Közalkalmazotti besorolás szabályainak alkalmazása egyházi fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások esetében A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 94/L. § (4) bekezdése szerint azoknak a munkavállalóknak a munkaidejét, pihenőidejét, előmeneteli és illetményrendszerét, akik olyan egyházi vagy nem állami fenntartású szolgáltatónál, intézménynél dolgoznak, amely után a fenntartó központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesül – ideértve a 127. § (4) bekezdés szerinti szolgáltatót, intézményt is –, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) 55–80. §-a szerint kell megállapítani. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. § (3) bekezdése szerint a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény a munkavállalók számára legalább a Kjt. 55-80. §-aiban megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.
Alapelv A munkáltatónak a besorolásánál elsősorban azt kell rögzítenie, hogy a dolgozót milyen feladatra alkalmazza, milyen munkakörben foglalkoztatja és e munkakör ellátása milyen képesítés meglétét támasztja követelményként, ugyanis a közalkalmazotti besorolás lényege, hogy az alkalmazottat mindenféleképpen a munkakörhöz előírt iskolai végzettség, szakképesítés, stb. alapján kell besorolni az adott fizetési osztályba. Fizetési osztályba való sorolás 10 fizetési osztály (A-J) Melyik végzettséget kell figyelembe venni? A munkáltatónak vizsgálnia kell azt, hogy az alkalmazott rendelkezik-e a munkakör betöltéséhez előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, stb., s ha igen milyen szintű az. A besorolásnál nem számít az, hogy a közalkalmazott hány egyetemi, főiskolai oklevéllel, középiskolai bizonyítvánnyal rendelkezik, s abban hány szakképesítés vagy szakképzettség szerepel. A közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik. (Kjt. 63. § (1) bekezdés) Tehát mindig csak és kizárólag az adott munkakör betöltéséhez szükséges képesítést kell figyelembe venni, az alapján kell besorolni az adott alkalmazottat. Ha az adott munkakört kétféle szintű végzettséggel lehet betölteni (például főiskolai és egyetemi végzettséggel is) és az alkalmazottnak a magasabbik szintű képzettsége van meg, azt kell figyelembe venni, s az alapján kell őt besorolni. A Kjt. szerint a fizetési osztályok a következők: „A” fizetési osztály aa) a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakör, ab) az alapfokú iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítéshez kötött munkakör; „B” fizetési osztály bb) az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;
„C” fizetési osztály ca) a „B” fizetési osztály bb) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör, cc) a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítéshez kötött munkakör, cd) a középiskolai végzettséghez kötött munkakör; „D” fizetési osztály da) a „C” fizetési osztály cb)–cc) pontjában említett szakképesítésre szakképesítéshez kötött munkakör, db) a középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;
épülő
„E” fizetési osztály ea) az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör, eb) a középiskolai végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör; „F” fizetési osztály a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör; „G” fizetési osztály a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör; „H” fizetési osztály ha) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör, hb) a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és ehhez az oklevélhez kapcsolódó tudományos fokozat; „I” fizetési osztály ia) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör, ib) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmény alapján szerzett egyetemi doktori cím, vagy egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél és 1984. szeptember 1je után szerzett egyetemi tudományos fokozat (dr.univ.); „J” fizetési osztály ja)az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és a felsőoktatásról szóló törvény szerinti tudományos fokozat, jb) a Magyar Tudományos Akadémia hazai rendes és levelező tagsága, az akadémiai doktori cím. A fent említett iskolai végzettséget, illetve szakképesítést, szakképzettséget a köznevelési, a szakképzési és a felsőoktatási törvényekben használt fogalmakkal azonosan kell értelmezni. Ennek során a részszakképesítés és a szakképesítés-elágazás is szakképesítésnek, a szakképesítés-ráépülés pedig szakképesítésre épülő szakképesítésnek tekintendő. Az Országos Képzési Jegyzék szerinti emelt szintű szakképesítést a felsőfokú szakképesítésnek, a középszintű szakképesítést középfokú szakképesítésnek kell tekinteni. Azon szakképesítés esetében, ahol a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye a szakképzésben való részvétel feltételeként az iskolai végzettség megléte helyett a bemeneti kompetenciák meglétét is elfogadja, a szakképesítéssel rendelkező személyt a
besorolás szempontjából minden esetben úgy kell tekinteni, mintha rendelkezne az előírt iskolai végzettséggel is. A besorolásnál a Kjt. szabályai mellett figyelembe kell venni a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (Kjt. Vhr.) speciális szabályait. A Kjt. Vhr. szerint a fizetési osztályok a következők: I. Ágazatspecifikus munkakörök a szociális területen Megnevezés 1. Szociális szolgáltatás keretében az ellátottak gyógyítását, ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, gondozását, szociális segítését közvetlenül szolgáló, felsőfokú végzettséghez és szakképzettséghez kötött munkakörök orvos, orvos konzultáns pszichológus mentálhigiénés munkatárs addiktológiai konzultáns szociális munkás, utcai szociális munkás családgondozó, közösségi gondozó közösségi koordinátor addiktológiai koordinátor utcai szolgálat koordinátor ápoló foglalkoztatás-vezető foglalkoztatás-szervező gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus gyógytornász konduktor, mozgásterapeuta logopédus szociális munkatárs/szakértő terápiás munkatárs módszertani munkatárs pedagógus pszichológusi, jogi tanácsadó asszisztens szakasszisztens esetfelelős 2. Szociális szolgáltatás keretében az ellátottak gyógyítását, ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, gondozását, szociális segítését közvetlenül szolgáló, felsőfokú végzettséghez és szakképzettséghez nem kötött munkakörök a) asszisztens b) ápoló/szakápoló szakápoló általános ápoló ápoló, csecsemő- és gyermekápoló segédápoló, ápolási asszisztens c) gondozó/szakgondozó gondozó (irányító gondozó) szociális gondozó, közösségi gondozó utcai szociális munkás családgondozó szociális segítő esetfelelős
Fizetési osztályok A B C D E F G H I J
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
*
*
*
* *
*
* *
* * * * * * * * *
* * * *
* * * * * *
* * * * * * * * * * * * * * * * * * *
*
* * * * * * * * * * * * * * * * *
* * * *
*
* *
* * * *
* * * * * * *
*
d)
e)
1.
2.
a)
b)
c)
kísérő támogatást biztosító munkatárs egyéb ágazati munkakörök diétás nővér foglalkoztató, munkavezető, foglalkoztatás-szervező kisegítő munkakörök gépkocsivezető szociális ügyintéző falugondnok, tanyagondnok szociális segítő egyéb kisegítő munkakörök
* *
*
*
* *
*
* * * * * * * * * * * * * *
* *
*
II. II. Ágazatspecifikus munkakörök család-, gyermek- és ifjúságvédelmi területen Fizetési osztályok Megnevezés A B C D E F G H Család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatás keretében az ellátottak gyógyítását, ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, gondozását, szociális segítését közvetlenül szolgáló egyetemi, főiskolai végzettséghez kötött munkakörök orvos * pszichológus * pszichológiai tanácsadó * * * családgondozó * * * gyógypedagógus * * * gyógytornász * * konduktor * * növendékügyi előadó * * * fejlesztőpedagógus * * * helyettes szülői tanácsadó * * * örökbefogadási tanácsadó * * * gyermekvédelmi gyám * * * hivatásos gyám * * * eseti gondnok, vagyonkezelő gondnok * * * gyámi gondozói tanácsadó * * * jogász * szaktanácsadó * * * szakgondozó * * kisgyermeknevelő * * gyógypedagógiai/fejlesztőpedagógiai tanácsadó * * * nevelő * * * elhelyezési ügyintéző * * * Család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatás keretében az ellátottak ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, gondozását, szociális segítését, szállítását közvetlenül szolgáló, egyetemi, főiskolai végzettséghez nem kötött munkakörök asszisztens/szakasszisztens asszisztens * * * szakasszisztens * * gyermekvédelmi asszisztens * * kisgyermeknevelő * * * szakgondozó * gondozó * * segédgondozó * * egyéb ágazati munkakörök szaktanácsadó * nevelőszülő * * gyermekgondozó * * * gyermekfelügyelő * * gyermekvédelmi ügyintéző * * tejkonyhavezető * * * gépkocsivezető * * *
I
J
* * * * *
* * * * *
* * * * * * * * * *
* * * * * * * * * *
* * * * * *
egyéb kisegítő munkakörök
* * * III. Nem ágazatspecifikus munkakörök Megnevezés
A. Egyetemi, főiskolai végzettséget igénylő (szakértői/szaktanácsadói) munkakörök jogász, szociológus, munkavédelmi szakmérnök stb. főkönyvelő, humánpolitikai szervező, informatikus, könyvtáros, revizor (belső ellenőr), statisztikus stb. élelmezésvezető B. Egyetemi, főiskolai végzettséget nem igénylő munkakörök 1. Ügyintézői munkakörök általános titkár, titkárnő bér- és társadalombiztosítási humán erőgazdálkodási, pénzügyi, statisztikai, számviteli ügyintéző egyéb ügyintéző 2. Irodai és ügyviteli munkakörök anyagnyilvántartó, bérelszámoló könyvelő adminisztrátor, gondnok, gyors- és gépíró, iratkezelő leltározó, leltárellenőr, nyilvántartó pénztáros telefon-, telex- és telefaxkezelő egyéb irodai és ügyviteli munkakörök 3. Szolgáltató munkakörök élelmezésvezető technikus szakmunkás fűtő, kazánfűtő raktáros, raktárkezelő 4. kisegítő munkakörök különösen: betanított munkás, konyhai kisegítő, takarító, éjjeliőr, hivatalsegéd, kézbesítő, őr/telepőr, portás, segédmunkás
Fizetési osztályok A B C D E F G H
*
*
I
* * * * *
*
*
* *
* *
* *
*
*
* * * *
* * * *
* * * *
* *
* * * *
*
* * * * * * *
* * * * *
J
* *
* *
Besorolási előírások a kinevezések elkészítéséhez 1. Egyetemi és főiskolai végzettséget igénylő munkakörökbe kell besorolni azt a munkakört, amelyben az intézmény alaptevékenységének megfelelő, felsőszintű képesítést igénylő szakmai feladatot kell ellátni. Ezen belül – ,,F'' fizetési osztályba kell sorolni: a főiskolai végzettség és szakképzettség feltételéhez kötött munkakört (szociális munkás, pedagógus, gyógypedagógus, gyógytornász, óvónő stb.), – ,,F''-től ,,J''-ig terjedően: a megfelelő fizetési osztályba kell sorolni azt a munkakört, amely egyetemi vagy főiskolai végzettséggel is betölthető pl. a szociális munkás munkakör betölthető főiskolai, valamint egyetemi szintű szociális munkás végzettséggel egyaránt, – ,,G'' fizetési osztályba: főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakörök tartoznak pl. intézményvezetői munkakör esetén jogszabályban előírt szociális szakvizsgát tett vezetőt, szakvizsgát tett pedagógust stb., – ,,H'' fizetési osztályba: az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör pl. szociális munkás, pedagógus, pszichológus, jogász, gyógypedagógus stb., – ,,I'' fizetési osztályba: az egyetemi végzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör pl. pedagógus, szociális munkás, pszichológus, intézményvezető stb.,
– ,,J'' fizetési osztályba: az egyetemi végzettséget igazoló oklevélhez és tudományos fokozathoz kötött munkakör tartozik pl. pedagógus, szociális munkás stb. 2. A felső-, közép- és alapfokú szakképesítést igénylő munkakörökbe kell besorolni azt a munkakört, amelyben az intézmény alaptevékenységének megfelelő, felső-, közép- és alapfokú szakmai képesítést igénylő feladatot kell ellátni. – ,,A'' fizetési osztályba kell sorolni: a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkaköröket, valamint az alapfokú iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítéshez kötött munkaköröket pl. falugondnok; – ,,B'' fizetési osztályba kell sorolni: az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakört, pl. 2/1975. (II. 1.) EüM rendelet szerinti képzésben szerzett általános ápoló és általános asszisztensi végzettséghez kötött munkakört, a nevelőszülő végzettséghez kötött munkakört; – ,,C'' fizetési osztályba kell sorolni: az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakört, például: – az 1975 előtti – szakosított képzést is tartalmazó – képzés szerint szerzett általános betegápoló, csecsemő- és gyermekgondozói, pszichiátriai ápolói végzettséggel rendelkezőket, – az 1975 utáni alapképesítésre épülő első fokú szakosító képzés keretében szerzett csecsemő- és gyermekgondozói, gyermek idegápolói és gondozói, öregek napközi otthoni és házi szociális gondozói, pszichiátriai ápolói és gondozói, szociális otthoni ápolói, szociális otthoni gondozói szakképesítést igénylő munkakört, továbbá – ,,D'' fizetési osztályba kell sorolni: a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkaköröket, valamint a középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkaköröket pl. pedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúsági felügyelő stb.; – ,,E'' fizetési osztályba kell sorolni: az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkaköröket pl. szociális asszisztens, szociális gondozó és szervező, mentálhigiénés asszisztens, csecsemő- és kisgyermekgondozó, vezetési-szervezési ismeretet nyújtó képesítéssel rendelkezőket. Megjegyzés: Azon munkakörök esetén, amelyek főiskolai, egyetemi, illetve középfokú végzettséggel egyaránt betölthetők a szakképzettségi szintnek megfelelő közalkalmazotti besorolást kell alkalmazni. Példa: A házi segítségnyújtás szolgáltatásban szociális gondozó munkakörben, szociális gondozó és ápoló képesítéssel rendelkező személyek dolgozók besorolása. A szociális gondozó és ápoló OKJ-s képesítés az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet szerint középfokú szakképesítésnek minősül. A szociális gondozó munkakör a Kjt. és a Kjt.Vhr. alapján „C” fizetési osztályba történő besorolást jelent általános iskolai végzettséggel rendelkező személy esetében, „D” fizetési osztályba történő besorolást jelent érettségizett személy esetében. A „B” kategóriába abban az esetben javasoljuk a besorolását, ha általános iskolai végzettséggel és nem szociális szakirányú végzettséggel rendelkezik a munkavállaló. Amennyiben megszerezte a szociális végzettséget, akkor át kell sorolni a „C”-be, ha pedig az érettségit, akkor a „D” -be. A házi segítségnyújtás szolgáltatásban szociális gondozó munkakörben, szociális gondozó és szervező rendelkező személyek dolgozók besorolása. A szociális gondozó és szervező képesítés emeltszintű szakképesítésnek minősül, így a dolgozót „E” fizetési osztályba kell sorolni.
Fizetési fokozatba való sorolás 14 fizetési fokozat (1-14) A közalkalmazott fizetési fokozatát közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani. A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni. A magasabb fizetési fokozat elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik. Közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő számítása Közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni főszabályként a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt, a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban, a Kjt., a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény vagy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, az állami vezetői szolgálati jogviszonyban töltött időt. Ha jogszabály, kormányhatározat vagy a bíróság jogerős ítélete alapján megállapítható, hogy a munkaviszony megszüntetésére a közalkalmazott politikai vagy vallási meggyőződése, továbbá munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozása, illetve ezzel összefüggő tevékenysége miatt került sor, a munkaviszony megszüntetésétől 1990. május 2-áig a munkaviszonyban nem töltött időtartamot a főszabályban foglaltakon túlmenően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe be kell számítani. A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál ezen túlmenően figyelembe kell venni a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett, az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban, valamint a főszabályba nem tartozó foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt. Ha a közalkalmazotti jogviszony megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be. Figyelem! Jelen útmutató a bérbesorolás elvégzéséhez nyújt segítséget, a jubileumi jutalomnál figyelembe vehető szolgálati jogviszony idejének számításához további szabályokat is kell alkalmazni. A tájékoztató a jogszabályi szöveget nem helyettesíti, a leírtak a készítő szakmai álláspontját tükrözik, mely esetleges jogvita esetén az eljáró hatóságot nem köti, állásfoglalásnak nem minősül.
