KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Ikt. sz.:
KTVF: 556-22/2011.
Tárgy:
Előadó:
Kamarásné Buchberger Edit Koroknai Zsuzsa, Fehér Balázs, Niedermayer József dr. Szilágyi Dávid
Sződliget Község árvízvédelmi fejlesztésének előzetes vizsgálati eljárása
HATÁROZAT Sződliget Község Önkormányzata (2133 Sződliget, Szent István utca 34-36.; a továbbiakban: Kérelmező) megbízásából az ERBO-PLAN Mérnöki Szolgáltató Kft. (5700 Gyula, Hold u. 10.; Cg.: 04-09-003195; a továbbiakban Tervező) által benyújtott kérelemre, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján megállapítom, hogy Sződliget Község árvízvédelmi fejlesztésének környezeti hatása jelentős, ezért környezeti hatástanulmány benyújtását írom elő.
I. A TEVÉKENYSÉGET JELLEMZŐ ADATOK A tervezett létesítmény helye és kialakításának ismertetése: A tervezett beruházás célja Sződliget település és közvetlen közelében az árvízvédelmi biztonság növelése, illetve az árvízi kockázat csökkentése. Sződliget község nagy része az 1.47. számú Gödi ártéri öblözet elsőrendű árvízvédelmi fővédvonallal nem védett területén, nyílt ártéren fekszik, amely területen húzódik É-D irányban a 2. számú főút is. A védvonal a Vác-Budapest vasútvonal töltésétől (0+000 tkm szelvény) a Liget utcáig (1+324 tkm szelvényig) magasparti részen húzódik, ezért erre a szakaszra külön árvízvédelmi művet nem terveztek. A mértékadó árvízszintet, illetve az LNV-t (legmagasabb vízszintet) meghaladó árvíz veszélye esetén az erre a szakaszra eső mértékadó helyeken homokzsákos védelmet alakítanak ki. Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
Az 1+324 tkm szelvénytől tervezett, résfalazott földtöltés nyomvonala a főút mellett található cukrászdáig, a Liget utca déli határvonalán fut végig, ahol délről elkerüli az ott található két úszótelket, majd az 1+472 tkm szelvénynél csatlakozik a szögtámfalhoz. A szögtámfal merőlegesen keresztezi a 2. számú főközlekedési utat kulisszanyílással, majd a főút túloldalán a sportpálya határát követve, kanyarodva húzódik a pavilonsor nyugati szélének vonalától mért 10 méteres távolságig, ahol északra fordul, újabb kulisszanyílással keresztezve a Dunához vezető utat. Az 1+600 tkm szelvénytől kezdve ismét földtöltés kerül kialakításra az 1+869 tkm szelvényig. Ezen az észak-északnyugati irányban húzódó szakaszon a nyomvonal keresztezi a Malom-árkot, majd visszakanyarodik keletre a 2. számú főút felé. Az 1+869 – 1+922 tkm szelvények között magasparton vezet végig a nyomvonal a főútig. A tervezett védvonal teljes hossza 1922 m. A terv szerint új földtöltés 417 m hosszan létesül, az 1+472 tkm – 1+600 tkm között pedig cca 65 m hosszban szögtámfal kerül kiépítésre. A védvonal többi része magaspart, 1324 m hosszban. A tervezett töltés műszaki paraméterei: koronaszélessége: 4,0 m, mindkét oldali rézsűhajlás: 1:3, a füvesítendő humusztakaró vastagsága: 15 cm, a töltés tervezet koronaszintje: MÁSZ+1,0m=106,13 mBf, a töltéstestben 3,0 m vastagságú agyagmag kerül kialakításra, az agyagmagba a töltésalaptól számított 4,0 – 3,10 m közötti mélységig lenyúló, 40 cm vastag résfal köt be, − az 5,0 m széles fenntartósáv esése: 1:20, − az 1+600 − 1+630 tkm közötti szakaszon − a pavilonsor felőli oldalon - hely hiányában töltés lábazati vasbeton támfal építése is szükséges.
− − − − − −
A sportpályánál létesülő szögtámfal terepszint feletti átlagos magassága 1,30 - 1,70 m között változik, felülete ragasztott kőlapokkal lesz borítva, míg a terepszint alatti rész legmélyebb pontja 1,70 m mélységbe kerül. A támfal alapjához 40 cm vastagságú résfal is csatlakozik, melynek a terepszinttől számított lenyúlása – beleértve a támfal lenyúlását is – 4,0 m. A szögtámfal-szakaszon a szükséges helyeken kulisszanyílások is kialakításra kerülnek. A település egy részének csapadékvizeit a Malom-árok vezeti le, amely a töltésépítés során lezárásra kerül, ezért a csapadékvizek átvezetéséhez keresztező zsilipes műtárgy létesítése is szükséges. A műtárgyat mentett- és vízoldali zsilipaknával tervezik, amely aknákban biztosítva lesz a kettős elzárás (zsilipes elzáró szerkezettel és betétpallóval) lehetősége. Szükséges még a műtárgyhoz vezető csatorna-szakasz rendezése is.
II. A BENYÚJTANDÓ KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A dokumentációt Rendelet 6-7. számú mellékletében rögzítettek, valamint az alábbi szempontok figyelembevételével kell összeállítani:
2
Vízrendezési, árvízvédelmi szempontból: 1.
A hatástanulmánynak alternatív nyomvonal-változatokat is tartalmaznia kell. Be kell mutatni az előzetes tervezések folyamán felvetett, illetve érdemben megvizsgált többi védmű nyomvonal változatot is.
2.
A védvonalnak a Vác-Budapest vasútvonal töltésétől (0+000 tkm szelvény) a Liget utcáig (1+324 tkm szelvényig) húzódó magasparti szakaszán meg kell vizsgálni a homokzsákos védelmet kiváltó állandó védelem kiépítésének a lehetőségét (pl. mobilgátas védelem, vagy a lakosság érintett része által javasolt és az általuk megbízott árvízvédelmi szakértők által kidolgozott, a Malom utcától délre fekvő területen a meglévő terepadottságokat jól kihasználó töltés elhelyezésének a lehetősége).
3.
A védműrendszer kiépítése esetén a mederszűkítés hatására keletkező árvízi visszaduzzasztás mértékének vizsgálatát - számításokkal alátámasztva - el kell végezni valamennyi bemutatott nyomvonal változatra.
4.
A hullámtéri lakóépületeket maradéktalanul számba kell venni és magassági helyzetüket geodéziai felmérés alapján meg kell vizsgálni, a 2006. évi LNV- hez (105,60 mBf) képest.
5.
A hullámtéri helyzetű lakóépületek egyedi, vagy egységes árvízvédelmének lehetséges kialakítását is meg kell vizsgálni, illetve amennyiben a védelem kialakítása nem lehetséges, abban az esetben árvíz idején is használható megközelítő út kiépítésének a lehetőségét vizsgálni kell.
Vízbázisvédelmi szempontból: 1.
Meg kell vizsgálni és be kell mutatni a tervezett árvízvédelmi töltés és a hozzá tartozó résfal hatását a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (2600 Vác, Kodály Zoltán út 3.; a továbbiakban: DMRV Zrt.) által üzemeltetetett vízbázis kútjaira. A vizsgálat elvégzéséhez fel kell venni a kapcsolatot a DMRV Zrt. szakembereivel.
2.
Vizsgálni és modellezni kell a résfalnak a talajvíz mennyiségi, minőségi viszonyaira gyakorolt hatásait, különös tekintettel az áramlási viszonyok megváltoztatására, vízvisszaduzzasztó hatására. A vizsgálatoknak és modellezésnek részletesen ki kell térnie a háttérből a Duna felé történő áramlási viszonyokra, és a résfalnak a visszatorlasztó, visszaduzzasztó hatásainak vizsgálatára.
3.
Mivel a vízbázis kútjai közvetlenül a Duna partján helyezkednek el, tehát a tervezett töltés nem védett oldalán, ezért vizsgálni kell, hogy a töltés által az ártérben megemelt vízszint a kutakra, illetve a vízminőségre milyen hatással lesz (lehet).
4.
Meg kell vizsgálni, hogy a felszín alatti víz minőségének megőrzése, a vízbázisvédelem érdekében külön műszaki megoldások, intézkedések alkalmazása szükséges-e. Amennyiben műszaki védelem, illetve szennyezés-megelőző intézkedés, vagy beruházás (pl. monitoring rendszer) kialakítása szükséges, abban az esetben ezek ismertetését is mellékelni kell.
Természetvédelmi szempontból: Amennyiben a környezeti hatásvizsgálat során vizsgálandó alternatív nyomvonalak az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet) szerinti Natura 2000 területet érintenek, úgy azokra Natura 2000 hatásbecslési dokumentációt kell készíteni. 3
III. EGYÉB ELŐÍRÁSOK A környezetvédelmi engedély iránti kérelmet és a környezeti hatástanulmányt a határozat jogerőre emelkedését követő 2 éven belül lehet a Felügyelőségre benyújtani. A kérelmet és annak mellékleteit nyolc nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a hatályos jogszabályban rögzített igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot, vagy annak másolatát. A környezeti hatástanulmány egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készítheti el. Egyidejűleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 250 000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint, melyet a Kérelmező megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez hat példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint, amelyet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. INDOKOLÁS A Kérelmező megbízásából a Tervező benyújtotta a Felügyelőségre az általa elkészített, Sződliget Község árvízvédelmi fejlesztésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a Rendelet 3. számú mellékletének 108. pontja – „Állandó árvízvédelmi mű létesítése vízbázis védőövezetén, védett természeti területen (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)” – alapján az eljáró hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat-köteles. A kérelem alapján a Felügyelőség az eljárást 2010. szeptember 23. napján megindította. A tervezett tevékenység során országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás nem várható. A kérelmet átvizsgálva a Felügyelőség megállapította, hogy az nem tartalmazza az előzetes vizsgálati eljárásért, valamint a Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság szakhatósági közreműködésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak befizetését igazoló bankszámlakivonatok másolatát, banki igazolásokat az eljárási díjak megfizetéséről, vagy a befizetett csekkek másolatát. Az igazgatási szolgáltatási díjakat a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 3. § (2) bekezdése alapján az eljárás kezdeményezésekor kell a kérelmezőnek fizetnie. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. 4
törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (4) bekezdése kimondja, hogy „ha az ügyfél az alapeljárás illetékével vagy díjával egyidejűleg nem vagy csak részben fizeti meg a szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket vagy díjat, a hatóság haladéktalanul – valamennyi szakhatóság tekintetében – hiánypótlásra szólítja fel. A hatóság akkor keresi meg a szakhatóságot, ha az ügyfél a hiánypótlást teljesítette.” Továbbá a Felügyelőség az előzetes vizsgálati dokumentációt átvizsgálva megállapította azt is, hogy nem tartalmazta a Rendelet 3. § (2) bekezdése és a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet szerinti szakértői jogosultság igazolását. A fentiek pótlására a Felügyelőség KTVF: 48680-1/2010., 48680-2/2010. és KTVF: 55612/2011. számú végzéseiben felszólította a Kérelmező, melyeknek az az előírt határidőn belül eleget tett. A Kérelmező a 250 000 Ft, azaz kétszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat a meghatározott határidőn belül megfizette. A Felügyelőség a kérelem, az előzetes vizsgálati dokumentáció és kiegészítésének benyújtását követően, a Rendelet 3. § (3) és (4) bekezdései, valamint a Ket. 29. § (6) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte az eljárással érintett Sződliget Község Önkormányzat Jegyzőjének. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. A Felügyelőség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat, valamint a 40. § (1) bekezdése alapján a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot és a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot. Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete (jelenleg Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi szakigazgatási szerve) 13975-2/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett árvízvédelmi mű létesítéséhez közegészségügyi szempontból kikötéssel hozzájárult, környezeti hatásvizsgálat lefolytatását nem tartotta szükségesnek. Állásfoglalását az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvényben és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében, a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 46. §-a, valamint a Ket. 44. §-a alapján alakította ki. A Fővárosi és Pest megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság (jelenleg: Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága) 22.2/11452-2/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett árvízvédelmi mű létesítéséhez kikötésekkel hozzájárult, környezeti hatásvizsgálat lefolytatását nem tartotta szükségesnek.
5
Indoklásában megállapította, hogy a tervezett beruházás termőföldet közvetlenül nem érint. Állásfoglalását a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete alapján alakította ki. A Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága illetékességből áttette a Felügyelőség KTVF: 556-14/2011. számú szakhatósági megkeresését a Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának. A Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága H-ERI/3358-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett árvízvédelmi mű létesítéséhez kikötések nélkül hozzájárult. Állásfoglalásában kitért arra, hogy a Sződliget 049/7 hrsz.-ú ingatlanon erdőtervi, Sződliget 20 B1, 20 B2, 20 G1 és 20 NY adattári jelű erdőterületekből - erdő termelésből való kivonására vonatkozó igénybevételi eljárást a Felügyelőség KTVF: 465223/2010. számú levele alapján jelen előzetes vizsgálat jogerős lezárásáig felfüggesztette. Megállapította azonban, hogy „a megvalósítandó beruházás közérdeket szolgál és az elvi hozzájárulásra megkért erdőterület termelésből való kivonásán kívül, ami csak csereerdősítéssel engedélyezhető, az árvízvédelmi létesítés erdőgazdálkodási érdeket nem sért”. A Felügyelőség a Ket. 43. § (4) és (5) bekezdése értelmében KTVF: 556-7/2011. számú levelében kezdeményezte a Pest Megyei Kormányhivatalnál, hogy az ügyben érintett Sződliget Község Önkormányzat Jegyzője helyett szakhatósági állásfoglalás kiadására más eljáró hatóságot jelöljön ki. A Pest Megyei Kormányhivatal Főigazgatója 50PM-374/2/2011. számú végzésével a tárgyi ügyben szakhatósági állásfoglalás kialakítására Vác Város Önkormányzat Jegyzőjét jelölte ki. Vác Város Önkormányzat Jegyzője a fentiek alapján 7/315-1/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett árvízvédelmi mű létesítéséhez kikötések nélkül hozzájárult, a helyi környezet- és természetvédelem tekintetében hatásvizsgálati eljárást nem kezdeményezett. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 4733/1/2010. számú, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: Vízügyi Igazgatóság) 046000002/2010. és 01747-0002/2011. számú állásfoglalásaiban foglaltakat a Felügyelőség döntése kialakítása során figyelembe vette. A benyújtott dokumentáció vizsgálatát követően megállapításra került, hogy az nem tartalmazza a hatósági döntéshozatalhoz szükséges összes információt, ezért a Felügyelőség KTVF: 48680-15/2010. számú (kijavítva: KTVF: 48680-19/2010. számú végzéssel) és KTVF: 556-2/2011. számú végzéseivel a tényállás tisztázására szólította fel a Tervezőt. A Tervező a tényállás tisztázására összeállított kiegészítéseket a meghatározott határidőn belül benyújtotta a Felügyelőségre. A Felügyelőség a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt és kiegészítéseit átvizsgálva megállapította, hogy vízrendezési és vízbázisvédelmi szempontból továbbra sem tartalmazza hiánytalanul az érdemi döntéshez szükséges információkat, mivel nem vizsgálták a tervezett árvízvédelmi töltés és a hozzá tartozó résfal hatását a DMRV Zrt. által üzemeltetett Vác FORTE Ipari vízbázis (a továbbiakban: vízbázis) kútjaira. Továbbá a Felügyelőségre 2010. és 2011. évben több lakossági panaszbejelentés érkezett a tervezett árvízvédelmi védmű nyomvonalával kapcsolatban. A beadványokban kifogásolták, hogy Sződliget Község tervezett árvízvédelmi vonalának kialakításánál csak az ún. „minimál program” megvalósítását vették figyelembe, ezért megoldás nélkül maradna a Duna árterében lévő épületek védelme (pl. Kék Duna Idősek Otthona), valamint a 2-es úttól keletre és a
6
Sződrákos-pataktól délre fekvő Viktor Speciális Otthon árvízvédelme. Kifogásolták ezen kívül a Malom utcában tervezett védvonal-szakaszt is. A fentiek miatt a Felügyelőség KTVF: 556-16/2011. számú végzésében ismételten a tényállás tisztázására szólított fel, melynek a Tervező határidőn belül eleget tett. Az érintett ingatlantulajdonosok KTVF: 48680-12/2010. számon iktatott észrevételükben jelezték, hogy az árvízvédelmi mű előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett nyomvonal-kijelölésével és megvalósításával nem értenek egyet. A lakosság észrevételeinek tisztázására a Felügyelőség 2010. november 26-án tárgyalást tartott a Kérelmező, a Tervező és a Vízügyi Igazgatóság képviselőinek jelenlétében. Illés József (2133 Sződliget, Malom u. 3.), Szabó Gyula (2133 Sződliget, Határ u. 52.), Markóczy Sándor (2133 Sződliget, Malom u. 3.), Markóczy Sándorné (2133 Sződliget, Malom u. 3.), Ritzl István (2133 Sződliget, Liget u. 48/45.), Ritzl Istvánné (2133 Sződliget, Liget u. 48/45.) és Soós Gábor (2133 Sződliget, Vörösmarty u. 31.) sződligeti lakosok 2010. december 6. napján érkezett levelükben tárgyi eljárásba bejelentkeztek, és kérték ügyféli jogállásuk megállapítását. A Felügyelőség KTVF: 56728-4, -5, -6, -7, -8, -9, -10/2010. számú végzéseiben megállapította, hogy a nevezett sződligeti lakosokat az ügyfél jogállása megilleti. Sződliget Község Önkormányzat Jegyzője 18-225/2010. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a közlemény kifüggesztése megtörtént. Az ügy komplexitására tekintettel az ügyintézésre nyitva álló határidő meghosszabbítása vált szükségessé, amit a Felügyelőség KTVF: 48680-16/2010. számú végzésével a Ket. 33. § (7) bekezdése alapján huszonkét munkanappal meghosszabbított. * A Felügyelőség a dokumentáció elbírálása során figyelembe vette a Rendelet 5. számú mellékletében foglaltak szerint, a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. Mindezek alapján az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség: Vízrendezési és árvízvédelmi szempontból: A tervezett védvonal a Vác-Budapest vasútvonal töltésétől (0+000 tkm szelvény) a Liget utcáig (1+324 tkm szelvényig) magasparti részen húzódik, ezért erre a szakaszra az előzetes vizsgálat szerint külön árvízvédelmi művet nem terveztek. A magasparti szakaszon nem mindenhol biztosított az 1 m-es magassági biztonság a mértékadó árvízszinthez (MÁSZ) képest, mivel a tervezett kiépítési szint: MÁSZ+1,0 m = 106,13 mBf, így az 1+056 – 1+324 szelvények közötti szakaszon a magassághiány már eléri a 30-60 cm-t. A MÁSZ-t, illetve az LNV-t meghaladó árvíz veszélye esetén az erre a szakaszra 7
eső mértékadó helyeken tervezetten homokzsákos védelmet alakítanak ki. Mobil gát elhelyezésének a lehetőségét nem vizsgálták az előzetes vizsgálat során. A tervezett megoldás (homokzsákos védelem) szerkezetileg nem tekinthető azonos biztonságúnak a védvonal többi eleméhez képest, így a szükséges biztonság szempontjából az itt kijelölt védvonal nem tekinthető folyamatosnak. Ennek a védvonalnak a kritikus szakaszára (az 1+056 – 1+324 tkm szelvények között, ahol nincs meg az előírt magassági biztonság), korábban egy kisméretű, vasbeton anyagú árvízvédelmi támfalat terveztek, azonban a lakosok és az eljárásba bejelentkezett ügyfelek tiltakozása miatt ennek a támfalnak a megvalósítását a tervezés során elvetették. A Felügyelőségre lakossági panaszbejelentések érkeztek a tervezett árvízvédelmi védmű nyomvonal kijelölésével kapcsolatban. A beadványokban kifogásolták, hogy Sződliget Község tervezett árvízvédelmi vonalának kialakításánál csak az ún. „minimál program” megvalósítását vették figyelembe, ezért megoldás nélkül maradna a Duna árterében lévő épületek védelme (pl. Kék Duna Idősek Otthona), valamint a 2-es úttól keletre és a Sződrákos-pataktól délre fekvő Viktor Speciális Otthon árvízvédelme. Kifogásolták ezen kívül a Malom utcában tervezett védvonal-szakaszt is. Továbbá a tervezett árvízvédelmi védmű nyomvonal kijelölésével kapcsolatban a lakosság által benyújtott bejelentés tartalmazott egy hidrodinamikai modellezést (készítette: Natur NRG Kft., 1089 Budapest, Bláthy Ottó u. 41.) az árvízvédelmi fejlesztés talajvízre gyakorolt hatásának bemutatására. A fenti felvetések tisztázására a Felügyelőség KTVF: 556-16/2011. számú végzésében szólította fel a Tervezőt. A Tervező által benyújtott kiegészítő dokumentációban megfogalmazott indokolás szerint a KEOP-7.2.1.2/09-2009-003 jelű pályázat támogatása csak és kizárólag belterületi ingatlanok árvízvédelmi célú bevédését teszi lehetővé, ezért a tervezett védvonalon kívül is maradnak létesítmények; néhány lakóingatlan és közület. A korábban elkészített ún. „Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány” 5. változatában kidolgozott nyomvonal szolgált a tervezés alapjául; ettől a nyomvonaltól való jelentős eltérés a pályázati kiírás figyelembevételével nem volt lehetséges. A fentiek miatt nem vizsgálták meg az érintett lakosság által javasolt és az általuk megbízott árvízvédelmi szakértők által kidolgozott, a Malom utcától délre fekvő területen, a meglévő terepadottságokat jól kihasználó töltés elhelyezésének a lehetőségét. Ezen nyomvonal változat vizsgálata azonban szükséges, mivel a vizek hasznosítását, védelmét, és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdése szerint az árvízvédelmi vonalat amennyiben lehetséges - elsősorban rézsűs, megfelelően méretezett földtöltésként kell kialakítani. A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció és annak kiegészítései alapján megállapítható, hogy az árvízvédelmi mű megépítése kapcsán jelentős környezeti hatás kialakulása várható. A fentiek alapján a Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett árvízvédelmi védmű megvalósításához vízrendezési és árvízvédelmi szempontból további vizsgálatok szükségesek, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását írta elő. A hatástanulmányban vizsgálni kell a település azon lakott területeinek árvízi veszélyeztetettségét amelyek a tervezett védmű nyomvonalán kívül esnek, valamint a hullámtéri ingatlanok tekintetében - árvízi fejlesztés esetében - meg kell vizsgálni az árvíz idején is használható megközelítő út kiépítésének a lehetőségét is. Vízbázisvédelmi szempontból: A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció és annak kiegészítései alapján megállapítható, hogy a tervezett árvízvédelmi fejlesztés kivitelezése, illetve a kiépítés utáni állapot szerinti 8
üzemeltetése jelentős hatással lehet a DMRV Zrt. által üzemeltetetett vízbázis kútjaira, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása indokolt. Sződliget Község árvízvédelmi fejlesztésének nyomvonala a DMRV Zrt. üzemeltetésében álló vízbázis közvetlen vízutánpótlódási területét érinti. A FORTE Ipari vízmű KTVF: 30066-3/2008 számon módosított, Vg.386/4/1967 számú (vksz.: D.2/2/47) vízjogi üzemeltetési engedély alapján 17 db víztermelő kúttal üzemel. A kutakkal Vác város ipari vízellátását és a Gödön található SAMSUNG ipari víz igényét biztosítják. A környezet terhelésének nagysága és jelentősége miatt a vízbázisvédelmi követelmények teljesülését az érintett területeken várható hatások feltárásával, további adatok gyűjtésével és értékelésével kell meghatározni a környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárás során. Természetvédelmi szempontból: Az árvízvédelmi mű nyomvonala országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet nem érint, azonban Sződliget 049/7 hrsz.-ú ingatlan része a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján a HUDI 20034 kódszámú Duna és ártere elnevezésű jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek. A fentiek miatt a Felügyelőség KTVF: 556-2/2011. számú végzésében Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció elkészítését írta elő. A tervezési területen a következő Duna és ártere kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület jelölő élőhelyei találhatók (vastaggal jelölve a kiemelt jelentőségű): iszapos partú folyók részben Chenopodium rubri, és részben Bidention növényzettel (3270), enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0), keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmeon minoris) (91F0), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) (6510), Pannon homoki gyepek (6260), Síksági pannon löszgyepek (6250), Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto-Nanojuncetea vegetációval (3130). A természetmegőrzési területen előforduló jelölő növényfaj a homoki kikerics (Colchicum arenarium) és jelölő állatfajok a skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus), a nagy tűzlepke (Lycaena dispar), a szarvasbogár (Lucanus cervus), a lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis), a vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius), a tompa folyamkagyló (Unio crassus), leánykoncér (Rutilus pigus), a ragadozó őn (balin) (Aspius aspius), a halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), ingola fajok (Eudontomyzon spp.), a selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer), a szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), a német bucó (Zingel streber), a magyar bucó (Zingel zingel), a vágócsík (Cobitis taenia), a széles durbincs (Gymnocephalus baloni), a réti csík (Misgurnus fossilis), a garda (Pelecus cultratus), a vöröshasú unka (Bombina bombina), a dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus), a mocsári teknős (Emys orbicularis), az ürge (Spermophilus citellus), a közönséges hód (Castor fiber) és a vidra (Lutra lutra). A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a Natura 2000 területet érintő Sződliget 049/7 hrsz.-ú ingatlan azon részén, amelyen a beruházás megvalósul, illetve amelyre közvetlenül vagy közvetve hatással van, a kijelölés alapjául szolgáló fentiekben részletezett jelölő fajok, illetve jelölő élőhelyek nem találhatók. A dokumentáció megállapítása szerint a jelzett területen idegenhonos növényfajok (fehér akác, zöld juhar) dominálnak, így a kijelölésül szolgáló fajok és élőhelyek tekintetében a beruházásnak kedvezőtlen hatása nem lesz, jelölő fajok és élőhelyek nem tűnnek el, illetve nem károsodnak.
9
Megállapítható továbbá, hogy a beruházással érintett Natura 2000 területen az árvízi védvonal megépülését követően az ingatlanból az árvíztől bevédett rész a rendszeres elöntéstől végleg elzáródik. A vízhatástól így elzárt területrész megszűnik potenciális ívóhelyként funkcionálni, azonban a területvesztéssel a dokumentációban kidolgozott kompenzáció egyenértékű, illetve kedvezőbb természetvédelmi hatású. A fentiek alapján a beruházás megvalósításának táj- és természetvédelmi szempontból jelentős környezeti hatása nincs, a beruházás táj- és természetvédelmi szempontokat nem sért. Amennyiben a környezeti hatásvizsgálat során vizsgálandó alternatív nyomvonalak Natura 2000 területet érintenek, úgy azokra Natura 2000 hatásvizsgálati dokumentáció elkészítése szükséges, melyet a Felügyelőség a rendelkező részben előírt. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: Az árvízvédelmi mű megépítése során az építkezés üteméhez igazodó tehergépjármű forgalomnövekedéssel kell számolni, mely átmeneti jellegű. A tervezett tevékenység következményeként nem tételezhető fel jelentős környezeti hatás. Az előzetes vizsgálati dokumentációban foglalt adatok alapján a tervezett tevékenység levegővédelmi szempontból megfelel a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapítható, hogy az árvízvédelmi mű kialakítása zaj- és rezgésvédelmi szempontból nem okoz jelentős környezeti hatást. Az építés során keletkező zajhatásokat a munkagépek, anyagszállító járművek közlekedése és az építési tevékenységek okozzák. A környezetet érő zajhatások az építés során csak átmenetileg jelentkeznek. Az előzetes becslések alapján, a lakóépületek védendő homlokzatai előtt 2 m-re nem haladja meg a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes számú rendelet 2. számú mellékletében előírt zajterhelési határértékeket. Hulladékgazdálkodási szempontból: Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapításra került, hogy a tervezett építési tevékenységet a vonatkozó hulladékgazdálkodási jogszabályok figyelembevételével tervezik. Az árvízvédelmi mű megvalósítása következtében hulladékgazdálkodási szempontból nem tételezhető fel jelentős környezeti hatás. Levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, valamint hulladékgazdálkodási szempontból a Rendeletben foglaltakon kívül külön előírások, illetőleg szempontok meghatározását a környezetvédelmi hatásvizsgálati dokumentáció összeállításához nem tartotta szükségesnek a Felügyelőség. * A Felügyelőség az eljárása során vizsgálta a Rendelet, illetve annak 5. számú melléklete alapján a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenységét, valamint a várható környezeti hatások jellemzőit. Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség az előzetes vizsgálat során a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró okot nem találtak, a környezetre gyakorolt hatást azonban jelentősnek ítélték, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését tartották szükségesnek. 10
A dokumentációban nem került ismertetésre olyan adat, amely a Rendelet 4. számú mellékletének 3. b) pontja szerint államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Tervező szerint üzleti titkot képez. A fentiekre tekintettel a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 67. § (2) bekezdése alapján, a Rendelet 5. §ának (2) bekezdés aa) pontja, illetve a Ket. 71. § (1) és a Ket. 72. § (1) bekezdései figyelembevételével a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A Felügyelőség az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. § (1) bekezdése db) és ed) pontjai alapján foglalta a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. § (3) bekezdése és a Ket. 80. § (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, továbbá a Rendelet. 5. § (6) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett Vác Város Önkormányzat és Sződliget Község Önkormányzat Jegyzőinek, akik kötelesek a határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A Jegyzők a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatják a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezési határidőről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. Az igazgatási szolgáltatási díj a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklete I. fejezetének 49. pontja alapján került megállapításra. A jogorvoslati eljárás díjáról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel a jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is megküldi. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a közléstől számított 15. napot követő napon jogerőre emelkedik a Ket. 128. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2011. június 30. Dolla Eszter s. k. igazgató
Kapják: Ügyintézői utasítás szerint.
11
