KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2012. október 15.

Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan)

emelt szint Javítási-értékelési útmutató 1221

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) — emelt szint

Javítási-értékelési útmutató

Fontos tudnivalók A javítás során a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával fel kell tüntetni a részmegoldásért megítélt részpontszámokat, és meg kell jelölni a hibátlan megoldást, illetve az előforduló hibákat és a tévedéseket. Egy feladat megoldásáért járó összesített pontszámot az előre nyomtatott mezőbe írja be, ebbe a mezőbe csak egész számot írhat! A feladatlap végén szereplő összesítő táblázatot értelemszerűen kell kitölteni. A feladatoknál többféle megoldás is elképzelhető, ezért előfordulhat, hogy a javítási útmutatóban közölt eljárástól (v. szöveges megnevezéstől) eltérő a megoldás. Ha a megoldás szakmailag korrekt elemekre épül, az eljárás kellően részletezett, és helyes eredményre vezet, akkor ezekért a megoldásokért is a teljes pontszám jár. A pontszámok odaítélésénél a következő elveket kell követni: 1. A feladat teljes pontszáma csak hibátlan megoldásért adható meg. Hiányzó válasz esetén a válaszért adható részpontszámot le kell vonni. 2. Tisztán számolási hiba esetében, tehát logikailag helyes eljárásnál a részpontszám felét kell levonni a hibavétés helyén, majd a feladat későbbi részében a logikailag jó megoldás a tovagyűrűző számbeli eltérés ellenére is teljes értékűnek számít, tehát a későbbi részpontszámokat egyetlen hiba miatt nem kell csökkenteni. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl.: 23,33 pont kerekítve 23 pont, 23,5 pont vagy 23,66 pont kerekítve 24 pont, egész szám esetén nincs teendő). 3. Logikai hiba esetén a hibavétés helyén nem jár pont, a további hibátlan lépésekért viszont megadható a fele pontszám. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl.: 23,33 pont kerekítve 23 pont, 23,5 pont vagy 23,66 pont kerekítve 24 pont, egész szám esetén nincs teendő). 4. Egy feladatnál csak egy megoldás értékelhető. 5. Igaz−hamis kérdéseknél a pontszám két részből áll. A szöveges indoklás mellett álló I vagy H megjelöléséért 1 pont adható. Ha a helyes jelölés mellett szakmailag helytelen vagy hibás indoklás szerepel, akkor az ellentmondásos választ 0 ponttal kell értékelni. Ennek figyelembevételével az értékelés a következő: helyes válasz megfelelő indoklással: 1+2 pont; helyes válasz hiányos indoklással: 1+1 pont; indoklás nélküli vagy hibás válasz mindig 0 pont. 6. A III. részben található feladatok részpontszámai tovább nem bonthatók, ezektől eltérni csak az előbbiekben említett számolási hiba esetében lehet.

írásbeli vizsga 1221

2/9

2012. október 15.


I.


Választásos, egyszerű, rövid választ igénylő feladatok

Feleletválasztás 1. 2. 3. 4. 5. 6. C B D C D A Minden helyes válasz 2 pontot ér, maximális pontszám: 6 x 2 = 12 pont.

(6 x 2 = 12 pont)

II. Szöveges (kifejtendő) feladatok 1. Igaz-hamis állítások (6 x 3 = 18 pont) I-H Indoklás Pontszám 1) A kereszt-árrugalmasság mérőszáma negatív előjelű, ezért az egyik termék árának változása (csökkenés) és a másik I 1+2 pont termék keresletének változása (növekedés) ellentétes irányú lesz. 2) Monopólium esetén a lineáris keresleti függvény szerint határozható meg az adott termeléshez tartozó piaci ár, és így az összbevétel is. A határbevételi függvény a piaci H 1+2 pont keresleti függvényhez képest kétszeres meredekségű egyenes. 3) A tőkésített érték a várható hozamok diszkontált összege, ennek csökkenése miatt csökkeni fog a vagyontárgy iránti I 1+2 pont kereslet, ezért az árnak is csökkennie kell. 4) A számítási képlet szerint: GDP – külföldiek belföldi jövedelme + belföldiek külföldi jövedelme = GNI, I 1+2 pont tehát az egyiket a hazai típusú mérőszám, a másikat a nemzeti típusú mérőszám tartalmazza. 5) A megadott feltételek mellett az árupiacon túlkínálat van, H 1+2 pont hiszen Y > YD = C + I 6) A beáramló valuta a hazai valutát erősíti, mert a tőkeimport a valutakínálat növekedésével jár együtt, a valutakínálati H 1+2 pont függvény jobbra eltolódik, ezért az árfolyam csökken.


3/9

2012. október 15.



2. Kiegészítés

(4 x 1 = 4 pont)

Sorszám

Válasz

Pontszám

2.1.

…kisebb…

1pont

2.2.

…nagyobb…

1 pont

2.3.

…ugyanakkora…

1 pont

2.4.

…kisebb…

1 pont

3. Párosítás Sorszám

Válasz Az események sorszáma A folyó fizetési mérleg egyenlegének változása

4. Összehasonlítás Sorszám W reálbér függvény = P

4.1.

4.2.

(4 x 1 = 4 pont) Pontszám

3.1.

3.2.

3.3.

3.4.

A

A

C

A

Válasz

1-1 pont

(3 + 2 + 2 = 7 pont) Pontszám

Y(K0,L)= termelési függvény YS makrokínálati függvény YD makrokeresleti függvény

LD= munkakeresleti függvény LS= munkakínálati függvény Pontozás: Minden két helyesen meghatározott változó 1 pontot ér. A munkapiacon túlkínálat van, azaz a gazdaságban munkanélküliség van, a foglalkoztatást a munkakeresleti függvény határozza meg. ábrakiegészítés

3 pont

2 pont

1 pont 4.3.

b) csökkent b) növekedett


1 pont

4/9

2012. október 15.


5. Elemző, értékelő feladat Sorszám B), E) 5.1.

5.2.


Válasz

Az LD függvény azért tolódott el balra, mert a munkaerő – azaz a kamionsofőrök iránt a kereslet csökkent. A csökkenés bekövetkezhetett a válság miatt, a vállalat profitjának csökkenése miatt, a vállalat termékei iránti kereslet csökkenése miatt stb.

(2 + 5 = 7 pont) Pontozás 2 pont

5 pont

Pontozás: Az alapábra elkészítése = 2 pont A megfelelő függvény megfelelő irányú elmozdítása = 1 pont A felrajzolt hatással összeegyeztethető tényezőváltozás magyarázat = 2 pont


5/9

2012. október 15.



III. Számítást, ábrázolást igénylő feladatok 6. feladat Sorszám

(3 + 2 + 3 + 4 = 12 pont)

6.1.

Válasz MC = MR = P alapján az 1 100 = 50 - 20q + 6q2 másodfokú egyenletet kell megoldani. Eredmény: q = 15

6.2.

TC = 3 000 + 50 · 15 – 10 · 152 + 2 · 153 = 8 250 TR = 1 100 · 15 = 16 500 Tπ = TR – TC = 16 500 – 8 250 = 8 250

6.3.

Az üzemszüneti pontnál AVC = MC AVC = VC/Q = 50 – 10q + 2q2 Tehát az 50 – 20q + 6q2 = 50 – 10q + 2q2 egyenletet kell megoldani. Eredmény q = 2,5 (vagy q = 0, de a 0 nem jó megoldás, mert MC lemenő szárán van, és itt AVC nem minimális.) MC(q = 2,5) = P = 37,5

A piaci kereslet alapján meghatározzuk az iparág összes termelését: Q = 17 000 – 5P alapján Q = 14 750 adódik A vállalatok száma: n = Q/q = 14 750/10 = 1 475


6/9

3 pont

2 pont

Egy tetszőleges vállalat kibocsátását a MC = MR = P feltétel alapján 450 = 50 – 20q + 6q2 egyenletet kell megoldani. A másodfokú egyenlet pozitív megoldása q = 10. 6.4.

Pontozás

3 pont

2 pont

2 pont

2012. október 15.


7. feladat Sorszám 7.1. 7.2. 7.3.

7.4.


(2 + 2 + 2 + 2 + 2 + 2 = 12 pont) Válasz Pontozás A piaci optimum: MU = MC alapján 300 – 4Q = 50 + 6Q egyenletet kell megoldani: 2 pont Eredmény: Qe = 25 és Pe = 200 A társadalmi optimum: MSB = MSC alapján határozható meg. 2 pont 460 – Q = 100 + 6Q egyenletből: Qt = 36 és Pt = 316 2 pont

Ha a Qt > Qe, akkor a pozitív externhatás az erősebb. Mivel MSB = MU + EC, az EC = MSB – MU összefüggéssel határozható meg, ezért EC = 460 – 4Q – (300 – 4Q) = 160

2 pont

7.5.

2 pont

Megjegyzés: Ha a holtteherveszteség ábrázolása hibás, vagy teljesen hiányzik, akkor a függvények helyes ábrázolásáért 1 pont adható.

7.6.

Itt most az MC = MSB összefüggést kell alkalmazni, azaz 50 + 6Q = 460 – Q egyenletből : Qpoz = 41 A termelésváltozás ∆Q = 41 – 25 = 16


7/9

2 pont

2012. október 15.


8. feladat Sorszám

8.1.


Válasz Az árupiac és a pénzpiac együttes egyensúlyát az alábbi egyenletrendszerrel határozhatjuk meg: Árupiac: YD = C + I, azaz Y = 300 + 0,8Y + 1 500 - 40i Pénzpiac: MD = MS/P, azaz 1 200 + 0,05Y - 20i = 1 320/P

(5 + 5 + 4 = 14 pont) Pontszám 2 pont

Rendezett alakban: Y = 9 000 – 200i i = 1/20 (1 200 + 0,05Y – 1 320/P). Ha az i-t behelyettesítjük az árupiaci egyensúlyi feltételbe, és Y-ra rendezzük, akkor az árupiaci keresleti függvényt kapjuk.

3 pont

YD(P) = - 2 000 + 8 800/P Megnevezés

8.2.

Számított érték

Kibocsátás (Y)

2400

Fogyasztás (C) Beruházás (I)

2220 180

Kamatláb (i) Árszínvonal (P)

33 P=2

Számítás módja Ha P ismert, YD(P) vagy Y1S-ből adódik helyettesítéssel helyettesítés helyettesítés Pénzpiaci egyensúlyi feltételből helyettesítéssel számítható YD(P) = Y1S

5 pont

Pontozás: minden helyesen kiszámított adat 1 pontot ér. Mivel a kínálati függvény jobbra eltolódott, az új egyensúly alacsonyabb árszínvonal mellett alakul ki

1 pont

8.3. 3 pont


8/9

2012. október 15.


9. feladat Sorszám

9.1.

Válasz


(4 + 3 + 3 = 10 pont) Pontozás

A fogyasztási függvény felírásához szükséges alapadatok: 1 – ŝ = ĉ = 0,75 C(Ydi) = C0 +ĉ·(Y- T + TR) = 2 000 + 0,75 (Y- T + TR) T = T0 + z·Y = 1 800 + 0,2Y a fogyasztási függvényt a rendelkezésre álló jövedelem függvényében: C(Ydi) = 2 000 + 0,75(Y – (1 800 + 0,2Y) + 800) = 1 250 + 0,6Y YD = C + I + G = 1 250 + 0,6Y + (1 500 - 120·4) +1 730 = 4 000 + 0,6Y Mivel YD = Y ezért 4 000 + 0,6Y = Y Y = 10 000

2 pont

2 pont

A kibocsátás ismeretében a foglalkoztatás értékét a termelési függvény alapján számíthatjuk ki: 10 000 =

9.2.

50000 ⋅ L fogl , azaz Lfogl = 2 000 fő

Mivel a foglalkoztatott létszám kisebb, mint a munkakínálat, ezért a munkanélküliek számát LS – Lfogl összefüggés adja, tehát MN = 3 450 – 2 000 = 1 450 1450 munkanélküliek száma A munkanélküliségi ráta = = = 42% 3450 aktív népesség

3 pont

Az új egyensúlyi feltétel: 9.3.

YD = C + I + G alapján, ha Y = 11 000, i = 5% , 11 000 = 1 250 + 0,6·11 000 + (1 500 – 120 · 5) + G , azaz G = 2 250


9/9

3 pont

2012. október 15.

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Recommend Documents