Közgazdaságtan II. Külső egyensúly, árfolyam és nemzetközi tőkeáramlás
Budapest, 2015.11.30.
Tartalom
I. Bevezetés II. Definíciók III. FDI módjai IV. FDI indítékai V. FDI hatásai VI. FDI Magyarországon VII. Nemzetközi hitelezés VIII. Nemzetközi fizetési mérleg IX. Árfolyam alapfogalmak
Colosseum Budapest K0.
2
I. Bevezetés: külső egyensúly és árfolyam-stabilitás mint a gazdasági teljesítmény kulcsmutatója
Gazdaságpolitikai eszközök
Makroökonómiai modellek Költségvetési politika Monetáris politika Jövedelem politika Külgazdaság politika Szabályozás és intézmény rendszer
Külső változók
világgazdaság időjárás
Magán-‐ fogyasztás (C) Beruházás (I)
Stb….
Kibocsátás, növekedés, gazdasági ciklusok
Aggregált Kereslet (AS)
KormányzaP fogyasztás (G) Ne@ó export (NX)
AS és AD kölcsönhatása
Munka (L)
Aggregált Kínálat (AD)
Foglalkozta -‐to@ság, munka-‐ nélküliség
Infláció, árszínvonal stabilitás
Tőke (K)
háborúk kultúra, etika, hagyomány
Indukált változók
Technológia, természeP erőforrások
Árfolyam stabilitás, külső egyensúly
A nyito( gazdaságok sikerkritériumait (indukált változóit) a nemzetközi kereskedelem és tőkeáramlás, valamint az árfolyamalakulás esetében vizsgáljuk.
Nemzetközi kereskedelem:
árfoly amok
I. Bevezetés: külső egyensúly és árfolyam-stabilitás mint a gazdasági teljesítmény kulcsmutatója
- áruk - szolgáltatások
Nemzetközi tőkeáramlás: - hitelek - befektetések - transzferek
II. Definíciók
Alapvetően a nemzetközi tőkemozgások két alapvető fajtáját lehet megkülönböztetni: a pénzügyi tranzakciókban lezajló (hitelek, kölcsönök) tőkemozgásokat és a külföldi befektetésekben testet öltő áramlásokat.
Nemzetközi tőkeáramlás
Segélyek
Hivatalos források
Kormányhitelek
Nemzetközi püi intézmények
Hitel jellegű
Banki források nem hivatalos források
Nem banki források
Adományok Por]olió befektetések
Nem hitel jellegű Működő tőke
Közvetlen külföldi beruházások
Pénztőke nemzetközi áramlása Reáltőke nemzetközi áramlása: Foreign Direct Investment (FDI)
III. FDI módjai
Vállalat-‐ alapítás
Profit újra-‐ befektetése
FDI Transzfer a leány-‐ vállalatnak
Felvásárlás
IV. FDI indítékai
Piacszerzés Szállítási költségek Helyi munkaerő Kedvező adózás Stratégiai előnyök Hatékonyságnövelés Preszazs
IV. FDI indítékai Piac megszerzése • Ha korábban külső szereplőként nem tudo@ a kereskedelmi korlátok mia@ megjelenni a termelő az ado@ piacon, akkor a közvetlen külföldi beruházás révén már belpiaci szereplővé válik. Így ki tudja kerülni a piacra jutási korlátokat és a hazai termelőkkel azonos előnyöket élvez. • Példa erre a Suzuki magyarországi megjelenése: a japán Suzuki még az európai uniós csatlakozás elő@ nyito@a meg gyárát Esztergomban. Magyarország uniós csatlakozásával a Magyarországon gyárto@ és az eredetkritériumok szerint magyar terméknek számító japán Suzuki uniós termékké vált élvezve az unión belüli szabad áruáramlás előnyeit. A szállítási költségek opHmalizálása • A távoli piacokon a piacra jutás lehetőségeik rontja a magas szállítási költség. A termék árát növelő költségelem csökkenP a belpiacon a külső szereplő versenyképességét. • A termelés egészének vagy az ado@ és a környező piacok ellátását biztosító termelés áthelyezésének költsége melle@ a szállítási költségek csökkenése versenyelőnyt jelent a termelőnek más külpiaci versenytársakkal szemben (pl Volkswagen, BMW gyárépítések Kínában).
IV. FDI indítékai A helyi munkaerő felhasználása • A munkaerő szaktudása vagy az alacsony bérek versenyelőnyt biztosíthatnak a világpiacon. A tőketulajdonos a közvetlen külföldi beruházással ezeket a versenyelőnyöket meg tudja szerezni és javíthatja pozícióját a nemzetközi piacon. • A rendszerváltás után a közép-‐kelet-‐ európai országok nemcsak az alacsony bérek mia@ voltak olyan vonzóak a külföldi befektetőknek. Az oktatás és a szakképzés magas színvonalának köszönhetően a lengyel, a cseh vagy a magyar ipari munkaerő komoly tőkevonzó képességgel rendelkeze@. A kedvezőbb adózási feltételek • A tőke tulajdonosa lehetőleg minél nagyobb megtérülési rátát vár el befektetéseitől. Ezt elérheP a vállalaP adóterhek csökkentésével is. • Ezért azok a gazdaságok, amelyek képesek kedvező adózási és járulékfizetési feltételeket biztosítani a tőketulajdonosoknak, tőkejövedelem növekedést produkálnak a tőke tulajdonosának és közvetlenül a versenyképesség javításán keresztül a vállalaP bevételeket is növelik. • Svájc az igen kedvező vállalaP adórendszerével, valamint az alacsony bérterhekkel kedvelt célország a tőke számára. Szlovákia Magyarországgal szemben szintén hasonló előnyöket könyvelhet el.
IV. FDI indítékai
Stratégiai előnyök érvényesítése • Ekkor a befektetők külföldi vállalatok különböző materiális és imateriális értékeit vásárolják meg saját hosszú távú stratégiai céljaik elérésére, főleg nemzetközi versenyképességük fenntartása, növekedése érdekében. • Ilyen beruházásokat hajtanak végre jellemzően az integrált globális stratégiát követő nagyvállalatok, de olyan kisebb cégek is, amelyek a nemzetközi tevékenység első lépéseként az ismeretlen piacon versenyképességet biztosító vállala]elvásárláshoz folyamodnak, ezzel a cég egyéb vagyona melle@, megveszik a piaci ismereteket is. Hatékonyságnövelés
• Ezek általában pótlólagos jellegűek, tehát már létező kapacitásokat változtatnak meg. Ilyen pótlólagos beruházásnak tekinthető az újra befektete@ profit is. • A működőtőke nemzetközi áramlásában az elmúlt 10 évben megfigyelhető változások nagyrészt e két beruházásapus térnyerésére vezethetők vissza
IV. FDI indítékai PreszKzs • Vannak olyan gazdaságok, ahol egy nemzetközi szinten komolyan érvényesülni kívánó vállalatnak meg kell jelennie. Azaz a vállalat számára preszazskérdés a jelenlét. • A preszazsberuházásoktól a tőketulajdonosok nem várják el a magas megtérülési rátát vagy az extraprofitot. Még az alacsony vagy negaav megtérülési rátát és profitot is hajlandóak elfogadni annak fejében, hogy bejussanak egy-‐ egy piacra. • Például Roman Abramovics orosz üzletember vagyonának gyarapodásához a Chelsea angol futballklub megvásárlása és tartós birtoklása sokkal kevésbé járul hozzá, mint olajipari befektetései.
V. FDI áramlás hatásai
Mekkora új kapacitás jön létre? Milyen a foglalkoztatási hatás? Milyenek a versenyhatások? Milyen a technika modernizációs hatás? Kiszorít-‐e a piacról hazai termelőket? Milyen a beszállítói hatás? Létrejönnek-‐e K+F kapacitások? Hova kerül a profit? Fennáll-‐e a termelés áthelyezésének veszélye? Anyacég létesül-‐e? Milyen az x/M hatás?
V. FDI áramlás hatásai Mekkora új kapacitás jön létre? • A potenciális hatások erőssége szempontjából meghatározó, hogy az ado@ ágazat kibocsátásához viszonyítva milyen jelentőségű a létrehozo@ új kapacitás. Milyen a foglakoztatási hatás? • A külföldi tőkebefektetések különböző fajtái különféle hatást gyakorolhatnak a foglalkoztatásra: • Ha a beruházó az olcsó és/vagy képze@ munkaerő mia@ valósítja meg a tranzakciót, akkor többlet munkahelyek jönnek létre. • Ha a technológia modernizáció révén a termelés munkaigényessége csökken, akkor a tranzakciónak negaFv foglalkoztatási hatása van.
Milyen hatással van a piaci versenyre? • A betelepülő vállalatok versenyt generálnak a tényezőpiacon (beszerzések, foglalkoztatás) és a termékpiacon egyaránt. • Ez az ado@ ágazatban a profit csökkenését, a minőség javulását vonhatja maga után.
V. FDI áramlás hatásai Milyen a technológiai modernizációs hatás? • Első körben a beruházó cégek ágazaP, technológiai há@ere határozza meg ennek a hatásnak a jelentőségét. • Második közelítésben azok a tényezők számítanak, amelyek a technológiai hatások átgyűrűzését befolyásolják: -‐ technológiai szakadék mélysége -‐ technológia átadási hajlandóság -‐ technológia átvételi képesség (tanulási hajlandóság, képze@ség, kultúra stb)
Kiszorít-‐e a piacról hazai termelőket ? • Ha a külföldi tőke beáramlásának kizárólagos célja a piacszerzés, akkor mindent megtesz azért, hogy a belpiacról külföldi és hazai versenytársait kiszorítsa, vagy piaci részesedésüket jelentősen redukálja. • A hazai termelők a kereskedelempoliPkai eszközök változatos használata révén a külföldi versenytársakkal szemben képesek véde@ állapotba kerülni. A közvetlen külföldi beruházásokkal szemben azonban ilyen eszközök nem alkalmazhatóak.
V. FDI áramlás hatásai Milyen a beszállítói hatás? • A belföldi kis-‐ és közepes vállalkozások a külföldi tőke által létrehozo@ termelési kapacitáshoz csatlakozván növelhePk bevételeiket, megrendelésekhez juthatnak. • A megrendelések teljesítésére azonban csak abban az esetben lesznek képesek, ha meg tudnak felelni a megrendelő elvárásainak – képesek az innovációra, a termelési költségek csökkentésére, a minőségi termelésre, azaz a versenyben maradásra. • Ha a beáramló tőke beszállítóként nem bíz meg belföldi kis-‐ és közepes vállalkozásokat, akkor a nemcsak a nemzetgazdaság importját növeli, de korlátozza a hazai kis-‐ és közepes vállalkozások fejlődési lehetőségeit is. Létrejönnek-‐e kutatás-‐fejlesztési kapacitások? • A kutatás-‐fejlesztési központok nemcsak azért fontosak, mert a munkaerőpiac legmagasabban képze@ tagjait képesek foglalkoztatni, de -‐ ezzel megakadályozzák az agyelszívást is, -‐ a gazdaságot új technológiához, pótlólagos növekedési lehetőséghez ju@atják. Anyacég vagy leányvállalat létesül? • Az anyavállalat létrehozása preszazsjelleggel bír minden nemzetgazdaság számára. • Az anyavállalaP státusz mindig nagyobb mozgásteret, stabilabb státuszt jelent egy nemzetközi vállalatcsoporton belül.
V. FDI áramlás hatásai Milyen az exportra és az importra gyakorolt hatás? • Ha csak az új szereplő csak a belpiac ellátását tűzi ki célul, akkor ez nem növeli a gazdaság expor@eljesítményét. • Ha a termeléshez a helyi inputok helye@ importot használnak fel ez szintén rontja kereskedelmi egyenleget. Hova kerül a profit? • A gazdaság számára a legkedvezőbb forgatókönyv, ha a tőketulajdonos úgy dönt, hogy a keletkeze@ profitot visszaforgatja az ado@ gazdaságba és újabb beruházásokat eszközöl. • Ám a tőketulajdonos dönthet úgy is, hogy visszaforgatás helye@ osztalék formájában teljes profitját kifizeP. Fennáll-‐e a termelés áthelyezésének veszélye? Minél magasabban képze@ az alkalmazo@ munkaerő, minél versenyképesebb nemzetközi szinten a befektetési környezet, minél kedvezőbbek az adó-‐ és járulékterhek, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy a termelést más gazdaságba helyezi át a tőketulajdonos.
VI. FDI Magyarországon: külföldi cégek jelentősége a gazdaságban
A külföldi tulajdonban lévő cégek létszámarányukat jelentősen meghaladva járulnak hozzá a bru(ó kibocsátáshoz és az exporthoz és jóval kedvezőbbek a hatékonysági mutatóik is.
Külföldi tulajdonú cégek részesedése a magyar gazdaságban, 2008
Külföldi tulajdonú cégek hatékonysága (belföldi cégek = 100 %, 2008)
vállaltok száma 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
export
85%
belföldi
8% befizetések/támogatás
56%
326%
foglalkoztato(ak
29% 93%
ne(ó árbevétel
külföldi
adókedvezmény
bru@ó munkajövedelem (eFt/fő/ év)
termelékenység (e0/fő/év)
170% 256%
VII. Nemzetközi hitelezés, eladósodás
A nemzetközi eladósodás legfontosabb okai.
Túlfogyasztás (negaav kereskedelmi egyenleg)
Állam növekvő szerepvállalásának finanszírozása GazdaságpoliPkai (helytelen célra), pénzügy poliPkai (helytelen módon) hibák
VII. Nemzetközi hitelezés, eladósodás
Mi az államadósság?
Az államadósság egy ado@ országban a helyi (önkormányzaP), a szövetségi és a közponP kormány adósságainak (tartozásainak) konszolidált összege. Fogalmába beletartozik az állami kezesség-‐ és garanciavállalás mia@ keletkeze@ hiteltartozás, az elkülönült pénzalapok és az állami beruházásokat kezelő intézmények hitelei, valamint az állami vállalatoktól átvállalt hiteltartozás is. Névleges törlesztés, ha az állam az adósság törlesztésére újabb hitelt vesz fel. Hitelfelvétel történhet a kormányzat különböző szintjein (közponP, szövetségi és helyi szervek adósságai)
VII. Nemzetközi hitelezés, eladósodás
Hogyan finanszírozható az államadósság?
Belföldi finanszírozás • Államháztartáson belül • Jegybanki hitelnyújtással • ÜzleP bankok által, értékpapírok vásárlásával • Vállalatok és a lakosság által
Külföldi finanszírozás • Nemzetközi szervezetek • Más országok • Külföldi bankok • Nemzetközi alapok • Külföldi befektetők
VII. Nemzetközi hitelezés, eladósodás
Hogyan finanszírozható az államadósság?
Államadósság finanszírozási eszközei • Hosszú-‐ vagy középlejáratú kötvény • Rövid lejáratú kincstárjegy és kincstári váltó • Hosszú lejáratú kölcsön és hitel • Rövid lejáratú kölcsön és hitel
VII. Nemzetközi hitelezés, eladósodás
A nemzetgazdaság egészének külfölddel folytato( kereskedelmét és tőkekapcsolatait a ke(ős könyvelés szabályai alapján számba vevő rendszere a nemzetközi fizetési mérleg. Ø „A fizetésimérleg-‐staPszPka az ország külső egyensúlyi helyzetét leíró staPszPkai adatrendszer. Ø A fizetési mérleg az ado@ gazdaság szempontjából rezidensek és nem rezidensek közöy gazdasági műveletek, továbbá követelések és tartozások állományának, valamint azok változásának kimutatását szolgálják.” Ø A nemzetközi fizetési mérleg célja a rendszerezés, a nemzetgazdaság és a külföld közö@ lezajló gazdasági folyamatok egységes elszámolási keretbe foglalása. A nemzetközi fizetési mérlegbe bekerül a gazdaság minden szereplőjének nemzetközi tevékenysége. Így nemcsak a magánszféra tranzakciói jelennek meg, hanem a kormányzatéi is, illetve a nemzetközi szervezetek, szervek és a kormányzat vagy magánszféra közP relációk is.
IX. Árfolyam alapfogalmak: valuta és deviza A valuta és deviza a köznapi nyelvben gyakran szinonim fogalomként jeleni meg, de a két fogalom nem azonos Valuta és Deviza = „külföldi pénz” Mindkét fogalom külföldi fizetőeszközre vonatkozik, de ü A valuta valamely ország (országcsoport) törvényes fizetési eszköze egy más ország fizetési forgalmában, annak fizikai megjelenési formájában. Tehát például Magyarországon valuta egy USA-‐ dollár bankjegy, vagy az euró magyarországi bevezetéséig az eurós papírpénz, maga a kézzel fogható bankjegy vagy az érme. ü A deviza ezzel szemben valamilyen valutára szóló követelést testesít meg, ez egy nemzetközi elszámolásra szolgáló fizetőeszköz. Így például deviza Magyarországon a dollárra szóló banki betét, folyószámla, utazási csekk, utalvány, átutalás, hitellevél, a dollárra szóló értékpapírok. 2010-04-04 Valuta Deviza Vétel Eladás Közép Vétel Eladás Közép EUR 255,243 273,758 264,5 262,813 267,587 265,2 CHF 194,22 208,22 201,22 201,82 205,48 203,65 USD 181,26 194,46 187,86 184,72 188,08 186,4
IX. Árfolyam alapfogalmak: valuta és deviza A hazai fizetőeszköz árfolyama kifejezi, hogy a külföldi fizetőeszköz egy egységéért a hazai fizetőeszköz hány egységével kell fizetni. Árfolyam A valutaárfolyamokat kétféle módon fejezhetjük ki: ún. direkt jegyzéssel, vagy indirekt jegyzéssel: ü Direkt jegyzés esetén a hazai valuta egységének árát külföldi valutában fejezzük ki. Így például azt mondhatjuk, hogy 1 Ft ára 0,0033 euró (HUF/EUR). ü Indirekt jegyzés esetén a külföldi valuta árát fejezzük ki hazai valutában. Ekkor például azt mondhatjuk, hogy 1 euró ára 300 Ft. Az európai országokban, így Magyarországon is általában indirekt árfolyamjegyzést alkalmaznak (EUR/HUF).
IX. Árfolyam alapfogalmak: valutakereslet és kínálat
A valutakeresleH és kínálaH görbe az árfolyamok meghatározását mutatja tökéletes piaci körülmények közö(.
Euró árfolyam a, Ft/euró Valutakínálati görbe Egyensúlyi árfolyam Valutakeresleti görbe
Egyensúlyi mennyiség
Euró mennyisége
ü Az ábrán látható valutakeresle6 görbe a külföldi valuta kerese@ mennyiségét mutatja árának függvényében. ü Az árfolyam emelkedése általában csökkenP, emelkedése általában növeli a valuta kerese@ mennyiségét, így a valutakeresleP görbe negaav meredekségű.
ü A valutakínálati görbe a külföldi valuta kínált mennyiségét mutatja árfolyamának függvényében. ü A külföldi valuta árának (az árfolyamnak) emelkedése növeli a kínált mennyiséget, ezért a valutakínálati görbe pozitív meredekségű.
IX. Árfolyam alapfogalmak: valutakereslet és kínálat
Piaci viszonyok közö( (szabadon lebegő árfolyamok) a valuta kereslet és kínálatot az alábbi tényezők mozgatják:
Valuta kereslet tényezői • A termékek és szolgáltatások importőrei hazai valutájukat külföldire váltják és így fizetik ki a megvenni szándékozott külföldi javakat. külföldre utazni szándékozó • A hazai turistának is idegen valutára van szüksége, hogy ha jól akarja magát érezni nyaralásán. • Ezenkívül a tőkeexportőrök vesznek hazai valutáért külföldi valutát és így vásárolnak külföldi értékpapírokat vagy építik fel külföldi üzemeiket. • Hasonlóan számottevő lehet a hazai fizetőeszköz leértékelésére számító spekulációs valutakereslet.
Valutakínálat • A külföldi valuta kínálatát egyrészt a hazai termékek és szolgáltatások exportőrei adják, akik külföldi valutában megkapott árbevételüket váltják át hazai valutára, hogy a termelés továbbfolytatásához hazai termelési tényezőket vásároljanak • Másrészt a külföldről hazánkba érkező turista, aki itthon forintért kap minden. • Harmadrészt a valutakínálat alapvető tényezője a tőkeimport, vagyis azok a külföldiek, akik azért adnak el külföldi valutát, hogy hazai kötvényeket, részvényeket vásárolhassanak, vagy Magyarországon vállalatot alapítsanak. • Ezen kívül jelentős a hazai valuta erősödésére számító spekulációs valutakínálat is.
IX. Árfolyam alapfogalmak: leértékelődés és felértékelődés A nemzeH fizetőeszköz felértékelődése, erősödése akkor következik be, ha megnő a nemzeH valuta iránH kereslet, vagy csökken annak kínálata. Ekkor egy egységnyi külföldi valutáért kevesebb hazai valutát kell fizetni, illetve egy egységnyi hazai valutáért több külföldi valutát kell fizetni. A leértékelődés értelemszerűen a fenH folyamat inverze. Forint kereslet növekedés miatti felértékelődése az euróval szemben
€/HUF HUF/EUR
A példa alapján, ha nő a forint iránti kereslet és a forint kínálata változatlan (akkor az egyensúlyi árfolyam e-ről e’-re változik, azaz nő. Ekkor egy euróért kevesebb forintot kell fizetni, azaz a forint erősödik, felértékelődik az euróhoz képest.
SHUF
D’HUF
e’ e
DHUF q q’
qHUF
Legyen például az forint/euró árfolyam 0,004 HUF/EUR, azaz 1 euróért 250 forintot kell fizetni. Ha a forint erősödik, felértékelődik, akkor 1 euróért már csak 200 forintot kell fizetni, azaz az euró/forint árfolyam 1€ / 200 HUF = 0,005 €/HUF lesz. Tehát az euró/forint árfolyam növekszik, a forint/euró árfolyam pedig csökken.
IX. Árfolyam alapfogalmak: konvertibilitás A nemzeH fizetőeszköz más fizetőeszközökre való korlátlan átválthatóságát konverHbilitásnak nevezzük. Gazdasági tranzakciók elszámolása: elszámoló rendszerektől a konvertibilitásig A gazdasági tranzakciók elszámolásai történhetnek kétoldalú fizetési forgalommal, többoldalú fizetési forgalommal és konverPbilis valután keresztül: ü A kétoldalú vagy bilaterális fizetési forgalmat két, egymással gazdasági kapcsolatot létesítő ország hozza létre. Az egymás közP áru-‐ és szolgáltatáskereskedelem, valamint tőkemozgás elszámolásában folyamatosan történik a követelések és a tartozások kiegyenlítése. ü A többoldalú vagy mulPlaterális fizetési forgalmat általában regionális gazdasági integrációkban használják. Ekkor az egyik országban keletkeze@ követelés bármelyik másik tagországban elszámolható egy mindenki által elfogado@ közös elszámolási egységen keresztül. ü A konverPbilis valután keresztüli elszámolás a követeléseket és a tartozásokat nemzeP fizetőeszközben képes kezelni. Nincsen szükség közveatő valutára vagy a jegybankok közöy elszámolási műveletekre. Korlátozott konvertibilitás Többes A konverPbilitás korlátozásával az állam viszont képes befolyásolni a árfolyamrendszer nemzeP valuta iránP kereslet és kínálat alakulását. A konverPbilitás korlátozható: más árfolyamrendszerben ü a jegybankra – ekkor csak a jegybanknak van joga határozzák meg a nemzeP korlátlanul más fizetőeszközökre váltani a nemzeP valutát valuta árfolyamát a gazdaság ü devizakülföldiekre, különböző szereplői számára ü devizabelföldiekre
IX. Árfolyam alapfogalmak: Nominális, reál (cserearányok) és vásárlóerő paritásos árfolyam A nominális árfolyam, amivel leggyakrabban találkozunk, a reál árfolyam pedig a nominális árfolyam relaKv árszínvonallal történő korrekciója. Nominális árfolyam Nominális árfolyam két ország fizetőeszközének relaav ára. Például a 250 EUR/Ft árfolyam azt jelenP, hogy 250 forintot tudunk egy euróra átváltani. Reáláráfolyam A reálárfolyam arról az arányról tájékoztat, ami melle@ egyik ország termékeit egy másik ország termékei cseréljük. A reálárfolyam lényegében azt jelenP, hogy a nominális árfolyamot az árszínvonalak arányával korrigáljuk. Ha az árszínvonalak megegyeznek akkor a nominális árfolyam megegyezik a reálárfolyammal. Reálárfolyam = (nominális árfolyam × külföldi árszínvonal) / hazai árszínvonal. Nézzünk egy példát, az egyszerűség kedvéért csak 1 termékre! Tegyük fel, hogy egy Suzuki Magyarországon 3.000.000 Ft-‐ba kerül, ugyanez a Suzuki Belgiumban 10.000 EUR. Ebben az esetben a reálárfolyam 250 EUR/Ft * 10.000/3000000 = 0,8 • Ha a reálárfolyam nagyobb, mint egy akkor a hazai vagy a külföldi termékek a drágábbak?
IX. Árfolyam alapfogalmak: Nominális, reál (cserearányok) és vásárlóerő paritásos árfolyam Vásárlóerő paritásos árfolyamot két ország fogyasztói kosara közöc különbség határozza meg. Ez az árfolyam jelentősen eltérhet a hivatalostól: : 2008 januárjában egy Big Macet Kínában 1 dollár 30 centnek megfelelő jüanért lehete( venni, míg Dániában 4 dollár 49 centnek megfelelő koronáért. A közgazdaságtan egyik alaptétele, az egységes ár Hatörvénye: Magyarországon 200 Ft egy hamburger, New York-ban pedig 2 USD és az ugyanaz a termék, ugyanabban időpillanatban árfolyam 200az USD/FT, akkor a forint felül vagy alulértékelt és mennyivel? nem adható el különböző helyeken, különböző áron. A nemzetközi ár törvényének nemzetközi piacokra alkalmazását vásárlóerő paritásnak nevezzük. Az empirikus adatok alapján ez azonban csak hosszú távon és A relaav Big Mac árak trendszerűen igaz. A alapján a 2008. évi 200 korlátozo@ információáramlás, az eltérő USD/FT árfolyamnak, tényezőárak, a kereskedelmi inkább 300 USD/FT körül korlátozások mia@ tartós kelle@ volna lennie: e eltérések is fennállhatnak. szerint a Ft kb. 30 %-‐kal túlértékelt volt.
IX. Árfolyam alapfogalmak: Nominális, reál (cserearányok) és vásárlóerő paritásos árfolyam
A vásárlóerő-‐paritás árfolyamát mindenekelő( nemzetközi életszínvonal-‐ összehasonlításokra használják. A nominális GDP-‐összehasonlítás nem veszi figyelembe, hogy egyes országokban különböznek az árak. A piaci árfolyam és a PPP árfolyam közH különbség jelentős eltérést is mutathat.
IX. Árfolyam alapfogalmak: Árfolyam hatása a nettó exportra A nominális árfolyam hat a reálárfolyamra, az pedig a ne(ó exportra Hogyan hat a valuta alul, illetve felülértékeltsége a nettó exportra? Ha a forint alulértékelt (400 EUR/FT) akkor kevesebb külföldi terméket vásárolunk, a külföldiek viszont szívesen vásárolják termékeinket így a ne@ó export javul (Export – Import) Ha a forint felülértékelt (200 EUR/FT) akkor több külföldi terméket vásárolunk, a külföldiek viszont nem szívesen vásárolják termékeinket így a ne@ó export romlik (Export – Import). Így a nemzeP valuta leértékelése export ösztönző hatású (amennyiben a külföldi árszínvonal és hazai árszínvonal hatását változatlannak tekintjük. Reálárfolyam = (nominális árfolyam × külföldi árszínvonal) / hazai árszínvonal.
IX. Árfolyam alapfogalmak: Árfolyam hatása a nettó exportra
Nézzük egy egyszerű számpéldán a forint felértékelődés külkereskedelmi hatását! 1) Vegyük a következő példát: egy magyar kozmetikai cég Ausztriába szappant exportál. Az euró/forint árfolyam legyen 0,04 HUF/EUR. A cég egy darab szappan eladásából így 250 forintos bevételre számít. 2) Az exportárat euróban határozza meg, azaz 1 db szappant 1 €-ért fog exportálni. 3) Ha a forint felértékelődik, és az euró/forint árfolyam 0,005 HUF/EUR lesz, akkor bevétele forintban már nem 250 forint lesz, hanem csak 200 forint. 4) Így minden szappan után 50 Ft-os bevételkiesést szenved el. 5) Ugyanakkor a nemzeti valuta felértékelődése miatt az import olcsóbbá válik: q Ha egy kiló német fekete erei sonka 250/EUR HUF árfolyamon 5000 Ft volt, akkor az 200 EUR/HUF árfolyamon már csak 4000 Ft lesz. 6) A külföldi termelők így árbeli előnyt szerezhetnek a piacon a hazai termelőkkel szemben. Az árérzékeny fogyasztók a hazai helyett a külföldi terméket fogják választani.
IX. Árfolyam alapfogalmak: Árfolyamrendszerek Az árfolyamrendszer kiválasztásának jelentősége, hogy segítségével befolyásolható a nemzetközi kereskedelemből és tőkemozgásból származó haszon és veszteség. Az állam szabályozhatja valutájának árfolyamát. Az árfolyam alakulásának módja szerint különböző árfolyamrendszerekről beszélhetünk.
Szabadon lebegő valutaárfolyam
Árfolyam-‐ rendszerek
RögzíteB árfolyam
A kiigazíthatóan fix árfolyam
Széles sávú árfolyam Csúszó árfolyam
IX. Árfolyam alapfogalmak: Árfolyamrendszerek
Szabadon lebegő valutaárfolyam
RögzíteB árfolyam
A szabadon lebegő valutaárfolyam esetében az árfolyam mozgásába a közponP bank nem avatkozik be, az árfolyamot csupán a magángazdasági szereplők külföldi valuta iránP kereslete (röviden: valutakereslet) és a külföldi valuta kínálata (röviden: valutakínálat) alakítja ki. RögzíteB árfolyam esetében a valutaárfolyamot és az árfolyam megengede@ ingadozási sávját a jegybank hivatalosan rögzíP, és valutapiaci beavatkozások révén az árfolyamot az előre meghatározo@ szűk (például ± 2,5%-‐os) sávon belül tartja. Ezen felül Psztán rögzíte@ árfolyam esetében a hivatalos árfolyam megváltoztatására sem kerül sor, így a valutaárfolyam akár évPzedekig változatlan maradhat. A Psztán fix árfolyam fenntartása (az árfolyam-‐változtatások elkerülése) azonban csak akkor lehetséges, ha a gazdasági feltételek úgy alakulnak, hogy egyéb módon lehetővé válik a folyó fizetési mérleg és a teljes fizetési mérleg hosszú távú egyensúlyának biztosítása. A Psztán lebegő és a Psztán rögzíte@ árfolyamrendszerek közö@ számos átmene6 eset található, amelyek az árfolyam szabályozásának különböző módját jelenPk. Ezeket mutatja a következő slide-‐ok.
IX. Árfolyam alapfogalmak: Árfolyamrendszerek
A kiigazíthatóan fix árfolyam
A kiigazíthatóan fix árfolyam esetében az árfolyam rögzíte@, de időközönként sor kerül leértékelésre (esetleg felértékelésre), vagyis a jegybank szükség esetén megváltoztatja a hivatalos valutaárfolyamot. Magyarország a rendszerváltás után az 1990-‐es évek elejétől 1995-‐ig alkalmazta a kiigazíthatóan fix árfolyamot.
Csúszó árfolyam
A csúszó árfolyam esetében a hazai valuta hivatalos árfolyama nem rögzíte@, hanem folyamatosan, előre meghatározo@ arányban leértékelődik. A közponP bank nem a valutaárfolyamot, hanem a leértékelési ütemet rögzíP előre; például közli, hogy a következő félévben, vagy évben mekkora lesz a havi leértékelési ütem. A csúszó leértékelés rendszerét a valuta elleni spekuláció akadályozása céljából előszerete@el alkalmazzák azok az országok, amelyek inflációs rátája számo@evően magasabb, mint a külföldi inflációs ráta. Magyarország 1995 és 2001 közö( alkalmazta a csúszó leértékelést.
Széles sávú árfolyam
A széles sávú árfolyam esetében van ugyan egy meghirdeteB középárfolyam, de a közponK bank csak arra vállal köteleze@séget, hogy a középárfolyam körül egy széles (például ± 15%-‐os) sávon belül tartja az árfolyamot. Magyarország 2001 óta alkalmazza a széles sávú árfolyamrendszert.