KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2008. május 26.

Közlekedési alapismeretek

középszint Javítási-értékelési útmutató 0811

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Közlekedési alapismeretek — középszint

Javítási-értékelési útmutató

Fontos tudnivalók A teszt jellegű feladatoknál javítani tilos, a javított válaszok nem értékelhetők! A feladatsor értékelésénél részpontszám is adható. Ha a feladatnak legalább 50%-a hibátlan, akkor a pontszám fele megadható. Az írásbeli vizsgafeladatok pontszámainak összege csak egész szám lehet. Ha az írásbeli vizsga(rész) pontszáma nem egész szám, akkor a matematikai kerekítés szabályai szerint kell eljárni (az öttizedre vagy az a felett végződő pontszámokat felfelé, az öttized alattit pedig lefelé kerekítjük).

írásbeli vizsga 0811

2/8

2008. május 26.



Teszt jellegű feladatok 1. feladat

2 pont

Franciaország 2. feladat

2 pont

Svájc 3. feladat

2 pont

Belgium 4. feladat

2 pont

Franciaország, Belgium, Németország, Lengyelország, Ukrajna 5. feladat Rábafüzes – Körmend – Vasvár – Kám – Városlőd – Veszprém – Székesfehérvár

2 pont

6. feladat Szeged – Mélykút – Baja – Bátaszék

2 pont

7. feladat

2 pont

Budapest – Aszód – Hatvan – Füzesabony – Miskolc – Szerencs – Sátoraljaújhely oh. 8. feladat

2 pont

Budapest – Hatvan – Füzesabony – Miskolc – Hidasnémeti – Cana (Hernádcsány) – Košice (Kassa) – Plavec – Muszyna – Krakow (Krakkó) 9. feladat

2 pont

Sassnitz, Rostock, Warnemünde, Kiel, Hamburg 10. feladat

2 pont

Budapest – Székesfehérvár – Siófok – Nagykanizsa – Murakeresztúr oh. – Kotoriba – Csáktornya – Ljubljana – Sezana – Villa Opicina – Trieszt 11. feladat

2 pont

Debrecen – Berettyóújfalu – Mezőberény – Békéscsaba – Orosháza – Hódmezővásárhely – Szeged


3/8

2008. május 26.



12. feladat

2 pont

Hatvan – Jászberény – Szolnok 13. feladat

2 pont

Budapest – Taksony – Kunszentmiklós – Kiskőrös – Soltvadkert – Kiskunhalas – Kelebia 14. feladat

2 pont

Boba – Ukk – Zalaegerszeg – Bajánsenye 15. feladat

2 pont

912500 cm = 9125 m = 9,125 km Feladatsor 1. feladat

ς

összesen: 15 pont

p ) F menetellenállás = Fg + Fl + Fe +Fh = (m g μg) + ( A cw v2) + ( m g 2 100

4 pont

Fmenetellenállás = (1075·9,81·0,0115) + (0,65·2,55 ·0,37·1225) + (1075·9,81·0,012) = = 121,276 + 751,262 + 126,549 = 999,087 N

4 pont

P menetellenállás = Fmenetellenállá v = 999,087 · 35 = 34968,045 W = 34,968 kW teljesítményt igényel a külső menetellenállások legyőzése. 4 pont 66 kW > 34,968 kW, ezért a gépkocsi képes tovább tartani a sebességét.

2. feladat Fl =

ς 2

3 pont

összesen: 15 pont

A cw v2

2 pont

Fl = 0,65 · 2,8 ·0,41 ·1225 = 914,095 N

3 pont

Pl = Fl v = 914,095 ·35 = 31993,325 W = 31,99 kW

2 pont

Ha az útközben feltámadt, haladás irányával szembe fújó szél sebessége 44 km/óra, akkor Fl2 =

ς 2

A cw (v+vszél)2

2 pont

Fl2 = 0,65 · 2,8 ·0,41 · 2229,94 = 1663,98 N

3 pont

Pl2 = Fl2 (v+vszél) = 1663,98 · 47,22222 = 78576,83 W = 78,577 kW

3 pont


4/8

2008. május 26.



3. feladat

összesen: 15 pont

Gépjárműnek nevezzük az olyan személyeket és dolgokat szállító közlekedési eszközt, amely nincs kényszerpályához kötve és a továbbításhoz szükséges erőgépet (motort) magában foglalja, valamint rendszeresen közterületen (úton, téren) közlekedik.

1 pont

A gépjárműveket rendeltetésük és szerkezeti felépítésük, valamint a hajtóenergia megválasztása szerint lehet csoportosítani. a) Rendeltetésük szerint lehetnek – személyszállító gépjárművek és – teherszállító gépjárművek.

2 pont

b) Szerkezeti felépítésük szerint: – különleges gépjárművek, – vontatók (tehergépkocsi, illetve nyerges vontató), – pótkocsik.

2 pont

A személyszállító gépjárművek közé tartoznak a személygépkocsik, a társasgépkocsik (autóbuszok), a motorkerékpárok és a személy- és társasgépkocsik által vontatott pótkocsik. 1 pont A teherszállító gépjárművek rakfelülettel rendelkező, áruszállításra kialakított járművek, amelyek esetenként pótkocsik vontatására is alkalmasak.

1 pont

A különleges gépjárművek speciális személy- vagy áruszállítási feladatok ellátására kialakított szállítóeszközök (pl. mentő, hűtő, üzemanyag-szállító gépjármű).

1 pont

A vontatók olyan motoros járművek, amelyek pótkocsik vontatására használatosak. A különleges közúti vontatójárműveken kívül (pl. nyerges vontatók) elsősorban a mező- és erdőgazdaságban alkalmazzák vontatóként a különböző felépítésű traktorokat.

1 pont

A pótkocsik motor nélküli, rakfelülettel rendelkező járművek, amelyeket gépjárművekkel vagy vontatókkal lehet továbbítani.

1 pont

c) A hajtóenergia megválasztása szerint megkülönböztethetők: – benzin-levegő keverékkel működő Otto-motorok; – gázolaj-levegő keverékkel működő dízelmotorok; – egyéb hajtóenergiával működő gépjárművek (gázturbina, gáz-, villamos hajtású stb.). 2 pont A benzin-levegő keverékkel működő Otto-motorok általában a személygépjárművek energiaforrásai, de gyártanak tehergépkocsikat is benzinüzemű motorral.


5/8

2008. május 26.



A benzinüzemű gépjármű meghatározó előnye a gázolaj üzemű gépjárművekkel szemben az alacsonyabb beszerzési költség és a kisebb tömeg. Hátrányai: – nagyobb üzemeltetési költség; – nagyobb fajlagos üzemanyag-fogyasztás; – több meghibásodási lehetőség és – az egészségre ártalmas szennyező kipufogógáz.

1 pont

A gázolaj–levegő keverékkel működő dízelmotorok a tehergépjárművek legelterjedtebb motortípusa, de az utóbbi időben rohamosan terjednek a dízelüzemű személygépjárművek is. A gázolajüzemű gépjárművek előnyei a benzineshez viszonyítva a következők: – a kisebb üzemeltetési költség; – a kisebb fajlagos üzemanyag-fogyasztás; – kevesebb meghibásodási lehetőség. Hátrányai: – a nagy beszerzési költség; – a zajos üzem; – az egészségre ugyancsak ártalmas, szennyező kipufogógáz.

1 pont

A gázturbinát elsősorban a repülés igényeinek növekedése miatt fejlesztették ki. Ma már a kis sebességű sportrepülőgépek kivételével a gázturbina a repülőgépek fő erőforrása. A gázturbinás motor szerkezetileg egyszerűbb, mint a dugattyús Otto-, illetve dízelmotor, de nagy előállítási költsége miatt a gépjárművekben eddig nem volt versenytársa a hagyományos dugattyús motoroknak. A gáz- és villamos hajtású gépjárművek jelentősége a gyakorlatban nem számottevő. Az ilyen hajtású járművek a levegőt jóval kevésbé szennyezik, mint a más rendszerű belső égésű motorok.

1 pont

4. feladat

összesen: 10 pont

A trolibusz olyan, személyszállítás céljára készült elektromos felsővezetékhez kötött gépkocsi, amelyben a vezetőülést is beleértve kilencnél több állandó ülőhely van. 600 Voltos egyenáramú hálózatról működik.

2 pont

A felső vezetékhez képest jobbra és balra kb. 3,5-4 métert képes kitérni. 2 pont


6/8

2008. május 26.



Már a múlt század 50-es éveitől alkalmaznak hazánkban a városi tömegközlekedésben trolibuszokat. Az üzembeállítás után még hosszú évtizedekig jellemző volt a városi háztartásokban az egyedi barnaszenes fűtés. E mellett az autóbuszokon és a teherautókon a katalizátor ismeretlen volt, nem is beszélve a legendásan rosszul beállított adagolók miatti füstölésről. Ilyen körülmények között a trolibusz jelentős környezetvédelmi előnyökkel bírt. A trolibusz előnyei elsősorban környezetvédelmi tulajdonságaiban rejlenek. Nincs gázemissziója, zajszintje kicsi [kb. 65 dB].

2 pont

Villamosenergia-fogyasztás szempontjából a korszerű trolibuszhajtás összhatásfoka eléri a 75...80%-ot. Előnyös még a jó gyorsulóképessége és villamos motorjainak túlterhelhetősége, amely lehetővé teszi a járművek nagyobb haladási sebességét. A kereszteződésekben, a váltóknál jelentősen lelassul, érzékeny az út minőségére, ezért az átlagsebessége kisebb az autóbuszénál.

2 pont

Napjainkban a trolibusz üzem fenntartása jelentősen drágább az autóbuszhoz képest, környezetvédelmi előnyei nem nagyon jelentősek. Az utóbbi évtizedekben nem indítottak új járatot. Az EU-ban nem terjedt el a városi tömegközlekedésben a trolibusz.

5. feladat

2 pont

összesen: 15 pont

A konténer – a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (ISO) meghatározása szerint – olyan szállítási segédeszköz, amely – tartós kivitelű, így ismételten felhasználható; – különösképpen arra a célra alakították ki, hogy megkönnyítse az áruk több szállítójárművön végzett szállítását az áruk közbenső átrakása nélkül; – olyan felszerelésekkel van ellátva, amelyek lehetővé teszik a könnyű kezelést; – úgy van kialakítva, hogy könnyen be- és kirakható legyen; – legalább 1 m3 belső térfogatú.

4 pont

A konténer célszerűen kezelhető, saját futómű nélküli tartály. A szabványos kivitelű konténert bárhol lehet szállítani a szabványoknak megfelelő kivitelű közúti járművekkel, vasúti járművekkel és hajókon, valamint rakodásuk is megoldható a szabványos rakodóberendezésekkel.


2 pont

7/8

2008. május 26.



A konténerek hosszméretét a vasút és különösen a közúti szállítási lehetőségek 40 láb (1 láb = 31 cm) hosszúságúra korlátozzák, míg lefelé a 20 és 10 láb hosszú változatok a legelterjedtebbek.

2 pont

A különleges rendeltetésű konténerben meghatározott árut, árucsoportot szállítanak, és rendeltetésének megfelelően alakítják ki vagy szerelik fel, állandó jellegű járulékos berendezésekkel. Ezzel az áruk be- és kirakását könnyítik meg és a szállítás biztonságát növelik.

2 pont

A különleges konténerek jellegzetes típusai: – hőszigetelt konténer; – szabályozható hőmérsékletű konténer; – tartálykonténer (tankkonténer); – szállítólap (fiat-konténer), amely gyakorlatilag sík felület, lehajtható rakoncákkal, egyéb felépítménnyel; – nyitott konténer, a raktér valamelyik oldalról nincs merev szerkezeti elemmel határolva; – nyitható konténer; – összehajtható és szétszedhető konténer; – légi konténer.


5 pont

8/8

2008. május 26.

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK

Recommend Documents