KÖZIGAZGATÁS sajátos állami tevékenység sajátosan felépített szervezetben dolgozó sajátos karakterű szakember állomány 3 elem Államigazgatás

A KÖZIGAZGATÁS sajátos állami tevékenység, amelyet sajátosan felépített szervezetben dolgozó, sajátos karakterű szakember állomány lát el. 3 elem: tevékenység, szervezet, személyzet részletes elemzésével jellemezhetjük a közig-et. A helyi önkormányzatok kialakulása (1990) óta a közig és az államig fogalma elvált. A közig-et e kettő alkotja együtt: ƒ Államigazgatás Æ államigazgatás szervei által végzett igazgatás ƒ Önkormányzati igazgatás Æ önkormányzatok által végzett igazgatás Áll. Ig. szervei: ƒ kormány (a közig egészének irányításával csak ő foglalkozhat) Æ ezért a kormány egy általános hatáskörű közigazgatási szerv ƒ minisztériumok ƒ központi hivatalok ƒ központi szervek területi (dekoncentrált) szervei A közig-et Európában sokáig csak a közig.jogtudomány vizsgálta. A KÖZIG.JOGTUDOMÁNY megjelenésének feltétele a közig.jog kialakulása. A közig.jog kialakulásához szükséges az a meggyőződés, hogy a közérdek > magánérdek, és a közérdek képviseletére a közig-et kell megbízni. Ha a közérdek nem magasabb értékű a magánérdeknél, akkor nincs szükség közig.jogra.

m

A közig. jog Franciaországban alakult ki először, de Németországban fejlesztették a közig. jog tudományát legmagasabb színvonalra, a századfordulóra (Otto Mayer nagy szerepet játszott ebben). Az angolszász államokban azért nem alakult ki közig.jog, mert ott a közérdek = magánérdek.

nl in e. co

A közig. jogtudomány sajátossága, hogy a közig.-et közvetve vizsgálja, az arra vonatkozó jogszabályokon keresztül. A közig.jogtudomány tárgya: nem a közig., hanem a közigazgatási jog! Vizsgálati területei: ƒ közig. jogalkotás demokratizmusa, alkotmányossága ƒ közigazgatási jogviszony ƒ közig. és állampolgár közti viszony jogi szabályozottsága ƒ közig. jogalkalmazó tevékenysége A közig.jogtudomány több fejlődési szakaszon ment át. Volt próbálkozás jogpolitikai és igazgatástudományi bevonásra az előrelépés érdekében. Magyary Zoltán Æ az igazgatástudomány bevonásával próbálkozott.

Ká ro

liO

POLITIKA TUDOMÁNY: Concha Győző: Politika. Ő jelentetett meg először Mor-on politika tankönyvet. Woodrow Wilson(USA): az újkori politika tudomány megalapozója Æ a politika és közig kapcsolatával fogl. A politikatudomány központjában a hatalmi struktúra áll. Politikatudományi művek: a közig tevékenységének átláthatóságára, az állampolgárok részvételének fontosságára, az ügyintézés decentralizációjára helyezték a hangsúlyt. KÖZIG TUDOMÁNY: a közig közvetlen vizsgálatát végzi. A közig egyediségéből indul ki. A közig tudomány fejlődésében szerepet játszott: a kameralisztika és a rendészettudomány, a közigazgatástan, a francia igazgatás tudomány, és az amerikai közigazgatási elmélet. Kameralisztika: a gazdaságtan, az igazgatás tudomány, és a pénzügyi tudományok ismeretrendszere. Rendészettudomány: általános igazgatástan, igazgatástudomány, mely része a kameralisztikának. Művelői: J.H.Justi, J.Sonnenfels (németek), és Kautz Gusztáv (magyar). A közigazgatástan Németországban alakult ki. Legjelesebb művelője: Lorenz von Stein: Die Verwaltungslehre című munkájával megalapozta az irányzatot. Francia követői: Vivien és Jéze. A közigazgatástan az első jelentős kísérlet az állami igazgatás tudományának megalapozására. Stein reformokat dolgozott ki a minisztériumok és a közig szervek belső struktúrájára, köztisztviselők képzésére. Az igazgatás elméletének kidolgozásában a legmaradandóbb érdem a francia Henri Fayol-é. A közig szerinte egy óriási részvénytársaság. A vállalatok igazgatása szerinte a modell, ehhez hasonlítja a közigazgatást. A minisztereknek u.olyan jogokat kellene biztosítani, mint az Rt. igazgatóinak. Az amerikai igazgatástudomány Fayol elméletét továbbfejlesztette, de ma már csak a közig funkciója él tovább: tervezés, szervezés, parancsolás, koordináció, és ellenőrzés. Az amerikai közigazgatás-elmélet kialakulása Taylor-nak köszönhető. Aki az egyes munkafolyamatok elemzésére, mérhetőségére, összehasonlítására alapozva dolgozta ki a tudományos munkaszervezés (scientific management) alapelveit. Hozzájárul a teória fejlesztéséhez Fayol igazgatás elmélete is. Taylor az effektív termelő munka megszervezésének, Fayol (francia) a vezetésnek, irányításnak az alapelveit határozta meg.

1

Tudományos munkaszervezés: scientific management (Taylor, Magyary Zoltán) USA! Æ A szervezet és a vezetés mozgatórugója a hatékonyság, elegendő a szervezés alapelveit ismerni és alkalmazni ahhoz, hogy a szervezet a kívánt célt elérje. ƒ minimális erőforrás felhasználással maximális teljesítmény Æ max. hasznosság ƒ információhálózat kiépítése ƒ hogyan kell a személyzet kiválasztani, képezni, alkalmazni Æ max. hasznosság ƒ miként kel koordinálni a munkát az optimális hatás érdekében Luther Gulick (angol) szerint a szervezet négy szempont alapján tagozódik: a cél, az eljárás, a személyek vagy dolgok és a földrajzi hely szerint. A vezetés kulcsszava a POSDCORB. (tervezés, szervezés, személyzeti ügyek, irányítás, koordináció, jelentés, költségvetés) Gulick és Urwick (1937): Papers on the Science of Administration Æ a szervezet tagozódásáról írt könyv Herbert A. Simon (amerikai Nobel-díjas) megkérdőjelezi Taylor elméletét. A klasszikus igazgatáselméleti iskolák tanításai használhatatlanok és ellentmondásosak. Felhívta a figyelmet a vertikális munkamegosztás vizsgálataira. A szervezet egyensúlyának problémáival foglalkozott. Majd megalapozója a döntés-, szervezet-, és információelméleteknek. Döntés elmélet Æ mély elemzés (programozott és programozatlan döntés). Simon megkérdőjelezi Gulick szervezeti tagozódását is (4 féle), miszerint lehetnek átfedések.

m

Dimock nevéhez köthető a Program Planning and Budgeting System (PPBS), mely a legnagyobb reményt adta a közig területén. Ez a tervezés, programozás és finanszírozás integrált összekapcsolása, és operációs rendszerben való összefogása. A hagyományos kts.vetés hibáira (állandóan növekvő, kevés szabadsága van) dolgozták ki a PPBS koncepciót. A PPBS az intézményfinanszírozás helyett az intézmény feladatait kell finanszírozni.

nl in e. co

Good govermance: a kormányzás új módja, az állam szerepkörének memgváltoztatása Æ a koncepció lényege: az állam csak szereplője a tsd-nak, nem irányítója, elveszti monopol helyzetét. Jó kormányzás = korlátozott, legyengített állam. A köziget gyökeresen az informatika alkalmazása változtatja meg. E-government Æ hivatal-ügyfél kapcsolat. Ernst Forsthoff (német): kiindulópontja az állami kényszer, egyéni szabadság kettőse volt.

Ká ro

liO

Magyary Zoltán a s.m. magyarországi képviselője, megalakította a Magyar Közigazgatási Intézetet. Azt mondta, hogy a közigazgatást olyanná kell átszervezni, mint a 30’-as évek Amerikájában volt: erős, egy kézben összpontosított hatalmúvá. Javaslatokat dolgozott ki a magyar közig korszerűsítésére. A Magyary-féle program alkalmas volt arra, hogy végrehajtásával egy teljesítőképesebb közigazgatáshoz jusson az ország. Magyary Zoltán: „Amerikai államélet” című könyve legtöbb vonatkozásában közigazgatás-tudományi munka. Ebben a könyvben találkozunk először számos olyan fogalommal, amelyet Magyary és iskolája honosított meg, (pl.: a személyzeti politika). Az amerikai közigazgatás tanulmányozása adta az intuíciót Magyarinak ahhoz, hogy a közigazgatás legfőbb vezetésével behatóan foglalkozzék. Magyary Zoltán életművét „Magyar közigazgatás” című hatalmas könyve tetőzte be (1942). A könyv 3 részre tagozódik. o Az 1.-ben a közigazgatás-tudományi alapfogalmak, o a 2.-ban a magyar közigazgatás szervezete, o a 3.-ban pedig annak a működése került feldolgozásra. Minden rész tematikája lényegesen eltér a hazai és külföldi közigazgatás-tani művekétől. A „Magyary közigazgatás” az egyetlen, magyar közigazgatás-tudományi iskola eredményeinek összegzése. A SZOCIOLÓGIA a közigazgatást bürokratikus szervnek tartja. Max Weber: a bürokratikus szervtípus 4 jellemzője: szabályok szerinti működés, hierarchia, visszakereshetőség, szakképzés kérdései + fizetési rendszer rendszerezése. A bürokrácia kialakulásának oka: a pénzgazdálkodás kifejlődése. A PSZICHOLÓGIAI kutatások 2 típusa: elméleti jellegű (behaviorista), és közvetlen alkalmazásra kerülő kutatások. Összehasonlítás módszerének kidolgozása: Fred W. Riggs: kiemelkedik a prizmatikus, hasáb alakú társadalom képének megrajzolásával. Eszerint a tsd tradicionális, átmeneti és modern típusú lehet. A funkciót elemző munkák a legfejlettebb összehasonlító közigazgatás példái. GAZDASÁG-KÖZIG: A közig összefügg a társadalommal, kölcsönhatásban van vele. Akkor változik, ha a társadalom is változik (írásbeliség, írógép, számítógép, stb.) De minden korban megőrzi lényegi vonásait. A közig relatív autonómiával rendelkezik. A közigazgatást nem csak a változás, de a stabilitás is jellemzi. A változás mennyiségi és minőségi is. ƒ Mennyiségi: pl. több minisztérium, több ügy Æ pl. ipari, kereskedelmi minisztériumok létrejötte ƒ Minőségi: új típusú szervek, képzettebb személyi állomány Æ feladatteljesítő szektorban jelentkezik Hagyományos közig: formalista, merev, az állampolgárt szankciókkal irányítja, tipikus „hatóság” Új típusú (feladatteljesítő) közig szerv: feladatteljesítő, nem általános, hanem konkrét, meghatározott feladatot lát el, lokalizált, specializált szervezet. Ilyenek, pl. a statisztikai hivatalok, környezetvédelmi hivatalok, stb.

2

A gazdasági élet változásai nemcsak a közig szervezetét, hanem funkcióit is változtatja. A globalizáció hatásainak tudható be a közigazgatás feladatainak hasonulása. A közig személyi állományában az 1.vh. után került sor változásra: létszámbeli növekedés, minőségi változás a közig személyi állományában (személyi összetétel, felkészültség) Æ ma már az egyetemi végzettség a helyi szervekben is. POLITIKA-KÖZIG: a közig kapcsolata környezetéhez politikai jellegű. A politikai rendszer legfőbb elemei: a pártok, az állam, és a politikai ideológia. Ezek befolyásolják a közig elemeit. A politikai pártok szerepe a legjelentősebb, hiszen egyedül nekik közvetlen céljuk: a hatalom. Két-párti rendszernél (Anglia, USA): a hatalom az uralkodó párt kezében összpontosul. Elvileg a tv.hozó hatalom a parlamenté, a végrehajtás a kabineté. Gyakorlatilag a párt egyedül gyakorolja a hatalmat. A kormány a győztes párt vezetőiből áll. Többpárti rendszernél (Olaszország): a kormány koalícióba tömörült pártokból áll. A parlamentnek nagyobb mozgástere van, mint a kormánynak. Megjelenik a hagyományos horizontális tagozódás mellett a vertikális is. Egy-párt rendszernél (volt szocialista országok): a párt és a közig kapcsolata itt a legerősebb. A politikai pártok befolyása a személyi állományra is hat. Lehet: 1. A közigazgatási apparátus teljes politizálása Æ a közig posztokat a hatalomra jutottakból töltik fel Æ USA,SZU Zsákmányrendszer (a köziget teljesen a politika alá rendelik – USA): a politikai célok elérésnek legbiztosabb eszköze, ha az uralkodó párt a közig minden egyes pozíciójába a saját emberét ülteti. Æ „a zsákmány a győztesé” Megkövetelték a politikai elkötelezettséget a vezető beosztású dolgozókkal szemben. Mor-on nem volt ilyen. Az apparátus semlegesítése Æ semlegesség Æ a pártbefolyás alól kivonják a köziget Æ Nagy-Britannia 1945-ig Depolitizált közig: a személyi állomány az adott kormányt szolgálja, kívül marad a párt- és választási harcokon A mindenkori állami hatalommal szembeni lojalitás elve.

3.

Közbülső forma Æ ahol többpárt rendszer van Æ pl. Franciaország Moderált: A választóvonal a hivatali és a magánélet között van. Szolgálatban a közszolgálati dolgozónak semlegesnek kell lennie, viszont magánéletében szabadon kifejthet politikai tevékenységet.

nl in e. co

m

2.

A semlegesség teljesíthetetlen előírás. A vezetők bár az állam nevében járnak el, de az államérdek számukra a pártérdeken keresztül jelenik meg.

liO

KÖZIG ALAPELVEI: A közig alapelvei =/= nem azonosak a közigazgatási jog és a közigazgatási eljárási jog alapelveivel. A közig alapelvei Æ általános elvek A közigazgatási jog és közigazgatási eljárási jog alapelvei Æ szűkebb körben hatnak

Ká ro

Nincs kodifikált alapelv-lista, mivel a közig tevékenység nagy része nincs jogilag szabályozva. Az alapelvek nélkülözhetetlen, politikai tartalmú, tudományos konstrukciók, melyek összegzik a közigazgatásra vonatkozó társadalmi elvárások lényegét. Az alapelvek szerepe ösztönző, valóságformáló, orientáló. DE!! Az alapelvek, és a valóság között mindig van eltérés, annál nagyobb a társadalmi feszültség, minél nagyobb a szakadék. Két fő alapelv: 1. a közig demokratizmusa, 2. hatékonysága Æ a demokratizmus és a hatékonyság szorosan összefügg 1. DEMOKRATIZMUS Æ a közig politikai jellegéből származó elv A közig-nek nincs joga arra, hogy a lakosságtól, ill. annak választott képviselőitől elzárkózzék, köteles megengedni a külső szervek ellenőrzését, ha tevékenysége közérdekű és a törvényeknek megfelelő. A közig demokratizmusa a közig korlátok közé szorítása, ellenőrzöttsége. A demokratizmus a hatalom gyakorlásának elve a közigazgatással szemben. Tartalmi elemei: (közvetlen az 1-2., közvetett a 3-5.-ig) I. A közig-ben való részvétel: az állampolgárok közvetlen részvétele korlátozott, mivel szükség van speciális szakemberekre a feladatokat ellátása érdekében. Az állampolgárok részvételi lehetőségei: ƒ A közig döntésekben való személyes részvétel [civilekből álló bizottságok], ƒ Közig. feladatok ellátásában való személyes részvétel [szociális gondozás, társadalmi munkások, önkéntesek] ƒ Közig. tevékenység ellenőrzésben való részvétel [közmeghallgatás, falugyűlés…] A közvetlen, személyes részvételre főleg helyi szinten van lehetőség. Az ügyek legalacsonyabb szintre telepítésével, a decentralizációval növekszik az állampolgári részvétel lehetősége! A civil szervezetek az állampolgárok érdekeit jobban tudják közvetíteni, mint az egyes állampolgárok. Æ Mor-on 47 ezer civil szervezet van. A 2003. évi L. tv. a Nemzeti Civil Alapprogramról elősegíti a civil tsd. önszerveződését. II. A közig pálya nyitottsága – Az alkalmazás demokratizmusa: oktatás Æ minden állampolgár szerezhet bizonyos igazgatási ismereteket, szabadon választhat, hogy olyat tanul, amivel beléphet a spec. alkalmazottak sorába. Alkalmazási feltételek nyitottsága: minden nagykorú állampolgár számára elérhető az igazgatás, ha megfelel az előírásoknak, és megfelel a morális követelményeknek.

3

III. A közig közérdekűsége: akkor demokratikus a közig, ha tevékenysége közérdekű. Mi közérdek??? Nehéz megfogalmazni! A számban, térben és időben eltérő érdekek szintézise, mely állandó revízióra szorul. Közérdeket csak közérdekű szerv képviselhet. A közérdek megfogalmazása a kormány jogosítványa. Ennek a megfogalmazása nem a közig feladata!!! A közérdek képviseletére azonban minden közigazgatási szerv köteles; és kötelesek közreműködni a megfogalmazásban is. IV. A közig törvény (ma már jogszabályok) alá rendelése: A demokratizmus követelménye, hogy a közig szervezete és működése nyilvános jogszabályokon alapuljon. ƒ Részletes és pontos, ha az állampolgár és a közig kapcsolatát szabályozza, ƒ és keret jellegű, ha a közig szervek egymás közötti viszonyát szabályozza. V. A közig átláthatósága: A demokratikus közig tevékenysége megismerhető, nyitott, átlátható Æ lehetőség az igazgatási dokumentumok hozzájutásához (átláthatóság elve Æ Svédország 1766 sajtószabadságról szóló tv.), és lehetőség személyes részvételre. Mor-on az 1992. évi LXIII. tv. szabályozta a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok hozzáférhetőségét. Minden állami szerv köteles biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. A belső használatra készült adat csak 20 év elteltével válik nyilvánossá. A közig. gyakran él adat visszatartási lehetőségével.

nl in e. co

m

2. HATÉKONYSÁG Æ a szervező tevékenységre utal Hatékony az a szervezet, mely a legkisebb erőforrás ráfordítással éri el a kitűzött célt. I. Külső hatékonyság: a közig monopolhelyzetben van, a hatékonyság mérése nehéz, mivel nincs versenytárs, amivel össze lehet hasonlítani!! Nehezíti a hatékonyság mérését a politikának való alárendeltsége. Politikai szempontból hatékony a közig, ha a lakosság és a politikai fórumok elégedettek. Elégedett a lakosság, míg ennek ellenkezőjét nem hangoztatja. Ha viszont elégedetlen, joga van elmarasztalni. A közig éppen ezért energiáit arra fordítja leginkább, hogy megelégedettség érzését keltse.

Ká ro

liO

II. Belső hatékonyság: a belső munka hatékonysága jól mérhető. A hatékonyság állandó javítására kell törekedni. A belső hatékonyság mérése azért lehetséges, mert mód van az összehasonlításra. Pl.: önkormányzatok munkája, munkát végzők száma, a munkára fordított idő, a felhasznált költségek, stb alapján sorrend állítható fel. A hatékonyság növelésére a közig racionalizálási, ésszerűsítési v korszerűsítési programok keretében tesz eleget. A korszerűsítési programok állandó feladatok minden közig szerv számára. A korszerűsítés klasszikus terülte a pénzügyek. A pénzügyek irányítása a közig legfontosabb feladata. A pénzügyek számszerűsíthetők, mérhetők. A korszerűsítési programok kormányszintű felelőse a pénzügyi tárca. A korszerűsítés egyéb területei: ügyintézés egyszerűsítése, hivatali munkaszervezés tökéletesítése, nyilvántartások rendjének ésszerűsítése, stb. Az a közig, mely nem hatékony, nem lehet demokratikus sem Æ mert nem tesz eleget a tsd. elvárásainak. A demokratizmust nélkülöző közig viszont nem lehet hatékony Æ mert kirekeszti az ügyek intézéséből, az ellenőrzésből a lakosságot, ill. képviselőit. A KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETE POLITIKA- ÉS JOGTUDOMÁNY A KÖZIG SZERVEZETÉRŐL A közig állandóan működő szervezet, így biztosítja az ügyek folyamatos intézését. A közigazgatás, egyrészt nélkülözhetetlen állami szervezet, a képviseleti szervek döntéseinek végrehajtója; másrészt a jogi és fizikai erőszak birtokosa, ezért mérhetetlenül nagy hatalom összpontosul benne. Tsd-i érdek, hogy e hatalom korlátozott, ellenőrzött legyen, azzal visszaélni ne lehessen. Ennek biztosítékai: ƒ a közigazgatás szerveit képviseleti szervek hozzák létre ƒ hatáskört, feladatot képviseleti szervek állapítják meg ƒ magas beosztású vezetőket képviseleti szervek választják ƒ a közig szerveket, illetve vezetőit beszámoltatják, ellenőrzik A bíróságok és a közig kapcsolata: Általában mellérendelt, de a bíróság köteles alkalmazni a közig által szabályszerűen alkotott és a törvényekkel nem ellenkező jogszabályokat, másrészt törvényességi felügyeletet, ellenőrzést is gyakorol (a bíróság) a közig szervezet fölött. A bíróság döntései a közig szervekre nézve kötelező erejűek. IGAZGATÁSTUDOMÁNY A KÖZIG SZERVEZETÉRŐL Szervezetalakító elvek: 1. A közig szervezetének belső felépítése (Gulick tudós dolgozta ki). Cél, eljárás, személyek/dolgok, és földrajzi hely szerint tagozódik a szervezet. ƒ Cél: egy nagy osztály, ahol mindenki egy cél érdekében dolgozik. Pl. Eügy-i osztály, oktatási osztály. ƒ Eljárás: egy egység, akik vagy ugyanazt az eljárást, technológiát alkalmazzák, vagy azonos szakértelemhez kötött munkát végeznek. Pl. jogászok ƒ Személyek: egy osztályban tömörülnek mindazok, akik v.milyen szempontból azonos ügyeket intéznek. Pl. szociális igazgatás (a rászorultakkal foglalkoznak) ƒ Tárgyak. szerinti tagozódás az erdészeti igazgatásban jellemző. ƒ Földrajzi tagozódás: a helyi közig felépítésére jellemző.

4

2.

Kettős tagozódás az igazgatás-tudomány szerint: ƒ Vertikális tagozódás (földrajzi tagozódás) Æ a kormányzási központ és a települések között közvetítő állomások épülnek ki (kettős céllal: ellenőrzésre és helyi infó gyűjtésére). Ezek eredménye: a helyi érdekek érvényesülése, kormányzás hatékonyságának növelése. A szintek száma max. 7! (fővonal: központ-település) ƒ Horizontális tagozódás Æ az azonos tevékenységek végzésére külön részlegeket hoznak létre, szakmai személyzet alkalmazásával. Először és legkiterjedtebben a közig központi színterén megy végbe a horizontális tagozódás. Szakmai tagozódás: külügy, belügy, igazságügyi minisztérium. A túlzott specializálódás viszont veszélyes: nem áttekinthető. Helyi szinten kisebb mértékben megy végbe a tagozódás.

Igazgatási szervek struktúrája: belső szervezeti viszony Gulick line-staff modellje (vonal-törzskar) érvényesül a szervezetekben. A line a szervezeti hierarchiát fejezi ki. Míg a staff a szervezet működését biztosítják. A hierarchiában a vezetés egysége érvényesül: mindenkinek egy főnöke van. Ez a modell inkább a katonai szervezetekben érvényesül. Span of control elve: szervezési alapelv. Az igazgatási szervezet hatékonysága nő, ha minimumra csökkentjük azoknak a szinteknek a számát, amin keresztül az ügy keresztül megy a döntésig. Urwick (1940) megbecsülte, hogy egy főnök hatékonyan hány beosztottat képes irányítani Æ 4-6 főt. Később módosult: a csúcsvezetők 4 főt, a többi vezető 8-12 főt. Funkcionális szervezeti modellben: a szakértelem minden szinten befolyásolja a döntéshozót. Irányítás nem egy helyről jön, hanem minden vezető a saját vezetőjétől kapja az irányítást.

m

Testületi szervezeti modell: a modellt a hatalom, a vezetési-döntési jogosultság megoszlása jellemzi. A tagok egyenjogúak, nincs hierarchia. Pl. képviseleti szervek, bírói testületek

nl in e. co

A SZOCIOLÓGIA a közig-et bürokratikus szervtípusként kezeli. A bürokratikus szervezettípus jellemzői: (MAX WEBER) 1. Szabályok szerinti működés: rögzített szabályokkal, egyetemesen rendezett hatósági hatáskörök alapján működik Æ a feladatokat a szervek szabályozott képességgel rendelkező személyek alkalmazásával látja el 2. Hierarchia: a hivatali hierarchia és szolgálati út elve Æ a hatóságok alá-, fölérendeltsége Æ felsőbb felügyelet 3. Visszakereshetőség: ügyvitele eredetiben, vagy másolatban őrzött iratokon, továbbá alárendelt hivatalnokok és írnokok testületén alapul 4. Szakképzés kérdései: a hivatali tevékenység szakképzést igényel Æ szakmává válik 5. Fizetési rendszer: a hivatalnokok rögzített (funkciótól és szolgálati időtől függő) fizetési rendszere 6. Nyugdíjrendszer bevezetése

liO

A bürokratikus szerv optimális lehetőséget nyújt a munkamegosztásra, az ügyek kiszámítható szabályok szerinti elintézésére.

Ká ro

A Weber-féle bürokratikus szervezetet először Elton Mayo és Fritz Rothlisberger kérdőjelezte meg. Szerintük az informális szervezet u.olyan jelentős tényező a szervezetben, mint a rendszerezettség (pl. csoporthoz tartozás). A Weber-féle bürokratikus szervezet Merton és Gouldner (amerikaiak) szerint nem mindig, és nem mindenben hatékony (belső ellentmondások gyengítik) Æ pl. a döntési hatalom telepítése. A döntési hatalom a bürokratikus szervezeten belül oda települ, ahol a szervezet belső stabilitása, a szerv funkcióinak megvalósítása szempontjából az a legelőnyösebb. Ezzel a döntéshozó eltávolodik a döntések végrehajtásának szintjétől. Ennek eredmény: azok, akik döntenek, nem ismerik közvetlenül azokat a problémákat, amelyekben dönteniük kell, akik pedig ismerik a problémákat, azoknak nincs hatalmuk arra, hogy döntsenek. A bürokratikus szerv tehát lényegében egy sor egymásra helyezett rétegből áll, amelyek között a kommunikáció igen rossz. Michel Crozier (francia): „A bürokrácia jelensége” című műve jelentős volt. Szerinte a bürokratikus szerv ördögi kört alkot. A bürokratikus szervezet mindenhez merev (pl. hibák korrigálásához). A KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK OSZTÁLYOZÁSA. 1.

A közig szervek működési területe szerint: ƒ Országos: ha működési területe az ország egésze. Vagy központi: ha országos, de közös a működési terület azonossága (pl. honvédelmi minisztérium) ƒ Helyi szervek: működésüket csak az ország 1-1 körülhatárolt területén belül fejthetik ki. (községi önkorm.)

A központi és helyi szervek NEM egyenjogúak! A központi szerveket megilleti a szabályozás (a központi szervek jogszabályokat alkotnak), és az ellenőrzés joga (jogszerű működés, ill. anyagi támogatások előírásszerű felhasználásának ellenőrzése). + utasítás, irányítás joga számos helyi szervvel szemben.

5

2.

Egyéb osztályozások: ƒ A központi szervek dominanciájánál hierarchia jellemző. ÅÆAz azonos szintű közig szervek egymás közti kapcsolatára a mellérendeltség, egyenlőség jellemző. A mellérendeltség gyakoribb. De a központi szervek egymáshoz képest különböző erősségű jogkörrel rendelkeznek (legerősebb jogosítvány a pénzügyminisztériumokat illeti meg). ƒ Egyszemélyi vezetés alatt működő (line-staff) ÅÆ és területi (testületi) elv szerint működő közig szervek. ƒ Tipikus (általános hierarchikus elrendezésbe tagozódik) ÅÆ és atipikus (pl. Fr.or a közig hierarchián kívül álló szervek, mint a versenyhivatal v közüzem, közintézet) ƒ Civil/polgári (közszükségletek kielégítésére irányul, pl. eügy)ÅÆés rendészeti (a tsd-i béke megőrzése)

A KÖZIGAZGATÁS KÖZPONTI SZERVEI. Az állam tevékenységét tv.hozó, végrehajtó és igazságszolgáltató jellegére oszthatjuk fel tartalma alapján. A tv.hozó feladatokat a képviseleti szervek, az igazságszolgáltató feladatokat a bíróságok látják el. A végrehajtást a legtöbb országban központi szinten, két szervtípus látja el: államfői, kormányfői feladatok ellátására kiépült szervek Æ a végrehajtó hatalom központi szinten a legtöbb országban dualista, kettős. (Európa) Kivéve a prezidenciális köztársaságokban (USA, Mexikó), ahol a végrehajtás monolitikus. Tehát az elnök felel a végrehajtásért. Itt a közig = a végrehajtó hatalommal. A félprezidenciális köztársaságokban az államfő nagyobb súllyal rendelkezik (pl. Franciaország, Oroszország).

nl in e. co

m

Közigazgatási szervezet Æ a kormányfő köré tömörült, kiépült végrehajtó szervezet Köztársasági elnök: a végrehajtó hatalom államfői feladatát látja el. Æ Sólyom László a köztársasági elnök jelenleg Államfői funkció: (többnyire ceremoniális funkciók) ƒ A közig központi vezetőinek kinevezése, felmentése (formális jogkör) ƒ A fegyveres erők legfelső irányítása (formális jogkör) ƒ A diplomácia legfelső szintű irányítása (formális jogkör) Æ a köztársasági elnök képviseli nemzetünket: kinevezi és fogadja a követeket, nagyköveteket, nemzetközi szerződéseket kötnek. ƒ Törvények, kezdeményezések kihirdetése Kormányfői funkciók: ƒ Az államigazgatás egészének irányítása (közvetlen v közvetett irányítása) ƒ A gazdaság, kultúra, eügy., tervezés, és pénzügyek irányítása ƒ A kül- és belpolitika alapjainak kidolgozása, végrehajtásának megszervezése ƒ A közbiztonság védelméről gondoskodás, a honvédelem megszervezése

liO

Magyarországon 1989 októbere óta a köztársasági elnök az államfői jogok gyakorlója. A köztársasági elnök hovatartozásáról az alkotmány nem rendelkezik Mor-on, szerepét a nemzet egysége, ill. az államszervezet demokratikus működése feletti őrködésben jelöli meg. Az Alkotmánybíróság a köztárs.-i elnököt kiemelte a végrehajtó hatalomból. A közigazgatás feje Magyarországon egyértelműen a kormány.

Ká ro

Kormányzati hierarchiába tartozó független központi közigazgatási szervek: ƒ Közvetlen kormány alárendeltségben működnek a minisztériumok (erről az Alkotmány is rendelkezik), ezen kívül néhány más nem minisztériumi formában működő egyéb szerv (pl.: OEP, ONYF, KSH). ƒ A többi központi közigazgatási szerv, közvetve van alárendelve a kormánynak, a kormány azonban jogosult az államigazgatás bármely ágát, bármelyik szintű szervét közvetlen felügyelete alá vonni. ƒ Külön kategória: a fegyveres erők (Magyar Honvédség, Határőrség). A kormánynak itt megosztott irányítási hatásköre van Æ az OGY. és a köztársasági elnök osztozik az irányításban. A 2004. évi CV. tv. a honvédség irányítását, politikai felelősségét ruházza a kormányra. Minden olyan felelősségi kört magában foglal, mely nem tartozik az OGY. és a köztársasági elnök hatáskörébe. ƒ A Rendőrséget is a kormány irányítja, de a Belügyminisztériumon keresztül. Irányítási jogköre kisebb, mint a honvédségnél. Æ mindössze kinevezés, felmentésre vonatkozhat ƒ Független igazgatási szervek: USA pl. Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (Federal Trade Commission), Fr.or. pl. Conseil d’État (Államtanács), Tőzsdebizottság, ill. Commission de régulation de l’électricité (2000). A Mor-i független közigazgatási szervek jellemzői: o törvények szabályozzák jogállásukat, o nincsenek beillesztve a hagyományos közig struktúrába, o függetlenségüket garanciák védelmezik, o szabályozási és beavatkozási jogokkal rendelkeznek o és felelősséggel az OGY-nek tartoznak A Mor-i független igazgatási szervekre példa: o Állami Számvevőszék: 1989. évi XXXVIII. tv. az OGY pügy-i, gazd-i ellenőrző szerveként jelöli meg. Az OGY-nek van alárendelve. Kts.vetését maga állítja össze. Tipikusan államigazgatási tev-et végez. o Gazdasági Versenyhivatal: az OGY kifejezetten versenyjogi jogviták elbírálására hozta létre. Kizárólag az OGY-nek tartozik felelősséggel. Feladatot számára csak tv írhat elő. Fő tev.: versenyfelügyelet ellátása. o országgyűlési biztosok: feladatuk: az alkotmányos jogok sérelmét előidéző cselekvéseket vizsgálják, orvosolják. Eljárásuk során függetlenek, mentelmi jog illeti meg őket. Tev-ük: közigazgatási jellegű.

6

Mor-on az ügyészség jogilag nem központi közigazgatási szerv, ténylegesen mégis az. Æ az ügyészség 1949-től önálló szervtípussá vált. Szeretnék újra az igazságügyi miniszter irányítása alá helyezni sokan, mondván, hogy a kormány nem vállalhat felelősséget a jogszabályok betartatásáért, ha ez a szerv teljes mértékben kívül áll a kormány hatáskörén, felelősségi körén. A központi igazgatás szintjei Az teszi egységessé az ide tartozó szerveket, hogy mindegyik országos hatáskörrel rendelkezik, és mindegyik az általa képviselt igazgatási szféra csúcsán helyezkedik el. Pl. a Gazdasági Minisztérium az ipar és kereskedelem igazgatásának legmagasabb szintű szerve. Felette hasonló jellegű szerv már nem található, csak a kormány (ami más jellegű). A központi igazgatásban 3 szint épült ki Magyarországon (ahogy más országokban is): adminisztráció szintje: adminisztráció = szakigazgatás. A központban az adminisztrációt a minisztériumok, és más nem minisztériumi formában szervezett országos főhatóságok látják el. Jellemzői: ƒ Az ügyek folyamatos, mindennapos intézését végzik el Æ legalacsonyabb szint ƒ Az itt alkalmazott szakemberek száma 10 ezer ƒ A legmagasabb fokú szakértelemmel rendelkező szakértők, köztisztviselők végzik a feladatok ellátását ƒ Politikai kulcsszerep (nemcsak végrehajtás, hanem politikai szerepvállalás) ƒ Különös hatáskör (csak bizonyos közigazgatási ügyekkel foglalkozhatnak)

2.

a koordináció első szintje Æ különböző előkészítő, tanácsadó, véleményező szervek, bizottságok alkotják (az ügyek csak részleges egybehangolása történik). A szakigazgatás merevségét igyekszik feloldani ez a szint. A koordináció szükségessége (4 dolog): ƒ összhangot szükséges biztosítani az érintett igazgatási szervek tevékenységében ƒ biztosítani kell az államigazgatás egységét, az ügyek intézésének egységét Æ koordináció nélkül nincs hatékonyság, se a közérdek egységes értelmezése ƒ a kormányt tehermentesíteni szükséges bizonyos kérdések előkészítésével Æ a kormányszintre nem tartozó kérdések kiszűrése ƒ társadalmi érdekcsoportok bevonása az államigazgatási döntési folyamat előkészítésébe Æ kifejezésre juttatják az általuk képviselt rétegek álláspontját

nl in e. co

m

1.

3.

Ká ro

liO

A koordinációt végző szervezetek formái (sokfélék lehetnek): ƒ minisztériumok, illetve főhatóságok mellett vagy azok keretében működő testületek Æ E testületeket a kormány hívta létre, azért, h a koordinációt ágazati szinten biztosítsa. Pl. Egészségügyi Tudományos Tanács ƒ szuperminisztériumok Æ az önálló ágazatként működő minisztériumokat összevonják egyetlen minisztériumba. A koordináció így belső feladat lesz. Pl. a Kulturális és Oktatási Minisztériumból 1980-ban létrejön a Művelődési Minisztérium, vagy az Ipari Min. és a Ker.-i Min. egyesül Ipari és Ker-i Minisztériummá ƒ interminiszteriális bizottságok Æ a kormány hozza létre saját tanácsadó, véleményező szervként. Döntési hatáskörűk nincs. Ilyen pl. a Nemzetbiztonsági Kabinet. Más bizottságok nem a kormányt, hanem a miniszter vezetési tevékenységét segítik. ƒ kormánybizottságok Æ interminiszteriális jellegűek ezek is, csak bizonyos kérdésekben a kormány nevében és helyett is döntést hozhatnak! Pl. korábban a Honvédelmi Bizottság, de most egyetlen ilyen sem működik. Az Alkotmány alapján bármikor létrehozhatók meghatározott feladatkörök ellátására. a koordináció második szintje (az ügyek komplex összefüggéseinek feltárása): a kormány. A kormány szerepe hármas: ƒ ellátja a koordináció koordinációját Æ összehangolja a tanácsadó, véleményező koordinációs szervek tevékenységét Æ államigazgatási szerepkör ƒ dönt az államigazgatás hatáskörében tartozó legfontosabb kérdésekben Æ államigazgatási szerepkör ƒ és részt vesz az ország kül- és belpolitikájának kidolgozásában Æ kormányzati feladatkör Államigazgatási szerepkör: a kormány a legmagasabb fokon áll, minden szintű és jellegű államigazgatási kérdéssel közvetlenül foglalkozhat. A már felmerült ügyek elintézési módja. A döntési jogosultságot szeretik a szervek áthárítani más szervekre. A kormány nem tudja hova továbbhárítani a felelősséget Æ döntési kényszer, mivel ő helyezkedik el a legmagasabb fokon. Kormányzati szerepkör: a jövőben felmerülő feladatok elintézési módja. Az ország gazd-i fejlődésének kívánt ütemét, tv.tervezetek koncepcióját kell meghatározni. Ebben a feladatkörben jár el: az OGY, a köztársasági elnök, és a kormány. De a kormány a kormányzás legaktívabb állami szerve. Adminisztráció Æ a folyamatos, mindennapos munkavégzés jellemző Koordináció mindkét szintje Æ az időszakos, rövid ideig tartó munkavégzés a jellemző. Adminisztráció Æ a feladatok ellátásáról nagy létszámú apparátus gondoskodik nálunk Mo.-on a koordinációs szinteknek Æ vagy nincs önálló saját apparátusa, vagy ha van, az igen kis létszámú.

7

Minisztériumok és országos főhatóságok: Az adminisztráció legmagasabb szintjén Mor-on: két különböző szervezeti formában működő szervezet helyezkedik el: a minisztériumi és a nem minisztériumi formában működő, különböző jellegű, elnevezésű országos hatáskörű államigazgatási szerv (Æ főhatóság). Azonosság a 2 szerv között: ƒ országos hatáskörűek ƒ különös hatáskörrel rendelkeznek ƒ meghatározott igazgatási ágazat csúcsszervei

m

Különbség: 1. politika-szociológia szempont alapján: ƒ a minisztériumi jogállás az adott igazgatási ágazat kiemelkedő jelentőséget szimbolizálja. A miniszter politikai súlya teszi a minisztériumot jelentős szervé. ƒ a szervek közötti hierarchia a szervek vezetői közti hierarchiára vezethetők vissza. ƒ az országos főhatóság valamely miniszter közvetlen felügyelete alatt működik. Kb. 30 ilyen van. 2. jogi-alkotmányjogi szempont alapján: (lehet szervezeti és személyi jogosítvány különbségéről beszélni) ƒ a szervezetek különbsége: o minisztériumot csak OGY létesíthet, országos főhatóságot a kormány is létrehozhat o minisztérium keretében működhet országos főhatóság, fordítva nem ƒ a vezetők személyi jogosítványaik közti különbség: o a miniszterek tagjai a kormánynak, az országos főhatóságok vezetői nem o a miniszterek normaalkotási hatásköre szélesebb, rendeletet, jogszabályokat is alkothat, az országos főhatóságok vezetői jogszabályt nem alkothatnak, csak utasítást bocsáthatnak ki

liO

nl in e. co

Minisztériumok és főhatóságok típusai: 1. stabil és változó ƒ A stabil minisztériumok és főhatóságok: a politikai hatalomgyakorlás vezető szervei. Önálló szervek. Pl. belügyminisztériumok. A legközvetlenebbül fejezik ki az állam lényegét Æ belső rendfenntartás. ƒ A változó min.-ok és főhatóságok: a gazdaság, szolgáltatás igazgatásában tevékenykednek. Korábban a SZU-ban, NDK-ban a gazd-i minisztériumok maguk is gazdálkodtak amellett, hogy irányították a gazd-ot. 2. kormányzati tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, illetve végrehajtó ƒ A kormányzati tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó min-ok és főhatóságok: a kormány tevékenységét segíti, támogatja. Pl. a PM (pénzügyminisztérium) és a KSH (főhatóság). ƒ Végrehajtó minisztériumok, főhatóságok: általánosabb jellegű kérdésekre koncentrálnak: népjóléttel, belügyekkel, művelődéssel, közoktatással, stb. foglalkozó, operatív, naponta jelentkező gyors intézkedést igénylő kérdések intézésének szervei. Felügyeletük alatt működnek közüzemek és közintézetek.

Ká ro

Minisztériumi struktúrák: 1. Klasszikus modell (klasszikus minisztérium) ƒ Miniszterek jönnek-mennek, a minisztérium marad ƒ A minisztérium kettőssége: egyrészt politikai szerv, másrészt adminisztrációt végző legmagasabb fokú szervezet. Egy szervezeten belül fut össze a politikaformálás és a politikai végrehajtás! a) Francia koncepció: a minisztérium az adminisztráció csúcsa Æ a miniszter az admin. vezetője b) Angol koncepció: a miniszternek nem kell feltétlenül az adminisztráció főnökének lennie. Az angol miniszter nem feltétlenül tagja a kormánynak, viszont nagyobb szabadságot élvez (nem tartozik felelősséggel a miniszterelnöknek) Magyarország minisztériumainak struktúrája a klasszikus modellhez hasonlít. A minisztériumok egységesítik a politikai és adminisztrációs funkciókat. A funkciók aránya azonban változó minisztériumonként. 2.

Svéd modell (svéd minisztérium) ƒ a klasszikus modell kettős jellegét (politika, adminisztráció) megszünteti, a minisztérium csak politikaformáló szerepét tartja meg. Külön szerv van a politika kidolgozására és végrehajtására is! Az adminisztráció (=végrehajtás) az autonóm hatóságok feladata. A politika formáló funkciót kis létszámú, fiatal személyzettel rendelkező szerv látja el (minisztérium), a végrehajtó funkciót nagyobb létszámú, idősebb, tapasztaltabb személyzettel rendelkező szerv látja el (autonóm hatóság). A 14 svéd minisztériumban az alkalmazottak létszáma max. 1500 fő.

Minisztériumi tagozódás: a klasszikus modell az alapja I. Politikaformálás szervei A minisztérium vezetője a miniszter (egyszemélyi vezetés alatt működő szerv a minisztérium). 12 db minisztérium van A minisztérium a miniszter hivatala, munkahelye. Egyedüli feladata, hogy a minisztert segítse feladatai ellátásában. Minisztérium létesítéséről, felszámolásáról az OGY. határoz. A miniszter nem rendelheti el megszüntetését. A minisztérium feladatkörét a kormány határozata állapítja meg. A miniszter nem módosíthatja a feladatokat.

8

A miniszter felelős a minisztérium egész tevékenységéért. A miniszter állapítja meg a döntési jogkört (hogy fenntartja-e magának a közvetlen döntési jogkört, vagy átruházza). A miniszter a minisztériumát a kormányban képviseli, irányítja a minisztériumot, mint hivatalt. Helyetteseit nem a miniszter nevezi ki, vagy bízza meg (bár a legtöbb országban jogilag szabadon választják meg). A miniszter a rábízott feladatait helyettesei, minisztériumi bizottságok segítsége révén látja el. A miniszterek összetétele változik akár az állam jellege, akár a divatban lévő kormányzati felfogás alapján. Miniszteri tisztség betöltéséhez az 1997. évi LXXIX. tv. nem ír elő iskolavégzettségi korlátozást, minimumot. Elegendő a büntetlen előélet, a magyar állampolgárság, és a választójoggal való rendelkezés. Æ állampolgári egyenlőség Ténylegesen azonban mégis a döntő többség felsőfokú képzettséggel rendelkezik. A miniszter helyettesei Miniszter Æ államtitkár (miniszter helyettese) Æ helyettes államtitkár (közig. államtitkár helyettese) A miniszter a többirányú feladatoknál helyetteseire támaszkodhat. Első kategóriájú helyettes: az államtitkár. Az államtitkár feladatköre ƒ Az államtitkár a miniszter teljes jogkörű helyettese és segítője. (aláír, képvisel, de nem szavazhat) ƒ Egy minisztériumban egy államtitkár működhet. ƒ Az államtitkár tevékenységét a miniszter irányítja. ƒ A politikai államtitkár a politikát képviseli, a közig. államtitkár a szakmát képviseli.

nl in e. co

m

A tv.hozás szerint az államtitkároknak 3 típusa van: 1. Politikai államtitkár A miniszterelnök javaslatára (az illetékes miniszter véleményét kikérve), a köztársasági elnök nevezi ki vagy menti fel. A politikai államtitkár szerepe kettős: ƒ miniszterét az OGY-en teljes jogkörben v a kormányülésen információszerzés erejéig (szavazati jog nem illeti meg) helyettesíti, ƒ ill. a párt megbízottjaként alkotmányos jogcímen részt vehet az adott minisztérium vezetésében. Kb. 3 politikai államtitkári pozíció = 1 miniszteri tisztséggel. 1 minisztériumban 1 politikai államtitkár tevékenykedik. A Miniszterelnöki Hivatalban max. 4 fő.

Ká ro

liO

2. Közigazgatási államtitkár A közig. államtitkár szorosabban kötődik a miniszterhez, mint a politikai államtitkár. A miniszter választására, a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki vagy menti fel. A közig. államtitkár független a minisztertől, hiszen megbízása határozatlan időre szól (nem függ a minisztertől). Funkciója: szakmai jellegű. A függetlenség relatív, mert az adott miniszter bármikor kezdeményezheti a közig. államtitkár felmentését. Feladata: ƒ A minisztert a minisztériumi hivatal vezetésében tehermentesíti (a 3-600 fős minisztériumi hivatal igazgatója) ƒ A szakismeret annyira fontos, hogy kritérium a pozíció betöltésére (az OGY. bizottsága nyilvánosan vizsgálja) ƒ Felsőfokú iskolai végzettséggel kell rendelkeznie 2006. júliusban megszüntette a kormány a közigazgatási államtitkári posztot (és a helyettes államtitkárt is). Azóta koordinációs zavarok és kapacitásproblémák mutatkoznak több minisztériumban. Elhamarkodott döntés volt a poszt megszüntetése – hangoztatják vezető kormánypárti politikusok. Úgy tudjuk, a minisztériumoknak jövőre újra lesznek szakmai irányítóik, már csak az elnevezés és a hatáskör kérdéses. Az igazságügyi tárcánál vizsgálják, milyen formában lehetne visszaállítani a közigazgatási államtitkári posztot. A korábbi minisztériumi struktúra visszaállításának esélye nem túl nagy. A kormánypártok tavaly nyáron az alkotmányból is törölték a hatékony kormányzás legfőbb akadályának kikiáltott közigazgatási államtitkári funkciót. A poszt visszaállításához így most tv.módosításra volna szükség, ami egyet jelentene a közigazgatási rögtönzések kudarcának nyílt beismerésével. 3. Címzetes államtitkár A miniszterelnök megbízottja (nem a miniszteré)! Helyettes államtitkárok: A miniszter munkáját segítik. A miniszter nevezi ki a közig. államtitkár javaslatára, határozatlan időre. ƒ Szakmai kompetenciával rendelkeznek ƒ A közig. államtitkár irányítása alatt v.milyen szakterület vezetéséért vállalnak felelősséget ƒ 1 minisztériumban 4 helyettes államtitkár nevezhető ki Miniszteri segédszervek: A minisztert politikaformáló feladatainak ellátásában különböző, e célra létrehozott szervezeti egységek segítik. Mint pl. minisztériumi titkárságok, jogi osztályok, sajtóosztályok, főosztályok. 1990 tavaszától a magyar minisztériumokban kialakultak a kabinetek, mint a legfontosabb segédszervek. Kabinet: a miniszter bizalmas titkársága, a minisztérium kulcsszerve. A kabinet létszáma általában 20-40 fő. A miniszteri kabinetet a kabinetfőnök közvetlenül vezeti, akinek tevékenységét a miniszter irányítja. A kabinet dolgozza ki a miniszter politikai beszédeit, irányítja a többi minisztériummal való együttműködést.

9

Miniszteri bizottságok: tanácsadó, koordináló, véleményező feladatokat ellátó bizottságok, tanácsok. A miniszterek hívják létre. Számuk több száz. Pl. Kulturális Örökségek Minisztériuma, vagy a Múzeumi Tanács. ƒ Létrehozásuk időtartama lehet meghatározott (egy bizonyos feladat ellátására), vagy meghatározatlan. ƒ Összetételük változó: 3 csoportjuk van: az adott szervek képviselői, a pártok képviselői, és tudósok, kutatók ƒ Mandátumuk alapján 2 csoportjuk van: a szervek képviselők mandátuma kötött (kötelesek az őket delegáló szervezet álláspontját képviselni), a tudósok, kutatók mandátuma kötetlen (álláspontjuk független, szabad). ƒ A bizottságok többsége ügyrend és munkaterv alapján működik. ƒ A működéshez szükséges anyagi eszközöket a minisztérium biztosítja. II. Politikai végrehajtás szervei a minisztériumokban (adminisztráció) A minisztérium végrehajtó szerveinek feladata a jogszabályokban a miniszterre, ill. a minisztériumra ráruházott, vagy a miniszter által megállapított feladatok ellátása. Szervező, irányító, és hatósági jogkör (engedélyt adnak, tiltanak, fellebbezést elbírálnak) hármassága jellemzi őket. Időnként részt vesznek a politikaformálásban is, némely minisztériumban. A konkrét szervezeti felépítés sajátos, mert minden minisztériumban más és más a feladat. Személyi állománya: általában szakma orientált. Pl. az Oktatási Minisztérium pedagógusokkal van tele.

m

Országos főhatóságok: országos hatáskörrel rendelkező államigazgatási szervek, melyek vagy a kormánynak alárendelten, vagy egy miniszter felügyelete alatt elkülönülő feladatokat látnak el. Önállóságukat nem veszítik el. Nem minisztériumi formában működnek, tehát vezetői nem tagjai a kormánynak. Számuk kb. 30-35 lehet. Többségük újonnan jelentkező államigazgatási feladatokat lát el. Hivatal, szolgálat vagy főfelügyelet néven fut legtöbbjük: Magyar Energia Hivatal, Nemzetbiztonsági Hivatal, Országos Meteorológiai Szolgálat, Közlekedésügyi Főfelügyelet, stb., vagy parancsnokság néven: VPOP.

nl in e. co

Kormányfajták: ƒ Minisztertanács: kollektív, testületi formában működő kormány. Mindenki egyenjogú fél. 1945-89 között a magyar kormány így működött. ƒ Egyszemélyes vezető: prezidenciális köztársaságokban (USA, Mexikó). Az elnök egy személyben felelős a végrehajtásért. Egy személyben kormányfő és államfő. Felelősségét senkivel nem oszthatja meg. ƒ Kabinet v kancellári kormányzás: változó összetételű, összetételét a kormányfő szabadon határozhatja meg. Tagjai nem egyenjogúak. A kormányfőt nem lehet leszavazni.

liO

Mor-on a jelenlegi kormány testületi szerv. Döntéseit a tagok szavazataival hozza. A tagoknak egyenlő szavazati joguk van. A tagokat kötelező minden ülésre meghívni. Æ minisztertanács A legutóbbi alkotmánymódosítások azonban a kabinet-jelleg irányába mozdítottak el.

Ká ro

Kormány =/= kormányzással. A kormány sajátos jogállású állami szerv. A kormányzás tevékenység, melynek ellátásban a kormány is részt vesz. A magyar kormány kiemelkedő szerepe a gazdaság fejlesztésében, a szociális jólét biztosításában, és az élet minőségének védelmében van. Feladata még az államigazgatás rendszerének felépítése, irányítása, ellenőrzése is. A kormány az önkormányzatok működése felett törvényességi ellenőrzést gyakorol. A kormány különböző rangú és elnevezésű miniszterekből áll össze. A miniszterelnök az első számú tagja a kormánynak. A magyar kormány 1848-1949 között ƒ Az első független magyar kormány 1848-ban alakult meg (független, felelős magyar minisztérium), az 1848. évi III. törvénycikk alapján. ƒ Hazánkban, ez időszakban 42 kormány működött. A kormányok élén 33 miniszterelnök állt. ƒ 1949. évi XX. tv. – az első írott magyar alkotmány ƒ A kormány minisztertanácsi formában működött. A kormány vezetőjének elnevezése: minisztertanácsi elnök. ƒ 1989-től miniszterelnök. A különböző típusú kormányok élén eltérő elnevezésű és jogkörű vezetők állnak. A kabinet jellegű kormányon vezetői: prime minister (Nagy-Britannia), premier ministre (Fr.or), kancellár (Németor). Jogkörűk nem azonos: a német és angol kormányfő a végrehajtó hatalom nagy részét birtokolja, a francia osztozik a köztársasági elnökkel, és csak kis része illeti a vezetőt. A Miniszterelnöki Hivatal A Miniszterelnöki Hivatal a miniszterelnök munkaszervezete. A hivatal a kormány, az elnök, a tárca nélküli miniszterek, a kormánybizottságok, a politikai államtitkárok, kormányszóvivők, kormánybiztosok és a titkárság munkaszervezete. A Miniszterelnöki Hivatal tevékenységét a miniszterelnök irányítja. A Miniszterelnöki Hivatalt a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter vezeti.

10

Feladatai: ƒ a kormány testületi működésével összefüggő feladatkör ƒ féléves időtartamra szóló munkaterv tervezetének előterjesztése: a munkaterv alapján dolgozik a kormány ƒ a kormány ülésein jegyzőkönyvet vezet a hivatal (őrzése is a hivatal feladata) ƒ a hivatal gondoskodik a kormány döntéseinek kihirdetéséről, közzétételéről ƒ a hivatal közreműködik a kormány OGY-sel való kapcsolattartásában ƒ egyéb feladatok a jogszabályok előkészítésével és kihirdetésével kapcsolatban Æ a kidolgozás fázisában a hivatal szerepe jelentős. A végleges megszövegezésben ő a főszereplő. Legfontosabb feladata a közzététel. ƒ a hivatal szerkeszti a Magyar Közlönyt (a Magyar Köztársaság hivatalos lapját), és gondoskodik arról, hogy benne csak olyan miniszteri rendeletek jelenjenek meg, melyek a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. előírásainak megfelel. ƒ a hivatal gondoskodik a kormány által alkotott rendeletek és határozatok nyilvántartásáról ƒ a hivatal gondoskodik a miniszterelnökhöz érkező bejelentések, javaslatok és panaszok kivizsgálásáról ƒ a hivatal szerepe adminisztratív, szervezési és politikai jellegű Æ a hivatal bizalmi szervezet

liO

nl in e. co

m

A kormány működésének formái: A kormány ülései A kormány legfontosabb működési formája a tagok és vezetők összejövetele, a kormányülés. A Kormány a feladat- és hatáskörét a miniszterelnök vezetésével, testületként gyakorolja. A Kormány rendszeresen - általában hetenként - tart ülést. Időtartalma rövid, jelentősége nagy. Az ülés napirendjének javaslatát a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára készíti el és küldi ki az ülés résztvevőinek. A végleges napirendről a Kormány dönt. A Kormány ülése a benyújtott előterjesztések, jelentések megtárgyalásából, döntések meghozatalából, szóbeli konzultációból és bejelentésekből áll. Csak azzal foglalkoznak, amikkel már sokan egyetértettek. A Kormány ülésén részt vesznek a Kormány tagjai, tanácskozási joggal az állandó meghívottak, az előterjesztők és a miniszterelnök által meghívott személyek. A meghívás személyre szólóan történik, az ülésen csak a meghívott vehet részt. A Kormány tagjai a Kormány ülésén kötelesek részt venni. E kötelezettség alól a miniszterelnök adhat felmentést. A Kormány határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. A Kormány tagjait a testületi döntések meghozatalában egyenlő szavazati jog illeti meg. A döntéseket szavazattöbbséggel hozzák, szavazategyenlőség esetén a miniszterelnök szavazata dönt. A Kormány döntését a miniszterelnök mondja ki. A Kormány a közigazgatás általános hatáskörű központi szerve. A Kormány irányítja a miniszterek tevékenységét, valamint a miniszterek irányítása alá nem tartozó kormányhivatalokat, illetve azok vezetőinek a tevékenységét.

Ká ro

A kormány kiegészítő jellegű tevékenysége még: a kabinet, kormánybizottság, kollégium, tanácsadó testület és kormánybiztos. Döntési jogkör nem illeti meg őket. Tevékenységükre az előkészítő, tanácsadó, véleményező jellemző illik. Kormánybiztos: egy személyben képviseli a kormányt, a kormány nevében jár el. Kormánybizottságok (kormánykabinetek) Néhány miniszterből álló kabinet. 1990-ig kormánybizottság, 1990 után kormánykabinet elnevezés vált általánossá. A funkció és a feladatkör változatlan maradt. Kormánykabinet =/= miniszterek mellett működő kabinettel. A miniszterelnök bizalmas titkársága. A kormánykabinetek száma 6-9 főből áll. A kormány döntését készítik elő. 2005-ben még 5 kabinet működött. Most 2006-ban 3 kabinet működik: gazd-i, nemzetbiztonsági, tsd.politikai kabinet. Kormánybizottságok, kabinetek Æ 1068/2006. (VII. 13.) Kormány határozat – a Kormány kabinetjeiről A Kormány gazdasági, költségvetési kérdések véleményezésére, illetőleg gazdasági, költségvetési döntéseinek előkészítésére Gazdasági Kabinetet létesít. A Gazdasági Kabinet vezetője: a pénzügyminiszter; A Gazdasági Kabinet működési feltételeiről a Pénzügyminisztérium gondoskodik. A Kormány a nemzetbiztonsággal kapcsolatos feladatainak összehangolására Nemzetbiztonsági Kabinetet létesít. A Nemzetbiztonsági Kabinet vezetője: a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter; A Nemzetbiztonsági Kabinet működési feltételeiről, feladatainak ellátásáról a Miniszterelnöki Hivatal gondoskodik. A Kormány a társadalompolitikai jelentőségű döntéseinek előkészítésére Társadalompolitikai Kabinetet létesít. A Társadalompolitikai Kabinet vezetője: a szociális és munkaügyi miniszter; A Társadalompolitikai Kabinet működési feltételeiről a Szociális és Munkaügyi Minisztérium gondoskodik. A Kabinet ülésén a minisztert az államtitkár helyettesítheti. Az állandó és eseti meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. A Kabinet az állásfoglalásait szótöbbséggel hozza.

11

nl in e. co

m

A KÖZIG HELYI SZERVEI A helyi igazgatás a központi igazgatás ellentéte, tehát nem országos kiterjedésű szerv. Helyi igazgatás: a helyi szervek által végzett helyi ügyek igazgatása. Centralizáció: az igazgatási hatalom az ország minden részében egységes, nincs helye a helyi, szakmai és egyéb specifikumok figyelembe vételének. A centralizáció az egyik legfontosabb igazgatás-szervezési elv. A honvédelem, a közbiztonság csak centralizált módon szervezhető meg. A centralizáció igazgatási előnyei: lehetővé teszi az erők gyors koncentrálását; bonyolult, költséges feladatok megoldását (űrhajózás, járványok megfékezése). A centralizált közigazgatásban az igazgatási hatalom (azaz döntési hatalom, ami = hatáskör), a központi igazgatás (többnyire) a kormány kezében összpontosul, illetve a hierarchia elve törés nélkül érvényesül. A centralizáció mértéke különböző lehet. De a központi halatomnak akarata érvényesítéséhez közvetítői állomásokat (regionális, megyei, települési hivatalokat) kell létesítenie. Ezt kétféleképpen lehet: ƒ A közvetítő állomás a hierarchikus láncolatnak csak egy láncszeme. Szerepük: parancs továbbítása, ill. parancs végrehajtása. A centralizáció itt egyben a hatalom koncentrációját is jelenti. A döntési hatalom egy kézben összpontosul. ƒ A közvetítő szervek hatáskörrel rendelkeznek, döntési jog illeti meg őket. Itt is érvényesül a hierarchia, a központ bármikor megvonhat, és adhat hatásköröket, ill. megváltoztathatja a helyi közvetítő szerv döntését. Ez a dekoncentráció. A dekoncentráció a centralizációhoz kapcsolódik, és nem a koncentrációhoz!!! Dekoncentráció esetében a helyi szerveknek nincs önállóságuk. Vezetőit a központi közig szervek nevezik ki A decentralizáció lehetővé teszi az igazgatottak részvételét, bekapcsolódását az őket legközvetlenebbül érintő döntések meghozatalába. A helyi ügyek helyi intézésével lehetőség nyílik a helyi erőforrások hatékonyabb kihasználására, az ügyek gyors intézésére, mivel a helyi szervek jól ismerik a döntések alapjául szolgáló körülményeket. Pl. önkormányz. A decentralizáció mértéke és formája országonként változó. a) Francia típusú decentralizáció: bár megtűrik a decentralizációt, nem szimpatizálnak vele b) Angol típusú decentralizáció: az igazgatási feladatokat a helyi szervekkel láttatják el. Æ decentralizáció c) Volt szocialista országok: a centralizmus volt a vezető elv, de ez a decentralizáció képében jelent meg. Decentralizáció ott érvényesül, ahol: ƒ a döntéshozatali helyek megsokszorozódnak, csakúgy, mint az önálló érdekképviseleti szervek ƒ a döntéshozatali és az érdekképviseleti szervek nagyfokú autonómiával rendelkeznek. Jogaikat törvények biztosítják, azokat korlátozni vagy elvonni nem lehet. Vezetőiket maguk választják. ƒ a központi, kormányzati szervek felügyeleti, ellenőrzési joga a decentralizált szervekkel szemben korlátozott, általában csak a törvényes működés vizsgálatára terjed ki. 1990 előtt Magyarországon erős centralizáció érvényesült. Minden ügy egyszerre volt helyi és központi.

Ká ro

liO

Tagozódás: Első lépés: az ország területének felosztása igazgatási egységekre. Minden ország igazgatási-területi beosztásában a decentralizált típusú szerv beosztása a meghatározó. 1. Horizontális (területi) tagozódás Æ részben tudatos, részben spontán cselekvés eredménye ƒ A helyi igazgatást végző szervek az ország egy körülhatárolt részén fejtik ki tevékenységüket. ƒ Az elsődleges tényező a települési típusok alakításában a lélekszám. Község – város. ƒ Minél kisebb a település, annál kevesebb az igazgatási jogosítványa. ƒ Községek esetében bizonyos lélekszám alatt nem engedik meg a saját igazgatási szervezet kialakítását. ƒ Mor-on 3100 község van, és ebből 1500 községnek a lakossága 1000 fő alatti. Az 1000 fő alatti községek kötelesen alakítani és fenntartani közös igazgatási szervet, ha egymással határosak, és egy megyén belül vannak. Ez a közös szerv a köregyzőség. ƒ Azok a községek, ahol minimum 5000 lakos él, az nagyközség. ƒ Város az a község lehet, melynek várossá nyilvánítását a községi önkormányzat kéri. A képviselőtestület kezdeményezi, a belügyminiszter előterjeszti, és a köztársasági elnök eldönti. ƒ Megyei jogú város: lakossága több mint 50.000 fő, és ha az OGY a képviselő testület kérését jóváhagyta. ƒ Főváros: igazgatási központ és lélekszám miatt. De vannak olyan országok, ahol a főváros nem az igazgatási központ, pl. USA-ban Washington D.C. a főváros (2 millió fő lakossal), de New York-ban 10 millióan élnek. Budapest fővárosi rangja alkotmányos jogállásból következik: itt találhatók a központi igazgatás centrumai (kormány, minisztériumok). Budapest területén egyszerre és együtt 2 települési önkormányzat működik: fővárosi önkormányzat, és kerületi önkormányzat (a 23 kerületet illetően). ƒ Megyék: földrajzi viszonyok, népcsoportok, megközelíthetőség és gazd-i körülmények miatt alakultak ki. 2.

Vertikális (szintenkénti) tagozódás Æ A vertikális tagozódás fölülről lefelé épült ki, A vertikális területi tagozódás mélysége mindenekelőtt az adott állam területi kiterjedésétől függ. a) 1 szintű helyi igazgatás: Luxemburgban Æa központi kormányzás közvetlenül irányítja a 118 települést. b) 2 szintű: a helyi igazgatás Anglia, Hollandia, Dánia területén Æ Dániában a 277 települési igazgatási egységet 14 grófság fogja össze. c) 3 szintű helyi igazgatás a legjellemzőbb Európa országaira (település, megye, régió), pl. Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Németország, stb.

A magyar közigazgatás újkori történetének egy részében 3 szintűként működött Æ 1984-ben (a járások megszűnésével) 2 szintű Æ 1990-től kezdődően formailag 2 szintűvé, tartalmilag 1 szintűvé vált.

12

Dekoncentrált szervek Mor-on: A dekoncentrált szervek sajátos jellegű helyi szervek. Az állampolgári jogok érvényesülésének feltételeit teremtik meg. Itthon több száz ilyen szerv tevékenykedik jelenleg. 4 csoportja van: 1. rendészeti szervek (rendőrség, VPOP) 2. nyilvántartást végző szervek (mely kiterjedhet a népességre, ingatlanra) Æ pl. ingatlan nyilvántartás 3. adókivetést, nyilvántartást, behajtást végző szervek Æ központi adók esetében 4. felügyeletek, ellenőrzést gyakorló szervek Æ pl. közlekedési felügyelet, revízori kontrollt végző szerv A dekoncentrált szervek feladatkörüket tekintve általában abban azonosak, hogy: ƒ Valamilyen központi államigazgatási, ill. költségvetési szerv helyi szerveként működnek (pl. KSH szervei) ƒ Mindegyik végez hatósági jellegű tevékenységet Æ hatósági ellenőrzést végez, vagy nyilvántartást vezet, vagy minősít, engedélyez, tilt, bírságol. ƒ Kb. a fele más, szakmai jellegű munkát is végez Æ pl. a Földhivatal földmérést Gazdálkodásuk nem teljesen egyforma, de működésüket kiemelkedő mértékben az állami költségvetés biztosítja. Működési területben is számos sajátosságuk van: ƒ nagy részük csak megyei szinten tevékenykedik Æ pl. APEH, ÁNTSZ ƒ kisebb részük megyéken belül, városokban is tevékenykedik Æ pl. rendőrparancsnokságok, őrsök ƒ az általános államigazgatási beosztástól (megyéktől) való nagy számú eltérés Æ pl. 7 nemzeti park igazgatóság A dekoncentrált szervek személyi állománya. Állami alkalmazottak mintegy 6-8%-a (40e fő) dekoncentrált szervek alkalmazottjai. Általában képzett személyzet.

nl in e. co

m

A MEGYEI KÖZIGAZGATÁSI HIVATALOK: ƒ a dekoncentrált szervek egyik fajtája ƒ a kormány megyei szervei (a kormány helyi kirendeltségei) ƒ működési területe a 19 megye és főváros ƒ a megye területén működő önkormányzatokkal szemben széleskörű jogosítványai vannak ƒ vezetői a helyettes államtitkárok, akiket a kormány nevezi ki, és ment fel ƒ hatásköre és feladatköre sokszínűbb, mint a többi dekoncentrált szervnél a) elsőfokú hatósági jogkört gyakorol Æ bizonyos államigazgatási ügyekben a hivatalhoz kell fordulni b) de általános másodfokú hatóság is egyben (elbírálják az első fokon hozott határozatokkal szemben benyújtott fellebbezéseket, a polgármester, főpolgármester, jegyző által hozott döntésekben). Minden 8.határozat ellen fellebbeznek. Ezen kívül felügyeleti intézkedést és hatósági ellenőrzést is gyakorolhat.

Ká ro

liO

a) speciális ügyek Æ pl. anyagkönyvi tevékenység (katasztrófa esetén a többi dekoncentrált szervet utasíthatja) b) koordinációs feladatkör Æ a többi dekoncentrált szervvel szembeni kiemelt szerepkör c) törvényességi ellenőrzést gyakorolhatnak Æ egyedi feladatkör (kormány, belügyminiszter is csak a megyei közig hivatal révén végezheti) Æ célja: az önkormányzatok jogszabályok szerinti működése. Önkormányzati rendelet törvényességének eldöntésére, az Alkotmánybírósághoz fordul, egyéb döntés esetében az illetékes rendes bírósághoz. A bíróságok döntését mindenki köteles tudomásul venni. d) Vezetőit megilleti az a jog, hogy kezdeményezze az alkotmányellenesen működő önkormányzati képviselőtestület feloszlatását. Megyei közig. hivatal Æ belügyminiszter Æ kormány Æ a döntés az OGY-é. ÖNKORMÁNYZATOK: ÖNKORMÁNYZATI TV – 1990. évi LXV. tv. ALKOTMÁNY – 1949. évi XX. tv. Az önkormányzat általános hatáskörű, decentralizált szerv. Önkormányzat: vezetőjét a lakosság választja, saját vagyonnal rendelkezik. Önkormányzati jogosultsággal rendelkeznek: ƒ helyi önkormányzati szervek Æ decentralizált szervek, melyek ellátnak igazgatási feladatokat is. ƒ szakmai önkormányzatok (kamarák) Æ Orvosi Kamara, Ügyvédi Kamara, MTA Azonosságok és különbségek a helyi és szakmai önkormányzatok között: ƒ azonosság: nagyfokú önállóság, korlátozott állami ellenőrzés, a vezetők szabad kiválasztása ƒ különbség: létrejöttükben (helyi: a földrajzi tagozódás alapján, szakmai: a szakmai tagozódás alapján), az önkormányzat és egyén kapcsolatában (helyi: felnőtt korú, szavazati joggal rendelkező lakosok választják a vezetőket, szakmai: tagsági kapcsolat van a szakmai önkormányzat és a tagok között) A HELYI ÖNKORMÁNYZATI SZERVEK SAJÁTOSSÁGAI ƒ A helyi hatalomgyakorlás szerve, a helyi érdekképviselet fóruma ƒ A helyi önkormányzatok kétszintűek: megyei, községi; és városi szinteken működnek. ƒ A helyi önkormányzatoknak nincs központja, amely érdekvédelmi szerepet töltene be, összehangolná őket ƒ A vertikális kapcsolódás hiánya Æ hiányzik a hierarchia Æ az összes helyi önkormányzat mellérendelt viszonyban van Æ mindegyik önkormányzat egyenlő. Egyik sem utasíthatja a másikat.

13

Önkormányzat szerkezete: Megyei önkormányzat: megyei közgyűlés. Vezetője a megyei közgyűlés elnöke. Települési önkormányzat: települési közgyűlés. Vezetője a polgármester.

nl in e. co

m

Önkormányzati szervek belső felépítése: Vannak általános (mindenhol megtalálható) kötelező elemek: ƒ Általános elem a képviseleti szerv. Ami képviselő testület községekben, városokban, kerültekben, és közgyűlés megyei, megyei jogú városi, fővárosi önkormányzatok esetében. (lehet testületi forma – mindenki jelen van, plenáris ülés – döntéshozáskor, és bizottsági forma – a képviselők csak egy kis része működik közre). Önkormányzat csak olyan rendeletet hozhat, amelyről törvény még nem született, és kizárólag a helyi tsd-i viszonyt érinti. Pl. helyi adó kivetése, helyi költségvetés megállapítása ƒ Általános elem a polgármester (összeköttetés a lakosság és a képviselő testület között). A fővárosban főpolgármester van, a megyei önkormányzatnál, pedig elnök, akit a megyei közgyűlés választ, nem a lakosság. Polgármester minden cselekvőképes, választójoggal rendelkező állampolgár lehet, akit megválasztanak. A polgármester elmozdíthatatlan, tisztsége stabil. 5000 főnél nagyobb településen főállású lehet csak! ƒ A képviselő testület a polgármester helyettesítésére, vagy munkájának segítésére alpolgármestereket választhat. ƒ Általános elem az igazgatási egység, hivatal. A városi, fővárosi hivatal neve: Polgármesteri Hivatal, a fővárosié Főpolgármesteri Hivatal, a megyeié, Megyei Hivatal. Az igazgatási hivatal vezetője a jegyző, (főjegyző). Azonos megyén belül szomszédos telepelülések körjegyzőséget alkothatnak, ennek vezetője a körjegyző. A jegyzőt a képviselő-testület (közgyűlés) nevezi ki és menti fel. A jegyző észrevételét a megyei közig.hivatalhoz terjeszti fel ƒ A körjegyzőségtől különböznek az igazgatási társulások: az önkormányzatok különböző társulásokat hozhatnak létre. Az intézményirányító több községet ellátó intézmény közös irányítását végzi. Pl. általános iskola. A körjegyzőség általános, az igazgatási társulás szakosodott egy-egy területre. És speciális elemek (csak bizonyos önkormányzati szerveknél vannak). ƒ Speciális elem az önkormányzati bizottság: döntés előkészítő, bizonyos döntések átvállalása. A 2000 főnél nagyobb településen pénzügyi, ellenőrző bizottságot kell létre hozni, illetve ott, ahol kisebbségi tagok javasolják, ott kisebbségi bizottságot is létre kell hozni. A bizottsági tagok egyenjogúak. ƒ Lehetséges közös települési-testület kialakítása. A társulás célja: egyesítsék kts.vetésüket, közös PMH fenntartása, ill. közös intézmények működtetése (óvoda, iskola). Ezzel megmarad saját vagyonuk, önállóságuk.

liO

Helyi önkormányzat feladatai és hatáskörei: 1. A feladatok megosztásának alapelve: ƒ Helyi közügyek önálló intézése (ami a feladatába és hatáskörébe tartozik, a működési területén belül). ƒ A feladatmegosztás a helyi önkormányzatok között a SZUBSZIDIARITÁS ELVÉN alapul: azaz a helyi ügyeket azok az önkormányzatok intézik, melyek a lakossághoz közelebb állnak, vagyis a településiek. És csak azok az ügyek kerülnek a megyékhez, amelyek több település helyi közösségét érintik !!! Közszolgálatok megszervezése. ƒ A közszolgáltatások a közügyek első nagy csoportja. ƒ A közszolgáltatások magukba foglalnak minden olyan tevékenységet, melynek eredményéhez mindenki egyformán kedvezményesen hozzájuthat. Æ azonos hozzáférési lehetőség (közút, közvilágítás) ƒ Az azonos igénybevételi lehetőség néha azonos igénybevételi kötelességgé alakul át Æ pl. iskolai tüdőszűrés. ƒ A helyi önkormányzat bizonyos alapellátásokról köteles gondoskodni (egészséges ivóvíz ellátás), de szabadon dönt, hogy mely feladatokat, milyen mértékben, és módon lát el.

3.

Az önkormányzatok igazgatási feladatai: ƒ Vannak anyagi vonzatos, és igazgatási feladatok, ill. csak igazgatási feladatok (minden anyagi vonzat nélkül csupán regisztrálás, valamely cselekmény engedélyezése, tiltása, büntetése). ƒ Nélkülözhetetlen. Főként az önkormányzatok jegyzői látják el. A jegyző az első számú felhatalmazott.

Ká ro

2.

Hogyan tökéletesítsük az államot? A jó kormány 3 alapvető formája OECD kiadványban (Organisation for Economic Co-operation and Developement): 1. Készséges kormány ƒ végrehajtja a napi politikát ƒ igényeket elégít ki ƒ konfliktusokból kihátrál 2. Törvénytisztelő kormány ƒ a biztonságérzet fenntartására koncentrál ƒ a törvénytiszteletet hangsúlyozza ƒ a közérdeket védi a magánérdekkel szemben 3. Felelős kormány, kormányzás ƒ a politika hosszú távú hatásával is számol, leveszi a terhet a következő generáció válláról ƒ védi a közérdeket a magánhaszonnal szemben

14

Funkció, feladat fogalmak elhatárolásai A közigazgatás funkciói: a szerv társadalmi rendeltetésének lényegét határozza meg. A funkció általánosabb, szélesebb tartalmú fogalom. A közigazgatás feladatai konkrétabb teendőket jelöl. A feladatok heterogének és volumenük óriási. A funkciók szinte változatlanok, míg a feladatok változnak és bővülnek is. A közigazgatás funkciója a végrehajtás. A képviseleti szervek legfontosabb funkciója a törvények megalkotása, a bíróságé az igazságszolgáltatás, a közigazgatásé a törvények végrehajtása. A végrehajtó funkció 2 értelmezése: 1. a politikai szervek által hozott döntések realizálása, ill. konkrét feladatokhoz adaptálása. Æ ez az alkotmányjog, a politika-tudomány felfogása 2. végrehajtás = kényszeralkalmazás, ha a döntést nem fogadják el Æ ez pedig a közigazgatás-jog értelmezése A végrehajtás első felfogását alapul véve, az három konkrétabb feladatra oszlik: 1. jogalkotói feladat Æ a közig szervei széles körű saját jogalkotási hatáskörrel rendelkeznek Æ a jogalkotói hatáskör minden irányban növekedett Æ közigazgatás nélkül Mor-on jogszabály nem születik. 2. jogalkalmazói feladat Æ a jogszabályok egyedi esetekben való alkalmazása. Ez a közig nagyobb volumenű feladata. A közig. aktív jogalkalmazó ÅÆ a bíróság passzív jogalkalmazó. Ezért jelentősen különböznek. 3. szervezési feladatok Æ ez a legsajátosabb feladata a közigazgatásnak. A közig olyan szervező tevékenység, mellyel az állam a célkitűzéseit teljesíti (Montesquieu). Szervezi saját munkáját, közbiztonság, stb.

nl in e. co

m

Az igazgatástudomány a közigazgatás funkcióiról: 1. Szervezés és POSDCORB Fayol szerint a közig funkciói: tervezés, parancsolás, koordináció, ellenőrzés. Gulick szerint az igazgatási funkció: POSDCORB részletezése P (Planning) tervezés, a célkitűzés kidolgozása, O (Organaizing) szervezés, a szervezeti struktúrák meghatározása, S (Staffing) személyzeti ügyek, képzés, kiválasztás, D (Directing) irányítás, döntések meghozatala, CO (Coordinating) egybehangolás, koordináció, munkafolyamatok közötti összhang, R (Reporting) jelentés, szükséges információk megszerzése, továbbítása, B (Budgeting) költségvetés, pénzügyi tervek elkészítése, pénzügyek ellenőrzéses.

Ká ro

liO

2. Tervezés A tervezés: lényege a jövőbeni lehetőségek és veszélyek felfedezése, és a szükséges döntések meghozatala jelenbe kihasználásukra vagy elhárításukra. ƒ Az ajánló jellegű tervek prioritásokat határoznak meg, nem köteleznek senkit semmire (pl. Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia). ƒ A felvilágosító jellegű tervek a fejlődés várható irányát jelölik, és ezáltal befolyásolnak. ƒ Létezik felderítő és normatív előrejelzés: felderítő (jelenből indul ki, a jövőt keresi), normatív (jövőből indul ki). ƒ A területfejlesztési terveket az OGY. fogadja el, végrehajtásáért a kormány felelős. Tervbizottság 1946 óta van. 3. Döntés A döntés: a közig leggyakoribb tevékenysége, tulajdonképpen minden cselekvése döntéshozatalnak fogható fel. Döntéselmélet: Herbert A. Simon az igazgatástudomány egyoldalú vizsgálati módszereit bírálta, a közigazgatási döntések mélyebb elemzése köthető nevéhez. A döntés, választás a lehetőségek közül. A döntés tény- és értékelemek kombinációjából áll össze. A közigazgatásban született döntések sajátosságai: ƒ Kollegalitás. A közigazgatási döntés olyan összetett eljárás eredménye, melyekben számos közreműködő vesz részt. A szervezet vállal felelősséget a köztisztviselő helyett! Æ nehezíti a személyi felelősség megállapítását. ƒ Koherencia. A múlt, jelen, jövő egybehangolása. Változó politika ellenére a stabil közig. garancia. ƒ Autoritás. A közig döntés kötelező jellege. Akkor is el kell fogadni a közig szerv állományának, ha nem is ért vele egyet. Van belső (hierarchia) és külső (közérdek érvényesítése érdekében) engedelmességi kötelezettség. ƒ Formalizmus. A közigazgatás csak az előírt módon, előírt tartamommal hozhat döntést. Kötött és kötetlen. Döntések osztályozása: van országos és helyi jelentőségű döntések. Simon szerint van programozott döntés ( = nem kell mindig leírni a döntések menetét, a rutin jellemzi), és a programozatlan döntés ( = a döntés alapjául szolgáló ügy egyszer fordul elő, vagy új elemekkel egészül ki az ügy). Tartalom szerint: jogot biztosít vagy kötelezettséget vár el. Döntéshozatali módok: ƒ Racionális: minden esettel és következménnyel számol. Különválasztja a biztost a kockázatostól és bizonytalantól. ƒ Kielégítő: a döntés nem egyéni, hanem kollektív, szervezetben megvalósuló folyamat. ƒ Irracionális: a döntés meghozatalához rosszul kel felmérni kiindulást, és a várható következményeket, mert a várható nehézségek ismerete megbénítaná a döntéshozatalt.

15

4. Ellenőrzés: Valamely feladat, munka, megbízás megfigyelésére irányuló tevékenység az ellenőrzés, ha annak célja a folyamat eredményének a kitűzött célokkal való egybevetése, az eredményesség megállapítása. A kormány az ellenőrzés legmagasabb szintű szerve. A közig egésze felett rendelkezik ellenőrzési joggal. A közig szerveinek pénzgazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Politikai ellenőrzés: a jogszabályokat hozó szerv a közig.-ben ellenőrzi a törvények betartását. Bírói ellenőrzés: az állampolgár a neki nem tetsző közig döntéseket megtámadhatja, kérheti az igazságszolgáltatást ellenőrzésre, felülvizsgálatra. Belső ellenőrzés, a közig saját maga által végzett önellenőrzése. A felettes szerv ellenőrizheti az alacsonyabb szerveket. Minden hivatalban van a szervezeti egységen belül található ellenőrzési szerv. Lehet horizontális és vertikális. Az államigazgatás belső ellenőrzésében kiemelkedő szerepe van a minisztériumoknak. Külső ellenőrzésnél (hatósági ellenőrzésnél) a közig ellenőrzi a tsd-at. A közig szervezetek szinte mindegyike végez külső ellenőrzést. De akiknek a főfeladata ez, az a felügyelőség, pl. Szerencsejáték Felügyelőség, ÁNTSZ vagy APEH. Ellenőrzés technikái: preventív, vagy utólagos ellenőrzés. A preventív meghosszabbítja a döntéshozatalt, de biztosabb eredményt hoz. Æ horizontális belső ellenőrzéskor v külső Az utólagos cselekvési szabadságot ad, az egyéni felelősséget fokozza, de ha baj van, akkor későn érkezhet. Æ külső ell Lehet az ellenőrzés állandó, azaz permanens, vagy alkalmi. Ill. lehet dokumentumos vagy helyszíni vizsgálat alapján.

nl in e. co

m

Irányítás, felügyelet, ellenőrzés: egymásba foglaltak. Az irányítás magába foglalja a felügyeletet, ami pedig az ellenőrzést. De külön-külön is megállják helyüket. Irányítás > felügyelet > ellenőrzés erősség szerint. 1. Irányítás: az irányító utasíthat, az irányított döntéseit megváltoztathatja. Szervek közötti irányítás. 2. Felügyelet: a felügyeleti jog szerényebb, hiányzik, pl. a kinevezés, az utasítási jog, a konkrét döntési jog, de a tevékenység egészét felülvizsgálhatja. A felügyelet befolyásolni képes a felügyeleti szerv tevékenységét. 3. Ellenőrzés: az ellenőrzés az ellenőrzött szerv tevékenységének vizsgálatára terjedhet ki, de annak módosítását csak javasolhatja.

liO

5. Finanszírozás A közig fontos feladata a közösségi feladatok ellátásához szükséges pénzeszközök begyűjtése és optimális felhasználása Ezt a kts.vetés elkészítése teszi lehetővé. A kts.vetés felelősségét a kormány viseli, de a közvetlen felelősség a pénzügyminiszter alatt lévő kts.vetési hivatalt, a Kincstárt terheli (külön erre a célra hozták létre). A kts.vetési teendők 3 szakasza: 1)az előző évi kts.vetés elemzése, 2)miniszterek, vezetők meghatározzák a szükséges források nagyságát, majd a pénzügyminiszter koordinálja és harmonizálja a kts.vetési elképzeléseket, 3)végül a kormány véglegesíti a tervezetet, és a parlamentnek benyújtja, pontosan meghatározva a bevételek és kiadások összegét.

Ká ro

A KÖZIGAZGATÁS TÁRSADALMI FUNKCIÓI: Max Weber, Michel Crozier és Fritz Morstein Marx véleménye: a közignek vannak állandó és változó funkciói. a) védelmi funkció: a társadalom védelmét szolgálja. Külső és belső veszélyek ellen is véd. b) szükséglet kielégítő funkció: a társadalom gazd-i, ker-i életének biztosítási funkciója. Oktatás megszervezése. a) Változó funkció: helytől és időtől függő funkció. b) Változatlan funkció a) integratív funkció: a társadalom ellentmondó érdekeit egyezteti. A közérdek előtérbe kerül. b) allokációs funkció: az integratív funkció teljesítéséhez szükséges. A társadalmi erőforrások feltárása, gyarapítása, szétosztása az intézmények között. PARAADMINISZTRÁCIÓ: közszolgáltatás Kapcsolatot teremt a közig és a lakosság között, segítik a közfeladatok teljesítésében a közigazgatást. A közig feladata, hogy különböző közösségi szolgáltatások megszervezéséről gondoskodjon. Pl. ivóvíz ellátás A közszolgáltatások teljesítésének 3 fő formája: a) maga a közigazgatás Æ közvetlen feladat ellátása. Főleg a közig monopol helyzetét tanúsító tevékenység, mint 1)az alapnyilvántartások vezetése, 2)hivatalos igazolások, 3)engedélyezés, 4)szankciók kiszabása. A közig vagy létrehoz közszolgáltatás ellátására szerveket, vagy megbíz cégeket, vállalkozókat ezzel. b) közintézmények felhasználása Æ tulajdonosi jogokat gyakorolva látja el a feladatot az intézmény által c) megbízásos teljesítés Æ a közigazgatás üzleti megállapodás keretében adja ki a közfeladatot, mint megrendelő A közszolgáltatás ellátásának módjait meghatározó tényezők: ƒ helytől való függőség ƒ politikai, világnézeti különbségek Æ a baloldal többre értékeli a köztulajdont, mint a liberalisták ƒ „divat-szerű” hullámzások, mint pl. a privatizáció (az állami vagyon magánkézbe juttatása), vagy államosítás (az állam kisajátítása, pl. földek)

16

nl in e. co

m

Paraadminisztratív szervek Mo-on: ƒ Közüzem: alapvető ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységet végez. o Gazdasági társaságokról szóló tv. a 2006. évi 4. tv. Ez van hatályban. o Jogi személyiséggel rendelkeznek. Pénzügyi önállóságuk van. o Az állam vagy létrehoz közüzemet (hadiipar, űrkutatás), vagy a magántulajdonban lévő üzemet államosítja. o Tulajdoni formája: 1)1988-ig állami vállalat, mely az állam tulajdonában van. Az állam befolyásolja tevékenységét: felügyelettel. 2)1988-tól vegyes tulajdoni forma: az állam csak résztulajdonos. 3)Majd teljesen köztulajdon forma, azaz részvénytársasági forma: Szerencsejáték Rt. o Közszükségleteket ellátó közüzemek: energiaszolgáltatás, vízellátás, csatornázás, távfűtés, parkosítás ƒ Közintézet: alapvető közszükségleteket lát el, oktatási, szociális, kulturális, egészségügyi szolg-t nyújt. o Az állam létesíti, és tartja fenn őket. o 2csoportja van: szociális (pl. Idősek Otthona, kórházak) és kulturális közintézet (iskola, színház, TV). ƒ Köztestület: közigazgatási feladatok ellátásában működnek közre, de nem közig szerv. o Civil és közig között foglal helyet ez a szerv. Közcélú intézmény. o Saját önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezik. o Létrehozását csak tv. rendelheti el, közfeladat ellátása céljából. o Pl. Magyar Tudományos Akadémia, gazdasági és szakmai kamarák. Pl. Ügyvédi v Orvosi Kamara. A Magyar Szabványügyi Testület. Akik hivatásukat gyakorolni akarják, a kamara tagjává kell válniuk. ƒ Közalapítvány: 2006. augusztus 23.-a óta nem hozható létre ilyen szerv. OGY, kormány, helyi v kisebbségi önkormányzat hozhatta létre. Célja a közfeladat ellátásnak biztosítása. A közalapítványt az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Finanszírozásuk: állami, önkormányzati forrásból. Pl. MTV, Magyar Rádió. ƒ Közhasznú társaság: célja nem lehet vagyonszerzés, vagyona nem osztható fel a tagok között. Jogi személy. Az állam feladatait szervezi. 2007 után már nem lesz alapítható. A paraadminisztrációs szervek létrehozása továbbra is tendencia lesz, a civil társadalom és a politikai szervek között. Közszolgáltatási szerződés: amikor az állam közérdekű feladatot magáncégekkel láttat el. Pl. autópálya építés. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY: Létszámot meghatározó tényezők: ƒ lakosság száma ƒ állam területének nagysága (kevés befolyással bír) ƒ az állami, közigazgatási filozófiának nincs befolyása rá ƒ a gazdasági jólét sincs összefüggésben vele

liO

Megállás nélkül növekszik a köztisztviselők, közalkalmazottak, ügykezelők száma. A feladatok bővülése miatt. 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról.

Ká ro

A személyi állomány összetétele: ƒ felkészültség – iskolai végzettség Æ minél magasabb végzettség, annál felkészültebb hivatal. ƒ nemek megoszlása Æ szinte sehol sem arányos a nők-férfiak aránya ƒ munkahely szerinti megoszlás Æ a nagy arányú köztisztviselők az államigazgatási szerveknél nagyobb súlyt ad a központi szerveknek ƒ beosztottak – vezetők aránya Æ ideális, ha egy vezetőre 5-6 beosztott jut. 2003-ban 1 vezetőre 8 jutott ƒ életkori megoszlás Æ legmagasabb az 56 évesek aránya, az összlétszám 40%-a 3 fő csoport: e három réteg összehangolt tevékenysége nélkülözhetetlen a közigazgatásban. 1. Politikus réteg: személyileg a leggyakrabban cserélődik 2. Szakértői réteg: specialista. Pl. kulturális, egészségügyben dolgozók. A közig-ben legjobban cserélődő réteg. 3. Bürokrata, igazgatási réteg (hivatásos, professzionista réteg): rendelkezik igazgatásszervezői diplomával. ƒ Ide tartozik a főtisztviselői kar: magas szintű réteg. Kiváltságokat élvez, mert több, mint egy köztisztviselő. NYITOTT ÉS ZÁRT RENDSZEREK: 1. Nyitott rendszer: az USA-ban alakult ki. ƒ Nyitott a rendszer, tehát minden állampolgár alkalmas lehet az igazgatás elvégzésére, külön felkészülés nélkül. ƒ Nem a képesítésre helyezik a hangsúlyt (a legalkalmasabb kerül kiválasztásra). ƒ A továbbképzés nem jellemző. Az új feladatra általában új embert vesznek fel. ƒ Előnye: a személyzeti munka intézésére nem kell központi szerv, tehát ez = költségcsökkenés. ƒ De! Hátránya: teljes kiszolgáltatottság a politikának! A közig-et alárendelték a politikának. 4 évente minden közig-ben alkalmazott személyt lecseréltek. 1880 után helyi szinten ez kevésbé lett jellemző. ƒ Jogviszony létesítése szerződéssel. A nyitott rendszer egyik fajtája: a Zsákmányrendszer (a köziget teljesen a politika alá rendelik – A közig apparátus teljes politizálása USA, SZU): a politikai célok elérésnek legbiztosabb eszköze, ha az uralkodó párt a közig minden egyes pozíciójába a saját emberét ülteti. Æ Æ a közig posztokat a hatalomra jutottakból töltik fel Æ „a zsákmány a győztesé”. Megkövetelték a politikai elkötelezettséget a vezető beosztású dolgozókkal szemben. 1945-től Mor-on is.

17

2.

Zárt rendszer: európai modell. A katonai igazgatásból nőtte ki magát. ƒ Karrier, életpálya stílusú Æ előre kiszámított, tervszerű és jogilag biztosított előrelépés Æ illetménynövekedés, továbbképzési lehetőségek, elmozdíthatatlanság ƒ Jogviszony létesítése kinevezéssel. ƒ Előny: minőségibb munka. Hátrány: több költség. A magyar rendszer 1945-ig zárt rendszer. Utána zsákmány.

1992. évi XXIII. törvény – a köztisztviselők jogállásáról – KTV. (Kifejezett utalás esetén) Ha a KTV kimondja, hogy a Munka Törvénykönyvét (1992. évi XXII. tv.) alkalmazni kell, csak akkor alkalmazható! 1992. évi XXXIII. törvény – a közalkalmazottak jogállásáról – KÉT A KÉT, ha nem rendelkezik egy bizonyos kérdésben, akkor a Munka törvénykönyve lesz az irányadó Æ Automatikus Személyzeti politika – kiválasztás – toborzás – szelekció Az első szűrő, mely szűkíti a jelentkezettek számát: az általános alkalmazási feltételek. Mint pl. az életkor (alsó-felső korhatár számít), állampolgárság, erkölcsi kritériumok (büntetlen előélet szükséges), egészségügyi állapot, iskolai végzettség, nyelvtudás, politikai preferencia (az általános tiltás ellenére létezik). Kiválasztási módszerek: pszichológia vizsgálatok, szakmai tesztek, próbaidő, versenyvizsga.

m

Karrier pályák: 3 féle alakult ki. 1. közszolgálati pályaív: a magyar köztisztviselőké is ilyen. A szolgálatba lépéstől a befejezésig emelkedő pályaívet tesz meg. 2. akkor kell a köztisztviselőt a karrier csúcsára helyezni, mikor kb. 40-50 éves, tehát szellemi képessége a legjobb, aktív, dinamikus. 3. a versenyszférában kerül alkalmazásra: a frissen diplomázottak kerüljenek a csúcsra, kb. 30 évesen

nl in e. co

Alapelvek alakultak ki: korszerű kiválasztás elve, törvényesség elve, felelősség elve, részvétel, alárendeltség, karrier, minőség elve, minőségmegőrzés elve, stabilitás elve, egységesség elve, párt semlegesség elve, megfelelő díjazás elve. A köztisztviselők kötelezettségei és jogai: Kötelezettségek: a szolgálat közig szervben való végzése, utasításnak való engedelmesség. Információ, titok megőrzésének kötelessége, példamutató viselkedés kötelezettsége. Jogszerű és tisztességes munkavégzés. Lojalitás, azaz a hazához való hűség, ill. az alkotmányhoz való hűség. Jogaik: illetmény, jutalom (díjazás). Szabadságok (alap és pót). Munkaidő (heti 40 óra), munkaközi szünet. Juttatások (jubileumi, étkezési, ruhapénz illetve tárgyjutalom, díj, oklevél…).

liO

A ZÁRT RENDSZERBŐL EREDŐ JOGOK: előmenetelhez való jog. Alkalmazás biztonságához való jog = német területeken a köztisztviselő elmozdíthatatlanságával.

Ká ro

A köztisztviselők felelősségi rendszere: fegyelmi felelősség, fegyelmi vétség, szankciók. A belső működési előírások megszegése, fegyelmi eljárás, eredmény felelősség, ill. politikai felelősség. Büntetőjogi felelősség: bűncselekmény elkövetése, büntetőeljárás. Kártérítési felelősség: anyagi felelősség munkáltatónak, külső személynek. Felelősség elve: objektív felelősség (miért maradt el a feladat elvégzése), és szubjektív felelősség (szándékos volt? Ki tette, miért tette?). Szankció: megfelelő eljárás keretében kerül megvalósításra. Jogi felelősségi formák: alkotmányjogi felelősség, köztisztviselői jogi felelősség, Munka törvénykönyve szerinti felelősség, Polgári törvénykönyv szerinti felelősség, büntetőjogi felelősség (hivatali jellegű visszaélés). A felelősségre vonás célja: a civiljog területén a jogok, és kötelezettségeknek van egy egyensúlya. A felelősségre vonás a megbomlott egyensúly helyrebillentését szolgálja. A jogász helye a közigazgatásban. 2 megközelítési mód: ƒ a jogász az értelmiségi lét megtestesítője, hivatalból mindenhez ért. Æ mindent átlát. ƒ A jogász tartalék. A jogász a széles körű területeken bizonytalanul mozog. Képzés, továbbképzés: egyik alapkérdése: Mikor történjen? Munkábaállás előtt vagy az alatt? Második kérdés: generalista (minden területen jól mozgó szakember), vagy specialista (egy területen profi) kell? Mi legyen a képzés tartalma? Továbbképzés oka: ismeretek elavulása, igazgatástechnika átalakulása, globalizáció, állampolgári igényesség. Szolgálat (kötelező) és karrierjellegű (önkéntes) továbbképzés. Iskolarendszerű, és iskolarendszeren kívüli. Ez utóbbit a közig szervezi, pénzügyi feltételeit központilag kell biztosítani.

18