KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP

TI. é v f o l y a m .

Budapest, 1806. évi j u l i u s hó 11 én.

U . (498.) száiii.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÖLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. Ab országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij: Égést évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.

M e a c M miaáei szériás és szombatoi

Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t ( K ü l t e l e k ) . ÍUlől-út 35. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.

AZ OMGE. K Ö Z L E M É N Y E I . | Gazdasági ügyek a fővárosnál. Figyelmeztetés.

A főváros gazdasági és közélelmezési bizottsága a legutóbbi időben nagy tevékenységet fejt ki és egymásután készíti a javaslatokat a főváros élelmiszerforgalmának szabályozására. Ezek a javaslatok nemcsak a főváros fogyasztóközönségét érdeklik, hanem a főváros élelmezését ellátó gazdák szempontjából is fölötte fontosak. Sajnos, hogy ezen javaslatok a mezőgazdaság szempontjából a legtöbb esetben nem részesülnek a megfelelő figyelemben, mert a bizottság tagjai sorában a mezőgazdaság érdekei még egyénileg sincsenek képviselve, holott e bizottság informácziók adása végett a mészárosok és hentesek képviselőit is meghívja, véleményüket meghallgatja, de arra, hogy a termelő gazdák képviselete Burgonyakiemeló'-géppróba. is biztosítva legyen, eddig csak igen keAz Országos Magyar Gazdasági Egye- vés esetben gondoltak. Pedig akkor, mikor sület a földmivelésügyi minisztérium támoga- a főváros élelmezésének oly fontos kértásával f. évi szeptember hó 25. és 26. nap- déseiről van sző, nemcsak az élelmijain burgonyakiemelő-géppróbát rendez, mely szereket árusító és előkészítő pékek, a f. évi április hő 20-án megtartott burgonya- mészárosok és hentesek adhatnak tanáültető-géppróbának folytatását képezi. A próba Budapest közelében, Rákos-Keresztu- csokat, hanem a mezőgazdaság képviselői ron gróf Vigyázó Sándor uradalma területén is hivatvák e kérdéseket megvilágosítani, taiiatik meg. Részt vehetnek ugy bel- mint hogy az egyoldalú intézkedések helyett külföldi gépgyárak. A legjobbnak talált két az általános érdekeknek mindenben kiemelő gép állami aranyéremmel, az ezek megfelelő szabályzatok készíttessenek. után legjobbnak talált gépek állami ezüst- és Azt hiszszük, a gazdák képviseletének bronzérmekkel és oklevelekkel füntettetnek ki. hiányán egy kevés jóakarattal segíteni A gépek behozatala vámmentes. Bejelentéseket az Országos Magyar Gazdasági lehet és a főváros intéző körei ezt meg Egyesület titkári hivatala augusztus hó 31-ig is fogják tenni, mert a főváros szükségfogad el; a gépeknek legkésőbb szeptember leteinek ellátása annál inkább biztosithó 20-ára a próba színhelyén kell lenniök. ható és megkönnyíthető, minél inkább A géppróba tervezetét az OMGE. bár- sikerül a főváros fogyasztó-közönségét kinek rendelkezésére bocsátja. a termelő gazdaközönséggel közvetlen összeköttetésbe hozni. Az alapszabályok 8. §. értelmében ugy az alapítványi kamatok, mint az évdijak az OMGE. tagjai által márczius hó végéig beíizetendök; miután tagjaink közül még igen sokan nem tettek eleget a folyó évi kötelezettségüknek, söt vannak, kik a mult évre is hátralékban vannak, tisztelettel felkérjük tehát tagjainkat, miszerint kötelezettségeiknek eleget tenni szíveskedjenek, hogy az egyesületet az intőlevelek postaköltségeitől s önmagukat az intésektől megkíméljék.

A főváros élelmezésének kétségkívül a legjelentősebb eszközéi az öszszel megnyíló vásárcsarnokok lesznek, a melynek legfőbb alapelvét képezi a fogyasztóknak a termelőkkel lehető közvetlen összeköttetésbe hozása. Volt alkalmunk részletesen ismertetni a vásárcsarnokok szabályzatát, a melyet részleteiben is a magunk részéről kiváló munkálatnak tartunk. Ezt a szabályzatot a főváros 8-iki közgyűlése is jelentéktelen módosítással elfogadta, de csak mint ideigleneset. Illetőleg annak a fentartásával, hogy a gyakorlat által a legközelebbi évben mutatkozó szükségletnek megfelelöleg már a jövőre módosíthassa., Ez ellen nem lehet kifogása senkinek, mert meg vagyunk győződve, hogy lényegében az változásokat ugy sem igényel, az apróbb részletkérdéseknek a szanálása pedig az egész szabályzatot czéljának csak megfelelőbbé fogja tenni. Megelégedéssel kell konstatálnunk azt is, hogy a főváros közgyűlése felismerte a termelő közönségnek szerepét és érdekeit a vásárcsarnokok könnyű és jó ellátásában, és a földmivelésügyi miniszternek a fővároshoz intézett ajánlata folytán egyhangúlag elhatározta, hogy az 0. M. G. E. által alapított „Vásárcsarnok-ellátók Szövetkezeté"-nek a vásárcsarnokokban jelentékeny szerepet juttat és a szövetkezet részére egy hatósági közvetítői jogosítványt mindenesetre engeA főváros közgyűlésének ez a határozata lényegesen elő fogja mozdítani, hogy a termelő gazdák a vásárcsarnokokat minél tömegesebben, közvetetlenül lássák el s ezáltal a főváros élelmezése biztosabbá, jobbá és olcsóbbá tétessék,

Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, Budapest, Alkotmány-utcza 31., Váezi-körut sarok. A

Gabona zsákokat, Lisztes zsákokat, Takaró ponyvákat, Szalonnát, Zsirt, Kötél árukat, ••

n y á r i

i d é n y r e

ajánlunk:

Cséplési szeneket, Gépolajokat, Petroleum ot, Kocsi-kenőcsöt, Olajfestéket, Állatorvosi gyógyszereket,

Vasneműeket, Tejgazdasági szereket, Gazdasági faeszközöket, Mérlegeket, Műtrágyát. re

Á r j c U ú s z á m u n k 3 0 oldal.

kftldüi

KÖZTELEK, 1806. JÜLIÜS HÖ í l . viszont a gazdákat kiszabadítja az élősködő közvetítés karmaiból és terményeiknek jobb értékesítését biztosítja. A vásárcsarnokok ellátása érdekében hozott ezen egy közgyűlési határozat is bizonyítja közleményünk bevezető részében felhozott kívánságunk helyességét, mert ugy a vásárcsarnokok szabályzatának elkészítése, valamint a vásárcsarnokellátók szövetkezetének megalakítása előtt a főváros és az 0. M. G. E., mint a gazdák képviselője között előzetes tárgyalások folytak, minek eredményeképpen a minden érdeket kielégítő jelenlegi javaslatok jöttek létre. A Budapestre hozott szerb sertéshús kérdésében is felszólalásunknak meg volt az eredménye. Már a „Köztelek" 54. számában ismertettük a közélelmezési és gazdasági ügyosztály javaslatát, a melyet a közgyűlés szintén elfogadott. E javaslat szerint a szerb sertéshús behozatala csak egy helyre: a kőbányai alsó állomásra konczentráltatik, a hus-vizsgálata megszigorittatott, a vásárja szabályoztatott és a hust kg.-kínt 1 kr. vásárilletékkel rótták meg. Ezek az intézkedések gazdai szempontból ugyan nem teljesen, kielégítők, de mindenesetre olyanok, hogy a szerb sertéshús behozatalát megnehezítik s illetőleg az eddiginél csekélyebb mennyiségnek a forgalomba hozhatását fogják eredményezni. Különben ugy látszik ez az intézkedés is ma már eső után köpönyeg; mert a mint értesülünk, a szerb kormány kiküldöttjei éppen ma jelentek meg Budapesten, hogy kormányunknál kieszközöljék a szerb élő sertések isméti behozatalának engedélyét s a miniszterelnök már ezt meg is ígérte volna. El lehetünk rá készülve, hogy a szerb élő sertések nemsokára ismét Budapesten lesznek, a

T Á R C Z A. Az a kutya Yrinják. I r t a : Bársony István.

Az udvarban, a gémeskút táján, nagy sikögás hallatszott. Egy ősz emberrel évődött ott egy pár ugrifüles fruska. Az öreg nekik fordult s fiatalos fürgeséggel kergette meg őket. — Ejnye de friss legény még az a vénség, mondtam Dini barátomnak, a kivel a papsajtos gyepen együtt sétálgattunk. Vájjon hány esztendős lehet? Dini nevetett. Van vagy huszonöt, felelte. Nem tudtam, komolyan vegyem-e ? Azt hiszed, tréfálok? Erigy kérdezd meg tőle magától. Adj neki <jgy szivart, még el is mondja a történetét. En addig körüljárom az istállókat; úgyis szabadabban beszél, ha a gazdáját nem érzi. Elindult, de nevetve visszaszólott: — Valahogy te is bácsinak ne szólítsd; azért megharagszik Miskának hívják. , A lányokat azért hajszolja, mert bácsizzák az ősz haja miatt. A kúthoz sétáltam. Az ősz ember egy ócska vályút javítgatott. — "Jó napot Misa ecsém. — Adjoü isten a ténsurnak is.

mire a szerbeknek fölötte nagy szükségük van, mert az élősertéseknek Francziaországba megkísértett szállítása teljes kudarczot vallott, a husszállitás is nagy nehézségekkel jár. Reméljük azonban, hogy a kormány nem fogja megengedni a szerb sertések behozatalát. Magyarországról ma a sertésvész miatt sertést külföldre vinni nem lehet. Meglevő állományunkat sem birjuk értékesíteni, a mint azt a budapesti konzumvásár sertésforgalma igazolja, hol a napi felhajtásoknak alig fele kél el. Már most is majd nem a saját sertésünkben fulladunk. Csak még az kellene, hogy a szerb élő sertéseket bebocsássák! Szerbiában a sertésvész éppúgy dühöng, mint nálunk, semmi indok sincs arra, hogy a mig magunk el vagyunk zárva a külföldtől, addig őket beereszszük, annál kevésbé, mert a sertésárak oly alacsonyak, hogy még a fogyasztók sem kívánhatják azt, hogy az ö csekély hasznukra az egész magyar sertéstenyésztöközönség óriásilag károsodjék, csak azért, hogy a szerb tenyésztők a semmiképpen sem értékesíthető sertéseiknek nálunk piaczot nyerjenek.

56. SZAM. 6-IK ÉVFOLYAM. tebb és nagyobb magyar marha előnyben részesült. A bizottság javaslata a sulyszerinti adózást óhajtja létesíteni és pedig 100 kg. súlyig 2 frt 50 krt, 100 kg.-on felül 400 kg.-ig 5 frtot, 400 kg.-on felül 6 frt 30 krt. Mi a magunk részéről éppen a növendékállatok kivágásának korlátozása szempontjából, a mi mostani nagymérvű depekoráczió megakadályozásának egyik eszközét kell, hogy képezze, a darab szerinti megadóztatást jobbnak tartjuk. Amennyiben azonban a méltányossági szempont a sulyszerinti megadóztatás mellett szól, egyrészt a szerb marha versenyének csökkentésére, másrészt a növendék állatok vágásának korlátozása szempontjából a javaslat második adófokozatát csekélynek tartjuk és czélszerübbnek tartanok ezt aránylag magasabbra szabni meg, mint a borjú és mint a 400 kg.-nál nehezebb állatoknál van megszabva. Ez a fővárosi fogyasztók érdeke is, mert az adózásnak ily módú szabályozása fogja csak a mészárosokat kényszeríteni arra, hogy minél súlyosabb, minél jobb marhát vágjanak. Éppen ebből az okból a harmadik sulyosztálynál legalább 450 kgr. kezdösulyt kivánánk. A fogyasztási adó kérdésében egyébként az O. M. G. E. a pénzügyminiszter felkérése folytán éppen a legutóbb nyilatkozott s különös tekintettel a növendékmarha kivágásának korlátozására, a jelzett álláspontot foglalta el.

A husfogyasztási adó kérdése is, a melyre nézve a főváros gazdasági bizottsága szintén uj javaslatokat tett, közelről érdekli a mezőgazdaság érdekeit. A jelenlegi fogyasztási adó minden kinőtt marhára darabonkint egyforma összegben van megállapítva. Ennek az eredménye az, hogy a mészárosok igyeNagy jelentőségű ugy a tenyésztőkre, keznek minél nagyobb, kifejlettebb és mint mészárosokra a marhavásártéri vásársúlyosabb marhát vágni, mert igy a ki- pénztár (huspénztár) ügye, melyben a mért hus kg.-jára a legkisebb adóteher gazdasági bizottság szintén legközelebb esik. Ez az adózási rendszer okozta fog a közgyűlésnek javaslatot tenni. A egyrészt azt, hogy a növendékmarha ki- vásárpénztárra kétségkívül szükség van vágása némileg korlátozódott, másrészt, ugy az állattulajdonosok, mint a mészárohogy a budapesti piaczon a silányabb sok érdekében. Szükség van a vásártéren szerb minőségű marha fölött a kifejlet- oly intézményre, a mely mig egyrészt a — Nem mondanád meg, hány hét a világ? — Biz' a' mával is kevesebb. — Megcsipkedtek az imént azok a fiacsókák. (A mosogató leányokra mutattam.) — Az ám; minditig kutyáikodnak. — Bolondulnak utánad, mi? — Szeretnek, mondta furcsa pökhendiséggel. — Köll-é egy drágaderosz? — Már nyújtottam is neki a szivart. Abból megérthette, hogy mit kínálok. — Megköszönöm alássan. <*? Masinád van-e? — Akad. Előkotorászott a mellénye zsebéből egy szál kénesgyufát s annál rágyújtottunk. Leültem a vályú szélére. — Szép történetet tudsz te Miska, azt hallottam. Nagyot röhögött. Hát már a ténsür is hallott róla? Mindenkinek el kell, hogy mondjam, tette hozzá büszkén. — Szeretném hallani. — Az a kutya Vrinyák . , . Elhallgatott; elsötétült az arcza. De nem sokáig maradt szótalan. Inkább még hivalkodva fogott bele a históriába. Az a kutya Vrinyák volt az oka, kezdte nagy hangon. — Kicsoda az a Vrinyák? I — Már itt ő senkise. Hanem valamikor | bivalyos volt. Ő vigyázott Bunkóra is, a vén

bivalybikára. Nohát isten neki, hadd mondom el. Letette a szekerczéjét, megfordult s rámutatott egy épületre. Látja ténsur, az ott az istálló. Egyik feliben van a szarvasmarha, a másikban meg a ló. Vagy három esztendővel ezelőtt én voltam a kocsis, Vrinyák meg a hetes. Oszt5 mindaketten beleszerelmesedtünk a Czikáné Julcsájába, a ki odalent szolgált akkor. (A fejével intett oldalvást az urasági lakás felé.) — Hm! — Az ám, mindaketten. Oszt a hol szerit tehettük, ott abajgattuk egymást, a leány kedviért. Ha be kellett fogni, hittam Vrinyákot, hogy segítsen; hanem mikor a a rugós nyergesnek az istrángját beakarta a hámfába akasztani, a túlsó oldalról megböktem a lovat. Az oszt' olyat rúgott Vrinyákon, hogy tán még most is hemperedne, ha a háta mögött nincs egy esővizes dézsa, a melyikbe beleszédülhetett. — Hm! — Na de Vrinyák is megadta nekem egyszer. Megtetszik hallgatni? — Meg-meg, Miska fiam. — A bivalyistálló előtt látja a ténsur azt a kőből épült bikarekesztőt? Estére oda kellett Bunkót behajtani. Nagyon, komisz | disznó egy állat volt. Néha öklelt. Én pedig, hogy Vrinyákot bosszantsam, fel szerettem mászni a kőfalra, ugy csápoltam a négyes | ostorral a bivaly szeme közé. Akkor oszt'

56. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM .

KÖZTELEK, 1896. JULIUS ffö l í .

993

Vásártérre küldött állatokat átveszi, göndőzzá és hites alkuszaival eladván, az üzlet lebonyolítását a távollevő, vagy az abban járatlan eladók részére elvégzi, addig másrészt a tenyésztőknek és a hizlalóknak állatjaikra előlegeket nyújt, a mészárosoknak pedig hitelt ád. Az 0. M. G. E. még 1891. márczius havában a főváros tanácsához intézett átiratában vetette fel a vásárpénztár létesítésének eszméjét, azonban határozottan csak fakultatív jelleggél. A főváros azóta az intézmény létesítése érdekében több budapesti pénzintézettel tárgyalásokat folyta* tott eleitlte szintén a fakultatív vásárpénztár létesítésének alapeszméjével, amelyet azonban utóbb az együttes ajánlatot tevő pénzváltó és leszámítoló bank, a pesti magyar kereskedelmi bank és a magyar ipar- és kereskedelmi bank tárgyalásai folytán, ezeknek sikerült egészen a mindenkire kötelező vásárpénztárrá átalakítani. És a közélelmezési és gazdasági bizottság legutolsó javaslata a kötelező vásárpénztár létesítése mellett szól. Hát bármennyire óhájtándőnak tartjuk is ugy a mezőgazdák, mint a mészárosok és kereskedők érdekében a budapesti marhavásártéren egy vásárpénztár (huspénztár) létesítését, a kötelező formát egyenesen károsnak tartjuk az érdekeltekre. Kizárni a termelöt és és fogyasztót a közvetlen érintkezésből azáltal, hogy még a közvetlenül, a vásárpénztár igénybevétele nélkül történt eladásoknál is a vásárpénztárt fisak 1 °/oo (per mille)-vel kisebb provízió illesse meg, mitltha aá eladást a pénztár eszközli, méltánytalan dolognak tartjuk, Valamint nem helyeselhetjük azt sem, hogy minden üzlet lebotlyolitása, végleges rende- I zése a pénztár utján történjék; habár az üzlet nem is a vásárpénztár utján kot- I

is, semhogy a létesítendő pénztár károsítsa meg a vásáron résztvevőket. A marhavásártéri vásárpénztár ily módon tervezett felállítása ellen a budapesti mészáros és hentes ipartestület erős akcziót készül kifejteni. Ezt az akcziót helyeseljük, ha az nem irányul maga a vásárpénztár, mint olyam? u en, hanem annak csak a mostani kötelező formája és az abból folyó részletek ellen. Mert ismételjük, egy fakultatív jellegű vásárpénztárra igenis szükség van, a mit meg nem dönt az, hogy Bécsben a huspénztárt megszüntetik söt ez megerősít e meggyőződésünkben, mert a bécsi huspénztár kinövései éppen abból származtak, hogy az is kőtelező jelleggel Ha az ajánlattevő bankók a fakul- bir. Bármiképp alakul a dolog, a vásártatív vásárpénztár létesítését elvállalni pénztár ügyét figyelemmel kisérni és nem hajlandók, lépjen a főváros más nyilvános megbeszélés tárgyává tenni, vállalatokkal tárgyalásokba. Nemrégiben- annál is inkább kötelességünk, mert a alakult meg a magyar agrár- és járadék- gazdák érdekeinek, a főváros illető oszbank, a mely a vásárpénztér eszméjének tályában megfelelő képviselet nélkül, felmerülésekor még nem létezett. Meg máskép a fővárossal szemben érvényt Se. Z. vagyunk győződve, hogy ezzel a válla- nem szerezhetünk. lattal a főváros a fakultatív vásárpénztárt akkör, a midőn ugy a termelők, mint a mészárosok érdekének a fakultatív vásár- E Z R E D É V E S K I Á L L Í T Á S . pénztár feiel meg, létesiti, a mely mellett a közélelmezési és gazdasági bizottság is eredetileg állást foglalt, de most az összes Gróf Károlyi Alajos örökösei és érdekelt érdekeivel ellentétes alapra helyez- gróf Károlyi István uradalmainak kedve, a kötelező jellegű, amúgy is monokiállítása. polizált vásárpénztár-részvénytársaság léteHazánk ezredéves fennállásának ténye sítését szorgalmazza, csak azért, hogy a minden honfi szivét felemeli, mindenki vásárpénztár létrejöjjön. A vásárpénztár kifejezést adni magasztos érzellétesítésének eszméje évek során át vajú- igyekszik meinek, mindenki igyekszik tehetségéhez kédott, hiányát ugyan éreztük, de hittük, pest a nemzet egészének ünnepében részt hogy legalább jó lesz. Termelők, mészá- venni. rosok és kereskedők szívesen elvárnak Hazafias arisztokrácziánk e nagy eszmég egy ideig, csak érdekeiknek megfe- tendőt maradandó alkotások megteremtésélelő módon létesíttessék,mert inkább legyen vel ünnepli meg." A Károlyi grófok az ezredéves ünnep a vásártér vásár-pénztár nélkül továbbra i alkalmából a legnépszerűbb költő: Petőfi

Vrinyák nem birt vele ; a bika majd kidütötte a falat, ki se lehetett ereszteni. Vrinyák ugy hordta neki az ivóvizet vödörben, hogy majd megszakadt bele. Mi meg Julcsival nagyokat nevettünk. Egyszer vasárnap délután volt. Mindenki elment hazulról, csak mi ketten maradtunk Vrinyákkal a belső pusztán. Julcsi templomba ment. A,z uraság odabent aludt, vagy mit csinált. Én is elmentem vón', de tudtam, hogy majd be kell fogni, hinak. Addig is untam magamat, hát mentem megint csápolni a bikát. Vrinyák dult-fult, szidott, de nem mert hozzám nyúlni. Le is törtem vón' a derekát. Tótul káromkodott; olyan furcsákat mondott, hogy majd hanyatt vágódtam nevettemben. Nem tudom, mi ütött hozzá, vérbeborult a szeme s mikor javában piszkálom Bunkót, nekiugrik az ajtónak, kinyitja. A bika egy szempillantás alatt az udvarra rohant. Egy kicsit megszeppentem. Meglapultam a kőfal mellett. Azt gondoltam, hogy Bunkó ott nem vesz észre s majd világgá szalad. Vrinyák már akkor fent volt egy eperfán. Előre kieszelhette, hogy arra mászik fel, ha szorul a kapczája. Létra volt a fához támasztva, a?t a gazember felhúzta maga után. Bunkó az első lábával elkezdte hátrafelé hányni a földet; ugy morgott hozzá, mint egy medve. Ravaszul kerülte meg a kőfalat, abban az irányban, a hol én gubbaszkodtam, Ennek fele se tréfa, gon-

doltam. A bika engem keres. Leugrottam a falról s eszem nélkül loholtam neki annak a tengeri-górénak, ni. Éppen kitisztogattuk volt előtte való nap; üresen állt s az ajtaja nyitva volt. — Hm! — Bizony! még olyan szaladást nem látott a világ. A disznó bika a nyakamon volt, azt hallottam a dobogásából. Ha elér, megtérdel, palacsintává lapit. Az a kutya Vrinyák meg egyre üvöltözött kappanhangján a fárél: „Szorrics Misa! Fussad Misa! most henczegsz mán te Misa, had' látunk!" Biz' én nem henczegtem. Felfutottam a góré garádicsán, bebuktam az ajtaján, ^ elnyúltam. De mindjárt talpraálltam. Hátha ide is utánam jön? Nem jöhetett, pedig jött volna, hanem leszakadt alatta a korhadt fagrádics. No oszt' olyat még nem látott aténsur, a mit akkor az az oktalan állat mivelt. Meg voltam fogva, mint az egér a fogóban. Ő meg elkezdett ravaszul végigsétálni a góré mellett, a fejét felemelte, beszaglászott minden rácsnyiláson, hogy ugyan hol vagyok. A mint megmozdultam, jött ő is velem. A fejét csak szünetlen odaforditotta, ahol gondolta, hogy vagyok. Láttam, hogy pislog a szeme, dühös lehetett szörnyen. Az a kutya Vrinyák azalatt lejött a fáról, ugy kiabált: „gyere ki mán te, Misa, te vitéz; Julcsi tigodet hija, csókolni, ölelni akarja". A bika ő rá rá se hederített. t

tetett. Mert hiszen igya vásárpénztárnak, ugy azok a termelők, valamint mészárosok és kereskedők, a kik a közvetítésért nem a pénztárhoz fordulnak, kényrekedvre ki vannak szolgáltatva az előleg és hitelnyújtás tekintetében, kiknek még akkor sem fogja ezt megadni, ha különben a legnagyobb biztosítékot nyújtják, mert üzleteik kötésénél a pénztárt kikerülik. A vásárpénztár engedélyezése úgyis monopolium az illető bankokra, a melyek külön részvénytársaságot alapítanak a financzirozásra, nem lehet, nem szabad tehát ugy a termelőket, mint a fogyasztókat ezen részvénytársaság nyerészkedésének minden Védelem nélkül legkevesebb hat esztendőre kiszolgáltatni.

Tyhü, mondok magamban, az csúnya lenne, ha Julcsi igy látna. Még jó, hogy kicsúfol az a kutya Vrinyák; eszembe hozza legalább, hogy akárhogy is szabaduljak innen. Elkezdtem feszegetni a góré túlsó oldalán a léczet. Ha vagy hármat-négyet kibontok, ottan kibújhatok. De a bika kitalálhatta szándékomat, a recsegésre nagyokat böffentve futotta körül a górét, elibém állott, ugy nézett velem farkasszemet. A góré jó hosszú volt és keskeny. Most éppen mögöttem volt az ajtaja. A mig a bika megint körülfut, én egy ugrással kint lehetek s beloholok valamék cselédházba. Ott már nem is szégyen, ha megjön Julcsi a templomból. Ugy tettem, a hogy kieszeltem. Zsupsz, egy ugrással kint voltam a góréból s neki cselédháznak. A bika utánnam. Vrinyák torkaszakadtából kaczagott s biztatott, hogy ne siessek ugy, mert még elkések. Jaj, de agyon tudtam vón' ütni a bitangot! Vaktában ugrottam be a legelső ajtón, Akkor láttam, hogy rossz helyre mentem; az ott a mángorlós félszer. Annak még kilincs sincs a széles ajtaján. Bebújtam hamar szorosan a falhoz a mángorló mögé; Bunkó feldöfte az ajtót, ott ált a félszer közepén és bámult azon, hogy engem sehol se lát. De nem sokáig gondolkozott, olyan orra volt, mint egy vizslának, körülszimatolt s megérezte, hogy

4 KÖZTELEK, 1896. JULIUS HÓ 11. gyar-óvári m. kir. végy kísérleti állomáson megelemeztetvén, az elemzési eredmények két grafikus kimutatáson vannak feltüntetve. Az elemzésekből százalékokban kitűnik, mennyi leiszapolható rész, durva homok, finom homok s mész foglaltatik a talajokban. Ezen, inkább fizikai elemzésnek azon előnye van a vegyi alkotórészek elemzése fölött, hogy soha sem vezetheti a gazdát félre. Mert sokszor megtörténik, hogy valaki pl. foszforsavra megelemezteti talaját, a talajban kellő mennyiségű foszforsav találtatik, noha talán az illető talaj mégis a foszfortrágyát igényli legjobban, mert a foszfor pl. mészhez van kötve, tehát a növények által nem hasznosítható állapotban van jelen. A mészmeghatározásokra azért fektettek súlyt, mert a kellő mésztartalom jelenléte a talajok trágyaáthasonitó képességét nagyban emeli s igy annak ismerete, mennyi mész van a talajban s nem kell-e azt pótolni, fontos tudnivaló. A mészmeghatározások eredménye igen meglepő, mert kitetszik ezekből, hogy az alföldi uradalmak talajai kivétel nélkül elegendő, — 4—6°?o — meszet tartalmaznak, ugyanígy a tótmegyeri talajok is. S tomfán ellenben feltűnő kevés mész van a talajokban, noha ezektől 2—3 kilométer távolságban gazdag mészhegyek találhatók, hol a mészégetést iparszerüleg űzik. Világos bizonyítéka ez annak, hogy az alluvium nem ezen mészhegységek málladéka, hanem meszszebbi vidékekről származó folyamhordalék. Ugyancsak csekély mésztartalmat mutatnak az erdődi s nagy-károlyi uradalmak talajai, kivéve a szokondi gazdaságot, hol némely talajnak 25%-a is kagyló-mészből áll. Egy további részét képezik a kiállításnak a gabonafélék és takarmánymagvak gyűjteménye, melylyel az uradalmak főbb terményei lehetőleg hűen vannak bemutatva, minthogy a kiállítandó magvak lehetőleg az átlagos minőséget tüntetik föl. A szálas takarmányfélék a kazlakból kivágott 30 cm.-es koczkák alakjában- vannak kiállítva. A mágócsi uradalom bemutatja a mágocsi rozsnokot is (Bromus inermis) ezen, a szárazságot jól kiálló s a talajban legkevésbé válogatós takarmánynövényt, melynek termelése Mágócsról indult ki. A 60-as hol kell lennem. Akkor röfögve, m'nt egy években a nagy szárazságokban tették u. i. kocza, nekifeszítette buta nagy homlokát a azon tapasztalatot, hogy az ekkor még vadon mángorlónak s azt elkezdte erősen a falhoz élő növény elütőleg a - legtöbb takarmányfütől, legjobban daczol a szárazsággal. Ezen lökdösni, hogy engem agyonnyomjon. Minden döfésre laposabb lettem. Már tapasztalaton elindulva müvelés alá vették majd kiment a lelkem. Elállt a lélekzetem. a bromus inermist s innen került magja Végem van, gondoltam, s minden erőmből legelőször Mezőhegyesre s lassankint „máigyekeztem kimászni a mángorló mögül. gócsi rozsnok" név alatt az egész országban Inkább döfjön agyon a bika, semhogy itt sőt a külföldön is elterjedt. A magnyerésre, tisztításra nagy gondot fordit az uradalom, megfulladjak. Az a kutya Yrinyák odajött a félszer évenkint számosan fordulnak az uradalomablakához, onnan kurjongatott be: „nosza hoz bromus magért és utasításért müvelését te Misa, szeretsz mánguruznyi, te Misa?" illetőleg. És kaczagott folyvást, mint a bolond. Bemutatják továbbá az uradalmakban A vér a fejembe ment, ugy erőlköd- termett tengeriféleségeket is ugy csöves, mint tem; csak ki akartam jutni, ha belehalok szemes állapotban, mig a morzsolási eredis. Hát a nagy kínlódásba' nem megemeltem mények súlyszázalékok szerint uradalmana mángorlót?! A mi suly rajta volt, nagy kint és fajtánkint két grafikonon vannak felkövek, elkezdtek róla legurulni, mind a tüntetve. bikára. Az volt a szerencsém; Bunkó ugy Egy további része e kiállításnak a gyapjumegijedt, hogy megfordult, kihátrált. Ott gyüjtemény, mely 5 szekrénybe elhelyezve éppen elibe került az a kutya Vrinyák. Azt szennyes és házilag háton mosott bundákat, egy ökleléssel felhajította az alacsony valamint fürtgyapjugyüjteményt tartalmaz. ereszre. A fürtminták 10 cm. hosszú és széles négyA milyen szerencséje volt, ott ragadt, szögek alakjában nyirettek ki a legszebb nem esett le, hanem nincs az a kandúr, a gyapjurészekből s faj és kor, valamint jumelyik ugy nyávogjon, ha a farkára lépnek. hászatok szerint csoportosítva állíttattak Azt még hallottam, de oszt' elhaltam. össze. Ugy locsoltak fel nagysokára. Mikor A kiállitás legtanulságosabb részének talpraállitottak: ilyen ősz voltam e. tartjuk az uradalmak gazdálkodási viszo— Ejnye, • tessen csak adni egy kis nyait feltüntető grafikonokat s kimutatüzet. . . tásokat. Ezek között elsősorban a szántóföldeken űzött termelés arányait szemlélhetjük,

Sándornak emelnek örök emléket Erdődön. Ott, hol a lánglelkü költő dalai legszebbjeit megalkotta, díszesen restauráltatják az erdődi, már romokban heverő Petőfi-kápolnát, a melyben a nagy költő Szendrey Júliának örök hűséget esküdött. E maradandó alkotáson kívül az uradalmak a mezőgazdasági termények csarnokában rendezett csoportos kiállításon is résztvesznek, hol bár aránylag kis területen, de azért tömör, szemléltető módon mutatják be az uradalmak mezőgazdasági termelését. A mezőgazdasági kiállítások, leszámítva az állatkiállitásokat, egyenes hasznot a termelőre nézve mondhatni soha sem biztosítanak, egyészt azért, mert csakis a legkiválóbb termények tétetnek közszemlére, melyekből oly nagy készlet, a mennyire az illető kereskedőknek szükségük volna, rendszerint nem is létezik, másrészt pedig nem a terményértékesités lévén a főczél, ezeken inkább csak oly gazdák vesznek részt, kik tisztán hazafias érzelmüktől vezettetve mulatják be gazdálkodási rendszerűknek fejlődését. A Károlyi grófok kiállítása az üzleti érdekektől eltekintve tisztán didaktikus modorban igyekszik bemutatni az uradalmaknak, mint az édes haza földje egy részletének viszonyait. Első sorban a gazdasági müvelés alatti talajokat mutatják be az uradalmak olyképp, hogy minden gazdaság képviselve van s az uradalmak összes jellegzetes talajféleségei láthatók a legkötöttebb agyagtól kezdve a sivár futóhomokig. E szélra 2 méter mély gödrök ásattak s 2 méter mélységig minden egyes révedből minta vétetett, az egyes rétegek vastagsága megméretvén. A minták a természetes nagyság V5-öd részére kisebbítve 40 cmes, bádog foglalatú négyszögletes üvegtartányokban helyeztettek el olyképp, hogy minden egyes réteg eredeti fekvésének megfelelő mélységben tűnik a szemlélő elé, a ki ezek vastagságát a baloldali oszlopra alkalmazott szintén kisebbített léptéken könnyen elolvashatja. A feltalaj mélysége tekintetében főleg az alföldi talajok érdemelnek említést, mint pl. a gyulamezői és mágocsi uradalmak feltalajai, melyeknél a 100, sőt 150 cm. mélység igen gyakori. A talajok typikusabb féleségei a ma-

56. SZÁM. 6-tK ÉVFOLYAM. mely kimutatásokon egy-egy kör képviseli az egyes gazdaságokat, a mely különböző nagyságú s színezésű kör czikkelyekre oszlik, százalékokban mutatván be, hogy az egyes gazdaságokban a szántóföldterület hány százalékát foglálják el az ősszi kalászos és mag, tavaszi kalászos és mag, kapás növények,-évelő s egy évi takarmányfélék, valamint esetleg mekkora terület szokott fekete ugarnak hagyatni. Ez alkalommal megjegyezzük, hogy a szántóföldeken szabad gazdálkodás divik, a vetőrendszer az általános növénytermelési elveken, nem pedig előre meghatározott forgók betartásán alapszik. Hogy a talajerő kellő visszapótlásáról is gondoskodva van, azt külön összeállított trágyázási tabellák mutatják ki gazdaságonkint százalékokban. Az uradalmak mütrágyázási eredményeket ezen a kiállításon még nem mutatnak be, minthogy főleg s czukorrépatermelő gazdaságokban az uradalmak kísérletei még nem régen folynak s a mig pozitív eredményekre támaszkodni nem lehet, egyes kísérletek kedvező vagy kedvezőtlen eredményeiből következtetést, vonni bajos. Annyit azonban e helyütt is meg lehet jegyezni, hogy mint a legtöbb hazai birtokon, ugy a szóbanforgó uradalmakban sem lehetne még mainap a műtrágyázásra alapítani a talajerő teljes visszapótlását, egyrészt a kifejlődött állattar1ás, másrészt a termények nyomott árviszonyaira való tekintetből, minek folytán bármennyivel olcsóbbak is mainap a műtrágyák, mint csak néhány év előtt is, szélsőséges klímánk alatt a műtrágyák inkább hatásában támogatni, mint helyettesíteni vannak hivatva az istállótrágyát. A gabonafélék, gumós- és gyöknövények holdankinti átlagterméseit a legutóbbi tiz évről oszlopos rendszerű grafikonok tüntetik ki, ezen kolummás rendszer a grafikai görbékkel való ábrázolással szemben, különösen midőn sok elemet kell feltüntetni, könnyű áttekinthetősége által tűnik ki. Egyszeri szemléletre a laikus is megérti azokat Az uradalmak állattenyésztési viszonyait a lábas jószágállománynak 20 évi kimutatásai vázolják. Ezekből kitűnik, hogy a mai kedvezőtlen gyapjuértékesitési viszonyok mellett a legtöbb uradalomban a juhtenyésztés czélirányos redukcziójával szemben, a szarvasmarhatenyésztés mutat fokozatos emelkedést.. A sertéstenyésztés talán legjobban lévén az üzleti ingadozásoknak alávetve, az állományban mutatkozó hirtelen eltérések oka főleg az értékesítési viszonyokban, valamint az ;évi kedvezőbb, vagy kedvezőtlenebb szaporulati eredményekben keresendő. A lóállomány vonala legcsekélyebb lengést .mutat, általában véve azonban emelkedő irányt követ. Az uradalmak ezeken kivül bemutatják a nagy-károlyi, mágócsi és erdődi uradalmak dohánytermelési eredményeit a legutóbbi tiz évről, felsorolván évenkint mily területeken termeltetett dohány, mennyi beváltott dohány termett átlag kat. holdankint, mi volt a holdankinti s métermázsánkinti beváltási átlagár. A tótmegyeri uradalom részéről czukorrépa termelési, a mágocsi uradalom részéről kender és olaszezirok termelési haszonszámitások is állíttattak ki, melyekből ezen ijjari növények termelési költségeire nézve nyerünk tájékozást. Érdekes kimutatás a mágocsi gözmivelés eredményének kimutatása, a J. Fowler & Co.-féle 20 lóerejü 2 iokomotivos rendszerű gőzeke 4 évi munkája s a munkaköltségek tünnik ki. A munkaköltségekben a gőzeke beszerzési árának törlesztési részlete s ennek kamatai is benfoglaltatnak, mindazonáltal elég kedvező eredményeket mutat a holdankinti mivelési költség átlaga. Ez főleg azért van, mert a gőzekekészlet

56. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM. lehetőleg egész nyáron át foglalkoztatik s ezáltal a beszerzési költség sok munkanap között oszolván meg, az egy munkanap valamint egy holdra eső mivelési költség is megfelelőleg csekélyebb lesz. Érdekes az uradalmak adózási viszonyait feltüntető két grafikon. Ezek egyike felvilágosítást nyújt arról, hogy adóközségenkint mily évi adóteher fekszik, a második pedig szintén adóközségenkint bemutatja a 100 frt kataszteri tiszta jövedelemre eső összes évi adóterhet. Összehasonlítva a két kimutatás eredményeit, az egyenletes adómegterheltetést hiába keressük. Az uradalmakban divó terményszámadási rendszer bemutatásira kiállíttatott egyik gazdaság mult évi terménynaplója okmányaival Az uradalmak számadási rendszerét az egyszerűség és világosság jellemzi, főelv lévén, -hogy a gazdasági kezelő-tisztség ne kénytelenittessék túlságos sok időt tölteni az Íróasztal mellett, hanem egész tevékenységét a külső gazdaságban érvényesítse s ezért a terményszámadások havonkint lezáratván, a számvevőség által szintén havonkint átvizsgáltatnak. E rendszernek azon nagy előnye van az évi vagy félévenkinti számadási rendszer fölött, hogy a kerületi tiszt minden havi számadására, azonnal átnézetvén az, néhány hét alatt fölmentvényt nyer s igy az esetleg nehézményezett tételekre is jobban emlékezvén, sokkal könnyebben adhat felvilágosítást, mint pl. az évi számadási rendszernél. Nagy előnye e rendszernek az is, hogy a leltár kivételével, mely év végével az inventálások alkalmával záratik le, az összes czimek havonkint lezáratván, a jelenlegi készletek pontos megállapítása igen egyszerű. Maga a terménynapló 6 fejezetre oszlik, ezek a következők: 1. Földmivelési termények. 2. Gazdasági haszonállatok. 4. Szeszes italok, iparüzleti czikkek, állati termeivények. 4. Építkezési ós tüzelőanyagok. 5. Szerszámfák és vasnemüek. 6. Leltári eszközök. Ezen napló minden fejezetének bevételi és kiadási lapjai vannak, melyekbe havonkint bejegyeztetnek a bevételek és kiadások azon összegei, melyek bevételét vagy kiadását a termény- és pénz-okmányokon áz ellenőr aláírásával bizonyított. A minden tételt külön okmánynyal bizonyító időrabló rendszer helyett nyomtatott rovatozásu segéd-könyvek, u. n. libellusok szolgálnak okmányokul, ezen állandó okmányok czimei a következők: 1. Bemérő-könyv, 2. takarmány számbavételi könyv. 8. takarmány-elrakató és próbamérési könyv, 4. részes malmok után bemért szemes életekről, 5. rostálás, darálás és kásakészitésről, 6. birkák és sertésekről, 7. szarvasmarhák és lovakról, 8. szegődményi járandóságok kiegyenlítéséről, 9. gazdasági munkások, ideiglenes cselédeknek kiadott termények és czikkekről, 10. tavaszi és őszi vetésekről, 11. állattenyésztési, takarmányozási czélokra felhasznált termények és czikkekről, 12. gépekkel eszközölt munkálatoknál felhasznált anyagokról, 13. bognármunkákra felhasznált anyagokról, 14. kovácsmunkákra felhasznált anyagokról, 15. juhászati és gazdasági eszközök készítése és igazításához felhasznált anyagokról. 16. uj építések s épületigazitásokhoz felhasznált anyagokról, 17. a gazdaság kezeléséből származó különféle vegyes bevételek és kiadásokról vezetett könyv. Az elősorolt segédkönyvekbe az illető könyvek czimeinek megfelelőleg bevezettetvén az összes bevételek és kiadások, ezek minden hó végén összegeztetnek s minden könyv összege a naplóköny illető fejezetei alatt hivatkozással a segédkönyv, —- mint okmány — folyó számára, elkönyveltetik.

KÖZTELEK, 1896. JULIUS HÓ 11. A termónyfőkönyvet a terménynaplók alapján a számvevőség vezeti. Az uradalmakban érvényben levő „tiszti és számviteti rendszabályok" szintén bemuttattak a kiállításon, ugyanígy a század elején gr. Károlyi József örököseinek gyámja Waldstein gróf által kiadott hatkötetes instruJcczió is, mely az összes gróf Károlyi-féle birtokokon érvényben volt, tanujeléül annak, hogy mily magas kultura volt az uradalmakban már azon időben is otthonos. Ugyancsak mutatványképpen a mágocsi uradalmi levéltárból kiállíttatott egy igen érdekes rajz, mely Csongrád vármegye 1841. évi statisztikáját tárja a szemlélő elé. É munka megemlékezik a vármegye népességi, termelési viszonyairól, iparáról s rideg számadatokat helyenkint tréfás, de igen találó megjegyzésekkel tarkítja. Nem kíméli meg a kritikájától az utakat, melyek szerző szavai szerint „legrosszabbak az egész magyar hazában, „de a szegedi szépeket sem, „kik selyemszoknyában és harisnyában járnak noha a selyemtenyésztést hiába keressük s a szépnem harisnyakötéssel nem foglalkozik", kivételt csakis a szegedi szappanos asszonyok képeznek, kiket szerző különös védelmébe vesz, minthogy „ ezek terjesztik Csongrádniegye jó hirnevét a világban". A csongrádi veres bor szintén mint kiváló termény szerepel, melynek jó minősége: „ditsértetik — helyien /" Midőn ezekben vázoltuk a Károlyi grófok uradalmának kiállítását, kötelességünk dicséretképpen felemlíteni azt is, hogy az anyaggyűjtést, feldolgozást, összeállítást s a grafikonok rajzolását idegen erő igénybevétele nélkül, teljesen az uradalmi tisztség végezte, az asztalosmunkák, u. m. a csinos képkeretek és szekrények pedig uradalmi anyagból az uradalmi műhelyekben készültek.

GAZDASÁGI ÉPÍTÉSZET. Rovatvezető; Száhlender Gyula.

Tehénistálló Monier-boltozattal és önműködő itatóval. A . 154-159. ábrákban vázolt tehénistálló mult év tavaszán épült a m.-óvári főherczegi uradalom központi kerületében. Az istálló — mint az uradalom ujabb istállói egyáltalában — a keresztállás rendszere szerint van tervezve. E rendszert nemcsak a takarmányozás s trágyakihordás egyszerű volta teszi czélszerüvé, hanem főleg az a körülmény, hogy igy a beépített területet legjobban lehet kihasználni s hogy ennek következtében az épület egyenlő belső berendezés és hasonló külső kiállítás mellett igy kerül legkevesebbe. E 80 db fejőstehénre készült istállóban, mint a 154. ábra alatt bemutatott alaprajzban láthatjuk, a tehénállások hossza 115 m., szélessége 2'50 m., a trágyafolyosók (TF) szélessége l - 30 m., a czementjászlak szélessége 0 - 60m., a köztük levő takarmányozó folyosó {TF) szélessége l'OO m., az oldalfolyosó szélessége (F) 1'8Ö m. Az ablakok vörösfenyőből, felbillenthető középső szárnynyal 140/70 cm. méretben, a kettős szárnyú ajtók tölgyfatokkal 150/270 cm. nagyságban készültek. Az istálló oldalait lábmagasságig terméskő, azonfelül pedig 45 cm. vastag téglafal képezi, a boltozat s a tetőszerkezet súlyát azonban csak a 60 cm. vastag s 70 cm. széles pillérek hordják. A falak s jászlak alapozásához mi mindenütt csak 1 : 8 arányban kevert meszes kavicsot (mész-pisé) használunk, mely anyag jól lesulykozva még, emeletes épületek számára is igen jó alapot képez. Ott, a hol a kavics

nincs messze, köbméterét munkával együtt 1*430—150 frtért könnyen lehet előállítani, a mi tekintve, hogy még a légutolsó minőségű tégla vagy kőalap is minimum 4'0—60 frtba kerül, bizonnyára elég tekintélyes megtakarításnak felel meg. Fölösleges talán említenem, hogy nedves altalajban a mószpiszé alkalmazása teljesen ki van zárva. A 40 cm. magas, elől takarmányráescsal ellátott jászol falazásához a „Köztelei" 1894-ik év decz. 1. számában ismertetett forma tégla használtatott. E téglák hézaga románczementből készült habarcscsal van kiöntve, s az egész jászol felülete "másfél em. vastagon partland czementtel van csiszolva. (155. ábra). A praxisban azonban kitűnt, hogy míg a jászol oldalán a czementréteg még 8—10 óv multával is teljesen ép marad, addig feneke, különösen ha itatásra is használják már 3—4 év alatt erősen kikopik. A kisebb-nagyobb mélyedésekben viz, takarmányrészecskék maradnak vissza, ott romlásnak indulnak s megfertőztetik a jászolba eresztett vizet. Az ilyen jászol kijavítása pedig nehéz munka s a legtöbb esetben csak ideig-óráig tart. Ez a körülmény indított minket a 155. ábrán 5-vel jelölt 2 cm. vastag zc mánczozott kőagyagbetétek használatára, melyek nagy keménységüknél fogva egyedül képesek az elhasználásnak ellentállni. Egy folyóméter jászolhoz 30 drb. forma tégla, 32 kgr. román czement, 25 kgr. portland czement 5, l'O méter kőagyagbetét szükséges, a mi munkával együtt körülbelül 3-50—3-80 frtba kerül. A már emlitelt takarmányrács (155. ábra) ez istállónál még fából készült. Az ujaknál azonban e czélra kizárólag csak lapos vasakat s már. elhasznált kovácsolt vascsöveket használunk. Farácsnál a 372 és 6 cm. vastag rácsfokon alul a 10/i3 cm. vastag jászolfába vannak eresztve, felül pedig az oszlopokhoz csavart nyakfába vannak erősítve. Tanácsos az egész rácsot kemény fából készíteni, hogy a folyton súrlódó nyakláncz a fát egyhamar el ne koptathassa. Az egyes fokok a tehenek előtt 48 cm., az állások között pedig 20 cm. távolságra állnak egymástól. E rács ,• folyómétere munkával s anyaggal együtt 1"59 frtba kerül. Az egész istálló — az F-el (154. ábra) jelölt oldalfolyosó kivételével —10 cm. vastag beton réteggel van burkolva. A betonirozáshoz közönséges anyagmentes folyókavicsot s jó minőségű portlant-czementet használunk, s ezeket 5 :1 arányában keverjük. Csak a legfelső, alig 1 cm. vastag réteg készül a könnyebb kiszámítás kedvéért egy rész portlantczemeütből s két rész érdes homokból. A burkolat az egész istállóban vízszintesen fekszik. Csak az egyes állások végső 80 crnre bir 5 cm. eséssel a trágyáié folyóka felé, mely utóbbi egy földalatti gyűjtőcsatornában végződik. A beton négyszögméteréhez 1*25 m8 portland czement és 6:25 m 8 homokos kavics szükséges s munkával együtt 1-70 frtba kerül. Az istáló hosszfalán megerősített vizcsövön több kifolyó cső van elosztva, melyek gummi csővel összekötve igen megkönnyítik ugy a beton lemosását, mint egyátalában az egész istálló tisztántartását. Ugyancsak a tisztántartás kedvéért vannak az oldalfalak is köröskörül 1'30 méter magasan portlandczementtel csiszolva. Csiszolás közben a czement vörösre gyengén megfestett vízzel lesz megöntözve, miáltal márványhoz hasonló szint s fényeséget nyer s könnyen lemosható. Gyakori mosás által e czementréteg még sokat nyer szépségében s tartósságában. Az F-el jelzett oldalfolyosót az istálló belső szépségének emelésére sárga keramitlapokkel burkoltuk. Ez a sima, fénylő, mindig ragyogó tisztaságú folyosó a belépőre valóban meglepő benyomást tesz. Az igaz,

6 KÖZTELEK, 1896. JULIUS HÓ 11. hogy a marha számára kissé sikos, de ezen szalma' félszorásával könnyű segíteni. Évente 6—7 hónapon át a tehén az istállót különben amúgy se ,i'gen-hagyja el s'igy a szalmafelszórás csakis a nyári hónapokkan fordul elő. E folyosón fekszik a 00 cm. nyomtávú vasút is, mély az istállót a központi takármányos kamrával s a tíágyateleppel köti A tehénállásbk s az oldalfolyosó között álló válaszfal itt még fából készült. Ujabban azonban már ezeket is csak czementből s pedig vagy vasbetéttel 7 cm. vastagra vagy tisztán betonból tömve 13 cm. vastagra csináltatjuk. A 2 borjurekeszt is hasonló fal zárja el, ajtaik pedig vasrácsból készültek. Az istálló padlását egy Monier-féle betonboltozat képezi. A: padlás ugyancsak takarmány eltartására szolgál, deszükség esetén magtárnak is használják s ezért egy teljesen gőzmentes födém volt szükséges. Választásom a Monier-boltozatra esett, mert ez volt az összes gőz- és tűzbiztos födémek közül az adott viszonyok mellett á legolcsóbban előállitható. A boltozat 8, keresztbe fektetett traverzen nyugszik, melyek mindeniké egy vasoszlop által van alá támasztva. A szilárd-

Ezt az anyagot aztán. 2 cm. vastagságra teritik a háló alá, 3 cm. vastag rétegben a háló fölé s á fölső rétégét közönséges kömiveslapáttal addig veregetik, -mig felülete vizes nem lesz. A munka oly gyorsan halad, hogy két gyakorlott kőmives 10—12 napszámos segítségével, kik csakis az anyag: keverésére és felhordására használtatnak, naponta könnyen boltozhat 110—120 m2 felületet. A boltozat elkészülte után a vastartók hosszában a boltlábakat (156. ábra) betönirozzák, melyben a kavics ós czement csak 8 : 1 arányban van s mélynek nincs más jczélja, mint a megterhelt boltozatok lábainak fölemelkedését megakadályozni. A kész boltozatot 4—5 napon át szorgalmasan kell öntözgetni, mert a czement kötéséhez sok viz szükséges. Elkészülte után 4—5 nap múlva a mintadeszkázat már kivehehető, mert ez időre a boltozat elég szilárd arra, hogy a rendes körülmények között előfordulható piegterhelést minden hátrány nélkül kibírja. Teljes szilárdságát azonban csak 3—4 hét múlva éri el, sőt még akkor sem, mért általánosan ismert dolog, hogy a czement tartóssága az idők folyamán csak növekszik.

56. SZÁM. 6-tK ÉVFOLYAM. lönösen ez utóbbi — inert boltozott istállójnkr , nál éppen a vasszerkezet a legdrágább — redukálja a boltív költségeit. Ott, a hol a jó kavics kéznél, van és a hol a fa drága, e betonboltozat valóban csak igen kevéssel, kerül többe, mint egy jól elszigetelt s kettősen bédeszkázott fapadlás. A szóban forgó istálló számára például nálunk, a hol az épület igen drága — egy szilárd,' vasoszlopokon nyugvó és magtárul is használható '• fapadlást négyszögméterenkint 4-35 frtön alul előállítani nem lehet. Az'egész fapadlás tehát az oszlopok alapjaival együtt 2030 frtba került volna. Evvel szemben a Monier boltozat a következő kiadásokat okozta: I. Kőművesmunkák: a) 8 oszlop alapozása . 16'— frt b) oszlopok ós traverzek felállítása . . , . . 2215 c) 467-0 m. • boltozat bevakolása . . ; . 93"60„ 131'75 frt II.. Vasanyagok: d) 16 db vastartó 6484 kg. 713'79 v e) 8 db oszlop 1725 „ 189"75 „ f ) 35-0 m. kötővas 185 „ • 4810 „ 951-64 fit

154. ábra. Tehénistálló alaprajza.

ságtani számitások (négyszögméterenkint 500 kg. megterhelést feltételezve) 140/15 mm. vastag öntött vasoszlopokat s 24 cm. illetve 26 cm. magas vastraverzeket eredményeztek. A boltozat nagy oldalnyomását az istálló hosszában végig futó 32 mm. átmérőjű kötővas ellensúlyozza. Maga a Monierboltozat csak 5 cm. vastag s a benne fekvő 10 cm. nyilásu háló 7 és 5 milli-' méter átmérőjű huzalokból van képezve (156. és 157. ábra). Az egyes huzalok lazán vannak összekötve, mert az összekötésnek csak az a czélja, hogy a háló felrakásánál s a betonirozásnál a huzalok el ne mozdulÁ vasváz montirozása után a tartók közötti mezők a boltozatnak adandó forma szerint bedeszkázandók, mely czélra bárminemű Vékony, már használt deszka is megfelel. Az épület helyén összeállított s e deszkaburkolatra fektetett vasháló beillesztése után megkezdődik a beton felrakása. Ez az anyag három rész kavicsból s egy rész jól kötő portiandi czementből áll. Nagyságra nézve az a homokkal vegyes kavics a legjobb, mely egy 2Va cm. koczkáju szitán keresztül esik. A kavicsot és czementet, mindenekelőtt szárazon kell többször jól összekeverni s aztán csak annyi vizzel megöntözni, hogy az- anyag nedves -földhöz legyen hasonlói

Ez istálló egyik 6'30 méter széles és III.' Ácsmunka: 13'30 méter hosszú boltozatát, elkészülte g) a boltmezők bedeszután két héttel megterhelési próba alá káZása s ennek leszevettem. E czélból téglával előbb egyenleterelése 60'— „ sen elosztva, majd meg — a mi a boltoza- h) a használt fa értéktot jobban igénybe veszi — csak féloldalt csökkenése . . . . 20— ,; 80'—frt terheltem meg. Körülbelül 100.000 kg. IV. Betonmünka: sulyu. tégla felhordása után, a mi négy2 . zetméterenkint 1150 kg. megterhelésnek i) 466'8 mtr boltozat hozzávaló anyag (czefelelt meg, a boltozatokat hordó vastartók annyira meghajlottak, hogy tanácsosnak ment, vasháló, homok, láttam azokat alátámasztani és a további kavics) és munkával á 3'50 frt 1533:91 frt megterheléssel felhagyni. Magán.a boltozaösszesen 2797-80 frt ton azonban semmiféle repedést vagy hiányt Egy négyszögméter kész betonboltozat nem találtam s valószínű, hogy erősebb tehát mindent beleértve 5 frt 95 krba került. vastartók alkalmazása esetén a Monierbolt még e tekintélyes megterhelésnél jóval nagyobbat is elbir. GAZDASAGI ALLATTAN. E nagy teherbiró képesség mellett a Rovatvezető : Jablonowski József. boltozat önsúlya aránylag igen csekély, mert négyszögmétere csak 85—95 kg.-ot nyom, Szó'ló'moly. Cochylis ambiguella. mig a vele egyenlő szilárdságú 16 cm. vasHübn. tag téglaboltozat súlya 300—360 kg. között váltakozik. A csekély önsúly, illetve nagy ni. hordképesség következtében lehetségessé Védekezés aszőiömoly ellen. válik az oldalfalakat a rendesnél vékoA szőlőmoly kártételeivel már bőven nyabbra, a boltiveket pedig 6'0—8'0 métefoglalkoztunk, de hátra van, hogy még egy res nyílásra építeni. A vékony fallal kőmivesmunkát, a nagy körülményt említsek. Azt, hogy az időjárás boltivekkel pedig vasanyagot, traverzet, osz- mennyiben enyhítheti, vagy súlyosbítja an- . lopot és kötő vasasat takaríthatunk meg. Kü- nak kártékonyságát?

50. SZAM. 6-IK ÉVFOLYAM. A szőlőmoly nem válogat á szőlők fekvése, vagy talaja között: ' épp' ugy letelepszik és elszaporodik a hideg,"északi fekvésű, széljárta szőlődombokon, mint meleg, védeti helyeken; s a kötött talajú szőlő éppen oly kedves otthona neki, mint. a futóhomok. Mindazonáltal mondják, hogy az északibb fekvésű helyen szivesebben telepszik le az északi és keleti partokra, ellenben délibb tájakon inkább a kevésbé védett északi oldalakat keresi fel. Ez azonban — ugy látszik — nem általános szokása, mert pl. Budapest környékén a délibb fekvésű helyeken is találtam belőle. A mi a szőlőfajokat illeti, ezekre nézve sem ragaszkodik egyes kiválasztott fajokhoz. Nálunk, amennyire én tudom, találtak a „mézes

KÖZTELEK, 1895. JU1.IÜS HÓ 11.,. kinő s a kár aránylag kevesebb "lesz, mint esős, hűvös időben, midőn a virágzás és a fejlődés lassú, s a hernyónak bőven van.' alkalma, hogy a zsenge türtrészeket pusztítsa. Ugyanez áll a hernyó második nemze-i dékére is: akkor is, hűvös, esős időben sok megtámadott fürt elrothadhat egészen, a a miből szép, meleg időjárás esetén legalább ; a fele ép maradt volna. Végül a moly kártékonyságánál tekintetbe kell vennünk még azt is,. hogy annak második nemzedéké nemcsak a termés mennyiségét, hanem annak minőségét is ronthatja, a mennyiben bármilyen gondos válogatás mellett is lehetetlen kikerülni, hogy szüretkor a hernyóktól tönkre tett és elrothadt egyes fürtrészek a taposó' kádba bele

sés közben sok hernyó még el is szöknék. Ez utóbbi ok miatt ."tanácsos, hogy a hernyószedők fél kezűket mindig a fürt alatt tartsák, míg a másik fél kéz a molyfészket szedi: ha el is ugrik a fürge hernyó, akkor a kézbe hull és nem szökhetik el. Azután vigyázni kell, hogy a hernyófészekkel lé ne tépjék a gyerekek a kötődött apró bogyókat, mert ez csak növelné a kárt. A hol a hernyó már tömegesebben lép fel, ott az e fajta szedés alig foganatosítható, mert a munkás, legyen bármennyire szorgalmas, elfárad, figyelme ellankad és türelme elfogy. Az ilyen szedés aztán hiábavaló volna. Jobb ilyen esetben a permetezést foganatosítani; , és pedig minél előbb, hogy a hernyót minél előbb elpusztítsuk.

156, ábra. Monier-boltozat kötővassal.

. ; 5*7™

'

' 5>?

\

n

-lOX

"V 155. ábra. Jászol és önműködő itató keresztmetszete.

158. ábra. Tehénistálló külseje.

fehér"-en, a Chassélas-kon, az AlicantheBoüchet-n, a rizlingen. Azt hiszem, hogy e tekintetben a tőke fakadási viszonyai a mértékadók, vagyis a szőlőmoly tavaszszal azt a fajt lepi el inkább, a mely rajzása idején annyira fejlett, hogy ivadékának már biztos táplálékául szolgálhat, s így ha meleg a tavasz és a szőlőmoly korán jelenik meg, többet fognak szenvedni a korai fajok, ellenben a moly későbbi megjelenésé esetén . a későbben fejlődő fajták. Áz időjárásnak azonban ezenkívül még egy más befolyása lehet a szőlőmolytól okozott kár fokára nézve. T. i. az, hogy ha szép az idő, s a szőlő gyorsan fakad, gyorsan virágzik, akkor a szapora fejlődés folytán a fürt mintegy a hernyó fogai közül

i 157. ábra. Moniér boltozat yashálója.

159. ábra. Tehénístálló keresztmetszete.

ne jussanak. Ezt pedig aztán meg lehet érezni a bor izén, de szinén is. Ezek után térjünk át a szőlőmoly ellen való védekezés ismertetésére. A hol a szőlőmoly hernyója csak olyan kis mértékben mutatkozik, mint ez idő szerint nálunk, ott elég, ha fiatalabb munkások, 12-^-14 éves gyerekek, kiknek dereka a hajlongást még könnyen elbírja, végig mennek a tőkesorokon, a hernyó fészkeit leszedik s a benne lévő hernyókat egyszerűen'összenyomják. Ha a munka nem is nehéz és szapora, jó lesz itt is kellő gonddal eljárni. Legjobb, a fürtről minden csomót .'leszedni: akár. van benne hernyó^ akár nincs,'mert a. hernyónak keresésé nemcsak nagy időveszteséggel járna, de éppen keré-

anyag erre a czélra a Dufour-féle keverék. Dufour 3 kgr. puha fekete szappant 10 liter melegvízben fölolvaszt s ahhoz aztán hozzákever másfél kilogramm igazi pyrethreumport (Zaherlin). Az igy nyert keveréket fölhigitja még 90 lit. vízzel. E szerhez Dufour a fekete szappant azért használja, mert ez belehatol a hernyó szövedékébe, gubójába, fölnedvesiti annak szövedéket, pyrethrumot pedig azért, mert az már közvetlen érintésre is megöli a, szőlőmoly hernyóját. • Az igy készített anyaggal be kell permetezni a fürt fertőzött részeit, de a tőke többi részeit nem kell bántani. A permetezéshez'. bármilyen: permetező; használható, de nem szabad a folyadékot az u. n. permetező

KÖZTELEK, 1896. JULIUS HÓ 11.

998 dióval hinteni, hanem a permetező cső végére olyan kupakot kell alkalmazni, a melyhői a folyadék sugár alakjaban lövel ki, s így a hernyóhoz hamarébb juthat hozzá. Legjobb — a hol szükség volna — ilyen esetben a gyors zárásu csövet alkalmazni. Ez a eső olyan zárral bir, hogy a folyadék belőle csak akkor és addig jön ki, a mikor az ember akarja, mert egy ujj nyomásra záródik és nyilik s igy hamarébb és jobban kezelhető, mint az a csapos zár, a mely a permetozöcsöveken rendesen van. Nessler a Dufour-folyadék helyett a következő anyagot ajánlja: 40 gr. fekete szappan, 200 gr. borszesz, 50 gr. kozmaszesz és 60 gr. dohánylugviz, vagy esetleg dohányfőzet összekeverendő 1 liter vizzel. Ezt a keveréket azonban kis gépkenő olajkanna segélyével csak csepegtetni kell a fertőzött fürtökre, illetőleg a hernyófésze^re, mert ha a bogyókat is érinti, azok tönkre mennek tőle. Ezen eljárásnál bizonyára jobb az egyszerűbb Dufour-féle eljárás alkalmazása. Porállományu irtószerek a szőlőmoly ellen nem alkalmazhatók. A moly elleni küzdelem azonban folytatható akkor is, midőn annak pilléje röpköd. Tudjuk már, hogy este röpköd és neki megy a világosságrak. Ezt a tulajdonságát irtására a németek ugy használják fel, hogy szőlőkben esténként olajlámpákat égetnek, a melyekbe ez a moly belehull s az olajba belefullad. Ezt az egyszerű eljárást, minthogy egyik másik esetben bevált, oda módosították, hogy az olajlámpa helyett külön e czélra készült molyfogó lámpásokat használnak. Ezt a lámpást fából, vagy drótból lehet készíteni és a lényege az, hogy külsejét friss ragadós anyaggal bevont, áttetsző papirossal veszszük körül, ugy hogy mikor benne a gyertya ég, annak világossága kifelé is hatolhasson. Üveg tehát nem szükséges hozzá. Ezeket a lámpásokat aztán este a szőlőben a karók magasságában felállítjuk és mikor sötétedni kezd, a gyertyát bennök meggyujtjuk, A moly nekiröpül a lámpának s ott ragad az enyves papiros. A hol sok a moly, ott a molyfogó enyves papirost egy estén át néha ujjal ki is kell cserélni. A papir bekenéséhez szükséges ragadós anyagul használható az ismert légyenyv, a madárlép, sűrű gliczerin, de készítheti azt bárki maga is. 10 rész fehérszurkot, 5 rész terpentint, 1 rósz len- és 1 rész faolajat*) jól összekeverve, jó lépet kaphatunk. Hasonlóképpen jó ragadós anyag készíthető lenmagolaj és felolvasztott kolofonium (hegedű-gyanta) egyenlő arányú keverékéből. A molyfogó lámpásoknak azonban az a hibájuk, hogy pl. esős időben vagy holdvilágos estéken nem használhatók. Ez birta ezért tehát Olerlint beblensteini polgármestert és szőlőbirtokost (Elszászban) arra, hogy a moly irtására lámpák helyett molylegyezőket alkalmazzon. Ez a legyező nem más mint egy fogóhoz erősített orős, de vékony és széles papirlemez, vagy falap, melynek egyik oldala ugyanolyan enyvvel van bekenve, mint a fönnebb ismertetett lámpa papirburokja. Ha a molylepkék rajzása megkezdődött, akkor a molylepte területet nappal, vagy bármikor fiatal munkások bejárják s a tőkéket meg-megrezegtetve a •felriasztott molyokat a legyező csapkodásával összekapkodják. A fürtökben mutatkozó hernyók ellen nincs egyéb mód, mint a fertőzőtt fürtrészeknek hosszú karu kis olló segélyével való kimetszése olyan módon, hogy a hernyó-gyűjtő a fürtöt óvatosan kis pálczika segélyével fölemeli s aztán a beteg bogyókat kimetszi, de vigyázva, hogy a hernyó *) De lehet használni 5 rész lenolajat is, keverék igen sürü volna.

ha a

azonközben el ne illanjék. Legjobb az ilyen kivágott részeket benzines vízbe gyűjteni, nehogy még a vizből is elosonjanak. Ajánlották a moly második nemzedékének hernyója ellen a korai szüretet is, t. i. akkor kellene szüretelni, mig a hernyó benne van a bogyókban. Akkor azonban a szőlő sokszor csak félig érett s az abból szűrt bor rossz minősége épp olyan, vagy még nagyobb kárt okoz mint a hernyó. Azok ellen a hernyók ellen, melyek még ilyen eljárás daczára mégis a tőkén maradnának, ajánlják a rongyok, vagy hasonló anyagok alkalmazását. Ezeket részint a tőkére, részint alája kell dobni, hogy a télire menedéket kereső hernyók ide telepedjenek le, a honnan aztán még őszszel, vagy később könnyű szerrel összeszedhetők. De ugy látszik, ebben az eljárásban nincs sok köszönet, mert a hernyók az ilyen kitett rongyokba csak elvétve telepednek le s inkább a szabadon álló tőkére, vagy karóra vonulnak. A karóra vagy tőkére menekült hernyók következőképpen irthatok és pedig vagy még őszszel, a mig a félrehúzódott hernyók be nem bábozódnak, vagy tavaszszal már mint bábok. Őszszel a hernyókat forrázni kell, feltéve, hogy kellő viz áll rendelkezésünkre. Az üstben felforralt vizből egy tőkére körülbelül egy liternyit, vagy nagyobb tőkére valamivel többet adunk, vigyázván arra, hogy a viz legalább 80° C. melegen érje a bábburkot, azt jól megnedvesítse s még behatoljon a hernyóhoz is. Ez lassú, költséges és nehézkes munka és csak ott alkalmazandó, a hol nagyon sok volt a moly. Különben ez a forrázás csak addig alkalmazható, a mig a hernyó be nem bábozódik, mert a bábot a meleg viz már nem öli meg, vagy csak ritkán. A megmaradt bábok ellen a végső küzdelmet már csak taraszszal a nyitás vagy metszés idejen lehet fölvenni. Akkor le kell vernie a tőkéről minden régi elváladozó kérget, hasadékos öreg csapot s a tőke minden megmaradt repedését ki kell tisztítani árral, vagy éles drótkefével, hogy abban semmiféle hernyó el ne maradozzék. Olyan helyekre, a hova drótkefével bele nem hatolhatunk, legjobb csak az árral többször beleszurkálni, hogy az ott meghúzódott bábot ilyen módon tönkre tegyük. A leütött kérget és fát legjobb a tőke alá teritett ponyvára felfogni, hogy a kipergeti bábok is oda hulljanak és aztán összesöpörni és mindenestől elégetni. Hasonló módon m&g kell tisztítani a karókat is. Jó lesz azokat erős lánggal égő tűzben egy kicsit meg is pörkölni, hogy a nagy hő az azokon rejtőzködő bábokat .elölje. Ugyancsak el kell égetni a tavalyi kötöző anyagnak mindenféle maradékát, mert tudjuk, hogy a hernyók ebben is megszoktak húzódni. Mindezt a munkát márczius hó végéig, vagy legfeljebb április első harmadáig el kell végezni, mert akkor a szőlőmolyok már kelni kezdenek s ilyen kései irtással a háborút sokszor csak üres bábtokok ellen fo'ytatnók. Az itt előadott eljárásoknak mindegyike, ha kellő gonddal és helyesen végrehajtják sikeres. Egyik-másik kétségtelenül költséges és bizonyára nálunk csak akkor kerül alkalmazásba, ha veszélyről lesz szó ; de hogy az be ne következzék, hajtsuk végre annál lelkiismeretesebben azokat a módokat, a melyeket most könnyebb szerrel alkalmazni lehet.. És mint minden kártévő rovarnál, ugy itt is áll az, hogy a védelem közös legyen; ne csak egy ember, egy birtokos irtsa ezt az alkalmatlan vendéget, de minden szőlő-

56. SZÁM. 6-tK ÉVFOLYAM. birtokos lásson hozzá. Mert egy-két ember munkája hiábavaló lesz : most kiirtja szőlőjéből a férget s jövő tavaszszal pedig szomszédjának mulasztása folytán ismét csak ott lehet, a hol az irtás előtt volt, t. i. ismét benne lesz szőlőjében a szőlőmoly. Ne várja senki, mig ellene a kényszert alkalmazzák, mert azt bizonyára meg fogják bánni. Közös ellenség ellen, közös és kitartó legyen a védekezés is. JablonowszTci József

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések. 204. kérdés. Szíveskedjék velem tudatni a kefir-tej előállítási módját és hogy hol szerezhető be a kefir előállításához szükséges gomba? Vojtek. K. I. 212. kérdés. Arankarostát óhajtok beszerezni, kérdem gazdatársaimat, melyik rendszerű ilyen rosta volna jelenleg a legjobbnak elismert, melyik gyárban kapható és mi volna az ára loco Bécs-Budapest. Póty. M. Gy. 213. kérdés. Hol kapható perjeszedőgép és mily árban? Busu. Sz.E. 214. kérdés. Ajánlatos-e olyan búzát takarmányul levágatni, melyben mintegy 50% golyóüszög van? Fel lehet-e azt a jószág egészsége veszélyeztetése nélkül takarmányozni ? Kösülyszeg. S. I. 215. kérdés. Vagy 10 hold Riczinust szeretnék elvetni s kérem a gazdatársaimat, mily földbe kell azt vetni, friss trágyába vagy megtrágyázott ugarban volt buza után ? mély szántást kell-e adni őszkor, mikor lehet azt vetni tavaszkor április vagy május hóban, mennyi vetőmag kell egy m. holdra, milyen távolságra, hol lehet magot kapni és a termést értékesíteni, milyen hozam lehet egy holdról? Nemes-Kosztolány. P. Z. 216. kérdés. Az alábbi három kérdésre kérek felvilágosítást: 1. Ajánlatos-e a répabogár irtására a chlórbárium 3%-os oldata, mely állítólag nem mérges szer, vizben oldható, métermázsánkint 13-50 frtba és holdankint csak 80 krba kerül; hol szerezhető be e szer ? 2. Buzatarlómon szándékozom „fogóvetéseket" létesíteni a hesszeni légy ellen. Mikor bújik ki a hesszeni légy őszi generácziója, illetve mikor tanácsos a bevetett sávokat kiszántani, hogy a hesszeni légy is kipusztuljon? 2. Melyik a legtökéletesebb permetező fogatos erőre, hol kapható, mely árban ? Létezik-e olyan permetező fogatos erőre, mely fák permetezésére is alkalmas? F.

Feleletek. A kefir készítési módja. Felelet a 204. sz. kérdésre. A kefir készítéséhez szükség van a kefirmagra, egészséges tehéntől származó jó tejre, a mely felhasználás előtt csak igen gyönge gyomrú betegek részére fölözendő le s erős jól záró dugaszszal ellátott üvegekre. A kefirmag szárított állapotban jön forgalomba s mint ilyen barnás szinü, összeszáradt kenyérmorzsához hasonló. Megrendelhető Varga Bertalan kereskedésében Kas-

56. SZAM. 6-1K ÉVFOLYAM. sán: egy adagnak ára 3 frt; ez elegendő körülbelül egy féléven át napi 1 liter kefir előállítására. A kefirmag azonban ilyen szárított állapotban nem flkalmas használatra, az előbb elő ke'l készüent olyan formán, hogy három napig langyos meleg vúben tartjuk, megújítván azt naponta három-négyszer, a következő három napon pedig tejben tartjuk, megújítván, azt is naponta egynehányszor, mindenkor negyedliternyi' friss tejet öntvón reá, leszűrés után pedig a vissza maradó magot addig mossuk langyos vízben, mig egészen tiszta marad a .reá öntött viz. Ezen kezelés,. melleit a kefirmag felduzzad, szine fehéressé változik s ilyen állapotban kefirkészitésre már használható. Az ilyen módon előkészített kefirmagot valamely üveg vagy emaillirozott edényben helyezzük el s arra egy liter forralatlan tejét öntünk. Ha a tehenek egészséges voltához kétség fér, akkor a tejet előzőleg pasteurizálni vagy felforralni s azután leszűrni kell. A be nem dugaszolt, csupán fedővel ellátott edény most már inkább hűvös mint meleg helyen tartandó el 20—24 óra hosszat. Hűvösebb helyen 24 óráig, meleg helyen rövidebb ideig. Annál jobb és csekélyebb savtartalma lesz a kefirnek, mennél hűvösebb helyen kezeltetik az. A jelzett idő alatt néhányszor felkeverendő vagy felrázandó a tej, majd pedig fátyolszöveten keresztül leszűrendő s üvegekbe öntve oly helyiségben helyezendő el, melyben 14—15°C-nál semmi esetre sem magasabb a hőmérsék. A vissza maradó kefirmag langyos vizben kimosandó annyiszor, a hányszori mosás teljes megtisztítására elegendő, mire ugyannyi tej öntendő reá mint előzőleg s igy lehet folytatni a dolgot féléven is keresztül, míglen a mag teljesen szétmállik s hasznavehetetlenné lesz. A magról leszűrt tej még nem kész kefirital; annak még egészen higfolyónak kell lenni, mint a frissen fejt tejnek s attól csupán izére nézve szabad különböznie, a mennyiben sajátságos, bizonyos pikáns édeskés izzel kell birnia. Hogy kész kefir legyen még legalább 48 óráig kellüvegekre lehúzva lennie. Az üvegeket csak kétharmad résznyire szabad megtölteni, hogy maradjon hely a fejlődő szénsav részére s azután légmentesen kell azokat lezárni, ellenkezőleg kefir helyett túrót nyerünk. A használandó dugaszokat gőzben kell előzőleg felpuhítani, azután pedig, pezsgős üvegek módjára, dróttal lekötni. Miután pedig ez igen körülményes és hosszadalmas dolog, legjobb ós legegyszerűbb Graule-féle szabadalmazott dugaszszal ellátott üvegeket használni. Ilyen — erre a czélra készült 0'8 és 0-5 literes üvegeket szabadalmazott dugaszszal, ugyancsak a már jelzett Varga-féle üzletben Kassán-lelet rendelni. A megtöltött üvegeket hűvös pinczében lefekve kell tartani s naponta egyszer-kétszer felrázni; ilyen kezelés mellett 2—3 nap alatt a kefir készen van, mit onnan lehet felösmerni, hogy felzárás után szénsavbuborékok emelkednek fel benne. Két napi állás után gyönge, három-négy napi állás után erősebb kefirt nyerünk. Tapasztalásom szerint is a kefir nemcsak igen kellemes tápláló és hüsitő ital, de tüdőbajok, főleg pedig gyomorbajoknál nevezetesen pedig betegségből felálladoz'ók részére kitűnő gyógyszer is f ilyen esetekben meglepő hatását nem egyszer bámultam s valóban csodálatos, hogy mégis oly kevesen használják. Kovácsy Béla.

KÖZTELEK, 1896. JULIUS HÖ 11 nálunk. Tessék kérdéstevőnek, oda fordulni vagy pedig a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez (Budapest, Alkotmány-utcza 31.) kiknek vető magraktárában több ily rosta működik a legjobb eredménynyel. . Kitűnő aranka - rostái vannak gróf Teleki Arvéd urnák, a drassói gazdaságában, melyeket részemről felébe helyezek a ' Böber-féle. rostának. Talán lehetne onnan szerezni, mert azokat .ott. házilag készítik. A Bőber-féle kisebb aranka-rosták 100—200 forint közti árban a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete utján beszerezhetők. I. S. P,

Budapesti gyapjuaiikeziók.

Többször hallottam a panaszt, hogy a budapesti gyapjuaukcziókon riem lehet vásárolni, mert az ottani árak túlságosan magasak. De mit látunk ezzel szemben ? Azt, hogy oly gyapjukereskedők, kik már évtizedek óta kerülték: a gyapjupiaezot, itt újra megjelentek és csatlakoznak hozzájuk mások, kik az intézménynek jobbadán barátjai is maradnak. A ki csak némi figyelemmel kiséri a- redout kistermében megjelenők névsorát, meggyőződhetik arról, hogy hazai posztógyáraink — a zsolnai, gácsi, nagyszebeni stb. — mellett a budapesti legelőkelőbb gyapjukereskedők és bizományosokon kívül, külföldi gyárosok és kereskedők mind nagyobb számban keresik fel a mi gyapjuaukcziónkat s igy remélhető, hogy ezen intézmény, daczára a sokfelől fuvó ellenszeleknek — a'teljes siker révébe fog vitorlázni. Már ez ideig is egyes kiváló czégek feltétlenül a gyapjuaukczió intézménye mellett foglaltak állást, mert szélesebb látókörüknél fogva, hamar tisztában voltak azzal, hogy a szolid kereskedőnek sincs mitől tartani, ha egy nagy központ létesül, melynek sajnosan mindeddig hiányában vagyunk. De idővel meg fogják érteni mások is, hogy a hol annyi ember fordul meg — eladó és vevő egyaránt — hogy mindkettőre nézve jelentékenyen javulnak az esélyek, az egyikre nézve, hogy eladó portékáján a lehető egyszerű formák mellett túladhat, a másikra, hogy a sokféle kinált minőségek közt és nagy mennyiségben megtalálfa azt, amit keres, a mire szüksége van. , Itt azonban mindjárt meg kell jegyeznem, hogy én azt legtávolabbról sem tartom valami eszményi állapotnak, hogy nálunk még annyi gyapjuminőségek találtatnak, minek bizony némely részét „minőség"-nek alig lehet mondani! hanem nekünk egy ideig ezzel ,a körülménynyel kell számolnunk, azzal vigasztalódva, „Wer Vieles bringt, bringt jeden Eüvas" . . . -De szóval, írásban és jó példával oda kell hatni, hogy juhtenyésztő gazdáink felhagyva az áldatlan experimentácziókkal, mikbe német nyomon „beleestek, benne vannak*, arra törekedjenek hazai viszonyainknak megfelelő irányzatokat kultiválni, melyek közt az egyik a nemes elektorai negretti posztó-gyapjas juhtenyésztése, a mint a múltban volt, a jövőben is természetszerűen a nagy urak domihiuma marad, mig a külterjesebb viszonyok közt levő közép- és kisgazdák fokozottabb figyelmet kell, hogy fordítsanak az egy időben teljesén háttérbe szorult czigája juhtenyésztésére, mely, a mint szívósságának és hálás voltának jeleit adta, egyúttal képlékenységének a Arankarosta. millenniumi juhkiállitáson bemutatott egyeFelélet a 212-ik számú kérdésre. A dekben is fényes tanúbizonyságát szollegjobbnak elismert arankaválasztó rosták gáltatta. eddig a nálunk kevésbé ismert s inkább Ki hitte volna, hogy a nemes posztócsak a magkereskedők által használtatnak gyapjunak még valaha felvirrad? Bizony a Böber-féle rostok, melyeket a .Baris-féle édes kevesen voltak,, kik megőrizték az gépgyár (Budapest, Lónyai-uteza) készít I elektoral-negretti juh iránti hajlamot, me-

lyet bizony — valljuk be! a konjunktúrák nehéz próbára is tettek. De hát a nemes irányban, helyesen tenyésztett merinó nyájak száma mindenfelé erősen megcsappant, a divat változásnak indult s a finom gyapjúnak ismét van kelete, a miből aztán ma nem egyes közvetítők, hanem maga tenyésztő a huz hasznot. Ki nem emlékszik arra az időre — hisz még csak néhány éve, hogy főuraink legkitűnőbb posztógyapjui eladatlanul hevertek a raktárakban, mert elvégre beleuntak, hogy ezen kereskedelmi czikket monopolizáló egy-két czég áz árakat évről-évre lejebb nyomja s csak mintegy kegyelemből engedélyezve nevetséges szorultsági árakat. Ennek a valóban elszomorító állapotnak, a gyapjuakeziók intézményének meghonosítása szinte . egy csapásra végett vetett. Ha egyéb érdeme és sikere nem, volna is, ez egymagában biztosítja részére a nemesposztó-merinók hálás elismerését. A f. hó 8., 9. és 10. napján végbement f. évi aukeziók első sorozata szintén igen érdesen illusztrálta azt, hogy az iparnak ezen gyapjuminőségekre ma nagy szüksége van, az érdeklődők, mert már hozzá vannak szokva meg-meg kísérlik, hogy olcsón jussanak hozzá, de hát „Erikönig" módjára végre is azt kiáltják nur. bist Du mich wiltig so brauch' ichGewalt! olyanimóval nekiindul a hezitálás, hogy annak alapja magával ragadja legbájosabb szivü ügynököt is, hogy mikor Klein ur idegesen mozgó kalapácsával leüti az árt, szinte éljenzésbej tör ki s mint a parlament egy kiváló szónok meghallgatása után 10 pereznyi szünetet követel magának, az aukezió termében is egy kis szünet következik be, mig a közönség a szokatlan emócziótól kissé magához .tér. Már az első aukezió napján a piéce de resistence gróf Hunyady Imre mesztegnyei uradalmának 21 zsák nemes posztómerinógyapjutétele volt, melyre a kínálat 215 forinttal indult meg, mig azt heves küzdelem után — mondhatnók — egy forint hoszszal a bécsi Schröder L. és társa czég q-ját 258 forintjával kaparintotta el az elbeufi versenytárs elől, de már a gróf Károlyi József csurgói (fejérmegyei) uradalmának 64 zsákból álló nemes posztómerinö-tételét, melyért első szóra 225 forintot kinált, nem eresztette ki a Desplanques és társa czég megbízottja a körmei közül, mely 250 forinton tulajdonába ment át. A második napon ismét megindult a párosviaskodás a Schröder és Desplanques czégek közt gróf Hunyady Imre szemesi (somogymegyei) 27 zsákból álló gyapjutétele felett, melyért kezdetben 225 forintot Ígértek s végül 286 forintjával nient át Schröderék tulajdonába. Ellenben a gróf Károlyi László derékegyházai zsírban nyirt merinögyapjának 85 zsákból álló tételét 61 forintjával újból Desplanques-k kezébe ment át. A három napig tartó aukezión 13.239 zsák került kalapács alá, mi tekintve a részben apró tételeket, talán egy kissé sok is, mit bizonyít, hogy mindegyik aukezió végén észre volt vehető a közönség kimerültsége. Ezen a jelen viszonyaink közt, jelentékeny mennyiségből tényleg el is kelt, a mi aukezióra való volt s a melynél a tulajdonosok nem. formáltak túlzott követeléseket. Nagyon óhajtandó volna, hogy olyan tételek, melyekkel egyes közvetítők szemrlátomást spekuláczióra vásároltak, bár a dolog természeténél fogva az aukezió alá bocsátandók is épp ugy, mint a csillaggal jelzett kisebb tételek külön aukezió-napon bocsáttatnak árverés alá. Semmi ok sincs arra, hogy azok,. kik a kereskedők, gyárosok és tenyésztőkből alakult árlimitáló-bizottság ármeghatározását el nem fogadják, tartóztas-. sák az aukezió természetes menetét azzal, hogy megindittatván árujokra az árverést,

KÖZTELEK, 1896. JULIUS HÓ 11.

1000 mikor a természetes ár elérve, sőt egyes esetekben számbavebető módon'meghaladva van, általános elképpedésre kijelentétik: „Saját becslés magasabb." Ez, gyengéden mondva az árlimitálók ellenőrzés alatt álló működése s bizonyos tekintetben magának az intézmény ad absurdum való vezetésének kísérlete. Különösebben feltűnő eseménynek jelezhető, hogy Csekonics Endre, zsombolyai uradalmának kiváló minőségű, zsirban nyirt fésűs gyapját, 289 zsákot a brünni Offermann vásárolta meg 62 írtjával. Stephani füleki fésűs-gyapjas kisebb tétele 61 írtjával kelt. A váczi püspöki gyapjak közül a galambosit Förster Altenburgból megvette 51 frtjával; a magyarosit a pesti DiamantJ. és Társa 48 forintjává), a cselőteit a bécsi Singer hasonló árban, mig a szentjakabinak is ő lett tulajdonosa 42 írtjával. Élénkebb vételkedv nyilvánult ez alkalommal a gyapjumosó-részvénytársaság részéről is, mely az első napon gróf Károlyi István janovai szövetgyapját (72 zsákot) 58 frtjával vette meg, a második napon gróf Festetits Andor felsőbogárdi 60 zsák posztómerinogyapját 56 frtjával, gróf Zselénski Róbert ötvenesi merinó-gyapját (40 zsákot) 48 frtjával. Egyebekről jövőre. Dr.Rodiczky Jenő.

VEGYESEK. Mai számunk tartalma:

Oldal

Figyelmeztetés. — Burgonyaldemelő-géppróba. 991 Gazdasági ügy a fővárosnál. .__'... 991 Budapesti gyapiuáukcziók ... ... ... 999 Tárczíf. Az a kutya Vrinyák. Bársony István ... 99B Ezredéves kiá litás. Gróf Károlyi Atajos örökösei és gróf Károlyi István uradalmainak -kiállítása. — — — — — 993 • Gazdasági építészet. Teliénistálló Monier-boltozattal és önmüködö . itatóval 995 Gazdasági állattan. A szőlőmoly. Cochylis ambiguélla fiübn. Jablo nowslci József. ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 998 Levélszekrény... ..1 998 • Vegyesek. ... 1000 Figyelmeztetés. — Még egy kérdés. — Nyitramegyei gazdasági egylet. — Állategészségügyi . értesítés — A ragadós tüdőlob állása Magyarországon. — Lovak kedvezményes vasúti szállítása. — Szerb sertések kiállítása Franczia' országban. ... ... ... ... ... ... 1001 Kereskedelem, tőzsde. ... 10CÍ1 Budapesti gabonatőzsde. — Vetőmagvak. •— Műtrágyák. — Heremagvak plombozása. — Szeszüzlet. — Élelmiezikkek a budapesti hetivásá' ron. — Budapesti takarmányvásár. — Állatvásárok : Gazdasági és tenyészmarhavásár. — Budapesti vágómarbavásár. — Budapesti lóvásár. — Kőbányai sartésvásár. — Budapesti szurómarhavásár.— Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül) 1002 Szerkesztői üzenetek 1002

Figyelmeztetés.

Az O. M. G. E.

felkérése folytán Darányi Ignácz földmivelésügyi m. kir. miniszter ur rendeletéből a m.-óvári orsz. m. kir. növénytermelési kísérleti állomás 1895. évi működéséről szóló jelentés az 0. M. G. E. tagjainak hivatalból díjtalanul küldetik meg. Értesülésünk szerint a „Jelentés" az O. M. G. E. tagjainak és az 1885. évi kísérletezésekben részt vett gazdáknak már szét küldetett, a mit azon megjegyzéssel teszünk közzé, miszerint azok, kiknek a „Jelentés" netáni tévedésből a jövő hét folyamán nem érkeznék meg, azt az állomás vezetőségétől M.-Óvárról megkaphatják.

56. SZÁM. 6-tK ÉVFOLYAM.

Még egy kérdés. Rossz néven veszi a egyesület a vármegyei hatalmi politika expohentesek szaklapja, hogy a szerb sertéshús ziturájává alacsonyittatnék. Az egyesület behozatalának kérdésében a X. kerületi elöl- független gazdatagjai sohasem fogják megengedni, hogy az egyesület kebelébe alapok járósághoz néhány kérdést intéztünk, me- által vád gyanánt felhozott néppárti politika, lyekre megfelelni nem tud, pedig a melyekre vagy bármely más ellenzéki pártpolitika aTeleletet méltán várhatnék, mert azzal a belopódzék s megmételyezze annak egésznézettel, hogy mivel a múltban valami szo- séges és erőteljes gazdasági vérlüktetését. kásban nem volt, a dolgot elütni nem lehet. De a pártpolitikába beleértendő az a kárhozatos politika is, mélyet a vármegyei hatalmi politilca Bizony szerb sertéshúst sem volt szokás be- intézői becsempészni akarnak, hogy ily módon hozni az előtt, mégis megteszik azt most, tönkretegyék az egyesület függetlenségét s örökös • éppen azért kellenek most oly intézkedések, semmitevésre kárhoztassák azon egyesületét, a melyek ezt megnehezítsék. De hát a hen- melynek önállósága s gazdasági kérdésekben tatesek lapja által védelmezett X. kerületi nusitott őszinte véleménynyilvánítása á nyitramegyei politikai hatalmasságoknak kissé kelleelöljárósághoz van még egy kérdésünk, a metlen. Az egyesületnek azon tagjai, kik az melyre nemcsak mi, de az egész főváros egyesület mindennemű dolgaival foglalkozközönsége . kíváncsian várja a feleletet. A nak s czéljait irányítják, minden alkalom„Köztelek" mult számában a X. kerületi ál- mal küzdeni fognak az ellen, hogy az latorvosok által beküldött jegyzék szerint a egyesület ellenzéki kortestanya legyen, de élet-halál harczot fognak vivni alegnagyobb Szerbiából márez.-junius hónapokban hozott elszántsággal az ellen is, hogy a gazdasági sertéshúsból 7197 kg. mint romlott állítólag egyesület a vármegyei hatalmi politika főelkoboztatott. Hát bátrak vagyunk kézdezni, agenseinek választási próbatere s politikai mi történt ezzel az elkobzott sertéshússal? erőszakoskodásaiknak egyik sáncza legyen. Mi ugy tudjuk, hogy' hasonló esetekben nem Legyen a gazdasági egyesület a gazdáké s egyetlen czélja legyen a vármegyei mezőelég az elkobzás, hanem az elkobzott rom- gazdák érdekeinek előmozdítása. Ez jelenleg lott hus megsemmisítéséről, illetve oly fel- is a Nyitramegyei Gazdasági Egyesület polidolgozásáról kell hatóságilag gondoskodni, a tikája. Minden ezzel ellenkező állítás az mi a húsnak emberi élvezetre való felhasz- igazságnak politikai elfogultság sugalta erőnálását lehetetlenné teszi. A sertéshús ily szakos elferdítése. Nyitra, 1896. julius hó 9. A julius hó 9-én tartott igazgatóválasztmány technikai feldolgozására Kőbányán a „kő- megbízásából Emödy József e. alelnök, Meskó bányai sértéskereskedők zsiradék- és szappan- Pál e., titkár." gyár szövetkezetének" e czélból készült gyáÁllategészségügyi értesítés. A földmiverába azonban a velünk közölt éttesités sze- lésügyi minisztérium a marhavész és egyéb rint csak 2900 kg. hus szállíttatott s a gyep- ragadós állatbetegségek állásáról julius hó mester sem kapott körülbelül 1000 kilo- 1-én a következő kimutatást teszi közzé: grammnál több szerb sertéshúst meg- Magyarországon: Keleti marhavész: Magyarsemmisítés végett. Nagyon kíváncsiak va- ország, Fiume és környéke, valamint HorvátSzlavonország egész területe ez idő szerint gyunk, hogy a X. kerületi előljáró, állátor- vészmentes. — Lépfene: összesen 57 községvosaival együtt miképp intézkedett a többi ben 62 udv. — Veszettség: összesen 179 4000 kg. elkobzott szerb sertéshússal ? Mert község, 183 udv. — Takonykór és bőrféreg: az még sem engedhető meg, hogy ily nagy összesen 82 községben 98 udv. — Ragadós mennyiségű romlott hus szőrén-szálán elvesz- száj- és körömfájás: összesen 131 • községben 948 udvar. — Ragadós tüdölob: összesen 3 szen a hatóság szeme elől. Azt kell tehát közs. 3 udv. — Himlő: összesen 1 községben feltételeznünk, hogy az elöljáróság állator- 1 udv. Tenyészbénaság és az ivarszervekm vosaival együtt az eladóra, vagy a. hente- keletkező hólyagos' kiütés: összesen 14 községsekre bízta a megsemmisítést, vagy olyanok- ben 67 udvarral. — Rüh-kór: összesen 115 nak adta át az elkobzott hust technikai fel- községben 382 udvar. — Sertésorbánez: öszszesen 162 községben 785 udv. — Bivalydolgozáson, a kiknek erre iparigazolványuk vész: összesen 2 község, 2 udvar. — Sertésnincs. Ez értesülésünket nagyon ajánljuk a vész: összesen 1464 község. fővárosi tanács figyelmébe, mert ha tényleA ragadós tüdölob állása Magyarországes beigazolást nyernek, az elöljáróság ezen gon. A földmivelésügyi minisztérium jelenmulasztásáért legalább is fegyelmi büntetést tése szerint a ragadós tüdőlob állása Magyarérdemel. A hentesek lapja pedig ne vegye országon a következő: Fertőzött községek: túlságosan a védelmébe az elöljáróságot a Arvamegyében: Lyeszek 1 udvar, összesen 1 község és 1 udvar. Turóczvármegy ében: szerb sertéshús behozatalának kérdésében, Kis-Selmecz 1 udvar, összesen 1 község és megvédi az magát illető hatósága előtt, ha 1 udvar. Zólyomvármegyében: Breznóbánya tudja és a hentesek lapja, a helyett, hogy a 1 udvar, összen 1 község és 1 udvar. Lovak kedvezményes vasúti szállítása. hibákat takargatná, jobban tenné, ha mint a nyilvánosság organuma, azok felderítésére és Barcs, Virovifica avagy Teresovae-Suhopolje állomásokról Cormonsra teheráruként kocsimegtorlására törekednék. rakományókban szállítandó leküldemények után a használt kocsi rakterületének négyNyitramegyei gazdasági egylettől az szögméterért 10 korona kedvezményes szálalábbi nyilatkozatot kaptuk, melyet egész lítási dij lett engedélyezve. terjedelmében közlünk. „A Nyitramegyei Szerb sertések szállítása FrancziaorGazdasági Egyesület azon tagjai, kik az szágba. Mint Belgrádból irják, a szaloniki-i egyesület minden mozgalmában részt vesz- szerb főkonzulátus a külügyminisztériumhoz nek, kik az egyesület irányát és törekvéseit jelentést adott be az élő szerb sertéseknek ismerik, megbotránkozással utasítják vissza Szalonikin át tengeri uton Marseillbe szállíaz egyesület önállóságának s önkormányza- tása ügyében tett legújabb kísérletekről. Mint tának ellenségei által közhírré bocsátott e hivatalos jelentésekből kitűnik, az emiitett azon alaptalan vádat, hogy az egyesület le- kísérletek kudarczczal- végződtek; minektérve eredeti rendeltetésének útjáról, politikai folytán a további kísérletezéseket beszüntetpártok szolgálatába szegődött.|Ilyen híreket ték, e helyett életbe léptették a leölt sertécsak azok terjesztenek, kiket elvakulttá tesz seknek Ausztria-Magyarországba való szállíaz egyesület tisztán megőrzött függetlensége tását, a miből ujolag az tűnik ki, hogy s kik azt szeretnék, ha a pártok fölött álló monarchiánk az egyedüli terület, a hol a

5 6 . SZAM. 6-IK

ÉVFOLYAM.

sertéseket értékesíthetik. Az emiitett jelentés, a M a r s e i l l b e való szállítási k í s é r l e t e k n e k teljes kudarezát, többféle körülmények befolyásának tulajdonítja. Mindenekelőtt hiányz a n a k a sertés s z á l l í t á s r a a l k a l m a s g ő z h a j ó k és a szállítás az é p p e n r e n d e l k e z é s r e állott, k ö z ö n s é g e s szállító g ő z h a j ó k o n t ö r t é n t . E n n e k f o l y t á n szállítás k ö z b e n a b e r a k o t t állatok n a g y része elpusztult, a m i t az á l l a t o k k e d v e z ő t l e n e g é s z s é g ü g y i á l l a p o t a is n a g y b a n elősegített. A szállítási k ö l t s é g e k r e n d k í v ü l i n a g y n a k bizonyultak, a mihez még a tetem e s b e - és k i r a k á s i d i j a k , ú g y s z i n t é n a n e m c s e k é l y v á m - és f o g y a s z t á s i illetékek d r á g í t o t t á k a kivitelt. ' A szállított s e r t é s e k á r a n e v e t s é g e s e n k i c s i n y volt M a r s e i l l b a n , a m i t u g y a n i s az o t t a n i k e r e s k e d ő k á l t a l l é t e s í t e t t r i n g e k idéztek elő, a m e l y e k k e l s z e m b e n a s z e r b szállítók t e l j e s e n t e h e t e t l e n ü l álltak, a mennyiben kirakási állások hiányában k é n y t e l e n e k v o l t a k az á r u t m á r a h a j ó n áte n g e d n i . H o g y a t e n g e r i szállítás i d e j e a l a t t e l h u l l o t t á l l a t o k s z á z a l é k a m e k k o r a volt, k i t ű n i k az e m l í t e t t k o n z u l á t u s i j e l e n t é s b ő l , m e l y szerint a „ T á b o r " n e v ü gőzösön Szal o n i k i b ó l M a r s e i l l b a szállított^ 320 d r b s e r t é s ből n e m k e v e s e b b , m i n t 135 d r b h u l l o t t el, t e h i t az egész s z á l l í t m á n y n a k t ö b b m i n t XU része. M i n d e z e n t é n y e k b ő l és a d a t o k b ó l l á t h a t ó , az élő szerb s e r t é s e k n e k Francziao r s z á g b a való s z á l l í t á s a s e m m i m ó d o n s e m vihető ki, h a c s a k n a m n a g y o b b v e s z t e s é g e k á r á n ; annál csodálatosabb, h o g y a szerb min i n i s z t e r e l n ö k d a c z á r a a r e n d e l k e z é s é r e álló h i v a t a l o s a d a t o k n a k , k o m h i n á c z i ó k b a ereszk e d e t t a k i v i t e l t illetőleg.

KÖZTELEK,

l b 9 6 . JULIUS HÓ

11.

Állattulajdonosokiuik. A n y á r i időszakban a liázi állatok közt különösen sertések, ' juhok, baromfiaknál gyakrabban, mint bármelyik évszakban időszerű járványos betegségek lépnek fel. Igen-ajánlatos tehát ezek ellen idejében alkalmas praservativ szereket alkalmazni, mint a minőknek a Kwizda-féle marha-táppor, Kwizda-féle sertéspor, Kwizda-féle baromfipor, Kwizda-féle hashajtószer juhoknak évek óta beváltak. Mint hatásos fertőtlenítőszer istállók számára igen ajánlatos a Kwizda Ferencz János c: ég által Korneuburgban forgalomba hozott krezolin (javított kreolin).

KERESKEDELEM, TŐZSDE.

1001' Morvaországból exkontingens szesz lanyhán 10-50 frton lett kinálva és csak néhány tartány lett ez áron zárulva. .4 budapesti piaezvn csekély forgalom volt ismét és azonnali szállításra elkelt: finomított szesz 51-75 frt, élesztőszesz 52 frt, nyersszesz adózva, 51 frt, adózatlan (exkontingens) 13 frt, denaturált szesz 18—18-25 frt. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 14.75— 15 frt. Bécsi jegyzés 15.60—15,80 - frt kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés 50.70—50.80 adózott burgonyaszeszért. Brünni jegyzés 10 50—10'75 frt ex^ont. finom. A kivitel e héten szünetelt. Vidéki szeszgyárak közül: Győr, Lúgos, Losoncz li frttal olcsóbban, a többiek változatlanul jegyeznek. Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 51'75—52.— frt, élesztőszesz 52.25—52.50 frt, nyersszesz adózva 51. 51'.50 frt, nyersszesz adózatlan 13.—13.25 frt, denatúrált szesz 18. 18.25 frt. Kontingens nyersszesz —• •—. Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők. 1

Budapesti gabonatőzsde. (Guttmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése a „Köztelek" részére.) Budapest, 1896. julius 10-én. A lefolyt hét időjárása általában igen jó volt, csapadék nem volt, ugy hogy a takarási munkálat akadálytalanul folyhatott. Gazdáink a terméssel nagyobbrészt igen meg vannak elégedve. Különösen a Tiszavidéken, mig a Bánát és Bácska panaszkodik. Mennyiségre ugy látszik a tavalyi termést tulhaladjuk majd, a minőséget tekintve, biztosan még nem láthatunk, annyit azonban már most lehet konstatálni, hogy sok könnyű búzánk lesz. A külföld a jelentési időszak alatt általában tartott magatartást mutatott, ugy hogy a helybeli piacz árai kissé megállapodtak, sőt szerény szilárdságot is mutattak. Készbuza jól volt kinálva, ennek ellenében malmaink nagyobbrésze kevés vételkedvet mutatott, jól tartott irányzatnál kb. 60—70,000 mm. adatott el, az árak a mult héthez képest zárlatként 5 krajczárral olcsóbbnak mutatkozott. Készrozs ó-áruban keresettebb és ugyiátszik. hogy ennek készlete nagyon kicsiny, ugy hogy a prompt szállítandó, uj-rozsért aránytalanul többet fizetnek, mint augusztus és szeptemberben szálli'andóért. Minőség szerint ó-rozs 6. 6.20 frtig Pest paritással, uj-rozs juliusra 5.50—6.— frtig, augusztusra 5.80—5.35 frtig, szeptemberre 5.25 frtig Pest paritásu ár mellett adható el. Árpa elhanyagolt czikk, etetési Czélra néhány tétel 3.80 —420 M g ab itt, jobb minőségű 5 frtig ab itt adatott el. Uj szokványáru 4.20 frtig értékesíthető helyben. Tengeri csekély forgalmú, néhány waggon-rakomány 3.80—4.— frtig kelt el. Zab jobb fajtákban keresettebb, mig a silányabb minőségek nehezen és csakis olcsón adható el. Erőtakarmányok változatlanok, alig van forgalom bennük. Áttérve a napi forgalomra jelenthetjük, hogy készbuza ma gyengén volt kinálva, csak egyes malmok vásároltak és így csendes iránynál csak kb. 15.000 mm. kelt el, tartott árak mellett. Rozs változatlan, augusztusi szállításra egy kisebő tétel, uj-rozs 3-35 frton Pest paritással adatott el. Árpa, tengeri, zab változatlanul gyengék. Határidőlc daczára gyengébb, New-Yorknak valamivel szilárdabbak voltak fedezésekre, melyek a Bánátból és Bácskából jövő rosszabb aratási hírekkel hozatnak kapcsolatba.

Élelmiczikkek a budapesti hetivásáron. 1896. év julius 10-én. (A székesfővárosi vezérigazgató ság jelentése a „Köztelek" részére.) Halvásár a haltéren. A fővámtéri, Ferencz Józsefrakparti és haltéri piaezra 17 helybeli halász és halkereskedő által 70 q és vidéki kocsikon 5 q, összesen 75 q kevert hal hozatott. A vásár élénk. Az árak métermázsánkint 5 frttal emelkedtek. Viszontelárusitók fizették a hal q-át: nagy élő 90—100, nem élő 50—70, közép nagy élő 50—70, nem élő 30—50, apró élő 20—30, nem élő 12—16 frtig. Baromfi. Hozatott a fővámtérre vaspályán kb. 8800 db, hajón kb 1800 db, — kocsin kb. 22 j0 db, helybeli árusoktól kb. 4000 darab, összesen kb. 16800 db. A vásár élénk volt; Nagybani árak páronkint: tyúk 100—120, csirke 50—120, (idei kiv. ), kappan hizott , kappan sovány.— . récze hízott Gőzeke-szántás-bemutatás. E g y újfajta , (idei —) lud öreg h lud (liba) u j gőzeke (Meehwart szabadalma) munkáját hiz. 380—520, uj lud sovány 220—£80, öreg ) s z e m l é l h e t i m e g az eziránt é r d e k l ő d ő g a z d a pulyka hizott idei , sovány , gyöngytyúk , galamb pecsenyének'—-—- krig. k ö z ö n s é g az e z r e d é v e s k i á l l í t á s egész i d e j e Az István-téri élelmi piaezra élő baromfi helya l a t t és p e d i g a f ő v á r o s k ö z e l é b e n levő beli és vidéki árusok által kb. 800 pár hozatott fel, Pomázon. A gép ásószerüen ható forgó ekékkel árak a következők: páronkint tyúk 130—140, csirke van felszerelve s a gőzgép az ekével magán a idei 70—120, kappan hizott , sovány , szántóföldön halad. Rendszerint háromszor récze hizott 180—20", sovány 120—150, hizott lud 300—400, sovány 400-500, pulyka hizott 500—500, s z á n t a n a k vele h e t e n k é n t , m é g p e d i g k e d d e n , sovány krig. A forgalom élénk. c s ü t ö r t ö k ö n és s z o m b a t o n , de a Ganz és Tsa Az ujvásártéri piaezra felhozatott a szokott közc z é g , m e l y e g é p e k e t g y á r t j a , i g e n szívesen ségekből vasp. kb. 1700 db, kocsin 900 db, gyalogs z á n t a t b á r m e l y m á s n a p o n is, h a az erre árusok 700 db, helybeli árusok 1340 db, összesen v o n a t k o z ó k í v á n s á g r ó l e g y . n a p p a l előbb ér4640 db baromfi. A forgalom élénk. Az árak páronkint következők: tyúk 120—140, csirke 60—120, t e s ü l . P o m á z a b u d a p e s t — s z t - e n d r e i h . é. idei -, hizott kappan sovány , vasút állomása, a főváros közvetlen közeiéhizott récze 200-260, sovány récze 120—140, hizott lben v a n és e g y óra a l a t t k é n y e l m e s e n o d a lud (liba) 300—500, sovány lud 220—250, hizott pulyka juthatni. Mindkét irányban kilencz vonat , sovány pulyka : , gyöngytyúk , közlekedik naponkint. Az induló állomás galamb pecsenyének. krig. Budán van a Pálffy-téren, mindjárt a MarTojás. Hozatott a fővámtérre vasp. kb. 20,000 db, hajón kb. 10000 darab, 1 kocsin kb. 1,000 db. g i t h i d o n alul. B ő v e b b m a g y a r á z a t o t és lehelybeli árusoktól 30,000 db, összesen kb. 61,000 írást, v a l a m i n t k i t ű n ő a r a t á s i k i m u t a t á s o k a t db. A vásár élénk. Nagybani árak: 1 láda friss (1440 a kiállításon a Ganz-féle pávillonban, todb) 2400—260Ö kr., 100 db 2C0—220 kr., tojás mevábbá nevezett társulat budai törzsgyárában, szes 1 láda (1440 db) k., 210 db Következő kötések történtek: kr., 1 db krig. valamint Pomázon, a szántás színhelyén Köttetett dék zárlat: Az ujvásártéri piaezra felhozatott a szokof, kaphatni. Köttetett Zárlat községekből vasp. kb. 2880 drb, kocsin 7000 drl t gyalogárusok 1100 drb, helyb. árusok 23040 darab, Tavaszi buza —* • frt - • fi összesen 34020 darab friss tojás. A forgalom 6-26—6-32—• „ 6.31—82 , Uradalmak, f ö l d b i r t o k o s o k , b é r l ő k , Őszi buza élénk. A következő árak jegyeztettek: friss tojás szi rozs 5-20—5 26—• „ 5-26—27 , gazdatisztek 1 drb 2 2, 100 darab 175—190, 40 krért 21—23 5-15 -5-18—1 szí zab „ 5-18—19 , drb, 1 láda 1440 drb 2300—2600, meszes tojás 1 db Junius buza —• >• alkalmazottaik, illetve a maguk részére rendeljék 100 , 40 krért db, 1 láda meg:, a nép között terjesszék, a 1440 drb krig Tavaszi zab —• • 1 Jul.—aug. tengeri 3-80—3'85—• Zöldség. Hozatott a Ferencz József-rakpartra vasp. Aug.—szept. „ ... 3-85—3-89—•• , 3.88-89 , 400 q, hajón 50 q, kocsin 300 q, helyb. árusok Uj tengeri 189T-re_... 4 0 2—4-07- • , 4-06—07 , kb.900 q, össz. kb. 1650 q vegyes zöldség. A vásár élénk. Repczeaug.-szept.-re —?—f •— , 10-35-40 , Nagy. árak sárgarépa 100 k. 40-400,1 q , petrezselyem 100 cs.40-500, 1 q , zeller mezőgazdasági és politikai képes hetilapot 100 db 50 - 120, karalábé 100 db 60-160, vöröshagyma 100 db 20—120, 1 q 500—600, fokhagyma 100 f. Szeszüzlet. Előfizetési á r a : 100—700, 1 q 1000—1200, fehérrépa 100 darab , negyedévre 50 kr., — félévre I frt., — egész évre 2 frt. !. (Groldfinger Gábor szeszgyári főtisztviselő fejeskáposzta 1 q krajezárig, vörösrépa 100 darab 50—140 krajezárig, fejeskáposzta 100 darab A „Független Újság" egyetlen képes mezőgazdasági tudósítása a „Köztelek" részére.) heti néplap, a mely politikai és szépirodalmi tartalom-1 A szeszüzletben a héten változatlan lanyha 500—1000, kelkáposzta 100 db 60—200, vöröskáposzta 100 db , fejes saláta 100 db 70—200, kötött kereslet folytán az árak 25 krral olcsóbban jegyeznek. A férfiaknak magyar nemzeti politikát, pontos hirt a Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens saláta 100 db 40—140, burg. belföldi 1 q 200—500, , fekete retek 100 db 50—180, világ dolgairól és oktatást a helyes mezőgazdaságról; — nyersszesz gyéren lett kinálva és minthogy a kész- külföldi Ugorka s. való asszonynak, leánynak hasznos és szivnemesitő,^mulattató letek igen csekélyek, ugy csak azonnali szállításra hónapos retek 100 csomó olvasmányt, gyermekeknek mesét, verset, játékot közöl. lettek kisebb tételek 14.60 frton eszközölve. Erdélyi 100 db 80—160, ugorka savanyu 100 db 100—250, zöldpaprika 100 db 40—200, tök 100 db 500—1000, állomásokhoz szállítva kont. nyersszesz 14.75 frton A „Független Uj$ág" a leghasznosabb és legolcsóbb paradicsom 1 kg. 10—16, zöldbab 1 kg. 3—12, zöldnéplap, mely a nép barátjainak és vezetőinek pártolását kelt el. megérdemli. Galieziából több tartány felsőmagyarországi borsó 1 kg. 8—20, zöldborsó fejtett 1 1. 25-70 krig. Előfizetési' pénzek a kiadóhivatalhoz (Bpest, IX. ker.. vasútállomáshoz szállítva 14.50 frtig kelt el azonnali Felhozatott az ujvásártéri piaezra a szokott közszállításra. Az üzletirányzat szilárd. Köztelek, földszint) küldendők. ségekből szekéren k. 210 q, gyalog és helyb. árusok által

.Független Újság*

—-. 12 KÖZTELEK, 1896. JULIUS HÓ 11. 280 q, vasp. — q, összesen, mintegy 490 q vegyes zöldség. A forgalom élénk. Árak a következők: Burgonya 1 zsák 70—180, uj 1 q 200—600, fejeskáposzta 100 db 500—900, vöröskáposzta 100 db —, kelkáposzta 100 db 80—120, paradicsom 100 db , 1 puttony , fejes saláta 100 db 60—150, kötött saláta 100 db 50—80, ugorka savanyítani való 100 db 50—150, ugorka savanyu 100 db 120—130, zöld paprika 100 db , zöldbab hüvelyes 1 kg. 10—12, 1 zsák 70—160, zöldborsó héjas 1 kg. — , zöldborsó fejtett 1 liter' 26—50 krajczárig. A Hunyady-téri piaczra felhozatott kocsin 400 q, gyalogárusoktól kb. 50 q, helybeli árusoktól kb. 150 q, össz. e00 q ; élénk forgalom mellett a. következő árak jegyeztettek: burgonya 1 zsák 100—140, 1 q 250-400 fejes káposzta .100 db 400—800, vörös káposzta 100 db , kelkáposzta 100 db 160—2C0 paradicsom 100 db , 1 puttony , fejessaláta 100 db 50—120, kötöttsaláta 100 db 40—50, ugorkasav. valólOÖ db 80-100, savanyitott 100 db 120—140, zöld paprika 100 db , zöldbab hüvelyes 1 kg. 6 - 8 , zöldbab hüvelyes 1 zsák 60—100, zöldborsó héjas 1 kg. —, zöldborsó fejtett 1 liter 20—40 krig. Gyümölcs. Hozatott a Ferencz-Jézsef-rakparti piaczra vaspályán kb. 400 q, hajón kb. 800 q. kocsin 200 q, helybeli árusok által kb. 600 q, összesen kb. 1500 q vegyes gyümölcs. A vásár élénk volt. Nagybani árak : Fajalma 1 q ; , köz. alma 1 q 1200—2000, fajkörte 1 q — p r t e 1 q 1200—2000, köz. dió 1 q , magvaváló 1 q , szilva vörös 1 q —, szilva aszalt 1 q , cseresnye faj 1 q 2500—4000, cseresnye köz. l q 1200—20 0, meggy faj 1 q 1800—2800, meggy köz. 1 q 700—1600, mogyoró 1 q , gesztenye belföldi 1 q , gesztenye olasz 1 q , baraczk 1 láda czitrom 1 láda 250-350,'füge 1 kg. 15—16 krig Az ujvdsártéri piaczra felhozatott a szokott községekből vaspályán kb. 8 q, kocsin kb. 49 q, gyalog és helybeli árusok 63 q, összesen 112 q vegyes gyümölcs. A forgalom élénk. Árak a következők: Fajalma 100 db , 1 kg. , 1 db , közönséges alma 100 db , 1 kg. 18—28, 1 db 1—2, szőlő csemege 1 kg. —, szőlő köz. 1 kg. — kr, cseresznye faj 1 puttony , cseresznye faj 1 1. 18—30, cseresznye köz. 1 put. , czeresznye köz. 1 kg. , cseresznye köz. 1 1. 6—10, meggy faj 1 put , meggy faj 1 1. 16 — 20 meggy köz. 1 putt. 70—80, meggy köz. 1 liter 6—10 krajczárig. A Hunyady-téri piaczra felhozatott a szokott községekből vaspályán — q, kocsin 31 q, helybeli és gyalogárusoktól kb. 20 q, összesen kb. 50 q vegyes gyümölcs, közép forgalom mellett árak a következők : fajalma 100 db , 1 kg. 32 - 36, 1 db 2—4, köz. alma 100 db 1 kg. 10-12, 1 db r, 1—1 kr, cseresznye, faj 1 kg. 30—40, cseresznye faj, 1 : 1. 20—28, cseresznye, köz. 1 put. , cseresznye 1 kg. 10 — 16, cseresznye köz. 1 1. 5—10, meggy, köz. 1 kg. 10—12, meggy, köz. 1 1, 8—10 kg. Budapesti takarmányvásár. (IX., kerület Mesterutcza, 1896. julíus 10. A székesfőv. vásárigazgatóság. jelentése a „Köztelek" részére). Felhozatott a szokott községekből 235 szekér réti széna, 6 szekér muhar, 24 szekér zsupszalma, 8 szekér alomszalma, — szekér takarmányszalma, — szekér tengeriszár 69 szekér egyéb takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles stb.), 1000 zsák szecska. A forgalom közép. Árak q-ként a következők : réti széna 209—280, muhar uj 280—300, zsupszalma 200—250, alomszalma 125—170, egyéb takarmány , lóhere , takarmányszalma , tengeriszár luczerna 150—26,5 sarjú , szalmaszecska 200— . 225, uj széna' V Összes kócsiszám 346 sulv 276,800 kg.

Állatvásárofe. Budapesti gazdasági és tenyészinarliavásár. 1896 julius hó 9-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhajtatott : 620 drb, úgymint: jármos ökör elsőminőségü 92 drb, közép 257 drb, alárendelt 2 drb. Fejőstehén : fehér 1 drb, tarka 158 drb, bonyhádi 37 drb, tarka ökör 2 drb, tenyészbika — drb, fehér hizlalni való — db, üsző — db, jármosbivaly 16 db, hizlalni való . tinó — db. A fejőstehénvásár lassú lefolyású volt s csakis a leghitványabb teheneket lehetett a mult heti árak mellett eladni- melyeket kisebb tejgazdasággal foglalkozók vásároltak darabonkint meg. A gazdasági marhavásár élénk lefolyású volt s a jó ökrök, nagy nagy csoportokban mindjárt a vásár kezdetén eladattak. Az egyes vevők közül említhetők: Gr. Keglevich Gy. Sashalom 22, gr. Nádasdy B, Nádasd30, Gyapay Cornél Bicske 30, Előszállási uradalom 17 db jármos ökör. Gróf Károlyi Gy. Káposztásmegyer 20, Lőwy J. P .-Péteri 8, gr. Károlyi S. 8, Edelstein N. Czinkola 6 db fejőstehén. Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos ökör 350—395, középminőségü jármos ökör 290—340, alárendelt minőségű jármos ökör 210-245, hizlalni való — forintig páronkint. Jármos bivaly , jobb minőségű jármos ökör — , fehér be-

kötpi való ökör frtig páronkint. Fejőstehenekért és pedig: Fehérszőrű magyar tehén 90, tarka, kevert származású tehén 55—130, bonyhádi tehén 100—165 frtig, tinó frtig páronkint. Budapesti vágómarhavásár. 1896. julius hó 9-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére) Felhajtatott: 2648 drb nagy vágómarha, nevezetesen: 758 drb magyar és, tarka ökör, 801 drb magyar és tarka tehén, 882 drb szerbiai ökör, — drb boszniai ökör, 111 drb szerbiai tehén, 57 drb bika és 39 drb bivaly. Minőség, szerint: 604 drb elsőrendű hizott bika, 1460 drb középminőségü bika és 584 drb alárendelt minőségű bika. — db elsőrendű hizott ökör, db középminőségü ökör és — db alárendelt min. ökör. — db elsőrendű; hizott tehén, — db középminőségü tehén, •— db alárendelt min. tehén. A mai vágómarhavásár meglehetős élénk . lefolyású volt, mert a kereslet ugy külföld, mint helyből elég nagy volt. Az árak a jobb minőségű marháknál, melyekből külföldiek sokat vásároltak, 1 frttal javultak, általában azonban változatlanul maradtak. Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar és tarka ökör jobb minőségű 28—31, kivételesen 3172, hizott magyar és tarka ökör középmin. 25" 27-—, alárendelt minőségű magyar és tarka ökör°Í9" 24"—, jobb minőségű tarka tehén 22" 30 — frtig, kivételesen tarka tehén , magyar tehén tarka 23— 25'—, tarka tehén —, szerbiai ökör jobb minőségű 2630'—, kivételesen szerbiai ökör középminőségü 19—25'—, szerbiai ököí: alárendelt minőségű 19-25, szerbiai bika 20"50- 29—, szerbiai bivaly 17' "19 — kivételesen — frtig métermázsánkint élősúlyban. Budapesti lóvásár. Budapest, 1890. julius 8. A budapesti vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" A vásár élénk, a felhajtás nagysága, valamint a felhajtott állatok kielégítő minősége élénk vétel-kedvet idéztek elő, az árak a jobb minőségű lovaknál kissé emelkedtek. Felhajtatott össz. 937 drb. Eladatott 390 drb Jobb minőségű lovakból hátas 20 db, eladatott 5 db 100—175 írtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 46 db, eladatott 24 db 110—225 frtért, nehezebb kocsiló (hintós) 50 db, eladatott 30 db 100—200 frtért, igás kocsiló (nekéz nyugoti faj) 35 drb, eladatott 12 drb 90—190 frtért, ponny 6 db, eladatott 2 db, 25—60 frtért; közép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 170. db, eladatott 65 db 70—140 frtért, könnyebb félék (parasztló stb.) 280 db, eladatott 110 db, 45—90 frtért; alárendelt minőségű lovakból 348 db, eladatott 114 db, 10—28 frtért. Bécsi vágóra vásároltatott 60 db, frt, az állatkert és kutyák részére vásároltatott — db, frt, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — darab, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt a gyepmesterhez küldetett — db. Kőbányai sertésvásár 1896. julius 10. (Első magy. sertéshizlaló-részv.-társaság telefon-jelentése a „Köztelek" részére.). Az üzlet lanyha. Árjegyzésünk nincs. Seti átlagárak: Magyar válogatott 320—380 kilogramm nehéz krajezár, 280—300 kilogramm nekr, vidéki sertés héz kr, öreg 300 kgontuli — könnyű krajezár. Szerb kr. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás és 4% engedmény szokásos. — Eleség-árak: Tengeri uj 4' •— frt, árpa 5'10 frt Kőbányán átvéve. Helyi állomány: junius hó 26. maradt 8150 drb. Felhajtás: belföldről 8150 drb, Szerbiából — drb, Romániából darab, egyéb államokból db. Összesen db. F ő ö s s z e g — db. Állomány és felhajtás együtt darab. Elhajtás: budapesti fogyasztásra (I—X. kerület) 19 darab, belföldre Bpest környékére 237 db, Bécsbe db. Csehországba, Morvaország és Sziléziába db, Ausztriába — db. Németbirodalomba drb, egyéb országokba — drb. A szappangyárakban feldolgoztatott — drb, összesen 256 drb. Maradt állomány 2894 drb. A részv.-szállásokban 1735 db van elhelyezve. Az egészségi és transitószállásokban maradt ——— db. Felhajtás: Szerbiából darab, Romániából drb, összesen — drb. Elhajtás: drb, maradt állomány — — drb és pedig — drb szerb, és - — drb román. Ai egészségi szemlénél jan. -tői máig drb a fogyasztás alól kivonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. Budapesti szurómarhavásár, Julius hó 9-éa. A stékes fővárosi közvágóhíd és marhavásári igazgatóság jelentése a ,Köztélek" Készére.) Felhajtatott: 577 drb belföldi, —drb galicziai, — drb tiroli, 34 drb növendék élő borjú, — drb élő bárány; — drb belföldi, — db galicziai, — drb tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borjú, drb ölött bárány, — db élő kecske. Borjuvásár lassú lefolyású volt. Arak a következők. ÉlS borjuk : belföldi frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 18—36 frtig, kivételesen 43 frtig súlyra, növendék borjú 12—32 frtig, kivételesen — frtig drbonkint, frtig súlyra. Ölött borjú: belföldi - . tiroli —frtig,

56. SZÁM. 6-tK ÉVFOLYAM. galicziai frtig, növendék borjú frtig dbonkint, bárány frtig, bécsi frtig súlyra Élő bárány — '— forintig páronkint. Ölött kecske —' '— frtig páronkint, kivételesen — frtig.

Ingatlanok árverései (20000 forint becsértéken felül,) (Kivonat a hivatalos lapból.) Julius 14 Pestvidéki atkviha- Papp ' kir. tvszék tóság Zoltán Julius .15 Topolyai kir. a tkvi ha-. Vojnics . járásbíróság tóság Bálint Julius 18 Nagyváradi atkviha- Báchi kir. tvszék tóság Sándor Julius 31 K.-Szt-Mártoni atkviha- Jalsoviczfcy kir. jbiróság tóság Izabella Aug. 3 Temesvári kir. a tkvi ha-Leblancz törvényszék tóság Lajos Aug. 26 Kisvárdai kir. a tkvi ha- Okolicsányi járásbíróság tóság Menyhértné

28651 260P0> 29792 63917 4i445 22470 61276

Szerkesztői üzenetek. Báró J. B. A központi chemiai intézet és vegy kísérleti állomás (Budapest, Földmivelésügyi minisz terium) talajokat is megvizsgál. A beküldendő meny nyiségről, a próbavételéről és az elemzés dijáról köz vetlenül az iátézettől szíveskedjék felvilágőgitlst kérni. Yinczellériskola. Hirdetményeket ingyen nem közlünk. J. F. Hornya. B. közleményét eddig nagyon is aktuális dolgok kiszorították, de nemsokára sorát F. Ö. Nagyhát. Múltkori kérdéseire a választ jövő számunkban kozulji t rovatvozeőtnknek küldöttük meg. Felvetett eszméje életrevalóvolna, ha Magyarországon a könyveket vásárolnék.. Sajnos nem igy van. Az Orsz. magyar gazd. egyesület tulajdona. Lapfelügyelő-bizottság: Gróf Bessewffy Aurél, Bernát István, dr. Darányi Gyula, Forster Géza, Galgóczy Károly, dr. Hagara Tiktor. — Főszerkesztő és kiadásáért felelős : Forster Géza az O. M. G. E. igazgatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az O. M. G. E. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő : Jeszenszky Pál.

GűzcsÉplűk

f P Ü T Szigorúan a magyar sági viszonyokhoz alkalmazott mányok. ~ ú a

gazdagyárt-

A z összes gazdasági gépeket tartalmazó árjegyzékkel, szakbavágó felvilágosítással és tanácscsal, árak és feltételek k ö z lésével szívesen és díjmentesen szolgál E L S Ő

M M Y A S

GAZDASÁGII

GÉPGYÁR

részvény-társulat. (ifártelep: Budapest, I M

váczi-tt l

5 6 . SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

1 8 9 6 . J U L I U S HÓ

Kölcsönös Biztosító Szövetkezet, B U D A P E S T E N , VIII., J ó z s e f - k ö r u t 8 . Alakult 1891. éyhan. Elnök: T E 1jI-;li 1 Géza gróf. Áloluök: C S Á V O S S Y JBéia.

1003

11.

Szikes talajok javításánál mények lettek elérve, melyekről bővebb felvilágosítással szívesen szolgálunk.

PECIIY TAMÁS, PÜSPÖKI EMIL. WJBINKK GYULA, SZENTKIRÁLYI KÁLMÁN, SZILASSÍ ZOLTÁN, SZÖSY1 ZS1GÍI0KD, 8SSTÁIUY ISTVÁN gróf, TELEKI SÁMIOli. Vezérigazgató: S Z Ö N Y I Zsigmond. A z O r s z á g o s M a g y a r K ö l c s ö n ö s Biztosító S z ö v e t kezet a gazdaközönség általános elismerése szerint hiven megfelel hivatásának; folyton fejleszti a reformokat, meiyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az

épület és átalány (pauschal) biztositásnál rendkívül mérsékelt d;jaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával.

Mindennemű más

ASátorigyárak központi irodája: Budapest,

A takarmány és termények (szalmás eleség)

az a r a t á s i és cséplési idényre: Cséplést msízsaliöjiyv. (Keskeny alakban két egyenlő szelvénynyel, melyekből egy leszakítható) 10Ö lappal, kemény kötésben. drbja 50 kr. 10 drb. 4 frt 50 kr.

IX.,

Dandár-utcza

25.

Eredeti Angol kosok.

biztosítása szintén a legkedvezőbb feltételek;. mellett eszközölhető. A : dijak itt is a lehető legmérsékeltebbek. IMF" Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta díjból 5°/o díjengedményben részesülnek. ££#3 Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztositiák, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (Jőzsef-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek.

Gazdasági nyomtatványok

műtrágyát

hamisítatlan jó minőségben az ajánlott béltartalom szavatolása mellett legjutányosabban szállítunk, Ingyenes ismertető füzeteket (Collumellótól) bérmentve küldünk.

Hampshire-, Oxfordshire-, Shropshire-, Sonth-down, Cotswold és Lincoln kosokat szállít megrendelés, után 14 nap alatt bármely állomásra

P I C K

O S W A L D , tenyészállat-importeur

Budapest, Külső-Kerepesi-ut 1. szám.

Cséplési jegyzőkönyv. (Egy-egy szelvénynyel, melyekből 8 leszakítható) ... ... ___ ___ Hetilap. (Napszám-, bér- és jegyzetrovatokkal Ugyanaz (rendes iv alakjában) Magtár! napié. (Buza, rozs, árpa, zab, tengeri, stbiről . szóló bevétel- és kiadás-rovatokkal) Munka napié. (Időt, munkaerőt, időjárást stbit feltüntető rovatokkal) Vetési, aratási és cséplési segédkönyv számkönyv. (Heti jegyzet, a heti li ban) 100 lappal, vászonkötésben d

Magyar királyi államvasutak. Igazgatóság.

Hirdetmény. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint f. é. julius hó 10-étől kezdve a Budapest—Orsova illetve Temesvár—Budapest között közlekedő « Budapest ny. p. u.-ról este 7 órakor induló 710 illetve ide este 6 óra 50 perezkor érkező 711. számú, valamint a Szeged és Budapest között forgalomban lévő s Budapest ny. p. u.-ra d. e. 10 óra 25 perezkor érkező 715. sz. személy-vonatok Városliget megállóhelyen továbbá az utóbb említett 715 sz. és a Budapest ny. p. u.-ról d. u. 4 óra 35 perezkor Szegedre induló 716. sz. személyvonatok Kertekalja nevű megállóhelyen az alább közölt időben feltételesen megfognak állani és pedig: A 710 sz. vonat városligeten este 7 óra 6 perezkor.A 711 , „ » 6 * 44 A 715 , „ „ d. e. 10 , 19 „ A 715 „ „ kertekalján „ 9 „ 40 , A 716 ,, , „ d.U. 5 » 23 A z igftizg'atóság'. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

(mintegy 40 drból álló) mintagyüjteményét bérmentesen küldjük. ' L Á S Z L Ó A L B E R T , g a z d a s á g i n y örat a t v á n y o f c n a g y ral Debreczenben.

A millenniumi t á r l a t g é p c s a r n o k á b a n n a g y g y ű j t e m é n y e s k i á l l í t á s I ^Alakult

1S5(j

K t M E A Zalathnai kénkovand ipar r. t.

Brassói kénsav-(s műtrágyagyára a j á n l : m i n d e n n e m ű száraz és k ö n n y e n s z ó r h a t ó s z u p e r foszfátot, répa-, szőlő-és árpatrágyát, Thomassalaklisztet, chilisalétromot, kénsavas a m m ó n i á k é t é s m i n d e n e g y é b m ű t r á g y á t szavatolt béltartalommal. Fölvilágositásokkal

é s részletes

árjegyzékkel

a gyárvezetőség 1 B r a s s ó n ,

szívesen

valamint

a központi iroda

BUDAPEST IV., Bécsi-utca 5. szám.

E

gazdasági gépgyára Mosonban. A j á n l j a mivelö eszközeit, lókapáit, répagyomlálókat, töltögetöket.

Uj! Uj! „COLUMBIA" (Planet junior féle) amerikai lókapa. D. IH. O s b o r n e & C o . h í r n e v e s és l e g j o b b a m e r i k a i

fűkaszáló, marokrakó és kévekötő .aratógépeit | C

Szombathelyi versenyen 1895. első dlj. " 9 8

H0LLINGSWORTH, HEUREKA ÉS KEDYENCZ s z é n a g e r e l b l y é f e e t , 2—4 ióerejü járgány cséplökészletek, tisztitószerkezettel is. Konkolyozók, rosták, szelelő magtárrosta,

HUNGARIA, JUBILEUM MOSONI DRILL l e g j o b b sor-vető h e g y e s -vidékre FŐRAKTÁR: B U D A P E S T , VI. feer., Yáczi-körut 57a, (saját kán).

1004

KÖZTELEK,

KOSZÉN

1896. JULIUS

HÓ

11.

n n r O Q 7 pUl

Q 7 Q l n n C 7 Ó n d£CMUIlO£Cll,

PHSlIfO l/UClIVd,

leglci-t-üsiőlsTa n a i n . ő s e g - " b e n l e g - j - a t á n y o s a T s b a s i R

¥ l m iA m AW I¥ l i Am M cs. és k i r .

SZÁM. 6 - t K

ÉVFOLYAM.

Oszfraui gyári, dió-, koczka és darabos, szer 2 mosott ostraui Henrikaknai kovácsszén,

összes gazdasási, ipari és házi czélokra

A

56.

W S á f e Y W mffiT m u m i f M j m szab. Hitelintézet

s z o b a f ű t é s r e és é p ü l e t e k szárítására, kaph.ató

kőszén-nagykereskedőnél, Budapest, Arany János-utcza 3 4 . sz.

kőszén-osztályának

vezérképviselete.

G é p - s o d r o n y - s z ö v e í e k ,

czinkezett szúrós kerités-sodroay. Turfatermények és szabadalmazott önműködő turfahintő elosetek vállalata B U D A P E S T , IX, Csillag-utcza 15.

Turfahintő closet csomagolással és bérmentes vasuti vagy hajó szállítással 20 frt.

ffSSV ti-"- ' - ]

|Sf| JkMOT

Grőzcséplő-készleteL

Első minőség! Sptagmi

t u p f a pupha

W Ü B p i p

Budapesten feladva métermázsája I f r t 6 0

Jer.

saját gyártmány legkitűnőbb kivitelben 4 lóerőig, a magyar gazdasági viszonyokkal alaposan megegyező. Kizárólagos képviselőség Magyarország reszére : Lanz Henrik czégfő! Manheimból. Németország elismert legnagyobb és legjelentékenyebb gyára gőzmozgony és gözcséplögépekfcen, legkülönfélébb nagyságban, valamint oaműköíó etetővel és anélkül határozottan előnybe részesülő Fölvilágositással, tanácsosai, képes árjegyzékkel, kedvező fizetési feltételekkel készségesen -szolgál:

DRÖSSLER KÁROLY

Vassodrony és gépsédronyszüvet flyár és épület lakatős-miihely

Franz Scbröckenfuchs Waidhofen a. d. Ybbs.

cs. és tir. szak gaíd. féfgjín, Tas- és émWődéjt Budapest, TI., Yáczi-körut 59. Alapíttatott í s e a . Szolid képviselőségek mindenhol felállíttatnak.

minden minőségben szállít b á r h o v a 1349 . versenyképesen

"Valódi

SCHRAMA

Dr. KRÖCZER LÁSZLÓ-féle szabadalmazott ruggyanta ojtószalagokat Dr Kröezer László úrtól személyesen jóváhagy ott minőségben és nagyságban szállit

kénsav* és műtrágyagyára

Központi iroda: PRÁGA, Heinrichgasse 27.

kir. ruggyanta- és celluloidnemüek gyára

•'vn%SUftiassGl9. sz. | I . t o r , M e n

10 sz.

Süígönyszijn{SVBHI8CHHEIDLER. Egy Kilogramm ára f r t 10.40.

QRAEPEL szabadalm.

HUGÓ

lóhere - tokászoló

készüléke

íanjiitrt minden cséplőgéphez alkalmaattato, 25 százalékkal nagyobb munkaképesség, mint bármely más készüléknél. Legkitűnőbb szerkezét Iégolcsóbb árban GRAEPEL HUGÓ gépgyárosnái Budapesten, V., K ü l s ő v á c z i - u t 4 6 . s z .

5 6 . SZÁM. 6-IK

ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK

1896. J U L I U S

HO

11.

1 Magyar kenderből készült, I l e g j o b b mínöség'u

Cs. é s kir.

[gazdasági k&télnemfieket, p

legnagyobb és legrégibb az országban. Alapíttatott' 1831. 3 8 kitüntetés.

BLEIER és WEISZ, $ l ó h á l ó k,

ú

kézitáskák stb. továbbá srazdasásri czlkkck u. m.: Istráng, kötőfék, rudaló gabonazsákok, T i z h i i t l a n ponyvák, Itató és tűzi ycdrek, kendertömlők, hevederek, kender, kócz stb. a legjutányosabb eredeti gyári árakon. ViiéM megrendelései pontosan mfflMnetKépes árjegyzék

szab.

Yizmentcs szövctgyár,

B

Itötélgyári czég Budapest. ű j Raktár és.iroda: Károly-körut 9. szám, a gróf Hadik-BarkócSy féle házban Q Gyártelep: Hajtsár-ut T307. sz. h Ajánlásra méltó ..tárgyak: torna-eszközök, Cocos fntószőnj egrelí, • ' lábtörlők, ruhaszárító kö- H telek, b

1005

ELSINGER M. J. és

FIAI

BECS,

BUDAPEST,

V., M á r i a Valéria-u.-fcosa l O . - I., VolcflEScfar'ken.S'fcrasi

VIZIÜENTES TAKARÓK (POÜYMK), kazalok, gépek, kocsik és vasúti kocsikra olcsóbb és-legjobb elpusztíthatatlan, minőségekben, továbbá

REPCZE-PONYYÁK, MAGGYÜJTŐ-PONYYÁK, TÖMLŐK,

E S Ő K Ö P E N Y E K és Ö L T Ö N Y Ö K kautschukból és anélkül.

TŰZI- ÉS ITATÚ-VEDREK, SÁTRAK, LINÓLEUM. Á R J E G Y Z É K ÉS M I N T Á K I N G Y E N ÉS B É R M E N T Y E . „ L E G G Y O R S A B B K I S Z O L G Á L Á S . " Minden város jobb üzleteiben a mi gyártmányainkat tartják, s szíveskedjen határozottan ELSINGER gyártmányt kérni. 928

Fiikaszálók, here- és i a l i o i a - a r a t í é p i , kévekötSvél' és lérakókészüíékkel.

Széna- és gabnagyiijtök,

Illustrirtes

. lőerőre, legnagyobbmuáka-, id6- és pénzmegtakarítás;-

Széna- és szalmasajtók, Kukoriczamorzsolók, cséplőgépek, ínyok, g a b n a r o s t á k . t r i ö r ö k , e k é k , h e n g e r e k . Iboronák, v e t ő g é p e k stb. gyártatnak és szállíttatnak jótállás mellett a legjobb kivitelben,

M a y f a r t h J*Ii. é s T á r s a

E. lclv. kizárólag', szabadalmazott g a z d a s á g i gépgyárai!, v a s ö n t ö d e . B É C S , II., T a b o r s t r a s s e 76.

Homokszöő l telepitése.

r Fontos a mesBgaztasig, teclmla és' ipar részére! A

m

Irta R á c s Sándor. Ara 1 forint 60 kr.

e r i k a i

M n i i öltözeti osztószöyeteM, 814 kammgarn, ckeviot, da-

ujabb kivitelben és elismert kitünö minőség-

szab. aczéllánez gyárából Weissenfels,

Oberkrain.

magánosolíiiai is méterenként MORIZ SCHWARZ

Előnyei : a forrasztott láncz felett; 1.). 2Va szeres nagyok ellenállóképesség; 2) súlymegtakarítás; 3) feltétlen biztosság. 1294

Zwittau, Brilnn. Mustrák bérmentve. A társaság minden rétegéből, hivataloktól és Kapható minden nagyobb vaskereskedésben,

QZiVATTYÚK

m»

minden nemes házi és nyilvános -cz ó l o k r a , a m e z ő g a z d a s á g , é p í t k e z é s és iparnál,

MÉ

Herausgeher L o u i s und A r t h u r

Seile-

- Redaction und Administration: Wien, II., P r a t e r s t r a s s e

37.

Organ für alle Zweige der Landwirthschaft Herausgegeben unter Mitwirkung hervorragender Fachkrafte. Reichhaltiger, gediegener, abwechslungsreicher Inhalt. Praktischer Rathgeber für Landwirte und Oekonomen. Interessanter belletristischer Theil für den Familientisch. Unentbehrlich in wirthschaftlichen und finanziellen Angelegenheiten. A b o n n e m e n t g a n z j á h r i g fl. 4 . — , h a l b j a h r i g fl. 2 — . Probenumniern gratis und franco.

Tcnyész- és haszonállat-eladás. Méltóságos g r ó f D B A S K O V I C H Sellyei hitbizományi uradalmában

H C

IvAlN

úr Baranya-

e l a d ó -"Sfc®

22 darab 3 éves megfolyatott fajtiszta számfeletti magyar üsző; 6 0 darab 4 éves és 62 darab 3 éves ökörtinó. -•;••••••_ -

= Közelebbi felvilágosítással szolgál

:

K I S F A L U D Y K Á R O L Y , uradalmi kasznár, B a r a n y a - S e n i y é n , posta és vasúti állomás. 1411

le u abb g j javított rendszerű tizedes, százados és ' hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi,, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra.

Dl r n r i / KI PljP|l

. Eiiitaérlepl, mérlegek házi használatra i n o x y d l á S f

s z i v a t t y ú k

rozsda ellen védve,

W.

QARVENS

mérleg ek, Commadit-társaság szivattyúés mérleggyártásra.

Wien,

^ E B Í S S S W

6

"

V . - _

. i f i

KÖZTELEK,

.1006

1 8 6 6 . J U L I U S HÓ 1 1 .

Újonnan szabadalmazott

5 6 . SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.

Knuth Károly

mérnök és gyáros.

egyfogatú kocsi oszágutakra.

Q T Á B É S IEODA:

Legjobb legolcsóbb kétiilésü egyfogatú kocsi

BUDAPEST, VII. ker., Garaj-uteza 6—8. s/áni.

A legrosszabb úton is lehet használni.

A r a

1 3 0

j Elvállal: Központi-, viz-, lég- és gőzfűtések, légszesz- és vízvezetékek, csatornázások, szellőztetések, closettek, szivattyúk, vizerömüvi emelö| gépek stb., nemkülönben kőszén-, olaj- és róleum váladékból nyert gázok értékesítését czélzó készülékek létesítését, városok, indóházak, nagyobb épületek es gyárak számára. Tervek, költségvetések, jövedelmi előirányzatok gyorsan készíttetnek. Legjobb minőségű bőagyag-osővek raktáron.

forint.

Sok fényes elismerő 1318 levél. Prospectus kimerítő leirással ingyen és bórmentve.

J. W E I 6 L ,

P r e r a u

Lapunk bekötési táblája

Raktár: Wien, I., Mbelnngengasse 4. Üzletvezetőaég

1

í r t3 6 k r é r t

(portomentesen)

kapható kiadóhivatalunkban.

Zágrát>.

Pályázati hirdetmény. y. kir. r •• ' ... Ezen álli lati ruházat élvezete van egybekötve. A polgári alkalmaztatásra jogosító hadügyi vagy honvédelmi ministeri igazolványnyal ellátott katonai altisztek ezen állások betöltésénél elsőbbséggel birván, felhívjuk azon kiszolgált altiszteket, kik az 1873. évi IE törvényczikk értelmében jogosultsággal birnak és pályázni óhajtanak, hogy emiitett igazolványnyal felszerelt 50, kros okmáriybélyeggel. elláto.tt folyamodványokat, . melyben a vasúti szolgálatra képesítő 35 évet meg nem haladó koron és egészséges ép testszerkezeten kivül a magyar irás, olvasás és számolás elemeiben való jártasság, úgyszintén honpolgárság kellőkép igazolandó következő czím alatt.: ' . A magy. kir. államvasutak üzletvezetőségének általános I osztály Zágráb, legkésőbb f. évi julius hó 15-ig terjesszék be mint,hogy az ezen határnajpon tul beérkezendő folyamodványok figyelembe vétetni nem fognak. . . . Azon pályázók, kik a hivatalos magyar nyelven kivül kiv" a horvát nyelvet is bírják, a többi pályázókkal szemben előnyben részesittetnek. Zágráb, 1896. jiinius 11-én. Az ttzletvezetősé g. a dijaztatik.)

I[

] I

Excelsior zúzómalom HEID-SZABADALMA. LezSgazdasági termék zúzása és ör! ;y munka képesség, o Trieurök és szortírozó gcpek

alkalmas, könnyű üzem, min

„t" h?^a.bn,,

í09.

Különleges trieurök, n7,rká«h8°b.-htz^zháSltlíM vet * m4 " cs. és kir. szál), trieur és perforirozó gyár,

N. Heid Stockerau,Wien

-C. SCHLICKEYSEN, BERLIN. TÉGLA, AGYAGCSŐ, FEDÉLCSERÉP, TŐZEG, HABARCS, BETON, CHAMOTTE, AGYAGÍRU ÉS ÉRCZBRIKETT GYÁRTÁSÁHOZ VALÓ GÉPEK.

IS

•

' *""""

GANZ i> TÁRSA vasöntöde és gépgyár részv.-társ. Budapesten készit: A ) g é p e k e t é s építési m u n k á k a t , t e l j e s m a l o m b e r e n ezéseket, v a s ú t i k o c s i k a t és v a s ú t i f ö l s z e r e l é s e k e t , •ansmissiókat. Specziálitásai:

A legelterjedtebb néppárti heti élczlap, változatos szöveggel, mulattató eredeti képekkel, a politikai romlott korszellemnek szatyra és gúny által ostorozott heti eseményeivel, versekkel, adomatárral, kép-, szám-, sakk- és szórejtvényekkel és sok más mulattató dologgal. . Előfizetési ára: egész évre frt, fél évre 2 frt, negyed évre 1 frt. A szegényebb, de olvasni szerető közönség számára a „HERKÓ PÁTER" népies kiadását egész évre 2 írtért, negyed évre 50 krért küldjük. A „HERKÓ PÁTER" tót nyelven is megjelenő heti élezlap egész évre 2 frt, fél évre 1 frt, negyedévre 50 kr. Márczius hó óta német nyelven is megjelenik a „HERKÓ PÁTER" heti élczlap. Naptáraié, magyar, német és tót nyelven, az idő előrehaladottságánál fogva már csak 20 kr. darabonkint. Szerkesitőscg és kiadóhivatal: B U D A P E S T , IV. k e r ü l e t , Z s i b á r u s - u t c z a 7 d i k s z á m .

514

B) E é r e g ö n t v é n y v a s ú t i k e r e k e k , v á l t ó k , z ú z ó m ü v e k , hengerek- és ágyúgolyókhoz. Hengerszékek kéregöntetü hengerekkel mind a magas m a l m á s z a t h o z , m i n d p e d i g a p a r a s z t r a őrléshez s egész malomberendezések. Facsiszoláshoz, p a p i r - é s c e l l u l o z a - g y á r t á s h o z való gépek. Y i z k e r e k e t n a g y sikerrel pótló t u r b i n á k . Villamos v i l á g í t á s n a g y t á v o l s á g r a i s a motortól. Zsilipek, csővezetékek, f r i c t i ó s k a n c s o l á s o k , r o t a t i ó s d y n a m o m é t e r e k . Aczélöntés.

A Magyar Asphalt részvény-társaság B u d a p e s t ,

A n d r á s s y - ú t

3 0 . s z .

aszfalt-burkolást, elvállal minden néven nevezendő

valamint szárazzátétéli n jobb minőségű aszfaltanyag v •

T E L £ F O H .

•

| TS1-EFOXÍ.

|

KÖZTELEK. 1896. JULIUS HO 11.

56. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM. ;

..

i

W

:

,

' -

E

1

S

SIIIMIIM:

E

R

J . C .

g a z d a s í g l gépgyára Nagy-Kanizsán.

R A K T Á R

1007

f f f f f f f f f f f f f t f l

SACK 1141

RUDOLF

egyedüli képviselője Magyarországon

PROPPER

SAMU

Budapest, Váczi-kőrut 52-ik s z á m .

ÉS K É P V I S E L E T : BUDAPEST,

MIKLÓS CZÉGNÉL, ÜLLŐI-ÜT 23, SZ, Ajánlja elismert h i r ü : 1148 G szabadalm. „ P E R F E G T A " merítő korongos sorvetögépeit. és hegyes talajhoz egyaránt alkalmas legújabb és legjobbnak bizonyult I' , , Z A L A D R I L L " (szabad. Sijnplex) sorvetőgépeit. Vetőgépeim a felette czélszerünek bizonyult szabad, kiváltható kapácsuk- I r tetel ' - - ' - -11"-'—• '-"jfttlsin egyetemes egyes és két • aczélekéit és az temes ekékhez való "fel- I szerelvényeit, valamint l | összes talajmi velő esz- I közeit s egyéb gazda- I sági gépeit. I DST A gépek bármikor | | megtekiatketök az ez- | redéves kiállításon (9. [ csoport gépcsarnok) és helybeli raktár-helyisé- | gemben. "®S

A j á n l j a : minden tekintetben j ó t á l l á s elvállalása mellett

I legújabb rendszerű ameriI kai, kitűnő, nagyon köny• nyen járó és nagy munkaképességgel biró

Kaszáló-gépeit

SACK RUDOLF M a g y a r

lcirályi

HONI

államvasutak.

Legolcsóbb utazás liohitscli fürdőhelyre. Az utazó közönség figyelmeztetik, hogy Budapestről Rohitschra legolcsóbban Zágráb-Krapínán át lehet átutazni, mely útirányon át Budapest keleti pályaudvarnál Krapinára és vissza, 60 napig érvényes menettérti jegyek is adatnak ki következő árakon. Gyorsvonattal: I. oszt. 22 frt 20 kr. II. oszt. 16 f r t 40 kr. Személyvonattal: I. oszt. 19 frtll. oszt. 14 frt III. oszt. 9 frt 50 kr., különösen kiemeltetik, hogy ezidőszerint Zágrábon át a legkényelmesebb csatlakozás áll fen a mennyiben a Budapestről 7 óra 15 perezkor reggel közlekedő luxusvonat használata esetén az utas ugyanazon napon 6 óra 21 perezkor, este érkezik Krapinára, illetve ha 5 óra 27 perezkor reggelűidülKrapináról, akkor 8 óra 25 perezkor tér vissza Budapestre, ugy hogy Zágrábban meghálni nem kell. A lu-xusvonat használata esetében az I. oszt. jegyre 2 f r t pótdij ráfizetendő. Krapináról Jtohitschig egy négy üléses kocsi, mely a krapinai állomás főnökénél is megrendelhető, 6 frtba kerül. A fentemiitett menettérti jegyek Budapest keleti pályaudvar állomáson valamint a városi menetjegyirodában (Budapest, Hungária szálló) kaphatók hol e tekintetben kivánt egyéb felvilágosítás is nyerhető. Budapest, 1896. junius hó 27-én. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

IPAR!

Kiállítva: i)

i p a r c s a r n o k b an (a gyár összés készítményei), pozsonyi házban (házi ipari czikkek). m a g y a r r a l u t e m p l o m - b a z á r 14. szám á b a n (elárusitási hely). A j á n l o m különösen : a l ó b á l o k at, f i i ^ g ő á g y a k a t tornaszer e i t et, r á s á r - és n ő i t á s k á k a t , hálózva és kötözve, lawn tenis é s más s p o r t játékokat, halászati és vadászati h á l ó k a t . — Technika] kötélneműeket, m i n t : g é p h a j t ó k ö t e l e k e t , T h i e l - f é l e k e n d e r f o n á l szíjat, o r k n s töinszeleuczét, kendei-süritést, kóczot. G a z d a s á g i k ö t é l n e m ü e k e t , amilyenek : i s t r á n g o k , k ö t ő f é k e k , r u d a l ó k és r u h a s z á r í t ó k ö t e l e k s t b . p g T

K é p e s

ár j e g y z é k e k

"bérnaen-btre. " 1 H S

Ifj. THIEL KONRÁD, első bácskai műtani kötél- és zsinegáru-gyár FUTTÁKON.

TINO-ELADAS. Nagyméltóságú gróf K á r o l y i Sándor ur felgyői gazdaságában (csongrádi vasúti állomástól. 8U órányira)

1437

72 drb. 5 éves erdélyi fajtinó eladó. Bővebb felvilágosítást ad F e l g y ő n (posta Csongrád)

Az uradalmi tiszttartóság.

HIRDETMENY. A néhai Fiaskó György úr hagyatékát képező FeledPálfal vai 169 k a t . hold k i t e r j e d é s ű p u s z t a i b i r t o k a , a f e l e d i l a k h á z z a l és n a g y b e l s ő s é g g e l , vagy annélkül több évi

haszonbérbe

kiadó.

Értekezhetni alólirottnál. Rimaszombat, 1896. junius 29-én.

Marton János.

s kir. ápost. Felsége

p a r a f l n - , Ceresin-, s t e a r i n g y e r t y á k

és z s i r a d é k á r u - g y á r

Husi. W a ^ e n m a u n , Wien. Központi iroda: VI. Magdalenenstrasse

16, a Theater a. d. Wien mellett,

ajánl elismert kitűnő minőségben legolcsóbb gyári árakoii: ásvány-, gépkenö-olajat és zsiradékot. Orosz ásvány-kenőolajat (Bakusine, Oleonaphta) legjobb fagymentés gép-kenőolajat, olívaolajt, faolajt, ásvány-gépolajat mezőgazdasági gépekhez; Wagenmgnn-féle hengerolajat és hengerzsirt a gőzhengerek kenéséhez; szabad, kocsikenőcs. fekete, sárga, kék, uszó, olasz világos I. és II.. minőségben, szolid gyártmányok legolcsóbb gyári áron, teherkocsik és hegyitargonczák stb. kenéséhez. Ásvány világító olajok: petróleum stand, white. Gyári petróleum veszélytelen, csak 40° C-nél gyújtható; sálon petróleum, császárolaj egészen fehér és veszélytelen. S t e r a i n g y e r t y á k . Bécsi stearingyertya, I. minőségű, narancs vagy rózsaszínű csomagolás. Austria gyertya I. minőség, narancs- vagy rózsaszínű csomagolás, Ceresin (ásványviasz), templomi gyertyák minden vallásfelekezetnek. B r i l l a n t p a r a f l n diszgyertyák, s á r g a p i n c z e g y e r t y á k . NB. Mintákat gyártmányaimból ingyen küldök.

Gazdáknak

különös figyelmébe!

A b e h o r d á s i é s c s é p l é s i idényre adok vízmentes t a k a ó p o n y vát k ő l c s ö n b é r l é t r e és pedig oly jutányos feltételek mellett, hogy a saját ponyvák megvétele ezután. egészen fölösleges.' Előjegyzések már most elfogadtatnak.

N A G E L

ADOLF-aál

Budapest, Arany János-utcza 10. szám

KÖZTELEK,

1008

Thost Ottó-féle rostély-öntőde Paris, Zwickau'/s

1 8 9 6 . J U L I U S HÓ

Vezérképviselő Budapesten:

KÜHNELADOLF

M. k i r .

Szent-Pétervár.

5 6 . SZÁM. 6 - t K

11.

állami ménesparancsiiokság

Haszonbéri hirdetmény.

N a g y m é l t ó s á g ú gróf A n d r á s s y Gyula ur A r a n y o s T o r d a v á r m e g y é b e n f e k v ő Maros-ludasi, összesen

melyből

679

1200 tevő uradalma,

a szántóföld 1424 holdat t e s z

haszonbérbe fog adatni.

Ü S A L O N Y A Y

felvilágosítást

F E R E N C Z ,

ad

1417

jószágigazgató,

TŐKE-TEREBESEN.

Üzletvezetoség Miskolcz.

Pályázati hirdetmény.

Miskolez, 1896. junius hó 19-én. üs

üaXe-t-B-eae'tőség-.

Haszonbéri hirdetmény.

Szabolcsmegye Demecser község határában f e k v ő 7 3 7 holdas szántó é s kaszálóból álló tagositott n e m e s i b i r t o k , 1 8 9 7 . é v j a n u á r h ó 1 — t ő i 6 é v r e , l a k ó h á z z a l , n a g y belsőséggól és az összes gazdasági épületekkel együtt

haszonbérbe kiadó. Helyben vasúti tulajdonossal. Sáros-Szent-Imre,

állomás. Értekezhetni 1896. j u l i u s

8.

reggel

8 oráttíí

felsorolt

64

alólirott i«i

szendrői ifj. Török Gyula.

m.

kir.

állami

hó

26-án

kezdve az

drb.

alább

kiselejtezett

I á nyilvános árverés utján készpénzfizetés mellett M e z ő h e g y e s e n fog. —

És

Anyakancza

-

—

5 éves kancza 4

a piacztéren

„

7

£

,

- ... —

1

1

„

1

»

»

, ,

.. ~

2

„

,

:

3

.,

választott

s

1

»

i g á s ló

•

drb.

„

2 1

eladatiii

pedig:

1

& ,, , -

-L

n y e r g e s ló 5 é v e s herélt 4

„ '.

„

3

„

...

2

„

„ A

A m. kir. államvasutak Kassa állomásán az 1896. évi deczember hó 31-től megüiescdő vendéglői üzletnek ugyanazon időponttél számított három évi időtartamra leendő bérlete iránt azaz 1899. évi deczember hó 31-ig napjáig ezennel nyilvános ajánlati tárgyalás hirdettetik. Az 50 kros bélyeggel és „Ajánlat a m. kir. államvasutak Kassa állomásán ' levő vendéglő üzletére 14633 számhoz" felirattal ellátott- borítékba zárt és lepecsételt, í nemkülönben a kellő okmányokkal felszerelt ajánlatok az 1896. évi október bó l-sö napja déli 12 óráig a m. kir. államvasutak miskolczi üzletvezetősége titkári hivatalához posta utján fériti-vevény mellett- nyújtandók be. Bánatpéjaz fejében pedig 100 frt azaz egyszáz frt o. é. frt készpénzben, vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban, a nevezett üzletvezetőség gyüjtőpénztáránál Miskolczon az 1896. évi szeptember hó 3,0-ik napja déli 12 óráig leteendő. A vendéglő bérletére vonatkoző feltételek a nevezett üzletvezetöség III. forgalmi és keresk. osztályában (II. emelet) a hivatalos órák tartama alatt megtekinthetők; miért is az ajánlattevőktől feltételeztetik, hogy a feltételeket ismerik, s azokat magukra nézve egész terjedelmükben kötelezőknek elfogadják. ; A feltételektől eltérő, vagy, a kitűzött határidőn tul beérkezendő ajánlatok I figyelembe vétetni nem fognak. A m. kir államvasutak miskolczi üzletvezetösége fentartja magának a jogot, hogy az ajánlattevők közül tekintet nélkül az ajánlott bérösszegre- szabadon választ-

mezőhegyesi

m é n e s b ő l f . évi junius

3

ki,

f. é. október hó l-sö napjától számítandó 12 évre Bővebb

Mezőhegyesen,

Ló-árverés. A

3085 h.

ÉVFOLYAM.

*

l

»

§

„

2 "m —

.

„

20

,

is

,,

12

„

m e z ő h e g y e s i m a g y a r kir. állami ménesparancsnokság.

3, 4, 5, 6, 7, 8, 10 és 12 lóerejüket, valamint s z a l m a k a z a l o z ó k a t a j á n l j á k j u t á n y o s á r a k és kedvező f e l i é t e lek melleit.

UMRATHé. TÁRSA mezőgazdasági

gépgyárosok

BUDAPESTEN, V. ker., Váczi-körut 60. sz. Gőzmozgonyainkat minden más gyártmánytól megkül ö m b ö z t e t ő , kiváló f o n t o s s á g ú ú j í t á s a i n k : a kézi tartalékszivattyú, az önműködő henger olajozó szivattyú, az éltörhetlen vizmutató üveg és a kémény-felvonó vagy leeresztő készülék. Gőzcséplőgépeink el v a n n a k l á t v a kettős dobvédő szerkezettel, szabadalmazott zsáktartókkal; két tengely á l t a l h a j t o t t rendkívül hosszú szalmarázóik, valamint a nagy terjedelmű szitafelület minden magveszteséget telj e s e n k i z á r és a tisztítás oly tökéletejs, h o g y g ö z c s é p l ő k é s z leteinkért a legmesszebbmenő jótállást elvállaljuk. Költségvetéssel, valamint árjegyzékkel mindennemű gazdasági gépekről kívánatra készségesen szolgálunk. Mindennemű gazdasági gépek nagy választékban.

56. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.

ÍÖÖ0

KIS HIRDETÉSEK,

S kr., feltűnő betűkkel 4

i üC - a k

KÖPTELEK, 1896. JOLIÜS HO lí.

oly levelekre válaszolunk, m e l y e k k e l válaszra szükséges levélbélyeget v a g y levelezőlapot

Betöltendő állás. Ifj. Scheftsik Istvánnál, Szolnokon, gazdaságában egy felügyelő azonnali belépéssel alkalmaztatik. Ezen állásra csakis katonaságot kiszolgált egyszerű családos egyének, a kik jó Írással tej kezelési számadásókat vezetni tudják, alkalmaztatnak. Személyes jelentkezés feltétlenül megkívántatik. Az évi fizetés 360 frt készpénz havi részletekben, két hold tengeri föld, naponként 3 liter tej, két sertés járás, kétszobás lakás és fűtő. 1384 Alkalmazást nyer egy nős, vagy nőtlen gazdatiszt, vallás külömbség nélkül, kinek szándéka rövid idő alatt nősülni; megkívántatik teljes jártasság a gazdasági könyvitelben ugy szintén a tehenészet és állatgyógyászatban. Az állás október elsején foglalandó el. Évi fizetés 500 frt és deputatum. Okmány-másolatok, melyek vissza nem küldetnek, Berger Emil földbirtokos Gusztávmüve u. p. Baranya-Szt.-Lörincz küldendők. 1423 Ügyes gyümölcs és konyhakertész alkalmazást nyerdr. Pick Gyula ráczalmási gazdaságában. Kertészeti vagy vinczellériskolát végzett pályázók előnyben részesülnek. 1450 Földmives iskolát -végzett nőtlen fiatal ember mint gazdasági segéd aug. 1-én felvétetik Lichtenstein Jenő gazdaságában Csabrendeken (Zalamegyében). 1452

Állást keresők. Okleveles pazdatiszt, 26 éves, nőtlen, ki több , évi önálló gyakorlattal és igen jó bizonyítványokkal bir, azonnali belépésre állomást keres. Czime a kiadóhivatalban. 1391 Gazdaságba felügyelőnek, ajánlkozik 25 évesnősfiatalember 5 évi gyakorlattal, kezel tehenészetet magtárt és. külső gazdaságot; bizonyítványai jók. Állását

A keszthelyi magy. kir. gazdasági tanintézetet két, az idén végző, róm. kath. vallású jeles előmenetelü hallgató, augusztus elsejére Írnoki állást keres. Czim a kiadóhivatalban. 1449 ládtali zett igen értelmes megbízható és üzleti téren is alkalmazható gazda szolgálatot keres. Bővebb értesítéssel szívességből szolgál Szobonya Bertalan az adai m. kir. földmives iskola igazgatója. • 1416 Gazdatiszt, 30 éves, nős, gyermektelen, ki 12 évi gyakorlattal a • gazdaság minden ágában jártas, állást keres. Czim a kiadóhivatalban. 1435

Egy 32 éves róm. kath. nőtlen, földmives iskolát kitűnő sikerrel végzett gazdatiszt, kiszolgált katona, ki egy 1200 holdas belterjes gazdaságnak 10 év óta önállóan rendelkező kezelő tisztje, besyél magyarul románul az egyszerű és kettős könyvvitelben valamint a gazdálkodás minden ágában teljes jártasággal bír;-1897. év január 1. egy uradalomban oly kezelőtiszti állást óhajt elfoglalni, hol tiszta jelleme szorgalma és szakképzettsége által, — valamint nősülhetés czéljából jövőjét biztosithatná. Szíves megkeresések Lunkafi jelige alatt Seprősre (Aradmegye) kéretnek. 1425 Egy a keszthelyi tanintézetett végzett fiatal gazdász szerény, felvételek mellett minél előbb Írnoki, állást keres. Szives megkeresések P. J. czimen a. kiadóhivatalba kéretnek.

Orsz. törzskönyvezet telivér berni tehenek üszők és bikák mint számfelettiek eladók Hertelendy Ferencz gazdaságában LesenczeTomaj 1379

Vegyesek. Egy csak néhány hónapig használatban volt, majdnem teljesen uj, Hofherr és Schrantz-féle locomobil — effectiv 8 ló erőre — jútányosan eladó. Czim a kiadóhivatalban. 1073/c Nógrádmegyei birtok:

750 kat. hold szántó, 140 hold rét, 600 hold erdei legelő haszonbérbe adó. Tudakozódhalni Jószágigazgatóság Gács.

1394

Törleszt, kölcsön -

földbirtokokra.

Gazdaságban alkalmazást keres, egy földmives és tejgazdasági szakiskolát végzett közép idejű, megbízható egyén, ki jó bizonyítványokkal rendelkezik s igényei szerények; esetleg aratási és cséplési idényre kisegítőnek is elmenne. Szives megkeresések „J. J." jelige alatt a kiadóhivatalba, kéretnek. 1424 Gazdasági tanintézetet és földmives iskolát végzett 26 éves egyén, kath. jelenleg nagyobb irodalomban, mint ispán működik ispáni állást keres. Czim a kiadóhivatblban. 1441 Intéző tiszti, urad. titkári esetleg föszámvevöi állást keres egy 29 éves r. k. oki. gazdatiszt, ki a mezőgazdaság csaknem minden ágában s a könyvvitelben teljesen jártas, a magyar, német és szláv nyelveket birja. Az illető jelenleg az ország egyik legintensivebben kezelt béruradalmán mint urad. titkár működik. Ajánlatok A. A. M. E. J. alatt a kiadóhivatalba kéretnek. 1443 Földmives iskolát végzett, 32 éves, róm. kath., nős, 12 évi gyakorlattal, jelenleg is egy nagyobb uradalomban mint kezelőtiszt alkalmazva van, megfelelő állást keres október elsei belépésre. Czim a kiadóhivatalban. 1445 Segédtiszti állást keres nagyobb gazdaságban gazdasági intézetet végzett izr. vall. fiatal ember, belés külgazdaságban, állattenyésztésben, dohánytermelésben, könyvvezetésben jártas, 3 év óta na^. gyobb gazdaságban van alkalmazásban. — Czim a kiadóhivatalban. 1433

Allatok. Eladó tehenészet. 20 drb. részben hasas, részbenfejős tehén, továbbá 16 darab kül'ömböző korú üsző Vasmegyei tájfajta és egy tiszta vérű simmenthalifaju bika eladó Nagy Ferencznél Alsi-Lő u. p. és vasutiállomás Felső-Eőr (Vasmegye.) 1415

Bérlet Baranyában 1200 kath. hold fundus instructussal szeptemberre átadandó. . Czim a kiadóhivatalban. 1073/a Bérlet kerestetik500—800 holdig, nem messze Budapesthez. Czim a kiadóhivatalban. 1073/b

A magyar gazdatisztek és erdőtisztek országos egyesülete ajánlja a t. cz. földbirtokos és bérlő uraknak állásközvetítő osztályánál bejelentett tagjait elhelyezésre. Az ez ügyben való -fölvilágositások és közvetítések díjmentesek. Mezögazd. és erdészettel foglalkozók nyugdíjintézete. Eszközöl biztosításokat: nyugdíjra, rokkantsági dijra és özvegyi dijra, mezőgazdasági, erdészeti és ezekkel rokon foglalkozású egyének számára a legolcsóbb díjtételekkel, mert nem nyerészkedésre alakult vállalat. Kivánatra alapszabály díjtáblázattal és bővebb felvilágosítással szolgál az iroda : Budapesten, IX. kerület, Lónyayutcza 7. sz. alatt.

Eladó birtok a főváros közelében. A váczi vasúti állomáshoz egy, a mácsaihoz fél órai távolságra fekszik. Kiterjedése 700 magyar hold. Bővebb felvilágosítást a kiadóhivatal nyújt. 1414

Birtokvétel.

Barsmegyében, Lévához közel egy birtok kerestetik 200,000 frtig egy budapesti házért cserébe. Ajánlatok a birtok részletes léirásával Schuller Ferenczhez, Budapest, Nefelejts-utcza 32. küldendők. 1434 Somogymegyében egy 3800 holdas előnyös és jövedelmező bérlet fundus, instructussal együtt átadatik és egy 350 holdas szép birtok kitűnő talajjal és szilárd épületekkel szabad kézből eladó. Bővebbet meg tudni Dr. Fleiner Mór ügyvéd urnái Kaposvárott. 1334

megrenflelésetet elfogad a bethleni uradalom tégla- é s alagcsőgyára.

vetésre

Magyarország ezredéves története Honfoglaló őseink históriája czimü könyvet, irta Alpári Lajos, mely zamatos magyarsággal tárgyalja ezredéves multunk -1" "

Gubicz-féle gépgyár

tarlórépa, muhar, spergula, csillagfürt, hajdina, mustár, köles, biborhere,

jelenleg

DETBIGH GYULA gépműhelye és ekegyára

Rákospalota, Bathányi-utcza 5.

kitűnő minőségben jutányos árban kapható 1370

Haldek magkereskedésében Budapest, Károly-kürut 9.

FISCHER J. z s á k gyári r a k t á r á b a n BUDAPEST Nagy-korona-utcza 18. sz., vízmentes ponyvák kölcsönben, valamint uj és egyszer használatban volt vízmentes ponyvák jutányosán kaphatók. Repczeponyvák darabonként 3 forinttól feljebb. 1116

Ajánlja fa- és vasgerendelyes öntött és kovácsolt vasfejű egy- és többvasu ekéit; fa- és vastengelyes taligáit; fa- és vaskeretü különféle boronáit, hengereit,mélyitő- és porhanyitó, valamint SACK-rendszerii ekéit. Mindennemű ekékhez tartalékrészeket, u.m.: ekeöntvényeket, kormánylemezeket, aczél szántóvasakat. Ajánlja répamivelő eszközeit, u. m.: répakapákat, répakiemelő és réparakodó villákat ; répafejszéket, répaszeletkampókat, legjutányosabb árakon.

Eladó gulya. Biharmegyében Henczida község határába kebelezett Evaklai pusztán: 60 drb tehén 15 „ 3 éves 20 „ 2 „ 23 „ 1 „ éves üsző, gazdaság feloszlatás végett eladó. Értekezhetni személyesen avagy a Henezidai posta utján levélileg tulajdonos Balásházy Bertalannal Évakla pusztán. 1438

Légy-pusztitó

l í O K a l

j T j S A Ajánljuk mindénkinek, a ki Magyarország történetét dióhéjba szorítva birni óhajtja, hogy rendelje meg a Független Újság kiadásában megjelent

küldenek.

X y á r i

a. legolcsóbb gyári áron szállít az WIATSCHKA JÓZSEF

ELSŐ OSZTRÁK JUTE FONÓ ÉS SZÖVŐGYÁR fióUgyíura

PaMiy-iaszta

patkányoknak föitétle-

ÚJPEST.

1453

Bécs,MáriaTheresienstrasse 22.

Gazdaközönségnek fontos! Ép most jelent meg

IMIÉ mik!

mondja minden ház, gyár, malom cs földbirtok talaj donosa aki KLEIN gyónsz.sebb vállalatn.i frt; nagy vállalatok számára 1 kg. 5 frt. Valódi kapható csak KLEIN 8., o. gyógyszerésznél, LÚGOSON, 60 sz.

„ÁLLATGYÓGYÁSZAT" kézikönyv az állatok külső és belső betegségeinek felismeréséről és gyógyításáról 100 recepttel. Irta: Monostori Károly állatorvosi akad. tanár. 24 ív, 100 ábrával. Ára: 3 frt.

KÖNYVES KÁLMÁN " ? S - S e r Bndapest, VII., Kerepesi-ut 33. sz.

KŐZTELEK,

101(3

1 8 9 6 . J U L I U S HÓ í í .

ÉVFOLYAM.

Állami részről történt kísérletezések alapján síikcü talajuk javítás . -termőképessé tételére — kitűnőnek bizonyult az 4631

CZIMVALTOZÁS. Budapesti irodánkat és raktárunkat a

a

5 6 . SZÁM. 6-IK

EGERESI

B-mdapesb-ICelenföldi

új telepünkre helyeztük át, a hol gőzekeszerkezeteinkről

TRÁGYAGIPSZ,

melyet, valamint mindennemű műtrágyát legjutányosabban szállít az

EGERESI MŰTRÁGYAGYÁR KRAMER J.,

ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁST

tartunk. Vasúton Budapestről a déli- s keleti- (központi) pályaudvarokról könnyen elérhető.

BUDAPEST, V. ker., Dorottya-uteza 9. sz.

J O H N F O W L E R & C o . Singer, EweigéCo. WIEN, IX l, Lichtensteinstrasse 59,

Budapest—Kelenfold, a vasulállomással szemlen.

(saját házában).

Sreund M. és 3ia es. 6s kir. szab. nyereg-, szij- és bőrffindáruk gyára B u d a p e s t ,

IV.,

K o r o n a h e r a @ g - u t o 2 %

3 . s&

Concentrált marhatrágya egyedüli elárusitása, legjobb s legolcsóbb trágyaszer tartalmának jötállása

1

Nagy választék ióuorss* unok, Bjrergek, ostorok. g&Mák, lépoteföcioí:, tó nyíró ollók s itatii otih ketben, legjobb kiássa ki vitelben jutányos i r o i o i Előírásos t-jrnr«*»ier<»l< •ek tényleges c tart*I6 ko* tiszt rarek réssé?" legolcsóbb ámksm. Képes árjegysék ü r i aatra ingyen és bér raeatm

HIRDETÉSEK

mellett

temesvári

és aradi

kizárólagosan

szabadalmazott gyárakból. Mindennemű mesterséges raktára u. m.: Superpliosphát, liszt Stb.

csont126

®ie oröfite uní íetwitenbjte gaiijeituiia Deflemi^.UnjarnS tit beut(í)tt ®i)rad)e } Me 1651 gegtünöete, jceeit SKittrootf) unb eomftag in ©tog.golio íratta.nít, ti^oUireic^e, teid) muílcicte irat elcaont aitfgellatnte, aufetocíratiiíi) oetttdttie

WienertobU)irtí)fftqftlt(fiegcüimg. Satitouirttifcfiaít bcrfscffidttlflt. —ftflefudie, fiit Sienftfudieiite SeutfdilaaB fl 8-25, fiit b.iS Jt íuismno 11. 3-au. (iii.cmwoeutii |i. i auuvjKui u Ic fro gfcaile mi »i'iUi« t. Sntao S>. í>itic(inmnn'S 3ourmtlt>cr!aa, SBien, I.,SBomini!aiutlio(lti 6.

felyétetnek a kiadóhivatalban BUDAPEST, íllől-ut 35-dik szám.

" »

F

K

I

E

D

L

A

E

N

D

E

R

szab. szalmakazalozója ( E l e v á t o r ) 2V2—12 lóerejü gözcséplő-készletekhez a mozgony megterhelése nélkül alkalmazható. Megtakarít a gőzcséplésnél 8 — 1 0 e m b e r t n a p o n t a

Több mint 1 0 0 0 db már üzemben. S z á l l í t j a t e l j e s k e z e s s é g é s olcsó á r a k m e l l e t t

fFriedlaender mezőgazdasági

&ózsef gépgyára

B U D A P E S T , K e r e p e s i - u t 17. s z á m . Kimerito árjegyzékek ingyen é s b é r m e n t v e .

Fertőtlenítő szereket,

Gép olajat, u. m.: valódi, tiszta ollra- olajat, elsőrendű, savtalanitott repcze-olajat, orosz ásványolajat stb.

RF O l a s z s a p o s i á H á t 9

u. m.: karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgrálicz stb. carbololenmot, r é z g á l i c z o t , k e s e r ű s ó t csndasőt, kocsikenőt, petroleamot. ísr Z s á k o k a t é s p o n y v á k a t t w kátrányfestéUeket, fedéllakokat, f s ^ r

K

B Á rj

A

M

B

e g y i é k l s e

m ű t r á g y á t . s z á l l í t

l

^

a

A. e s é p l ő i d é n y r e

gépolajat, szalonnát és a szükséges egyéb czikkeket, előjegyzésbe véve, a megrendelő tetszése szerinti időben és részletekben szállitom. Lnczernát! Lóherét! Fűinagvakat minden czélra és minden egyéb gazdasági vetőmagvakat és gazdasági czikket és vetőmagot a leg jutányosabb áron és garantált jó minőségben.

B U D A P E S T E M , 5 V . ker., A k a d é m i a - u t c z a S ü r g ö n y - c z i m : „CERES" Budapest. r é s z l e t e s k f l l ö n a j á n l a t o k k a l k i v f i

B

L

I

P

Ó

T

„PÁTRIA" irodalmi és nyomdai részvénytársaság, Budapest, Ollői-ut 25. (Köztelek).

ÍO. sz.