KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2011. május 13.

Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan)

emelt szint Javítási-értékelési útmutató 1021

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) — emelt szint

Javítási-értékelési útmutató

Fontos tudnivalók A javítás során a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával fel kell tüntetni a részmegoldásért megítélt részpontszámokat, és meg kell jelölni a hibátlan megoldást, illetve az előforduló hibákat és a tévedéseket. Egy feladat megoldásáért járó összesített pontszámot az előre nyomtatott mezőbe írja be, ebbe a mezőbe csak egész számot írhat! A feladatlap végén szereplő összesítő táblázatot értelemszerűen kell kitölteni. A feladatoknál többféle megoldás is elképzelhető, ezért előfordulhat, hogy a javítási útmutatóban közölt eljárástól (v. szöveges megnevezéstől) eltérő a megoldás. Ha a megoldás szakmailag korrekt elemekre épül, az eljárás kellően részletezett és helyes eredményre vezet, akkor ezekért a megoldásokért is a teljes pontszám jár. A pontszámok odaítélésénél a következő elveket kell követni: 1. A feladat teljes pontszáma csak hibátlan megoldásért adható meg. Hiányzó válasz esetén a válaszért adható részpontszámot le kell vonni. 2. Tisztán számolási hiba esetében, tehát logikailag helyes eljárásnál a részpontszám felét kell levonni a hibavétés helyén, majd a feladat későbbi részében a logikailag jó megoldás a tovagyűrűző számbeli eltérés ellenére is teljes értékűnek számít, tehát a későbbi részpontszámokat egyetlen hiba miatt nem kell csökkenteni. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl.: 23,33 pont kerekítve 23 pont, 23,5 pont vagy 23,66 pont kerekítve 24 pont, egész szám esetén nincs teendő.) 3. Logikai hiba esetén a hibavétés helyén nem jár pont, a további hibátlan lépésekért viszont megadható a fele pontszám. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl.: 23,33 pont kerekítve 23 pont, 23,5 pont vagy 23,66 pont kerekítve 24 pont, egész szám esetén nincs teendő.) 4. Egy feladatnál csak egy megoldás értékelhető. 5. Igaz−hamis kérdéseknél a pontszám két részből áll. A szöveges indoklás mellett álló I vagy H megjelöléséért 1 pont adható. Ha a helyes jelölés mellett szakmailag helytelen vagy hibás indoklás szerepel, akkor az ellentmondásos választ 0 ponttal kell értékelni. Ennek figyelembevételével az értékelés a következő: helyes válasz megfelelő indoklással: 1+2 pont; helyes válasz hiányos indoklással: 1+1 pont; indoklás nélküli vagy hibás válasz mindig 0 pont. 6. A III. részben található feladatok részpontszámai tovább nem bonthatók, ezektől eltérni csak az előbbiekben említett számolási hiba esetében lehet.

írásbeli vizsga 1021

2/8

2011. május 13.



I. Választásos, egyszerű rövid választ igénylő feladatok Feleletválasztás 1. 2. 3. 4. 5. 6. D B B A B D Minden helyes válasz 2 pontot ér, maximális pontszám: 6×2 = 12 pont.

(6×2 = 12 pont)

II. Szöveges (kifejtendő) feladatok 1. Igaz-hamis állítások (6×3 = 18 pont) I-H Indoklás Pontszám 1) A TLH görbén azon jószágkombinációk vannak, amelyek előállításához a gazdaság valamennyi erőforrását felhasználta, azaz adott erőforrás állomány mellett a maximális eredmény I 1+2 pont elérését biztosítják. A maximum elv szerint éppen ezért valamennyi görbén található jószágkombináció hatékony jószágkombináció.

H

H

H

H

H

2) A vállalat célja a profitmaximalizálás, ezért termelését akkor növeli, ha nagyobb profitot tud elérni, illetve akkor csökkenti, ha a profit várhatóan csökkeni fog. 3) A munkaerő felhasználása akkor optimális, ha a tényező határköltség megegyezik a határtermék bevétellel, mert így biztosítható a maximális profit elérése. 4) A fogyasztási hányad értéke mindig nagyobb, mint a fogyasztási határhajlandóság, ha C0 pozitív értékkel bír, hiszen C(Y ) Co + ĉ Y Co = = +ĉ Y Y Y 5) Ha a foglalkoztatás megegyezik az aktív népességgel, akkor a gazdaságban nincs munkanélküliség, mert mindenki foglalkoztatott, aki munkát akar vállalni. 6) A kereskedelmi bankok jegybanki tartaléka a kereskedelmi bankok jegybankkal szemben fennálló követeléseit fejezi ki, ezt a pénzt a kereskedelmi bankok helyezik el a jegybanknál vezetett számlájukra.


3/8

1+2 pont

1+2 pont

1+2 pont

1+2 pont

1+2 pont

2011. május 13.


2. Összehasonlítás Sorszám


(2×5 = 10 pont) Pontszám

Válasz

Azonosság vagy: Mindkettő a gazdasági rendszerek egyik típusa. vagy Mindkettő a gazdaság működési módját jellemzi. vagy: Mindkettő a termelés és a szükségletek összehangolásának folyamatát jellemzi. A fenti válaszok bármelyike elfogadható. Különbség •

2.1.

•

•

2.2.

A termelési eszközök tulajdona szerint: - magántulajdon jellemzi a piacgazdaságot, - állami tulajdon a tervgazdaságot. A gazdálkodói döntések meghozatala szerint: - a piacgazdaságban a termelők és a fogyasztók szabadon dönthetnek a rendelkezésükre álló erőforrásokról - a tervgazdaságban az állam központilag, tervekkel irányítja a gazdaságot, az állam hozza meg a legfontosabb döntéseket. A gazdasági szereplők közötti kapcsolatok jellege szerint: - a piacgazdaságban a piac közvetít az elkülönült szereplők között - a tervgazdaságban központi utasításokkal és tervek keretében az állam osztja szét az erőforrásokat a termelők között, és gondoskodik a termelt javak elosztásáról is.

1 pont

2+2= 4 pont

A fenti szempontok bármelyikének összehasonlítása elfogadható 2 pontért, de maximálisan kettő összehasonlítás értékelhető. Azonosság Mindkettő a makrogazdasági teljesítmény mérésére szolgáló SNA mutatószám. Különbség • Halmozódás szerint: az NDP nettó, míg a GNDI bruttó mutatószám • A mutatószám jellege szerint: az NDP hazai jellegű mérőszám, a GNDI nemzeti jellegű mérőszám, azaz az NDP az országhatáron belüli teljesítményt méri, a GNDI az állampolgárok jövedelmeit összesíti, függetlenül attól, hogy az mely országban realizálódott. • Számítási módjuk szerint: NDP = GDP - amortizáció GNDI = (NDP + amortizáció) ± elsődleges jövedelmek egyenlege ± transzferáramlás egyenlege A fenti szempontok bármelyikének összehasonlítása elfogadható 2 pontért, de maximálisan kettő összehasonlítás értékelhető.


4/8

1 pont

2+2 = 4 pont

2011. május 13.


3. Kiegészítés Sorszám 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6.


(6×1 = 6 pont) Pontozás 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont

Válasz A

A B C A C

4. Elemző és értékelő feladat Sorszám Válasz 4.1. A 4.2. C 4.3. B 4.4. D 4.5. C 4.6. A

(6×1 = 6 pont) Pontozás 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont

III. Számítást, ábrázolást igénylő feladatok 5. feladat Sorszám

(2 + 2 + 4 + 2 + 2 + 2 = 14 pont)

5.1.

Válasz Pontozás Az egyenlet alapján az x tengely metszéspontját kell meghatározni, 2 pont tehát ha y = 0, akkor x = 12/1,5 = 8 doboz

5.2.

I = py·y = 12 * 120 = 1440 Ft, px = 1440/8 = 180 Ft/doboz

1-1 pont

A mellékelt ábra a megoldás teljesen kész ábráját mutatja, az eljárás minden részlépését tartalmazza. Ehhez a részfeladathoz csak az A pontot tartalmazó közömbösségi görbe és a költségvetési egyenes ábrája szükséges.

5.3.

2 pont

Az A pont az U2 közömbösségi görbe érintési pontjához tartozó jószágkosár, azaz A (4 eper; 6 málna) 2 pont


5/8

2011. május 13.


5.4.

5.5.

5.6.


Optimális esetben azt a jószágkombinációt választjuk, amely ugyanazt a hasznosságot (=U3) a legkisebb ráfordítás mellett biztosítja. Ezért már az 1800 forint jövedelemből elérhető az U3 hasznosság, tehát a költségvetési egyenes egyenlete: 1800 = 180x + 120y, azaz y = 15 – 1,5x A helyettesítési rátákból kiszámolható az U3 közömbösségi görbe többi pontja is. 24 − y 2 Pl. a második pontnál: = 8 összefüggésből, ha ∆x = 1, akkor Δx y2 = 16. Az U3 közömbösségi görbe pontjai az alábbi táblázatban láthatók: U3 eper málna 2 24 3 16 4 11 5 8 6 6 7 5 Az optimális jószágkosarat a költsége alapján már kiválasztottuk, s így most már annak összetételét is ismerjük: B (6 eper; 6 málna). Q − Q1 I 2 − I1 εI = 2 képlet alapján : Q2 + Q1 I 2 + I1 2 2 6 − 4 1800 − 1440 2 : = ⋅ 4,5 = 1,8 5 1620 5 Az eper luxusjószág, mert a jövedelemrugalmasság értéke pozitív, és egynél nagyobb szám.


6/8

2 pont

2 pont

2 pont

2011. május 13.



6. feladat

(2 + 3 + 2 + 3 = 10 pont)

Sorszám

6.1.

6.2.

6.3.

6.4.

Válasz

MC = MR = P feltétel alapján 6q + 5 = 95 egyenletet kell megoldani.

7.1.

7.2.

q = 15

2 pont

TC = 5 · 15 + 3 · 152 + 1 200 = 1 950 TR = P · Q = 95 · 15 = 1 425 Tπ = TR – TC = 1 950 – 1 425 = −525 A vállalat veszteséget minimalizál, mert a vesztesége kisebb, mint a fix költség. Q = 183 950 − 10 · 95 = 183 000 n = Q/q = 183 000/15 = 12 200 AC = TC/q, azaz AC = 5 + 3q + 1 200/q A hosszú távú egyensúly feltétele: AC = MC, azaz 5 + 3q + 1 200/q = 6q + 5 egyenletet kell megoldani. eredmény: q = 20 A piaci ár annyi, mint az MC helyettesítési értéke: MC (q = 20) = 6 · 20 + 5 = 125 P = 125 Q (P = 125) = 182 700 n2 = 182 700/20 = 9 135

7. feladat Sorszám

Pontozás

2 pont 1 pont 2 pont

2 pont

1 pont

(2×6 = 12 pont) Válasz Pontozás Áruk = Export – Import összefüggés alapján 4 012 = 58 768 – Import, azaz 2 pont Import = 54 756 A folyó fizetési mérleg egyenlege = ±Áruk egyenlege ±Szolgáltatások egyenlege ± Jövedelmek egyenlege ±Viszonzatlan folyó átutalások egyenlege 2 pont 153 = 4 012 + 1 474+Jövedelmek egyenlege +309 Jövedelmek egyenlege = - 5 642 Teljes fizetési mérleg egyenlege = ±Folyó fizetési mérleg egyenlege±tőkemérleg egyenlege ±Pénzügyi mérleg egyenlege±tévedések és kihagyások egyenlege 2 pont 5 486 = 153 + 1 261+Pénzügyi mérleg egyenlege – 972 Pénzügyi mérleg egyenlege = 5 044 GDP = GO – termelő felhasználás 2 pont GDP = 53 800 – 28 400 = 25 400 NNI = NDP ±Jövedelmek egyenlege NDP = GDP - amortizáció = 25 400 – 3 700 = 21 700 2 pont NNI = 21 700 -5 642 = 16 058 GNDI = NNI +Amortizáció ±viszonzatlan átutalások egyenlege 2 pont GNDI = 16 058 + 3 700 + 309 = 20 067


7/8

2011. május 13.



8. feladat Sorszám

(3 + 3 + 3 + 3 = 12 pont) Pontozás

8.1.

8.2.

8.3.

8.4.

Válasz

C (Ydi ) = C0 + cˆ(Y − T + TR ) összefüggés alapján C(Ydi) = 288 + 0,75 (Y – 200 – 0,2Y + 100) egyenlethez jutunk, amelynek rendezett formája: C(Ydi) = 213 + 0,6Y

Az Y = YD = C + I + G összefüggés alapján számítható. 4%-os kamatláb mellett az I(i = 4) = 150 - 12 4 = 102, és felhasználjuk az előbbi pontban meghatározott fogyasztási függvény egyenletét is. Ezért Y = 213 + 0,6Y + 102 + 165 Y = 1 200 Az előző számítás szerint az YD = 1 200 keresletet kell kielégíteni a termelésnek. Ez akkor lehetséges, ha YS = 1 200 lesz. 1 200 = 500 ⋅ L Lfogl = 2 880

A potenciális kibocsátás a munkapiac egyensúlya mellett érhető el. A munkapiacon akkor van egyensúly, ha a foglalkoztatás eléri a munkakínálat nagyságát, azaz Lfogl = 3 380 Yp = 500 ⋅ L = 500 ⋅ 3380 = 1 300


8/8

3 pont

3 pont

3 pont

3 pont

2011. május 13.

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Recommend Documents