-szolgáltatási Alappal szemben bármilyen lejárt fizetési kötelezettsége. A pályázathoz


19. szám

1229

csatolni kell a fizetési késedelem mértékére vonatkozó, valamint a jellegének megítéléséhez szükséges adatokat, információkat. Az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelõjétõl kell igazolást csatolni, amellyel szemben a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn. i) milyen mûsor-szolgáltatási jogosultsággal rendelkezik (szerzõdés vagy nyilvántartásba vétel alapján), vagy ilyen jogosultság megszerzése folyamatban van. j) vételkörzet bõvítése esetén a pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató nyilatkozata arról, hogy 1. a 9. számú mellékletben foglalt ORTT állásfoglalás tartalmát ismeri és elfogadja; 2. nyertessége esetén a szükséges szerzõdésmódosításhoz hozzájárul; 3. az eljárás tárgyát képezõ, meglévõ mûsor-szolgáltatási jogosultságának vételkörzete és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt sztereo vételkörzetek szomszédosak egymással, azaz az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vételkörzet legfeljebb 40 km-re van egymástól (ebben a kérdésben kizárólag jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt településen jogosultsággal rendelkezõ mûsorszolgáltatók tekinthetõk szomszédos vételkörzetben lévõnek); 4. az állásfoglalásban meghatározott vételkörzet-bõvítés fogalomban meghatározott kritériumoknak megfelel. k) hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázat esetén a pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a: – a hálózatos mûsorszolgáltató nevét, – a pályázó és a hálózatos mûsorszolgáltató közös kérelmét a hálózatba kapcsolódásra, – valamint a hálózatos mûsorszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a hálózatba kapcsolódásra vonatkozó szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 4. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a) pályázati ajánlatában vállalt kötelezettségek teljesítéséért feltétlen helytállást vállal, biztosítja annak anyagi fedezetét, és b) kötelezi magát, hogy az ajánlatában vállalt kötelezettségeit tartalmazó szerzõdést ír alá a Testülettel, melynek megszegése esetén a Törvényben, az ÁPF-ben, a pályázati felhívásban és a mûsor-szolgáltatási szerzõdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására kerül sor úgy, hogy a szerzõdésszegés következtében beálló fizetési kötelezettség biztosítására a pályázó által rendelkezésre bocsátott biztosítékból a Testület közvetlenül kielégítheti igényét

7. számú melléklet Vételkörzet-bõvítés esetén a pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó az eredeti, bõvítendõ jogosultságának hatályos mûsortervével és az abban lévõ, ahhoz kapcsolódó hatályos és érvényes dokumentumokkal, nyilatkozatokkal nyújtja be. Ennek megfelelõen érvényesen nem lehet új, az eredeti, bõvítendõ jogosultság mûsortervétõl, 7. számú mellékletétõl eltérõ mûsortervet benyújtani.

MÛSORTERV 1. Mûsorszámok heti százalékos aránya Mûsorszámok

A pályázó által vállalt heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként

A pályázó által vállalt napi teljes mûsoridõ minimális százalékaként

1. Közszolgálati mûsorszámok 2. A helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet be mutató, azt segítõ mûsorszámok aránya (kizárólag az 1. sz. melléklet 4. pontja szerinti jogosultság esetében) 3. Magyarországi gyártású mûsorszámok 4. Saját gyártású mûsorszámok (Törvény: 2. § 42. pont)

Kitöltési útmutató a 7/1. számú melléklethez: az 1. sor szerinti számnak nagyobbnak vagy egyenlõnek kell lennie a 2. sorban lévõ számnál

1230


19. szám

2. Mûsorszámok heti /napi százalékos aránya az éjszakai órák (00.00–06.00) nélkül Mûsorszámok

A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00–6.00 óráig) nélküli heti átlagos mûsoridõben

A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00–6.00 óráig) nélküli napi minimális mûsoridõben

1. Közszolgálati mûsorszámok 2. A helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszámok aránya (kizárólag az 1. sz. melléklet 4. pontja szerinti jogosultság esetében)

3. Mûsorterv egyes egységeinek heti /napi százalékos aránya Mûsorterv egységek


Napi teljes mûsoridõ minimális százalékaként


(*Az ismétlések aránya a heti teljes mûsoridõ arányában a 35%-ot nem haladhatja meg. Ismétlésnek minõsül a korábban a mûsorban elhangzott, rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható.) 4. A közszolgálati mûsorszámok heti/napi százalékos aránya Mûsorszám-kategóriák50



1. Mûvészeti és kulturális és vallási mûsorok 2. Kisebbségek és hátrányos helyzetû társadalmi csoportok számára készült mûsorok 3. Oktató, tudományos és ismeretterjesztõ mûsorok, környezet és természetvédelmet segítõ mûsorok 4. Aktuális információk, mindennapi életvitelt segítõ mûsorok, jogi, közéleti tájékozódást, a közbiztonságot segítõ mûsorok, közlekedési információk 5. Hírmûsorok 6. Gyermek- és ifjúsági mûsorok 7. Zenei mûsorok (csak ha közszolgálatinak minõsül) 8. Egyéb közszolgálat

Kitöltési útmutató a 7/4. számú melléklethez: Az 1–8. pontokhoz írt számok összegének meg kell egyeznie a 7/1. számú melléklet 1. sorába írt számmal. A hálózatba kapcsolódó mûsor-szolgáltatási jogosultságra irányuló pályázati ajánlat 7. számú mellékletének a fentieken túl tartalmaznia kell az alábbiakat is: 1. Mûsorszámok heti /napi százalékos aránya a saját mûsoridõ tekintetében Mûsorszámok

1. Közszolgálati mûsorszámok 2. A helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet be mutató, azt segítõ mûsorszámok aránya (kizárólag az 1. sz. melléklet 4. pontja szerinti jogosultság esetében) 3. Magyarországi gyártású mûsorszámok 4. Saját gyártású mûsorszámok (Törvény: 2.§ 42. pont)

50

Csak a 3%-ot meghaladó arányszámok kerülnek be a szerzõdésbe.

A pályázó által vállalt heti saját mûsoridõ minimális százalékaként

A pályázó által vállalt napi saját mûsoridõ minimális százalékaként


19. szám

1231

2. Mûsorszámok heti/napi százalékos aránya az éjszakai órák (00.00–06.00) nélkül a saját mûsoridõ tekintetében

Mûsorszámok

A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00-6.00 óráig) nélküli heti átlagos saját mûsoridõben

A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00-6.00 óráig) nélküli napi minimális saját mûsoridõben

1. Közszolgálati mûsorszámok 2. a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet be mutató, azt segítõ mûsorszámok aránya (kizárólag az 1. sz. melléklet 4. pontja szerinti jogosultság esetében)

3. Mûsorterv egyes egységeinek heti/napi százalékos aránya a saját mûsoridõ tekintetében Mûsorterv egységek

Heti saját mûsoridõ minimális százalékaként

Napi saját mûsoridõ minimális százalékaként


(*Az ismétlések aránya a heti teljes mûsoridõ arányában a 35%-ot nem haladhatja meg. Ismétlésnek minõsül a korábban a mûsorban elhangzott, rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható.)

4. A közszolgálati mûsorszámok heti/napi százalékos aránya a saját mûsoridõ tekintetében Mûsorszám kategóriák51



1. Mûvészeti és kulturális és vallási mûsorok 2. Kisebbségek és hátrányos helyzetû társadalmi csoportok számára készült mûsorok 3. Oktató, tudományos és ismeretterjesztõ mûsorok, környezet és természetvédelmet segítõ mûsorok 4. Aktuális információk, mindennapi életvitelt segítõ mûsorok, jogi, közéleti tájékozódást, a közbiztonságot segítõ mûsorok, közlekedési információk 5. Hírmûsorok 6. Gyermek- és ifjúsági mûsorok 7. Zenei mûsorok (csak ha közszolgálatinak minõsül) 8. Egyéb közszolgálat

Kitöltési útmutató a 7/4. számú melléklethez: Az 1–8. pontokhoz írt számok összegének meg kell egyeznie a 7/1. számú melléklet 1. sorába írt számmal.

51

Csak a 3%-ot meghaladó arányszámok kerülnek be a szerzõdésbe.


1232

19. szám 8. számú melléklet

Vételkörzet-bõvítés esetén a bõvítés által kialakult, teljes mûsor-szolgáltatási jogosultságra vonatkozó üzleti és pénzügyi tervet kell benyújtani. ÜZLETI ÉS PÉNZÜGYI TERV 8/I. Tervezett költségek Költségek

2008.

2007.

2009.

A költségeket költségnemek szerint csoportosítva a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabály 5. számlaosztálya alapján kell megadni.

8/II. Tervezett bevételek Bevételek

2007.

2008.

2009.

A bevételeket csoportosítva a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabály 9. számlaosztálya alapján kell megadni.

9. számú melléklet AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET ÁLLÁSFOGLALÁSA A FÖLDFELSZÍNI MÛSORSZÓRÓ RENDSZER RÉVÉN VÉGZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁS VÉTELKÖRZET BÕVÍTÉSÉNEK FOGALMÁRÓL ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁSRÓL Az Országos Rádió és Televízió Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 41.§ (1) j) pontja alapján az alábbi tartalmú állásfoglalást teszi. Az ÁPF 56.4.9. pontja értelmében, a kötelezõ erejû testületi állásfoglalás nyertesség esetén a mûsor-szolgáltatási szerzõdés részeként állapít meg a mûsorszolgáltató terhére kötelezettségeket. 1. A vételkörzet-bõvítés fogalma: Az ÁPF. 38.2. pontja értelmében a vételkörzet-bõvítés egy olyan speciális eljárást jelent, amelynek során a már korábban mûsor-szolgáltatási jogosultságot szerzett és mûsor-szolgáltatási szerzõdéssel rendelkezõ mûsorszolgáltató vételkörzete a pályázati felhívásban lehetõvé tett vételkörzet-bõvítéssel, a pályázati felhívásban meghirdetett és az eljárás során testületi döntéssel elnyert telephelyre vonatkozó vételkörzettel bõvül.

19. szám


1233

A vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság. A kibõvített vételkörzetû jogosultság érvényességi ideje nem változik. A vételkörzet-bõvítéssel nyertessé nyilvánított mûsorszolgáltatónak, a kibõvített vételkörzetben a korábban szerzett jogosultságon hatályos mûsorterv szerinti mûsort kell sugároznia. A vételkörzet bõvítés feltétele, hogy az eljárás tárgyát képezõ, pályázati felhívás szerinti sztereo vételkörzetek szomszédosak legyenek egymással, azaz az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vételkörzet legfeljebb 40 km-re legyen egymástól. A vételkörzet-bõvítéssel meghirdetett jogosultságra vonatkozó és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt nettó mûsor-szolgáltatási díj, a már korábban mûsor-szolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsor-szolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó szerzõdésmódosítás hatálybalépésével ez az új mûsor-szolgáltatási díj képezi a szerzõdést biztosító mellékkötelezettség és kötbér számítási alapját. 2. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó eljárás A vételkörzet-bõvítés lehetõségével meghirdetett pályázati felhívások külön fejezetben tárgyalják a pályázati eljárás speciális szabályait. A vételkörzet-bõvítés céljával pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató érvényes ajánlatot akkor nyújthat be, ha a vételkörzet-bõvítés fogalomban meghatározott kritériumoknak megfelel és a pályázati ajánlathoz kötelezõen csatolandó dokumentumban nyilatkozik arról, hogy a jelen állásfoglalás tartalmát ismeri és elfogadja, valamint hogy nyertessége esetén a szükséges szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 3. A vonatkozó szerzõdésmódosításra vonatkozó szabályok A korábban mûsor-szolgáltatási jogosultságot szerzett és vételkörzet-bõvítés céljával benyújtott, majd a pályázati eljárásban nyertessé nyilvánított mûsorszolgáltatóval a Testület szerzõdésmódosítást hajt végre. A korábban szerzett mûsor-szolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsor-szolgáltatási szerzõdés Preambulum része és egyéb pontjai az alábbi elveket és tartalmi kritériumokat követve kerülnek módosításra. A szerzõdésmódosítások lebonyolításakor a mûsorszolgáltató korábban szerzett jogosultágára vonatkozó mûsor-szolgáltatási szerzõdés tartalma, a pályázati felhívás részét képezõ mûsor-szolgáltatási szerzõdés szövegével összevetésre és a szükséges mértékben kiegészítésre illetve módosításra kerül. A szükséges kiegészítéseken túl, a vételkörzet kibõvítését végrehajtó szerzõdésmódosítás a következõket is tartalmazza. A hivatkozott testületi határozat alapján a mûsorszolgáltató korábban szerzett jogosultsága, a pályázati felhívásban vételkörzet-bõvítéssel meghirdetett jogosultság vételkörzetével bõvül. A vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság. A szerzõdésmódosítás tartalmazza a kibõvített vételkörzet ellátott lakosság szám szerinti nagyságát (körzeti) valamint a szerzõdésmódosítás hatálybalépésétõl aktuális mûsor-szolgáltatási díjat, azzal, hogy a hatálybalépéssel az aktuális díj képezi a mûsor-szolgáltatási szerzõdést biztosító mellékkötelezettség és kötbér számításának alapját. A szerzõdésmódosítás rögzíti, hogy a mûsorszolgáltató a kibõvített vételkörzetben az eredeti, korábban szerzett mûsor-szolgáltatási jogosultságra vonatkozó hatályos mûsortervnek megfelelõ mûsort sugároz. 10. számú melléklet A jelen pályázati felhívás keretében „a mûsorszolgáltatók közmûsor-szolgáltatóvá minõsítésének feltételeirõl és eljárásáról” szóló 680/2004. (V. 19.) számú ORTT határozat rendelkezéseit alkalmazza az alábbiak szerint.

Az Országos Rádió és Televízió Testület állásfoglalása a mûsorszolgáltatók közmûsor-szolgáltatóvá minõsítésének feltételeirõl és eljárásáról 1. Közmûsor-szolgáltatóvá minõsítését a földfelszíni mûsorszolgáltató kezdeményezheti kizárólag a jogosultsága megszerzésére irányuló eljárás megkezdésekor (Rttv. 95. §), amennyiben mûsor-szolgáltatási díjtartozása nincs. Konzorciumi pályázó esetén az abban részt vevõ pályázóknak nem lehet mûsor-szolgáltatási díjtartozása. 2.1. Közmûsor-szolgáltatóvá az a mûsorszolgáltató minõsíthetõ, amelyik pályázatában vállalja a közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó törvényi kötelezettségeket, vállalja, hogy napi mûsoridejének 50%-át meghaladóan közszolgálati mûsorokat szolgáltat, rádió esetén legalább heti 14 óra saját készítésû mûsort szolgáltat, és kérelmével együtt benyújtja a mû-

1234


19. szám

sor-szolgáltatási szabályzatát a Testülethez. A mûsor-szolgáltatási szabályzatnak tartalmaznia kell, a közmûsor-szolgáltató részletes mûsorstruktúráját, továbbá meg kell jelölni melyek azok a mûsorszámok, amelyek megfelelnek az 50%-ot meghaladó közszolgálati kvóta kritériumának. Amennyiben a mûsorszolgáltató képújságban szereplõ elemeket is közszolgálati mûsorszámnak minõsít, akkor a képújságot elemeire bontva, az azon belüli közszolgálati mûsorszámokat százalékban megjelölve kell a mûsorstruktúrát bemutatni. 2.2. Közmûsor-szolgáltatóvá minõsítésének kezdeményezésekor a pályázó határozott kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy ha a Testület közmûsor-szolgáltatóvá minõsíti, akkor a mûsor-szolgáltatási jogosultságának tartama alatt közmûsor-szolgáltatóként mûködik. 3. A Testület a mûsor-szolgáltatási szabályzat elfogadásával nyilvánítja a közmûsor-szolgáltatóvá a mûsorszolgáltatót. A Testület az elfogadott mûsor-szolgáltatási szabályzatot a Kulturális Közlönyben teszi közzé. 4.1. A Testület a mûsorszolgáltatót a szabályzat elfogadásával a Testületi döntés napjával nyilvánítja közmûsor-szolgáltatóvá. 4.2. A közmûsor-szolgáltatóvá minõsítés napjától a közmûsor-szolgáltató mentesül a mûsor-szolgáltatási díj fizetésének kötelezettsége alól. 5. Az ORTT Mûsorfigyelõ és Mûsorelemzõ Szolgálata a közmûsor-szolgáltatók vállalásait a Törvény 89. § (4) bekezdés c) pontja alapján a Testület által elfogadott munkaterv alapján ellenõrzi. 6. Ha a közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltató megszegi a Törvényben, a mûsor-szolgáltatási szerzõdésben, vagy a közzétett mûsor-szolgáltatási szabályzatban a rá, mint közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó szabályokat, akkor a Testület a jogsértés megállapítása mellett a Szerzõdés és a Törvény szerinti szankciókat alkalmazhatja különösen az alábbiakat. – az Rttv 112. § (1) a) pontja alapján felhívja a mûsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, – az Rttv 112. § (1) b) pontja alapján írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést és felhívja a mûsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövõben tartózkodjon a jogsértéstõl, – az Rttv 112. § (1) c) pontja alapján meghatározott idõre, de legfeljebb 30 napra felfüggeszti a mûsor-szolgáltatási jogosultság gyakorlását – az Rttv 112.§ (1) d) pontja alapján érvényesíti a szerzõdésben megállapított kötbért, – a Mûsor-szolgáltatási szerzõdés alapján határozott idõre kizárja a mûsorszolgáltatót a Mûsor-szolgáltatási Alap támogatásaiból, – a fenti szankciók közül, az írásbeli figyelmeztetés, a kötbér és a Mûsor-szolgáltatási Alap támogatásaiból határozott idõre történõ kizárás más joghátránnyal együtt is alkalmazható. Amennyiben a mûsorszolgáltatóval szemben a szerzõdés megkötése óta másodszor kellene alkalmazni a 112.§ (1) b) szerinti írásbeli figyelmeztetést, a Testület jogosult a Mûsor-szolgáltatási szerzõdét azonnali hatállyal felmondani. 7. A mûsorszolgáltató a közmûsor-szolgáltatói minõsítésérõl csak annak testületi elfogadása után egy évvel mondhat le azzal, hogy az a mûsorszolgáltató, amelyik státuszát pályázat keletkeztette csak az adott pályázati eljárás elveire figyelemmel mondhat le. Amennyiben a pályázati felhívás lehetõséget adott közmûsor-szolgáltatói, nem nyereségérdekelt és kereskedelmi pályázatok benyújtására is, a státuszról történõ lemondás megengedhetõ. Amennyiben a pályázati felhívás kizárólag nem nyereségérdekelt, illetve közmûsor-szolgáltatói státuszú mûsorszolgáltatásra volt kiírva, a lemondás a pályázati eljárás elveire tekintettel nem megengedhetõ és az automatikusan a mûsor-szolgáltatási jogosultság elvesztését eredményezi. A lemondás tudomásul vételét a Testület határozatban mondja ki és az a testületi határozat napjától mentesíti a mûsorszolgáltatót a közmûsor-szolgáltatókra vonatkozó szabályok alól.

Az Országos Rádió és Televízió Testület ajánlása a közmûsor-szolgáltatók Mûsor-szolgáltatási Szabályzatainak kidolgozásához Az ajánlásban rögzítettek minimális feltételei a Mûsor-szolgáltatási Szabályzatnak. Ugyanakkor az ajánlásban szereplõ pontok nem azt jelentik, hogy a Mûsor-szolgáltatási Szabályzatban csak ezekrõl lehet rendelkezni. A mûsorszolgáltató a Mûsor-szolgáltatási Szabályzatban önmagára, az általa sugározott mûsorokra, illetõleg az általa foglalkoztatottakra nézve egyéb kötelezõ szabályokat állapíthat meg, bármilyen általa fontosnak vélt terület tekintetében. I. A közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó általános szabályok 1. A közmûsor-szolgáltató különösen tiszteletben tartja a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit, nem sértheti más nemzetek méltóságát. 2. A közmûsor-szolgáltató rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, a vételkörzetében élõk életét jelentõsen befolyásoló eseményekrõl, összefüggésekrõl, vitatott kérdésekrõl, az eseményekrõl alkotott jellemzõ véleményekrõl, az eltérõ véleményeket is beleértve.

19. szám


1235

3. A közmûsor-szolgáltató biztosítja a mûsorszámok és a nézetek sokszínûségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, a mûsorszámok változatosságával gondoskodik a nézõk széles köre, illetve minél több csoportja érdeklõdésének színvonalas kielégítésérõl. 4. A közmûsor-szolgáltató különös figyelmet fordít: a) az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínûség érvényesülésére, b) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlõdését, érdeklõdését szolgáló, ismereteit gazdagító mûsorszámok bemutatására, c) a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére, d) az életkoruk testi, lelki és szellemi állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetû csoportok számára fontos információk elérhetõvé tételére, különös tekintettel a gyermeki jogokat ismertetõ, a gyermekek védelmét szolgáló, az igénybe vehetõ szolgáltatásokról tájékoztatást nyújtó mûsorok fõmûsoridõben történõ bemutatására, e) az ország különbözõ területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítõ mûsorszámok bemutatására. 5. A közmûsor-szolgáltató az erõszak öncélú alkalmazását követendõ magatartási mintaként bemutató, illetõleg a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot nem tesz közzé. II. A pártoktól, politikai mozgalmaktól való függetlenség biztosítékai Mind a mûsorszolgáltatók, mind az egyes mûsorszámok, mind a mûsorkészítõk függetlenségének – anyagi és szakmai – biztosítékait ki kell fejteni. Ilyen biztosíték a tulajdonosok függetlensége pártoktól, vagy ennek analógiájára társadalmi szervezet esetén az alapszabály kimondhatja, hogy párt nem lehet tagja, illetve politikai mozgalmat nem támogatnak. Biztosíték továbbá az is, hogy a mûsorszolgáltató nem fogad el pártoktól, politikai mozgalmaktól támogatást, valamint mûsoraiban a pártok tisztségviselõi, szakértõi, szaktanácsadói és képviselõk a mûsorszolgáltatás keretében kommentárt, hírmagyarázatot, jegyzetet nem hozhatnak nyilvánosságra. III. A hírek, idõszerû politikai mûsorok sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó elvek 1. A közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, vitatott kérdésekrõl a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerûnek, idõszerûnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. 2. A mûsorszolgáltató a vételkörzetében (országos, körzeti, helyi) élõ hallgatókat jelentõsen érintõ ügyekben köteles a jellemzõ véleményeket bemutatni, ideértve az eltérõ véleményeket is. 3. A különbözõ vélemények megszólaltatásánál a mûsorkészítõnek abból kell kiindulnia, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának keretein belül bárki szabadon kifejtheti a vitatott kérdéssel kapcsolatos véleményét, hangot adhat politikai meggyõzõdésének. Ugyanakkor a mûsorkészítõnek ügyelnie kell arra, hogy ez mások személyiségi jogait vagy jó érzését ne sértse. Ha ilyen vélemény megjelenése elkerülhetetlen, akkor hangsúlyozottan közölni kell a mûsorban, hogy az elhangzott vélemény a megszólaló egyéni véleménye. 4. A hírmûsorokban a mûsorkészítõ újságírói és szakvéleményén kívül személyes véleményének nem adhat hangot, azt még közvetve sem sugallhatja. 5. A hírmagyarázatokat és hírelemzéseket a hírektõl világosan megkülönböztetve kell közölni. 6. A mûsorkészítõ köteles a mûsorban elhangzó értesülések hitelességét ellenõrizni. ha egy témában a források egymásnak ellentmondóak, erre a hírmûsorban utalni kell. 7. A tényszerû tájékoztatás során is kerülni kell a szükségtelenül durva, félelmet keltõ, túlságosan naturális részletek közlését. A televízióknál ez különösen vonatkozik a események képanyagainak kiválasztására. 8. Az elhangzott tévedéseket a lehetõ leghamarabb és maradéktalanul helyesbíteni kell. IV. Az anyanyelvi kultúra ápolását szolgáló szakmai követelmények 1. A mûsorszolgáltató valamennyi mûsorszolgáltatásával hozzájárul az anyanyelvi kultúra ápolásához. 2. A mûsorkészítõknek a mûsorszolgáltatás során érvényesíteniük kell a helyes nyelvhasználatot. 3. A mûsorszámokban kerülni kell az anyanyelvet rontó és szegényítõ kifejezéseket, az indokolatlan rövidítéseket. 4. A mûsorszámokban tilos az öncélú káromkodás és a trágárság. 5. A gyermekeknek és a kiskorúaknak szóló mûsorokban különösen nagy figyelmet kell fordítani a helyes és szép beszédre.

1236


19. szám

V. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája, élete bemutatásának rendje, figyelemmel a törvény 26. § (2) bekezdésében foglaltakra is 1. A mûsorszolgáltatás során teret kell engedni a nemzeti és etnikai kisebbségeket érintõ kérdéseknek. 2. A nemzeti és etnikai kisebbségekkel foglalkozó mûsorszámokban figyelmet kell fordítani a kisebbségi kultúrának, a kisebbségi értékek megõrzésének. 3. A nemzeti és etnikai kisebbségeknek szóló mûsorszámokban lehetõség szerint biztosítani kell a saját anyanyelv használatát. VI. A kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokféleség tárgyilagos bemutatásának rendszere 1. A mûsorszolgáltató mûsorai elõsegítik a kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokszínûséget. 2. A mûsorszolgáltató kiemelt helyet biztosít a nemzeti és egyetemes kultúra alkotásainak. 3. A mûsorszolgáltató a nézõk ismereteinek bõvítése érdekében mûsoraiban rendszeresen beszámol a hazai és nemzetközi tudományos élet legújabb felfedezéseirõl, népszerûsíti a tudományos közgondolkodást. 4. Tudományos kérdésekben is lehetõséget kell adni az eltérõ álláspontok vélemények bemutatására. 5. A mûsorszolgáltató köteles mûsoraiban a vallások iránt tiszteletet és türelmet tanúsítani. 6. A mûsorszámokban nem hangozhat el világnézeti, illetve vallási meggyõzõdést sértõ vélemény, megjegyzés. 7. A vallási, hitéleti mûsorok – ideértve a szertartások közvetítését is – nem szolgálhatnak pártpolitikai propagandát és nem irányulhatnak más egyházak, vallási vagy világnézeti meggyõzõdések ellen. VII. A megkülönböztetõ jelzéssel ellátandó mûsorszámok közzétételi módja 1. Megkülönböztetõ hangjelzéssel kell ellátni a reklámot, a közérdekû közleményt, a jótékonysági felhívást, a politikai és választási hirdetést, a kiskorúak számára nem ajánlott mûsorszámot, a támogatott mûsorszámot, a vallási és világnézeti mûsorszámot, a kommentárt és a hírmagyarázatot. VIII. A kiskorúakkal kapcsolatos rendelkezések 1. A kiskorúaknak szóló gyermek- és ifjúsági mûsorok elõsegítik a szellemi, társadalmi, erkölcsi fejlõdését, a világ megismerését, a helyes magatartásminták megismerését. Továbbá lehetõség szerint népszerûsítik az egészséges életmódot, a különbözõ kultúrák, a természet megismerését, valamint mindezek tiszteletét, és az egymás iránti tolerancia fejlesztését. 2. A mûsorokban az erõszak öncélú alkalmazását mintaként bemutató, illetve a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot közzétenni tilos. 3. Kiskorú csak a törvényes képviselõje hozzájárulásával szerepeltethetõ a mûsorokban. 4. A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnõtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék. IX. A reklámtevékenység, a mûsorszámok támogatása 1. A reklám tényállításaiért – a tudatos félrevezetés kivételével – a mûsorszolgáltató e törvény szerint felelõsséggel nem tartozik. 2. A közmûsor-szolgáltatónál a reklám idõtartama egyetlen – bármiként számított – mûsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi mûsoridõ átlagában számított óránként a reklám idõtartama nem haladhatja meg az öt percet. A reklám idõtartamába a reklámtartalmú képernyõszöveg – kivéve a mûsoridõn kívüli képernyõszöveget – megjelenítése is beleszámít. A közmûsor-szolgáltató televíziós vásárlási mûsorablakot nem tehet közzé. 3. A közmûsor-szolgáltatásban reklám csak mûsorszámok – összetett mûsorszámokban az egyes mûsorszámok – között tehetõ közzé. A sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben közzétehetõ. 4. Közmûsor-szolgáltató mûsorában alkoholtartalmú ital nem reklámozható. 5. Közmûsor-szolgáltató mûsorszámát nem támogathatja a fõ tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital elõállítója és forgalmazója. 6. Közmûsor-szolgáltatásban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. 7. Közszolgálati mûsorszolgáltatásban és a közmûsor-szolgáltatásban csak az alábbi mûsorszámok támogathatók: a) vallási és egyházi tartalmú mûsorszámok, b) mûvészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítõ mûsorszámok,

19. szám


1237

c) a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvû, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató mûsorszámok, d) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített mûsorszámok. 8. A Nemzeti ünnepek eseményeirõl, vallási és egyházi szertartásokról készített mûsorszámok közlését közvetlenül megelõzõen és azt közvetlenül követõen reklám nem közölhetõ. 9. Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhetõ reklám nem közölhetõ. 10. Lelkiismereti, illetõleg világnézeti meggyõzõdés reklám útján a mûsorszolgáltatásban nem terjeszthetõ. 11. A reklám tényállításainak valósnak és tisztességesnek kell lenniük. 12. Nem tehetõ közzé vallási vagy politikai meggyõzõdést sértõ reklám. 13. A reklám nem ösztönözhet az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalmas magatartásra. 14. Választási idõszakban az országgyûlési képviselõk, illetõleg a helyi, területi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai szerint lehet politikai hirdetést mûsorszolgáltatásban közzétenni. Választási idõszakon kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhetõ. 15. A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnõtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék A reklám a játék tényleges természetét és lehetõségeit illetõen nem lehet félrevezetõ. 16. A reklám nem mutathat be kiskorút erõszakos helyzetben, és nem buzdíthat erõszakra. 17. A reklám nem építhet a kiskorúaknak a szüleik, tanáraik vagy más személyek iránti bizalmára, továbbá a kiskorúak tapasztalatlanságára és hiszékenységére. 18. Televíziós vásárlás nem szólíthatja fel a kiskorúakat áruk beszerzésére (vásárlására, bérletére) vagy szolgáltatások igénybevételére. 19. A reklám, a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének megrendelõje, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fûzõdik, nem gyakorolhat szerkesztõi befolyást más mûsorszámok tartalmára. X. A közérdekû közlemények közzététele 1. A közérdekû közlemény az állami vagy helyi, területi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett mûsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja, vagy nem politikai cél elõmozdítására közzétett olyan mûsorszám, mely közérdekû cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerûsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztetõ körülményre hívja fel a figyelmet. 2. A közmûsor-szolgáltató a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és a politikai hirdetés tartalmáért e törvény szerint felelõsséggel nem tartozik. 3. Közérdekû közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelmûen meg kell nevezni. 4. A közérdekû közlemény közzétételéért a közmûsor-szolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet. 5. A közérdekû közlemény idõtartama a két percet nem haladhatja meg. A korlátozás nem vonatkozik a rendkívüli helyzetekben közzéteendõ szerinti közérdekû közleményre. XI. A közmûsor-szolgáltatónál alkalmazott mûsorkészítõk önállóságának és felelõsségének mértéke és biztosítékai, a mûsorkészítés és a mûsorszerkesztés elveinek meghatározásában való részvételük biztosítékai, tiszteletben tartva az állampolgárok tájékozódási szabadsághoz való jogának érvényesülését A mûsorkészítõ munkáját a jogszabályoknak megfelelõen, lelkiismerete és tudása szerint, függetlenül végzi. A Mûsor-szolgáltatási Szabályzatban rögzíteni lehet: a mûsorkészítéssel összefüggésben csak a felelõs szerkesztõ utasíthatja a mûsorkészítõt, valamint minden olyan esetben, amikor kísérlet történik a mûsorkészítõi függetlenség megsértésére, a mûsorkészítõ köteles felettesét tájékoztatni. A Mûsor-szolgáltatási Szabályzat rendelkezhet a mûsorkészítés- és szerkesztés kapcsán a szakmai, magatartási és etikai szabályokról, továbbá a közremûködõkkel kapcsolatos magatartás szabályairól. A mûsorkészítõnek lehetõvé kell tennie például, hogy minden szereplõ kifejthesse a véleményét. A vélemény kinyilvánítása azonban nem lehet alkotmány- vagy törvénysértõ, nem sérthet személyiségi jogokat és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyûlölet keltésére. A mûsorkészítõ felelõssége, hogy az ilyen véleménynyilvánítást – indokolt esetben – akár technikai eszközökkel is megakadályozza. Meg kell határozni a vezetõi pályáztatás feltételeit, a mûsorkészítésért felelõs személy tulajdonostól függetlenségének biztosítékait, valamint a Törvény 3. § (1) bekezdésének utolsó mondata szerinti függetlenségének a tulajdonos vonatko-

1238


19. szám

zásában megfogalmazott garanciáit. Érdemes meghatározni továbbá a fõszerkesztõ ellenõrzésének lehetõségét és módját, illetõleg meghatározásra kerülhet az is, hogy a mûsorkészítõk kinek tartoznak felelõsséggel a mûsorukban elhangzottakkal kapcsolatban a szervezeten belül. XII. A munkatársakra vonatkozó összeférhetetlenségi és magatartási szabályok, különös tekintettel a politikai és hírmûsorokban foglalkoztatottakra A mûsorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató mûsorszámaiban mûsorvezetõként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közremûködõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – mûsorszolgáltatónál politikai hírhez véleményt, értékelõ magyarázatot – kivéve a hírmagyarázatot – nem fûzhetnek. Ennek alapján a politikai és hírmûsorokban foglalkoztatottak pártban, illetõleg egyéb politikai mozgalomban tisztséget nem viselhetnek, a mûsorkészítés során a munkatársak kötelesek megfelelni sokoldalú tájékoztatás követelményének, így különösen a mûsorkészítés során nem propagálhatnak valamilyen politikai, illetõleg világnézetet. A szabályozásnak meg kell felelnie annak a törvényi követelménynek, miszerint a közmûsor-szolgáltatásban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. XIII. A mûsorkészítési tevékenység szakmai szabályai Ezek meghatározásakor figyelemmel kell lenni a Törvény azon rendelkezésére, miszerint a közmûsor-szolgáltató köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát, ezen követelmény betartatásának szabályait, illetõleg azok megsértõivel szemben alkalmazandó szankciók is ezen pontban helyezhetõk el. Megfogalmazhatók továbbá a mûsorkészítõ kötelességei és jogai a mûsor elkészítése során. Ajánlott továbbá a mûsorszolgáltatónál elfogadott etikai elvek megfogalmazása, illetõleg az azon szabályok megsértõivel szemben alkalmazható szankciók részletezése, illetõleg alapvetõ szakmai végzettség követelménye kiköthetõ. XIV. A Mûsor-szolgáltatási Szabályzatnak rendelkeznie kell a továbbiakban arról, hogy a közmûsor-szolgáltató megrendelései, valamint a külsõ munkatársak megbízásai ne teremtsenek lehetõséget jogosulatlan elõnyszerzésre a közmûsor-szolgáltató alkalmazottai számára. Ennek keretében érdemes szabályozni azt, hogy a mûsorszolgáltató alkalmazottaitól, munkatársaitól és azok közvetlen hozzátartozóitól, illetõleg ezek tulajdonában lévõ vállalkozásoktól milyen feltételek fennállása esetén lehetséges mûsorszámot megrendelni. Lehetséges szabályozni azt, hogy a mûsorszolgáltató milyen vállalkozásoktól nem rendel meg mûsorokat, a mûsorszolgáltatónak vagy valamely alkalmazottjának az adott vállalkozásban fennálló tulajdoni részesedéseire figyelemmel. A fentiekben említetteken felül a mûsorszolgáltató jogosult bármilyen általa fontosnak vélt területet a Mûsor-szolgáltatási Szabályzatban szabályozni.

11. számú melléklet Országos Rádió és Televízió Testület Közleménye a nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelésrõl 1357/2006. (VI. 14.) számú határozattal módosított 1069/2001. (VII. 24.) számú ORTT határozat 1. A „nem nyereségérdekeltség” feltételei Az Rttv. 2. §-ának 34. pontja értelmében az a mûsorszolgáltató minõsül nem nyereségérdekeltnek, a) amelyik által végzett mûsorszolgáltatás az alábbi célok, illetve célcsoportok egyikének a megvalósítására, illetve szolgálatára irányul: aa) kisebbségeknek szóló mûsorszolgáltatás ab) kulturális célt vállaló mûsorszolgáltatás ac) hátrányos helyzetûeknek szóló mûsorszolgáltatás ad) a lakóhelyi közösség közéleti fórumaként szolgáló mûsorszolgáltatás – A mûsorszolgáltatás akkor minõsül e kategória szerint, ha az adott közösségben élõk számára nyújt lehetõséget a megszólalásra, funkciója a véleménynyilvánítás fórumának biztosítása. Lakóhelyi közösség az adott vételkörzeten belül a vételkörzetben élõk olyan csoportja, melynek tagjai önmagukat önálló egységként kezelik, egy vagy több közös tulajdonsággal rendelkeznek, törekvésük arra irányul, hogy céljaikat és értékeiket közösen valósítsák meg. Ilyennek tekintendõk például a településen belül egy szûkebb lakó-

19. szám


1239

hely tagjai (városrész, lakópark, stb.), helyi lakosok önszervezõdõ közössége, alap-, közép-, vagy felsõfokú képzésben résztvevõk csoportja, vallási közösség, tudományos közösség, sportközösség, környezet- és természetvédelmi csoport, kisgyermekes családok és gyermeket nevelõk csoportja, nyugdíjasok és idõsek közössége. és b) a mûsorszolgáltatásból származó pénzügyi eredményét az egyéb tevékenységébõl származó pénzügyi eredményétõl elkülönítetten tartja nyilván, és azt kizárólag a mûsorszolgáltatás folytatására, illetve fejlesztésére használja fel. 1.1. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá az a mûsorszolgáltató nyilvánítható, amely ajánlatában vállalja a vonatkozó törvényi kötelezettségeket, vállalja továbbá, hogy napi mûsoridejének 50%-át meghaladóan mûsorszolgáltatása az általa kiválasztott cél, illetve célcsoport megvalósítására, szolgálatára irányul. 2. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítés kezdeményezése 2.1. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítését a pályázó a mûsor-szolgáltatási jogosultsága megszerzésére irányuló pályázati eljárás megkezdésekor, a pályázati ajánlatának benyújtásával jogosult kezdeményezni. 2.2. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésének kezdeményezésekor a mûsorszolgáltató a) határozott kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy ha a Testület nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsíti, akkor a mûsor-szolgáltatási jogosultságának tartama alatt nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóként mûködik; b) csatolja mindazokat a dokumentumokat, illetve nyilatkozatokat, amelyek alapján a kérelmezõ megítélése szerint a Testület állást foglalhat nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítése kérdésében, így különösen a számviteli politikáját, számviteli rendjét és számlatükrét; c) a jelen határozat mellékletében található nyomtatványt kitölti. 2.3. A mûsorszerkezeti koncepciónak összességében kell megfelelnie az 1. a) pont szerinti célcsoportnak. Az 1. a), ad) szerinti célcsoport megvalósítására irányuló mûsorszolgáltatás esetén a mûsorszolgáltató köteles nyilatkozni arról, hogy az általa vállalt lakóhelyi közösség közéleti fórumaként szolgáló mûsorszolgáltatáson belül konkrétan mely csoport, ill. közösség igényeit, érdekeit kívánja szolgálni, és a mûsorszerkezeti koncepciónak összességében ezen vállalásnak kell megfelelnie. 2.4. A mûsorszámoknak összességükben kell megfelelniük a mûsorszerkezeti koncepciónak. 2.5. Rádió mûsorszolgáltatás esetében legalább heti 14 óra, az 1. a) szerinti célnak, illetve célcsoportnak a megvalósítására irányuló mûsor szolgáltatását köteles felvállalni a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató. 2.6. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató óránként három perc reklámot sugározhat. 3. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítés A Testület a nem nyereségérdekelt jellegû mûsorszolgáltatásra benyújtott pályázati ajánlat elbírálása során, a pályázat nyertessé nyilvánításával egyidejûleg dönt a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésrõl. 4. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató különös kötelezettségei 4.1. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésének teljes tartama alatt a mûsorszolgáltató számára (az Rttv.-ben, egyéb jogszabályokban, a Testület által kidolgozott szabályzatokban, az Általános Pályázati Feltételekben, valamint a mûsor-szolgáltatási szerzõdésben) meghatározott kötelezettségeken túl – köteles a nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelés teljesítésérõl a Testületnek – az Rttv. 90. § (6) bekezdése és jelen határozatban foglaltak szerint – szóban és írásban – beszámolni. 4.2. A 4.1. pont szerinti írásbeli beszámoló benyújtásának konkrét határidejét, a beszámoló elkészítése során a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató által figyelembe veendõ részletes szempontokat a Testület határozatban állapítja meg, amit az írásbeli beszámoló határidejét megelõzõ legalább 60 nappal írásban közöl a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóval. 4.3. A Testület kívánságára – amennyiben a beszámolót nem tartja kielégítõnek – a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató köteles az írásbeli beszámolót a Testület által kitûzött határidõre további információkkal kiegészíteni. 4.4. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató tûrni köteles, hogy a Testület ellenõrizze a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató tevékenységét, így különösen a) gazdálkodásának a Testület által megbízott könyvvizsgáló, b) mûsor-szolgáltatási tevékenységének, illetve annak a vételkörzet lakossága általi értékelésének a Testület által megbízott közvéleménykutató vagy más szakértõ általi ellenõrzését, illetve vizsgálatát, s ennek során köteles rendelkezésre állni, s a kívánt dokumentumokat rendelkezésre bocsátani. 4.5. Az ORTT Mûsorfigyelõ és Mûsorelemzõ Szolgálata a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók vállalásait az Rttv. 89. §-a alapján havi egy, sorsolással kiválasztott adásnap tekintetében ellenõrzi.


1240

19. szám

5. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató kötelezettségének jogkövetkezményei Ha a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató megsérti az Rttv.-ben, egyéb jogszabályokban, a Testület által kiadott bármely szabályzatban, az Általános Pályázati Feltételekben, a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatókra vonatkozó bármely határozatban, valamint – földfelszíni sugárzás esetén – a mûsor-szolgáltatási szerzõdésben meghatározott bármely kötelezettségét, a Testület jogosult a) megvonni a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatói minõsítést, valamint b) az Rttv. 112. §-ában és 135. §-ában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni. 6. Egyéb rendelkezések 6.1. A Testület és/vagy a könyvvizsgáló (egyéb szakértõ) a fenti 4.4. pont szerinti ellenõrzés megkezdését legalább 3 nappal megelõzõen köteles írásban tájékoztatni a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatót az ellenõrzés (vizsgálat) megkezdésérõl. 6.2. Ha a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató a vállalt célt vagy célcsoportot módosítani kívánja, a jelen határozatban foglalt eljárási rendet lehet megfelelõen alkalmazni. 6.3. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató ebbéli minõségének megszüntetését a Testülethez címzett kérelmével kezdeményezheti. Az eljárásra jelen határozatot kell megfelelõen alkalmazni. Szíveskedjenek kitölteni: 1. számú melléklet: MÛSORSZERKEZET Éves adásidõ mûsorperc

a)

Nemzeti és etnikai kisebbségeknek szóló mûsorszolgáltatás

b)

Kulturális célt vállaló mûsorszolgáltatás

c)

A hátrányos helyzetûeknek szóló mûsorszolgáltatás

d)

A lakóhelyi közösség közéleti fórumaként mûködõ mûsorszolgáltatás (lakóhelyi közösség: ……………….)

Havi minimális mûsorperc

Heti minimális mûsorperc

Napi minimális mûsorperc

Az 1. pontban jelzett célnak, illetve célcsoportnak megfelelõen kérjük, hogy szöveges, részletes és összefoglaló magyarázatot, leírást mellékeljenek azon mûsornál, ahol a kiválasztott cél, illetve célcsoport szolgálata megvalósul (mûsor típusa, jellege és származási helye). Amennyiben a kérelmezõ már mûsor-szolgáltatási jogosultsággal rendelkezik, és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítése esetén mûsortervét meg kívánja változtatni, kérjük, hogy az új mûsortervet is mellékelje.

INDOKLÁS A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: a Törvény) 102. § (5) bekezdése alapján az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: a Testület) ellátja a mûsor-szolgáltatási jogosultságok pályáztatásának és a pályázat elbírálásának feladatát. A Törvény 94. §-a alapján a Testület a Pályázati Felhívás tervezet közzétételétõl számított legkevesebb húsz napon túl, legkésõbb harminc napon belül nyilvános meghallgatást tart, amelyen részt vesz a Nemzeti Hírközlési Hatóság képviselõje is. A meghallgatás után a Testület dönt a pályázati felhívás tervezet véglegesítésérõl. Döntését a meghallgatást követõ harminc napon belül a Kulturális Közlönyben közzéteszi.

19. szám


1241

Az Országos Rádió és Televízió Testület közleményei I. Az Országos Rádió és Televízió Testület tájékoztatja az érdekelteket, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Rttv.) 52. § (6) bekezdésének megfelelõen a Baja 88,7 MHz, Várpalota 90,0 MHz valamint a Nyíregyháza 91,1 MHz mûsor-szolgáltatási jogosultságok frekvenciatervét közszemlére bocsátja, illetve ezt követõen nyilvános meghallgatást tart. Közszemle A fenti mûsor-szolgáltatási jogosultságok alapvetõ mûszaki paramétereit a Nemzeti Hírközlési Hatóság 1133 Budapest, Visegrádi utca 100. szám alatti ügyfélszolgálati irodájában lehet megtekinteni 2007. szeptember 24. és október 8. között az alábbi idõpontokban: Hétfõ: 13–18 óráig Kedd, Szerda: 9–15 óráig Péntek: 9–13 óráig Nyilvános meghallgatás Az Országos Rádió és Televízió Testület a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál közszemlére bocsátott mûsor-szolgáltatási jogosultságok frekvenciatervének nyilvános meghallgatását az alábbi helyen és idõpontban tartja: – 1088 Budapest, Reviczky u. 5. P 14. terem, – 2007. október 18. napján 10 órai kezdettel.

II. Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) tájékoztatja az érdekelteket, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 41. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a Kulturális Közlöny 2007/9. (V. 14.) számában meghirdetett Mohács 1485 kHz helyi rádiós középhullámú mûsor-szolgáltatási jogosultság tekintetében a 2037/2007. (IX. 5.) számú határozata alapján az alábbi döntést hozta: A meghirdetett Mohács 1485 kHz helyi rádiós középhullámú mûsor-szolgáltatási jogosultságra az alábbi pályázati ajánlat érkezett: – a Mohács–Bóly Térsége Kommunikációs Egyesület (7700 Mohács, Dózsa György u. 10.). A beérkezett pályázati ajánlatot a Testület alaki és tartalmi szempontból is megvizsgálta. Az ÁPF 67. pontja elõírja a Testület számára a pályázati ajánlatok elbírálását követõen az értékelés eredményeinek indokolását, amelyben fel kell tüntetni a pályázat célját, jellegét, tárgyát, valamint a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó adatokat, a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát, az ajánlattevõk fontosabb adatait, az ajánlatok lényeges tartalmát, a fõbb bírálati szempontokat, valamint a pályázat eredményének megállapítására vonatkozó indokokat. Alaki és tartalmi vizsgálat A Testület a Pályázati Felhívás 6.1. pontja alapján benyújtott ajánlat érvényességét megvizsgálta a Pályázati Felhívás 6.2. pontja szerint. Ezt követõen a Testület lefolytatta a pályázati ajánlat érdemi vizsgálatát és értékelését. Mivel a Testület a pályázati ajánlatot alakilag érvényesnek és tartalmilag hiánytalannak találta, ezért az Rttv. 100. § (1) bekezdése alapján a Mohács–Bóly Térsége Kommunikációs Egyesületet, mint egyedüli pályázót nyilvánította nyertesnek a Mohács 1485 kHz helyi rádiós középhullámú mûsor-szolgáltatási jogosultság tekintetében.

1242


19. szám

III. Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) tájékoztatja az érdekelteket, hogy a Kulturális Közlöny 2007. évi 5. számában a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 102. § (5) bekezdés alapján meghirdetett Dabas 97,5 MHz helyi rádiós mûsor-szolgáltatási jogosultság tekintetében a 1980/2007. (VIII. 29.) számú határozat alapján az alábbi döntést hozta. A meghirdetett frekvenciára az alábbi pályázóktól érkeztek pályázati ajánlatok: 1. Dabasi Rádió Kft. Konzorcium, 2. Gong Rádió Kft., 3. X-Treme Spoiler Bt. A beérkezett pályázati ajánlatokat a Testület alaki és tartalmi szempontból is megvizsgálta. Az Általános Pályázati Feltételek (a továbbiakban: ÁPF) 67. pontja elõírja a Testület számára a pályázati ajánlatok elbírálását követõen az értékelés eredményének indokolását, amelyben fel kell tüntetni a pályázat célját, jellegét, tárgyát, valamint a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó adatokat, a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát, az ajánlattevõk fontosabb adatait, az ajánlatok lényeges tartalmát, a fõbb bírálati szempontokat, valamint a pályázat eredményének megállapítására vonatkozó indokokat. Alaki és tartalmi vizsgálat A Testület a Pályázati felhívás 6.1. pontja alapján benyújtott ajánlatok érvényességét a Pályázati Felhívás 6.2. pontja szerint megvizsgálta. A Testület 1812/2007. (VII. 18.) számú határozatával tartalmilag érvényesnek nyilvánította a Dabasi Rádió Kft. Konzorcium, a Gong Rádió Kft. és az X-Treme Spoiler Bt. pályázati ajánlatát a Dabas 97,5 MHz helyi rádiós mûsor-szolgáltatási jogosultságon. A Törvény 102. § (5) bekezdésének értelmében a Testület 1813/2007. (VII. 18.) számú döntésével a legmagasabb mûsor-szolgáltatási díjat ajánló pályázó díjajánlatát ismertette az eredeti igénylõvel, aki a törvényes feltételeknek megfelelt és felhívta a pályázaton felajánlott legmagasabb összegû mûsor-szolgáltatási díj megfizetésére. Az X-Treme Spoiler a felhívást követõen kijelentette, hogy vállalja a legmagasabb összegû – 1 000 000 forint + áfa – mûsor-szolgáltatási díj megfizetését, ezért a Testület a Törvény 102. § (5) bekezdése értelmében a 1980/2007. (VIII. 29.) sz. határozat alapján vele köti meg a mûsor-szolgáltatási szerzõdést.

IV. Az Országos Rádió és Televízió Testület a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 131. §-ának (3) bekezdése és az Európai Bizottságnak az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra való alkalmazásáról szóló 70/2001/EK bizottsági rendelete alapján 2007. február 15-én pályázati felhívást bocsátott ki a magyarországi földfelszíni terjesztésû helyi és körzeti rádiós mûsorszolgáltatók mûsorszórásának elindításához vagy korszerûsítéséhez szükséges eszközök beszerzésének támogatására. Az Országos Rádió és Televízió Testület 2007. szeptember 5-ei döntése értelmében a pályázati eljárást lezárta.

V. Az Országos Rádió és Televízió Testület tájékoztatja az érdekelteket, hogy a Kulturális Közlöny 2002/16. számában (2002. szeptember 20.) pályázati felhívást tett közzé a helyi rádiófrekvenciák hasznosítására kisközösségi rádiók céljára. A pályázati felhívás 6.1.2. pontja szerinti beadási határnapon 2007. szeptember 3-án az alábbi pályázati ajánlatok érkeztek a Testülethez: Pályázó neve

Pályázó címe

Telephely

1.

„Veritas” Vállalkozók Egyesülete Rakamaz

4465 Rakamaz, Szent István u. 116.

Rakamaz

2.

Molnár TV Kft.

9300 Csorna, Laky Döme u. 2.

Kapuvár

3.

Molnár TV Kft.

9300 Csorna, Laky Döme u. 2.

Csorna

4.

Muzikland Kft.

8000 Székesfehérvár, Nagyváradi u. 9.

Székesfehérvár belváros

5.

Csõszi Viktór

6100 Kiskunfélegyháza, Liget u. 10.

Kiskunfélegyháza

6.

Összefogás Heves Városért Egyesület

3360 Heves, Deák Ferenc út 11.

Heves

7.

Európai Újpestért Társaság Egyesület

1045 Budapest, Tó u. 70.

Újpest


19. szám Pályázó neve

1243

Pályázó címe

Telephely

8.

Szindbád Kht.

8100 Várpalota, Thury vár Hrsz. 1.

Várpalota

9.

Hankó József

4400 Nyíregyháza, Vasvári P. u. 15. IV. em.

Nyíregyháza

10.

AndrySoft Bt.

4233 Balkány, Ságvári E. út 17.

Balkány

11.

Közösségi Rádiózásért Egyesület

1066 Budapest, Dessewffy u. 35. fszt. 1.

Budapest Terézváros

12.

Mathiász János Középiskola és Szakiskola

8630 Balatonboglár, Szabadság u. 41.

Balatonboglár

13.

„Pászok” Alapítvány

3000 Hatvan, Csaba u. 6.

Hatvan

14.

Enyingi Református Egyházközség

8130 Enying, Kossuth L. u. 48.

Enying

15.

D.K. Digitális és Kommunikációs Kft.

1142 Budapest, Íróttkõ út 14.

Budapest XIV. ker.

16.

Tiszavasvári Média Egyesület

4440 Tiszavasvári, Kabay János u. 19/a

Tiszavasvári

17.

Kunszövetség Egyesület

5300 Karcag, Kossuth tér 1.

Karcag

18.

Sound Stúdió 69 Kft.

3534 Miskolc, Bánát út 3.

Rádió Miskolc Diákváros

19.

Zempléni Informatikai Egyesület

3980 Sátoraljaújhely, Kazinczy út 104.

Rádió Sátoraljaújhely

20.

Vörösmárvány Mûvelõdési Ház és Könyvtár Tardos

2834 Tardos, Rákóczi Ferenc út 14.

Tardos

21.

Tóth András e.v.

4002 Debrecen, Biczókert u. 28.

Józsa

László György közmûsor-szolgáltató mûsor-szolgáltatási szabályzata Az Országos Rádió és Televízió Testület közleménye Az Országos Rádió és Televízió Testület tájékoztatja az érdekelteket, hogy a 1590/2007. (VII. 4.) számú határozatával közmûsor-szolgáltatóvá nyilvánította László György (8229 Csopak, Veszprémi út 2.) mûsorszolgáltatót, akinek mûsorszolgáltatási szabályzatát alább közöljük. László György mûsorszolgáltatási szabályzata a Csopak Televízió mûsorszolgáltatásra László György közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatási szabályzata László György közmûsor-szolgáltató – a továbbiakban közmûsor-szolgáltató – mûsor-szolgáltatási szabályzata az 1996. évi I. törvény a rádiózásról és a televíziózásról törvényben foglaltaknak, és a helyi igényeknek racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. A közmûsor-szolgáltató a mûsoraiban kiemelt figyelmet fordít: a) a mûvészeti alkotás, az egyetemes, a magyar és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájára; b) oktatási, képzési célú ismeretek közzétételére; c) tudományos tevékenység és eredmények ismertetésére; d) a vallásszabadság megvalósulását szolgáló, valamint az egyházi és a hitéleti tevékenységet bemutató mûsorokra; e) a gyermek- és ifjúsági mûsorokra; f) a mindennapi életvitelt segítõ, az állampolgárok jogi és közéleti tájékozódását szolgáló, az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, a természet- és tájvédelmet, a közbiztonságot, a közlekedésbiztonságot elõsegítõ ismeretek terjesztésére; g) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített mûsorszámokra; h) a hírszolgáltatásra. I. Általános szabályok 1. A közmûsor-szolgáltató mûsoraiban köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát. 2. A közmûsor-szolgáltató mûsoraiban rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklõdésre számot tartó helyi történésekrõl, a csopaki lakosok életét jelentõsen befolyásoló eseményekrõl, összefüggésekrõl, vitatott kérdésekrõl, az eseményekrõl alkotott jellemzõ véleményekrõl, az eltérõ véleményeket is beleértve.

1244


19. szám

3. A közmûsor-szolgáltató mûsoraiban biztosítja a mûsorszámok és a nézetek sokszínûségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését. A mûsorszámok változatosságával gondoskodik a nézõk széles körének, illetve minél nagyobb csoportjának érdeklõdésének színvonalas kielégítésérõl. 4. A közmûsor-szolgáltató az általa készített mûsorokban különös figyelmet fordít: a) az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínûség érvényesülésére, b) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlõdését, érdeklõdését szolgáló, ismereteit gazdagító mûsorszámok bemutatására, c) a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére, d) az életkoruk testi, lelki és szellemi állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetû csoportok számára fontos információk elérhetõvé tételére, e) az ország különbözõ területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítõ mûsorszámok bemutatására. 5. A közmûsor-szolgáltató az általa készített mûsorokban az erõszak öncélú alkalmazását követendõ magatartási mintaként bemutató, illetõleg a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot nem tesz közzé. II. Tartalmi szabályok 1. A közmûsor-szolgáltató mûsor-szolgáltatási tevékenységét a településen bejegyzett pártoktól, politikai mozgalmaktól függetlenül végzi. 2. A közmûsor-szolgáltató illetve munkatársai nem lehetnek tagjai semmilyen pártnak, politikai mozgalomnak, illetve egyéni céllal nem vehet részt azok munkájában és rendezvényein. 3. A közmûsor-szolgáltató fenntartási, illetve mûsorkészítési célokra nem fogad el pártoktól, politikai mozgalmaktól támogatást, valamint mûsoraiban a pártok tisztségviselõi, szakértõi, szaktanácsadói és képviselõk, a mûsorszolgáltatás keretében kommentárt, hírmagyarázatot, jegyzetet nem hozhatnak nyilvánosságra. 4. A közmûsor-szolgáltató fõ feladata Csopak Község lakosságának a falu közéletéti eseményeirõl történõ teljes körû, hiteles, pontos, elfogulatlan tájékoztatása. 5. Hírmûsorok szerkesztése és az abban szereplõ hírek hitelességének ellenõrzése teljes egészében a közmûsor-szolgáltató feladata, felelõssége. 6. A közmûsor-szolgáltató a választási kampányidõszakában a jelöltek bemutatását, azok egyenlõ esélyekkel történõ megjelenését biztosítja. A választási iroda vezetõjével valamint a választási bizottsággal egyeztetve a jelöltek felé írásban jelzi azok megjelenési lehetõségeit a választási mûsoraiban. 7. A közmûsor-szolgáltató a mûsoraiban, képernyõszövegeiben a magyar nyelv, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvének helyes és választékos használatára törekszik. 8. A közmûsor-szolgáltató a mûsoraiban, képernyõszövegeiben kerüli az anyanyelvet rontó vagy szegényítõ idegen kifejezések indokolatlan használatát. 9. A közmûsor-szolgáltató a mûsoraiban a kultúra sokszínûségének és sokféleségének bemutatására törekszik. A mûvészeti tevékenység színvonalának és kiegyensúlyozottságának érdekében a magazinmûsorában (Galéria) rendszeresen alkalmat teremt az alkotómûvészek, a mûvészeti szervezetek és intézmények véleményének megismertetésére. A magazinmûsorban nem érvényesülhet semmiféle kirekesztés vagy hátrányos megkülönböztetés. 10. A közmûsor-szolgáltató a magazinmûsoraiban törekszik a tudományos kérdésekben eltérõ álláspontok, vélemények és tapasztalatok bemutatására. Az új tudományos felfedezések, eredmények és vélemények ismertetésekor a mûsoraiban a tárgyilagosságra törekszik, és kerüli azok olyan bemutatását mely a nézõkben megalapozatlan reményeket vagy indokolatlan félelmeket keltene. 11. Az oktatási mûsorokat elsõsorban az általánosan elfogadott és rendezett tudományos eredményekre kell építeni. 12. A közmûsor-szolgáltató vallási mûsora (Bibliával hétrõl – hétre) valamint az egyházak szertartásairól készült felvételei nem szolgálhatnak pártpolitikai propagandát, és nem irányulhatnak más egyházak, vallási vagy világnézeti meggyõzõdések ellen. 13. A közmûsor-szolgáltató mûsor összeállításaiban nem támogatja megkülönböztetõ jelzéssel ellátott mûsorszámok vetítését, valamint nem törekszik ilyen mûsorszámok gyártására. 14. A közmûsor-szolgáltató teljes adás ideje alatt nem ad adásba a gyermekek és fiatalkorúak személyiségfejlõdését hátrányosan befolyásoló, személyiségüket károsító mûsorszámokat és információkat. 15. A közmûsor-szolgáltató mûsoraiban a gyermekeknek és a fiatalkorúaknak szóló reklámok esetében a Törvény 14. § rendelkezéseit tartja irányadónak. A kiskorúaknak szóló mûsorszámokat reklámmal megszakítani nem lehet. 16. A közmûsor-szolgáltató gyermekek szerepeltetésekor kéri a szülõ vagy a gondviselõ hozzájárulását, és nem él vissza a szereplõk tapasztalatlanságával és jóhiszemûségével. 17. A közmûsor-szolgáltató valamennyi mûsorában a reklám idõtartama egyetlen – bármiként számított – mûsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi mûsoridõ átlagában számított óránként a reklám idõtartama nem haladhatja meg az öt percet.


19. szám

1245

18. A reklám idõtartamába a reklámtartalmú képernyõszöveg – kivéve a mûsoridõn kívüli képernyõszöveget – megjelenítése is beleszámít. 19. A közmûsor-szolgáltató valamennyi mûsorában reklámot csak mûsorszámok – összetett mûsorszámokban az egyes mûsorszámok – között tesz közzé. A közmûsor-szolgáltató a sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a részek között és a szünetekben reklámot tehet közzé. 20. A közmûsor-szolgáltató mûsoraiban alkoholtartalmú ital, valamint dohánytermék nem reklámozható. 21. A közmûsor-szolgáltató mûsorszámait nem támogathatja a fõ tevékenysége szerint dohánytermék vagy alkoholtartalmú ital elõállítója és forgalmazója. 22. A közmûsor-szolgáltató valamint munkatársai – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg a mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. 23. A közmûsor-szolgáltató következõ mûsorszámai támogathatók: vallási és egyházi tartalmú mûsorszámok, mûvészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítõ mûsorszámok, a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvû, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató mûsorszámok, az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített mûsorszámok. 24. Közérdekû közleménynek számít: az önkormányzat felhívásai, hirdetései, a társadalmi szervezetek, egyházak, oktatási intézmények, rendõrség, egészségügyi hatóság valamint egyéb hatósági jogkörrel bíró intézmények hirdetései, felhívásai. 25. A közmûsor-szolgáltató a rendõrségi, egészségügyi és egyéb hatósági közleményeket kizárólag az erre illetékes szervtõl, felelõs munkatársától vagy hírügynökségtõl fogad el. A közlemények forrását mindig ellenõrzi. 26. A közmûsor-szolgáltató munkáját a jogszabályoknak megfelelõen, lelkiismerete és tudása szerint, függetlenül végzi. 27. A közmûsor-szolgáltató lehetõvé teszi mûsoraiban – egy adott témában –, hogy minden szereplõ kifejthesse a véleményét. A vélemény kinyilvánítása azonban nem lehet alkotmány- vagy törvénysértõ, nem sérthet személyiségi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyûlölet keltésére. A közmûsor-szolgáltató az ilyen véleménynyilvánítást – indokolt esetben – akár technikai eszközökkel is megakadályozza. 28. A közmûsor-szolgáltató a mûsorkészítés során köteles megfelelni a sokoldalú tájékoztatás követelményének. A mûsorkészítés során nem propagálhat politikai, illetõleg világnézetet. 29. A közmûsor-szolgáltató vállalkozásban végzi tevékenységét. Feladatai, hatásköre: – technikai felszerelések állapotának figyelembevételével mûszaki fejlesztések végrehajtása, – mûsorterv készítése, a mûsor tartalmi összetételének meghatározása, – mûsor szerkesztése a mûsorterv alapján, és az elkészült mûsor adása, – képújság és reklámtevékenység irányítása, szervezése, számítógépes szövegszerkesztés, képdigitalizálás, a kész hirdetési anyag nyilvántartása, – kapcsolattartás a község vezetõivel, intézményeivel, az egyházakkal, a társadalmi szervezetekkel és a lakossággal, – riportok képi- és hanganyagának felvétele, rögzítése, vágása, szerkesztése, – leltár és készletbeszerzés felelõse. 30. A közmûsor-szolgáltató mûsorszámaiban köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát, ellenkezõ esetben köteles a sérelmet okozó mûsorszámában helyreigazítást biztosítani. A mûsorszolgáltatási szabályzatban nem érintett kérdésekben a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben foglaltak a mérvadóak. Kelt, Csopak, 2007. július 10.

Lang Péter közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatási szabályzata Az Országos Rádió és Televízió Testület közleménye Az Országos Rádió és Televízió Testület tájékoztatja az érdekelteket, hogy a 1590/2007. (VII. 4.) számú határozatával közmûsor-szolgáltatóvá nyilvánította Lang Péter (6320 Solt, Törley Bálint út 10. I/4.) mûsorszolgáltatót, akinek mûsorszolgáltatási szabályzatát alább közöljük.

1246


19. szám

Lang Péter mûsor-szolgáltatási szabályzata a Solt Helyi TV és a Szabadszállás Helyi TV mûsorszolgáltatásra

1. Alapelvek Lang Péter egyéni vállalkozó (székhelye: 6320 Solt, Törley Bálint utca 10. I./4. vállalkozói igazolvány szám: ES-125708 a továbbiakban: SoltTV mûsorszolgáltató vagy mûsorszolgáltató) az Országos Rádió és Televízió Testülethez történt bejelentés alapján 2003. március 1-je óta végez televíziós mûsorszolgáltatást. 1.2. A SoltTV mûsorszolgáltató mûsorszolgáltatói tevékenységét a Rádiózásról és a Televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv., vagy törvény), alapján 2007. július 1. napjától közmûsor-szolgáltatóként folytatja. A SoltTV mûsorszolgáltató a közmûsor-szolgáltatás törvényes és szakmai feltételeinek érvényre juttatásáról a jelen Szabályzatban rendelkezik. 1.3. Jelen szabályzat kötelezõ tartalommal bír a SoltTV mûsorszolgáltató a minden munkavégzésre (tartalomszolgáltató tevékenységre) irányuló, bármely a SoltTV-vel jogviszonyban álló alkalmazottjára (valamilyen formában foglalkoztatottjára) nézve. A szabályzat a foglalkoztatási jogviszony – így különösen – a mûsorszolgáltatói jogviszony, a Polgári Törvénykönyv alapján kialakított megbízási, vállalkozási jogviszony – létesítése céljából megkötött bármely szerzõdés része. A SoltTV mûsorszolgáltató dokumentumfilmes jellegû mûsorszámaival a valóságot igyekszik láttatni kommentár nélkül a helyi és országos politikától függetlenül. Fõ szlogenünk: „A nézõközönségért vagyunk hitelesen!” 2. Általános szabályok 2.1. Jelen szabályzat az Rttv. 2. § (Értelmezõ rendelkezések) alatt felsorolt fogalmi meghatározásait használja. 2.2. A SoltTV mint mûsorszolgáltató mûsorideje (képújsággal együtt) naponta 24 óra, amely többnyire közszolgálati mûsorszámokból áll. A közszolgálati mûsorszámok – így különösen a helyi kötõdésû hírek, kulturális események, közérdekû információk – a napi mûsoridõnek több, mint 60%-át teszik ki. A SoltTV mint mûsorszolgáltató legalább 15 órában szolgáltat saját készítésû közszolgálati mûsorszámokat hetente, melyek aktuálisak még az adásba kerülésükkor is. A képújságban országos hírek, idõjárás és útinformáció közléseket teszünk közzé. A törvény által elõírt Nemzetbiztonsági, Rendõrségi, Katasztrófavédelmi és Polgárvédelmi feladatainak is eleget tesz a SoltTV, mint mûsorszolgáltató. 2.3. A reklám tényállásaiért – a tudatos félrevezetés kivételével – a SoltTV mint mûsorszolgáltató felelõsséggel nem tartozik, habár mindent megtesz ennek elkerüléséért. (Már eddigi gyakorlatunk során és az Rttv. § alapján minden információt hiteles forrásból ellenõrzünk több soron.) Lelkiismereti illetve világnézeti meggyõzõdést mûsoridejében sem adásidejében nem terjeszt. Adásba teszi dokumentumfilmes mûfajban a városi ünnepi rendezvényeket, vallási és egyházi szertartásokat, sporteseményeket, valamint óvodai és iskolai kulturális mûsorokat. A város tagoltságából adódóan a SoltTV mint mûsorszolgáltató lehetõségei szerint igyekszik, mindenhol megjeleni és felvételt készíteni. A nemzeti ünnepek, vallási és egyházi szertartások mûsorra tûzésekor az adásszerkesztés szabályai szerint reklámot nem közvetítünk közvetlenül elõtte és utána sem. A SoltTV mint mûsorszolgáltató híreket közlõ és idõszerû politikai tájékoztató mûsorában rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársai sem képben sem hangban nem jelenhetnek meg reklámban és politikai hirdetésben. 2.4. A SoltTV mint mûsorszolgáltató választási idõszakban az országgyûlési képviselõk, illetõleg a városi, megyei képviselõk, polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló kormányrendeletek és törvények szabályai szerint jár el a reklám tevékenységében. Választási idõszakon kívül politikai hirdetést csak a már elrendelt népszavazással kapcsolatban közöl. 2.5. A reklám a közérdekû közlemény a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének megrendelõje, továbbá az aki, akinek ezekhez érdeke fûzõdik, a SoltTV mint mûsorszolgáltató felelõsségét, vagy szabadságát érintõ módon nem befolyásolhatja a mûsor tartalmát, vagy – az idõpont kivételével – mûsorszám idõbeli elhelyezését. A SoltTV a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés tartalmáért felelõsséggel nem tartozik. 2.6. A SoltTV mint mûsorszolgáltató nem tesz közzé dohányáru, lõszer, alkohol tartalmú italt népszerûsítõ és ismertetõ, kizárólag orvosi rendelvényre vásárolható gyógyszert ismertetõ reklámot. A törvényi elõírásokat ebben a témakörben is maximálisan betartja és a kiskorúak védelme érdekében ezt megteszi. A SoltTV mint mûsorszolgáltatót nem támogathatja a fõ tevékenysége szerint dohányáru, illetõleg alkohol tartalmú ital elõállítóját vagy forgalmazóját. 2.7. A reklám nem célozhat meg közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnõtteket játékok, vagy más áru és szolgáltatás vásárlására ösztönözze. A reklám tényleges természetét figyelembe véve nem lehet félrevezetõ. A reklám nem mutathat gyermekeket erõszakos helyzetben és nem buzdíthat erõszakra. 2.8. A mûsorszám támogatóját a közzétételt közvetlenül megelõzõen vagy azt követõen meg kell nevezni. A támogató vagy az általa meghatározott harmadik személy a támogatott mûsorszámban nem hívhat fel és nem befolyásolhat üzleti tevékenységének igénybevételére, illetõleg az attól való tartózkodásra. A támogató a mûsorszolgáltató felelõsségét, sza-

19. szám


1247

badságát érintõ módon nem befolyásolhatja. A támogató a mûsor vagy a támogatott mûsorszám tartalmát vagy mûsorbeli elhelyezését – az idõpont kivételével – olyan mûsorszámot, amelyben a mûsorszám támogatójának védjegye, megkülönböztetõ jele vagy jelszava megjelenik, nem kényszerítheti a támogatás visszavonásával. A politikai hírmûsorszám nem támogatható. Nem támogathat mûsorszámot párt, politikai mozgalom, valamint az a vállalkozás amely – fõtevékenysége szerint – a SoltTV Szabályzata szerint nem reklámozható terméket állít elõ, nagykereskedelmi forgalomban értékesít, illetve ilyen termékekkel kapcsolatos szolgáltatást nyújt. A tilalom nem vonatkozik a gyógyszerekre és a gyógyászati eljárás tekintetében érintett vállalkozás neve és védjegye közlésére kötött támogatásra. A támogató megnevezésében (feltüntetett nevében) a logó és jelszava nem szerepelhet. 2.9. A SoltTV különösen köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát. A SoltTV rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdekû helyi eseményekrõl, a vételkörzetben élõk életét jelentõsen befolyásoló eseményekrõl, vitatott kérdésekrõl. Az eseményekrõl alkotott jellemzõ véleményekrõl az eltérõ véleményeket is beleértve. Ezen feladatok ellátása során gondoskodik az Rttv. 137. §-ban nem említett közérdekû közlemények nyilvánosságra hozataláról is. A SoltTV vállalja a mûsorszámok és a nézetek sokszínûségének közlését és a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését. Igyekszik a mûsorszámok változatosságával megcélozni és gondoskodni a nézõk széles körét színvonalas dokumentumfilmes mûsorszerkezettel. A SoltTV különös figyelmet fordít az egyetemes és a nemzeti kulturális örökségek ápolására. Elõtérbe helyezi a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlõdését és érdeklõdését szolgáló, ismeretei gazdagító mûsorszámokat. Lehetõséget ad a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti és más kisebbségi kultúrák érdekeinek megjelenítésére, az életkoruk, szellemi és lelki állapotuk és hovatartozásuk következtében súlyosan hátrányos helyzetû csoportok számára fontos információk elérhetõvé tételére. Különös tekintettel leszünk a gyermeki jogokat ismertetõ, a gyermekek védelmét szolgáló, az igénybe vehetõ szolgáltatásokról tájékoztatást adó mûsorok bemutatása. Lehetõségeinkhez mérten bemutatjuk a térség különbözõ területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítõ eseményeket, lehetõségeink szerint teljes terjedelemben. 2.10. A reklám idõtartama a Törvényben külön a közmûsor-szolgáltatóra vonatkozóan megjelenõ szabály, hogy közmûsor-szolgáltatónál a reklám idõtartama egyetlen – bármiként számított – mûsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi mûsoridõ átlagában számított óránként a reklám idõtartama nem haladhatja meg az öt percet. A reklám idõtartamába a reklámtartalmú képernyõszöveg – kivéve a mûsoridõn kívüli képernyõszöveget – megjelenítése is beleszámít. A közmûsor-szolgáltatásban reklám csak mûsorszámok – összetett mûsorszámokban az egyes mûsorszámok – között tehetõ közzé. A sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben közzétehetõ. Dohány és alkoholtartalmú ital nem reklámozható. A közmûsor-szolgáltató mûsorszámait nem támogathatja fõ tevékenysége szerint dohány és alkoholtartalmú ital elõállítója és forgalmazója. 2.11. Csak a következõ mûsorszámok támogathatók: vallási és egyházi jellegû mûsorszámok, mûvészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítõ mûsorszámok, a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvû, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató mûsorszámok, az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi helyzetük következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített mûsorszámok. 2.12. A rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – sem képben sem hangban nem jelenhetnek meg a mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. Az erõszak öncélú alkalmazását követendõ magatartási mintaként bemutató, illetõleg a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot tilos közzétenni. 3. A pártoktól és a politikai mozgalmaktól való függetlenség 3.1. A SoltTV ezen szabályzat szerint közmûsor-szolgáltatói tevékenységét politikai pártoktól és mozgalmaktól függetlenül folytatja, a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglalt, a véleménynyilvánítás és a sajtószabadságra vonatkozó szabályzók alapján. 3.2. A pártok és politikai mozgalmak tevékenységérõl és elveirõl a mûsorszolgáltató folyamatosan tájékoztatást ad, amely objektív, tárgyszerû, kiegyensúlyozott arányú és pártatlan mûsorszámnak kell lennie. Nem befolyásolhatja direkt módon a televízió nézõ véleményét közvetlen módon. Ettõl függetlenül az eltérõ álláspontokat meg kell világítani és lehetõséget kell adni arra, hogy a nézõ a véleményeket összehasonlíthassa. 3.3. A politikai pártok és mozgalmak sem közvetve, sem közvetlenül nem befolyásolhatják sem maguk, sem más hasonló szervezetek megjelenítésének körülményeit. A mûsorszolgáltató nem készít olyan mûsorszámot, amely egyetlen politikai párt vagy szervezet nézeteit népszerûsíti, továbbá nem toborozhat párt vagy mozgalom rendezvényein való részvételre. 3.4. A mûsorszolgáltató politikai hirdetést csak az országgyûlési és az önkormányzati választások, továbbá az elrendelt népszavazások idején tehet meg. Természetesen a kampánycsend betartása mellett. A politikai hirdetések közzétételeinek szabályaira nézve a mûsorszolgáltatót csak a jogszabályi elõírások kötelezik.

1248


19. szám

3.5. A mûsorszolgáltató az általa megválasztott formában szerepelteti a helyi politikai közélet érdeklõdésére számot tartó személyiségeit, azonban ebben az esetben sem válhat a mûsorfolyam egyetlen politikai vagy eszmei nézetrendszer kifejezésévé. 3.6. A mûsorszolgáltató a politikai és mozgalmak által nyilvánosságra hozott dokumentumokat szerkesztett formában teszi közzé. Politikai pártok és mozgalmak, országgyûlési és önkormányzati képviselõk, polgármesterek és alpolgármesterek kommentárt, magyarázatot és jegyzeteket a mûsorszolgáltató mûsoraihoz nem fûzhetnek. 3.7. Politikai pártok és mozgalmak, országgyûlési és önkormányzati képviselõk, polgármesterek és alpolgármesterek bármely megnyilvánulása esetén a mûsorszolgáltató közli a megszólaló személy tisztségét és pártállását, illetve az általa képviselt mozgalom megnevezését. Mellõzni csak akkor lehet, ha a megszólaló személy politikai tevékenységétõl függetlenül teljes mértékben, független minõségben szólal meg. A mûsorszolgáltató azonban még ebben az esetben is ragaszkodjon a tisztség, a pártállás, illetve a mozgalom megnevezéséhez. 3.8. A mûsorszolgáltatón sem politikai párttól és mozgalomtól, sem központi vagy helyi államhatalmi vagy államigazgatási szervtõl, sem azok tisztségviselõitõl közvetlen vagy közvetett utasítást nem fogadhat el, amely a mûsorszolgáltatás vagy a mûsorszámok tartalmára, idejére, mûsorkörnyezetre, idõtartamára, továbbá a szerkesztésre kihatással van. 4. A hírek, idõszerû politikai mûsorok bemutatására vonatkozó elvek 4.1. A SoltTV közmûsor szolgáltató feladata, hogy hitelesen, pontosan tárgyilagosan, idõszerûen és kiegyensúlyozottan dokumentumfilmes jelleggel tájékoztasson az országban történõ eseményekrõl, közvetítse a nemzeti és egyetemes kultúra és tudomány értékeit és eredményeit. Biztosítson esélyegyenlõséget a társadalom tagjainak megnyilvánulásaira és szolgálja a társadalom rétegeinek speciális igényeit és érdeklõdését. 4.2. A mûsorszolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy a közvéleményt foglalkoztató, a közérdekre számot tartó, vagy a vitatott kérdésekben minden lényeges, a helyi közélet szempontjából befolyásoló vélemény megismerhetõ legyen. 4.3. A hírekben, illetve a politikai mûsorokban a vélemények kinyilvánításának jogát csak a mûsor idõtartama korlátozhatja, de még így is az arányossági szempontok alapjait figyelembe kell venni. 4.4. A mûsorszolgáltató köteles arra, hogy a nézõi vélemények kialakításához szükséges minden lényeges információt és véleményt megjelenítsen. 4.5. A mûsorszolgáltató törekszik arra, hogy a hírekben, illetve a politikai mûsorokban a helyi közéletet meghatározó társadalmi csoportok véleményei is helyet kapjanak. 4.6. A mûsor közzétételének nem akadálya, ha valamely álláspont képviseletére, objektív okból nincs lehetõség. Ebben az esetben az akadály okáról a mûsorszolgáltató a nézõket tájékoztatni köteles. 4.7. A hír, illetve politikai mûsorokban megjelenõ információk forrását a mûsorszolgáltató ellenõrzi, és ahol szükséges megjelöli eredetét. Ha több információ ellentétes tartalommal áll rendelkezésre, azok közül legalább két, egymástól független hírforrásból származó információt kell közzétenni, amely érzékelteti a nézõvel az ellentmondást, amelyet feliratozással vagy audiovizuális megjelenítéssel meg kell erõsíteni. Így tudatosodik a televíziónézõben a hír kétessége. 4.8. A különbözõ vélemények megszólaltatásakor a mûsorszolgáltató a véleménynyilvánításhoz fûzõdõ alkotmányos jog elvei szerint lehetõséget ad arra, hogy a megszólaló az álláspontját ismertesse. Ez azonban nem járhat a személyiséghez fûzõdõ jogok sérelmével, megfogalmazásában pedig nem lehet durva, illetve alkalmas arra, hogy más becsületét vagy jó hírnevét sértse. Ha ez a megnyilvánulás – különösen élõ mûsorban – mégis elõfordulna a mûsorszerkesztõnek haladéktalanul közölnie kell, hogy ez a megszólaló nem pedig a mûsorszolgáltató véleménye, álláspontja az ami elhangzott. 4.9. Hír és politikai mûsorokban a mûsorvezetõ saját politikai kötõdését nem jelenítheti meg, saját véleményt az elhangzott álláspontok mellett vagy ellen nem fejtheti ki. 4.10. Bármely állásfoglalás vagy vélemény a szerkesztés során nem változhat meg úgy, hogy az ellentmondásban álljon a megkérdezett álláspontjával. 4.11. A hír vagy politikai mûsorban tartalmi vagy tárgyi tévedés hangzott el, azt a lehetõ leghamarabb korrigálni kell úgy, hogy a nézõ figyelmének erre egyértelmû felhívása is megtörténjen. 4.12. Politikai mûsorban a mûsorvezetõnek törekednie kell arra, hogy a résztvevõk egymás emberi méltóságát tiszteletben tartásával fejezzék ki véleményüket, álláspontjukat. 4.13. Helyreigazítást, illetve kifogást lehet közzé tenni az érintett felek kérelmére. Kötelezõ a közzététel akkor, ha ez jogerõs bírói ítélet, vagy az ORTT határozata elõírja ezt. 4.14. A mûsorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató mûsorszámaiban mûsorvezetõként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közremûködõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – mûsorszolgáltatónál politikai hírhez véleményt, értékelõ magyarázatot – kivéve a hírmagyarázatot – nem fûzhet.

19. szám


1249

5. Az anyanyelvi kultúra ápolásának követelményei 5.1. A SoltTV Szabályzat elõírásainak alkalmazása során a mûsorszolgáltató köteles a magyar nyelv helyes és pontos használatát elõirányozni, kerülni az anyanyelvet rontó szófordulatokat és kifejezéseket. A magyarul is kifejezhetõ idegen szavak indokolatlan és gyakori használatát kerülni kell. Idegen szavak és kifejezések használatakor a mûsorszolgáltató az adott nyelv fonetikai és kiejtési szabályait figyelembe kell, hogy vegye, kivéve, ha a használt név vagy kifejezés magyaros kiejtéssel került a köztudatba. 5.2. A mûsorvezetõnek ügyelni kell arra, hogy a megszólalókat – személyük sérelme nélkül – a magyar nyelv helyes használatára ösztönözze. 5.3. A mûsorszolgáltató köteles kerülni a durva, trágár, illetve a személyre sértõ kifejezéseket. 6. A nemzeti és etnikai kisebbségek bemutatásának követelményei 6.1. A mûsorszolgáltató – az erre hivatott mûsorokon kívül is – e Szabályzat elvárásainak megfelelõen sokoldalúan és tárgyilagosan mutatja be a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját és hagyományait. Ennek során a szolgáltató nem ad helyt a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó negatív beidegzõdéseknek. 6.2. A nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó személyeket a társadalmi élet különbözõ megnyilvánulásaiban kell bemutatni, és tartózkodni kell az egyoldalú megjelenítéstõl. 6.3. A nemzeti és etnikai kisebbségek bemutatásakor figyelmet kell szentelni arra, hogy a hagyományaik, kultúrájuk és mûvészetük megfelelõ súllyal tért nyerjen. 6.4. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó személynek akkor is joga van saját nyelvén megnyilvánulni, ha a magyar nyelvet egyébként érti és beszéli. Ebben az esetben a mûsorszolgáltató feladata a tolmácsolás vagy feliratozás biztosítása a magyar anyanyelvû nézõk számára. 7. A kulturális, tudományos, világnézet és vallási témák bemutatása 7.1. A mûsorszolgáltató kulturális mûsoraiban törekszik arra, hogy dokumentumfilmes jelleggel (egészében) bemutassa a nemzeti és egyetemes mûvészet értékeit, valamennyi nézõi réteg érdeklõdésének figyelembevételével. 7.2. A mûsorszolgáltató mûsoraiban népszerûsíti a mûvészeti alkotásokat és elõsegíti azok befogadását. A mûsorszolgáltató a kulturális értékek terjesztését elõtérbe helyezi, amit úgy végez, hogy megkülönböztetést vagy kizárólagosságot nem alkalmazva a nézõt a kulturális fontosságát elismerje és segítse. 7.3. A mûsorszolgáltató rendszeresen beszámol a tudományos eredményeirõl. Tudományos kérdésekben biztosítani kell az eltérõ vélemények megjelenítését. Új tudományos eredmények ismertetése a nézõben nem kelthet megalapozatlan várakozást. Általánosan még el nem fogadott tudományos eredmények közlésekor az ellentétes vélemények ismertetése sem kerülhetõ el. A nézõ figyelmét egyértelmûen fel kell hívni az eredmény bizonytalanságára. 7.4. A tudományos eredmények közlésekor törekedni kell a közérthetõségre. Amennyiben szükséges, tudományos kérdésekben igénybe kell venni szakértõ személyek vagy szervezetek segítségét. 7.5. Nem szolgáltatható olyan tudományos mûsor, melynek célja a nézõ egészségi állapotának közvetlen befolyásolása, illetve erre a célra ajánl különbözõ módszereket, eszközöket. 7.6. A mûsorszolgáltató felelõs azért, hogy világnézeti, vallási meggyõzõdést sértõ nézetek ne hangozzanak el a mûsorban. A világnézeti, vallási mûsorszám nem szolgálhat mûsorpolitikai nézetek népszerûsítésére, illetve nem irányulhat más világnézet vagy vallás ellen. 7.7. A mûsorszolgáltató köteles a világnézeti, vallási nézeteket elfogulatlanul ábrázolni a világnézeti, vallási kérdésekben. A mûsorszolgáltató mûsorában nem folytatható világnézeti vagy vallási propaganda. 7.8. A mûsorszolgáltató egyformán biztosít lehetõséget a történelmi egyházak hitéleti tevékenységének bemutatására. Ennek során az érintett történelmi egyház számára konzultációs lehetõséget biztosít, illetve az adott mûsorszám szerkesztésébe részvételt tesz lehetõvé a mûsorszolgáltató. Az egyházi szertartások tartalmáért a mûsorszolgáltató nem tartozik felelõsséggel. A szertartások és a különbözõ egyházi események közvetítésekor a mûsorkörnyezet kialakításánál figyelembe kell venni a hitélet méltóságát és a vallásos ember érzelmeit. 7.9. Világnézeti vagy vallási tartalmú mûvészeti alkotás bemutatásakor a világnézeti vagy vallásos tartalomra fel kell hívni a nézõ figyelmét, különösen abban az esetben, ha az alkotás megítélése vitatott. 8. A megkülönböztetett jelzéssel ellátott mûsorszámok közzététele 8.1. A SoltTV a szabályzat alábbi meghatározásai szerint a következõ mûsorszámokat látja el szöveges felvezetéssel és jelzéssel: – közérdekû közlemények, jótékonysági felhívások, – kiskorúak számára nem ajánlott mûsorok, – politikai és választási hirdetések, – támogatott mûsorszámok,

1250


19. szám

– világnézeti vagy vallási mûsorok, – reklámok, – kommentár, hírmagyarázat. Közérdekû közlemény, jótékonysági felhívás közzétételekor mindig meg kell nevezni a közzétevõ szervezetet, illetve a közlemény forrását. A jótékonysági felhívás nem használható reklámozásra. 8.2. A reklámot a mûsortól elkülönítetten, azonosítható módon szignállal kell közzé tenni, akkor is, ha reklámriport formájában hangzik el. 8.3. A nézõ figyelmét külön fel kell hívni minden olyan mûsorszámra, amely hátrányosan befolyásolhatja a kiskorú fejlõdését. A törvényben e körbe utalt mûsorokon kívül az ilyen mûsorszámok körét a mûsorszolgáltató maga határozza meg. A korlátozásokra utalni kell az újságokban, mûsor-elõzetesben, mûsorajánlókban is. 8.4. A politikai és választási hirdetéseket a mûsortól elkülönítetten kell közzétenni, megjelölve a közzététel okát (népszavazás, önkormányzati vagy országgyûlési képviselõk választása). 8.5. Támogatott mûsorszám esetén a közzétételt megelõzõen vagy azt követõen a mûsorszám támogatóját egyértelmûen meg kell nevezni. A megnevezés nem járhat együtt a támogató reklámjával. 8.6. A vallási és világnézeti mûsorok esetében közvetlenül a mûsort megelõzõen és azt követõen a nézõt egyértelmûen tájékoztatni kell a mûsor jellegérõl. Egyházi esemény vagy szertartás esetén az esemény közvetítésekor meg kell nevezni a mûsor tartalmáért felelõs egyházat. 8.7. A politikai tájékoztató- és hírmûsorokban a szerzõ megnevezésével, a hírektõl elkülönítve kell közzétenni a hírekhez fûzött kommentárt, jegyzetet, magyarázatot. 9. A kiskorúakra vonatkozó szabályok 9.1. A mûsorszolgáltató nem szolgáltathat a kiskorú szellemi és erkölcsi fejlõdésére súlyosan ártalmas mûsorszámokat. 9.2. A mûsorszolgáltató igyekszik mûsoraival elõsegíteni a kiskorúak szellemi, erkölcsi, társadalmi fejlõdését, a pozitív magatartásminták közvetítését, a világ megismerését. 9.3. A mûsorszolgáltató védi a kiskorúak személyiségi jogait és emberi méltóságát. A mûsorszolgáltató nem él vissza a kiskorú tapasztalatlanságával, nem használja ki azt, nem hozza a kiskorút nevetséges helyzetbe, nem teszi ki sem fizikai sem lelki megpróbáltatásnak. A mûsorban csak szülõje, törvényes képviselõje engedélyével szólaltatható meg kiskorú személy. 9.4. A kiskorúak számára készült mûsorokban durva, szeméremsértõ kifejezés, káromkodás nem használható, még megkülönböztetõ jelzéssel történõ helyettesítéssel sem. 9.5. Nem szerepeltethetõ gyermekkorú személy szexuális helyzetben, vagy arra utaló körülmények között. A reklámok közzétételekor a mûsorszolgáltató az alábbi szabályokat köteles megtartani: – a reklámok nem beszélhetik rá a kiskorúakat hiszékenységük és tapasztalatlanságuk kihasználásával egy adott termék megvételére vagy szolgáltatás igénybevételére; – a reklámok nem biztathatják a kiskorúakat arra, hogy szüleiket vagy másokat rábeszéljenek egy adott termék megvásárlására vagy egy szolgáltatás igénybevételére, illetve nem tartalmazhatnak közvetlen vásárlási ajánlatot számukra; – a reklámok nem használhatják ki azt a tiszteletet, amit a kiskorúak a szüleikkel, tanáraikkal, más személyekkel kapcsolatban éreznek; – a reklámok hanghatásokkal vagy egyéb módon nem mutathatnak indokolatlanul kiskorúakat veszélyes helyzetben. A reklámok nem kelthetik a kiskorúakban, fiatalokban olyan érzést, hogy a reklámozott áru megvétele vagy a szolgáltatás igénybevétele nélkül alacsonyabb rendûek társaiknál. A reklám nem utalhat arra, hogy az áru megvásárlása vagy a szolgáltatás igénybevétele minden család költségvetése elbír. 10. Reklám, támogatás 10.1. A reklám nem élhet vissza a fogyasztó bizalmával, nem használhatja ki tudatlanságát vagy tapasztalatlanságát. 10.2. A reklám nem kelthet félelmet, nem mutathatja be természetesnek az emberi és természeti környezet károsítását, az álltok kínzását, az erõszakos magatartást. 10.3. A reklám nem igazolhat semmiféle hátrányos faji, nembeli, vallási megkülönböztetést, ábrázolásmódja nem sértheti az emberi méltóságot. 10.4. A reklám nem irányulhat nem kellõ mennyiségben rendelkezésre álló árura, szolgáltatásra. 10.5. A reklám nem lehet túlzó, nem tévesztheti meg, illetve nem vezetheti félre a fogyasztót sem, közvetett sem közvetlen módon, különös tekintettel: – a termék vagy szolgáltatás legfontosabb tulajdonságaira, – az áru értékére és a ténylegesen kifizetendõ teljes árra, – a fizetés egyéb feltételeire,

19. szám


1251

– a szállításra, visszavételre, cserére, javításra karbantartásra, – a garanciális feltételekre, – a szerzõi jogokra és ipari tulajdonjogokra, – a hivatalos minõsítésre, – a jótékonysági célra fordítható hányadra. 10.6. A reklám nem élhet vissza tudományos és mûszaki kutatási eredményekkel, nem tüntethet fel tudományosan megalapozottnak olyan állításokat, amelyek nem azok. A reklám nem kelthet olyan képzetet, hogy a terméket vagy szolgáltatást orvos ajánlja. 10.7. A reklámban bemutatott összehasonlításoknak bizonyítható tényeken kell alapulniuk, amelyek független forrásból származnak. 10.8. A reklám nem ronthatja más termékek, cégek, személyek hitelét, jó hírnevét, nem másolhatja le más reklámok részleteit, általános megjelenését oly módon, hogy az a nézõ számára félrevezetõ legyen. 10.9. A reklám nem mutathat be olyan személyt, vagy tulajdonát, aki erre elõzetesen nem adott engedélyt. 10.10. A reklám csak magyar nyelvû lehet, kivéve a reklámdalt, szlogent, azonban a szlogent magyar nyelven is közölni kell. A reklámban nem használhatók durva vagy a közízlést sértõ szavak, kifejezések. 10.11. A nemzeti ünnepekrõl vagy egyházi eseményekrõl készült mûsorszámokat megelõzõen vagy azt követõen reklám nem közölhetõ. A szabályzat céljainak megvalósulása érdekében a SoltTV fõszerkesztõje meghatározhat egyéb olyan mûsorszámokat és mûsoridõket, amelyekben reklám nem tehetõ közzé. 10.12. Ha a közzététel után jut a mûsorszolgáltató tudomására, hogy a reklámot nem lehetett volna közvetíteni, köteles a reklám közvetítését haladéktalanul megszüntetni. 10.13. A mûsor támogatója nem befolyásolhatja a mûsorszám tartalmát, illetve elhelyezését. A támogatót a mûsorszám elõtt és után egyértelmûen meg kell nevezni. A megnevezés nem járhat együtt reklámmal. 11. A közérdekû közlemények közzététele 11.1. A közérdekû közlemény forrását és hitelességét a mûsorszolgáltató ellenõrzi. 11.2. A helyi önkormányzati feladatot ellátó szervezet által közölni kívánt közérdekû közleményeket a mûsorszolgáltató ingyenesen teszi közzé. Méltánylást érdemlõ ok esetén a természetes személy által közzétenni kívánt közérdekû közlemény is ingyenes. 11.3. A mûsorszolgáltató térítés ellenében teszi közre a közérdekû cél támogatására irányuló közérdekû közleményt. Térítésmentes közérdekû közlemény csak írásban fogadható el az arra illetékes személytõl. 11.4. A közérdekû közleményt haladéktalanul, az átvételtõl számított elsõ mûsorszámot megelõzõen kell közzétenni, amennyiben a közzététel elmaradása élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, illetve károkozással járna. 12. A mûsorkészítõk önállósága, függetlensége, felelõssége 12.1. A mûsorszolgáltatónál mûsorkészítõk tevékenységüket az arra vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat keretein belül függetlenül végzik. A mûsorkészítõt a mûsorszolgáltató arra illetékes vezetõin kívül nem utasíthatják. A mûsorkészítõnek joga van arra, hogy a jogszabályt sértõ vagy e szabályzattal ellentétes utasítás végrehajtását megtagadja. Az utasítás megtagadásának okairól, körülményeirõl haladéktalanul a mûsorszolgáltató illetékes vezetõje és a mûsorkészítõ által aláírt jegyzõkönyvet kell felvenni. A felelõs szerkesztõ és a fõszerkesztõ mûsorkészítõ mûsorértékelése nem minõsül a mûsorkészítõi függetlenség megsértésének. Abban az esetben, ha a mûsorértékelés a mûsorkészítõ számára sérelmes, joga van ezt írásban rögzíteni. 12.2. A mûsorkészítõ nem kötelezhetõ meggyõzõdésével vagy lelkiismeretével ellentétes tartalmú mûsorszám készítésére, vagy az abban való közremûködésre. Ebben az esetben a mûsorkészítõnek joga van nevét a mûsorszámról levétetni, ez azonban nem akadályozza meg a mûsor közzétételét. A mûsorkészítõt megilleti a jogszabályok szerint a szellemi alkotáshoz fûzõdõ jog védelme. Ennek szabályait a mûsorkészítõ foglalkoztatására irányuló szerzõdésben rögzíteni kell. 12.3. A mûsorkészítõt alkotmányos jogainak gyakorlásában a mûsorszolgáltató nem akadályozhatja meg. A mûsorkészítõt tevékenysége során megilleti a sajtóról szóló 1986. évi II. törvényben foglalt védelem. 12.4. A mûsorkészítõ fontos információkat nem hallgathat el vitás esetben, különösen akkor, ha az információ személyiségi jogokat sértene vagy erkölcsi, vagy anyagi kárt okozna, a mûsorkészítõ köteles konzultálni az illetékes vezetõvel. 12.5. A mûsorkészítõ nem felelõs azokért a változtatásokért, amelyeket tudta nélkül vagy tiltakozása ellenére hajtottak végre mûsorán. 12.6. A mûsorkészítõ saját véleményét, meggyõzõdését vagy elõítéleteit a mûsorban nem fejtheti ki, továbbá nem kelthet ilyen benyomást, hogy az elhangzott álláspont a mûsorszolgáltató véleménye. 12.7. A mûsorkészítõnek a mûsorban való személyes közremûködése során kerülnie kell az indulatos megnyilvánulásokat, illetve azt, hogy más indulatos megnyilvánulásokat elfogadjon. A mûsorkészítõnek tiszteletben kell tartania a mû-

1252


19. szám

sorban résztvevõk álláspontját, illetve személyes megjelenését. A mûsorvezetõ nem tehet megjegyzést a mûsorban résztvevõk társadalmi helyzetére, testi adottságaira, nevére, családi állapotára, és nem használhat olyan kifejezéseket, vagy teremthet olyan helyzetet, amelyben a résztvevõk nevetségessé válnának, vagy egyébként megalázó helyzetbe kerülnének. 12.8. A mûsorkészítõ közvetlenül részt vehet a mûsorkészítés elveinek kialakításában, ehhez észrevételeket fûzhet. Álláspontjuk kifejtésében a mûsorkészítõk egyenlõ jogokat élveznek. 13. Összeférhetetlenségi és magatartási szabályok 13.1. A mûsorszolgáltató munkatársa minden, a mûsorszolgáltatóval bármely foglalkoztatási – így különösen: munka-, a Polgári Törvénykönyv alapján kialakított megbízási-, vállalkozási- jogviszonyban álló, a mûsorfolyam elkészítésében alkotói felelõsséggel közremûködõ személy. 13.2. A munkatársak magatartásukkal, viselkedésükkel és külsõ megjelenésükkel sem magánéletükben, sem munkahelyükön kívüli társadalmi életükben nem veszélyeztethetik a mûsorszolgáltató jó hírnevét. 13. oldal 13.3. A 13.1. pont szerinti munkatárs nem lehet politikai párt vagy mozgalom vezetõ tisztségviselõje. A hírekben és a politikai mûsorokban szereplõ 13.1. pont szerinti munkatárs politikai párt vagy mozgalom nevében közszereplést nem vállalhat. 13.4. Ha a munkatárs egyesület, vagy nem politikai célra létrejött társadalmi szervezet vezetõségi tagja, illetve alapítvány kuratóriumi tagja, gazdálkodó szervezet tulajdonosa vagy felügyelõ bizottságának a tagja, ezen szervezetekkel foglalkozó mûsort nem készíthet. 13.5. Amennyiben a mûsorkészítõ országgyûlési vagy önkormányzati képviselõ-jelöltséget vállal, ennek bejelentésétõl a választás napjáig (két forduló esetén a számára döntést hozó napig) a mûsorkészítésben nem vehet részt. Ha a mûsorkészítõt országgyûlési vagy önkormányzati képviselõvé választják, mandátuma érvényessége idején politikai, közéleti vonatkozású mûsor készítésében nem vehet részt. 13.6. A mûsorkészítõ más mûsorszolgáltatónál tevékenységet csak a mûsorszolgáltató vezetõjének írásos engedélyével végezhet. 13.7. A mûsorszolgáltató vezetõi, illetve azok közeli hozzátartozói nem lehetnek vezetõ tisztségviselõi, tulajdonosai és felügyelõ bizottsági tagjai azon gazdálkodó szervezetnek, amelyekkel a mûsorszolgáltató gazdasági célra irányuló szerzõdést köt. 13.8. A pénzügyi élet eseményeivel foglalkozó mûsorokban a mûsorkészítõ bennfentes információkat nem közölhet. A mûsorkészítõ csak a mûsorszolgáltató vezetõjének elõzetes engedélyével nyilatkozhat olyan pénzügyi mûveletrõl, illetve értékpapírról, amelyben részt vett, illetve amely a birtokában van. 13.9. Támogatott mûsorszám mûsorkészítõje nem lehet a támogató gazdálkodó szervezet tulajdonosa, felelõs tisztségviselõje, felügyelõ bizottságának tagja, és nem állhat a támogatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban. Ezeket a rendelkezéseket alkalmazni kell a felsorolt személyek közeli hozzátartozóira is. 13.10. A munkatárs nem hozhat nyilvánosságra olyan adatot, amely a mûsorszolgáltató üzleti titokkörébe tartozik. Az üzleti titok körét a munkatárs munkavégzésre irányuló szerzõdésében rögzíteni kell. 13.11. A mûsorkészítõnek mindig figyelembe kell azt vennie, hogy a mûsorban megjelenõ személyek szálmára a nyilvánosság nem természetes közeg, ezért törekednie kell arra, hogy a szereplõ személy ilyen irányú feszültségét csökkentse. A mûsorban szereplõ személy tapasztalatlanságával a mûsorkészítõ nem élhet vissza, különösen kiskorúak és társadalmi szerepkörükben kiszolgáltatott személyek esetében. 13.12. A mûsorkészítõ magatartásában nem tehet különbséget a résztvevõk társadalmi helyzete között. Ezen belül törekednie kell arra, hogy egyforma megszólításokat alkalmazzon a szereplõk irányában, azok társadalmi helyzetétõl függetlenül. A megszólításokban a köznyelvbe szereplõ udvarias formákat kell használni, ideértve a szereplõ hivatali rangjával vagy foglalkozásával történõ megszólítást. A tegezõdést lehetõség szerint kerülni kell. A mûsorkészítõ nem használhat bizalmas megszólításokat, illetve olyan megszólításokat, amelyek a szereplõ személy alárendelt társadalmi helyzetére utalnak. Kiskorú személyt csak 14 éves kora alatt lehet tegezni, és keresztnevén szólítani. 13.13. Az ifjúság számára készült mûsorokban, ha a mûsorkészítõk és szereplõk e korosztályba tartoznak, a tegezõdés és az ifjúságra jellemzõ bizalmas hangnem használta megengedett. 13.14. A mûsorkészítõ külsõ megjelenésében kerülje a szélsõségeket, és ne utaljon saját anyagi helyzetére. A mûsorkészítõi öltözködésében lehetõség szerint alkalmazkodjék ahhoz a társadalmi közeghez, amelynek bemutatására a mûsor irányul. A mûsorkészítõ külsõ megjelenésében is kerülje fensõbbségének kifejezõdését. 13.15. A mûsorkészítõ ne hangsúlyozza a mûsor tárgyát meghatározó társadalmi közegben való bennfentességét, és kerülje az ezekre vonatkozó, a nézõ által nem érthetõ kifejezések és fordulatok használatát

19. szám


1253

14. A mûsorkészítés szakmai szabályai 14.1. A mûsorszolgáltató színvonalas elõkészítõ munkával és felkészülten közelít a mûsorszolgáltatásban elõadódó témákhoz, mellõzi az elõítéleteket, a közhelyeket és sztereotípiákat. 14.2. A mûsorszolgáltató az általa elkövetett tévedést azonnal elismeri, és a nézõ tudomására hozza. A mûsorszolgáltató a tudatos megtévesztés eszközeivel soha, és semmilyen körülmények között nem él. 14.3. A mûsorszolgáltatónak tartózkodnia kell ellenõrizetlen tények, számok és adatok közlésétõl. Olyan közlés esetén, amely az emberi életre vonatkozik így balesetek, tûzesetek, bûnügyek, terrorcselekmények stb. esetében – az áldozatok megnevezése csak akkor lehetséges, ha ez hivatalos megerõsítést nyert, és az áldozat hozzátartozói a közzétételhez hozzájárultak. Közismert személyek esetében e rendelkezés alól kivételt lehet tenni. 14.4. Az erre hatáskörrel rendelkezõ állami szerv által elrendelt hírzárlatot a mûsorszolgáltató tiszteletben tartja, de a hírzárlat kimondását közölheti. Ha bármely más tájékoztató eszköz útján a hírzárlat megsérül, az ennek eredményeképpen nyilvánosságra került hírt a forrás megjelölésével közölni lehet. 14.5. A mûsorszolgáltató tiszteletben tartja az ártatlanság vélelméhez fûzõdõ alkotmányos jogot. 14.6. Bûncselekménnyel gyanúsított személyek megszólaltatása esetén a mûsorszolgáltatónak ügyelnie kell arra, hogy a bûnelkövetés ne tûnhessék fel pozitív színben. A bûncselekmények helyszínén készült hangfelvételek közzétételét megelõzõen – amennyiben azok alkalmasak a nézõ fizikai vagy érzelmi megrendülésének kiváltására – a következményre a nézõk figyelmét fel kell hívni. 14.7. A nemzeti, etnikai és egyéb kisebbségek, vallási felekezetek, népek és nemzetek, mozgáskorlátozottak, fogyatékosok, bármely korosztályhoz tartozó emberek megnevezésekor nem hangozhat el olyan kifejezés, amely az érintettekre nézve sértõ. 14.8. A mûsorszolgáltató – indokolt kritika kivételével – nem nyilvánít véleményt más mûsorszolgáltatóról. A mûsorszolgáltató belsõ életérõl információt csak akkor lehet közétenni, ha az érinti a közéletet, és számot tarthat a nézõ érdeklõdésére. A mûsorszolgáltató nevében nyilatkozó személyek körét a mûsorszolgáltató vezetõje írásban határozza meg. 14.9. A szereplõket tájékoztatni kell arról, hogy a mûsornak mi a célja, és ki lesz a többi szereplõ. Egyenes adásban a szereplõkkel ismertetni kell az egyenes adás sajátosságait és a szükséges viselkedési szabályokat. A felvétel a szereplõ hozzájárulása nélkül nem használható fel, azonban a szereplõ nem ellenõrizheti a részvételével készült mûsorszámban más szereplõk által mondottakat. A felelõs tisztséget betöltött személyt a mûsorkészítõ törvényben foglalt tájékoztatási kötelezettségére figyelmeztetheti. 14.10. Rejtett kamerát és mikrofont a SoltTV nem használ. Névtelen, kép-, illetve hangtorzítást, alkalmazó közlést vagy felvételt csak akkor szabad közzétenni, ha azt különösen súlyos társadalmi vagy személyes érdek indokolja. 14.11. Ha a nézõ a mûsorban közvetlenül közölheti nézeteit, a telefonálók között válogatni nem szabad. Ebben az esetben a mûsorvezetõnek kell ismertetnie a hívásokban nem megnyilvánult álláspontokat. 14.12. A mûsorok szerkesztési folyamata a szereplõk mondanivalóját nem módosíthatja. Utólag felvett kérdést nem szabad a mûsorban olyan látszattal közölni, mintha az a helyszínen hangzott volna el. 14.13. Titokvédelem körébe, illetve a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényben foglalt adatok tárgyába esõ kérdésre a szereplõ személy a válaszadást megtagadhatja, melyre fel kell hívni a figyelmét. 14.14. A szereplõ személyek magánéletére vonatkozó kérdés csak akkor tehetõ fel, ha a kérdés feltevésébe a személy elõzetesen beleegyezett. Még ebben az esetben is ügyelni kell arra, hogy a kérdés a jó ízlést, illetve a személy jó hírnevét és becsületét ne sértse. 14.15. Közvélemény-kutatási eredményeket és statisztikákat mûsorban felhasználni csak pontosan, a forrás megjelölésével, és az adatok manipulálása nélkül szabad, eltérõ eredmények esetében több kutatás bemutatásával. 14.16. Archív anyag felhasználásakor egyértelmûen meg kell jelölni a készítés idõpontját, és tekintetbe kell azt venni, hogy az archív anyagban szereplõ személyek álláspontjának megváltozása folytán jogaik és jogos érdekeik ne sérüljenek. Solt, 2007. június 1. ………………………………… Lang Péter egyéni vállalkozó

1254


19. szám

Pályázati felhívás kulturális intézmények vezetõi és más közalkalmazotti állásokra A pályázat benyújtásával kapcsolatos rendelkezéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet tartalmazza. Jogszabályok alapján a pályázat benyújtásának határideje – ha a pályáztató hosszabb határidõt nem állapít meg – a közzétételtõl számított legalább 30 nap, az elbírálás pedig – ha a pályáztató rövidebb határidõt nem állapít meg – a benyújtási határidõ lejártát követõ 30 napon belül történik. A pályázatokat a pályázatot meghirdetõ szerv címére kell benyújtani, kivéve, ha a pályáztató ettõl eltérõ címet jelöl meg. A jogszabály által kötelezõen elõírt pályázati feltételeket az itt közölt pályázati felhívás nem tartalmazza. A pályázati felhívásokat a szerkesztõség által táblázatos formában szerkesztve ingyenesen közöljük. Az eltérõ formában történõ, illetõleg a szó szerinti közlésre – helyhiány miatt – csak díjfizetés ellenében van lehetõség. Rövidítések: av: (adatvédelem) A pályázat tartalmát a megbízón és a bírálóbizottság tagjain kívül – a pályázó engedélyének hiányában – más személlyel nem közlik ÁEI: állás elfoglalásának ideje b: 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány be: büntetlen élõélet étkh: étkezési hozzájárulás f: felvilágosítás ff: felsõfokú ill: illetmény k: képzettség má: magyar állampolgárság mszv: munkaköri szakvizsga om: képesítést igazoló hiteles oklevélmásolat ön: önéletrajz p: pótlék Pbhi: pályázat benyújtásának határideje Pc: pályázat címzése Pehi: pályázat elbírálásának határideje pr: program sz: szakmai szev: szakirányú egyetemi végzettség szfv: szakirányú felsõfokú végzettség szgy: szakmai gyakorlat szl: szolgálati lakás szv: szakvizsga tt: tudományos tevékenység v: végzettség vgy: vezetõi gyakorlat vp: vezetõi pótlék vpr: vezetési program A pályázatot meghirdetõ szerv

Meghirdetett munkahely

Képesítési és egyéb feltételek

Juttatások (Ft), illetmény, pótlék, egyéb

1

2

3

4

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága

Magasabb vezetõi állású, megyei általános múzeumigazgató-helyettes. Feladata: a megyei múzeumi hálózat szakmai irányítása.

Szev., múzeumi területen szerzett 5 év szgy.

ÁEI: 2008. jan. 1-jétõl. A megbízás 5 évre szól. Csatolandó: sz. ön., om. Pehi: 2007. december 15. Pc: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumigazgatóság 5000 Szolnok, Kossuth tér 4.

19. szám

KULTURÁLIS KÖZLÖNY 1

2

3

Zala Megyei Közgyûlés 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10.

Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága 8900 Zalaegerszeg, Batthyány u. 2. Igazgató

Szev., legalább 5 év szgy., és kiemelkedõ tt.

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselõ-testülete

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Mûvelõdési Ház vezetõ 5462 Cibakháza, Czibak Imre tér 43. és Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Könyvtárvezetõ 5462 Cibakháza, Petõfi u. 14.

Szev., vagy nem szev. és ff. mszv., legalább 2 év szgy., be.

1255 4

5001 Szolnok, Pf. 128 Tel.: (56) 421-602 Fax: (56) 510-151 ÁEI: 2008. febr. 1. A megbízás legfeljebb 5 évre szól. A mebízás megszûnésének idõpontja: a vezetõi megbízás idõtartamának utolsó napján. Csatolandó: részletes sz. ön., om., b., sz. vpr., nyilatkozat, melyben a pályázó hozzájárul ahhoz, hogy a pályázati anyagát a munkáltatói jogkör gyakorlója által kijelölt sz. bizottság, a közgyûlés és szakbizottsága megismerheti. Nyilatkozat arról, hogy nyilvános, vagy zárt ülésen kerüljön sor a pályázat tárgyalására. Pc: A pályázatot 2 példányban, ajánlott levél formájában a Zala Megyei Közgyûlés elnökéhez kell benyújtani. 8901 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10. A borítékon szerepeltetni kell: „Múzeum igazgatói pályázat” Ezen kívül elektronikus formában is meg kell küldeni a pályázati anyagot, mely CD-lemez formájában a pályázathoz csatolható vagy az [email protected] e-mail címre küldhetõ. f: Zala Megyei Közgyûlés Hivatala, Oktatási és Kulturális Osztály, Kalamár Gábor osztályvezetõ Tel.: (92) 500-750 ÁEI: 2008. jan. 1. A megbízás 5 évre szól. Csatolandó: om., b., részletes sz. ön., vpr., nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagot az eljárásban résztvevõk megismerhetik. Pc: Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat polgármestere 5462 Cibakháza, Szabadság tér 5. Tel.: (56) 477-001

1256

KULTURÁLIS KÖZLÖNY 1

2

19. szám

3

4

ÁEI: 2008. jan. 1. A megbízás 5 évre szól. Csatolandó: részletes sz. ön., 2 példányban, az eddigi munkahelyek, munkakörök és a szgy. részletes ismertetésével, tt.-et bemutató publikációs jegyzék, b. Pc: Központi Statisztikai Hivatal Jogi Osztály 1024 Budapest, Keleti Károly u. 5–7. 1525 Budapest, Pf. 51 A pályázatokat véleményezõ bírálóbizottság a pályázókat személyesen meghallgatja. Az elbírálás eredményérõl írásban tájékoztatjuk a pályázókat. f: dr. Örömy Zoltán KSH Jogi Osztály Tel.: 345-1236 vagy személyesen a Budapest II., Keleti Károly u. 5–7. III. emelet 333. sz. szobában. ÁEI: a Pehi-t követõen azonnal. A megbízás 5 évre szól. Szl.: biztosított. Pc: Maczkó József polgármester 6423 Kelebia, Ady E. u. 114. Csatolandó: om., b., sz. ön. f: (77) 454-201 ÁEI: 2008. aug. 1-jétõl, 2013. júl. 31-ig. Csatolandó: sz. ön., om., b., az intézmény mûvészeti irányítására, a bemutatásra kerülõ színdarabok repertoárjára, a gazdaságos és hatékony mûködtetésére, menedzselésre vonatkozó konkrét sz. pr., vpr. pc: Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Mûvelõdésszervezési Osztály, 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1. A pályázatot zárt borítékban „Pályázat a Katona József Színház igazgatói munkakörének betöltésére” megjelöléssel 1 példányban kérjük benyújtani. f: Ladics Mónika, a Mûvelõdésszervezési Osztály vezetõje 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1. Tel.: (76) 513-524

Központi Statisztikai Hivatal

KSH Könyvtár és Levéltár Fõigazgató 1024 Budapest, Keleti Károly u. 5.

Má., be., összeférhetetlenségi elõírásoknak való megfelelés, szv. legalább 5 év szgy., kiemelkedõ sz. vagy tt., vezetõi feladatok sikeres ellátáshoz szükséges szervezõi, döntési, tárgyalási és kapcsolatteremtõ készség. Elõny: statisztikai vagy közgazdasági területen szerzett szgy., legalább középfokú „C” típusú állami nyelvvizsga angol, német vagy francia nyelvbõl.

Kelebia Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete

Mûvelõdési Ház és Könyvtár Vezetõ

Szfv., 5 év szgy., be. Elõny: aki közmûvelõdési és könyvtárosi ff. v. is rendelkezik.

Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyûlése

Kecskeméti Katona József Színház 6000 Kecskemét, Katona József tér 5. Igazgató-fõrendezõ

Be., legalább 5 év szgy.


19. szám 1

2

Rózsaszentmárton Község Képviselõ-testület

Mûvelõdési Ház és Könyvtár Vezetõ részben önálló intézmény

3

Szfv., (mûvelõdésszervezõ, kulturális menedzser) és könyvtárosi v., legalább 3 év szgy., má., be.

1257 4

ÁEI: 2008. jan. 1-jétõl, 2012. dec. 31. A megbízás 5 évre szól. Csatolandó: részletes sz. ön., om., b., sz. vpr. Pc: Rózsamárton Község polgármestere 3033 Rózsaszentmárton, Kossuth út 1. (zárt borítékban küldendõ be) Tel.: (37) 384-261

Pályázati felhívás a Balassi Intézet Gazdasági Igazgatóság gazdálkodási osztálya vezetõi álláshelyének betöltésére A Balassi Intézet fõigazgatója a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 10. § (1) bekezdése alapján pályázatot hirdet a Gazdálkodási Osztály vezetõi (fõosztályvezetõ-helyettes) álláshelyének betöltésére. A vezetõ feladatköre: – Szervezi, irányítja és ellenõrzi közvetlen beosztottai és felügyelete alatt dolgozók tevékenységét, gondoskodik mûködésük összehangolásáról. – A feladatok ellátása során rendszeres kapcsolatot tart a szakigazgatóságok szervezeti egységeinek vezetõivel. – A gazdasági fõigazgató-helyettes iránymutatása alapján részt vesz az éves költségvetés, beszámoló összeállításában. – Az elõirányzatok nyilvántartása, egyeztetést végez elõirányzat-módosítások körében. – Közremûködik a külföldi kulturális intézetek pénzügyi-gazdasági feladatainak koordinálásában, részt vesz az intézethálózat mûködésével, fejlesztésével kapcsolatos elszámolási, ellenõrzési, vagyonkezelési feladatok ellátásában. – Különféle adatszolgáltatások összeállítása, támogatások határidõre történõ elszámolásának koordinálása. – Rendszeres tájékoztatást ad az Intézet pénzügyi helyzetérõl a gazdasági fõigazgató-helyettesnek. Figyelemmel kíséri a gazdálkodás, vagyoni helyzet alakulását. – A pénzügyi-, számviteli-, adó jogszabályok változásainak figyelése, és gondoskodik a munkatársakkal történõ megismertetésérõl. A pályázóval szembeni követelmények: – a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény által elõírt alkalmazási feltételek, és a 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 48. pontja szerinti képesítési elõírásoknak megfelelõ felsõfokú iskolai végzettség (magyar állampolgárság, büntetlen elõélet, cselekvõképesség), – közgazdász végzettség, mérlegképes könyvelõ szakképzettség, – költségvetési intézménynél gazdasági-pénzügyi területen eltöltött legalább ötéves szakmai gyakorlat, – szervezõi tapasztalat, – vezetõi gyakorlat elõnyt jelent, – számítógépes felhasználói ismeretek. A pályázatnak tartalmaznia kell: – a pályázó jelenlegi munkájáról szóló tájékoztatást (tevékenységének rövid ismertetése, munkahely, beosztás megjelölésével). A pályázathoz mellékelni kell: – részletes önéletrajzot, – a végzettséget, szakképzettséget tanúsító okiratok másolatát, – 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt.


1258

19. szám

A vezetõ kinevezése, fõosztályvezetõ-helyettesi megbízása határozatlan idõre szól. Jogállására, besorolására, illetményére és egyéb juttatásaira vonatkozóan a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben foglaltakat kell irányadónak tekinteni. Az álláshely a munkáltató döntését követõen azonnal betölthetõ. A pályázat benyújtásának határideje: a Kulturális Közlöny megjelenésétõl számított 15 nap. A pályázatot elnyert vezetõ személyérõl a Balassi Intézet fõigazgatója a benyújtási határidõ lejártától számított 15 napon belül hoz döntést. A pályázat eredményérõl az érintettek 8 napon belül értesítést kapnak. Az eredménytelen pályázók pályázati anyagát az értesítéssel egyidejûleg visszaküldjük. A pályázat benyújtásának tényét és annak tartalmát bizalmasan kezeljük. A pályázat benyújtható a Balassi Intézetben (1016 Budapest, Somlói út 51.) vagy postai úton (levélcím: 1519 Budapest, Pf. 385.) Az intézet tevékenységére, illetõleg az álláshelyre vonatkozó további információk beszerezhetõk a Balassi Intézet Gazdasági Igazgatóságán (tel.: 381-5150, fax: 381-5168). Budapest, 2007. szeptember 14. Dr. Lauter Éva s. k., fõigazgató

A közlöny zárása után érkezett pályázati felhívások Pályázati felhívás a Nemzeti Színház Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság vezérigazgatói álláshelyének betöltésére Az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) pályázatot hirdet a Nemzeti Színház Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság vezérigazgatói álláshelyének betöltésére. A Nemzeti Színház az egyetemes magyar színházmûvészet legértékesebb hagyományainak továbbvitelére és megújítására hivatott szervezet, amely feladatainak repertoárrendszerben tesz eleget. A vezérigazgató feladata: – A Nemzeti Színház mint kiemelt jelentõségû és minden értékre nyitott színházmûvészeti mûhely magas színvonalú szakmai tevékenységének irányítása. – A Nemzeti Színház pozíciójának, a magyar színházi életben betöltött reprezentatív szerepének megerõsítése. – A színház alaptevékenységének megfelelõen a magyar színházmûvészet hagyományainak ápolása, lehetõséget adva a kortárs színházmûvészetet megújító irányzatoknak is. – Új kortárs mûvek megszületésének és bemutatásának elõsegítése. – A Nemzeti Színház mûködtetésének produkció-központú szemlélet alapján történõ folytatása a mûvészi arculatnak és a kulturális piaci követelményeknek megfelelõen. – Együttmûködés az Alapítóval a 2008-ban várható szervezeti átalakítás során. – A 2008–2010-ig terjedõ idõszakra szóló költségvetési támogatás (évi 1,7 milliárd forint) mértékéhez igazodó mûködés, létszámgazdálkodás. – A Nemzeti Színház nemzetközi mûvészi kapcsolatainak bõvítése és ápolása. – A magyar színházi kultúra egyetemessége jegyében a határon túli magyar színházakkal való együttmûködés folytatása és értékeinek bemutatása. – Tevékeny részvétel a fiatalok színházra nevelésében, gyermek- és ifjúsági programok, valamint beavató színházi elõadások megvalósításán keresztül.

19. szám


1259

A pályázatnak tartalmaznia kell: – A pályázónak a Nemzeti Színház feladatrendszerére vonatkozó szakmai koncepcióját és a 2008/2009-es évadra vonatkozó részletes terveit (annak ismeretében, hogy 2008. január 1-jétõl 2008. június 30-ig együttmûködik a Nemzeti Színház Zrt. vezérigazgatójával az átadás-átvétel feladatainak végrehajtásában, és önállóan készíti elõ a 2008/2009-es színházi évadot). – A pályázatban meghatározott feladatok végrehajtására vonatkozó részletes színházszakmai, üzemszervezési, vezetési, gazdálkodási, marketing és PR elképzeléseit. A pályázathoz csatolni kell: – a pályázó részletes szakmai önéletrajzát, – a pályázó iskolai végzettségét igazoló okiratok másolatát, – három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, – a pályázatban név szerint megjelölt alkotó- és munkatársak szándéknyilatkozatát, – arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a pályázóval szemben nem állnak fenn a Gt. 23. §-ában és 25. §-ában foglalt összeférhetetlenségi okok. A pályázat elbírálása során elõnyben részesül, aki: – színházmûvészeti felsõfokú oktatási intézményben szerzett oklevéllel, – 5 éves szakmai gyakorlattal, – mûvészeti intézményben szerzett vezetõi gyakorlattal rendelkezik, és – pályázatában megnevezi azokat a vezetõ munkatársait, akikkel közösen vállalkozik a pályázatban megjelölt feladatok elvégzésére, – egy világnyelvet tárgyalási szinten ismer. A megbízás 2008. július 1-jétõl tölthetõ be, és az átalakulásig, de legfeljebb 2013. július 31-ig tart. A miniszter a bérezésrõl külön rendelkezik, és a pályázat nyertesének fõigazgatói címet adományoz. A pályázók a pályázatok elkészítéséhez pályázati dokumentációt kapnak, mely tartalmazza a társaság: – Alapító Okiratát, – Szervezeti és Mûködési Szabályzatát, – mûködési alapmutatóit (költségvetési sarokszámok, bemutató- és elõadásszámok, látogatottság, dolgozói létszám, létesítményi technikai és mûszaki adatok), – a szervezeti átalakulásról szóló koncepciót. A pályázati dokumentáció és a pályázat elkészítéséhez szükséges további információ, illetve az intézményre vonatkozó tájékoztatás a Nemzeti Színház Zrt. gazdasági igazgatójától, Farkas Ágnestõl kérhetõ [tel.: 06 (1) 476-6854]. A pályázat elbírálásának rendje: A pályázatokról a miniszter dönt – az általa felkért szakmai-szakértõi bizottság javaslatának figyelembevételével – a pályázat benyújtási határidejét követõ 30 napon belül. A pályázat eredményérõl az érintettek írásbeli értesítést kapnak. A pályázat tartalmát a megbízón és az elbíráló bizottság tagjain kívül más személlyel nem közöljük. A pályázat benyújtásának helye és ideje: A pályázatot egy példányban, zárt borítékban, a kiírásnak a Kulturális Közlönyben való megjelenésétõl számított 45 napon belül az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közszolgálat Fõosztályára (1055 Budapest, Szalay utca 10–14.) kell benyújtani, „Nemzeti Színház vezérigazgatói pályázata” megjelöléssel. Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter

1260


19. szám

Pályázati felhívás a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Könyvtár és Levéltár fõigazgatói állására Az oktatási és kulturális miniszter – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), valamint a végrehajtására kiadott 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet alapján – pályázatot hirdet a minisztérium felügyelete alá tartozó budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár fõigazgatói álláshelyének betöltésére. A fõigazgató feladata: az Áht. 97. § (1) bek.-ben megfogalmazottakon túlmenõen: – az intézmény – alapító okiratban megjelölt feladatrendszerének irányítása, ellenõrzése, – az intézmény közép- és hosszú távú fejlesztési tervének kidolgozása és gyakorlati megvalósítása nyitott és szolgáltató közgyûjtemény szemléletét tükrözve, – az intézmény gyûjteményeire és tudományos tevékenységére építve a magyarországi és nemzetközi orvostörténeti kutatások bázisának kialakítása, – az intézmény bekapcsolása a hazai egyetemi orvos- és bölcsészképzésbe, – az intézmény bekapcsolása a nemzetközi orvostörténeti kutatásokba, különös tekintettel az Európai Unió és az Egyesült Államok társintézményeire, kutatási projektjeire, – az éves munkatervek kidolgozása, kiemelt figyelemmel a feladatellátáshoz szükséges tárgyi – anyagi, szervezeti és személyi keretek, a megfelelõ mûködési rend meghatározására és fenntartására, – az intézmény képviselete hazai és külföldi konferenciákon, rendezvényeken és testületekben. A fõigazgatói megbízatás betöltésének feltételei: – a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet szerinti szakirányú egyetemi végzettség és legalább ötéves szakmai gyakorlat, – kiemelkedõ tudományos tevékenység, – büntetlen elõélet, – a 25/2002. (XII. 25.) NKÖM rendelet alapján vagyonnyilatkozat-tétel. A pályázat elbírálásánál elõnyt jelent: – legalább 5 éves intézményvezetõi gyakorlat, – angol nyelv tárgyalási szintû ismerete, – egyetemi oktatásban szerzett tapasztalat. A pályázathoz csatolni kell: – a pályázati kiírásnak megfelelõ szakmai koncepciót, – részletes szakmai önéletrajzot és publikációs jegyzéket, – a végzettséget, szakképzettséget, tudományos fokozatot, nyelvismeretet tanúsító okiratok másolatát, – három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt. A fõigazgatót közalkalmazotti jogviszony keretében – öt év határozott idõre – magasabb vezetõi beosztással az oktatási és kulturális miniszter bízza meg. Illetményének megállapítása a Kjt., illetve a végrehajtásáról rendelkezõ jogszabály és a felek közötti megállapodás alapján történik. A megbízás kezdete: 2007. december 1. A pályázatról a benyújtási határidõt követõ 30 napon belül, a miniszter által felkért szakmai bíráló bizottság véleménye alapján (szükség esetén a pályázó és a bizottság személyes találkozásával), a miniszter dönt. A pályázat tartalmát a megbízón és a bíráló bizottság tagjain kívül más személlyel nem közöljük. A pályázat eredményérõl az érintettek írásbeli értesítést kapnak. A pályázatot zárt borítékban, a kiírás Kulturális Közlönyben történõ megjelenítésétõl számított 30 napon belül, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közszolgálati Fõosztályára (1055 Budapest, Szalay u. 10–14.), „Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár” jeligére kell benyújtani. A pályázat elkészítéséhez szükséges további információ, illetve az intézményre vonatkozó tájékoztatás az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közgyûjteményi Fõosztályán Csiszér Dóra tanácsostól a 473-7541-es telefonszámon kérhetõ. Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter

19. szám


1261

Pályázati felhívás a Magyar Természettudományi Múzeum fõigazgatói állására Az oktatási és kulturális miniszter – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), valamint a végrehajtására kiadott 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet alapján – pályázatot hirdet a minisztérium felügyelete alá tartozó budapesti Magyar Természettudományi Múzeum fõigazgatói álláshelyének betöltésére. A fõigazgató feladata az Áht. 97. § (1) bek.-ben megfogalmazottakon túlmenõen: – egy új, kompetencia központ típusú múzeumi mûködési modell elméleti megalapozása és gyakorlati megvalósítása, – az intézmény korszerû természettudományi tudásközpontként történõ mûködtetésének irányítása, a taxonómiai és a biodiverzitás megõrzési alapkutatások országos és nemzetközi szintû folytatása és koordinálása, a Magyar Tudományos Akadémia kihelyezett kutatócsoportjainak irányítása, – ezen kutatások tekintetében az intézmény módszertani központként történõ mûködtetése, – a Szent István Egyetem kihelyezett zootaxonómiai tanszékének vezetése, – az intézmény muzeológiai szakmai (gyûjteményi, tudományos és közmûvelõdési) munkájának irányítása, – kapcsolatrendszerének és kommunikációjának fejlesztése bel- és külföldön egyaránt, – képviselete hazai és külföldi konferenciákon, – a közgyûjteményi terület természettudományi szakági együttmûködésének erõsítése, – a Magyar Természettudományi Múzeum épületrekonstrukciója befejezõ ütemének szakmai irányítása. Az intézmény közép- és hosszú távú fejlesztési tervének, gyûjteménygyarapítási-, kiállítási- és közmûvelõdési koncepciójának továbbfejlesztése és gyakorlati megvalósítása. Az éves munkaprogramok kidolgozása, kiemelt figyelemmel: – a feladatellátáshoz szükséges tárgyi-anyagi, szervezeti és személyi keretek, a megfelelõ mûködési rend meghatározására és fenntartására a Szervezeti és Mûködési Szabályzat alapján, – a múzeumi, kutatóhelyi és felsõoktatási feladatok kölcsönös erõsítésére, – a végrehajtás ellenõrzésére. A fõigazgatói megbízatás betöltésének feltételei: – a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet szerinti szakirányú egyetemi végzettség és legalább ötéves szakmai gyakorlat, – kiemelkedõ tudományos tevékenység, – büntetlen elõélet, – a 25/2002. (XII. 25.) NKÖM rendelet alapján vagyonnyilatkozat-tétel. A pályázathoz csatolni kell: – a pályázati kiírásnak megfelelõen az intézmény vezetésére, korszerû természettudományi tudásközpontként történõ mûködtetésére vonatkozó szakmai koncepciót, – részletes szakmai önéletrajzot és publikációs jegyzéket, – a végzettséget, a szakképzettséget, nyelvismeretet tanúsító okiratok másolatát, – három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt. A pályázat elbírálásánál elõnyt jelent: – legalább 3 éves vezetõi gyakorlat, – egy világnyelv tárgyalási szintû ismerete. A fõigazgatót közalkalmazotti jogviszony keretében, közalkalmazotti kinevezéssel létesülõ, illetve közalkalmazotti jogviszonyának fenntartása alapján, magasabb vezetõi beosztással 5 év határozott idõre az oktatási és kulturális miniszter bízza meg. Közalkalmazotti besorolása és illetményének megállapítása a Kjt., illetve a végrehajtásáról rendelkezõ jogszabály és a felek közötti megállapodás alapján történik. A megbízás kezdete: 2007. november 15. A pályázatokról a benyújtási határidõt követõ 30 napon belül, a miniszter által felkért szakmai bíráló bizottság véleménye alapján (szükség esetén a pályázó és a bizottság személyes találkozásával), a miniszter dönt. A pályázat tartalmát a kiírón és a bíráló bizottság tagjain kívül más személlyel nem közöljük. A pályázat eredményérõl az érintettek írásbeli értesítést kapnak.


1262

19. szám

A pályázatot zárt borítékban, a kiírás Kulturális Közlönyben történõ megjelenítésétõl számított 30 napon belül, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közszolgálati Fõosztályára (1055 Budapest, Szalay u. 10–14.), „Magyar Természettudományi Múzeum” megjelöléssel kell benyújtani. A pályázat elkészítéséhez szükséges további információ, illetve az intézményre vonatkozó tájékoztatás az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közgyûjteményi Fõosztályán Holport Ágnes vezetõ fõtanácsostól a 473-7078-as telefonszámon kérhetõ. Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter

Pályázati felhívás a Néprajzi Múzeum fõigazgatói állására Az oktatási és kulturális miniszter – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), valamint a végrehajtására kiadott 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet alapján – pályázatot hirdet a minisztérium felügyelete alá tartozó budapesti Néprajzi Múzeum fõigazgatói álláshelyének betöltésére. A fõigazgató feladata: az Áht. 97. § (1) bek.-ben megfogalmazottakon túlmenõen: – az országos múzeumi besorolású intézmény – alapító okiratban megjelölt feladatrendszerének irányítása, ellenõrzése, – az intézmény közép- és hosszú távú fejlesztési tervének, gyûjteménygyarapítási, tudományos, kiállítási és közmûvelõdési koncepciójának továbbfejlesztése és gyakorlati megvalósítása, – az éves munkatervek kidolgozása, kiemelt figyelemmel a feladatellátáshoz szükséges tárgyi, anyagi, szervezeti és személyi keretek, a megfelelõ mûködési rend meghatározására és fenntartására, – az intézmény saját gyûjteményeinek – részben állandó kiállítás formájában történõ – folyamatos és megújuló bemutatása, – az intézmény szaktudományos kapcsolatrendszerének és kommunikációjának fejlesztése bel- és külföldön egyaránt, – az intézmény és a szakág képviselete hazai és külföldi konferenciákon, egyéb rendezvényeken, elsõsorban a közép-európai néprajzi múzeumok és az európai etnológiai múzeumok fórumain. Kiemelt feladatként – középtávú szakmai fejlesztési koncepció kidolgozása az alábbi, a magyar muzeológia területén országos kompetencia központként ellátandó programok vonatkozásában és a programok irányítása, – múzeumi állományvédelemi program mûködtetése, – a jelenkor múzeumi dokumentációja: az országos hatókörû MaDok-program vezetése, a hálózat mûködtetése, nemzetközi színtéren történõ képviselete, – a szellemi kulturális örökség védelmével kapcsolatos múzeumi feladatok koordinálása, – a szakágban mûködõ intézmények, külsõ szakmai szervezetek közötti koordináció, valamint az alábbi szakfeladatok ellátása tekintetében kiemelt szerep: gyûjteményfejlesztés és -feltárás, oktatás, továbbképzés. A fõigazgatói megbízatás betöltésének feltételei: – a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet szerinti szakirányú egyetemi végzettség és legalább ötéves szakmai gyakorlat, – kiemelkedõ tudományos tevékenység, – büntetlen elõélet, – a 25/2002. (XII. 25.) NKÖM rendelet alapján vagyonnyilatkozat-tétel. A pályázat elbírálásánál elõnyt jelent: – legalább 5 éves vezetõi gyakorlat, – tudományos fokozat, – világnyelvek tárgyalási szintû ismerete. A pályázathoz csatolni kell: – a pályázati kiírásnak megfelelõ szakmai koncepciót, – részletes szakmai önéletrajzot és publikációs jegyzéket, – a végzettséget, szakképzettséget, tudományos fokozatot, nyelvismeretet tanúsító okiratok másolatát, – három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt.

19. szám


1263

A fõigazgatót közalkalmazotti jogviszony keretében – öt év határozott idõre – magasabb vezetõi beosztással az oktatási és kulturális miniszter bízza meg. Illetményének megállapítása a Kjt., illetve a végrehajtásáról rendelkezõ jogszabály és a felek közötti megállapodás alapján történik. A megbízás kezdete: 2007. november 15. A pályázatról a benyújtási határidõt követõ 30 napon belül, a miniszter által felkért szakmai bíráló bizottság véleménye alapján (szükség esetén a pályázó és a bizottság személyes találkozásával), a miniszter dönt. A pályázat tartalmát a megbízón és a bíráló bizottság tagjain kívül más személlyel nem közöljük. A pályázat eredményérõl az érintettek írásbeli értesítést kapnak. A pályázatot zárt borítékban, a kiírás Kulturális Közlönyben történõ megjelenítésétõl számított 30 napon belül, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közszolgálati Fõosztályára (1055 Budapest, Szalay u. 10–14.), „Néprajzi Múzeum” megjelöléssel kell benyújtani. A pályázat elkészítéséhez szükséges további információ, illetve az intézményre vonatkozó tájékoztatás az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közgyûjteményi Fõosztályán Csiszér Dóra tanácsostól a 473-7541-es telefonszámon kérhetõ. Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter

Pályázati felhívás kulturális intézmények vezetõi és más közalkalmazotti állásaira A pályázat benyújtásával kapcsolatos rendelkezéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet tartalmazza. Jogszabály alapján a pályázat benyújtásának határideje – ha a pályáztató hosszabb határidõt nem állapít meg – a közzétételtõl számított legalább 30 nap, az elbírálás pedig – ha a pályáztató rövidebb határidõt nem állapít meg – a benyújtási határidõ lejártát követõ 30 napon belül történik. A pályázatokat a pályázatot meghirdetõ szerv címére kell benyújtani, kivéve ha a pályáztató ettõl eltérõ címet jelöl meg. A jogszabály által kötelezõen elõírt pályázati feltételeket az itt közölt pályázati felhívás nem tartalmazza. A pályázati felhívásokat a szerkesztõség által táblázatos formában szerkesztve ingyenesen közöljük. Az eltérõ formában történõ, illetõleg a szó szerinti közlésre – helyhiány miatt – csak díjfizetés ellenében van lehetõség. Rövidítések: av: (adatvédelem): A pályázat tartalmát a megbízón és a bírálóbizottság tagjain kívül – a pályázó engedélyének hiányában – más személlyel nem közlik. ÁEI: állás elfoglalásának ideje b: 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány be: büntetlen elõélet étkh: étkezési hozzájárulás f: felvilágosítás ff: felsõfokú ill: illetmény k: képzettség má: magyar állampolgárság mszv: munkaköri szakvizsga om: képesítést igazoló hiteles oklevélmásolat ön: önéletrajz p: pótlék Pbhi: pályázat benyújtásának határideje Pc: pályázat címzése Pehi: pályázat elbírálásának határideje pr: program sz: szakmai szev: szakirányú egyetemi végzettség szfv: szakirányú felsõfokú végzettség szgy: szakmai gyakorlat szl: szolgálati lakás

1264


19. szám

szv: szakvizsga tt: tudományos tevékenység v: végzettség vgy: vezetõi gyakorlat vp: vezetõi pótlék vpr: vezetési program A pályázatot meghirdetõ szerv

Meghirdetett munkahely

Képesítési és egyéb feltételek

Juttatások (Ft), illetmény, pótlék, egyéb

1.

2.

3.

4.

ÁEI: 2008. február 1-jétõl, 2013. január 31-ig, 5 évre szól. Ill: alap + 225% vp. Csatolandó: részletes sz. ön., vpr., sz. helyzetelemzésre épülõ fejlesztési elképzelés, b., om., publikációs jegyzék, sz. és tt. igazolása, nyilatkozat arról, hogy a pályázat tartalmát az elbírálásban résztvevõ személyek megismerhetik. f: Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és sportiroda Pc: Szeged MJV Polgármesterének címezve, a Személyzeti Osztályra (6720 Szeged, Széchenyi tér 10.) nyújthatnak be 3 példányban. A pályázat elbírálásáról a közgyûlés döntését követõen értesítjük a pályázót. ÁEI: a Pehi-t követõ hó elsõ napja. A megbízás 2010. július 31-ig szól. ill.: a Kjt. és a 22/2000. (VII. 1.) önkormányzati rendelet szerint. ÁEI: a megbízás a Pehi-t követõ hó elsõ napjától 5 évre szól. Pc: MÖK fõjegyzõje 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Csatolandó: sz. ön., b., om., helyzetelemzésre épülõ sz. vpr., mûvészeti tervek, ezekhez racionális költségvetési/gazdálkodási elképzelések, nyilatkozat arról, hogy pályázatának nyilvános ülésen történõ megtárgyalásához hozzájárul-e, továbbá arról, hogy a pályázatban szereplõ adatait a pályázati eljárásban résztvevõk kezelhetik. Tel.: (88) 545-021

Szeged Megyei Jogú Város Közgyûlése

Móricz Zsigmond Mûvelõdési Ház 6710 Szeged, Szentmihály Kapisztrán u. 52. Igazgató

Szev., vagy nem szev. és ff. mszv., fõiskolai közmûvelõdési k., és legalább 5 év szgy., továbbá kiemelkedõ sz. vagy tt.

Budapest Fõváros II. Kerület Önkormányzatának Képviselõ-testülete 1024 Budapest, Mechwart liget 1. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyûlése Kulturális, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága

Klebelsberg Kuno Mûvelõdési, Kulturális és Mûvészeti Központ 1028 Budapest, Templom u. 2/10. Magasabb vezetõi állás Veszprémi Petõfi Színház 8200 Veszprém, Óváry Ferenc u. 2. Igazgató

Szfv., legalább 5 év szgy. Elõny: közmûvelõdési területen szerzett vgy.

Felsõfokú oktatási intézményben szerzett, az intézmény alaptevékenységének megfelelõ oklevél, jogász, vagy közgazdász szakképzettséget tanúsító oklevél, továbbá a szfv.-nek vagy az intézmény alaptevékenységének megfelelõ munkakörben eltöltött legalább 5 év szgy. Elõny: vgy., valamint idegen nyelv ismerete.

19. szám

KULTURÁLIS KÖZLÖNY 1.

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyûlése

2.

3.

Veszprém Megyei levéltár 8200 Veszprém, Török Ignác u. 1. Igazgató

Szev., legalább 5 év szgy., kiemelkedõ tt., má., be. Elõny: két idegen nyelv ismerete.

Diósgyõri Ady Endre Kulturális és Szabadidõ Központ 3534 Miskolc, Árpád u. 4. Igazgató (magasabb vezetõ)

Szev., vagy nem szev. és ff. mszv., fõiskolai közmûvelõdési k., és legalább 5 év szgy., továbbá kiemelkedõ sz. vagy tt. Elõny: idegenforgalom területén szerzett gyakorlat, projektmenedzselési gyakorlat, pályázatírási tapasztalat, médiában szerzett tapasztalat, vgy.

Miskolci Galéria Városi Mûvészeti Múzeum 3530 Miskolc, Rákóczi u. 2. Igazgató (magasabb vezetõi állás)

Szev. és legalább 5 év szgy., továbbá kiemelkedõ sz. vagy tt. Elõny: vgy., nyelvismeret, tudományos minõsítés.

1265 4.

ÁEI: 2008. április 12. A megbízás 2013. március 31-ig, 5 évre szól. Pc: MÖK fõjegyzõje 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Csatolandó: sz. ön., b., om., helyzetelemzésre épülõ sz. vpr., nyilatkozat arról, hogy pályázatának nyilvános ülésen történõ megtárgyalásához hozzájárul-e, továbbá arról, hogy a pályázatban szereplõ adatait a pályázati eljárásban résztvevõk kezelhetik. Tel.: (88) 545-021 ÁEI: 2008. január 1-jétõl, 2012. december 31-ig. A megbízás 5 évre szól. Pehi: 2007. decemberi közgyûlés. Csatolandó: részletes sz. ön., vpr. fejlesztési elképzelések, om., b., hozzájáruló nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagát a pályázat elbírálásában résztvevõk, valamint a képviselõ-testület megismerheti, nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy vele szemben összeférhetetlenség nem áll fenn. A pályázatot két példányban kell benyújtani. Pc: Miskolc megyei jogú város polgármestere 3525 Miskolc, Városház tér 8. f: (46) 512-767 ÁEI: 2008. január 1-jétõl, 2012. december 31. A megbízás 5 évre szól. Pehi: 2007. decemberi közgyûlés. Csatolandó: részletes sz. ön., vpr. fejlesztési elképzelések, om., b., hozzájáruló nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagát a pályázat elbírálásában résztvevõk, valamint a képviselõ-testület megismerheti, nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy vele szemben összeférhetetlenség nem áll fenn. A pályázatot két példányban kell benyújtani. Pc: Miskolc megyei jogú város polgármestere 3525 Miskolc, Városház tér 8. f: (46) 512-767

1266

KULTURÁLIS KÖZLÖNY 1.

2.

Miskolci Nemzeti Színház 3530 Miskolc, Déryné u. 1. Igazgató (magasabb vezetõi álláshely)

3.

Szfv., és legalább 5 év szgy. Elõny: vgy.

19. szám 4.

ÁEI: 2008. április 1-jétõl, 2012. december 31-ig. Pehi: 2007. decemberi közgyûlés. Csatolandó: részletes sz. ön., vpr., fejlesztési elképzelések, om., b., hozzájáruló nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagát a pályázat elbírálásában résztvevõk, valamint a képviselõ-testület megismerheti, nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy vele szemben összeférhetetlenség nem áll fenn. A pályázatot két példányban kell benyújtani. Pc: Miskolc megyei jogú város polgármestere 3525 Miskolc, Városház tér 8. f: (46) 512-767

Helyesbítés A Kulturális Közlöny 2007. évi 18. számában tévesen jelent meg az Abádszalók Város Önkormányzata által meghirdetett Abádszalóki Mûvelõdési Ház igazgatói álláspályázata. A pályázati felhívást ismételten közöljük azzal, hogy a pályázati beadás határideje a helyesbítés megjelenésétõl számít. Abádszalók Város Önkormányzata (Abádszalók, Deák Ferenc út 12. szám) pályázatot hirdet az Abádszalóki Mûvelõdési Ház (Abádszalók, Mikszáth út 3. sz.) igazgatói állásának betöltésére A pályázóval szembeni követelmények: – szakirányú egyetemi vagy fõiskolai végzettség, vagy – nem szakirányú egyetemi vagy fõiskolai végzettség és felsõfokú szakirányú munkaköri szakvizsga, – közmûvelõdési területen szerzett 5 éves szakmai gyakorlat, – büntetlen elõélet. A pályázathoz csatolni kell: – a pályázó részletes szakmai önéletrajzát, – az intézmény vezetésére vonatkozó, szakmai helyzetelemzésre épülõ fejlesztési elképzelések leírását, – képesítést igazoló hiteles oklevélmásolatot, – 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát, – nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagot a jogszabályban elõírt testületek megismerhetik. Feladata: a helyi közmûvelõdési feladatok irányítása, a mûvelõdési ház vezetése és a nyári rendezvények szervezése. Illetmény: alap és vezetõi pótlék, juttatás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglaltak szerint. A megbízás 5 évre, 2008. január 1-jétõl 2013. december 31-ig szól. A pályázat benyújtási határideje: a megjelenést követõ 30 nap. A pályázat címzése: Abádszalók város polgármestere 5241 Abádszalók, Deák Ferenc út 12. Tel.: (59) 355-224. A pályázat elbírálásának határideje: a megjelenést követõ 60 nap. Az állással kapcsolatos felvilágosításért bordás Imre polgármesterhez tel.: (59) 355-224 vagy Ballagó László jegyzõhöz tel.: (59) 535-115 kell fordulni. (Kézirathiba)

19. szám


1267

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette Kondorosi Ferenc–Uttó György–Visegrády Antal

A bírói etika és a tisztességes eljárás címû könyvét A könyvhöz elõszót dr. Lomnici Zoltán, a Legfelsõbb Bíróság, illetve az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke írt, melyben a következõ szavakkal ajánlja a kötetet: „Az olvasó kezébe olyan könyv (tankönyv, szakmai háttéranyag) kerül, amely tudományos igényességgel és a gyakorlati alkalmazhatóság szándékával mutatja be a bírói etika szakmai-morális alapjait. A kötet jelentõs nemzetközi kitekintést nyújt, amikor más országok gyakorlatának, szabályozásának feltárását is vállalja. A tapasztalt és a tárgykör nemzetközi összefüggéseit is jól ismerõ szerzõk – helyeselhetõ módon – abból indultak ki, hogy a bírák etikus magatartása és eljárása az eljárások részvevõi – a peres felek, a vádló, a védõ, a jogi képviselõ, a büntetõügyekben a vádlott – számára garanciális jelentõségû, mert megteremti/megadja az eljárás minõségét is. A szerzõk a bírói etika érvényesülését is vizsgálták a peres eljárás másik minõségi követelményének, a fair eljárás igényének megvalósulásával összefüggésben. A tisztességes eljárás napjainkban nemzetközi jogi, alkotmányos és morális követelményt is jelent, amelynek tartalma az Emberi Jogok Európai Bírósága és – egyre inkább – az Európai Bíróság esetjogából ismerhetõ meg. A kötet számos jogeset bemutatásával szolgálja a hazai jogi kultúra színvonalának emelését, a tiszta, demokratikus közállapotok, a bírák és a bíróságok tekintélye megóvását. A könyv fontos tananyag a bírák, ügyészek, ügyvédek számára, de különös haszonnal forgathatják gyakorló politikusok, a tudományos élet képviselõi, a média munkatársai és mindenki, aki felelõsséget érez a hazai jogállam, a jogrend minõségéért.” A kötet 184 oldal terjedelmû, ára 3381 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Kondorosi Ferenc–Uttó György–Visegrády Antal

A bírói etika és a tisztességes eljárás címû, 184 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 3381 forint áfával) ......... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): .............................................................................................................................................. Utca, házszám: .................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ......................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

1268


19. szám

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette a Közlöny Könyvek sorozatának újabb köteteként a

HATÁRON TÚLI MAGYAROK KEDVEZMÉNYEINEK ÉS TÁMOGATÁSÁNAK SZABÁLYAI címû könyvet. A könyv összefoglalja a határainkon túl élõ magyarok támogatásának módozatait és intézményeit szabályozó rendelkezéseket, valamint rövid áttekintést ad azokról a kedvezményes banki eszközökrõl, amelyek elõsegítik az adott térségek gazdasági fejlõdését. A támogatási rendszer alapelve: jobb feltételeket teremteni a magyar honfitársainknak a szülõföldön maradáshoz. Ajánljuk a kiadványt magánszemélyeknek és intézményeknek, akik/amelyek – részletesebb ismereteket akarnak szerezni a támogatási rendszerrõl, – a határainkon túli térségek regionális fejlesztésében kívánnak részt venni és ehhez kívánnak információt szerezni a támogatási rendszerrõl, – a határainkon túl élnek, mûködnek és támogatást remélnek szerezni fontos céljaik megoldásához, – egyetemi tanulmányokat folytatnak vagy egyetemeken a támogatási rendszer oktatásával is foglalkoznak. A 336 oldal terjedelmû kiadvány ára 3465 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

HATÁRON TÚLI MAGYAROK KEDVEZMÉNYEINEK ÉS TÁMOGATÁSÁNAK SZABÁLYAI címû, 336 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 3465 Ft áfával) ........... példányban, és kérem juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................. Utca, házszám: ................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ........................................................................................................................ A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


19. szám


1269

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette

dr. Kondorosi Ferenc

Jogalkotás a XXI. század hajnalán címû könyvét A XXI. század nemzeti jogalkotását minden eddiginél jobban meghatározza a nemzetközi társadalmi és gazdasági környezet, amelynek hátterében az európai integráció hatása, valamint a globalizációs folyamatok húzódnak meg. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Unió Alapjogi Chartája vagy az Alkotmányos Szerzõdés alapelvei csak néhány olyan példája a „nemzetek felett álló jognak”, amelyek a nemzeti jogalkotás tekintetében is iránymutatók lehetnek. A megjelent kötet – a szakkönyvpiacon hiánypótló jelleggel – tudományos igényességgel, ugyanakkor a gyakorlati alkalmazhatóság szándékával mutatja be a XXI. század nemzeti jogalkotásának tendenciáit. A könyv széles körû nemzetközi kitekintést nyújt, amelyben az uniós jogfejlõdés elemzésének központi szerep jut. A kötet szerzõje, a tapasztalt jogtudós és gyakorlati szakember alaptézise, hogy „a jogdogmatikai megfontolásokat figyelembe vevõ, minõségi normaalkotás programszerû érvényesítése és a konzisztens, áttekinthetõ jogrendszer eszményképének követése kedvezõ irányba befolyásolhatja a normák címzettjeinek magatartását, annak érdekében, hogy a jog legfõbb, alkotmányos küldetését teljesítse”. A szerzõ részletesen vizsgálja a hatékony jogi szabályozás kulcskérdéseit, a hazai jog, valamint a nemzetközi és az európai uniós jog összefüggéseit, eközben mindig kellõ hangsúlyt fektetve korunk demokratikus jogállami alapértékeire: az emberi jogokra és az alkotmányosságra. Az olvasó bepillantást nyerhet a jogharmonizáció „kulisszatitkaiba”, a biztonság jogalkotásban érvényesülõ tényezõinek problematikájába, valamint polgári jogi és büntetõjogi jogalkotásunk legújabb eredményeibe. A XXI. század elejének kodifikációját elemzõ kötet egyszerre tankönyv, olvasókönyv és gyakorlati útmutató. Haszonnal forgathatják a társadalomtudományi karok hallgatói, a közigazgatásban dolgozó szakemberek, a politikusok, a média munkatársai és mindenki, aki felelõsséget érez a hazai jogállam, jogrend minõségének javításáért. A kötet 264 oldal terjedelmû, ára 2856 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. szám (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

dr. Kondorosi Ferenc

Jogalkotás a XXI. század hajnalán címû, 264 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 2856 forint áfával) ................................ példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................... ............................................................ Utca, házszám: ................................................................................................................................................................ Ügyintézõ neve, telefonszáma: ....................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


1270


19. szám

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette a Közlöny Könyvek sorozatának újabb köteteként

A BÜNTETÕ TÖRVÉNYKÖNYV MAGYARÁZATA I–III. KÖTET címû kiadványt. A Büntetõ Törvénykönyv magyarázata – tekintettel a büntetõjog kialakult felosztására, továbbá a kommentár könnyebb használatának szempontjaira is – három kötetben jelenik meg. Az elsõ kötet a Btk. Általános részének, a második és harmadik kötet pedig a Különös részének magyarázatát tartalmazza. A magyarázat nagymértékben támaszkodik a bírói ítéletek értelmezõ rendelkezéseire, az Alkotmánybíróság határozataira, valamint az ET, az EU és más nemzetközi fórumok releváns dokumentumaira; ugyanakkor nagy hangsúlyt fektet a fogalmak tudományos definiálására és rendszerezésére is. Tekintettel arra, hogy a jogtudomány és a jogalkalmazás által kialakított értelmezési tartomány ismerete nélkül nem lehet eligazodni a büntetõjog alapkérdéseiben, a kommentár nemcsak a szakmai felhasználók és a joghallgatók, jogi továbbképzésben részt vevõk számára jelenthet támpontot, hanem a büntetõjog iránt érdeklõdõk is segítségül hívhatják a kiadványt. A magyarázat a Hivatalos CD Jogszabálytárban megjelent Btk. kommentár szerkesztett változata. Az 1400 oldal terjedelmû kiadvány ára: 9597 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a A Büntetõ Törvénykönyv magyarázata I–III. kötet címû kiadványt (az 1400 oldal terjedelmû kiadvány ára: 9597 Ft + postaköltség) ...................... példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre:

A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ..................................................................................................... Utca, házszám: ......................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutalom. Keltezés: ……………………………………… ………………………………………

cégszerû aláírás

19. szám


1271

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette

Bárd Károly

Emberi jogok és büntetõ igazságszolgáltatás Európában A tisztességes eljárás büntetõügyekben – emberijog-dogmatikai értekezés címû könyvét A tisztességes eljárás elméleti kérdései és gyakorlati érvényesülése iránt érdeklõdõk elõtt – eddig megjelent kötetei révén – már jól ismert szerzõ a könyv borítóján ekképpen ajánlja az olvasók figyelmébe tanulmányát: „A könyv írásának kezdetén elsõsorban az foglalkoztatott, hogy mennyiben járulhat hozzá a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság az európai államok igazságszolgáltatási rendszereinek közelítéséhez. A vizsgálat során aztán olyan alapvetõ kérdésekkel szembesültem, mint az igazságszolgáltatás szerepe a demokráciában, a tisztességes eljáráshoz való jog helye az alapjogok rendszerében vagy a jogokról való lemondás és annak korlátai. Elsõsorban a strasbourgi esetjog alapján elemzem a tisztességes eljárás azon elemeit, amelyek értelmezésében mind a mai napig bizonytalanság észlelhetõ a magyar joggyakorlatban: mit kíván a bírói pártatlanság, hogyan teremthetõ meg az összhang a véleménynyilvánítás szabadsága és a bíróságok tekintélyének megõrzése iránti érdek között, mi legyen a törvénysértõen megszerzett bizonyítékok sorsa, meddig terjed a hallgatás joga? Nos, ezekrõl a kérdésekrõl szól a könyv. Meg sok minden másról…..” A kötet 320 oldal terjedelmû, ára 7938 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. szám (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Bárd Károly Emberi jogok és büntetõ igazságszolgáltatás Európában címû, 320 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 7938 forint áfával) ................................ példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................... ............................................................ Utca, házszám: ................................................................................................................................................................ Ügyintézõ neve, telefonszáma: ....................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


1272


19. szám

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2008. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).

A 2008. évi elõfizetési díjak (Az árak az áfát tartalmazzák.) Magyar Közlöny Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Ellenõrzési Figyelõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Honvédelmi Közlöny Igazságügyi Közlöny Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ

121 212 Ft/év 26 460 Ft/év 6 552 Ft/év 22 428 Ft/év 5 544 Ft/év 29 232 Ft/év 25 452 Ft/év 31 752 Ft/év 4 284 Ft/év 21 924 Ft/év 26 964 Ft/év 7 560 Ft/év 21 420 Ft/év 18 900 Ft/év 17 388 Ft/év

Közlekedési Értesítõ Kulturális Közlöny Külgazdasági Értesítõ Munkaügyi Közlöny Oktatási Közlöny Pénzügyi Közlöny Sportértesítõ Statisztikai Közlöny Szociális Közlöny Turisztikai Értesítõ Ügyészségi Közlöny Nemzeti Kulturális Alap Hírlevele Pénzügyi Szemle L'udové noviny Neue Zeitung

28 476 Ft/év 21 672 Ft/év 23 940 Ft/év 17 640 Ft/év 25 200 Ft/év 35 028 Ft/év 6 048 Ft/év 15 120 Ft/év 17 892 Ft/év 14 112 Ft/év 7 560 Ft/év 6 048 Ft/év 22 680 Ft/év 5 796 Ft/év 5 544 Ft/év

A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (DVD) hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2008. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink a 20%-os áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

97 200 Ft 171 600 Ft 216 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

351 000 Ft 459 000 Ft 780 000 Ft

Az EU-JOGSZABÁLYTÁR (DVD) Az Európai Unió Jogszabályai gyûjteményének 2008. évi éves elõfizetési díja (Áraink a 20%-os áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

86 400 Ft 156 000 Ft 192 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

312 000 Ft 408 000 Ft 708 000 Ft

9 771419 326074

07019

Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2007-es évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Ára: 18 480 Ft + áfa.

KULTURÁLIS KÖZLÖNY Az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapja. A szerkesztésért felelõs: Mátyásné dr. Patócs Andrea. A szerkesztõség címe: 1055 Budapest, Szalay u. 10–14. Telefon: 473-7444. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.; www.mhk.hu). Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Fáma Rt. közremûködésével. Telefon: 266-6567. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.; 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). 2007. évi éves elõfizetési díj: 18 900 Ft áfával. Egy példány ára: 798 Ft áfával. 2008. évi éves elõfizetési díj: 21 672 Ft áfával, féléves elõfizetési díj: 10 836 Ft áfával. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN 1419-3264 Formakészítés: Sprint Kft. 07.3407 – Nyomta a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.

LI. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM Ára: 798 Ft OKTÓBER 15

Recommend Documents