Közép-Dunántúli Régió Regionális Egészségügyi Fejlesztési Terv. II. fejezet A régió ellátórendszer összehasonlítása a Mintarégióval

A Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács

Közép-Dunántúli Régió Regionális Egészségügyi Fejlesztési Terv

II. fejezet A régió ellátórendszer összehasonlítása a „Mintarégióval”

Szövőszék Kft. Heves István mérnök-közgazdász egészségügyi és gazdasági szakértő

2004. november 9.

Közép-Dunántúl RET: Regionális egészségügyi fejlesztési terv

2004.

TARTALOM JEGYZÉK BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN .......................................................................................................................... 3 1.

LAKÓKÖRNYEZETI SZINT .................................................................................................................... 7 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5

2.

KISTÉRSÉGI SZINT ÉS KISTÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS.......................................................... 12 2.1 2.2 2.3 2.4

3.

JÁRÓBETEG-SZAKELLÁTÁS .......................................................................................................................20 GONDOZÓ .................................................................................................................................................22 FEKVŐBETEG SZAKELLÁTÁS .....................................................................................................................23 VÉRADÓ SZOLGÁLAT ................................................................................................................................29 SPECIÁLIS DIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS ELJÁRÁSOK ................................................................................29

RÉGIÓ SZINT........................................................................................................................................... 33 4.1 4.2

5.

JÁRÓBETEG-SZAKELLÁTÁS .......................................................................................................................12 GONDOZÓK...............................................................................................................................................14 FEKVŐBETEG SZAKELLÁTÁS .....................................................................................................................15 MENTÉS ....................................................................................................................................................18

MEGYEI SZINT ....................................................................................................................................... 20 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5

4.

HÁZIORVOSI ALAPELLÁTÁS, ÜGYELET....................................................................................................... 7 VÉDŐNŐI SZOLGÁLAT................................................................................................................................ 8 FOGÁSZATI ALAPELLÁTÁS ......................................................................................................................... 9 HÁZI SZAKÁPOLÁS..................................................................................................................................... 9 GYÓGYSZERTÁR .......................................................................................................................................10

JÁRÓBETEG-SZAKELLÁTÁS .......................................................................................................................33 FEKVŐBETEG SZAKELLÁTÁS .....................................................................................................................34

RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS........................................................................................... 36 5.1 5.2

FEKVŐBETEG SZAKELLÁTÁS .....................................................................................................................36 SPECIÁLIS DIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS ELJÁRÁSOK ................................................................................36

6.

ORSZÁG SZINT ....................................................................................................................................... 37

7.

ÖSSZEGZÉS ............................................................................................................................................. 38

Szövőszék Kft. Zalaegerszeg

2


2004.

Bevezetés, módszertan Az elvi „Mintarégió” leírását az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet - ESKI - előd intézménye, az Országos Egészségügyi Információs Intézet és Könyvtár - MEDINFO munkatársai az Egészség Évtizede Program keretében készítették el 2003. júliusában. A tanulmány a régiók egészségügyi ellátórendszer kapacitás szükségleteinek előkészítéséhez készült. A célja szakmai, metodikai segítség nyújtása volt a megalakuló Regionális Egészségügyi Tanácsok, regionális önszerveződések számára, hogy megfelelő információk, irányelvek nyújtásával egységes szemléletet biztosításon a helyi tervezésben. Az ellátás szervezés kérdéseivel foglalkozott, feladata elvi kép rajzolása volt egy olyan progresszív egészségügyi ellátási rendszerre vonatkozóan, amely egyaránt figyelembe veszi az esélyegyenlőség elvét, a gazdasági racionalitást, és a minőségi szempontokat. Az elvi „Mintarégió” tartalmi kialakításához rendelkezésre állt a „van” helyzet leírása, a MEDINFO által már 2002.-ben elkészített „Tanulmány Magyarország régióinak egészségügyi helyzetérõl” című regionális szintű elemzés. Ebből kiindulva készült el a „kell” helyzet, ami célszerűen az elvárások és a realitások összeegyezetésével azt írja le, hogy elvben térségenként milyen egészségügyi szolgáltatói kapacitásoknak kell működni, és milyen funkcióknak kell teljesülni. Ez a statisztikai módszerek alapján készített elő-javaslat az alkalmazott módszer szerint az egyes statisztikai régiók adott adatainál, indikátorainál a két szélső értékeket figyelmen kívül hagyva a többi érték átlagát vette alapul, ezzel meghatározva a „kívánt érték”-et. Ehhez állított be + 10% / - 10%-os megengedett eltérést, mely tehát egy matematikai, statisztikai számítással becsült „tolerancia-sáv”. A meghatározott sáv számos esetben figyelembe vette a kívánatos szakmai tendenciát, azaz a jelen értékhez képest eltolódott +0% / -20%, vagy –20% – +0% irányba. A Regionális Egészségügyi Fejlesztési Terv készítése során a Közép-Dunántúl régió elvi korrekciója történik majd a Közép-Dunántúli RET által kialakított szempontrendszer szerint, hisz a „Mintarégió” kapacitásait korrigálni kell. A felhasználható korrekciós tényezők a régió demográfiai, szociális helyzete, a mortalitás-morbiditás, a struktúra, a progresszivitás, stb. Fontos továbbá annak vizsgálati lehetősége, hogy a kapacitással helyben le nem fedett szükségleteket lehet-e régiók közötti együttműködéssel, illetve egyes speciális helyzetekben (pl. rehabilitáció, stb.) szakmák közötti feladatmegosztással, helyettesítő szolgáltatásokkal (pl. idősek otthona, rehabilitációs intézmény, ápoló otthon, stb.) megoldani. A MEDINFO munkatársai az elvárt kapacitásokat tehát ún. „tolerancia-sáv” tartománnyal határozták meg. Az alsó érték azt jelenti, hogy az egészségügyi kormányzat szándékai szerint ezt a kapacitástömeget az adott térségben el kell érni, azaz a fejlesztési tervben lehetőleg ennél alacsonyabb érték ne szerepeljen. A maximum pedig a támogatható fejlesztések felső kapacitás-határa, azaz a fejlesztési tervben azokra a kapacitásokra, amelyek a toleranciasáv felső határán, vagy már a felett vannak, nem tervezhető fejlesztés, kivéve a kapacitások összevonását, vagy az igazságos hozzáférést biztosító térbeli elosztást, de a globális számok ezen esetekben sem növekedhetnek. Tervezetten a „Mintarégió” kapacitás adatait, a tolerancia-sávokat szakmai gréniumok vitatják meg.


3


2004.

A jelenlegi egészségügyi szolgáltató rendszerre jellemző a területi inhomogenitás. Ezt jól szemlélteti például a fekvőbeteg szakellátás területén az egyes progresszív ellátási szintek jelenléte, mértéke, illetve hiánya. A progresszív ellátás csoport tartalma: egyetemek, országos intézetek, az egyéb ellátás csoportban a szanatóriumok, szakkórházak, egyházi, MÁV, HM, BM, IM, magán, alapítványi kórházak szerepelnek. 1 0 .0 0 0 la k o s r a v e t ít e t t a k t ív k ó r h á z i á g y a k s z á m a e llá t á s i s z in t e n k é n t

p r o g r e s s z ív e llá tá s 1 0 .0 0 0 la k o s r a ju tó a k tív ágyszám

80 70 60

m e g y e i, fő v á r o s i k ó r h á z i e llá tá s - 1 0 .0 0 0 la k o s r a ju tó a k tív á g y s z á m

50 40 30

k is t é s é g i k ó r h á z i e llá t á s 1 0 .0 0 0 la k o s r a ju tó a k tív ágyszám

20 10 D0é lA lf ö ld

Dé lDu ná n tú l

És za kA lf ö ld

És za kMa gy a ro .

Kö zé pDu ná n tú l

Kö zé pMa gy a ro .

Ny ug a tDu ná n tú l

Or sz ág os ad at

e g y é b e llá tá s - 1 0 .0 0 0 la k o s r a ju t ó a k tív ágyszám

Forrás: ESKI-MEDINFO Régió leírás 2003.

Az egészségügy regionális átszervezése a progresszivitás elvén valósítható meg hatékonyan, az igazságosság elvét szem előtt tartva. A cél, hogy minden esetet olyan intézményben lássanak el, ahol az adott betegség ill. beavatkozás évente megfelelő esetszámban fordul elő. A progresszivitás alapja a betegségek gyakorisági eloszlása, amely meglepő pontossággal követi a 80-20 szabályt: az esetek 80%-át a betegségek 20%-a képezi, a maradék 20%-on osztozik a betegségek 80%-a. A „Mintarégió” tanulmány az alábbi progresszivitási szinteket alkalmazta: lakókörnyezet, kistérség, kistérségi együttműködés, megye, régió, regionális együttműködés, ország nemzetközi (országok közötti) együttműködés. A kapacitásokat hagyományosan az intézmények sűrűsége, ágyszám, szakorvosi óra alapján szokták mérni. A megfelelő tervezés érdekében azonban érdemes más tényezőket is figyelembe venni, pl. − a fizikai elérhetőség: távolság vagy idő, − készülék, illetve készülék-műszak, pl. CT, MR. ESWL, PET, stb., − centrum, illetve funkció léte: pl. egyes funkciók, pl.: gyermek-égéssebészeti központ különböző kapacitások – bőrgyógyászat, sebészet, gyermeksebészet, gyermekintenzív – talaján egyaránt létrejöhetnek, így itt a funkció létét kell csupán biztosítani, valamely más osztályon, erre a célra nevesített és felszerelt ággyal, − helyettesítő alternatív szolgáltatások léte: pl. szakmaközi (pl. mátrix-struktúrák stb.), illetve régióközi együttműködésben megvalósuló ellátások, illetve szolgáltatások.


4


2004.

Az egyes ellátási szinteket és az ahhoz rendelendő egészségügyi szolgálatokat foglalja össze az alábbi táblázat: Szint Lakókörnyezet

Ellátás típus alapellátás: háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálat, védőnői szolgálat Kistérség/kerület alapellátási ügyelet, szűrési szolgáltatások, fogorvosi alapellátás, járóbeteg szakellátás: alapszakmák, mentőállomás Kistérségi együttműködés komplex szakrendelések, alapszakmás kórház Megye/főváros súlyponti kórház, speciális szakrendelések Régió regionális központ, egyes kiemelt erőforrású ellátások, centrumok Regionális együttműködés egyes kiemelt erőforrású ellátások, centrumok Ország egyes kiemelt erőforrású ellátások Nemzetközi együttműködés egyes kiemelten ritka, nagyerőforrású ellátások Forrás: Kincses Gy.: Regionalitás, koncepcióvázlat 2003.03.

A kórházi kapacitástervezésekkor a szakmánkénti ágyszámokon kívül számos fontos tényezőt figyelembe kell venni, egyike a kórházak nagysága. A vélemények nem egységesek abban a kérdésben, hogy Magyarországon mekkora az optimális kórházi üzemnagyság. Ez a kórház épületszerkezeti viszonyaitól, szakmai sajátosságaitól és az ellátandó terület ill. populáció tulajdonságaitól is függ. A működtetés gazdaságossága miatt a régiónkénti elemzés során a MEDINFO munkatársai a kórháznagyságot - önkényesen - a 300, 600, és 900 ágyas határokkal vették figyelembe. A betegmigráció sem hagyható figyelmen kívül a progresszivitás egyes szintjeinek újjászervezésekor. A migráció jelenségét, vagyis hogy a betegellátás nem a beteg lakóhelyén történik, a fekvőbeteg-ellátásban vizsgálta a MEDINFO („Tanulmány Magyarország régióinak egészségügyi helyzetéről”) Ebben a járóbeteg-migrációt kisebb jelentőségűnek tartották, mert az esetek nagy részében vagy fekvőbeteg ellátást megelőző illetve követő esemény, vagy esetleges, pl. utazás kapcsán szükségessé váló akut ellátás. A regionális ellátásszervezés fontos célja a migráció csökkentése, szabályozottá tétele. Mindenképpen kívánatos, hogy a Budapest felé irányuló migráció csökkenjen, és a központi régió kapacitása és a többi régió kapacitásai közelítsenek egymáshoz. A „Mintarégió” kidolgozása során, s a jelenlegi II. fejezetben felhasznált adatok forrásai: - KSH (Központi Statisztikai Hivatal) "Egészségügyi statisztikai évkönyve", „Demográfiai évkönyve”, „Statisztikai évkönyve” - OEP egészségügyi szolgáltatók adatai, - GYÓGYINFOK (már OEP) fekvőbeteg szakellátás teljesítmény táblázatai, Internetes honlapja, - OEP évkönyvek, OEP honlapja, - OEP járóbeteg szakellátás teljesítmény táblázatai, - OMSZ (Országos Mentőszolgálat) adatgyűjtései, - OGYK (Országos Gyógyintézeti Központ) adatai, - Hungaro-transzplant adatok. Az egyes ellátási szinteken a 10ezer lakosra - esetenként 100ezer lakosra - vonatkoztatott kapacitásokat az akkor ismert, legtöbb esetben a 2001. évi statisztikai adatokból kiindulva határozták meg. Néhány szakmánál a fenti módszer nem volt alkalmazható, mivel a járó-, fekvőbeteg szakellátás, vagy speciális diagnosztikai, terápiás ellátási forma csak egy-egy régióban létezik, itt az országos átlagot tekintették mérvadónak.


5


2004.

Azóta számos területen rendelkezésünkre állnak a 2002, illetve 2003 évi fekvőbeteg ás járóbeteg-szakellátási adatok is, így az adatokat ezek alapján aktualizáltuk, az indikátorokat átszámítottuk. Ahol ez nem volt elérhető, ott az eredeti 2001 évi adatot mutatjuk, de ezt mindig feltüntetjük. Formailag az adatokat jellemzően csak táblázatokban mutatjuk be. A régiók sorrendje eltér az előző fejezetben alkalmazott, a KSH módszere szerinti sorrendtől, itt a „Mintarégió” módszerét követtük. Tekintettel arra, hogy egy táblázaton belül több adat, indikátor is bemutatásra kerül, a csökkenő vagy növekvő sorrend felállításánál a rendezés csak önkényesen kiválasztott jellemző adat lehetett volna. Így módszertani döntésünk miatt - a KSH, illetve a „Mintarégió” tanulmány módszere szerint is - a régiók sorrendje azonos. A táblázatok oszlopainál nem tüntettük fel a mértékegységet, mert azok egyértelműek az oszlop címe alapján. A táblázatokban egyes adatok, pl. az egyes régiókban működő ágyak száma szakmánként, megtalálható az I. fejezetben is, de az itt bemutatott számított adatok, valamint az áttekinthetőség miatt ezeket ismét megadjuk. A táblázatok az éppen vizsgált progresszivitás szinten javasolt ellátás típusok 10ezer lakosra jutó kapacitásait, valamint egyéb, pl. egy orvosra jutó indikátorait mutatják be az egyes régiókban. A sorok végén látható az országos átlag, valamint a legkisebb és legmagasabb két szélső értékeket figyelmen kívül hagyva a többi érték átlagaként vett „kívánt érték”” adata. Az utolsó két sorban a Közép-Dunántúl régió adott adatában a „kívánt érték”-től való eltérés +/- abszolút száma, illetve a %-os eltérés +/- mértéke látható. Egyes indikátorokat, jellemzően a régión belül a megyék közötti megoszlás bemutatására, diagram formában is megjelenítünk. A továbbiakban progresszivitási szintek szerint, az azokban javasolt ellátás típusokat vesszük sorba. A táblázatokban a viszonyításhoz valamennyi régió és az országos átlag adatát, indikátorát bemutatjuk. Azt vizsgáljuk, hogy a Közép-Dunántúl régió adatai abszolút értékben és %-ban milyen mértékben térnek el a „Mintarégió” tanulmányban meghatározott „kívánt” értéktől. Az Összegzés a fentiek szerinti, +/- 10-15% körüli, azon felüli eltéréseket emeli ki, hogy ezzel is segítse a Közép-Dunántúli RET tervezőinek a Közép-Dunántúli Régió Regionális Egészségügyi Fejlesztési Terv elkészítését.


6


1.

Lakókörnyezeti szint

1.1

Háziorvosi alapellátás, ügyelet

2004.

A háziorvosi alapellátásra jellemző, hogy azt az orvos az önkormányzati ellátási kötelezettség átvállalásával a praxisok kb. 92%-ában (forrás: OEP) vállalkozókét látja el. A felnőtt-, gyermek-, és vegyes körzetek esetében a bejelentkezett lakosok optimális száma tervezhető. Ennek átszervezésekor figyelembe kell venni: a demográfiai adatok változását, mely a lakosság öregedése miatt egyre nagyobb terhet ró az ellátókra, melyet a szakorvosi ellátásra utalások számának évről-évre történő növekedése is igazol, a háziorvosok szerepe igen jelentős a lakosság egészségi állapotának megítélésében, a Népegészségügyi program további szűrési gondozási feladatokat ad, a kötelező adatszolgáltatás az orvos-beteg találkozások kapcsán keletkező adat- és információknak csak töredékét képes rögzíteni, így az sem az egészségügyi ellátások során, sem pedig az egészség- és szociálpolitikai döntések előkészítése során nem hasznosulhat teljes mértékben. A táblázat a lakókörnyezeti szinten szükséges alapellátások 10ezer lakosra jutó, valamint egy orvosra jutó indikátorait mutatja az egyes régiókban. A sorok végén látható az országos átlag, valamint a legkisebb és legmagasabb két szélső értékeket figyelmen kívül hagyva a többi érték átlagaként vett „kívánt érték” adata, illetve Közép-Dunántúl adatában az ettől való eltérés. Régió / Indikátor Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Észak-Magyarország Észak – Alföld Dél – Alföld Ország Kívánt érték Eltérés KD (+ / -) Eltérés KD %

Havi átl. háziorvosi szolgálat 1993

2003*

700 644 717 1 967 840 927 867 6 763

701 649 727 1 986 834 977 914 6 853 830,4

Egy háziorvosra jutó lakos 1 825 1 962 2 003 1 947 2 023 2 112 1 978 1 979 1982,6 20,4 1%

10.000 lakosra jutó háziorvos 5,5 5,1 5,0 5,1 4,94 4,74 5,05 5,1 5 -0,1 -1 %

Bejelentett gyermek / gyermek háziorvos 1 492 1 574 1 516 1 087 1 894 1 789 1 434 1 443 1561,9 -45 -3 %

10.000 gyermekre jutó gy. háziorvos 6,7 6,4 6,6 9,2 5,3 5,6 7 6,9 6,4 0,2 2%

Forrás: KSH évkönyv, OEP*, MEDINFO: Mintarégió 2003.

Az egy háziorvosra jutó lakos esetében a javasolt tolerancia sáv 1784 – 2181 közötti, a Közép-Dunántúl régió adata kissé közelíti a toleranciasáv felső értékét. A házi gyermekorvosi szolgálatot, mint bevált, jól működő hatékony szolgáltatást általában fejleszteni kívánatos. A régióban az egy gyermek-háziorvosra jutó lakos szám (1516) az országos átlag (1443) feletti, de 3%-al a „kívánt érték” alatti. A javasolt tolerancia sáv 1405 – 1717 közötti, illetve ahol nincs ilyen számú gyermekkorú lakosság, ott vegyes praxis megengedhető. A háziorvosi ügyeleti szolgálat kistérségi, vagy kistérségi együttműködés alapján is szervezhető feladat, a lakosság azonban lakókörnyezeti szinten éli meg az ellátást. Erre vonatkozóan nem álltak rendelkezésre a 2002 évi adatok, így az alábbiak az eredeti 2001 évi indikátorok. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg

7


2004.

Az egyes régiókban a központi orvosi ügyeleti szolgálat 10ezer lakosra jutó mutatói az alábbiak szerint alakultak, a tervezéshez néhány betegforgalmi indikátor is szolgáljon:

Régió / Indikátor Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Észak-Magyarország Észak - Alföld Dél- Alföld Ország Kívánt érték Eltérés KD (+/-) Eltérés KD %

10.000 lakosra j. megjelent eset

10.000 lakosra j. mentő szállítás igény

1 385 1 326 1 719 732 1 856 2 144 1 403 1 414 1 538 181 + 12%

79 65 90 112 136 120 78 101 96 -6 -6,3

10.000 lakosra jutó hívás beteglátog atás

574 609 644 563 945 667 488 632 611 33 5,4

10.000 lakosra jutó kp. ügyeletben lévő orvos

6,3 6,2 6,2 2,4 5,8 3,8 4,6 4,5 5,3 1 + 17%

10.000 lakosra j. ügyelettel ellátott praxis

5,7 5,5 5,8 4,6 6,3 4,2 4,7 5,1 5,3 1 9,4

10.000 lakosra j. háziorvos 1 ügyeletben

0,58 0,48 0,52 0,29 0,53 0,44 0,39 0,43 0,5 0 4

Forrás: KSH évkönyv, MEDINFO: Mintarégió 2003.

A központi ügyeletben résztvevő összes orvos 10ezer lakosra jutó száma tekinthető javaslatnak, a tolerancia-sáv : 4,8 – 5,9. A Közép-Dunántúl régióban az eltérés ugyan 2001 évben +17%, de emellett a 10ezer lakosra jutó megjelent esetek száma (1719) az országos átlag (1538) feletti, sőt 12%-al magasabb, mint a „kívánt érték”. A javaslat, az elvárás: a lakosság a központi ügyeleti szolgálat orvosát, vagy hívásra az ügyeletes orvosnak a beteget 20 – 40 percen belül el kell érnie. 1.2

Védőnői szolgálat

A védőnői kapacitás az ellátandó gyermekkorú lakosság számmal arányos humán erőforrással definiálható. 2002 évi adatokkal: Régió / Indikátor Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Észak-Magyarország Észak - Alföld Dél - Alföld Ország Kívánt érték Eltérés KD (+/-) Eltérés KD %

0-4 éves lakos szám férfi 23 292 22 310 26 194 64 663 33 657 42 764 31 883 244763

0-4 éves lakos szám nő 2 623 3 119 2 583 10 815 32 275 41 092 30 340 232914

Betöltött védőnői állások száma 504 545 543 1 203 649 784 653 4 881 634,8 -92 -14%

10.000 lakosra jutó betöltött védőnői állás 5,1 5,4 4,9 4,3 5,0 5,0 4,8 4,7 5,0 -0,1 -1,8%

Forrás: KSH évkönyv, MEDINFO: Mintarégió 2003.

A betöltött védőnői állások számát tekintve a régió elmarad az országos átlagtól, a „kívánt érték”-től, de 10ezer lakosra vetítve a betölthető védőnői állás javasolt tolerancia sávja 4,5 – 5,5, s ezen belül van a Közép-Dunántúl régió adata. A 10ezer lakosra jutó betölthető védőnői állások tervezésénél az adott régióban várható gyermekpopuláció számát, a település szerkezetet, a fizikai megközelíthetőséget is javasolt figyelembe venni. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg

8


1.3

2004.

Fogászati alapellátás

A fogászati alapellátásban megoldandó feladat a területi különbségek kiegyenlítése, a finanszírozás szabályozásával ebben a körben a prevenció ösztönözése. A fogászati alapellátás 2003 évre vonatkozó kapacitás adatai a következők: Régió / Indikátor

Fogászati szolgálatok száma 276 287 262 828 371 402 406 2 891 348

Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Észak - Magyarország Észak - Alföld Dél - Alföld Ország Kívánt érték Eltérés KD (+/-) Eltérés KD %

10.000 lakosra jutó fogászati szolgálatok száma 2,8 2,9 2,4 2,9 2,9 2,6 3,0 2,9 2,8 -0,5 -16 %

Forrás: OEP, KSH évkönyv, MEDINFO: Mintarégió 2003.

A Közép-Dunántúl régióban a 10ezer lakosra jutó fogászati szolgálatok száma az országos átlag és a „kívánt érték” alatti, annak 84%-a. 1.4

Házi szakápolás

Az otthoni, házi szakápolás területén a regionális ellátás-szervezéskor lakosságszám arányos rendszert javasolt kialakítani. A következő táblázat régiónként a szolgálatok számát és néhány, a betegforgalomra jellemző indikátort mutat be, 2002 évi adatokkal: Régió / Indikátor

Otthoni szakápoló szolgálatok száma

Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Észak-Magyarország Észak - Alföld Dél - Alföld Ország Kívánt érték Eltérés KD (+/-) Eltérés KD %

47 27 38 82 46 71 48 359 50 -12 -24 %

100.000 lakosra jutó otthoni szakápoló szolgálatok száma

4,8 2,7 3,4 2,9 3,6 4,6 3,5 3,5 3,6 -0,2

10.000 lakosra jutó éves szakápolási esetek száma

34 47 33 40 45 37 35 39 38 -5 -15 %

10.000 lakosra jutó éves szakápolási vizitek száma

814 1 003 922 911 934 788 837 886 884 39 4%

Forrás: OEP, MEDINFO: Mintarégió 2003.

A lakosság kedvezőtlen egészségi állapota, az életkor kitolódása, a lakosság öregedése, egyes földrajzi területeken a lakosság késői orvoshoz fordulási szokása, gyakorlata, illetve a kórházi fekvőbeteg szakellátás teher-mentesítése, költség kímélése miatt is az otthoni szakápolás továbbfejlesztése indokolt. A tervezésnél a 10ezer lakosra jutó otthoni vizitek száma a mérvadó. Az OEP adatai szerint 2002-ben a 2001 évhez képest a 10ezer lakosra jutó esetek száma országosan közel felére csökkent, de a 10ezer lakosra jutó vizitek száma változatlan.


9


2004.

A Közép-Dunántúl régióban a házi szakápolási szolgálatok száma 2002-ben a „kívánt” érték alatti (-24%). A 10ezer lakosra jutó éves szakorvosi vizitszámra a javasolt tolerancia sáv 795 – 972 közötti, a Közép Dunántúl régió adata a felső értékhez áll közelebb. Régión belül az egyes megyék 1000 lakosra jutó szakápolási vizit száma eltérő, a legkevesebb Fejér megyében, a legtöbb Komárom-Esztergom megyében.

E zer lakosra jutó szakápolási vizitek szám a K özép-D unántúli régió, 2002. 1 2 34

1 30 0 1 20 0 1 10 0 1 00 0 90 0 80 0 70 0 60 0 50 0 40 0 30 0 20 0 10 0 0

92 2

91 3

88 6

699

K ö z é p -D u n á n tú l

F e jé r

K om árom E s z te r g o m

V e s zp ré m

O rs z á g

Forrás: K SH E gé szségü gy i S tatisztikai É vk ön yv

1.5

Gyógyszertár

A gyógyszertárak privatizációja során kialakult a lakosság számára megközelíthető közforgalmi gyógyszertár hálózat. A közforgalmi gyógyszertárakat általában kiegészítik az egyes kórházakban működő zárt forgalmú gyógyszertárak, melyek a fekvőbeteg ellátó intézetekben járóbetegként megjelenő, vagy fekvőbetegként távozó lakosoknak felírt receptek gyors kiváltását segítik. A táblázat a gyógyszertári ellátottság egyes adatait és indikátorát foglalja össze (2002). Régió / Indikátor

Közforgalmú gyógyszertárak száma

Mértékegység Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Észak – Magyarország Észak – Alföld Dél – Alföld Ország Kívánt érték Eltérés KD (+/-) Eltérés KD %

db 212 189 221 578 246 315 316 2 079 262 -41 -16 %

Zártforgalmú, kórházi gyógyszertárak száma

10.000 lakosra jutó gyógyszertár

db 2 2 5 25 6 4 8 53 5,0 0 0

db/10.000 lakos 2,14 1,88 1,98 2,05 1,91 2,03 2,31 2,05 2,0 0 -2 %

Forrás: OEP évkönyv, MEDINFO: Mintarégió 2003.


10


2004.

A lakossági ellátás javítható az egészségügyi ellátó szolgálat, a kórház-rendelőintézet közvetlen közelében telepített zártforgalmú gyógyszertár hálózat bővítésével. A Közép Dunántúl régióban - a gyógyszertárak száma ugyan alacsonyabb a „kívánt érték”-nél, de 10ezer lakosra vetítve a tolerancia-sáv 1,8 – 2,2 gyógyszertár (azaz 5000 lakosra egy gyógyszertár), s ez teljesül.


11


2.

2004.

Kistérségi szint és Kistérségi együttműködés

Formázott: Felsorolás és számozás

A kistérség a statisztikákban általában a korábbi közigazgatási rendszerben meglévő járásokat jelenti, de annál szűkebb, illetve annál bővebb területet is lehet. Irányítószámokkal definiált földrajzi terület, melyre csak néhány statisztikai adatfeldolgozás készül az egészségügyi ágazat területén is. A kistérségek lakossága a lakókörnyezetben nyújtott alapellátás szolgáltatásain túl jellemzően a kistérség központját jelentő városban szakellátásokat is igénybe vehetnek. 2.1

Járóbeteg-szakellátás

A járóbeteg-szakellátás a szakellátó intézetek száma, a 10ezer lakosra jutó javasolt szakorvosi és nem szakorvosi óraszáma definiálható: Helyileg az adott fekvőbeteg háttér figyelembevételével kell meghatározni. Ettől eltérően a minta vizsgálattal járó szakellátások esetében „vizsgálatszám kapacitást” célszerű meghatározni, s a páciens vérvételre történő berendelése helyett a vizsgálati minta szállítását javasolt megszervezni. Durva tájékozódásra alkalmas adat a 10ezer lakosra jutó szakorvosi rendelési óraszám, mely a szolgáltatói kapacitást és a rendelkezésre álló szakorvosi erőforrást is magában foglalja. A „Mintarégió” Tanulmány szerint biztosítani szükséges az alapszakmákon kívül egyéb szakorvosi rendeléseket is, de nem biztos, hogy minden kistérségben valamennyinek működnie kell, illetve lehetséges, hogy ezen felül is tud a kistérség egyéb szakmákban is szakorvosi óraszámot működtetni. A 100ezer lakosra jutó szerződött heti átlagos szakorvosi óra 2003 évi adatait mutatja be a következő táblázat, a „Mintarégió” tanulmányban kistérség és kistérségi együttműködés szinten javasolt szakmánként, a „kívánt érték” sorrendjében. 2003 évben változtak a szakmakódok, így számos újonnan befogadott szakellátás-forma is megjelent, vagy önállóan szerződött lett, amelyre vonatkozó adatok még nem szerepeltek a 2001-2002 évi adatokra épített „Mintarégió” tanulmányban. Szakmakód, szakma

Szülészet-nőgy. Röntgen diagn. Belgyógyászat Labordiagn. Szemészet Ultrahang-diagn. Sebészet Reumatológia Fül- orr- gége Traumatológia Neurológia Kardiológia Bőr- nemibeteg. Csecs.-gyermek Tüdőgyógyászat Urológia, androl. Ortopédia Oszteoporózis

DélDun ánt.

158 173 119 167 118 119 108 101 94 73 99 100 78 55 51 56 53 8

Nyu- Köz.Dun Duná án.l ntúl

112 116 94 94 98 80 90 79 74 66 53 52 56 43 46 38 30 16

145 118 134 85 105 104 88 86 82 70 59 61 52 58 49 44 21 11

Köz.- Észa Mo. k-Mo.

236 280 157 241 209 149 202 179 177 97 137 121 144 56 84 99 92 28

133 106 102 96 97 94 90 70 67 52 61 55 44 39 46 35 28 20

Észa kAlföl

DélAlföl d

Orsz ág

127 118 131 111 96 104 75 71 72 76 60 66 56 50 62 41 34 11

144 146 160 123 125 111 99 98 86 97 85 71 89 53 47 56 36 23

164 171 134 148 135 115 122 110 106 79 88 82 85 51 60 60 50 19

Kívá Tolerannt cia sáv érték

141 134 128 118 109 106 95 87 82 76 73 70 66 51 51 47 36 16

127-155 121-148 116-141 107-130 98-120 96-117 85-104 79-96 73-90 69-84 65-80 63-77 59-73 46-57 46-56 42-52 33-40 15-18

Eltérés KD +/-

4 -16 5 -33 -4 -3 -7 -1 0 -6 -14 -9 -14 7 -2 -3 -15 -5

%

3 -12 4 -28 -3 -2 -7 -1 0 -8 -19 -13 -22 14 -5 -6 -41 -31



12


2004.

A járóbeteg-szakellátás általános tervezésénél a statisztikai módszerrel megállapított „kívánt érték” több okból is korrigálandó. Ilyen lehet, pl. a fekvőbeteg szakellátás helyett járóbetegként történő ellátás stratégiai célkitűzése, fekvőbeteg szakellátás helybeli hiánya, stb. A Közép-Dunántúl régió fenti indikátora, a 100ezer lakosra jutó szerződött heti szakorvosi óra a „Mintarégió” tanulmány javasolt adataihoz képest a csecsemő-gyermekgyógyászat (+14%), a belgyógyászat (+4%) és a szülészet-nőgyógyászat (+3%) kivételével minden szakma esetében kevesebb, illetve a fül-orr gégészet kapacitása a „kívánt érték” szerinti. Legnagyobb mértékű az elmaradás az ortopédia (-41%) és az oszteoporózis (-31%) labordiagnosztika (-28%) szakrendeléseknél, kevesebb a bőrgyógyászat (-22%), ideggyógyászat (-19%) és a röntgen diagnosztika (-12%) területén látható. A laboratóriumi diagnosztikában a cél a vérvételi helyek nagyobb számban való működtetése, s a betegek helyett a levett vérminták utaztatása. Régión belül a 100ezer lakosra jutó szerződött heti átlagos szakorvosi óra adatai az elmaradást mutató szakmákban: Szakma / megye

Ortopédia Oszteoporózis Labor diagn. Bőrgyógy-nemibeteg Ideggyógyászat Röntgendiagn.

Fejér

KomáromEsztergom

Veszprém

31 14 77 33 40 91

18 13 111 70 90 147

13 7 72 58 53 126

KözépDunántúl

Kívánt érték

36 16 118 66 73 134

21 11 85 52 59 118

Forrás: OEP

A régióban megyénként eltérő szakmákban és mértékben alacsonyabb a 100ezer lakosra jutó heti szakorvosi óraszám, Fejér megyében és Veszprém megyében találhatóak a legnagyobb eltérések. 100ezer lakosra jutó heti átlagos nem szakorvosi óra biztosítható, amennyiben az adott szakrendelés, szakellátás működik: Szakma

Fizio- mozgást. Labordiagn. Gyógytorna Patológia,kórsz

DélNyuDunánt Dunánt úl .

97,3 76,3 11,0 3,8

Észak -Mo.

Észak Alföld

195,4 163,6 236,2 198,8 98,5 54,3 52,6 122,0 10,5 24,2 98,1 110,5 9,3 14,5 13,1 29,9

82,4 85,3 27,0 20,1

Köz.Duná ntúl

Köz.Mo.

DélAlföld

Orszá g

Kívánt érték

Tolerancia sáv

134,0 168,6 157,8 100,7 91,7 83,0 61,3 58,7 44,3 22,3 18,9 15,9

142-174 75 -91 40-49 14 -17

Eltérés KD +/% 5,8 3,7 -30 -36,6 53,7 121 -2,8 -17,5


A Közép-Dunántúl régióban a 100ezer lakosra jutó nem szakorvosi órák is mutat elmaradást a „Mintarégió” „kívánt érték”-éhez képest. Legnagyobb a hiány a labordiagnosztika (-37%), és a patológia, kórszövettan (-18%) szerződött heti nem szakorvosi óra kapacitásában. Régión belül a 100ezer lakosra jutó szerződött heti átlagos szakorvosi óra adatai az elmaradást mutató szakmákban: Szakma / megye

Fizio- mozgást. Labordiagn. Gyógytorna Patológia,kórsz.

Fejér

11,7 35,2 109,7 0,0

KomáromEsztergom

153,7 22,2 194,0 46,3

Veszprém

348,1 98,7 2,7 0,0

KözépDunántúl

163,6 52,6 98,1 13,1

Kívánt érték

157,8 83,0 44,3 15,9



13


2004.

A szakorvosi órák adataihoz hasonlóan a régióban megyénként eltérő szakmákban és mértékben alacsonyabb a 100ezer lakosra jutó heti nem szakorvosi óraszám is. Fejér megyében és Veszprém megyében sem nevesített szerződésben a 054 Patológia, kórszövettan szakrendelés. Mindhárom megyében más-más arányú a fizikoterápia és a gyógytorna szerződött heti nem szakorvosi óraszáma. De mindhárom megyében más-más szakmában és mértékben találhatóak a legnagyobb eltérések a vizsgált indikátornál. 2.2

Gondozók

Kistérségei szinten a tüdőgondozók régiónkénti számát elemezve, jellemzően általában minden kistérség rendelkezik 1-1 tüdőgondozó és vele együtt tüdőszűrő állomással. Hasonló a kép a pszichiátriai gondozói hálózat tekintetében is. A 100ezer lakosra jutó tüdő- és pszichiátriai gondozók száma országosan a régiókban szórást mutat. Régió / Indikátor Mértékegység Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarorsz. Észak-Magyarorsz. Észak - Alföld Dél - Alföld Ország Kívánt érték Tolerancia sáv Eltérés KD (+/-) Eltérés KD %

Tüdőgondozók szám

db 18 16 18 36 20 31 23 162 22

100.000 lakosra jutó tüdőgondozó

Pszichiátriai gondozók száma

db/100.000 lakos 1,8 1,6 1,6 1,3 1,6 2,0 1,7 1,6 1,65 1,5-1,8 - 0,05 - 1,2%

-4

db 17 19 18 36 20 14 20 144 19

100.000 lakosra jutó pszichiátr. go

db/100.000 lakos 1,7 1,9 1,6 1,3 1,6 0,9 1,4 1,4 1,5 1,3-1,6 + 0,1

-1

Forrás: KSH Eü. stat. évkönyv, MEDINFO: Mintarégió 2003.

A Közép-Dunántúl régióban a tüdőgondozók száma a „kívánt érték” alatti, ugyanez látszik a 100ezer lakosra jutó indikátor alapján is, azaz szükség esetén fejleszthető a tüdőgondozói hálózat. Régión belül az egy tüdőgondozóra jutó betegforgalom Komárom-Esztergom megyében volt a legalacsonyabb. A z e g y tü d ő g o n d o z ó ra ju tó b e te g fo rg a lo m K ö z é p -D u n á n tú li rég ió , 2 0 0 2 . 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 K ö z é p -D u n á n tú l

F e jé r

K om á rom E s z te r g o m

V e s zp ré m

O rs zá g

F o rrá s: K S H E g é sz sé g ü g y i S ta tisz tik ai É v k ö n y v


14


2004.

A pszichiátriai gondozók száma 1-el kevesebb a „kívánt érték”-nél, de itt a 100ezer lakosra jutó mutató alapján megfelelő a gondozók száma. 2.3

Fekvőbeteg szakellátás

A városi kórházi szakellátás meglétét jelentősen meghatározza a kistérségi központ földrajzi távolsága a megyei kórháztól, a domborzati viszonyok, illetve közúti, vasúti elérhetőség. A megyei kórházak a megyeszékhely kistérség lakosságának alapszakmás fekvőbeteg szakellátását biztosítja. Az irányadó elv az ágykapacitások struktúra váltásánál: az aktív ágyak számának csökkentése és a krónikus, rehabilitációs ágyak számának növelése. Ennek megfelelően a javasolt tolerancia sáv az aktív ágyak esetében a számított „kívánt érték” alatt 10%-al lett meghatározva, míg a krónikus ágyak esetében ez a tendencia ellentétes, a matematikailag számított „kívánt érték” felett 10%. A kórházak száma adott, a változtatás ellen erős, főleg lakossági lobby erők mozdulnak meg. Jelenleg az egyes régiókban működő kórházak száma: Régió / Indikátor

Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyaro. Észak-Magyaror. Észak - Alföld Dél - Alföld Ország Kívánt érték Tolerancia sáv Eltérés KD Eltérés KD %

Kórházak száma összesen

22 17 24 57 22 15 19 176

100.000 lakosra jutó kórház

1.000 km2re jutó kórházak száma

10.000 lakosra jutó aktív ágy sz.

10.000 lakosra jutó krón. ágy szám

10.000 lakosra jutó össz ágy szám

10.000 gyermekla kosra jutó aktív gy.ágy sz.

2,2 1,7 2,1 2 1,7 1,0 1,4 1,7 1,8 1,6-2,0 0,3 17%

1,6 1,5 2,1 8,2 1,6 0,8 1,0 1,9 1,6 1,4-1,5 0,5 31%

61 53 47 69 58 61 59 60 58 52-58 -11 -19%

14 25 26 27 16 14 13 20 19 19-21 7 37%

75 78 71 96 73 75 72 80 75 67-82 -4 -5%

28 16 13 31 19 17 20 22 20 18-20 -7 -35%

Forrás: KSH Eü. stat. évkönyv, MEDINFO: Mintarégió 2003.

A Közép-Dunántúl régió kórházakkal gazdagon ellátott terület, mind a 10ezer lakosra (+17%), mind a 1.000 km2-re jutó kórházak száma (+31%) is a „kívánt érték” feletti. Ez az adat a szomszédos Közép-Magyarország és a főváros közelsége mellett sok kis kórházat takar. Emellett azonban a régióban a 10ezer lakosra jutó aktív ágyak száma a régiók között a legalacsonyabb, a fentiek szerint csökkentett „kívánt érték”-től is közel egyötöddel (19%-al) elmarad. A gyermek populáció csökkent száma miatt a 10ezer gyermek korú lakosra jutó aktív ágyszámok csökkentése is célkitűzés kell, hogy legyen, de a Közép-Dunántúl régióban ez is a „kívánt érték” alatti, annak kétharmada. A krónikus ellátás kapacitása kedvező, a 10ezer lakosra jutó krónikus ágyszám a régióban ugyan az országos átlag alatti, de egyharmaddal a kívánt érték felett van. Régión belül megyénként eltérő a 10.000 lakosra jutó ágyak száma és aktív/krónikus aránya. Veszprém megye kiugróan magas összes ágyszámát az országos átlagot (19,5/10ezer lakos) meghaladó (37,9/10ezer lakos) krónikus ágykapacitása okozza. A régió másik két megyéje közel azonos ágykapacitással és aktív/krónikus ágy aránnyal rendelkezik.


15


2004.

A 10 000 lakosra jutó ágyak száma, Közép-Dunántúli régió, 2003. 90 80 37,9

70 60

19,5

23,7

50

16,0

17,4

45,6

44,8

Fejér

K omáro m

40 30 47,8

20

60,4

52,9

10 0 K özép-Du nántú l

V eszprém

Aktív ágy

Ország

Krónikus ágy

Forrás: GYÓGYINFOK, KSH

Aktív fekvőbeteg szakellátásban a 2003 évi adatok is rendelkezésre állnak. A kistérségi szinten jellemzően a négy alapszakma megléte indokolt, de ettől eltérően ezek közül egyegy szakma hiányozhat, vagy több szakma mátrix ellátás formában működhet, illetve esetleg több szakma is jelen lehet. A mátrix intézetek - osztályok még nem terjedtek el általánosságban. Nem elvárás, hogy valamennyi kistérségben alapszakmás kórház működjön, a fekvőbeteg szakellátást az alapszakmákban is a kistérségek közötti együttműködésben kell átszervezni. Szakma

01 Belgyógyászat 02 Sebészet 04 Szül.-nőgyógy. 05 Csecs.gyer.gy. 90 Mátrix intézet 92 Sebészeti mátr.

Dél- Nyug Duná atntúl Duná ntúl

Közé pDuná nt.

4,7 4,64 4,79 3,32 3,67 0

7,03 4,56 4,65 2,7 1,24 0

7,29 3,75 5,28 4,95 2,92 2,73

Közé Észa pk-Mo. Mo.

10,5 5,69 4,65 2,52 0 0

9,03 4,70 4,47 4,50 3,24

0

Észa kAlföl d

DélAlföl d

Orsz ág

Kívá nt érték

Tolera nciasáv

Eltérés KD +/%

9,28 5,75 5,34 3,94 0 0

9,23 5,1 5,04 3,82 0 0

8,69 5,08 4,86 3,5 1,19 0,27

8,37 4,94 4,88 3,66 1,23 0,3

7,5-9,2 4,4-5,4 4,4-5,4 3,3-4,0 1,1-1,4 0,3-0,6

-1,34 -16,0 -0,38 -7,6 -0,23 -4,7 -0,96 -26,1 0,01 0,65 0

Forrás: GYÓGYINFOK, MEDINFO: Mintarégió 2003.

A szakmák tervezését befolyásolhatja a földrajzi távolság, az út- és közlekedési viszonyok és a megközelíthetőség, illetve más szakmák telepítése is lehetséges. 2003 évben a Közép-Dunántúl régióban a 10ezer lakosra jutó aktív ágyszám a mátrix osztály kivételével valamennyi alapszakmában a „kívánt érték” alatti, E mutató a csecsemőgyermekgyógyászatban 26%-al, belgyógyászatnál 16%-al marad el. A gyermek szakellátás tervezésénél a régión belül figyelembe kell venni az adott terület gyermekkorú lakosság számát, annak várható alakulását is. Régión belül a jelentős elmaradást mutató szakmák 10ezer lakosra jutó szerződött aktív ágyszámát az alábbi táblázat mutatja. A 01 szakmakódon szerződött belgyógyászati aktív ágyak magas értékét Komárom-Esztergom megye kiemelkedően magas kapacitása okozza. Mélyebb vizsgálatot igényel annak megállapítása, hogy a megyei szinten szükséges belgyógyászati sub-specialitások milyen mértékben működnek a régióban, a megyében. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg

16


Szakma / megye

Fejér

KomáromEsztergom

2,64 4,27 3,64 4,67

05 Csecs.gyer.gy. 01 Belgyógyászat 02 Sebészet 04 Szül.-nőgyógy.

2004.

Veszprém

2,54 12,23 4,82 4,72

Közép-Dunántúl

2,89 5,76 5,41 4,54

2,70 7,03 4,56 4,65

Forrás: GYÓGYINFOK

A krónikus fekvőbeteg szakellátásban a progresszivitás fogalma kétséges, bár vannak magas szintű művelői, szakmai centrumai. Kistérségi szinten a krónikus ellátás olyan tevékenység, amely elsősorban egy adott egészségi állapot egyensúlyban tartását, és az állapotból fakadó szükségszerű ápolási segítségnyújtás biztosítását jelenti. A kistérségekben szakmacsoportonként 10ezer lakos számra jutó ágykapacitások definiálhatóak. A cél a krónikus ellátás kapacitásai növelése, ezért a tolerancia-sáv alsó határa a már jelenlegi ágykapacitás országos átlaga. A 2003 évi adataival: Szakma

01 Belgy. krón 73 Ápolási o.

Dél- Nyuga Közép Közép Dunán t-Mo. túl Dunán Dunán t. túl

2,22 1,29

4,71 1,38

3,93 1,83

Észak -Mo.

Észak Alföld

DélAlföld

4,54 3,08

2,59 1,94

4,19 1,62

9,45 1,26

Orszá Kívánt g érték

5,28 1,27

Toleran cia-sáv

3,99 3,6-4,6 1,31 1,2-1,4

Eltérés KD +/%

-1% 0,52 39%

-0,06


A táblázatban együtt szerepel az Ápolás, de 73 szakmakóddal alábontás 7 féle ápolást különböztet meg, ezekre tervezendő az új ellátó rendszer, úgymint: 730 Alapápolás, 731 Szakápolás az ügyeletben, 732 Szakápolás a foglalkozás-egészségügyben, 733 Pszichiátriai szakápolás, 734 Csecsemő- és gyermek szakápolás, 735 Otthoni szakápolás, 736 Szakápolás intézetben, 737 Hospice. A Közép-Dunántúl régióban a 10ezer lakosra jutó ápolási ágyak száma 39%-al meghaladja az országosan elvárt értéket. A tervezéskor a 10ezer lakosra jutó ápolási nap, illetve súlyozott ápolási napok száma adatok alapján a szükséges ágyszámra visszakorrigálhatók az átlagos elvárt ágykihasználás alapján. A Közép-Dunántúl régió krónikus fekvőbeteg szakellátásának valamennyi bemutatott indikátora pozitív eltérést mutat a „Mintarégió” „kívánt” értékéhez képest. Régió / Indikátor

10.000 lakosra jutó krónikus esetszám

10.000 lakosra jutó krónikus nap

10.000 lakosra jutó súlyozott krón. beteg nap

Mértékegység

eset/év/10.000 lakos

nap/év/10.000 lakos

súlyozott nap/év/10.000 lakos 5 679 11 217 9 038 11 364 7 012 4 449 4 759 8 045 7 541 1 497 20%

Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Észak-Magyarország Észak – Alföld Dél – Alföld Ország Kívánt érték Eltérés KD (+/-) Eltérés KD %

125 325 254 231 201 125 140 200 190 64 +34%

4 398 7 079 7 289 8 250 4 782 3 519 3 810 7 079 5 466 1 021 19%



17


2004.

A régióban működő magas krónikus ágyszám mellett a 10ezer lakosra jutó esetszám 34%-al magasabb, ugyanakkor a 10ezer lakosra jutó krónikus ápolási nap csak 19%-al több. A kónikus ellátás tervezésénél az elérhetőség biztosítása az egyik alapvető szempont. Az egészségügyi és a szociális sajátos találkozási pontja a kórházi krónikus ellátás, gyakran az ellátás a kórházon kívüli szociális, vagy ápolási szolgáltatások elégtelensége, vagy hiánya miatt történik. Emellett a krónikus osztályok hagyományosan a legrosszabbul felszerelt kórházi egységek. A népesség öregedése miatt a krónikus ellátások olyan típusú átszervezése lehetne a cél, amely egységben kezeli a korszerű geriátriai ellátás, ápolás és szociális gondoskodás kérdéseit is. 2.4

Mentés

A mentőszolgálat tevékenységével kapcsolatos minőségi követelmények egy részét a tevékenység speciális jellegénél fogva célszerű rugalmas statisztikai paraméterek segítségével megfogalmazni, pl.: − a helyszín és a mentőállomás közötti távolság nem lehet nagyobb, mint a mentőkocsi által 15 perc alatt megtehető távolság, − a hívás pillanatában bevetésre kész egységnek kell rendelkezésre állnia. Az első feltétel megszabja az állomások telepítési sűrűségét, a második feltétel pedig az adott állomás kapacitási paramétereit (mind személyzet, mint rohamkocsi szám tekintetében) Azonban mivel szórvány településekről várhatóan ritkábban érkezik hívás, ezért a 80%-os feltétel esetleg úgy is teljesíthető, hogy bizonyos települések, helyszínek vonatkozásában még a kétszeres (30 percen belüli) kiérkezés sem valósítható meg. Ha azonban a hívások 90%-a sűrűn lakott, városi településekről érkezik, akkor a statisztika a jelenséget el fogja fedni, ezért feltételeit a RET határozza meg. A Mentőszolgálattól kapott adatok alapján 2002 évben a kiérkezési idő az egyes régiókban az alábbi %-ban teljesült 15 perc alatt, 15-30 perc között, illetve 30 perc felett: Régió / Indikátor

Esetek %-a: kiérkezési idő 0-15 perc

Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Észak-Magyarország Észak – Alföld Dél – Alföld Ország Kívánt érték Tolerancia sáv Eltérés KD

70,4 82,4 78,7 79,7 71,2 75,3 76,5 76,3 76,3 69 - 84

+ 2,4

Esetek %-a: kiérkezési idő 15-30 perc

24 15,5 18,6 16,4 22,7 20,0 19,9 19,6 19,5 18 - 21

-0,9

Esetek %-a: kiérkezési idő 30 perc felett

5,6 2,1 2,7 3,9 6,1 4,6 3,6 4,1 4,1 3,7 – 4

-1,4

Forrás: OMSZ, MEDINFO: Mintarégió 2003.

A Közép-Dunántúl fenti indikátorai az országos és „kívánt érték”-nél magasabb eset % értékeket mutatnak, azaz a mentők hívást követő15 perc alatti kiérkezése 2,4%-al magasabb arányban fordult elő. A mentőszolgálat tevékenysége három alapvető elemből áll: a sürgősségi helyszíni ellátás, a sürgősségi esetek intézménybe szállítása, betegszállítás, ez utóbbival mint jól elkülönülő tevékenységgel nem foglalkozunk. A jelenlegi gyakorlatban az első két feladat egybekapcsolódik, mert az azonnali ellátást a rohamkocsi személyzete nyújtja, amely egyben a helyszíni ellátás-stabilizálás után az intézménybe szállítást is végzi. A mentés állami feladat, a 100ezer lakosra jutó kapacitás Szövőszék Kft. Zalaegerszeg

18


2004.

adatokat célszerű definiálni, úgymint a 100ezer lakosra jutó mentőállomás, mentő gépkocsi, mentőorvos, illetve 1.000 km2-re jutó mentőállomás, mentő gépkocsi, mentőorvos száma. Régió / Indikátor

100.000 lakosra jutó mentő állomás

Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Mo. Észak-Magyaro. Észak - Alföld Dél – Alföld Ország Kívánt érték Eltérés KD Eltérés KD %

2,5 2,4 2,1 1,2 2,7 2,5 2,1 2,1 2,3 -0,3 -11%

100.000 lakosra jutó mentő gépkocsi

1,8 2,1 2,1 5,1 2,6 2,2 1,6 2,3 2,2 -0,1 -4%

2

2

2

100.000 lakosra jutó mentőorvos

1.000 km -re jutó mentő állomás

1.000 km -re jutó mentőgép kocsi

1.000 km -re jutó mentőorvos

1,1 0,9 0,9 0,6 1,3 1,3 1,1 1,0 1,0 -0,1 -12%

7,6 7,6 9,2 25,4 12,7 11,0 8,3 10,6 9,8 -0,6 - 6%

2,0 1,7 0,9 3,0 0,9 1,3 1,1 1,8 1,4 -0,5 - 36%

1,4 1,5 0,9 12,4 0,9 1,1 0,8 1,9 1,2 -0,3 - 23%

Forrás: KSH Egészségügyi Statisztikai évkönyv, MEDINFO: Mintarégió 2003.

A Közép-Dunántúl régió mentés kapacitásának vizsgált valamennyi indikátora 2002 évben elmaradt a „kívánt érték”-től. Legnagyobb mértékben (-36%) az 1.000 km2-re jutó mentő gépkocsi, illetve (-23%) a 1.000 km2-re jutó mentőorvos, s ezzel páthuzamosan, de kisebb mértékben (-12%) a 100ezer lakosra jutó mentőorvos. A menés kapacitás tervezéséhez néhány forgalmi adat sürgős mentési feladatokról, 2002. évi adatok szerint:

Régió / Indikátor Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Mo. Észak-Magyaro. Észak - Alföld Dél - Alföld Ország Kívánt érték Eltérés KD Eltérés KD %

Napi átlagos max. sürgős hívás óránként

Munkanapon átlag max. sürgős hívás /óra

193 173 183 308 243 271 213 1 591 221 -38 -17 %

204 186 199 319 256 256 224 1 691 228 -29 -13 %

Munkaszüneti nap előtti nap átlag max. sürgős hívás / óra

174 161 171 294 221 221 211 1 480 200 -29 -14 %

Munkaszüneti 100.000 1.000 km2-re napon átlagos lakosra jutó jutó óránkénti max. sürgős óránkénti max. max. sürgős hívás óránként sürgős hívás hívás

201 172 180 311 252 252 204 1 603 218 -38 -17%

19 17 16 11 19 17 16 16 17 -0,7 -4%

14 15 16 45 18 15 12 17 16 0,5 3%

Forrás: OMSZ, MEDINFO: Mintarégió 2003.

A Közép-Dunántúl régió sürgős mentési feladatai az 1.000 km2-re jutó óránkénti max. sürgős hívás adata kivételével elmaradnak az országos, illetve a „kívánt érték”-től, azaz bármely napon az óránkénti átlagos sürgős hívások száma 13 -17 %-al kevesebb. A 100ezer lakosra jutó óránkénti maximális sürgős hívás, illetve a 1.000 km2-re jutó óránkénti átlagos maximális sürgős hívások számához szükséges igazítani a roham mentő gépkocsik számát.


19


3.

2004.

Megyei szint

Ellátási szintek közül a következő vizsgálandó szint a megyei szint. Az itt bemutatott és elemzett alap- és szakellátások természetesen úgy értendők, hogy a korábban bemutatott kistérségi szinten kívül, túl melyek azok a szakmák, szakmaterületek, ellátási formák, amelyek megyei szinten történő tervezése indokolt. Itt szükséges kijelölni a súlyponti kórházakat is. 3.1


Országosan sajátos képet mutatnak egyes szakmák járóbeteg-szakellátás szakorvosi óra kapacitásai. Az OEP szerződésekben a fekvőbeteg szakellátás osztályos kódolásánál részletesebben, de mégsem egységesen nevesítettek. A 100ezer lakosra jutó járóbeteg-szakrendelések indikátorai: Régió / Indikátor

100.000 lakosra jutó járóbetegszakrendelés szám

100.000 lakosra jutó heti átlag szakorvosi + nem szakorvosi óra minden szakmára

db /100.000 lakos 5,0 4,0 7,1 4,2 3,9 4,5 4,5 4,7 4,4 2,6 60 %

óra / hét /100.000 lakos 2 973 2 510 2 374 4 208 2 425 2 616 2 859 3 129 2 677 -303 -11 %

Mértékegység Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Észak-Magyarország Észak - Alföld Dél - Alföld Ország Kívánt érték Eltérés KD (+/-) Eltérés KD % Forrás: OEP évkönyv, KSH évkönyv

A Közép-Dunántúl régiót a fenti indikátorok alapján a lakosságszámhoz és a „kívánt érték”hez viszonyítottan nagyszámú szakrendelés (60%-al több), de a „kívánt érték”-nél kevesebb, annak 89%-a összes heti átlagos óraszámú szakrendelés jellemzi. Régión belül az egyes megyékben igen eltérő a 10ezer lakosra jutó szerződött heti rendelési órák száma, a legtöbb Veszprém megyében, a legkevesebb Fejér megyében. A 10 000 lakosra jutó heti szakorvosi és nem szakorvosi órák száma, Közép-Dunántúl régió, 2003. 400

59

350 300

49

250

25

51

71

200

360

150

271

100

232

222

Fejér

Komárom

246

50 0 Közép-Dunántúl

Heti szakorvosi óra

Veszprém

Ország

Heti nem szakorvosi óra

Forrás: OEP, KSH


20


2004.

A Közép-Dunántúl régión belül az ellátási igények, 2003 évben a 10.000 lakosra jutó járóbeteg-szakellátásban ellátott esetszám az országos átlag alatti, legmagasabb KomáromEsztergom megyében, de nem jelentős az eltérés az egyes megyék között.

10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszám Közép-Dunántúli régió, 2003. 65000 60000 55000 50000 45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0

63 66 0 5 5 74 2

K ö zé p -D un ántú l

5 401 2

F ejér

5 746 9

5 6 27 3

K o máro m E s ztergo m

V es zprém

O rszá g

Forrás: OEP

Megyei szakellátás szinten a kistérségi járóbeteg szakellátás kapacitásokon túl számos speciális szakma biztosítása szükséges, illetve a megyei szintű tervezéseknél figyelembe kell venni azokat a szakmákat, amelyek a kistérségi szinten is léteznek, valamint amelyek a kistérségek jelentős részében nem működnek. A 100ezer lakosra jutó heti átlagos szakorvosi óraszámra a megyei szinten tervezendő kapacitásokra szakmánként más-más tolerancia-sáv lett meghatározva, célja az egyes szakmákban lévő jelenlegi egyenetlenségek kisimítása. Az adatok az OEP szerződésben nevesített szakmakódok alapján készült. Ki kell emelni az alkohológiai szakrendelést, amely 4 régióban teljesen hiányzik, 1 régióban pedig minimális óraszámmal szerepel, egyedül a központi régióban jelenik meg jelentősebb óraszámmal. Ez az alkoholizmus közismert gyakoriságával nem áll összhangban, lehetséges, pl., hogy a megfelelő tevékenység a régiók többségében az OEP szerződésekben másként szerepel, pl. addiktológia kódon. Hasonlóan elfogadhatatlan képet mutat a drogbeteg-ellátás, amely csak szintén csak négy régióban szerepel, de mindenütt rendkívül alacsony óraszámmal (összesen heti 45 óra / régió!) Furcsa országosan egy-egy OEP szerződésben nevesített Intenzív szakellátás, vagy PIC szakmakódokon egyes régiókban megjelenő járóbeteg-szakellátás. A két kódon szerepelő 17: Felvételi osztály és 46: Sürgősségi betegellátás összevonásra kerül 46 szakmakód alá. Összességében a 100.000 lakosra jutó járóbeteg-szakrendelések indikátorait a „kívánt érték” sorrendjében, 2003 évi adatokkal a következő táblázat mutatja be.


21


Szakma kód, szakma Pszichiátria Speciális diagn. Patológia,kórszöv. Sürgősségi b.ellátás Gastroenterológia Klinikai onkológia Endokrinol, diabet. Foglalkozás-eü. Fizio-,mozgást. Nukleáris medicina Aneszteziológia Sugárther. onkorad. Allergol. Immun. Szemészet-gyer. Gyer.- ifjúságpszich. Mozgássz.vi rehab. Nefrológia Fül- orr- gége -gyer. Haematológia Tüdőgyógy.-gyer. Érsebészet Kardiológia-gyerm. Gyermeksebészet Fertőzőbeteg-ell. Neurológia-gyer. Idegsebészet Addiktológia Lézerdiagn.- ter. Röntgen diagn.gyer. Stroke Angiológia, phleb. Szül-nőgyógy-gyer Véradószolg.

DélDuná ntúl

Nyug atDuná ntúl

60 76 43 95 40 41 38 31 22 22 33 25 18 16 10 15 11 27 12 11 16 13 17 5 8 12 11 10 11 6 3 5 3

44 27 34 45 33 34 21 23 23 10 13 11 17 9 11 23 8 9 9 9 6 7 5 9 8 6 8 5 1 2 1 2 2

Közé Közé Észa pp-Mo. k-Mo. Duná ntúl

42 53 34 45 28 27 20 25 24 12 15 0 7 9 7 9 14 3 9 3 9 4 2 8 10 6 5 3 0 2 2 4 3

109 90 101 11 37 57 46 12 23 38 18 21 21 19 18 13 16 20 24 15 12 15 18 18 17 8 7 10 15 15 20 5 33

48 30 27 50 32 25 25 21 10 10 15 11 2 5 5 11 5 2 10 7 10 4 10 7 4 5 4 2 5 2 5 1 3

Észa kAlföl d

56 33 34 27 33 26 37 23 12 9 17 14 28 15 15 9 10 10 7 6 7 8 1 8 5 7 6 4 0 5 6 0 1

2004. DélAlföl d

83 82 51 22 37 42 28 20 15 34 17 24 7 17 16 7 13 14 13 13 6 8 7 7 6 7 5 1 4 3 2 6 4

Orszá Kíván g t érték

71 61 55 35 35 39 33 20 19 22 18 16 16 14 13 12 12 13 14 10 10 10 10 10 9 7 6 6 6 7 8 3 11

58 55 39 38 34 34 30 22 19 18 16 16 14 13 12 11 11 11 11 9 9 8 8 8 7 7 6 5 4 4 4 3 3

Toleran cia-sáv

Eltérés

+/52-64 49-60 35-43 34-42 31-38 31-37 27-33 20-24 17-21 16-20 15-18 15-18 13-15 12-15 11-13 10-13 10-12 10-12 10-12 8-10 8-10 7-9 7-9 7-9 7-8 6-8 6-7 4-5 4-4 3-4 3-4 3-4 3-3

%

-16 -28 -2 -3 -6 -14 7 20 -6 -18 -7 -21 -10 -33 2 10 5 27 -6 -32 -2 -11 -16 -100 -7 -49 -4 -32 -5 -43 -3 -24 3 29 -8 -75 -2 -14 -7 -73 0 5 -4 -46 -6 -74 -0 -1 3 36 -1 -17 -1 -18 -2 -41 -4 -100 -2 -49 -2 -49 1 24 0 2


Közép-Dunántúl régió a táblázat adatai szerint a 100ezer lakosra jutó szerződött heti átlagos szakorvosi óraszám tekintetében a szakmák döntő többségében elmarad a „kívánt érték”-től. Felnőtt szakrendelések között minimális az alkohológia, drogbeteg szakellátás, fog-és szájsebészet, míg az angiológia (-67%), allergológia, immunológia (-46%), Anyagcsere, endokrinológia, diabetológia (-35%). Kiemelkedően a legmagasabb a régiók között, közel duplája a fiziko-mozgásterápia (+49%), nephrológia (+47%) szakorvosi óraszáma. A legnagyobb a lemaradás speciális gyermekgyógyászati szakellátások területén, mint a gyermek-kardiológia, gyermek-tüdőgyógyászat (76 – 78%), illetve az ifjúsági pszichiátria (-59%) szakmában. 3.2

Gondozó

A kistérségi szinten megvalósított tüdőgondozói és pszichiátriai gondozói kapacitások mellet megyei szinten fontos a gyermek- és ifjúsági pszichiátriai gondozók működtetése. A 100ezer gyermekkorú lakosra jutó kapacitások a régiókban eltérőek, ezek kiegyenlítése az ellátás fontossága miatt indokolt, a Közép-Dunántúl régió is mérsékelt elmaradást mutat


22

Közép-Dunántúl RET: Regionális egészségügyi fejlesztési terv Régió / Indikátor

Gyermek- ifjúsági pszich. gond. száma 6 4 4 9 5 4 6 38 5 -1 -20 %

Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország. Észak-Magyarország Észak - Alföld Dél - Alföld Ország Kívánt érték Eltérés KD Eltérés KD %

2004. 100.000 gyermek korú lakosra jutó gyermek- ifj. pszich. gond. 2,7 1,8 1,6 1,6 1,6 1,0 1,9 1,7 1,7 -0,1 -8%

Forrás: KSH Eü. stat. évkönyv

100ezer gyermekkorú lakosra jutó gyermek- ifjúsági pszichiátriai gondozó szám: a megállapított tolerancia-sáv: 1,6 –1,9. A jelenlegi szakmakód rendszerben nevesített gondozási tevékenységek: 082 nemibeteg gondozás, 084 AIDS szűrés és gondozás, 125 onkológiai gondozás, 163 nemibeteg gondozás, 164 tüdőgondozás, 189 pszichiátriai gondozás és rehabilitáció, 191 tüdőgondozás, ezek tervezése, szervezése és szerződése is lehetséges. 3.3


Az aktív fekvőbeteg ágyak száma 10ezer lakosra vetítve régiónként igen jelentősen eltérő. Szakmánként elemezve a területi eltérések még tovább erősödnek. A szakmák szerinti elemzés előtt egy áttekintő képet mutatunk be a régió aktív ágyainak megoszlásáról régión belül:

A Közép-Dunántúli régió aktív ágyainak megoszlása 2003. 3 6 ,8 %

1956 1954

3 6 ,7 %

1412

2 6 ,5 % F ejér

K o m áro m - E szt erg o m

V eszprém


A szerződött aktív ágyak számát tekintve Komárom-Esztergom megyében működik a KözépDunántúl régió ágyainak egynegyede (26,5%), s közel azonos nagyságú az ágyszám a régió másik két megyéjében .


23


2004.

Régión belül a GYÓGYINFOK adatai szerint más arányt mutatnak a fenti adatok a szerződött krónikus ágyak vonatkozásában: a Közép-Dunántúl régióban a legtöbb (1401) krónikus ágy Veszprém megyében működik, a legkevesebb Komárom-Esztergom megyében (548).

A Közép-Dunántúli régió krónikus ágyainak megoszlása 2003. 26 ,0% 684

1401

53 ,2% 548

2 0,8 % F ejér

Kom árom -E sztergom

Veszprém


Régión belül eltérő az egyes megyében a10ezer lakosra jutó fekvőbeteg esetszám. Ezen adatot természetesen össze kell vetni a beteg migráció adataival, de épp Veszprém megyében a lakosság kifelé irányuló betegmozgása a nagyobb a befelé irányulóhoz képest (az ágykapacitások megléte mintha indukálnák azok kihasználását).

A 10 000 lakosra jutó fekvőbeteg esetszám, Közép-Dunántúl régió, 2003. 2500 422 2000

254

169

200

172

1500 1000

1966

1953

1834

Közép-Dunántúl

Fejér

Komárom

2091

2364

500 0 Aktív eset

Veszprém

Ország

Krónikus eset

Forrás: GYÓGYINFOK, KSH

Az aktív fekvőbeteg szakellátás esetsúlyosságát a case-mix index mutatja. A KözépDunántúl régió megyéi között ez az indikátor Veszprém megyében a legalacsonyabb (0,99629), a városi kórházak mellett a megyei kórházban is a megyei kórházak átlagához Szövőszék Kft. Zalaegerszeg

24


2004.

képest alacsony, Fejér megyében a legmagasabb (1,03858), ez alatti Komárom-Esztergom megye case-mix index adata (1,004386), az országos (1,13426).

A CMI és a DMI alakulása, Közép-Dunántúl régió, 2003. 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0,0

KözépDunántúl

Fejér

KomáromEsztergom

CMI

Veszprém

Ország

DMI


Ugyanakkor a krónikus betegellátás területén a DMI értéke Veszprém megyében a legmagasabb (1,43114), országos (1,38074). Az egy aktív ágyra jutó súlyszám is Veszprém megyében a legalacsonyabb.

Az egy ágyra jutó súlyszám alakulása, Közép-Dunántúl régió, 2003. 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

Közép-Dunántúl

Fejér

KomáromEsztergom

Veszprém

Ország


Szakmánként elemezve a táblázat a kistérségi kórházi ellátásnál felsorolt szakmákon felül a megyei szinten szükséges szakmák 10ezer lakosra jutó szerződött aktív ágyszámát mutatja a „kívánt érték” sorrendjében, az egyes régiókban, 2003 évi adatokkal:


25

Közép-Dunántúl RET: Regionális egészségügyi fejlesztési terv Szakma

18 Pszichiátria 03 Traumatol. 19 Tüdőgyógy. 09 Neurológia 40 Kardiológia 06 Fül-orr-gége 14 Reumatológ. 07 Szemészet 11 Urológia 31 Gasztroenter 12 Onkológia 15 Intenzív 16 Fertőző 10 Ortopédia 08 Bőrgyógyász 35 Stroke 34 Idegsebészet 33 Érsebészet 28 Haematológia 30 Endokrinológi 36 PIC 29 Allerg. Imm. 37 Nephrológia 48 Gyermekseb. 46 SBO 27 Angiológia 13 Fog- szájseb. 45 Addiktológia* 41Gyer. ifj.pszic. 17 Felvételi egys

Dél- Nyuga Közép Közép Dunán t- Mo. túl Dunán Dunán 2,86 2,59 2,5 2,49 2,36 1,66 1,63 1,42 1,4 1,69 2,17 1,11 1,24 1,06 0,79 0,65 0,83 0,91 0,74 0,71 0,37 1,04 0,3 0,41 0,14 0

3,85 3,27 2,81 1,81 2,09 1,33 0,79 1,31 1,47 1,52 1,2 0,9 1,11 0,82 0,7 1,29 0,6 0,58 0,6 0,38 0,36 0,23 0,5 0,24 0,13 0,2

0 0 0

0 0 0

3,01 3,35 2,15 2,14 1,96 1,53 1,73 1,35 1,31 1,47 0,49 0,71 0,93 0,52 0,43 0,58 0,4 0,52 0,48 0,23 0,48 0 0,22 0,11 0,35 0 0,05 0 0 0

3,62 4,05 3,43 3,34 3,97 1,89 1,89 1,67 1,73 1,43 2,14 1,74 1,13 1,64 0,78 0,52 0,74 0,74 0,81 0,72 0,64 0,72 0,22 0,61 0,1 0,4 0,3 0 0,09 0,02

2004.

Észak - Mo.

Észak Alföld

DélAlföld

Orszá g

3,63 3,07 4,06 3,57 0,87 1,44 1,33 1,5 1,61 0,73 0,43 0,91 1,25 0,98 1,07 0,52 0,44 0,53 0,27 0,11 0,39

4,31 3,41 2,75 2,5 1,78 2,28 1,62 1,95 1,52 1,25 1,2 1,91 1,29 0,8 0,89 0,52 0,52 0,29 0,54 0,5 0,45

5,47 3,24 3,01 2,52 0,97 1,79 1,65 1,73 1,56 0,92 1,21 1,27 0,78 1,02 1,01 0,51 0,44 0,33 0,27 0,24 0,24

0,12

0,36 0,24 0,52

0,06 0,18 0,23

3,86 3,43 3,06 2,76 2,27 1,76 1,59 1,6 1,55 1,28 1,38 1,34 1,11 1,09 0,82 0,61 0,59 0,57 0,56 0,46 0,45 0,41 0,23 0,31 0,22 0,19 0,13 0,06 0,03 0,02

0,12 0

0,18

Kívánt Toleran érték cia-sáv 3,68 3,27 2,90 2,60 1,83 1,66 1,59 1,53 1,51 1,32 1,25 1,19 1,13 0,94 0,83 0,56 0,55 0,54 0,53 0,41 0,41 0,3 0,22 0,21 0,19 0,12 0,06 0,06 0,03 0,01

3,6 – 4,4 3,1 - 3,8 2,6 – 3,2 2,5 –3,1 1,6 – 2,0 1,7 – 2,1 1,4 –1,7 1,5 – 1,8 1,4 –1,7 1,1 –1,3 1,0 –1,3 1,0 –1,2 1,1 –1,4 0,9 – 1,0 0,8 –0,9 0,5 – 0,7 0,5 – 0,6 0,5 – 0,6 0,5 – 0,6 0,3 – 0,4 0,3 – 0,4 0,3–0,35 0,1– 0,1 0,1– ,12 0,1–0,11 0,1–0,15 0,1 – 0,2 ? ? -

Eltérés +/-

%

-0,67 0,08 -0,75 -0,46 0,13 -0,13 0,14 -0,18 -0,2 0,15 -0,76 -0,48 -0,2 -0,42 -0,4 0,02 -0,15 -0,02 -0,05 -0,18 0,07

-18 3 -26 -18 7 -8 9 -12 -13 12 -61 -40 -18 -44 -48 4 -27 -4 -9 -44 17

0 0 -0,1 -48 0,16 80 -0,01 -17


A „kívánt érték” szerinti szakmai sorrend országosan az aktív fekvőbeteg szakellátás kapacitása vonatkozásában: belgyógyászat, sebészet, szülészet-nőgyógyászat, pszichiátria, gyermekgyógyászat, traumatológia. A Közép-Dunántúl régió aktív fekvőbeteg szakellátásában a csak megyei szinten szükséges szakmákban az Sürgősségi betegellátás = 46 SBO mutat kapacitás többletet (+80%) a 10ezer lakosra jutó aktív ágyszám alapján. Kissé a „kívánt érték” feletti PIC (17%), gasztroenterológia (+12%), a reumatológia (+9%), a „kívánt érték” körüli a kardiológia, stroke, tüdőgyógyászat, nephrológia. Néhány szakma OEP szerződésben nem nevesített, azaz külön osztályként nem működő, min t az angiológia, allergológia, immunológia, Valamennyi egyéb szakmában a régió az országos érték, a „kívánt érték” alatti kapacitásokkal rendelkezik. Legnagyobb az onkológia szakma 10ezer lakosra jutó szerződött aktív ágyszám kapacitás hiánya (-61%). Ezt követi a bőrgyógyászat (-48%), nevesített gyermeksebészet (-48%), ortopédia és endokrinológia (-44% - -44%), intenzív ellátás (-40%), tüdőgyógyászat (-26%). Kisebb mértékű a lemaradás a pszichiátria, neurológia és fertőző osztály (egyaránt -18%), fog- és szájsebészet (-17%), urológia (-13%), szemészet (-12%). A krónikus osztályok esetében a szakmaspecifikusság kevésbé érvényesül. Országszerte vannak tisztán ápolási jellegű krónikus osztályok, belgyógyászati, pszichiátriai, tüdőgyógyászati, mozgásszervi rehabilitációs és kardiológiai szakmában vannak nagyobb számban nevesített ágyak.


26

Közép-Dunántúl RET: Regionális egészségügyi fejlesztési terv Szakmakód szakma

DélDuná ntúl

Nyug atDunt.

Közé pDunt.

2004.

Közé Észak Észak Dél - Orszá Kíván Toleranci p-Mo. - Mo. Alföld g t a-sáv Alföld érték

18 Pszichiátr kr. 3,32 5,99 7,18 6,95 4,05 01 Belgyógyász 2,22 4,71 3,93 9,45 4,54 22 Mozgásszi reh. 4,22 5,99 3,38 4,48 3,08 23 Ápolás 1,29 1,38 1,83 1,26 1,47 19 Tüdőgy. kr. 0,97 0,55 1,30 0,8 2,58 40 Kardioló. kr. 0,35 2,47 4,79 0,59 0,16 09 Ideggy. kr* 0,62 0,22 0,14 44 Drogellátás kr 0,63 0,31 0,26 45 Addiktol. kr.* 0 0,22 0,04 0,17 43 Alkohol. kr* 0,72 0,27 0,09 41 Gyer.ifj.pszic* 0 0,12 0,11 123 Hospice ell. 0 0 0 0

3,19 2,59 1,94 1,14 0,85 0,03

2,43 4,19 1,62 0,71 0,74 1,08 0,39 0,16 0,21

0,12 -

0

4,97 5,28 3,52 1,27 1,07 1,14 0,18 0,19 0,1 0,11 0,04 0

4,70 3,99 3,42 1,31 0,93 0,93 0,12 0,11 0,10 0,05 0,04 ??

4,2– 5,1 3,6– 4,4 2,4– 3,0 1,2–1,5 0,9– 1,2 0,9-1,2 0,06–0,1 0,1–0,12 ?? ?? ???

Eltérés

+/-

%

2,48 -0,06 -0,04 0,52 0,37 3,86 0,10 0,20

53 -2 -1 40 39 415 80 172

0,22

400


A táblázat a megyei szinten szükséges szakmák 10ezer lakosra jutó krónikus ágyszámát mutatja az egyes régiókban, a „kívánt érték” sorrendjében, a 2003 évi adatokkal. A „kívánt érték” szerinti szakmai sorrend országosan a krónikus-rehabilitációs ellátás kapacitása vonatkozásában: pszichiátria, belgyógyászat, mozgásszervi rehabilitáció, ápolás, kardiológiai és tüdőgyógyászati rehabilitáció. A * jelű szakmákban országosan nincs minden régióban az OEP szerződésben is szereplő szolgáltatás. Ezek tervezése fokozottabb figyelmet igényel. A 21 szakmakódú „krónikus ápolás” az új szakmakódok szerint már a 23 Ápolás szakmakódon szerepel, illetve annak alábontása szerint. A kapacitásokat a régión belüli egyeztetett lehetőségek szerint javasolt bővíteni. A jelenlegi egészségügyi szakmai kódjegyzékről szóló rendelet, pl. a 22 rehabilitáció szakma részletezését kívánja, úgymint: 221 mozgásszervi rehabilitáció, 222 belgyógyászati rehabilitáció, 223 légzés-rehabilitáció, 224 kardiológiai rehabilitáció, 225 gasztroenterológiai rehabilitáció, 226 pszichiátriai rehabilitáció. A Hospice ellátás országosan minimális kapacitással van jelen, az önálló 47 szakmakód helyett az új besorolás szerint a 12 onkológia szakmán belül a 123 hospice szakmakódra tervezendő.

10.000 lakosra jutó krónikus ágyszám szakmánként, Megye szint, 2003. 8 7 6 5 4 3 2 1 0 Pszich.

Belgy.

Moz.reh.

Ápolás

Tüdőgy.

Kardiol.

Ideggy.

Drogb.

Addikt.

Alkohol

-1

Közép-Dunántúl

Ország

Kívánt érték

Eltérés

Forrás: OEP


27


2004.

A Közép-Dunántúl régió krónikus szakellátásában csak a belgyógyászat és a mozgásszervi rehabilitáció „kívánt érték” körüli, valamennyi egyéb szakmában a régió az országos érték, a „kívánt érték” feletti kapacitásokkal rendelkezik. A kardiológiai szakma (Balatonfüred), illetve a pszichiátria (Doba) kiemelkedő a régióban üzemelő szakintézetek miatt. Szociális ellátás A Krónikus ellátás mellé kívánkozik néhány adat, mutató a szociális ellátás kapacitásairól is. A 10ezer lakosra jutó tartós bentlakásos szociális intézményi férőhelyek száma KözépDunántúl régió adatain kívül a régión belüli megyék adatait is ábrázoljuk. Régión belül Fejér megye tartós bentlakásos szociális intézményi kapacitásai a legkisebbek, különösen jelentős az elmaradás az időskorúak férőhelyeinek vonatozásában.

A 10 000 lakosra jutó tartós bentlakásos szociális intézményi férőhelyek száma, Közép-Dunántúl régió, 2002. 70 60 50 40 30 20 10 0 Közép-Dunántúl Fejér Időskorúak Felnőtt-fogyatékosok

Komárom Pszich. betegek Szenbedélybetegek

Veszprém Ország Gyermek-fogyatékosok Hajléktalaok

Forrás: KSH Szociális Évkönyv

Régión belül szintén eltérő a 10ezer lakosra jutó átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményi férőhelyek száma. E tekintetben Veszprém megye közelíti az országos átlagot, míg Fejér és KomáromEsztergom megyék férőhelyeinek száma alacsonyabb. Felnőtt fogyatékosok átmeneti szociális intézményi ellátása a Közép-Dunántúl régióban csak Fejér megyében történik.


28


2004.

A 10 000 lakosra jutó átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményi férőhelyek száma, Közép-Dunántúl régió, 2002. 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 Közép-Dunántúl

Fejér

Komárom

Veszprém

Ország

Időskorúak

Pszich. és szenvedély betegek

Gyermek-fogyatékosok

Felnőtt-fogyatékosok

Hajléktalanok

Egyéb otthon

Forrás: KSH Szociális Évkönyv

3.4

Véradó szolgálat

Magyarországon a vérellátás állami feladat, az országos hálózatot az Országos Vérellátó Szolgálat működteti. A fekvőbeteg szakellátás igényli a korszerű vérkészítmények folyamatos biztosítását. Az OVSZ regionális szervezetben tevékenykedik, de a kialakított szervezet nem azonos a statisztikai régiókkal. A régióközpontok száma 6, azaz 1-el kevesebb, de az egyes régiókhoz tartozó megyék is más elrendezésűek. A Közép Dunántúl régióhoz tartozik Zala megye is, de Komárom-Esztergom megye nem, mely Vas, Győr-Moson-Sopron megyével együtt a Nyugat-Dunántúl régióhoz (Zala megye helyett) tartozik. A Központi Diszpécser Szolgálat feladata országos szinten a vérkészítmények áramlásának koordinálása, napi követése. Az OVSZ hálózatán kívül számos városi kórház is rendelkezik vértranszfúziós osztállyal, a többi fekvőbeteg ellátó intézet saját vérdepóból elégíti ki a vérigényeket. Régión belül a 3 OVSZ állomás működik, 1 OVSZ Regionális Központ Veszprém megyében, és 1-1 OVSZ Területi Vérellátó Fejér és Komárom-Esztergom megyében. Az OVSZ-el vérgyűjtésre munkaszerződéssel rendelkezik még Veszprém megyében 3 városi kórház, Fejér megyében 2, Komárom-Esztergom megyében 2 városi kórház is. 3.5

Speciális diagnosztikai és terápiás eljárások

Magyarországon a speciális diagnosztikai és terápiás eljárások közé a fekvőbeteg intézményekben lévő, vagy már korábban privatizált, nagy beruházási költség igényű szolgáltatásokat sorolják, ezek a CT, MRI, illetve a csak részben privatizált diagnosztikai eljárások közül a PET, a hemodinamika katéteres diagnosztikus és terápiás szolgáltatásai. Mind a CT mind az MR ellátottság terén jelentős regionális különbségek mutatkoznak a 100ezer lakosra jutó berendezések számában, valamint a 10ezer lakosra jutó vizsgálatok számában egyaránt.


29


2004.

A korszerű diagnosztikai eljárások között a regionális egyenetlenségek kiigazítása, az esélyegyenlőség megteremtése fontos feladat. Csökkenteni kívánatos a lakosság diagnosztikai vizsgálat miatti utaztatását, azaz a tervezésnél a km távolságokat, utazási lehetőségeket is figyelembe kell venni. Emellett szükséges a már elavult CT készülékek fokozatos cseréje korszerű eszközökre. A következő táblázat a 10ezer lakosra jutó CT és MRI vizsgálatok számát mutatja a vizsgálat helye szerint, régiónként, 2003. évi adatokkal. Régió / Indikátor

10.000 lakosra jutó CT vizsgálat szám 884 862 729 945 665 650 809 814 790 -61 -8 %

Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Észak-Magyarország Észak - Alföld Dél- Alföld Országos Kívánt érték Eltérés KD +/Eltérés KD %

10.000 lakosra jutó MRI vizsgálat szám 1230 1054 760 1323 245 787 931 954 952 -192 -20 %

Forrás: OEP

A Közép-Dunántúl régióban elvégzett vizsgálatok száma alapján mind a CT, mind az MRI kapacitás az országos átlag és a „kívánt érték” alatt van.

10 000 lakosra jutó CT és MRI vizsgálatok száma, Közép-Dunántúl régió, 2003. 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

Közép-Dunántúl

Fejér CT v izsgálat

Komárom

Veszprém

Ország

MRI vizsgálat

Forrás: OEP

A következő táblázat a fenti 2003 évi adatokat számokkal is bemutatja:


30

Közép-Dunántúl RET: Regionális egészségügyi fejlesztési terv Indikátor / megye 10.000 lakosra jutó CT vizsgálat 10.000 lakosra jutó MRI vizsgálat

Fejér

KomáromEsztergom

668 1366

809 0

2004. Veszprém

Közép-Dunántúl

730 706

729 760

Forrás: OEP

Régión belül a megyék között jelentős az eltérés, a régió területén működő készülékek 10ezer lakosra jutó CT vizsgálat száma kevésbé, ugyanezen indikátor az MRI vizsgálatszám esetében még szembetűnőbb. Komárom-Esztergom megyében nem üzemel MR készülék, ugyanakkor a Fejér megyében elvégzett 10ezer lakosra jutó vizsgálatszám az országos átlag másfélszerese. Hemodinamika centrumok, laboratórium korábban a szívsebészeti centrumok, osztályok kialakításával kerültek telepítésre, de Budapesten már fővárosi, egyházi kórházban is működik katéteres diagnosztikus és terápiás szolgáltatásokkal. A „Mintarégió” tanulmány szerint a hemodinamika laborok létrehozása és működése a megyei szinten szerepel, kívánatos. A Közép-Dunántúl régióban ez nem teljesül. Régión belül Veszprém megyében (Balatonfüred) indult hemodinamika labor fejlesztése. A Budapesten kialakított 5 Akut infarktus centrumhoz hasonlóan javasolt tervezni megyénként egy-egy hemodinamika laborral, érsebészettel, intervenciós radiológiával, intenzív osztállyal kiépített kardiológiai centrumot. A táblázat a 2002 évi adatokat foglalja össze. Régió / Indikátor Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Észak-Magyarország Észak – Alföld Dél- Alföld Országos Kívánt érték Eltérés KD +/Eltérés KD %

HD laborok száma 1 1 0 (1) 5 1 1 1 10

100.000 lakosra jutó HD centrum 0,10 0,11 0 0,18 0,09 0,1 0,07 -0,07

Forrás: OEP

Mint különleges jelentőségű ellátási formát, a speciális terápiás szakellátások között vizsgáljuk a művese-kezelési kapacitásokat. A kapacitás mutatói az állomások száma, a kezelőhelyek száma, illetve a lakossághoz viszonyított kezelőhelyek száma. A privatizáció során spontán kialakított művese állomások száma alapján átlagosan megyénként több művese állomás is tevékenykedik. A regionális kapacitás tervezéséhez, illetve fejlesztéséhez néhány 2002 évi betegforgalmi adatot is bemutatunk.


31


Régió / Indikátor Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Mo. Észak-Magyaro. Észak-Alföld Dél-Alföld Ország Kívánt érték Eltérés KD Eltérés KD %

Művese állomások száma

6 6 5 16 7 9 12 62 8 -3 - 38%

100.000 lakosra jutó művese állomás

0,6 0,6 0,5 1,6 0,7 0,9 1,2 6,3 0,8 -0,3 - 38%

Művese kezelőhelyek száma

86 103 99 226 124 120 125 898 114,2 -15 -13

2004.

100.000 lakosra jutó művese kezelőhely

8,7 10,3 8,9 8,0 9,6 7,7 9,1 8,9 8,9 0,0 0

10.000 lakosra jutó kezelések száma

671 718 617 738 828 607 897 697 714 - 97 - 14%

10.000 lakosra jutó beteg

4,9 5,3 4,6 5 5,5 4,6 4,6 5 4,88 -0,3 - 6%

Forrás: OEP évkönyv, KSH. MEDINFO: Mintarégió 2003.

Az adatok alapján a lakosság számhoz viszonyított legnagyobb kezelői ágy kapacitáshoz társul, bár kisebb mértékben, de mégis a legmagasabb lakosságszám arányos kezelésszám is, míg a 100ezer lakosra jutó legalacsonyabb kezelőhely kapacitáson a második legkevesebb kezelést is végzik. A Közép-Dunántúl régióban a 100ezer lakosra jutó művese állomás, de 2002 óta egy új művese állomás üzemel.

A 10 000 lakosra jutó művese kezelések száma, Közép-Dunántúl régió, 2002. 800 700 600 500 400 300 200 100 0

Közép-Dunántúl

Fejér

KomáromEsztergom

Veszprém

Ország

Forrás: OEP

A Közép-Dunántúl régióban egyharmaddal a „kívánt érték” alatti a művese állomások száma, de a kezelőhelyek száma és 10ezer lakosra jutó kezelések száma már csak 13-14%-os lemaradást mutat. A kapacitástervezésnél a kezelésre szoruló betegek szállítási igénye miatt a földrajzi távolságot, a közúti megközelíthetőséget, a szállítás időtartamát is maximálni szükséges.


32


4.

2004.

Régió szint

A regionális szintre tartozó ellátások között kiemelten a baleseti ellátásokat – hangsúlyt helyezve az égési-fagyási sérülésekre – javasolt megoldani még akkor is, ha egyes csoportokban az esetszámok kevesebb centrumot indokolnának. Tekintettel azonban a fokozott sürgősségre, a nagy távolságra történő szállítás veszélye miatt mindenképpen indokolt a regionális ellátás megszervezése. Ugyancsak a regionális kategóriába tartoznak az onkológiai műtéti és kemoterápiás ellátások. A Közép Dunántúl RET fontos feladata, hogy ezek az ellátások – amennyiben szakmai érvek nem mondanak ellent – valóban regionális centrumokban történjenek, s nem a régióban szétszórtan. 4.1


Regionális szinten járóbeteg-szakellátás csak azon szakmákban szükséges működtetni, ahol fekvőbeteg szakellátás működtetése csak regionális szinten szükséges. Itt szakambulanciák formájában a kórházi ellátás előtti és utólagos kontroll vizsgálatok elvégzése lehetséges. Regionálisan összehangolt tervezést igényelnek azon szakmák is, ahol jelenleg minden régióban sincs járóbeteg-szakellátás A 100ezer lakosra jutó szerződött heti átlagos szakorvosi óra 2003 évben minimális az alábbi szakmákban: Szakma kód, szakma

DélDuná nt

Nyug atDuná nt

Közé pDuná nt

Közé p-Mo.

Észa k Mo

Észa k-Alf

13,1 10,6 1,5 6,1 7,9 2,6 0,0

7,2 0,6 3,8 3,3 2,5 3,1 1,6

4,5 0,0 2,6 2,0 0,4 0,0 0,5

15,3 15,1 6,2 0,7 0,3 0,0 1,5

4,3 4,7 2,3 1,9 0,4 0,0 0,0

8,5 0,0 1,0 0,6 0,0 0,4 1,5

G40Gyerm.kardiol. G51Gyerm.radiol. G31Gyer.gaszroent A3 Kézsebészet 49Plaszt.-égés seb. A2 Klin. genetika* A8 Foniátria*

DélAlf

Orszá Kíván Toleran gos t cia-sáv érték

8,3 4,4 1,7 2,8 2,9 3,3 0,4

9,7 6,5 3,2 2,1 1,6 1,1 0,9

8,3 4,1 2,4 2,1 1,3 1,2 0,8

7,5-9,1 3,6 -4,5 2,1–2,6 1,9–2,4 1,2–1,4 0,6- 0,7 0,7–0,9

Eltér Eltér és és +/%

-4 -46 -4 -100 0 9 -0 -8 -1 -66 -1,2 -100 0 -32

Forrás: OEP

A minimálisan regionális szinten szükséges szakorvosi óra a gyermek - gasztroenterológia kivételével minden felsorolt szakmánál kevesebb a Közép-Dunántúl régióban a „kívánt” értéknél. Legnagyobb arányú az eltérés a szerződött heti szakorvosi óra kapacitás a klinikai genetika (100%) valamint a gyermekradiológia (-100%) szakmáknál. Régión belül az eltéréseket az alábbi táblázat mutatja szakmánként 2003-ban. Szakma kód, szakma

A2 Klin. genetika* A8 Foniátria G31Gyer.gaszroent. G40 Gyerm. kardiológia

G51Gyerm.radiol.

Fejér

0 0 4,0 11,7 0

KomáromEsztergom

0 1,9 0 0 0

Veszprém

Közép-Dunántúl

0 0 3,2 0 0

0 0,5 2,6 4,5 0

Forrás: OEP


33


2004.

100ezer lakosra jutó heti átlagos nem szakorvosi óra akkor biztosítható, amennyiben az adott szakrendelés szakellátása működik: Szakma kód, szakma

71 Pszichológia 72 Pedagóg. Logop 73 Gyógypedagóg.

DélDuná ntúl

Nyug atDuná ntúl

Közé pDuná nt.

4,0 0,0 0,0

4,5 0,0 0,0

24,3 0,9 3,2

Közé Észak Észak p-Mo. Mo -Alf

51,4 3,6 0,0

10,9 0,0 0,0

55,7 4,1 5,1

DélAlf

11,9 1,5 0,0

Orszá Kíván gos t érték

29,4 1,9 1,1

20,6 1,2 0,6

Toleranci Elt Eltér a-sáv éré és s +/% 18,5-22,6 3,7 1,1 – 1,3 -0,3 0,6-0,7 2,6

18 -25 400

Forrás: OEP

Régión belül a 100ezer lakosra jutó magas (400%) gyógypedagógia nem szakorvosi óra kapacitás Fejér megyében működik. 4.2


Egyes szakmákban fekvőbeteg ellátást csak regionális szinten szükséges egészségügyi szolgáltatói kapacitásokat működtetni. Ez a gazdasági racionalitás, amely minden ellátást az adott betegség gyakorisága szerinti optimális ellátási szintre helyez, valamint a minőségi szempontok egyaránt indokolnak, mert megfelelő esetszám alatt az ellátások szakmai minősége sem biztosítható. Egyes szakmában minden régióban nem szükséges a szakellátás biztosítása, egyes szakellátások a régiók közötti együttműködésben szervezendők meg. Az aktív fekvőbeteg szakellátás a regionális szinten szükséges szakmák 10ezer lakosra jutó aktív ágyszáma a szomszédos régiókban: Szakmakód, szakma 24 Sugár-onkorad. 32 Tüdő-mellk.seb. 39 Szívsebészet 49 Plaszt.égés seb* A4 Dento-alv. Seb.* G09 Gyerm.neurol.* G19 Gyem.tüdőgy.* G40 Gyerm.kardio.* 34 Idegsebészet/reg Gyermekhematol.

Dél- Nyu Közé Észak Észak Duná gatp-Mo. -Alf. ntúl Dun Duná ánt ntúl 0,0 0,76 0,26 0,06 0,53 0,0 0,47 0,42 0,00 0,30 0,0 0,36 0,34 0,00 0,33 0,0 0,00 0,00 0,00 0,14 0,0 0,00 0,15 0,11 0,25 0,0 0,00 0,00 0,00 0,10 0,0 0,15 0,00 0,00 0,00 0,0 0,00 0,00 0,00 0,00 0,4 0,84 0,65 0,47 0,47

DélAlf. 0,29 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,42

Közé Orszá Kívá Tolera p-Mo. gos nt nciaérté sáv k 0,71 0,43 0,37 0,3 –0,4 0,31 0,22 0,17 0,2-0,23 0,47 0,25 0,17 0,19-0,2 ?? 0,00 0,01 0,01 ?? 0,00 0,06 0,06 ?? 0,04 0,03 0,03 ?? 0,34 0,11 0,11 ?? 0,11 0,03 0,03 0,76 0,59 0,55 0,5-0,6

Elté rés

Elté rés

+/-

%

-0,37 -0,17 -0,17 -0,01 -0,06 -0,03 -0,11 -0,03 -0,55

??

A „Mintarégió” tanulmány szerint a régió szinten aktív fekvőbeteg szakellátást szervezendő szakmák egyikében sincs működő ágykapacitás a Közép-Dunántúl régióban. A krónikus betegellátásban regionális szinten azon speciális szakmai rehabilitáció, vagy olyan centrumok tartozhatnak, ahol „krónikus intenzív” ellátás folyik., ilyen lehet, például a légzés-rehabilitáció. A regionális egészségügyi ellátás tervezésénél a krónikus fekvőbeteg szakellátás átszervezésénél nem hagyható figyelmen kívül a meglévő, illetve fejlesztendő szociális bentlakásos ellátó intézmény hálózat. A szociális intézményes szolgáltatások fenntartói hazánkban jellemzően az önkormányzatok.


34


2004.

Speciális diagnosztikai és terápiás eljárások Az onko-radiológia ellátás centrumokban történik, a Közép-Dunántúl régió kivételével minden régióban működik legalább egy központ. Szakma

D-Dtúl

Onkoradiológiai t.k


2

NyDtúl

K-Dtúl 2

Közép ÉszakÉ-Mo. Mo. Alföld 2 1 2 0

DAlföld 3

Orszá- Kívánt gos érték 12 2

35


5.

Régiók közötti együttműködés

5.1


2004.

A regionális együttműködésben biztosítandó aktív fekvőbeteg szakellátás ellátások közt elsősorban az invazív kardiológiai műtéti és katéteres ellátást kell biztosítani. Szakma 39 Szívsebészet

DDtúl 0,36

Ny-Dtúl 0,34

K-Dtúl

Közép- ÉszakÉDOrszá Kívánt Mo. Mo. Alföld Alföld -gos érték 0,00 0,47 0,00 0,33 0,00 0,25 0,17

A Közép-Dunántúl régióban nincs, de mindkét szomszédos régióban működik szívsebészeti szakellátás. Ebbe a kategóriába tartozik még néhány speciális szülészeti-nőgyógyászati, szemészeti és fül-orr-gégészeti ellátás is. Regionális együttműködésben kialakítandó különösen bizonyos rehabilitációs ellátás - un. krónikus intenzív ellátás, ami jelenleg szinte elérhetetlen, úgymint pl. a neuro-traumatológiai beteg rehabilitációja, légzési rehabilitáció. 5.2

Formázott: Felsorolás és számozás

Speciális diagnosztikai és terápiás eljárások

Vese-transzplantáció 2002.-ben valamennyi orvosegyetemi központtal rendelkező régióban végeztek, azonban az esetek eloszlása meglehetősen aránytalan, az átültetések több mint fele (59,2%) Budapesten történt. A központi régió lakosságához hozzáadva azon régiók lakosságát, amelyek nem rendelkeznek orvosegyetemi központtal, hasonló arányt kapunk (61,4%) Azaz Budapest látja el mindazon régiókat, amelyek saját centrummal nem rendelkeznek. Így a 100ezer lakosra jutó transzplantációk száma 2,3 és 4,3 között változik. Tekintettel a viszonylag alacsony esetszámokra ez a szórás nem mondható nagynak, sőt mivel Budapesten történik valamennyi - a vese transzplantáción kívüli - szerv transzplantáció, akkor a vese átültetéseket olyan regionális együttműködésben célszerű megszervezni, amelyben a centrummal nem rendelkező régiók ellátása megoszlik a centrumok között, a közlekedési viszonyok figyelembe vételével. A máj-transzplantációk alacsony száma miatt – 2002.-ben 17 eset - egyelőre nem javasolható további centrumok kialakítása, a feladat itt az egy országos centrum mellett a hozzáférési esélyegyenlőség biztosítása. Csontvelő-transzplantáció országosan összesen 4 centrumban történt 2002.-ben. Ezek közül kettő budapesti (egy gyermek + felnőtt és egy felnőtt centrum ), egy gyermekcentrum az Észak-Magyarországi régióban, egy felnőtt centrum pedig a Dél-Dunántúli régióban működik. Az esetszám egyik centrumban sem éri el a 100 esetet. További centrumok telepítése ezért egyelőre nem látszik reálisnak, az ellátást olyan regionális együttműködésben kell megszervezni, amely a hozzáférési esélyegyenlőséget biztosítja. PET jelenleg országosan csak 1 működik, fejlesztése indokolt.


36


6.

2004.

Ország szint

A MEDINFO által elemzett adatok alapján kevés olyan ellátás van, amely jelen pillanatban Országos centrumban biztosítható. Az AIDS betegek ellátása területén az esetszámok alacsony volta és a sürgősség hiánya miatt egyelőre nem is javasolható több centrum. - Járóbeteg-szakellátás csak egy régióban létezik: AIDS diagnosztikai laboratóriumi szervezett járóbeteg-szakellátási óraszám - A fekvőbeteg szakellátás területén további szakmákban csak országos szinten szükséges egészségügyi szolgáltatói kapacitásokat biztosítani, ezt az alacsony esetszám és a kiemelt erőforrás igény egyaránt indokolja, de ide tartozhat az évente változó, eseti ellátási igény. Jelenleg csak Budapesten működik az AIDS betegek fekvő– és járóbeteg-szakellátása, mely kapacitás elegendő. A szív-ér defektusok katéteres zárása csoportban országos szintű szakmai állásfoglalás kell arról, hogy van-e ezeknek az esetek ellátásában olyan sürgősség, amely több centrum felállítását indokolja. A sztereotaxiás sugárterápia ellátása egyetlen régióban történik. Ilyen ellátást ugyan több intézet is jelent, azonban ezek azok az intézmények, ahol a beteg fekszik, ez nem feltétlenül azonos a kezelést végző intézménnyel. Szintén szakmai állásfoglalás alapján javasolt dönteni további centrumok működtetéséről. A döntéshez a szükséges fejlesztési-beruházási költségekre, a működtetési költségekre és a várható szakmai haszonra. Az árvízkárosultak ellátására kialakítandó fekvőbeteg szakellátás az árvíz helyétől, mértékétől függő régióban esetenként meghatározott ágyszámmal kell kialakítani. A szerv-transzplantációs ellátás megszervezése hét regionális centrumban irreális, hiszen 2002 évben a vese-átültetés kivételével minden transzplantáció kizárólag a központi régióban történt. Adat, Indikátor

D-Dtúl

Vese transzplantáció centrumok száma Vese transzplantációk sz. Máj transzplantációs centrumok száma Máj transzplantációk száma Szív transzplantáció centrumok száma Szív transzplantációk száma Csontvelő transzplantáció centrumok száma

Felnőtt csontvelő transzplantációk sz. Gyermek csontvelő transzplantációk sz. Összes csontvelő transzplantáció sz.

NyDtúl

KDtúl

KözépMo.

ÉszakMo.

ÉAlföld

DAlföld

Orszá- Kívánt gos érték

1

1

1

1

4

43

177

36

43

299

1

1

17

17

1

1

9

9

1

2

1

4

24

94

0

118

0

19

17

36

24

113

17

154

1

Forrás: Hungaro-transzplant


37


7.

2004.

Összegzés

A MEDINFO által tervezett "Mintarégió" tehát egy olyan elvi régió egészségügyi ellátórendszert mutat be, amelyik az esélyegyenlőség, a gazdaságosság és a minőségi betegellátás megvalósítását célozza meg. A tanulmányban egy régióra számított indikátor már átlagolt adat, abból tovább számított átlag a „Mintarégió”, a „kívánt érték” adata. Így lehet, hogy egy régióban, pl. az egyik megyében jelentős szolgáltatói kapacitásfelesleg, a többiben ugyanabból jelentős hiány van. Ennek bemutatását célozza a régión belül készített, megyék szerint táblázatok. Az egészségügyi ellátás „erősségeit” és „gyengeségeit” kívántuk összegyűjteni a következőkben. Számos témában azonban nem lehet egyértelmű besorolást adni. Egy adott indikátor, adat ugyanis lehet bizonyos szempontból erősség, ugyanakkor más szempont szerint kockázati tényező. Például a régióban működő kiugróan magas kórház szám az átlagos, „kívánt érték”-től” nagyobb, ami hatékony működtetés, költségek szempontjából hátrányos lehet, bár jó ágystruktúrában, az igényeknek megfelelő célú hasznosítással, pl. a rehabilitációs, vagy a szociális ellátásban, hasznos is lehet. Hasonló példa lehet a magas krónikus ágyszám mellett a 10ezer lakosra jutó magas esetszám, ami az egészségügyi szakellátás gyengesége is lehet, mivel a szociális ellátás átvállalását is jelentheti, amit más forrásokból lehetne finanszírozni. A Közép-Dunántúl régió erősségei: a „Mintarégió” tanulmány „kívánt” értékéhez viszonyítva az alábbiakban foglalható össze. Lakókörnyezeti szint: a központi ügyeletben résztvevő összes orvos 10ezer lakosra jutó száma 17%-al magasabb, de a 10ezer lakosra jutó megjelent esetek száma az országos átlagnál 12%al több. Kistérségi szinten: lakosságszámhoz és a „kívánt érték”-hez viszonyítottan nagyszámú szakrendelés működik, a 100ezer lakosra jutó a járóbeteg-szakrendelések száma +60%, a 100ezer lakosra jutó szerződött heti szakorvosi óra a javasolt értékhez képest a csecsemő - gyermekgyógyászat területén 17%-al magasabb. kórházakkal gazdagon ellátott terület, mind a 10ezer lakosra (+17%), mind a 1.000 km2re jutó kórházak száma (+31%) a „kívánt érték” feletti, a 10ezer lakosra jutó krónikus ágyszám egyharmaddal a kívánt érték felett van, a 10ezer lakosra jutó ápolási ágyak száma 39%-al haladja meg az elvárt értéket, régióban működő magas krónikus ágyszám mellett a 10ezer lakosra jutó esetszám 34%al magasabb, ugyanakkor a 10ezer lakosra jutó krónikus ápolási nap csak 19%-al több, a mentők hívást követő15 perc alatti kiérkezése 2,4%-al magasabb arányban fordult elő, bár bármely napon az óránkénti átlagos sürgős hívások száma 13 -17 %-al kevesebb. Megyei szinten: a csak megyei szinten szükséges szakmákban az Sürgősségi betegellátás mutat kapacitás többletet (+80%) a 10ezer lakosra jutó aktív ágyszám alapján, a krónikus fekvőbeteg szakellátásában csak a belgyógyászat és a mozgásszervi rehabilitáció „kívánt érték” körüli, valamennyi egyéb szakmában a régió az országos érték, a „kívánt érték” feletti kapacitásokkal rendelkezik, a kardiológiai és a pszichiátria szakma ágykapacitás értéke kiemelkedő. Régió szinten: magas a 100ezer lakosra jutó gyógypedagógia nem szakorvosi óra kapacitás (8,5), mely Fejér megyében működik.


38


2004.

A Közép-Dunántúl régió gyengeségei, fejlesztési igényei: Lakókörnyezeti szinten: a házi szakápolási szolgálatok száma 2002-ben a „kívánt” érték alatti (-24%) a 10ezer lakosra jutó fogászati szolgálatok száma az országos átlag és a „kívánt érték” alatti, annak 84%-a. Kistérségi szinten: az alapszakmáknál a 100ezer lakosra jutó szerződött heti szakorvosi óra a „kívánt érték”-hez képest a csecsemő - gyermekgyógyászat (+17%) és a szülészet— nőgyógyászat (+5%) kivételével minden szakma esetében kevesebb. Legnagyobb mértékű az eltérés a labor diagnosztika (-36 %), ortopédia (-32%), kardiológia és ideggyógyászat (-18%, -18%), traumatológia (-17%) és bőrgyógyászat 16% lemaradással, a 100ezer lakosra jutó nem szakorvosi óra elmaradást mutat, kiugró a hiány a labordiagnosztika (-34%), és a patológia, kórszövettan (-18%) esetében, immunológia (-46%), anyagcsere, endokrinológia, diabetológia (-35%), a tüdőgondozók száma (18) a „kívánt érték” (22) alatti, ez látszik a 100ezer lakosra jutó indikátor alapján is, de ez a tolerancia sávon belüli, a 10ezer lakosra jutó aktív ágyak száma a régiók között a legalacsonyabb, „kívánt érték”-től 19%-al elmarad, a mátrix osztály kivételével valamennyi alapszakmában az alatti, a 10ezer gyermek-korú lakosra jutó aktív ágyszám a „kívánt érték” kétharmada. mentés kapacitásának vizsgált indikátorai 2002 évben minden esetben elmaradtak a „kívánt érték”-től, egyharmaddal a „kívánt érték” alatti a művese állomások száma, de a kezelőhelyek száma és 10ezer lakosra jutó kezelések száma már csak 13-14%-os lemaradást mutat. Megyei szinten: a felnőtt szakrendelések között minimális az alkohológia, drogbeteg szakellátás, fog-és szájsebészet, míg kevesebb az angiológia (-67%), allergológia, a 100ezer gyermekkorú lakosra jutó gyermek- ifjúsági pszichiátriai gondozó szám 1-el kevesebb, kint a „kívánt érték”, OEP szerződésben nem nevesített, azaz külön osztályként nem működő szakma az angiológia, allergológia, immunológia, Az aktív fekvőbeteg szakellátásban valamennyi egyéb, csak megyei szinten javasolt szakmában a régió az országos érték, a „kívánt érték” alatti kapacitásokkal rendelkezik, legnagyobb az onkológia szakma 10ezer lakosra jutó szerződött aktív ágyszám kapacitás hiánya (-61%), ezt követi a bőrgyógyászat (-48%), nevesített gyermeksebészet (-48%), ortopédia és endokrinológia (-44% - -44%), az intenzív ellátás (-40%), tüdőgyógyászat (-26%), a vérellátás az OVSZ regionális szervezetében tevékenykedik, de a kialakított szervezet nem azonos a statisztikai régiókkal, a régióban elvégzett vizsgálatok száma alapján mind a CT, mind az MRI kapacitás az országos átlag és a „kívánt érték” alatt van, régión belül Komárom-Esztergom megyében nem üzemel MR készülék, Fejér megyében elvégzett 10ezer lakosra jutó vizsgálatszám az országos átlag másfélszerese, a hemodinamika laborok létrehozása és működése a megyei szinten szerepel, kívánatos, a régióban ez nem teljesül, javasolt tervezni egy-egy hemodinamika laborral, érsebészettel, intervenciós radiológiával, intenzív osztállyal kiépített kardiológiai centrumot. Regionális szinten: a szükséges szakorvosi óra a gyermek - gasztroenterológia kivételével minden régió szintre sorolt szakmánál kevesebb a „kívánt” értéknél, legnagyobb arányú az eltérés a szerződött heti szakorvosi óra kapacitás a klinikai genetika (100%) valamint a gyermekradiológia (-100%) szakmáknál, Szövőszék Kft. Zalaegerszeg

39


2004.

-

a régió szinten aktív fekvőbeteg szakellátást szervezendő szakmák egyikében sincs működő ágykapacitás a régióban, a speciális diagnosztikai és terápiás eljárások közül az onko-radiológia ellátás centrumokban történik, a régió kivételével minden régióban működik legalább egy központ. Régiók közötti együttműködés szint: régióban nincs, de mindkét szomszédos régióban működik szívsebészeti szakellátás. A Közép-Dunántúl régió egészségügyi fejlesztésének tervezésnél számos tényezőt kell figyelembe venni, hisz az egyes megyékben más a lakosság iskolázottsága, a lakáshelyzet, az egy családban lévő gépkocsik száma, a munkanélküliségi arány, de a kulturális, műveltségi, infrastruktúrabeli eltérések, földrajzi adottságok miatt is más az egészségügyi szolgáltatás elérhetősége. A tervezéskor az elérhetőségben az időre is hangsúlyt kell tenni, és nem csak a sürgősségi ellátásban. Bizonyos kistérségekben, egyes tájegységek részeiből nehéz a kórház megközelítése bármilyen közlekedési eszközzel. Ott például az alapellátás, a járóbeteg-szakellátás és a mentés megerősítése is megoldás lehet. A beruházási forrásokat a jövőben regionálisan is egyeztetett célok megvalósítására lehet felhasználni, mindenki által átlátható pályázati rendszerben. A cél és címzett támogatásra rendelkezésre álló forrásokat, a beruházásokra szánt pótlólagos költségvetési eszközöket regionális programok alapján, összehangoltan javasolt felhasználni. Prioritást élveznek a népegészségügyi szempontból fontos fejlesztésekre, a korszerűtlen szakmai struktúrák átalakítására, az elfogadhatatlan területi és ellátásbeli különbségek kiegyenlítésére, valamint az intézmények technikai színvonalának javítására kidolgozott pályázatok.


40

Közép-Dunántúli Régió Regionális Egészségügyi Fejlesztési Terv. II. fejezet A régió ellátórendszer összehasonlítása a Mintarégióval

Recommend Documents