KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Ikt. sz.: Előadó:
KTVF: 2297-1/2012. dr. Kádár Judit Niedermayer József Szigetvári Katalin Józsa Judit Kubik Roland
Tárgy:
Tahitótfalu község közigazgatási területén létesítendő árvízvédelmi töltés vízjogi létesítési engedélye
Vízikönyvi szám: D.2/1/1929
HATÁROZAT 1./ Tahitótfalu Község Önkormányzata (2021 Tahitótfalu, Kossuth L. u. 4.; a továbbiakban: Engedélyes) részére, a COUNTY LINE Kft. (1184 Budapest, Mikszáth Kálmán u. 10/b.; a továbbiakban: Tervező) által készített, Tsz.: VE-0930/2010. számú, 2011. szeptemberi keltezésű dokumentációja alapján, a 2./ pontban ismertetett vízilétesítmények megépítésére vízjogi létesítési engedélyt adok. 2./ Létesül: A tervezett töltés: − − − − − − − − − − −
Koronaszélessége: 4,0 m a gátkorona kétoldali esése: 5% mindkét oldali rézsűhajlás: 1:3 a mindkét oldali 1:10 rézsűhajlású védősáv szélessége: 10,0 m a töltés alatti sávban tervezett talajcsere vastagsága: 90 cm a letermelendő (újrahasznosítandó) humusz vastagsága: 20 cm a füvesítendő humusztakaró vastagsága: 20 cm a töltés tervezet koronaszintje: MÁSZ2010’+1,0 m: 106,23 mBf. töltéskoronán építendő aszfaltbeton útburkolat szélessége: 3,0 m az útburkolat teljes rétegvastagsága: 29 cm a töltés anyaga: az MSZ 15290:1999 szerinti, távszállítással biztosítandó földanyag; a tervezett tömörség: Trρ = 85 %
A tervezett földmű jellemző mennyiségei: − Töltés hossza: − Töltés legnagyobb magassága: − Töltés legnagyobb talpszélessége: − Rézsűvédelem:
852,0 m (+36,0 m út a felső végén) 2,7 m 34,0 m füvesítés
Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
− − − −
48930,0 m3 7900,0 m3 22512,0 m3 0+283,00 tkm és 0+537,00 tkm
Töltés építése: Mélyállásos terület feltöltése: Talajcsere földmennyisége: Tervezett kétoldali rámpa:
Közműkeresztezések: 0+128,70 tkm 0+281,90 tkm 0+287,50 tkm 0+289,60 tkm
20 kV-os légvezeték és tartóoszlop. DN 160 mm-es KPE gáz gerincvezeték. DN 160 mm-es KM PVC használaton kívüli szennyvíz csatorna gát alatti szakaszának bontása 58,0 m hosszon, végelzáró idomok elhelyezésével. Szentendre – Vác fénykábel gerincvezeték, DN 40 mm-es KPE védőcsőben.
3./ E vízjogi létesítési engedély 2014. január 31. napjáig hatályos. Az engedély hatályának meghosszabbítása – az előbbi időpont lejárta előtt – a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben (a továbbiakban: 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet) előírt mellékletek csatolásával kérhető. 4./ Előírások: − A munkálatok megkezdését és befejezését a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek (a továbbiakban: Felügyelőség) és a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak (a továbbiakban KDVKÖVIZIG) be kell jelenteni. − A munkálatok megkezdését megelőzően a Tahitótfalu külterület, 072/4, 072/7, 072/9, 072/11, 072/18, 072/19, 072/20, 072/21, 072/23, 072/27, 074/2, 074/10, 074/24, 074/25, 074/26, 074/27, 074/37 hrsz. alatti ingatlanok kisajátításáról hozott határozatokat be kell nyújtani a Felügyelőséghez. − A kivitelezés befejeztével műszaki átadás-átvételi eljárást kell tartani, a műszaki átadásátvételi eljárás tervezett időpontjáról legalább 8 nappal előbb értesíteni kell a Felügyelőséget. − A kiviteli tervdokumentáció, illetve a kiviteli munkák végeztével a megvalósulási tervdokumentáció egy példányát a KDV-KÖVIZIG részére is meg kell küldeni és a 04146-0002/2012. iktatószámú állásfoglalásában foglaltakat be kell tartani. − Műszaki átadás-átvételi eljárást követő 30 napon belül a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 6. §-a szerinti mellékletek csatolásával az üzemeltetőnek a vízjogi üzemeltetési engedélyt meg kell kérni. − A tulajdonos személyében bekövetkezett változást az Engedélyes köteles 30 napon belül a Felügyelőségnek bejelenteni. − Amennyiben jelen engedély alapján tárgyi vízilétesítmények nem kerülnek megépítésre a vízjogi létesítési engedély hatályának lejártát követő 30 napon belül az Engedélyes nyújtsa be az erre vonatkozó nyilatkozatát. − A tömörségvizsgálatokat az építés során folyamatosan kell végezni és dokumentálni. A tömörségvizsgálatot az MSZ 15290:1999 előírásait betartva kell végezni úgy, hogy mintát kell venni minden beépített 1000 m3 anyag után, továbbá minden olyan napon amikor tömörítést végeztek, függetlenül a beépített mennyiségtől. A mérések helyét úgy kell meghatározni, hogy a töltéskeresztmetszet váltakozó helyeire kerüljön, hosszirányban pedig legalább minden 50 m-re jusson mérés. – A munkálatokat csak árvízmentes, valamint március 15. és november 15. napja közötti fagymentes időszakban szabad végezni.
2
–
− −
−
−
−
− −
−
−
− −
−
−
− − −
A töltés 0+281,90 tkm szelvényében lévő gázvezeték a töltést a mértékadó árvízszint felett keresztezheti és minimum 1 m-es földtakarás szükséges, valamint a 10 m-es védősávon kívül árvíz idején is biztonságosan kezelhető elzáró szerkezetet kell kialakítani. A 20 kV-os légvezeték tartóoszlopait a töltés lábvonalától számított - a töltésfejlesztés mértékét is figyelembe véve - 10 m-en kívül kell elhelyezni. A védvonal kialakításakor esetlegesen kivágandó fák esetében a tuskókat, gyökérzetet el kell távolítani, hogy a pusztuló gyökérzet helyén a szivárgást elősegítő üregek kialakulását elkerüljék. A tereprendezésnél, illetve a jövőben esetlegesen telepítendő növények kiválasztásánál is figyelembe kell venni az előző bekezdésben foglaltakat, valamint ügyelni kell a védekezési közlekedés űrszelvényébe történő benövések későbbi elkerülésére is. Az árvízvédelmi művet úgy kell kivitelezni, hogy a területen található vízbázist ne veszélyeztesse, sem vízminőségi, sem vízmennyiségi szempontból. A gátat úgy kell megépíteni, hogy az a természetes felszín alatti vízáramlást ne akadályozza, illetve jelentős mértékben ne változtassa meg. Az ivóvízbázis érintettsége miatt a tereprendezéshez csak bizonyítottan szennyeződésmentes, a fedőképződménnyel megegyező szemcseméretű föld használható, építési törmelék használata tilos! A töltés kialakításához csak bizonyítottan szennyeződésmentes föld használható. A használt munkagépek rendszeres karbantartásáról arra alkalmas telephelyen – a környezetszennyezés elkerülése érdekében – Engedélyesnek gondoskodnia kell. A vízbázis védőterület burkolatlan, zárt vízelvezetéssel nem ellátott részén tilos az építéshez használt járművek, munkagépek üzemanyaggal való feltöltése és javítása, továbbá bármilyen más – a tervben nem szereplő – talaj- és felszín alatti vízminőséget veszélyeztető tevékenység végzése. Az árvízvédelmi munkálatok során esetleges szennyezés, havária észlelése esetén a szakszerű kárelhárítási munkákat haladéktalanul meg kell kezdeni, a szennyezés tényét késedelem nélkül be kell jelenteni a Felügyelőségre és a szennyezést az építési naplóban is rögzíteni kell. Az árvízvédelmi munkálatok végzése során Engedélyesnek felelős műszaki vezető folyamatos jelenlétét kell biztosítani a helyszínen. A felelős műszaki vezető felelősségi körének az esetleges kárelhárítási munkák koordinálására, illetve a kárelhárításhoz szükséges felszerelés biztosítására is ki kell terjednie. A Fővárosi Vízművek Zrt., mint a Surányi vízbázis üzemeltetőjének 38456/2011.11.30 számon tárgyi ügyben adott nyilatkozatában foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. A földtani közeg és a felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető. Az építési, bontási, tereprendezési munkálatok során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet) előírásait, és fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg ne szennyeződjön. A Felügyelőség által a tárgyi vízilétesítményekre lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás során kiadott KTVF: 49294-11/2010. számú határozatában előírtakat, így különösen a tájés természetvédelmi előírásokat a létesítési munkálatok során be kell tartani. A földmunkák végzése alatt esetlegesen tapasztalt szennyezés észlelése esetén annak megszüntetéséről a terület tulajdonosának, illetve a szennyezés okozójának a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján a Felügyelőség jóváhagyásával intézkednie kell. Bármilyen, a környezetet érintő rendkívüli eseményt jelenteni kell a Felügyelőségnek. Az építési tevékenység során gondoskodni kell a közvetlen hatásterületen keletkező hulladékok megfelelő gyűjtéséről és tárolásáról. Az építési időszakban keletkező hulladékok esetén figyelembe kell venni az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásait. 3
− A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. − Amennyiben a tevékenység során veszélyes hulladék keletkezik, abban az esetben a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001 (VI. 15.) Korm. rendelet szerint kell eljárni. − A keletkezett hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint végzendő. − A tevékenység során keletkező hulladékokat a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak az adott típusú hulladékra érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. A hulladékkezelés során a hasznosítást előnyben kell részesíteni az ártalmatlanítással szemben. − Biztosítani kell a keletkező hulladékok szelektív gyűjtését és lehetőség szerint minél nagyobb arányú hasznosítását. 4.1./ A Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 22.2/11909/4-TO/2011. számú szakhatósági állásfoglalásának előírásai: − A benyújtott 072/2011. munkaszámú talajvédelmi terv alapján a beruházás során földmunkákkal érintett területen 30 cm vastagságban kell gondoskodni a humuszos feltalaj lementéséről. − A letermelt humuszos talajanyag 083/126 hrsz.-ú, szántó művelési ágban nyilvántartott területen tervezett ideiglenes deponálásához a beruházás megkezdése előtt időleges más célú hasznosítás engedélyezését kell kezdeményezni az illetékes Földhivatalnál. A 076/99 hrsz.-ú, erdő művelési ágban nyilvántartott területen tervezett ideiglenes deponálás vonatkozásában az illetékes Erdészeti Igazgatóság rendelkezik hatáskörrel. − A letermelt humuszos feltalajból (9094 m3) a humuszgazdálkodási tervnek megfelelően 7042 m3 mennyiségű humuszos feltalajt a töltés rézsűjén kell felhasználni, 25 cm vastagságban elterítve. A letermelt humuszos feltalaj felhasználásának mennyiségi viszonyait naprakészen dokumentálni kell. A kimutatásokat a beruházást követően, a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás során meg kell küldeni a Pest Megyei Kormányhiavatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága részére. − A területrendezés során helyben fel nem használt, feleslegben maradó 2052 m3 humuszos feltalaj mennyiség vonatkozásában a Pest Megyei Kormányhiavatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 55. §-a alapján a beruházás vízjogi létesítési engedélyének jogerőre emelkedése után külön határozatban talajvédelmi járulékot állapít meg. − A munkálatok során törekedni kell arra, hogy a környező mezőgazdasági területeken a lehető legkevesebb taposási kár keletkezzen. − A talajra szennyező- vagy egyéb talajidegen anyag (terméketlen altalaj stb.) nem kerülhet. 4.2./ A Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 450/2344/3/2011. számú szakhatósági álásfoglalásának előírásai: − Az árvízvédelmi töltés földmunkáinak megkezdése előtt a megelőző feltárás fázisaként régészeti próbafeltárást kell végezni. − Ennek eredményei függvényében a régészeti lelőhelyen megelőző feltárásra kerülhet sor. A kivitelezés csak a régészeti munkák befejezése után kezdhető el. − A munkák elvégzése előtt fel kell venni a kapcsolatot a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával (2000 Szentendre, Fő tér 2-5.)
4
A munkálatok csak e határozat jogerőre emelkedése után és a Tahitótfalu külterület, 072/4, 072/7, 072/9, 072/11, 072/18, 072/19, 072/20, 072/21, 072/23, 072/27, 074/2, 074/10, 074/24, 074/25, 074/26, 074/27, 074/37 hrsz. alatti ingatlanok kisajátításáról hozott határozatok Felügyelőség részére történő benyújtását követően kezdhetők meg! Jelen engedély a megépítendő vízilétesítmények üzemeltetésére nem jogosít! A fenti előírások határidőre történő önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 140. §-ában és 61. §-ában foglaltak alkalmazásának van helye. Egyidejűleg megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 720 000 Ft, melyet Tervező megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek címzett, a Felügyelőséghez öt példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására a megfelelő technikai háttér hiánya miatt nincs lehetőség. A fellebbezési eljárás díja 360 000 Ft, amit a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. INDOKOLÁS Engedélyes e határozat 2./ pontjában leírt vízilétesítmények megvalósítására vízjogi létesítési engedélyt kért. A kérelmet és mellékleteit a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet előírásai szerint ellenőriztem és megállapítottam, hogy a beadvány tartalmazza: - az Engedélyes megnevezését, címét, valamint meghatalmazását, mely szerint a Tervező a nevében eljárhat; - az engedélyezési tervek öt példányát, a tervezői jogosultság igazolását (Szél Sándor, 0111986); - az érintett ingatlanokra vonatkozó tulajdonjog igazolását, az alábbiak szerint: Tahitótfalu hrsz. 075 078 072/3 072/4 072/5 072/6 072/7 072/8 072/9 072/10 072/11 072/12 072/13, 072/14 072/15 072/16
Tulajdonos Engedélyes Engedélyes Rédai István Halász Istvánné Hajdu Sándor, Dankovichné Hajdú Márta Losonczi István, Losonczi Bernadett, Losonczi Veronika Halász István, Halász Istvánné Hagymási Istvánné, Dankovics Gáborné Szmutni Péterné Dudás Éva Beleznay Éva T. Budai Mihály Karnevál Katalin, Karnevál Bernadett Budai Mihályné Dr. Szente Szilvia Ferenczi Attiláné 5
Tahitótfalu Tulajdonos hrsz. 072/17 Szente Jánosné 072/18 Horváth Mihály Budai Mihály, Verebes Sándor, Verebes Mihály, Fejes István, Nemes 072/19 Tiborné, Fejes János, Fejes Zoltán 072/20 Puskás Jánosné 072/21 Verebes Sándor, Verebes Mihály 072/22 Dr. Mesterházy Béla, Hansági Dénesné, Balla Zoltán 072/23 Csizmadi Mihály, Csizmadi László, Barti Dezsőné, Lintaller Zoltán 072/24 Halász István 072/25 Engedélyes 072/26 Rédai István 072/27 Halász Istvánné 072/28 Hajdu Sándor, Dankovichné Hajdú Márta Magyar Állam - vagyonkezelő: Közlekedésfejlesztési Koordinációs 072/48 Központ 073/1 Engedélyes 073/3 Orbán Imre, Orbán Imréné 074/1 Csörgő István 074/2 Vass Dezsőné 074/3 Csörgő Zoltán 074/4 Szabó Lajos 074/6 Alföldi Sándorné 074/7 Bozóki Istvánné, Schmidt Ferencné 074/8 Fejes Árpádné 074/9 Ferencz Józsefné 074/10 Halász Istvánné 074/11 Czájáné Szabó Julianna 074/12 Nagyházu Sándor 074/13 Maróthi Mihály 074/14 Csereklye Lajos, Csereklye Győző 074/15 Vaczó Zoltán 074/16 Kánai Marcell, Szöllősi Martin Lajos 074/17 Debreczeni János 074/18 Bán Mihály 074/19 Rédei Istvánné 074/20 Zellei János, Mócsai Ferencné. 074/21 Kálmán Istvánné 074/22 K. Szabó Sándor 074/23 Debreczeni József 074/24 T. Csereklye István 074/25 Barranco Bai Carlos 074/26 Barranco Bai Carlos 074/27 Barranco Bai Carlos 074/28 Debreczeni Lajosné 074/29 Böttkös János 074/30 Báder Erika, Báder Zsuzsa 6
Tahitótfalu hrsz. 074/31 074/32 074/33 074/34 074/35 074/36 074/37 074/38 074/39 074/40 074/41 074/42 074/43 074/44 076/86 076/87 076/88 076/89 076/90 076/91 076/92 076/93 076/94 076/95 076/96 076/97 076/99 076/100 076/101 077/1 1398/1 -
-
Tulajdonos Fábián István Dombó János, Baltringer Jánosné Losonczi István, Losonczi Bernadett, Losonczi Veronika Dr. Baranyai Zoltán Bordás Gáborné Rédei Istvánné Halász Istvánné Sági István Dr. Császy Zsolt Béla Neubrandt Jánosné, Neubrandt Anikó, Kertész Csabáné, SassJózsefné Tóth János F. Szabó Mihályné Alföldi Sándorné Török András Bálint Józsefné Debreczeni János Szabó Zsolt Pintér Mihályné Purák Barbara Kovács Benjaminné Neubrandt Jánosné, Neubrandt Anikó, Kertész Csabáné, Sass Józsefné Nagy Márta Sztankó Jánosné Rózsáné Budai Márta, Fábián Csaba, Fábián Eszter Maróthi Eszter Veimál Gyula Péter Református Egyház Kálmán Istvánné Kálmán Istvánné Karnevál János Magyar Állam - vagyonkezelő: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ
a Tahitótfalu, 075, 078, 072/3, 072/5, 072/6, 072/8, 072/10, 072/12, 072/13, 072/14, 072/15, 072/16, 072/17, 072/22, 072/25, 072/26, 072/28, 072/48, 073/1, 073/3, 074/1, 074/3, 074/4, 074/6, 074/7, 074/8, 074/9, 074/11, 074/12, 074/13, 074/14, 074/15, 074/16, 074/17, 074/18, 074/19, 074/20, 074/21, 074/22, 074/23, 074/28, 074/29, 074/30, 074/31, 074/32, 074/33, 074/34, 074/35, 074/36, 074/38, 074/39, 074/40, 074/41, 074/42, 074/43, 074/44, 076/86, 076/87, 076/88, 076/89, 076/90, 076/91, 076/92, 076/93, 076/94, 076/95, 076/96, 076/97, 076/99, 076/100, 076/101, 077/1 és 1398/1 hrsz alatti ingatlanok tulajdonosainak tulajdonosi hozzájárulását; Engedélyes 11-76/2011. számú tulajdonosi hozzájárulását; a Magyar Közút Nonprofit Zrt. PES-5371/2/2011. számú, a Tahitótfalu, 072/48 és 1398/1 hrsz. alatti ingatlanok vonatkozásában adott vagyonkezelői hozzájárulását; a Magyar Közút Nonprofit Zrt. PES-5371/2/2011. számú közútkezelői hozzájárulását; a Fővárosi Vízművek Zrt. FV/5210/2011/2170 számú hozzájáruló nyilatkozatát; a Bálint Analitika Kft. által készített, 2011. december 13. napján kelt talajvizsgálati eredményeket; 7
-
az érintett közművek közműnyilatkozatát (Fővárosi Vízművek Zrt., Magyar Telekom Nyrt., ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft.) műszaki leírást; igazolást a megfizetett igazgatási szolgáltatási díjról.
A tervdokumentációt megküldtem az alábbi hatóságok, mint szakhatóságok részére: Budapest Főváros Kormányhivatala Szentendrei, Pilisvörösvári Kistérségi Népegészségügyi Intézete 5952-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában előírások nélkül hozzájárult az engedély kiadásához. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által – Tahitótfalu Község Polgármesteri Hiavatla kezdeményezésre indult eljárásban Tahitótfalu község közigazgatási területén létesítendő árvízvédelmi töltés vízjogi létesítési engedély kiadása tárgyában – megküldött dokumentáció áttanulmányozása után a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szakhatósági eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. §-a alapján folytattam le, közegészségügyi álláasfoglalásomat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/E. § (3) bekezdés b) pontja alapján adtam ki. Hatáskörömet az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 1. § (1) bekezdése, valamint a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése, illetékességemet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. számú melléklete állapítja meg.” A Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 22.2/11909/4TO/2011. számú szakhatósági állásfoglalásának előírásait határozatom rendelkező részének 4.1./ pontjába foglaltam. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Tahitótfalu község közigazgatási területén létesítendő árvízvédelmi töltés vízjogi létesítési engedélyéhez kérte szakhatósági állásfoglalásunkat. A hiánypótlásként beküldött talajvédelmi terv (készítette: dr. Kulcsár László, eng. szám: 078/2010) alapján a fenti feltételekkel adom meg a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást. A szakhatóság illetékességét a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése határozza meg.” A Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 450/2344/3/2011. számú szakhatósági álásfoglalásának előírásait határozatom rendelkező részének 4.2./ pontjába foglaltam. Szakhatósági állásfoglalását az alábbi indokolással adta meg: „Kikötéseimet a régészeti örökség védelme érdekében tettem, tekintve, hogy a beruházással érintett területen régészeti lelőhely található, mely a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásában a 11780 lelőhelyazonosító alatt szerepel. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 19. § (1) bekezdése szerint a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a régészeti lelőhelyeket lehetőleg el kell kerülni. A 22. § (1) bekezdése értelmében, ha a beruházás, fejlesztés csak régészeti lelőhelyen valósítható meg, az általa veszélyeztetett régészeti lelőhelyen megelőző feltárást kell végezni. A Kötv. 22. § (2) előírja, hogy a megelőző feltárás részeként próbafeltárást kell végezni. A próbafeltárás eredményeinek megfelelően a Kötv. 7. § 6. pontja és 22-23. §-a, továbbá a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti 8
lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 14. §-a szerinti megelőző feltárást kell végezni. A beruházó költségviselését a Kötv. 19. § (3), valamint 23. § (1) bekezdése írja elő. A régészeti szakfeladatok elvégzésére jogosult intézményről a Kötv. 20. § (2) bekezdése rendelkezik. A megelőző feltárásra a Kötv. 22. § (3) bekezdése szerinti szerződést kell kötni. Hozzájárulásomat a Korm. rendelet 2. sz. mellékletének A./ fejezetében foglalt szakkérdések érvényesülése érdekében kikötésekkel adtam meg. A szakhatóság eljárását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a szabályozza. Hatáskörömet a Korm.rendelet 6. § (1) bekezdésének a) pontja, illetékességemet az 1. sz. melléklet 4. pontja állapítja meg.” Az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és indokolását a Ket. 72. § (1) bekezdése db) és ed) pontjai alapján foglaltam a határozatba. A szakhatóságok állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, azok a határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatóak meg. Tahitótfalu Tótfalu településrészén - a váci révi műúttól északra - jelenleg elégtelen az árvízvédelmi művek kiépítettsége, ezért Engedélyes az árvízvédelmi biztonság megteremtése érdekében árvízvédelmi töltés létesítését tervezi, amely a tahi híd szigeti felhajtójától kiindulva északi irányban a kisoroszi műút közelében található magaspartig húzódik. A tervezett árvédelmi töltés a Szentendrei-Duna-ágon átvezető híd tótfalui lejáratához ívesen csatlakozik. Innen északnyugatra kanyarodva egyenesen halad a Klapka utca végéig, majd változó ívű jobb kanyarral, bevédve a lakott területeket, a kis temető mellett köt be a terepbe. Az árvízvédelmi töltés homogén szerkezetű földműből épül. A tervezett töltés hossza 852,0 m. A földmű védelme, illetve az árvízvédekezés elősegítése érdekében a koronán aszfaltút került betervezésre. A gát nyomvonalán a humuszréteg eltávolításán túl a szántással fellazított talajrétegek cseréjét is tervezik a káros árvízi jelenségek elkerülése végett. A tahitótfalui híd mellett lévő mély fekvésű terület egy része a terepszintig fel lesz töltve ezzel is növelve a híd stabilitását árvizes időszakban. A benyújtott kérelemből, annak mellékleteiből és az engedélyezési eljárás anyagából megállapítottam, hogy a létesítmények megvalósítása megfelel a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: 1995. évi LVII. törvény) előírtaknak. A vízilétesítmények megépítését a 1995. évi LVII. törvény 29. § (1) bekezdés a)-c) pontja, a Ket. 71. § (1) bekezdése, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet) figyelembevételével engedélyeztem. Jelen engedély hatályának előírásainak meghosszabbítása a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. § (7) bekezdése alapján kérhető. A tervezett védvonalat a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet) 2. §-a értelmében elsőrendű árvízvédelmi vonalnak kell tekinteni. A folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló 11/2010. (IV. 28.) KvVM rendelet értelmében: „Az elsőrendű árvízvédelmi műveknél a magassági biztonságot valamennyi folyóra egységesen 1,0 méterben kell meghatározni.” Mivel a védvonal magassági vonalvezetése mindenhol meghaladja a MÁSZ + 1,0 m szintet (106,23 mBf), ennek a feltételnek a tervezett megoldás teljes mértékben megfelel. 9
A Felügyelőség Engedélyes kérelmére tárgyi árvízvédelmi beruházások létesítésére vonatkozóan a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján előzetes vizsgálati eljárást folytatott le, mely eljárást lezáró KTVF: 49294-11/2010. számú határozatában a Felügyelőség megállapította, hogy a Tahitótfalu területén, a Szentendrei Duna-ág bal partján az 19,76 fkm szelvénynél tervezett Duna-menti árvízvédelmi beruházásoknak jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A helyszínrajzok vizsgálata során a tervezett nyomvonalon nem tapasztalhatók éles kiszögellések, a nagyvízi mederben nem alakulnak ki áramlási holtterek. A 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdése alapján az árvízvédelmi vonalat rézsűs, megfelelően méretezett földtöltésként kell kialakítani. A töltés keresztezésére vonatkozó előírásokat a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében foglalt általános szabályok figyelembevételével adtam meg. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 26. § (1) szerint „Az árvízvédelmi töltés és fal keresztmetszeti méreteit, alakját és szerkezetét a védmű anyagának, a védművel együtt dolgozó altalaj rétegződésének, talajmechanikai és hidrogeológiai tulajdonságának, a mértékadó magasságú és tartósságú árvízszinteknek a figyelembevételével, méretezés és ellenőrző számítások útján kell kialakítani.” A tervezett védműre a talajmechanikai vizsgálatok és a szivárgási számítások megtörténtek. A töltés keresztmetszeti kialakítása a számítások során megfelelőnek bizonyult. Tárgyi beruházást a Fővárosi Vízművek Zrt. üzemeltetésében álló KTVF: 62176-1/2009. számú (vksz: D.2/1/1809) határozattal előzetesen lehatárolt Surányi vízbázis védőterületének hidrogeológiai „B” védőövezetén tervezik. A vízbázis érintettségre vonatkozóan a rendelkező részben foglaltak szerint kell eljárni. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. § a) és c) pontja értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel végezhető a külön jogszabály szerinti legjobb elérhető technika, illetve a leghatékonyabb megoldás alkalmazásával, továbbá csak úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. Tárgyi beruházás országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdése alapján ex lege védett természeti területet, illetve természeti értéket nem érint. Továbbá a beruházás az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat területének nem része és az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét nem érinti. Tárgyi vízjogi engedély kiadása táj- és természetvédelmi érdekeket nem sért. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. mellékletének I. fejezet 24. sorszám 1.4. pontja alapján állapítottam meg. Az igazgatási szolgáltatási díjat Tervező megfizette. (számla száma: ÁK-114/2012) 10
A fellebbezéshez való jogot a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, előterjesztésének idejét a Ket. 99. § (1) bekezdése állapítja meg. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet rendelet 2. § (4) bekezdése írja elő. Felhívom a figyelmét, hogy a vízjogi üzemeltetési engedély kérelem a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet alapján igazgatási szolgáltatási díj köteles. Az igazgatási szolgáltatási díjat az eljárás kezdeményezésekor kell a kérelmezőnek megfizetnie és igazolni a befizetés tényét. Tájékoztatom, hogy az előírásokban foglaltak teljesítésének elmulasztása, illetve a határozatban előírtak nem megfelelő teljesítése esetén a Ket. 129. § (2) bekezdés b) pontja alapján a végrehajtást végzéssel elrendelem, továbbá a Ket. 140. § (1) bekezdés d) pontja szerint, a 61. §ban meghatározott mértékű eljárási bírság kiszabásának van helye, melynek legkisebb összege ötezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén egymillió forint. Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén ismételten is kiszabható. Jelen határozat hirdetményi úton való közléséről a Ket. 80. § (1) bekezdés d) pont és (4) bekezdés alapján intézkedtem. Ezúton megkeresem Tahitótfalu Község Polgármesteri Hivatalát, hogy jelen határozatot a Ket. 80. § (1) bekezdés d) pont alapján tegye közhírré és/vagy hirdetmény útján tegye közszemlére a helyben szokásos módon. A közszemlére tett iraton mind a kifüggesztés, mind a levétel napját fel kell tüntetni. Kérem, hogy a kifüggesztés tényéről és az esetlegesen ez idő alatt beérkező észrevételekről a kifüggesztést követő 15. napot követő 5 napon belül tájékoztatni szíveskedjen a Felügyelőséget. Jelen döntés meghozataláról szóló hirdetményt a Felügyelőség a Ket. 80. § (4) bekezdése alapján a honlapján közzéteszi, valamint hirdetőtábláján kifüggeszti. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, illetékességi területét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. §-a és 1. számú mellékletének IV. 5. pontja szabályozza. Jelen határozat hatósági nyilvántartásba vételéről - annak jogerőre emelkedését követőenintézkedem. A határozat jogerőre emelkedéséről Engedélyest külön levélben értesítem. Budapest, 2012. január 11. Dolla Eszter igazgató megbízásából:
Varga István s. k. irodavezető
11
