K¨ozgazdas´agi alapismeretek - ism´etl´es Fazekas Tam´as Aktu´alis gazdas´agpolitikai esettanulm´anyok
1.
Szervez´ esi k´ erd´ esek
El´ erhet˝ os´ egek. 1. Honlap: www.szolfkgt.uw.hu • Tematika • El˝ oad´ asok anyaga: minden h´eten van el˝oad´as!!! 2. E-mail c´ım:
[email protected] 3. Campus, 136. szoba Tananyag. 1. Tank¨ onyv 2. Minden, ami az el˝ oad´ asokon elhangzik 3. Minden, ami a honlapra felker¨ ul
Az el˝ oad´ asokon elhangzott ismeretek. Az ,,elhangzott ismeretek,, nem t´evesztend˝o ¨ossze a kurzus honlapj´ an esetleg megjelen˝ o el˝ oad´ as-v´ azlattal!!! A v´azlat nem az el˝oad´ast tartalmazza, hanem azokat a demonstr´ aci´ os eszk¨ oz¨ oket, melyekkel az el˝ oad´o a mondanival´oj´at k´ıv´anja al´at´amasztani! Sz´ amonk´ er´ es. 1. Az el˝ oad´ asok l´ atogat´ asa k¨ otelez˝ o!!! (lehets´eges hi´anyz´asok sz´ama 2 alkalom, l´asd TVSZ)!!! 2. K´et negyed´eves z´ arthelyi dolgozat meg´ır´asa ´es a minim´alis 51%-os teljes´ıtm´eny el´er´ese k¨ ul¨on-k¨ ul¨ on. Azok a hallgat´ ok, akik nem ´erik el a minim´alis teljes´ıtm´enyt p´otl´o z´arthelyi dolgozatot kell ´ırniuk abb´ ol a dolgoztb´ ol, amelyiken nem ´ert´ek el a minimumot. 3. ´Ir´ asbeli vizsga: 100 pont (90 perc) a f´el´ev teljes anyaga, az el˝oad´asokon elhangozott ismeretek ker¨ ulnek ellen˝ orz´esre.
1
´ ekel´ Ert´ es. Ponthat´ arok:
2.
88 − 100
=
5
76 − 87
=
4
64 − 75
=
3
51 − 63
=
2
0 − 50
=
1
A k¨ ozgazdas´ agtan alapfogalmai
K¨ ozgazdas´ agtan. • Tudom´ any - t´ arsadalomtudom´ any • A k¨ ozgazdas´ agtannak t¨ obbf´ele ir´ anyzata van, DE mi most CSAK a k¨ozgazdas´agtan f˝o´aram´aval (mainstream) foglalkozunk (neoklasszikus gondolatk¨or)!!! K¨ ozgazdas´ agi jelleg˝ u k´ erd´ esek sz˝ ukebb ´ ertelemben. 1. Egy v´ allalat vezet˝ oje a rendelkez´es´ere ´all´o bev´etelb˝ol felszereljen m´eg egy gy´art´osort ´es n¨ovelje a gy´ art´ asi kapacit´ ast, vagy rendezzen be egy fejleszt˝o laborat´oriumot u ´j term´ekek kifejleszt´es´ere? (vajon mi alapj´ an d¨ ont?) 2. Ha egy nagyobb ¨ osszeget ¨ or¨ ok¨ ol valaki, ´ert´ekpap´ırokba fektesse, vagy v´as´aroljon ingatlant? (vajon mi alapj´ an d¨ ont?) 3. Egy telep¨ ul´es ¨ onkorm´ anyzata a t´ amogat´asi p´enzb˝ol iskol´at ´ep´ıttessen, vagy nyugd´ıjas otthont? (vajon mi alapj´ an d¨ ont?) 4. A korm´ anyzat az u ´t´ep´ıt´eseket t´ amogassa, vagy a fels˝ooktat´ast? (vajon mi alapj´an d¨ont?) 5. V´ allaljak munk´ at egy multinacion´ alis c´egn´el, vagy ind´ıtsak saj´at v´allalkoz´ast? (vajon mi alapj´ an d¨ ont¨ unk?) K¨ ozgazdas´ agi jelleg˝ u k´ erd´ esek t´ agabb ´ ertelemben. 1. Orvos legyek, b¨ olcs´esz, m´ern¨ ok, vagy k¨ozgazd´asz? (vajon mi alapj´an d¨ont¨ unk?) 2. Ha nem tal´ alom a lak´ askulcsomat, meddig ´erdemes keresni? (vajon mi alapj´an d¨ont¨ unk?) 3. Kihez menjek/kit vegyek el feles´eg¨ ul? (vajon mi alapj´an d¨ont¨ unk?) 4. S¨ or¨ ozni menjek a bar´ ataimmal, vagy tanuljak m´eg a holnapi ZH-ra? (vajon mi alapj´an d¨ont¨ unk?) 5. Vegyek b´erletet, vagy l´ ogjak a buszon? (vajon mi alapj´an d¨ont¨ unk?) 6. Megvegyem a mikro¨ okon´ omia tank¨ onyvet, vagy k¨onyvt´arb´ol pr´ob´aljam majd kivenni? (vajon mi alapj´ an d¨ ont¨ unk?) 7. Mi´ert a k¨ ov´erebb egeret kapja el a macska? 2
Mi volt a v´ alaszokban felhaszn´ alt ´ ervekben a k¨ oz¨ os?. • Sz´eles ´ertelemben vett el˝ ony¨ oket ´es h´atr´anyokat vetett¨ unk ¨ossze. Megjegyz´ es Feltessz¨ uk, hogy ez a hozz´ a´ all´ as ´ altal´ anosan ´erv´enyes¨ ul: a k¨ozgazdas´agtan olyan t´arsadalomtudom´any, amely ´ altal´ anos hipot´eziseket ´es t¨ orv´enyszer˝ us´egeket fogalmaz meg a t´ arsadalom tagjaira vonatkoz´ oan. Mi volt a v´ alaszokban felhaszn´ alt ´ ervekben a k¨ oz¨ os?. • Sz˝ uk¨ os er˝ oforr´ asokr´ ol besz´elt¨ unk Megjegyz´ es Ha nincs sz˝ uk¨ oss´eg, akkor nincs d¨ ont´esi k´enyszer. Egy probl´ema akkor v´alik k¨ozgazdas´agi jelleg˝ uv´e, ˝ ¨ ´ ha a SZUKOSSEG felt´etele fenn´ all. ¨ ´ ´ • A sz˝ uk¨ os er˝ oforr´ asok DONT ESI KENYSZERt okoztak DE mi Mi volt a v´ alaszokban felhaszn´ alt ´ ervekben a k¨ oz¨ os?. • Racion´ alis d¨ ont´eshozatalt felt´etelezt¨ unk ´ ıt´ All´ as ´ POSZTULATUM ´ RACIONALITASI (egyenl˝ore) intuit´ıv megk¨ozel´ıt´esben: az el˝ony¨oket ´es h´atr´anyokat m´erlegelve a gazdas´ agi szerepl˝ ok a lehet˝ os´egeikhez k´epest a legjobb alternat´ıv´a(ka)t v´alasztj´ak. Az el˝ony¨ ok ´es h´ atr´ anyok ¨ osszevet´es´en´el m´ as lehets´eges d¨ ont´esek kimeneteleit is figyelembe vett¨ uk. Azok k¨oz¨ ul is legink´ abb ¨ ´ et (opportunity azt, amirol a legjobban f´ ajt lemondanunk, azaz a d¨ont´es¨ unk ALTERNAT´ IV KOLTS EG´ cost) vett¨ uk figyelembe. Mi volt a v´ alaszokban felhaszn´ alt ´ ervekben a k¨ oz¨ os?. 1. Minden esetben bizonyos (nem is felt´etlen¨ ul l´enyegtelen) t´enyez˝oket ¨onk´enyesen elhanyagoltunk (miket?), mik¨ ozben m´ as t´enyez˝ ok jelent˝ os´eg´et kiemelt¨ uk: azaz MODELLEKBEN gondolkodtunk. 2. Egyszer˝ us´ıtett modelleket ´ep´ıtett¨ unk a hipot´eziseink alapj´an ´es ezek seg´ıts´eg´evel vontunk le k¨ovetkeztet´eseket szint´en a hipot´eziseink (pl. sz˝ uk¨oss´eg, racionalit´as, el˝ony/h´atr´any m´erlegel´es) alapj´an. K¨ ozgazdas´ agtan. K¨ ozgazdas´ agtan • D¨ ont´esek ´es a v´ alaszt´ asok tudom´ anya a korl´atozott lehet˝os´egek vil´ag´aban. • T´ arsadalomtudom´ any, amely a t´ agabb ´ertelemben vett termel´esi k¨orfolyamattal foglalkozik, azaz vizsg´ alja
Termel´ es −→ Eloszt´ as −→ Csere (forgalom) −→ Fogyaszt´ as folyamat´ at. 3
1. szakasz. 1. Mi a termel´es? 2. Termel˝ o = V´ allalat 3. Melyek a fontosabb jellemz˝ oi? 4. Mi kell a termel´eshez? → termel´esi t´enyez˝ok (vagy inputok, vagy er˝oforr´asok) 5. Mi a termel´es erdm´enye? → term´ekek ´es szolg´altat´asok (javak, vagy output) Termel´ esi t´ enyez˝ ok. Termel´ esi t´ enyez˝ ok Mindazok a t´enyez˝ ok, amelyeket felhaszn´ alnak a t´agabb ´ertelemben vett termel´esi k¨orfolyamat sor´an. 1. Els˝ odleges t´enyez˝ ok: term´eszeti t´enyez˝ok, munkaer˝o 2. M´ asodlagos t´enyez˝ o: termelt t˝ okejavak 3. K¨ ul¨ onleges emberi t´enyez˝ o: v´ allalkoz´o Termel´ esi t´ enyez˝ ok. Term´ eszeti t´ enyez˝ ok A term´eszetben szabadon rendelkez´esre ´ all´o anyagi jelens´egek, amelyek eredeti, term´eszetes form´aban alkalmasak a termel´esi c´elokra. Ellen´ert´ek¨ uk (b´erleti form´aban val´o felhaszn´al´as eset´en) a b´erleti d´ıj, vagy j´ arad´ek. Munkaer˝ o Az ember mindazon szellemi, fizikai k´epess´egeinek ¨osszess´ege, amelyeket a munkav´eg´ez´es ´es termel´esi tev´ekenys´eg sor´ an felhaszn´ alhat. Ellen´ert´eke a munkab´er. Termelt t˝ okejavak Olyan emberi tev´ekenys´eg ´ altal l´etrehozott javak, amelyek inputk´ent szolg´alnak tov´abbi termel˝otev´ekenys´egek sz´ am´ ara. Ellen´ert´ek¨ uk a b´erleti d´ıj, vagy kamat. V´ allalkoz´ o A termel´esi folyamatot, a munka-, a f¨ old- ´es a t˝okefelhaszn´al´asit egys´egbe szervez˝o, ir´any´ıt´o ´es ¨oszehangol´ o t´enyez˝ o. Tev´ekeny´eg´enek ellen´ert´eke a profit. Termel´ esi t´ enyez˝ ok. ˝ OSS ¨ EG ´ Legfontosabb jellemz˝ oj¨ uk: SZUK • a gazdas´ agot ´ altal´ anosan jellemz˝ o jelens´eg, • az inputok korl´ atozott mennyis´egben ´allnak rendelkez´esre (szabad javak vs. gazdas´agi javak), • a termel´eshez rendelkez´esre ´ all´ o er˝ oforr´asok nem el´egs´egesek a sz¨ uks´egletek teljes kiel´eg´ıt´es´ere.
4
4. szakasz. 1. Mi a fogyaszt´ as? 2. Fogyaszt´ o = H´ aztart´ as (csal´ ad 6= h´ aztart´as) 3. Melyek a fontosabb jellemz˝ oi? 4. Mi a fogyaszt´ o c´elja? Mi korl´ atozza d¨ont´eseiben? Sz¨ uks´ egletek. Sz¨ uks´eglet: hi´ any´erzet, amely cselekv´est v´alt ki ¨onmaga megsz˝ untet´es´ere, a fogyaszt´as alapvet˝o mozgat´ orug´ oja. 1. Egy´eni sz¨ uks´eglet vs. k¨ oz¨ oss´egi sz¨ uks´eglet 2. Effekt´ıv sz¨ uks´eglet vs. l´ atnes sz¨ uks´eglet A javak csoportos´ıt´ asa. Javak (j´ osz´ agok): a sz¨ uks´egletek kiel´eg´ıt´es´ere alkalmas eszk¨oz¨ok ¨osszess´ege. 1. Szabad javak 2. Gazdas´ agi javak (a) Anyagi javak (b) Nem anyagi jelleg˝ u javak - szolg´altat´asok (anyagi- vagy nem anyagi jelleg˝ u szolg´altat´asok) Sz¨ uks´ egletek. ¨ ´ fejl˝od´es, teljes m´ert´ekben soha nem kiel´eg´ıthet˝ Legfontosabb jellmez˝ oj¨ uk: ´ alland´ o NOVEKED ES, ok. Mai gazdas´ ag alapvet˝ o probl´ em´ aja. 1. Er˝ oforr´ asok: sz˝ uk¨ oss´eg 2. Sz¨ uks´egletek: n¨ oveked´es
Er˝ oforr´ asok < Sz¨ uks´ egeletek ´ Alland´ o v´ alaszt´ asi, d¨ ont´esi k´enyszer: 1. sz¨ uks´egleteket rangsorolni kell (fontoss´agi sorrend!) 2. er˝ oforr´ asokkal val´ o racion´ alis gazd´ alkod´as
5
K¨ ovetkeztet´ esek. 1. A k¨ ozgazdas´ agtan mag´ aba foglalja azokat a folyamatokat, amely sor´an a t´arsadalom a rendelkez´esre all´ ´ o sz˝ uk¨ os er˝ oforr´ asokat az emberi sz¨ uks´egletek kiel´eg´ıt´ese ´erdek´eben felhaszn´alja ´es a megtermelt javakat elosztja. 2. A k¨ ozgazdas´ agtan ,,a d¨ ont´esek ´es a v´alaszt´asok” sorozata a korl´atozott lehet˝os´egek vil´ag´aban. 3. B´ armilyen d¨ ont´esn´el, gazdas´ agi tev´ekenys´egn´el, ha kiv´alasztunk egy lehet˝os´eget, akkor az ¨osszes t¨ obbi lehet˝ os´egr˝ ol lemondunk, fel´ aldozva annak haszn´at j¨ovedelem´et. 4. A kiv´ alasztott tev´ekenys´eg t´enylegesen felmer¨ ult k¨olts´egei mellett ezt a fel´aldozott hasznot is figyelembe kell venni, mint alternat´ıv k¨ olts´eget (OPPORTUNITY COST). Pl.: u ´js´ag´arus´ıt´as-mozi A k¨ ozgazdas´ agtan h´ arom alapk´ erd´ ese. 1. MIT termeljenek? 2. HOGYAN termeljenek? 3. KINEK termeljenek? 2. szakasz. ´ KINEK termeljenek? −→ ELOSZTAS 1. A t´ arsadalom tagjai k¨ oz¨ ul, kik milyen m´odon ´es milyen ar´anyban r´eszesednek az el˝o´all´ıtott javakb´ ol. 2. Milyen okok, t´enyez˝ ok hat´ arozz´ ak meg az egyes emberek ´es t´arsadalmi csoportok j¨ovedelm´enek alakul´ as´ at. Koordin´ aci´ os mechanizmusok [Kornai, 1982]: 1. Hagyom´ anyokon alapul´ o (etikai) koordin´aci´o 2. B¨ urokratikus koordin´ aci´ o 3. Agressz´ıv koordin´ aci´ o 4. Piaci koordin´ aci´ o N´ alunk melyik ´erv´enyes¨ ul? 3. szakasz. CSERE: forgalom, ad´ asv´etelek ¨ osszess´ege. 1. Sz´ıntere: a piac (t´enyez˝ opiac, term´ekek ´es szolg´altat´asok piaca) 2. T´ argya: term´ekek ´es szolg´ altat´ asok 3. Szerepl˝ oi: elad´ o ´es a vev˝ o (a h´ aztart´ as ´es a v´allalat vev˝ok´ent ´es elad´ok´ent is megjelennek a t´enyez˝ o- ´es a term´ekpiacokon) • saj´ at, egy´eni ´erdekeik alapj´ an d¨ontenek • racion´ alisan cselekszenek 6
• hat´eknys´ agra t¨ orekszenek • meghat´ arozott t¨ orv´enyszerˆ us´egekkel kell sz´amolniuk a piacon, melyekhez alkalmazkodniuk kell 4. K´ıs´er˝ oje: a p´enz A piac egy adott term´ek vagy szolg´ altat´ as cser´ej´enek, ad´asv´etel´enek sz´ıntere, ahol a javak ir´ant ´erdekl˝ od˝ ok ´es az azt elcser´elni k´ıv´ an´ o piaci szerepl˝ ok tal´alkoznak.
3.
A piac
Mi a piac?. Piac A piac a t´enyleges ´es a potenci´ alis elad´ ok ´es vev˝ok, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, amelynek legf˝ obb elemei a kereslet, a k´ın´ alat, az ´ ar. Kik¨ ot´ esek. ´ Most m´eg csak a TERMEKPIACI folyamatokkal foglalkozunk!!! 1. R´eszpiacokra oszlik: egy-egy term´ek, term´ekcsoport, illetve egy-egy f¨oldrajzi ter¨ ulet (orsz´ag, vagy nagyobb nemzetk¨ ozi r´egi´ o) piaca 2. A tov´ abbiakban a fogalmakat egy-egy orsz´ag piac´ara sz˝ uk´ıtj¨ uk ´es ´altal´aban egy - egy v´allalatra ´es egy - egy term´ekre vonatkoztatjuk. 3. T¨ ok´eletesen versenyz˝ o (kompetit´ıv) piacot felt´etelez¨ unk. A kompetit´ıv piac modellfelt´ etelei. 1. Homog´en term´ek 2. Sok kis elad´ o, sok kis vev˝ o 3. Szabad a be- ´es a kil´ep´es 4. T¨ ok´eletes inform´ alts´ ag ´ 5. Arfelfogad´ o magatart´ as K´et plussz felt´etel: 1. Nicsenek taranzakci´ os k¨ olts´egek 2. Nincsenek extern´ ali´ ak Kereslet. Kereslet 1. Egy´eni kereslet (d): egy fogyaszt´ o mennyi term´eket (vagy szolg´altat´ast) hajland´o ´es k´epes megv´as´ arolni. 2. Piaci kereslet (D): az egy´eni keresletek ¨osszess´ege, az ¨osszes fogyaszt´o mennyi term´eket (vagy szolg´ altat´ ast) hajland´ o ´es k´epes megv´ as´ arolni.
7
Keresleti f¨ uggv´ eny/g¨ orbe. Keresleti f¨ uggv´ eny A keresleti f¨ uggv´eny az adott term´ek (vagy szolg´altat´as) keresett mennyis´eg´et fejezi ki a keresletet befoly´ asol´ o t´enyez˝ ok f¨ uggv´eny´eben: QD X = f (pX , pY , ..., pn , I, ...) Keresleti g¨ orbe A keresleti g¨ orbe az adott term´ek (vagy szolg´altat´as) keresett mennyis´eg´et fejezi ki k¨ ul¨onb¨oz˝o lehets´eges ´ arak mellett: D QD X = f (pX , pY , i, ...) −→ QX = f (pX ) P´ elda: keresleti g¨ orbe. Tekintse az al´ abbi t´ abl´ azat adatait, amelyek a dobozos s¨or ir´ani lakoss´agi keresletet jellemzik, a foci VB el˝ ott. Az egyes ´ arak mellett az l´ athat´ o, hogyha a k´erd´eses ´aron k´ın´aln´ak a s¨ort, mennyit v´as´aroln´anak az emberek, azaz mennyi a keresett mennyis´eg: Ha az ´ ar ... (Ft/doboz) 90 80 70 60 50 40
akkor a keresett mennyis´eg (doboz) 0 30 60 90 120 150
Mit tapasztalunk? Kereslet t¨ orv´ enye. Egy j´ osz´ ag ´ ar´ anak emelked´esekor (cs¨ okken´esekor) a bel˝ole fogyasztott (keresett) mennyis´eg cs¨okkenni (emelkedni) fog. • p ↑−→ QD ↓ • p ↓−→ QD ↑ A keresleti g¨ orbe negat´ıv meredeks´eg˝ u. Amikor nem igaz a kereslet t¨ orv´ enye. Paradox a´rhat´ asok: 1. spekul´ aci´ os hat´ as 2. ,,ny´ aj” hat´ as (preszt´ızsfogyaszt´ as) 3. sznobhat´ as 4. Veblen hat´ as 5. Giffen javak
8
A keresleti g¨ orbe eltol´ od´ asai. Keresett mennyis´eg v´ altoz´ asa (mennyis´egi v´altoz´as, a keresleti g¨orb´en mozgunk) vs. kereslet v´altoz´ asa (min˝ os´egi v´ altoz´ as, a keresleti g¨ orbe eltol´ odik) 1. J¨ ovedelem v´ altoz´ as 2. V´ altoz´ as m´ as j´ osz´ agok ´ araiban 3. ´Izl´es, divat v´ altoz´ as 4. H´ırdet´es, rekl´ am hat´ asa 5. Hitelben t¨ ort´en˝ o v´ as´ arl´ as lehet˝ os´ege 6. V´ altoz´ asok a n´epess´eg sz´ am´ aban, stb K´ın´ alat. K´ın´ alat 1. Egy´eni k´ın´ alat (s): egy v´ allalat mennyi term´eket (vagy szolg´altat´ast) hajland´o ´es k´epes el˝o´all´ıtani. 2. Piaci k´ın´ alat (S): az egy´eni k´ın´ alatok ¨osszess´ege, az ¨osszes v´allalat mennyi term´eket (vagy szolg´altat´ ast) hajland´ o ´es k´epes el˝ o´ all´ıtani.
K´ın´ alati f¨ uggv´ eny/g¨ orbe. K´ın´ alati f¨ uggv´ eny A k´ın´ alati f¨ uggv´eny az adott term´ek (vagy szolg´altat´as) k´ın´alt mennyis´eg´et fejezi ki a k´ın´alatot befoly´ asol´ o t´enyez˝ ok f¨ uggv´eny´eben: QSX = f (pX , w1 , w2 , ..., wn , ...) K´ın´ alati g¨ orbe A k´ın´ alati g¨ orbe az adott term´ek (vagy szolg´altat´as) k´ın´alt mennyis´eg´et fejezi ki k¨ ul¨onb¨oz˝o lehets´eges ´ arak mellett: QSX = f (pX , w1 , w2 , ...) −→ QSX = f (pX ) P´ elda: k´ın´ alati g¨ orbe. Tekintse az al´ abbi t´ abl´ azat adatait, amelyek a dobozos s¨or piaci k´ın´alat´at jellemzik, a foci VB el˝ott. Az egyes ´ arak mellett l´ athat´ o, hogyha a k´erd´eses ´aron lehet eladni egy doboz s¨ort, h´any doboz s¨or gy´art´ as´ at v´ allaln´ ak a termel˝ ok egy¨ uttesen, azaz mennyi a k´ın´alt mennyis´eg: Ha az ´ ar ... (Ft/doboz) 5 10 20 40 60 80
akkor a k´ın´alt mennyis´eg (doboz) 0 15 30 60 90 120
Mit tapasztalunk? 9
K´ın´ alat t¨ orv´ enye. Egy j´ osz´ ag ´ ar´ anak emelked´esekor (cs¨ okken´esekor) a bel˝ole termelt (k´ın´alt) mennyis´eg emelkedni (cs¨okkeni) fog. • p ↑−→ QS ↑ • p ↓−→ QS ↓ A k´ın´ alati g¨ orbe pozit´ıv meredeks´eg˝ u. A k´ın´ alati g¨ orbe eltol´ od´ asai. K´ın´ alt mennyis´eg v´ altoz´ asa (mennyis´egi v´altoz´as, a k´ın´alati g¨orb´en mozgunk) vs. k´ın´alat v´altoz´ asa (min˝ os´egi v´ altoz´ as, a k´ın´ alati g¨ orbe eltol´ odik) 1. Id˝ oj´ ar´ as hat´ asa 2. Technikai halad´ as 3. a termel´esi t´enyez˝ ok ´ araiban 4. M´ as javak ´ arv´ altoz´ asai 5. Ad´ ok ´es termel´esi t´ amogat´ asok Egyens´ uly. Egyens´ uly A keresett mennyis´eg ´es a k´ın´ alt mennyis´eg egyenl˝o, azaz a keresleti- ´es a k´ın´alati g¨orbe metszi egym´ast. Az egyens´ ulyhoz tartoz´ o´ arat egyens´ ulyi vagy piactisz´ıt´o ´arnak, az egyens´ ulyhoz tartoz´o mennyis´eget egyens´ ulyi mennyis´egnek nevezz¨ uk. 1. Piaci egyens´ uly eset´en mind az elad´ok, mind a vev˝ok el´egedettek a kialakult piaci helyzettel. Az ´erv´enyes piaci ´ ar mellett nincsen eladatlan term´ek, illetve kiel´eg´ıtetlen kereslet. ´ sem azt, hogy 2. Az egyens´ ulyi helyzet kit¨ untetett ´ allapot, de NEM ´all´ıtjuk r´ola sem azt, hogy JO, ROSSZ. Mindig egyens´ uly van a piacon?. 1. T´ ulk´ın´ alat (vagy t¨ obblet) 2. T´ ulkereslet (vagy hi´ any) Mi biztos´ıtja az egyens´ uly kialakul´ ast? N´ eh´ any megjegyz´ es. 1. A versenyz˝ oi egyens´ uly Pareto - hat´ekony: versenyz˝oi egyens´ ulyban senkinek a helyzet´en nem lehet jav´ıtani an´elk¨ ul, hogy valakinek a helyzet´en ne rontan´ank. (Mind a fogyaszt´asra, mind a termel´esre ez igaz!) 2. A versenyz˝ oi egyens´ uly (r¨ ogz´ıtett j¨ ovedelemeloszt´as eset´en) maximaliz´alja a j´ol´etet. • Fogyaszt´ oi t¨ obblet • Termel˝ oi t¨ obblet
10
