Közgazdaságtan. el adó: Herczeg Bálint 3. évf. doktorandusz. Tematika

Közgazdaságtan

elĘadó: Herczeg Bálint 3. évf. doktorandusz

Tematika

2

KötelezĘ és ajánlott irodalom KötelezĘ irodalom: Paul A. Samuelson – W. D. Nordhaus: Közgazdaságtan. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2000 Ajánlott irodalom: Paul Heyne - Peter Boettke - David Prychitko: A közgazdasági gondolkodás alapjai. (321483.o.) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004 Todd G. Buchholz: Új ötletek halott közgazdászoktól Európa Kiadó, Budapest, 1998. 3

Számonkérés módja A félév végén írásbeli vizsga. A vizsgadolgozatban elĘforduló feladattípusok a következĘk lehetnek: többelemĦ feleletválasztás; definíciók, illetve egy közgazdasági fogalom vagy piac kifejtĘ bemutatása; gazdasági folyamatok grafikus ábrázolása; esszéjellegĦ kérdések.

4

ElérhetĘségek, oktatási anyagok Oktató: Herczeg Bálint szoba: C/210 tel: 77065 email: [email protected] A ppt-k letölthetĘek lesznek a:

http://www.econ.klte.hu/oktatas_es_kutatas/oktatasi_an yagok/

5

Közgazdaságtan A közgazdaságtan egy társadalom tudomány, az emberek gazdasági kapcsolatait vizsgálja. Általános érvényĦ megállapításokat, szabályokat próbál megfogalmazni az emberek gazdasági viselkedésére és azok kölcsönhatására Ÿ a társadalmat próbálja természettudományos módszertannal vizsgálni, de nem nagyon kísérletezhet Ÿ ehelyett gondolati kísérleteket, modelleket használ modellek: - feltételezések, egyszerĦsítések - hasznos lehet, de sohasem valósághĦ - nincsenek hiányosságai, csak sajátosságaik

6

AlapvetĘ probléma - szĦkösség Mivel minden erĘforrás, amire a termeléshez szükséges van korlátozottan áll rendelkezésre Ÿ dönteni kell, hogy mit, kinek és hogyan termeljünk A szĦkösség (scarcity) miatt, ha valamibĘl többet akarunk termelni, akkor valami másból kevesebbet tudunk csak megtermelni - ennek szemléltetése termelési lehetĘségek határa görbe (ez az elsĘ modellünk Ÿ egyszerĦsítés: csak két termékünk van, az erĘforrások közül pedig legalább egyik olyan, amivel mindkét terméket lehet termelni - azaz átcsoportosítható)

7

Termelési lehetĘségek határa görbe hatékony pontok

nem megvalósítható pontok

1. termék

1 maximális 1. termék, ha minden erĘforrással azt gyártják

1 1 X

1

Ha eggyel több 2. terméket akarunk, azért egyre több 1. termékrĘl kell lemondanunk Ÿ egyre több erĘforrást kell átcsoportosítani ahhoz, hogy elĘállítsunk egy 2. terméket Ÿ az erĘforrásnak csökken a hozadéka, egyre több kell belĘle, hogy eggyel több 2. terméket tudjunk elĘállítani - ez a csökkenĘ hozadék törvénye 2. termék

megvalósítható, de nem hatékony pontok

maximális 2. termék, ha minden erĘforrással azt gyártják

8

Pareto – hatékonyság Pareto értelemben akkor hatékony az elĘzĘ példában szereplĘ termelésünk, ha nem tudunk már az 1. termékbĘl többet gyártani, anélkül, hogy 2. termékbĘl ne kelljen emiatt kevesebbet termelnünk. Látható ez alapján a hatékony pontok a termelési lehetĘségek határa görbén helyezkednek el (itt ha bármelyikbĘl termékbĘl többet akarunk termelni akkor a másikból kevesebbet tudunk csak gyártani), míg a belsĘ pontok esetében lehetĘség van Pareto javításra, azaz úgy tudnánk X pontban növelni 1. termék termelését, hogy nem kellene 2. termékbĘl kevesebbet termelni. A Pareto hatékonyság fogalma általánosabb, termelésen kívül elosztási kérdésekben is használható

9

A piac 1. A kinek, mit, hogyan kérdésekre egyik válaszadási lehetĘség, hogy a piacra bízzák a válaszokat példa: egy város mĦködése – próbáljuk meg megszervezni, hogy minden boltban legyen megfelelĘ mennyiségĦ és minĘségĦ kenyér minden reggel problémák – óriási információ igény - lisztet honnan, pékség mikor mit süssön, hova szállítsák, honnan fogyott el, és minden változásra napokon belül reagálni Ÿ ennyi információval senki nem rendelkezik egyszerre, minden ember csak egy részével rendelkezik 10

A piac 2. A problémánk ennél is súlyosabbnak tĦnik: Adam Smith (1723-1790) – akit a modern közgazdaságtani gondolkodás atyjának tekinthetünk – 1776-os mĦvében, a Nemzetek gazdagsága, e gazdagság természetének és okainak vizsgálatában megállapította, hogy: „ Ebédünket nem a mészáros, a serfĘzĘ vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek a saját érdekeiket tartják szem elĘtt. Nem emberiességükhöz, hanem önszeretetükhöz fordulunk, és sohasem a magunk szükségérĘl, hanem a rájuk váró elĘnyökrĘl beszélünk nekik.”

11

A piac 3. Problémánk tehát: a termeléshez szükséges összes információ széttagoltan van csak jelen a városunkban (mindenki csak keveset tud és senki nem tud mindent), és a lakosaink csak a saját érdekeiket nézik – hogyan hangolódik össze mindez, hogy mégis kerüljön kenyér a boltok polcaira? A válasz az árrendszer, amit Smith „láthatatlan kéznek” nevezett el.

12

„Egy olyan rendszerben, ahol a fontos tényeknek az ismerete nagyszámú egyén között oszlik meg, az árak lényegében ugyanúgy koordinálják az egyes emberek egymástól elkülönült tevékenységeit, mint ahogy a szubjektív étékek segítik az embert abban, hogy egyéni tervének egyes részeit egymással összhangba hozza. Érdemes röviden tanulmányozni az árrendszer egy nagyon egyszerĦ, közismert hatását, hogy figyelhessük, mire is szolgál. Tegyük fel, hogy a világban valahol egy nyersanyagfajta, mondjuk az ón felhasználásának egy új lehetĘségét tárták fel vagy hogy az ón lelĘhelye kimerül. A mi szempontunkból teljesen mindegy – és ez fontos feltétel – , hogy a kettĘ közül melyik ok miatt vált az ón szĦkösebbé. Az ón felhasználóinak csak annyit kell tudniuk, hogy az általuk eddig felhasznált ón egy része most másutt nyereségesebben hasznosítható és hogy következésképpen jobban kell takarékoskodniuk az ónnal. Többségüknek még azt sem kell tudnia, hogy ez a feszítĘbb igény hol jelentkezett, illetve hogy milyen egyéb szükségletek miatt kellett a kínálatot visszafogni. Bár csak néhányan tudnak közvetlenül az új keresletrĘl és terelnek át hozzá forrásokat, s bár azok, akik az így keletkezett rést érzékelik, ismét más forrásokból igyekeznek áthidalni azt, a hatás gyorsan szétterjed az egész gazdasági rendszeren, és befolyásolja nemcsak az ón, de az ón helyettesítĘi, sĘt e helyettesítĘk helyettesítĘi, az ónból készült tárgyak és ezek helyettesítĘi kínálatát és így tovább; mindezt anélkül, hogy e helyettesítést megvalósítók túlnyomó többsége bármit is tudna arról, hogy eredetileg milyen ok is váltotta ki ezeket a változásokat. Az egész nem azért viselkedik egységes piacként, mert bármelyikük is át tudná tekinteni a terepet, hanem mert a korlátolt egyéni látómezĘk annyira átfedik egymást, hogy a számos közvetítĘn keresztül a fontos információ mindenkihez eljut. Pusztán az a tény, hogy minden jószágnak egyetlen ára van – illetve, hogy a helyi árak csupán a szállítási költségekben stb. különböznek egymástól – olyan (igaz, csak elvileg elképzelhetĘ) megoldást hoz létre, amelyet egy központi elme csak akkor tudna kialakítani, ha birtokában lenne mindama információnak, amely a folyamat összes résztvevĘje között szétszórtan van csak meg.” Hayek, F. A. von [1995]: A tudás társadalmi hasznosítása. 247-248. o. in Hayek, F. A. von [1995]:Piac és szabadság : válogatott tanulmányok. Közgazdasági és Jogi Kvk., Budapest. 13 241-252. o.

A piac 4. A kialakuló rend „emberi cselekvés következménye, de nem emberi terv megvalósulása” Ferguson A piac válaszai kérdéseinkre: MIT? Ÿ amire kereslet van KINEK? Ÿ aki a piacon kialakult árat meg tudja fizetni HOGYAN? Ÿ a vállalat is önérdeket követĘ egyének hozták létre – jövedelmét azaz a profitját akarja maximalizálni, de közben nem kérhet többet a piacon kialakuló árnál, mert akkor senki nem venné meg tĘle az áruját (azaz aki drágábban termel, mint mások, az sem maradhat meg a piacon Ÿ kényszer a hatékonyságra) 14

Kereslet –kínálat 1. Modellezzük a piacot: két kapcsolatot definiálunk adott termékre keresleti függvény: adott ár mellett mennyit akarnak a termékbĘl venni – ezt a mennyiséget nagyon sok tényezĘ befolyásolja (ízlés, jövedelmek), egyszerĦsítünk és most csak az árak hatásait vizsgáljuk. feltételezés: normális termékeknél ha az árak csökkennek akkor több terméket akarnak venni Ÿ ez egy negatív meredekségĦ keresleti görbét eredményez

15

Keresleti függvény Tehát ha csökken a termék ára, akkor nĘ a keresett mennyiség, azaz a keresleti görbe mentén mozdulunk el.

p price - árak

p

D demand kereslet

Ha viszont az - átlagjövedelem - ízlés - kiegészítĘ- vagy helyettesítĘ termékek ára változik, akkor a keresleti görbe mozdul el. ha csökken a termék ára, akkor nĘ a keresett mennyiség

Ha nĘ a jövedelem, vagy megszeretik a terméket, vagy kiegészítĘ termék ára csökken esetleg helyettesítĘ termék ára növekszik, akkor ugyanazon az áron több terméket is megvesznek. D’

D p1

D’

p2 D

q1

q2

q

q quantity mennyiség 16

Kereslet-kínálat 2. Másik összefüggésünk, a kínálati függvény: adott ár mellett mennyit akarnak a termelĘk legyártani és a piacon eladni Ha többet akarnak termelni, akkor a csökkenĘ hozadék miatt ehhez arányaiban több erĘforrásra van szükség ezért az egységár emelkedik (fordítva: csak magasabb ár mellett érdemes többet termelni) Ÿ ugyanabban a koordináta rendszerben ez egy pozitív meredekségĦ kínálati görbét fog eredményezni

17

Kínálati függvény Tehát ha nĘ a termék ára, akkor nĘ a kínált mennyiség, azaz a kínálati görbe mentén mozdulunk el.

Ha változik a technológia, vagy csökkennek a termelési költségek, csökken rokon termékek ára akkor ugyanazon az áron több terméket is érdemes megtermelni.

p

S supply kínálat

Ha viszont az - technika - termelési költségek - rokon termékek ára - kormányzati politika (támogatások, kedvezmények) változik, akkor a kínálati görbe mozdul el.

S

S’

p2

p1

S

S’

q1

q2

q

csak akkor érdemes többet termelni, ha növekedhet az ár 18

Kereslet-kínálat 3. Ha egy ábrán mutatjuk az elĘzĘekben felvázolt két függvényt: Látható hogy p1 áron a qS1>qD1, azaz a vállalatok többet termelnek, mint amit az emberek meg akarnak venni – a piacon többlet alakul ki. A vállalatok csökkentik a termelést és ezzel együtt a csökken a termék egységára, viszont ahogy egyre olcsóbb a termék, annál többet akarnak fogyasztani belĘle Ÿ az ár közeledik az egyensúlyihoz, a többlet pedig eltĦnik

p

Egy olyan ár alakul ki, amelyiken a keresett mennyiség, megegyezik a kínált mennyiséggel

D

S

p1

Látható hogy p2 áron a qS2
pE p2 S

D E equilibrium egyensúly qD1 qS2

qE

qD2 qS1

q

19

Egy példa komparatív statikai vizsgálatra ROSSZ IDėJÁRÁS BRAZILIÁBAN!!! Rossz idĘjárás miatt költségesebbé válik a kávétermelés Ÿ kevesebb kávé a piacon és az is drágább A tea a kávé helyettesítĘ terméke, drágul a kávé, akkor több tea fogy Ÿ nĘ az egyensúlyi mennyiség és ár.

p

pE’ pE

p

KÁVÉ PIAC S’ D

D’ D

S pE’>pE qE>qE’

S’

TEA PIAC S pE’>pE qE
pE’ pE

D’ S

p

A citrom a tea kiegészítĘ D D’ terméke, több teával több citrom is fogy. A tejszín a kávé kiegészítĘ pE terméke, csökken a pE’ fogyasztott kávé, csökken a S fogyasztani kívánt tejszín mennyisége Ÿ csökken az eladott tejszín, de olcsóbbá is válik

S

D q

qE’ qE TEJSZÍN PIAC

qE qE’

p

pE’qE’

q

D’ CITROM PIAC D

S

D

S pE’>pE qE
pE’ pE

D’ D

S

D

D’ qE’ qE

q

qE qE’ 20

q

Az állam 1. A kinek, mit, hogyan kérdésekre másik válaszadási lehetĘség, hogy az államra bízzák a válaszokat Ÿ „történelmi kísérlet”; felmerül a korábban elemzett információs probléma, így az állam nem tudja egyedül megszervezni a gazdaságot. Akkor mi a szerepe? Vannak olyan esetek, amiket a piac nem tud megoldani: - ezek lehetnek hatékonysági kérdések (közjavak, külsĘ gazdasági hatások, tökéletlen verseny Ÿ mikroökonómia) - méltányossági kérdések (újraelosztás, adó, transzfer) - stabilitás, gazdasági növekedés kérdései - intézményrendszer (törvények, szabályok, szokások pl.: magántulajdon védelme) létrehozása Ÿ ezek nélkül nem mĦködik a gazdaság!!! 21

Az állam 2. Ezek az eseteket szokták a „piaci kudarcoknak” nevezni, de léteznek „kormányzati kudarcok is”, amikor az állam megoldásai sem érik el a kívánt hatékonyságot (ezeket vizsgálja a közösségi döntések elmélete). Egy példa, hogyan korlátozhatja méltányossági intézkedés az vezessünk be méltányossági ármechanizmus mĦködését: bér MUNKAPIAC munkakereslet: vállalatok milyen bérek mellett mekkora munkaerĘt akarnak foglalkoztatni bérMIN munkakínálat: milyen bérek bérE mellett mennyien akarnak dolgozni ha magára hagyják a piacon kialakul az egyensúlyi bér és foglalkoztatási szint

szempontból minimál bért (egyensúlyi bér alattit nem érdemes, mert annál a piacon magasabb alakulna ki)

S

D

S D munkaerĘE

a piacon túlkínálat azaz munkanélküliség alakul ki, és mivel az ár (jelen esetben a bér) nem tud lefelé elmozdulni ezért a piacot innentĘl egyensúlytalanság fogja jellemezni

munkaerĘ

22

A makroökonómia születése: Keynes John Maynard Keynes (1883-1946) szerepe az önálló tudományterületté válásban – a „makroökonómia védĘszentje” A Nagy Válság (1929-1933) hatására 1936-ban írta meg könyvét, A foglalkoztatás a kamat és a pénz általános elmélete, ebben: - a részek helyett az egész viselkedését vizsgálja (mikro helyett makroszemlélet) - nem hisz abban, hogy piaci egyensúly helyreállna (ha igen, akkor nem lehetne hosszú távú munkanélküliség) - a válságot az elégedetlen kereslettel magyarázza és az állam feladatának tekinti, hogy kiegyensúlyozza 23

A keynesi örökség Mind elméleti, mind alkalmazott szempontból meghaladottá vált a keynesi elmélet. Vitatkozó makroökonómiai iskolák: konszenzusos és élesen vitatott területek ajánlott, érdeklĘdĘknek: Horváth Áron - Szilágyi Katalin [2004]: Konszenzusból nyugvópontra (Elmélettörténeti áttekintés a makroökonómia viharos évtizedeirĘl). Külgazdaság, 48. évf., 11. szám, 4-19. o.

24

A makroökonómia alapkérdései 1. Pozitív (leíró) kontra normatív (elĘíró) gazdaságtan Pozitív kérdések (makroökonómia): • Konjunkturális hullámzások, recessziók okai • Az infláció okai és kontrollálásának lehetĘségei • A munkanélküliség jelenségének vizsgálata • Kapcsolatok az egyes területek között

25

A makroökonómia alapkérdései 2. Normatív célok (gazdaságpolitika): • Fenntarthatóan magas ütemĦ növekedés (reál GDP értéke közelítsen a potenciális GDP-hez) • Magas szintĦ foglalkoztatottság (alacsony munkanélküliségi ráta, magas aktivitási ráta) • Árstabilitás - alacsony (enyhén pozitív) inflációs ráta, és nem defláció • Finanszírozási egyensúly (külsĘ pénzügyi mérlegek) A makroökonómia gyakorlati felhasználása: a pozitív kérdésekre kapott válaszok alapján a fenti célok elérésének mi a legjobb módja (ha egyáltalán elérhetĘ ...) 26

Körforgás modell végsĘ javak, szolgáltatások fogyasztási kiadások

Háztartások

Vállalatok bérek munkaerĘ

27

Kibocsátás - GDP 1. Bruttó hazai termék (Gross domestic product): adott országban, egy év alatt megtermelt összes végsĘ felhasználásra szánt termék és szolgáltatás Hozzáadott értékek összege = Bruttó kibocsátás (GO, Gross Output) - TermelĘ felhasználás = Összes jövedelem = Összes kereslet a gazdaságban • aggregálási probléma • beszámított érték

• GDP és GNP • reál és nominális GDP 28

EgyszerĦ példa GDP számításhoz 1.

0. idĘszak nominális és reál GDP-je: ¦ p0 q0 1100 x0,95  460 x0, 7  580 x0,55 1686 1. idĘszak nominális GDP-je: ¦ p1q1 1190 x1, 25  750 x0,9  1080 x0, 6

2810,5

1. idĘszak reál GDP-je: ¦ p0 q1 1190 x0,95  750 x0, 7  1080 x0,55 2249,5 29

EgyszerĦ példa GDP számításhoz 2. növekedés: ¦ p0 q1  ¦ p0 q0

¦pq

2249,5  1686 1686

0,3342

0 0

GDP deflátor: ¦ p1q1 2810,5 1, 249 2249,5 ¦ p0 q1

30

Kibocsátás - GDP 2. SNA rendszer: - GDP - amortizáció = NDP (netto domestic product, nettó hazai termék) - NDP - közvetett adók = NI (national income, nemzeti jövedelem) - NI - közvetlen adók - vállalati beruházások + transzferek = DI (diposable income, rendelkezésre álló jövedelem)

31

Kibocsátás - GDP 3. C - a háztartások fogyasztása: tartalmazza mindazon termékek és szolgáltatások értékét amelyek a rezidens (Magyarországon honos) háztartások személyes fogyasztási szükségleteit elégítik ki. G - közösségi fogyasztás: a végsĘ fogyasztásnak az a része, amelyet a társadalom valamennyi tagja vagy a közösség egy meghatározott része közösen fogyaszt el. I - bruttó állóeszköz felhalmozás: tartalmazza az elszámolási idĘszakban vásárolt vagy saját termelésben elĘállított tárgyi eszközök és immateriális javak értékét, a használt tárgyi eszközök értéknövekedését, a külföldrĘl származó tárgyieszköz-apportot, valamint a pénzügyi lízing konstrukcióban beszerzett tárgyi eszközök értékét.

32

2006-ös GDP adatok, termelési oldal

33

2006-ös GDP adatok, fogyasztási oldal

34

Árupiac egyensúlya Amikor a megtermelt termékek értéke megegyezik az elfogyasztott termékek értékével (tekintsünk el egy rövid idĘre a külfölddel történĘ kereskedelemtĘl): Y=C(Y-T)+I(r)+G Y-C(Y-T)-G=I(r) Y-T-C(Y-T)+T-G=I(r) SH+SÁ=I(r) S=I Ez egy azonosság, mindenképpen csak annyit fogyaszthatunk el, amennyit megtermeltünk... 35

Kibocsátás hosszú távon Potenciális kibocsátás: „ azt a maximális kibocsátást jelenti, amelyet a gazdaság elĘállíthat az árstabilitás ésszerĦ fenntartása mellett” (Samuelson-Nordhaus [2000] 367 o.) A kibocsátást hosszú távon a tĘke, a munkaerĘ mennyisége és a technológia határozza meg - azaz, hogy mennyit terméket és szolgáltatást tudunk elĘállítani - és nem függ az áraktól és annak változásától A potenciális kibocsátás ezeknek a tényezĘknek a változásával változik együtt ... 36

A pénz alapfogalmai A pénz definiálása a funkcióival történik: - forgalmi eszköz; - értékmérĘ eszköz (ármérce); - vagyontartási eszköz) A pénz alaptípusai: papíralapú pénz (fiat money) és árupénz (hadifogolytáborok példája, hiperinfláció) Monetáris aggregátumok: különféle pénztömeg mutatók léteznek (M0, M1…) a pénzügyi eszközök likviditása szerint, melyek koncentrikusan bĘvülĘ körökként értelmezhetĘk 37

Monetáris aggregátum számértéke Monetáris aggregátumok: különféle pénztömeg mutatók léteznek (M0, M1…) a pénzügyi eszközök likviditása szerint, melyek koncentrikusan bĘvülĘ körökként értelmezhetĘk Monetáris aggregátumok Magyarországon Jelölés Beszámított eszközök

Mennyiség 2007.08.30 (MrdFt)

M0

Monetáris bázis = bankjegy- és érmeállomány + hitelintézetek jegybanki tartalékai

2727

M1

Bankrendszeren kívüli készpénz + látra szóló betétek

5926

M2 M3

M1 + Kvázi pénz (lekötött forintbetétek + 12248 devizabetétek) M2 + visszavásárlási megállapodások + 13434 hitelintézeti értékpapírok

38

A pénz mennyiségi elmélete A forgalmi egyenlet (azonosság!!!): P*T = M*V ár*tranzakciók = pénz*forgási sebesség Tranzakciós forgási sebesség (V): adott idĘ alatt végbemenĘ pénzcserék száma Mivel a tranzakciók számát nehéz mérni, az egyenletben a tranzakciókat a jövedelemmel helyettesíthetjük: P*Y = M*V Y a reál GDP, P a GDP deflátor és így PY a nominális GDP.

39

Az infláció jelensége Fogyasztói árindex - egy „átlagos” ember megélhetési költségei mennyivel változtak az utóbbi idĘszakban - fogyasztói kosár (reprezentánsok, súlyok, összeírások) - 900 reprezentáns - amire „átlagos ember” jövedelmét költi - összeírások (tényleges árak) - súlyok - „átlagos ember” mekkora részét költi adott termékcsoportra (pl.: cigaretta 2,684%) maginfláció - fogyasztói árindex kihagyva a nem feldolgozott élelmiszereket, háztartási energiát, jármĦüzemanyagot, az egyéb idényáras termékeket, hatósági áras szolgáltatásokat Gyakori félreértések, optikai csalódások az infláció körül

40

FĘbb csoportok szerinti infláció

41

Infláció Magyarországon (1996-2005) 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Fogyasztói árindex 23,6

18,3

14,3

10,0

9,8

9,2

5,3

4,7

6,8

3,6

3,9

23,2

16,7

13,6

9,4

8,1

9,3

6,0

4,8

5,8

2,1

4,0

Maginfláció

Fogyasztói árindex

Maginfláció

42

Az infláció költségei 1. - cipĘtalpköltség (gyakori bankba járás költsége) és étlapköltségek (árváltoztatások költsége) – a gazdasági szereplĘk alkalmazkodási költségei - a relatív árak instabilitása - csökken az erĘforrások elosztásának hatékonysága - az adórendelkezések nem veszik figyelembe az infláció hatásait - példák: sávhatárok változatlansága, vagy a nominális tĘkejövedelem adóztatása (bruttó jellegĦ a kamatadó) - változó árakkal való együttélésbĘl származó kellemetlenségek (megnehezíti a pénzügyi tervezést; üzleti kalkuláció elbizonytalanítása) 43

Az infláció költségei 2. - a nem várt infláció költségei: költséges, mert átrendezi az emberek közötti vagyoni és jövedelmi viszonyokat (a hitel megállapodásoknál rendszerint nominális kamatlábat rögzítenek) - indexálás Infláció mértéke és költségei: alacsony, mérsékelt, vágtató, hiper - különbözĘ esetekben a társadalmi-gazdasági költségek is élesen eltérnek Zérus infláció célkitĦzése ? - megfontolandó ellenérvek - segíti az alkalmazkodást - defláció még károsabb - seigniorage - pénz kibocsátás jövedelme 44

Hiperinfláció Magyarországon (1945 augusztus - 1946 augusztus) 1 kenyér ára 1945. augusztus 1945. október 1945. november eleje 1945. november végén 1945. december eleje 1945. december vége 1946. január eleje 1946. január vége 1946. május eleje 1946. május vége 1946. június

pengĘ 6 27 80 135 320 550 700 7000 8 000 000 360 000 000 5 850 000 000

100 000 000 000 000 000 000 pengĘ 45

Hiperinfláció Magyarországon (1945 augusztus - 1946 augusztus)

1946. augusztus 1. 1 forint = 400 ezer kvadtrillió pengĘ (400 000 000 000 000 000 000 000 000 000) 46

A pénz semlegessége (klasszikus dichotómia hosszú távon) Reálváltozók: mennyiségek (pl. reál GDP, tĘkeállomány), a relatív árak (pl. reálbér, reálkamatláb) Nominális változók: pénzben kifejezett változók (pl. árszínvonal, inflációs ráta, nominálbér) Klasszikus dichotómia: a reál- és a nominális változók elméleti szétválasztása; a pénz jelenléte nélkül is magyarázatot találunk a reálváltozók alakulására - a pénzkínálat változása nem hat a reálváltozókra – a pénz semleges A pénz semlegességének feltevése hosszú távon megközelítĘleg helyes feltételezésnek bizonyul 47

MunkaerĘpiaci alapfogalmak AlapvetĘ munkaerĘpiaci csoportok Foglalkoztatott az, aki a vonatkozási héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság, sorkatonai szolgálat stb. miatt) volt távol. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülĘk a nemzetközi ajánlásnak megfelelĘen nem tekintendĘk foglalkoztatottnak. A sorkatonák általában a foglalkoztatottak között szerepelnek. Munkanélküli az, aki a vonatkozási héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytĘl átmenetileg távol volt; a kikérdezést megelĘzĘ négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelĘ állást, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd.

A munkaerĘpiaci trendek értékelése nem lehetséges módszertani ismeretek nélkül ! 48

Munkanélküliség Magyarországon

49

A frikciós (súrlódásos) munkanélküliség A megfelelĘ munkahely kereséséhez szükséges idĘ miatt kialakuló munkanélküliség - kialakulásának okai: információs problémák, mobilitás, szektorális elmozdulások - a frikcióstól el szokták különíteni a strukturális munkanélküliséget, a munkaerĘ-kínálat és kereslet összetételének az eltérését - állami beavatkozás csökkentheti a piaci súrlódást (munkaügyi közvetítés, átképzés), a munkanélküli segély viszont növelheti

50

Várakozási munkanélküliség Oka a bérrugalmatlanság, amikor Ls > Ld (grafikus elemzési keret) - minimálbér állami szabályozása az egyensúlyi felett tartja a béreket - szakszervezetek nem engedik a béreket egyensúlyi szintre csökkenni (Tk: Kanada versus USA) - vállalatok hatékony bért fizetnek - fejlĘdĘ országokban a jobban fizetett munkaerĘ jobb állóképessége lehet az indok, fejlett országokban a fluktuáció csökkentése, a jó minĘségĦ munkaerĘ megszerzése és megtartása, vagy a bér és az erĘfeszítés között feltételezett összefüggés

51

További munkaerĘpiaci kérdések - a munkanélküliség szerkezete (tartós és átmeneti munkanélküliség aránya) - demográfiai csoportok közötti eltérések: állásvesztési ráta jobban szóródik, pályakezdĘk helyzete, nĘk-férfiak - etnikai csoportok (pozitív és negatív diszkrimináció a munkaerĘpiacon) - nemzetgazdaságokon belüli regionális munkanélküliségi trendek - eltérĘ kontinentális európai és angolszász trendek (piaci rugalmasság, munka törvénykönyve), de pozitív európai példák is vannak (Dánia, Hollandia)

52

A munkanélküliség természetes rátája azaz munkanélküliség hosszú távon Defínicó szerint: L = E + U 1 = E/L + U/L (foglalkoztatottak aránya + munkanélküliségi ráta) állásszerzési ráta: f (job-finding rate) és állásvesztési ráta: s (separation rate) - a rátákat adott idĘszakra (általában egy hónapra) vonatkoztatjuk. Egyensúlyban: fU=sE U/L = (s/f)(E/L) U/L = (s/f)(1-U/L) U/L = (s/f)*f/(s+f) = s/(s+f) munkanélküliség természetes rátája 53

Közgazdaságtan

elĘadó: Herczeg Bálint 3. évf. doktorandusz

Hol járunk …

2

Meddig jutottunk ... Eddig elsĘsorban hosszú távú folyamatokkal foglalkoztunk: - potenciális kibocsátás - klasszikus dichotómia - munkanélküliség természetes rátája Mai nap folyamán rövid távú ingadozásokkal és gazdaságpolitikai eszközökkel fogunk megismerkedni - egy általános keretet, modellt, amiben értelmezni tudjuk a hatásokat - költségvetési politika - monetáris politika 3

Vizsgálódási keret – AS-AD modell AS (aggregated supply) – aggregált kínálat: adott árszínvonalon mekkora kibocsátást hoznak létre a vállalatok AD (aggregated demand) – aggragált kereslet: adott árszínvonalon mekkora kibocsátást fogyasztanak el a háztartások, az állam és a vállalatok – olyan pontok, ahol a pénz és az árupiac egyaránt egyensúlyban van hosszú táv: az árak azonnal alkalmazkodnak, a kibocsátást viszont meghatározza a munkaerĘ (természetes ráta), a tĘke állomány és a technológia (potenciális kibocsátás) rövid táv: az árak lassan alkalmazkodnak (ragadósak), viszont a kibocsátás eltérhet (azaz lehet kisebb vagy nagyobb, mint a potenciális kibocsátás) 4

Long Range Aggregated Supply – hosszú távú aggregált kínálati

P (price level) árszinvonal

AS-AD 1. LRAS

P AD

AD

Y* Y* potenciális kibocsátás

Y Y (yield) jövedelem, kibocsátás 5

AS-AD 2. Függvények meredeksége: LRAS – függĘleges, hiszen a potenciális kibocsátás független az árszínvonaltól – klasszikus dichotómia AD – negatív meredekségĦ, ez NEM az egyéni piacokon jellemzĘ keresleti görbékbĘl következik (alacsonyabb P megnöveli a reálpénz mennyiségét, aminek következtében csökken a kamatláb (pénzpiac újra egyensúlyba kerül), az alacsony kamatláb növeli a beruházási keresletet (az árupiac újra egyensúlyba kerül), ez viszont növeli kibocsátás iránti igényt)

6

AS – AD 3. SRAS – pozitív meredekségĦ, ez NEM az egyéni piacokon jellemzĘ kínálati görbékbĘl következik (a vállalatok akkor termelnek többet, ha olcsóbbá válik a munkaerĘ, elĘre fixált nominális bérek mellett pedig az árszínvonal emelkedése, csökkentheti foglalkozás tényleges költségeit, a reálbért) – ennek a görbének a helyzetét az árszínvonal várakozások (Pe, e expectation, várakozás) határozzák meg, általános alakja:

Y

Y *  D  P  Pe

7

AS – AD, komparatív statika 1. LRAS

P AD görbe eltolódik

SRAS

AD’ AD

Rövid távú egyensúly: emelkedett az árszínvonal (P2>P1), és ezzel együtt a kibocsátás is - mivel potenciális kibocsátás felett vagyunk (Y2>Y*) természetes rátája alá csökken a munkanélküliség, gyorsabban pörög a gazdaság – de ehhez az kellett, hogy az emberek tévedjenek a várakozásaikkal (bértárgyalásokon), azaz P>Pe

SRAS

P3 P2

rövid távú egyensúlyi pont

P1

hosszú távú egyensúlyi pont – az árszínvonal emelkedett, a kibocsátás visszaállt a potenciális szintre

Egy idĘ után, az emberek korrigálják a várakozásaikat (nominális bérüket) – ez emeli a költségeket és eltolja a SRAS-t balra felfelé, átmenet hosszú távba

Y*

Y2

Y 8

AS – AD, komparatív statika 2. rövid távú egyensúlyi pont

LRAS

P AD’

AD Rövid távú egyensúly: emelkedett az árszínvonal (P2>P1), a kibocsátása viszont csökken mivel potenciális kibocsátás alatt vagyunk (Y2
SRAS

SRAS b,

P2

Megváltoznak a termelés költségei – például olaj áremelkedés – SRAS eltolódik

P1 a,

Két lehetĘség: a, várunk még az erĘforrások elégtelen kihasználtsága csökkenti az árukat (SRAS visszatolódik), b, megpróbáljuk AD-t eltolni jobbra és ezzel helyreállítani a gazdaságban a foglalkoztatást.

Y2

Y*

Y 9

AS – AD eltérések A Samuelson – Nordhaus könyv másképpen rajzolja fel az AD –AS görbéket, nem különböztet meg LRAS és SRAS görbéket, csak AD-t és AS-t

P

AS

AD

Az eddigi definícióinkhoz viszont jobban illeszkedik az elĘzĘekben Mankiw könyvben szereplĘ bemutatott elemzés Y*

Y 10

Konjunktúraciklusok „Konjunktúraciklus: a nemzeti össztermék, nemzeti jövedelem és foglalkoztatás kilengései, amely rendszerint kettĘtĘl tíz évig tart; ezalatt a gazdaság legtöbb szektorában általános fellendülés vagy visszaesés tapasztalható” (Samuelson-Nordhaus [2000] 422 o.)

Az elĘzĘekben példákat láthattunk ciklusokra – az olaj árának emelkedése egy negatív ciklust, recessziót, indított el a második példában, az AD eltolódása az elsĘ példában pedig egy pozitív fellendülési szakasz kezdetét jelentette.

11

Állam gazdasági feladatai Még elsĘ alkalommal beszéltünk az állam gazdasági feladatairól, és kiemeltük, hogy ezek közül makroökonómia kérdésköréhez legközelebb állónak a gazdasági stabilitás és növekedés kérdései állnak.

Két eszközcsoportot fogunk megkülönböztetni, amelyek felhasználásával az állam beavatkozhat a gazdaságba, hogy ezt a feladatát megvalósítsa: - költségvetési politika – fiskális politika - monetáris politika

12

Költségvetési politika Hol szerepel az elĘz modellben a költségvetési politika? Az árupiac egyenletében (Y=C+I+G) két helyen: G a közösségi kiadás, másrészt pedig C a rendelkezésre álló jövedelem függvénye – ezt az adók (T tax) befolyásolják Ha az árupiacot tudja befolyásolni, akkor az árupiac egyensúlyát megjelenítĘ egyenes, az AD helyzetét tudja befolyásolni: • ha G nĘ, vagy T csökken – expanzív fiskális politika – akkor az AD jobbra, kifelé tolódik el • ha G csökken, vagy T nĘ – restriktív fiskális politika – akkor az AD balra, befelé tolódik el

13

Költségvetési politika stabilizáció érdekében •Automatikus stabilizátorok (munkanélküli segély) és diszkrecionális tételek (költségvetési támogatások) •Multiplikátor-hatás a kormányzati vásárlások és transzferek kapcsán •Kiszorítási hatás •IdĘbeli késések (külsĘ késés versus belsĘ késés) •Az államháztartás alrendszerei •Módszertani kérdések: pénzforgalmi (Government Financial Statistic GFS) vagy eredményszemléletĦ (European System of Accounts ESA 95) elszámolás?

14

15

Az államháztartási kiadások funkcionális megoszlása

16

Az államháztartási kiadások funkcionális megoszlása – 2. rész

17

Kormányzati szektor fĘ mutatói – konvergencia programból

18

Monetáris politika Feladatai: likviditás-szabályozás, árfolyamrendszer és a nemzetközi tartalékok kezelése, pénzforgalmi (bankjegy– és érmeállomány, elektronikus tranzakciók), bankfelügyeleti tevékenységek Hogyan jelenik meg az AS – AD modellben? Az AD görbe jeleníti meg a pénzpiac egyensúlyát – tehát ha a monetáris politika valamilyen lépése (pénz mennyiségének befolyásolása) megváltoztatja az egyensúly jellemzĘit (kamatlábak), akkor ez megváltoztatja AD helyzetét • ha M nĘ – expanzív monetáris politika – akkor az AD jobbra, kifelé tolódik el • ha M csökken – restriktív monetáris politika – akkor az AD 19 balra, befelé tolódik el

A jegybanki eszköztár A monetáris bázis és a forgalomban lévĘ pénzmennyiség viszonya (pénzmultiplikátor, a bankrendszer pénzteremtĘ képessége) •Kamatpolitika (refinanszírozási kamatláb, a jegybanki alapkamat sajátosságai és változatai) •Nyílt piaci mĦveletek (angolszász jellemzĘk) •KötelezĘ tartalékráta szabályozás •Erkölcsi ráhatás, befolyásolás •Adminisztratív eszközök (pl. hitelplafonok, kamatmaximumok meghatározása jellemzĘen fejletlenebb pénzügyi piacok esetén) 20

Monetáris transzmisszió csatornái Az alapkamat befolyásolja az ügyleti kamatokat (forrásköltség), ami érinti az aggregált kereslet kamatérzékeny tételeit (kamattranszmisszió) Várakozások terelése – kiemelt szerepe van az inflációs várakozásoknak (bértárgyalások, árazási döntések) Hatással van az eszközárakra (kötvényhozamok, részvények) és a devizaárfolyamra Befolyásolja a hitelforrások nagyságát (óvatosabb hitelezési tevékenység magas kamatszintnél) Empirikus adatok az eurózónából: teljes hatás idĘigénye két év; 1% pontos kamatemelés -0,38 – -0,71 %-kal csökkenti a GDP-t és -0,10 – -0,30%-kal mérsékli az inflációs rátát 21

Az IT jellemzĘi Publikus numerikus célérték a középtávú inflációs számra Intézményi elkötelezettség az árstabilitási cél elsĘdlegessége mellett – ahhoz hogy ez hiteles legyen szükséges, az intézményi függetlenség A makrováltozók és pénzügyi adatok kiterjedt vizsgálata a gazdaságpolitikai döntésekhez Transzparens jegybanki mĦködés a piacok és a közvélemény felé érvényesített aktív kommunikációs stratégiával A jegybank fokozott elszámoltathatósága az inflációs cél elérésével kapcsolatban Nem ortodox szabály, hanem keretrendszer: a rules versus discretion dimenzióban mérve korlátozottan diszkrecionális rezsim 22

A magyar IT eddigi mĦködése Az inflációs célt a jegybank az adott év decemberi 12 havi visszatekintĘ inflációs számra fogalmazza meg a kormányzattal egyetértésben (nem az évi átlagos inflációs mutatóra!) Az inflációs célt egy +/- 1 százalékos toleranciasáv veszi körül, amely mozgásteret biztosít arra az esetre, ha elĘre nem látható sokk hatására átmenetileg a céltól eltérĘ inflációs pálya alakul ki A kitĦzött inflációs cél 2001 decemberére 7% volt (tény: 6,8%), 2002 decemberére 4,5 százalék volt (tény: 4,8%), 2003 és 2004 decemberére 3,5 százalék (2003-as tény: 5,7%, 2004es tény: 5,5%). A jegybank 2005 decemberére 4 százalékot, míg 2006 decemberére 3,5 százalékot, 2007-tĘl pedig folyamatosan 3%-ot meg nem haladó inflációs szint elérésére törekszik 23

Az IT melletti magyar inflációs teljesítmény

24

Az IT melletti magyar inflációs teljesítmény

25

MNB Kamatok és pénzpiaci hozamok

26

Aktív vagy passzív gazdaságpolitika? passzív (nem tudunk eleget ahhoz, hogy belenyúlhassunk): - késések (belsĘ és külsĘ késések, automatikus stabilizátorok) - elĘrejelzés nehézségei (múlt nem determinálja a jövĘt – Lucas kritika) - történeti tapasztalatok aktív – rules versus discretion (szabály eseti döntések ellenében): - aktív és passzív szabály - politikai idĘinkonzisztencia - ahhoz, hogy eseti döntéseknek helyet hagyjunk, abban kellene hinni, hogy akkor is azt csinálja, amit várnak tĘle, ha nem 27 ellenĘrzi senki (választási ciklusok)

Nemzetközi - Kereskedelemelmélet

Történeti kiindulópont: merkantilizmus - 1770-es évek: Adam Smith és az abszolút elĘnyök elve - 1810-es évek: David Ricardo és a komparatív elĘnyök elve (a termelés alternatíva költsége legyen alacsonyabb mint más országokban Ÿ alapvetĘmás 0 9183.307919-1.43 TD-0.000 TD958.0013 Tw34

28

Példa komparatív elĘnyökre 2. Feltételezzük, hogy mindkét országnak 1000 órányi munka áll rendelkezésére

Ha kereskednek és kialakul, például egy 1 B-ért 3 A-t adó cserearány, akkor mindkét országnak megváltozik a termelési lehetĘségek határa görbéje

Ha nem kereskednek, akkor mindkét ország csak olyan pontot választhat, ami rajta van a termelési lehetĘségek görbéjén

B termék

500

1. ország

B termék

Csak B terméket termel és abból cserél annyit A termékre, amennyire szüksége van

Csak azáltal, hogy 2. ország elkezdtek kereskedni, csereberélni mindkét ország olyan A B termék kombinációkat fogyaszthat, amit eddig nem érhetett volna el Csak A terméket termel és abból cserél annyit B termékre, amennyire szüksége van

166 125

1000

1500 A termék

500 A termék

30

Szabadkereskedelem versus protekcionizmus Örökzöld vita változó gyakorlati eredménnyel A vámok békeidĘben hosszú ideig (középkor) alapvetĘen bevétel forrásai voltak, a protekcionista (kereskedelem befolyásoló) eszközként a két világháború között vált jelentĘssé, hasonlóan a többi protekcionista eszközhöz. II. világháború után kezdĘdött a kereskedelmi korlátok lebontása: -1947 GATT (Általános Vámtarifa és Kereskedelmi egyezmény) – több tárgyalási forduló -1996 WTO (Kereskedelmi Világszervezet)) A protekcionista eszköztár: vámok, kontingensek (kvóták), adminisztratív korlátozások, exportszubvenciók, önkéntes exportkorlátozás, minimális belföldi részarány elĘírása 31

Jóléti hatások grafikus elemzése vámok alkalmazása esetén p

p D

S

D

S

2 2 pW

p vám után pW

1

a

b

c

d

1 q

hazai termelés

import

1 termelĘi többlet 2 fogyasztói többlet

q hazai termelés import

a vám bevezetése megemeli a hazai árat Ÿ a+b+c+d fogyasztói többlet lecsökken a átkerül a termelĘi többlethez c beszedett vám, kormányzathoz kerül b+d terület nem kerül senkihez, elvész Ÿ holtteher 32 veszteség

Jóléti hatások mennyiségi korlátozás alkalmazása esetén Mennyiségi korlátozás az USA-ban a cukorimport mértékét 4,12 millió tonnáról (szabadkereskedelem melletti volumen becsült értéke) 2,13 millió tonnára csökkentette, ez a cukor árát 40%-kal a világpiaci ár felé emelte. USA nettó vesztesége 580 millió dollár - ez b+d holtteher veszteség és a kvótajáradék ("mintha a vámot a szállító ország szedné be") összege Kereskedelempolitikai védelem jellegzetessége – termelĘk kis csoportjának juttat hasznokat (jelen esetben kis számú cukortermelĘ), ezek mindegyike nagy haszonnal mĦködik, amelynek az árait a nagyszámú fogyasztó fizeti meg, akik azonban egyenként csak kicsit fizetnek rá - éves szinten a fogyasztói veszteség fejenként 6 dollár, 25 dollár egy átlagcsalád számára - termelĘk nyeresége egy foglalkoztatottra számítva 90000 dollár (12000 munkással számolva) - szabadkereskedelem esetén a 12000 munkahelybĘl kb. 2000-3000 szĦnne meg, így egyetlen munkahely megtartása a fogyasztók 500 000 dollárjába kerül évente Az adatok a Krugman, Paul R. – Obstfeld, Maurice [2003]: Nemzetközi gazdaságtan. Elmélet és gazdaságpolitika. Panem, Budpest, 227-228. o. származnak 33

A protekcionizmus hagyományos érvei I.: Közgazdaságilag cáfolható érvek - Olcsó munkaerĘ („cheap labour”) érv, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat a fejlĘdĘ országokban - Belföldi munkahelyek megvédése - Külkereskedelmi egyensúly megĘrzése - Nem közgazdasági érvek: nemzetbiztonsági megfontolások, hagyományos szektorok védelme

34

A protekcionizmus hagyományos érvei II. Közgazdaságilag indokolható érvek - GyerekcipĘben járó iparág („infant industry”) - Optimális vám (nagy országok esetén) - Dömping eljárás - Költségvetési bevételi forrás: fejlĘdĘ országok esetén jelentĘs szerepe lehet az állami bevételek között

35

A kereskedelmi akadályok lebomlásának hatásai: a magyar-EU forgalom alakulása 1990-2002 között a teljes export/import százalékában

80 70 60 50 40 30 20 10 0

1990

1992

1994

1996

Export

Import

1998

2000

2002

36

A nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi fizetési mérleg: A fizetési mérleg egy adott gazdaság szempontjából rezidens illetve nem-rezidens természetes és jogi személyek közötti gazdasági ügyleteket rögzíti A számbavételi rendszer az üzleti számvitelhez hasonlóan a kettĘs könyvelés elveit követi, azaz minden egyes rezidens ill. nem-rezidens közötti tranzakció két oldalon (tartozik és követel tételként is) kerül elszámolásra – zérus egyenleg A fizetési mérlegre vonatkozó konvenciók szerint a követel (credit) oldalon számoljuk el például a következĘ tételeket: reálerĘforrások kiáramlása (áru- és szolgáltatás export), jövedelmek beáramlása, kapott egyoldalú átutalások Analóg módon tartozik (debit) oldalra könyveljük a reálerĘforrások beáramlását, a jövedelmek kiáramlását, adott transzfereket és a pénzügyi állományoknál a követelések 37 növekedését, illetve tartozások csökkenését

A fizetési mérleg fĘbb részei – 1. rész I. Folyó fizetési mérlegtételek (Current Account) 1. Külkereskedelmi tranzakciók - vámstatisztikák alapján 2. Láthatatlan tételek - szolgáltatások (pl. kereskedelmi, nemzetközi fuvarozás, biztosítás és szállítmányozás, idegenforgalom, üzleti szolgáltatások) és munkajövedelmek és tĘkebefektetésekhez kapcsolódó jövedelmek (osztalék, kamat, profit) 3. Viszonzatlan átutalások (kormányzati transzferfizetések, magán transzferkifizetések (kártérítés)) EgyenlegezĘ tétel - Tévedések és kihagyások sor (Net error and omissions): az adatgyĦjtési, valamint a banki és vállalati jelentések konszolidálása során fellépĘ hibák ellensúlyozására (a zérus egyenleg biztosítása érdekében) 38

A fizetési mérleg fĘbb részei – 2. rész II. TĘkeszámlák (Capital Reserves) – a magánszféra tĘkeforgalma (Capital Account) (a típusok bontásra kerülnek lejárat alapján) 1. Közvetlen (mĦködĘtĘke-befektetések, 10% feletti tulajdonszerzés + tulajdonosi hitelek) 2. Portfolió (10 % alatti részesedés-szerzés, kötvények, pénzpiaci derivatívák) 3. Egyéb befektetések (kereskedelmi hitelek, bankhitelek, szindikált hitelek) III. Monetáris számlák (Monetary Reserves)– hivatalos tartalékváltozások Konvertibilis devizatartalékok (Foreign Exchange Assets), monetáris aranytartalék (szerepe eltĦnĘben) 39

A fizetési mérleg típusai A „Hol húzzuk meg a vonalat?” kérdése (egyre bĘvülĘ kategóriák) Kereskedelmi mérleg (Trade Balance) Folyó fizetési mérleg (Current Account) Fizetési alapmérleg (folyó tételek + hosszú lejáratú tĘkeáramlások) Teljes fizetési mérleg Hivatalos tartalékügyletek mérlege

40

Magyar fizetési mérleg 1999-2005 között Millió forint 1999 1. Áruk, egyenleg 2. Szolgáltatások összesen, egyenleg 3. Jövedelmek, egyenleg 4. Viszonzatlan folyó átutalások, egyenleg I. Folyó fizetési mérleg egyenlege (1+2+3+4) II. TĘkemérleg egyenlege

2000

2001

2002

2003

2004

2005

-516 914

-828 502

-641 884

-533 383

-734 571

-615 744

206 978

321 527

422 384

145 016

13 649

59 900

-361 072 180 313

-685 732

-726 684

-817 223

-931 490

-932 530

-1 240 377

-1 350 263

103 309

99 984

115 864

127 780

149 639

59 408

43 865

-892 360

-1 133 674

-920 859

-1 192 077

-1 503 813

-1 736 813

-1 487 157

8 235

78 430

91 298

48 978

-6 628

64 038

178 046

5. Közvetlen tĘkebefektetések egyenlege

726 131

604 874

1 022 191

700 281

110 675

686 672

1 034 394

6. Portfólió befektetések

462 761

-95 231

439 449

474 992

726 316

1 463 840

860 080

7. Egyéb befektetések egyenlege

349 735

895 741

-649 179

-549 892

718 156

256 438

852 189

1 538 627

1 405 384

812 461

625 381

1 555 147

2 406 949

2 746 662

IV.Tévedések és kihagyások egyenlege

-89 048

-49 362

8 300

37 608

51 465

-351 444

-467 734

V. Teljes fizetési mérleg egyenlege (I+II+III+IV)

565 454

300 778

-8 800

-480 109

96 171

382 730

969 816

-565 454

-300 778

8 800

480 109

-96 171

-382 730

-969 816

III. Pénzügyi mérleg egyenlege (5+6+7)

VI. A nemzetközi tartalékok változása

Adatok forrása: Magyar Nemzeti Bank

41

A fizetési mérleg szaldójának értelmezése 1. A deficitszámot a nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében szokás a GDP arányában megadni Fontos tisztázni, hogy mit tekintünk autonóm, illetve igazodó (egyenlegezĘ) tételeknek (Klasszikus értelmezés: a folyó tételeket és a hosszú lejáratú tĘkemozgásokat autonómnak, míg a rövid lejáratúakat igazodóknak tekintjük (v.ö.: fizetési alapmérleg) Nem minden esetben vált ki azonos gazdaságpolitikai problémákat és aggodalmakat a CA deficit, vannak tolerálható okok is (modernizációs deficit, erĘteljes tĘkeimport)

42

A fizetési mérleg szaldójának értelmezése 2. Y+Im=C+I+G+Ex – importálhatunk, azaz többet használhatunk fel, mint amit belföldön megtermeltünk, és az itthon megtermeltet pedig nem csak belföldön, hanem külföldön is felhasználhatják, azaz exportálhatjuk Y=C+I+G+NX – ahol az NX=(Ex-Im), azaz a folyó fizetési mérleg Y-C-G=I+NX Y-T-C+T-G=I+NX Sháztartás+Sállam=S=I+NX Ha NX<0 Ÿ I>S – többet tudunk beruházni, mint amennyit megtakarítunk – NX<0 ebben az esetben külföldi megtakarítások felhasználását jelenti (többet importálunk, mint exportálunk) tĘkeimport Ha NX>0 Ÿ I<S – kevesebbet ruházunk be, mint amennyit megtakarítunk – NX>0 ebben az esetben belföldi megtakarítások kölcsönadását jelenti (többet exportálunk, mint importálunk) 43

lllusztráció a magyar egyensúlyhiányokhoz Ha Sháztartás=I, akkor T-G, az állami megtakarítás, azaz az államháztartás egyenlege T-G=Sállam=NX, amibĘl az következik, hogy ha Sállam<0, azaz államháztartás deficites, akkor NX<0, azaz a folyó fizetési mérleg is deficites, azt az állapotot, amikor az államháztartás és a folyófizetési mérleg egyszerre deficites nevezik ikerdeficitnek

44

Devizapiac alapfogalmai valuta – külföldi pénzegység deviza – valutára szóló követelés (devizaszámla)

itt most szinonimaként használjuk

árfolyam – egy egységnyi külföldi valuta ára hazai valutában kifejezve (251 Ft/€ - 251 forintot kell adni egy €-ért) az árfolyam a devizapiacon határozódik meg, melynek szereplĘi a kereskedelmi bankok, intézményi befektetĘk, befektetési alapok, nemzeti bankok, nemzetközi vállalatok – a 80-as évek második felének liberalizációja óta óriásira nĘtt a devizapiac – 3 napi forgalom megegyezik a világ GDP-jével, 24 órás piac, gyakorlatilag nincsenek földrajzi különbségek az árfolyamok között, nincs arbitrázs (ha van akkor az csak a 45 szabályozás miatt van)

Az árfolyam mozgásai - ha hazai valuta leértékelĘdik (megegyezik azzal, hogy a külföldi valuta felértékelĘdik) – egyre többet kell adni egy egységnyi külföldi valutáért (251 Ft/€ -ról az árfolyam 255 Ft/€ -ra emelkedik) – külföldi termékek drágábbá válnak (1 €-os terméke ára 251 Ft-ról 255 Ft-ra emelkedik), a hazai termékek olcsóbbá válnak külföldön (251 Ft-os termék ára külföldön 1 €ról 98 centre csökken) – azaz segíti az exportot, és gátolja az importot - ha hazai valuta felértékelĘdik (külföldi valuta lelértékelĘdik) – egyre kevesebbet kell adni egy egységnyi külföldi valutáért (251 Ft/€ -ról az árfolyam 245 Ft/€ -ra csökken) – külföldi termékek olcsóbbá válnak (1 €-os terméke ára 251 Ft-ról 245 Ft-ra csökken), a hazai termékek drágulnak külföldön (251 Ftos termék ára külföldön 1 €-ról 1,02 €-ra nĘ) – azaz gátolja az exportot, és olcsóbbá teszi az importot 46

Árfolyam alakulása A devizaárfolyam rövid távú alakulására két elméleti megközelítése - fizetési mérleg megközelítés – alapvetĘen a fizetési mérleg tükörképe (azaz az ott szereplĘ tételek (kereskedelem, turizmus stb.) van szükségünk devizára) – 60-as 70-es években még hasznos keret, mára ez már csekély része csak a devizapiacnak - tĘkepiaci megközelítés - összehasonlíthatóvá tegye a termék és eszközárakat, úgy határozódik meg, mint az eszközárak (ez is a vagyontartás eszköze) A devizaárfolyam hosszú távú alakulása: a vásárlóerĘparitás elve (PurchasingPowerParity) - abszolút – árfolyam megegyezik az árszínvonalak hányadosával (egy ár) - relatív verzió – árfolyam mozgását az inflációs különbségek 47 határozzák meg

A devizapiac grafikus elemzése 1. árfolyam Ft/€ S

D

S’

Egy rossz hír hatására (óriási államháztartási hiány, választásokon külföldi tĘke ellen kampányoló párt nyer) a külföldi befektetĘk egy része eladja a magyar államkötvényeit és ezért kapott forintjait eurora váltja EttĘl megnĘ a devizapiacon a forint kínálata és ez leértékeli a forintot az euroval szemben – azaz ezentúl többet kell adnunk egy euróért

251 Ft/€ 255 Ft/€

FONTOS! a függĘleges tengelyen felfelé csökken az árfolyam (felértékelĘdik a valuta), lefelé pedig nĘ az árfolyam forint mennyisége (leértékelĘdik a valuta)

48

A devizapiac grafikus elemzése 2. árfolyam Ft/€ D

D’

S

245 Ft/€ 251 Ft/€

Egy jó hír hatására (új olajmezĘt találtak az országban) a külföldi befektetĘk egy része forintot vesz, hogy belföldön befektesse (pl. Mol részvényeket vesznek, mert azt várják, hogy olajkitermelésbĘl a vállalatnak nagy nyeresége lesz). EttĘl megnĘ a devizapiacon a forint kereslete és ez felértékeli a forintot az euroval szemben – azaz ezentúl kevesebbet kell adnunk egy euróért

forint mennyisége

49

Árfolyamrezsimek csoportosítása I. Rögzített rendszerek - Keményen rögzített rendszerek (valutatanács, dollarizáció, monetáris unió) - Rögzítés kulcsvalutához - Rögzítés valutakosárhoz II. Köztes rendszerek - Szabályalapú köztes (csúszó rendszerek, jegybanki kooperáción alapuló rendszerek (EMS), árfolyam zónák - Diszkrecionális köztes (menedzselt vagy piszkos lebegtetés) III. LebegĘ rendszerek

50

Árfolyamrendszerek megoszlása a világgazdaságban 1970-1999 (3 alapvetĘ kategória szerint) 100% 80% 60% 40% 20% 0%

1970-1979

1980-1989

1990-1999

LebegĘ

4,3%

9,1%

27,0%

Köztes

11,0%

22,5%

26,4%

Rögzített

84,8%

68,4%

46,6% 51

Intervenció A devizapiaci intervencióra rögzített rendszerekben kerül sor, amikor a központi bank az árfolyam fenntartása érdekében eladóként vagy vevĘként jelenik meg a devizapiacon. árfolyam Ft/€ D’

D

S S’

ElsĘ példát folytatva – tegyük fel hogy rögzített árfolyamrezsim érvényes, a központi bank feladatául kapta, hogy a 251 Ft/€ árfolyamot tartsa fenn a devizapiacon. A rossz hír hatására túlkínálat alakul ki a 251 Ft/€os árfolyamon, és az árfolyam 255-ra emelkedne, ezért a központi bank intervenciót hajt végre. Hajlandó bármilyen mennyiségben devizatartalékaiból €-t eladni (és érte forintot venni) 251 Ft/ €-os árfolyamon (látható, hogy „menekülĘ” befektetĘknek megéri a központi banktól venni az €-t, hiszen olcsóbb). AlapvetĘen a jegybank a forint keresletét növeli meg – egyensúlyi árfolyam visszakerül a kívánt szintre.

251 Ft/€ 255 Ft/€

forint mennyisége

52

Intervenció és sterilizáció árfolyam Ft/€ D

D’

S S’

245 Ft/€ 251 Ft/€

Második példát folytatva – ismét tegyük fel hogy rögzített árfolyamrezsim érvényes és a központi bank feladatául kapta, hogy a 251 Ft/€ árfolyamot tartsa fenn a devizapiacon.

A jó hír hatására túlkereslet alakul ki a 251 Ft/€-os árfolyamon, és az árfolyam 245-ra csökkenne, ezért a központi bank intervenciót hajt végre. Hajlandó bármilyen mennyiségben Ft-ot eladni (és érte eurot venni) 251 Ft/ €-os árfolyamon (látható, hogy befektetĘknek megéri a központi banktól venni forintot, hiszen többet kapnak eurojukért). AlapvetĘen a jegybank a forint kínálatát növeli meg – egyensúlyi árfolyam visszakerül a kívánt szintre. forint mennyisége

Két különbség: - forintot korlátlanul tud a jegybank teremteni, viszont az eurotartalékai elfogyhatnak, azaz gyengüléssel szemben nem tudja korlátlanul védeni az árfolyamot - a megnövelt forintmennyiség inflációs nyomást okozhat – ezért ezt a hatást sterilizálni (semlegesíteni) szokták, azaz mikor devizapiacon növeli a pénzkínálatot, akkor ezzel együtt hazai 53 piacon próbálja csökkenteni (pl. nyílt piaci mĦveletekkel)

Árfolyampolitika Magyarországon 1982-95 : Évenkénti nagy leértékelések (10-15%) a valutakosárhoz képest (kezdetekben 10 valuta, különbözĘ súlyokkal, majd 1991-tĘl az ECU vagy márka és a dollár valamilyen kombinációja) – a rendszerváltás után csak az árfolyam-kiigazítás technikája változik a spekuláció miatt (gyakoribb, ugyanakkor kisebb lépések) 1995. március 16.: A Bokros-csomag részeként elĘre bejelentett és naponta végrehajtott csúszó leértékelési rendszer (r2.25%-os sáv, jegybanki intervenció a széleken), közben az árfolyamrendszer kisebb váltásai (valutakosár összetétele, folyamatos ütemcsökkentés: havi 1,9%-ról 0,2%-ig), a kamatparitási összefüggésbĘl következĘen az egyetlen releváns döntés a leértékelési 54 ütem meghatározása maradt

Árfolyampolitika Magyarországon 2. 2001. május 4.: sávszélesítés elrendelése (r 15%) 2001. október 1.: a csúszó leértékelés megszüntetése, a forint deklarált középárfolyama 276,1 Ft/euró. 2003. június 4: a sávközepet leértékelték 2,26%-kal, a magyar nemzeti valutát 282,36 forint/euró paritáson kötötték az európai közös

55

Devizaárfolyamok 1. A forint-euró 19992005

56

Devizaárfolyamok 2. A szlovén tolár-euró 1999-2005

57

Devizaárfolyamok 3. Az észt korona-euró 1999-2005

58

Devizaárfolyamok 4. A dollár-euró 19992005

59

Közgazdaságtan. Tantárgyi tematika, 2007/2008. tanév, II. félév

2008. április 4.

2008. április 5.

Bevezető előadás – a tantárgyi tematika és Samuelson: követelményrendszer ismertetése, a közgazdaságtan 1-34 o. módszertana dióhéjban. A gazdaságszervezés alapvető problémái. A kínálat és kereslet alapelemei Samuelson: 43-58 o. A kormányzat gazdasági szerepvállalása, a közkiadások Samuelson: és az adóztatás közgazdasági elmélete 34-43. o. 273-295. o. A makroökonómiai cél- és eszközrendszere, a nemzeti Samuelson: kibocsátás számbavétele 363-400. o. Az infláció jelensége a modern gazdaságokban és Samuelson: Magyarországon 559-570. o. A munkanélküliség problematikája a modern Samuelson: gazdaságokban és Magyarországon 544-556. o. Samuelson: Konjunktúraciklusok. 421-432. o. A költségvetési politika, magyar sajátosságok. 621-646. o. Monetáris politika és a központi bank, a monetáris Samuelson: transzmisszió 479-498. o. A nyitott gazdaság makroökonómiája, a külkereskedelmi tevékenység. A komparatív előnyök elve és a protekcionizmus közgazdaságtana A nemzetközi fizetési mérleg Valutaárfolyamok és devizapiacok

Samuelson: 583-598. o. 663-686. o. Samuelson: 647-662. o. Samuelson: 652-657. o.

Kötelező irodalom: Paul A. Samuelson – W. D. Nordhaus: Közgazdaságtan. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2000 Ajánlott irodalom: Paul Heyne - Peter Boettke - David Prychitko: A közgazdasági gondolkodás alapjai. (321483.o.) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004 Todd G. Buchholz: Új ötletek halott közgazdászoktól Európa Kiadó, Budapest, 1998. Oktató: Herczeg Bálint III. éves doktorandusz, (email: [email protected]) Számonkérés A félév végén írásbeli vizsga. A vizsgadolgozatban előforduló feladattípusok a következők lehetnek: többelemű feleletválasztás; definíciók, illetve egy közgazdasági fogalom vagy piac kifejtő bemutatása; gazdasági folyamatok grafikus ábrázolása; esszéjellegű kérdések. Debrecen, 2008. április 4.

Példa vizsgadolgozat – pszichológus és más bölcsész hallgatóknak (30+20=50 pont) Név:………………………………………… 1. Az alábbi ábrán egy makrogazdaság aggregált kereslet-kínálat modellje található (10 pont) a) Nevezze meg a tengelyeken szereplő változókat és a görbéket! (4 pont) b) Rajzolja be az ábrába és magyarázza meg részletesen, hogy mi történik, ha a kormányzat csökkenti az adókat! (3 pont) c) Milyen egyensúlyi pontba kerül rövid távon a gazdaság, milyenbe hosszú távon? Mi lett a gazdaságpoltikai lépés teljes hatása (3 pont)

1

2. Ábrázolja az alábbi ábrán a grapefruit piac egyensúlyát. Tegyük fel, hogy egy fertőzés ceteris paribus az egész világon tönkretette a narancstermést. Ha közeli helyettesítőknek tételezzük fel őket, akkor hogyan hat ez a grapefruit-juice keresletére. Rajzolja be és jellemezze az új egyensúlyt (5 pont).

3. Sorolja fel az infláció költségeit (váratlan és várt inflációét egyaránt) és egy mondatban fejtse ki, hogy melyik mit jelent. (5 pont)

2

Megoldólap

Név:………………………………… A tesztek betűjelét jól olvasható, nyomtatott nagybetűvel vezessék át a megoldólapra! Csak a megoldólapon lévő tesztválaszok kerülnek kijavításra! A válaszokat adott esetben lehet javítani, de egyértelmű legyen, hogy melyik lehetőséget gondolják végleges megoldásnak! Egypontos kérdések 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Kétpontos kérdések 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

3

Tesztek (1-1 pont) 1. A ’70-es években az olaj ára drámaian megnőtt, másrészt a szén ára is emelkedett. Erre a legjobb magyarázat: a) az olaj és a szén kiegészítő termékek, és az olaj magasabb ára megnövelte a szén keresletét b) az olaj és a szén helyettesítő termékek, és az olaj magasabb ára növelte a szén keresletét c) az olaj és a szén kiegészítő termékek, és az olaj magasabb ára csökkentette a szén kínálatát d) az olaj és a szén helyettesítő termékek, és az olaj magasabb ára csökkentette a szén kínálatát 2. A közgazdaságtan legfőképp azzal foglalkozik, hogy a) a kormány hogyan vesse ki az adókat. b) hogyan vezessük egy vállalkozást. c) hogyan használja ki a társadalom legjobban a rendelkezésre álló szűkös erőforrásokat. d) hogyan alakítsa a kormány a gazdaságpolitikát e) a fentiek közül egyik sem 3. A nemzeti jövedelem számbavevői elkerülhetik a kettős számbavétel problémáját, ha a számításaikba a) beleveszik a transzfereket. b) beleveszik mind a közbülső és a végső felhasználásra kerülő termékeket. c) csak a végső felhasználásra kerülő termékeket veszik bele. d) csak a közbülső termékeket veszik bele. 4. Tegyük föl, hogy befektetési jegyet veszünk 100.000 Ft értékben a bankunktól, a 100.000 Ft-ot a bank folyószámlánkról emeli le. Ennek eredményeként a) az M1 pénzmennyiség 100.000 Ft-tal nő, s ugyanennyivel csökken az M2 pénzmennyiség. b) az M1 pénzmennyiség 100.000 Ft-tal csökken, s az M2 pénzmennyiség nem változik. c) az M1 pénzmennyiség nem változik, s 100.000 Ft-tal csökken az M2 pénzmennyiség. d) az M1 pénzmennyiség 100.000 Ft-tal nő, s az M2 pénzmennyiség nem változik. 5. Ha jegybank értékpapírokat ad el a kereskedelmi bankoknak, akkor a gazdaságban a pénzmennyiség tipikusan a) nő. b) csökken. c) nem változik. d) oszcillál. 6. Adott mennyiségű erőforrásokkal rendelkező gazdaságra igaz: a) annál hatékonyabb, minél nagyobb mennyiségű terméket és szolgáltatást tud előállítani. b) képes kielégíteni minden fogyasztói igényt. c) ugyanakkora a kibocsátása, függetlenül attól, hogy az erőforrásait hatékonyan használja fel, vagy sem. d) ugyanakkora a kibocsátása, függetlenül attól, hogy milyen termelési technológiát alkalmaz.

4

7. Abban az esetben mikor a piaci ár az egyensúlyi ár felett van és semmilyen tényező nem gátolja az árak alkalmazkodását a) hiány tapasztalható b) túlkínálat tapasztalható c) az ár csökkenni fog d) a keresett mennyiség nagyobb, mint a kínált mennyiség e) b) és c) 8. Ha egy termék előállításának minden szintjén összeadjuk a hozzáadott értékeket, akkor a következőt kapjuk: a) a termék árát. b) a teljes jövedelmet, amit a termék előállításakor szereztek. c) a termék teljes költségét, amiben benne van a profit. d) a fentiek mindegyike igaz 9. Az rövid távú aggregált kínálati görbe (SRAS) jobbra tolódását eredményezi, ha a) a kormány gazdaságélénkítő tervet indít. b) a kockázatok növekedése miatt csökken a beruházási kedv. c) az olaj ára tartósan csökken. d) a fogyasztói bizalom növekszik. 10. Melyik állítás nem igaz általában a mai pénzre? a) vagyontartási eszköze b) csereeszköze c) értékmérés eszköze d) aranyon alapszik Tesztek (2-2 pont) 11. A munkanélküliség természetes rátája a) Csökkenthető az állásszerzés rátájának növelésével. b) Olyan fizikai korlát, amely alá sohasem csökkenhet az aktuális munkanélküliségi mutató. c) Fő tényezője a ciklikus okokból adódó munkanélküliségnek. d) Fő tényezője a strukturális okokból adódó munkanélküliségnek. 12. A klasszikus dichotómia a) Kimondja a reál- és nomináltényezők elméleti szétválasztását. b) Kimondja a bruttó és nettó jövedelem elméleti szétválasztását. c) Kimondja a flow és stock jellegű változók elméleti szétválasztását. d) Egyik sem a fentiek közül. 13. Adam Smith és David Ricardo kereskedelem elméletében az a döntő különbség, hogy a) Smith az abszolút, míg Ricardo a komparatív előnyök fontosságát hangsúlyozza b) Smith a merkantilizmus pártján állt, míg Ricardo élesen kritizálta a merkantilista tanokat c) nincs különbség köztük ebből a szempontból, hiszen mindketten a klasszikus közgazdaságtan nagy alakjai d) Smith, Ricardóval ellentétben, elfogadta a gyerekcipőben járó iparág (infant industry) átmeneti védelmére vonatkozó érvet

5

14. A döntő különbség a lebegő és a fix árfolyamrendszer között az, hogy a) A fix árfolyampolitika egy deklarált paritásra (és gyakran körötte egy sávra) intervenciós kötelezettséget vállal. b) A fix rendszerben semmilyen szerep nem jut a piaci keresleti-kínálati viszonyoknak. c) Korábban a lebegő, míg manapság a fix árfolyamrezsimek uralják a világot. d) A lebegő árfolyamrendszerekben a gyakorlatban soha nincs devizapiaci intervenció, még szélsőségesen volatilis árfolyamok esetén sem. 15. A keynesi gazdaságfilozófia a) Aktív monetáris politikát szorgalmaz b) A makroökonómia önálló tudományággá válása is ehhez fűződik c) Az önszabályozó gazdasági ciklusokat teszi meg kiindulópontul d) A XIX. század végén születtek meg az alapművei 16. A GDP és GNI abban különböznek egymástól, hogy a) Az egyik bruttó jellegű, a másik pedig nettó. b) Az egyik az össztermelés, a másik az összjövedelem mutatója. c) Az egyik tartalmazza a külföldre irányuló transzferek összegét, de nem tartalmazza a külföldről az országba beáramló transzfereket, a másik fordítva. d) Az egyik nominális, a másik pedig reálmutató. 17. A frikciós (súrlódásos) munkanélküliség oka lehet a) a munkapiaci információáramlás tökéletlensége. b) a minimálbér emelése. c) a reálbér rugalmatlansága. d) a hatékony bérek fizetése. 18. Ha a jegybank növelni akarja a pénzkínálatot, akkor ezt a következőképpen teheti meg: a) nyíltpiaci államkötvény-eladással; b) a kötelező tartalékráta emelésével; c) a refinanszírozási kamatláb csökkentésével; d) a fenti eszközök mindegyikével. 19. A fogyasztói árindex a) mindig nagyobb inflációt mutat, mint a GDP-deflátor; b) a tárgy- és bázisidőszak fogyasztási volumen-adatainak hányadosa; c) egy rögzített összetételű jószágkosár beszerzési költségének változását mutatja; d) szisztematikusan alulbecsüli a reprezentatív háztartás megélhetési költségeinek emelkedését. 20. Az aktív gazdaságpolitika elleni érv a) a fiskális politika nagy külső késése; b) a monetáris politika nagy belső késése; c) egyik sem; d) mindkettő.

6