KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Ikt. sz.: KTVF: 5132-7/2012.
Tárgy: Szécsény 0178 hrsz.-ú ingatlanon lévő regionális szennyvíztisztító telep fejlesztésének előzetes vizsgálati eljárása
Előadó: Póti Anikó Kis-Benedek Beáta dr. Gondos Levente
HATÁROZAT
A Szécsényi Szennyvíz-Agglomerációs Önkormányzati Társulás (3177 Rimóc, Madách tér 1.; a továbbiakban: Kérelmező) meghatalmazása alapján eljáró M-Solution Mérnöki Tanácsadó Kft. (1093 Budapest, Lónyay u. 47.; Cg. 01-09-736037; a továbbiakban: Meghatalmazott) által benyújtott kérelem és előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet) szerint lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján megállapítom, hogy a Szécsény 0178 hrsz.-ú ingatlanon lévő regionális szennyvíztisztító telep fejlesztésének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység jogerős vízjogi létesítési engedély, jogerős vízjogi üzemeltetési engedély és jogerős hulladékkezelési engedély alapján végezhető. I. ALAPADATOK A Kérelmező adatai: Neve: Címe:
Szécsényi Szennyvíz-Agglomerációs Önkormányzati Társulás 3177 Rimóc, Madách tér 1.
A telephely adatai: Helye:
Szécsény 0178 hrsz.-ú 2,1139 ha nagyságú ingatlan.
Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
A szennyvíztisztító telepre vezetett szennyvíz keletkezési helyei: Szécsényi Szennyvíz-elvezetési Agglomeráció (Szécsény, Benczúrfalva, Varsány, Nógrádsipek, Hollókő, Nagylóc, Rimóc, Endrefalva, Szalmatercs, Karancsság, Szécsényfelfalu, Piliny, Ludányhalászi, Nógrádszakál, Magyargéc és Nógrádmegyer települések). A tevékenység jellemzői: Jelenlegi tisztítási kapacitás: Lakos egyenérték Szennyvízmennyiség Szippantott szennyvíz fogadási lehetőség
15 000 LE 2000 m3/nap max. 150 m3/nap
Tervezett tisztítási kapacitás: Lakos egyenérték Szennyvízmennyiség
24 000 LE 2000 m /nap, max. 180 m3/óra 3
A nyersszennyvíz minőségi adatai: Dikromátos oxigénfogyasztás (KOIk) Biokémiai oxigénigény (BOI5) Ammónia-ammónium-nitrogén (NH4-N) Összes nitrogén (Nösszes) Összes foszfor (Pösszes) Összes lebegőanyag
1820 mg/l; 2950 kg/nap 900 mg/l; 1300 kg/nap 110 mg/l; 175 kg/nap 170 mg/l; 250 kg/nap 32 mg/l; 50 kg/nap 1500 mg/l; 2700 kg/nap
Tervezett műszaki megoldás: Mechanikai tisztítás, záporvizek kezelése A szennyvíztisztító telep bővítése során új rácsgépházat létesítenek. A két irányból érkező nyersszennyvizet szállító nyomóvezetékekre indukciós mennyiségmérőt helyeznek el. A nyomóvezetékek az új rácsgépház fogadóaknájába továbbítják a szennyvizet, amely üzemszerűen a 3 mm-es gépi tisztítású finomrácsra kerül. Havária esetére az új rácsgépházban egy tartalék kézi tisztítású, 3 cm pálcaközű durva rácsot is beépítenek. A víztelenített rácsszemét gyűjtése zárt konténerben történik. Ha a beérkező nyers szennyvíz mennyisége meghaladja a megengedett óracsúcsot (140 m3/óra) vagy a tervezett átlag vízhozamot 4 órán keresztül, akkor a rács utáni mozgatható oldalbukóval a többletvíz az újonnan kialakítandó záportározóba kerül. A záportározót a jelenlegi biológiai medencéből alakítják ki, az új szennyvíztisztító berendezés megépítése után. A két, egyenként 440 m3 térfogatú medence sorba kötött üzemmódban fog üzemelni, a második medencébe akkor folyik át a víz, ha az első megtelt. A medencékben vízszintről vezérelt keverők működnek a kiülepedés elkerülésére. A tározóban lévő vizet szivattyúk emelik vissza a rácsműtárgyra, automatikusan annak arányában, ahogy a vízhozam a méretezési érték alá csökken.
2
Előülepítés A jelenlegi szennyvíztisztító telep utóülepítő műtárgyából alakítják ki, egy középső gyűrű beépítésével. Az előülepítő tér a belső gyűrűben helyezkedik el, a szennyvíz gravitációsan folyik a biológiai fokozatra. Biológiai tisztítás, recirkuláció, fázisszétválasztás A meglévő biológiai szennyvíztisztító technológia folyamatos üzemének zavarása nélkül, egy új technológiájú létesítmény-blokk épül. A tervezett ciklikus biológiai tisztítófokozat 2 x 1000 m3/nap hidraulikai kapacitású, szelektorelvű, aerob eleveniszapos szennyvíztisztítási technológia, amely két párhuzamos szennyvíztisztító vonalat tartalmaz. A technológia átmenetet képez a szakaszos és a folyamatos technológiák között, ezért a korábban már ismertté vált SBR reaktortípusokkal ellentétben, ez egy ciklikusnak nevezett technológia. A mechanikailag előkezelt szennyvíz felváltva kerül a két műtárgyra egy PLC által vezérelt program szerint (szakaszosan, automata szerelvény segítségével). A reaktorok napi 4-5 ciklusos üzemben működnek. Minden ciklus tartalmaz: (1) töltési-levegőztetési, (2-3) levegőztetési, anoxikus (szimultán, intermittáló denitrifikáció), (4) ülepítési, (5) dekantálási és fölösiszap elvételi ciklusokat. A biológiai reaktor előszelektor zónákra és főreaktortérre osztott műtárgy. A főreaktortérben finombuborékos mélylégbefúvásos levegőztető rendszer (EDI, vagy ezzel egyenértékű elemek) biztosítja a szükséges oxigénbevitelt. A szelektortérben durvabuborékos légbeviteli rendszer épül ki, automatikus, programvezérelt leválasztó szelepekkel. Ennek feladata az időszakos keverés és szükség esetén a szelektorok technológiai funkciójának megváltoztatása. A levegőellátást 2+1 db új, 33-100 % szabályozási tartományú fúvóberendezés biztosítja, amelyeket a meglévő, átalakított légfúvó gépházban helyeznek el. A szabályozás többféle standard programot tartalmaz, amelyek közül a PLC az adott helyzetben a legmegfelelőbbet választja ki: -
oldott oxigénszint alapján (ez a folyamatos technológiáknál megszokott módszer) oxigén-felvételi intenzitás alapján (figyelembe veszi az aktuális ciklusban érkezett összes terhelést az O2 fogyás meredeksége alapján) ciklikus levegőztetés (főleg alacsonyan terhelt, vagy beüzemelési időszakokban) intenzív keveréses program időszakos levegőztetés, beállított részidőtartamok alapján.
A biológiai medence rekeszeiben egyrészt térben, másrészt időben elválasztva lehet oxikus, anoxikus és anaerob körülményeket biztosítani, keverő alkalmazása nélkül, ami további energiatakarékosságra ad lehetőséget. A tisztítómű hatékonyságát biztosító üzemeltetési paramétereket az aktuális terhelési feltételekhez igazodva lehet rugalmasan megváltoztatni. A biológiai reaktor belső elegyrecirkulációval és független fölösiszap-elvételi szivattyúval rendelkezik. A biológiai reaktor speciális, motorvezérelt, függesztett (nem úszó) dekanterrel rendelkezik, amely képes szabályozni az elvezetés intenzitását is. Így a tökéletes fázisszétválasztást szem előtt tartva, az éppen aktuális hidraulikai terheléshez (medence-töltöttségi szinthez) lehet 3
igazítani a dekantálási intenzitást. A ciklus- és dekanter vezérlő program teszi lehetővé csapadékos időben a csúcshozamok problémamentes levezetését is, iszapvesztés nélkül. A levegőztetési fázisban a dekanter a reaktortérből kiemelkedik, így nem koszolódik el. A biológiai műtárgyakba 1-1 db 3 m-es dekanter beépítését tervezik. Foszforeltávolítás A ciklikus technológia a mértékadó terhelési körülmények mellett képes akár 15,0 mg/l-es összes foszfor (P) koncentráció csökkentésre. A 2,0 mg/l-es határérték eléréséhez kiegészítő vegyszeradagolás (vas-só, Fe3+) szükséges: - foszforkicsapatáshoz szükséges vasegyenérték 81,0 kg/nap (2,7 kgFe/kg Pkicsapandó alapján). A tervezett technológiával az alábbi vízminőségi értékeket lehet elérni: KOIk < 50 mg/l BOI5 < 10 mg/l NH4-N < 1,5 mg/l Nösszes < 10 mg/l Pösszes < 2 mg/l Összes lebegő anyag < 15 mg/l Fertőtlenítés A bővítés során új, 0,5 órás behatási idejű, NaOH-val (Hypoval) üzemelő fertőtlenítő berendezés biztosítja a szükséges csírátlanítás lehetőségét. A folyamatos fertőtlenítést, illetve a havária helyzet miatti eseti fertőtlenítést a területileg illetékes népegészségügyi szolgálat előírása szerint végzik. Iszapkezelés A meglévő iszapsűrítési- és víztelenítési-rendszer helyett új, korszerű, kombinált sűrítővíztelenítő berendezést építenek be, amely minimalizálja az iszapvízzel visszaérkező nitrogén és foszfor mennyiségét, ezáltal csökken a biológiai fokozat terhelése és az üzemköltség. A nyersiszapot kotró, és nyersiszap-szivattyú segítségével veszik el és juttatják a kevert homogenizáló medencébe, szintén ide érkezik a biológiai medencékből a szakaszosan elvett fölösiszap. Az utóülepítőből kialakított iszaphomogenizáló medence térfogata kb. 400 m3, az üzemi töltöttség esetén 200-300 m3 lesz használatban. A medence a meglévő ülepítő külső gyűrűjébe kerül az átalakítás után. A tervezett technológia kb. 130 m3/nap (19 m3/óra), 1,6 %-os szárazanyag-tartalmú kevert iszapot eredményez (0,9-1,5 % szárazanyag-tartalmú fölösiszap a biológiából, illetve kb. 2,5% szárazanyag-tartalmú iszap az előülepítőből), összesen 2170 kg szárazanyag/nap, 310 kg szárazanyag/óra (napi 7 óra, heti 7 nap). A keletkező teljes iszapmennyiség (előülepített + fölösiszap) a foszforkicsapási többlettel kb. 10,9 m3/nap, 20% szárazanyag-tartalom mellett. Az új iszapvíztelenítő berendezés, amelyet a meglévő gépházba, annak átalakításával helyeznek el, 25 m3/h, 0,9-2,0 % szárazanyag-tartalmú szennyvíziszap sűrítését és víztelenítését biztosítja. A 18-22 % víztelenített szennyvíziszap zárt, csepegésmentes iszapkonténerbe kerül.
4
A víztelenített iszapot továbbra is, az erre engedéllyel rendelkező, komposztáló telepen helyezik el. Az iszap sűrítése és víztelenítése során keletkező csurgalékvizet a biológiai kezelőegységre vezetik vissza. II. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK Víz- és talajvédelmi előírások: 1. A szennyvíztisztító telep bővítésére vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől (a továbbiakban: Felügyelőség) a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet előírásainak megfelelően, figyelembe véve az alábbiakat: A tisztított szennyvíz befogadójára, a Szentlélek-patakra vonatkozóan terhelési vizsgálatot kell végezni annak dokumentálására, hogy milyen a befogadó szennyezőanyag-lebontó képessége, továbbá arra, hogy a jelenlegi szennyvízbevezetéshez képest a tervezett szennyezőanyag kibocsátási koncentráció mellett a befogadó vízminősége hogyan fog változni.
−
A vízjogi létesítési engedélyezési szennyvízterhelésre kell elkészíteni.
−
dokumentációt
24000
LE
biológiai
Vizsgálni kell azokat az eseteket, amikor a két műtárgysor egyike több órát – esetleg egy napot – meghaladóan leáll műszaki meghibásodás vagy más ok, pl. karbantartás miatt; továbbá vizsgálni kell azt az esetet is, amikor a leállás éppen egybeesik egy jelentős nyers szennyvízhozam-növekedéssel. A vizsgálat eredményének megfelelően a vízjogi létesítési engedélyezési tervben olyan (kiegészítő) megoldást kell ismertetni, amellyel megakadályozható, hogy a befogadó károsodjon.
−
2. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet) és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet) alapján, valamint a befogadó és környezete ökológiai védelme érdekében, a Szentlélekpatakba elvezetésre kerülő tisztított szennyvíz minőségi követelményeire a továbbtervezésnél az alábbiak irányadók: - a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdés a) pontja alapján, valamint a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1. számú melléklet I. rész C) pontjának 4. alpontja alapján, a 10000-100000 LE kiépített kapacitás szerint, az alábbi technológiai határértékeket kell figyelembe venni: Megnevezés Biokémiai oxigénigény BOI5 Összes lebegőanyag Összes nitrogén (Nösszes) -
Technológiai határérték [mg/l] 25 35 V. 01-től XI. 15-ig - 15 mg/l XI. 16-tól IV. 30-ig - 25 mg/l
a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 14/A. § és 18. § (2) bekezdés b) pontja, valamint a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklet „4. Általános védett befogadóik” című pontja alapján a kibocsátásra jellemző szennyező anyagokra a területi határértékeket kell figyelembe venni: 5
Megnevezés
Területi határérték 6 – 9,5 mg/l 10 20 5 mg/l 0,01 0,05 1 1 2
pH Szennyező anyagok Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok) (1) Összes vas Összes mangán Veszélyes és mérgező anyagok Összes higany Összes kadmium Összes króm Összes nikkel Összes réz (1)
-
Állati és növényi zsiradék esetén a határérték háromszoros
a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése alapján, a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 5. számú mellékletében előírt kritériumok figyelembevételével, a jellemző szennyező anyagokra az alábbi egyedi határértékeket kell figyelembe venni: Megnevezés Dikromátos oxigénfogyasztás KOIk Ammónia-ammónium-nitrogén
Egyedi határérték [mg/l] 75 V. 1-jétől XI. 15-ig - 5 mg/l XI. 16-tól IV. 30-ig - 10 mg/l V. 1-jétől XI. 15-ig - 10 mg/l XI. 16-tól IV. 30-ig - 20 mg/l 2
Összes szervetlen nitrogén öNásv Összes foszfor
3. A fenti pontban nem nevesített komponensek tekintetében a befogadóba vezetett szennyvizek minőségének meg kell felelni a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklet „4. Általános védettségi kategória befogadói” című oszlopában meghatározott határértékeknek. 4. A bővített szennyvíztisztító telep számítógépes irányítási rendszerét úgy kell megtervezni, hogy abba beintegrálhatók legyenek a meglévő rendszer elemei, és mind a nyersszennyvíz mérőkörökben, mind a tisztított szennyvíz mérőkörökben a mennyiségi adatok minőségi paraméterekkel való időszinkronizációja és egymáshoz rendelhetősége biztosított legyen, továbbá az összes műtárgy üzemállapotára jellemző adatok egy központi helyről ellenőrizhetők legyenek. 5. A vízjogi létesítési engedélyezési terv készítésekor felül kell vizsgálni a szennyvíztisztító telep kárelhárítási tervét, amelynek tartalmaznia kell a szükséges beavatkozásokra vonatkozó intézkedési tervet, valamint a hibaelhárításhoz szükséges, folyamatosan és esetenként biztosítandó műszaki felszerelést és szakmai előírásokat. 6. A szennyvízkezelési technológia biztonsága érdekében, áramkimaradás esetére a megfelelő mennyiségű és méretű áramfejlesztő beszerzését kell betervezni a beruházás részeként. 7. A szennyvíztisztító telep bővítését úgy kell ütemezni, hogy a kivitelezés ideje alatt is mindig megoldott legyen a szennyvíz megfelelő kezelése. 8. A bővített szennyvíztisztító telepre max. 12 hónapos próbaüzemet kell megtervezni és lefolytatni. A próbaüzemnek minden üzemállapotban igazolnia kell a tisztított szennyvíz minőségi megfelelőségét, és egy teljes nyári és egy teljes téli időszakot is magába kell foglalnia. 6
9. A telephelyen folytatott tevékenység végzése során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet) előírásait. Ennek megfelelően olyan műszaki védelmet kell kialakítani, mely igazoltan biztosítja a felszín alatti közeg jó minőségi állapotának megőrzését. Fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az építési munkák során a földtani közeg, illetőleg a felszín alatti víz ne szennyeződjön. Zajvédelmi előírások: 1. A vízjogi létesítési engedélyezési dokumentáció részeként a tényleges műszaki megoldások, berendezések és tervek alapján akusztikai munkarészt kell készíteni, melyben igazolni kell a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben (a továbbiakban: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet) előírt határértékek teljesülését. Az akusztikai munkarészt – amennyiben valamely gépészeti berendezés zajcsökkentése szükséges – úgy kell elkészíteni, hogy az alkalmas legyen a zajcsökkentési intézkedések meghatározására. 2. Az építkezés idejére a kivitelezési tervezés során, az organizációs terv ismeretében környezetvédelmi szaktervet kell készíteni, melyben méréseken alapuló számításokkal kell igazolni a zajterhelési határértékek teljesülését a kivitelezés időszakára. A szaktervben az anyagok beszállításának hatását is figyelembe kell venni, a szállítási útvonal megjelölésével. 3. A technológia beüzemelési ideje alatt, az összes zajforrás üzemszerű működése közben végzett zajmérések alapján készült szakvéleményben kell bizonyítani, hogy a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. mellékletében a megfelelő területi kategóriához megadott zajterhelési határértékek teljesülnek. A zajméréseket az MSZ 18150-1 szerint kell elvégezni, és a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet) 5. számú melléklete szerint dokumentálni. A telephelyen belüli járműmozgás is az üzemi zajok közé tartozik. A mérések körülményeit a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell megválasztani. A mérési pontokat úgy kell megválasztani, hogy a mérési eredmények összevethetők legyenek az engedélyezési eljárásokban (előzetes vizsgálat, vízjogi létesítési engedélyezés) benyújtott szakvéleményekkel. Határidő: A szakvéleményt a vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelem részeként kell benyújtani a Felügyelőségre. Hulladékgazdálkodási előírások: 1. A szennyvíztisztító telep bővítése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hgt.) foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 2. Az építkezés során be kell tartani az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben előírtakat. 3. A tevékenységből keletkező és visszamaradó veszélyes és nem veszélyes hulladékok ártalmatlanításra, hasznosításra történő átadása csak az adott hulladékra érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező vállalkozásnak történhet. A hulladékkezelési
7
engedély meglétéről a hulladék átadását megelőzően a hulladék átadójának meg kell győződnie. 4. A veszélyes hulladékok tárolására kialakított veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet) szerint kell üzemeltetni. 5. A létesítés és a tevékenység végzése során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékról naprakész nyilvántartást kell vezetni, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet), illetve az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet előírásai alapján. 6. Az EWC 20 03 04 kódszámú, emésztőgödrökből származó iszaphulladék-elhelyezési tevékenységet végezni és a szennyvíztisztító telepen belül található leürítő helyet üzemeltetni, csak érvényes hulladékkezelési (begyűjtési és ártalmatlanítási) engedély birtokában szabad. A hulladékkezelési engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet) írja elő. III. SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁSOK A Nógrád Megyei Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 33192/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt, kikötéseket nem tett. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága 21.2/25802/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt, kikötéseket nem tett. Balassagyarmat Város Jegyzője 70265-3/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt, kikötéseket nem tett. IV. EGYÉB Jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes leírással kell megkeresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után. A kötelezettség fenti határidőre történő önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 127. § (2) bekezdésében és 134. §-ában foglaltak alkalmazásának van helye. Megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 250 000 Ft, amelyet a Kérelmező megfizetett.
8
E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Felügyelőséghez öt példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. INDOKOLÁS A Kérelmező megbízásából eljáró Meghatalmazott benyújtotta a Felügyelőségre Szécsény város regionális szennyvíztisztító telepének fejlesztése tárgyában általa készített előzetes vizsgálati dokumentációt, és kérte az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását. A kérelem alapján a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerinti előzetes vizsgálati eljárás a Felügyelőségen 2011. október 5. napján megindult. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 102/a pontjára – Szennyvíztisztító telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) 10 000 lakosegyenérték-kapacitástól – tekintettel, a 3. számú melléklet 129. pontja – Az 1. számú melléklet 1-31., 33-35., 38-40., 42-44., 46-53. pontjaiban, valamint a 3. számú melléklet 1-75., 80-85., 89-94., 96-100., 102., 104-127. pontjaiban felsorolt tevékenység vagy létesítmény 2. § (2) bekezdés ab) pontja szerinti jelentős módosítása, kivéve, ha a módosítás az 1. számú melléklet B. és C. oszlopa szerint meghatározott tevékenység vagy létesítmény megvalósítása – alapján az eljáró hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése nem feltételezhető. A Felügyelőség a Ket. 29. § (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárás megindításáról értesítette az ismert ügyfeleket. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján, elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. A Felügyelőség a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. § (3) és (4) bekezdései, valamint a Ket. 29. § (6) bekezdése értelmében a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a tervezett tevékenység helye szerinti Szécsény Város Önkormányzat Jegyzőjének. Szécsény Város Önkormányzat Jegyzője 5990/2011. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a közleményt a kérelembe való betekintési lehetőségről szóló tájékoztatással kiegészítette és a helyben szokásos módon 2011. október 17. napján közhírré tette. A Felügyelőség az előzetes vizsgálati dokumentáció elbírálása során megállapította, hogy az vízügyi szempontból hiányos, ezért KTVF: 48418-10/2011. számú végzésében, a tényállás 9
tisztázása érdekében további adatok benyújtását kérte, melyet a Meghatalmazott a Felügyelőségen 2011. december 12. és 2012. február 2. napján érkeztetett beadványaival teljesített. A Felügyelőség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú mellékletében felsorolt, jelen eljárásban érdekelt szakhatóságokat. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 3319-2/2011. számon adott szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Szécsényi Szennyvíz-Agglomerációs Önkormányzati Társulás (3177 Rimóc, Madách tér 1.) megbízásából az M-Solution Mérnöki Tanácsadó Kft. (1093 Budapest, Lónyay u. 47.) által készített előzetes vizsgálati dokumentáció kielégíti a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet előírásait, a benne foglaltak alapján a tervezett fejlesztés (biológiai terhelhetőség növelése 15 000 LE-ről 24 000 LE-re) kivitelezésének és üzemeltetésének jelentős környezetegészségügyi hatása nincs. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: KET.) 44. § (1) bekezdése alapján adtam meg.” A Nógrád Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága 21.2/2580-2/2011. számon adott szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „Igazgatóságunkhoz 2011. november 7-én érkezett a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkeresése, melyben állásfoglalást kért Szécsény város regionális szennyvíztisztító telep fejlesztésének előzetes vizsgálati eljárásához. Megkereséséhez csatolta az M-Solution Kft. által készített előzetes vizsgálati dokumentációt, mely szerint az üzem fejlesztésének termőföldre gyakorolt kedvezőtlen hatása minimális, így a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági állásfoglalásomat a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdés, és 4. számú melléklet 5. pontja alapján adtam ki.” Szécsény Város Jegyzője 5990-2/2011. számú 2011. november 25. napján kelt szakhatósági állásfoglalásában építésügyi hatósági jogkörben eljárva, építésügyi szempontból járult hozzá a szennyvíztisztító telep fejlesztéséhez. A 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 4. pontja szerint az érintett települési önkormányzat jegyzője a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően minősül szakhatóságnak, ezért a Felügyelőség KTVF: 48418-16/2011. számú levelében a Ket. 45. § (3) bekezdése alapján szakhatósági egyeztetést kezdeményezett Szécsény Város Önkormányzat Jegyzőjénél és kérte az 5990-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalás felülvizsgálatát, egyidejűleg felhívta a figyelmet a Ket. 42. §-ában foglaltak vizsgálatára is. Szécsény Város Önkormányzat Jegyzője 728/2012. számon új szakhatósági állásfoglalást adott, melyben a helyi környezet- és természetvédelem szakkérdésben kikötés nélkül hozzájárult a szennyvíztisztító telep fejlesztéséhez. A 728/2012. számú szakhatósági állásfoglalás kiadását követően Szécsény Város Önkormányzat Jegyzője megállapította, hogy Szécsény Város Önkormányzata tagja a beruházással érintett Szécsényi Szennyvíz-Agglomerációs Önkormányzati Társulásnak, 10
a jelen előzetes vizsgálati eljárásban Ket. 42. § (5) bekezdésében foglaltak szerint a jegyzővel szemben kizáró ok áll fel, ezért a Nógrád Megyei Kormányhivataltól kérte az előzetes vizsgálati eljárásban szakhatóságként eljáró másik szerv kijelölését. A Nógrád Megyei Kormányhivatal XIII-B-02/160-2/2012. számú végzésében Balassagyarmat Város Jegyzőjét jelölte ki eljáró szervként. Balassagyarmat Város Jegyzőjének 70265-2/2012. számú, a Felügyelőségen 2012. február 13-án érkeztetett szakhatósági állásfoglalásában foglaltakat a Felügyelőség megvizsgálta és megállapította, hogy annak rendelkező részében tett előírások nem felelnek meg a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú mellékletének 4. sorában foglalt helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedő hatáskörének. Ezért a Felügyelőség KTVF: 5132-6/2012. számon, a Ket. 45. § (3) bekezdésében foglaltak szerint szakhatósági egyeztetést kezdeményezett. Balassagyarmat Város Jegyzője 70265-3/2012. számon a korábbi 70265-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalását visszavonta, és új szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Nógrád Megyei Kormányhivatal (3100 Salgótarján, Zemlinszky R. út 9.) megkereste hatóságomat, mint általa kijelölt szervet, hogy Szécsény város regionális szennyvíztisztító telep fejlesztésének előzetes vizsgálati dokumentációja alapján folytassam le az előzetes vizsgálati eljárást, az erre vonatkozó környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 4. pontja, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a értelmében. Ezt követően a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a KTVF: 5132-6/2012. számú levele alapján szakhatósági egyeztetést kezdeményezett nálam a kiadott állásfoglalás felülvizsgálatára vonatkozóan. A 2012. február 9-én kelt 70265-2/2012. számon kiadott szakhatósági állásfoglalásomat felülvizsgáltam, így megállapítottam, hogy a „Szécsény város regionális szennyvíztisztító telepének fejlesztése előzetes vizsgálati dokumentáció” című tervben foglalt tervezett tevékenység nem ütközik Szécsény Város környezet- és természetvédelmi érdekeivel A fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Hatáskörömet a Ket. 20. § (1) bekezdése és a 25. § (1) bekezdése állapítja meg.” * Külön-külön az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan – a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl – a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség, figyelembe véve a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában: Víz- és talajvédelmi szempontból: A szennyvíztisztító telep üzemeltetésére a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság H.796812/2003. számú határozatával kiadott, és a Felügyelőség KTVF: 38500-2/2006. 11
és KTVF: 4641-3/2008. számú határozataival módosított (6.1/22/72. vízikönyvi számú) érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. (3700 Kazincbarcika, Tardonai u. 1.). Az előzetes vizsgálati dokumentációban bemutatott műszaki megoldás szerint Szécsény város és az agglomeráció szennyvizének kezelését, a regionális szennyvíztisztító telep fejlesztését a jelenlegi telephelyen belül, a meglévő műtárgyak felhasználásával, további kiegészítő és biztonsági kezelő műtárgyak létesítésével oldják meg. A tervezett bővítés a jelenlegi szennyvízkezelés hatékonyságát növeli, megvalósítása után a szennyvíztisztító telep hidraulikai és szennyezőanyag terhelése a jelenlegihez képest nem fog növekedni, egyidejűleg a tisztított szennyvíz befogadójának, a Szentlélek-pataknak a terhelése a hatékonyabb szennyezőanyag eltávolítás eredményeként csökkenni fog. A mechanikai kezelésben tervezett műszaki megoldás – a Szécsény és az agglomeráció felől érkező nyers szennyvíz mennyiségének önálló mérése és egymástól független feladása a rácsra – az egyenletesebb terhelés mellett a mennyiségarányos oxigénbevitel vezérlését is lehetővé teszi. A szennyvízkezelés hatékonyságát növeli, hogy az óracsúcs (140 m3/óra) illetve a névleges kapacitás (2000 m3/nap) feletti szennyvízmennyiség számára záportározó létesül, ahonnan a többlet-szennyvizet szakaszosan adják fel a biológiai szennyvízkezelő egységre. A tervezett technológiai megoldással – ciklikus szelektorelvű, aerob eleveniszapos szennyvíztisztítási technológia – a téli időszakban a helyi adottságok miatt jellemzően alacsony hőmérsékletű nyers szennyvíz hőmérsékletének további csökkenése mérséklődik, így az elvezetett szennyvíz szennyezőanyag-tartalma jelentős mértékben csökkenni fog. A tervezett műszaki megoldással a szennyvíztisztítási folyamat kiegyenlítettebb és biztonságosabb lesz, a jelenleg kibocsátott szennyezőanyag mennyisége csökkenni fog. A szennyvíztisztító telep fejlesztése a felszín alatti közegre káros hatást várhatóan nem fejt ki. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. §-a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. A víz- és talajvédelmi előírásokat a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló, módosított 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet és a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet alapján határoztam meg. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: Az előzetes vizsgálati dokumentáció szerint a telepítési szakaszban az átépítési munkálatokkal, a szállítással járó kiporzás, valamint a munkagépek és szállítójárművek által kibocsátott légszennyező anyagok, lokálisan jelentkező, időszakos levegőterhelést okozhatnak. Az építési munkálatokból adódó levegőterhelés a levegő minőségét jelentős mértékben nem befolyásolja. A beruházás során bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező pontforrás nem létesül. A szennyvíztisztító telep bővítését követően nem várható a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, mert a mechanikai előtisztításhoz és az iszapvíztelenítéshez kapcsolódó berendezéseket zárt épületben helyezik el, a rácsszemét és a szennyvíziszap zárt konténerbe kerül. 12
Az előzetes vizsgálati dokumentáció adatai alapján a tervezett tevékenység levegőtisztaságvédelmi szempontból megfelel a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak, a létesítés, illetve az üzemeltetés során levegőtisztaság-védelmi szempontból jelentős környezeti hatással nem kell számolni. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A szennyvíztisztító telep fejlesztése keretében az egyik oxidációs árok megszűnik, helyén rácsgépház és két ciklikus eleveniszapos reaktor épül, továbbá iszapkezelő (víztelenítő) technológiával bővül. A fejlesztés következtében a telep kapacitása közel megduplázódik, ami számos új gépészeti berendezés elhelyezését jelenti. Az előzetes vizsgálati dokumentáció „3.2 Zaj- és rezgésviszonyok hatásainak vizsgálata” című fejezete vizsgálja a szennyvíztisztító jelenlegi működéséből származó és a fejlesztés után várható zajterhelését a legközelebbi védendő létesítményeknél, valamint az építési tevékenység okozta zajterhelést. Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a telephez legközelebbi védendő létesítmény ÉNy-i irányban a Batthyány u. 26. szám alatti lakóház 360 m távolságra, Ny-i irányban a Zöld utca 2-8. szám alatti lakóházak 410 m távolságra találhatók, „Lf” falusias lakóövezetben. A K-i irányokban „Má” általános mezőgazdasági övezet található. A telephelytől származó jelenlegi zajterhelés a védendő homlokzatok előtt 2 m-re nem észlelhető, az alapzajtól függetlenül nem meghatározható. Az építés-kivitelezéstől származó számított zajterhelés a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet építési kivitelezésre vonatkozó 2. mellékletének 2. sorában az egy hónap és egy év közötti időszakra vonatkozóan a 60/45 dB határértéket nem éri el. Az építkezés ideje alatti szállítási forgalom – az előzetes becslés szerint – naponta 7 db 1,7 – 3,5 tonnás, és 4 db 7 – 10 tonnás tehergépkocsit jelent. Minden jármű azonos útvonalon való közlekedését feltételezve az útvonal mentén 7,5 m-re kijelölt terhelési pontokban számított legnagyobb zajterhelés 44 dB, tehát az építkezéshez kapcsolódó szállítások során a közlekedéstől származó zajterhelési határértékek várhatóan teljesülni fognak. Az átépített szennyvíztisztító telep működése során várható zajkibocsátás meghatározásakor két fő zajforrással számoltak, a biológiai légfúvóval és a kompresszorral. Mivel ezen gépészeti berendezések zajkibocsátása a jelenlegi fázisban még nem ismert, a zajadatot az előzetesen megadott teljesítmény alapján, hasonló gépi berendezések mellett méréssel határozták meg. A zajforrásokat épületen belül, zárt térben helyezik el. A telepen 2 db új, egyenként 20 m átmérőjű biológiai medence létesül, melyhez mozgató motor és járószerkezet tartozik. Az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak szerint az átépítés utáni állapotban a védendő létesítményeknél várható együttes zajterhelés előzetesen számított értékei alapján, a telep telekhatárán mind a lakóterület, mind a mezőgazdasági terület irányába LAeq= 40 dB érték várható, azaz a létesítmény működése a tervezett fejlesztések megvalósításával a zaj ellen védendő területeken a jelenlegihez hasonló módon továbbra sem lesz észlelhető, illetve nem lesz méréssel kimutatható mértékű a szennyvíztisztító telep üzemeltetéséből származó zajterhelés. Az érintett útszakaszok jelenlegi közlekedési zajterhelését észrevehető módon nem befolyásolja az üzemelés idején várható, vonzott közlekedési zajterhelés, amely egyrészt
13
a napi kétszeri iszapszállítás okozta zaj 4 db elhaladás/nap, valamint a dolgozók gépjárműveitől származó 5 x 2 db = 10 elhaladás zaja. A szennyvíziszap gyűjtésére és elszállítására kialakult gyakorlat a jövőben nem változik. A szennyvíztisztító telep megközelítése a 22. számú főúttól Szécsény városban a Király – Malom – Zöld utcákon történik. Fenti forgalmi adatokkal 7,5 m-re számított zajterhelés 42 dB, mely önmagában a lakóutcára és falusias lakóterületre vonatkozó határértékek (55/45 dB) alatt van. Az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak szerint a zajvédelmi hatásterület a lakóépületek irányában a telekhatártól számított 6 m, tehát a hatásterületen belül zajtól védendő építmény nem található. Hulladékgazdálkodási szempontból: Az előzetes vizsgálati dokumentációban ismertették a létesítés, üzemeltetés, felhagyás során várhatóan keletkező hulladékokat, az azok befogadását végző, engedéllyel rendelkező szervezeteket. A keletkező szennyvíziszapot a Felügyelőség által kiadott KTVF: 38192/2010. számú hulladékkezelési engedély alapján az átvételre jogosultsággal rendelkező Baksa Imre vállalkozó veszi át hasznosításra. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos előírásokat a Hgt., a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, valamint a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet alapján tettem meg. Táj- és természetvédelmi szempontból: Tárgyi ingatlan országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdés alapján ex lege védett természeti területet, illetve természeti értéket nem érint. Továbbá az ingatlan az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet) által meghatározott Natura 2000 hálózat területének nem része és az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét nem érinti. A tisztított szennyvíz bevezetése a Szentlélek-patak 4+828 szelvényében történik, ami kb. 1 km távolságra van a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet által meghatározott Ipolyvölgye nevű (HUDI10008) különleges madárvédelmi területtől, valamint kb. 2 km-re a Középső-Ipoly-völgy nevű (HUBN20062) jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területtől. A szennyvíztisztító telep fejlesztése részeként a régi biológiai medencéből kialakításra kerülő záportározó befogadó kapacitása várhatóan havária vagy többletterhelés esetén is biztosítani fogja a megfelelő tisztítási hatékonyságot. A beruházás megvalósulása után a Szentlélek-patakot, valamint a végső befogadó Ipoly-folyót érő terhelések várhatóan csökkenni fognak, ezáltal az Európai Parlament és a Tanács a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000. október 23-i 2000/60/EK Irányelvében (Víz Keretirányelv) foglalt jó ökológiai állapot visszaállításának feltételei javulhatnak. 14
A Felügyelőség az eljárása során vizsgálta a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, illetve annak 5. számú melléklete alapján a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenységét, valamint a várható környezeti hatások jellemzőit. Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség az előzetes vizsgálat során a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró okot nem találtak, a környezetre gyakorolt hatást nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. A dokumentációban nem került – megjelölve, elkülönítve – ismertetésre olyan adat, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 3. b) pontja szerint minősített adatnak minősül, vagy amely a Kérelmező szerint üzleti titkot képez. Fentiekre tekintettel a Felügyelőség, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 71. § (1) bekezdésének a) pontja, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésének a) és ac) pontja értelmében – a Ket. 71. § (1) és 72. § (1) bekezdésére figyelemmel – a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A Felügyelőség az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. § (1) bekezdés db) és ed) pontjai alapján foglalta a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. § (3) bekezdése és a Ket. 80. § (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) és a központi elektronikus rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, továbbá a határozatot, mint hirdetményt a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (6) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett Szécsény Város Önkormányzat Jegyzőjének, aki köteles a határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A Jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. Felhívom továbbá Kérelmező figyelmét, hogy a teljesítés elmulasztása, illetve a határozatban előírtak nem megfelelő teljesítése esetén a Ket. 127. § (2) bekezdése alapján a végrehajtást végzéssel elrendelem, továbbá a 134. § d) pontja szerint, a 61. §-ban meghatározott mértékű eljárási bírság kiszabásának van helye, amelynek legkisebb összege ötezer forint, legmagasabb összege jogi személy esetén egymillió forint. Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható. A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát megküldi az illetékes Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezési határidőről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik.
15
Az igazgatási szolgáltatási díj a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. számú melléklete I. fejezetének 49. pontja alapján került megállapításra (számla száma: ÁK-240/2012.) A jogorvoslati eljárás díjáról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésének c) pontja és 1. számú mellékletének IV. 5. pontja szabályozza. Felhívom a Kérelmezőt arra, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkkal kapcsolatban a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy arra igényt tart-e. Tájékoztatom továbbá, hogy a Felügyelőség a tervdokumentációk tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, így azok megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Környezethasználó bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 11.) veheti át azt (azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2012. április 11. Dolla Eszter s. k. igazgató
16
