KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP

TI. évfolyam.

Bndapesf, 1896. évi szeptember hó 23-án.

17. (518.) szám.

OO

KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS M A G Y A R GAZDASÁGI E G Y E S Ü L E T H I V A T A L O S KÖZLÖNYE, Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. A IV. országos gazdakongresszus változtatott programmja.

MegjeleBit miifioa szerdái és szombatos.

Í

Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t (Köztelek), i j l l ő i - ú t 35. szánt.

gok; előadó: Meskó Pál. 3. "Községi gazdakörök és birtokossági tanácsok, kapcsolatban a megyei gazdasági egyesülettel, illetve mezőgazdasági bizottsággal; előadó : Serfőző Géza. — II. szakosztály, (szeptember 24-én az ünnepélyek csarnokának kis üléstermében (I. emelet) ülésezik d, u. 5 órától kezdve mindaddig, mig munkálatával el nem készül). Tárgyai: 1. Kiegyezésünk Ausztriával. Előadó: Szilassy Zoltán.

Szeptember hó 24-én d. e. 10 órakor az alakuló ülés megnyitása a kongresszust rendező végrehajtóbizottság elnöke által, az ünnepélyek csarnokának dísztermében. Tárgyai: a) jegyzőkönyvvezetők kinevezése, b) elnök választása, e) a diszelnök felkérésére bizottBurgonyakiemeló'-gépprópa. ság választása, d) két alelnök választása, Az Országos Magyar Gazdasági Egyekik egyúttal szakosztályi elnökök is, e) kongreszszusi titkár választása, f ) a válasz- sület'a Földmivelésügyi Minisztérium támogatott elnök üdvözli a diszelnököt és fölkéri a tásával f. évi szeptember hó 25. és 26. napkongresszus ünnepélyes megnyitására, g) a kongresszus ünnepélyes megnyitása a disz- jain burgonyakiemelő-géppróbát rendez, mely elnök által, h) A gazdasági egyesületek mo- a f. évi április hó 2-án megtartott burgonyanográfiájának átnyújtása a földmivelésügyi ültető-géppróbának folytatását képezi. A miniszternek, i) Titkári jelentés a jelentke- próba Budapest közelében, Rákos-Keresztuzett tagokról s a kongresszus pénzügyeiről, ron gróf Vigyázó Sándor uradalma területén j) jegyzőkönyvhitelesitők kinevezése. A megnyitó ülést követőleg a szakosztályok ülé- tartatik meg. A géppróbában három külseznek. Szeptember hó 25-én délelőtt 11 földi és három honi gyáros vesz részt. órakor zárülés az ünnepélyek csarnokának Programm: szeptember 25-én a jury műkökis üléstermében (I. emelet) a kongresszus dik; 26-án reggel társas kirándulás Budaelnöke elnöklete alatt. Tárgyai: a) jegyzőkönyvvezetők kinevezése, b) a nemzetközi pestről a munkába állított gépek megtekingazdakongresszus eredménye, c) szakosztályi tésére. Indulás Rákoskeresztúrra a keleti jelentések tárgyalása, d) a szövetséges gazda- pályaudvarról reggel 7 óra 40 perez és 8 óra sági egyesületek megalakulása s a határo- 55 perczkor. A géppróba iránt érdeklődőkzatok végrehajtása ügyében intézkedés, e) nek az OMGE. titkári hivatala készséggel jegyzőkönyvhitelesitők kinevezése, f ) a kongresszus berekesztése. Az ülésen szólani szándékozók magukat a jegyzőkönyvvezetőnél előjegyeztetik és csak előjegyzésük sorrendjében nyernek jogot a felszólalásra. Egy A IV. országos gazdakongresszus tárgyhoz csak egyszer lehet szólani s ily felszólalás tíz percznél hosszabb ideig nem tarthat. A szakosztályok ülései: I. szakosztály: Alig n é h á n y n a p j a széledtek el a (szept. 24-én az ünnepélyek csarnokának dísztermében a megnyitó ülést követőleg ülésezik világ m i n d e n t á j é k a felé a mezőgazdasági mindaddig, míg munkálatával el nem készül). érdekek a z o n képviselői, kik a III. orsz. Tárgyai: 1. A gazd. egyesületek szövetsége, gazdakongresszus k e z d e m é n y e z é s e folytán előadó Bubinek Gyula. 2. A megyei gazdasági Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter egyesületek, mint mezőgazdasági bizottsááltal B u d a p e s t e n rendezett nemzetközi

Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.

gazdakongresszus t a n á c s k o z á s a i b a n részt vettek, hogy mint apostolok, h a z á j u k b a térve, hirdessék a m a z igék igazságát, amelyek a kongresszuson elhangzottak és serkentsék a gazdaközönséget arra, hogy a kongresszus tanulságait súlyos helyzetük javítására felhasználni igyekezzenek, B u d a p e s t e n máris egybegyűltek a magyar gazdák, hogy a IV. országos gazdakongresszuson mintegy visszhangképpen, a m a g y a r specziális gazdasági viszonyoknak és érdekeknek megfelelő határozatok fölött tanácskozzanak. A nemzetközi és az országos gazdakongresszus megtartási idejének egybeesése valóban a véletlen m ü v e . A két kongresszus között a z o n b a n egy oly összekötő kapocs keletkezett, amely a legnagyobb m é r t é k b e n szerencsés véletl e n n é teszi azt, hogy a két k o n g r e s s z u s ideje egybeesett és k ü l ö n ö s e n az országos gazdakongresszusra n é z v e szerencsés ez, mert azokat a törekvéseket, amelyeket a magyar gazdák az országos kongresszus feladatául tűztek ki, a világ m i n d e n állam á b ó l egybesereglett szakférfiak a nemzetközi k o n g r e s s z u s o n , mint a gazdasági válság enyhítésének legelső és legfontosabb feltételét domborították ki és a mezőgazdák t á r s a d a l m á n a k első törekvéseül tűzték ki. A nemzetközi gazdakongresszus eredm é n y e látható m ó d o n a határozathozatal mellőzése folytán megörökítve nincs. A nemzetközi gazdakongresszus határozatokat n e m h o z v á n , a gazdák jövőbeli törekvésének irányát imperative meg n e m szabta, de a tanácskozásoknak az a m a gas objektív színvonala, az a sokoldalúsága, az a b e h a t ó volta, a mely é p p e n

M A G Y A R MEZŐGAZDÁK S Z Ö V E T K E Z E T E Budapest, Y., Alkotmány-utcza 31. szám. A szövetkezet czélja: I. Olesó közvetítés gazdas. felszerelési és fogyasztási czikkek beszerzésénél. II. Mezei gazd. termények legelőnyösebb értékesítése. III. Hitelnyújtás a tagok részére. Tüz és jég elleni biztositások közvetítése. Sürgönyczim: Mezőgazdák, Budapest. Hivatalos óra 1/29— l-ig és 2—5-ig. Árúraktár czime: M. Á. V. ny. pályaudvar XX. sz. raktár.

B i s o n a á i x y oss-fcály. Hadseregellátás. Gabonaeladás. Erőtakarmányok vétele. Fedezeti tőzsdei kötések. Azú-csa-bály. Összes gazdasági czikkek a legkiválóbb minőségben. Műtrágyák. Építkezési anyagok. Gazdasági vasnemüek.

Gyapjú, hizott marha és sertés bizományi értékesítése. Vet&wiag-osat&ljr. Mindennemű vetőmagvak megvétele és eladása. Eredeti külföldi magvak. Heremagvak bérrostolása. Gasdaság-i g é p - o s z t á l y , M. kir. államvas. gépgyára mezőgazdasági gépeinek szövetkezeti képviselősége. A „bergerdofi Eisenwepk" tejgazdasági gépgyár kizárólagos képviselete.

Adrience Platt & Co. new-yorki kaszáló, marokrakó és kévekötő gépeinek kizárólagos képviselete. V. VermoreUféle Éclaicpermetező kizárólagos képviselete. Csonka Bánki-féle petroleummötorok mezőgazdasági képviselete. Mindennemű kipróbált solid kivitelű gazdasági gép jutányos beszerzése. Gazdasági géptelepek, malmok, takarmányos és tejes kamarák berendezése.

WF* A szövetkezet alapszabályait és havonkint kétszer megjelenő „Üzleti Értesitő"-jét bárkinek ingyen és bérmentve megküldi. "T®® M a i iziniDiLk 12

oldal.

1372 a határozatok mellőzése folytán vált lehetővé, mégis a legérthétőbb módon kidomborította azt, h o g y a mezőgazdasági , válság enyhítésének eszközei első sorban a gazdák kezében vannak, a melynek elérésére a gazdatársadalomnak kivétel nélkül minden országban törekednie kell. Ez az eszköz a gazdatársadalom érdekei, képviseletének olymódu és oly mértékű szervezése, a mely lehetővé tegye azt, hogy a gazdatársadalom a mezőgazdaság érdekeit minden vonalon, a legalsóbb foktól a legmagasabbig, érvényre juttathassa. És valóban semmi sem lehet fontosabb, mint a mezőgazdasági' érdekképviselet szervezése, mert csak ez esetben lehet a mezőgazdasági körök kívánságainak, igényeinek és érdekeinek a kellő érvényt szerezni, csak ez esetben lehet arra számítani, hogy a mezőgazdaság, a mely a nemzetek jólétének alapját képezi, abban a gondozásban fog részesülni, a melyet éppen elsőrendű fontosságánál fogva megérdemel. Csak az érdekképviselet szervezése esetén lesz a gazdatársadalom olyképp szervezve, hogy a közgazdaság teréről kiküszöbölje azokat az illektéktelen elemeket és befolyásokat, a melyek a közérdeknek tetszetős köntösébe burkolózva, tulajdonképpen önérdekeiket hajhászszák. Csak abban az esetben lehet megakadályozni azt a gazdasági és szocziális pusztulást, a melyeket a kevés kezekben lévő sok milliónyi tőke, a kicsiny tökével bíró sok milliónyi exisztencziában, a nagy tőke lelketlen molochjának áldozatául véghez visz.

K Ö Z m í K , . 1896. S2ÉPTÉMBÉÍI HÖ 23. felköltse. Annál inkább, mert ez a pártatlan nemzetközi közvélemény igazolja azt, hogy akkor, a midőn a magyar gazdak a mezőgazdaság érdekeinek felkarolására és érvényesítésére irányuló törekvéseikkel a megvalósítás mezejére lépnek, nem tesznek egyebet, mint régi törekvéseiknek szereznek gyakorlati' érvényt, nem tesznek egyebet, mint megértve a kor intő szavát, a jövő nemzedék boldogulásának alapját megerősítik. Magyar gazdák! ütött az utolsó órája annak az időnek, a midőn a széthúzás, a pártoskodás meggyöngítve magunkban rejlő erőinket, szétzilált kéve egyes kalászaiként tett ki a kedvezőtlen viharok szeszélyes játékának. Az egymásra utaltság, a közös jó és rossz sorsban való egyesülés testvéri jobb nyújtását parancsolja. Az idők intő szavát nem lehet büntetlenül elhallgatni. És soha erőteljesebben nem hangzott az, mint ma, a midőn már nemcsak a vészharangot kongatok figyelmeztető jelzése, de már az egész közvélemény erélyesen sürgeti a védekezés megkezdését.

Gazdatársak! Elménk még okoskodhatik, ellenvetéseket még kereshet, de sziveink érzésében különbség nincs, mert nem lehet. Ez az érzés pedig azt parancsolja, hogy félretéve a kicsinyeskedő akadékoskodást, egyesült erővel mindnyájunk érzését, mindnyájunk akaratát, mindnyájunk tetterejét, egy emberként érvényesítsük arra, hogy minden egyes magyar gazda érdeke külön és összeségében egy hatalmas, erős és tevékeny közös képviselőt nyerjen. A nemzetközi gazdakongresszus küEz a közös képviselő pedig nem lönböző szakosztályaiban az egyes kérlehet más, mint a gazdatársadalom kedések fölött talán eltérő vélemények is beléből fakadt azon sarjak összegezése, hangzottak a kongresszuson, összes táramelyek már évtizedek óta, sokszor magyalásain azonban vörös fonálként végiggukra hagyva, de mindenkor egyforma húzódott az az eszme, hogy a gazdatárbuzgósággal és lelkiismeretességgel szol-' sadalom és ezzel együtt a mezőgazdasági érdekképviselet megfelelő szervezése gálták eddig is a gazdasági haladás nélkül hiábavalók az összes jóakaratú ügyét. A gazdatársadalom eddigi szerveinek tanácsok, hiábavaló a bajok orvoslására és a gazdasági egyesületeknek egybekapajánlott minden gyógyszer, mert. nincs, csolása, a közös munkára való szervea ki azokat érvényre juttassa, nincs zése lehet egyedüli kiindulópontja a maközeg, a mely folytonos éberségével gyar mezőgazdaság érdekei képviseletének. Az a nap, amelyen a magyar mezőazok hatását figyelje és alkalmazásuk módját és mértékét mindenkor a leg- gazdaság érdekei képviseletének alapját helyesebben megszabja. Az tehát, a mit lerakjuk, nemzetünk történetének is lega magyar gazdák zöme évek hosszú fényesebb lapjain lesz megörökitve. Mert során át, habár • eredménytelenül, de ki- ezzel a ténynyel az ezeréves haza alaptartással követel, a min fáradhatatlanul j á t : a vér, könny és veritékáztatta munkálkodik; a mezőgazdasági . érdék- földet ismét visszahelyezzük azokba a képviselet a világ összes irányadó szak- jogaiba, amelyeket a frivol kapzsiság hátférfiai szerint az első és fő lépés a vál- térbe szorított, de amelyeket el nem koságból való kibontakozásra. bozhatott. A IV. országos gazdakongresszust s A magyar gazdák szerencséseknek mondhatják magukat, hogy akkor, a mi- annak tagjait szívből üdvözöljük. Vajha működése teljesen megfelelne azoknak a dőn évek hosszú sora óta az eredmény elérésével kecsegtető első lépéseket a várakozásoknak, melyet hozzá a gazdaközönség méltán fűzhet, vajha e kongreszmezőgazdasági érdekképviselet szervezésére megteszik, ebben egy oly tekinté- szus végre véget vetne az áldatlan szétlyes' nemzetközi közvélemény helyeslé- húzásnak, mely ' a magyar mezőgazdasének támogatásában részesülnek, a mely ság érdekei érvényesülésének eddig is a Sz. Z. az érdekképviselet szervezésére irányuló legnagyobb akadálya volt. törekvéseik iránt már kezdetben a legnagyobb mértékű bizalmat kell hogy

7?. SZÁBí. S-ÍK ÉWöLfAM.

NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető: Kerpely Kálmán.

A katáng termelésének jövedelmezősége. ,: Ö A kassai Frank-féle pótkávégyár 1894-ben termeltette Felvidékünkön első ízben nagyobb mennyiségben a katangot. Sajnos, hogy á gyár külön termelési statisztikát nem vezet, mi közgazdasági szempontból kívánatos volna, de azt hiszem, a gyárra nézve is nem járna az üzleti érdek veszélyeztetésével, ha az nyilvánosságra is jutna. E gyár Abauj-Torna és Sáros vármegyékben üzemének megkezdésével sok gazdában vérmes reményeket ébresztett, s hála az égnek eddig a katáng termelése talán az egyedül jövedelmező mezőgazdasági ág. A nyers gyökerek beváltási ára az 1896-dik évre 1 frt 80 kr. bérmentve a kassai gyár udvarába szállítva 3% pótsúly levonással. Időszerűnek tartom a katángról, a czikóriáról megemlékezni, s a gazdák figyelmét egy oly növényre felhívni, mely Felvidékünkön, de más vidékek gazdaságaiban is, megfelelő viszonyok mellett, jóval nagyobb jövedelmet hoz, mint a czukorrépa, de különösen, mint a gabona. A katáng müvelése Németalföldön már 1772-ben ismeretes volt, s ott ez időtájt már egy pótkávégyár is működött. Braunschweig, Báden, Hessen, Württemberg, Szilézia, Hannnover, Belgium, továbbá Franczia- és Angolországban, Schweizban nagyban müvelik; nálunk még máig sem birt e müvelésre valóban alkalmas és kereskedelmileg keresett növény magának megfelelő tért hódítani. Pedig tudtommal Körmenden, Zágrábban és Kassán működnek pótkávé gyárak, melyek évente külön felszólításban hívják fel a gazdákat a katang termesztésére. De eltekintve ettől, hogy ma már hazánkban is értékesíthetjük a katángot is épp ugy, mint a czukorrépát, a küföldi kereskedők által szintén szívesen keresett termény. Ujabban szeszgyártási czélra is felhasználni akarják, s a tett kísérletek kielégítő eredménynyel végződtek. A katángnak (Cichorium Intybus) legismertebb műveleti változatai a braunsweigi és magdeburgi, melyeknek gyökere 50—60 cm. hosszúságot, 5—6 cm. vastagságot is elér. A vadlcatang mindenhol, de legkivált mésztalajon és agyagmárgán található, hosszú fás gyökerével, mely azonban a műveletinél valamivel rövidebb. A műveleti Tcatáng gyökere, pótkávénak használtatik. Az 1—2'6 czentiméter vastagságra szeldelt gyökerek az arra készített nagy aszaló kemenczékben megszárittatnak, azután megdarálva vagy megőrőive további gyári manipuláczió alá esnek. Láttam kísérleteket tenni a czikória aszalásánál, a közönséges gyümölcsaszalóval és az eredmény kielégítő volt. Lehetne tehát az amúgy is drágán beszerzett gyümölcsaszalókat az által is kihasználni, hogy a téli időszak alatt czikóriát aszaltatnánk és az így előkészített kereskedelmi czikket adnák el a gyáraknak. De termelését nemcsak gyökeréért, hanem zöldtakarmányáért is felkarolhatnók. Francziaországban nagy elterjedtségnek örvend a katang, mint zöldtakarmány. Ezen czélra 20 kg. magot vethetünk k. holdankint, mely mag jó meleg talajon igen korán kaszálható zöld takarmányt ad. Kedvező időjárás mellett már ápril végén, május közepén kaszálható. Megfelelő talajban 5—6 évig ad kaszálót nagy és biztos hozammal. Mély gyökerüsége képesiti épp ugy a fagyoknak, mint a szárazságnak^ ól ellenállani. A szelíd éghajlatot kedveli, de magasabb fekvésű helyeken is, mély rétegű, elegendő termőerővel rendelkező talajon, hol a

77. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM. gyökerek növekedését mi sem akadályozza, kitűnően díszlik; kevés meszet tartalmazó, homokos, nem igen kötött agyag, azaz a jó búzatermő talajokon terem a legtöbbet. Meghálálja az erősen trágyázott és jól porhanyitott talajt, hol a gyökerek nemcsak hogy szabadon terjeszkedhetnek, hanem elégséges tápláló anyagokkal is rendelkeznek. Hogy mennyire egyenlő igényű a katáng a czukorrépával, azt legjobban bizonyítja azon tény, hogy Magdeburg környékén a czukorrépával együtt vetik, illetőleg ültetik és művelik, noha megelégszik a legtöbb esetben soványabb talajjal is. Rendesen trágyázott kalászosak után vetik, de igen jó sikerrel termelhető a czukorrépa vagy burgonya után is, és viszont előnövényét képezheti akár czukorrépának, akár más kapásoknak, annál is eredményesebben, mert a czukorrépa vagy burgonya müvelése kiirtja a földben maradt katáng gyökereket, melyek különben mint dudvák tele burjánozzák a táblákat. A katáng majdnem ugyanazon mivelést igényli, mint a czukorrépa, itt a fődolog a mély talajművelés, mely egyszersmmt biztosítékot nyújt az eredményes aratáshoz. Az előnövény learatása után csekély szántást, késő öszszel pedig egy 30—36 cm. mélyszántást eszközlünk, mely télen igy marad. Tavaszszal extirpator, borona és henger segélyével asztalsimára készítjük elő a talajt, ugy a miként a katáng kívánja. Hogy mennyire előnyös a mélymivelés, azt világosan illusztrálja azon körülmény, hogy oly németalföldi gazdaságokban, a hol gőzeke vei 36—40—45 cm. mélyre szántották fel a talajt, szemben a közönséges mélyen mivelt talajjal, holdanként 40 mm.-val több volt a termés. Közvetlen istállótrágyázást czikóriá alá ritkán adnak, mert elv: mindenkor trágyázott előnövény után vetni. De ha a talaj sovány volta miatt jónak látnók a trágyázást, akkor azt még őszszel kell eszközölnünk. Műtrágyák szintén előnyösen használhatók, és pedig ép oly módon és mértékben, mint azt a czukorrépa alá szoktuk szórni. Régebben a katángot kézzel vetették, ugy mint a búzát, de most eltekintve a kis területeken való miveléstől, a vetés vetőgéppel történik. A sorokat 30—40 cm. szé-. lességben létesíthetjük és a magot 2—3 cm. mélyre eresztjük. Kat. holdanként a magszükséglet 5—7 kg. mag. A vetés ideje április közepétől annak végéig tart. Zordonabb vidéken még május elején is vethető. A növény keléskor nagyon hasonlít a salátafélékhez. Ha a kellő fejlettséget elérte, körülbelől 15—20 cm. növénytávolságra kell kiritkitani. Ha a mag sürüen kelt, czélszerü lesz lókapával a sorokat keresztben megjáratni, mivel a ritkítás nagyon megkönnyítetik. Rendesen ritkítás és 2-szeri kapálásban részesül. A katáng levelének leszedése sulyveszteséggel jár, habár igen kitűnő tejelő takarmányt nyújt. Kiszedése szeptember közepén veszi kezdetét és egész a fagyok beálltáig szedhető, akár télen át kiszedetlen állapotban a földben is hagyható, a nélkül, hogy ezáltal elromlanék vagy megfagyna. Kat. holdankint kiszedéséhez 24—26 kézimunkás szükségeltetik, mely munka kétágú erős kapával végezhető legczélszerübben. Kiszántható ugyan ezen czélra szerkesztett ekékkel, mi által kiszedési költsége felére redukálható, de hátránya, hogy sók gyökér a földben marad, mi a kézi kiszedésnél felmerülő több költséget bőven kárpótolja. Termelési költsége minden tekintetben : megegyez a czukorrépával, igaz, hogy kiszedése többe kerül, de a 3 ik kapálása el-= -maradhat, vetőmag is kevesebb szükséges k. holdanként, mi a költségtöbbletet teljesen kiegyenlíti. Sőt az alábbi számítás szerint, hol- a katángot csak 1 frt 50 krjával

KÖZTELEK, 1896. SZEPTEMBER HO 23. és a czukorrépát 90 krjával számítom, termett kat. holdanként 1890-ben X. gazdaságban.

1373

lommal nem szólok; a tejelő versenyek rendezésére sem óhajtok most kiterjeszkedni s csak az igás-versenyekkel kívánok foglalkatáng 120 mm. á 1 frt 50 kr. = 180 frt kozni abból az alkalomból, hogy Németorczukorrépa 150 mm. á, 90 kr. = 135 frt szágban az idén is rendeztek ilyen versea katáng javára 45. frt esik. nyeket. Egészen fölösleges annak a tüzetes É gazdaságban 1891-ben termett átlag k. holdankint 200 mm., az 1892-ik 'évben taglalása, hogy nálunk miért bir jóval nagyobb fontossággal az igásmarha, mint más 160 mm. katáng. Felvidéken a katángot következő mó- országokban s elég rámutatni arra, hogy őseredeti marhánk, mely egész szarvasmarhadon mivelik: A jól megmunkált földön egy hosszú- állományunknak legnagyobb részét alkotja, szárú gereblyealaku vonalozóval, melynek fo- tényleg erőkifejtő állat. Már ezt tudva is legait tetszés szerinti távolságra, csavar segélyé- hetetlen be nem látni, hogy az igában való vel lehetett közelebb vagy távolabb hozni, versenyeztetés, az erőkifejtő-képességnek mintegy 30 cm. szélességben sorokat, illetve ezen tüzpróbája, ép oly fontos szarvasmarha1—2—3 cm. mély árkocskákat húztak, me- tenyésztésünkben, mint a lóverseny lótenyészlyekbe aztán egy-egy munkás kézzel hullatta tésünkben. Azt általánosan hangoztatjuk, hogy a magot és pedig oly módon, hogy négy ujj közé fogva, lassan morzsolva engedte az ár- szürke siki marhánk a világ legelső igás m a r kocskákbahullni.Asorokaztánbe lettekhuzva. hája, de aztán azt is lépten nyomon látjuk, Mikor a katáng már annyira fejlődött; hogy hogy egyes tenyészeteink e tekintetben nagyon 2—3, talán négy levele volt, az első kapá- közepesek s nem tudjuk egész biztossággal, lást kapta, ugyanoly módon, mint az a hogy mely törzsek a legjobb erőkifejtők: répánál szokás. A második kapálással járt Ezt megtudandó, kell hogy versenyeket az egyezés is, már t. i. a ritkítás, melynek rendezzünk s kell rendeznünk a tenyésztők végeztével a katáng mintegy 10—20 cm. tá- ösztönzésére is, hogy az eddiginél még jobb sikerekre törekedjenek. volságra állt egymástól. Elmondottam más helyen,*) hogy miPár héttel később még egy kapálást adtak, mely a sarabolással egyetemben lett képen vélem én az ily versenyeket rendezenvégezve. Julius végén történt a legutolsó dőknek, azért most itt csak a következők kapálás, mely ismét inkább töltögetéssel felemlitésére szofitkozom. A németországi idei versenyekben részt vett 7 pár tehén és volt összekapcsolva. Németalföldön hasonlólag müvelik a 20 pár ökör. Ezek mind a Németországban s katángot. A katáng kiszedése októberben otthonos nyugoti fajtákba tartoznak szokott történni. Sok bajt okozhat a járatlan 3V2-8V2 évesek és 408—880 kiló élősúly és gyakorlatlan kiszedő munkásoknak a ki- között váltakozók voltak. A terű, melyet szedés, mert a katáng hosszú gyökerei, ren- vontattak tehenekre 2400, ökrökre 4000 kilódesen benn szakadnak a földben. Hogy ezt ban volt megszabva és az ut 5 kilométert megakadályozzák, használnak ezen czélra tett ki, két goromba homokból 30 és 50 cm. készített hosszú és keskeny villákat, melyek magasan hordott akadálylyal. segélyével könnyen emelhetők ki a katáng Az eredmény a bejárt útnak 4 és illegyökerei. tőleg 1 kilométerre való átszámításával a Az aratást a mennyire csak lehet, szá- következő volt: A legsebesebb pár tehén bejárt 4 km. raz időben kell végeztetni. A katángot jól ineg kell tisztítani a mellékgyökerektől és 44"8 perez, l km. tehát 11'2 perez alatt. A pedig 4 km. 59'2 perez, sártól, mit legczélszerübben fakéssel eszkö- leglassúbb pár tehén zölhetünk. A termés kat. holdankint 100—200 1 km. tehát 14 8 perez alatt. A legsebesebb mm. a gyökér és mintegy 50—100 mm. pár ökör bejárt 4 km. 38'4 perez, 1 km. tehát 9*6 perez alatt. A leglassúbb pár ökör levél szokott lenni. A katángnak szintén vannak ellenségei, pedig 4 km. 64'4 perez, 1 km. tehát 161 éppúgy, mint a többi növényeknek. Nem perez alatt. Vagyis átlagban 4 km. a tehenek 12,3 perez alatt, az ökrök bántják azonban még sem annyira az állati, 49.9, 1 km. pedig mint növényi ellenségek. Ez utóbbiak közé, pedig 4 km. 45 2, 1 km. 11*3 perez alatt. Az ezt megelőző verseny alkalmával a tartoznak a sclerotium tectum és a peronospora gangliformis, mely utóbbi gomba okozza tehenek recordja 1 km. 10'19 perez, az a háznál használatban lévő pótkávé megpe- ökröké , pedig 9'74 perez volt. A nyugoti nészedését is. Mindazonáltal a rovarkároktól marha eszerint 1 kilométert a mondott 1 erűsokkal kevesebbet szenved, mint a czukor- vel ós akadálylyal körülbelül 10 perez alatt répa. X. X. gazdaságban 1892-ben a czukor- tesz meg. répavetés mellett volt katáng, a czukorépát Tormay „A. szarvasmarha és annak tea pajorok majd hogy egészen tönkre nem nyésztése" czimü könyvének 114-ik lapján tették, ellenben a katángot érintetlenül hagy- a következőket mondja: „Leggyorsabbak a ták úgyannyira, hogy egy kat. holdon répá- sarkadi gróf Almássy-féle gulyából nevelt ból 65 mm. czikóriából 180 mm. termett. ökrök; ezek tíz perczenkint üres szekér előtt Valóban kívánatos, hogy minél nagyobb 0.99 méter nagyságú 1006 lépést tettek", területen termeltessék hazánkban, de külö- tehát 10 perez alatt, körülbelül szintén 1 kilonösen felvidékünkön a katáng, mert annak métert jártak be, de nem 4000 kiló terűvel. legalább még néhány évig — talán éppen Ha ez így van, akkor azt hiszem, nem mig e mezőgazdasági mizériákkal kell meg- sok okunk van hánytorgatni azt, hogy a mi küzdeni a gazdáknak — termelése föltétlenül 1 marhánk -a.leggyorsabban mozgó igás jószág; jövedelmezőbb a magtermelésnél. de sok okunk van konkrét kísérlettel, igás versenyen megmutatni, hogy a magyar siki Hréblay Emil. marha ennél többre is képes, tehát hogy előnye a többi marhák felett nemcsak abban áll, hogy győzősebb, kitartóbb, hanem abban Rovatvezető : Monostori Károly. is, hogy terübiróbb és gyorsabb is. A mondott németországi eredményekIgásmarha-verseny. nek tudatában nem szabad azt már tétlenül Ugy e helyen, mint másutt, már évek tűrnünk, hogy igavonó marhánk téteményóta ismételten fel-felhivom a figyelmet arra, kópessége fölött homály lebegjen. A versehogy legfőbb ideje volna nálunk is egyfelől nyekből ki kell derülnie annak, hogy gyortejelő, másfelől igásmarha-versenyeket ren- saságban, győzősségben, kitartásban a mi dezni és á hízott szarvasmarha kiállításokat rendszeresíteni. Ez utóbbi dolog máig az „Tejgazdaság" 1894—9. sz. „Köztelek" 1894—81 előkészítés stádiumáig jutván, arról ez alka- és 95. sz.sl895—23. sz, „Mezög. Szemle* 1895-XIsz,

ÁLLATTENYÉSZTÉS

I37.fi síki barmunkat nem veri meg semmiféle fajta s legfeljebb teriivonszoló képességben győzi le. Mert ha még a mondott téteményképességben is megveri barmunkat a nyugoti marha, ugy valóban nem lesz mit sajnálnunk, ha 1000 éves mult után végórája ütni fog. De énnekem tapasztalásból Ítélve meggyőződésem, hogy az elsőrendű magyar középkorú ökör, melynek nem pusztán kukoriczacsutkában vásott a foga, hanem kukoriczadarában, szóval erőtakarmányban is, az emiitett recordot játszva veri le. Igásversenyek rendezésével bizonyítsuk be hát ezt, vagy czáfoljuk meg, de ne viseljük tétlenül tovább is a bizonytalanságot. A jövő év tavaszán erre alkalom lesz a tenyészállatvásárral kapcsolatban; indítsuk meg az akcziót erre nézve már most. Monost»ry Károly.

EZREDÉVES KIÁLLÍTÁS. Horvát és Szlavonország mezőgazdasága a kiállításon. Horvát és Szlavonország területe 42-531 kilométer, 2.186,410 lakossal, melyből 1.863,654 vagyis 85-25% őstermelésből él, ide számítva a földmivelést, kertészetet, állattenyésztést, borászatot, erdészetét, selyem és méhtenyésztési. Dalmácziát kivéve, az egész osztrákmagyar-monarkia egyetlen országában sínes az őstermelés oly annyira túlsúlyban a többi kereseti ágak felett, mint Horvát-Szlavonországban s ebben kell okát keresnünk, hogy az ezredéves kiállításon, a HorvátSzlavon ipar pavillonban ugy a kiállítók, . mint a kiállított tárgyak túlnyomó többsége az őstermelés csoportjához tartozik. A horvát erdészeti csarnoktól eltekintve, az ipar pavillon emeleti részét a szorosan vett mezőgazdaság foglalja el, az egyes magán kiállítók elkülön ; tett s csoportos terményeivel, a gazdasági egyesületek, tanintézetek és az országos kormány nemzetgazdasági osztályának gyűjteményeivel s tanulmányaival. Az itt bemutatásra került anyag, hü képét nyújtja Horvát-Szlavonország mezőgazdaságának s gazdasági fejlődésének, mely a nyugati országokhoz képest bár lassúbb lépésben, de szintén fokozatosan halad előre, különösen azon részeken, hova Magyarországból, továbbá Cseh és Morvaországból nagyobb számban költöztek be földmivesek. A tájékoztató s magyarázó felirat mindenütt horvátnyelvü, a mit jelen alkalommal azért kell sajnálattal fogadnunk, mert a tanulmányozást rendkívül megnehezíti, sőt részben teljesen lehetetlenné' teszi, mint például a statisztikai táblázatok, térképek s grafikonoknál. A Mr. országos kormány Nemzetgazdasági osztálya különösen az ország mezőgazdasági fejlődésének képét mutatja be táblázatok, térképek, grafikonok stb. alakjában pl. a lóhertermelés elterjedéséről, a szarvasmarha, ló, juh és sertések elterjesztéséről, a föld kihasználásáról az eszközölt talajjavításokról. Utóbbiból kitűnik, hogy a kultúrmérnöki munkálatok 1888-ban vették kezdetüket s a mult év végéig 6250 k. holdon eszközöltek talajjavításokat és pedig 5915 holdon lecsapolást, 173 holdon (1892 óta) alagcsövezést s 162 holdon öntözést. A selyemtenyésztés részint diagrammokban, részint képek s modellekben, nyers feldolgozott termékekkel van bemutatva. A már-már kivesző selyemtenyésztést az országos kormány törekvése ébresztette fel újra, külön szerződéssel a m. kir. földmiveléügyi minisztériumra bízván a selyemtenyésztés fejlesztésére vonatkozó összes intézkedések fogana-

KÖZTELEK, 1896. SZEPTEMBER HO 2*3.

TI.

SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.

tosítását. A mig például 1888-ban 9.931 csa- magvizsgáló s vegykisérleti állomással vari lád foglalkozott selyem tenyésztéssel, aldig 1894-ben ezzel már 19.642 család foglalkoA harmadik csoportot a Horvát-Szlavon zott, melyek 247.643 kgr. 240.045 forint ér- gazdasági egylet (székhelye Zágráb) és a tékű gubót termesztettek. Szlavóniai gazdasági egylet (székhelye Eszék) Igen érdekesek az országos kormány kiállítása alkotja s túlnyomóan statisztikai adatai a szőlőmivelés köréből. A filloxera adatokból áll. Figyelemre méltó az egyesü1883 óta terjedt el rohamosan a szőlőhegyek- letek kísérleti telepe. ben, 1886 óta pedig a peronoszpóra is óriási A zágrábi horvát-szlavon gazdasági károkat okozott. Mig 1886-ban a szőlővel egylet 1841-ben alapíttatott; az egyesületnek beültetett terület 112.418 k. holdat tett ki, az országban 65 fiókja van 11.451 taggal. ez 1895-ben 42.961 holdra szállott alá. Az eszéki szlavóniai gazdasagi egylet 1875-ben Daczára eme csapásoknak a szőlőmive- alapíttatott s hatásköre Verőcze s Szerémlés ma is jelentékeny forrása a keresetnek, megyére terjed ki; van 16 fiókja 6802 tagmert az 1895-ben termelt 291"528 hektoliter gal. Mindkét gazdasági egylet az alapszabor 4-543,912 forint értéket képviselt. Az bályok szerint tanácsadó szerve az országos országos kormány a baj orvoslására, az kormánynak s mint ilyen közvetítő az orszáösszes inficziált vidékeken amerikai szőlő- gos kormány és gazdasági érdekeltek között. vesszők ültetésére való iskolákat létesített; A gazdaságot illető minden fontosabb intézezek száma 1895-ben 21 volt, 190 hold ki- kedésnél az országos kormány ezen egyletek terjedéssel. Az országos kormány a borter- bizottságait véleményadásra hívja fel; azonmelők között minden év tavaszán ojtott s kívül ezekre bízza az országos segedelemojtatlan amerikai vesszőket císzt ki részint mel beszerzett szarvasmarhának, gazdasági díjtalanul. Ezen kívül gondja van arra, hogy felszerelésnek s magvaknak az egyes fiókok afalusinépeta venyige ojtásban országos vin- között való elosztását. czellérek s vándortanítók oktassák; 1895-ben Részint a gazdasági fiókok mellett, ré77 ily tanfolyan volt 6390 résztvevővel. Ezen- szint önállóan az országban különböző tárkívül a körösi kir. gazdasági tanintézeten sulatok működnek, melyeknek feladatát a évenkint 14 napi borászati tanfolyam tarta- különböző gazdasági érdekek fejlesztése kétik, melyhez a szegényebb résztvevők uti pezi. Ilyen társulatok például a tisztavérü segélyt is kapnak. A vándortanítók intéz- mölltháli s simmentháli szarvasmarha teményére nagy gondot fordit az országos kor- nyésztésére Kőrösön alakult marhatenyésztő mány. A vándortanítók megfelelő oktatás társulat; az állatbiztosítás végett alakult kíséretében a falusi gazdák között a szükség marhatenyésztő egyletek stb., melyek hatóges venyigéket, gyümölcsfákat stb. kioszt- sági felügyelet alatt állanak s a szükséghez ják, berendezik s beültetik kertjeiket, kosár- képest különféle országos támogatást élkötésre, méhházak berendezésére s méhrajok veznek. gondozására tanítják stb. Ez alkalommal a A magánkiállitók közül a gazdaság falusi gazdák között országos alapból beszer- egész üzemét tulajdonképpen csak két nagyzett gyümölcsojtók, magvak, eszközök stb. birtokos mutatja be és pedig Odescalchi osztatnak ki díjtalanul. Livius herczeg és Pfeiffer Károly Lipót, a Hogy a gazdaság fontossága kellő mél- gazdaság terményeivel s az uradalom tervtatásra talál, kitűnik a gazdasági czélokra rajzaival s képeivel. A többi nagyszámú kifordított segélyösszegek emelkedéséből. A mig állító gazdasági terményei nem elkülönítve, például állatok, gépek, a lóheremag beszer- hanem csoportosan (fajták szerint) kerültek zésére 1886-ban 46-700forintszerepelt 1895-ben bemutatásra. Ezen gyűjteményes kiállításban a főezen összeg 68'000 frtra; a lótenyésztés előmozdítására szánt összeg 81-057 frtról helyet a buza és a tengeri foglalja el, előbbi 143'754 frtra emelkedett; a talajjavításokra 1219, utóbbi 1577 kiállítóval. Egyéb természánt összeg 5 év alatt (1891 óta) 3"000 frtról nyek kijzül az árpa, zab, rozs, lóhere, bab, 12000 frtra; az előre nem látott fillokszéras borsó, bükköny, tatárka, csillagfürt, len, peronoszpora irtási költség 6'000 frtról lencse, mák, mohar, köles, repeze, napraforgó, szintén nagyobbszámu kiállítóval vannak 51.200 frtra. A második főcsoportot a szakintézetek képviselve. A kiállított búzákra kimondhatés pedig a körösi kir. gazdasági és erdészeti juk az ítéletet, hogy csekélyebb értékűek hazai búzánknál, mert bár nagyszemüek, de intézet, a pozsegai kir. országos földmives iskola, a petrinjai kir. szőlőszeti s gyümölcsé- tarkák s fakószinüek. A tengeri túlnyomóan szeti iskola s a zágrábi kir. patkoló iskola a közönséges puha szemű (szerémi) tengeri kiállított tárgyai alkotják, melyek részint csoportjához tartozik, de vannak kisebb az egyes szaktanárok munkálataiból, részint számban lófoguak s keményszemü féleségek tanfelszerelésekből, s az intézetek beléletére is. A bemutatott árpák jórészt takarmányvonatkozó táblázatokból, fényképekből stb. árpák, csak részben szeszárpák, a mi a kliállanak, sajnos mindenütt csak horvátnyelvü matikus és talajviszonyokat tekintve természetes. A bemutatott többi termény mind kifogástalan s elsőrendű minőségű. Első helyet, ugy a kiállított anyagok mennyiségét, mint sokoldalúságát tekintve, Horvát- és Szlavonországban a szántóa körösi gazdasági s erdészeti tanintézet foglalja föld legnagyobb része jelenleg is a gabonael. Rendkívül gazdag a Horvát-Szlavon- félék termelésére van szánva, mert ez a országpk jellegzetes talajainak gyűjteménye, földnek 67-59%-át foglalja el a tengerit is mintegy 800 hengerüvegben; a magvizsgáló ide számítva. Hogy azonban, különösen állomás maggyüjteménye, melynél a mag- ujabb időben a kapás-, takarmány- és ipari vak azonossága, tisztasága stb. szemlélhető növények termesztésére is nagy gond forditmódon van bemutatva; igen szép a fagaly tatik, kitűnik a statisztikai adatokból, a és rügy gyűjtemény s a növény betegségek mennyiben a tengerivel bevetett terület 10 kollekcziőja. Ezenkívül ott láthatók a taná- év alatt 22'94%-ról 25'44%-ra; a burgonya, rok szakmunkái, a hallgatók munkái. A répa s káposztával bevetett terület 4'74%-ról többi iskola szintén szakmájukba vágó dol- 6'37%-ra; a takarmánynövények területe gokat állítottak ki. 3'37%-ról 5-68%-ra; a kereskedelmi növéA körösi intézet 1860-ban alapíttatott; nyek 1-45%-ról 192%-ra emelkedett, a fegyakorlati munkákra a 288 hektárra terjedő kete ugar pedig 19-66%-ról 11'54%-ra csökgazdaság szolgál; ezenkívül az intézet 812 kent. A fekete ugar tehát évről-évre kisebb hektárnyi vadászterülettel bir, melyben az térre szorul s az ily módon nyert talaj a apró vadon kívül főleg fáczánok tenyész- tengeri, burgonya, lóhere s luczerna termetetnek. A rendes oktatáson kívül esetről- lésére fordittatik. Azonkívül kiterjedt méresetre tejgazdasági, rétmüvelési, borászati tékben űzik a tarlóvetést is, mely leginkább stb. szaktanfolyamok tartatnak. Az intézet köles, tatárka s tarlórépából áll,

77. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM. Az éghajlati viszonyok s a sokhelyütt silány talaj miatt a szántóföld mivelése az országban igen eltéfő. így Horvátország legdélibb részén leginkább a közönséges tavaszi árpa s a nyári kétszeres müvelése tűnik ki; főtermény a burgonya s az ugar is magas százalékkal (25°/o) van képviselve. Zágrábmegyében a tengeri a szántóföldnek több mint V3-dát foglalja el, Belovár és Kőrös megyében pedig főleg a rozs műveltetik. — Varasd megyében, mely az összes megyék közül legsűrűbben van benépesítve az ugar csaknem teljesen eltűnt (l"31°/o) és a tengeri a szántóföld felét foglalja el. A slavoniai megyékben (Pozsega, Verőeze, Szerém) ugy az éghajlati, mint a talajviszonyok következtében, a buza foglalja el a főhelyet (23—25%). Legtöbb kereskedelmi növényt (kender, len stb.) s takarmányt is ezen megyékben termesztenek, az ugar pedig 10 év alatt 50°/o-kal fogyott. — Ez különben könynyen érthetővé válik, ha figyelembe veszszük, hogy Szlavónia nagyobbára sikföld (67%), Horvátország pedig túlnyomóan (83%) hegyvidék. Az ugarrendszerről az ugar nélküli rendszerre való áttérés módja különböző. Vagy a hármas forgó összes forgásainak ketté osztásával hatos forgó hozatik létre, melyben az ugar csak minden hatodik évben jut vissza, a felszabadult rész pedig abrak, borsóval, lóherével vagy egyéb takarmánynövénynyel vettetik be. Vagy pedig egyes vidékeken községi képviselőtestületi határozattal az ugaros gazdaság teljesen meg van szüntetve s az igy nyert részleteken abrakborsót vetnek el „Zöld" ugarnak. De nemcsak a talaj használatában mutatkozik haladás, hanem a talaj müvelésére, trágyázására s javítására szolgáló eszközök is folyton tökéletesbülnek. Az országos kormány minden évben nagyszámú gépet oszt ki a gazdasági fiókok között, ugy, hogy ezek mindegyike el van látva szecskavágókkal, vetőgépekkel, rostákkal, trieurökkel, kukoriczamorzsolókkal stb. Ezenkívül emiitett gazdasági fiókok lóhermagot kapnak ingyen, melynek szétosztogatásával sikérült a földmives nép érdeklődését a gazdasági haladás iránt felkölteni. A nagy- s középbirtokon a műtrágya is használatban van. Az 1895-diki összeírás szerint van Horvát-Szlavonországban: 892,612 szarvasmarha, 304,824 ló, 3,455 szamár és öszvér 852,213 sertés, 579,745 juh, 3.320,100 szárnyas és 88,623 méhkas. A szarvasmarha s lovak száma az utolsó 10 év alatt jelentékenyen szaporodott; a juhok száma, a gyapjú alacsony ára miatt és mert a közöslegelők mindinkább elenyésznek, fogyott. A kecskék az egész országban csaknem teljesen eltűntek, mert az erdők érdekében a kecskék kiirtása elrendeltetett. A sertésvész itt is endkivül nagy károkat okozott. Horváth-Szlavonországban a következő fajták vannak elterjedve: 1. A „busának" nevezett zömöktermetű, rövidszarvu marha, mint a legrégibb fajta. Gazdasági értékük törpe termetük miatt csekély, mindamellett ezen fajta daczára a silány eledelnek s gondozásnak, melyben a parasztok részesitik, nagyon fejős, SZÍVÓS s elegendő takarmány mellett hizékony is. 2. A nagy s kicsiny podoliai fajta, mely egész Szlavóniában el van terjedve. 3. A vörös zagóriai fajta, mely a hazai fajták között a legnemesebb. Tisztán már gyéren található, hanem tarka alpesi fajtákkal keresztezik. 4. A tarka hegyi fajta, különösen Horvát-Szlavonország déli hegyvidékein. Ujabb időben a möllthali, simmentháli s mürztháli fajtákat használják fel keresztezésekre igen kedvező eredménynyel. A lovak túlnyomóan keleti jellegűek s csak szórványosan tenyésztenek erős, hí- |

KÖZTELEK, 1896. SZEPTEMBER HO 23.

1375

degvérü lovakat. Horvátország déli részeiben mely petéit vagy már lerakta vagy csak a lóállomány a kedvezőtlen éghajlati viszo- ezután fogja lerakni kedvelt gazdanövényok folytán eltörpül. nyeire a keresztes viráguakra, a milyen a A sertések, a mint Horvát-Szlavonor- repcze is. A petékből kikelt fekete álczák szágban tenyésztetnek, a gazdaságra nézve úgynevezett álhernyók azután igen nagy kánagyon különböző értékűek. Mig azok, me- rokat okozhatnak őszkor és tavaszszal a lyek a mangalicza vagy bagunnak. nevezett repczében. sertésekkel való keresztezésből származnak Ellene ha a hernyócskák a repczevetés aránylag könnyen hizlalhatok s gyorsan levélzetén már mutatkoznak, igen sikeresen fejlődnek, addig a nem keresztezett fajtájúak lehet alkalmazni a dohánylugviz kivonattal nagyon kétes értékűek. (Thonatonnal) vagy Pyrethrum-kivonattal Rendkívül jófajta a „hazai turopoljei", (Eutomoktinnal) való permetezést. melyet az egész országban a már eüilitett A szintén beküldött két hernyó pedig kezdetleges fajták javítására használnak. a vetési bagolypille (Agrotis segetum) hernyói. A juhokat csak Szlavóniának nagy kiEgyébként a repczedarázs valamint a terjedésű legelőin tenyésztik nagyobb mér- vetési bagolypille ismertetését és az azok tékben s túlnyomóan a hazai gyapjasoknak ellen való védekezési módok a „Köztelek" merinó juhokkal való keresztezéséből állanak. 1893 évi II. félév 499—500 illetőleg 523—524 A baromfi-tenyésztés rendkívül emel- lapján részletesen vannak ismertetve. kedett, ugy hogy az utóbbi években a külVellay J. földdel élénk toiás- és fogyasztásra szánt baromfi-kereskedés fejlődött ki.

Nemzetközi gazdakongresszus.

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések. 293. számú kérdés. Szándékom volna 2 drb nori (salzburgi v. muraközi) tenyészmént beszerezni, részint saját, részint idegen kanczák fedeztetése czéljából. Van-e kilátásom, hogy ily fajú mének után (Baranyamegyében) a fedeztetési engedélyt megkapom, miután tudtommal ez ideig azon vidéken nori mének nem voltak használva. Az engedély megadása kinek hatáskörébe tartozik ? J. V. 294. számú kérdés. Egy barátom következő gazdasági turnust ajánlotta: Oszszam a földemet 4 táblába és vessek következőkép: I. tábla. 1-sS évben 2-ik

...

XI.

A földmivelésügyi miniszter által f. hó 17—20-án megtartott nemzetközi gazdakonresszus a legfényesebb eredménynyel ért véget. Nemcsak Európa, hanem a tengerentúli államok majdnem valamennyi jelentékenyebbje hivatalos képviselőivel vett részt a kongresszuson, ezeken kivül pedig a társulatok és testületek is kiküldöttjeikkkel megjelentek, kiknek nagy számát a külön meghívott egyéb szakemberek emelték. A nemzetközi gazdakongresszus összes tárgyainak száma a hazai tagokat is beleértve, meghaladta a három százat. A tanácskozások rondkivüli élénk, tárgyilagos, beható és magas színvonalú vitákra nyújtottak alkalmat, a melyben minden nemzet képviselői élénken resztvettek, mégis leginkább a németek, a kik a Bund der Landwirthe égisze alatt teljesen szervezve és jól készülve jelentek meg. Közöttük különösen ibla.

Zab vörös herével Tengeri

„

ü l . tábla.

Marad herének Marad h e r é n e k

Tengeri 4-ik

,

5-ik

„

Marad h e r é n e k újra

...

I V . tábla.

Zab vörös herével

Tengeri

Zab vörös herével Marad herének

Helyes-e ezen beosztás ? ha igen, a herének maradt Ill-ik táblázat a 2-ik évben szénának kell-e kaszálni vagy helyesebb magnak hagyni? Ha a t. szerkesztőség nem helyeselné tenti beosztást, ugy igen kérném, ha egy helyes üzemtervet velem közölne. Meg kell említenem, hogy szénát, vagyis mesterséges takarmányt vetni nem kell, mert a 600 hold szántóföld mellett van elég, legelő és kaszálló. G. Gy.

- Feleletek. Felelet a 288. sz kérdésre. Búzából a rozsot a közönséges gabona-rostával kiválasztani nem lehet. Itt egyedül csak a trieur segíthet. Forduljon a kérdésttevő Graepel Hugó gépgyároshoz (Budapest), ki készit oly trieuröket, melyek segítségével a búzából a rozs kiválasztható. A kiválasztásnál — gyáros állítása szerint — következő három osztályban folyik ki a termény: 1. nagyszemü tiszta buza, 2. középnagy buza rozszsal, 3. gyenge rozs. I f j . S. P. Repczét rongáló rovarok. Felelet a 389. számú kérdésre. A beküldött rovarok közül a légyforma sárga szinü állatt a repcze darázs (Athalia spinarum)

Zab

herével

Tengeri

Ploetz a Bund elnöke, dr. Rösicke a Bund alelnöke, továbbá dr. Ruhland, Kardorff, dr Klappert és dr. Thiel vettek részt a vitákban Utánuk a belgák dr. Allard, Cartuyvels és Duchert vezetése alatt. Az angol szakférfiak közül Charles, Smith, továbbá Field és Rew, az osztrákok közül gróf Kolowratji Lipót, Scheinpflug, Hohenblum és dr. Mayer Rudolf a francziák közül Sagnier, Tisserand, Levasseur a magyarok közül pedig gróf Károlyi Sándor, ifj. gróf Széchenyi Imre, dr. Ragara Viktor, Baross Károly, dr. Mandello Gyula, Hensch Árpád stb. vettek részt. A nemzetközi gazdakongresszus tárgyalásain határozatok nem hozattak. Azok eredménye tehát csak akkor lesz ismeretes, ha a tárgyalásokról felvett gyorsírói feljegyzések közrebocsájtatnalc. E tárgyalások rövid kivonatát a „Köztelek"-ben már most óhajtottuk • közölni, azonban azon körülmény, hogy a tárgyalások az összes résztvevő nemzetek nyelvén folytak, a tudósításunk gyors elkészítését meg nem engedi, ezért e mindenesetre nagyérdekü tárgyalásokról később fogunk megbízható értésités't adni, addig is folytatni fogjuk az egyes szakemberek által a koDgresszus kérdéseire adott válaszok ismertetését. A nemzetközi gazdakongresszust Darányi

KÖZTELEK, 1896. SZEPTEMBER HO 2*3.

I37.fi Ignácz szeptember hó 21-én tartott záróülésen rekesztette be. E záró ülésen a német kormány képviseletében dr. Hugó Thiel udvdri tanácsos, Argentína képviseletében Girola Carlos, Belgiumké])xiseleiébenCartuyvels van der Lpiden gazdasági igazgató, Brazília képviseletében Azevedomeghatalmazott miniszter, Bulgária részéről Kaltscheft gazdasági felügyelő, Francziaország részéről Henry Sagnier a „Journal d" agriculture pratique" szerkesztője, Olaszország részerői dr. Miraglia gazd. főigazgató, Hollandia részéről d' Aulnis de Bourouil báró, Oroszország képviseletében Timiriaseff statisztikai igazgató, Szerbia képviseletében AlexievicJov&n gazdaságifelügyelő, Bosznia-Herczegovina képviseletében Hörmann és Kapetanovic, Ausztria képviseletében Scheinpflug miniszteri tanácsos, Anglia részérói pedig Ernest Clark az angol kir. gazd. egyesület titkára mondtak köszönetet a miniszternek a kongresszus rendezéseért és Magyarországnak szives vendéglátásáért. A kongresszus tagjait a kongresszus tartama alatt Darányi miniszter kétizben, a főváros közönsége pedig és gróf Károlyi Sándor egyizben megvendégelték. Ezenkívül a külföldi vendégek részére több kirándulást rendeztek. ^ A midőn ezekben röviden beszámoltunk a nemzetközi gazdakongresszus külső befolyásáról, nem mulasztjuk el, hogy a kongresszus tisztikarát dr. Rodiczky Jenő főtitkárt, Paikert Alajos az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkárját és dr. Hampel Antal miniszteri segédtitkárt külön is fel ne említsük, a kik az egész kongresszust rendezték s a kik előbb is, de kivált a kongresszus tartama alatt óriási munkát Végezvén, feladatuknak valóban dicséretre méltó' eredménynyel feleltek meg s a kongresszus sima lefolyását első sorban biztosították.

gyer-csékei járására nézve — Thorotzkay Lajos toroczkó-szt-györgyi lakost, Torda-Aranyos vármegye toroczkói járására nézve, az álláttdi gazdasági tndósitói tiszttel bízta meg. Házasságok. Andráshovits József, Zichy János gr. kültáczi uradalmának kezelő intézője oltárhoz vezette Waggenhuber Arankát Magyar-Ovárott. Jeszeniczei és vadasi ifj. Jankövicti Béla oltárhoz vezette gyulai Gaál Gusztáv földbirtokos leáuyát, Krisztinát. — Gosztonyi Ferencz fölbirtokos, oltárhoz vezette Balog László leányát, Ilonát. — Balogh Mihály földbirtokos oltárhoz vezette Balogh Irmát Nagy-Szalontán.

Pályázati hirdetmény. A földmivelésügyi miniszter néhai Gsáky Petronella grófnő által magyarországi gazdasági tanintézetekben tanuló vagyontalan ifjúk számára létesített alapítvány kamataiból négy, egyenkint 300 frtot tevő ösztöndíjra az 1896/1897 tanévre pályázatot hirdet. Ezen ösztöndijakra első sorban a teljesen árva, ilyenek hiányában pedig oly szegény sorsú hallgatók pályázhatnak, a kiknek atyjuk meghalt. A pályázni szándékozók kellően felszerelt folyamodványaikat a földmivelésügyi miniszterhez czimezve f. évi október hó 15-ig bezárólag a magyaróvári m. kir. gazdasági akadémiai, vagy az illető m. kir. gazdasági tanintézet igazgatósághoz tartoznak benyújtani. Tokio Ausztriáé. Mikor Tokiót a millenniumi évek csodaménjének elneveztük, erősen meg voltunk győződve arról, hogy e nevet tőle semmiféle ló el nem veszi. Azóta hazai és angliai vereségek érték Tokiot, de fönomenális képességébe vetett hitünk meg nem ingott s csak imént is. kifejezést adtunk annak, hogy kívánatos volna e ritka fényes származású és nagy téteményképességü csődört a hazai lótenyésztés számára biztosítani. Azóta Tokio kalapács alá került s 100,000 frtért félig gazdát cserélt, most meg 70,000 frtért Ausztria birtokába ment át, ugy, hogy 1897 végén ott állami csödörképpen fog működni. Ez az állat fényesen bebizonyította, hogy a 70,000 frt nem nagy ár érte, e hó 20-án a bécsi jubileumdij 50,000 koronáját is megszerezte gazdájának, Péchy Andornak, egy hosszal igen könnyen győzve le többek között egyik legkitűnőbb 4 éveMai számunk tartalma: Oldal sünket, Weathereock-öt. Mondják, hogy a A IV. országos gazdakongresszus megváltoztamagyar állam is reflektált Tokiora, de elkétott programmja. —Burgonyakiemelő-géppróba. 1371 sett, mert akkor már Ausztria tulajdona volt. A IV. országos gazdakongresszus tagjaihoz. ... 1371 tartózkodással néz is valaki Nemzetközi gazdakongresszus... ... 1375 Akármily Tokio tenyészmüködése elé, csak sajnálni Növénytermelés. lehet, hogy ez is mint apja Talpra-Magyar, A katáng termelési jövedelmezősége. Sréblay E. 1372 kisiklott kezeink közül, mert az, hogy Kozma, Állattenyésztés. melyet Tokio folyó évi áprilisban feltartva Igásmarha-verseny. Monostori Károly. 1373 10 hoszszal vert meg, birtokunkba jutott, nem nagy vigasztalás. De mert Ausztriában Ezredéves kiállítás. Horvát- és Szlavonország mezőgazdasága a kiálkönnyebben hozzáférhetünk Tokiohoz, mint lításon. Kerpely Kálmán ... 1374 apaállathoz, «z mégis némi vigasztalást Levélszekrény 1375 nyújt. Jó is lesz annak idején igénybe venni. Vegyesek. — ... ... 1376 Beiratkozások a csákvári földmivesiskoKinevezések. — Véglegesítés. — Megbízatások. lába. A gróf Esterházy Miklós Móricz-féle — Házasságok. —• Pályázati hirdetmény. — földmives-iskolában Csákváron a felvételek Tokio Ausztriáé. ... ... ... ... ... ... ___ ___ 1376 okt. 6-án, személyes jelentkezés mellett tarKereskedelem, tőzsde. 1377 tatnak meg. Csakis földmives polgárok fiai Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — Művétetnek fel, kik közül a jómóduaknak és a trágyák. — Élelmiczikkek a budapesti hetikatonasoron tul levőknek előny adatik. A vásáron. — Budapesti takarmányvásár. — Áltanulók teljes ellátás és évi 35 frt dijjazáslatvásárok : Budapesti szurómarhavásár. , — Bécsi vágómarhavásár. — Bécsi sertésvásár. ban részesülnek és minden gazdasági mun— Bécsi szurómarhavásár. — Bécsi juhvásár. kában kötelesek részt venni. A felvételnél Párisi juhvásár 1378 a következő irományok bemutatása szükséSzerkesztői Szenetek. ... ... 1378 ges : keresztlevél ós a szülőknek vagy gyámnak ebbeli nyilatkozata, hogy azon esetre, Kinevezések. A földmivelésügyi miniszter Ba- h a az illető egyén az iskolából, a 2 tanév konyi Károly végzett joghallgatót, a vezetése alatt. leforgása előtt eltávoznék vagy eltávolítálló minisztériumhoz, ideiglenes minőségű flzetéstelen tatnék a reá fordított költségeket, napi 40 miniszteri' fogalmazó-gyakornokká, Rcide Károlyt a budapesti m. kir. kertészeti tanintézet főkertészi teen- krjával megtérítik. dőivel eddig megbízott, ugyanazon intézethez, ideigA sopronmegyei gazdasági egyesület a lenes minőségben főkertészszé nevezte ki. mult héten Otocsla Béla elnöklete alatt közVéglegesítés, A földmivelésügyi miniszter Csérer Lajost, a debreozeni'm. kir. gazdasági tanintézet- gyűlést tartott, Kobza Sándor egyesületi titkár állategészségügyi felügyelővé neveztetvén hez beosztott ideiglenes minőségű gazdasági tanintézeti segédtanárt, ezen minőségében véglegesítette. — ki, helyébe tizenöt pályázó közül Zechmeister Markó György a mezőhegyesi m. kir. áll. ménes in- Jenő gazdasági akadémiai tanársegéd vátézeti gyógyszertárnál ideiglenesen alkalmazott gyógy- lasztatott. Az egyesület a jövő hónapban nagyszerészt pedig ezen állására végleges minőségben kiszabású ünnepséggel összekötött cseléddijaMegbiZatások. A földmivelésügyi miniszter Ba- zást rendez. A hosszabb időn át szolgáló ranyai Árpád kis-terpesi lakost, Bihar vármegye me- gazdasági munkások tetemes dijakat és em-

VEGYESEK.

TI. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM. lékérmeket kapnak. Az állattenyésztés emelésére az egyesület 19 bikát árverez a gazdák között, jutányos áron. Állategészségügyi értesítés. A földmivelésügyi minisztérium a marhavész és egyéb ragadós állatbetegségek állásáról szept. hó 16-án a következő kimutatást teszi közzé: Magyarországon: I. Keleti marhavész : Magyarország, Fiume és környéke, valamint HorvátSzlavonország egész területe ez idő szerint vészmentes. — II. Lépfene: össz. 137 községben 169 udv. — III. Veszettség: összesen 236 község, 252 udv. — IV. Takonykór és bőrféreg : összesen 110 községben 138 udv. — V. Ragadós szájés körömfájás: összesen 889! községben 1032 udvar. — VI. Ragadós tüdőlob : összesen 8 közs. 12 udv. —- VII. Himlő: összesen 3 községben 3, Udv. — VIII. Tenyészbénaság és az ivarszerveken keletkező hólyagos kiütés: összesen 7 községben 110 udvarral. — IX. Rüh-kór: összesen 59 községben 226 udvar. — X. Sertésorbáncz: öszszesen 257 községben 1033 udv. — XI. Bivalyvész : összesen 9 község 11 udv. — XII. Sertésvész: összesen 2111 község, — udv. Szőlő- és gyümölcskiállitás. Az országos kiállítás időleges csarnokában október 1—8-ig szőlő- és gyümölcskiállitás lesz. E kiállítás tárgyai: Mindenféle levágott szőlőfürt üde állapotban. Cserépben vagy edényben növelt szőlőtő gyümölcscsel együtt. Cserepekben tenyésztett gyümölcsfák gyümölcscsel. Különféle gyümölcs. Zöldség és főzelékfélék. A kiállítás tárgyai 3 nappal, a kényesebb természetű tárgyak pedig 1 nappal a kiállítás megnyílta előtt küldendők be. A szőlő kiállítása kosárkákban, tálczákon vagy tányérokon történik. Ilyen kiállítási edényekről, ha a kiállító kivánja, a kiállítási iroda fog gondoskodni. A minden egyes nagyobb gyümölcsből legalább . 5, dinnyéből legalább 2 drb, szőlőből minden fajból legalább 3 fürt, zöldségfélékből a piaczon elárusítani szokottt legalább 2 köteg küldendő be. A vasúti felszólamlások felülvizsgálása a felügyeleti hatóság részéről Olaszországban. A Rómában székelő kir. vasúti vezérfelügyelőség tervbe vette, hogy a vasúti igazgatóságokhoz intézett számos felülvizsgálások elintézéseit szakértő közegekkel fogja felülvizsgáltatni. A vezérfelügyelőség a három olasz vasúttársaság igazgatóságát ezen elhatározásáról oly felhívással értesítette, hogy bizonyos számú szakközeget nevezze ki az ezen eljárást felülvizsgáló bizottságba. Utasította egyidejűleg a vasutakat, hogy mindazon esetekben, a midőn egy felszólamlási kereset elutasittatik, avagy a felszólamló kártérítés iránti igénye teljes mérvben kielégítést nem nyert, a bizottság erről mindenkor a tárgyalási iratok felterjesztése mellett értesítendő. Meg lesz mindenesetre — ezen nálunk is követésre méltó •— felügyeletnek amaz üdvös hatása, hogy a társaságok a felszólamlásokat a legszigorúbb pontosság és lelkiismeretességgel fogják a fennálló határozmányok szerint tárgyalni; a közönség pedig biztosítékot nyer ezen intézményben, hogy jogai kielégítést fognak nyerni. Kivándorlási statisztika. Az Amerikába menő magyarországi kivándorlók, mint a new-yorki statisztikai adatok mutatják, a legjobb korban hagyják el hazájukat. De a világ egyetlen tájáról sem érkeznek olyan arányban férfiak viszonyítva a nőkhöz, mint a minő arány mutatkozik a magyarországi bevándorolt férfiak és asszonyok között. Olaszország közelíti meg.leginkább a magyarországi kivándorlási állapotokat, de pl. Németország, Írország, Oroszország, Austria, Anglia, Svéd és Norvégia, sőt Skóczia is egészen más arányban veszíti népét a kivándorlás folytán. Mig ugyanis a magyarországi kivándorlók száma 1881—1890-ben, tehát tíz óv alatt, 127,681-re rúgott, ebből

77. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM. 74% esett a férfiakra és csak 26% a nőkre. A föntebb emiitett államokban 62—63% áll szemben 37—39%-al. Azokból az államokból azonban, a honnan kevesebb nő vándorolt Amerikába, a visszavándorlás sokkal nagyobb arányú, mint azokból, a honnan a kivándorolt férfiak száma nem sokkal több,, mint a kivándorolt nőké. Magyarországból az utóbbi évek során és pedig 1891-ben kivándoroltak összesen 28,366-an és ebből 73% volt férfi; 1892-ben 37,236-an = 74%; 1894-ben 23,501-en=73%; 1894-ben 14,397-en = 66% ós 1895-ben 24,979-en = 72% volt férfi. A kivándorlók korát tekintve 1881—1890-ben, tehát 10 év alatt a 15—4Q éves korabeliek száma volt 75% (más államokból 50—65%), a 40 éven felüliek száma pedig 11%-ra rúgott, igy tehát a 15 éven aluliakra 14% jutott. 1891-ben a 15—40 évesek az összes kivándorlók között 78%-kal, 1892-ben 86%, 1893-ban 89%, 1894-ben 85% és 1895-ben 87%-kal particzipiáltak. így tehát a 200,000 kivándorlóból, a kik az az utóbb lefolyt 15 év alatt Amerikában partra szállottak, túlnyomó volt a munkás férfi. Központi bányászati intézet Budapesten. A magyar királyi kormány által biztatva, Siemens és Halske világ-czég által támogatva és Farbaky, dr. Schenck, Rochelt, dr. Schnabel-Mauve, Ganz és társa budapesti, Krupp-Grusonwerk magdeburgi, Simens és Halske pécsi, berlini és budapesti czég és egyéb szakemberek közremüküdése mellett Polacsek Emil ismert vegyészmérnök vezetése alatt Budapesten. Báthori-utcza 12-ik szám alatt Központi Bányászati Intézet létesült, a mely azt a feladatot tűzte maga elé, hogy a magyar bányászatot emelje, azt elegendő tőkével lássa el, az oi szág ásványkincseit értékesítse, még pedig mindezt bányászati; földtani, vegyi és kohászati kérdésekben feltétlenül megbízható szakvélemények szolgáltatása által, továbbá bányatermékek féldolgozása körül szakszerű felvilágosítások és tapasztalati tanácsok adása által. Ezen központi bányás z a t i intézet elektrolytikus osztályában és kémiai laboratóriumában fémeknek szegény érczekből kísérletképpen, ugy mint nagyban való előállításával fog foglalkozni. Az intézet részletes programmjából még a következőket emeljük k i : A metallurgiai és vegyi nagy ipar körében tartozó szabadalmak és találmányok megszerzése és ér ékesttése, nem eléggé kiaknázott bányamüvek finanszírozása, a bányászatnál és kohászatnál termett nyers anyag feldolgozása, gyárak és műhelyek alapítása és létesítése, mindennemű szükségleti, czikkek gépek és .eszközök beszerzése. Magától értetik, hogy ilyen intézet helyes, szolid és szigorú szakértelmi vezetés mellett az ezen téren való pangásnak véget fog vetni és Magyarország bányászatának és kohászatának uj lendüleiet fog adni, a tőkének pedig gyümölcsöző elhelyezést fog bizto-

KERESKEDELEM, TŐZSDE.

KÖZTELEK, 1896. SZEPTEMBER HO 23. gyorsan engedtek, és kenyérmagvak a mult héthez képest mégis emelkedést tüntethettek fel. Takarmányczikkek alig változtak. Az egy ünnepnap által megszakított üzleti hét részleteiről következőket jelentjük: Búzát állandóan jól kínáltak és ugy a malmok részéről — melyek a kedvező lisztüzlet folytán naponként nagyobb bevásárlásokat tettek — mint priválspekuláczíónál jó vételkedvre talált. A hét kezdetével emelkedő határidő árak folytán készáru ca. 10 krral volt magasabb, mig azután nagyobb határidőeladások folytán rövid ideig tartó árcsökkenés következett be, melyet később ismét szilárd irányzat váltott fel. A kinálát továbbra is főleg waggonáruból állott ugyan, rakományok is bőségesen voltak azonban a piaczon s ezek képezték a tulajdonképpeni forgalmat, melyet a hét folyamán 3G0.000 mm.-ra teszszük. A hét végén u.ból csendes az üzlet, az áremelkedés azonban mégis ca- 772—10 krt tesz ki. A hozatalok 330.000 mm.-ra rúgnak. Rozs kezdetben a fogyasztás czéljaira jobb figyelemben részesült és helyben, valamint Budapest távolságában átvéve 6.25—30 frtot Cassa ért el. Később a kereslet alább hagyott, az export tartózkodó lett és igy árak ca. 10 krral ismét csökkentek. A hét végével 6.10—12Va frt paritásra és 6.15 frtot helyben átvéve fizettek. Árpa takarmány és hántolási czélokra gyenge forgalom mellett alig változott és gyárosoknál minőség szerint á 4.23—35 Cassa volt elhelyezhető. Állomásokon átvéve az üzlet szintén változatlan, csendes. A kivitel czéljaira a kereslet csökkent, annálinkább, mert a kötött üzletek lebonyolítása is csak lassan vihető keresztül és igy csak a jó középfajtájn árpákban volt mérsékelt forgalom, mig gyenge minőségek el vannak hanyagolva. Finomabb fajtákban a kínálat gyenge. Multheti jegyzéseink igy alig változtak. Zab jobban volt kínálva, a fogyaszás azonban kezdetben tartózkodó maradt és csak a legszükségesebb bevásárlásokat eszközölte. Később a hangulat barátságosabb lett, szállítási czélokra állomáson átvéve is köttettek üzletek és szín és tisztaság szirint 5.34—80 frtot fizettek ab Budapest. Tengeri egyes waggonokban a vidékre való szállítás czéljából á 3-80—85 frton kelt el. A felmondásokhoz érkező mennyiségek továbbra is mérsékeltek. Olajmagvak: káposztarepcze továbbra is kellemes, a kínálat azonban állandóan gyenge és igy üzlet alig képes fejlődni. Uj áru á 10. ll"— frt, bánáti repczét 10'— frt, vadrepczét 4-50—75 frt, gomborkát 7-75 frton Cassa jegyzünk Budapesten átvéve. Uj káposztarepczében 1897. aug.-szeptemberre néhány kötés 10-30—10-35 frtos árak mellett eszközöltetett. Hüvelyesek : Babban a kínálat valamivel javult ugyan, árak azonban további fedezési vásárlások folytán változatlan -szilárdak. Uj áruban trieurt aprószemü babot ab Félegyháza-Gyöngyös á 8 . — 8 . 2 4 frt, nagyszemüt 7.50 frton, a déli vasút mentén levő állomásokról, úgyszintén dunamenti állomásokról 7.60—75 frton, barna babban 6.75 frtot jegyzünk. Bükköny üzlettelen 4.85—5.—, Muhar 5.50—75, Kendermag 8.50, Lenmay 8.50—9.50 frt Budapesten. Köles 4.5U- 5.25 frt helyben.

Napi jelentés 1896. szeptember 22. Készbuza ma jó volt kínálva, a malmok tartózkodó maguktartása folytán kevés vételkedv mutatkozott, ugy, hogy az irány teljesen ellanyhult, elkelt 1500 mm. 5—71/2 krral alacsonyabb árak mellett.

Eladatott: Tiszavidéki: íoo mm. 81 kg. á 7-271/2 frt; Budapesti gabonatőzsde. 81 „ 500 „ 7-30 (>Gbuttmann és Wahl budapesti terménybizományi 7-35 400 „ 81 100 „ 81 1 ,, „ 7-30 czég jelentése. 200 „ 80 „ 7-30 Budapest. 1896. szept. 19. A lefolyt hét időjárása nagyobbára száraz volt, l 100 *, 80 * ° 7-25 esőzést csak szórványosan jelentettek. A hőmérséklet 300 . 80 „ „ 7-321/2 „ állandóan magas és a rövidesen bekövetkező tengeri-' 100 :mm. 80 kg. á 7-221/2 „ törésre nagyon kedvező. Szórványosan ez már meg-, 80 „ „ 7-221/2 „ 100 „ kezdődött ugyan, az eredmény azonban, eddig gyen80 „ , 725 200 „ gébb mint a hogy feltételezték. Külföldön az idő 300 „ 80 . „ 7-25 Európa déli részében száraz, mig északi részeiben 80 „ „ 7-271/2 200 „ gyakori volt a csapadék. A vizállás növekedőben van. 7-271/2 , 200 „ 80 , A külföldi piaczok üzletmenetét, illetőleg az „ 80 „ „ 7-15 600 „ eddigi árirányzat tovább is fenn áll; a hangulat 200 , 79 » , 7-20 kevés kivétellel szilárd és az árfolyamok emelkedőek 300 „ 79 » » 7-25 a forgalom azonban még mindig „kívánnivalót hagy 79 „ » 7-25 500 „ hátra. Az üzletben hiányzik ugyanis a piacz élénksége „ 450 „ 79 „ „ 7-10 és evvel együtt az árfluctuácziók is, melyek a forgalom 79 700 „ » 7-15 javulását hoznák magukkal. Amerikában fedezési 200 » 78. „ ,, 7.121/2 , vásárlások úgyszintén a gyengébb terméseredményről 100 » » „ 7-05 , 77 szóló hivatalos adatok szilárditólag hatottak az üzletre 100 , 79 „ „ 7-121/g , és különösen prompt áru iránt mutatkozott kereslet, 79 . „ 7-121/2 „ 150 „ melynek egyenlegként árak 2 c. magasabbak. Angliá79 , „. 7.05 200 „ „ ban a forgalom ugyan mérsékelt maradt, az irányzat 200 „ 75 azonban szintén szilárd és a hét végével 1/2 s'h.100 „ 77 „ „ 6-80 magasabb, mig Németországból a mult héttel szem100 „ 77 „ „ 6-75 ben 4x/2 M. magasabb árakat jelentettek. Franczia80 » * 7-05 300 „ országban a hangulat csendes és az árak lanyhák voltak; Németalföld, Belgium és a Svájczban változatlan árak zintén lanyha, 6—6-10 frtig, mellett kellemes az üzlet. paritással adatott el. Tengeri üzlettelen. A mi piaczunkon az irányzat szilárd. ÁtmeneZab tartja magát. tileg ugyan voltak kisebb reakcziók is, ezek azonban

mm

1377 Határidők laByhán indultak, később szilárdabbá váltak. Következő kötések történtek." Tavaszi buza . . Ószi buza . . . Uj tengeri 1897-re Tavaszi rozs . . Oszi rozs . . .

azonban

Köttetett. Úéli zárlat 7-20—7"16—7<21 - 7 ' 1 9 7-19—20 6-91—6-88—6-91—6-89 6-89-91 3"84— 3'83—3"84—— 3-84—85 6-27—6-22-6-25—•— 6-24-25 6-OT—6 02 • 6-03-04 5-24—26 5 59-61 10-25—30

Szeszüzlet. Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári főtisztviselő tudósítása. A hét elején a szeszüzletben a változatlan irányzat folytán nagyobb üzletforgalom nem volt és így kötések nem is létesültek. Finomított szesz azonnali szállításra változatlanul 51-25 frton kelt el nagyban, míg ellenben adózott nyersszesz nagyobb vételkedv mellett szilárdan 50.63 f n o n kelt el. Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens nyersszesz azonnali szállításra 14-75—15 frton kelt el kisebb tételekben. Nagyobb készletek hiányzanak, uj áruban pedig még nem volt üzlet. A budapesti piaczon a hét elején finomított szesz 51.25 frtig, élesztőszesz 51.75 frt, nyersszesz adózva 50.50—50.63 frt, adózatlan (exkontingens) 12.25 frt, denaturált szesz 17.25 frton kelt el nagyban. Kicsinyben az árak 25 krral drágábbak. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 1515.25 frt. Bécsi jegyzés 15.80—16.— frt kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés 50.30—50.50 adózott burgonya^ szeszért. Brünni jegyzés 10'7o—11'— frt exkontigens szeszért. A kivitél a hét elején szünetelt. Vidéki szeszgyárak közül: Arad, . I*osoncz, Nagyvárad, Kenyérmező, Lúgos változatlanul, a többiek 13 krral drágábban jegyeznek. Budapesti zárlatárák e héten: Finomított szesz 51-25—51-5U frt, élesztőszesz 51.75—52.— frt, nyersszesz adózva 50.25—50.75 frt, nyersszesz adózatlan 12.25—12.50 frt, denaturált szesz 17. 17.50 frt. Kontingens nyersszesz —•—-——•—. Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül budapesti ' vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők.

Éleliniczikltek a budapesti hetivásáron. 1896. év szeptember 22-én. A székesfővárosi vásámgazgatósáj, jelentése. Halvásár a haltéren. A fővámtéri, Ferencz Józsefrakparti és haltéri piaczra 9 helybeli halász és halkereskedő által 60 q és vidéki kocsikon 4 q, összesen 76 q kevert hal hozatott. A vásár élénk. Az árak métermázsánkint 2—5 frttal csökkentek. Yiszontelárusitók fizették a hal q^Lt nagy élő 90—120, nem élő 70—80, közép nagy élő 60—70, nem élő 32—40, apró élő 20—30, nem élő 12—18 frtig. Vad. Hozatott a fővámtérre vaspályán 200 db, hajón 20 db, kocsin Í00 db, gyalogosok által 50 db, összesen 370 db ; a forgalom élénk volt. Nyul 140—180,Vadlúd , Vadrécze 60—90, Fáczány — , Szalonka erdei — - , Fogoly 50 70, Fürj , Fenyőmadár - — — kr. Baromfi. Hozatott a fővámtérre vaspályái; kb. 10000 db, hajón kbí 1600 db, 16 kocsin kb. 3000 db. helybeli árusoktól kb. 2000 darab, összesen kb. 2200 db. A vásár élénk volt. Nagybani árak páronkint: tyúk 120—130, csirke 50—110, (idei kiv. ), kappan hízott , kappan sovány 100—120. récze hízott , (idei —) lud öreg h lud (liba) u j hiz. 400—650, uj lud sovány 200—320, öreg ), pulyka hizott idei , sovány. 250—300, gyöngytyúk 120—120, galamb pecsenyének 40—60 krig. Az István-téri élelmi piaczra élő baromfi helybeli és vidéki árusok által kb. 800 pár hozatott fel, árak a következők: páronkint tyúk 120—150, csirke idei 70—140,kappan hizott 160—200, sovány 130—150 récza hízott 180—200, sovány 120—140, hizott lud 500—600, sovány 300—400, pulyka hizott , sovány 250—300 krig. A forgalom élénk. Az ujvásártéri piaczra felhozatott a szokott községekből vasp. kb. 800 db, kocsin 960 db, gyalogárusok 300 db, helybeli árusok 1100 db, összesen 3160 db baromfi. A forgalom élénk. Az árak páronkint következők: tyúk 130—140, csirke 50—IhO, idei 160—180, hizott kappan 160-180, soványl20—130, hizott récze 180—290, sovány récze 110—130, hizott lud (liba) 400—600, sovány lud 230—260, hizott pulyka 350—360, sovány pulyka 250—260, gyöngytyúk , gelamb pecsenyének krig. Tojás. Hozatott a fővámtérre vasp. kb. 7,000 db, hajón kb. 10.000 darab, 2 kocsin kb. 5,000 db h&lybeli árusoktól 30000, db, összesen kb. 125,000, db. A vásár élénk. Nagybani árak: 1 láda friss (1440

I37.fi KÖZTELEK, 1896. SZEPTEMBER HO 2*3. db) 3100—3150 kr., 100 db 250—260 kr., tojás meszes 1 láda (1440 db) k., 210 db kr., l^db krig. Az ujvásártéri piaezra felhozatott a szokot, községekből vasp. kb, 4000 drb, kocsin drtt, gyalogárusok 15Q0 drb, helyb. árusok 12500 darab, összesen 18000 darab friss tojás. A forgalom élénk. A következő árak jegyeztettek: friss tojás 1 drb 2V2—3,'100 darab-220-250 40 krért 16—18 drb, 1 láda 1440 drb 2900-3300, meszes tojás 1 db 100 — , 40 krért <--* db, 1 láda 1440 drb krig Zöldség. Hozatott a Ferencz József-rákpartra vasp. 800 q, hajón 200 q, kocsin 250,0 q, helyb. árusok kb. 1500 q, össz. kb. 5000 q vegyes zöldség. A vásár é. Nagy. árak sárgarépa 100 k. 30-400, l q - r , petrezselyem 100 cs. 40-500, 1 q , zeller 100 db 50 -120, karalábé 100 db -50-100, vöröshagyma 100 db 25—200, 1 q 400—500, fokhagyma 100 f. '300—800, 1 q 800—1000, fehérrépa 100 darabl80r-20G fejeskáposzta 1 q 200 500 krajezárig, vörösrépa 100 darab 50—100 krajezárig, fejeskáposzta 100 darab 200—500, kelkáposzta 100 db 60—140, vöröskáposzta 100 db 300—800, fejes saláta 100 db 80—200, kötöttsaláta 100 db , burg. belföldi 1 q 120—20Ö, külföldi , fekete retek 100 db 70—200, hónapos retek 100 csomó -—, Ugorka s. való 100 db 26—35, ugorka savanyu 100 db 60—120, zöldpaprika 100 db 10—30, tök 100 db 200—400' paradicsom 1 kg. 30—150, zöldbab 1 1. 6—12, zöldborsó 1 kg. zöldborsó fejtettl 1. 80 - 1 0 J krig Zöldtengeri 100 cs5 80-100 krig. Felhozatott az ujvásártéri piaezra a szokott községekből szek. kb. 80000 q, gyalog és helyb. árusok által 330 q, vasp. — q, összesen, mintegy 30330 q vegyes zöldség. A forgalom élénk. Arak a következők: Burgonya 1 zsák 50—100, uj 1 q 160—190, fejeskáposzta 100 db 200—700, vöröskáposzta 100 db 300-1000,kelkáposzta 100 db 80—200, paradicsom 100 db 40—120, - , kötött 1 puttony 18—22, fejes saláta 100 db saláta 100 db , ugorka savanyítani való 100 db 20—30, ugorka savanyu 100 db 60—60 zöldpaprika 100 db 10—20, zöldbab hüvelyes 1 kg. 7 8, 1 zsák 20—60, zöldborsó héjas 1 kg. 7 8, zöldborsó fejtett 1 liter krajezárig. A Hwnyady-téri piaezra felhozatott kocsin 800 q, gyalogárusoktól kb. q, helybeli árusoktól kb. 200 q, össz. 1000 q ; élénk forgalom mellett a kővetkező árak jegyeztettek: burgonya 1 zsák 80—100, 1 q 180-200 fejes káposzta 100 db 350—400, vörös káposzta 100 db , kelkáposzta 100 db 80—140 paradicsom 100 db 40—80,1 puttony 16—25, fejessaláta 100 db 100— —140, kötöttsaláta 100 db , ugorka sav. valólOO db 30—40 savanyitott 100 db 70—70, zöld paprika 100 db 8 - 3 0 , zöldbb hüvelyes 1 kg. 4 - 2 , zöldbab hüvelyes 1 zsák 40—0, zöldborsó héjas 1 kg. —, zöldborsó fejtett 1 liter 40—50 krig. Gyümölcs. Hozatott a Ferencz-József-rakparti piaezra vaspályán kb. 1000 q, hajón kb. 600 q. kocsin 100 q, helybeli árusok által kb. 800 q, összesen kb. 2400 q vegyes gyümölcs. A vásár élénk volt. Nagybani árak : Fajalma 1 q 1200—1800, köz. alma 1 q 600—1200, fajkörte 1 q 1600—2600, közönséges körte 1 q , köz. dió 1 q 18U0—2200, szilva magvaváló 1 q 700-1000, szilva vörös 1 q 400—700, szilva aszalt 1 q füge 1 kg. , mogyoró 1 q , gesztenye belföldi 1 q gesztenye olasz 1 q -, czitrom 1 láda 400 - 500, őszi baraczk 100 db 100—300, szőlő közönséges 1 q 1300—2000,szőlő csemege 1 hg. 250—3500 krig, dinnye görög nagy 100 db — , dinnye görög kicsiny luO - db 7—10, sárga faj 100 db ; r—, dinnye sárga közönséges 100 db . 10—14 frt. Az ujvásártéri piaezra felhozatott a szokott községekből vaspályán kb. 40 q, kocsin kb. 300 q, gyalog és helybeli árusok 120 q, összesen 560 q vegyes gyümölcs. A forgalom élénk. Arak a következők: Fajalma 100 db 140—500, 1 kg. 18—20, 1 db 3—6, közönséges alma 100 db 30—180, 1 kg. 8—16, 1 db i/2—2, köz. alma 1 put. 80—200, körte, fajt 100 db 140—400, körte faj 1 kg. 2260—, körte faj 1 db 2—5, szőlő csemege 1 kg. 30—45, szőlő köz. 1 kg. 16-18 kr, dinnye görög, nagy 100 db 1000—1200, dinnye görög nagy 1 db 20—30, dinnye görög kicsiny 100 db 500— 800, dinnye görög kicsiny ldb 6—10, dinnye sárga faj 100 db 600—800, dinnye sárga faj 1 db 10-30, dinnye sárga köz. 100 db 3UU—600, dinnye sárga köz 1 db 4—10, szőlő csemege 1 kg. 30—45, szőlő közönséges kg. 16—18 krajezárig. A Hunyady-téri piaezra felhozatott á szokott községekből vasp. 100 q, kocsin — q, helybeli és gyalogárusoktól kb. 100 q, összesen kb. 300 q vegyes gyümölcs, közép forgalom mellett árak a következők: fajalma 100 db , 1 kg. 1 6 - 2 4 , l d b 2—5, köz. alma 100 db , 1 kg. 10-14, 1 db 1—2 kr, körte faj 100 db —, körte faj 1 kg. 25—40, körte faj 2—4, őszi baraczk 100 db 25—600, dinnye, görög nagy 100 db , dinnye gör., 1 db 18—25, dinnye, görög, kicsiny 1 db 6—12, diunye görög, 100 db , dinnye görög kicsiny, 1 db 4—12, dinnye sárgafaj^lOO db 500—800, dinnye sárga faj 1 db 8—20, dinnye, sárga köz. 100 db , dinnye, sárga, köz. 1 db 4—12, szőlő csemege 1 kg. 30—45, szőlő közönséges 1 kg. 16—24 kr.

Budapesti takarmányrásár. (IX. kerület Mesterutcza, 1896. szeptember 22. A székesfőv. vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek' részére). Felhozatott a szokott községekből 92 szekér réti széna 112 szekér muhar, 50 szekér zsupszalma, 8 szekér alomszalma, — szekér takarmányszalma, — szekér tengeriszár 17 szekér egyéb takarmány (lóhere, luezerna, zabosbükköny, köles stb.), 600 zsák szecska. A forgalom gyenge. Arak q-ként a következők : réti széna 210—270, muhar u j 175—235, zsupszalma 160—185, alomszalma 135—165, egyéb takarmány , lóhere , takarmányszalma , tengeriszár luezerna sarjú 220—250, szalmaszecska 190— Összes kocsiszám 28ó suly 228.200 kg.

Állatvásárok. Budapesti szurómarhavásár. Szept. hó 2l-én A székes fővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése. Felhajtatott: 657 drb belföldi, drb galicziai, — drb tiroli, 167 drb növendék élő borjú, — drb éló bárány: 5 drb belföldi, — db galicziai, — drb tiroli, 127 drb bécsi, — drb növendék borjú, drb ölött bárány, — db élő kecske. A borjuvásár vontatott lefolyású volt. Arak a következők. Élő borjuk: belföldi frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 32—47 írtig, kivételesen 48 frtig súlyra, növendék borjú 20—21 frtig, kivételesen — frtig drbonkint, 15—28 Írtig súlyra. Olött b o r j ú : belföldi , tiroli frtig, galicziai frtig, növendék borjú frtig dbonkint, bárány — frtig, bécsi 67—75 frtig salyra Élő bárány —• •— forintig páronkint. Élő kecske —" frtig páronkint, kivételesen — frtig.

Bécsi Tágómarliavásár. 1896. szept. 21. A bécsi marha- és huspénztár jelentése. Összes felhajtás 4199 db. Ebből magyar 2551 db, galicziai 329 db, bukovinai £45, németországi 1074 db, hizott 2524 db, legelő 474 db., fiatal 1201 db., ökör 3013 db, bika 550 db, tehén 432 db, bivaly 204 db. A szombati vásárra 1Ó78 darabot hajtottak fel. Beleértve ezen felhajtást, a mult heti vásárhoz képest mintrgy 700 dbbal több került eladásra. Ezen okból és részben azért is, n ert igen sok jó minőségű áru volt, az üzlet kezdetben kivált prima áruban vontatott volt és több esetben az árak 100 kilónkint V2! forint veszteséget szenvedtek. Később azonban, legkivált könnyebb árukban szilárdabb áralakulások voltak tapasztalhatók. A vásáron minden eladatott. Arak : prima magyar 35—37 ( ) frt, szekunda 32—34 frt, tertia 28—31 frt. Galicziai prima 36—38 ( ) frt, szekunda 33—35 frt, tertia 29—32 frt. Német prima 37—39 ( 40), szekunda 3 3 - 3 6 , tertia 30—32 frt. Legelőmarha: szerb és magyar 21—28 é. s., rossz minőségű frté.s.Bika 22—32 frt é. s., tehén 20—31 frt é. s., bivaly 15—20 frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra, minden % levonás nélkül történnek. Az értékesítésben kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyanazon eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. o. 40 krért, a kiverésért pedig 35 krt kap.) Egyes eladások : Magyar hizö ökrök. Eladók: Ar Blau testvérek, Temesvár 35Va Hacker Miksa, Sopron 35 Lederer és Kálmán, N.-Várad 36Vs Löwinger Salamon, Nyögér 35 Neumann testvérek, Arad 37 Br. Stummer uradalma ... 34

Ar — 3ÍP/s — 32 — 331/2 — 34 — 33 — 32

— — — — —; —

Erdélyi hizö ökrök. Eladók: Br. Bors és társa, M.-Vásárhely 35 — 33 — Ozell Frigyes ésfia,Brassó ... 37 — 35 — Német hízó ökrök. Eladók: Blau testvérek, Temesvár Frisch F., Versecz Neumann testvérek, Arad

TI. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.

sorolt vármegyékből az ismeretes feltételek mellett állatok szabadon szállíthatók a vesztegvásárra. Az alsó-ausztriai helytartóság rendelete szerint a hasitott körmű állatoknak Budapestről alsó-aüsztriába való szállítása tilos ; kivételt képez e rendelet alól a kőbányai sertéshizlalda. Bécsi sertésvásár. 1896. szept. 15-én. Be lett jelentve: 8174 drb. Felhajtás: 3152 drb fiatal sertés, 4712 drb kövér sertés, : drb rideg sertés. Összesen: 7864 drb. A nagy felhajtás miatt az üzlet vontatott volt. Arak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül: prima 46 47-— (—) kr., közepes 44' 45, könnyű 40-43-— kr., fiatal sertés 35—42 kr. Bécsi szurómarhavásár. 1896. szept. 17-én. Felhozatott: 2570 borjú, 1265 élő sertés, 782 kizsigerelt sertés, 243 kizsiarerelt juh, 10 bárány. A borjuvásáron az árak kilogrammonkint 2—4 krt estek, többi áru változatlan. Arak klgrammonkint: kizsigerelt borjú — kr., prima kr., primissima kr, élő borjú 32—40 kr., prima 42—46 kr, primissima 50—52 (—) kr., fiatal sertés 35—42 kr., kizsigerelt sertés nehéz 50—54 kr., süldő.50-56 kr., kizsigerelt juh 36 —44 kr., bárány páronkint kr.

Bécsi juhvásár. 1896. szept. 17-én. Felhajtás. 1593 drb juh. A zsidó ünnepek miatt a vásárra csak kevés áru küldetett, az árakban nem történt változás. Á r a k : export juh páronként 18—24'— (—1—) raczka 13-16, selejtes juh 10—16.

Párisi juhvásár. 1896. szept. hó 14-én. Felhajtás 17876 drb juh. Irányzat rossz.

Szerkesztői üzenetek. K. I . Somoskeöy tanya. A vegykisérleti állomás elemzéseket ingyen nem végez senkinek. A mi az alkalmazandó műtrágya beszerzését illeti, tessék azt személyesen — a vegykisérleti állomás tanácsa szerint •— beszerezni, mórt a szerkesztőség nem közmegrendelésekét. Ax Ors/,. magyar arázd, egyesület tulajdona. Lapfelügyelő-bizottság: Gróf Dessewffy Aurél, Bernát István, dr. Darányi Gyula, Forster Géza, Galgóczy Károly, dr. Hagara Viktor. — Főszerkesztő és kiadásáért felelős : Forster Géza az O. M. G. E. igazgatója. , — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az O. M. G. E. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő : Jeszenszky Fái.

a tökéletesség legmagasabb fokán állanak. Magyarország legnagyobb és egyedüli

gazdasági gépgyára mely a gazdálkodáshoz szükséges

CST ö s s z e s gazdasági gépeket

gyártja.

88V2 — 35VS — 36Ms —J 351/2 — 39 — 37 —

Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásár ezentúl szombaton tartassék meg. A vesztegvásárra felhajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárolt megyék közül szeptember 12-től kezdve további rendelkezésig csakis a következő vármegyék vannak száj- és körömfájás miatt zár alá helyezve és csakis ezen vármegyékből nem hajthatók fel állatok a vásárra és pedig : Árva, Bereg, Baranya, Fejér; Mármaros, Moson, Nyitra, Nógrád, Pozsony, Somogy, Sopron, Tolna, Trencsén, Ung, Yas, Veszprém, Zala, Zemplén vármegyékből és H.-M.-Vásárhely, Sopron és Székesfehérvár sz. kir. városokból. Az itt elő nem

Kérjük m i n d e n k é r d é s s e l b i z a lommal h o z z á n k fordulni, k é s z s é g g e l adleink k i m e r í t ő é s feS'SíiSágQsiió v á l a s z t . Czim:

Első magyar gazdasági-gépgyár részvény-társulat BUDAPESTEN. Czimre iiayelni tesséíTT

7 7 . SZÁM. 6-IK

ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

1896.

S Z E P T E M B E R HO 2 3 .

Ló-árverés.

Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet, BUDAPESTEN,

1379

VIII., J ó z s e f - k ö r u t 8 .

Elnök: T E L E K I G é z a gróf. Alelnök: C S Í T O S 8 Y B é l a . Igazgatósági tagok: ANDBÁSSY GÉZA gróf, BUJANOTICS SÁND03, DESSEWPFT ABISTIB, KOMJÁTHY BÉLA, PÉCHY TAMÁS, PÜSPÖKY EMIL, BUB1NEK GYULA, SZENTKIRÁLYI KÁLMÁN, SZILASSY ZOLTÁN, SZÖNYI ZSIGMOND, SZTÁBAY ISTVÁN gróf, TELEKI SÁNDOB gróf. Vezérigazgató: S Z Ő r f Y I Z s i g m o n d .

Folyó év s z e p t e m b e r hó 23., 30. é s október h ó l - é n alulírott katonai h a t ó s á g által B u d a p e s t e n , a z Újépület laktanya nagy udvarában körülbelül

A z O r s z á g o s M a g y a r K ö l c s ö n ö s Biztosító Szövetk e z e t a gazdaközönség általános elismerése szerint híven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az

fog azonnali k é s z p é n z f i z e t é s m e l l e t t , árverés u t j á n eladatni. A z á r v e r é s m i n d e n k o r r a g g e l i Va9 ó r a k o r v e e n d i k e z d e t é t . A III. r e n d f o k o z a t és a v é t e l á r m a g a s s á g a u t á n l e v o n a n d ó bélyegilletéket a vásárló a vásárlási összeg lefizetése mellett tartozik fedezni.

épület és átalány (pauschal) biztositásnál rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával.

280 db. kisorolt ló A cs. és kir. 4-ik számu vonatosztály parancsnoksága.

1741

A takarmány és termények (szalmás eleség) biztosítása szintén a legkedvezőbb feltételek mellett eszközölhető. A díjak itt is a lehető iegmérsékeltebbek. |üflg" Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta díjból 5°/o díjengedményben részesülnek. " J M Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztositiák, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 119.380/A IV.—96. sz.

Magy. kir. államvasutak.

Hirdetmény. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesítés szerint a nógrádmegyei helyi érdekű vasút (Aszód—Balassa-Gyarmat—Losoncz) megnyitása napjától kezdve a Budapest—ruttkai vonalon közlekedő 303. sz., valamint a Budapest—miskolczi vonalon közlekedő 403. és 404. sz. gyorsvonat Aszód csatlakozó állomáson 1—1 perezre rendesen meg fog állni. A 303. sz. vonat Aszódra este 9 óra 10 perez érkezik és 9 óra 11 perczkor indul. A 403. sz. vonat Aszódra 12 óra 22 perez d. u. érkezik és Aszódról d. u. 12 róra 23 perczkor indul. A 404. sz. vonat Aszódra 3 óra 37 perczkor d. u. érkezik és . Aszódról 3 óra 38 perczkor délután indul. Budapest, 1896. szeptember 12. (Utánnyomás nem dijaztatik). Az igazgatóság.

(Utánnyomás nem dijaztatik.)

3€aarlemi szobába,

virágüagymáüat vagy

kertbe,

1750

az összeg előleges beküldése vagy utánvét mellett szállítunk postacsomagokban 3 frt 58 krért, és pedig 15 jáczint, 48 tulipán és 30 erocus-hagymát több színben.

Gebriider K n o o p , B l u m e n z i i c h t e r , W a r m o n d , Holland. Magy. kir. államvasutak. 106095/96. C/IV. sz. Hirdetmény. (.Jegy megrendelési illeték beszedése csoportosított menetjegy füzetek után.) A magy. kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesülés szerint a városi menetjegyirodák által kiállított csoportosított menetjegyfüzetek után, a megrendelés alkalmával minden jegyfiizet után 2 márka jegymegrendelési illeték fizetendő, mely összeg a jegy átvétele alkalmával, a jegyfüzet árába be fog számíttatni; ha azonban a megrendelt jegyfüzet a megrendeléstől száinitott 14 napon belül át nem vétetnék, a fizetett megrendelési illeték lejár, illetve vissza nem fizettetik. Budapest, 1896. szeptember 7-én. Az igazgatóság.

L a p u n k k i a d d l Ű T r a t a l á b a n , Budapest* Üllői-ut 2 5 . (Köztelek.) a következő g a z d a s á g i s z a k m u n k á k é s r e g é n y e k leszállított áron kaphatók:

mBzöflazflasáördl Magyar Gazdasági Czimtár A sertés javítása hissUlása, mezörenflörséflröl gazdáknálésahitára. zlalók haszpontos és legmegbízhatóbb czimeit. Háló 1894. iri HL tSrrkycziffi,

aaagy siegyedalak, 3 S v a terjedelenaben. Tartalmazza az ö s s z e s g-azd. e g y e s ü l e t e k , g a z d a k ö r ö k , f ö l d b i r t o k o s o k , u r a d a l m a k , h i t b i z o m á n y o k , b é r l ő k , g a z d a t i s z t e k , e r d é s z e k

a végrehajtására vonatkozó

miniszteri rendelet,

magyarázatokkal ellátva, e g y

füzetben.

Irta:

Miután az összes gazdasági egyesületek tagjainak névsora a lakhely és utolsó posta pontos megjelölésével benfoglaltatik, a gazdasági egyesületeknek é s kereskedő világnak nagyon ajánlható' Á r a f ű z v e V f r t , k ö t v e ¥ f r t5 © k r .

Ara bérmentes kUldéssel 1 frt 10 kr. A

Ig'en érdekes r e g é n y e k leszállított á r o n :

mesterséges borok NEM SZABAD SZERETNIE,

Lajos. Ára portómentesen megküldve 1 forint helyett 40 krajezár.

készítésének forgalomba h o z a t a l á n a k tilalmáról szóló

Törvény. Magyarázó jegyzetekkel ellátta : Dr. L ó n y a y F e r e n c z . Ára 8 0 k:r.

és

EGY CSODAEMBER KALANDJAI. Irta Conan Doyle, fordította Fáy J. Béla. Ara portómentesen megküldve 1 frt helyett 40 kr.

AZAraERDÉSZ ÜR FIA. J K Z E S ™ Aportómentesen MALOM TÖRTÉNETE, portómentesen megküldve 1 frt hely. 40 kr. megküldve 1 frt. helyett 40 kr. n m T H Irta Anna Vertua Gentile. Ára portó- H M / Í VfiT 170 A D U A f Irta Mathers Helén D £ i i i i i A i mentesen megküldve 1 frt helyett A l i u l A l i m ) V Í l l / l / U , Ára portómente40 krajezár. sen megküldve 1 frt helyett 40 krajezár.

MI A SZERELEM? ^ U f & Í R BONDA MIKLÓS, fordította: Fáy J. Béla. Ara portómentesen megküldve 1 frt helyett 40 kr.

küldve 1 frt helyett 40 krajezár.

1 i S

Huffy Pál uradalmi főtiszt. E31 Ára portómentes küldéssel 1 f r t Í O K r . «m A mezőgazdasági ég mezőrendSrségrSl szóló 1894. évi XH-dik törv.-czikk alapján összeállított: L

Káté községi mező- és hegyőrök Ára portómentes küldéssel 20 kr. H.

Káté ai uradalmi m ű i Ára portómentes küldéssel 20 kr. Összeállította: dr. BALKAY BÉLA. Mindkettő csinos zsebköny valaku keménytáblába van kötve és 20 oldalas jegyzők-naplóval ellátva.

1380

MAS

KÖZTELEK,

EK V. TÚRNA U kerti veteményés vetőmag-üzlete

1 8 9 6 . S Z E P T E M B E R HÓ 2 3 .

(Csehország) ajánl

| f szeptemberi ültetésre coniférákat (tűlevelűek) gazdag ! választékban és kifogástalan példányokban, valamint legújabb fajú nagy szemű eperiittetvényt, továbbá

Értesítés.

j * őszi ültetésre » | gyümölcs és díszfákat, szederfákat, sövény és díszültetvényéket, valódi hdarlemi virághagymákat u. m . j á c z i n t , tulipán, narcziss, Crocus stb. hagymákat, továbbá magvakat őszi ültetésre, mikről részletes árjegyzéket német és cseh nyelven kívánatra ingyen és bérmentve küld. 1733

Magy kir. államvasutak.

113984/96.sz.

Pályázati

hirdetmény.

A in. kir. államvasutak igazgatósága az 1'899. év végéig szükséges pályafentartási és mühelyi szerszámok és eszközökre, csákányok, lapátok, ásók, fúrók, taligák, vasalt-kútvederek,' szénkosarak, ráspolyok, reszelők, fűrészek, gereblyék, szalag, mértékek, lámpaollók, papirollók és bádogvágó ollók, gyaluk, gyaluvasak, csavarhuzók, kalapácsok, m . i i.n mii U lukatok, tu tit lok jelzőzászlók. kcndortárcsákfehérnemüek, kátrányqzott vonatjelző-zsinegek, köszörükövek, • jelzősipok, bádogosmunkák u. m. lámpások, kannák, tűzoltó és vizvedrek, durranógyutacs-szelenczék, stb. stb. vasalt emelőrudak, tüzicsáklyák, összehajlitható mérő pálezák, székek, altiszti karkötők, irattáskák. bőrből, borjubékók, kalauz kürtök, irodalámpák, kalauz kürtzsinórok, kefenemüek, hévmérők, palaezkok, poharak, kavicsrostélyok sat.-re. iparnemenkint csoportosítva nyilvános pályázatot hirdet. Ezen tárgyak szállítására a m. kir. államvasutaknál érvényben levő 129381/91 számú általános és az egyes tárgyakra nézve fennálló különleges szállítási feltételek, rajzok és minták mérvadók és kötelezők. Az, emiitett feltételek, szabványrajzok és határozmányok valamint a részletes ajánlati űrlapok áz igazgatóság anyag és leltár beszerzési (AV). szakosztálynál, Buda. pest,, Andrássy-ut 73. szám II. em. 43. ajtó, a minták pedig a budapest józsefvárosi állomáson levő központi szertárban a pályázati határidőig naponként a hivatalos órák. alatt megtekinthetők, különben pedig a feltételek és rajzok, az igazgatóság nyomtatványtárából, a megszabott árak lefizetése mellett; a pályázati részletes feltételek és a szükségleti kimutatás pedig az igazgatóság anyag és leltár beszerzési szakosztályánál díjtalanul megszerezhetők. A hirdetmény.teljes szövege és a részletes jegyzékek ezenkívül valamennyi vidéken székelő üzletvezetőségnél is megtekinthetők. Minden ajánlattevőről feltételeztetik, hogy a pályázati és szállítási feltételeket, szabványrajzokat, és mintákat jól ismeri és kötelezőknek elfogadja. Az ajánlatok kizárólag az e czélra felfektetett és az anyag a leltár beszerzési szakosztálynál ingyen kapható űrlapon állitandók ki. Ugyanott megtudhatók a szállításra vonatkozó közelebbi módozatok is. A lepecsételt aláirt és kellő bélyeggel ellátott ajánlatok „a magyar királyi államvasutak igazgatóságának anyag és leltár beszerzési (AV) szakosztályához czimezve legkésőbb 1896. évi október 10-én déli 12 óráig beküldendők, illetve ott átadandók és ezek boritékára világosan rávezetendő „Ajánlat 113984/96 számhoz" leltári tárgyak szállítására. Az ajánlott tárgyak értékének 6°/o-a készpénzben, vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban bánatpénzképen legkésőbb 1896. évi október 9. déli 12 óráig a -magyar királyi államvasutak főpénztáránál leteendő. Nyertes szállító ezen bánatpénzt, lOo/o óvadékra tartozik kiegészíteni. A bánatpénz .letétele az ajánlatban ugyan felemlítendő, a letett bánatpénzről szóló letéti jegy azonban nem csatolandó az ajánlathoz. Budapest, 1896, augusztus hóban. Az igazgatóság-. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

A p o z s o n y i 5. h a d t e s t c s á s z . és k i i . h a d b i z t o s s á g á n á l , t o v á b b á a k o m á r o m i és s o p r o n i cs. és kir. k a t o n a - é l e l m é z ő r a k t á r a k n á l , és p e d i g P o z s o n y b a n , 1896. évi o k t ó b e r 2 - k á n d. e. 10 órakor, S o p r o n b a n 1896. évi o k t ó b e r 5 - i k é n d. e. 11 ó r a k o r , v é g r e K o m á r o m b a n 1896. évi o k t ó b e r 7 - é n d. e. 10 ó r a k o r az illető é l e l m e z é s i k e r ü l e t e k s z á m á r a , 1897. évi j a n u á r h ó 1-től, 1897. évi d e s z e m b e r 31-éig t e r j e d ő időre, k e n y é r és z a b élelmezési s z ü k s é g l e t b é r b e a d á s a n y i l v á n o s tárgyalásban lepecsételt a j á n l a t o k k a l fog biztosittatni. A z e g y e s c z i k k e k és a z o k n a k a k ü l ö n f é l e á l l o m á s o k b a n v a l ó s z ü k s é g l e t e az erre v o n a t k o z ó r é s z l e t e s 3187/a. és b . s z á m ú t u d ó s í t á s o k b ó l é s z l e l h e t ő k , v a l a m i n t m i n d e n ezen b é r l e t i ü z l e t r e i r á n y u l ó f e l t é t e l e k a p o z s o n y i , k o m á r o m i és s o p r o n i es. és kir. k a t o n a - é l e l m e z é s i r a k t á r a k n á l m e g l e v ő feltételi f ü z e t e k b ő l n a p o n t a a h i v a t a l o s ó r á k a l a t t k i v e h e t ő k . A z 50 k r . - o s b é l y e g e k k e l ellátott és l e p e c s é t e l t a j á n l a t o k a b á n a t p é n z z e l e g y ü t t é s e g y i d ő b e n a p o z s o n y i 5. h a d t e s t cs. és kir. h a d b i z t o s s á g á n á l , illetőleg a k o m á r o m i és s o p r o n i cs. és kir. k a t o n a - é l e l m e z ő r a k t á r a k n á l a t á r g y a l á s i n a p o n l e g k é s ő b b 10, illetőleg S o p r o n b a n 11 ó r á i g délelőtt benyújtandók. Pozsony, 1896. évi a u g u s z t u s hó 24-én.

1 1694

Az 5, kifliit cs. fe kir. M M o s á

M. k. államvasutak. ad 106442/C. II. sz.

Hirdetmény. Délnémet-osztrák-magyar" vasúti kötelék. (Uj gyümölcsdíjszabás életbeléptetésn) Vonatkozással a „Vasúti és Közlekedési Közlöny" f. évi 99. számában 106442/C. 11/96. sz. a. közzétett hirdetményünkre, köztudo116630/96. CII. Magyar királyi államvasutak. másra hozzuk, hogy a kérHirdetmény. déses uj gyümölcsdijszabás folyó évi november hó 1-én fog életbe lépni. A hivatkozott hirdetmény A porosz kir. államvasutak essen-i igazgatósága alá tartozó Hochfeld Bell. és tartalma . egyéb részeiben Hochfeld Rh. állomások f. évi november hó 1-től kezdve a Németország-Zimony érintetlenül marad. átmeneti forgalom 1895. november 1-től érvényes díjszabás 1. sz. áruczikkdijszabáBudapest, 1896.szept. 11. sába a Dinsburg állomásra nézve érvényes díjtételekkel bevonatnak. A m. k. államv. igazg. ' Budapest, 1896. szeptember 6-án. a többi részes vasutak nevében is. A magy. kir államvasutak igazgatósága (Utánnyomás nem dijaztatik.) egyszersmind a részes vasutak nevében is. j (Utányom. nem dijaztatik.)

Valódi

Dr. KRÖCZER LÁSZLÓ-féle szabadalmazott ruggyanta ojtószalagokat Dr Kröczer László úrtól személyesen jóváhagyott minőségben és nagyságban szállít

SCHMEIDLER I. N. cs. és kir. ruggyanta és celluloidnemüek gyára B Fötizlet:

É

C S I

,

Minden magyar hölgy a legrégibb, leghasznosabb divatlapra,

a „BUDAPESTI m

m m

•

$

B A Z A R " - r a fizessen elő.

1721

1228 Fióküzlet:

VII/2-j Stiftfesse 19. sz. 11. tor,, M e n 10 sz, Sürgönyczim: G Cl J ! M I S C I I M E 1 1 » I , E R . Esy kilogramm ára f r t 10.40.

7 7 . SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.

A B U D A P E S T I BAZÁR. Előfizetési ára: negyedévre I frt 50 kr.

Gróf C s á k y

László

prakfalvi vasgyárai ( S z e p e s m . ) , é v e k óta

"bádogtetők

föcLésével

f o g l a l k o z n a k , leírással, b i z o n y í t v á n y o k , á r a j á n l a t és m i n t á v a l s z í v e s e n szolgálnak. ©Ül" Ezen tetők láthatók az állatkiállitási téren és a bányászati és kohászati csarnokban. US®

Vincenz Oblack cs. és kir. udvari szállitó

€ * r á c z (Stájerország). Első és legnagyob eredeti stájer vadász-, hölgy és tourista szövet különlegesség és kiviteli üzlet. ü m i n ő s é g , •a-álasz-béls, s s i m r a l é d i ság- á s o l c s ó s á g - -fcelein-fce'fcébera \A-fcoIériietlen.

£ Minták ingyen és bérmentve. 5

1f. SZÁM. 6-IK ÉVFOLfAi.

KÖZTELEK, 1896. SZEPTEMBER HO 28.

KIS HIRDETÉSEK. C s a k oly l e v e l e t o e v á l a s z o l u n k , m e l y e k k e l válaszra, s z ü k s é g e s l e v é l b é l y e g e t vag-y l e v e l e z ő l a p o t Felkéretnek mindazok, kik valamely jeligés hirdetésre reflectálnak, hogy ajánlatukhoz semmiféle eredeti okmányt ne me' lékeljenek, mert a kiadóhivatal ezekért felelősséget nem vállalhat.

Betöltendő állás.

. teljes jártassággal bír,' és ezt bizonyítványokkal igazolni képes. Belépés azonnal. Ajánlatok bizo-. nyitványmásolatokkal, melyek vissza nem küldetnek „I r n o k" jelige alatt kiadóhivatalba küldendők. 1«19 Egy 5000 holdas alföldi uradalom önálló kezelesére egy rendelkező tiszt kerestetik. Megkívántatik egy bel- vagy külföldi magasabb gazdasági tanintézet jó eredménynyel való, végzettsége és hason állápban már több évi működés által szerzett gyakorlati minősítés. A német nyelv és a kettős könyvelés ismerete kívánatos. A mennyiben a gazdaságban nagyobb kiterjedésű répatermelés és állattenyésztés űzetik, állami vagy czukorgyári gazdaságokban működött egyének előnyben részesittetnek. A javadalmazás külön megállapodás tárgyát képezi. Magas haszonrészesedés biztosíttatik. Bizonyitványmásolatokkal — melyek nem adatnak viésza — felszerelt ajánlatok Pallay Lajos közés váltó ügyvéd úrhoz Nagy-Váradra (Biharmegye) intézendők. 1707

Állatorvos, nőtlen kerestetik a csongrádmágocsi uradalomba, ki egyúttal községi állatorvos is lenne. Illetménye 950 frt készpénz, 24 köbméter tűzifa, 2 drb tehén legeltetés, 4 drb sertés legeltetés, 4 drb malaez legeltetés, szabad lakás, . uradalmi ló használata, vagy saját lova tartására: 40 hifi. zab, 40 métermázsa széna, 50 mm. őszi szalma. Folyamodványok az uradadalmi főtisztséghez adandók be CsongrádMágoosra. 1743 Nagyobb uradalomba írnok kerestetik, ki a gazd. intézetet jó sikerrel végezte s már gyakorlattal is bir, használhatósága esetén félév után, véglegesittetik. Bizonyítvány másolatok a kiadóhivatalhoz nyújtandók be. „1732* jel alatt. 1732 Január • 1- sejére belépéssel keresek keresztény, erélyes, katonamentes több évi gyakorlattal bíró naplóvezetésben jártas kis eáaládunős, lehetőleg földmivesiskolát végzett segédtisztet. Évi fizetés 200 frt conventió és 2 marhatartás, 2 hold föld, 4 öl fa és 2 szobás- lakás. Forster E'ek Lőrinte, posta Deveeser; Veszprémmegyében. 1753

Állást keresők.

39 éves, róm. kath, vallású, nőtlen, okleveles kellő intelligenezia s kiváló referencziákkal és nyelvismeretekkel biró szakképzett gazdatiszt, ki ugy a külső mezőgazdálkodás, mint az egyszerű s kettőskönyvelések, a gazdasági számadásoknak felülvizsgálása, állattenyésztés, növénytermelés, valamint a régi ugy az amerikai szőlő-kultura, száraz és zöld ojtás, szőlőültetés és pinczeKerestetik egy oly nőt- kezelésben teljesen jártas,' len állapotú gyakorlott,; a magyar, német és szláv erélyes serény munkás gaz- nyelveket birja, szerény feltételek mellett mintdatiszt azonnali belépésre, aki képes gazdálkodásban titkár, pénztárnok, számvizsgáló, mezőgazdatiszt önállóan működni. Gsakis kiválóan megfelelők pályáz- vagyszőlőkezelötiszt mielőbb alkalmaztatni kiván. Szives zanak. Bizonyos próba megkeresések „R" jelige, időre évi 400 frt és teljes ellátás fizetés, azután meg- alatt e lap-kiadóhivatalához 1672 állapodás szerint. Eddigi működést részletesen felGazdasági, kezelőtiszti, tüntető ajánlatok intézen- állást keres akadémiát végdők Margulit Gyula földbir- zett 31 éves róm. kath. nős, tokoshoz u. p. Ajnácskő. gyermektelen egyén, 9 év 1728 óta szolgál egy nagyobb uradalomban, hol 7 év óta Betöltendő állás. A kassai önálló kezelőtiszt. Tejgaztejcsarnok szövetkezetmeg- daságban és hizlalásban felelő üzleti jártassággal jártas. Szőlőt és erdőt is -biró üzletvezetőt keres 1897 kezel. Gzim a kiadóhiva1730 márczius 1-ére. Az állás talban. elnyerhetéséhez 2000 frt. Okleveles gazdatiszt, 26 biztosíték letehetése meg- éves, ki több évi önálló kívántatik. Kellőleg felsze- gyakorlattal és igen jó relt folyamodványok Nagybizonyítványokkal bir, Idára (Abauj-Tornamegye) azonnali belépésre állobáró Schell Gyula úrhoz mást keres. Czime akiadóintézendők. 1736 hivatalban. 1656 Gróf Zay Miklós zayugróczi gazdaságában egy kezelő Írnoki állás vár betöltésre. Évi fizetés 300 forint és teljes ellátás. A pályázíü szándékozók szíveskedjenek okmányaikat f. évi október hó 15-ikéig Zay-Ugróczra, az uradalmi számtartósághoz beküldeni. 1757

Földmives iskolát végzett, 22 éves, 2 évi gyakorlattal biró hadmentes nőtlen ispán s z e r é n y igényeinek megfelelő állandó segédtiszti vagy hasonló alkalmazást keres október l-re, ki bérlet feloszlás miatt, helyét változtatni óhajta. Czime a kiadóhivatalban. 1734

Az adai m. kir. földmives iskolát végzett, nős, elméletileg és gyakorlatilag képzett, földmives családból származó, gyermektelen , egyén, gazdai, felvigyázói állást keres s melegen ajánlja Szobonya Bertalan igazgató Adán. 1715 Egy nyolcz évi gyakorlattal biró Keszthelyen végzett gazda, ki ugy a czukorrépa termelés, mint a dohánytermelés, tehenészet s lótenyésztésben teljesen jártas, jelenleg is egy nagyobb gazdaság kezelőtisztje, újévre, esetleg előbb is állásátváltoztatni óhajtja. Szives ajánlatok a feltételek s fizetés megjelölésével i , f l . " jegy alatt a kiadóhivatalba kéretnek. 1724 Kulcsári vagy ispáni állást keres azonnali belépésre, 30 éves nőtlen fiatal ember, ki a kertészet és szőlőkezeléshez is ért, s nagyobb uradalomban mint kulcsár már alkalmazva volt s jó bizonyítványokkal rendelkezik. Czim a kiadóhivatalban. 1752 Gazdasági tanintézetet jelesen végzett, egy évig nagy uradalomban segédtiszti minőségben működött kath. fiatal ember, írnoki vagy segédtiszti állást keres. Szives ajánlatok. a kiadóhivatalba kéretnek. 1745 Gazdatiszti állást keres azonnali belépésre 30 éves róm kath. vallású 10 évi gyakorlattal biró gazda. Gzim: Kövér Antal Kuvin, u. p. Gyorok. 1747 Nőtlen gazdatiszt, ki nagyobb gazdaságban < mint intéző tiszt több éven át alkalmazva volt, hasonló minőségben alkalmazást keres. Állását bármikor elfoglalhatja. Czim a kiadóhivatalban. . 1755

gazdász 10 évi gyakorlattal, melyeket belterjesen kezelt nagyobb uradalmakban szerzett. Utóbbi 4 évben, mint, kezelő tiszt volt alkalmazva volt főnökei szívesen szolgálnak felvilágosítással.Bérlet letelte miatt állasát bármikor elfoglalhatja. • Megkeresések Balla czim alatt e lap kiadóhivatalába kérek. 1756 Gazdasági alkalmazást keres földmives iskolát végzett 2 évi gyakorlattal biró. nőtlenegyén, állásátnovember Mől bármikor elfoglalhatja. Gzim a kiadóhivatalban. 1759 Gazdatiszt, 38 éves, nős, 20 évi gyakorlattal, ki ezen idő alatt nagy bérgazdaságot önállóan kezelt, a gazdaság minden ágában, valamint szőlő, erdő és pinczekezelésben jártas ; és a gazdasági könyvvitelt is érti, alkalmazást keres. Szives ajánlatok „Gazdatiszt" czimen a kiadóhivatalba kéretnek. 1764

. Egy magyar-óvári gazdai 'I imát végzett, több évi gyakorlattal biró fiatal ember, ellenőri vagy írnoki állást keres. Czim a: kiadóhivatalban. 1723 A szent-imrei m. kir. földmives iskolát végzett róm. kath. vallású 19 éves egyén, ki az állattenyésztésben és az irodai teendőkben jártas, Írnoki vagy segédtiszti állomást keres mielőbbi belépésre. Gzim a kiadóhivatalban. 1758 Kauciolcépes, gazd. oklevéllel biró magánzó,. bizalmi állást keres. Gzim a kiadóhivatalban.

Allatok. Telivér angol mént megvételre keresek. Csak jutányos ajánlatokat kérek. Korosabb lehet, de jó képességű legyen. Czim a kiadóhivatalban. 1717

Vegyesek. 300—350 holdas bérletet keresek az ország dunántuli részében 8—16 évre, mely bérlet már október végéri lenne okvetlen átveendő. Szives megkereséseket, a birtok részletes körülirásával és bérleti feltételék megemlítésével Garay Sándor gazdatiszthez Kevermesre, (Csanádmegye) kérek intézni. Közvetítés megegyezés szerint dijaztatik. 1769

100 drb. 3 - 4 éves tinót, kitűnő minőségű tavaszi szalma és polyva, ugy zöldes tengeriszárral való kiteleltetésre elvállal a Hypoliti bérgazdaság. Bővebb, felvilágosítást nyújt az ottani intézőség, u. p. Szolgaegyháza, Fejérmegye. 1713 A magyar gazdatisztek és erdőtisztek országos egyesülete ajánlja a t. cz. földbirtokos és bérlő uraknak állásközvetítő osztályánál bejelentett tagjait elhelyezésre. Az ez ügyben való fölvilágositások és közvetítések dijmenMezőgazd. és erdészettel foglalkozók nyugdíjintézete. Eszközöl biztosításokat: nyugdíjra, rokkantsági dijra és özvegyi dijra, mezőgazdasági, erdészeti és ezekkel rokon foglalkozású egyének számára a legolcsóbb díjtételekkel, mert nem nyerészkedésre alakult vállalat. Kívánatra alapszabály díjtáblázattal és bővebb felvilágosítással szolgál az iroda: Budapesten, IX. kerület, Lónyayutcza 7. sz. alatt.

FISCHER J. zsák gyári raktárában BUDAPEST Nagy-korona-utcza 18. sz., vízmentes ponyvák kölcsönben, valamint uj és egyszer használatban volt vízmentes ponyvák jutányosán kaphatók. Repczeponyvák darabonként 3 forinttól feljebb. 1116

Magyar kir. államvasutak. 121484. .C/II. sz. -

Törlésit kölcsön

Hirdetmény. (Magyar-adriai kötelék.) A magyar-adriai kötelék forgalomban J. évi junius hó 1-je óta érvényes „közvetlen vissztéritési díjtételek" czimü díjszabási füzethez f. évi október hó 1-én I. pótlék lép életbe a következő tartalommal: 1. Üijleszállitások a B. díjszabás X. sorszám alatt megnevezett dalmát kikötőkből származó bor küldemények után. 2. Közvetlen díjtételek életbeléptetése, Barcellona, Valencia, Antwerpen és Rotterdam kikötőkbe szállítandó gabona-, tengeri-, hüvelyesek-, olajmag-, liszt és őrlemény küldemények szállítására. Ezen pótlék példányai a m. kir'. államvasuták díjszabás elárusító hivatalában (Csengery-utcza 33.) lesznek megszerezhetők. Bpest, 1896. szept. 16-án. A m. kir. államvasutak igaz gatósága, a részes többi szállitási vállalatok nevé(ütánny. dijaztatik.) Kerestetik egy teljesen jó karbán lévő használható kettős hengerszék egy pataki mümalom részére. Ajánlat „Köztelek" kiadóhivatalánál levő czimre. 1692 Tej, naponta körülbelül 600— 1000 liter évi szerződésre, közvetlenül a tulajdonostól megvételre kerestetik. Ajánlatok „G. H. 12." jelige alatt a .kiadóhivatálba külden-' dők. 1748 Bérlet. Zalamegyében Balaton vidékén vasút és város mellett egy örök idők óta házilag kezelt gyönyörű szép urasági birtok, mely áll 624 hold szántóföldből, .182 hold rétből, 1200 kold erdei legelőből és 25 hold belsőségből, kitűnj karban levő s elegendő gazdasági épületekkel, van 200 drb szarvasmarhára istálló, 1000 drb juhra akol-lakással, két vízimalommal, kőés kavicsbányával, vásár joggal, mészégetéssel együtt az adón felül 7000 frt évi haszonbérért 15 évre kiadó, esetleg eladó kedvező fizetési feltételek mellett. A birtokon levő olcsó tőrlesztéses bank-kölcsön maradhat. Felvilágosítással szóigál Takács Zsigmond ügyvéd Sümeg (Zalamegye). 1657

Brauner és Klasek-féleszab.

4 HP. gőzmotor, Hofherr és • Schrantz-féle

Heredörzsölö-gép, egy Harrison-féle

(

„Albion" fűkaszáló, Schmeja-féle szab.

„Excelsior" daráló

Hirschmann Vilmos.

küldenek.

na

foldbirtoMra.

[ Jértí'k gR/® kö/.tí illőre GT JUg

telekkőmyTÍ kivonat, katats' 'iraTert&S. b«lj.g- ét

|lngatlan- és JelzálagForgalmi-Intézet.

i-iitfapMt, Vtal-St8r«t 39. n. ejnagryebb Ingatlan él Jak aálof-Forgalmi-Intézet a lonanJiiáímn egjreiilli, melj ílftMbb fMrtirtokoaókífl ajfaiTS T»8,

Hirdetmény. Magyar-Német állatforgalom. Folyó évi október 1-ével az 1895. évi április 1-étől érvényes közvetlen díjszabásban foglalt általános díjszabási határozmányok fentartása mellett, egyrészt Bréfelau (Schlaeht- und Viehhof), másrészt az említett díjszabásba felvett magyar államvasutak és a kassa-oderbergi vasüt-állomásai közti forgalomban lovak, szarvasmarhák- és . sertések szállítására közvetlen díjtételek Szállítására közvetlen díjtételek lépnek hatályba, melyekre nézve az érdekelt vasutigazgatóságoknál illetve, a részes állomásoknál tájékozás szerezhető, Bpest, 1896,. szep. 14. A magy. kir. államvasutak igazgatósága a többi részes vasutak nevében is. (ütánny.-nem dijaztatik.) Teljes ellátásra intelligens Család iskolák közelében, szerény feltételek mellett elfogad 2 gyermeket. Czim a kiadóhivatalban. 1600 Franz Bittér von Felbinger faiskolája Schöllschitz, Morvaországban

MJ

1

a legkiválóbb fajtákat befőzéshez (conServáláshoz); ugy szinte asztali fajtát 100'darabonkint 1 forintért. 1704

Egy intelligens fővárosi családhoz kerestetik teljés ellátásra — 20 frt havi fizetésért — egy 13—15 éves fiu, ki lehetőleg reáliskolát látogatná és a család gyermekével együtt tanulhatna. — Megkeresések e lap kiadóhivatalához K> K. jelige alatt küldendők, mire bővebb felvilágosítás nyujtatik. 1637

KÖZTELEK,

i Kévekötő zsinórokat g

Bérszántás fősekével.

P

é s ii legjolblb m i n ő s é g ű

BLEIER és WEISZ,

W O L F F E R N Ő gözszántási vállalkozó, Kelenföldi,

M l l p

ő es. és kir. apóst. Felsége legmagasabb elismerése.

Nagy arany-érem, valamennyi világkiállításon.

i ó tiá l ók ,p kézitáskák stb. továbbá srazilasági czikkek u. m.: istráng, kötőfék, rndalő gabonazsákok, vízhatlan ponyvák, itató és tiizi vedrek, kendertömlők, hevederek, kender, kócz stb. a legjutányosabb eredeti gyári árakon.

W i e n .

Központi iroda: VI. Magdalenenstrasse 16, a Theater a. d. Wien mellett, ajánl elismert kitünö minőségben legolcsóbb gyári árakon: ásvány-, gépkenö-olajat és zsiradékot. Orosz ásvány-kenőolajat (Bakusine, Oleonaphta) legjobb fagymentes gép-kenőolajat, olívaolajt,faolajt, ásvány-gépolajat mezőgazdasági gépekhez; Wagenmann-féle hengerolajat és hengerzsirt a gőzhengerek kenéséhez; szabad, kocsikenőcs, fekete, sárga, kék, uszó, olasz világos I. és II. minőségben, szolid gyártmányok legolcsóbb gyári áron, teherkocsik és hegyitargonczák stb. kenéséhez. Ásvány világító olajok: petróleum stand, white. Gyári petróleum veszélytelen, csak 40° C-nél gyújtható; sálon petróleum, császárolaj egészen fehér és veszélytelen. S t e r a i n g y e r t y á k . Bécsi stearingyertya, I. minőségű, narancs vagy rózsaszínű csomagolás. Austria gyertya I. minőség, narancs- vagy rózsaszinü csomagolás, Ceresin (ásványviasz), templomi gyertyák minden vallásfelekezetnek. B r i l l a n t paraffin d i s z s í y e r t y á l i , sárga p i n c z e g r y e r t y á f c . JVJi. Mintákat gyártmányaimból ingyen küldök.

igazgatósága,

r ' J

I'XXXJXXZZXTS^

Hirdetm íny. A m. kir. államvasutak szegedi üzletvezetőségének kezelése alá tartozó Pancsova-Petrovoszellói h. é. vasút Torontál-Petrovoszello-Pancsovai fővonala Révaüjfalu állomással folyó évi augusztus hó 26-an a nyilvános forgalomnak átadatott. Réva-Ujfalu állomás az összes forgalomra van be-

Nemesitett óriási búzát,

A Panesova-PancsovaT e m e s p a r t i szárnyvonal megnyitása rövid idő múlván várható, mi annak idején közöltetni fog. Az e vonalon fekvő Panesova-Temespart átratodó állomás csak is kocsi rakományi teher áruk a yiziutra és viszont való átrakodására fog szolgálni. Bpest, 1896. • augusztus 27-én. Az igazgatóság. (Utánny. nem dijaztatik.)

62

Báró Drasche Richárd

d

[Kiéléséi árjegyzék ^ kívánatra

mely j ó t e l e l , r o z s d á n a k e l l e n t á l l é s n e m d ű l m e g ; továbbá dús termő és hektoliterenként 80 kilogramm sulyu, a z ő s z i v e t é s r e a j á n l m é t e r m á z s á n k é n t z s á k n é l k ü l T o l n a i v a s ú t á l l o m á s r a s z á l l í t v a ,10 f o r i n t é r t

gazdasági

§

kötélgyári ezég Budapest. S és iroda: Károly-körut 9. szám, a gróf Hadik-Barkóczy féle házban H Gyártelep : Hajtsár-ut 7307. sz. Q •a méltó tárgyak: torna-eszközök, Cocos fntószőnyegrek, B lábtörlők, ruhaszárító kö- H telek, W

Fowler-telep.

Gii^t. W a g e i i i i i i i n i i ,

5

S gazdasági k ö t é l n e m ü e k e t , p

A legújabb eredeti F e w l e r - f é l e Consponnd güzefcéliJtel talajmivelésre vállalkozik 527

Budapest,

1 1 . SZÁM. 6-IK É V F O L Y A M ,

1896. SZEPTEMBER HÓ 2 3 .

TOLNÁN.

Értesítés. L a p u n k f . h ó s z e p t e m b e r 19-iki 76. s z á m á b a n m e g j e l e n t h i r d e t m é n y r e , m e l y a cs. é s kir. 6 . h a d t e s t k e r ü l e t é b e t a r t o z ó katonai állomások részére szükséglehdő kenyér- és zab nyilván o s á r l e j t é s é r ő l szól, f e l h í v j u k a figyelmet. K a s s a , 1896. 6. 1739

Budapesti lóversenyek 1896. Szent 26,, 27, és 29-én ölt. 1,, 3,4,6,8,10. és 11-én. Kezdetük mindig délután 2 ó r a 15 perczkor.

Beléptijegy naponkint: I. oszt. (Passep'artout) uraknak ... ... I. , , „ hölgyeknek „ katonatiszteknek I. „ II. , urak vagy hölgyeknek Állóhely a versenypálya közepén

5 frt 3 frt 3 frt 1 frt 30 kr.

Az októberi 10 napra: I. oszt. (Passepartout) uraknak ..i I. „ hölgyeknek ,.j I. „ „ katonatiszteknek

38 frt 19 frt 19 frt

A külön elkerített fogadási helyre (a bookmakerek körébe) belépti jegy mind a 10 napra 35 forint. A totalisateurökhöz azonban, mint eddig, ugy ezután is szabadon léphetni. Lövonatu vasutak, omnibuszok egész a helyszínig közlekednek. Katona-zene és frissítőhelyek minden osztálynál.

Lapunk bekötési táblája 1 fx»t 3 6 k r é r t (portómentesen) kapható kiadóhivatalunkban.

Cs, és kir, katonai élelmezési raktára Kassán,

g^T S H ó b a n jeleziik;

m e g

ii

55

Köztelek Zsebnaptár" 1 8 9 7 - d i k

é v r e .

Szerkesztik : R

U

B

I

N

E

K

G

A „ Z S C B H f t P T Á K ' Foa-ha díj 1Q kr.

Y U L A é s S Z I L ^ S S az Orsz. Magy. Gazd, Eg-ylet titkárjai.

Y

Z

O

L

T

Á

N

.

umm^mm,

l E l Ő f Í S S t - S S i

OJTO.

X

f

r

t 3

0

S o l t i ára 1 irt 5 Q

Megrendelhető a „Köztelek" kiadóhivatalánál, Budapest, IX., Ülló'i-ut 25. (Köztelek). „PÁTRIA" irodalmi és nyomdai részvénytársaság, Budapest, Üllői-ut 25. (Köztelek).

te»T