KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN)

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2014. október 13.

Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan)

emelt szint Javítási-értékelési útmutató 1421

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN)

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) — emelt szint

Javítási-értékelési útmutató

Fontos tudnivalók A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra kizárólag a megadott pontszámok adhatók. A megadott pontszámok további bontása csak ott lehetséges, ahol erre külön utalás van. Az így kialakult pontszámok csak egész pontok lehetnek.

írásbeli vizsga 1421

2 / 14

2014. október 13.



Választásos, egyszerű, rövid választ igénylő feladatok 1.

feladat

12 pont

a) Jellemezze röviden a következő értékesítési formákat a megkülönböztető tulajdonságokkal! (4 pont) Értékesítési forma Jellemzés neve Direkt marketing – Termékkatalógusból választás. Eladó biztosítja a csere csomagküldő lehetőségét, kártalanítás a termék meghibásodásakor. Vevő előre fizet, csak utólag tudja a terméket ellenőrizni. Direkt marketing – Vevő személyi számítógépén adja le rendelését és hitelkártyája elektronikus vásárlás számát, közlekedési költség megtakarítása, mozgássérülteknek lehetőség. Direkt marketing - Tv-ben, rádióban elhangzott reklámok után értékesítés. telemarketing Jelentősen csökkenti a költségeket. Közvetlen eladás Vevő lakásán történő értékesítés, ügynökök, képviselők. Csak ebben a formában beszerezhető termékek, beszerzési összejövetelekkel. Más, szakmailag helyes lényeges tulajdonság megfogalmazása is elfogadható (4 x 1 = 4 pont) b) Írja a kipontozott vonalra, melyik marketingstratégiára vonatkozik a leírás!

(4 pont)

Piacvezetők: cél a piacbővítés, megvédeni vagy növelni a piaci részesedést. A piacbővítés érdekében új felhasználókat, felhasználási módokat keres, ösztönzi a gyakoribb felhasználást. Piaci kihívók: cél a piacrészesedés agresszív növelése. Megtámadhatja a piacvezetőt, a többi kihívót vagy a kisebb vállalkozásokat. Piackövetők: a piacvezetőket utánozza, és így az alacsonyabb költségekkel nyereséges lehet. Piacmeghúzódók: legjellemzőbb a szegmentumokra szakosodás olyan részpiacokon, ahol elkerülhető a nagy cégekkel való találkozás. (4 x 1 = 4 pont)


3 / 14

2014. október 13.



c) Nevezze meg a hiányzó Maslow-i szükségletcsoportokat a megadott szükségletet kielégítő eszközök alapján! (4 pont) Szükségletcsoport megnevezése Fiziológiai

Szükségletet kielégítő eszköz élelem, ruha, puha ágy

Biztonságra törekvés

közbiztonság, egészség, munkahely biztonsága, anyagi biztonság

Szociális szükségletek

szeretet, társasági kapcsolatok, barátok, társ,…

Elismerés Önmegvalósítás

státusz, megbecsülés, jutalom, díjak hivatás, hasznosság tudata, áldozatvállalás… (4 x 1 = 4 pont) Szöveges (kifejtendő) feladatok

1.

feladat

10 pont

Hasonlítsa össze a viszonyszám és középérték statisztikai mutatószámokat aszerint, hogy milyen statisztikai elemzés eszközei! Nevezzen meg és mutasson be 1-1 mondattal négyfajta viszonyszámot és négyfajta középértéket! A viszonyszám két, egymással valamilyen kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa. A számláló a viszonyítandó adat, a nevező a viszonyítási alap. A viszonyszám szerepe, hogy megmutassa a vizsgált adat vele tartalmi kapcsolatban álló más adathoz való nagyságát. (Fenti megállapításokból legalább egy leírása 1 pont.) A megoszlási viszonyszám a sokaság összetételét fejez ki. (1 pont) A dinamikus viszonyszám időbeni alakulást, változást fejez ki. Fajtái: láncviszonyszám (a közvetlenül megelőző – előző évhez, időszakhoz viszonyítva) és bázisviszonyszám (egy kiválasztott bázishoz viszonyítva). (1 pont) Azonos statisztikai sokaság két részsokaságának egymáshoz való arányát fejezi ki a koordinációs viszonyszám. (A feladattól függően kell a viszonyítandó adatot és a viszonyítási alapot kiválasztani.) (1 pont) Két különnemű, gyakran különböző mértékegységű sokaság adatainak egymáshoz viszonyítása az intenzitási viszonyszám. (Gyakori jellemzője a „kettős mértékegység”.) (1 pont)


4 / 14

2014. október 13.



A középérték egy statisztikai sokaság egészének egyetlen mennyiségi ismérvértékkel való tömör jellemzése. (1 pont) A számtani átlagot az átlagolandó értékek helyére írva a sokaság elemeinek összege nem változik. Lehet egyszerű vagy súlyozott. (Az átlag nagyságát az átlagolandó értékek nagysága és a hozzájuk tartozó súlyszámok egymás közötti aránya határozza meg.) (1 pont) A kronologikus átlag az állapot idősor adataiból (vagy időponti adatokból) számított átlagos érték. (1 pont) A mértani átlag az átlagolandó értékek helyébe írva azok szorzata változatlan. Idősorban az átlagos növekedési ütemet fejezi ki. (1 pont) A szórásmutató az átlagtól való eltérések négyzetes átlaga – nagysága az átlagtól való átlagos eltérést mutatja, jellemezve ezzel az átlagot. (Az átlag tipikusságát.) (1 pont) A pont a zárójelben rögzített információ nélkül is megadható. 2.

feladat

10 pont

Mutassa be a hitelezési alapelveket 1-1 mondattal! Írjon a hitelfelvevő minősítéséhez alkalmazható három mutatószámot, kiszámításukban nevezze meg a számlálót és a nevezőt, értelmezze is a mutatók jelentését! Céljelleg: a vállalkozásnak meg kell jelölnie a hitelkérelemben azt a célt, amely megvalósításához a hitelt kéri. A hitelintézet ellenőrzi a céljelleg megtartását. (1 pont) A hitelképesség elve: az adósról kialakított megítélés a fizetőképessége és a készsége alapján a likviditás és adósságszolgálat mutatószámai alapján. (1 pont) Saját erőforrás-kiegészítés elve: a hitel csak a kérelmező anyagi forrásainak kiegészítésére nyújtható. (1 pont) Hitelfedezeti elv: az a vállalati vagyon, amely csökkenti a hitelnyújtó kockázatát, mert értékesítése révén hozzájut a követeléséhez. (1 pont) Jogi biztosíték: garantálja a fedezet mellett a hitelnyújtó követelésének érvényesítését. (1 pont) Lejárati elv: a szerződésben meghatározott időpontig kell visszafizetni a hitelt.

(1 pont)

Kamatfizetési kötelezettség: a pénz használatáért fizetett díj, mértéke az összeg %-ában meghatározott 1 évre. (1 pont) Más, helyes megfogalmazások esetén is adható a pont. (Mutatószámok: 3 x 1 pont = 3 pont)


5 / 14

2014. október 13.



Tőkeellátottsági mutató: saját tőke / mérleg főösszeg Megmutatja a saját forrás arányát. Likviditási mutató: forgóeszközök értéke / rövid lejáratú kötelezettségek Megmutatja a fizetőképességet. Adósságszolgálati mutató: (az évi nyereségből a saját tőke növelésére szolgáló hányad + értékcsökkenés) / hosszú lejáratú kötelezettségek 1 éven belül esedékes törlesztő részlete Megmutatja a hitel-visszafizetés fedezettségét. A három mutatószámként elfogadható a három likviditási mutató is – a leírt mellett a számláló lehet: Forgóeszközök – készletek, illetve Pénzeszközök, ha a jelentésük leírásában kifejezi a különbséget. 3.

feladat

10 pont

Jellemezze az általános forgalmi adót legalább öt lényeges tulajdonságával! Mutassa be az általános forgalmi adó megjelenésének eseteit, és nevezze meg alapbizonylatait egy vállalkozás gazdasági tevékenységében! Írja le, milyen időközönként és milyen pénzügyi egyenleggel számolhat el az állami költségvetéssel egy vállalkozás ebben az adónemben! Az általános forgalmi adó általános, az értékesítés minden területére kiterjed. Közvetett adó, mert más az adóteher viselője, mint a befizető. Központi adó, az állam bevételi forrásainak nagy részét adja. Értéknövekedési adó (egy hozzáadott érték típusú forgalmi adó), nagysága a létrehozott új értékkel arányos. Általános működési mechanizmusa szerint a beszerzés adóját értékesítéskor továbbhárítja a gazdasági szereplő. Fenti megállapítások más, szakmailag helyes megfogalmazásban is elfogadhatóak. Lényeges tulajdonságként elfogadható még az 5 pontig: az érvényes adómértékek – 27%; 18%; 5%, valamint az adó alóli mentesség – tevékenység, adóalany tekintetében. (5 x 1 = 5 pont) A vállalkozás beszerzéseit terhelő adó az előzetesen felszámított vagy levonható adó. (1 pont) A vállalkozás adókötelezettségét csökkenti. Bizonylata a szállítói számla. (1 pont) Az értékesítéskor kiszámlázott adó a fizetendő adó. A vállalkozás adókötelezettségét növeli. Bizonylata a vevő számla.

(1 pont) (1 pont)

A fizetendő és a levonható adó különbsége az adóhatósággal elszámolandó adó, a levonható többlet visszaigényelhető, a fizetendő többlet befizetendő. A levonható és fizetendő adó különbsége elszámolási időszakonként – havi, negyedévi, évi elszámolók – kiegyenlítendő. (1 pont)


6 / 14

2014. október 13.



Számítást, bizonylatkitöltést, könyvviteli tételszerkesztést igénylő feladatok 1. feladat

10 pont

Válassza ki az alábbi felsorolásból az események közül azokat, amelyek bizonylatai a táblázatban megnevezettek! Írja a bizonylat neve mellé az esemény sorszámát! (Szükség esetén több esemény is rögzítendő.) Gazdasági események 1. Nyitó befejezetlen termelés átvezetése 2. Anyagbeszerzés számla szerint 3. Bérköltség és bérjárulékok elszámolása 4. Bérből levonás szja-előlegre és egyéni járulékokra 5. Értékcsökkenési leírás elszámolása 6. Elkészült termékek raktárra vétele 7. Termékértékesítés vevőnek 8. Anyagszállítóval szembeni tartozás kiegyenlítése betétszámláról 9. Vevő pénzügyi teljesítése bankszámlára utalással megtörtént 10. Műszaki gépvásárlás számla szerint 11. Beruházási szállítói tartozás kiegyenlítése hitelből 12. Záró befejezetlen termelés átvezetése Gazdasági események bizonylatai Bizonylat neve Hitelszerződés

Esemény sorszáma 11.

Beruházási szállítói számla

10.

Levonás-nyilvántartás

4.

Vásárolt készlet bevételezési bizonylat

2.

Saját termelésű készlet kiadási bizonylat

7.

Bérfelosztó ív (Bérköltségek és járulékok összesítése)

3.

Vevő számla

7.

Jóváírási bankértesítés

9.

Műszaki gép egyedi nyilvántartó lap

5.

Áfa-elszámolás

2., 7., 10. Minden válasz 1 pont, az áfa esetében mindhárom sorszám szükséges.


7 / 14

2014. október 13.


2.


feladat

9 pont

A vállalkozás ingatlanainak bekerülési értéke (bruttó értéke) 12 000 000 Ft. A használatbavétel ideje 2010. június 1. A tervezett használati idő 20 év, a tervezett maradványérték 2 400 000 Ft. A leírás lineáris időarányos. A régi műszaki gépeket 2010. január 1-jén aktiválták 3 450 000 Ft értéken. A tervezett használat akkor 34 500 üzemóra volt. A működés során elszámolt teljesítmények: 2010-ben 9 700 üzemóra; 2011-ben 10 200 üzemóra; 2012-ben 9 800 üzemóra és még 2013ban is használták 5 400 üzemóra munkaidőben (tervezett használaton túl). Az új gép beszerzési értéke 8 700 000 Ft + 27% áfa volt, használatbavétel 2013. április 1. Maradványértéket nem terveztek. A tervezett teljesítmény 12%-át számolták el költségként 2013-ban. Határozza meg: a) a vállalkozás 2012-ben elszámolt amortizációs költségeit! b) a 2012. évi eredményhatást az eredménykategória megnevezésével! Eredményhatás 2012-ben: Üzemi (üzleti) (1p) eredményt csökkenti (1p) / növeli (a megfelelőt húzza alá!) 1 460 000 (1p) Ft összegben. c) a tárgyi eszközök mérlegértékét 2013. december 31-én! Nevezze meg a mérlegtételeket! 1. Ingatlanok és hozzá kapcsolódó vagyoni értékű jogok …… 10 280 E Ft… 2. Műszaki gépek, berendezések, járművek ………………… 7 656 E Ft…

(1 pont) (1 pont)

A pont a mérlegsor és összeg együttes leírása esetén adható. Kidolgozás Épület Ingatlanok 1 évi értékcsökkenése (12 000 000 – 2 400 000) x 0,05 = 480 000 Ft vagy (12 000 0000 – 2 400 000) / 20 év = 480 000 Ft Épület Ingatlanok 2012. évi értékcsökkenése 480 000 Ft (1 pont) Épület Ingatlanok halmozott értékcsökkenése 2013. december 31-ig: 480 000 / 12 hó x (7 + 12 + 12 + 12) hó = 1 720 000 Ft

(1 pont)

vagy 480 000 / 12 = 40 000 Ft/hó 2010-ben 7 x 40 000 = 280 000 Ft 2011-ben 480 000 Ft 2012-ben 480 000 Ft 2013-ban 480 000 Ft 1 720 000 Ft Mérlegérték 2013. december 31.: 12 000 000 – 1 720 000 = 10 280 000 Ft


8 / 14

2014. október 13.



Műszaki gép „régi” 1 üzemórára jutó értékcsökkenés: 3 450 000 Ft ÷ 34 500 üzemóra = 100 Ft/üzemóra 2012-ben elszámolt értékcsökkenés: 100 Ft/üzemóra x 9 800 üzemóra = 980 000 Ft (1 pont) (1 pont)

Mérlegérték 2013. december 31.: 0 Ft (teljesített üzemóra: 35 100 > tervezett teljesítmény) Műszaki gép „új”: értékcsökkenés 2013-ban: 8 700 000 Ft x 0,12 = 1 044 000 Ft Mérlegérték 2013. december 31.: 8 700 000 – 1 044 000 = 7 656 000 Ft Tárgyi eszközök értékcsökkenése 2012-ben: 3.

480 000 + 980 000 = 1 460 000 Ft

feladat

8 pont Értékesítés folyóáron (Ft) 2012. év

I. termék 3 528 000

2013. év II. termék 3 120 000

I. termék 4 312 000

II. termék 2 800 000

Kiegészítő információ: A tárgyidőszaki eladási egységárak: I. termék 1 078 Ft/db, ez 10%-os egységár-növekedés a bázishoz képest. II. termék 1 000 Ft/db, ez 40 Ft/db árcsökkenés a bázishoz képest. A vállalkozás két termékére együttesen: a) Számítsa ki az eladás értékének alakulását! b) Mutassa ki az ár- és a volumenváltozás hatását az eladás értékének alakulására! c) Röviden értékelje számításai eredményét! (A százalékos értékeket 1 tizedesjegy pontossággal határozza meg!) Kidolgozás Képlet helyett év + szöveg megjelölés is elfogadható. ∑q1p1: 4 312 000 + 2 800 000 = 7 112 000 Ft ∑q0p0: 3 528 000 + 3 120 000 = 6 648 000 Ft q1: I. termék: 4 312 000 ÷ 1 078 = 4 000 db

(1 pont) II. termék: 2 800 000 ÷ 1 000 = 2 800 db

p0 : I. termék: 1 078 ÷ 1,1 = 980 Ft/db

II. termék 1 000 + 40 = 1 040 Ft/db

∑q1p0:

(1 pont)

4 000 x 980 + 2 800 x 1 040 = 6 832 000 Ft

(1 pont)

Iv = 7 112 000 ÷ 6 648 000 = 1,0697 → 107,0%

(1 pont)

Ip = 7 112 000 ÷ 6 832 000 = 1,0409 → 104,1%

(1 pont)

Iq = 6 832 000 ÷ 6 648 000 = 1,0276 → 102,8%

(1 pont)


9 / 14

2014. október 13.



Az eladás értéke (árbevétele) együttesen és átlagosan 7,0%-kal növekedett 2012-ről 2013-ra. Ez két tényezőnek köszönhető: A vizsgált időszakban az egységárak 4,1%-os átlagos növekedése nagyobb mértékben, az eladási volumennek 2,8%-os átlagos emelkedése pedig kisebb mértékben, de kedvezően befolyásolta az eladás értékének alakulását. (1 + 1 = 2 pont) Más megfogalmazás is elfogadható, ha a kiszámított indexeket jól értékeli. 4.

feladat

10 pont

Példavállalkozás nyitó készletértéke 192 200 Ft. Tárgyidőszaki anyagfelhasználásának FIFO értéke 431 600 Ft volt, zárókészlet mennyisége 260 kg, értéke 117 000 Ft. Nyitókészlet és az időszaki két beszerzés mindegyike 400 kg, de az 1. beszerzésből 10% visszaküldés, míg a 2. beszerzésből 10% engedmény korrekció történt. Az 1. felhasználás az 1. beszerzést követi, a 2. felhasználás a 2. beszerzést, és a két felhasználás aránya 1:2. Egészítse ki az alábbi táblát adatokkal, és számítsa ki az anyagköltség nagyságát csúsztatott (gördülő) átlagárral! (Az átlagár értékét 2 tizedesjegyre kerekítse!) Esemény Nyitókészlet 1. beszerzés 1. felhasználás 2. beszerzés 2. felhasználás Zárókészlet

Mennyiség (kg) 400 kg 400 kg – 40 kg = 360 kg 300 kg 400 kg 600 kg 260 kg

Egységár (Ft/kg) 480,5 Ft/kg 490 Ft/kg --------------------500 Ft/kg − 10% (450) --------------------500 Ft/kg – 10% (450)

Anyagköltség csúsztatott (gördülő) átlagár módszerrel: ………426 732 Ft……(1 pont) Kidolgozás: Nyitókészlet egységára: 192 200 Ft / 400 kg = 480,5 Ft/kg FIFO 1. felhasználás nyitóból 300 kg x 480,5 Ft/kg = 144 150 Ft /1 2. felhasználás nyitóból 100 kg x 480,5 Ft/kg = 48 050 Ft 1. besz. 360 kg x 490/4 Ft/kg = 176 400 Ft/3 2. besz. 140 kg x 450/2 Ft/kg= ..63 000 Ft 600 kg 287 450 Ft

(1 pont)

/1: A 2. felhasználás értéke összesen: 431 600 Ft – 144 150 Ft = 287 450 Ft (1 pont) /2: Zárókészlet egységára: 117 000 Ft/260 kg = 450 Ft/kg → A zárókészlet a 2. beszerzésből maradt meg → 2. beszerzés egységára 450 Ft/kg. (1 pont) /3: Az 1. beszerzés felhasználásának értéke: 287 450 Ft – (48 050 Ft+63 000 Ft) = 176 400 Ft (1 pont) /4: Az 1. beszerzés egységára: 176 400 Ft / 360 kg = 490 Ft/kg (1 pont) A következő pontértékek a táblában rögzített – vizsgázó által számított adatokkal – akkor is, ha azok hibásak – továbbvitt hibaként helyesen felírva megadhatók.


10 / 14

2014. október 13.



1. felhasználás előtt átlagár: (192 200 + 176 400) ÷ 760 = 368 600 Ft ÷ 760 kg = 485 Ft/kg (1 pont) 1. Felhasználás értéke 300 kg 485 Ft/kg = 145 500 Ft

(1 pont)

2. felhasználás előtt átlagár: (460 x 485 + 400 x 450) ÷ 860 = (223 100 + 180 000) ÷ 860 = 403 100 ÷ 860 = 468,72 Ft/kg (1 pont) 2. felhasználás értéke 600 kg x 468,72 Ft/kg = 281 232 Ft (1 pont) A két felhasználás értéke – anyagköltség 426 732 Ft 5.

feladat

6 pont

Vállalkozásunk 2010. július 1-jén 10 000 000 Ft szabad pénzeszközét 6% kamatos kamattal befektetési számlán lekötötte 3 év futamidőre. 2012. augusztus 1-jén hitelfelvétel történt 5 000 000 Ft összegben 18% kamatteherrel. Kamatfizetés és törlesztés félévente, futamidő 5 év. Mutassa be számításokkal alátámasztva a 2013. évi pénzáramokat! Pénzáramok 2013-ban: Pénzbevétel: Pénzkiadás:

11 910 160 Ft 1 855 000 Ft

(1 pont) (1 pont)

Kidolgozás Lekötött pénzeszköz lejár 2013. július 1. Kamatos kamattal kapott összeg: 10 000 000 x 1,063 = 11 910 160 Ft

(2 pont)

Hitelfizetési kötelezettségek 2013-ban: Február 1.: törlesztés 500 000 Ft, kamat 5 000 000 x 0,18/2 = 450 000 Ft Augusztus 1.: törlesztés 500 000 Ft, kamat 4 500 000 x 0,18/2 = 405 000 Ft

(1 pont) (1 pont)

A pontok dátum nélkül helyes összeg esetén megadhatók.


11 / 14

2014. október 13.


6.


feladat

15 pont

Az alábbi gazdasági események számlasoros elszámolásának megadott adatai alapján a) egészítse ki a főkönyvi számlákon a könyvelési tételeket, és b) jelölje ki a számlakapcsolatokat az idősoros könyvelés táblájában! Az esemény helyes idősoros és számlasoros feljegyzése esetén értékelhető a könyvelés. Az áfa mértéke 27%. A felsorolt eseményeken kívül más gazdasági esemény a számlasoros könyvelésen nem szerepel. A költségnem számlák idősoros kijelölésekor és ellenszámla-hivatkozásként az együttes 51-57 kijelölés helyett a kiválasztott költségnem számla számát írja! Gazdasági események 1. Nyitó befejezetlen termelés átvezetése 2. Anyagbeszerzés számla szerint és még ezen a napon megtörténik a felhasználás 3. Bérköltség és bérjárulékok elszámolása 4. Bérből levonás szja-előlegre és egyéni járulékokra 5. Értékcsökkenési leírás elszámolása 6. Elkészült termékek raktárra vétele 7. Termékértékesítés vevőnek 8. Anyagszállítóval szembeni tartozásnak kiegyenlítése betétszámláról 9. Vevő fizet elszámolási betétszámlára utalással (részteljesítés) 10. Műszaki gépvásárlás számla szerint 11. Beruházási szállítói tartozás kiegyenlítése hitelből 12. Záró befejezetlen termelés átvezetése


12 / 14

2014. október 13.



13 / 14


2014. október 13.



Ssz 1.*

T szla 581

K szla 23

Gazdasági esemény Nyitó befejezetlen termelés átvezetése

Összeg (T=K) 120 000

2. *

211

454

Anyagbeszerzés számla szerint

466

454

Áfa

51

211

3. *

54

471

A vásárolt anyag még ezen a napon felhasználásra a gyártóüzembe kerül Bérköltség elszámolása

*

56

463

Bérjárulékok elszámolása

900 000

4. *

471

462

Bérből levonás szja-előlegre

400 000

*

471

463

Bérből levonás egyéni járulékokra

480 000

5. *

57

139

Értékcsökkenési leírás elszámolása

1 000 000

6. *

25

581

Elkészült termékek raktárra vétele

5 800 000

7. *

31

91

Termékértékesítés vevőnek

7 112 000

31

467

Áfa

1 920 240

*

581

25

Készletcsökkenés

6 800 000

8. *

454

384

2 794 000

9. *

384

31

10. *

161

455

Anyagszállító tartozásának kiegyenlítése betétszámláról Vevő fizet elszámolási betétszámlára utalással (részteljesítés) Műszaki gépvásárlás számla szerint

466

455

Áfa

2 160 000

11. *

455

444

12. *

23

581

Beruházási szállítói tartozás kiegyenlítése hitelből Záró befejezetlen termelés átvezetése

2 200 000 594 000 2 200 000 2 700 000

8 000 000 8 000 000 10 160 000 200 000

Minden *-gal azonosított idősoros könyvelési tétel(ek) 1 pont, amennyiben a számlasoros feljegyzés(ek) is hibátlan(ok). Összesen 15 pont.


14 / 14

2014. október 13.

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN)

Recommend Documents