KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP

I. évfolyam.

Budapest, 1891. évi szeptember hó 30-án.

1. s z á m .

KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI E G Y E S Ü L E T HIVATALOS KÖZLÖNYE. A

országos

m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.

Budapest,

1891.

szept.

29.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t , (Köztelek ü l l ő i - u t2 5 . s z á m . Levelekre csak beküldött postabélyeg ellenében válaszolunk.

Megjelen minden szerdán és szombaton.

És

ez volt czélja

az országos

magyar

Gazdáink nyomasztó helyzete, melynek gazdasági egyesületnek a „Köztelek” megsúlyát évről-évre fokozódva érezzük, nagy alapításával. mérvben volna könnyithető, érdekeik tárDe a siker csak akkor érhető el, ha sadalmi érvényre jutása által. az egész gazdaközönség együtt érez az Mezőgazdasági ügyeink gyakran mel- alapító egyesülettel. Mi hiszszük, hogy az a lelkesedés, lőztetnek államéletünkben, mert nem bírják földmívelő hazánk társadalmának mely gazdáinkat még mindig tömöritette kellő és általános érdeklődését. Maga a az érdekűkben kibontott zászló alá, gazdaközönség, melynek tagjai egymástól együvé hoz mindnyájunkat annak a czéltávol, elszigetelve élnek, nem élvezi a nak elérésére is, a melylyel meg akarjuk folytonos és sürü érintkezés amaz elő- szerezni a magyar mezőgazdaság részére nye mely a tapasztalatok közkincscsé a független és önálló sajtót. Azt hiszszük, hogy az utat, melyen tétele s az erők összeműködésének haczélunkat elérni óhajtjuk, helyesen vátalmában nyilvánul. Mezőgazdáink nem rendelkeznek azzal lasztottuk meg, azt hiszszük, hogy vállaa tájékozottsággal, a mely náluk ugy latunk, melyet legmegfelelőbb helyen, az hazánk, mint a külföld közgazdasági ügyei országos magyar gazdasági egyesület tus az üzleti téren kívánatos, sőt magában lajdonában óhajtunk megteremteni, kia mezőgazdaság tudományában sem nyer- elégíti a várakozásokat. Hisz maga az országos egyesület is a nek igen sok olyan haladó lépésről érgazda-közönségé, önmaga alkotta és t a r t j a tesülést, mely gazdasági üzemük, technikai fenn, önállóan és menten minden külső részének fejlesztésére szükséges volna. befolyástól, a saját érdekeinek képviseMindeme hiányokon első sorban nem lete és ha kell, védelmére. a kormányzat, nem önmagunkon kivül álló tényezők, hanem maga az érdekelt Gr. Dessewffy Aurél. gazdaközönség kell hogy segítsen. Teremtenünk kell egy orgánumot, (Mezőgazdák szövetkezete. — A komáromi fogyasztási szövetkezet. — Szövetkezeti czukorgyárak Németországban. mely szétjutva a társadalom minden — Franczia akadályok az orosz jubkivitel ellen. — Orosz osztályába, folytonosan kimerítő és hű kiviteli sertés-vágodák. — Az első amerikai szalonna-szállítmányok Németországban. — A németek az orosz lovak tükre Magyarország gazdasági viszonyaiellen.) nak feltárja az eszméket és irányzatokat, A „Köztelek”, az országos magyar melyek mezőgazdasági köreinket foglal- gazdasági egyesület uj hivatalos lapjának koztatják és reá mutat a bajokra, a me- első számában, midőn tollhoz fogunk lyeken segiteni s a módra, melyen e egy rövid gazdasági elmefuttatás megírásegítséget megadni kell. sára azzal kell kezdenünk, a mi az egyeSzükségünk van egy összekötő ka- sületnek a nyári szünetek alatt is műpocsra, mely a gazdasági politika és a ködő köreit foglalkoztatta. Ezek elseje a mezőgazdaság minden kérdésében alkal- mezőgazdák szövetkezete. ma ad a sürü érintkezésre. Régi igyekezete, régi vágya az már Rendelkezésünkre kell állnia egy olyan törekvő gazdáinknak, hogy a mindenintézménynek, mely a folytonos és éber esetre üdvös, de sajátos viszonyaink kömegfigyelés; az ország minden része s a zött kivitelében mindig akadályokba ütkülföld emporiumaiban fentartott össze- köző szövetkezeti eszme szerint, létesítköttetéseivel; biztos és gyors értesülést senek egy nagyobb szabású intézményt, adhazánkés a külföld gazdasági esemely nem üzleti nyereségre dolgozva, hanem ményei és szakmánk technikai előhala- mint a gazdák önmaguk alkotta szervedásának részleteiről. zete, szolgálatukra legyen ugy a terméEzt a gazdasági helyzetünket foly- nyek értékesítése, mint a szükségletek tonosan megvilágításban tartó orgánumot, nagytömegben eszközölt beszerzése és ez összekötő kapcsot gazdáink között, e legalább úttörő a személyi hitel szervehiradó intézményt, melyre általánosan zése körül. A dolog látszólag igen egyszükségünk van, létrehozhatjuk: ha szá- szerü, a külföld különösen Német- és Csehzadunk leghatalmasabb tényezője, a saj- ország példája előttünk áll a kivitel letóban, szellemileg és anyagilag erős kép- hetőségét illetőleg. Azt mindenki megviseletét teremtjük meg, a magyar mező- érti, hogy ha 100 vagy 1000 gazda összegazdaság érdekeinek. adja termését, együtt rendeli meg szén, M a i számunk 18 oldalra terjed.

korpa, olaj, zsák stb. szükségletét nagy tömegben, jobban ad el és olcsóbban, vesz, hitelhez könnyebben, előnyösebben jut. És egyes kisebb körben is szép eredményeket mutató, de az egész ország szükségletéhez képest elenyésző csekély szövetkezeteken kivül máig sem sikerült hazánkban a szövetkezeteknek, ez önsegély elvén alapuló egyedüli intézményeknek talajt szerezni. Mi az okot hajlandók vagyunk nagyrészben gazdáink kissé conservativ voltában keresni, de mégis a legtöbbször a kellő szervezet és az üzleti tőke hiánya az oka, hogy a szövetkezetek meg nem alakultak, a létezők pedig nem birtak nagyobb arányú tevékenységet kifejteni. Hogy más hiány e téren nincs, legélénkebben illusztrálja a hadsereg-ellátási szövetkezet, melynek különszemélyzetés egy krajczár alaptőke nélkül 3-ik üzletévé 160,000 frt forgalma volt, azon a téren, a melyen az érdekeltek százezrekre menő áldozatai, óriási előítéletekkel kellett megküzdeni. Nehezen, bár de megtörte útját a hadsereg szükségletei közvetlen ellátásának, és a folyó évben 10,000 q 3 frtos rozskorpa kiosztása á l t a l , legalább 12,000 f r t közvetlen hasznot hozott tagjainak. Mindeztkizárólaga szövetkezeti eszme és szellem igazsága és hatalmával. De

magasabb szabású berendezéséhez hiányzott anyagi ereje, hiányzott a forgótőke.

Az egész kísérletnek volt tekinthető, a melynek sikerülte reá birta a vezető köröket, hogy kilépve a kisszerűség korlátai közül, a bár nem széles, de helyes irányban megkezdett uton, létrehozzák nagyobb arányokban, kellő alaptőkével az első magyar nagy értékesítési és fogyasztási szövetkezetet. Ez a mezőgazdák szövetkezete, mely százforintos üzletrészekre alapul 2-szeres felelősséggel s eddig 500 üzletrészt jegyeztek, mely mellé 2-szeres felelősség az igazgatóság által könnyen financirozható, 100,000 frtnyi hitelalapot képez. Meggyőződésünk, hogy mire a szövetkezet október h ó b a n megalakul, az alájegyzett összeg kétszeresére emelkedik. És az eddigi tapasztalatok alapján s kellő anyagi és személyzeti erővel megalakuló szövetkezet, csakhamar országos körben és számottevő összegekben gyakorolja azon üdvös hatást, melyet a komárom megyei gazdák, fogyasztási szövetkezeteik

KÖZTELEK, 2 u t j á n , c s a k a kőszén beszerzésénél 30,000 frt m e g t a k a r í t á s á b a n l á t t a k k i f e j e z v e . A n é m e t o r s z á g i g a z d á k k ö z ö t t a szöv e t k e z e t i e s z m e a f o g y a s z t á s és é r t é k e s í tésnél, egy lépéssel m á r előbbre h a l a d t . A Rajna vidékén ugyanis a czukorrépatermelők a czukorgyárosokkal ismét meg nem egyezhettek, mire több kerület répatermelői elhatározták, hogy jövőben nem termelnek a gyárosok részére répát, ha-

1891. SZEPTEMBER 30.

3

KÖZTELEK, 1891. SZEPTEMBER 30.

A gabona vámok meghonosítása és folytonos emelése pedig súlyosan hat a rendes üzlet menetre s igy a biztos piacz ott is kezd veszendőbe menni. Terményeinknek ezen két nagy s azt lehetne mondani természetes piaczának teljes veszélyeztetése után, a Svájczczal és Olaszországgal kötött szerződéseink kárpótlást alig nyújtanak. Igaz e két ország állategészségügyi conventiók által állatkivitelünket egészségügyi ürügyek alatt nem gátolhatja, ámde Olaszország nem bir nagy jelentő séggel mint állat fogyasztó, a Svájcz pedig legalább német mozgalmat az orosz lovak ellen. Magyarországot illetőleg szintén nem tekinthető e nem szövetkezeti czukorgyárakat ál- H a s i k e r ü l N é m e t o r s z á g b ó l a z o r o s z l o - téren kiváló piacznak. Gabona nemüekre nézve l í t a n a k fel. E g y ily c z u k o r g y á r m á r m ű - v a k a t k i k ü s z ö b ö l n i , u g y h a z a i l ó t e n y é s z Olaszország első sorban Oroszország által láttatik el dúsan és olcsón s igy reánk nézve nem nagy jelenk ö d i k i s Brühlben, értesüléseink szerint a tőink előtt megnyílik Európa legnagyobb l e g j o b b e r e d m é n y n y e l s a k ö z e l j ö v ő - p i a c z a , h o l a z o r o s z t r a p p e r e k m a n e m e - tőségű, de különben is a gabonavámokat szerződésileg le nem kötötte s igy e részben teljesen b e n m á s k é t ily g y á r a l a k u l á s á t is r e - sebb l o v a i n k n a k l e g n a g y o b b v e r s e n y t á r szabadon intézkedhetik, mintha szerződése nem mélik. s a i . S h a e z s i k e r ü l , t a l á n l é t r e h o z z á k is volna velünk. Svájcz lekötötte ugvan gabonaA folyamatban levő vámkonferenciákon M a g y a r o r s z á g l ó t e n y é s z t ő g a z d á i , a z u j vámjait, melyek ott csekélységüknél (30 centimes kivül, m e l y e k r ő l l a p u n k m a i s z á m a s z a k - piacz t e l j e s és á l l a n d ó m e g h ó d í t á s á r a egy métermázsára) és az ország viszonyainál a v a t o t t t o l l b ó l e m l é k e z i k m e g , a g a z d a - t á r s a d a m i u t o n a z o k a t a l ó b i z o m á n y i és fogva amúgy is csak pénzügyi jelentőségűek, és ha fogyasztása számunkra előnyös piaczot nyújt sági közvéleményt erősen foglalkoztatják kiviteli istállókat, a melyek f e l á l l í t á s á t is, kivitelünknek csak aránytalan kis része hea z e g y e s á l l a m o k n a k a h u s - és á l l a t f o r - f ö l d m í v e l é s i m i n i s z t e r ü n k t a v a l y i t e r v e z e - lyezhető el e kis országban. g a l o m r a v o n a t k o z ó i n t é z k e d é s e i . Az e l s ő Ezen kedvezőtlen viszonyok jobb mederbe tében, a pénzügyi bizottság szükkeblüvaló irányítása, képezi a vámpolitika legújabb Oroszország nagyszabású vállalata, mely- sége b u k t a t o t t meg. B. K. törekvését. Az eddig uralkodott politika az elzárlyel az a m e r i k a i s e r t é s h u s b e h o z a t a l l a l k o n kózást kivánta minden egyes ország jólétének k u r á l . M a g a a kormány állíttatott fel e g y n a emelésére fölhasználni; de az utolsó tiz év eredA v á m p o l i t i k a i helyzet. g y o b b s z a b á s ú v á g ó h i d a t Gunstban, 5 0 m é r t ménye e rendszert nem tüntette föl szerencsésBudapest, szeptember hó. f ö l d r e Moszkvától s a d t a 2 1 é v r e b é r b e e g y nek. A közgazdasági visszásságok oly jelenségei Tiz hónapja, hogy a magyar kormány megmutatkoztak az egyes elzárkozott területeken, e czélra a l a k u l t t á r s u l a t n a k . Az elárusító bízottjai a különböző államokkal vám és keres- melyek továbbra nem tűrhetők, s igy az az állam, h e l y e k e t London, H a m b u r g , H a v r e és Barkedelmi szerződések megkötése végett szakadat- mely legbátrabban hangoztatta Bismark erélyes c e l l o n á b a n á l l í t o t t á k fel. A v á l l a l a t n a k , lanul tárgyalnak, és késő ősz lesz legjobb esetben, hangjával az elzárkózás czélszerüségét, most első m e l y c s a k s z á l l í t á s i d i j b a n a z a m e r i k a i mikor a kész szerződések az országgyűlés elé lép ki a sikra és azon föltétel alatt, hogy ha t r a n s p o r t o k k a l s z e m b e n t e k i n t é l y e s ö s z - terjesztetnek. Már ebből a külső körülményből alkalmas társakat talál, kik vele együtt az elzárs z e g e t t a k a r í t m e g , s z é p j ö v ő t j ó s o l n a k , bátran következtethetünk arra, hogy a vámpoli- kózással felhagynak, s vámügyi téren a lefegyvertikai viszonyok ujabb rendezése nehéz feladat és kezésre készek, u j irányt kiván folytatni. mi pedig egy uj versenytársát láthathogy az eddigi állapottal szemben újítást lehet és Ha az eddig követett agrár és védelmi vámjuk benne sertéskivitelünknek, a melyet kell várni. politika alapeszméjét és indító okát tekintjük, a Németország legutóbbi rendelete, az És valóban, ha valahol, a vámpolitika terén mely abban kereshető, hogy az európai államok amerikai sertéshús szabad behoza- szükséges és kívánatos Magyarország szempont- mezőgazdaságuk érdekeit Amerika, India, Auszt a l á r a adott engedély úgyis m e g t á m a - jából érdekeinknek megfelelő átalakulása. trália és Oroszország bő termései és gazdag állatlétszáma ellen megakarják óvni, ugy a jövőben köveA világ-gazdaság fejlődése, kivált Amerika, dott. A váratlan rendelet különben a n é m e t t e r m e l ő k k ö z ö t t i s k í n o s f e l t ű n é s t India és Ausztralia mezőgazdasági erőinek hatal- tendő vámpolitika alapeszméje tulajdonképen az 1885. évben Budapesten tartott nemzetközi mezőmas lendülete, a vele kapcsolatos, soknak vélekeltett, a n n á l is i n k á b b , m e r t n e m c s a k gazdasági congressus határozatának megfelelően, ménye szerint általa előidezett árdepressio: a s e r t é s t e n y é s z t é s ü k e t e m e l t e a z 1 8 8 3 ó t a döntő európai államokban a mezőgazdaságnak egy közép-európai vámunió létesítése volna. Habár f e n n á l l ó a m e r i k a i t i l a l o m , d e b i z t o s í t o t t a agrár vámok által való védelmét szükségesnek ez az eszme ujabb időben' eléggé tüzetesen és sok oldalról ugy az irodalomban, mint egyes szaks z i g o r ú i n t é z m é n y e i k m e l l e t t a f o g y a s z t ó és lehetségesnek tüntette föl. Ez a közvélemény körökben tárgyaltatott, oly nehézségek merültek fel, k ö z ö n s é g e t i s a b o r s ó k á s h u s p i a c z r a erős támaszt talált a militarismus következtében melyek alig engedik meg hinni, hogy a legközek e r ü l é s e e l l e n . M o s t e z i r á n y u e l l e n ő r z ő mindinkább nagyobb bevételeket igénylő pénzügyi ressortoknál, és az iparukat a külföld ellenében lebbi jövőben ez lesz a domináló. i n t é z e t e i k , a m e l y e k m i l l i ó k a t e m é s z - soha kellően megóvottnak nem látó védvámosoknál. A vámunió helyett továbbra is egyes vámt e t t e k f e l , h a s z o n t a l a n o k k á v á l t a k , m e r t Ily trias készítette Németországban, Olaszországban, szerződések fogják szabályozni közgazdasági nemaz a m e r i k a i s e r t é s v i z s g á l a t a a m e r i k a i Francziaországban, sőt még Svájczban is az ujabb zetközi viszonyainkat. Valószínű, hogy nyugati h a t ó s á g o k r a v a n b i z v a . A z é l e l m e s a m e - vámtarifákat s a kereskedelmi szerződéseket, me- szomszédaink közül Németország, Olaszország és Svájcz vámtarifáinak bennünket érdeklő czikkeire r i k a i a k el is h a l m o z t á k m á r a n é m e t v e - lyeknek Magyarországra vonatkozó része ily körülmények közt, a prohibitióval majdnem határos vonatkozó tételeit megkötik; nem valószínű, hogy v ő k e t a j á n l a t a i k k a l , a z o k t ó b e r h ó k ö - intézkedéseket tartalmaz. e részben elérünk mindent, a mit érdekünkben zepén m e g é r k e z ő teljes n é m e t ízléssel k é Igaz létrejött 1881. évben Németországgal a kívánni lehet és kellene; jelesül nem valószínű, szített hentes-áruikra, míg A n g l i á b ó l kereskedelmi szerződés, a melyet 1887. évben hogy állatforgalmunk megkapja azt a nélkülözhetlen szabadságot, a mely ép az állattenyésztés n a g y o b b m e n n y i s é g ű a m e r i k a i s z á r m a z á s ú továbbra határozatlan időre meghosszabbítottunk, de ez a szerződés egyszerűen csak a legnagyobb szempontjából oly elsőrendű szükséglet, hanem szalonna jött a n é m e t piaczokra. kedvezésben részesülő nemzetek jogát biztosítja. megmaradnak tovabbra is, habár talán csekélyebb T e r m e l ő i n k e l ő t t i s m e r e t e s e k a z o k a Ezen szerződés uralma alatt Németország megmértékben azok a támpontok, melyekbe kapaszkodva, ürügyet lel az illető kormány prohibitiókat n e h é z s é g e k , m e l y e k e t a f r a n c z i á k j u h - tiltotta szarvasmarháink kivitelét, meghonosította elrendelni; nem valószínű, hogy a gabonavámok k i v i t e l ü n k m e g n e h e z í t é s é r e t e t t e k . L e g - az ürü vámokat, mi által átviteli kereskedésünk teljesen megszűnjenek, de legalább mérsékeltetni u t ó b b a f r a n c z i á k s z i g o r ú s á g a a n n y i r a Francziaország felé érzékeny csapást szenvedett, megtiltja tetszés szerint éppen akkor, midőn és megköttetni fognak s ekkép a folytonos emelés ment, hogy alig a politikai barátkozás azok készen állnak a piacz számára, sertéseink veszélye elhárittatik. Mig ez országok némileg n a g y h a n g ú l e z a j l á s a u t á n , f ö l d m í v e l é s i kivitelét, meghonosította ismeretes gabona vám- kedvezőbb helyzetet fognak teremteni nincs semmi m i n i s z t e r ü k az o r o s z j u h b e v i t e l t jait, tönkre tette lisztvámjával nagy lisztkivitelün- reményünk Francziaország részéről. Ez az ország a mely egykoron oly magasan n e h e z i t őket, rnyomta e n d e l e t favámjaival e t a d o t t k ifakivitelünket; . E l r e n d e l t e , szóval hogy ezen szerződés hatása alatt szenvedünk évek során lobogtatta a szabadkereskedés zászlaját, el van az o r o s z juhok c s a k f r a n c z i a határozva h atovábbra j ó k o n is az elzárkózottság rendkeresztül, legfontosabb érdekeinkben. szállíthatók és c s a k a k k o r e r e s z t e t n e kFrancziaország is szerződéses viszonyban áll szerében megmaradni, nem akarja szabad intézbe a h a t á r o n , h a f r a n c z i a á l l a t o r v o s o k velünk; de a most is érvényes 1884. február 18-iki kedési jogát szerződések által gátolva látni, nem akarja mezőgazdaságát az agrárvámok védelmétől á l t a l v i z s g á l t a t t a k f e l ü l és h a M a r s e i l l e b e szerződés terményeinknek előnyöket alig nyújt. megfosztani. Onnan nincs mit reménylenünk. Szarvasmarhánk régóta ki van zárva teljesen a v a g y P o r t S t . - L u i s b e 10 n a p i m e g f i g y e l é s Ott egyelőre marad a prohibitio czikkeinkre nézve. franczia piaczról; ürüink kivitelét biztosítottuk alá vétettek. H j a ! a f r a n c z i á k , az okos nép, Ez a kilátás a nyugat-európai államok keresugyan az emiitett szerződésben, de a vámtétel fölnincs a z a z ö l e l k e z é s i m á m o r , a z a p o l i emelése következtében ez a czik sem kerül többet kedelmi politikájánál mezőgazdaságunkra. tikai r o k o n s z e n v , m e l y n e k a l á r e n d e l j é k olymértékben Parisba, mint történt ez ennek előtte. Dr. Matlékovits Sándor. k ö z g a z d a s á g i é r d e k e i k e t . K ü l ö n b e n ez a f r a n c z i á k á l t a l az o r o s z o k k a l s z e m b e n tanúsított magatartás, vigasztalhatja némileg juhtartó gazdáinkat, mert ha talán k ü z d e l m e k á r á n is, d e m á r b e r e n d e z e t t husvágóhidaink segélyével f e n t a r t h a t j u k juhhuspiaczunkat Párisban. Egyedül lótenyésztésünkről adhatunk n é m i kellemes hírt akkor, midőn jelezzük a

Közlemények az orsz. magyar gazdasági egyesület köréből. Budapest,

1891. szept. 29.

Az országos m a g y a r gazdasági egyes ü l e t f. é v i o k t ó b e r h ó 1 - é v e l m e g s z ü n t e t i a z ö s s z e k ö t t e t é s t , m e l y k ö z ö t t e és eddigi hivatalos lapja, a „Gazdasági L a p o k ” között fönállott. A „ K ö z t e l e k ” - b e n egy teljes tulajdonában leve uj hivatalos lapot alapított, m e l y n e k első s z á m á t e s o r o k k a l e g y ü t t veszik az e g y e s ü l e t t. t a g j a i . M i d ő n az e g y e s ü l e t az u j l a p o t az összes t a g o k n a k d í j t a l a n u l k ü l d e n i h a t á r o z t a el, czélja állandó ö s s z e k ö t t e t é s t létesíteni az egyesület és t a g j a i között, h o g y a t á v o l lakó e g y l e t i t a g o k is f o l y t o n é r t e s ü l j e n e k az e g y e s ü l e t m ű k ö d é s é r ő l , m i g v i s z o n t a t a g o k n a k is a l k a l o m a d a s s é k a r r a , h o g y eszméiket, t a p a s z t a l a t a i k a t a nyilvánosság előtt t e g y é k m e g b e s z é l é s t á r g y á v á , h o g y igy l a p u n k f ő c z é l j á t a m e z ő g a z d á k é r d e keinek folytonos figyelemmel kisérését és l e h e t ő m e g v é d é s é t , m i n é l t ö k é l e t e s e b ben elérhessük. Az e g y e s ü l e t i élet m i n d e n m o z g a l m á t is, a j ö v ő b e n l a p u n k k e r e t é b e n teszszük közzé. N e v e z e t e s e n : I. k ö z g y ű l é s e k , v á l a s z t m á n y i és s z a k osztályi ü l é s e k m e g h í v ó i és t á r g y s o r o zatai, m e l y e k r e j ö v ő b e n k ü l ö n m e g h í v ó k nem k ü l d e t n e k szét. I I E g y e s ü l e t ü n k k ö z - és v á l a s z t m á nyi üléseinek jegyzőkönyvi kivonatai. III. A s z a k o s z t á l y o k m ű k ö d é s é n e k leírása, esetleg j e g y z ő k ö n y v e i . IV. U j t a g o k f e l v é t e l e a z e g y e s ü l e t kötelékébe. V. É v d í j a k és a l a p í t v á n y i k a m a t b e fizetések n y u g t á i s a t a g o k h o z intézett egyéb felhívások. Felkéretnek t e h á t az o r s z á g o s m a g y a r gazdasági egyesület összes tagjai, h o g y az e g y e s ü l e t és ö n m a g u k é r d e k é b e n , a z e czélra rendelt r o v a t o t figyelemmel kisérni szíveskedjenek. Forster Géza, igazgató. Figyelmeztetés. Az orsz. magy. gazdasági egyesület azon tagjai, a kik vagy évdíj vagy alapítványi kamatokkal hátralékban vannak, felkéretnek, hogy tartozásaikat az egyesület pénztárába minél előbb befizetni szíveskedjenek, mert ellenkező esetben részökre a hivatalos lap küldése be fog szüntettetni. Kérelem. Az orsz. gazdasági egyesület következő tagjainak tartózkodási helye ismeretlen lévén, felkéretnek vagy ők vagy ismerőseik, hogy lakásukat az egyesülettel tudatni szíveskedjenek: 1. Lepényi Pál. ezelőtt Geletneken. 2. Ónody Dezső, » Gömör-Pányiton. 3. Virágh Gyula, » Budapesten. 4. Lovász Antal, » Üllőn. Figyelmeztetés. Az orsz. gazdasági egyesület u j hivatalos lapját mindazon egyesületi tagoknak megküldjük, kiknek lakása az egyesületnél tudva van. Ha tehát egyesületi tagjaink közül bárki lapot nem kapna; kérjük megreklamálni. Egyelőre az egyesület lapját azon lakhelyre küldjük, a mely az egyesületi utolsó névjegyzékbe be van vezetve; ha azonban lakhelyváltoztatás történt volna, vagy a tag m á s helyre kívánja a lapot küldetni, kérünk ez iránt szíves értesítést.

Vegyes közlemények. Mai számunk tartalma: A magyar gazdaközönséghez, gr. Dessewffy Aurél, B. K. — Vámpolitikai helyzet. Dr. Matlékovits. — Közlemények az O. M. G. E. köréből. Forster Géza. — Vegyes közlemények. — A zsombolyai zöldtakarmánykazal. H. Gotthardt Sándor. — Őszi borsókeverék. — A turfa mint alom. — Hogyan szedjük, osztályozzuk és csomagoljuk gyümölcseinket. — A durrha. — A gazdasági jogról. Vimmer Imre. — Az uj porosz kereseti adótörvény és a gazdák. Dr. Szilárd Ferencz. — A cseh orsz. kiállítás. Tudósitások: Beleg, Fogaras, Zala-Csány, Mátyfalva, Káli, Dombóvár, Atkár, Felső-Szeli, Hont-Ujfalu, Ada, Hathalom. — Kereskedelem és tőzsde. — Budapesti és bécsi tőzsde-állatvásárok, vidéki országos vásárok. Svájczi állatvásár. A

„ K ö z t e l e k ”

p r o g r a m m j a .

Makoldy Sándor, Mokry István, dr. Matlekovits Sándor, Molnár István, Molnár Lajos, Mezey Gyula, dr. Neumann Zsigmond, Némák János, Nagy Imre, dr. Nádaskay Béla. Orosz Pál, Őshegyi József, i f j . Paikert Alajos, Pólya Jakab, Persina István, Pirkner János, dr. Pisztory Mór, Palmer Andor, Pázmány Dániel, dr. Plósz Béla, Paál József, Bombay Dezső, Rónay Antal, Rovara Frigyes, Remenyik Imre, Rácz Sándor, Rainprecht Antal, Rödler Károly, Rédly Gyula, Révész Antal, Réti János, dr. Bobom Zoltán, K. Buffy Pál, dr. Sippi Rodiczky Jenő, Rakovszky István, Reck Géza, Somogyi Albert, Sajó Károly, i f j . sz Scheftsik István, Siposs A. Gyula, Sporzon Pál, Serfőző Géza, Spachtholz József, Szilassy Zoltán, Szenterzsébeti Szakáts Péter, dr. Szentkirályi Ákos, Székely István, dr. Szaniszló Albert, Szobonya Bertalan, Szalay József, Szalay Jáno Szarvas Lajos, Szemere Huba, Szalay Béla, Szilárd János, Töpler Sándor, Tedeschi János, Újhelyi Imre, dr. Vedrődi Viktor, Valkó József, Vörös Sándor. Viznéker Antal, Valkó Gyula, Virágh Elek, Vimmer Kálmán, Vimmer Béla, Vimmer Imre, Widder Mór, dr. Vargha Gyula, Weidenfeld Lajos, dr. Záray Károly, Zaymus Romuáld, Zakár J ó z s e f , Zlinszky István, Zalay Kálmán, Zathureczky Imre.

Mai számunkhoz csatolva veszik olvasóink külön kis füzetben megjelent programmunkat. Lapjain röviden kifejtvék azok az elvek, melyeket lapunk szerkesztésénél irányadókul fogadtunk, a részleteket meg fogja találni Magyarország gazdaközönsége a „Köztelek” minden hasábja, minden sorában. Önálló, független és magyar lapot óhajtunk Időjárás. a «Köztelek»-ben adni, a mely, mig teljes képét Fenti állandó czim alatt, értesül olvasó könyújtsa állapotainknak, addig tartalmában zönségünk a budapesti meteorologiai intézet által speczialis viszonyainknak legyen teljesen megfelelő. kibocsájtott időjárási sürgöny jelentések nyomán, a Kötelességünk ugyan folyton éber figyelemmel kisérni a külföld munkásságát is, de igyekezetünk közelmúlt és jövő időjárásról Európa területén. Az állomás f. hó 29-ről kelt jelentése a oda irányul, hogy magyar irók és szakértők eredeti dolgozataival vigyük előre, minden irányban következőket tartalmazza: Légnyomás az országban 64—69 között. Hőmérsék — halva és buzdítva ügyünket, sőt hogy a példaadás 5° + 22° C. között ingadozott. Legalacsonyabb — 5° Kolozsés lelkesités által megnyerjük gazdasági irodal- várott, legmagasabb Zsombolya s Orsován + 22°. Hőfok munknak azt a számos, eddig még nem szereplő ingadozás 10—21°. Az uralkodó szélirány dél és nyugat. Felhőzet; többé-kevésbbé borult. Csáktornya és Trencsén kitűnő gazdát is, a kiknek alkalma, tere eddig nem 1 mu. esőt jelent. Az északi depresszió ma a Bottni, nyílt a tollforgatásra és arra, hogy gazdag tapasz(Skandinávia, Finnland) öböl fölé jutott; nyugat felől ketalait közkincscsé tegye. letnek magas légnyomás vonul, melyből Svájcz fölött Minél nagyobb kört sikerül a tollnak meg- zárt maximum képződött. Az idő északi Európában szeles nyerni, s minél több tollat hódítunk mezőgazda- esős; azonkivűl az Alpesekről is esőt jelentenek. Hazánkmég többnyire száraz az idő, Erdélyben gyenge ságunk szolgálatába, annál inkább érjük el a ban éjjeli fagyokkal. Változó felhőzetű, éjjel hűvös idö, jeczélt, mezőgazdasági ügyeink emelését. lentékeny eső nélkül északnyugati szelekkel és később derülés várható. Eddig a következők igérték meg a „Köztelek”-nek szellemi munkásságukat: Kivonat a hivatalos lapból. Adamovits Lázár, dr. Acsády Ignácz, Ásványi A «Földmivelési Értesítő» legutóbbi száma a követLajos, Ágoston József, dr. Arányi M i k s a , Alexander kező, olvasóinkat érdeklő közléseket tartalmazza: SzabadLajos, Antal László, Bakay Dezső, Bakay Nándor, hegyi György, ácsi lakos, a komárommegyei gesztesi járás Bajor József, Bornemisza Zoltán, Baláss Árpád, gazdasági tudósítói tisztével bízatott meg. — Az alsóausztriai helytartóság intézkedései a száj- és körömfájás Bujanovics Sándor, dr. Bernáth István, dr. miatt. — A Kőbányán 10 nap vesztegzár alatt levő élő Békésy Károly, Braun Sándor, Braumüller Sándor, engedte meg a német kormány sertések bevitelét Eschwege, Eisleben és Naumburg városok közvágóhidjai dr. Bartha Béla, Brüll Mór, Bún Samu, Cserháty Sándor, Chernél György, Csermák Hugó, Heisler és Simon czégnek a német kormány megengedte, hogy Ausztria-Magyarországból élő szarvasmarhákat szálCzibulya Gyula, Csapó Lajos, Czakó Béla, Csö- lítson Oderbergen át Mainz és Darmstadt városokba. — mör Kálmán, dr. Csillag Gyula, Dőry Viktor, Torontál m. Románkécza, Veszprém m. Pápateszér, Ung Dőry József, Dubravszky Róbert, Dömötör Pál, m. Szerednye, Baranya m. Turony, Ban, Doboka, Szabar, Deák Tamás, Dérczy Péter, Danscher Miklós, Kincsháza, Szűr, Hont m. Háras-Nénye, Ipoly-Balog, Heves m. Tarna-Örs, Erdő-Kövesd, Temes m. Kisfalud, Arad m. Eleméry Aurél, Emődy József, Farkas Sebes- Boros-Jenő és Bokszeg, Győr m. Kis-Pécz, Kaján közsétyén, dr. Földes Béla, Fekete Ignácz, Ferk gekben a filloxera konstatáltatott. — Pályázatok. A kesztMiklós, Farkas Ferencz, Ferenczy Ferencz, Fé- helyi gazd. tanintézetnél vegyi tansegédi állás okt. hó 15-ig; lugosi erdő igazgatóságánál IV. oszt. erdőőri állás. nyes Károly, Fehér Zoltán, Ferstl János, KözöltetnekFackh a gazdasági tanintézeteknél eladó tanFenyvessy Adolf, Fodor Elek, Forster — Kálmán, anyagok jegyzékei. - Az 1890-ik szept. 1-tól 1891 aug. Gedő, dr. Faludi Miksa, dr. Gaal Jenő, Geisz végéig a szesztermelés és forgalom kimutatása MagyarLászló, Gönczy Pál, Grubiczy Géza, herényi országon. — Állategészségügy. Lépfene 174 község, 215 udvar, mult hét óta több 22 k. 36 u. Sertés-orbáncz Gotthard Sándor, Grand Miklós, Grósz Lajos, 291 k. 2898Miklós, u. kevesebb 49 k. 705 u. Takonykór 133 k . Galgóczy Károly, Gámán Zsigmond, Grasseli 194 u. több 19 k. 31 u. Veszettség 39 k. 44 u. több 5 k. Günther Ágoston, Hensch Árpád, Hász Béla, Hutiray 6 u. Rüh-kór 10 k. 17 u. kevesebb 1 k. 1 u. Himlő 7 k László, Havas Miksa, Hangay Oktáv, Horváth 7 u. több 2 k. 2 u. Ragadós száj- és körömfájás 390 k. László, Heineker Gábor, dr. Horváth Géza, több 12 k. Egyesületi élet. Hajdú István, Hosszú Albert, Höschl Frigyes, (N.—) A Csikmegyei gazdasági egyesület dr. Istvánffy Gyula, Jablonowszki József, b. Jeszenszky Sándor, Ihász Lajos, Jekelfalussy október hó 1-én rendezi ötödik állatkiállitását Csik-Szeredában. A kiállítás gazdasági eszköz- és József, Juhász Bálint, dr. Kovácsy Pál, Kiszely Géza, Kriván Dénes, Kövesdy Lajos, Kosinszky gépkiállítással és tejelő-versenynyel van egybeViktor, Krámszky Lajos, Kiss Károly, Kenesey kötve. A tejelő verseny márszeptemberhó30-án Kálmán, dr. Király Jenő, Kodolányi Antal, dr. reggel 7 órakor kezdődik s három dijvan(25frt, Kossutány Tamás, Kovácsy Béla, Koppély Géza, 15 frt, 10 frt) a legjobb tejelő tehenek részére kitűzve. Az állatok jutalmazására 338 frt egyleti Liebbald Béni, Lukácsy Imre, Luby Béla, 120 frt állami Laszkáry Gyula, dr. Liebermann Leó,és Lánczy Béla, dij, a gazdaságigépekés dr. Lónyay Ferencz, dr. Lovassy Sándorj, Lits eszközök kiállítói részére pedig arany és ezüst okSándor, Luczenbacher Miklós, Lendvay Sándor, levelek tűzettek ki. A kiállítás színhelye a megyei Monostori Károly, Matkovich László, Malatinszky gazdasági iskola tagositott birtoka, hol is kiállított Ferencz, Merza Márton, Mácsay Lajos, gazdasági eszközök és gépek próbája is történik. Morágyi István, Máday Izidor, Miklós Ödön, A kiállítás iránt az egész vármegyében kiváló

4

KÖZTELEK, 1891 SZEPTEMBER 30.

KÖZTELEK, 1891. SZEPTEMBER 30.

érdeklődés mutatkozik. Az «Erdélyi gazdasági a szerbek érték vámot (az áru értékének bizonyos %-jét) előtt áll. — Moszkvai konzulunk jelentése szerint akarnák behozni: egylet» három kiküldött tagja által képviselaz őszi gabonában a lehető legrosszabb a terOroszország vámemelései: Oroszország vámjait főbb teti magát, ezek Gróf Bánffy György kiviteli czikkeinkre következőleg emelte: Bor hordokban més; igen sok helyen leszántották és tavaszszal Bonczidáról, Ugron Gábor Székely-Udvarhelyről á pud és 3.5-ről 4 rubelre, üvegben á üveg 40 kopek- burgonya, zab és árpával vetették be a rozsfölről 45-re; dió per pud 95 kopekről 1 rubelre; növényi dr. Szentkirályi Ákos a kolozs-monostori gazdadeket. 24 kerületet nevez meg, a melyben a tarészek és magvak á pud 10 kopekről 12-re, gyapjú á sági tanintézet tanára. Az erdélyi részek egyik púd 1 rubelről 2-re. Vasnemüek 10—20%t asphaltnemüek vaszi vetemények nem sikerültek és beállott a legelső és. sikeres buzgósággal müködö gazdasági á pud 13 kopekről 40-re. legnagyobb inség. — Felemlíti, hogy a gabonaNemzetközi vámtarifa irodát állítottak fel az európai egylete, mint a csikmegyei, méltán kiváló figyelkészletek már nem a termelők, hanem a spekukormányok Brüsszelben Ez iroda .nyilvántartja az összes met és elismerést érdemel azon kitartó törekvélánsok kezében vannak, a kik felhasználva az államok vámintézkedéseit és tarifáit s azokat időnként seért, melylyel a jobb sorsra érdemes székelyföld külön füzetekben, franczia, angol és német nyelven közzé éhínséget, óriási mértékben emelik a gabona árát. egyik legelfelejtettebb vidékén, a gazdasági álla- teszi. E füzetek előfizetési ára egy évre 5 frt, mely a Ma egy pud rozs 1 rubel és 60 kopek (1 q 15 potok fellendülésén fáradozik. Sajnos, hogy az kereskedelmi irodához Budapest, Akadémia-utcza 12. sz frt.) és valószínűleg felmegy 2 rubelre. A lakosilyen jobbra hivatott és életerős gazdasági egyletek, küldendő. ság között az éhínség oly nagy, hogy ma a nép Szövetkezeti ügyek. mint a csikmegyei, az egyleti tagokat képező, ajkán a régi inségről hátramaradt hagyományok A mezőgazdák szövetkezetének alakító bizott- szerint széna, hulladék, polyva stb.-ből sült kegazdaközönség szük viszonyai és elmaradott gazdasági állapotai miatt, alig rendelkeznek annyi sága f. hó 22-én d. u. 4 órakor a «Köztelken» nyérrel táplálkoznak. — Szent-Pétervári konAladár anyagi erővel, hogy nagyobb szabású tevékeny- ülést tartott. Jelen voltak gr. Andrássy zulunk némileg jobb képét adja az európai elnöklete alatt gr. Széchényi I m r e , Hajós József, Nyugat-Oroszország helyzetének, a hol a sikerült séget fejthessenek ki. Forster tavasziak részben pótolják az elpusztult őszieket. (—t.) A tolnamegyei gazd. egyesület, mint Miklós Ödön, Adler Mór, Reuss Henrik, Géza, Baranyay István, Brüll Mór és Baross Dél-Oroszországból hasonló híreket kapunk. E minden évben, ugy az idén is zártkörű gazdasági A bizottság örömmel vette tudomásul néhány kerület középszerű termése azonban legeszköz és gép-próbát tartott, saját tagjai jelen- Károly. azt, hogy a szövetkezet megalakulásához szüksékevésbé sem pótolja az általános rossz aratást. létében Nagy-Dorogon. Tekintettel a kisbirtokosok Némi vigasztalót jelent kiewi konzulunk, a ki a és a filloxera és peronospora-vészre, a kísérlete- ges üzletrészek jegyezve vannak és az alakuló czukor-ipar kedvező helyzetéről ad jelentést és zés tárgyát a kisebb gazdasági gépek és szőlé- közgyűlés egybehivását október hó 15-ére hatátöbb kerületből a czukor-répa jó termését jelzi. szeti eszközök képezték. Az ekék közöl köztet- rozta el egybehívni. Ezután a közgyűlés elé terA kormány a legnagyobb erőfeszítéseket teszi szést aratott a Sack-féle hármas eke, mely 250 jesztendő alapszabálytervezet került vita alá s lényegtelen változások eszközlése után azok egész meg, az éhinség enyhítésére milliókat áldoz gakgr. maximális, illetve 150 kg. átlagerő felhaszterjedelmökben a «Köztelek»-ben közzététetni bonabevásárlásokra és tarifa-politikájával előnálása mellett 15 cm. mélységig 90 cm. határoztattak. (Egyik legközelebbi számunk hozza, szerk.) segíti, hogy készletekkel rendelkező vidékekről, a szélességben igen jó munkát végzett; továbbá a A végrehajtóbizottság megállapította azok neveit, gabona olcsón vitethessék az Ínséges területekre. Vidacs-féle eke, mely 5 5 - 6 0 kg. erő felhasználáakiket az alakuló közgyűlésnek igazgatósági és Az orosz földbirtokosok köréből tömegesen érsával 15 cm. mélyen, 26 cm. szélesen szántott keznek a kérvények belügyminisztériumukhoz, a s határozottan jó munkát végzett. A Sack-féle felügyelőbizottsági tagokul javasolni fog. Javasolni fogja a bizottság a közgyűlésnek, hogy a nemzeti nemesi banknál levő kölcsönök és szeR. T. S. mélyitő ekénél, mely 8 pár igát igényel, hogy 4 3 cm. mélyen naponként 1200 Q 0 fel- szövetkezet a megalakulás után rögtön kezdje mélyesváltók második félévi részletfizetésének elmeg működését. Különösen súlyt kiván fektetni: engedése iránt. Kérésük indoka a gabona és igy szántson, az ottani olcsó munkásviszonyok mela tavaszi magvak idejekorán és biztos kézből a pénzhiány. lett sokkal előnyösebbnek s természetesen feleszközölt beszerzésére; az erőtakarmányok, kőtétlenül jobbnak bizonyult a kézierő alkalmazása. A kivándorlás. szén, zsáknemvek, olaj, paraffin, desinticiáló anyaKipróbáltak ezen kivül több szőlő kapáló-ekét, gok stb. tömeges bevásárlására, egyszóval a szükA kivándorlásról, valóban ijesztő képet melyek közöl a Sack-féle 18 frtos fedő eke tünt az ki jó munkájával. Több peronoszpora-permetező, ségleti czikkek beszerzésére, amivel a közeledő adnak amerikai konsulaink. New-Yorkba tél alatt leginkább fejtheti ki tevékenységét a 1890-ik évben eddig még nem észlelt számban gabona-rosta, ló- és tehénnyiró ollók, ürgefogok vándoroltak ki monarchiánkból. 60,000 férfi és és méhészeti eszközök bemutatásával ért a próba szövetkezet hasznosan. — A termények értékesítését és bárminő egyébb megbízást bár most is nő hagyta ide hazáját boldogabb otthont kerevéget. elfogad a szövetkezet, de nagybani forgalomra, sendő. Magyar volt ezek közül 16589 férfi és A muraszombati gazdasági fiók egylet Vashideg községcsak a jövő nyári évadban rendeztetik be. 5473 nő, összesen 22062 lélek. Ugyancsak ben sikerült díjazással egybekötött szarvasmarha- és 1890-ben Baltimoréba 1358 magyar vándorolt ki, baromfi-kiállitást rendezett. 1892-re az egylet egy lóvásár A hadsereg ellátása. Bostonba 90, sokan mentek Chikagóba is, de tartását tervezi. («L.») Ma, midőn a nemzet politikai közvéleméonnét adatokkal nem rendelkezünk, de különösen, A vasmegyei gazdasági egyesület tekintettel megyéjének nagy gyümölcs-termésére, a Budapesten októberben, nyét a hadügyminiszter követelt milliói oly nagy ha a Braziliába kimenők számát is figyelembe az országos kertészeti egyesület által rendezett gyümölcs- mértékben foglalkoztatják, s a külföld példájára való veszszük, bátran tehetjük 1890-ben a kivándorlók vásáron nagy csoportos kiállítással veend részt: hivatkozással, oly sok égető közgazdasági érdeket számát 25000-re. Braziliában különben nagy sekielégíteni hivatott összeg lesz újra a hadsereg czéljaira gélyben is részesitik a kivándorlókat. A kormány Vámügyek. fordítva, talán nem érdektelen, példáját adni a mult évben 6% kamat garantiával egy 10 millió Jellemző nyilatkozatok a franczia védvám politikaokaiannak, hogy a hires német hadsereg mint jön segéalaptőkével rendelkező bankot hivott életre, melyról. A franczia gazdák el vannak ragadtatva Develle lyére az gazadózó gazda közönségnek. A boroszlói földmivelési miniszterüknek és Meline-nek, a Saint-Diê-i nek feladata a kijelölt területekre előnyös feltétedasági egyesület 50 éves jubileumán, Ferry jelenlétében királyi katonai élelmezési raktár legutóbb szóróllek mellett telepeseket hozni Európából. Vannak tartott beszédei által, — melyek a Francziaországban uralgó szóra a következő hirdetést bocsátotta k i : ezenkívül magánvállalatok is, melyek kormánygazdasági politikai irányra igen jellemzők. E beszédben «A gazdálkodó urak figyelmét felhivjuk arra, hogy támogatás mellett a telepítéssel foglalkoznak. Develle ama hitének adott kifejezést, hogy oly szép és bevásárlását megkezdtük és igy a Brazília kormánya a telepítés ügyét erélyesen gazdag állam, mint Francziaország mezőgazdasága, képes termény-szükségleteink termelőknek kedvező alkalmat nyujtunk buza, rozs, zab, lesz arra. bogy ellássa lakóit. A mezőgazdákról levétetett vette kézbe, ugy, hogy félni lehet miszerint kivánés szalma készletük közvetlen eladására. az uj vámtariffák által a külföldi államok versenyének széna Az alólirott élelmezési raktár a termelőnek ugyan- dorlóink ez útirányban szaporodni fognak. Bizony súlya, használják fel a kedvező időket üzemük tökélete- azon árakat fizeti, mint a közvetítőknek, és a gazdákat már most is 25,000 kivándorló hazánkból évensítésére.» Utána Meline, az uj vámtarifa atyja szólalt fel. az előírások keretében minden tekintetben támogatja. ként oly összeg, mely érdemessé teszi a kérdés«A franczia nép igazi véleménye, úgymond, a vidéki árakat a bemutatott minták alapján, a minőség szerint, gazdasági egyesületekben nyilvánul, nem az összedobolt Az sel alaposan foglalkozni. helyi piaczi áraknál magasabban is fizetjük konferencziák és kongresszusokon, hol mindig ugyanazon még aAjánlatos 500 gr. sulyu minták beküldése, hogy arczok láthatók és a százszor ismételt téves nézetek azok az ár megállapítása czéljából a szokásos minőségi Apró közlemények. hallhatók s a hol a többséget képező és az importból meghatározásoknak alávethetők legyenek. élő közvetítők elég vakmerőek, mint fogyasztók és az A nagyváradi szeszgyárak felhalmozódott trágyaElőírásunk értelmében kívánatos, hogy a termények általános jó védői lépni fel. A nemzet jól tudja, mi van menyiségeket, az aradi és temesváriak mintájára, szárított bérmentesen raktárainkba szállíttassanak. Vasúton érkező hasznára és midőn sutba dobta a szabad kereskedelem alakban óhajtják forgalomba hozni, eljárásukban azzal azonban hajlandók vagyunk, a vasútról az elveit, erre tények kényszeritették. 1860-tól ki van a szállítmányokat eltéréssel, hogy a szárítást turfa segélyével viendik vitetni s a fuvardijat és egyéb költségeket keresztül. — A franczia természettudományokat terjesztő franczia mezőgazdaság szolgátatva a szabad kereskedelemnek raktárunkba Lerakási költségek nem számittatnak. A szállí- társulat f. hó 18-án congressust tartott, melyen a franczia és már az első tiz év óta szenved az idegen verseny súlya előlegezni. táshoz szükségelt zsákokat raktárunkból ingyen kölcsönözzük. akadémiának egyik jeles tagja, elnöki megnyitó beszéalatt. A gazdasági termények ára eddig hallatlan mérvben dében a tudomány és gyakorlat együttműködéséről tarhanyatlott, ugy, hogy a régi viszonyokhoz képest, a A szállitásból ki van zárva: a nedves, dohos, csirázó, franczia mezőgazdák évi vesztesége egy milliárdra tehető. férges vagy megrágott, továbbá konkolylyal vagy más tott beható értekezést, vázolva a jelen század elért eredményeit. — A felette érdekes beszédet legközelebb ismerA veszedelmes következmények nem is maradtak el. káros magvakkal kevert gabona». tetjük. — A hátsó-pomerániai államvasutak vasúti gabonaA földbirtok ára 50% ot hanyatlott, fele áron sem akadtak Azt kértük mi is a hadügyminisztériumtól, raktárakat építenek, melyeknek üzembe vételére gazdákból bérlők, s a kétségbe esett kisbirtokosok elhagyták földjeiket álló szövetkezetek alakulnak. — Uj műtrágyagyárat létea városok proletarismusát szaporítva, vagy Amerikaban hogy vásároljon gazdáinktól direkt, szabadkézből, keresve menedéket. Az ipar szenvedett, mert termékeitaz a válasz jött reá, hogy nem lehet. A poroszok sített, mint értesülünk, Kramer J. czég, az egri gipszgyár tulajdonosa. Az uj gyár párolt csontlisztet, szupernem bírta elhelyezni, az adópénztárak bevétele megteszik, fogják-e őket majd ebben is utánozni? foszfátot s egyéb különlegestrágyát állit elő. — Birtokválkevesbedettés egy általános tönk követte a mezőgazdatozás. Dr. Darányi Ignácz országgyül. képviselő, lapunk ' sági krízist. Eme szomorú körülmények között volt Oroszország termése. felügyelő-bizottságának tagja, örök áron megvette 300,000 1884-ben Ferry-nek bátorsága a gabonavédvámokat javafrtért a gróf Nádasdy-féle csallóközi uradalmat, Duna(—s.) Oroszország terméséről, bár sikerült a solni és megtörve a káros irányzatot, egyszersmind sikerülten Őrsön. Dr. Darányi az uradalmat már birtokba is vette. teremteni meg a mostani, a franczia mezőgazda- spekulácziónak kedvezőbb híreket hozni általános ságot újra felemelni hivatott politikát.» A győri vásár október 12. és 13-ról október 19. és forgalomba, konzulaink folyó havi jelentései arról 20-ára halasztatott. — Apápa,kig y a k o r l a t i l a gis meg Szerbia a vámszerződést monarchiánknak szeptember tesznek tanúságot, hogy ma, midőn a termésakarja mutatni, hogy kell a munkásokkal bánni, Rómáhó 7-én (7 nappalra a határidő előtt) felmondotta, azzal a ban egy nagyobb ipartelepet állit fel. kifejezett óhajjal, hogy az új szerződés megkötése iránt eredményeket majdnem minden kerületben ismerik, Oroszország csakugyan a legnagyobb szükség a tárgyalások mielőbb megkezdessenek: — Hírlik, hogy

A zsombolyai zöldtakarmány-kazal.

is kapjunk, mely hivatva van nekünk főkincsünket, mellé állítjuk a földelő munkásokat, kik a kazal a trágyát, olcsón szolgáltatni. körül ásóval felszedett földet dobjak a kazalra Herény, 1891. szept. 2 0. Mondhatom, igen bőven volt kárpótolva az (2. ábra). Egy vagy több munkás a kazalra folyLecouteux művének megjelenése óta szám- a fáradságos ut, melyet néha 40° fok melegben ton teregeti a földet, hogy az egyenletes vastag rétegben legyen elhelyezve. Egy fogás földet át talan kísérlet történt a takarmány zölden való kelle meghaladnom. kell teríteni a kazalon, azután u j és uj fogást eltevésével a nélkül, hogy a takarmánykészités Miután nem létezik és aligha fog valaha lée kényelmes és biztos módja, gazdáink között tezni mód a zöldtakarmány édesen való eltevé- kezdeni, hogy a kazal egyenletesen üllepedjék. Az általanosan meghonosodott volna. Soknál azonban sére, mely a zsombolyai rendszert túlszárnyalja, üllepedés meglepően gyors, elannyira, hogy 30 a zöld takarmányok besavanyitása és édesen miután e rendszerrel az évtizedek vajúdó kérdése cm földréteg feldobása után az eredetileg 3 m. eltevése a legelenkebb figyelem tárgyát képezi. tökéletesen meg van oldva, nem lesz felesleges magas kazal is felére esik össze. Ha az első nap munkásaink egy ásónyomás Miután a tengeri-csalamádé, hazánk ez igen sok az egész eljárásra vonatkozó leírást saját tapaszvidékének leghálásabb takarmánynövényé máskép talataimmal megtoldva, méltatni. Más színben földet feldobtak, ugy abba is hagyhatjuk egy-két nem tehető el, gazdáink emez idegenkedésének, az fogja azt látni azután a gazdaközönség, mint napra a földelést, mert a 120—130 cm magas kazalra mar könnyebb lesz feldobni a földet, indolencziánál alaposabb oka kell hogy legyen. Ez látta eddig. Hiszen a magyar feltaláló szokása mintha azonnal feldobjuk az egész mennyiséget. esetben nem is a magyar gazda ókonzervatív mindig az, hogy szürke köpönyegbe bujtatja szellemében kell keresni ezen okot, hanem ezek: a ujdonat-uj gyermekét s ugy ereszti útnak. Mikor Zsombolyán a gazdag humuszföld fajsúlya 3 besavanyitási eljárással összekötött tetemes költség azután a külföld felruházza a kedves kis jöve- laza állapotban a vizével kb. egyenlő, azaz 1 m és a felette bizonytalan siker. vényt az ő tarka-barka reklám-köntösével, akkor föld 10 q. Tehát egy négyszögméter humuszosföld Részemről mindig csak nevetni tudtam azon fogadjuk vissza mi mint nagyszerűt — s mint egy méter magasan rakva (egy köbm.) 10 q nyomást ad, a mi több mint elég. naiv számitgatás felett, mely azt igyekszik bizo- idegent. Az agyagföld ennél sokkal nehezebb, miért nyítani, hogy a takarmány szántott eltevése dráNe legyen ezúttal is igy. is én a herényi agyagból csak 65 cm. réteget gább, mint a zölden való eltevés. Ez nem áll, rakattam a kazal fölé. mert maga a takarmányban foglalt 7 0 — 8 0 % felesleges viznek hazaszállítása naA homoktalaj fajsúly szerint a gyobb költség, mint a szárogatás. legnehezebb (bár ezt könnyű talajnak Az eddigi eltevesi módokról ne hívjuk könnyü művelete miatt): is beszéljünk. Láttuk a drága én erősen hiszem, hogy homokból beton-vermeket, a földvermeket, 50 cm. réteg elégséges leend. a silókat és végül a legdrágább A földréteg formája nem sokat takarmány préseket. Nekem is volt határoz, - Zsombolyán láttam részem mindannyiból. fordított teknőhöz hasonló domA földverem olcsó, de csak ott bos és lapos tetőre rakott befölalkalmazható, a hol a talajviszodelést. nyok megengedik, és még ott sem Az agyagföldet rakjuk ugy.hogy biztos, ha nem szökik-e viz a oldalt meredeken álljon, verembe. Sőt mondjuk, oly gazaz első réteget gyepes reszéből jól daságban, hol ezer és ezer köblehet falat rakni. Laza földet rakméter föld kiemeléséről van szó, junk gömbölyü felületmég csak nem is olcsó; ha a tel, de ez mind lényegtelen dolog. munkás kéz hiányzik, ugy majdSőt azt is megsúgom, hogy nem kivihetetlen, mert a vermet Zsomlyán már kísérleteket teszne egyszer meg kell csinálni, továbbra cm. földterheléssel, mi a napszámpedig karban tartani. munkát tetemesen alább szállíA takarmányprés, ez a taná. A beföldelés legjobban és a 1. ábra. A zsombolyai kazal átmetszete a beföldelés előtt. panaczeának hirdetett találmány a leglegolcsóbban így történik: drágább. A zsombolyai édestakarmány készitésmódja Egy oldalas szekér oldalai fölé ajtót vagy A kis sajtó igen szép gyermekjáték, de nem kapuszárnyat teszünk, erre dobja a munkás a gazdasági eszköz, a nagyobbak sok emeltyüpárra a következő: A csalamádé vagy bármely egyéb zöld- földet s e mozgó állásról a kazalra. Utóbb, ha a drágák, s e mellett haszontalanok. Valamennyinek koronája azonban a Johnson-féle takarmánykazal- takarmány (luczerna, bükköny, takarmányrozs, kazal száll, a földdel is sülyedünk ásásközben, sajtó. Az 1890-diki bécsi kiállításon volt szeren- őszi borsó stb.) levágatik. Azonnal a levágás ugy a munkás a szekérdeszkára az oldaluk közé csénk látni. Bizony-bizony, mondom, ez semmi után a szekerek oda járnak és a teljesen zöld, dobja a földet. Ez a zsombolyai eljárás. vagy egy nap alatt fonnyasztott zöld jószágot sem volt más, mint a zöldtakarmányeltevés öröÉn részemről vártam, mig kazalom 66 C°-ra kös kompromittálasa! Az az érett trágyaforma hordani kezdik. melegedett, akkor már csak 2 m. magas volt és lében uszó, barna luczernatömeg, igen sok ember A zsombolyai kazal helyét otthon ezalatt direkte feldobattam a földet állás nélkül. kedvét örökre elvette a zöldtakarmány eltevésé- elkészíttetjük. Most már elmondom, hogyan készült első től. És mily borzasztó árt kérnek egy ily kazalA takarmány mennyiségéhez képest 5, leg- kazalom 80 szekér csalamádéból. A kazal 5 m. sajtóért ? feljebb 6 méter széles kazalhelyet kezdünk szal- széles és 10 m. hosszú, készen 4 méter magas volt. Kezdtem augusztus hó 18-án délután, beA «Mezőgazdasági Szemle» folyó évi szá- mából, a kazal talpa egy fogásnyira őszi fejeztem 19-én este. szalmából kiterítendő. A szalma vastagságát (x) körülmaiban két czikket közölt Sierban János gazdaA 80 fuvar csalamádét négy kocsis (4 lótiszt ur a zsombolyai uradalom által bevezetett, írni nem lehet, jó, ha vastagabb a fogás. A mint a kazalhely kész, azonnal megkezdik a széleken fogat) két rakodó a mezőn és a kazalon is két és az ottani gazdatiszti kar által feltalált uj a koszorú kirakásat. A koszorú szintén őszi rakodó hordta össze 1½ nap alatt. zöldtakarmanyeltevési módról oly szerény köpenyegbe burkolta Sierban ur ezen óriási horderejű szalmából készül és oly széles, a mennyit villára Költség tehát napszám-munkában, a kocsiujitást, mintha ez nem is a takarmányeltevés könnyen felszurni lehet. Szarvalni (vasmegyeiesen sokat leszámítva, 6 munkanap á 60 kr. = 3 frt «szarvára kirakni») a koszorút nem épen szük- 60 kr. teljes reformját jelentené. A czikkekből senkisem látja a tényt, hogy e reform az összes mezőgaz- séges, mert az időpazarlás. A felrakott koszorú Augusztus 22-én reggel 6 órakor a kazal most már fészkét képezi a lerakandó csalamádé- 22° volt, este már 40 3 . 24-dikén d. u. 3 órakor daság mélyreható metamorfózisát szülte. Talpra állította a könnyű és olcsó marhatartás egyen- nak. A hordás rögtön megkezdődik és egész erő- néztem meg és meglepetésemre 66° volt, azonnal súlyát, megoldotta az olcsó trágyakészités legne- vel halad, mikor a csalamádé az előre kirakott földeltetni kezdtem 24-én este 8 órakor már jó szalmakoszoruval egy szintájban van, akkor egy egy ásónyom réteg volt rajta és hőfoka 2°-kal hezebb kérdését. Az első olvasásra felismertem a fel nem munkás újra koszorút rak szalmából, a többi szállott. 25-én befejezték a földelest 50 cm. magas földréteggel, egy hét múlva rakattam fel még szedett fényoldalakat. Mi sem volt sürgősebb építi tovább a kazalt. 15 cm. földréteget. Felépitjük igy rétegenként és koszorúnként dolgom, mint hogy a végtelen tetszetős külsejű A földeles került 4 munkásnak két egész zsombolyai takarmányerjesztés princzipiumai sze- 4 méter magasra. Ekkor, ha lehet, várunk 2 — 3 rint kazalokat építsek első kiserlet gyanánt. S nap, mig a kazal ülepszik és a rakást újra napjába, összesen 8 munkanapba á 60 kr. = 4 frt. 80 kr., vagyis a behordással együtt 8 0 mikor azt láttam, hogy ezen eljárás az erjesztés kezdhetjük. Ha a kazal a 4 méter magasságot újra szekér csalámádénál 8 frt. 40 kr.-ba és a négy keresztülvitelének, a hőfok kézbentartása és lófogat másfél napi munkájába! Ennél kevesebb eléri vagy nincs mit rárakni, ugy teteje olyforkorlátolhatóságának, az olcsóság szempontjának nemán végzendő be, (1. ábra) hogy az közepe felé befektetéssel takarmányt készíteni nem lehet! továbbját egyesíti magában, akkor nem resteltem Második kazalom egészen hasonlóan készült egész Magyarországot átutazva elmenni a Bánátba, kissé domborodjék, de a csalamádé domborodása mintegy 5 0 — 6 0 szekér csalamádéból. Zsombonem azért, hogy az eljárást megismerjem, (azt 30—40 cm.-nél magasabb ne legyen. Ekkor a már ismertem), de hogy megismerjem azokat a kazal tetejét egy fogás ősziszalmával beterittetjük. lyán tuczatszám volt szerencsém látni a kazalokat, sőt Sierban János ur a Gyulamajorban Most már bevárjuk azt, mig a kazal ugy férfiakat, kik azt felfedezték és a kik nekünk intensiv gazdáknak módot nyújtottak arra, hogy átmelegül, hogy teteje intensiven forró, miközben volt szives felbontani egy öt hetes kazalt. Ez a csalamádékazal\ egy nap volt vágva, a sok drága gazdasági eljárás mellett egy olcsót a 4 m. magas kazal 2 m.-re esik össze. Ekkor

6 KÖZTELEK, 1891. SZEPTEMBER 30.

7

KÖZTELEK. 1891. SZEPTEMBER 30. behordva, kazalozva, sőt részben földelve is. A érjék el fejlődésük különböző fázisait, vagyis a földelést másnap befejezték. A kazal belseje vi- kikelésre körülbelül ugyanannyi időt igényeljenek, lágos samoa zöld volt, a penészedés legfeljebb virágzási és érési idejük egybeessen, hogy a 1%-ot tett ki ott, hol a szalma a csalamádéval kikelés után gyorsabb fejlődésü lévén egyik se érintkezik. A kazal rendkivül tömött, hőfoka 50 nyomja el a másikat, végül, ha a keveréket meg—55°-ra becsülhető. A szalmapakolás is hagynék magnak, ne sokat kelljen tétovázni az aromatikus, világosbarna és penészmentes. Az meghatározásával, ökrök aratási idő hanem egy időben szivesebben falták bárminél. lássuk az együtt veteti növényeket beérni. EzekAz üdvös tanulság ebből az, hogy a zsom- ből kifolyólag az őszi borsó leghelyesebben búbolyai kazalt rakhatjuk nyers, ázott, vagy száraz zával keverhető, e keverék felel meg leginkább állapotu takarmányból, ahogy az időjárás azt meg- a fennebb mondottaknak. Ugyanis midőn a buza engedi. Rakhatjuk egy, vagy hat nap alatt, a hogy kalászát kitolta, akkor van a borsó virágzásban időnk engedi. — Nem kell ahhoz thermométer, s ez a legkedvezőbb idő a takarmányozásra. Ha pontos megfigyelés sem. Azonban a zsombolyai takarmányunk kezdene kissé vénülni, akkor vagy feltalálók b. nézete szerint minél üdébb és nyerazonnal levágandó s megszántandó, vagy pedig sebb a jószág, annál tökéletesebb lesz a magnak is hagyható s beérvén búzát és borsót takarmány. Szakadó esőben kazalozni is egyáltalán kapunk. Enem keverék azonban nem ád nagyon hátrány. korai zöld takarmányt, a borsó és a rozs keveÉn igen hosszú praxisra alapított szerény réke mindenesetre korábban kaszálható s igy nézetemet tartom fenn. annak vetése sem mellőzhető ott, hol a korai Kazalozzunk nyersen, de várjuk be, ha lezöld takarmányra nagy súlyt fektetnek s minden het a beföldeléssel azon fokot, míg a kazal 50°-on körülmények között jobb rozs és borsó keveréket felül melegedett. etetni, mint tisztán zöld rozsot, a borsó nagyobb Miben áll a kazalozás végtelen fölényének oka? Olcsó, nem kell előkészület hozzá, feltétlen biztos, nincs veszteség az anyagban, nem kell szakértelem sem thermométer, nincs időhöz kötve, nincs helyhez kötve (mint a silo, verem stb.) és takarmánya összehasonlithatlanul tökéletes, mert mindig édes és nem savanyu takarmány. Miért? Kazalom, 2. ábra. A zsombolyai karai átmetszete a beföldelés után. mely augusztus hó 24-én 64° meleg volt, ma szept. hó 15-én 56 fok és marad protein tartalma miatt. Az igaz, hogy midőn a ennyi még igen-igen sokáig. Az erjedés ezen igen rozs kalászát kihányta, még a borsó nem nagy s hosszú időn át kitartó egyforma magas hőfokban igy mondhatnám pazarlást viszünk végbe a borsó tökéletes. Az erjedés kezdete gyors és tetszés szerint kaszáltatásával, de ellenkező esetben a rozs naszabályozható, mérsékelhető. Levegőt a szalma- gyon megfásul. Semmire sem lehet ugyan a gazpakolás miatt nem kap, a nyomás egyforma és daságban sablont felállítani, de nem vélek helyintensiv, mert a föld nem olyan, mint a napon- telenséget elkövetni az által, midőn azt mondom, ként meghúzandó prések bizonytalan nyomása. hogy czélszerübb a gazdaságban a borsó keverékek ¼ — ⅓ - á t rozszsal és a többit búzával vetni. A vetés augusztus hó legutolsó napjaiban Nincs több mondani valóm. Nekem a és szeptember hóban kézzel vagy géppel történcsalamádé-termelés fele kenyerem, mert a nyugati hetik (utóbbi esetben gyakrabban össze kell keszarvasmarhafajta tenyésztése e nélkül nem jöverni a magvakat a vetőszekrényben) magyar vedelmez, a mint nem jövedelmez a magyar holdankint 9 0 — 1 1 0 literjével, a keverési arány marháé sem. Legelő nélkül meg épen n e m ! körülbelül feles legyen; nedvesebb években azonGazdaságomat reformáltam. Ökröm egész ban, midőn a borsó fejlődése a reá kedvezőbb nyáron, mikor agyondolgoztatom, szárazat eszik vegetáció által jobban előmozdittatik, a borsóból és győzi a munkát A csalamádéból mitsem ete- valamivel kevesebb veendő. A rozszsal kevert tek fel, kazalba vele! borsó május elején kaszálható, a búzával kevert Télen, mikor az ökör néha heverni is ráér, csak május második felében. Némely vidéken a akkor csalamádén is megél. A luczerna, a rozszsal kevert borsót május elején megkaszálván, szárogatott kóró, zsombolyai kazalban erjesztve, kissé nagyobb tarló hagyásával megtartják magnak, téli kincse a fejősteheneknek. A roppant drága de ez nem minden vidéken ad kielégítő eredményt. répatermelés már gond nélkül erősen redukálható. Magtermelés czéljából legjobb a borsó és buza Ezek a fővonások! de ennyi is elég ahhoz, hogy keveréke, melyből sokkal nagyobb hozamra számegérthessem, miért utaztam én el Zsombolyára mithatunk. Az elmúlt gazdasági év ugyan nem 40°-os kánikulában, mikor már ismertem az el- lehet irányadó, mivel az rozs termelésre rendkivül járást, mi vezetett engem oda, mikor utam czélja kedvezőtlen volt, mégis czélszerünek tartom felemnem volt egyéb, mint hogy mély tisztelettel ha- líteni, hogy megközelítőleg egyforma talajon a joljak meg a zsombolyai uradalom igazgatója rozs és borsó keverék 4 magyar holdon 1640. Bezuk inspektor ur és Sierban János ur s azon kgt. adott, míg a buzábóli keverék 3346 kgt. tisztikar előtt, mely ezen uj eljárással u j jövőt Ha még felemlítem azt, hogy trágyás talajba vetve nyitott meg mezőgazdaságunk és állattenyészté- az őszi kalászosok kedvező előveteményét képezi, sünk emelése előtt. Herényi Gothard Sándor. röviden elpaondtam, mi e keveréket méltán érdemessé teszi arra, hogy évi korai zöld takarmáŐszi borsókeverék. Korai zöld takarmány- nyainkból sohase hiányozzék. Szalay József. nak az őszi borsó igen alkalmas, mivel a proinátok benne nagy mennyiségben levén jó átA turfa mint alom. Hazánkban a turfának meneti takarmányt képez a téli takarmányozásról még igen csekély szerepe jutott, daczára hogy a nyárira. Vetik rozszsal is, meg búzával is s e Magyarország bővelkedik turfatelepekben. E telekét keverékre nézve óhajtom röviden előadni, pek tulajdonosai még értéküket fel nem ismernéhány évi tapasztalatomat. Sokan a borsó és ték. Pedig a turfa értékes és hasznaihatósága rozs keveréket vetik kizárólag, mások ismét a igen külömböző. Tüzelőszer, alom, desinficiáló borsó és buza keveréket. Leghelyesebb az, ha szer és igen sok hasonló czélra jó árak mellett mindkettőt vetjük. A takarmány keverékeknél értékesíthető. Berlinben most a lóvasutak istállóinagy gond fordítandó arra, hogy azban, összekevert mely vállalatok nagy városokban tudvalevők növény egyedei meglehetősen egy időben leg irányadók az állatok tartására, a turfával tett

kísérletek igen szép eredményekre vezettek. A turfát az istálló tiszta padozatára körülbelül 20 cm. magasságban hintik el. A turfa mint alom igen tiszta és eltart 4 hétig. A lónak patája sokkal egészségesebb marad, mint más almok mellett. Az istálló levegője is egészségesebb, frisebb, a padozat is száraz marad, a kezelés pedig egyszerűbb és tisztább. P. Hogyan szedjük, osztályozzuk ós csomagoljuk gyümölcseinket? Örvendetesen haladó gyümölcstermelésünk csak egy kissé bőtermő években, mint az idei is, nemcsak fedezi belföldi fogyasztásunkat, de kivitelre is bocsát nagy mennyiségeket. Termelőink azonban kevés kivétellel, nem érik el eladásaiknál azt az árt, mint pl. a szomszéd osztrákok, nem még ugyanazon nemes fajú gyümölcsnél sem. Nem, mert nem értünk sem a szedés, sem az osztályozás, legkevésbé pedig a csomagoláshoz! A nem szedett, hanem rázott, a fajilag és minőségileg nem osztályozott, rosszul csomagolt s ezért törődött, megérkezésekor gyakran rothadt gyümölcsnek, mire fogyasztásra kerül, értéke felére csökken. Nem érdektelen talán, ha közöljük rövid szabályait a helyes gyümölcskezelésnek. Eltekintve a gyümölcsbor előállítására s a csekély helyi fogyasztásra szánt gyümölcstől, a jobb minőségű, különösen az I. osztályú asztali gyümölcsöt nem szabad rázni, hanem szedni kell, a szedésnél ügyeljünk, hogy a gyümölcs szárazon kerüljön eltevésre Ne csak a fajokat különözzük el, de válaszszuk ki a férges, penészes és törődött darabokat is s ezeket helyben, vagy borrá dolgozva igyekezzünk értékesíteni. Az ép gyümölcs ismét 2 — 3 minőségben osztályozandó. Az ily rendesen osztályozott gyümölcsért mai fejlett viszonyaink között lényegesen magasabb árakat érhetünk el, mintha termésünket keverve, a mint az leszedetett, bocsátjuk eladás alá, a mikor legbecsesebb fajtáink is piaczi áruvá sülyednek. Az I. oszt. legfinomabb gyümölcsöt kis kosarakba, vagy ládákba csomagoljuk (legf. 10 kg.-ig brutta) minden darabot gondosan külön selyempapirba burkolva, szorosan egymás mellett helyezve el, ugy hogy az uton ne rázódjék. Az üregeket s a láda fenekét, oldalát fagyapottal vagy selyempapirral tömjük ki. A középfinom asztali s piaczi gyümülcsöt ládákba vagy hordókban (legf. 1 mm.-ig csomagonként) expediálhatjuk. A hordó v. láda fenekét 2 rét papírral fedjük be s a gyümölcsöt darabonként (nem rázva) és rétegenként helyezzük be, míg a legfelsőbb réteg 2 ujjnyira nem áll ki a hordó illetve a ládából, ekkor ráhelyezzük a fedőt s leszegezzük. A legalsó és legfelső réteg persze megromlik, de a többi sértetlen marad, A baraczk s legfinomabb szilva v. cseresznye csomagolásánál hasonlóképen járunk el, m i n t á z I. oszt. asztali gyümölcsénél. Igy csomagol a külföldi termelő s hogy nem hiába teszi, mutatja az a különbözet, melylyel a piaczokon a tiroli, stájer, cseh v. morva gyümölcs a magyarnál jobban kél. A. A Durrha vagy egyptomi kölessel tett kísérletek igen jó eredményre vezettek. Kintzig János aradmegyei nagybirtokos Tövisegyházán egy kis területet vetett be vele, mely most igen szépen kifejlődött 3 méter magas növényeket termelt. E terület termése magnak van szánva, hogy a tavaszszal sűrűn elvetve, csalamádét adjon. A Durrha mint az idevaló kísérletek mutatják rendkivül jól bírja a szárazságot és még akkor is erőteljes, friss zöldtakarmányt ad, midőn a többi növények már mind elszáradtak. P.

G A Z D A S Á G I Rovatvezető: D r . S Z I L Á R D

A gazdasági jogról.*) Midőn egy gazdasági szaklap az országos gazdasági egyesület tekintélyének fedezete alatt megindítva, rendes rovatai közé a gazdasági jogot is felveszi, nem látszik feleslegesnék, hogy a gazdasági jogról s ennek jelentőségéről, valamint arról, hogy mikép fogja a rovat a gazdaközönség érdekeit gyakorlatilag szolgálhatni, szóljunk, s nézeteink közlésével és bírálat alá bocsátásával lehetőleg ahhoz járuljunk, hogy a rovat iránt minél nagyobb érdeklődés nyilvánulva, az czéljainak, hova tovább mindinkább megfelelhessen. Tán felesleges, de mivel nem jogászközönséghez, hanem jogi dolgokban többé vagy kevésbé jártas vagy járatlan gazdákhoz intézvék ezen igénytelen sorok, helyén lehet megjegyezni, hogy «gazdasági jog» a szónak oly speciális értelmében, mint például bányajog, váltó- és kereskedelmi jog, hogy az a gazdasági életre vonatkozó, bárcsak legtüzetesebb jogi elveket és szabályokat is rendszerbe gyűjtve magában foglalná, nem létezik. Ha mégis gazdasági jogról szólunk, értjük alatta mindazon positiv jogszabályokat, törvényeket és törvényes rendeleteket, melyek tudására s alkalmazására gazdasági viszonyaink közt legtöbbször, hogy ne mondjuk folyton szükségünk van. Ezen értelemben fogva fel a gazdasági jogot, oly nagy terjedelmű az, hogy mennél jobban belemélyed valaki jelentőségének átértésébe s mérlegelésébe, annál nagyobb méltánylattal lesz a «Köztelek» azon törekvése iránt, hogy a gazdaközönség jogigényeit egy jól szerkesztett állandó rovatban kívánja gondozni s gyámolítani. A gazdasági jog müvelésének nagy jelentősége nálunk különösen szembeötlővé vá(ik a magánjogi codex hiánya mellett. Nem jut eszembe odaczélozni, mintha egy codex minden jogesetre világos szabványokat foglalna magában, melyek azután gazdának, iparosnak s másnak az iskolázott jogászfelfogás segítségét mindenkorra mellőzhetővé tennék. Hisz ez annyit tenne, mint ignorálni a jogélet egész természetét. A jogesetek nem a codex §§-ai szerint állnak elő, hanem változók, mint az élet minden viszonyai s eseményei, mint például a gazdasági életéi; van theoretikus meg praktikus normativum, erre meg amarra az esetre, de nincs a harmadikra, negyedikre és számtalanra, melyekben a képzett és gyakorlott gazda tudására alapított judiciumának segélyével önmaga alkotja meg a szabályt, melyet alkalmaznia kell. így a magánjogi codex sem merítheti ki a jogélet minden eseteit, hanem alkalmazásában szakértő jártasságra szorul, még pedig sokszor oly kritikus momentumok között, hogy jeles jogászok, mindegyik a codex-szel kezében, igen ellentétes eredményekre jutnak Ítéletükben. A codex tehát nem habitus, melybe mindenki minden viszontagság ellen egyszerűen beleb ú j h a t ; hanem inkább egy orvosi könyv jogibetegségekre, melyet egyszerűbb esetek közt a laikus is jól használhat, komplikált bajoknál azonban annál inkább csak orvosi javaslat szerint éljünk vele, mert helyes alkalmazása még a szakértőnek is elég gondot ád. Ámde ezzel azután eljutottunk azon állítás elismeréséhez s indokoltságához, hogy a gazdasági jog müvelése magánjogi codex hiányában, milyennel egyelőre nem birunk, még fontosabb, mintha olyannal már bírnánk. Nézzük csak még közelebbről, mit tesz az, hogy magánjogi codex-ünk nincs. Nem kevesebbet, mint azt, hogy mi a kodifikálásnak rövidségre törekvő nehéz feladatával *) Ezen avatott tollból eredő közlemény, mely a közönség kívánalmainak alakjában mind azt tartalmazza, a mit mi rovatunk programjául kijelölhetnénk, egyszersmind saját irányunkat és eszméinket is a leghűbben tolmácsolja. Rovatvezető.

J O G .

FERENCZ.

is pár vaskos kötetet töltene meg, az régibb és ujabb törvényeinkben, óriás tömegű kormányrendeletekben elszórva foglaltatván, nincs a gazdának egy biztos vezérfonala sem, melyen elindulhasson, ha valamely actualis jogeset nehézségei elé jut. A törvények és rendeletek tömege egy szekeret megtölt; sok rendelkezés, mely a régibb törvényekben megíratott, megtartotta érvényét máig is; mások már többszörös változást szenvedtek az ujabb és ujabb törvények által; s a tömeggel még nincs minden megmondva, mert a magánjog egyes részei, mint például a dologi jogok, u. m . : a tulajdon-, a birtok-, a zálog-, és szolgalmi jog, vagy a kötelmi jog külön-külön nagy terjedelemben dolgoztattak fel jeles jogászok által, kiknek müveiben nem egyszer a felfogás tetemes eltéréseivel találkozhatni; hogyan alkosson hát magának megbízható nézetet némely felmerülő esetben, a nem jogász, ha a törvény erejével felruházott codex vezető segítségét is nélkülözi ? Pedig, hogy az érintettekre ismételve utaljak, a tulajdon birtok, zálog, szolgalom, kötelmi jog, mind oly részei a jognak, melyek lépten-nyomon a gazda érdekkörébe vágnak. Hát a telekkönyvi rendtartás, a váltó- és kereskedelmi jog, a víz- és a partjog, a közmunkaügy, az összes adó- és kataszter-ügy bonyodalmas végnélküli szabályaival, a municipalis és községi törvények stb. stb., nem mind hangosan kívánják-e, hogy a gazda velük lehető jobb ismeretségi viszonyba jöjjön s biztos vezetőt leljen, mikor maga a labirintuson át nem hatolhat? Igen, a gazdaközönséget közelebb érdeklő részei a polgári magán- és a közigazgatási jognak oly szétágazók, terjedelmesek és alkalmazásukban annyi jártasságot igénylők, hogy azokat a hivatása és sürü elfoglaltsága közben más teendők által nagyon is igénybe vett gazdaközönség, nemcsak át nem tanulmányozhatja s jogi képzettség nélkül szellemileg meg nem emésztheti, de jó részben azokkal nem is foglalkozik, míg valamely felmerült eset őt arra nem kényszeríti, a mikor aztán tájékozatlan bizonytalansággal vergődik a rengetegben. Naiv gondolat lenne azt hinni, hogy egy gazdasági szaklap mintegy tanszéket nyisson a gazdasági jogról, vagyis a polgári magánjog és a közigazgatási jog azon nagy és terjedelmes részeiről, melyek a gazdát különösen érdeklik, s e nagy anyagot bizonyos rendszerességgel s egymásutánban tárgyalja és kimerítse. Erről szó sem lehet. De ha nem lehet, elérkeztünk azon ponthoz, melynél képet alkothatunk arról, mikép fog hát a «Köztelek» a gazdasági jognak nyitott rovatában a gazdaközönség jogigényeinek legjobb szolgálatot tehetni? Mindenekelőtt az érdekelt gazdaközönség támogatásával, melynek tagjai az országos gazd. egyesület közlönyét e téren is hivatott tanácsadójuknak tekintendik, s kételyeikkel, kérdéseikkel és megítélés alá bocsájtandó nézeteikkel a felmerülendő aktualis esetek alkalmából, vagy elvontan is, mikor gondolják, hogy valamely közérdekű kérdés tisztázásához járulhatnak, a «Köztelek» szerkesztőségéhez fordulnak, mely a gazdasági jognak szánt rovatában, minden érdemes tárgyhoz legyen az közérdekű, vagy érdekelje különösebben s első sorban csak a beküldőt is — hisz mi ma az egyiket érdekli, holnap a másik vonhat abból hasznos és praktikus tanúságot — elvi szempontból készségesen hozzászólva, hova tovább nagyobb terét a gazdasági jognak fogja szakavatottan megvilágítani. Hasonló módon fogják a jogi rovat fejlesztését felkarolhatni a gazdasági egyesületek is, azon különbséggel, hogy ezek már a közérdekre kiterjedő hivatásuknál fogva, szélesebb láthatárt nézvén át, figyelmük oly kérdésekre is kiterjedhet, melyeken az egyesnek szeme átsiklik, vagy melytől ez az önfentartás munkája közben elvonatik.

Magában értendőnek tartjuk, hogy nemcsak a lap és rovat szerkesztősége, de maga az országos gazd. egyesület is minden alkalmat, mindea tapasztalatot, minden törvényhozási mozzanatot és kormányintézkedést, mely arra, hogy a gazd. jog rovatában megvilágittassék alkalmas anyagot nyújt, éber figyelemmel kisérni és hivatásosan felkarolni fog; h a . e mellett kilátásba helyezzük, hogy a lap jogi rovata czélszerü megvilágítással közölni fogja a kúriának elvi jelentőségű határozatait, a pénzügyi közigazgatási bíróságnak s a reménylhetőleg nemsokára életbeléptetendő közigazgatási bírósági legfőbb fórumnak a gazdaközönséget érdeklő határozatait: rámutattunk az utakra, módokra és bőséges alkalmakra, melyek kapcsolatán bizalommal tekinthetünk a fejlődés elé, melyet a gazdasági jog rovatának őszintén kívánunk; de egyszersmind teljes elismeréssel méltányolhatjuk a törekvést, mely az eddigelé kevéssé ápolt gazdasági jog felkarolásában elénk lép. Nem szorul bővebb megokolásra, hogy mennél jobban prosperál a lap, annál inkább fog annak minden ága és részlete, igy a gazdasági jog rovata is, hova tovább annál magasabb színvonalra emelkedhetni. Azt hiszem mégis, bármily szembeötlő legyen a gazdasági jog müvelésének hordereje s fontossága. ennek még oly átérzett külön hangoztatásával sem lehetne a «Köztelek»-nek propagandát csinálni; hanem igenis, méltán s egészen gyakorlatias érzékkel sorolhatjuk a gazdasági jogot is azon lánczszemek közé, melyekből az uj gazdasági szaklap értékes egészét várjuk. Vimmer Imre. Az uj porosz kereseti adótörvény és a gazdák. Tekintettel saját viszonyainkra. Dr. Sz. A termő föld minden javak szülőanyja s az államfentartási szükségletek legbiztosabb alapja; igy áll ez nemcsak azért, mert végső elemzésben csak az absolut productio, az őstermelés létesít valóban uj javakat és értékeket, hanem főleg azért, mert ez nyújt csak egyedül teljes garantiát és biztonságot az államnak a fenntartásához szükséges szolgáltatások behajthatósága tekintetében. A föld megadóztatása tehát basisa és kiindulási pontja minden adórendszernek. A gazdasági termelés megadóztatása az arányosság és egyenlékenység szempontjából azonban mindenha nehéz feladatot képezett, a minek főoka abban rejlik, hogy míg maga az adótárgy ingatlan és elhasználhatatlan, sőt nagy átalánosságban a termelés értékszerü eredményei is állandóak: az egyes birtokok és az egyes gazdasági évek eredményei sokféle tényezők befolyásának vetvék alá s igy szerfölött változók. Míg az állami költségvetés egyensúlya a bevételek állandóságát követeli: az adóbevétel egyik fő kútforrása, a gazdasági productio folytonos hullámzást mutat. Az első körülmény indokolja azon törekvést, hogy a földtulajdon egy állandó, változatlan és biztos értékmennyiséggel járuljon az állami terhekhez, vagyis, hogy a földadóbevétel egy contingentált összeget képezzen. Ellenben a termelők külömböző tőkeereje, munkaképessége, szakértelme, külömböző fokú vállalkozási szelleme és a természeti erők befolyása a termelés es jöT delem mennyiségét a legszélsőbb határok 1 variálják, minek folytán az arányos megadózta elve eme tényezők teljes méltánylását és iatb. vetését is követeli. E két ellentétes követelményt összeegyeztetni s a mondott faktorokat szakadatlan figyelemmel kisérni a törvényhozás nem képes, mert a törvényhozás nehézkesebb, semhogy a folyton változó helyzetnek megfelelően intézkedhet bek. Az állandó £ dórendszernek keli tehát akként megalkotva lennie, hogy a földadóból egyrészt egy állandó és biztos állambevételtfixirozzon,másrészt pedig ugy adóztassa meg a földjövedelmen

9 KÖZTELEK, 1891. SZEPTEMBER 30.

8 KÖZTELEK, 1891. SZEPTEMBER 30. felül, hogy az az egyes termelők viszonyainak s tényleg elért jövedelmének megfeleljen és a kataster utján történt chablonszerü hozadékmegállapitásból eredő aránytalanságokat kiegyenlítse, illetőleg megszüntesse. Mert az államnak joga van a tényleg, bármi tevékeny szorgalom által elért jövedelmet teljes mérvben adóalapul venni, de viszont csakis a tényleg elért jövedelmet, mert az, a mi csak elérhető lett volna, méltányosan meg nem adóztatható.

mot képez. Az egyenes állami földadót, mint a mely a föld állandó hozadékát terheli, nem érinti a törvény, hanem vonatkozik azon, a földadó által nem erintett nyereségre, mely mint a gazda keresete jön számitásba s ennek tekintetében gazdát és nemgazdát egyenlő bánásmódban részesit.

1000 m. után 30 márkával, több mint 30.500 márkánál 32.000 márkáig minden 1500 m. után 60 márkával, több mint 32,000 márkánál 78,000 márkáig minden 2000 m. után 80 márkával, több mint 78.000 márkánál 100 0 0 0 márkáig minden 2000 m. után 100 márkával emelkedik. 100 000 Általános jelentőséget azon három reform- márkánál is magasabb jövedelemnél egész 105 0 0 0 márkáig bezárólag az adó 4000 márkát tesz ki, intézmény kölcsönöz neki, a mely szerint: 1. az adó tárgyát és egyszersmind a kisza- azontúl pedig minden 5000 márka után 200 bás alapját azon tiszta jövedelem képezi, mely márkával emelkedik. Egy tekintet a táblázatra A pénzügyi tudomány segélyére sietett a az összes térmelési és fentartási költségek és az meggyőz arról, hogy határozottan kifejezett proggyakorlatnak s a nehézséget elvben ugy oldotta ressiv adóval van dolgunk. Az adótétel 900 márállami egyenes adók levonása után f ö n m a r a d ; meg, hogy különválasztotta azt, a mi a productiv kától 1350-ig minden 150 márkánál 3 márkával 2. ezen tiszta jövedelem az adókötelezettek azontúl 1500-ig 4-el, 2400-ig 5-el, 5000-ig minföldtulajdonban állandó, attól, a mi változó, járusaját bevallásaiból állapittatik m e g ; lékos. A megkülömböztetést átvitte a föld jöveden 300 márka után 8-al, majd 10 el, 4200-on 3. az adókivetés progressiv adótételek szerint fölül mar 12-vel emelkedik s t b ; ugy, hogy pl. delmére is és meghatározta annak két külömböző alkatelemét: a földjáradékot és a földmívelés történik. mig 1900 márka jövedelem után az adó 0 - 6 % - o t utján elérhető vállalkozói nyereséget. Ezek szerint jogában áll a törvény 7. §-a tesz ki, 10,000 márka után ugyanaz már 3 % - r a szerint az adókötelezettnek a földbirtok után emelkedik. A földjáradék alatt érti a tudomány a tiszta hozadéknak az összes munkabérek és tőkekama- levonásba hozni: Hogy a megadóztatás ezen módja mennyire tok levonása után fenmaradó részét, vagy Ria) a jövedelem elérésére, biztosítására és hozzásimul az adókötelezettek teherviselési képescardo szerint a föld őseredeti s kimerithetlen, de föntartására fordított kiadásokat, beleértve a ségéhez s mily nagyszerű eredményeket szülhet tulajdonbavehető erőinek árát. községi terheket is, nemcsak az állambevétel szaporítása, hanem az A vállalkozó nyereséget viszont ezen fölül b) az általa fizetendő adóssági kamatokat s adóteher arányos megosztása szempontjából i s : fölösleges tán bővebben fejtegetnünk. Sikerét az az a jövedelem képezi, a melyet a földből a tőké- netáni életjáradékot, eszme egészséges volta, életrevalósága előre is vel és munkával párosult szakértő vállalkozás c) állandó különös terheket, biztosítják. A porosz törvényhozás túltette magát produkál. d) az egyenes állami adót, e) az ingó és ingatlan fundus instructus az egyoldalú fiscalis felfogáson, mely bizalmatAz első mintegy a minimum jellegét viseli lanságból az adóalap megállapítását csak hivatalértéktelenedési százalékait, amennyiben az üzleti magán és igy egy állandó érteket képvisel s állandó ból képzelheti el .keresztülvihetőnek és liberális, költségekben már nem foglalvák, adóösszeggel róható meg, a második külön megf ) a törvény, vagy szerződés alapján bizonyos helyes irányú fejlődést mutat a progressiv adóállapításra szorul, mint bármely más jövedelem, kulcs behozatalával. Valóban irigylésre méltó e jótékony alapoknak netán járó szolgáltatásokat, kereseti adó alá esik. vívmány, különösen reánk nézve, kik egy megg) a biztositási dijakat. Hát ez a megkülönböztetés igen szép, s ezen lehetősen megfeneklett földadó-rendszer áldásait A 13. §. szerint a z adókötelezettség kiterjed az alapon keresztül is lehetne vinni a földbirtok nyögjük. Földadónk az elvnek megfelelőleg szintén ép ugy a tulajdonosra,, mint bárki másra, kinek arányos megadóztatását olyképen, hogy a járadék contingentálva van és a kataster is, mely a tiszta a kataster utján állandó összegben, a vallalkozói az ingatlanból valamely jövedelme származik. földhozadék megállapítását czélozta. ugy a hogy Haszonbérlés eseten a tulajdonos adóköteles nyereseg pedig a változó viszonyoknak megfelelőmegoldotta feladatat, azonban a 2 5 ½ % - o s földleg, egyéb adóköteles keresetek módjára nyer jövedelmet a haszonbér képezi, a természetbeli adó már magában oly magas, hogy épen nem megállapítást, a kivitel azonban némi nehézsé- szolgáltatások hozzászámitásával, illetőleg a tulajtekinthető egyedül a földjáradék megadóztatására gekbe ütközik. donos által elvállalt terhek levonásával. hivatottnak. Mind a mellett vannak járulékos terAz itt kifejezett elvek világosan mutatják, mészetű adónemeink, melyeknek tárgyát és alapját A vállalkozói nyereség mennyiségét meghogy az uj porosz kereseti adótörvény az állandó állapítani épen a megkülömböztetés elméleti a földadó által állítólag megkimélt kereset, illetőleg egyenes földadó kiegészitéseképen a gazdáknak voltánál fogva igen nehéz feladat és csak jövedelem képezné. Ilyenek az általános jövedelmi a tényleges, reális alapokon kinyomozott keresetét pótadó s a II. oszt. kereseti adó. Az első eredetileg, az megközelítő pontossággal is egyedül az adókötelezettek saját bevallásai alapján vihető keresztül. czélozta arányosan megadóztatni. Azzal, hogy a 1875. évi XLVII. t.-czikk alapján némi tekintettel bevallást az adókötelezettre bizza, függetleníti a az adóköteles jövedelem nemere vettetett ki, az Ettől az eszköztől pedig minden pénzügyi törvényhozásnak mindaddig borsódzik a háta, mig csak kereset, megadóztatását teljesen a földadótól s 1883. évi XLVI. t.-cz azonban az elvet elejtette egy egyéb mód is áll rendelkezésre, s ép azért a ezáltal biztosítja annak lehetőségét, hogy a föld- és az általános jövedelmi pótadót egyenes adók törvényhozások, köztük a mienk is, tesznek ugyan adókivetésnél netán fennálló aránytalanságok a egyszerű százalékos fölemelésévé tette. Ez az némi külömbséget a földjáradék és a vállalkozói kereseti adó kivetésénél méltányosan kiegyenlít- adó tehát semmi tekintettel sincs az egyes adóhetők legyenek. nyereség között, sőt külön adónemeket is szabnak kötelezett termelők teherviselési képességére, sőt, ki e kettőre, de a megkülönböztetés lényégét A leghatalmasabb momentumot azonban a ha az egyenes állami adó és földtehermentesitési elejtik, s annak czéljáról megfeledkeznek, midőn progressiv adókulcs képezi. Érdekesnek tartjuk a járulék aránytalanul van kivetve, meg 3 0 % - a l a vállalkozói nyereség adóját nem a kereseti megfelelő táblázatot közölni: rosszabbá teszi a helyzetet. adók módjára, hanem a kataster utján kinyomoA II. oszt. kereseti adó lenne tulajdonképen E szerint a jövedelmi adó fejében fizetendő : zott tiszta hozadék egyszerű százalékjaként, tehát Több mint azon adónem, melynek tárgyát a földadó által nem ez utóbbi arányában rendelik kivetni. Ily alakban érintett jövedelem képezné. Ennek föladata lenne 900 márka után 1050 márkáig 6 m. » bez. » » adózók 9 ez az adó nem egyéb, egyszerű adóemelésnél. az egyes igazi adóképességéhez alkalmaz» » 1050 1200 » » kodva. » » » arányt teremteni az adózásban. Ez az adó Különösen figyelemre méltó reform e téren 1200 1350 » 12 » meg tárgya szerint leginkább a porosz törfelel » s valóban tanulmányra érdemes az uj porosz 1350 » 1500 16 » » vény kereseti adójának. Bátran elmondhatjuk » » kereseti adótörvény. Különösen figyelemreméltó 1500 » 1650 21 » » azonban, hogy ez a legaránytalanabb adónemünk. » » nemcsak azért, mert rést tör a régi tradition s 1650 » » 1800 26 » » Az 1875. évi XXIX. t.-cz. értelmeben fizetendő a gazda keresetét egészen a többi keresetek 1800 » »» 2100 31 az» adókötelezett rendes lakhelyét képező községmódjára és bevallás alapján adóztatja meg, de 2100 » » » » » 2400 36 » » kivetett » ben összes egyenes adók és földtehermenkülönösen fontos, ha nem is egyedül a gazda 2400 » 2700 44 » » járulékok utan. Ez az adónem tehát aránytesitési » szempontjából, még azért is, mert a bevallott 2700 » » » » 3000 » 52 » talanul »nyomja a kisgazdát, a ki csak egy községjövedelmeket progressiv adótételekkel rója meg. 3000 3300 60 » ben fizet egyenes állami adót és alig érinti a nagy» » » Meg inkább nyer jelentőségében ezen uj 3300 3600 70 » » » birtokost.. a ki 16 községben bir, de csak egyben » » » törvény, ha meggondoljuk, hogy egy par excellence 3600 3900 80 » » lakik. »Kiszabása meg épen messze áll az arányos» katonaállamban, mely egyszersmind ismeretes 3900 4200 92 »» » » pl 105 frttól is 4 frt, meg 10,000 frttól ságtól, arról, hogy törvényhozásában erős agrár szellem » » » 4200 4500 104 is »4 frt.» Mint állambevétel sem játszhatik fontos » uralkodik, hozatott. Az első körülménynek 4azért 500 » 5000 118 » szerepet. Ha most ehhez a két adónemhez hozzá» l fontosságot tulajdonítanunk, mert a porosz 5000 »» 132 » 5500 » számítjuk a községi pótadót. mely szintén az egye» » kormány az uj adóztatási módból mindenesetre 5500 » 6000 » »146 » » nes állami adó %-ában állapittatik meg s meg» az állambevételek szaporodását reméli, a második- 6000 » 160 6500 gondoljuk, hogy a földbirtok jövedelme, mely annyi nak azért, mert bizonyára előnyösnek találta a 6500 » » » » » 7000 » » »176 » tényezőtől függ és oly nagy korlátok közt változik, » földbirtokra nézve, ha a saját adója megállapításá- 7000 7500 »192 » » csak egy előre megállapított chablon arámindig hoz hozzájárulhat s ha a többi kereseti ágakkal 7500 » » » » 8000 212 nyában esik adó a l á : fogalmat szereztünk maosztozhatik az arányos megadóztatás jótétemé- 8000 » » 232 » 8500 gunknak róla, hogy mily kevés figyelemben része» » » nyében. 8500 » 9000 » » 252 » adórendszerünk a termelők keresetének siti a mi » » » » 276 9500 Megérdemli a fáradságot, ha ezen fölötte 9000 arányos megadóztatását és hogy mily üdvös és » » 10,500 » 300 » érdekes törvenynyel megismerkedünk, mely az 9500 előnyös lenne oly reform, mely közelebb vinne a 1892/3-ik évre már az adókivetés alapjául fog Magasabb összegű jövedelmek után. Több fönn ismertetelt törvény elveihez. szolgálni és hazájában is örömmel üdvözölt mint refor-10.500 márkánál 30,500 márkáig minden

T

Á

R

C

Z

A

.

A C S E H ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS. PRÁGA

1891.

A hazai és osztrák sajtó agyonhallgatta, a szakkörök tudomást nem vettek róla, egy-egy mosolyogtató tárcza, vagy rövid hir adott csak a prágai cseh országos kiállítás megnyitásáról és létezéséről tudósítást. Pedig 12 óra alatt felrepit a gyorsvonat Prágába, a hol ma, egy ipara és mezőgazdaságában régi és nagy nép mutatja be képességeit, haladását, egyszóval azt, a mi. A csehek kiállítását a nemzeti büszkeség hozta létre és nem tagadjuk, hogy talán politikai színezete is van egy kevés a dolognak. Az azonban, hogy micsoda volt lelkesítője annak a nagy erőnek, a mit a csehek kiállításában észlelhettünk, nem tartozhatik reánk, mi csak nyilvánulását látjuk és akaratlanul is meg kell hajolnunk előtte. Hogy az osztrákok és a német ajkú tartományok rossz szemmel néznek Csehországra, hogy kiállításukat nem szívesen veszik, természetesnek találjuk. De hogy mi magyarok, a kiknek felette fontos alapos betekintést nyerni a cseh viszonyokba, miért hallgattuk agyon, miért nem ragadtuk meg az alkalmat, hogy a meglepően sikerült és minden irányban alapos tájékozást nyújtó tárlatokat tanulmányozzuk, annak okát nem tudjuk megmagyarázni. Nem szeretjük valami melegen a cseheket, közgazdaságilag sok tekintetben ellenlábasok vagyunk és érezzük előrehaladt viszonyaik, szorgalmuk és gazdagságuk erejét igen sok téren. De rossz katona az, a ki ellenfelének taktikáját, állásait és működési irányát nem kiséri figyelemmel és nem igyekszik bepillantást nyerni viszonyaiba, a hol csak teheti. Hát mi ilyen rossz katonák voltunk. Mintha csak reánk ragadt volna az osztrákok irigysége, a kik a cseh kiállításról tudomást sem vettek s a kik el nem titkolhatóan boszankodtak azon, hogy nélkülök, sőt ellenökre ugy terjedelem, mint minőségre meglepően sikerült a cseh kiállítás. Megközelíti a mi 1885-iki tárlatunkat és jóval felülmúlja az 1890-iki bécsit. Bizony tanulhatnánk a csehektől összetartást és közös erőkifejtést akkor, a midőn önállóságunkat és képességeinket kell bemutatni a világ előtt. Csehország kiállításában meglátjuk azt, hogy mije van annak az 5.800,000 lakosságú kis országnak, hogy a természettől nem a legbővebben megáldott földnek minden 1 km. 2 -ről, hogy bír megélni 112 ember. Csehország politikai helyzetét ismerjük, azok a nemzeti aspiratiók sem idegenek előttünk, melyek a bécsi Reichsrathban 92 taggal képviselt királyságot lelkesítik, adnak hirt erről folytonosan politikai lapjaink, de nem igen vagyunk tájékozva azon kulturális intézményekről, a melyekkel a cseh nép nagygyá lett; megszoktuk a cseheket ignorálni. Pedig érdekes nép ez, tanulságosak viszonyai, melyeket nem a bő természet alkotott, hanem a munka, szorgalom és szívósság, melyhez minden irányban a gyakorlati felfogás járult. Talán nem érdektelen olvasóink előtt, ha néhány vonással igyekezünk vázolni a cseh viszonyokat. Nem rendszeres leírásban, arra nincs terünk, de kikapva kulturális és közgazdasági életükből a minket első sorban érdeklő adatokat, a melyeket mintaszerűen rendezett kiállításuk katalógusai és nyomtatványai, bő5. ábra. A posta és távirda-pavillon, ségesen kínálnak a figyelmes szemlélőnek.

A cseh szakoktatás. Csehország legnagyobb erejét iskoláiban birja, az utóbbi 10 év alatt 3.100,000 frtot adtak ki szakiskolai építkezések subventionálására. Kitűnő népiskoláik vannak, 173 ipari és 2 1 kereskedelmi ismétlő iskolájukat pedig, 22,620 tanuló hallgatta, a kik közül 9 5 · 7 % vizsgát is tett. Van két kereskedelmi akadémiájuk és 27 középkereskedelmi iskolájuk. Ipari szakiskolájuk van 45. Ezek közül 16 szövőiskola, melynek tanulói a textil-iparra képeztetnek, 6 faipari (asztalos és esztergályos), 7 iskola a kosár- és fonóipar részére, kettő az üvegiparnak, 3 a keramit és agyagiparnak, 2 iskola pedig mülakatosokat és gépészeket képez, 2 iskolában mozdítják elő a csipkeverés tökéletesítését, zeneeszközök készítésére 3, a szíjgyártók, vésnökök, bronztárgyakat előállítók, a gyermekjáték, szobrász, kőfaragó és drágakőcsiszolás ipara is, mind egy-egy külön szakiskolában képezve kapja mívelőit.

3. ábra. A prágai kiállítás nagy iparcsarnoka. Gazdasági tanügyük is kifejlett. Már 1790-ben nyomait találjuk a cseh gazdasági szakoktatás csirájának, de 1850-ben létesült az első két iskola Rabin és Liebwerd-ben (utóbbi felsőbb iskola), 1864-ben Táborban alakíttatott a második főiskola. E három iskola ingerentiául szolgált a földmives-iskolák nagyszámú létrejöttének, melyekben kisbirtokosok, parasztok képeztetnek. Ma van összesen 2 főiskolájuk (Liebwerd és Tábor); 3 középiskolájuk (Chrudin, Raudnitz és Káden); 10 földmives iskolájuk (Leipa, Krakolvsky-Raudnitz, Prier, Klatfau, Jungbunzlau, Kuttenberg, Budweis (2), Trautenau, Eger); 1 pomologiai iskolájuk (Troja); 2 vinczellér- és kertész-iskolájuk (Melnik, Leitmeritz) ; és 2 gazdasszony-iskolájuk. Mivel a parasztság nagyrészének nincsen módjában fiait a munkaidő alatt a földmives-iskolák két évi kurzusára küldeni, 1883 óta téli iskolák rendeztettek be 5 — 6 havi tanidővel (nov.—márcz.—ápr.). E téli iskolák rendkívül gyakorlati hasznára mutat az, hogy 7 év alatt

21 ily téli iskola felállítása vált szükségessé. Mivel azonban még e nagyszámú iskolák által sem éretett el a czél, a földmívelő nép minden rétegét részesíteni a gazdasági szakoktatás elemeiben, a legutóbbi évek folyamán nagy számmal rendezik be a falusi népiskolákat, ugy, hogy az elemi iskolákból kikerülő fiuk ismétlőiskolák módjára rendes mezőgaz4. ábra. A Hradzsin. dasági tanításban részesüljenek. A felnőttek oktatására szervezve van a vándortanitói intézmény. Legközelebb a prágai műegyetemen állittatik fel egy mezőgazdasági fakultás, mely a két főiskolának középiskolává való átalakítását vonandja maga után. Láthatjuk ebből, hogy a cseh gazdasági szakoktatás mily magas fokon áll s hogy mily helyes és egészséges irányban fejlesztetik. Az iskolák fentartása évenkint körülbelül 300,000 frtba kerül, alkalmazva volt pedig 1890-ben 222 tanerő. Van ezenkívül Prágában egy különálló serfőző- és egy szeszfőző-iskola, mig Karolinenthalban egy patkoló- és kovácsiskola. Ugy a mezőgazdaság, mint az ipar elemei előadatnak az összes népiskolákban, az egyes vidékeknek megfelelő terjedelem és irányban. Tanügyük koronáját a prágai cseh és német tudományos és műegyetem 6. ábra. Kiállítási bizotts. pavillonja. képezi, mely utóbbi, mint már emlitettük, legközelebb gazdasági fakultással bővíttetik ki. Mindenesetre csak a csehek elöhaladásának jele az is, hogy 364 lap jelenik meg országukban, a melybői 2 1 9 szaklap.

KÖZTELEK, 1 8 9 Í . SZEPTEMBER 3 0 .

10

KÖZTELEK, 1891. SZEPTEMBER 30.

Ugy a szövetkezeti, mint a kerületi hitelpénztárak 5 — 6 % - r a adják kölcsöneiket, a betétekért 1 — 1 ½ % - k a l kevesebbet fizetve. Csehország összes pénzintézetei, beleértve a bankokat is, 1890 végén a következő vagyont kezelték: saját vagyon

5. ábra. Prága látképe. Adalékok Csehország iparához. Csehország nagyságát iparának köszönheti. 124,965 ipari vállalata van, az ipar minden nemében. Kiválóan képviselvék azonban a mezőgazdasági iparágak. Sörgyára volt 1889-ben 766, mely 5,948,000 hl. sört állított elő, 233 szeszgyára 1888-ban 27 236,000 hl. fok szeszt produkált, mig a malomipart 7178 vállalat képviselte. Czukorgyára volt 1888-ban 147, mely 24.315.375 kg. répát dolgozott fel. Érdekes azonban Csehország egyéb iparának statisztikája is. Gépgyára van 115, hatezer munkással, üveghutája 1773, mely 30,000 embernél többet foglalkoztat állandóan. Porezellángyár van 42. — Hogy az egész országban szétszórt textil-iparuk mily kifejlett, leginkább mutatja az, hogy 1888-ban csupán ez egy iparággal 189,673 baleset elleni biztosításra köteles munkás foglalkozott. Cseh papírgyár van 42. Iparának megfelelők forgalmi eszközei is. Az első vasutat, melyet a csehek a monarchiában építettek, ma már egy 4516 km. hosszú hálózattá fejlesztették ki. Messze vezetne Csehország ut- és posta-ügyének ismertetése, mind megfelel és arányos a fenti adatokkal (kövezett utja van 25,110 km). Hitelviszonyok. A pénz- és hitel-igények kielégítését 14 bank, 132 takarékpénztár, 437 hitel-szövetkezet és 165 gazd. előlegezési szövetkezet, összesen 748 intézet közvetíti. Bennünket csak a gazdasági hitel szervezete érdekel. Ezek elseje a cseh földhitel-intézet, mely 1865. évi január 15-én alakult meg egy félszázados vajúdás és küzdelem után. Ma már virágzó intézet, mely 25 éves fennállása alatt 30,283 kölcsönt adott 171.566,400 frtnyi összegben. Ez idő alatt sikerült eredeti 5 % - o s zálogleveleit is 4 % - k a l helyettesíteni, ugy hogy az intézetnek 1890 ben forgalomban volt: 4°/ u -os záloglevele 73.310,916 frt, 5 % - o s záloglevele 27,023,104 frt értékben. A záloglevelek árfolyamai is igen kedvezően alakultak, mig az 5 % - k é 1867-ben 84 frt volt, addig az 1881-ben 103.91 frtra emelkedett. A 4 % - o s záloglevelek pedig 1883-tól (91 frt) 1888-ig 100.10 frtra ugrottak. A földhitelintézet megalakulása Csehországban a gazdasági hitel terén óriási változásokat vont maga után, nemcsak a magánbankok fordították figyelmüket a földhitel felé, de csakhamar alakultak intézmények a gazdákszemélyi hitelének kielégítésére is. Még a mult századból származva voltak, a cseheknek mezőgazdasági (Célokat szolgáló alapjaik a „Contributions-Geldfonde” és a „ContributionsGetreidefonde”. Ez alapok 1863-ban 9 719,859 frtot tettek ki. 1864. aug. 24-én törvényhozásilag ez alapokból gazdasági előlegezési pénztárakat alapitottak. Ezek azonban, daczára meglehetős alaptőkéjüknek, nem bírtak felvirágozni szervezeti hibáik miatt. 1892-ben újra szabályoztattak és kerületi előlegezési pénztárak czimén, uj szervezetükben engedélyt nyertek alaptőkéjük 3-szorosa, 1885-ben pedig 5-szőrösei takarékbetétek elfogadására, 1889-ben a 165 kerületi pénztárnak mérlege 24.805,000 frttal zárult. Kölcsöneik a következőkép oszlottak meg: ingatlanokra 3 4 . 3 % , személyes hitelre 63.4°/o, máskép biztosított kölcsönökre 2 . 3 % . A kerületi kölcsönpénztáraknál talán még nagyobb fontosságúak a cseh s z ö v e t k e z e t i alapon s z e r v e z e t t hitelegyletek. Önsegélyre alapult ily hitelegylet van Csehországban 437. Ezekből bejegyzett szövetkezet 420,

A „Köztelek” tudósításai. (A gyakorlati gazda előtt mindenesetre fontos az, hogy folytonosan és állandóan lehető tökéletes képét bírja az ország mezőgazdaságai állapotának. Az ügy érdekében kérjük tehát fel olvasóinkat, hogy vidékük gazdasági viszonyai és eredményeiről minél gyakrabban keressenek fel, tudósításaikkal. A tudósítások megkönnyítésére bélyegzett űrlapokkal szolgál lapunk szerkesztősége).

80.843,000 frt. megőrzésre adott idegen vagyon 706.066,000 » összesen 786.909,000 » A megőrzés czéljából, kezelt vagyonból a lakosság minden fejére 121 frt 60 kr. esik s az 1889-ben 59.460,000 frttal szaporodott takarék-betétekből, minden személyre 10 frt 21 kr. Azt hiszszük, hogy ez adatok érdekelni fogják nemcsak gazdatársainkat, de 8. ábra. A cseh gazdasági szövetkezemindazon köröket is. a melyek hivatása tek pavillonja. odahatni, hogy az oly gyakran és évek óta folyton sürgetett mezőgazdasági hitel, hazánkban is megnyerje kellő megoldását. Tanulni sem messze kellene mennünk, ott van a szomszéd Csehország, melynek gazdasági hitelszövetkezeteiről készséggel nyújt mindenben felvilágosítást a szövetkezet kiállítási pavillonjában e czélra odarendelt hivatalnok. A cseh mezőgazdák hitelének ez egészséges szervezése, bár kielégíti rendes viszonyok között igényeiket, de a mult évtizedek válságos helyzete az összes meglevő intézetek elégtelensége mellett bizonyított. Az ismertettük intézetek csekély kamatlábaik mellett, csakis a teljes biztonság tudatéban nyújthatták előlegeiket. Mivel pedig a birtokok mind csekélyebb jövedelmezősége mellett, csökkent a parasztok fizetésképessége is, nem ritkán kellett a kölcsönöket megszorítani. És most jöttek az uzsorások, a magánhitelező merészebb, de drágább kölcsönei. A parasztság folyton adósodik és évről-évre szaporodik a parasztbirtokok kényszer-árverése. A népeiket védő csehek, e szomorú jelenséget vették tanulmány alá, s 1884 óta a legalaposabban készitík el, a földbirtok megterheltetésének statisztikáját. E statisztika, a mely egyedül képezheti csak biztos alapját gyökeresen reformáló kormányintézkedéseknek s a melyet hazánkban is oly régen hiába sürgetünk, évről-évre kimutatja A) az értékkel együtt 1. adás-vevés, 2. más szerződések, 11. ábra. A hg. Kanau-féle komorani vasmüvek pavillonja. 3. kényszereladás és halálozás folytán történt birtokváltozásokat; B) a birtokok évenkénti megterheltetését és annak nemeit; C) az adósságtörléseket. E statisztika, mely 1886—87-ik évben a cseh földbirtokok adóssának 23.889,000 frttal való emelkedését mutatja ki, eredményezte azt, hogy a cseh törvényhozás most különösen a kisbirtokosok helyzetének javításán f á r a d o z i k . Ennek tulajdonítható a parasztbirtok állagörökösödését illető két év előtti intézkedések is. A birtokelosztás Csehországban. A legújabb felmérések szerint Csehország területe 51,948 • kilométer. Ebből gazdasági kultura alatt v a n : szántóföld .

10. ábra. A cseh tanulmányi tanács pavillonja. melyből korlátlan felelősséggel alakult 232, korlátolttal 188. Az első ily szövetkezet 1858-ban alakult Reichenbergben. A bejegyzett szövetkezetek 1890-iki mérlege a következő: VAGYON

.

2.466,828 ha.

kert (komló 5615 ha.).. . . . . . szőlő, legelő, erdő és nádas.............. . összesen Beépített terület használatlan . . . . . . . .

46,667 » 1.915.380 » 4.956,322 ha. 27,242 ha. 211 285 »

mindössze

5.194,849 ha.

TEHER forint millió

millió forint Váltó- és adóslevelekre adott kölcsönök . . . . . . Zálogra adott kölcsönök Pénzintézeteknél levő követe lések Értékpapírok . . . . . Ingatlanok . . . . . Pénztár-készlet Egyéb követelések . . . Összesen

59,670

13,444 4319 4098 2495 155,992

Üzletrészek60,862 Tartalékalapok Takarékbetétek 9208 Kölcsönök Egyéb tartozások . . . . Felosztatlan tiszta jövedelem

10,936 6763 13,4578 1565 1555 1135

9. ábra. A prágai vasipar részv. társasaság pavillonja.

Összesen

155,992

(Folytatása következik.)

Baross

Károly.

Beleg, (Somogy megye.) szeptember hó. (Szarvas Lajos tudósítása.) (Termés. — vetés. Száj- és körömfájás. — Arak.) Termésünk nem felel, meg a kívánt várakozásnak. 1200 •-ölével számítva holdját: buza 400—450, árpa 500—600, zab 600 klgr. adott. A buza halvány és apadt s z e m ű ; az árpa sárga, sok helyütt barnás és kemény, a zab még legsikerültebbnek mondható. A búzának körülbelül 20% másodrendű. Rozs a kötött talajokon az erős tél és rossz tavasz következtében oly silány, hogy legnagyobb részét kénytelenek voltunk felszántani, a homokos és lazább strukturáju talajon termett ugyan, de itt is gyengén, átlag hozama 350 klgr. Sarjú rég nélkülözött quantumban és qualitásban van, le- és betakarítására kedvező idő járt. Nagyobb gazdaságokban a vetés e hó 10-e körül kezdődött meg. De a munkával majd mindenütt elkéstek, a vidékünkön nagy mérvben fellépett köröm- és szájfájás miatt; mely az utóbbi időkben nemcsak a szarvasmarhákat gátolja munkájokban, hanem már a lovakra is átterjedt, melyeknél a baj még sokkal nagyobb mérvű, mint az előbbieknél. A közeli piaczokon a gabona ára nagyon hanyatlik, polgárgazdáktól a búzát 9·80—10·20-ig, uradalmaktól 10·20— 45-ig veszik. A rozsnak jó ára van, a többi gabonanemüekben szintén hanyatlás állott be. F o g a r a s . (Erdély, Fogaras m.) szeptember hó. (Mohr Károly tudósítása.) (Az első dér. — Termés. — Havasi legelők. — Egyesületi gyümölcsaszaló. — Dohány. — Árak.) Szeptember hava, mint rendesen, ez évben is száraz meleg napokkal, de hideg éjjelekkel köszöntött be s a hó közepe t á j á n a mélyebb fekvésű Olt völgyben dér is észleltetett. E mellett a cséplési munkák, melyek megyénkben m á r a nép körében is több helyen gőzerővel végeztetnek, szakadatlanul folynak, úgy, hogy októberre már a legnagyobb rész csépelve lesz. A fogarasi uradalom 4 géppel már úgyszólva mind elcsépelte a főbb terményeket és a hó végére csakis a borsó és herefélék maradnak. A tengeri, mely ez évben jó, közepes termést fog adni, általában beérett, szedése pár n a p óta folyik. Takarmányrépára azonban a szárazság kedvezőtlenül hatott és csak a mélyebb fekvésekben számithatunk jobb termésre. Herefélék, rétek és legelők a szárazság folytán silányan néznek ki és a tarlók is felette szárazak és — az állatok által nem igen kedvelt — vadmoharon kivül, kevés legelőt szolgáltatnak. A havasi legelőkön, á m b á r m á r jó ideje dér esik, a juhos gazdák még legeltetnek, jól tudva azt, hogy a rét havasi rózsák között, 1600—2400 m. magasságb a n birkáik (raczka) a veszedelmes mételytől mentek maradnak, mig az Olt-völgyében épen most van az infectió időszaka. A repcze-vetések után rögtön teljes erővel fogtunk a buza és rozs vetéséhez, mely most teljes erővel, bár a száraz talajban küzdelemmel folyik. Munkáskéz elegendő, de a tengeritörés által mind igénybe vétetik. A burgonya, — mely az utóbbi pár év alatt számot tevő miveleti ággá fejlődött, — szedés alatt van, jó termést igér. — Az állatok egészségi viszonyai kedvezők, ló, szarvasmarha és birkában baj nincs, a sertések között nyár derekán itt-ott fellépett orbáncz múlófélben van, a legelőkön levő állatállomány általában egészséges. — A termés . elég kedvező, szalmában és szemben jó középtermésünk volt. Repcze 8 — 9 , buza 7—8. 6 0 , rozs 6. 6 —10, árpa 6. 8 —10. 0 2 , zab 8—12, métermázsát adtak kat. holdanként. Uradalmi termés buza, rozs és zabban közel 8 q, repcze közel 9, árpa 8.5 q átlagban, de voltak egyes búzatáblák 12.5 q termésátlaggal is. Széna-sarjában jó termés volt. Gyümölcs termés almában és körtében

a havasalji községekben bőven van, sajnos, sok a férges. Szilva kevés. A termények értékesítésére nézve kedvező piaczi viszonyok fejlődtek; szeptember közepén jegyez: repcze 14 frt, buza 9.44, rozs 7.89, zab 4 58, tengeri 6.94, bab 6 frt, borsó 7 frt, lencse 8 frt q-ként. Helyi szeszfőzdék, katonai élelmezési raktárak, brassói malmok a legnagyobb fogyasztók. Rozs Budapest felé is szállíttatik. — A fogarasmegyei gazdasági egyesület szerény anyagi erejéhez képest, minden irányban igyekszik feladatának megfelelni. Legközelebb egy «Ryder-féle American» aszalót szerzett be hámozó géppel együtt és ez jelenleg Alsó-Szombatfalván, a vidéki tanítóság és gyümölcstermelők élénk érdeklődése mellett már működik is. — Végül felemlitésre méltó, hogy a jónevü fogarasi dohány, melyet jelenben m á r csak az állami uradalom termel, mintegy 20 k. holdon, közepes termést adott, hozzávetőleg 6 - 7 q. levéllel holdankint. — A legutóbbi időben t a r tott vásárok e vidéken igen élénk forgalmat idéztek elő, a szarvasmarha, de legfőkép a ló ára felette magas, a legközönségesebb parlagi ló ára 100 frton fölül volt. A V á g v ö l g y é r ő l (pa. Jánosháza), szeptember hó. ( S z a l a y József tudósítása.) (Termés. — Sertés-dög. Ragályos tüdővész. — Rothadó burgonya. — Állatbiztosítás. — Az uj vetések állása.) A mélyen fekvő Vágvölgyben az ígérkező jó termést felette redukálta nedves időjárásunk. Aratás alatt annyi volt az eső, hogy alig lehetett azt bevégezni. Termett magy. holdanként búzából 12—13 kereszt (26 kévés), rozsból 10 —11 kereszt, árpából 9 _ 1 0 kereszt, zabból 1 1 - 1 2 kereszt. De a cséplésnél kitűnt, hogy a szalmás gabonának majd fele gaz s hogy a mélyebb fekvésű földeken különösen a vadbükköny, vadrepeze és aczat szaporította a keresztek számát. A búzatermés m. holdankint alig haladja meg az 5 q.-t, nem számítva egy-két uradalom jobban mívelt földjeinek átlagát. A rozs termése számba sem jöhet, mert egy részt nagyon sok szántatott ki tavaszszal, a megmaradt is annyira gazos, hogy a termés csak 2 — 3 q. közt variál. Az árpa fizetett aránylag a legjobban zsákszámra, de bár színe tűrhető, oly vékony szemű, hogy a 6 0 — 6 2 kilós árpa több, mint a nehezebb. Az árpa-termés 7 — 8 g.-átlagra tehető, de a mélyebb helyeken nem számitható ennyire. A zab is könnyű s bár a keresztszám kielégítő, 7 q.-ával körülbelül kifejezem az átlagot. A tengeri kielégítő termést fog adni, de a későiekben lesz elég puha szem, mert itt sokfelé csak május közepén került földbe a mag. A csöves-tengerit, mely elég nedves még, 2 frt 20 krjával veszik, tehát ára lesz. Burgonya termett elég, de rothad. Bab elegendő, nyomják is az árát, kicsiben nem adják meg érte még a 6 frtot sem, holott Budapesten 6 frt 4 0 — 6 frt 75 kron kel. A czukorrépa-termés 100 q. körül variál, pedig a levélállás szerint többre becsülte az ember. Bükköny- és borsó-mag gyenge termést adott (3—4 q.-át). A luczerna- és heremag is csak 100 kg. ad holdankint, de ez még elegendő, ha más vidékhez viszonyítjuk. A takarmánytermés nagy, de a minőség nem jó, sok helyen megázott. A mult takarmányszük év sok takarmányt elvont az ideitől az által, hogy kora tavaszkör a rétek kaszáitattak és legeltettek. Mindazonáltal könnyen nézünk a következő tél elé. A szarvasmarha és ló ára magas, a sertés és birka ára azonban még nem áll arányban. Az állategészségügy kielégítő e vidéken, csak a sertés hullott, hanem Pozsonymegye felől állandóan fenyeget a ragályos tüdővész, mely mindinkább terjed kelet felé, úgy, hogy már Szered környékén a Vágvölgybe is befészkelődött. Nyitra az állatbiztosítás felé is tett lépéseket, mily üdvös volna, ha ez országosan szerveztetnék, mert igy kicsiben nem hisszük, hogy kivihető. A napszám az összetorlódott répaásás, kukoriczatörési és őszi vetési munkálatokkal nagyon megdrágult, mihez nagyban hozzájárul az, hogy a Vág töltéseit is most erösitik. A repcze és rozs elvettetett, a buza vetés folyik. Esőre nagy szükség volna, mert a rozs hiányosan kel. A repcze mindenütt szép.

11 Z a l a - C s á n y (Zala m.), szeptember hó. (Malatinszky Ferencz tudósításai. (Vetés. — Őszi árpakisérletek. — Elmaradt vásárok. — Árak. Gazdasági kiállítások. — Szájfájás. — Homoki telepítések.) A jól átázott, szép munkálata földeken megtörtént a repcze, őszi borsó és bükköny-vetés; a búzát és rozsot v e t j ü k ; kisebb területeken kisérletképen őszi árpát is vetettünk. Korábbi repcze és őszi takarmányvetések szépen kikeltek. Hüvelyesek, burgonya takarítása középeredménynyel folyik. Az eddig felszedett burgonya egészséges. A kender-termés szép és j ó ; a sok szeptember eleji zápor után a rétekről csak elkésve ázott és sok sáros sarjú takarult, ugy qualitás mint quantitásra van 3 0 — 4 0 % kár. A kertek, hol a jég tönkre nem tette, szép termést a d n a k : a jégverte ricinusra kíváncsi vagyok, megérik-e. A szőlőt a jég és perenoszpóra tönkretette, a szüret igen silánynak ígérkezik; a fürtök még egészen éretlenek. — Állataink egészségesek, jó húsban vannak, szórványosan fordult elő néhány pusztulás lépfenében. A marhavásárok a száj- és körömfájás miatt több helyen elmaradtak; a marha és ló ára magas. Göbölyök több helyen már beállittattak. — A terméseredmény általán gyenge középnek felel meg. A búzát és rozsot, a bécsi vásár óta pedig az árpát is szívesen veszik. Buza ment 11 frtig ab állomás, árpa 9 frtig. A nyári és hulló gyümölcsöt is keresik, főleg szilvát, hliterje 2 — 3 frt. — Gazdasági egyletünk két kiállítást is rendezett a napokban Tapolczán és Sümegen. Utóbbi a száj-fájás és egyéb kedvezőtlen gazdasági viszonyok miatt be lett szüntetve. Gróf Széchenyi Imre homoktelepitési tevékenysége élénken foglalkoztatja birtokosainkat. M á t y f a l v a (Ugocsa m.) szeptember hó, (Székely István tudósítása.) (Rovarkárok. — Termés — Rossz viszonyok.) Kedvező időjárás mellett arattunk és károsodás nélkül raktuk keresztbe őszi terményeinket. Búzánkban a drótféreg, rozsda s a fagy, a repczében a bolha nagy kárt okozott. A tavasziak, különösen a tengeri sikerült, eléggé díszlenek lóheréink is. Sajnos azonban, hogy a magnak hagyott második kaszálást szintén takarmányul kellett levágnunk; mert a gubókban fölfedezett 4 — 5 ismeretlen apró fehér féreg a magképződést teljesen megsemmisítette. — Kövér legelőinken állataink jó húsban vannak. Termésünk rossz. A buza alig adott 3 - 4 magot, sok helyen még a vetőmagot sem adta vissza. Értékesítéseinket a központtól való nagy távolság felettébb megnehezíti. Hat-hét forintjával árusítottuk el a rozsot, 7 - 8 forintjával a búzát. Szalma és takarmány termett elég, hiányát nem fogjuk a télen érezni. Tengeri termésünkbe helyezett reményünk az egyedüli, mely megóv a csüggedéstől. Gazdasági egyesületünk, mely 1888-ban a papiroson megalakult ugyan, de életjelt magáról nem adhatott, hosszas álmából fölébredt, s ma már 70 tagra szaporodott, s reméljük, hogy még ez év folyamán 100-ig fel fog szaporodni. Népünk az egymást követő rossz évek súlya alatt folyton szegényedik, berendezési tőkéje nincs, hitelviszonyaink rendezetlenek, itt-ott pénzintéze527,447 teink segítenek a bajon magas kamatra. Elmondhatjuk birtokosainkról, hogy ma díjtalan bérlőik saját földjeiknek, mely hozamát a kölcsönök magas kamatai és az államterhek emésztik fel. Hali (Győr m.), szeptember hó. (M. tudósítása.) (Termés. — Rothadó burgonya. — Sertésdög. — Száj- és körömfájás) A cséplést aug. hó második felében beállott kedvező idő mellett gyorsan végeztük. Termésünk gyenge közép, rozs 1200 • - ö l e s holdanként adott 4·5—5 5 q.-t., buza és árpa még gyengébb, holdanként 3·5—4·5 q., zab jobb, holdanként 5 q. Répa, tengeri sokat ígérnek, burgonya bőven termett, de sok helyen rothadt. Takarmánytermésünk igen jó. Kedvező idő mellett letakarítva, ugy a rét mint heréseink sarjuja többet ér az anyaszénánál. Állataink egészsége rossz. A száj- és körömfájás egész vidékünkön uralg, a sertések között az orbáncz és himlő pusztít Többen az állomány beojtása által védekeznek ellene. A Rába és Rábcza szabályozása sok embert elvonván a mezei munkától, a napszám drágult. A vetést kedvező időjárásmellettmegkezdtük.

13

KÖZTELEK, 1891. SZEPTEMBER 30.

12

Terményüzlet.

Budapesti gabonatőzsde. Augusztus 29-iki jegyzések 100 kgként. Búza kilós.. 3 hóra Tiszavidéki 74—75 » .. 9 90 - 10.40» 76-77 » .. 10 20 - 10.70 » 78—79 » .. 10.45 — 10.90» 8 0 - 8 1 » .. 10.60 - 10.95 » [v Pestvidéki 74-75 » .. 9.90 — 10.40 » 76-77 » .. 10 20 — 10.70» 78-79 » .. 10,45— 1090 » 8 0 - 8 1 » .. 10.60 — 10.95 » Fehérmegyei • 74-75 » .. 9.90 -10.40 » 76—77 » .. 10.20 — 10.70 » 78-79 » .. 10 45 — 10.90» .80-81 » .. 10.60 — 10.95 » Bácskai 77-75 » .. 9.90— 10.40 » 76—77 » .. 10.20 — 10 70 » 78—79 » .. 10.45 —10.90 » 80 - 81 » .. 10.60—10.95 » Bánsági 7 4 - 75 » .. 9 90 - 10 40 » 76—77 » .. 10 20 - 10.70 » —. 78—79 » .. 10.45 - 10.90 » Rozsról körülbelül ugyanazt mondhatjuk, mint a 8 0 - 8 1 » .. búzáról. Csakhogy itt a deficit még pregnánsabb és a kí10.60— 10 95 » Eszakmágyarorsz. 74 75 » .. 9.85 - 10.25 » nálat még gyengébb. A külföld pár nap óta valamivel 76-77 » .. több érdeklődést mutatott és az már is megszilárdította 10.10 - 10 60 » a hangulatot, a forgalom azonban csak korlátolt maradt. 78-79 » .. 10.40 —10.85 » 80 81 Tengeri kielégítő mennyiségekben érkezik piaczunkra. 10.60—10.90 készp. Árban némileg hanyatlott az uj áru konkurrencziája folytán. Rozs 9.20— 9.60 » Uj árut csövestül itt, illetve Kőbányán eleinte 240, később Árpa, takarmány 6.— — 6.46 » 265 frttal fizették, szemes tengeriért fizettek októberi szál— maláta 7.— — 7 75 » lításra 4.70 75 frtot. Tiszavidéki és bánsági állomásokon — sör 7.75 — 9 50 » 4.50 - 4.80-at igérnek, későbbi szállításra. Zab 5 . 5 0 - 6.15 » Árpa Takarmányáru bőségesen érkezik. Árak enTengeri 6——6 35 » gedtek és keveset fizették 6.45-ig. Középfajokban kevés Káposzta-repcze 13.— — 14.75 » az üzlet. Magasan tartják, a mit a kivitel nem hajlandó Bánsági-repcze.. Repcze 12 50 — 13.75 » megfizetni, miután a minőségek nem felelnek meg teljesen. 6 . 5 0 - 7.25 » Lenmag Dunántúli állomásokon 6—7 frt közt fizetik, tiszavidékie10.50 - 12.— » ken 5.80—6.60 közt. Sörárpa ritkán kerül nálunk piaczra, Kendermag Lencse 9.— — 9 25 » 8—9.25 frtig jegyezhető. 8.— — 9.— » Repcze. A gyenge kínálat következtében és a száBorsó . . . . . . . . . . . . . . . . 10.— — H.50 » razság folytán, mely veszélyezteti az uj vetést, szilárdulBab, fehér nagyszemü. 6.75— 7.25 — » törpe » tak az árak. Elsőrendű árut 14.75-ig fizették. 8— — 8.35 » — barna 7,75— 8 — » (A. A ) Budapesti gabonatőzsde, szeptember 29-én. Köles 5.50— 5.80 » Daczára a tegnap délután mutatkozott szilárdabb hanBükköny 6.— — 6 50 » gulatnak, a buza ára a mai délelőtti tőzsdén mégis haVöröshere 52.— — 6 0 . - » nyatlott. Malmok nagyon tartózkodók voltak a sürgős Luczerna.. 42.— — 4 8 . - » kínálattal szemben és a jobb búzákat 5 kr., az alsóbb12.— — 13 _ » Esparsette rendüeket 10 krral olcsóbban kellett odaadni. A forgalom Mohar........ 5.50— 6 . - » kitett kb. 10,000 q-t. — Határidők szintén lanyhább irányMák, kék . 32.— — 34 —28»— — 30.— — szürke zatot követtek, déli 12-kor zárulnak: őszre 10·32—34, » tavaszra 10 64—66 — Egyéb gabonanemüekben, változatKöménymag 18.— — 19.— lan irányzat mellett, korlátolt volt a forgalom. Rozs debreczeni paritásban 8·85 —90-en jegyezhető. Repczében szilárdult a hangulat, főleg jövő termésű, 1892-ben szállítandó szokványáru 13·25—50-re emelkedett. Határidők Határidők árfolyama Budapesten. zárulnak délben: Tengeri, május-juniusra 5·60-62; zab, őszre 5·92-94, tavaszra 6·12—14. Szept 26. Szept. 28. Szept. 25.

legmag.

legalacs.legalacs. legmag. Búza 1891. szept. okt.-re 1892. márcz. ápr.-ra Tengeri 1802. május-junius Zab 1891. szept.-okt.-re 1892. márcz.-ápr.-ra

legalacs.

legmag.

10.40 10.76 10.39. 10.43 10.36 10 43 10.76 10.81 10.73 10.77 10.67 10.77 5.66 5.70

5.72 5.65

5.99 6.21 6.24

5.94 6. 6.18 6.24

Határidők á r f o l y a m a a külföldi gabonatőzsdéken. Szept. Szept. 26.Szept. 25. 28.

5.60 5.67 5.92 5.98 6.14 6.98

Káposzta repcze 1891. aug.-szept.-re 14.60 14.70 14.60 14.70

Búza Rozs Zab

— — tavaszra

Tengeri Budapesti gabonatőzsde szept. 28-án. (A. A.) A buzaüzlet nálunk épugy, mint a külföldön még . mindig azon reakcziónak hatása alatt áll, mely az aratás után augusztus hóban bekövetkezett, mondhatni fenomenális áremelkedés követte. Az idei rosz termés folytán kétségtelenül fennálló termelési deficit a felriasztott fogyasztási piaczokat óriási árumennyiségeknek előre való beszerzésére inditotta, — a mi azután előidézte azt a rohamos áremelkedést, a melyet egy túlzásokhoz hajtó speculáczió erélyesen támogatott — és csakis természetes, hogy most, hogy megérkezik a sok előrevásárolt buza a világpiaczokra, ott lényegesebb nyomást gyakorol az árakra Nálunk augusztus második fele óta. mikor a legmagasabb árát érte el a buza, 50-60 krral esett és már hosszabb ideje tartja magát ezen a niveau-n, daczára annak, hogy malmaink, melyek képtelenek Angliában lisztjükkel versenyezni, nagyon korlátolt vételkedvet mutatnak. Pótolta a malmok vételkedvét jó ideig a spekuláczió, mely sík búzát veti raktárra (a Budapesten beraktárolt búzát fél millió q-nál többre becsülik), de már most ugy látszik az is megtelt. Hozatalaink utolsó hetekben rendkívül nagyok voltak 300,000 mmra rúgtak hetenkint. Ezentúl azonban kisebb behozatal számitható. A vasutikocsik hiánya még mindig tart, gazdáink el vannak foglalva vetési munkálataikkal és sok helyről jelentik, hogy fuvarost, napszámost alig lehet kapni. Ilyeténkép a vidéken a kinálat is alászállott és főleg csak a régebben kötött üzletek bonyolódnak csak le. A termelők mindenütt

Bécs. őszre tavaszra

Búza

Zab

Búza

— Búza Tengeri

május-juniusra Berlin. szept.-okt okt.-novemberre szept.-okt. okt.-nov. szept.-okt. — okt.-nov. Páris folyó hóra okt nov -tői 4 hó első 4 hó folyó hóra okt nov.-től 4 hó első 4 hó New-York. szept. — okt. — aug

10.57 10.53 10.01 őszre 10.97 9.99 9.94 10.41 őszre 10.40 6.44 tavaszra 6.45 6.56 5.57 6.10 6.06

10.50 10,91 9.88 10 37 6.38 6.47 6.02

228.75 227.50 235.25 233,25 155.155.50

226.75 226.— 225.— 235.25 234.— 232.25 230.50. 15(1.— 155.50 156.25 155.50

26.80 27.— 27.80 28.30 60.30 60.60 62.25 63.25

26.80 26 90 27.75 28.30 60.10 60,40 62.— 62.90

26.80 26.90 27.75 28.30 60.10 60.40 62.— 63.-

104.⅛ 103-50 102.⅞ 104.⅝ 104.decz. 103.⅜ 109.— 107.50 106.¾ 60.½ 61. - 59.

Bécsi gabonatőzsde szeptember hó 28-án. (A «Magyar Agrricola» tudósítása a «Köztelek» részére) az üzlet nem bir élénken fejlődni. Eladatott 2000 q nyirkos és csirás buza Sziléziának á 10.40 ab Bécs. Árpiiból Cseh- és

Morvaország exportál Németországba, bár a cseh árpa sem a legjobb elérnek 9—9.75, — Rudnyánszky FelsőAtrakról ab vasút Galgócz elért 800 q skót árpáért 9 frtot a müncheni sörgyártól. Uj tengeri exportra 5·60—65 megy. Rozs és zab szilárd a katonai vásárlások e czikkekbon szilárd irányzatot biztosítanak. — Tavaszra rozs 10.40 frt. Bécs, szeptember 29. Déli zárlat (a «Köztelek» eredeti távirata), búza tavaszra 10.86. Rozs 10.35. Zab 6.43. Búza őszre 10.44. Rozs 9.88. Zab 6.32. Uj kukoricza 6.00. (D. B.) Lisztüzlet. (Budapest, szeptember hó 29-én.) Az üzlet a lefolyt héten alig változott. A külfölddel való forgalom nagyon korlátolt és csak kisebb tételeknek Németországba való eladására szorítkozik. — A belföldi üzlet némileg élénkült, a vidék hozzálát őszi szükségleteinek fedezéséhez, csakhogy a búzapiacz lanyha irányzata lehangolja a vételkedvet és korlátozza a forgalmat. — Átlagos jegyzések : 1 32 4 0 5 6 15.60 15.30 16.90 16.50 16.– 15.80 13.90 11.70 7.50 Konczentrált takarmányok. Korpa (a «Köztelek» eredeti tudósítása), az üzlet kissé élénkült, a kinálat nagyobbodott, melyet, azonban szívesen vett fel a spekuláczió. — Árak némileg emelkedtek. — Átlagos árak zsákostól: finom korpa 5.30, durva, 5.20, rozskorpa 6.30. — Olajpogácsa 6 30 - 50, Málatacsira 5—5.20 Korpa. (Egyes malmok jegyzései): durva Finom Rozskorpa – 24/9 Luiza gőzmalom Budapest 5.50 25/95.50 – Erzsébet gőzmalom Budapest 5.50 26/95.50 Borso,d-miskolczi gőzmalom Miskolcz 5.70 26/95.40 6.205.– – Pannónia gőzmalom Temesvár 19/94.80 – Mümalom Kassa 5.60 5.80 17/9 Gőzmalom Szatmár 5.—4.60 — Szilva. (Markó Albert czég jelentése a«Köztelek» részére.) Szilvában a hozatalok a termelő országokban, különösen pedig Boszniában tartósan megfelelőek lévén, az árak oly niveaura szálltak, melyek a külföldi vevőknek konveniálván, külföldről szeptemberi szállításra tetemes rendelmények érkeztek. Azonkívül kötések fedezésére is nagyobb vételek történtek, mihez hozzájárulván, hogy a szerbiai termelők, az idei olcsóbb árak folytán, áruikat a piaczról visszavonták, a hét vége felé szilvában gyors áremelkedés állott be és az árak ugy azonnal, valamint októberben szállítandó szilváért 80485 darabos 10¼-ről 10⅞-ra, 100-as 8⅜—8⅞ és szokvány minőségű 7½-ről 7¾—7⅞-ra emelkedett. Szilvaizben a hangulat igen szilárd és a hét folyamán az árak 18 frtról 19½ frtra emelkedtek, a hét végén azonban ismét 19 frtra ment vissza. Az áremelkedés oka abban keresendő, hogy lequarkészitőknek a szilva ára nem konveniálván, a főzést beszüntették. Zsirnemüek (Markó Albert czég jelentése a «Köztelek» részére) Zsírban a fogyasztás tartósan nagy, mihez hozzájárulván az élénk kivitel élő sertésekben, ugy a zsir, mint a szalonna árai, a mult hetiekhez viszonyítva, 1 frttal emelkedtek. Nyersbőrök. (Wolfner Gyula és társa jelentése a «Köztelek» részére). — Juhbőrökben az irányzat folyton szilárd, ez azonban alig fog tartóssággal birni, miután a feldolgozott és nyersbőrök árviszonyai még mindig nem lévén arányosak, bőrgyárosaink bevásárlásaikkal tartózkodók, a miért is egyelőre nagyobb ügyletek nem köttettek. A lefolyt héten fizettek: maczedoniai juhbőrökért 75 frtot és konstantinápolyi árukért 61 frtot. 100 kgrért 2% levonással. Báránybőrökben az üzlet lanyha. Marha bőrök keresettek és jó árak mellett kelnek el. Fizettek: 8 - 1 0 kgros száraz tehénbőrökért 82—85 frtot; ugyan ilyenekért 10—12 kgr.-ig 72—75 frtot; nehéz ökörbőrökért 75—82 frtot; könnyűekért 70-72 frtot; pittlingekért 9 0 - 9 5 frtot pr. 100 kgr. 2% levonással. — Nehéz lóbőrök páronként 9—9.50 frt. és könnyűek 7—9 forinttal fizettettek. Élelmiiczkkek a budapesti hetivásárokon 1891. szeptember 28-án. (A fővárosi vásárigazgatóság jelentése a «Köztelek» részére ) Hus és husnemüek, vad és hal. Vásárszerü hus és vad elárusitás még nem indult meg. Halvásár a IV. ker. haltéren és a VI. ker. Hunyady téren eléggé élénk volt. Piaczra hozatott m. e. 80-100 métermázsa hal tulnyomó részben helybeli kereskedéssel foglalkozó halászok utján, de vidékiek is szép számmal jelentek meg, leginkább Fehérmegye és Pestmegye területéről. (Velencze, Agárd, Pákozd, Ráczkeve, és Soroksár községből), Az árak általában szilárdak maradtak, csupán a harcsa és csuka ára hanyatlott némileg, Gyümölcs, zöldség és hüvelyesek. A nagy zöldségvásár, melynek helye a Ferencz József-rakpart, csak később indul meg. Most erősebb forgalom csak paradicsom, savanyítani való uborka és zöldpaprikában mutatkozott, ez utóbbiakkal csaknem minden élénkebb piacz eléggé el lévén látva. A gyümölcsvásár szintén a Ferencz Józsefrakparton erős kínálattal indult meg. Felhozattak a közeli dunamelléki falvakból vizi jármüveken 250—300 métermázsa, vaspályákon és gőzhajókon 450—500 métermázsa, összesen m. e. 700-800 métermázsa. Ezek között túlnyomó a szilva, mely Újvidékről érkezett, továbbá alma, Körös, Kecskemét és Gyöngyös vidékéről. Szőlő nagyon kevés. Hüvelyeseket nyílt vásártereken alig kínálnak. A forgalom úgyszólván egészen magánkereskedésekben folyik le,

7

8

hanyatlottak. — Következő árak jegyeztettek: Páronként: Merinos (finom gyapjas) 8—21¾ forintig; raczka (durva szőrű) 12—17 forintig; szerbiai juh 10—14 forintig, szerbiai kecske 15¼—17¼ forintig fizettettek.

Árak Magyar hizóökrök 67 - 63 Neumann testvérek Arad Gyártelep részvénytársaság, Arad 64½-61½ 67 — 64 Grunwald és társa, Budapest Linzer Károly és fia, Budapest 66 — 63 Nyitrai országos vásár szeptember hó 25-én. Józsefvárosi szeszfinomitó tár67 — 63 3 6 - 4 0 saság, Temesvár (A «Köztelek» eredeti tudósítása.) Igás ökör I. m. (Fel66 — 64 35½—37½ Blau testvérek, Temesvár hajtás 100) párja 240—300 frt; II. m. (130) 180-240 frt, 37½ Lederer és Kálmán, Nagyvárad 66 — 63 3 4 ½ -36-39 Tarka ökör I. m. (30) párja 480-240 frt, II. m. (15) 66 — 63 Szeszgyár, Szeged 160-200 Magyar tinó 1 éves (80) párja 50—70 frt, 67 — 64 34½—37 Gutzjahr M. és fia, Arad Mustra ökör nyugotí (100) párja 160-180, magyar (160) 66 — 64 35 - 37 Mittelmann Ferencz, Arad párja 180—200 frt. Magyar tehén tenyésztésre (30) drbja 65 — 63 3 6 ½ - 3 8 ½ 3860-120 frt, levágásra (30) 60-160 frt, Tarka tehén Frisch J., Versecz 62 Herzl Illés, Temesvár tenyésztésre (70) drb 5 0 - 1 4 0 ; levágásra (80) drb 70—150 Moskowitz A. és fia, Nagyvárad 66 — 63 35 — 38 frt. - - - friss fejős (70) drb 60-150 frt, Tarka üsző 1 éves 64 - 38 Deutsch Ignácz, Érsekújvár (50) drb 30—50 frt. Ló remonda (50) drb 80—150 frt, 66 — 63 37 - 39 Hacker Lipót, Sopron igás ló könnyebb (50) drb 80 - 200 frt nehezebb (100) Krausz Jakab, Madaras (legelődrb - - - 40—130 frt, kocsis ló hintós (20) drb 70-200 frt 31 marha) Paraszt ló (120) drb 60-150 frt, vágóra (80) drb 10-40 56 - 54 41 - 43 Löw Sámuel, B-Sz.-György frt — Juh sovány ürü fiatal (60 drb 8 - 1 2 kgr.) drbja Löwinger Salamon, Nyögén (le3—4 frt, sovány ürü öreg (100 drb 14—20 kgr.) drbja Állatvásárok és állati termény. 41 42 58 — 56 gelő-ökrök) - -7- - 8 frt. mustra birka (140 drb 16-20 kgr.) drb 7 - 8 frt, 34 Bécsi marhavásár szeptember hó 28-án (a Magyar Reichenfeld S., Körtnend Bárány (40 drb 15 — 22 kgr.) drb 7-8.50 frt; Sertés 40-62 Agricola tudósítása a «Köztelek» részére.) Összes felhaj- Spiegel S., Szigetvár nevelőkocza malaczostól (30 drb 6—8 malaczczal) drb tás 4700 drb. Magyarországi 2813, galicziai 710, buko35—40 frt, malacz nélkül (60) drb 20—25 frt, süldő Erdélyi hizóökrök vinai 98, német 1079. Hízott ökör 2550, legelőmarha 1 éves (50 drb 20—45 kgr.), drb 15—20 frt, süldő 1½ 67 - 64 3 5 — 3 8 1354, sovány marha 796, ökör 3811, bika 339, tehén 304, Czell Frigyes és fiai, Brassó éves (45 drb 45-60 kgr.) drb 20—25 frt, süldő 2 éves 36 — 39 65½-62½ bivaly 246. A kisebbedett felhajtás következtében növe- Mendl Farkas, Szászrégen (30 drb 5 5 - 8 5 kgr.) drb 2 5 - 2 8 frt. 38 40 65 — 63 kedő kereslet mellett az összes hízott állatok 2 frttal Hager M., Nagy-Szeben Rozsnyói országos vásár szeptember hó 22-én (a 37 64 — — á drágábban keltek. Középminőségü és jó húsban levő Brunner Izsák, Kolozsvár «Köztelek» eredeti tudósítása.) Vevők csekély számban, 63 legelőmarha hasonlóan emelkedett árak mellett kelt, míg HagerCh.,Agnethen a felhajtás elegendő árak következők : urasági igás ökör silányabb minőségű, sovány állaton nehezebben adhatII. minőség (felhajtás 100) párja 220—250 f r t ; igás ökör Német liizóölcrök tunk tul. kisbirtokos czéljaira (felhajtás 467) párja 160 - 200 frt; 35 - 68 Blau testvérek, Temesvár magyar tinó 2 éves (felhajtás 20) párja 160-180 frt; Árak 100 kg. vágósulyban. IIBudapesti juhvásárI-1891. szept 29. (Wilheim Ignácz IIImagyar tinó 3 éves (felhajtás 32) párja 200—240 frt; fővárosi állatorvos jelentése a «Köztelek» részére) Felhaj- magyar tehén levágásra (felhajtás 100) darabja 2 5 - 8 0 tatott: 10,104 drb. juh és 366 drb. kecske és pedig: frt; tarka tehén levágásra (felhajtás 280) darabja 50—100 65—67, 59- 64,56-58 magyar 7935 drb. finom gyapjas (merinos), 956 drb. durvaszőrü frt ; paraszt ló (felhajtás 108) darabja 75-80 frt; mustra 65—68, 59-64, 57 -58 galicziai (raczka), 1213 drb. szerbiai juh és 366 drb. szerbiai kecske. birka (felhajtás 108) darabja 6 - 8 frt; süldő sertés II. 66—68, 61—65, 57-60 Szerb és magyar legelőmarha 50—58, bika (élősuly) — Jó minőségű (export) árunak tulmennyiségben történt minőség 1 éves (felhajtás 100 drb) darabja 10-20 frt; 27-36, tehén (é. s.) 24—34, bivaly (é. s.) 22—27; selejt felhajtása következtében az üzlet igen lanyha irányzat süldő sertés II minőség 1½ éves (felhajtás 160) darabja mellett, vontatott hangulatban bonyolittatott le. Az árak 15-20 frt.; süldő sertés II. minőség 2 éves (felhajtás 407) marha (é. s.) 26-32. páronként a mult heti jegyzéshez mérten 1-1½ frttal darabja 2 0 - 4 0 frt.

Baromfi és tojás. Baromfivásár lanyha. A fővámtéri piaczra, mint egyedüli nagybani vásárra érkezett m. e. 45-50 kocsin körülbelül 3000 drb, vaspályán és hajón mintegy 3500 drb. és kézen vagy háton hozva m. e. 100 drb; összesen kb. 7500 drb. Valamivel élénkebb és nagyobb vásár volt 26-án, a minthogy általában mindig nem a rendes hetivásári napokon, hanem szombati napokon vannak a legélénkebb baromfivásárok. Tojásvásár, melynek főpiacza szintén a Fővámtér, élénk forgalom és nagy kereslet mellett folyt. Érkezett két vidéki kocsin kb. 14,000 drb., vasúton és hajón kb. 49,000 drb. és kézen vagy háton hozva 2500 drb. összesen 75,000 drb. Legélénkebb forgalmat idéz elő két tojáskereskedő, kik összevásárolják a készlet nagyobb részét és külföldre szállítják. Tisztított baromfiüzlet vásárszerü forgalommal csak az Istvántéri piaczon bir. Főleg jó minőségű zsírnak való lud hozatott fel nagyobb mennyiségben, m. e. 2000 drb., a mi az árban némi hanyatlást idézett elő. Eladatlan is maradt m. e. 300 drb.

KÖZTELEK. 1891. SZEPTEMBER 30. az egész világon még magas árakra számítanak, nem hajlandók engedni és később valószínűleg el is fogják azt érni, mert az idei termelési deficit tagadhatatlan egy tény. Csakhogy az a kérdés és ott fekszik megoldhatásának nehézsége, vajjon ez a deficit ellensúlyozását a 11—12 frtos vagy tán még magasabb árakban leli-e? E tekintetben csak egy körülmény aggasztó és ez Amerikának briliáns, minden várakozást felülmúló termése ugy búzában, mint tengeriben. Ennek illusztrálásául felemlítjük, hogy Amerika nyolcz főpiaczára egy hét alatt 991 250 quartert hoztak a tavalyi 312,500 quarterrel szemben. A hivatalos raktármennyiségek kitettek szept. 19-ikén 24.543,614 bushel-t ( = 6.381,430 m.-t), mig tavaly szept. 20-án 17.640,459 bushelt. Nagymennyiségű árut inditottak már az idei termésből az angol, franczia és német piaczokra, ott nyomva a buza árát és lekötve a vállalkozási kedvet. Piaczunkon kiviteli üzlet alig van, csak Ausztriába adtak el néhány hajórakományt. Németországban, Svájczban nehezen konkurralhatunk már csak azért is, mivel búzánk ez idei minősége nem felel meg a kívánalmaknak. Még felemlíthetjük, hogy utolsó időben nagy forgalom volt piaczunkon szerb, oláh és bolgár búzákban átmenetileg, melyek mind a megszokottnál sokkal jobb és szebb minőségeket mutatnak fel.

% levonással 34½—39½ 37 - 40 34½—37½ 35½-38½

K i v o n a t a fővárosi vásárigazgatóság hivatalos árjegyzéseiből. átlag Egység krajczár 69 44-120 Marhahús Bivalyhús " kg. 62 44-80 " 91·5 64—149 " Borjúhús 49 36—70 Birkahús " Báránvhús " 65·5 54-80 Sertéshús " 72·5 M—100 " Füstölt sertéshús 93·5 72-110 " sonka " 225 200-250 Élőmalacz " Tojás friss Tisztított malacz "" 252 100 db 230-286 40 40 13-16 db " meszes " "" " 40 40 57 50-68 kg. " Sózott szalonna 58 52—68 'Füstölt szalonna " 57-6 64-60 Háj " 60-5 56—64 Sertészsír q. 3600-3700 Nyers faggyú q. 3650 3700-3750 3725 Tisztított liter 7 - 1" 4 11 Tej 4—10 7·5 " szin " fölözött " 38 20—100 " 37 24-50 Tejföl 125 90-180 " kg. Irósvaj I. r. 70—120 89 " 190 180-200 " Teavaj 94·5 70-110 Olvasztott vaj " 15—32 26 Tehéntúró " gyurott " 23 20-24 " 51·5 40 - "80 Juhturó, közönséges Juhsajt " 115 80-150 Szarvas-czomb " gerincz " 70-"150 30 20-40 " " többi husrészek 125 100-150 Őz-czomb " gerincz " 150 -"200 175 30 20-40 " többi része " 60-80 Vaddisznó-czomb " Nyúl Vadlúd Vadrécze Fáczán Erdei szalonka Vizi szalonkaFogoly

drb

Fürj Fenyőmadár Vadgalamb Túzok Harcsa, eleven 1 kg. Csuka " Ponty " Fogassüllő Pisztráng, eleven Rák, édes vizi

1 kg. db

140-200 " 100—150 " 50-120 150-200 " " " " 70—100 " 20-40 " " "

175 125 85 175 85

" 80-120 76 40 -100 " 88 " 4-30

—

Budapesti hetiárak, szeptember hó 25-én. Egység krajczár q. Sárga répa " "

100 kötés 100 db

Vörös répa "" - Fehér " Petrezselyem "

q. 1 kg. 100 csomó

Zeller - Karfiol Karalábé Fejes káposzta "" - Savanyitott káp. -vágott Kelkáposzta Fejes saláta Fodros " Kötött Torma, édes

195 67 -

35-400 100 db 35—100

192 58 -

1 kg. 100 db

30—160 1 q. 100 db 81—600 392 300—900 900 1 q. 68 100 db 30—120 " 82 30—150 " 125 100-160 " 35-40 " 12-18 1 q. 200-360 " — " 100 db 30-100 " 100-200 " 70-120 "

1 kg. " Burgonya, belföldi Szárított gomba Hónapos retek Spárga Ugorka, savany. való " Zöld paprika Főzeléktök Paradicsom Zöldbab, hüvelyes Zöldborsó, fejtett60 50-80 Zöld tengeri Fajalma " 110

átlag -

40 - 400 40-130 "

erős

1 kg.

1 db 100 db 1 kg. 1 liter

30—300 10-50 100 cső 35-60

1 q. 100 db 100—250 100 db 40—160 Közönséges alma 1 kg. Aszalt " 1 q. Fajkörte " 100 db 80-240 " 70 20—140 - Közönséges körte1 kg. Aszalt körte " 10-40 1 db Görög dinnye, " "nagy " 100 db " " kicsi 3—15 1 db """ 100 db - Sárgadinnye, közönséges 2-20 1 db " " "" " (faj) 100 db 3-40 1 db 30 12-40 1 kg. "" - Őszi baraczk 100 db 40-180 - Kajszinbaraczk (faj) — 1 kg. " " "100 db 102 100 db Kajszinbaraczk, közönséges 1 kg. Cseresznye (faj) " 60-120 " cseresznye " - Aszalt Meggy (faj, nagyszemü) "— Aszalt megy

37 240 — 57 137 100 130 22 -46 172 -80 157 -70 -16 -7 -70 12 30 94 -— -

Szilva Aszalt szilva Szilva-íz Csipke-íz Ringlotta befőzni " asztali -(zöld) Csemegeszőlő Közönséges " Vékonyhéju dió 75 Keményhéju mandula Vékony"" Gesztenye, belföldi Málna Földi-eper Szamócza Ribizli Pöszméte (egres) Naspolya Áfonya 15

Egység krajczár — 1 q. 1 q. 3000-3600 1 q. 2300-3600 1 liter 1 kg. 100 db 1 kg. 30—50 20-40 1 q. 3600-4000 1 kg. 100—160 100—240 1 q. l kg. —

átlag — 3300 2950 -

-

" 44 3800 "136 167

" " — " " " " " Som Lencse, 2312 1000-3400 1 q. " 1 q. 1 q. 800-2400 1725 Borsó, Borsó, 1 q. " 1 q. " salátának Bab, " -" savanyitott 1 q. 700—1200 925 II. 1 q. Hajdina (pohánka) 1 q. 3800-3800 3800 Tojásos tarhonya 1 q. 2600-2600 12600 Tojás nélküli tarhonya q. 1 q. 2000-3800 2900 Közönséges paprika 6800 5600—8000 1 q. Szegedi " 174 45—100 Méz, csurgatott " lépes 1 kg. 68-120 1 92 1 q. Faggyúgyertya 4 km. 1600-1900 "1780 Cserfa, hasábos 1600 -1900 Gyeftyánfa "1800 1500—1700 "1640 Bükkfa, hasábos 1450—1700 "1580 Tölgyfa " 1600-1600 "1600 Szilfa " többi vágatlan I. 1240—1800 "1444 Dorongfa, r. 900-1200 "1075 Botfa, vágatlan (pékfa) 1000-1200 "1133 Tuskós fa 800-1200 " 966 Puhafa Faszén 317 120-400 1 pár 50-170 " 137 Ttyuk 55-160 " 94 Csirke 140-180 " 154 Kappan hizott" sovány 120-150 " 132 140-260 " 213 Récze hízott " sovány 90-160 " 126 400-780 " 552 Lúd, hízott " sovány 200-360 " 286 170-360 " 260 Pulyka, sovány - " közönséges 130-150 " 140 Gyöngytyúk 30-40 36 Galamb -

-

-

kere

része

14

KÖZTELEK, 1891. SZEPTEMBER 30. Szerkesztői

üzenetek.

B. D. Egyed. Örömmel üdvözöljük munkatársaink sorában. Felhívjuk figyelmét tudósitási rovatunkra is. F. F. Duna-Mocs. Sz. J. Bajcs B. G Budapest. F. G. Nyerges-Újfalu. W. G Bács-Almás. B. Gy. B-Gyarmat. M. D. Esztergom. E. T. Kolozsvár. G. F. Beregszász. L. L. S.-A.-Ujhely. Köszönet az üdvözlő sorokért, biztató, hogy a kijelölt irány a gazdaközönségnél oly széles körben visszhangra talált. II. G. Kláramajor. J. B. Túra. A tudósításokat tetszés szerint küldhetik. Hogy felvehetik-e a történt eladásokat a tudósítások körébe? Fel bizony, hisz ez a főczélja a tudósításoknak, hogy az annyira fontos eladások közül kellő tájékozottságot nyújtson a lap minden viszonyok között.

Felügyelő-bizottság: Gróf Dessewffy Aurél, Dr. Darányi Ignácz, Forster Géza, Kvassay Jenő, Máday Izidor, Rakovszky István. — A szerkesztés- és kiadásért felelős: Forster Géza. Szerkesztéssel megbízva: Baross Károly. Társszerkesztő: Rubinek Gyula.

g é p g y á r ás

főraktára:

felvétetnek

a

vasöntöde

BUDAPESTEN, V á c z i - k ö r ú t

továbbá különböző szinü és nagyságu e r d é l y i

h o s s z ú s z ő r ű ,

p e l u c h e - ,

a n g ó r a -

é

s

Budapesten,

Ferencz-József-tér és Béla-utcza sarkán.

M o n t a g n e - r o z s , ő s z i b ü k k ö n y stb. legjutányosabban kapható

z d a s á g i g é p e k éssorvetőgép. eszközök: Ekék.G aNew-Hungaria Szénagyüjtők. Takarmánykészitő-g Répamívelő eszközök: Répaásók, répakiemelő-villák, répafejszék, réparakodó-villák, répaszelet-kampók.

vásároltatik

Borászati kellékek. Tejgazdasági berendezések. Valódi elszászi kékkő.

HALDEK IGNÁCZ magnagykereskedésében, Károly-körut

9.

sz.

Gyári és mühelyi szerszám-berendezések:

DETRICH GYULA

S t á j e r ü l l ő k és s a t ú k ,

sz.

891.

Vásár-elhalasztás.

g é p m ű h e l y e és e k e g y á r a Budapest, V. kerület, Lipótkörut Ajánlja: EREDETI

GUBICZ EREDETI EKÉIT.

t ű z h e l y e k ; l e m e z v á g ó k , lyu-

fúrógépek,

öntött

e s z t e r g a p a d o k ;

aczél-reszelők;

angol

k ö r f ű r é s z e k ; k o v á c s - és a s z t a l o s - s z e r s z á m o k .

Istrángok, kötöfékek, továbbá mindennemü gazdasági és technikai kötéláru-gyártmányok tiszta k e n d e r b ő l , ú g y s z i n t é n d o h á n y - és kévekötözsinegek, spárganemüek, felhúzó- és géphajtóhevederek, kendertömlők, borszürőzsákok, gépsürüsitési fonatok, géptisztitó-kócz, m a g y a r é s olasz kender, t o r n a e s z k ö z ö k , hálók stb.

kapható

A v á r o s i tanács.

P o l l á k S á m u e l - n é l S z e g e d .

Új!

R e s z e l ő n y e l e k

é

s

v e d r e k

p a p í r a n y a g b ó l .

Istállóberendezések:

gazdasági mérlegek,

eleségcsészék, szénakosarak, biztonsági lámpák.

Creolin

a legszolidabb kivitelben, b á r mely k i v á n t r e n d s z e r szerint.

legjobb antiszeptikus é s fertőztelenitő szer, körömbetegségek-

száj- és

nél l e g h a t á s o s a b b

Rudaló-kötelek, kötőfékek, F e l e t t e f o n t o s mezőgazdák, iparosok, háztulajdonosok, gyárosoknak. 30 évi kísérlet után sikerült a patkányok és egerek kiirtására oly szert feltalálnom, mely utasításaim szerint alkalmazva feltűnő és biztos eredményt ad. A szer chemiailag a patkányok falánk természetének megfelelőleg van összeállítva és mivel részükre nyalánkságot képez, azt maguk keresik fel. — A szer biztos voltát kitűnő és hízelgő bizoIrta: R á c z S á n d o r . nyitványaim igazolják. Az eredmény oly Ára: 1 f r t 50 kr. bizonyos, hogy a hol személyesen vezetem az irtást csak t e l j e s s i k e r u t á n i g é n y l e k f i z e t é s t . Ott, a hol költségkímélés szempontjában személyes munkám mekimélni óhajtják, szeremet, melyből 100 •öl t é r s é g r e 1 f r t é r t e l é g , azt maguk alkalmazhatják. Kitünő r o v a r p o r o m 4 frtért kapható. Legkisebb szállítható mennyiség 5 dkg. — Az általam feltalált ürgék, hörcsögök mezei s.a.t. egerek irtására biztos koczkaalaku szer, mely egyszerűen kirakandó á kg. 4 frt. Évekig eláll. 1 kg — 700 koczka Irta : B a r o s s Károly. Ára: 1 frt. RAABER ADOLF, vegyészeti czikkek készítője. B u d a p e s t , V á c z i - k ö r u t 31. Kapható a kiadóhivatalban.

B U D A P E S TVI.Váczi-körut21

Szőleink ujjáalakitása.

Uj!

Marha-mérlegek,

Árlap kívánatra bérmentve.

Homoki szőlők (alakult 1856). gépgyára KÜHNE E. gazdasági telepítése.

Árjegyzékek bérmentve küldetnek!

tábori

mintájú

angol-aczélkalapácsok;

és f r a n c z i a

legjobb minőségben és legjutányosabban

szántóföldre mint rétekre

fúvók,

EKÉIT.

Győr, 1891. szept. 15.

Hungaria Drill, Balance Drill sorvetőgépeit, szórvavetőket, LaaKeféle boronákat ugy

I-a

franczia

ekealkatrészeit és mindennemű talaj mivelési eszközeit. Kimerítő ábrás árjegyzék kívánatra szívesen küldetik.

Győr szab. kir. város tanácsa ezennel közhírré teszi, hogy a f. é. október 12- és 13-ára kitűzött győri országos vásár a nagymélt. kereskedelmi m. kir. minisztériumnak f. évi 54.773|VI. sz. a. kelt rendelete alapján f. évi o k t ó b e r 1 9 - é s 2 0 - i k napjain fog megtartatni.

Az összes idei kiállításokon u. m. Nagy-Szombat, Komárom, Temesvár, Zágráb és Váczott legelső és legmagasabb kitüntetés: nagy diszokmány!

kasztógépek;

30. sac

GUBICZ

Hirdetmény.

ajánlja a t. gazdaközönségnek a bekövetkező őszi idényre, legújabb szerkezetű szecska és répavágóit, ugy kézi mint erőhajtásra. Répa és burgonyamosóit, darálókat, kis óriás csutkás tengeri darálót tengeri morzsolókat.

v á c z i - k ö r ú t 26. sz. B U D A P E S T E N v á c z i - k ö r ú t 26. sz.

lóhere-luczernamag l e g j o b b napi áron

Budapest,

kellékek raktára

gép- és gazdasági-

Őszivetésre

6053.

Gyár: M O S O N B A N Főraktár:

SCHVARCZ JÓZSEF és Társa

kaphatók

M o g y o r ó s y L. J. és Stein-nál

kiadóhivatalban.

60.

Ajánlja kitűnő szerkezetüeknek elismert sorvető és szórvavető gépeit, egyetemes és mélyitő aczél ekéit, 2-ős, 3-mas és 4-es vasekéit, különféle vasboronáit, minden fajta szecskavágó-, répavágó-, kukoriczamorzsoló- és darálógépeit kézi-, járgány- és gőzhajtásra, úgyszinte takarmányfüllesztő gőzkészülékeit a legjutányosabb árak mellett. Képes árjegyzékek kívánatra bérmentve küldetnek.

tan.

L Ó P O K R Ó C Z O K ,

legjutányosabb árakon

UMRATH és TÁRSA Magyarországi

szinü és nagyságu

g y a p j u t a k a r ó k

HIRDETÉSEK

Cz. Gy. Bajcs. Az egyesületi hírek s hivatalos közlemények ezentúl nem posta, hanem a lap utján hozatnak

mezőgazdasági

Mindennemű

Az Országos magyar gazd. egyesület tulajdona.

M G. Magyar-Óvár. A tanügyi rovatban, ép ugy mint minden rovatban, nemcsak nagyobb szakczikkek, de apróbb közlemények is helyt foglalhatnak, mert ezek csak élénkítik a lapot.

15

KÖZTELEK. 1891. SZEPTEMBER 30.

a tagok tudomására, a mi egyrészt költségkímélés, másrészt meg természetes, mert minden egyesületi tag kézhez kapván a lapot, az egyesület körében történtek s történendőkről közvetlen tudomást szerezhet.

istrángok

gyógyszer

C a r b o l i n e u m

és egyéb k ö t é l á r u k .

szépdióbarnas z i n t

kölcsönző

Uszó-szekérkenő, és

hamisitatlan, gipsz- és pát-mentes lubrikator Mint keverékmentes tiszta zsiradék, könnyebb a viznél azon úszik, a mi egyúttal vegytiszta qualitásának próbája is. 25 kgos próbaláda 3 frt.

SCHVARCZ J Ó Z S E F és T Á R S A czég sürgönyczime: „ Ú S Z Ó B U D A P E S T . ” Nagy

képes árkönyvünket

kivánatra

ingyen

és

bérmentve

küldjük

meg.

fatelitő

16

KÖZTELEK 1891. SZEPTEMBER 30. 17

KÖZTELÜK, 1891. SZEPTEMBER 30.

Légen szárított természetes istálló-trágya SZEGED! KENDERFONÓ-GYÁR

darabokban vagy zúzott állapotban

RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG.

N e u m a n T e s t v é r e k aradi czégtől 50%-nál t ö b b szerves anyaggal. Vegyi elemzés: Viz .... ... ... 8 · - % Összes vilsav (phosphorsav) mennyiség 3·16% Szerves alkatrészek.................35·-% Szerves légeny (Organ. Stickstoff) 2·90% Hamu 5 7 · - % Káli 1·35% Vízben oldható vilsav 1·28% Vilsavas (phosphorsavas) káli 2·46% Ára: 100 métermázsánként 160 frt az aradi vasútállomásra szállítva, zúzott állapotban 300 frt. A darabos trágya kukoricza-morzsolóval vagy cséplőgéppel (szalmarázó nélkül) czélszerüen és gyorsan aprítható, mely eljárás által a t. gazdaközönség darabos trágyából, jutányosan zúzott minőséget nyerhet.

Kötéláruk gazdaságok részére u. m.: Istráng, kötőfék, marhakötél, kocsi- és széna-kötél, lóterhelő, ruhaszárító, továbbá felhúzó-, csiga- és hajtó-kötelek, sodrony-kötelek, kender-szijak, borszürőzsákok, tömlök. Finom

k e n d e r - és g é p t i s z t í t ó - k ó c z

hosszú

Kizárólagos képviselet Magyarország, Horvátország és Slavonia részére,

válogatott bácskai kenderből kivételes jutányos áron kaphatók, a

S Z Á V O S Z T A L P H O N S N Á L Arany János-utcza II. B U D A P E S T E N Arany János-utcza II. hol minden felvilágosítás készséggel megadatik.

Szegedi kender fonó-gyár részvény-társaságnál. L aKitüntetve: kásváltozás.

1885-iki

budapesti országos kiállításon. - 1890.

Nyilvános m ű s z a k i és l e p ü n k iparegyesület e hó 1 - eáltal, j e ó tnagy a arany éremmel. - 1890. bécsi gazdasági és erdészeti kiállitáson nagy diszoklevéllel. azt eországos

irodánk

Midőn e lakváltozást a t. földbirtokosok és gazdák tudomására hozzuk, egyúttal ajánljuk magunkat

Fischer és Heidlberg, Budapest

b i k á k , s e r t é s e k , j u h o k és b a r o m f i a k elsőrendű minőségben leendő szállítására.

Gyár: lX.,

VII., Szövetség-utcza 11. sz. a. létezik. Fajtehenek

Karbololeum

Creolinum

Hungaricum

v e g y é s z e t i t e r m é k e k gyára. Soroksári-ut 5 2 . — Városi i r o d a : Arany János-utcza 2 5 .

Ajánlják Karbololeum gyártmányukat, legolcsóbb dióbarna szinü fatelitő szer, zsindelytetökre, kerítésekre és gazdasági eszközökre.

D u l l e r és T á r s a

chemiai laboratórium

BUDAPEST, Bálvány-utcza 18., I. e m . Az orsz. gazdasági egyesület részéről ajánlva. Jutányos díjazás mellett a kereskedelem, ipar é s mezőgazdaság terén előforduló anyagokat, terményeket és áruczikkeket gyorsan és szabatosan megvizsgálja é s azokról hiteles elemzési értesitvényt állit ki.

melynek használata folytán nyer a fa; elpusztithatatlan tartósságot

a mázolást akárki végezheti. — Creolinum Hungaricum és annak fajai, az állatoknál előforduló száj- és körömfájás, valamint orvosi Budapest, Szövetség-utcza 11. sz. és házi czélra a leghathatósabb fertőtlenítő szer. Ajánlják egyszersmind bármily (a m. kir. gazdasági tanintézetek és a budapesti, valamint a szinü finom kátrány-festékeiket és fedél-lakot, zsindelytetők, bádog-, vas- és fatárgyak mázolására. drezdai állatkert szállitója.) Árjegyzékek és utasítások ingyen és bérmentve.

Saját gyártmányu CARBOLINEUM világos és sötét.

Dr. N E U M A N N Z S I G M O N D , kir. keresk. törvsz. hiteles vegyész.

Egeresi gypsz-műtrágya- és vegyi termékei gyára. KRAMER

Prima fekete FEDÉLLEMEZEK és vörös FEDÉLLAK.

J.

Ajánlja.: párolt csontliszt, szuperfoszfát, Thomas-salak, egeresi trágyafősz-termékeit szavatolt tartalom mellett. Levelek é s megrendelések a központi irodához

Budapest, Dorottya-utcza 9. szám, intézendők, m e l y szívesen szolgál

felvilágosítással is.

gazdasági és gyári építkezésekhez különösen a j á n l h a t ó ; továbbá faczement-befödéseket egészen lapos tetőkre és mindennemű aszfaltozásokat jótállás mellett elvállal

BIEHN JÁNOS

aszfalt-

F e r o n o s p o i r a

Viticola.

Irta: Sajó Károly. Á r a : 1 f r t 5 0 k r . — Kapható a kiadóhivatalban.

48666. számhoz — XVIII.

Pefíeneüet Felsőinnthali fysóinnthali tüeket 200

kistermetűeket

175

vagy E i s z a k t t a a l i

írtért; középnehéz terme-

írtért;

ILtschthali

nehéz

íonrakományokban

termetűeket

230 írtért ajánl

bármely magyarországi vasúti

franko szállitva e l l é s h e z

közeli

wag-

állomáshoz

vagy f r i s s e n

fejős

íllapotban. A megrendelést

követő

9 ' I C E r

i» y é s z "

é

14 napra

szállitva

O S Z W S X D s

h a s z o n á l l a t - i i z l e t ,

Budapest, VII., H u s z á r - u f c z a

£0.

és vegyészetikátránytermékekgyára BUDAPESTEN. 1891.

HIRDETÉS. A honvédmenház részére 1892. évi január hó 1-től deczember hó végéig szükséges étkezési és anyagjárandósági czikkeknek szállítására pályázat hirdettetik. A szállításra vonatkozó részletes feltételek a honvéd menház parancsnokságnál betekinthetők, a hova az 50 kros bélyeggel ellátott, magyar nyelven szerkesztett irásbeli ajánlatok a szállítani szándékolt czikkek után esedékes 5%-val felérő bánatpénz csatolása mellett 1891. évi október hó 19-ike déli 12 óráig bemutatandók. Budapesten, 1891. évi szeptember hó 19-én.

Csak mezőgazdák és a szakirodalom terményei, továbbá állást keresők és adók hirdetményei vétetnek fel e kedvezményes rovatban.

Betöltendő állások. Kerestetik 1. kezelőtiszt 1000 holdas birtokra. Megkívántatik theoretikus qualificátio, valamint több évi praxis belterjes gazdaságban, a magyar és tót nyelv ismerete és tájékozottság gazdasági építkezésekben 2. gazdasági írnok, ki szakiskolát végzett, gyakorlatban is volt alkalmazva, magyarul és németül beszél és ir, és némi jártassággal bir a gazdasági könyvvitelben. Kellőleg felszerelt jelentkezések írásban intézendők gróf Zichy Andor, Upor, Zemplén megye czím alatt. 2 irnoki állás nagy bérgazdaságban betöltendő. Hol? megmondja a kiadóhivatal.

Állást keresők. Magyar-óvári gazd. akadémiát jeles sikerrel végzett, katonai kötelezettségének, mint egyéves önkéntes eleget tett fiatal ember, gyakornoki vagy irnoki állást óhajt nagyobb gazdaságban elnyerni. Czím Sz. Gy. jegy alatt a kiadóhivatalban.

KIS HIRDETÉSEK.

Egy a magyar-óvári gazdasági akadémiát jó sikerrel végzett nőtelen ember, ki több éven át a gyakorlatban működött, állást keres. Ajánlatok Z. alatt. Egy a magyar-óvári gazd. akadémiát jól végzett fiatal katonamentes gazda, irnoki vagy gazdasági segédi állást keres. Czím W. L. jegy alatt a kiadóhivatalban.

Eladó állatok. Tiszta vérű, országosan törzskönyvelt simmenthali borjuk, számfeletti tehenek (tenyészczélra alkalmasak) eladók. Bővebb értesítést ad C C. alatt a kiadóhivatal Eladó egy3½éves ménló, 165 cm. magas, sötét pej, jegytelen, könnyebb jukker, apja ostregen 4·2, anyja kitűnő félvér-kancza. Ára 800 frt. Megtekinthető a csomóháti gazdaságban.Up. és vasútállomás Ács, Komárom megye.

Hirdetési ár 15 szóig 30 kr., ezen felül minden szó 2 kr., feltűnő betűkkel 4 kr. Czím közlésénél minden beigtatásnál 30 kr. bélyegilleték.

Magastörzsü ut mellé való almafák a legjobb fajokból, 2 m. világos pej, félvér, jómenő, magas, drbja 50 kr, 100 drb. Ostreger és Ferisbég eladó. Weigelia, Spirea, Denta, 45 frt. Ára 800 frt. Ajánlatok A. Inniperus Sabina, Cidonia Eladó. Hol? Megmondja F. jegy alatt kéretnek a kiadójaponira, Buxus Tamarix, alatt a kiadóhivatal. hivatalba. Thuja nagy választékban S z e n t I v á n r o z s eladó s kívánatra árjegyDíszfák zéket küld a kiadóhivatal (C. B.) Acacia piramidalis, Gömbakácz, Acacia monophilla, m o n t a g n i rozs, tarka levelű juhar, Acer Paduai fehér (koránérő) és trieurözött, kiváló minőségű Ő s z i b a r a c z k f a , megundó, Biquouina Caflorentini vetőmagváltozás czéljáira, amerikai és európai legki- talpa, Rhus glabra, Populus eladó. Hol? megmondja a tűnőbb fajokban, darabja Eugenie, Populus piramida tengeri kiadóhivatal R. jegy alatt. 60 és 40 kr., eladó. Kívá- lis, Morus Fegyvernekiana (gömb szeder) eladó, hol? a cső közepéről morzsolva, natra árjegyzék küldetik, megmondja G. alatt a kiá q 8 frtért eladó 115 sz. megkeresések K. M. jegy adó-hivatal. alatt választ ad a kiadóhivatal. Szőlővessző, alatt a kiadóhivatalhoz intézendők. nemes kadarka és mézes Czukorrépa-terfehér, szavatolt fajtisztaság, éves bikák, üszők, üszőG y ö1½ ngybab, figyelmébe épség és 50 cm. hosszúság- G y ü m ö l c s f a o j t - m e l ö k ajánljuk Rombay Dezső «A válogatott, magnak eladó ban ezrenként 8 frtért vasútványokat czukorrépa és annak terme— á q 10 frt. Hol? meg- állomásra őszi szállításra lése» czímü, gyakorlati irámondja E. betű alatt a kikr.-ig faj, kor, alak eladó; csomagolás önköltsé- 10-40 adóhivatal. szerint, akáczfák ezrét 3 nyú és könnyen érthető gen számíttatik. Felvilágosi- forintért elárusít Szabó modorban irt könyvét. Ára 1 frt. Megrendelhető a szerLajos Apostogon. Árjegyzék tást ad L. jegy alatt a kiadóhivatal. Őszi á r p a zőnél Zomborban, vagy Kolkívánatra ingyen. lár zombori könyvkereskedő vetőmagnak, napi áron elutján bármely könyvkeresadó. M. jegy alatt megkedésben. Argentenili mondja a kiadóhivatal, Riparia hogy hol. spárgagyökér, sauvage- és portalisHomokszőlök tekeverék, kitűnően gyökere- 2 és 3 éves, kapható, bárlepítése Lóbab zett szőlővessző eladó, á mely mennyiségben. 100 db. Irta 1000 drb 40 frt Hol? meg- 2 frt 1000 drb.15frt. Bőeladó á q 12 frt. — FelviRácz Sándor. lágosítást ad K. jegy alatt a mondja B. jegy alatt a ki- vebben értesít C. K. jegy 1 frt 50 kr. Ára | adóhivatal. | alatt a kiadóhivatal. kiadóhivatal. Egy pár16markos jukker ló,

Narbonnei bükköny,

Élő fák és növények,

kitünő csőtakarmány vetőmagnak eladó. Ára á q 10 frt. Hol? megmondja S. alatt a kiadóhivatal.

Díszcserjék

Eladó t e r m é n y e k .

FAIRBANKS MÉRLEGEK a legtökéletesebb mérlegszerkezetek

A szabadalmazott Fairbanks-mérlegek száz a d o s r e n d s z e r ű e k , t o l ó s ú l y o s f é m m é r ő k a r r a l b í r n a k é s a h i d r a tett terhet minden ponton egyenlően m é r l e g e l i k . T a r t ó s s á g , pontosság és k ö n n y ű kezelésüknél f o g v a u g y h a z á n k b a n , m i n t a k ü l f ö l d ö n a legelső dijat n y e r t legkitűnőbb mérlegek.

Gazdasági, szekér-, marha-, zsák- és raktári mérlegeinket

czélszerü és a czélnak megfelelő szerkezetüknél fogva különösen a gazdák, d a s á g o k és u r a d a l m a k részére a legmelegebben ajánlhatjuk. A j u t á n y o s á r a k b a n , m e l y e k s u l y o k k a l s z á m í t o t t j o b b k i v i t e l ű tizedes m é r l e g e k á r a i n á l n e m m a g a s a b b a k , a h i t e l e s í t é s , c s o m a g o l á s és loco v a s ú t r a v a l ó f e l a d á s k ö l t s é g e i m á r b e n f o g l a l t a t n a k . - G a z d a s á g i egyesületi tagok árkedvezményben részesüknek. G y á r t á s u n k állami felügyelet alatt áll. M e g r e n d e l é s e k k ö z v e t l e n

k ö z p o n t i i rközponti o d á n k h o zirodánk , A n d r á szolgál. s s y - u t 1 2 , c z i m z e n d ő k . Á r j e g y z é k k e l ,f e l v i l á g o s í t á s s a lszintén

Osztr.-magyar FAIRBANKS-TÁRSASÁG mérleg- és Andrássy-út gépgyár Budapest, 12.

GYÁR: UJ-PEST.

gaz-

18

KÖZTELEK

1891

SZEPTEMBER

30.

Igazgatóság és g y á r : K

Ő

B

Á

N

Főraktár:

Y

Budapest, V., Gizella-tér 1.

A

Am

a

g

y

a

rf é m -ésl

á

m

p

a

á

r

u

-

g

y

á

rr é s z v é n y - t á r s a s á g

BUDAPEST-KŐBÁNYA. Egyetlen

l á m p a g y á r

M a g y a r o r s z á g b a n . Dús és ízléses választék

petróleum-lámpákban, a legkedveltebb és legczélszerübb szerkezetü égőkkel 2 - 1 5 0 gyertyaerővel, legolcsóbb gyári árakon. Becses figyelmébe ajánljuk kiválóan, legújabb találmányú csakis általunk

szabadalmazott király-lámpánkat,

kapható

mely az eddig használatban volt légvonatos lámpákat minden tekintetben felülmúlja. A Gizella-téri főraktárunkban ízléses légszesz lámpák is kaphatók.

„ Király-olaj” (biztonsági

petróleum)

szintelen, s z a g t a l a n és r o b b a n t h a t l a n ,

legnagyobb

világító

erővel.

A « K I R Á L Y - O L A J » csakis a magyar lámpagyár részére gyártatik és egyedül csakis általunk kapható. Megrendelések Budapesten bérmentesen a házhoz szállíttatnak.

Rajzok és árjegyzékek kívánatra bérmentesen küldetnek. Raktárak Budapesten:

Raktár Pozsony:

Terézkörut 1a. — Kőbánya, Jászberényi-út.

L ő r i n c z k a p u - u t c z a.

KOTZÓ

A bécsi 1890, évi mezőgazdasági és erdészeti kiállításon a nagy díszoklevéllel kitüntetett

Thomas-salakból k é s z ü l t

PÁL

B U D A P E S T ,

V I I I .

Phosphát-liszt

k e r . ,

ü l l ő i - ú t 1 8 . s z á m . Ajánl: S o r v e t ő g é p e k e t , nehéz és könnyű talajhoz, s z ó r v a v e t ő g é p e k e t , Aberdsen és Smyth-féle rendszer; továbbá szecskavágolegjobb és kat, kézi és erőhajtásra, répavágogat, kukoricza-morzsolókat, daralókat, zuzókat, lókapátartalom kat, töltögető- és kapáló ekéket, szabadalmazott kettős és hármas ekéket, nehéz és könnyű talajhoz, egyetemes és mélyítő ekéket, boronákat. Továbbá konkolyozókat, tisztító rostákat s egyéb gazdasági gépeket. Ajánl továbbá legkitűnőbb angol g y á r m á n y u : Sátori

G ő z m o z g o n y o k a t , 2—30-lóerőig, fa-, szén- és szalmafütésre; C o m p o u n d g ő z m o z g o n y o k a t , 40% tüzelőanyag megtakarítással, s i n e s és s z ö g e s r e n d s z e r ű g ő z c s é p l ő k e t , járgányokat, járgányos cséplőket, szénagereblyéket stb. Olcsó

árak!

Kedvező

fizetési

feltételek!

legbiztosabb műtrágya, több évi hatással, phosphor2 0 — 2 4 % , porfinomsága 7 5 % ajánlja jutányos áron azonnali vagy későbbi szállítással

Miksa

és M óIX., r phosphátliszt-gyára Budapest, Dandár -u. 25.

Szabadalmakat u j találmányokra kieszközöl és é r t é k e s í t és

védjegyeket lajstromoztat minden államban BENEDEK LAJOS és Társai

G

ő

z

s

z

á

n

t

á

s

.

Mindazon t. gazdák, kik eredeti F o w l e r - f é l e gőzekéinket vásárolni óhajtják, vagy a gőzszántás előnyeit Fowler-féle legújabb javított gőzekemozgonyokkal és eszközökkel kibérlés általi használat mellett kipróbálni kiványák, az igen kedvező feltételeket megkeresésükre nálunk azonnal megtudhatják. — Néha használt Fowler-féle gőzekéket is veszünk át ujak szállítása alkalmával, tehát nehány általunk legjobb karba helyezett használt gőzeke-gépezet nálunk mindig igen olcsón és pedig osztr. ért. 10,000 frtért rendelkezésre áll.

John Fowler & Co. Budapesten V. ker. váczi-körút 76. szám a.

Eredeti

Pinzgaui fajú

tenyészmarha és fejős teheneket, továbbá

b

i

k

á

k

a

t

és

üszőket olcsón és legnagyobb választékban szállít szabadalmi irodája

BUDAPEST, m u z e u m - k ö r u t 10. mely i r o d a a keresk. miniszterium 24334/86. számu körrendeletével a föltalálók bizalmába ajánltatott és évenként 500-nál több szabadalmat eszközöl ki.

Hungaria könyvnyomda nyomása, Budapest váczi-körut 34.

Eberhart György, St. -

J o h a n n

in Pongau, S a l z b u r g .

Legjobb ajánlatok.