KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK
Oktatók Dr. Dr. Sas Éva Dr. Nagy András
Makrogazdasági egyensúlyi problémák
A munkanélküliség
1
A munkapiac alapkategóriái ¾ Népesség
n
¾ Munkaképes népesség n ¾ Aktív népesség
nA
¾ Foglalkoztatottak
N
¾ Munkanélküliek
U=nA-N
A munkapiac alapkategóriái Aktivitási ráta:
a=
nA n
A munkanélküliség aránya:
ru =
U n
u=
U nA
A munkanélküliségi ráta:
A munkapiac alapkategóriái A munkanélküliségi ráta:
u=
U nA
/ ∗
n n
2
A munkapiac alapkategóriái A munkanélküliségi ráta:
U r u= n = u nA a n Változatlan munkanélküliségi arány mellett nő (csökken) a munkanélküliségi ráta, ha az aktivitási ráta csökken (nő).
A munkanélküliség tipológiája (J.M.Keynes-Andorka R.) 1. „Önkéntes munkanélküliségnek nevezzük azt az esetet, amikor a munka nélküli munkások a fennálló reálbér mellett nem hajlandók munkát vállalni, mivel a kapott munkabér hasznossága számukra kisebb a munka határáldozatánál.” 2. „Kényszerű munkanélküliség esetén a munkanélküliek vállalnának munkát a fennállónál kisebb reálbér mellett, de nem kapnak.” 3. „A súrlódásos munkanélküliség a keresletváltozások következtében szükségessé váló munkaerő-átcsoportosítások fennakadásai következményeképpen keletkező átmeneti munkanélküliség.”
A munkanélküliség tipológiája 1. Konjunkturális munkanélküliség 2. Technológiai munkanélküliség 3. Strukturális munkanélküliség a) Szakmai munkanélküliség b) Regionális munkanélküliség
3
Az infláció
A pénz elméleti alapformái 1. Árupénz (arany) – nem inflálódik, vásárlóereje arany kitermelési költségétől függ
az
2. Papírpénz (kincstárjegy) – kényszerárfolyamú fizetési eszköz, nagyon gyorsan inflálódik 3. Hitelpénz (pénzmultiplikátor) – fedezete a hitellel termelt terméktömeg – a pénz stabilitása a gazdaság stabilitásától függ 4. Modern vegyes pénz – az (államkötvények ellenében kibocsátott) papírpénz és a hitelpénz keveréke, stabil gazdaság mellett lassan inflálódik
A pénzmultiplikátor Kibocsátott jegybankpénz Kötelező tartalékráta
t
MJB (10% => 0,1)
Hitel
Tartalék
1.
MJB⋅(1-t)
MJB⋅t
2.
MJB⋅(1-t)2
MJB ⋅(1-t) ⋅t
3.
MJB⋅(1-t)3
MJB ⋅(1-t) 2 ⋅t
Stb.
…
…
Összesen
MJB/t
MJB
4
Az infláció Definíció (az infláció első megközelítése) az infláció az árszínvonal általános, tartós emelkedése. áremelkedés
konjunktúrá lis , s ze zoniá lis é s e gyé b időle ge s á re me lke dé s e k
A műs zaki haladás bó l kö ve tke ző áre me lke dé s e k
infláció
Modellszerű infláció
Hiány
Az infláció Definíció Az infláció romlása.
(az infláció általánosabb megközelítése) a pénz vásárlóerejének általános, tartós
Modellszinten eltekintünk a műszaki haladástól és a hiánytól és az inflációt azonosítjuk az árszínvonal emelkedéssel. Mértéke az infláció rátája (százalékban):
αP =
ΔP P
(⋅100% )
Az infláció Az infláció fajtái • Kúszó (kézbentartott) infláció • Vágtató infláció • Hiper infláció
Az infláció tulajdonságai • Kiszámítható vagy nem kiszámítható • Kiegyensúlyozott vagy nem kiegyensúlyozott
5
Az infláció Az infláció fajtái • Kúszó (kézbentartott) infláció – kiszámítható és kiegyensúlyozott kismértékű
Az infláció Az infláció fajtái • Kúszó (kézbentartott) infláció • Vágtató infláció – nem kiszámítható, nem kiegyensúlyozott Magas rátájú
Az infláció Az infláció fajtái • Kúszó (kézbentartott) infláció • Vágtató infláció • Hiper infláció – a gazdaság összeomlásának nem oka, hanem következménye Igen magas inflációs ráta Az 1946-os magyarországi infláció stabilizációs árfolyama:
1 forint = 4 x 1027 pengő
6
A gazdasági ciklusok
Fejlődés, expanzió, növekedés Az életminőség tényezői – a fejlődés tényezői ¾ a javak mennyisége és minősége; ¾ a munkafeltételek minősége; ¾ az életvitel érdekessége, nyugalma, stb.; ¾ a biztonság; ¾ a jövőkép; ¾ stb.
A termelés bővülése – az expanzió – a fejlődés mennyiségi oldala
Fejlődés, expanzió, növekedés Az életminőség javulása (Fejlődés)
A termelés bővülése (Expanzió)
7
Fejlődés, expanzió, növekedés A termelés bővülése (Expanzió)
Az életminőség javulása (Fejlődés)
A gazdasági ciklusok A gazdaság eltérései a trendvonaltól ¾ Véletlenszerű ingadozások ¾ Szabályos, jól meghatározott, de nem gazdasági eredetű ingadozások ¾ Ciklikus konjunktúra ingadozások
A gazdasági ciklusok Módszertan ¾ Mozgó átlagolás Y
0
20
40
60
80
100
t
8
A gazdasági ciklusok Módszertan ¾ Mozgó átlagolás Az eredeti adatsor:
a1, a2, a2, … at, … aT,
Az átlagolt adatsor:
b1, b2, b2, … bt, … bT-k+1,
ahol:
a 1 + a 2 + . .. + a k k a 2 + a 3 + ... + a k +1 = k
b1 = b2 . ..
bt =
a t + a t + 1 + .. . + a k + t − 1 k
A gazdasági ciklusok Módszertan ¾ Mozgó átlagolás Y
0
60
40
20
80
t
100
A gazdasági ciklusok Módszertan ¾ Mozgó átlagolás ¾ Trend kisimítás 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
9
A gazdasági ciklusok Módszertan ¾ Mozgó átlagolás ¾ Trend kisimítás 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
A gazdasági ciklusok Módszertan ¾ Mozgó átlagolás ¾ Trend kisimítás 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
A gazdasági ciklusok A konjunktúraciklus Y
a ciklus időtartama trend Konjunktúra
t0
t1
Dekonjunktúra
t2
t3
t4 t0
t1
t2 t3
t4
...
t
10
A gazdasági ciklusok A konjunktúraciklus t0 – t1
expanzió (megélénkülés)
Y
a ciklus időtartama trend Konjunktúra
t0
t1
Dekonjunktúra
t2
t3
t4 t0
t1
t2 t3
t4
t
...
A gazdasági ciklusok A konjunktúraciklus t0 – t1 t1 – t2
expanzió (megélénkülés) prosperitás (virágzás) Y
a ciklus időtartama trend Konjunktúra
t0
t1
Dekonjunktúra
t2
t3
t4 t0
t1
t2 t3
t4
t
...
A gazdasági ciklusok A konjunktúraciklus t0 – t1 t1 – t2 t2 – t3
expanzió (megélénkülés) prosperitás (virágzás) recesszió (válság)
Y
a ciklus időtartama trend Konjunktúra
t0
t1
Dekonjunktúra
t2
t3
t4 t0
t1
t2 t3
t4
...
t
11
A gazdasági ciklusok A konjunktúraciklus t0 – t1 t1 – t2 t2 – t3 t3 – t4
expanzió (megélénkülés) prosperitás (virágzás) recesszió (válság) depresszió (pangás)
Y
a ciklus időtartama trend Konjunktúra
t0
t1
Dekonjunktúra
t2
t3
t4 t0
t1
t2 t3
t4
...
t
A gazdasági ciklusok A konjunktúraciklusok osztályozásai a) A ciklikus mozgás jelentkezésének területe szerint: ¾ üzleti ciklusok (készletek alakulása stb. ) ¾ pénzügyi ciklusok (hitelek, stb. ) ¾ agrárciklusok (haszonnövényi és haszonállati populációk alakulása, stb. - nem azonosak a mezőgazdaság szezonális ciklusaival) ¾ ipari ciklusok (az ipari termelés alakulása)
A gazdasági ciklusok A konjunktúraciklusok osztályozásai b) A ciklusok időtartama szerint: ¾ Kitchin-ciklus, körül-belül 10-40 hónapos periodicitású ¾ Klasszikus konjunktúra-ciklus, 8-10 évenként ¾ Kuznets-ciklus, 18-20 éves periódus ¾ Kondratyev-féle hosszú, 40-60 éves ciklus ¾ Szuperhosszú ciklusok, 150-200 éves ciklus
12
A gazdasági ciklusok A konjunktúraciklusok osztályozásai c) A ciklusokat kiváltó okok szerint: ¾ túltermelési ciklusok ¾ gazdaságpolitikai ciklusok ¾ monetáris ciklusok ¾ beruházási ciklusok: 1) a viszonylag nagy értéktömegek tartós lekötése 2) a ráfordítások és az eredmények megjelenése közötti jelentős időeltérés (lag) van ¾ a tartós fogyasztási cikkek beszerzései által előidézett ciklusok (fogyasztási hitelek - negatív lag) ¾ politikai ciklusok.
Köszönöm a figyelmet, további jó napot kívánok!
13
