KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2010. október 18.

Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan)

emelt szint Javítási-értékelési útmutató 0812

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) — emelt szint

Javítási-értékelési útmutató

Javítási útmutató A javítás során a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával fel kell tüntetni a részmegoldásért megítélt részpontszámokat, és meg kell jelölni a hibátlan megoldást, illetve az előforduló hibákat és a tévedéseket. Egy feladat megoldásáért járó összesített pontszámot az előre nyomtatott mezőbe írja be, ebbe a mezőbe csak egész számot írhat! A feladatlap végén szereplő összesítő táblázatot értelemszerűen kell kitölteni. A feladatoknál többféle megoldás is elképzelhető, ezért előfordulhat, hogy a javítási útmutatóban közölt eljárástól (v. szöveges megnevezéstől) eltérő a megoldás. Ha a megoldás szakmailag korrekt elemekre épül, az eljárás kellően részletezett, és helyes eredményre vezet, akkor ezekért a megoldásokért is a teljes pontszám jár. A pontszámok odaítélésénél a következő elveket kell követni: 1. A feladat teljes pontszáma csak hibátlan megoldásért adható meg. Hiányzó válasz esetén a válaszért adható részpontszámot le kell vonni. 2. Tisztán számolási hiba esetében, tehát logikailag helyes eljárásnál a részpontszám felét kell levonni a hibavétés helyén, majd a feladat későbbi részében a logikailag jó megoldás a tovagyűrűző számbeli eltérés ellenére is teljes értékűnek számít, tehát a későbbi részpontszámokat egyetlen hiba miatt nem kell csökkenteni. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl.: 23,33 pont kerekítve 23 pont, 23,5 pont vagy 23,66 pont kerekítve 24 pont, egész szám esetén nincs teendő.) 3. Logikai hiba esetén a hibavétés helyén nem jár pont, a további hibátlan lépésekért viszont megadható a fele pontszám. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl.: 23,33 pont kerekítve 23 pont, 23,5 pont vagy 23,66 pont kerekítve 24 pont, egész szám esetén nincs teendő.) 4. Egy feladatnál csak egy megoldás értékelhető. 5. Igaz−hamis kérdéseknél a pontszám két részből áll. A szöveges indoklás mellett álló I vagy H megjelöléséért 1 pont adható. Ha a helyes jelölés mellett szakmailag helytelen vagy hibás indoklás szerepel, akkor az ellentmondásos választ 0 ponttal kell értékelni. Ennek figyelembevételével az értékelés a következő: helyes válasz megfelelő indoklással: 1+2 pont; helyes válasz hiányos indoklással: 1+1 pont, indoklás nélküli vagy hibás válasz mindig 0 pont 6. A III. részben található feladatok részpontszámai tovább nem bonthatók, ezektől eltérni csak az előbbiekben említett számolási hiba esetében lehet.

írásbeli vizsga 0812

2/7

2010. október 18.



I. Választásos, egyszerű rövid választ igénylő feladatok 1 A

2 C

3 B

4 B

5 D

(6×2 = 12 pont) 6 B

II. Szöveges (kifejtendő) feladatok

1. Igaz-hamis állítások I-H H

I

H

H

H

H

(6×3 = 18 pont)

Indoklás

Pontszám

1) Technikailag akkor hatékony a termelési eljárás, ha nincs fölös kapacitás. A gazdasági hatékonyság akkor érvényesül, ha a megadott kritérium szerint (pl. összköltség csökkentése) kiválasztjuk a technikailag hatékony eljárások közül a legelőnyösebbet (pl. a legkisebb költségű eljárás kiválasztása). 2) A könyv szerinti érték a vagyontárgy ún. nettó értéke. A tőkésített érték a vagyontárgy működésével megszerezhető jövedelmek jelenértéke. Tehát különböző szempontból történik az értékelés, az eredmény is valószínűleg különböző lesz. 3) A tényező határköltség azt mutatja meg, hogy hogyan változik az összköltség, ha a tényező mennyiségét egységnyivel változtatjuk. Képlet: MFCL = ΔTC / ΔL 4) Ha az aktuális árszínvonal nagyobb, mint a munkapiac egyensúlyát biztosító árszínvonal, és a foglalkoztatás a munkakeresleti oldala szerint alakul, akkor az árszínvonal növekedése a reálbért csökkenti, a foglalkoztatást pedig növeli. 5) Ha az inflációt változatlan kínálat mellett, a kereslet növekedése idézte elő, akkor keresleti inflációról beszélünk. Költséginflációról akkor beszélhetünk, ha változatlan kereslet mellett az összkínálat csökkenése idézte elő az inflációt. 6) Ha a külföldi árszínvonal nő, akkor az importált áru drágább lesz, hiszen a korábbihoz képest több valutát kell érte fizetni. vagy: A reálárfolyam növekszik, ami azt jelenti, hogy a hazai valuta vásárlóereje növekszik a külföldi valutával szemben, hiszen ugyanazért a forintösszegért többet lehet belföldön vásárolni.

2. Összehasonlítás

1+2 pont

1+2 pont

1+2 pont

1+2 pont

1+2 pont

1+2 pont

(2×5 = 10 pont)

Sorszám Válasz

Pontszám

Azonosság Mindkettő a gazdasági költség része, az erőforrások felhasználásával kapcsolatos ráfordításokat fejezi ki.

1 pont

Különbség

2.1.

•

•

Pénzmozgás szerint: az explicit költség a számlákon megjelenő tényleges kifizetést igénylő költségeket jelenti, míg a normál profit rejtett, vagy implicit költség, mert nem jár pénzmozgással. Elszámolhatóság szerint: az explicit költség teljes egészében a számviteli költség része, míg a normál profit alternatív költség, ezért nem lehet könyvekben elszámolni, a vállalat nyilvántartásában nem szerepelhet.


3/7

2+2 pont

2010. október 18.



Azonosság Mindkettő a nemzetgazdasági teljesítmény mérésére szolgál.

1 pont

Különbség Bármely két szempont értékelése jó válasznak minősül. •

•

2.2.

Tartalmi jelentésük szerint: A reál mérőszám a teljesítmény tényleges értékét, az ún. volumen értékét és változását mutatja. A nominális mérőszám a volumen változása mellett az árszínvonal változását is magába foglalja. Számítási módjuk szerint: A reál mérőszámot változatlan árak alkalmazásával számíthatjuk ki. A nominális mérőszámot az ún. folyóárak segítségével határozzuk meg, ezért

reál GDP = •

nominális GDP árszínvonal

Változásuk szerint Változásuk nem azonos mértékű, sőt egymással ellentétes irányú is lehet. Pl. a reál GDP csökken, miközben a nominális GDP növekszik. Ez akkor fordul elő, ha a gazdaság teljesítménye csökken, miközben az árak a csökkenést meghaladó mértékben növekednek.

3. Kiegészítés Sorszám 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6.

(6×1 = 6 pont) Válasz

Pontozás 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont

…csökken…

…növekszik… …csökken… …növekszik… …növekszik… …csökken…

4. Elemző és értékelő feladat Sorszám 4.1. 4.2. 4.3.


2+2 pont

(2+2+2 = 6 pont)

Válasz

Pontozás

A) …15 millió főről … …12 millió főre … …20%-kal … B) …27%-kal … …636 forintról … …807 forintra … A, F A mozi helyettesítői (video, DVD, tv, házimozi stb.) egyre jobban elterjednek.

4/7

2 pont 2 pont 2 pont

2010. október 18.



III. Számítást, ábrázolást igénylő feladatok

5. feladat

(4+2+2+2+4 = 14 pont)

Sorszám Válasz A divatmagazin ára p d =

5.1.

5.2.

5.3.

5.4.

5.5.

Pontozás

4000 = 200 20

A feltételek alapján felírható egyenletrendszer: - a költségvetési egyenes egyenlete: 4000 = 200 d + 400 a, azaz d = 20 -2 a - az elérhető hasznosság alapján: U = 6 da = 300, vagyis d = 50/a Az optimális megoldáshoz ezt az egyenletrendszert (rendezve pl. a2 – 10a + 25 = 0 egyenletet) kell megoldani. Eredmény: a = 5 és d = 10 A divatmagazin vásárolt mennyisége és ára is változatlan marad, tehát a divatmagazinra elköltött jövedelmi hányad ismert: Ip = 10·200 = 2000. Ezért autós magazinra is csak 2000 forintot tud költeni, amiből két magazin vásárolható:

a=

I a 2000 = =2 pa 1000

Az elérhető hasznosság szintje az ismert mennyiségek alapján számítható, azaz U = 6 d a = 6·10·2 = 120 A kereszt-árrugalmasság értéke 0, mert az autósmagazin árának emelkedése ellenére nem változik a divatmagazinból vásárolt mennyiség. A két jószág fogyasztása – a kereszt-árrugalmasság értéke alapján egymástól független. (10 d; 5 a) eredeti jószágkombináció megvásárlása az új árak mellett: I’ = 10·200 + 5·1000 = 7000 forintba kerül. A szükséges támogatás: I’ – I = 7000 – 4000 = 3000 = ∆I Az 5.1. ponthoz hasonlóan felírjuk az új egyenletrendszert, de most az U értékét nem ismerjük: - a költségvetési egyenes: 6000 = 200d + 1000a → d = 30 – 5a - a hasznossági függvény alapján: → d = U/6 a Az egyenletrendszer megoldása a 30 a 2 − 180 a + U = 0 egyenlethez jutunk, s mint tudjuk, optimális esetben a költségvetési egyenes érinti a közömbösségi görbét, ezért az egyenletnek csak egy megoldása kell, hogy legyen. Ez a feltétel akkor teljesülhet, ha az egyenlet diszkriminánsa = 0, azaz 32400 – 120 U = 0 új egyenlethez jutunk, amelyből U = 270. A másodfokú egyenlet megoldása U ismeretében a = 3 és d = 15 eredményre vezet.


5/7

2 pont

2 pont

2 pont

2 pont

2 pont

2 pont

2 pont

2010. október 18.


6. feladat

(5×2 = 10 pont)

Sorszám 6.1. 6.2. 6.3. 6.4.

6.5.


Válasz

Pontozás

Tπ akkor maximális, ha P = MR = MC, tehát 38 = 10 q+8 →q = 3 Tπ = TR – TC = 114 – 89 = 25 TC(q = 3) = 20+5 32+8·3 = 89 TR = 38·3 = 114 Az iparági termelés: Q = 8800 -200·38 = 1200 A vállalatok száma: n = Q/q = 1200/3 = 400 Igen. Az elérhető gazdasági profit miatt az iparágba új vállalatok is belépnek. A fedezeti pontban az AC = MC, ezért

2 pont 2 pont 2 pont 2 pont

20 + 5 q 2 + 8 q = 10 q + 8 egyenletet kell megoldani. q

2 pont

Eredmény: q = 2, és P = 28

7. feladat Sorszám

(4+4+4 = 12 pont) Válasz

Pontozás

Egyrészt az Y = Y = C + I → összefüggés alapján az Y = 3600 – 80i egyenlethez jutunk. D

Másrészt 7.1.

i=

MS = M D összefüggés alapján az P

4 pont

1 (0,5 Y − 500) egyenletet írhatjuk fel. 40

Az egyenletrendszer megoldása Y = 2300 és i = 16,25

7.2.

7.3.

Az új árszínvonal: P’ = 1,1·P = 2,2 A pénzmennyiség: MS’ = 1,232·MS = 1232 A reálpénzkínálat: MS/P = 1232/2,2 = 560 A pénzkereslet: MD(i = 16,25) = 0,5·2300 - 40·16,25 = 500 MD < MS/P, tehát a pénzpiacon 60 túlkínálat van.

4 pont

Az új egyenletrendszer: Y = 3600 – 80 i 560 = 0,5 Y – 40 i Az egyenletrendszer megoldása Y = 2360 és i = 15,5,

2 pont

Az árupiaci kereslet mindkét eleme növekedett. A fogyasztási kereslet a jövedelem növekedése miatt növekedett, (számszerűen: ∆C = ĉ∆Y = 0,75·60 = 45), míg a beruházási kereslet növekedését a kamatláb csökkenése idézte elő. (Számszerűen: ∆I = a·∆i = 20·0,75 = 15)

2 pont


6/7

2010. október 18.



8. feladat Sorszám

(6×2 = 12 pont) Válasz

Pontszám

Az alábbi ábrán a 8.1.- 8.4. kérdések válaszai láthatók Pontozás: minden jó kiegészítés 2 pontot ér. W/P LS

Lf W

8.1. – 8.4.

LD

B

L M

8.5.

N K*

Megjegyzések A pontozott vonal a foglalkoztatási függvényt jelöli. (Berajzolása nem szükséges a megoldáshoz) 8.2. W elhelyezése akkor jó, ha az egyensúlyi pont és a maximális munkakínálat (az ábrán a felső szaggatott vonal jelöli) közötti szakaszra esik. 8.4. A B pont kijelölhető az egyensúlyban, illetve az egyensúly alatti LS szakasz mentén. A reálbér és a munkakínálat kapcsolata különbözik. A felső ábrán a munkakínálat a reálbér függvényében növekszik, amíg el nem éri az aktív népességet. Az alsó ábrán a munkakínálat a reálbértől független és rugalmatlan. A munkapiacon túlkereslet van, mert LD > LS. A nominálbér növekedésével a munkapiac egyensúlya helyreállítható. W/P

8.6.

4*2 pont

W/P

L

2 pont

S

2 pont

W1 W0

L

P

D

L

Az ábra is mutatja, hogy a rögzített nominálbér szintjét meg kell növelni, tehát a reálbér függvény balra el fog tolódni.


7/7

2010. október 18.

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Recommend Documents