KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS-ÜZEMVITEL)

ÉRETTSÉGI VIZSGA • 2016. október 17.

Közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel)

középszint Javítási-értékelési útmutató1621

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS-ÜZEMVITEL)

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Közlekedési alapismeretek(közlekedés-üzemvitel) — középszint

Javítási-értékelési útmutató

Fontos tudnivalók A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra kizárólag a megadott pontszámok adhatók. A megadott pontszámok további bontása csak ott lehetséges, ahol erre külön utalás van. Az így kialakult pontszámok csak egész pontok lehetnek.

írásbeli vizsga 1621

2 / 13

2016. október 17.



Teszt jellegű kérdéssor (Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása) Húzza alá a helyes válaszokat, vagy karikázza be azok betűjelét! 1. feladat 2 pont a) Az autóbusz olyan személyszállító eszköz, amelyben – a vezető ülését is beleértve – az állandó ülőhelyek száma hétnél több. b) Az autóbusz olyan személyszállító eszköz, amelyben – a vezető ülését is beleértve – az állandó ülőhelyek száma tíznél több. c) Az autóbusz olyan személyszállító eszköz, amelyben – a vezető ülését is beleértve – az állandó ülőhelyek száma kilencnél több. 2. feladat 2 pont a) A porlasztó feltalálása Bánki Donát és Csonka János nevéhez fűződik. b) A porlasztó feltalálása Bánki Donát és Zipernowsky Károly nevéhez fűződik. c) A porlasztó feltalálása Galamb József és Csonka János nevéhez fűződik. 3. feladat 2 pont a) Bérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles. b) Haszonbérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles. c) Bérleti szerződés alapján a bérlő meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérbeadó a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles. 4. feladat 2 pont a) Az árufuvarozási folyamat kezdetén a küldemény átvételekor a csomagolást ellenőrizni kell. Ezt a fuvaroztatónak kell elvégeznie. b) Az árufuvarozási folyamat kezdetén a küldemény átvételekor a csomagolást ellenőrizni kell. Ezt a fuvarozónak kell elvégeznie. c) Az árufuvarozási folyamat kezdetén a küldemény átvételekor a csomagolást ellenőrizni kell. Ezt az árukísérőnek kell elvégeznie. 5. feladat a) Az IATA a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség. b) A FIATA a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség. c) Az IATA a Nemzetközi Vízi Szállítási Szövetség.


3 / 13

2 pont

2016. október 17.



6. feladat 2 pont a) A közlekedési infrastruktúra fogalomkörébe tartozik például a menetrendszerkesztők munkája. b) A közlekedési infrastruktúra fogalomkörébe tartozik például a magyar autópálya-hálózat. c) A közlekedési infrastruktúra fogalomkörébe tartozik például egy közlekedési vállalat díjszabási rendszere. 7. feladat 2 pont A vasúti árufuvarozási szerződésekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 32/2009. (II. 19.) Korm. rendelet alapján: a) Kocsirakomány az a küldemény, amelyet a vasúti társaság más küldeménnyel együtt, elkülönítés nélkül, gyűjtőforgalomban továbbít. b) Kocsirakomány alatt a gépjárművek, pótkocsik, félpótkocsik vasúti szállítását értjük. c) Kocsirakomány az a küldemény, amelynek fuvarozása kizárólagosan használatba vett vasúti kocsiban történik. 8. feladat 1 pont a) A közgazdaságtan a tárgyi eszközök értékcsökkenésének folyamatát apportnak nevezi. b) A közgazdaságtan a tárgyi eszközök értékcsökkenésének folyamatát amortizációnak nevezi. Teszt jellegű kérdéssorok (Törvények, szabályok és összefüggések ismerete és alkalmazása) Húzza alá a helyes válaszokat, vagy karikázza be azok betűjelét! 9. feladat 2 pont a) Fuvarozási akadályról abban az esetben beszélünk, ha a címzett megtagadja a küldemény átvételét. b) Az utólagos rendelkezés lényege, hogy a fuvaroztató a fuvarozási folyamat megkezdése után utasíthatja a fuvarozót például a küldemény feltartóztatására. c) A fuvarozási határidő számítása – eltérő megállapodás hiányában – a jármű feladási helyről történő elindulásával kezdődik. 10. feladat 2 pont a) Az ACTS rendszer lényege, hogy a tehergépkocsikat és nyerges szerelvényeket kis kerékátmérőjű vasúti kocsikkal továbbítják. b) A cserszekrényes szállítás lényege, hogy a tehergépkocsikat és nyerges szerelvényeket kis kerékátmérőjű vasúti kocsikkal továbbítják. c) A Ro-La rendszer lényege, hogy a tehergépkocsikat és nyerges szerelvényeket kis kerékátmérőjű vasúti kocsikkal továbbítják.


4 / 13

2016. október 17.



11. feladat 2 pont a) A légi áruforgalom csak menetrend szerinti járatokkal bonyolítható le. b) A légi áruforgalom csak különjáratokkal (charterjáratokkal) bonyolítható le. c) A légi áruforgalom menetrend szerinti, illetve különjáratokkal (charterjáratokkal) egyaránt lebonyolítható. 12. feladat 2 pont a) A Rajna Svájcban ered, és Mainznál találkozik a Majna folyóval. b) A Rajna Németországban ered, és Frankfurtnál találkozik az Elba folyóval. c) A Rajna Csehországban ered, és Rotterdamnál találkozik a Majna folyóval. 13. feladat a) Az M7-es autópálya érinti Veszprém városát. b) A 8-as elsőrendű út érinti Veszprém városát. c) Az 1-es elsőrendű út érinti Veszprém városát.

2 pont

14. feladat Az alábbi ábrán egy közúti térképrészletet lát. Melyik települést jelöli a nyíl?

2 pont

a) Nagyatád b) Szolnok c) Kecskemét


5 / 13

2016. október 17.



15. feladat 3 pont Az alábbi ábrán egy vasúti térképrészletet lát, ahol két várost nyíllal és betűvel jelöltünk. Melyik állítás az igaz?

Forrás: MÁV-Start Zrt. Hivatalos menetrend

a) Az ábrán a) betűvel Csorna, b) betűvel Tata állomásokat jelöltük. b) Az ábrán a) betűvel Mosonmagyaróvár, b) betűvel Tatabánya állomásokat jelöltük. c) Az ábrán a) betűvel Pápa, b) betűvel Mosonmagyaróvár állomásokat jelöltük.


6 / 13

2016. október 17.



Feladatok (Pontos számolás, feladatmegoldás) 1. feladat 12 pont Egy MAN típusú, 7200 kg saját tömegű gépkocsi kavicsfuvarozást végez. A gépkocsira 10 tonna árut raknak fel, a gépjárművezető 106 kilogrammos. A szállítási távolság 24 kilométer, melynek első felét földúton, másik felét aszfalt burkolatú úton teszi meg a tehergépjármű. Az autó sebessége földúton 45 km/h, aszfalt burkolatú úton pedig 70 km/h. A gördülési ellenállási tényező értékei különféle útburkolatoknál: Burkolatfajta aszfaltburkolat földút

Gördülési ellenállás tényezője 0,018 0,044

Számítsa ki, hogyan változik a két érintett úttípusnál a gördülési ellenállás, illetve a gördülési ellenállás legyőzéséhez szükséges teljesítmény! Írjon rövid szöveges választ is! Földúton: Fg = m ⋅ g ⋅ f =

1 pont

= (7200 + 10000 + 106) ⋅ 9,81 ⋅ 0,044 =

1 pont

= 7469,96N

1 pont

Pg = Fg ⋅ v =

1 pont

= 7469,96 ⋅ 12,5 =

1 pont

= 93374,5 W

1 pont

Aszfalt burkolatú úton: Fg = m ⋅ g ⋅ f = = (7200 + 10000 + 106) ⋅ 9,81 ⋅ 0,018 =

1 pont

= 3055,89N

1 pont

Pg = Fg ⋅ v =

= 3055,89 ⋅ 19,44 =

1 pont

= 59406,5W

1 pont

A gördülési ellenállás csökken 4414,07 N-nal, 7469,96 N-ról 3055,89 N-ra. 1 pont A gördülési ellenállás legyőzéséhez szükséges teljesítmény is csökken 33 968 W-tal, 93 374,5 W-ról 59 406,5 W-ra. 1 pont


7 / 13

2016. október 17.



2. feladat 12 pont Egy tehergépjárműveket üzemeltető fuvarozó vállalat járműparkkal kapcsolatos adatairól a következőket tudjuk: A vizsgált hónapban a járműpark üzemképes gépnapjainak száma (nü): 1302 gépnap. Az üzemképességi tényező az időszakban (ηü): 84%. A naptári napok száma (Nn): 31 nap. a) Határozza meg, mekkora: • az állományi gépnapok száma (ná), • a járműpark, vagyis az átlagos állomány (Gá)! b) Számítsa ki az üzemképes járművek (Gü) számát! c) Számítsa ki a javító (üzemképtelen) járművek számát (Gj)! a) Határozza meg, mekkora az állományi gépnapok száma (ná), a járműpark, vagyis az átlagos állomány (Gá)! n 1 pont ηü = ü  ná n 1 pont ná = ü = ηü 1302 = = 1550 gépnap az állományi gépnapok száma. 1 pont 0,84 n á = Gá ⋅ N n  1 pont n 1 pont Gá = á = Nn 1550 = = 50 db gépjármű az állomány nagysága. 1 pont 31 b) Számítsa ki az üzemképes járművek (Gü) számát! nü = Gü ⋅ N n  1 pont n 1 pont Gü = ü = Nn 1302 = = 42 db 1 pont 31 c) Számítsa ki a javító (üzemképtelen) járművek számát (Gj)! Gá = G ü + GJ  1 pont

G J = Gá − G ü =

1 pont

G J = 50 − 42 = 8 db jármű a javító járművek száma.

1 pont


8 / 13

2016. október 17.



3. feladat 11 pont Adott egy távolsági forgalomban közlekedő autóbusz, amelyről egy heti munkáját figyelembe véve a következő adatokat ismerjük: 713,4 kilométert futott járatban utasokkal, hasznosan, 82%-os futáskihasználás mellett. A héten a jármű által kibocsátott férőhely-kilométer kapacitás 42 630 fhkm. a) Határozza meg, mekkora volt az autóbusz heti összes kilométerfutása! s f= r  1 pont sö s sö = r = 1 pont f 713,4 sö = = 870 km 1 pont 0,82 b) Számítsa ki, hány férőhely befogadóképességű az autóbusz! Fk = b ⋅ sö  1 pont F b= k = sö 1 pont

fő 42630 = 49 870 busz 1 pont c) Válassza ki a befogadóképességnek megfelelő járművet az autóbusz-jellegrajzok melletti jelölőnégyzetbe tett -szel! b=

Credo EC12



2 pont

Forrás: Lenzsér levente – Reider László, Közlekedési alapismeretek

d) Mekkora volt a tömegközlekedési eszköz heti, valós utaskilométer teljesítménye, ha a kapacitáskihasználási tényező (kd) 43,5% volt a vizsgált időszakban? U  kd = Fk 1 pont

U = Fk ⋅ k d =

1 pont 1 pont

U = 42630 ⋅ 0,435 = 18544,05 utkm


9 / 13

2016. október 17.



Feladatok (Összefüggések, ismeretek értelmezése, kifejtése) 4. feladat 12 pont A tengeri áruszállítás üzemvitelének témaköréből ismertesse a szabadhajózást! Írja le fogalmát, milyen esetekben veszik igénybe a fuvaroztatók, kialakulását, szállított jellemző áruféleségeit, az alkalmazott hajók tulajdonságait!

Fogalma: A tengerhajók nem menetrend szerint, meghatározott útvonalon közlekednek, hanem arra, amerre megfelelő küldeményt és fuvardíjat találnak. 2 pont A fuvaroztatók egy csoportja olyan nagy mennyiségű, egynemű árukat kíván továbbíttatni, amelyekkel egy hajót teljesen meg lehet tölteni. Az árut nem kell csomagolni, különösebb probléma nélkül elhelyezhető a hajótestben. 2 pont Ez a hajózási mód a legősibb, „csavargó” hajózásnak, illetve angolul tramp hajózásnak is nevezik. 2 pont Nincs előre tervezve sem az útvonal, sem az áru, minden megegyezés kérdése a hajós vállalkozó és a fuvaroztató között. A fuvardíj alku tárgya, tehát a kereslet-kínálat, a fuvarpiac határozza meg. 2 pont A szabadhajózás jellemző áruféleségei a tömegáruk, pl. az ásványkincsek, mezőgazdasági termények, de nem ritka a darabáru-szállítás sem. 2 pont A hajótípusok mind hordképesség, mind minőség tekintetében sokfélék lehetnek, azonban jellemzően nagy hordképességűek és kis sebességgel haladnak. A hajótest a tömegáruk szállítása érdekében telt alakú, ez elősegíti a gyors rakodást. Kevés fedélzeti rakodóberendezésük van, sőt bizonyos típusoknál nincs is ilyen eszköz a hajón. 2 pont


10 / 13

2016. október 17.



5. feladat 5 pont Írja az ábra alatti vonalra, hogy melyik közúti, árutovábbítási járatfajtát látja az ábrán! Jellemezze az ábrán szereplő járatot és írjon egy példát is rá!

TH: telephely, FH: felrakóhely, L1-L5: lerakóhelyek, q1-q5: áru mennyisége a járművön. Forrás: Lenzsér Levente – Reider László: Közlekedési alapismeretek

Terítő körjárat

1 pont

A terítő körjárat jellemzője, hogy egy felrakóhelyen megrakják a tehergépkocsit, és több egymás utáni helyen ürítik ki. 2 pont A jármű kihasználtsága lerakóhelyről lerakóhelyre folyamatosan csökken. 1 pont Például hús vagy tej szállítása adott üzletlánc boltjaiba. 1 pont (Más, de helyes példa is elfogadható.)


11 / 13

2016. október 17.



6. feladat 6 pont Írja le, hogy a személyközlekedés milyen igényeket elégít ki, illetve, hogy az milyen okokra vezethető vissza, milyen célból utaznak az emberek!

Az egyik ok a közösségi közlekedés (tömegközlekedés) legfontosabb indítéka, a hivatásforgalom. 2 pont Például munkába járás, illetve munkából történő visszatérés. 1 pont Az emberek ezen kívül természetesen egyéb okokból is közlekednek. Például kulturális, egészségügyi célból. Ezt egyéni célból motivált forgalomnak nevezzük.


12 / 13

1 pont 1 pont 1 pont

2016. október 17.



7. feladat 12 pont Ismertesse az európai közúti főútvonal-hálózat számozási rendszerét az alábbi szempontok szerint: • Milyen két osztályba sorolják az „E” utakat? • Mutassa be a két osztály legfontosabb jellemzőit! • A 0-ra és az 5-re végződő utak jelölése milyen rendszert követ?

Az „E” utakat „A” és „B” osztályba sorolták.

2 pont

Az „A” osztályú utak az egész kontinenst átszelő (esetenként az ázsiai földrészre is átnyúló) főutak és a jelentős összekötő utak. Számozásuk két számjegyű. 3 pont A „B” osztályba sorolt, helyi jelentőségű összekötő utak számozása háromjegyű. 2 pont Az „A” osztályba tartozó nyugat–keleti irányú főutak száma kétjegyű, és 0-ra végződik. A számozás északról délre haladva emelkedik E10-től E90-ig. 3 pont Az „A” osztályú észak–déli irányú főutak két számjegyű, 5-re végződő számozást kapnak, és a számozás nyugatról kelet felé haladva 05-től 95-ig emelkedő sorrendet követ. 2 pont


13 / 13

2016. október 17.

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS-ÜZEMVITEL)

Recommend Documents