ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2011. május 13.
Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan)
középszint Javítási-értékelési útmutató 1021
KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)
KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA
JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) — középszint
Javítási-értékelési útmutató
Fontos tudnivalók A javítás során a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával fel kell tüntetni a részmegoldásért megítélt részpontszámokat, és meg kell jelölni a hibátlan megoldást, illetve az előforduló hibákat és a tévedéseket. Egy feladat megoldásáért járó összesített pontszámot az előre nyomtatott mezőbe írja be, ebbe a mezőbe csak egész számot írhat! A feladatlap végén található összesítő táblázatot értelemszerűen kell kitölteni. A feladatoknál többféle megoldás is elképzelhető, ezért előfordulhat, hogy a javítási útmutatóban közölt eljárástól (v. szöveges megnevezéstől) eltérő a megoldás. Ha a megoldás szakmailag korrekt elemekre épül, az eljárás kellően részletezett, és helyes eredményre vezet, akkor ezekért a megoldásokért is a teljes pontszám jár. A pontszámok odaítélésénél a következő elveket kell követni: 1. A teljes pontszám csak hibátlan feladat megoldásért adható meg. Hiányzó válasz esetén a válaszért adható részpontszámot le kell vonni. 2. Logikailag helyes eljárással, de számolási hibával megoldott feladatnál a részpontszám felét le kell vonni a hibavétés helyén. A feladat későbbi részében a logikailag jó megoldás a tovagyűrűző számbeli eltérés ellenére is teljes értékűnek számít, tehát a későbbi részpontszámokat egyetlen számolási hiba miatt nem kell csökkenteni. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl. 23,33 pont kerekítve 23 pont, 23,5 pont vagy 23,66 pont kerekítve 24 pont, egész szám esetén nincs teendő.) 3. Logikai hiba esetén a hibavétés helyén nem jár pont, a további hibátlan lépésekért viszont megadható a fele pontszám. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl. 23,33 pont kerekítve 23 pont, 23,5 pont vagy 23,66 pont kerekítve 24 pont, egész szám esetén nincs teendő.) 4. Egy feladatnál csak egy megoldás értékelhető. 5. Igaz−hamis kérdéseknél a hibás megítélés mellett az önmagában szakmailag helyes indoklásért 1 pont adható. 6. A III. részben található feladatok részpontszámai tovább nem bonthatók, ezektől eltérni csak az előbbiekben említett számolási hiba esetében lehet.
írásbeli vizsga 1021
2/9
2011. május 13.
Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) — középszint
Javítási-értékelési útmutató
I. Választásos, egyszerű rövid választ igénylő feladatok Feleletválasztás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. a b b d a c b a Minden helyes válasz 2 pontot ér, maximális pontszám = 20 pont.
(10x2 = 20 pont) 9. 10. d c
II. Szöveges (kifejtendő) feladatok 1. Igaz-hamis állítások (6x2 = 12 pont) I-H Válasz Pontszám 1) Ha a kínálati függvény jobbra eltolódik, akkor változatlan kereslet mellett a két függvény metszéspontja alacsonyabb árnál lesz. vagy ábrával szemléltetve I 1+1 pont
I I H H
H
2. Definíciók Sorszám A)
B) C) D)
2) A vállalat akkor veszteséges, ha TR < TC, azaz P·Q < AC·Q összefüggés fennáll. 3) A föld bérleti díja azzal a határtermék-értékkel fog megegyezni, amely a földön termelt termékek közül a legmagasabb. Ha a termék piaci ára nő, akkor a határtermék - érték is nő, ezért emelkedhet a bérleti díj is. 4) SK = IM-X, ezért az SK akkor lesz pozitív, ha IM > X. vagy Ha az X>IM feltétel teljesül, akkor SK negatív lesz. 5) A foglalkoztatott létszám a munkapiac rövidebbik oldala szerint alakul, és ezért a foglalkoztatás maximális értékét a munkapiac egyensúlya mellett érheti el. 6) Ha a pénzkínálat növekedése csökkenti a kamatlábat, akkor a beruházási kereslet növekedése miatt az árupiaci kereslet is növekszik. Változatlan kínálat mellett az árupiaci kereslet növekedése keresleti inflációt idézhet elő.
1+1 pont 1+1 pont 1+1 pont 1+1 pont
1+1 pont
(4x2 = 8 pont) Meghatározás Pontszám A csökkenő élvezetek elve: egy újabb jószágegység elfogyasztása egyre kisebb haszonnövekedést eredményez, amit 2 pont a határhaszon csökkenése fejez ki. Külső gazdasági hatás, egy tevékenység mások termelését vagy fogyasztását befolyásolja anélkül, hogy az érintett szereplő 2 pont ehhez hozzájárult volna. Az egyéni és a társadalmi eltérés közötti különbség. Az állami jövedelem-újraelosztás egyik módja, az állam 2 pont ellenérték nélküli jövedelemjuttatásai a magánszféra számára. Azt mutatja meg, hogy egy újabb jövedelemegység mekkora 2 pont részét fordítják fogyasztásra. ĉ = ∆C/∆Y
írásbeli vizsga 1021
3/9
2011. május 13.
Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) — középszint
Javítási-értékelési útmutató
3. Kifejtős kérdés Szempont
(2 + 2 + 3 + 1 = 8 pont) Pontszám
Válasz • TR = P · Q, grafikusan az origóból kiinduló egyenes, amelynek meredeksége P-vel egyező. ΔTR ; • MR = ΔQ tökéletes verseny esetén megegyezik a piaci árral, ezért grafikus ábrája a mennyiségi tengellyel párhuzamos egyenes.
Összbevétel és határbevétel
Ábrák
1-1 pont
2 pont
Tπ
– –
–
Összefüggések Profitmaximum
írásbeli vizsga 1021
Pontozás: Csak a hibátlan ábra pontozható. Az ábrázolásért nem adható részpontszám, ha az ábra nem konzisztens, vagy hibás az ábrázolt függvény helyzete vagy annak menete. Az első ábránál a metszéspontokat és a két függvény kezdőpontját kell ellenőrizni. A második ábránál vizsgáljuk a zérushelyeket valamint a függvényértékek előző ábrához illeszkedő előjelét és a profitmaximumot.
− ha TR
TC, akkor Tπ pozitív A profit annál a Q értéknél lesz maximális, ahol a TR-rel párhuzamos egyenes érinti a TC függvényt Lásd az előbbi ábrán!
4/9
3 pont 1 pont
2011. május 13.
Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) — középszint
4. Kiegészítés Sorszám 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5.
Válasz …változatlan marad… …növekszik … …növekszik… …változatlan marad… …csökken…
Javítási-értékelési útmutató
(5x1 = 5 pont) Pontozás 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont
5. Elemző, értékelő feladat (6x1 + 1 = 7 pont) Sorszám Válasz Pontozás Hamis 5.1. Hamis 5.2. 6x1= Hamis 5.3. 6 pont Hamis 5.4. 5.5. Igaz 5.6. Hamis Indoklás: A költségvetési egyenes meredeksége változott, tehát az elmozdulás az áfonya árának csökkenése miatt történt. 1 pont vagy A nominális jövedelem növekedése miatt a költségvetési egyenes párhuzamosan eltolódott volna.
írásbeli vizsga 1021
5/9
2011. május 13.
Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) — középszint
III. Számítást, ábrázolást igénylő feladatok (2 + 3 + 2 + 3 = 10 pont)
6. feladat Sorszám 6.1.
6.2.
6.3.
6.4.
Javítási-értékelési útmutató
Válasz C eljárás technikailag nem hatékony, mert B eljáráshoz képest mindkét erőforrásból többet tartalmaz. (Ez a többleterőforrás a fölösleges kapacitás.) Az egyes eljárások költségeit kell meghatároznunk: A eljárás: 2 · 40 000 + 100 · 5 000 = 580 000 B eljárás: 4 · 40 000 + 84 · 5 000 = 580 000 D eljárás: 8 · 40 000 + 50 · 5 000 = 570 000 Tehát gazdaságilag hatékony a legkisebb költségű eljárás, azaz a D eljárás. A tőke ára 1,2 · 40 000 = 48 000 lesz, ezért a költségek a következőképpen alakulnak: A eljárás: 2 · 48 000 + 100 · 5 000 = 596 000 B eljárás: 4 · 48 000 + 84 · 5 000 = 612 000 D eljárás: 8 · 48 000 + 50 · 5 000 = 634 000 Tehát gazdaságilag hatékony a legkisebb költségű eljárás, azaz az A eljárás. A tőke árának változása nem egyformán érintette az egyes eljárások költségeinek változását. Azoknál a technológiáknál, amelyek több tőkét használnak fel, a drágulás nagyobb mértékű. Ezért célszerű a tőkét a relatíve olcsóbb munkaerővel helyettesíteni, és a munkaigényes technológiát kiválasztani.
írásbeli vizsga 1021
6/9
Pontozás 2 pont
3 pont
2 pont
3 pont
2011. május 13.
Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) — középszint
7. feladat Sorszám
7.1.
7.2.
7.3.
Javítási-értékelési útmutató
(4 + 2 + 2 + 2 = 10 pont) Válasz Pontozás Tökéletes verseny esetén fennáll az: MC = MR = P összefüggés. Az MC függvény ismert, a P-t a keresleti függvényből tudjuk meghatározni: P = 250 − Q . 2 pont Tehát: 50 = 250 – Q egyenletet kell megoldani. Eredmény: Qtv = 200 P = MC miatt Ptv = 50 A fogyasztói többlet kiszámítása a következő adatok felhasználásával történhet: Pmax = 250, Ptv = 50 és Qtv = 200 2 pont (Pmax − Ptv ) ⋅ Q tv (250 − 50) ⋅ 200 FT = = = 20 000 2 2 MC = MR alapján most az 50 = 250 – 2Q egyenletet kell megoldani. 1 pont Tehát: Qm = 100 Az árat most is a keresleti függvényből határozzuk meg, ezért 1pont Pm = 250 – 100 →Pm = 150 Tπ = TR –TC TR = P · Q = 150 · 100 = 15 000 1 pont TC = AC · Q = 50 · 100 = 5 000 Tπ = 15 000 – 5 000 = 10 000 (250 − 150) ⋅ 100 = 5 000 FT = 1 pont 2 Lásd az alábbi ábrán a „HTV” háromszög területét!
7.4.
írásbeli vizsga 1021
2 pont
7/9
2011. május 13.
Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) — középszint
8. feladat Sorszám
Javítási-értékelési útmutató
(4 + 3 = 7 pont) Pontozás
Válasz Háztartás C = 3200 TH = 560 SH = ?
W = 3600 TRH= ?
Vállalat TV=1100 W = 3600 SV=340
Y = 5040
Hazai össztermék Számla Y = 5040
8.1.
Állam TV =1100 TH = 560
TRH= ? SÁ= 160 G=?
Tőkeszámla I = 640
C = 3200 I = 640 G =?
SH=? SV = 340 SÁ = 160
4 pont
Pontozás: Minden két helyes tétel felírásáért 1 pont adható, azaz a számértékkel megadott 8 db tétel felírása összesen 4 pontot ér. - A pontozásnál nem lehet figyelembe venni a kiszámítandó jövedelmi tételek felírását. - Egy számadattal megadott jövedelmi tétel csak akkor vehető figyelembe a pontozásnál, ha ez a jövedelmi tétel az ellenszámlán is helyesen szerepel.
1) A Hazai össztermék számlán: Y = C + I + G alapján 5 040 = 3 200 + 640 + G → G = 1 200
8.2.
2) Az Állam számláján TH + TV = TRH + G + SÁ alapján 1 100 + 560 = TRH + 1 200 + 160 →TRH = 300 3) A Háztartás számláján C + SH + TH = W + TRH alapján 3 200 + SH + 560 = 3 600 + 300 →SH = 140 vagy a Tőkeszámlán I = SH + SV + SÁ alapján 640 = SH + 340 + 160 egyenletből is számítható.
írásbeli vizsga 1021
8/9
1 pont
1 pont
1 pont
2011. május 13.
Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) — középszint
9. feladat Sorszám 9.1.
9.2.
9.3.
9.4.
Javítási-értékelési útmutató
(3 + 3 + 4 + 3 = 13 pont) Pontozás
Válasz I(i = 10) = 3 000 - 40·10 = 2 600 C(Y) = Y – S(Y) = 2 800 + 0,8Y felhasználásával Y = YD = C(Y) + I Y = 2 800 + 0,8Y + 2 600 = 5 400 + 0,8Y Ye = 27 000 MD (i = 10;Y = 27 000) = 0,6·27 000 - 800·10 = 8 200 M S 14400 = = 3600 , P 4 Ms D tehát M > , a pénzpiacon túlkereslet van. P Az árupiaci egyensúly akkor teljesül, ha Y = YD = C(Y) + I Y = 2 800 + 0,8Y + 3 000 – 40i , rendezve az egyenletet: Y = 29 000 − 200i (1)
A pénzpiacon akkor van egyensúly, ha MS =MD P 3 600 = 0,6Y – 800i (2) Az együttes egyensúlyt mindkét feltétel teljesülése teremti meg, tehát az (1) és (2) egyenletrendszert kell megoldani. Pl. a (2) egyenletbe behelyettesítjük az (1) egyenletből kifejezett Y értéket, és rendezzük az egyenletet. 3 600 = 0,6 (29 000 – 200 i) – 800i = 17 400 – 120i – 800i 13800 i= = 15 920 Y= 29 000 − 200 · 15 = 26 000 ⎛MS ⎜⎜ ⎝ P
⎞ ⎟⎟ = 3/4·3 600 = 2 700, ezért a pénzpiaci egyensúly: ⎠
3 pont
3 pont
1 pont
1 pont
2 pont
3 pont
2 700 = 0,6Y − 800i i = 12 900 / 800 = 16,125
írásbeli vizsga 1021
9/9
2011. május 13.