KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
A Duna Dráva Cement Kft. Váci Gyár (2600 Vác, Kőhídparti dűlő 2.) egységes környezethasználati engedélye
Ikt. sz.:
KTVF: 1039-14/2009.
Tárgy:
Előadó:
Kamarásné Buchberger Edit dr. Hoblyák Júlia
Mellékletek: 1. sz. Gyártástechnológiák 2. sz. BAT 3. sz. Pontforrások adatai 4. sz. Légszennyező anyagok kibocsátási határértékei (Verziószám: 27) 5. sz. Zajkibocsátási határértékek 6. sz. A hasznosításra átvehető hulladékok 7. sz. Adatgyűjtési és adatközlési kötelezettségek
Memon Szilvia Bóna István Kovács Ilona Ferencz Zsuzsanna Szigeti Zoltán
HATÁROZAT A Duna-Dráva Cement Korlátolt Felelősségű Társaság (2600 Vác, Kőhídparti dűlő 2.; a továbbiakban: Környezethasználó) részére, a Vác, Kőhídpart dűlő 2. sz. alatti telephelyén folytatott tevékenységére a Felügyelőség által KF: 37404/03. számon kiadott egységes környezethasználati engedély, valamint az azt módosító KTVF: 9096-2/2008. (kijavítva: KTVF: 9096-3/2008. számon), KTVF: 6649-5/2007., KTVF: 13985-6/2006., KTVF: 13985-2/2006. és az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTVF) 14/5740-11/2004. számú határozatával megváltoztatott KF: 5316-25/04. sz. határozatok és a benyújtott teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt egységes környezethasználati engedélyt
adok, az engedélyezett tevékenység folytatásával kapcsolatban megállapított alábbi feltételek szerint. Egyidejűleg a KTVF: 9096-2/2008. számú és az azt kijavító KTVF: 9096-3/2008.; a KTVF: 6649-5/2007., a KTVF: 13985-6/2006., a KTVF: 13985-2/2006. és az OKTVF 14/5740-11/2004. számú határozatával megváltoztatott KF: 5316-25/04. számú határozatokkal módosított KF: 37404/03. számon kiadott egységes környezethasználati engedély hatályát veszti.
Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 0 0 – 16 0 0 -ig, péntek: 9 0 0 – 12 0 0 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 0 0 – 12 0 0 , 13 0 0 – 16 0 0 -ig, péntek: 9 0 0 – 12 0 0 -ig
I. A KÖRNYEZETHASZNÁLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ADATOK 1.
A létesítmény megnevezése: 2.
A terület tulajdonosa/ Környezethasználó adatai: Neve: Székhelye: Környezetvédelmi Ügyfél Jel: Statisztikai számjel: Cégjegyzékszám:
3.
Duna-Dráva Cement Kft. Váci Gyár
Duna-Dráva Cement Kft. 2600 Vác, Kőhídparti dűlő 2. 100189544 10324602-2351-113-13 Cg. 13-09-060842
A telephely adatai: Címe: Helyrajzi szám: Környezetvédelmi Területi Jel: KTJ IPPC Létesítmény: EOV koordináták: A telep nagysága: A telep megközelítése:
2600 Vác, Kőhídpart dűlő 2. Vác 4851/11, 4851/2, 4851/3, 060/3 100401517 101624359 X: 274179 Y: 654281 87,8574 ha Budapesttől 20 km-re északra a 2. és a 2/A számú főútról lehetséges.
A műszakilag kapcsolódó tevékenységek helyszínei: Sejcei mészkőbánya:
2600 Vác, Sejce 0203 hrsz. EOV: X: 276605 Y: 655951 KTJ: 100401492
Gombási agyagbánya:
2600 Vác, Gombás 0215 és 0183/1-0207/27 hrsz. EOV: X: 275300 Y: 656500 KTJ: 100839433
Dunai kikötő:
Vác külterület 0443/15 hrsz. Duna 1681+20 - 1681+270 fkm EOV: X: 272053 Y: 654638 KTJ: 100401481
4. A tevékenység jellemzői: Megnevezése: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. számú mellékletének 3.1. pontja szerint: „Cement-klinkernek forgókemencében történő gyártására szolgáló létesítmények 500 tonna/nap termelési kapacitáson felül vagy mésznek forgókemencében történő gyártására 50 tonna/nap kapacitáson felül vagy egyéb égetőkemencék 50 tonna/nap kapacitáson felül.” NOSE-P kód:
104.11
Gipsz, aszfalt, beton, cement, üveg, rostok, téglák, csempék vagy kerámiatermékek gyártása (ásványi termék előállító ipar tüzelőanyag felhasználásával)
PRTR kód:
3 (c ) I
(Cement-klinker előállítása forgókemencében)
2
A telephelyen végzett tevékenységek: TEÁOR’08:
2351
Cementgyártás
5222
Vízi szállítást kiegészítő szolgáltatás, kikötő üzemeltetése
1101
Kőfejtés, gipsz, kréta bányászata, zúzása és őrlése
1202
Kavics-, homok-, agyagbányászat
Az engedélyezett tevékenység összefoglaló leírása: Cementgyártás, cement-klinker forgókemencében történő gyártása, hulladékok és veszélyes hulladékok energetikai hasznosításával, valamint minden ezzel közvetlenül műszakilag kapcsolódó tevékenység, tételesen: nyersanyag kitermelés, nyersanyag fogadás, előkészítés, tárolás, nyersliszt gyártás, tüzelőanyag fogadás, tárolás, tüzelőanyag előkészítés, klinkerégetés, cementőrlés, kőlisztgyártás, cementcsomagolás, tárolás, cementkiadás, járulékos tevékenységek, üzemfenntartás. Termelési kapacitás: 1 350 000 tonna cement/év
II. A
TEVÉKENYSÉG HATÁSTERÜLETÉNEK MEGHATÁROZÁSA
Levegővédelmi szempontból érintett terület: A levegőminőségre gyakorolt hatásterület meghatározója a cementgyár P112 jelű pontforrása (V. kemence), illetve a P112 jelű pontforrásból származó NOx kibocsátás. Ez alapján a hatásterület a P112 jelű pontforrás köré írható 2390 méter sugarú körön belül állapítható meg. Zajvédelmi szempontból érintett terület: A kapcsolódó tevékenységek telephelyei esetében a legközelebbi határoló területek, a cementgyár esetében 1000 méter távolság a legkülső pontforrásoktól számítva, a szállítási útvonalak mentén pedig a zajforrástól számított 20 méter. Vízvédelmi szempontból érintett terület: Az elvezetett csapadékvíz és a hővel terhelt hűtővíz befogadója a Felső Gombás patak, illetve a Duna. A talaj és a felszínalatti közeg szempontjából érintett terület: A cementgyár talajra gyakorolt hatása elsősorban a füstgázokkal kibocsátott por ülepedésében realizálódik, így a meghatározó P 112 jelű pontforrás köré írható 1080 méter sugarú körön belül határozható meg. III. AZ ÜZEMELTETETT TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE ÉS A TEVÉKENYSÉG SORÁN ALKALMAZOTT ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA
Az üzemeltetett technológia ismertetését jelen határozat 1. sz. melléklete tartalmazza. A tevékenység során alkalmazott elérhető legjobb technikát (BAT) jelen határozat 2. sz. melléklete tartalmazza.
3
IV. A tevékenység folytatásának környezetvédelmi feltételei 1. Általános előírások: 1.1. Az engedéllyel kapcsolatos, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) által elfogadott változtatás jelen engedélynek a részét képezi. 1.2. Minden olyan módosítás, amely az R. 2. § (3) bekezdés d) pontja szerint jelentős változtatásnak minősül, csak a Felügyelőség által történt engedélyezést követően valósítható meg. 1.3. A Környezethasználó, vagy megbízottja a Felügyelőséget azonnal köteles értesíteni, ha a környezetbe az engedélyezettől eltérő kibocsátások történnek, vagy a környezeti elemek veszélyeztetése, szennyezése következik be és így sürgős beavatkozás válik szükségessé. A Környezethasználó ilyen esetekben is köteles megtenni a szükséges kárenyhítő intézkedéseket. 1.4. A Környezethasználó köteles betartani a telephelyi tevékenységekkel kapcsolatosan a tájékoztatásra, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, az együttműködésre, a szennyező anyagok kibocsátására, valamint a felelősségre vonatkozó mindenkori környezetvédelmi, jogszabályi és hatósági előírásokat, határértékeket. 1.5. A létesítmény működésével kapcsolatos minden panaszt nyilván kell tartani. A nyilvántartást a Környezethasználó köteles a tevékenység felhagyásáig megőrizni, ellenőrzés során a Felügyelőség képviselője számára hozzáférhetővé tenni, valamint a lakosság számára méltányolható igény esetén megfelelő tájékoztatást adni. 1.6. A telep létesítményeit és a technológiát a vonatkozó hatályos jogszabályokban, és jelen egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak megfelelően kell működtetni. 2.
Az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazására vonatkozó előírások:
2.1. A Környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végeznie, a berendezéseket és a technológiákat úgy kell működtetnie, hogy a telephely kibocsátásai jelen határozat jogerőre emelkedésétől mindenben megfeleljenek jelen egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. 2.2. A Környezethasználónak intézkednie kell különösen: − a tevékenység folytatásához szükséges környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentéséről, − a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, − a kibocsátások megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre csökkentéséről, − hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról, − a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről, − tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról.
4
Víz- és talajvédelmi előírások: 3.1.
A Környezethasználó naprakész közműtérképpel köteles rendelkezni, amely bemutatja a felszín alatti csatornarendszert, a csővezetékeket, jelzi az összes felszín alatti akna, illetve tárolótartály helyét és megadja azok funkcióját is.
3.2.
A szennyvízcsatornába elvezetésre kerülő szennyvizek minőségének meg kell felelnie a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet (a továbbiakban: VR.) 4. számú mellékletében az "Egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetén" oszlopban meghatározott küszöbértékeknek.
3.3.
A Felső-Gombás-patakba vezetett csapadékvizek szerves oldószer extrakt (SZOE) tartalmának 5 mg/l határértéknek, az egyéb komponensek tekintetében a VR. 2. számú mellékletében az „Egyéb védett területek befogadói” oszlopban meghatározott kibocsátási határértékeknek kell megfelelnie.
3.4.
A patakba vezetett csapadékvizek megfelelősségének igazolására, akkreditált laboratóriummal félévente méréseket kell végeztetni. A vizsgálati eredményekről készített jegyzőkönyvet be kell nyújtani a Felügyelőségre. Határidő (a mérési jegyzőkönyv benyújtására): az első mérési eredmények leadási határideje: 2010. június 30., ezt követően minden tárgyév június 30. és december 31. 3.5.
A felszíni és felszín alatti vízkészletek vízminősége nem veszélyeztethető. A telephelyen folytatott tevékenység során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: FAVR.) előírásait.
3.6.
A telepi szociális helyiségek rendeltetésszerű használata során képződő ún. kommunális szennyvizek közvetlenül - előkezelés nélkül - közcsatornára vezethetők.
3.7.
Az iszap-olajfogó műtárgyak üzemeltetésére, karbantartására felelős személyt kell kijelölni, és az üzemelő berendezésről naprakész üzemnaplót kell vezetni.
3.8.
Az iszap-olajfogó berendezések által leválasztott olaj veszélyes hulladéknak minősül. Az üzemeltetés során keletkező veszélyes hulladékok gyűjtésénél, ártalmatlanításánál a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani.
3.9.
A telephely területén a földtani közegre, a felszíni és felszín alatti vízre potenciális veszélyforrást jelentő létesítmények, berendezések műszaki védelmének rendszeres ellenőrzéséről, karbantartásáról, tisztántartásáról gondoskodni kell.
3.10.
A telephelyen folyamatban lévő kármentesítési monitoring tevékenységet a KTVF: 6341/2007. számú határozat előírásai szerint kell végezni.
3.11.
A létesített 3 db monitoring kút üzemeltetése során a KTVF: 22345-4/2006. számú vízjogi üzemeltetési engedély, valamint a KTVF: 10399-2/2007. számú vízjogi fennmaradási engedély előírásait be kell tartani.
5
4.
Levegővédelmi előírások: 4.1.
A 4. sz. mellékletben megállapított légszennyező anyagok technológiai kibocsátási határértékeit folyamatosan be kell tartani az üzemeltetés során, a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: LR.) 8. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően.
4.2.
A levegőterhelés minimalizálása érdekében az LR-ben előírt levegővédelmi követelményeket az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell teljesíteni.
4.3.
A berendezéseket a technológiai előírásoknak megfelelően kell üzemeltetni. A technológiai előírások betartását, valamint a berendezések műszaki állapotát folyamatosan és fokozottan ellenőrizni kell a LR. 8. § (2) bekezdésének megfelelően.
4.4.
A légszennyező források és a hozzájuk tartozó technológiai berendezések üzemviteléről folyamatosan üzemnaplót kell vezetni és hatósági ellenőrzés során be kell mutatni. Az üzemnapló vezetésére vonatkozóan a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló módosított 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet (a továbbiakban: KöM rendelet) 16. §-ában foglalt előírásokat kell betartani.
4.5.
A technológiai előírások megtartásával, a berendezések karbantartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli légszennyezést.
4.6.
A légszennyező források kibocsátásának ellenőrzését időszakos méréssel 5 évente kell méretni akkreditált laboratóriummal, a KöM rendelet 8. számú melléklete szerint. Az időszakos mérések során alkalmazandó mérőhelyet úgy kell kialakítani, hogy a szabványos és biztonságos mérés lehetősége biztosítva legyen.
4.7.
A folyamatos emissziómérő-rendszert a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet 10. § (1) bekezdésének a) és c) pontja szerint kell üzemeltetni.
4.8.
A légszennyező forrásokra és a folyamatos emissziómérő-rendszerre vonatkozó adatszolgáltatást az LR. 16. §-a és 27. §-a szerint kell teljesíteni.
4.9.
A légszennyező források légszennyezőanyag kibocsátásának ellenőrzéséről és a folyamatos emissziómérő-rendszer méréseiről készült vizsgálati jegyzőkönyvet be kell nyújtani a Felügyelőségre KöM rendelet 17. §-ában foglaltak szerint. Határidő: tárgyévet követő év március 31.
4.10.
A Környezethasználónak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozza, vagy a lehető legkisebbre csökkentse a levegőbe történő diffúz kibocsátásokat. A Környezethasználónak különösen ügyelnie kell arra, hogy: -
minden szállítóeszköz illetve tartály, mely porzó vagy illékony anyagokat tartalmaz megfelelően le legyen fedve, hogy a kibocsátásokat megelőzzék; porzó anyagokat ne halmozzanak fel a szabadban, illetve fedetlen tároló helyeken; vagy ahol a szabad tárolás elkerülhetetlen, ott a kibocsátások csökkentése érdekében megfelelő technológiákat alkalmazzanak (nedvesítés, kötőanyag, szélfogó, stb.)
6
megfelelően tisztítsák a járművek kerekeit és az utak felületét, hogy a lehető legkevésbé szennyeződjenek a közutak, illetve, hogy a porkibocsátást a lehető legkisebbre csökkentsék; a szállítószalagok teljesen zártak legyenek, elszívás alatt működjenek, és megfelelő karbantartással előzzék meg a belőlük származó porkibocsátást. 5.
Zajvédelmi előírások: 5.1.
A telephelyen végzett tevékenységek nem eredményezhetnek olyan zajkibocsátást, amely az 5. sz. mellékletben megadott zajkibocsátási határértékek túllépését okozzák.
5.2.
A telephely zajforrásainak üzemszerű működése közben végzett zajmérések alapján készült szakvéleményt kell benyújtani a Felügyelőségre, melyben bizonyítani szükséges, hogy a létesítmény környezetében jelen határozat 5. sz. mellékletében és a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. mellékletében a megfelelő területi kategóriához meghatározott zajterhelési határértékek teljesülnek. Határidő: 2012. április 30.
5.3.
Zajcsökkentési Intézkedési Tervet kell készíteni és benyújtani a Felügyelőség részére a Sejcei mészkőbánya és a szállítószalagok működése miatt kialakult éjszakai határérték túllépés megszüntetésére. Határidő: 2009. december 31.
5.4.
Az éves környezeti jelentéshez csatolni kell a Sejcei mészkőbányában történő éjszakai munkavégzésekről szóló összesített beszámolót.
5.5.
A Környezethasználó köteles minden akusztikai, zajcsökkentő- és zajvédő berendezést - a gyártó előírásainak megfelelően - jó üzemállapotban tartani, továbbá a zajhatás elkerülése érdekében maximális kihasználtsággal működtetni.
5.6.
A vészhelyzeti tesztelést csak munkanapokon, reggel 10 és délután 16 óra között szabad végezni.
6.
Hulladékokkal kapcsolatos előírások: 6.1.
A tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni.
6.2.
A hulladékokat elszállításig a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni. A hulladékok szelektív gyűjtéséről gondoskodni kell a hulladék veszélyességének csökkentése, a további kezelés és a minél nagyobb arányú hasznosítás elősegítése érdekében. A keletkező hulladékok kezelését a vonatkozó, hatályos jogszabályok alapján kell végezni.
6.3.
A hulladékok kezelésre csak olyan szervezetnek adhatók át, melyek rendelkeznek hulladékkezelési engedéllyel.
6.4.
A veszélyes hulladékok kezelését a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell végezni. Veszélyes hulladék nem gyűjthető 1 éven túl.
7
6.5.
A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése során a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásait kell betartani.
6.6.
A technológia során az együttégetéshez a 6. sz. mellékletben felsorolt hulladékok használhatók fel, az ott meghatározott mennyiségekben.
7.
Adatszolgáltatás és jelentéstétel: 7.1.
8.
A telepen folytatott tevékenységek ellenőrzéséhez a 7. sz. mellékletben környezeti elemenként felsorolt nyilvántartásokat folyamatosan vezetni kell és határidőre eleget kell tenni az adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségeknek. Az eltérő üzemállapotra vonatkozó előírások:
8.1.
Az üzemszerű állapottól való bármely eltérés esetén a környezetterhelés elleni intézkedéseket azonnal meg kell tenni a havária tervben foglaltakkal összhangban és haladéktalanul értesíteni kell a Felügyelőséget.
8.2.
A normálistól eltérő működés esetén a Környezethasználó köteles azonnal és tényszerűen rögzíteni az eseményt és a megtett intézkedéseket, valamint az erre vonatkozó dokumentumokat a Felügyelőségnek 8 napon belül megküldeni.
8.3.
A havária tervet folyamatosan karban kell tartani, az újonnan engedélyezett változtatások figyelembevételével.
8.4.
A havária tervben foglaltakról a dolgozóknak oktatást kell szervezni, és gondoskodni arról, hogy mindhárom műszakban tartózkodjon a telepen a kárelhárítás vezetésére alkalmas személy.
8.5.
A Környezethasználó köteles feljegyzést készíteni bármely üzem, technológia vagy berendezés működési zavaráról, meghibásodásáról, évi rendszeres leállásáról vagy karbantartás miatti leállásáról a külön erre a célra rendszeresített naplóban, valamint minden elvégzett megfigyelésről (monitoringról), mintavételről, elemzésről, kalibrációról, vizsgálatról, mérésről, tanulmányról, melyet a létesítményre vonatkozóan készítettek, illetve bármely értékelésről, elemzésről, melyet ilyen adatok felhasználásával készítettek.
8.6.
A monitoring rendszerben feltárt, határértéket meghaladó koncentráció mérése esetén a Környezethasználó köteles az adatok tudomására jutása után haladéktalanul értesíteni a Felügyelőséget.
8.7.
A Környezethasználó köteles a Felügyelőséget írásban – a rendkívüli eseményektől eltekintve – előre értesíteni az alábbi esetekben: − a létesítmény tartós, teljes vagy részleges leállása; − a létesítmény teljes vagy részleges leállása, mely valószínűleg meghaladja az egy éves időtartamot; − a létesítmény teljes vagy részléges újraindítása leállás után.
8
9.
Értesítési (bejelentési) kötelezettségek: 9.1.
10.
A Környezethasználó köteles a Felügyelőségnek 15 napon belül írásban bejelenteni: - az engedélyben alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást, - a cég adataiban bekövetkezett változásokat. A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások:
10.1. A tevékenység felhagyása csak a mindenkor hatályos – jelenleg a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben (továbbiakban Kvt.), illetve a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben megfogalmazott – előírásoknak megfelelő felülvizsgálat lefolytatása után megszerzett, jogerős engedély birtokában történhet. Valamely, az engedélyezett tevékenységgel összefüggő technológia felhagyásához szükséges környezetvédelmi feltételről a Felügyelőség előzetes állásfoglalását kell kérni. 10.2. A felülvizsgálati dokumentációnak a fenti jogszabályok előírásain túl kiemelten kell foglalkoznia a tevékenység befejezése után: -
-
visszamaradt környezeti állapot teljes körű feltárásával; a környezet eredeti állapotának visszaállításához szükségesnek ítélt intézkedésekkel; a tervezett utóhasznosítással, vagy amennyiben az üzem végleges felszámolására kerül sor: a felhalmozódott hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetőségeivel; a leszerelésre került gépek, berendezések újrahasznosítási lehetőségeivel, illetve szétszerelt állapotukban való hasznosításukkal; az elszennyeződött berendezések kezelésével; az épületek bontásából keletkező hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetőségeivel; az összes költség elemzésével és pénzügyi fedezetének biztosításával.
10.3. A tevékenység felhagyása után a telephely egészének vagy részének értékesítése csak a felhagyásra vonatkozó engedély jogerőre emelkedése után, a vevő környezetvédelmi követelményekről való tájékoztatása mellett történhet. V. SZAKHATÓSÁGI 1.
ELŐÍRÁSOK
Az ÁNTSZ Pest Megyei Intézete (jelenleg ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete) 3422-14/2003. sz. szakhatósági állásfoglalásában az alábbi kikötéseket tette a CEMIX, MUMIX, FARO fantázianevű hulladékok együttégetésével kapcsolatban: -
„Az alternatív tüzelőanyagok hasznosítását a technológiai fegyelem szigorú betartása mellett támogatom.
9
-
-
-
2.
A felhasználni kívánt hulladékok ilyen irányú hasznosítása az Országos és Regionális Hulladékgazdálkodási Terv irányelveinek megfelel. A hasznosításra kerülő anyagok összetételét rendszeresen vizsgálni és dokumentálni kell. A hulladékok fogadása, tárolása az üzem területén talajszennyezést nem okozhat, ennek kizárása a tervezett műszaki védelemmel, figyelemmel kísérése monitoring rendszerrel indokolt. A hatásviselők expozíciója miatt, a hulladékok felhasználása során további emissziós és immissziós vizsgálatok végzését javaslom NOx, HCl, Hg –ra különös figyelmet fordítva. A környezetbe kikerülő légszennyező anyagok koncentrációjának ki kell elégíteni az érvényben lévő határértékeket, ezt folyamatos mérésekkel igazolni kell. A kísérletek idején felállított immissziós mérőhely (az üzem és a város között) további fenntartását javaslom. zajvédő erdősáv kialakítását a gyár területén – a városi oldalon – indokoltnak tartom.”
A Fővárosi és Pest Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat (jelenleg Fővárosiés Pest megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság) 2525/1-TO/03. sz. szakhatósági állásfoglalásában tett kikötései: -
3.
-
„A gyár területén belül és a környező mezőgazdasági területeken (a legnagyobb gyakoriságú szélirány figyelembevételével) egy talaj monitoring rendszer kiépítése szükséges. A monitoring pontok kijelölésének, valamint a vizsgálati paraméterek meghatározásának folyamatába a vizsgálatok kiértékelését követően a Szolgálat megállapít egy alapállapotot, melyet évente kell a továbbiakban vizsgálni és az alapállapottal összevetve a Fővárosi és Pest Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat részére megküldeni. - A tüzelőanyagok elégetése és a felhasználásra kerülő tüzelőanyagok szállítása mezőgazdasági művelés alatt álló területek talajminőségét nem veszélyeztetheti. - Havária esetén – amennyiben a környezetszennyezés mezőgazdasági területet is érint – a kárelhárítási eljárásba a Fővárosi és Pest Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálatot is be kell vonni.”
Vác Város Jegyzőjének 153/2009. sz. szakhatósági állásfoglalásában tett kikötései: - Ellenőrizhetőség terén Az alternatív tüzelőanyagok felhasználásának figyelemmel kísérése, a nyilvánosság biztosítása érdekében a Duna-Dráva Cement Kft. és az Önkormányzat által is elfogadott társadalmi ellenőrzési csoport, Charta kapcsolatát fenn kell tartani. Információáramlás terén o továbbra is üzemeltesse a gyár a Web lapon működő információs hálózatot (honlapot), melyen figyelemmel kísérhetők az alternatív tüzelőanyag hasznosításából származó 3/2002. KöM rendeletben előírt emissziós adatok, o tovább kell folytatni az alternatív tüzelőanyagok energetikai hasznosításának biztonságos megvalósítása érdekében a technológiai folyamat pontos betartását, amely biztosítja a napi átlagos kibocsátási határértékek alatti viszonyokat o a DDC Kft. által kidolgozott és elfogadott katasztrófa-elhárítási terv tartalmazza a technológiába kerülő anyagok feldolgozása kapcsán előírt követelményeket, o lakossági bejelentések közös kivizsgálásának lehetősége legyen a DDC Kft. Környezetvédelmi Iroda és a Charta részvételével, o a honlap tartalmazza a gyártott cement fajtáit, azok szabványos jellemzőit.
10
VI . EGYÉB ELŐÍRÁSOK
Az engedély a jogerőre emelkedést követően 2019. március 31-ig érvényes. Jelen engedély jogerőre emelkedésével egyidejűleg a KTVF: 9096-2/2008. számú és az azt kijavító KTVF: 9096-3/2008., valamint a KTVF: 6649-5/2007., a KTVF: 13985-6/2006., a KTVF: 13985-2/2006. és az OKTVF 14/5740-11/2004. számú határozatával megváltoztatott KF: 5316-25/04. számú határozatokkal módosított, KF: 37404/03. számon kiadott egységes környezethasználati engedély hatályát veszti. Továbbra is hatályban marad a telephelyen észlelt talajszennyezés kármentesítésére vonatkozó tényfeltárási és műszaki beavatkozási záródokumentációt elfogadó KTVF: 6341/2007. számú határozat, a KTVF: 22345-4/2006. és a KTVF: 10928/2007. számú vízjogi üzemeltetési engedély, valamint a KTVF: 10399-2/2007. és a KTVF: 49866-5/2009. számú vízjogi fennmaradási engedély. Az engedélyben rögzített követelményeket és előírásokat 5 évente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint - az R. figyelembevételével - felül kell vizsgálni. A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt 2014. március 31-ig kell a Felügyelőségre benyújtani. Új egységes környezethasználati engedély csak jelen engedély érvényességének lejárta előtt 6 hónappal a Felügyelőségre benyújtott, a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalmú, teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció elbírálása után szerezhető. A környezetvédelmi felülvizsgálatot akkor is kell végezni, ha: − ezt a hatályos jogszabály előírja, − a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, − a Környezethasználó tevékenységében az R. 2. § (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változást kíván végrehajtani, − az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények előírása szükséges, − a működtetés biztonsága új technika alkalmazását igényli; − a tevékenység olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja, − a tevékenység során jelentős szennyeződés következik be. Amennyiben a jogszabályi és/vagy hatósági előírásokat, illetve az általános és/vagy speciális környezetvédelmi érdekek érvényesülését szolgáló intézkedéseket határidőre nem hajtják végre, vagy a Környezethasználó úgy nyilatkozik, hogy nem kíván élni jogosultságával, továbbá az engedélyezéskor fennálló feltételek jelentős megváltozása esetén, a Felügyelőség az engedélyt visszavonja. Az egységes környezethasználati engedély módosítására, visszavonására az R. 20. § (12) bekezdése, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 114. §-a megfelelően irányadó. A módosítás történhet hivatalból vagy kérelemre, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása az engedély visszavonását nem teszi szükségessé, ugyanakkor a Ket. vonatkozó előírásai a módosítást nem zárják ki.
11
VI I . JOGKÖVETKEZMÉNYEK 1. Amennyiben a Környezethasználó környezetveszélyeztetést vagy -szennyezést okoz, vagy a jelen határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja, vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja; és a Környezethasználót határozatban kötelezi 50 000 – 100 000 Ft/nap bírság megfizetésére. 2. Jelen engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság határozatban kötelezi a Környezethasználót 200 000 – 500 000 Ft bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint intézkedési terv készítésére. 3. Az egységes környezethasználati engedély más jogszabályokban előírt egyéb hatósági engedélyek, hozzájárulások megszerzése alól nem mentesít. * Egyidejűleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 1 050 000,- Ft. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. A fellebbezési eljárás díja 525 000,- Ft, amelyet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni.
INDOKOLÁS A Környezethasználó cementgyártási és az ahhoz műszakilag kapcsolódó tevékenységére, KTVF: 9096-2/2008. (KTVF: 9096-3/2008. sz. kijavítva), KTVF: 6649-5/2007., KTVF: 13985-6/2006., KTVF: 13985-2/2006. és a KF: 5316-25/04. sz. határozatokkal módosított, KF: 37404/03. számú egységes környezethasználati engedéllyel (a továbbiakban: Engedély) rendelkezik. 2008. szeptember 15-én a Környezethasználó teljes körű felülvizsgálati dokumentációt nyújtott be a Felügyelőségre a R. 20. § (8) bekezdése alapján, a meglévő, jogerős egységes környezethasználati engedélyben foglalt követelmények és előírások 5 éves felülvizsgálatára. A Környezethasználó 2008. február 4-én, 2008. február 28-án és 2008. november 17-én levegőtisztaság-védelmi jelentéseket (LALV) is benyújtott a meglévő pontforrásokban történt változások, illetve új pontforrások létesítése miatt. Továbbá 20-697/08. iktatószámú levelében kérte az Engedély kibővítését az EWC 10 01 02 kódszámon besorolt erőművi pernye évi 60 000 tonnás mennyiségével, valamint 20-582/08. iktatószámú, majd 2009. október 9-én kelt levelében a CEMIX és FARO fantázianév alatt szereplő, együttégetéssel történő hasznosításra 12
engedélyezett veszélyes és nem veszélyes hulladékok körének bővítését további 9 hulladékkal. Egyidejűleg kérte a biomassza hulladékok engedélyezett mennyiségének növelését 30 000 t/év mennyiségre. A változásokat figyelembe véve kérte az egységes környezethasználati engedély módosítását. A Felügyelőség fenti kérelmeket a felülvizsgálati eljárás keretében bírálta el. A Környezethasználó a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KR.) 1. számú melléklet III. fejezetének 10.1. pontja szerint a 1 050 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat lerótta. Az egységes környezethasználati engedély első ízben történő megszerzésekor az engedélyezési eljárásba bevont szakhatóságok közül a Szolnoki Bányakapitányság 6243/2002. sz., a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 4490/2/2002 sz., a Fővárosi Növényés Talajvédelmi Szolgálat (jelenleg Fővárosi- és Pest megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és talajvédelmi Igazgatóság) 908-2/02 sz. szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység végzéséhez kikötés nélkül hozzájárult. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Pest Megyei Intézete (jelenleg ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete) 4858-5/2002 sz. és a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság H.67495-2/2002. sz. szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység végzéséhez kikötésekkel járult hozzá. A megkeresett szakhatóságok állásfoglalásaiban szereplő kikötéseket a Felügyelőség a rendelkező részben szereplő előírások kialakítása során figyelembe vette. Ezeket jelen egységes szerkezetben kiadásra kerülő engedély szintén tartalmazza. Az alternatív tüzelőanyagok, (veszélyes és nem veszélyes hulladék) hasznosítás céljából cementipari forgókemencében történő elégetésével kapcsolatban részletes környezeti hatásvizsgálati eljárást folytatott le a Felügyelőség, mely során a szakhatóságok bevonása megtörtént. Az ÁNTSZ Pest Megyei Intézete (jelenleg ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete) 3422-14/2003. számon közegészségügyi és környezet-egészségügyi szempontból az alternatív tüzelőanyagok hasznosításához kikötésekkel járult hozzá. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 1158/4/2003. számon táj és természetvédelmi szempontból szakhatósági állásfoglalását kikötések nélkül megadta. A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 426/24/2003. sz. állásfoglalásában a környezetvédelmi engedély kiadásához szintén kikötés nélkül hozzájárult. A Fővárosi és Pest Megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat (jelenleg Fővárosi- és Pest megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és talajvédelmi Igazgatóság) 2525/1TO/03. sz. szakhatósági állásfoglalásában kikötésekkel hozzájárult a környezetvédelmi engedély kiadásához. Előírta, hogy a tüzelőanyagok elégetése és szállítása mezőgazdasági művelés alatt álló területek talajminőségét nem veszélyeztetheti. Ennek ellenőrzésére talaj monitoring rendszer kiépítését írta elő a környező mezőgazdasági területeken, melynek segítségével folyamatosan figyelemmel kell kísérni a változást. Vác Város Önkormányzat Jegyzője a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően a környezetvédelmi engedély kiadásához 9/2-2/2004. sz. szakhatósági állásfoglalásában kikötésekkel hozzájárult. Előírásokat tett a folyamatos ellenőrzésre vonatkozóan a bemenő anyagok vizsgálata, a gyártott cement vizsgálata, a település légtéri immissziójának mérése, a gyár emissziójának mérése, a katasztrófa elhárítás tekintetében, valamint a lakosság tájékoztatása terén. A Környezethasználó 2009. szeptemberében egyeztető tárgyalást kezdeményezett Vác Város Önkormányzat Jegyzőjével a korábban kiadott 9/2-2/2004. sz. szakhatósági állásfoglalásban tett kikötések felülvizsgálata ügyében. Ennek eredményeképpen Vác Város Jegyzője a 9/2-
13
2/2004. sz. szakhatósági állásfoglalásban tett előírásait felülvizsgálta, azokat a jelen helyzetnek megfelelően a 153/2009. sz. állásfoglalásában aktualizálta. A szakhatóságok által tett kikötéseket jelen határozat rendelkező része tartalmazza. A benyújtott teljes körű felülvizsgálati dokumentáció és annak kiegészítései alapján a Felügyelőség a tevékenység környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - az alábbi megállapításokat, értékeléseket teszi: Levegővédelmi szempontból: A cementgyártási technológia igen jelentős energiafelhasználással jellemezhető. A szükséges energiát különböző tüzelőanyagok elégetésével fedezik. A Környezethasználó által felhasznált tüzelőanyagok elsődleges (hagyományos) tüzelőanyagok (szén, petrolkoksz, földgáz, pakura) és másodlagos (alternatív) tüzelőanyagok (pl. saját termelésből származó hulladék, RDF, MUMIX fantázianevű hulladékcsoport, húsliszt, ipari gumihulladék, aprított gumiabroncs, aprított textil, mezőgazdasági biomassza, növényi biomassza hulladék, bioiszap, szennyvíziszap, CEMIX fantázianevű savgyanta alapú hulladékcsoport, FARO fantázianevű hulladékcsoport stb.). Az alternatív tüzelőanyagok alkalmazása a hulladékhasznosításból eredő járulékos előnyök miatt a környezet igénybevételét, a kiváltott energiahordozók és a kettős kibocsátás kiiktatásával csökkenti, mivel az együttégetés során felhasznált hulladék és veszélyes hulladék hasznosítható terméket – energia és klinker – eredményezve teljes mértékben hasznosul, így mind tüzelőanyag, mind alapanyag megtakarítást eredményez (anyagában és energiatartalmában történő újrahasznosítás). A másodlagos tüzelőanyagok a cementgyárba közúton, gépkocsival kerülnek beszállításra. Mind a beszállítást, mind az égetésre való előkészítést és feladást a hatályos környezetvédelmi jogszabályok figyelembevételével hajtják végre. Beérkezéskor a szállítmányt mérlegelik. A mérlegelés eredményét összevetik a kilépéskor végzett újabb mérlegelés eredményével, valamint veszélyes hulladék esetén az „Sz” jegyeken feltüntetett mennyiségekkel. A tüzelőanyagok a beszállítástól a felhasználásig elkülönítetten, naprakész nyilvántartás alapján kerülnek betárolásra, majd felhasználásra. A cementgyár területén jelenleg 91 db pontforrás található. A pontforrásokon kibocsátásra kerülő légszennyező anyagok elsősorban por, NOX, SO2, és CO, mely kibocsátások miatt a Környezethasználó levegőterhelési díjat fizet. A légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentésére a technológiába ciklonos és zsákos porleválasztót, valamint elektrofiltert építettek be. A Sejcei mészkőbánya és a Gombási agyagbánya területén 8 db bejelentésre kötelezett pontforrás található. 2007. augusztusában a Sejcei bányaüzemben hét pontforrás poremissziós adatainak mérésére került sor. A mérési adatok alapján megállapítható, hogy a vizsgált pontforrások szilárd anyag kibocsátása a vonatkozó határértékek alatt maradt. A Dunai kikötőben 1 db bejelentésre kötelezett pontforrás található. A silótöltés és az uszálytöltés, valamint az uszályürítés során elszívott poros levegő tisztítását zsákos porszűrő végzi. A pontforrások adatait jelen határozat 3. számú melléklete tartalmazza. A Környezethasználó a LALV jelentésekben bejelentette, hogy az 1-es technológiához (klinkergyártás) 1 új pontforrást (P179 - aktív szénpor siló portalanító), a 3-as technológiához (cementcsomagolás, kiszállítás) 2 új pontforrást (P178 – I. sz. csomagológép kürtő és P180 – I. sz. csomagológép ráadás megszívás kürtő) kíván létesíteni. Továbbá bejelentette a Felügyelőségnek, hogy a Sejcei mészkőbányában az 1-es technológiához (nyersanyag kitermelés) P14 jelű új pontforrás létesült (mobilszalag portalanítás). A használaton kívül helyezett berendezésekhez tartozó pontforrások (P31, P42 és P54) törlésre kerültek.
14
A Környezethasználó az adatszolgáltatási kötelezettségének rendszeresen eleget tett, a légszennyezőanyag-kibocsátás ellenőrzésére akkreditált mérőszervezettel méréseket végeztetett. A mérési jegyzőkönyvek alapján megállapítható, hogy a technológia nem okoz káros mértékű légszennyezést, a technológiai kibocsátási határértékek teljesülnek. A levegővédelmi előírások az LR-ben és a KöM-ben foglaltak szerint kerültek meghatározásra. A Felügyelőség a technológiai kibocsátási határértékeket a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 5. és 6. sz. mellékletében, a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet (a továbbiakban: HÉR.) 10. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában, valamint 4. sz. mellékletében, továbbá a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nél kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 3. sz. mellékletében foglaltak alapján állapította meg. A technológiákban megállapított kibocsátási határértékek betartásának ellenőrzési (mérési) kötelezettsége a KöM rendelet és a HÉR., az adatszolgáltatásra vonatkozó előírások pedig az LR. és a KöM rendelet alapján kerültek előírásra. Hulladékgazdálkodási szempontból: A cementgyártás lényegében hulladékmentes technológia, a gyárban keletkező hulladékok a cementgyártást kiszolgáló, járulékos tevékenységekből, illetőleg a telephelyen dolgozók szociális tevékenységéből adódnak. A telephelyen belül keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok zömét (fáradt olaj, olajos rongy, fagyálló folyadék, stb.) a cementgyárban a megfelelő engedélyek alapján másodlagos tüzelőanyagként hasznosítják, így a cementgyárból kikerülő hulladék mennyisége minimális, szinte csak a kommunális hulladékra korlátozódik. A 6. sz. mellékletben felsorolt hulladékok cementgyárban való égetéssel történő hasznosításakor a hulladék égetése során keletkező hő- és anyagtartalom is hasznosul; egyrészt a technológiai folyamatok hőigényének kielégítése során, másrészt a megfelelő összetételű (háztartási és ipari hulladékokból mechanikusan leválogatott, kevert és őrölt, különböző hulladék csoportokból álló) hulladékok klinkert váltanak ki a cementgyártásnál és helyettesítik a klinkergyártás természetes alapanyagait is (pl. a szennyvíziszapok éghetetlen komponensei). Pozitív jellemzője ezeknek a hulladék alapú tüzelőanyagoknak a nagymértékű biomasszahányad, amely a CO2 kibocsátás csökkentését segíti elő. Jellemző fűtőértékük 23-25 MJ/kg. A cementgyárba beszállított alapanyagokat tároló-csarnokokban helyezik el a felhasználásig. A tároló-csarnokot a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet szerint alakították ki, így a veszélyes hulladékok tárolására is alkalmas. A Környezethasználó 20-697/08. iktatószámú levelében kérte az Engedély kibővítését az EWC 10 01 02 kódszámon besorolt erőművi pernye évi 60 000 tonnás mennyiségével, 20582/08. iktatószámú, majd 2009. október 9-én kelt levelében pedig a CEMIX és FARO fantázianév alatt szereplő, együttégetéssel történő hasznosításra engedélyezett veszélyes és nem veszélyes hulladékok körének bővítését további 9 hulladékkal. Egyidejűleg kérte a biomassza hulladékok engedélyezett mennyiségének növelését 30 000 t/év mennyiségre.
15
Kérelmét újabb piaci igények felmerülésével indokolta, valamint azzal, hogy az erőművi pernye 2008. évig alapanyagként érkezett a gyárba, a későbbiek folyamán viszont hulladék kategóriába sorolták be. A fenti kérelmekkel kapcsolatban hulladékgazdálkodási szempontból kifogás nem merült fel, ezért a Felügyelőség az EWC 10 01 02 kódszámon besorolt, „széntüzelés pernyéje” megnevezésű hulladék hasznosítását évi 60 000 tonna mennyiségben engedélyezte. A CEMIX fantázianév alatt szereplő, együttégetéssel történő hasznosításra engedélyezett veszélyes és nem veszélyes hulladékok körét a következő 8 hulladékkal bővítette: EWC 19 08 13* Ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok, EWC 19 12 06* Veszélyes anyagokat tartalmazó fa, EWC 07 02 04* egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok; EWC 07 05 03* Halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok; EWC 07 05 04* Egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok; EWC 07 05 11* Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok; EWC 07 06 04* Egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok; EWC 14 06 03* Egyéb oldószerek és oldószer keverékek. A FARO fantázianév alatt szereplő, együttégetéssel történő hasznosításra engedélyezett veszélyes és nem veszélyes hulladékok körét a következő hulladékkal bővítette: EWC 19 02 07* Elválasztásból származó olaj és koncentrátumok. Továbbá az Egyéb együttégetéssel történő hasznosításra engedélyezett veszélyes és nem veszélyes hulladékok mennyiségét évi 30 000 t mennyiségben határozta meg. A benyújtott teljes körű felülvizsgálati dokumentáció alapján megállapítható, hogy a telep előírásoknak megfelelő üzemszerű működése nem jár hulladékgazdálkodási szempontból kockázattal. A Környezethasználó gondoskodik a keletkezett hulladékok éves bejelentéséről, a hulladékok nyilvántartását a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerint végzi. A hulladékgazdálkodási előírásokat a Felügyelőség a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, valamint a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet, a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet, valamint az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásai alapján tette meg. Zajvédelmi szempontból: A cementgyárban üzemelő zajforrások folyamatos üzeműek. A váci cementgyár területén a domináns zajforrásokra zajcsökkentő, hangtompító berendezéseket szereltek, a bányák és a cementgyár összeköttetését biztosító szállítószalagot zajcsökkentő burkolattal látták el. Az Engedély 5 éves felülvizsgálata során a Környezethasználó benyújtotta a Rajki Pál okl. gépészmérnök zaj- és rezgésszakértő (szakértői eng. szám: 92/1996.) által 2009. április 28-án készített „Zajforrás hatásterület meghatározása a Duna-Dráva Cement Kft. Sejcei mészkő-, Gombási agyagbánya illetve szállítószalagok környezetében” és a „Zajmérésen alapuló szakvélemény a Duna-Dráva Cement Kft. Váci gyárának, telephelyének és a kapcsolódó létesítményeinek zajkibocsátásáról” című dokumentációkat (a továbbiakban: jegyzőkönyvek). A Felügyelőség KTVF: 1039-1/2009. és KTVF: 1039-5/2009. számon tényállás tisztázásaként kérte a jegyzőkönyvek pontosítását, melynek a Környezethasználó eleget tett. A jegyzőkönyvek műszeres vizsgálati eredmények alapján mutatják be a létesítmény környezeti zajkibocsátását. A zajmérések alapján megállapítható, hogy a létesítményhez kapcsolódó bányászati tevékenységből származó zaj éjszaka nem felel meg a környezeti zajés rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM
16
együttes rendeletben (továbbiakban: HR) előírt zajterhelési határértékeknek, ezért a Felügyelőség Zajcsökkentési Intézkedési Terv készítését és benyújtását írta elő. A megengedett zajterhelési határértékeket a HR 1. sz. melléklet 2. sora tartalmazza, mivel a védendő terület Vác Város Önkormányzat Képviselő-testületének Vác Város Településszerkezeti Tervéről szóló 16/2006. (II. 23.) sz. határozata alapján az 1. sz. táblázat 2. sora és az 5. sz. táblázat 1.1 sora esetén: Lke kertvárosias lakóterület, a 2. sz. táblázat 1. sora, a 4. sz. táblázat 2.1. sora és az 5. sz. táblázat 1.2 és 2.1 sora esetén: E erdőterület az összes többi esetben: Mk mezőgazdasági terület. A zajforrás hatásterületén elhelyezkedő épületek az Építményjegyzékről szóló 9006/1999. (SK 5.) KSH közlemény szerinti besorolása az 1. sz. táblázat sorainak megfelelően az alábbi: Építményjegyzék szerinti besorolás 20003/9, 20033, 20021, 1642/13, 20698/5, 0220/9, 0197/8, 23002, 1110 21397, 23911, 0222/15, 21229, 21383/3, 072/4, 20842, 20901/1, 21000, 21217/2 070/26 1122 Építmény(ek)
A létesítményre megengedett zajterhelési határértékek teljesülése érdekében a Felügyelőség előírásait a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletet, a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendeletet, továbbá a HR. alapján tette. A zajvédelmi követelmények ellenőrzése érdekében az ehhez szükséges adatszolgáltatási kötelezettséget a Felügyelőség előírta a Környezethasználó számára. Felhívom a figyelmet, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdésére, mely szerint: „A környezeti zajforrást üzemeltető (a környezeti zajforrásnak minősülő tevékenységet végző) a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, amely határérték-túllépést okozhat, 30 napon belül, külön jogszabályban foglalt eljárás szerint (bejelentőlapon) köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. A környezetvédelmi hatóság a változásjelentés alapján, amennyiben szükséges, a meglévő határozatot módosítja, vagy visszavonja, illetve új kibocsátási határértéket állapít meg.” Továbbá a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. §-ra, mely szerint: „A zajkibocsátási határérték megállapítása után minden olyan, az üzemi és szabadidős zajforrás területén bekövetkező változást, amely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolja, a zajforrás üzemeltetője a 3. számú melléklet szerinti bejelentőlapon köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak.” Vízvédelmi szempontból: A cementgyárban alkalmazott technológia a talajra és a felszín alatti közegre közvetlenül, vagy közvetetten nem jelent kockázatot. A technológiához kapcsolódó folyamatok közül a tároló tartályok és épületek okozhatnak esetlegesen talaj, vagy felszín alatti vízszennyezést. A tárolótartályok és a raktár épületek szigetelt aljzattal, a szükséges helyeken kármentővel ellátottak, környezetükben idáig szennyezést nem mutattak ki. A felszín alatti közeg állapotának megismerése érdekében 2002. év tavaszán a Váci gyár területének 8 pontján mélyítettek fúrásokat. Az eredmények alapján a felszín alatti közeg toxikus fémekkel nem szennyezett. Szénhidrogén szennyezést csak az üzemanyag töltőállomás környezetében tártak fel. Az üzemanyag töltőállomást 2005. év őszén megszűntették, a felszín alatti tartályokat
17
eltávolították, a szénhidrogénnel szennyezett talajt (2 287 720 t) kitermelték és elszállíttatták, a műszaki beavatkozást a Felügyelőség KTVF: 6341/2007. számú határozatában elfogadta. A vizsgált talajminták fenol tartalma minden esetben a kimutathatósági határérték alatt maradt. A cementgyárban összegyűjtött csapadékvizek, illetve a használt hűtővíz felszíni vízben, a Felső-Gombás patakon keresztül a Dunába kerülnek bevezetésre. A bevezetés előtt az esetleges szénhidrogén jellegű szennyezéseket erre a célra kialakított műtárgyakkal (zsír- és olajfogók) távolítják el. A szennyvíz és csapadékvíz kezelésére a Környezethasználó KTVF: 49866-5/2009. számon vízjogi fennmaradási engedélyt kapott. A Sejcei mészkőbánya esetében szennyezett víz keletkezik a gépjárműmosóban. A gépjárműmosó aljzata betonozott, az összegyűjtött vizet derítő-olajfogó műtárgyon vezetik keresztül, majd visszaforgatják, szennyvíz kibocsátás nincs. A Sejcei mészkőbánya keleti bányaudvar vízelvezetése és a befogadó útárokhoz kapcsolódó vizilétesítmények KTVF: 1041/2009. számú vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárását 2010. december 31-ig, a befogadó útárok megvalósításáig a Környezethasználó kérelmére a Felügyelőség KTVF: 31720-12/2008. számon felfüggesztette. A kivitelezés befejezése után a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárást folytatni kell. A Gombási agyagbánya csapadékvíz elvezetésére a Felügyelőség KTVF: 10928/2007. számon vízjogi üzemeltetési engedélyt adott. A terület felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny, valamint felszín alatti víz minősége védelmének szempontjából kiemelten érzékeny a FAVR. 7. §-a és 2. számú melléklete, valamint a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint. A FAVR. 8. §-a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve monitoring működtetését és az adatszolgáltatást, valamint úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. A Felügyelőség kikötéseit ennek figyelembevételével tette meg. Vízvédelmi szempontból a Felügyelőség az előírásait a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet alapján adta meg. Táj- és természetvédelmi szempontból: A cementgyár központi telephelyén belül botanikai-természetvédelmi érték nincs, az eredeti, természetes növényzet az évtizedek óta tartó ipari tevékenység hatására megsemmisült. Az irodaépületek, csarnokok környékén mesterséges, parkszerű növényzet található, amely ugyan változatos összetételű, de élővilág-védelmi szempontból értéktelen; a felülvizsgált területnek természetvédelmi és tájvédelmi funkciója nincs. A Sejcei mészkőbányát a Nyugat Cserhát és Naszály élőhelyvédelmi terület három oldalról körülveszi. A bányákhoz közeli állományokban védett növényfajok fordulnak elő. A bányáktól északra a meddőhányók tájsebként jelennek meg a Naszály egyébként érintetlen északi oldalán. Felszínük a meredekség és a talajminőség miatt többnyire növényzet nélküli, rekultivációjuk során fokozatosan beleolvadnak a környező erdők zöldjébe. * Összességében a felülvizsgálati dokumentáció alapján megállapítható, hogy a telep üzemszerű működése nem okoz környezetkárosítást, üzemelése nem jár olyan mértékű környezeti kockázattal, mely a környező területek használatát károsan befolyásolja. A környezetvédelmi, műszaki követelményeket, technológiákat, valamint a feltételek teljesítésének ütemezését a létesítmény műszaki jellemzőinek, földrajzi elhelyezkedésének, a
18
környezet jelenlegi és célállapotának, és a megteendő intézkedések előnyeinek figyelembevételével határozta meg a Felügyelőség. A határozat rendelkező részében foglalt előírások betartásával hosszú távon biztosítható a környezeti elemek védelme. A Felügyelőség a fentiek és a Kvt. 66. § (1) bekezdésének b) pontja, az R. 20. § (8) és (10) bekezdése, a 20. § (12) bekezdése, valamint a 19. § (2) bekezdése alapján, a Ket. 71. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A Felügyelőség döntésének meghozatala során figyelembe vette a Kvt., az R., valamint az engedélyezett tevékenységre vonatkozó speciális környezetvédelmi (vízvédelmi levegővédelmi, hulladékgazdálkodási, környezeti zaj- és rezgésvédelmi) és természetvédelmi jogszabályok előírásait. A tevékenység környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket és követelményeket a Felügyelőség a Kvt., az R., valamint a KR rendelet értelmében írta elő. Tájékoztatom, hogy a Környezethasználónak a Kvt. 96./B § (1) bekezdése alapján éves felügyeleti díjat kell fizetni tárgyév február 28-ig. A Környezethasználó adatszolgáltatási kötelezettségéről az R. 23. §-a, a bejelentési kötelezettségről a Kvt. 82. §-a alapján rendelkezett a Felügyelőség. Az engedély érvényességi idejének megállapítása az R. 20. § (8) bekezdésében foglaltakon alapul. Felhívom a figyelmet, hogy az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység, környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén a Felügyelőség jelen engedély VII. fejezetébe foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a Felügyelőség a KR. 1. számú melléklet III. fejezetének 10.1. pontja alapján állapította meg. A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. A fellebbezési határidőről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. A fellebbezési eljárás díjáról a KR. 2. § (4) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Jelen döntés – fellebbezés hiányában – a közléstől számított 16. napon jogerőre emelkedik. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. Budapest, 2009. november 18. Gyapjas József s. k. igazgató
19
KTVF: 1039-14/2009. számú határozat
1. számú melléklet
GYÁRTÁSTECHNOLÓGIA Nyersanyag kitermelés: Az agyag és mészkı kitermelése egyaránt külszíni fejtéssel folyik a Környezethasználó bányáiban, meddı évek óta nem keletkezik. A mészkı jövesztése, fúrása, robbantása során kiemelten kezelt szempont a jövesztett kızet kivetésének megakadályozása, hogy a lehetı legkisebb mértékő kiporzás következzék be. Az agyag kitermelésére robbantást alkalmaznak, ám az agyag természetes nedvességének köszönhetıen a kiporzás nem jellemzı. Nyersanyag fogadása, elıkészítése, tárolása: Az elıtörés, utántörés során két fokozatban aprított mészkı, valamint az agyag köztes tárolás után kerül a zárt, pormentesített távolsági szállítószalagra, amely keverékként kerül beszállításra. A mészkı és agyag fogadása egy átadóállomáson és egy mintavevı épületen keresztül történik, ahol egy PGNAA rendszerő, a beérkezı nyersanyag keverék minıségét folyamatosan elemzı berendezésen keresztül a nyersanyag a homogenizáló tárolóba (keverıágy) kerül. A bányaüzembe történı visszaszabályozással lehetséges a keverıágyba kerülı anyag összetételének beállítása. A Chevron-rendszerő keverıágyban zajlik a mészkı-agyag keverék elıhomogenizálása. A fedett csarnokban 2 db, egyenként 35 000 tonnás halom elhelyezésére van lehetıség. Az egyik halom mindig építés, a másik felhasználás alatt van (váltó rendszerben). Ez az eljárás lehetıvé teszi a kalcium-karbonát tartalom 2-6%-os ingadozásának 0,5%-os értékre való csökkentését, ebbıl adódóan a folyamatos, kiegyensúlyozott kemenceüzemet. A legnagyobb tömegben beszállításra kerülı anyagok (mészkı, agyag) fedett szállítószalagon elıaprítva érkeznek, tárolásig valamennyi szalagátadási hely megszívott és portalanított. A cementgyártás során használt egyéb nyersanyagok fogadása, tárolása: A vasúton beszállított salak, gipszkı, vaskorrekciós anyag ürítése a 2003-ban elvégzett modernizáció eredményeként megvalósított új vagonbuktatóból kifolyólag zárt, megszívott térben történik. A vasoxid tartalmú adalékanyag szállítása vasúton történik, a vagonok ürítésére 1 db iker elrendezéső, 84 t teherbírású ürítıpad áll rendelkezésre. A kiürített anyag a buktató alatti bunkerbe kerül, ahonnan az alján lévı forgókaros kivételi mő hordja ki az anyagot és juttatja a szállítószalagra, ami szükség szerint törıre, vagy a 7000 t befogadó képességő pirittárolóba szállítja. A gipszkı beszállítása és betárolása a piritpörkkel megegyezı módon folyik. A beszállított anyagok a cementırlés tároló csarnokába kerülnek, ugyancsak itt tárolják a Mátrai Hıerımőbıl beszállított REA-gipszet is. A csarnok felsı darupályával rendelkezik, a betárolt anyagokat daruval, markolóval rakják a tárolótérbe telepített zárt és portalanított 400 m3–es gipszkı és mészkısilókba, illetve az ugyancsak acél, 3 db, egyenként 100 m3–es REA-gipsz silókba. A silók ürítése adagolószalagon keresztül zárt rendszerben történik. A gipszkı esetleges törésére 150 t/h teljesítményő kalapácsos törı szolgál. A jelenleg közúton érkezı anyagok (korrekciós mészkı, REA-gipsz – erımővi kéntelenítı programból származó, terméknek minısített segédanyag) közvetlen betárolás után, zárt, portalanított rendszerben kerülnek adagolásra. A kemencébe kerülı anyag megfelelı fizikai állagának és homogén kémiai összetételének biztosításával a nyersanyagkeverı rendszer és a folyamatos elemzés kiváló termékminıséghez, valamint a tároláshoz és az elıkészítı folyamatokhoz kapcsolódóan, csökkenı por kibocsátáshoz vezet.
1
Granulált kohósalak szárítás: A granulált kohósalak szárítására 2 db földgáz tüzeléső ∅ 2,6 m X 20 m hosszú szárítódob szolgál. A salaktárolóból a szállításra kerülı salak a salakszárító dobokhoz tartozó 140 m3-es befogadó képességő, vasbeton szerkezető adagolóbunkerekbe kerül, ahonnan tányéros adagoló és szállítószalag segítségével kerül a salakszárító dobba. A szárítódob üzemeléséhez szükséges füstgázok elıállítása ventillátor-befúvásos, a Tüzeléstechnikai Kutató Intézet G-12 típusú 5MW teljesítményő gáztüzelı berendezéssel történik. A szárítódobba feladott anyag az érkezı füstgázokkal egyenáramban haladva kiszárad, majd a kiömlı csonkon keresztül távozik. A szárítódobból távozó kiszárított salak szállítószalagokon, majd serleges elevátoron keresztül a tároló csarnokban lévı zárt, 2000 t befogadóképességő fémsilóba, majd a betároló rendszeren keresztül a malomadagoló bunkerbe kerül. A betároló rendszer feladata a cementmalmok szárított kohósalakkal történı folyamatos ellátása. Nyersliszt gyártás: A nyersliszt elıállítása egy 240 t/h teljesítményő, szárítva ırlı görgıs malommal történik, ahol szárítóközegként a hıcserélıbıl származó füstgázt használják, így hasznosítva annak hıtartalmát. A malom vertikális elrendezéső görgıs malom (Polysius RM 46/23), 2 pár görgı (∅2,3 m) és 1 db kétpályás ırlıtányérral (∅4,6 m) szerelt . A nyersliszt összetételének pontos beállítása a homogenizáló siló elıtt folyamatosan vett átlagminták vizsgálati eredménye (RFA) alapján, a nyerskeverék, a korrekciós kı és a vas-oxid tartalmú adalék megfelelı arányú adagolásával folyik (a körülbelüli arányok: 85-95%; 5-10%; 0,5-1%). A görgıs malomban elıállított nyersliszt teljes egészében a LURGI-KGYV BS 672 típusú elektrofilterben kerül leválasztásra, majd pneumatikus szállítócsatornán és az AEROPOL pneumatikus vertikális szállítón (390 t/h) keresztül 6 db elosztó vályú segítségével a 14000 t befogadóképességő nyersliszt tárolóba utóhomogenizálásra és tárolásra kerül. A kemencébıl, majd a hıcserélıbıl távozó füstgázok tisztítására szolgáló elektrosztatikus porleválasztó a technológiai sor szerves részét képezi. A nyersmalom üzemszünetében a kemencébıl, illetve a hıcserélıbıl távozó teljes füstgázmennyiség a kondicionáló tornyon áthaladva, vízpermetezéssel visszahőtve közvetlenül jut az elektrosztatikus porleválasztóba, majd portartalmának leválasztása után a 90 m magas kéményen át a szabadba távozik. A nyersliszt gyártás során az elérhetı legjobb technika alkalmazásának megfelelve a porszennyezés elkerülése érdekében az anyagleadási és átadási pontok, malmok, elevátorok portalanítással rendelkeznek. A technológiai sajátosságokból eredıen a rendszerbe juttatott nagy mennyiségő (~250 t/h) nyersliszt, illetve a vízbepermetezéssel ellátott gázhőtı torony és a porleválasztásra használt elektrosztatikus porleválasztó sorba kapcsolása megfelel egy több fokozatú, nagy hatásfokú bázikus füstgáztisztító rendszernek. Az elektrosztatikus porleválasztó hatásfoka a rendszer idıszakosan végzett anyag- és hımérlegének vizsgálata alapján, a leválasztóra bemenı és kijövı tömegáramok adataiból számolva nyersmalom nélküli illetve kapcsolt üzemmódban rendre 99,99% fölötti. A porszennyezés elkerülésére, valamint az energia és anyagtakarékosság érdekében alkalmazott technológiák és módszerek megfelelnek az elérhetı legjobb technika (BAT) követelményének. Tüzelıanyagok: A cementgyártási technológia igen jelentıs energiafelhasználással jellemezhetı. A szükséges energiát különbözı anyagok (tüzelıanyagok) elégetésével fedezik. A cementgyártás során felhasznált tüzelıanyagok tekintetében az alábbi csoportosítás tehetı: •
Elsıdleges (hagyományos) tüzelıanyagok (szén, petrolkoksz, földgáz, pakura);
•
Másodlagos (alternatív) tüzelıanyagok (saját termelésbıl származó hulladék, RDF, MUMIX, húsliszt, ipari gumihulladék, aprított gumiabroncs, aprított textil, mezıgazdasági biomassza, növényi biomassza hulladék, bioiszap, szennyvíziszap, CEMIX). 2
Az 7. sz. mellékletben megtalálhatók a gyárban használt és engedélyezett fosszilis, nem fosszilis másodlagos tüzelıanyagok és hulladék tüzelıanyagok. Elviekben lehetıség van főtıolaj (pakura) fogadására és felhasználására is, azonban jelenleg nem használnak főtıolajat, annak magas ára miatt. A korábban kiépített 3 db fıtıolaj-tárolóból jelenleg 1 db üzemképes. Egy főtıolaj tárolót szárazanyag raktárrá alakítottak át, egy tárolót használaton kívül helyeztek. A földgáz a MOL gázfogadó állomásától 6 bar nyomáson érkezik a cementgyárba. A beérkezett földgáz mennyiségének mérését a MOL végzi. A cementgyártás energiaszükségletének biztosítására elterjedt környezetkímélı megoldás az alternatív tüzelıanyagok alkalmazása. Ez a megoldás a hulladékhasznosításból eredı járulékos elınyök miatt a környezet igénybevételét a kiváltott energiahordozók és a kettıs kibocsátás kiiktatásával csökkenti, mivel az együttégetés során felhasznált hulladék és veszélyes hulladék hasznosítható terméket – energia és klinker - eredményezve teljes mértékben hasznosul, így mind tüzelıanyag, mind alapanyag megtakarítást eredményez (anyagában és energiatartalmában történı újrahasznosítás). A másodlagos tüzelıanyagokat a gyárba közúton, gépkocsival szállítják be. Mind a beszállítást, mind az égetésre való elıkészítést és feladást a hatályos környezetvédelmi jogszabályok figyelembe vételével hajtják végre. A beérkezéskor a szállítmányt mérlegelik. A mérlegelés eredményét összevetik a kilépéskor végzett újabb mérlegelés eredményével, valamint veszélyes hulladék esetén az „Sz” jegyeken feltüntetett mennyiségekkel. ISO 9001:2000 szabvány szerinti szigorú rendtartás van (a felhasználás is mérlegelt). A tüzelıanyagok a beszállítástól a felhasználásig elkülönítetten, naprakész nyilvántartás alapján kerülnek betárolásra, majd felhasználásra. Klinkerégetés: A klinkergyártás (klinkerégetés) nyersanyaga a homogén, kellı finomságúra ırölt nyersliszt, ami körülbelül 80% mészkövet, 19% agyagot és 1% vas-oxidot tartalmaz. A folyamat során a nyersanyag egész tömegének 1400-1450°C közötti hımérsékleten való tartását, majd gyors, 900°C hımérséklet alá történı hőtését valósítják meg. A végtermék hıfoka 100 °C. A megfelelı hıkezeléshez a legkedvezıbb körülményeket forgókemencében lehet biztosítani. Megfelelı tüzelés-technikával a kemence egy szakaszán (zsugorító zóna) fenn lehet tartani a kívánt magas hımérsékletet. A kemence lejtése és forgása biztosítja a nyersanyagtömeg egyenletes átizzítását és a szükséges tartózkodási idıt, amely a klinkerképzıdés alapvetı feltétele. A forgókemence mőködésének alapelve, hogy a kiégetendı anyag betáplálása a felsı részen történik, míg a tüzelıanyag égetése az alsón. Ezért a kiégetendı anyag és a füstgázok egymással ellenáramban találkoznak, ami az intenzív hı-és anyagtranszport elérése szempontjából fontos feltétel. Szintén a hı-és anyagtranszport intenzifikálása és természetesen az anyag továbbítása a célja a kemence forgásának, mely az égetendı anyagot állandó mozgásban tartja. A forgókemencébıl távozó magas hımérséklető füstgázok (1000 - 1150°C) hıtartalmának hasznosítását a forgókemence elé épített ötfokozatú, ciklonos hıcserélı teszi lehetıvé azáltal, hogy a nyersliszt beadagolása a hıcserélı torony tetején a kemencébıl távozó füstgázokkal szemben, ellenáramban történik. Ezáltal a nyersliszt a hıcserélı toronyban további vizet veszít, majd megkezdıdik a dekarbonizáció (a kalcium-karbonát bomlása). A vízvesztés hatására az alumínium-oxid (Al2O3) és a szilícium-dioxid (SiO2) reakcióképes állapotba kerül, és vegyülni kezd a mésszel (CaO) átmeneti fázisok keletkezése közben. A dekarbonizációs fok növelése érdekében a hıcserélıben további hıenergia-bevitel is történik elıkalcináló tüzelés formájában, tehermentesítve ezzel a forgókemencét. A klinkerégetés leginkább hıigényes fázisa, a dekarbonizáció 80%-ban már lejátszódik a hıcserélıben. A hıcserélıben elıkészített anyag az 55 m hosszúságú, 4,2 m átmérıjő, 3,5 %-os lejtéső forgókemencén továbbhaladva körülbelül 1450°C-ra melegszik fel. A kemencében 100%-ig folytatódik a dekarbonizáció, szilárd és olvadékfázis alakul ki. A forgókemence zsugorító zónájában 3
uralkodó 1400-1500°C hımérsékleten – olvadékképzıdés mellett – befejezıdik az úgynevezett klinkerásványok képzıdése. A klinkergyártás hıszükségletét 1 db vegyes tüzeléső fıégı, valamint 2 db vegyes tüzeléső kalcinátorégı biztosítja. A forgókemencébıl kikerülı anyag tolórostélyos hőtıre kerül, melyen alulról hőtılevegıt fúvatnak át. A nagy levegı-felhasználással járó gyors hőtésre a kialakult klinker ásványi összetétel megırzése céljából, illetve a klinker <100 °C-ra hőtésére van szükség. A hőtılevegı egy részét szekunder és tercier levegıként hasznosítják. A felesleges levegı a hőtıhöz kapcsolt zsákos portalanítóba kerül, majd a kéményen keresztül a szabadba. A lehőlt klinker egy kalapácsos törın áthaladva elemtagos, hınek ellenálló anyagú BEUMERszalagra kerül, mely a 90000 t befogadó képességő zárt klinkertárolóba juttatja tárolás és pihentetés céljából. A forgókemence 1 db, UNITHERM gyártmányú, M.A.S./6/KO.EG.SO.X. vegyes tüzeléső fıégıvel rendelkezik. A fıégı névleges tüzelıanyag fogyasztása széntüzelés esetén 12100 kg/h, földgáztüzelés esetén 7500 Nm3 /h, pakura esetén 8200 kg/h, szilárd másodlagos tüzelıanyag esetén 30 m3/h, folyékony másodlagos tüzelıanyag esetén 2000 kg/h. Ezen túl a kemence rendelkezik 2 db UNITHERM gyártmányú UNICO-CAL-KO/SO/EG-4000/3 vegyes tüzeléső kalcinátorégıvel, melyek fogyasztása széntüzelés esetén 6050 kg/h/égı, földgáztüzelés esetén 3500 Nm3 /h/égı, pakura esetén 4100 kg/h/égı. A füstgázok visszahőtése során felhasznált víz nagyobbik része recirkulációs folyamatban viszszakerül a rendszerbe. A fentiekben ismertetettek alapján a klinkerégetés fázisáról megállapítható, hogy megfelel az elérhetı legjobb technika alkalmazása által támasztott követelményeknek. Cementırlés (kılisztgyártás): A cement elıállítása az ırlıüzemben történik cementklinker, gipszkı (REA gipsz), kohósalak, illetve mészkı felhasználásával, golyósmalmokban. A kiégetett klinker tárolása 90000 tonna befogadó kapacitású tárolósilóban történik, melynek magassága 53 m, átmérıje 42 m. A klinker 10 ürítıfuraton keresztül alsó ürítéssel, zárt szalagrendszeren jut a cementmalmok adagoló bunkereibe. A cementırlés során felhasznált egyéb anyagokat alapanyagtároló csarnokban tárolják. A csarnok egy kézi valamint egy automata DEMAG típusú, 20 t teherbírású daruval rendelkezik. Befogadóképessége tekintetében 35000 t nedves salak, 6000 t természetes gipsz, 6000 t REAgipsz és 3000 t mészkı,illetve egyéb szilárd anyagok egyidejő tárolására alkalmas. A salakot felhasználás elıtt szárítani kell. Erre a célra két db paralellég átfúvású salakszárító áll rendelkezésre. A szárítók egyenkénti kapacitása 40 t/h. Egyenkénti tüzelıanyag felhasználásuk 300 m3 földgáz / h. Hosszuk 20, átmérıjük 2,6 m. A nedves salak 8-12%-os nedvességtartalmát 2%-ra csökkentik. Az ırlésre feladásra szánt anyagokat acélsilókban valamint betonsilókban tárolják. Száraz salak tárolására 2000 t tárolókapacitás, gipsz számára 450 t kapacitás, REA-gipsz számára 4 x 85 t kapacitás, mészkı számára 450 t kapacitás áll rendelkezésre. A cement ırlésére a cementgyár hátsó végkiömléső, horizontális golyós malmokat alkalmaz. A gyár jelenleg hét cementmalommal rendelkezik. Ezek közül kiemelkedik 160 t/h kapacitású 7es malom, mely 2003-tól üzemel. Az 1-2-3 cementmalmok kapacitása 28-32 t/h, a 4-6 cementmalmok kapacitása 18-22 t/h. A gyár összesen tehát körülbelül 300 t/h cementırlı kapacitással rendelkezik. Az 1-2-3-4-5-6 cementmalmokhoz 1-1 db zárt, 170 m3-es klinker-, 140 m3-es kohósalak- és 80 m3-es mészkı bunker tartozik. A klinker és az adalékanyagok cementmalomba adagolása Schenk gyártmányú folyamatosan mérı szalagmérlegekkel, automatikusan történik. Az ırlés közben keletkezı por elszívása, a malom szellıztetése nagyteljesítményő centrifugálventilátorral történik. Az elszívott poros levegı ciklonon és zsákos porszőrın keresztül jut ki a szabadba. A ciklon, illetve a porszőrı által leválasztott anyag visszakerül a rendszerbe. A szál4
lítás közben a berendezések átadóhelyeinek portalanításáról szintén centrifugál-ventilátorokkal mőködtetett zsákos porszőrık gondoskodnak. A kıliszt elıállítása tiszta mészkıbıl, a cementırléssel analóg technológiával történik. A röpítıtörı által elıtört anyagot gumihevederes szállítószalag, majd serleges elevátor viszi a ledobókocsis szállítószalagra. Innen az anyag vagy közvetlenül a malombunkerbe, vagy a salak-gipszkı tárolóval szomszédos, felül nyitott tárolótérbe kerül. Az utóbbiból markolódaru rakja a malombunkerbe. Az elıtört, ırlendı anyagokat adagolószalagok adagolják az ırlımalomba. Az ırlés, osztályozás a cementırléshez hasonlóan történik, a régi technológiai rendszerbıl megmaradt 2 db golyósmalomban. A készterméket szállító központi pneumatikus csatornarendszerbıl egy serleges elevátorba kerül az anyag, ahonnan pneumatikus csatorna szállítja a két darab zárt, 2000 tonnás betonsilóba. Az ırlés közben keletkezett por elszívása, a malom szellıztetése nagyteljesítményő centrifugál-ventilátorral történik. Az elszívott poros levegı az elıválasztón, kettı darab ciklonon keresztül és a végsı tisztítást végzı zsákos filteren át megtisztítva jut a szabadba. Szállítás közben a berendezések átadási helyeinek portalanítása centrifugál ventilátorokkal mőködtetett zsákos porszőrıkkel történik. Az anyagkiadást zárt rendszerben, porelszívással üzemelı töltıfejeken keresztül végzik. A cementırlés és salakszárítás technológiai berendezései épületen belül telepítettek. Az anyagleadási és átadási pontok, malmok, elevátorok portalanítással rendelkeznek. A kohósalakot és gipszkövet szalaghídban elhelyezett szállítószalag hordja a tárolásra szolgáló oldalról zárt, felül nyitott tárolótérbe. Az anyag rendszerint nagy nedvességtartalma miatt nem porzik. A silók ürítését adagolószalagon keresztül zárt rendszerben végzik. A már elıtört kıliszt alapanyagot felül nyitott tárolótérben tárolják. A cementırlés és kıliszt gyártás során a porszennyezés jelenti a jellemzı környezetterhelést. A környezetterhelés minimalizálására alkalmazott megoldások az elérhetı legjobb technikát képviselik. Cement csomagolás, tárolás: A különbözı cementfajták a tároló silókba kerülnek. A cement tárolására 20 db átlagban 3000 tonna befogadó képességő vasbeton építéső cementsiló áll rendelkezésre. A silók alja olyan kiképzéső, hogy alkalmasak a cement laza állapotban tartására, illetve a cement leürítésére, ürítı berendezésen keresztül. A cement szállítására a silóktól pneumatikus szállítócsatorna, elevátor, szállítócsiga szolgál. Az ürítésre kijelölt silóból kijövı cement a szállító csatornán keresztül a serleges elevátorba, idegenanyag leválasztón keresztül a rotációs csomagológépbe kerül. A csomagológép töltıcsövein keresztül a cement a csövekre felhúzott zsákokba folyik, amíg a gép mérlege a cement útját el nem zárja. A telephelyen zsáktöltı csomagológépek üzemelnek 25kg-os és 50kg-os kiszereléssel. A töltött zsákok ezt követıen a szalagrendszeren keresztül a palettázó gépre kerülnek. Erre a célra külön épületben két palettázó gépsor fóliázó géppel áll rendelkezésre. A sérült zsákok tartalma a hulladékcement tároló tartályba kerül, a zsák papírja pedig a papírtárolóba. A nem csomagolt termék ömlesztett formában kerül forgalmazásra. Az ömlesztett vasúti kiadásra négy, közúti ömlesztett kiadásra tizenkettı siló áll rendelkezésre. Az ürítésre kijelölt silóból kijövı cement szállítóberendezésen, idegen anyag leválasztón és átfolyó mérlegen keresztül a töltıfejbe kerül, ahonnan a szállítóeszköz tartályába folyik. A töltıfejen keresztül történik a poros levegı elszívása, túltöltés ellen szintérzékelıvel is rendelkezik. A leválasztott por visszakerül a rendszerbe. A dunai kikötıben a cementgyár területérıl közúton kiszállított cementet a kikötı területére telepített kompresszorok által termelt levegıvel vagy a tároló silókba (2 db, 400 t/db hasznos térfogat) juttatják, vagy közvetlenül az uszályba töltik. Az uszályok töltése két töltıfejen keresztül történik. A silók szintjelzıvel rendelkeznek a túltöltés elkerülése érdekében, a töltıfejen biztosított a poros levegı elszívása is. A portalanító üzemelése nélkül, illetve erıs szélben az uszályok biztonságos töltése nem lehetséges és tilos. A cement csomagolása, tárolása, és a cementkiadás során egyaránt érvényesül az elérhetı legjobb technika.
5
Folyamat-optimalizálás, monitoring: A folyamat-optimalizálás mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból alapkövetelmény a vállalatnál. Az engedélyezett létesítményben üzemelı forgókemence számítógépes folyamatirányítással ellátott. A kemence rendszer optimalizálásához tartoznak még a modern adagoló rendszerek, a nyersanyagkeverék-elıhomogenizáló keverıágy, a homogenizáló silók és a klinkerhőtı alkalmazása - a BAT követelmények szerint. A beérkezı anyag mintázása a német Polysius cementipari automatizálással foglalkozó vállalat nyersliszt optimalizáló rendszerében történik. A számítógéppel támogatott optimalizált szabályozás és minıségbiztosítás garantálja a végtermék megfelelı minıségét. A szabályozáshoz úgynevezett „szakértı rendszerek” tartoznak, alkalmazásuk az elérhetı legjobb technikának minısül. A gyár minden gyártó és csomagoló vonalának vezérlı rendszere CEMAT vezérlési rendszer (nyersanyag betároló vonalak, nyersmalmok, nyersliszt homogenizáló és tárolósilók, klinkerkemence a hıcserélı rendszerrel, elektrofilterrel és hıtoronnyal, szénırlés, cementırlı malmok és az alapanyag be-kitároló vonalak, cementcsomagolás). A CEMAT olyan folyamat automatizációs rendszer, melyben hardver és szoftver rendszerkomponensek egymással kapcsolódva lehetıvé teszik a termelı berendezések vezérlését és szabályozását. A kemencerendszer fıbb üzemelési paramétereirıl a folyamatirányító CEMAT rendszer napi jelentéseket készít, amelyeket az üzem vezetıje 5 évig megıriz. A gyártási folyamat ellenırzése céljából mért számos paraméter közül a kritikus állapotjelzıkre külön riasztórendszert kell üzemeltetni. Ezen paraméterek a következık: hımérséklet, kemencenyomás (vagy vákuum), a gázmennyiségek, gázáramok esetében folyamatos on-line monitoring, gázösszetevık (O2, CO) esetében monitoring, a vibráció on-line monitoringja készülékeltömıdés és meghibásodás észlelése céljából, az elektrosztatikus porleválasztók áramellátásának és feszültségének on-line monitoringja, valamint a kibocsátások on-line monitoringja a kritikus folyamatparaméterek szabályozása céljából – a CEMAT rendszer ezen kritériumoknak megfelelve elérhetı legjobb technikának minısül. Járulékos tevékenységek, üzemfenntartás: Gépmőhely A gépmőhelyben a gyár termelı berendezéseinek karbantartását és javítását végzik. Villamos mőhely A mőhely tevékenysége a gyár villamos berendezéseinek karbantartása és javítása. A villamos mőhely 1 db 3 tonnás diesel üzemő targoncát és 1 db kosaras gépkocsit üzemeltet. Gépjármő-javító (mozdony szín) mőhely A gépjármő-javító mőhelyben, a gyár üzemeltetésében lévı gépjármőveket, mozdonyokat, targoncákat javítják, illetve mossák. Laboratórium Központi Laboratórium keretén belül mőködik az Analitikai-, Mechanikai-, valamint a Környezetanalitikai-laboratórium. A Gyártásközi Automata Laboratóriumban történik valamennyi technológiai pontról, az automatikus mintavétellel és csıpostarendszeren beérkezı minta vizsgálata. A Titráló-laboratórium a továbbiakban az Automata Laboratórium kisegítésére mőködik. A laboratóriumok feladata: •
gyártásközi- és termékellenırzés,
•
felhasznált saját alapanyagok és vásárolt anyagok (kiegészítı anyagok, tüzelıanyagok, alternatív tüzelıanyagok) ellenırzése.
6
A Központi Laboratórium az Irodaépület földszintjén helyezkedik el. Itt történik a kiszállított cement fizikai-mechanikai, valamint kémiai, európai szabvány szerinti minısítı vizsgálata. A szabványos vizsgálatok kiegészültek számos speciális vizsgálatokkal is, pl. hidratációshı meghatározás, klinker optikai mikroszkópi vizsgálatok. Az analitika laboratórium korszerő automata titrátorokkal, izzító kemencékkel és fotométerekkel egészült ki. A központi vezérlıépületben új automata laboratórium épült, amely robot technikát alkalmazva kezeli a vizsgálati mintákat. A régi minta elıkészítı rendszert, valamint az XRF készüléket korszerő berendezésekre cserélték megnövelve ezzel a vizsgálati kapacitást és a mérési pontosságot. Új típusú vizsgálatok is bevezetésre kerültek - röntgendiffrakció (XRD), lézergranulometria (PSA), colorimetria (színmérés) -, amelyek segítségével pontos információkat nyerhetünk az anyagok minıségérıl és a technológiai folyamatok állapotáról. Az automata laboratórium kiépítése mellett megvalósult a technológia minden szükséges pontján az automata mintavevı berendezések telepítése, amelyektıl a minták emberi kéz érintése nélkül, csıposta rendszeren érkeznek vizsgálatra az automata laboratóriumba. Három mintavevı található a három cementırlési vonalon, egy-egy pedig a klinker, a forróliszt, a nyersliszt, és a nyerskeverék beállítási vonalon. A mintavevı egységek, a csıposta rendszer, az automata laboratórium mőveleti egységeinek mőködtetését, a vizsgálati eredmények dokumentálását és feldolgozását korszerő vezérlı és adatgyőjtı, archiváló rendszerek biztosítják. A dunai kikötıben alkalmazott technológia: Cementszállító uszály töltése: A kikötıbe a cementgyárból közúti szállítójármővel szállítják a cementet. A kikötıi berendezés a kiszállított cement fogadására és az uszály töltésére egyidejőleg is alkalmas. A kikötıi cementsilók (2 db, 400 t hasznos térfogattal) a cement átmeneti, rövid idejő tárolására alkalmasak. A közúti szállító tartályok ürítéséhez szükséges, megfelelı nyomású levegımennyiséget a kikötı területén telepített kompresszorok biztosítják. A gyárból rakottan érkezı tartálykocsi megfelelı csonkjait flexibilis tömlıvel csatlakoztatják a préslevegı hálózat kiépített csonkjához, illetve a siló töltıcsövek csatlakozó csonkjához. A silókat hat gépkocsi lefejtı állásáról lehet tölteni. A tartály a levegı szelep megnyitása után nyomás alá kerül, az ürítı csap megnyitásával a siló töltése megindul. A silók a túltöltés elkerülésére szintjelzıvel rendelkeznek. A silóból a cement folyamatos ürítését léglazító rendszerrel biztosítják, melyhez a levegıt a préslevegı hálózatról nyerik. A töltés folyamán a cement a tolózáron, cellás adagolón, csigákon, idegen anyag leválasztón át a töltıfejeken keresztül jut az uszályba. Töltés közben a cement egyenletes terítését a töltıfejek automatikus váltása biztosítja. A töltıfej kialakítása olyan, hogy azon keresztül történik a poros levegı elszívása is. A portalanító üzemelése nélkül sem a siló töltése, sem az uszály rakodása nem történhet. Erıs (72 km/órát meghaladó) szél esetén a rakodó berendezést üzemen kívül kell helyezni. A rakodási teljesítmény a 2 db töltıfejen 250 t/h. Az uszályok töltési súlya vízállástól függı, 900 – 1300 t között változik. A kiszállítás speciális közúti szállítóeszközzel történik. Cementszállító uszály ürítése: A meglévı kikötıi cementkiadó technológia 2007-es módosításával a tartályos cementszállító uszály ürítése és a cementszállító tartálykocsik töltése is lehetıvé vált. A rakodás kapacitása 150 – 250 t/óra. Az uszály kikötése után, a két cementszállító vezeték tömlıit, valamint a levegıvezeték tömlıit az uszály megfelelı csonkjaihoz csatlakoztatják. Egyszerre két uszálytartály üríthetı, de egyidejőleg csak egy siló tölthetı. Az uszályürítést pneumatikus szállítással valósítják meg. Az uszály csonkkapcsaihoz csatlakozó gumitömlık hívatottak a fix vezetékek és a vízszintváltozásból eredı távolságváltozásokat, valamint uszálymozgásokat kiegyenlíteni. 7
KTVF: 1039-14/2009. számú határozat
2. számú melléklet
AZ ELÉRHETİ LEGJOBB TECHNIKA ALKALMAZÁSA A CEMENTGYÁRTÁSI TECHNOLÓGIA SORÁN Az elérhetı legjobb technika alapkövetelménye, hogy a cementgyártáshoz szükséges nyersanyagok (agyag és mészkı) a cementgyár közvetlen közelében kerüljenek kitermelésre. A Környezethasználó Váci gyára esetében ez megvalósul, mivel a Sejcei mészkıbánya ~3 km-re, a Gombási agyagbánya ~2,5 km-re található a cementgyár területétıl. A bányászati tevékenység után a bányaüzemben történik a durva megmunkálás, a törés és a durva ırlés. A BAT elıírás szerint a törés és ırlés során pormentesítést alkalmaznak. A törık és a malmok esetében alkalmazott zsákos porszőrık, az elérhetı legjobb technikának megfelelı porszennyezés elleni védelem. Az alapanyagot a Sejcei és a Gombási bányákból zárt rendszerő, porszennyezés elleni védelemmel ellátott szállítószalagon szállítják a gyárba. A nyersanyagkeverı rendszer modernizálása során a korábban alkalmazott automatikus mintavételi rendszert on-line elemzı rendszerre cserélték, ami gyorsabb és hatékonyabb beavatkozást tesz lehetıvé a nyerskeverék összetételének beállítása során. A folyamatirányítási rendszer alkalmazása lehetıvé teszi a megfelelı minıségő nyersanyag keverék elıállítását, ami minimálisra csökkenti a nem megfelelıség kockázatát a késıbbi technológiai folyamatok során, vagyis a jelenleg elérhetı legjobb technikának minısül. Új üzemek létesítése, valamint a régi égetıkemencék cseréje esetén a cement klinker elıállítására vonatkozó elérhetı legjobb technikának a többfokozatú (nyersanyag-füstgáz) hıcserélı és elıkalcináló rendszerrel ellátott száraz eljárás tekinthetı. A Környezethasználó Váci üzemében a kemencébıl kiáramló forró füstgázokkal 5 fokozatban melegítik elı a nyerslisztet, a füstgáz maradék hıtartalmát pedig a nyersliszt ırlésekor hasznosítják. A cementgyárban felhasznált fajlagos energiamennyiség 3200-3500 MJ/t klinker, ami a BATban meghatározott 2900-3300 MJ/t klinker fajlagos energiamennyiség értéken belül marad, így megfelel a jelenleg érvényes BAT elıírásoknak. A cementgyártás során ipari melléktermékek, hulladékok, illetve hulladék alapú tüzelıanyagok együttégetésével váltják ki a felhasznált tüzelıanyag-és nyersanyag-mennyiség bizonyos részét. A cementégetı kemencékben a másodlagos tüzelıanyagok felhasználása engedélyhez kötött, amelyet a Környezethasználó a próbaégetés után megkapott. A BAT irányelvei szerint együttégetési technológia akkor tekinthetı az elérhetı legjobb technikának, ha az üzemeltetı egyenletesen és megbízhatóan mőködı tüzelıanyag-adagoló berendezést alkalmaz, valamint a tüzelıanyagot úgy készíti elı, hogy biztosítva legyen a könnyő és tökéletes égés. Az üzemben az égetı berendezéseket a szükséges és elégséges oxigénfelesleg mellett üzemeltetik, így a tökéletes égés biztosítása mellett a hıveszteség a lehetı legalacsonyabb szinten marad. Az oxigénmennyiség nem csökkenhet a sztöchiometriailag szükséges szint alá, mert a tökéletlen égés miatt kialakuló CO jelenlétében (redukáló atmoszféra esetén) a kénkörfolyamat felerısödik a hıcserélı rendszerben. A feldúsuló kén miatt jelentıs tapadék képzıdés indul el, ami a kemence kapacitását csökkenti. A technológiai problémák miatt rövid idıre kialakuló CO csúcsok okozta robbanásveszély megelızésére az elektrosztatikus porleválasztóban elhelyezett CO érzékelı szonda a porleválasztót automatikusan kikapcsolja, amennyiben benne a CO szint a 0,8 – 2,5 tf%-os értéket eléri. A porleválasztó leállásakor átmeneti porszennyezés realizálódhat. A technológia optimális üzemelése és a környezetvédelmi megfontolások egyaránt indokolják az optimális oxigénfelesleg-tényezı szinten tartását. Ebben az esetben a nagyfrekvenciás transzformátorok beépítésével modernizált elektrofilter alkalmas a BAT-ban megfogalmazott emissziós értékek betartására.
KTVF: 1039-14/2009. számú határozat
3. számú melléklet
PONTFORRÁSOK ADATAI
VÁCI CEMENTGYÁR 1. Klinkergyártás Pontforrás Forrás megnevezé- Berendezés megnevezése, névleges azonosító se bemenı hıteljesítménye P101 P102 P103
Keverék beszállítás Korrekciós kı beszállítás Keverék és korrekciós kı beszállítás
P104
Mintavevı
P105
Mintaırlı malom
P106 P108
Nyersanyag bunkertöltés V. Vonal nyersmalom
P109
Aeropol léglift
P110
Homogenizáló siló
P111
V. Vonal Poldos
P114
Beumer alagút
P115
Beumer szállítás
P116
Beumer átöntı bunker
P117
Klinkertároló siló
P177 P179
Klinkerhőtı portalanító Aktív szénpor siló portalanító kürtı
Zsákos porleválasztás (L33, 20000 m³/H) Zsákos porleválasztás (L34, 13000 m³/H) Zsákos porleválasztás (L35, 9400 m³/H) Zsákos porleválasztás (L36, 1600 m³/H) Zsákos porleválasztás (L37, 8800 m³/H) Zsákos porleválasztás (L38, 19200 m³/H) Elektrosztatikus porleválasztás (L39, 24000 m³/H) Zsákos porleválasztás (L40, 5200 m³/H) Zsákos porleválasztás (L41, 23500 m³/H) Zsákos porleválasztás (L42, 4000 m³/H) Zsákos porleválasztás (L45, 5800 m³/H) Zsákos porleválasztás (L46, 5800 m³/H) Zsákos porleválasztás (L47, 5800 m³/H) Zsákos porleválasztás (L48, 12000 m³/H) Zsákos porleválasztás (L99, 31000 m³/H) Zsákos porleválasztás (L101, 840 m³/H)
1
Légszennyezı komponensek Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag
2. Cementgyártás Pontforrás azonosító
Forrás megnevezése
A forráshoz tartozó berend. megnev., mértékadó teljesítm.
Légszennyezı komponensek
P4
Kılisztmalom
Zsákos porleválasztás (L1, 35000 m³/H)
P5
Kılisztmalom
Zsákos porleválasztás (L2, 35000 m³/H)
P8
Cementmalom
P9
Cementmalom
P10
Cementmalom
P11
Cementmalom
P12
Cementmalom
P13
Cementmalom
P14
Salakszárító I.
Zsákos porleválasztás (L3, 33000 m³/H) Zsákos porleválasztás (L4, 33000 m³/H) Zsákos porleválasztás (L5, 33000 m³/H) Zsákos porleválasztás (L6, 33000 m³/H) Zsákos porleválasztás (L7, 33000 m³/H) Zsákos porleválasztás (L8, 33000 m³/H) Zsákos porleválasztás (L9, 31000 m³/H)
Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Szilárd anyag Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Szilárd anyag Szilárd anyag
P15
Salakszárító II.
Zsákos porleválasztás (L10, 31000 m³/H)
P35
P119
Kıliszt központi elevátor Kıliszt szállító csatorna Salak-gipsz betárolás Gipszkı szállítás
P121
Gipszkı szállítás
P122
Salakszalag elevátor Klinker kitárolás
Zsákos porleválasztás (L20, 11500 m³/H) Zsákos porleválasztás (L23, 25000 m³/H) Zsákos porleválasztás (L49, 3465 m³/H) Zsákos porleválasztás (L50, 3465 m³/H) Zsákos porleválasztás (L52, 3630 m³/H) Zsákos porleválasztás (L53, 3225 m³/H) Zsákos porleválasztás (L54, 3225 m³/H) Zsákos porleválasztás (L55, 3630 m³/H) Zsákos porleválasztás (L56, 3225 m³/H) Zsákos porleválasztás (L57, 3225 m³/H) Zsákos porleválasztás (L58, 2620 m³/H)
P44 P118
P123 P124 P125
Klinker szállító szalag Gipszkı elevátor
P126
Mészkı elevátor
P127
Cementmalom bunker
2
Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Szilárd anyag Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag
P128
P149
Cementmalom bunker Cementmalom bunker Cementmalom bunker Cementmalom bunker Cementmalom bunker Cementsiló
P150
Cementsiló
P151
Cementsiló
P152
Cementsiló
P153
Cementsiló
P154
Cementsiló
P155
Cementsiló
P156
Cementsiló
P157
Cementsiló
P158
Cementsiló
P159
Cementsiló
P160
Cementsiló
P161
Cementsiló
P162
Cementsiló
P163
Cementsiló
P164
Cementsiló
P165
Cementsiló
P166
Cementsiló
P167
Cementsiló
P168
Cementsiló
P129 P130 P131 P132
Zsákos porleválasztás (L59, 2620 m³/H) Zsákos porleválasztás (L60, 2620 m³/H) Zsákos porleválasztás (L61, 2620 m³/H) Zsákos porleválasztás (L62, 2620 m³/H) Zsákos porleválasztás (L63, 2620 m³/H) Zsákos porleválasztás (L69, 3406 m³/H) Zsákos porleválasztás (L70, 5214 m³/H) Zsákos porleválasztás (L71, 2098 m³/H) Zsákos porleválasztás (L72, 2792 m³/H) Zsákos porleválasztás (L73, 2124 m³/H) Zsákos porleválasztás (L74, 2624 m³/H) Zsákos porleválasztás (L75, 2525 m³/H) Zsákos porleválasztás (L76, 3420 m³/H) Zsákos porleválasztás (L77, 3120 m³/H) Zsákos porleválasztás (L78, 3681 m³/H) Zsákos porleválasztás (L79, 1267 m³/H) Zsákos porleválasztás (L80, 3051 m³/H) Zsákos porleválasztás (L81, 3295 m³/H) Zsákos porleválasztás (L82, 2104 m³/H) Zsákos porleválasztás (L83, 3593 m³/H) Zsákos porleválasztás (L84, 2659 m³/H) Zsákos porleválasztás (L85, 2317 m³/H) Zsákos porleválasztás (L86, 3653 m³/H) Zsákos porleválasztás (L87, 2912 m³/H) Zsákos porleválasztás (L88, 3560 m³/H)
3
Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag
P169
P171
Malom portalanító Malom szélosztályozó Malom adagoló
P172
Kılisztmalom
P170
Zsákos porleválasztás (L89, 22733 m³/H) Zsákos porleválasztás (L90, 50000 m³/H) Zsákos porleválasztás (L91, 16565 m³/H) Zsákos porleválasztás (L92, 35000 m³/H)
Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Szilárd anyag
3. Cementcsomagolás, Kiszállítás Pontforrás Forrás megnevezéazonosító se P32 P33 P60 P61 P62 P63 P64 P65 P67 P71 P72 P133
Cement elosztó bunker Cement központi elevátor 1. Közúti cementtöltés 2. Közúti cementtöltés 3. Közúti cementtöltés 4. Közúti cementtöltés 1. Vasúti cementtöltés 2. Vasúti cementtöltés Kıliszt tároló silók 5. Közúti cementtöltés 6. Közúti cementtöltés Cementsiló ürítıcsatorna
P134
3. Csomagológép
P135
Kıliszt közúti kiadó
P178 P180
I. sz. csomagológép kürtı I. sz. csomagológép ráadás megszívás kürtı
A forráshoz tartozó berendezés megnevezése, mértékadó teljesítménye Zsákos porleválasztás (L18, 11500 m³/H) Zsákos porleválasztás (L19, 11500 m³/H) Zsákos porleválasztás (L24, 3427 m³/H) Zsákos porleválasztás (L25, 3427 m³/H) Zsákos porleválasztás (L26, 3427 m³/H) Zsákos porleválasztás (L27, 3427 m³/H) Zsákos porleválasztás (L28, 3427 m³/H) Zsákos porleválasztás (L29, 3427 m³/H) Zsákos porleválasztás (L30, 17000 m³/H) Zsákos porleválasztás (L31, 3700 m³/H) Zsákos porleválasztás (L32, 3700 m³/H) Zsákos porleválasztás (L64, 11500 m³/H) Zsákos porleválasztás (L65, 18500 m³/H) Zsákos porleválasztás (L66, 3427 m³/H) Mechanikus (L100, 26200 m³/H) Mechanikus (L102, 9000 m³/H)
4
Légszennyezı komponensek Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag
5. Hulladékhasznosítás forgókemencében Pontforrás azonosító
Forrás megnevezése
A forráshoz tartozó berendezés megnevezése, mértékadó teljesítménye
Légszennyezı komponensek
Kén-oxidok Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Szilárd anyag E43 klinkerégetı forgókemence Sósav és egyéb szervet(100 MW) len gáznemő klór vegyületek, kivéve klór és cián-klorid HCl-ként Hg és vegyületei Hg-ként
P 112A
Fluor gız vagy – gáznemő szervetlen vegyületei (HF-ként)
V. kemence
Dioxinok és furánok (PCDD+PCDF) mint M68 folyamatos emissziómérı Teq berendezés Cd és Tl összesen As, Co, Cu, Cr, Mn, Ni, Pb, Sb, V összesen Össz. szerves anyag Cként (TOC) specifikus
6. Klinkergyártás – tüzeléstechnológia Pontforrás Forrás megnevezéazonosító se
P 112B
V. kemence
A forráshoz tartozó berendezés Légszennyezı megnevezése, mértékadó teljesítkomponensek ménye Kén-oxidok Elektrofilter (L43, 266000 m³/H) Nitrogén-oxidok E43 klinkerégetı forgókemence (100 MW) Szén-monoxid M68 folyamatos emissziómérı beSzilárd anyag rendezés
7. Üzemfenntartás (Gáztüzelés) Pontforrás Forrás megnevezéazonosító se P 175
A forráshoz tartozó berendezés megnevezése, mértékadó teljesítménye
Légszennyezı komponensek
Gázkazán (T2, 5.67 MW)
Szilárd anyag Nitrogén-oxidok Szén-monoxid
Gázkazán kéménye
5
8. Klinkergyártás - portalanítók Pontforrás Forrás megnevezéazonosító se P140 P141 P142 P143
I. Silsó alsó portalanító I. Silótetı portalanító II. Silsó alsó portalanító II. Silótetı portalanító
P173
Szén szélosztályozó
P174
Szén porelszívó
P176
IBAU pumpa
A forráshoz tartozó berendezés megnevezése, mértékadó teljesítménye Zsákos, tömlıs szőrı (L93, 132 m³/H) Zsákos leválasztó (L94, 1197 m³/H) Zsákos, tömlıs szőrı (L95, 132 m³/H) Zsákos, tömlıs szőrı (L96, 1197 m³/H) Zsákos, tömlıs szőrı (L97, 20 T/H) Zsákos, tömlıs szőrı (L98, 20 T/H) Zsákos, tömlıs szőrı (L98, 20 T/H)
Légszennyezı komponensek Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Kén-oxidok Nitrogén-oxidok Szén-monoxid Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag
SEJCEI MÉSZKİBÁNYA 1. Nyersanyag kitermelés Pontforrás Forrás megnevezéazonosító se P4
Röpítı törı
P8
Törı kihordó szalag
P9
Átöntı tároló
P10 P11 P12
P13 P14
Mobiltörı portalanítás Mobilszalag portalanítás Mobilszalag áttelepíthetı szalag portalanítás Utántörı elıtti szalagátadás portalanítás Mobilszalag portalanítás II. kürtı
A forráshoz tartozó berendezés megnevezése, mértékadó teljesítménye Zsákos, tömlıs szőrı (L1, 16.000 m³/H) Zsákos leválasztó (L2, 3.515 m³/H) Zsákos, tömlıs szőrı (L3, 3.918 m³/H) Zsákos, tömlıs szőrı (L4, 15.000 m³/H) Zsákos leválasztó (L5, 3.000 m³/H) Zsákos, tömlıs szőrı (L6, 3.000 m³/H) Zsákos, tömlıs szőrı (L7, 3.000 m³/H) Zsákos, tömlıs szőrı (L8, 3.000 m³/H)
6
Légszennyezı komponensek Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag Szilárd anyag
Szilárd anyag
Szilárd anyag
VÁC DUNAI KIKÖTİ 1. Cementrakodás uszályba Pontforrás Forrás megnevezéazonosító se P1
Cementrakodó
A forráshoz tartozó berendezés megnevezése, mértékadó teljesítménye Zsákos porleválasztás (L1, 12000 m³/H)
7
Légszennyezı komponensek Szilárd anyag
KTVF: 1039-14/2009. számú határozat
4. számú melléklet
HELYHEZ KÖTÖTT LÉGSZENNYEZİ FORRÁSOK KIBOCSÁTÁSI HATÁRÉRTÉKEI Érvényes 2008.4. negyedévtıl A légszennyezı forrás azonosító adatai Környezetvédelmi Területi Jel 100401517 Ügyfél neve
Duna-Dráva Cement Kft.
Megnevezés
DDC VÁCI GYÁR
A telephely címe
2600 Vác KİHÍDPART DŐLİ 2.
A technológia azonosítója A technológia megnevezése IPPC létesítmény azonosító
Megnevezés
1 Besorolás: 1000 KLINKERGYÁRTÁS 0
A technológiához tartozó kibocsátott anyagok Forrás Tömegáram HÉ értelmezés
Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7)
P101 P102 P103 P104 P105 P106 P108 P109 P110 P111 P114 P115 P116 P117 P177 P179
0.04 kg/h 0.04 kg/h 0.02 kg/h 0.046 kg/h 0.041 kg/h 1.8 kg/h 0.01 kg/h 0.01 kg/h 0.05 kg/h 0.01 kg/h 0.023 kg/h 0.026 kg/h 0.024 kg/h 0.01 kg/h 0.01 kg/h 0.01 kg/h
Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály
A technológiához tartozó pontforrások, melyeken a következıkben közreadott kibocsátási koncentrációk érvényesek P101
KEVERÉK BESZÁLLITÁS
P102
KORREKCIÓS Kİ BESZÁLLITÁS
P103
KEVERÉK ÉS KORREKCIÓS Kİ BESZÁLLITÁS
P104
MINTAVEVEİ
P105
MINTAÖRLİ MALOM
P106
NYERSANYAG BUNKERTÖLTÉS
P108
V. VONAL NYERSMALOM
P109
AEROPOL LÉGLIFT
P110
HOMOGENIZÁLÓ SILÓ
P111
V. VONAL POLDOS
P114
BEUMER ALAGÚT
P115
BEUMER SZÁLLITÁS
P116
BEUMER ÁTÖNTİ BUNKER
P117
KLINKERTÁROLÓ SILÓ
P177
KLINKERHŐTİ PORTALANITÓ
P179
AKTÍV SZÉNPORSILÓ PORTALANÍTÓ KÜRTİJE
Verziószám: 27
1
A technológia kibocsátási határértékei
Légszennyezı anyag (anyagosztály) megnevezése
Érvényes év.név-tıl
Határérték
1o Csoport
2008.4
150.0 mg/m3 véggáz (1)
Tömegáram küszöbérték kg/h 0.5000
Megjegyzés:
(1) A kibocsátási határérték 0,5 kg/h alatti tömegáram esetén érvényes. Ha a tömegáram 0,5 kg/h vagy annál nagyobb, akkor a határérték 50 mg/m3
Verziószám: 27
2
O%
A technológia azonosítója A technológia megnevezése IPPC létesítmény azonosító
Megnevezés
A technológiához tartozó kibocsátott anyagok Forrás Tömegáram HÉ értelmezés
Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Nitrogén Oxidok ( No És No2 ) Szén-Monoxid (2) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Nitrogén Oxidok ( No És No2 ) Szén-Monoxid (2) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Nitrogén Oxidok ( No És No2 ) Szén-Monoxid (2) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Nitrogén Oxidok ( No És No2 ) Szén-Monoxid (2) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Nitrogén Oxidok ( No És No2 ) Szén-Monoxid (2) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7)
Verziószám: 27
2 Besorolás: 1000 CEMENTGYÁRTÁS 0
Mint No2 (3)
Mint No2 (3)
Mint No2 (3)
Mint No2 (3)
Mint No2 (3)
P10 P11 P118 P119 P12 P121 P122 P123 P124 P125 P126 P127 P128 P129 P13 P130 P131 P132 P14 P14 P14 P149 P15 P15 P15 P150 P151 P152 P153 P154 P155 P156 P157 P158 P159 P160 P161 P162 P163 P164 P165 P166 P167 P168 P169 P170 P171 P172 P172 P172 P35 P4 P4 P4 P44 P5 P5 P5 P8 P9
0.3 kg/h 0.3 kg/h 0.011 kg/h 0.01 kg/h 0.3 kg/h 0.004 kg/h 0.052 kg/h 0.022 kg/h 0.011 kg/h 0.017 kg/h 0.021 kg/h 0.005 kg/h 0.006 kg/h 0.015 kg/h 0.3 kg/h 0.023 kg/h 0.004 kg/h 0.004 kg/h 0.01 kg/h 0.2 kg/h 0.1 kg/h 0.0004 kg/h 0.01 kg/h 0.2 kg/h 0.1 kg/h 0.0007 kg/h 0.0002 kg/h 0.0005 kg/h 0.0004 kg/h 0.0007 kg/h 0.0016 kg/h 0.0011 kg/h 0.0006 kg/h 0.0008 kg/h 0.0005 kg/h 0.0013 kg/h 0.001 kg/h 0.0002 kg/h 0.0004 kg/h 0.0004 kg/h 0.0008 kg/h 0.0009 kg/h 0.0007 kg/h 0.0006 kg/h 0.0215 kg/h 0.5 kg/h 0.0037 kg/h 0.001 kg/h 0.5 kg/h 0.039 kg/h 0.6 kg/h 0.01 kg/h 0.5 kg/h 0.39 kg/h 0.017 kg/h 0.01 kg/h 0.5 kg/h 0.39 kg/h 0.3 kg/h 0.3 kg/h
3
Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános: anyagra Általános: anyagra Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános: anyagra Általános: anyagra Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános: anyagra Általános: anyagra Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános: anyagra Általános: anyagra Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános: anyagra Általános: anyagra Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály
A technológiához tartozó pontforrások, melyeken a következıkben közreadott kibocsátási koncentrációk érvényesek
P10
3. CEMENTMALOM
P11
4. CEMENTMALOM
P118
SALAK-GIPSZ BETÁROLÁS
P119
1. GIPSZKİ SZÁLLITÁS
P12
5. CEMENTMALOM
P121
ZSÁKOS PORLEVÁLASZTÓ KÜRTİJE
P122
SALAKSZALAG ELEVÁTOR
P123
KLINKER KITÁROLÁS
P124
KLINKER SZÁLLITÓ SZALAG
P125
GIPSZKİ ELEVÁTOR
P126
MÉSZKİ ELEVÁTOR
P127
1. CEMENTMALOM BUNKER
P128
2. CEMENTMALOM BUNKER
P129
3. CEMENTMALOM BUNKER
P13
6. CEMENTMALOM
P130
4. CEMENTMALOM BUNKER
P131
5. CEMENTMALOM BUNKER
P132
6. CEMENTMALOM BUNKER
P14
I. SALAKSZÁRITÓ
P149
1. CEMENTSILÓ
P15
II. SALAKSZÁRITÓ
P150
2. CEMENTSILÓ
P151
3. CEMENTSILÓ
P152
4. CEMENTSILÓ
P153
5. CEMENTSILÓ
P154
6. CEMENTSILÓ
P155
7. CEMENTSILÓ
P156
8. CEMENTSILÓ
P157
9. CEMENTSILÓ
P158
10. CEMENTSILÓ
P159
11. CEMENTSILÓ
P160
12. CEMENTSILÓ
P161
13. CEMENTSILÓ
P162
14. CEMENTSILÓ
P163
15. CEMENTSILÓ
P164
16. CEMENTSILÓ
P165
17. CEMENTSILÓ
P166
18. CEMENTSILÓ
P167
19. CEMENTSILÓ
P168
20. CEMENTSILÓ
P169
7. MALOM PORTALANÍTÓ
P170
7. MALOM SZÉLOSZTÁLYOZÓ
P171
7. MALOM ADAGOLÓ
P172
3. KİLISZTMALOM
P35
KİLISZT KÖZPONTI ELEVÁTOR
P4
4. KİLISZTMALOM
P44
KİLISZT SZÁLLITÓ CSATORNA
P5
5. KİLISZTMALOM
P8
1. CEMENTMALOM
P9
2. CEMENTMALOM
Verziószám: 27
4
A technológia kibocsátási határértékei
Légszennyezı anyag (anyagosztály) megnevezése
Érvényes év.név-tıl
Határérték
Nitrogén-Oxidok (Mint No2) Szén-Monoxid 1o Csoport
2008.4 2008.4 2008.4
500.0 mg/m3 500.0 mg/m3 150.0 mg/m3 véggáz (1)
Tömegáram küszöbérték kg/h 5.0000 5.0000 0.5000
Megjegyzés:
(1) A kibocsátási határérték 0,5 kg/h alatti tömegáram esetén érvényes. Ha a tömegáram 0,5 kg/h vagy annál nagyobb, akkor a határérték 50 mg/m3
Verziószám: 27
5
O% 5 5 5
3 Besorolás: 1000 CEMENTCSOMAGOLÁS-KISZÁLLITÁS 0
A technológia azonosítója A technológia megnevezése IPPC létesítmény azonosító
Megnevezés
A technológiához tartozó kibocsátott anyagok Forrás Tömegáram HÉ értelmezés
Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7)
P133 P134 P135 P178 P180 P32 P33 P60 P61 P62 P63 P64 P65 P67 P71 P72
0.0031 kg/h 0.003 kg/h 0.005 kg/h 0.0286 kg/h 0.028 kg/h 0.4 kg/h 0.4 kg/h 0.002 kg/h 0.003 kg/h 0.003 kg/h 0.004 kg/h 0.004 kg/h 0.004 kg/h 0.018 kg/h 0.004 kg/h 0.004 kg/h
Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály
A technológiához tartozó pontforrások, melyeken a következıkben közreadott kibocsátási koncentrációk érvényesek P133
CEMENTSILÓ ÜRITİCSATORNA
P134
3. CSOMAGOLÓGÉP
P135
KİLISZT KÖZÚTI KIADÓ
P178
I.SZ. CSOMAGOLÓGÉP KÜRTİ
P180
I.SZ. CSOMAGOLÓGÉP RÁADÁS MEGSZIVÁS KÜRTİ
P32
CEMENT ELOSZTÓ BUNKER
P33
CEMENT KÖZPONTI ELEVÁTOR
P60
1. KÖZÚTI CEMENTTÖLTÉS
P61
2. KÖZÚTI CEMENTTÖLTÉS
P62
3. KÖZÚTI CEMENTTÖLTÉS
P63
4. KÖZÚTI CEMENTTÖLTÉS
P64
1. VASÚTI CEMENTTÖLTÉS
P65
2. VASÚTI CEMENTTÖLTÉS
P67
KİLISZT TÁROLÓ SILÓK
P71
5. KÖZÚTI CEMENTTÖLTÉS
P72
6. KÖZÚTI CEMENTTÖLTÉS
A technológia kibocsátási határértékei Légszennyezı anyag (anyagosztály) megnevezése
Érvényes év.név-tıl
Határérték
1o Csoport
2002.1
150.0 mg/m3 véggáz (1)
Tömegáram küszöbérték kg/h 0.5000
Megjegyzés:
(1) A kibocsátási határérték 0,5 kg/h alatti tömegáram esetén érvényes. Ha a tömegáram 0,5 kg/h vagy annál nagyobb, akkor a határérték 50 mg/m3
Verziószám: 27
6
O%
A technológia azonosítója A technológia megnevezése IPPC létesítmény azonosító
Megnevezés
5 Besorolás: 5555 HULLADÉKHASZNOSITÁS FORGÓKEMENCÉBEN 0
A technológiához tartozó kibocsátott anyagok Forrás Tömegáram HÉ értelmezés
As, Co, Cu, Cr, Mn, Ni, Pb, Sb, V Összesen P112 (978) Cd És Tl Összesen (975) P112
0. kg/h
Dioxinok És Furánok (Pcdd+Pcdf) Mint Teq. (930) Fluor Gız Vagy -Gáznemő Szervetlen Vegyületei (Hf- Ként) (584) Higany És Vegyületei Hg-Ként (51) Kén-Oxidok ( So2 És So3 ) Mint So2 (1) Nitrogén Oxidok ( No És No2 ) Mint No2 (3) Összes Szerves Anyag C-Ként (Toc) (Specifikus) (980) Sósav És Egyéb Szervetlen Gáznemő Klór Vegyületek, Kivéve Klór És Cián-Klorid HclKént (16) Szén-Monoxid (2) Szilárd Anyag (7)
P112
0. kg/h
P112
0. kg/h
P112 P112 P112 P112
0. kg/h 0.6 kg/h 108. kg/h 1.1 kg/h
P112
0.07 kg/h
Külön jogszabályi alapon Külön jogszabályi alapon Külön jogszabályi alapon Határértékkel nem szabályzott Külön jogszabályi alapon
P112 P112
36.8 kg/h 4.77 kg/h
Külön jogszabályi alapon Külön jogszabályi alapon
0. kg/h
Határértékkel nem szabályzott Határértékkel nem szabályzott Határértékkel nem szabályzott Külön jogszabályi alapon
A technológiához tartozó pontforrások, melyeken a következıkben közreadott kibocsátási koncentrációk érvényesek P112
V. KEMENCE
A technológia kibocsátási határértékei Légszennyezı anyag (anyagosztály) megnevezése As, Co, Cu, Cr, Mn, Ni, Pb, Sb, V Összesen (978) Cd És Tl Összesen (975) Dioxinok És Furánok (930) Fluor Vegyületek Gız-Gáznemv Szervetlen (584) Higany És Vegyületei /Mint Hg/ (51) Kén-Dioxid (1) Nitrogén-Oxidok /Mint No2/ (3) Sósav És Egyéb Szervetlen Gáznemő Klór Vegyületek, Kivéve Klór És CiánKlorid Hcl-Ként (16) Szén-Monoxid (2) Szilárd /Nem Toxikus/ Por (7) Toc Összes Szerves Anyag C-Ként Megadva (980)
Verziószám: 27
Tömegáram küszöbérték kg/h
Érvényes év.név-tıl
Határérték
2008.4
0.5 mg/m3 véggáz
10
2008.4 2008.4 2008.4
0.05 mg/m3 véggáz 0.1 ng/m3 véggáz 1 mg/m3 véggáz
10 10 10
2008.4 2008.4 2008.4 2008.4
0.05 mg/m3 véggáz 50 mg/m3 véggáz 800 mg/m3 véggáz 10 mg/m3 véggáz
10 10 10 10
2008.4 2008.4 2008.4
1500 mg/m3 véggáz 30 mg/m3 véggáz 10 mg/m3 véggáz
10 10 10
7
O%
A technológia azonosítója A technológia megnevezése IPPC létesítmény azonosító
Megnevezés
6 Besorolás: 10 KLINKERGYÁRTÁS TÜZELÉSTECHNOLÓGIA 0
A technológiához tartozó kibocsátott anyagok Forrás Tömegáram HÉ értelmezés
Kén-Oxidok ( So2 És So3 ) Mint So2 (1) Nitrogén Oxidok ( No És No2 ) Mint No2 (3) Szén-Monoxid (2) Szilárd Anyag (7)
P112 P112 P112 P112
0.6 kg/h 108. kg/h 36.8 kg/h 4.77 kg/h
Eljárás specifikus alapon Eljárás specifikus alapon Eljárás specifikus alapon Általános:1O osztály
A technológiához tartozó pontforrások, melyeken a következıkben közreadott kibocsátási koncentrációk érvényesek P112
V. KEMENCE
A technológia kibocsátási határértékei Légszennyezı anyag (anyagosztály) megnevezése
Érvényes év.név-tıl
Határérték
Kén-Dioxid (1) Nitrogén-Oxidok /Mint No2/ (3) Szén-Monoxid (2) 1o Csoport
2003.3 2003.3 2003.3 2003.3
400.0 mg/m3 véggáz 800.0 mg/m3 véggáz 1500.0 mg/m3 véggáz 150.0 mg/m3 véggáz (1)
Megjegyzés:
Verziószám: 27
8
Tömegáram küszöbérték kg/h
0.5000
O% 10 10 10 10
7 A technológia azonosítója Besorolás: 538 ÜZEMFENNTARTÁS /GÁZTÜZELÉS/ A technológia megnevezése A technológiához tartozó kibocsátott anyagok Forrás Tömegáram Megnevezés HÉ értelmezés Nitrogén Oxidok ( No És No2 ) Mint No2 (3) P175 Szén-Monoxid (2) P175 Szilárd Anyag (7) P175
2.7 kg/h 1.65 kg/h 0.0002 kg/h
Külön jogszabályi alapon Külön jogszabályi alapon Külön jogszabályi alapon
A technológiához tartozó pontforrások, melyeken a következıkben közreadott kibocsátási koncentrációk érvényesek P175
GÁZKAZÁN KÉMÉNYE
A technológia kibocsátási határértékei Légszennyezı anyag (anyagosztály) megnevezése
Érvényes év.név-tıl
Határérték
Kén-Dioxid (1) Nitrogén-Oxidok /Mint No2/ (3) Szén-Monoxid (2) Szilárd /Nem Toxikus/ Por (7)
2004.3 2004.3 2004.3 2004.3
35.0 mg/m3 füstgáz 350.0 mg/m3 füstgáz 100.0 mg/m3 füstgáz 5.0 mg/m3 füstgáz
Verziószám: 27
9
Tömegáram küszöbérték kg/h
O% 3 3 3 3
8 A technológia azonosítója Besorolás: 1000 KLINKERGYÁRTÁS - PORTALANÍTÓK A technológia megnevezése A technológiához tartozó kibocsátott anyagok Forrás Tömegáram Megnevezés HÉ értelmezés Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Kén-Oxidok ( So2 És So3 ) Mint So2 (1) Nitrogén Oxidok ( No És No2 ) Mint No2 (3) Szén-Monoxid (2) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7)
P140 P141 P142 P143 P173 P173 P173 P173 P174 P176
0.0009 kg/h 0.0129 kg/h 0.0129 kg/h 0.0148 kg/h 0.06 kg/h 5.4 kg/h 6.6 kg/h 0.3045 kg/h 0.0029 kg/h 0.0015 kg/h
Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános: anyagra Általános: anyagra Általános: anyagra Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály
A technológiához tartozó pontforrások, melyeken a következıkben közreadott kibocsátási koncentrációk érvényesek P140
I. SILÓ ALSÓ PORTALANÍTÓ
P141
I. SILÓTETİ PORTALANÍTÓ
P142
II. SILÓ ALSÓ PORTALANÍTÓ
P143
II. SILÓTETİ PORTALANÍTÓ
P173
SZÉN SZÉLOSZTÁLYOZÓ PORTALANÍTÓ
P174
SZÉN PORELSZÍVÓ
P176
IBAU PUMPA
A technológia kibocsátási határértékei Légszennyezı anyag (anyagosztály) megnevezése Kén-Oxidok (Kén-Dioxid, És KénTrioxid) Nitrogén-Oxidok (Mint No2) Szén-Monoxid 1o Csoport
Tömegáram küszöbérték kg/h
Érvényes év.név-tıl
Határérték
2008.4
500.0 mg/m3
5.0000
5
2008.4 2008.4 2008.4
500.0 mg/m3 500.0 mg/m3 150.0 mg/m3 véggáz (1)
5.0000 5.0000 0.5000
5 5
Megjegyzés:
(1) A kibocsátási határérték 0,5 kg/h alatti tömegáram esetén érvényes. Ha a tömegáram 0,5 kg/h vagy annál nagyobb, akkor a határérték 50 mg/m3
Verziószám: 27
10
O%
HELYHEZ KÖTÖTT LÉGSZENNYEZİ FORRÁSOK KIBOCSÁTÁSI HATÁRÉRTÉKEI
Érvényes 2008.1. negyedévtıl A légszennyezı forrás azonosító adatai Környezetvédelmi Területi Jel 100401492 Ügyfél neve
Duna-Dráva Cement Kft.
Megnevezés
DDC VÁCI GYÁR SEJCEI KİBÁNYA ÜZEM
A telephely címe
2600 Vác SEJCE
1 A technológia azonosítója Besorolás: 1000 NYERSANYAG KITERMELÉS A technológia megnevezése A technológiához tartozó kibocsátott anyagok Forrás Tömegáram Megnevezés HÉ értelmezés Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7) Szilárd Anyag (7)
P10 P11 P12 P13 P14 P4 P8 P9
0.01 kg/h 0.01 kg/h 0.01 kg/h 0.01 kg/h 24. kg/h 1. kg/h 0.001 kg/h 1.2864 kg/h
Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály Általános:1O osztály
A technológiához tartozó pontforrások, melyeken a következıkben közreadott kibocsátási koncentrációk érvényesek P10
MOBILTÖRİ PORTALANÍTÁS
P11
MOBILSZALAG PORTALANÍTÁS
P12
MOBILSZALAG ÁTTELEPÍTHETİ SZALAG PORTALANÍTÁS
P13
UTÁNTÖRİ ELİTTI SZALAGÁTADÁS PORTALANÍTÁS
P14
MOBILSZALAG PORTALANÍTÁS II. KÜRTİ
P4
RÖPITİ TÖRİ
P8
TÖRİ KIHORDÓ SZALAG
P9
ÁTÖNTİ TÁROLÓ
A technológia kibocsátási határértékei Légszennyezı anyag (anyagosztály) megnevezése
Érvényes év.név-tıl
Határérték
1o Csoport
2002.1
150.0 mg/m3 véggáz (1)
Tömegáram küszöbérték kg/h 0.5000
Megjegyzés:
(1) A kibocsátási határérték 0,5 kg/h alatti tömegáram esetén érvényes. Ha a tömegáram 0,5 kg/h vagy annál nagyobb, akkor a határérték 50 mg/m3
Verziószám: 5
11
O%
HELYHEZ KÖTÖTT LÉGSZENNYEZİ FORRÁSOK KIBOCSÁTÁSI HATÁRÉRTÉKEI Érvényes 2002.1. negyedévtıl A légszennyezı forrás azonosító adatai Környezetvédelmi Területi Jel 100401481 Ügyfél neve
Duna-Dráva Cement Kft
Megnevezés
DDC KFT.VÁCI GYÁR KIKÖTİ
A telephely címe
2600 Vác KİHÍDPART DŐLİ 2.
1 A technológia azonosítója Besorolás: 1000 CEMENTRAKODÁS USZÁLYBA A technológia megnevezése A technológiához tartozó kibocsátott anyagok Forrás Tömegáram Megnevezés HÉ értelmezés Szilárd Anyag (7)
P1
0.0218 kg/h
Általános:1O osztály
A technológiához tartozó pontforrások, melyeken a következıkben közreadott kibocsátási koncentrációk érvényesek P1
CEMENTRAKODÓ
A technológia kibocsátási határértékei Légszennyezı anyag (anyagosztály) megnevezése
Érvényes év.név-tıl
Határérték
1o Csoport
2002.1
150.0 mg/m3 véggáz (1)
Tömegáram küszöbérték kg/h 0.5000
Megjegyzés:
(1) A kibocsátási határérték 0,5 kg/h alatti tömegáram esetén érvényes. Ha a tömegáram 0,5 kg/h vagy annál nagyobb, akkor a határérték 50 mg/m3
Verziószám: 2
12
O%
KTVF: 1039-14/2009. számú határozat
5. számú melléklet
A ZAJKIBOCSÁTÁSI HATÁRÉRTÉKEK
1.
Váci Gyár központi telephely (KTJ 100401517) zajkibocsátási határértékei (LKH): A megállapított zajkibocsátási határérték [dB/A]
A védendı területek helyrajzi száma, védendı épületek címe, a határérték teljesülésének helye
1. 2. 3.
A 20003/9, 20033, 20021 hrsz. alatti lakóépületek védendı homlokzatai elıtt 2 m-re: A Kereszt u. 26. sz. (1642/13 hrsz.) alatti lakóépület védendı homlokzatai elıtt 2 m-re: A 20698/5 hrsz. alatti lakóépület védendı homlokzatai elıtt 2 m-re:
Nappal 600-2200h
Éjjel 2200-600h
60
50
50
40
60
50
Sejcei mészkıkıbánya (KTJ 100401492) telephelyének zajkibocsátási határértékeit (LKH): A megállapított zajkibocsátási A védendı területek helyrajzi száma, határérték [dB/A] védendı épületek címe,
2.
a határérték teljesülésének helye
1.
3.
A 0220/9 hrsz. alatti lakóépület védendı homlokzatai elıtt 2 m-re:
Nappal 600-2200h
Éjjel 2200-600h
60
50
Gombási agyagbánya (KTJ 100839433) telephelyének zajkibocsátási határértékeit (LKH): A megállapított zajkibocsátási A védendı területek helyrajzi száma, határérték [dB/A] védendı épületek címe, a határérték teljesülésének helye
1. 2. 3.
A 0197/8 hrsz. alatti lakóépület védendı homlokzatai elıtt 2 m-re: A 23002 hrsz. alatti lakóépület védendı homlokzatai elıtt 2 m-re: A 21397, 23911 hrsz. alatti lakóépületek védendı homlokzatai elıtt 2 m-re:
1
Nappal 600-2200h
Éjjel 2200-600h
60
50
60
50
60
50
4.
Az agyagszállító szalag zajkibocsátási határértékeit (LKH): A megállapított zajkibocsátási határérték [dB/A]
A védendı területek helyrajzi száma, védendı épületek címe, a határérték teljesülésének helye
1. 2.1 2.2
5.
A 0222/15 hrsz. alatti lakóépület védendı homlokzatai elıtt 2 m-re: A 21229 hrsz. alatti lakóépület védendı homlokzatai elıtt 2 m-re: A 21383/3 hrsz. alatti lakóépület védendı homlokzatai elıtt 2 m-re:
Nappal 600-2200h
Éjjel 2200-600h
60
50
60
50
60
50
A távolsági szállítószalag zajkibocsátási határértékeit (LKH): A megállapított zajkibocsátási határérték [dB/A]
A védendı területek helyrajzi száma, védendı épületek címe, a határérték teljesülésének helye
1.1 1.2 1.3 2.1 2.2
A 070/26 hrsz. alatti lakóépület védendı homlokzatai elıtt 2 m-re: A 072/4 hrsz. alatti lakóépület védendı homlokzatai elıtt 2 m-re: A 20842 hrsz. alatti lakóépület védendı homlokzatai elıtt 2 m-re: A 20901/1 hrsz. alatti lakóépület védendı homlokzatai elıtt 2 m-re: A 21000, 21217/2 hrsz. alatti lakóépületek védendı homlokzatai elıtt 2 m-re:
2
Nappal 600-2200h
Éjjel 2200-600h
50
40
60
50
60
50
60
50
60
50
KTVF: 1039-14/2009. számú határozat
6. számú melléklet
A HASZNOSÍTHATÓ HULLADÉKOK
Az együttégetéssel történı hasznosításra engedélyezett átvehetı hulladékok 1. CEMIX fantázianév (fıkomponens EWC 05 01 03* - tartályfenék iszapok) alatt szereplı, együttégetéssel történı hasznosításra engedélyezett veszélyes és nem veszélyes hulladékok:
EWC 01 05 05* EWC 03 01 01 EWC 03 01 04* EWC 03 01 99 EWC 05 01 03* EWC 05 01 06* EWC 05 01 07* EWC 05 01 08* EWC 05 01 12* EWC 05 01 15* EWC 05 01 17 EWC 05 01 99 EWC 05 06 01* EWC 05 06 03* EWC 05 06 99 EWC 07 01 08* EWC 07 01 99 EWC 07 02 04* EWC 07 05 03* EWC 07 05 04* EWC 07 05 11*
EWC 07 06 04* EWC 07 07 10* EWC 10 02 01 EWC 13 05 01*
olajtartalmú fúróiszapok és hulladékok fakéreg és parafahulladék veszélyes anyagokat tartalmazó, faforgács, főrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok közelebbrıl nem meghatározott hulladékok tartályfenék iszapok üzem, vagy a berendezések karbantartásából származó iszapok savas kátrányok egyéb kátrányok savas olajok elhasznált derítıföld bitumen közelebbrıl nem meghatározott hulladékok savas kátrányok egyéb kátrányfélék közelebbrıl nem meghatározott hulladékok (csak olajszármazékkal szennyezettek) egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok közelebbrıl nem meghatározott hulladékok (csak olajszármazékkal szennyezettek) egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok Halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok Egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történı kezelésébıl származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok
EWC 13 05 02* EWC 13 05 06* EWC 14 06 03*
egyéb szőrıpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) salak kezelésébıl származó hulladékok homokfogóból és olaj- víz szeparátorokból származó szilárd anyagok olaj- vízszeparátorokból származó iszapok olaj- vízszeparátorokból származó olaj egyéb oldószerek és oldószer keverékek
EWC 16 07 08*
olajat tartalmazó hulladékok 1
EWC 16 07 99 EWC 17 03 01* EWC 17 03 02 EWC 17 03 03* EWC 17 05 03* EWC 17 05 05* EWC 19 08 02 EWC 19 08 10* EWC 19 08 13* EWC 19 08 99 EWC 19 11 01* EWC 19 11 02* EWC 19 12 01 EWC 19 12 06* EWC 20 01 01 Összesen:
közelebbrıl nem meghatározott hulladékok szénkátrányt tartalmazó bitumen keverékek bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 03 01*-tıl szénkátrány és kátránytermékek veszélyes anyagokat (csak olajszármazékot) tartalmazó (kizárólag) föld veszélyes anyagokat (csak olajszármazékot) tartalmazó kotrási meddı homokfogóból származó hulladékok olaj- víz elválasztásából származó zsír-olaj keverék, amely különbözik a 19 08 09-tıl Ipari szennyvíz egyéb kezelésébıl származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok olaj- vízszeparátorokból származó olaj (csak olajszármazékkal szennyezettek) elhasznált agyagszőrık savas kátrányok papír és karton Veszélyes anyagokat tartalmazó fa papír és karton 35 000 t/év
2. FARO fantázianév (EWC 13 02 05* - ásványolaj alapú, klórvegyületeket nem tartalmazó motor-, hajtómő- és kenıolajok) alatt szereplı, együttégetéssel történı hasznosításra engedélyezett veszélyes és nem veszélyes hulladékok: EWC 05 01 05* EWC 13 01 05* EWC 13 01 10* EWC 13 01 13* EWC 13 02 05* EWC 13 02 06* EWC 13 02 08* EWC 13 03 10* EWC 13 04 02* EWC 13 07 01* EWC 13 08 02* EWC 13 08 99* EWC 19 02 07* Összesen:
kiömlı olaj klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó emulziók klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó ásványolaj alapú hidraulika olajok egyéb hidraulika olajok ásványolaj alapú, klórvegyületeket nem tartalmazó motor-, hajtómő- és kenıolajok szintetikus motor-, hajtómő- és kenıolajok egyéb motor-, hajtómő- és kenıolajok egyéb szigetelı és hı transzmissziós olajok kikötıi olaj- és homokfogóból származó olajtartalmú hulladékok tüzelıolaj és dízelolaj egyéb emulziók közelebbrıl nem meghatározott hulladékok (csak olajszármazékkal szennyezettek) Elválasztásból származó olaj és koncentrátumok 14 400 t/év
2
3. MUMIX fantázianév (EWC 15 01 06 – egyéb, kevert csomagolási hulladékok) alatt szereplı, együttégetéssel történı hasznosításra engedélyezett veszélyes és nem veszélyes hulladékok: EWC 07 02 13 EWC 15 01 01 EWC 15 01 02 EWC 16 01 19 EWC 19 12 04 EWC 02 01 04 EWC 04 02 09 EWC 04 02 22 EWC 12 01 05 EWC 12 01 14* EWC 15 01 05 EWC 15 01 10* EWC 19 03 05 EWC 19 10 04 EWC 19 12 10 EWC 19 12 12 EWC 20 01 39 Összesen:
hulladék mőanyagok papír és karton csomagolási hulladékok mőanyag csomagolási hulladékok mőanyagok mőanyag és gumi Mőanyaghulladék (kivéve a csomagolóeszközöket) Társított anyagokból származó hulladékok (impregnált textíliák, elasztomerek, plasztomerek) Feldolgozott textilszál hulladékok Gyalulásból és esztergálásból származó mőanyag forgács Veszélyes anyagokat tartalmazó, gépi megmunkálás során keletkezı iszapok Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Stabilizált hulladékok, amelyek különböznek a 19 03 04-tıl Könnyő frakció és por, amely különbözik a 19 10 03-tól Éghetı hulladékok (pl. keverékbıl készített tüzelıanyag) Egyéb, a 19 12 11-tıl különbözı hulladékok mechanikai kezelésével nyert hulladékok (ideértve a kevert anyagokat is) mőanyagok 67 400 t/év
4. Együttégetéssel helyettesítı nyersanyagként történı hasznosításra engedélyezett veszélyes és nem veszélyes hulladékok: EWC 19 08 05 EWC 19 08 12 EWC 19 08 14
Települési szennyvíz tisztításából származó 12 000 t/év iszapok Ipari szennyvíz biológiai kezelésébıl származó 3000 t/év iszapok, melyek különböznek a 19 08 11-tıl Ipari szennyvíz egyéb kezelésébıl származó 500 t/év iszapok, amelyek különböznek a 19 08 13-tól
5. Egyéb együttégetéssel energetikai és helyettesítı nyersanyagként történı hasznosításra engedélyezett veszélyes és nem veszélyes hulladékok: EWC 16 01 03
Termékként tovább gumiabroncsok
3
nem
használható 15 500 t/év
6. Egyéb együttégetéssel történı hasznosításra engedélyezett veszélyes és nem veszélyes hulladékok: EWC 15 01 03 EWC 02 01 03 EWC 02 01 07 EWC 03 01 05
EWC 17 02 01 EWC 19 12 07 EWC 19 12 06* Összesen:
Fa csomagolási hulladék Hulladékká vált növényi szövetek Erdıgazdálkodási hulladékok Faforgács, főrészárú, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok, amelyek különböznek a 03 01 04-tıl Fa Fa, amely különbözik a 19 12 06-tól Veszélyes anyagokat tartalmazó fa
30 000 t/év
továbbá: EWC 03 01 04*
EWC 17 02 04*
Veszélyes anyagokat tartalmazó faforgács, főrészáru, deszka, furnér, falemez, darabolási hulladékok veszélyes anyagokat tartalmazó, vagy azzal szennyezett üveg, mőanyag, fa, kivéve a veszélyes anyagokat tartalmazó üveg- és a mőanyag hulladékokat
600 t/év
1 000 t/év
7. Egyéb hulladékok hasznosításra történı átvételének engedélyezett mennyisége: EWC 02 07 05 EWC 10 02 14
EWC 10 01 02
Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történı kezelésébıl származó iszapok Gázok kezelésébıl származó iszapok és szőrıpogácsák, amelyek különböznek a 10 02 13-tól Széntüzelés pernyéje
4
15 500 t/év 10 000 t/év
60 000 t/év
KTVF: 1039-14/2009. számú határozat
7. számú melléklet
ADATGYŐJTÉS ÉS ADATKÖZLÉS A FELÜGYELİSÉG SZÁMÁRA Megnevezés Adatszolgáltatás a Információs Rendszerbe
Hulladék
Gyakoriság
Beadási határidı
negyedévente
tárgynegyedévet követı 8 munkanap
A Felsı-Gombás-patakba vezetett csapadékvizek laboratóriumi vizsgálata
félévente
elsı mérési eredmények leadási határideje: 2010. június 30. Majd minden tárgyév június 30. és december 31.
Légszennyezı források kibocsátásának ellenırzése
ötévente, a P 112 jelő pontforrás esetében folyamatosan
Légszennyezés mértéke bejelentés
évente 1 alk.
elsı mérési eredmények leadási határideje: 2010. március 31. tárgyévet követı év március 31.
A telephely zajforrásainak üzemszerő mőködése közben végzett zajmérések Az engedélyben foglalt esetleges módosulásáról
ötévente
elsı mérési eredmények leadási határideje: 2012. április 30.
adatok
eseti
15 napon belül szóban, telefonon: 48 órán belül
Baleset, mőködési zavar, meghibásodás, határértékeket túllépı, ill. környezetszennyezést okozó kibocsátás jelentése
eseti
Bejelentett havária összefoglalója
eseti
írásban: 8 napon belül
események
Az eseményt követı 1 hónapon belül.
Éves környezeti beszámoló -
-
-
Vízhasználat vizsgálata Anyagés energiaáramok elemzése A megtett intézkedések és hatásának bemutatása az elérhetı legjobb technika érdekében További intézkedési javaslat az elérhetı legjobb technika elérésére a Sejcei mészkıbányában történı éjszakai munkavégzésekrıl szóló összesített beszámoló
évente 1 alkalommal
1
tárgyévet követı év május 31.
